TANÁCSI BESZÁMOLÓ
A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről és működéséről
Budapest 2009. április 17.
Az Országgyűlés a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hozott létre. A Nemzeti Civil Alapprogram egyik legfontosabb alapelve, hogy testületeiben többségben vannak az elektori gyűlések által választott civil szervezeti delegáltak. A 2003. évi L. tv. a Nemzeti Civil Alapprogram céljaként határozta meg a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítását, az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Az Alapprogram a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, azok működéséhez és a közhasznú jogállású szervezetek tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást. Az NCA Tanácsa az elmúlt esztendőben az Alapprogram elvi irányító testületeként a törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet által meghatározott célok és szabályok alapján határozta meg a működés alapvető szabályait, valamint a támogatások rendező elveit.
A tájékoztató a jogszabályok keretei között végzett elmúlt évi tevékenységet mutatja be az NCA Tanács új elnökének szemszögéből, - jogkörei és felelőssége - alapján fogalmazza meg az Alapprogram működésének és hatékonyságának javítására vonatkozó javaslatokat. A NCA Tanácsa 2009. február 16-án alakult meg és az elnök 2009. március 2-án vette át kinevezést. Az NCA törvénye a beszámolóról a következőképpen rendelkezik: „A Tanács minden év április 30-áig megküldi a miniszternek az Alapprogram testületeinek és kezelő szervének előző évi tevékenységéről, valamint az Alapprogram, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját.” A beszámoló megalkotásáig nem készült el a miniszteri rendelet, mindamellett a Tanács tagjai kivétel nélkül kicserélődtek.
2
I.
A Tanács, valamint a Kollégiumok, mint testületek működésének tapasztalatai
Az NCA Tanácsa az elmúlt évben az Alapprogram elvi irányító testületeként az NCA törvény és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet által meghatározott feladatok és szabályok alapján működött és annak szellemében hozta meg döntéseit. A testület minden alkalommal határozatképes volt, mindvégig konstruktív módon dolgozott, nyolc alkalommal tartott ülést, három alkalommal élt az elektronikus szavazás lehetőségével, s így 2008-ban több mint száz határozatot hozott. Az ülések zömmel Budapesten kerültek megrendezésre egy kivételével, ez Győrben volt, mely lehetőséget adott regionális civil fórum megtartására is. Állandó meghívottként mindig jelen voltak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium NCA Miniszteri Titkársága, a Kezelőszervezet, ESZA Kht. képviselői, az Országgyűlés Civil Irodájának képviselői, valamint a Tanács titkára. A Tanács ülésein a tagok rendszeresen részt vettek, ezért átlagosan 4 óra időtartamú ülések mindig határozatképesek voltak. A Tanács a korábbi években is bevált módszerként alkalmazta azt, hogy a döntések előkészítését munkacsoportokra bízta, többségében ún. vegyes munkacsoportokra, melyekben a 1-3 fős tanácstagi létszám mellett az SZMM NCA Miniszteri Titkárság és a Kezelőszervezet egy-egy képviselője, valamint a kollégiumok képviselői is helyet kaptak, kaphattak. A munkacsoportok munkájának koordinálását a titkár végezte. A Tanács a munkacsoportok működtetésével látta biztosítottnak, hogy az NCA rendszer összes szereplője véleményének ismeretében hozza meg csak döntéseit. A 2008-as évben 3 állandó munkacsoport működött (jogi- ügyrendi, stratégiai, forrásmegosztási), míg az eseti feladatok
megoldására
az
év
folyamán
alkalmi
munkacsoportok
jöttek
létre.
Alkalmi
munkacsoportként működött a jogi- ügyrendi, kibővített ad- hoc méltatlansági és a Logisys Kft kapcsán létre jött munkacsoport.
3
II.
