Táncos Újság TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
A SAARER TANZGRUPPE MAGAZINJA ∙ V. évf. ∙ 1. szám Felelős kiadó: Saarer Tanzgruppe ∙ Főszerkesztő: Angyal Bálint, Borsodi Imre ∙ Munkatársak: Czencz Máté, Horváth Petra, Laub Bálint, Rohrbacher Máté, Schweininger Ádám, Speier Liza
Vastapssal zárult legényavató (8. oldal) Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának gálaestjén lépett fel a Saarer Tanggruppe 1. és 2. sz. csoportja, illetve a Tanzhaus Kapelle Farkas Tamás vezetésével Budapesten a Kongresszusi Központban.
Mind megette...
Ismét vendégünk volt a Csoltói család Ágfalváról. Most az 1. és 2. sz. csoport tagjainak tanítottak rábaközi magyar táncot. Az egész hétvégét felölelő próbáknak reméljük meg lett az eredménye. Először a Táncbemutatón fogjuk előadni. (3. oldal) Idegenlégiósunk Marika néni, minden táncos második anyukája, aki a háttérből még mindig segíti a munkánkat és figyeli minden egyes mozdulatunkat. De persze csak a két pályázati beszámoló megírása között. (4. oldal) Igen részletes értékeléseket hallhatott aki részt vett a 2012-es év táncos évzáróján. Ha pedig lemaradt róla, akkor itt visszaolvashatja az elhangzottakat. Bár a legújabb zenekarunk fellépését akkor is elmulasztotta. (5. oldal)
(7. oldal) Tovább robog a tánccsoport disznóvágós road showja. A harmadik malacunkat legutóbb az Ér utcában sikerült leteríteni, majd megenni a nap folyamán, harmonikaszó kíséretében.
Rövid berkenyei faluismertető (11. oldal) facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
1
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
“Most megyek, anyu. Fellépésem van a Kongresszusi Központban.” - mondtam, és elnevettem magam a helyzet abszurditásán. Ezerkétszáz ember figyeli majd azt a szári táncot, aminek lépéseit, és cselekményét végtelenül egyszerű idős emberek elmondásai alapján ismerünk. Letűnt idők utolsó képviselői mesélik ennek a kis falunak egy-egy régi történetét. Hát eddig eljuthat egy téli, esti beszélgetés? Ezzel a tánccal végre megérezhettük, milyen, amikor tartalom van az előadás mögött. Éreztük, értettük, és át akartuk adni. A közönség pedig befogadta, máskülönben nem jutottunk volna idáig. Most pedig itt ülnek családtagjaink, barátaink, és figyelnek bennünket, amint fellépünk. Örvendetes, hogy ezen a rendezvényen már a falu minden korosztálya megjelenik, ez már egy rögzített programmá vált naptárjukban. Mint tudjuk, hogy „hazai pályán” a legnehezebb. Már ismer minket a közönség, nagyobb az elvárás, és fokozódik a figyelem. Erre a délutánra Kongresszusi Központtá válik számunkra ez az épület. Jó szórakozást, és kellemes időtöltést kíván Önöknek a Táncos Újság szerkesztősége! Laub Bálint
Táncbemutatót szervezünk A Táncbemutató megszervezése vitathatatlanul életünk legnehezebb feladatainak egyike. Ez minden évben így van. A felelősség, amely tizen-, huszonéves vállunkat nyomja, évről évre nagyobb. Hiszen mindig jót kell csinálni, mindig jobbat, annak tudatában, hogy ma már ez a rendezvény nemcsak a fél falu, hanem az egész magyarországi németség jelentős kulturális eseménye. Eközben minden táncosnak helyt kell állni hivatásában: munkahelyén, az iskolában vagy mindkettőben egyszerre. Nem ritka tehát, hogy egyetemi vizsgára való lázas készülődés közben még este tízkor is csörög a telefon: lerajzoltuk a csarnok díszítését, megvannak a paravánok, sikerült jó tombolanyereményt kérni, elkészült a konferáló szöveg vagy megérkezett az új polka kottája…stb. Rengeteg szálon futnak ilyenkor az események, és ezek pontos összehangolásának alapfeltétele az évtizedes jó közösség. Biztos vagyok benne ugyanis, hogy nálunk sokkal tehetségesebb emberek sem tudnák ezt a rendezvényt megszervezni, ha nem alkotnának egy remek csapatot, amelyben a tagok képesek a közösségi cél érdekében bármikor félretenni egyéni, kicsinyes érdekeiket. Ez a kulcsa mindennek. Hála Istennek rég kiszorult körünkből az a gondolkodás, amely szerte az országban megakadályozza az összefogást, és amelynek alapja a másokra mutogatás, a slamposság, az önkéntes munka alól való kibújás éppúgy, mint a praktikumra való örök hivatkozás. Az az átkozott praktika, amely minden idea kerékkötője, vagyis „csak azt csináljuk, ami megéri”! Mármint anyagiakban, egyénileg „megéri”. A Táncbemutató rendezői közül senkinek nem „éri meg” ez a munka, mégis évről évre ugyanazok csinálják. A Saarer Tanzgruppe termelékeny tizede és a hozzájuk csatlakozó lelkes munkások. Ehhez kell még minden évben egy jó adag szerencse, egy sor őszinte támogató, és minden farsang idejére megvalósul egy kis falu, nagy rendezvénye. Ahol az ember boldog lehet, csodálkozhat, nevethet és meghatódhat. Ahol az ember kicsit emberibb lesz. Mert valódi ünnepben lehet része. És akkor megérzik az önkéntes fiatalok: ezért „éri meg” annyit dolgozni. Schweininger Péter
Táncos Hírek
Volt táncosunk, Schneider Patrick a Magyar Junior Kézilabda válogatottban szerepelt, a Dabason megrendezett kvalifikációs világbajnoki selejtezőn. A magyar válogatott a második helyen jutott ki a nyári Bosznia-Hercegovinában megrendezésre kerülő Junior Vb-re. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk neki!
Nincs még programod? Ne fájjon a fejed...