Tanácsi hatáskörbe utalt legfontosabb kérdések
A Tanács 2008-ban folytatta az előző évi munkáját, s döntései meghozatala előtt elsősorban az előző évek tapasztalatait, a 2007. évi pályázati fordulók legfontosabb adataiból levonható következtetéseket, s az NCA rendszer szereplőinek visszajelzéseit vette figyelembe. A 2008. évi forrásfelosztásáról a Tanács már 2007. október 10-i ülésén úgy döntött, hogy az korábbi évek támogatási igényei, adatai alapján bizonyos kiigazításokkal határozza meg úgy, hogy a 2007. évi igényéket 50%-ban, a 2006-os és 2005-ös igényeket 25%-ban vette figyelembe. A Tanács több új határozatot hozott a 2008-as évben. A Tanács feladatait az NCA törvénye és a Vhr szabályozza. Ezen jogszabályok, határozzák meg a Tanács hatáskörét is. A 2007. évi CLXXXI. Törvény 6. § (3)-(4) bekezdése új fejezetett nyitott az NCA történetében. A Kollégiumok a törvény hatályba lépése előtt kiírták a pályázatokat, de a későbbiek folyamán a Tanács elnökének mindenképpen szükséges foglalkozni az átirányítással kapcsolatos anomáliák rendezésével. 2006-ban stratégiai partnerségi megállapodás született a Magyar Országgyűlés Elnökével, mely a 2008-as évben is kiválóan működött. Célja továbbra is a törvényhozás és az Alapprogram elvi irányító testülete közötti érdemi együttműködés létrehozása; az országgyűlési képviselők, az Országgyűlés bizottságai és Hivatala, a Tanács, valamint azon keresztül a Nemzeti Civil Alapprogram intézményei (Kollégiumok) közötti információ-áramlás fejlesztése. Olyan kétirányú kommunikáció fenntartása volt a cél, amelynek eredményeképpen a törvényhozás képviselői az Alapprogramot létrehozó törvény módosításáról, az Alapprogram működési feltételrendszerének változtatásáról a civilek és a működtető intézmények tapasztalatai alapján dönthetnek. Az Országgyűlés Civil Irodája képviselője állandó meghívottja a Tanács üléseinek. Az NCA pályázati dokumentációi 2005. óta egy rövid, sajtóhirdetésnek megfelelő felhívásból, egy átlagosan 11 oldalas pályázati kiírásból és egy átlagosan 8 oldalas pályázati adatlapból állnak. 2007től az ESZA Kht. internetes pályázatkezelő szoftverének (Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer, továbbiakban: EPER) bevezetésével az NCA rendszerében is megnyílt az internetes pályázás lehetősége. A papíralapú pályáztatás dokumentumai mellett az internetes pályázat esetében az adatlapot a kezelőszervezet honlapján végrehajtható regisztráció és egy pályázatkezelő 4
szoftverben kitölthető internetes adatlap helyettesítette. A 2008. évi pályázati dokumentumokról az NCA Tanácsa 2008. február 5-i ülésén döntött. Ezután kerülhetett sor a kollégiumi döntések meghozatalára. 2008-ban a Tanács határozata alapján minden NCA pályázatot benyújtó szervezetnek kötelezővé vált az EPER regisztráció, illetve működési pályázaton 1,2 millió forintot vagy annál magasabb összeget igényelő szervezeteknek is elektronikus pályázatot kellett benyújtani. Ezen döntések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 2007-hez képest (összesen 2298 pályázat) elektronikus pályázatok száma sokkal magasabb lett. A 2008. évi költségvetésről szóló törvény értelmében a korábbi évekkel ellentétesen nem kellett előirányzat maradványt képeznie a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának. A Tanács három esetben kérte a miniszter asszonytól a kollégiumi tagok megbízatásának megszüntetését, méltatlanság okán.
5
III.