2013. Tavasz 2
...a túra miatt sem,
facebook.com/saarertanzgruppe
és a locsolók miatt sem.
www.saarertanz.hu
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
XV. Születésnapotokra
Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének szervezésében, melynek vezetője Dr. Wild Frigyes volt, az 1950-es évek végén kultúrházunkban is fellépett egy baranyai csoport, ámulva néztük a szép színes ruhákat, pacskerban és papucsban táncoló párokat. Egy ismeretlen világ tárult elénk, bár dalaik közül néhányat mi is ismertünk. Számomra ez az este felejthetetlen lett. Mi nézők, gyerekek és fiatalok nem értettük szüleink miért maradtak inkább otthon. /1946. május 11./ Bezzeg nekünk a járási Ki-Mit-Tud-ra orosz néptáncot tanítottak az iskolában! 1961-ben a Magyar Rádióban megrendezték a Gruß und Kuß című kívánságműsor közvetítését, mely sok család kedvenc műsora lett. Ebben az időben vezették be a német nyelv fakultatív oktatását az iskolánkban. 1980- ban megkezdődött az Unser Bildshirm adása (már akkor is lehetetlen időpontban) ennek ellenére műsora beszédtéma lett a faluban. 1984-ben Szekeresné Burghart Klára német tanárnő színpadra varázsolta a hagyományos szári sváb lagzit, nagy sikerrel, majd a tanárnő az érdeklődőknek megkezdte a tánctanítást. Dingolfing-ban egy Heimattreffen alkalmával 1986-ban műsorukkal nagy örömet szereztek az ott élő száriaknak, majd vezető hiányában megszűnt a táncoktatás. Elkezdték beszélni a faluban, hogy a Schweiningerné Marika várja a táncolni vágyó gyerekeket a kultúrban, ahol Krupánszkiné Marika vezetésével ismét megkezdődhetett a táncoktatás. Ennek éppen 15 éve. Ha tehettem mindig elmentem a Táncbemutatókra a kultúrba. Sosem felejtem a komoly arcocskátokat, ahogy fegyelmezetten jártátok a táncot. Ezen alkalmakkor leginkább a családtagok voltak jelen és mindenki nagyon büszke volt rátok. Egy szép napon aztán Wenczl József lett a mesteretek. Az elhintett mag, jó talajba hullott. A maroknyi csapatból napjainkra hagyományaikat tisztelő, példaértékű Saarer Tanzgruppe nagyszerű csapata született meg. Egyszer csak kicsi lett a falutok. Nyaranta Európa városaiba robogott veletek az autóbusz, és elrepültetek Amerikába. Vendégek érkeztek Möckenlohe-, a brazíliai Entre Rios, Milwaukee, az észt harmonikás kislány, és ki tudná felsorolni gálaműsoraitokban fellépő vendégeiteket. Sok - sok sikeres fellépés, mely nagyon sok munkát kíván mindnyájatoktól, kárpótolja nektek az elmaradt családi ebédeket, az esőben, hőségben töltött napokat, a hétvégi próbákat, igazságtalan számonkéréseket. Tudjátok milyen csodálatos érzés mikor bemutatkozás után (zenés, táncos rendezvényeken, Landesrat)- gratulálunk, micsoda táncos fiataljaitok vannak, láttuk őket 2011-ben országos versenyen, és Villányban is micsoda sikerük volt a Landesrat 15 éves jubileumán, még sorolhatnám. Ahol csak megfordultok, azonnal megjegyzik pici falunk nevét. És amit nem tudnak, hogy ti a tudásotok legjavát adjátok, ha Bicskén vagy Dunaalmáson az otthonban, a szári Caritas rendezvényén, az idősek napján, a parasport napon a sportcsarnokban, közösségi rendezvényeken, a MikulásGyárban léptek fel. Az írás, melyet a Táncos Újság IV. évf. 6. számában olvastam-Tanuljunk közösen! címmel bebizonyította, hogy hagyományaink ápolása a legjobb kezekben van, igen mindnyájatokban! Amit mi nem tettünk meg, azt ti önzetlenül felvállaltátok. Köszönet érte! Tolmácsolnom kell szülőfalujuktól távol élő száriak üdvözletét, akiknek szaloncukor helyett elküldöm a műsoraitokról készült felvételeket, amiket segítőimmel állítunk össze. Csodálatos leveleket kapok válaszul, pedig nem is olyan nagy dolog, amit teszek. Hittétek volna, hogy táncaitokkal ilyen sok embernek örömet szereztek? Már tiszteletbeli táncosokkal is büszkélkedhettek, és holnap január 12-én második alkalommal léptek fel a Magyarországi Német Önkormányzatok napján a budapesti Kongresszusi Központ színpadán és ezt mind a szorgalmatokkal értétek el a Legényavató című számotokkal, melyet Péter állított össze. Kedves olvasóim, jogos a kérdés miért kezdte Marika néni Ádám-Évával? Mert vannak vidékek, ahol a fiatalok folytatták amit szüleik 60 évvel ezelőtt elkezdtek, és ti 15 év sikeres munkájával, szüleitek támogatásával kárpótoljátok az elmaradt 45 évet. Táncaitokban, zenész barátaitok kíséretével felelevenítitek a rég elfelejtett hagyományokat. Számomra ajándék valamennyi fellépésetek. Köszönöm. Igaz barátok kísérjék útjaitokat, onnan fentről is! Marika néni die Bloßfüßige Schwobin.
Rábaközi táncok száriasan
Mostani cikkemben nem kívánom szaporítani a szót. Mindössze a jó hangulat mögötti izgalmas munkába kívánok rövid bepillantást nyújtani, és ezzel együtt szeretnék mindenkinek jó szórakozást kívánni.
Sosem gondoltuk volna, hogy egyszer úgy telik el egy hétvége, hogy azért remegünk, miért nem tudjuk összecsapni a két bokánkat. Ez a hétvége viszont számításainkon felül ugyan, de elérkezett. Csoltói József (arany sarkantyús koreográfus a szerk.) és kedves családjának személyében érkezett a lábak és hangszálak elleni izgalmas támadás. Támadás, hisz úgy kellett összekaparnunk végtagjainkat. Ugyanakkor köszönettel tartozunk Józsinak, hisz felejthetetlen pillanatokban
részesülhettünk. Láttunk mi táncolni jó pár csoportot. Énekelni is tanultak sokan közülünk, de ez a két nap más volt. Más, mivel átértékelhettük magunkban a -tudunk táncolni és énekelni fogalmát. Számos új lépéssel gyarapodott ezalatt a röpke két nap alatt a szári ifjúság tudástára. Na de nem a már megszokott sváb ritmusok és lépéskombinációk tárháza bővült. Rábaközi ritmusokra és dallamokra tanultuk meglepetés táncunkat, melyet a mai napon nagy szeretettel nyújtunk át az általunk oly nagyra tartott publikumnak. Egy meghatározó momentuma volt ez a hétvégi tréning a Saarer Tanzgruppe résztvevő tagjai számára, hiszen a bokázás és köcsögözés, azóta is sűrűn felbukkanó szavai a mindennapjainknak.
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
Jó érzés volt ismét új dolgokat megismerni. Fontosnak tartom a megújulást és a megszokott körülmények közül való kilépést, hiszen az új tapasztalatok új ízeket visznek a táncos lépéseibe. Táncoltunk már verbunkot, a lányok énekeltek már tánc közben, de új anyagunk teljesen más dimenziókat tár elénk e fogalmak ismeretében. Remélem, minden résztvevő álláspontjaként állíthatom mindezt cikkemben, hiszen a próbahétvégén a szemek olyan érzésekről árulkodtak, amiket most csak megpróbáltam lejegyezni, és amiket mostani Táncbemutatónk alkalmával önökre/rátok is szeretnénk átragasztani. Borsodi Imre
3
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
„Idegenlégiós”: Marika néni
V. évfolyam, 1. szám
Dehogy idegenlégiós! Hogyan is lehetne az, ha ő gyújtotta meg azt a lángot ami már 15. éve ég. Minden táncos ősanyája, aki ma is először a táncos ruhát nézi meg az áldozatán, és majd csak utána beszélget vele, persze csak két pályázat megírása között.
Mesélne nekünk kicsit táncos előéletéről? Mondják, az emlékek idővel megszépülnek, lehet, hogy így van, hisz csak jó dolgok jutnak eszembe a táncos éveimből. Kellemes próbák, az öltözői hangulat, csapathoz tartozás érzése, fellépések drukkja, sikere stb. Tarjáni tánccsoport tagja voltam és Godó Zoltán, aki sajnos már nincs köztünk, volt a tánctanárunk. Hogyan született meg a Saarer Tanzgruppe ötlete? A táncos időszakom viszonylag rövid volt és nagyon sajnáltam, hogy befejeződött. Bennünket nem volt, aki összetartson. Már akkor elhatároztam, hogy majd, ha lesz lányom vagy lányaim táncolni fognak. Megvalósítottam. Igaz nem Tarjánban, igaz nem a lányaimmal, de az elképzelésemet messze felülmúlva. Mi volt az a cél, amit kitűzött a csoport indításakor? Célom természetesen leginkább az volt, hogy Ádám, és Péter a szabadidejét kellemesen és egy jó közegben töltse. Azt a sok boldog pillanatot – lehetőség szerint még többet - amit én a tánctól kaptam, abban ők is részesüljenek. Ezen az „önző” célon túl a tervemben szerepelt a tánccsoport legalább 10 évig való működtetése és maximum 2 csoporttá való növelése. A tánctábor és a családi vetélkedők megszervezését is már nagy régen terveztem. Például az első vetélkedő anyagát még lánykoromban, Tarjánban állítottam össze és őrizgettem sokáig az íróasztalom fiókjában. Az eszembe sem jutott, hogy ekkora létszámú lesz a csoport, hogy külföldi fellépéseink lesznek, hogy bármilyen díjban is részesülhetünk idővel… Mi volt a legemlékezetesebb mozzanat, amit közösen élt át velünk? Húúú! Az nagyon sok volt. A rigai fellépést
Mit hiányol a csoport működésében, ha van ilyen, hiszen ki más mondhatna őszintébb kritikát, mint a csoport alapítója? Mindig kritikus voltam veletek, talán túlontúl is, de mindig építő jelegűnek gondoltam. Nem hiányolok semmit, hisz Ti messze túlszárnyaltatok minden elképzelésemet. Félve adtam át öt évvel ezelőtt a „lángocskát”, de Ti őriztétek, sőt óriásivá növeltétek. Rengeteg jó ötletetek van, és sok munkát fektettek bele, de biztos szívesen teszitek, mert különben nem csinálnátok. Ez saját tapasztalat. Az meg különösen nagyszerű, hogy már két zenekara is van Szárnak. Ha aktuálisan hiányolok valamit, azt majd úgyis megmondom.
akkor már igazi csapat voltatok – végigsírtam, de végtelenségig sorolhatnám: Marci hajnali csoszogása az orfűi folyosón, Hofi szekrény akciója Magyarhertelenden, Szani ágyfoglalása budapesti koleszban, Klaudiát fixírozó olasz táncosok, Peti és csapatának kéregető tánca (majd elbújtam szégyenemben, amikor megláttam), Bálint és Reni szerelmének bimbózása Dániában, Judit bál szépének választása, Máté „üdítőjének” elkobzása Svájcban, a Te horsensi ebédlői vezényszavaid. Na, soroljam még? Nagyon szerettem veletek lenni és még szeretek is. Rám is átragadt a fiatalos lendületetek, vidámságotok, idétlenségeitek, lazaságotok. Büszke voltam és vagyok is Rátok! Melyik a kedvenc koreográfiája azok közül, amiket az évek során megtanultunk? Weinczl József koreográfiái közül: az „Emlékképek”, a „Farsangnyitó” (csak Ti pont ezt nem szerettétek táncolni). Most persze mindegyik elé Péter koreográfiáját helyezem a „Legényavató”-t, szenzációsan táncoltátok az Újévi Gálán. Nekem most az avatási rész és a keringő jött át a legszebbnek.
Milyen érzés, hogy már a XV. Táncbemutató küszöbén állunk? Furcsa látni ezt a számot. Büszkeség és boldogság érzése, mint minden szülőnek. A háttérből továbbra is fogja a kezünket, mi a legnehezebb feladat, amit még most is Marika néni lát el? A pályázati beszámolók. Na meg, hogy kérdezés nélkül ne szóljak bele a dolgaitokba. Mit üzen több mint 170 fős „gyerekeinek”? Kitartóak legyenek! Sok-sok élménnyel lesznek gazdagabbak az évek során, amit senki és semmi nem vehet el tőlük.
Kiskérdések:
Orfű vagy Magyarhertelend? Orfű. Első vagy tízedik Táncbemutató? Első. Tarján vagy Szár? Is, is. Busszsofőr vagy gépkocsivezető? SÖFŐR, csak azért is!!! Polka vagy keringő? Keringő. Borsodi Imre
Vendég az 5. sz. csoportnál
Néhány hétig péntekenként ellátogatott az 5-ös csoporthoz Milbich Edit, solymári koreográfus. A lépések betanulása után következtek csak a mondókák és az altatódal. Igaz kissé nehézkesen bár, de sikerült memorizálni. Nagyon találó, felnőttek viselkedését utánzó mozdulatsorokat tartalmaz. A mondókákban a fiú-lány csúfolódás-piszkálódás is nagy szerepet kap, ami lássuk be, igazán a gyerekek mindennapjait jellemzi. A daluk 4
facebook.com/saarertanzgruppe
csak kedvesebbé, hangulatosabbá teszi az összképet. Edit számtalanszor utazott át Szárra, amire igazán nagy szükség volt ahhoz, hogy minden táncospár megismerje és megtanulja a dalt, a mondókákat és a táncot. A táncbemutatón fogadják szeretettel a rengeteg munka gyümölcsét! Speier Liza www.saarertanz.hu
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Röviden? „Jó volt.”