Tanács együttműködése az NCA különböző testületeivel
a) Tanács és a Kollégiumok kapcsolata A Tanács és Kollégiumok közötti kapcsolat jónak mondható. A 2008-as évben két alkalommal volt Kollégium elnöki értekezlet. Ennek ellenére még mindig voltak feszültségek a Tanács és a Kollégiumok között. A feszültség oka számos esetben a tanácsi döntések hátterének nem elegendő ismerete, vagy a kollégiumokon belüli információáramlás, amikor a Tanács döntései nem jutottak el minden kollégiumi taghoz. A Kollégiumok sokszor úgy érzik, a jogszabályok túl szűk mozgásteret engednek, s ez újabb forrása lehet esetleges konfliktusoknak.
b) NCA Miniszteri Titkárság Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztályán belül működik a Nemzeti Civil Alapprogram Miniszteri Titkársága. A Tanács jó munkakapcsolatot ápolt az NCA Titkársággal, ahol a humánerőforrás a feladatokhoz képest nagyon alacsony. Az NCA-t érintő kérdésekről Lamperth Mónika, majd Szűcs Erika miniszter asszonnyal, valamint Csizmár Gábor , Simon Gábor és Kórozs Lajos államtitkár urakkal rendszeresen megbeszélést tartott a korábbi elnök. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságával az NCA Tanács jó kapcsolatot ápolt. Kiváló a kapcsolata a Tanácsnak továbbá az Országgyűlés Civil irodájával. c) ESZA Kht. Az ESZA Kht. és a Tanács kapcsolata a 2008-as évben jó volt, a korábbi évek kezdeti nehézségei után kialakult az összhang. A Tanácsüléseken rendszeresen beszámoltak a részletekről és a Tanács tagjai kérdéseire, kéréseire rövid határidőn belül pontos, precíz válasszal szolgáltak.
6
IV. A kiírt pályázatokból és a beérkezett beszámolókból levonható tanulságok
A 2008. évi pályázati dokumentáció összeállítása már 2007. év végén elkezdődött, amikor az ESZA Kht. meghívta a testületi tagokat egy ún. „műhelymunkára”. A 2007. október 24-én megrendezett találkozón jelen voltak az ESZA Kht. munkatársai, kollégiumi elnökök, tagok, titkárok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Tanács képviselői. A megbeszélésen elhangzott javaslatok alapján a kezelőszervezet összeállította a 2008. évi kiírási dokumentumokat (kiírás, pályázati programűrlap, útmutató), a tanácsi döntés előtt az ESZA Kht. lefolytatta a szükséges egyeztetéseket a Kollégiumokkal és a Tanáccsal, s javaslatokkal egybeszerkesztve a kezelőszervezet és előterjesztette a 2007. december 13-i tanácsülésre. A műhelytalálkozó alapját az az értékelés képezte, amelyben a kezelőszervezet korábban összefoglalta a Tanács számára a 2007. évi tapasztalatokat, például javasolták a Tanácsnak a kiírás egyszerűsítését, rövidítését és részletes pályázati útmutató kiadását. A műhelytalálkozó sokat javított a Tanács és Kollégiumok együttműködésén is, ugyanis valamelyest sikerült csökkenteni azt a feszültséget, amit az okozott, hogy 2007-ben a kollégiumok szövegszerű javaslatai nem kerültek be a sablonokba és nem volt lehetőségük véleményalkotásra. A pályázatok kiírása a 2008-as évben a Vhr. hatályba lépésének napját követő első munkanapon, 2008. február 11-én megjelentek. A jóváhagyási folyamat a kollégiumi döntéstől számítva zökkenőmentesen és gyorsan zajlott, amelyben jelentős szerepe volt annak, hogy elegendő volt a dokumentáció kezelőszervezeti jóváhagyása, nem kellett minisztériumi ellenjegyzés. A formai bírálat szempontrendszeréről a Tanács döntött: A kezelőszervezet előterjesztése alapján a 11/2008 számú határozatát 2008. február 5-én hozta meg, melyet 2008. március 4-én módosított. Az ESZA Kht. javaslatára a határozat – eltérően az előző évektől – nagyon részletesen meghatározta, hogy a kezelőszervezet hogyan bírálja el a beérkezett pályaműveket. Az előző évek tapasztalatai alapján elengedhetetlen volt a Tanács állásfoglalása például olyan kérdéseken, mint a számviteli beszámoló vagy a közhasznúsági jelentés megfelelősége. Elmondható, hogy a jól kidolgozott