V. évfolyam, 1. szám
Mondta Péter a táncosok 2012-es évének lezárásaképpen. A továbbiakban ennél azért bővebben foglalkozunk az elmúlt esztendővel, ugyanis egyesületünk összes csoportja értékelte az évet, ami után egy új, szári zenekar is bemutatkozott Idén más helyen került megrendezésre szokásos egyesületi évzárónk. A rendezvénynek otthont adó művelődési ház nagyterme hamar megtelt a kezdésre, ahol az egyesületi vezetők egyenként értékelték a 2012-es évet.
idős emberektől tanultuk. Több mint húsz év munkájának gyümölcse ez, amely a közös próbák, fellépések, minősítők folyamán csiszolódott, formálódott.
Elsőként Frank János, a zenekar vezetője beszélt, ahol elmondta, hogy a tavalyihoz hasonlóan is remek évet zártak, hiszen a fellépések számát nemcsak sikerült megtartani, hanem növelni is tudták azokat. Számos fellépések közül idén új helyeken, a miskolci Sörfesztiválon és a budapesti Szent István-téren is bemutatkozhattak, illetve az új ruhát, amit szerettek volna még csináltatni, remélhetőleg a XV. Táncbemutatóra elkészül.
A fenti kiadvány mellett megjelenésre kerül „Süßer die Glocken nie klingen – Kirchenund Adventslieder aus Saar”címmel egyházi és karácsonyi énekeket tartalmazó, tizenkét dalból álló CD lemez is. Ezen a lemezen található valamennyi szám, a szári adventi hangversenyek alkalmával is elhangzott. A dallamok a szári templom eredeti akusztikájában csendülnek fel, visszaidézve ezzel az adventi koncertek hamisítatlan karácsonyi hangulatát. Emellett természetesen részt vettünk a falu rendezvényein is: énekeltünk a májusi Caritas-bálon, a templom toronyavató ünnepségén, a Romhányi napon, résztvettünk a Szári napok keretében a szüreti felvonuláson, felléptünk az Idősek Napján, valamint december 9-én megrendeztük a szári templomban a már hagyományos adventi koncertet. Jártunk más településeken is: májusban Felsőgallán, szeptemberben az alsógallai szüreti felvonuláson, valamint az adventi időszakban a szomszédos Ujbarkon és Várgesztesen is.
A továbbiakban pedig Laub János értékelt, aki pedig a Tanzhaus Kapelle nevében mondott köszönetet a sok támogatásért. Ők
„Minden táncos évnek egy picivel jobbnak kell lennie, mint amilyen az előző év volt.”
pedig elmondhatják magukról, hogy körülbelül minden hónapra jutott egy fellépésük, de nem is ez volt a 2012-es év legnagyobb sikere, hanem sokkal inkább az ifjabb zenészgeneráció, vagy ahogyan ő fogalmazott „a szári és újbarki ifjú titánok, akik tevékenyen részt vettek a zenekar életében”. Ez volt tehát ez egyik fontos momentum az évben, a másik pedig, hogy idén márciusban lesz már három éve, hogy a Tanzhaus Kapelle elindult. Az első próba még a szári iskolában volt, 12 fővel, és most szeptemberben a II. Szári Napokon vasárnap délután már 26 zenekari tag zenélt lent a sátorban. Tehát ez egy óriási eredmény, hogy közel három év alatt sikerült több mint a duplájára emelni a létszámot.
Az utánpótlásról is gondoskodva énekkarunk új, egyelőre még csak tiszteletbeli taggal bővült Halász Martin személyében, aki már alkalmakként látogatja a próbáinkat és a harmonika billentyüit is nyomkodja.” A tánccsoport részéről pedig Schweininger Péter értékelt, aki ha rövidre akarta volna zárni, akkor egy „Jó volt.” mondattal le is
ülhetett volna. De már az elején megígérte, hogy hosszú lesz. Mint ahogy az elmúlt évünk is az volt. „Minden táncos évnek egy picivel jobbnak kell lennie, mint amilyen az előző év volt.” – idézett Péter, és hát ez így is történt 2012-ben is. Összességében három dolgot emelt ki az elmúlt évből. Bár minden hónapról lehetne egy fél órát is mesélni, körülbelül annyi minden történt a tánccsoport háza táján. Az első ilyen esemény a brazil és az amerikai csoport vendégszereplése Száron. Ez már magában is hatalmas dolog, de ha belegondolunk, hogy ki hitte volna ezt 1998 őszén, mikor ugyanebben a teremben gyakoroltuk a rugózást az első próbán, hogy aztán az első fellépésünkről ne is beszéljünk, ahol három zenész játszotta a bált éjfélig. Most pedig ott járunk, hogy Barzíliából és Amerikából jönnek ide Szárra, ami nem túlzás, hiszen ők bármelyik magyar várost beírhatták volna a programjukba úgy, mint ahogy beírták Csehországba Prágát, Németországba Münchent és Ausztriába Bécset. Tehát ilyen városok mellett ott volt magyar úti célként Szár. Sőt, ahogy beszélgettünk velük, megtudhattuk, hogy ez a helyszín volt a fő helyszín. Sehol nem találkoztak ennyi fiatallal, mint Száron.
Az énekkar elmúlt évéről pedig Czenczné Pillmann Máriát kérdeztem: „A Népdalkör számára az elmúlt év a CD-felvételekre történő felkészülés jegyében telt. „Ein Sträußlein Rosmarin – Lieder aus Saar” címmel elkészült, a szári német nemzetiségi népdalkör első CD lemeze. A lemezen húsz szári népdal csendül fel, közülük több harmonika kísérettel hallható. Ezeket a dalokat a faluban élő facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
5
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
ak lettek, és tulajdonképpen adta magát a dolog, hogy ezt mi folytassuk. Mert miért ne folytatnánk? Sokszor volt beszédtéma, még előtte, hogy mindig az a négy ember dolgozik csak. Mára ez a szám körülbelül harmincra emelkedett. Annak ellenére, hogy már lassan mindenkinek munkahelye van, vagy éppen az egyetemen kell teljesítenie, de ők mégis hónapról hónapra összeülnek, kipakolnak, bepakolnak, kiválogatnak, lefordítanak, és még sorolhatnánk, mennyi mindent tesznek ezért a csoportért.
Érdemes tehát elgondolkodnunk azon, hogy hogyan is jött ez létre. A következő dolog, amit kiemelt, az a május 11-i kitelepítési megemlékezés. „Én amikor azon a napon ide kiálltam, akkor azért csináltam, mert egy próbát akartam tenni, hogy vajon ez hogy sikerül? Egy olyan közösségben, akikről mindenki tudja, hogy nagyon jól tudnak együtt mulatni, meg a sörpadokat is nagyon ügyesen pakolják, de mit tud csinálni egy közösség, hogy ha felolvasok egy 60 évvel ezelőtt íródott levelet egy olyan nénitől, aki kitelepített volt akkor, és leírja, hogy neki milyen szörnyű élete van kint Németországban…Hihetetlen hangulat volt minden próba után. Még a kicsik is átérezték. Letettem egy kis teamécsest a terem közepére minden csoport próbájának a végén, és a
gyerekek megfogták és lementek a kitelepítési emlékműhöz és meggyújtották. Korukat meghazudtoló módon emlékeztek meg erről a dologról. Akkor én nagyon büszke voltam a csoportra, és átéltem azt, amit már régóta vártam, hogy ez ne csak egy együtt bulizó, meg sörpadokat pakoló brigád legyen, hanem átélje a magyarországi sváb hagyományőrzést. Ezért is gondoltam tovább folytatni ezt az egészet egy hagyományőrző szemináriummal, csak hát idáig nem volt rá idő, mert vagy felléptünk vagy rendezvényt csináltunk a hétvégéken.”
A beszéd után pedig a bizottságok munkáját és egyenként a csoportvezetők munkáját köszöntük meg. A vacsora pedig idén az előző napi táncos disznóvágáson előkészített húsból készült pörkölt volt. Az este további részében pedig a szári zenekarok zenéltek. Elsőként az újonnan alakult, háromtagú Die Saarer Drei 4. sz. csoportos tagjai húzták a talpalvalót. Soha rosszabb évzárót. Gondolok itt arra, hogy számos sikert értünk el, illetve új formációk is alakultak. Ez pedig annak a jele, hogy mindenki még többet tesz hozzá evvel a csoport életéhez és nem mellesleg Szár kulturális életéhez, mely évről évre egyre színesebbé válik.
A harmadik dolog, pedig a bizottságok munkája. Az egész 2008-ban kezdődött, akkor történt meg a váltás, mert Marika néninek sok volt egyedül irányítania csoportot. Addigra már a legidősebbek is felnőtt korú-
Angyal Bálint
Interjú a Die Saarer Drei tagjaival Igazi meglepetés volt, amit az évzárón láthattunk. Ugyanis nagyon kevesen ismerték a legújabb szári zenekart. Tagjai A 4. sz. csoport fiatal legényei, név szerint: Bohács Gábor (trombita), Izsák György (harmonika) és Tóth Bertalan (klarinét).
igazi lelkes fiatalokból állnak.
- Sok embert megleptetek a mostani fellépésetekkel, hiszen kevesen tudták, hogy megalakult egy újabb szári zenekar. Mikor alakultatok? - Pontosan két hete, december 16-án a harmadik adventi vásáron léptünk fel először egy utcazenéléssel, és mi onnantól számítjuk a megalakulásunkat. Először persze úgy terveztük, hogy az osztálynak szedjük a pénzt evvel a fellépéssel, de a Péter (Schweininger Péter) már mondta, hogy szeretné, ha lenne egy zenekara a mi korosztályunknak, amiben lenne klarinét, harmonika, trombita és akkor így alapítottunk egyet.
- Honnan jött a név? Volt több verzió is? - Hát mivel hárman vagyunk és hirtelen kellett találni egy nevet, ezért a Die Saarer Drei nevet választottuk. - Na és ha új taggal bővül a csapatotok, akkor változik a név is? - Jó kérdés. Három plusz kettő (nevet). Nem, igazából ahány taggal bővül, akkor egy pluszjel és a bővítés száma kerül a nevünk mellé még. - Most, hogy lejöttetek a színpadról nem kaptatok még más helyre meghívót? Hol lesz a következő fellépésetek tudjátok már?
Táncosok figyelem!!!
Akkor ezt a programot neked találták ki!!! facebook.com/saarertanzgruppe
- Hetente hány alkalommal szoktatok próbálni? - Minden fellépés előtt egy közöset, amúgy meg mindenki jár külön-külön tanárhoz, ott szoktunk zenélni. - Összesen hány számot tudtok eddig? - Négyet…ja nem.. dehogy négyet! Ötöt. Miért melyik az ötödik? (Gyurika) A Stille Nacht-tal már öt szám megy.
ELPAKOLÁS
- Nem bírsz aludni? - Unatkozol vasárnap hajnalban? - Társaságra vágysz? - Netán mozgásra?
6
- Egyelőre még nincs a láthatáron újabb fellépés. Majd ahova hívnak, mi megyünk.
Kezdés: 2013. 02. 10. 4:00 Szári Sportcsarnok
Érdeklőni lehet ugyanitt, ugyanekkor.
www.saarertanz.hu
Angyal Bálint
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
Gasztroünnep az Ér utcában
Minden
a hajnal csendjébe hasító visítással kezdődött.
Aztán
a többi jött
magától, bár leginkább arra emlékszünk, hogy milyen jó volt a kaja.
Ugyanis
mikor eszik az ember reggelire sült vért, ebédre ausschnittot, vacsorára meg minimum három fogásos vacsorát hurkával, kolbásszal, hogy aztán az italokról ne is beszéljünk.