7
szempontrendszer segítségével elkerülhetővé vált az, ami 2007-ben és 2004-es induló évben, nem kellett újra és újra értelmezni a „megfelelőség” kérdését, hiszen egyértelmű szabály alakult ki. Annak érdekében, hogy ne csak a kezelőszervezet és a Tanács számára legyen tisztázott, hogy mi az elvárás formai szempontból egy pályázattal szemben, a 2008-as Pályázati Útmutatóba az ESZA Kht. beépítette a határozatot. Az útmutatóban elkészített „ellenőrzési lista” a pályázók számára biztosította annak lehetőségét, hogy saját maguk is ugyanolyan szemmel ellenőrizhessék le pályázatukat, mint ahogyan ezt a feldolgozási időszakban munkatársaink tették. Összehasonlítva a 2007. évi hiánypótlási adatokkal (összesen 62,80%), javulás tapasztalható a hiánypótlások arányában (58,53%), de ez még mindig igen magas. Ahogyan a táblázatban látható arányszámok is mutatják, a netes pályázatok esetén alacsonyabb a hiánypótlási arány. Ennek oka, hogy az EPER rendszeren keresztül beadott pályázatokon véglegesítés előtt ellenőrzést kell lefuttatni. A rendszer ekkor ellenőrzi, hogy a pályázat minden kötelező pontja kitöltésre került-e és hogy a költségvetési táblázat nem tartalmaz számszaki hibát. Ezen kontrollt papíros pályázat esetén a pályázónak kell elvégezni. kategória kódja NCA-ORSZ-08 NCA-KM-08 NCA-DA-08 NCA-EA-08 NCA-EM-08 NCA-KD-08 NCA-DD-08 NCA-NYD-08 NCA-NK-08-A NCA-NK-08-B NCA-NK-08-C NCA-NK-08-D NCA-NK-08-E NCA-NK-08-F NCA-NK-08-G NCA-CIV-08-A NCA-CIV-08-B NCA-CIV-08-C
hiánypótlás aránya (összesen)
hiánypótlás aránya (netes)
hiánypótlás aránya (papíros)
58.87% 56,51% 51,45% 54,58% 60,58% 61,70% 57,61% 53,31% 58,00% 51,35% 58,60% 41,01% 40,63% 44,94% 48,23% 58,62% 64,43% 72,00%
58.87% 53,94% 51,72% 49,85% 53,81% 50,69% 53,39% 49,53% 58,62% 72,00%
61,68% 51,17% 59,71% 66,77% 71,64% 61,92% 57,44% 58,00% 51,35% 58,60% 41,01% 40,63% 44,94% 48,23% 64,43% 8
NCA-CIV-08-D NCA-CIV-08-E NCA-CIV-08-F NCA-CIV-08-G NCA-ÖNSZ-08-A NCA-ÖNSZ-08-B NCA-ÖNSZ-08-C* Összesen:
76,75% 51,22% 37,84% 37,84% 31,65% 31,65% 55,61% 51,84% 52,00% 44,68% beadási határidő: 2009. január 22. 55,90%
53,71%
76,75% 51,22% 62,18% 64,29% 58,53%
Az internetes pályázati rendszer a 2007-es évben került bevezetésre. A pályázati kiírások és a pályázat benyújtásához, elkészítéséhez szükséges dokumentumok a megjelenés napjától elérhetők voltak a www.nca.hu és a www.esf.hu honlapokon, az NCA honlap pályázatokkal kapcsolatos adatainak közzétételére az EPER rendszer és a honlap között interfész kapcsolatot alakítottak ki. A pályázatokról szóló hírek emellett felkerültek a www.civil.info.hu és a www.nonprofit.hu honlapokra is. A szervezeteknek emellett lehetőségük volt postai úton vagy személyesen is beszerezni a dokumentumokat: kérés esetén mindenki számára eljutattak a kért nyomtatványokat. Ezen felül pedig a Civil Szolgáltató Központokkal kötött együttműködési megállapodás keretében a szervezetek a CISZOK irodákban is hozzájuthattak a 2008-as pályázati dokumentációhoz. A pályázati kiírásokat, a pályázati útmutatót, programűrlapokat minden pályázati kiírás esetében, a pályázati kiírást követő 5 munkanapon belül a CISZOK által igényelt mennyiségben, sokszorosítva, a CISZOK irodába lett szállítva. Ezen kívül minden CISZOK részére biztosítva lett az EPER pályázói felhasználói kézikönyv is, 100-100 példányban. Az NCA rendszerében indulás óta egységes a beszámolási határidő. A kezelőszervezet beszámolója alapján 2008. június 30-ig 10230 beszámoló érkezett be a nyertes szervezetektől. Viszonylag kevesen (kb. 2000 db) teljesítették beszámolási kötelezettségüket a június 30-i határidő előtt, ezért óriási munkacsúcsot okozott az ESZA Kht.