A mamám mesélte, hogy ők még nem órára keltek. Egyszerűen csak felébredtek, amikor kellett. Nekem ez csak kivételes alkalmakkor sikerül. A disznóvágás kivételes: egyszer van az évben, az ember természetesen idő előtt lenyomja a vekkert, és miközben ráhúzza a jégeralsóra meg a trikóra a cégtől „hozott” kantárost és a fater nonfiguratív kötött pulcsiját, fejben az egész rituálét lesakkozza. Nem számít meglepetésekre, mégis boldog izgatottsággal várja a nap minden percét. Ilyenek a hagyományok: utánozhatatlanul ugyanolyanok.
fotó a már koromfeketére pörzsölt állattal, majd reggelire hívnak minket. Disznóvágáson két tér különül el: a kint meg a bent. Kint az abálé rotyog az üstben, a kutya az elcsent nyesedéket, a cinkék a fára dobott hólyagot falják és hideg van. Bent sok jó ember, jó sok forralt bor, hockstock mint a disznóvágás főoltára, soha nem nyugvó stameszos poharak és meleg. A két világ között mázsás vasajtó, melynek be nem csukása a különböző hőfokú légtömegek gyors helycseréjét, evvel a bentiek azonnali ké-
ezek, melyek legalább olyan megbízhatóan jelzik a disznóvágás végét, mint ahogy a víz forrása annak kezdetét. Ólomlábakon cammogunk haza a hideg éjszakában, hogy aztán disznószagú ruhánkat levetve, de lélekben még mindig disznóvágóként zuhanhassunk a meleg ágyba. Czencz Máté Aztán a Hoffmannék műhelye előtt mégis meglepődik: még nem forr a víz, márpedig az olyan pontosan jelzi a kezdés idejét, mint a tatabányai erőmű kürtje a műszakváltást. A böllér a fűtőt szidja, a fűtő a vizet, a víz meg csak fortyog magában. Egyesek hozzáteszik, hogy “csutával” kell fűteni, akkor jó a tűz, majd jön a rekontra, hogy az csak a töpörtyűhöz jó. Szivárognak az emberek. Elsők közt érkezik Száni, nagyon meg akarja nyerni azt a kockát, amiben fogadtam vele, hogy nem lesz ott elejétől a végéig. Mindenesetre az indító féldeci után egyszerre koppintjuk a poharat a még zsírmentes hockstockon. 1 : 1, mondhatnám, de a fogadás eddig neki áll. Látszik is a magabiztosság a szemében. Nem úgy a disznóéban, miközben foghúsába vág a kisujjnyi vastag dróthurok. Kálváriája hamar véget ér, ormótlanul hosszú orrával immáron alulról szagolja a kapirgáló tyúkokat. Aztán a gumicsizmás segédek állnak neki kapirgálni. Utánozhatatlan hang kíséretében mállik a leforrázott bőr, odafent pedig már pirul a hagyma a vér alatt. Gyors
tszavas hőbörgését váltja ki. Persze a kintről jövő csak legyint, hisz aki végig bent ül, nem is csinált semmit, tehát ne dirigáljon. Szóval a reggeli bent van, mint ahogy a nap kulináris csúcspontja is: az ausschnitt. A vajpuha csemege fogyasztóját is ellágyítja, kell is a karcos törköly, hogy legyen erő nekiállni hurkát és kolbászt tölteni. A töltőt kezelni rang, elé állni pedig súlyos hiba, hisz az utolsó pacnik könnyen a képünkön landolhatnak egy-egy jól-rosszul irányzott lövés nyomán. Mire sötétedik, a friss húsok már a sütőben érnek össze, a társasággal pedig az idő közben előkerült sörpad mellett történik ugyanez. A beszólások legalább olyan vaskosak, akár a szűzpecsenye szeletek, egy idő után minden megszólalás az év poénja. A harmonikaszót és az orcákat sűrűsödő, majd ritkuló pohárkoccanások színesítik, melyek egyre inkább ásításokba torkollnak. Nem az unalom, hanem a világ, legalábbis a mi világunk egyik legszebb fáradtságának néma áriái
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
7
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
LA Megényeinket avattuk a gálán N Ö G . agyarországi
Eltelt a téli szünet, elmúlt a karácsonyi miliő és megünnepeltünk egy új esztendő kezdetét. Javában tartanak a vizsgaidőszakok a felsőoktatásban, mindenki utoljára vagy éppen most először leül tanulni a félévi témazárokra a középiskolában és a már dolgozó, jó munkásemberek is este mennek, majd este jönnek haza a munkahelyükről. Alapvetően az újév első hetei erről szólnak egy átlagos fiatalnak vagy egy átlagos embernek, aki mondjuk nem szári és nem táncol, mert hideg van, hamar sötétedik és, mert január van. Hogy az említett kivételnek még emellett mit kell pluszba csinálnia? Próbálni. Próbálni, mert ismét van mire. No, nem feltétlen a Táncbemutatóra, -bár kétségkívül arra is-, hanem egy hasonlóan rangos fellépésre. Január második szombatján, ugyanis a budapesti Kongresszusi Központban lépünk fel, 1000-1500 néző előtt. Német ajkú, a sváb kultúrához értő, kötődő emberek előtt, akik között helyet foglal érsek, miniszter, képviselő, vezető és jószerivel mindenki. Ez egy igazi Gála, ahová felnőtt tánccsoportként idén egyedül minket hívtak meg. Megtisztelő, felemelő és hihetetlen nagy öröm. A meghívást egyébként a 2011-es felejthetetlen verseny eredményünkkel értük el, ahol egy szári koreográfiával nem csak arany minősítést értünk el, hanem másodikak is lettünk egyben. A számot komplett egészében, eddig háromszor adtuk elő. A visszajelzések alapján jól sikerült, legalábbis Csepelen mindenképp, meg talán a hazai terepen, a tavalyi táncbemutatón. A vörösvári döntőben, nem igazán, ezt mi is éreztük. Kicsi volt a színpad, sok a táncos, korán volt a színpadbejárás és sokára a fellépés (néhányan túlhaladták az ez idő alatt, általában engedélyezett 1 max 2 sört). A táncunkhoz ott is sokan gratuláltak és megveregették a vállunkat és jól is sikerült valljuk be minden nagyképűség nélkül, csak valahogy előtte még jobban összejött ugyanez Csepelen. Egy hasonlót szerettünk volna táncolni, mint akkor, ott.
émet
nkormányzatok
álaestjén léptünk fel
nagyjából 100 embert zenekarostól együtt, nem a legkönnyebb dolog a világon, de nem is megoldhatatlan feladat. A színpadbejáráson elvégezzük az utolsó simításokat, az öltözőben megbeszéljük a maradék kérdéses momentumokat, majd várunk és várunk. Megint rettentő sokat, mint anno Vörösváron. Az adrenalin felmegy, aztán egy rántott húsos szendvics után lejjebb kerül. Délután kettő van és hatkor kerülünk sorra. Sokakban nagy az izgalom, de az időt nehéz eltölteni, így bár van, aki vizsgaidőszak révén inkább a tanulást választja, azért a nagyja átmegy a MOM Parkba és meglátogatja az ottani kínálatot. Mindenki kedve szerint egy-egy sört vagy fagyit vesz és ízlelgeti 2-3 órán keresztül, hogy aztán boldogan egy jól eltöltött délután után a gondolatokat félretéve csak a fellépésre, csak arra a nagyon fontos 12 percre koncentráljon. Míg a lányok öltöznek, addig a fiúk üres flakonnal dobálóznak (ahogy az egy 18-24 éves gyerektől illik a Kongresszusi Központban), illetve egy utolsó rántott húsos szendvicset burkolnak. Mindenki kibokszolja a cipőjét, megigazítja a haját és rendbe teszi a fellépő ruháját. Bemegy az utolsó előtti fellépő. Ekkor már síri csend. Egy-két Imre poén, ami oldja a feszültséget, aztán bentről zúgó
A színpad jó minőségű és nagy is, a körítés pazar, a néző ötször annyi. Jól el kell táncolnunk és kész. Egyszerűnek hangzik, de összetett és nehéz. Egyszerre mozgatni 8
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
taps hallatszik, ekkor már tudjuk, mi jövünk.
Felzendül a LaubJani harmonikája, dobbannak a talpak a színpad két oldalán, bejön a tuba, jönnek a lányok, éneklés, rákezd a zenekar, mazurka, etwas frisches és vége. Nagyon nagy taps, hihetetlen szeretet, „vissza” kiabálás a nézőtérről, „Zugabe” helyett valaki egy „rúgjá be” rímelő poént is rendkívül hangosan elsüt a karzatról. Lehetőség az előbbire nincsen, a függöny bezárul. Az érzés felemelő, legalább annyira, mint az Europeaden a főfellépésen, ahol még ennél is hatszor többen tapsolnak. Jól sikerült, legalább annyira, mint Csepelen. Vizsgákra való tekintettel most nem volt viszont akkora dínom-dánom, mint akkor ott, de azért hazafelé élő adást hallhattunk a Tibi bá rádión, a jól megszokott főszerkesztőnk előadásában. Aztán közben visszacseppentünk a havas, sötét januári hétköznapokba, hogy egy magyar próbahétvégét is magunkévá téve, ismét készüljünk egy másik rangos eseményre, ami nem más, mint a XV. Táncbemutatónk! Schweininger Ádám
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Fókuszban: Tamás Gábor
V. évfolyam, 1. szám
E havi celeb mustránk csodás jelenése, minden Tamások Gábora. A csikók lova, és sorolhatnánk még a nők bálványának összes érdemét, és jellemzőjét, de inkább ismerjük meg mindenki Büdijét, aki őszintén beszél romantikáról, állattartásról, és a csikó történelem számos izgalmas momentumáról. Hogy kerültél közel a tánchoz? Marika néni egyszer csak megjelent a házunk előtt, és kérdezte, hogy nincs e kedvem táncolni. Persze a válasz rögtön „nem” volt a részemről, hál’ égnek anyukáméknak nem.
A tánc mellett a fociban is jeleskedsz, mióta játszol és milyen poszton? Nem tudom pontosan, talán 7-8 éves korom óta. Persze a pincesorban azóta, fociztam,amióta járni tudtam! Egyébként a csatársorban foglalok helyet.
A csikó korosztályból alig maradtak páran, szerinted mi ennek az oka? Valószínűleg nem találták annyira a helyüket, Mi a legpoénosabb sztori, ami eszedbe jut illetve nem kedvelték annyira a társaságot. táncos történeteid közül? „-Sorry, where is the Bicske Road?” (OlaszorNem tudom. De mi kitartunk! szág- Imre-olasz járókelők) A Büdi, Fenyő, Petya tengely hogy alakult ki? Én Petya (Kupcsok) révén ismertem meg Hányszor vitted haza a Petyát? Fenyőt, onnan pedig nem volt kérdés, hogy Ha én azt tudnám! jóban leszünk. Petyuskámmal pedig még régebben szerettünk egymásba. Ezek után nem Hányszor vitt haza a Petya? Ilyen sosem volt! volt kérdés, hogy 3-an jóban-rosszban... Másoknak lehet, hogy sértő lenne egy olyan becenév, mint amivel te büszkélkedhetsz. Hogy is kaptad ezt a szép becenevet? Ezt a szépséges nevet GÉBER ÁKOS JÓZSEF barátomnak köszönhetem, miután egy általános iskolában, alsóban eleresztett apró alfarhang arra késztette, hogy a becenevemmel cukkoljon. Így ez rám ragadt, köszönöm ezúton is Ákosnak!
egyből jött,”igen”! Sosem felejtem el ezt a kis találkozást!
Kiskérdések: Hajkefe vagy nullásgép? Köszönöm kérdésed, de HAJKEFE! Ouzo vagy pálinka? Pálinka (házi) Petya vagy egy tacskó? Petya nevű tacskó. Picanto, vagy Pres�szós buli? Presszós buli
Hányszor vitt haza titeket a Fenyő? Erről sincs tudomásom. Mi az első sztori, ami eszedbe jut Amerikáról? Különös, de egy megható pillanat. Amikor Chicagoban megismerkedtünk egy pár, ma már Amerikában élő volt szárival. Azt kérdeztem, hogy ismerte e mamámat. A válasz
Borsodi Imre
Gyerekszáj Mindenki szeret divatosan öltözködni, még a legkisebb táncosaink is. Megkérdeztük őket, hogy milyen ruhadarabokat tartanak divatosnak, „menőnek”. Követni is alig tudtam a sok különböző lányos ruhát, néhánynak a létezéséről se tudtam. Azért sikerült kiszűrnöm a népviselet egyes darabjait is az interjú során, aminek kifejezetten örültem. Schwanner Bogi (7. sz. csoport): Anya fülbevalóját divatosnak tartom, mert szeretem a csillogós dolgokat. De szeretem a csillagos és a szívecskés mintát is, főleg a pulóveren, vagy a nyakláncon. Menőnek tartom még a bátyám szemüvegét, mert szép csíkos. A kedvencem pedig a tündér por, amit feldobunk és minden csillogni fog tőle.
Jaczina Blanka (6. sz. csoport): A népviseletből divatosnak tartom a harisnyát, a blúzt és a kopogós cipőt, illetve nagyon tetszik a fonott haj is. Menőnek gondolom a fűszoknyát, a zöld gyémánt mintás fülbevalót is. Azonban van egy farkas mintás pólója a nővéremnek, amit remélem minél hamarabb ki fog nőni.