-nak a beérkező beszámolók kezelése a szabályozókban meghatározott 30 napos feldolgozási határidő alatt. A feladat ellátására – közbeszerzési eljárás keretében – külső vállalkozót alkalmazott a kezelőszervezet. Július 30-ig összesen 2500 beszámoló esetén sikerült elvégezni az elsődleges ellenőrzést, illetve kiküldeni a felszólító levelet beszámoló be nem küldése esetén. 9
Az ESZA Kht. beszámolójából megállapítható, hogy összesen 10230 beszámolóból 3700 beszámoló esetén (36%) hiánypótlás nélkül elfogadásra tett javaslatot a kezelőszervezet, közel 4150 beszámoló esetén (40%) az első hiánypótlási felszólítás teljesítése után, 1615 esetben (16%) pedig kétszeri hiánypótlás teljesítése után tehetett javaslatot az ESZA Kht. a beszámoló elfogadására.
10
IV.
A titkári rendszer tapasztalati
Évek óta komoly gondot okoz a testületi titkárok szerepének a meghatározása, illetve alkalmazásuk feltételeinek megteremtése. A kollégiumi titkárok segítették a Tanács és a Kollégiumok közötti információáramlást, rendszeres tájékoztatást nyújtottak az aktualitásokról. Ugyanakkor van olyan titkár, akivel szinte nem is volt kapcsolata a Tanács titkárának. Fontosnak tartjuk, hogy a Tanács titkára ne egy évre szóló megbízási szerződéssel dolgozzon. Fontos, hogy a kollégiumi titkárok egységes követelményrendszer szerint végezzék munkájukat. A jövő feladata többek közt a titkári rendszer megreformálása. Mindamellett érdemes az összes titkár (tanácsi és kollégiumi) feladat- és hatáskörét, valamint státuszát újragondolni.
11
VI.
Az NCA jogszabályok (törvény és kormányrendelet) hatályosulása
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. egyértelműen szabályozza az NCA szervezeteinek kompetenciáit, kapcsolatrendszerét. Ugyanakkor az NCA Tanácsa a megalakulása óta levonható tapasztalatok alapján több Tanácsülésen megfogalmazta a törvényalkotó felé javaslatait, véleményeit. A 2008-as év a törvénymódosításból adódó feladatok ütemezéséről is szólt. A módosítás az NCA fő vívmányait, demokratizmusát, a civil szervezetek által választott testületek hatáskörét, összességében az NCA szerkezetét nem érintette, elsősorban a rendszer hatékonyágának, átláthatóságának előmozdítását, a gyakorlati tapasztalatok érvényesítését célozta meg. Fontos előrelépés volt a testületi döntések elleni jogorvoslati szabályok módosítása, és az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása is. Módosításra kerülnek a kezelő szerv feladatai, az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemei, az Alapprogram nyilvánosságával kapcsolatos részletes szabályok is, amit majd vélhetőleg a miniszteri rendelet szabályoz, a későbbiek folyamán. 2008. február 10-én hatályba lépett az NCA Kormányrendelet módosítása. A jogszabályi háttér változása a dokumentáció tekintetében is alapvető változást hozott az előző évekhez képest: az epályázatok esetében a kötelező mellékletek beküldése elektronikus úton lehetővé vált, ami azt jelentette, hogy az évi egy EPER Regisztrációs Nyilatkozaton kívül az e-pályázatot benyújtóknak egyéb papír alapú dokumentumot nem kellett szerződéskötésig beküldeni.