Goda Hanna (7. sz. csoport): Divatos a csillogós sál, a rózsaszín hajpánt és az aranyszínű fülbevaló. De még szeretem a kék színű pulóvereket csillagos mintával díszítve, illetve a magas szárú csizmákat is.
Nagy-Győri Petra (6. sz. csoport): Szerintem divatos a szűk szárú nadrág, aminek feltűnő a színe. Én is nagyon szeretem. Magas szárú csizmát is szeretek hordani, és a népviseletben használt cipőt is divatosnak tartom.
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
9
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
V. évfolyam, 1. szám
Német - sváb - magyar szótár
A német nyelvi bizottságunk megalakulásával lehetőségünk nyílik a sváb nyelv megismertetésére felétek. Házenfratz Kinga tanár néni jóvoltából minden alkalommal más-más témakörből olvashattok.
W
die Einbrenne – ájprájn - rántás die Backerei – póheráj - sütemény der Krapfen – kraupfa - fánk das Faschiertes – foschierts - fasírt der Gugelhupf – kuglupf - kuglóf der Knödel – knyeil - gombóc die Mehlspeise (gekochte Mehlgerichte) – möspez - tészta das Mittagmahl – mittogmoj - ebéd die Nudel – nul - tészta das Nockerl – náukl - nokedli der Salat – szolód - saláta der Tomatensalat – paradeisszolód - paradicsomos saláta die Tomatensuppe – paradesszuppn - paradicsomleves die Tomatensoße – paradeisszausz - paradicsomszósz die Nussstange – nusstangl - diós rúd (sütemény) das Honigbusserl – heinihpusszl - mézes puszedli (sütemény)
Speisen
UA
RS T
der Kranz – kráncl/ RÁLI - koszorú (sütemény) das Schmalz – smojc - zsír der Kaiserschmarren – smoarni - császármorzsa der Schinken – schunga - sonka der Speck – speik - szalonna der Semmel – szemi - zsemle das Brot – práud - kenyér der Kipfel – kipfl - kifli die Kartoffel – krumbien - krumpli der Strudel – strúl - rétes die Sulz – szujc - kocsonya der Schwartenmagen – schwótnszok – disznósajt die Suppe – szuppn – leves die Wurtst – wuarst – kolbász die Zwiebel – cvívi – hagyma das Wasser – wossa - víz der Wein – wei - bor der Gespritzte (Wein mit Sodawasser) – spritzt fröccs der Schnaps – schnops - pálinka die Milch – mülli - tej
Az alábbi képen, éppen lagzit játszó egykori szári zenekar látható.
Tagjai balról: Bischof János (dob), Bernwaller Imre (hegedű), Laub Ferenc (klarinét), Král János (harmonika), Venus Ferenc (harmonika). A kép beküldőjétől, Laub Bálinttól megtudtuk, hogy a kép szélén álló Venus Ferenctől tanult a nagypapája harmonikázni. és sok olyan számot tanított neki, amelyek ma több táncunkban szerepelnek. Král Jánostól, pedig a harmonikát vette meg, amit később elvittek tőle az oroszok. A kép készítésének időpontja nem ismert, de annyi biztos, hogy 1946 előtti, mert tagjait az említett évben kitelepítették. 10
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Sváb kisfalu a Börzsöny lábánál
V. évfolyam, 1. szám
Február
első szombatján, tánccsoportunk Berkenyén lépett fel. Sokan kérdezték tőlem, hogy merre is található ez a település, hiszen soha nem hallottak róla.
A németül Berkinaként ismert falu Nógrád megye délnyugati részén, a Börzsöny délkeleti lejtőin helyezkedik el. A jelentős német nemzetiségű lakossal büszkélkedhető község a Vác-Balassagyarmat vasútvonalon, illetve a 2-es számú főút szomszédságában található. Híres gyümölcstermő vidék ez, ahol főként málnát termesztenek. Mivel svábok lakta településről beszélünk, ezért történelme hasonló a többi sváb településekhez. Berkenye a török uralom alatti időszakban szpáhibirtok, azaz a lovas katonák hűbérbirtoka volt. Majd a török kiűzését követően a falut német ajkú lakossággal te-
lepítették be. Althan Mihály Frigyes 1718-ban négy Frankóniából érkező családdal kötött szerződést a betelepítés feltételeiről. A lakosság 1820-as években meghaladta a 400-at, a XX. század elején pedig már 500 főt tett ki a lakosság. Napjainkban pedig 655 fő lakja Berkenyét. A második világháború és az azt követő időszak itt sem múlt el nyomtalanul. 1945ben 85 ember kényszerült „Malenkij robotra”, akik közül sokan nem tértek haza. A többi berkenyei svábot pedig kitelepítették Németországba. Helyükre pedig felvidéki magyar családok költöztek be. Önálló Berkenyéről csak 1990-től beszélhetünk, hiszen azelőtt közigazgatásilag Nógrádhoz tartozott. Ezt követően a település rohamos fejlődésnek indult. Közműhálózat és intézmények felújítása volt a jellemző.
Berkenyei sporthírek A helyi focicsapat a Nógrád megyei I. osztályban vitézkedik, ahol őszi bajnoknak mondhatja magát, igaz, csak gólkülönbséggel áll a dobogó első helyén, hiszen az őt követő Karancskeszi KSE is ugyanannyi pontszámot gyűjtött. Az utolsó fordulóban pedig a Karancslapujtő KSE-től szenvedtek vereséget 3:2 arányban.
Angyal Bálint
Körkérdés: Mit szeretsz legjobban a télben? A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás. A Föld északi féltekéjén december, január és február, míg a Föld déli féltekéjén június, július és augusztus a tél hónapjai. Hogy ebben mit lehet szeretni? Na pont ezt kérdeztük mi is. Horváth Petra
Izsák György (4.sz. csoport): Azt szeretem a télben, hogy lehet sokat szánkózni és hógolyózni.
Horváth Benjámin (5.sz. csoport): A karácsonyt, a hógolyózást, és hogy sokat lehet szánkózni.
facebook.com/saarertanzgruppe
Németh Fanni (3.sz. csoport): Legjobban a havat szeretem a télben, meg persze a tánccsoporttal való fellépéseket. www.saarertanz.hu
Sátori Fanni (2.sz. csoport): Ahogy hullnak a hópelyhek és a síelést. A forró csokit, a szánkózást és a havas tájat. 11
TÁNCOS ÚJSÁG
A Saarer Tanzgruppe magazinja
Belekeveredtünk
12
facebook.com/saarertanzgruppe
www.saarertanz.hu
V. évfolyam, 1. szám