12
VII.
Az NCA működésének és hatékonyságának javítására vonatkozó javaslatok
Az elkövetkezendő időszakban át kell tekinteni az eddigi támogatási stratégiát, milyen eszközökkel tudná a civil szféra fejlődését a NCA rendszere még hatékonyabbá tenni. A Tanács 2008-ban is elfogadott egy munkatervet, amit a sok előre nem látható probléma miatt nem tudta tartani. Nagyon fontos cél marad a következő időszakban is a kommunikáció javítása és egy komplett stratégia megalkotása. Az NCA törvény szerint az NCA bevételeit jelentik a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, magánszemélyek felajánlásai, adományai is. Ilyen befizetés az eddigi években nem volt. A hazai adózási környezet sem segíti az adományozást. Magyarországon az adománygyűjtés, adományozás még gyermekcipőben jár, az állampolgárok sok esetben bizonytalanok, hogy az általuk felajánlott összeget valóban megkapják-e a címzettek. Az NCA Tanácsot megkereste a Logisys Kft, amellyel a Tanács együttműködést írt alá. A Kft vállalta, hogy minden civil szervezetnek, aki igényt tart Microsoft XP Professional, Microsoft Office 2003 és Microsoft Defender vírusvédelmi programokat biztosít regisztrációs díjért cserébe. Súlyos korlátként élte meg a testület a 6,8 milliárdos felső korlátot, hiszen a felajánlásokhoz és a törvény eredeti szándékához képest jelentős mértékben csökkent a forrás, így lényegesen kevesebb pénzhez tudta juttatni az NCA rendszere a civil szervezeteket. A törvénymódosítás mellett komoly munka folyt az NCA összes szereplőjének összefogásával annak érdekében, hogy az NCA forrásai 2009-es évtől emelkedjenek. Fontos lenne továbbá egy úgy nevezett Civil Bank létrehozása, ami a civil szféra zökkenőmentes működését biztosítaná. Erre a tavalyi évben történtek próbálkozások, de sajnos nem valósult meg. Az Internetes pályázási rendszer sokkal könnyebben kezelhető. Szükségesek a további fejlesztések, hiszen a cél a papír alapú pályázatok végleges lecserélése. Az ágazati források jelentős csökkenése tapasztalható az utóbbi években, gyakran azzal az indokkal, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram a civil szervezetek támogatására jött létre. Ennek a tendenciának a megállítása szintén kitűzendő cél, bár ennek megoldása nem a NCA kompetenciájába tartozik.
13
A 2009-es feladatok - amelyeket az NCA készülő stratégiája fog össze - négy csoportba sorolhatók:
I Összeférhetetlenség kezelése El kell érni, hogy a döntéshozók és az általuk érintett szervezetek pályázati nyereménye és az átlagos pályázati nyeremény közötti különbség radikálisan csökkenjen. Ennek keretében szabálymódosítás és/vagy etikai kódex megalkotása szükséges.
II. Civilbank, kollégiumok feladatainak korrekciója Meg kell teremteni az NCA-n belül a más pályázathoz szükséges önrész feltételes biztosítását és más forrásból származó elnyert, utófinanszírozású pályázati támogatás visszatérítendő megelőlegezését (Civilbank). Biztosítani kell a 2011-es Uniós magyar soros elnökség civil tevékenységének finanszírozását, a több éves támogatás, a konzorciális pályázati lehetőség, az egy évbe sűrített, valójában ezt meghaladó projektek támogatásának megteremtését, értelmezni kell hatóköri és működési kereteket (pl.: önköltséges szolgáltatás). Radikálisan változtatni kell az NCA kommunikációján (weblap szerkezete és frissessége, felhasználó-barátsága, szakmai kommunikáció, sajtókommunikáció) erősíteni kell az NCA érdekképviseleti profilján.
III. Egyszerűbb gyorsabb, de hitelesebb feltételrendszer megteremtése Szükséges ún. eljárási mérföldkövek megállapítása, a valódi előfinanszírozás biztosítása. Meg kell kezdeni a papíralapú pályázati rendszer felszámolását (együttműködések kistérségi szintű kiépítése). Monitoring rendszer kidolgozása és bevezetése szükséges, ötéves NCA működést átvilágító kutatás lebonyolításával és háromévenkénti rendszeresítésével. Meg kell teremteni a közhasznúsági jelentések/mérlegbeszámolók közhitelességét. Javítani kell a pályázatkezelő elérhetőségét, meg kell teremteni az ügyfél-elégedettség mérését.
IV. Civiljogi környezet modernizálásának kezdeményezése szakmai hátterének megteremtése – a XXI. század követelményeihez való alkalmazkodás 14
Az NCA-nak kezdeményező szerepe lehet abban, hogy a nagykorúvá érett civil szektor szabályai is nagykorúsodjanak. Meg kell teremteni a civil szervezetek cégszerű működéshez hasonló alakulási eljárásrendjét (egyablakos bejegyzés, e-bejegyzés), működésének könnyítését, de hitelességének növelését (közhasznúsági szabályok egyértelműsítése, idejétmúlt szabályok kivezetése), a környezeti feltételek újragondolását (bírósági jogalkalmazás, médiatörvény szerepproblémái, e-adatcsere lehetősége, NCA szabályai pl.: Alap kérdései, kollégium és tanácsválasztás elkülönítése), illetve a megszűnés egyszerűsítését (csődeljárás, nyilvántartásból történő törlés).
15
VIII.
Az NCA hozzájárulása a magyar civil társadalom erősödéséhez
Az NCA működésének elmúlt öt évében soha nem látott nagyságú támogatási összeg került a civil szervezetekhez, részben működésük, részben szakmai programjainak támogatására, de így is további jelentős összeg lenne szükséges. A 2008-as évben az NCA Kollégiumai közel 6,1 milliárd forintot oszthattak szét a pályázó civil szervezetek között. A civil többségű döntéshozatali folyamat segítette az objektív, szakmai szempontokon alapuló támogatási döntések meghozatalát. Az NCA hozzájárult a szervezetek működési stabilitásának megteremtéséhez, valamint a civil szektor egészének fejlődését szolgáló (nem ágazati jellegű) szakmai programok megvalósításához (együttműködések erősítése, képzések, kutatások, nemzetközi kapcsolatok stb.) biztosított forrásokat. Az NCA sávos támogatási rendszere lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelemszerző képességgel rendelkező civil szervezetek is jelentős támogatáshoz jussanak. Az NCA működésének hatására rendeződési folyamat indult el, követelményrendszere révén nagymértékben hozzájárult a szervezetek jogszerű működéséhez: Az NCA pályázatai kapcsán a civil szervezeteknek meg kellett tanulniuk mérleget, közhasznúsági jelentést írniuk, pontos könyvvezetéssel kellett rendelkezniük, így a szervezetek működése az NCA segítségével jogszerűvé vált. Az NCA pályázati rendszerében csak olyan szervezetek pályázhatnak, ahol a képviseleti jogok rendezettek, a belső adminisztráció pontos, s pénzügyi ismereteik alaposak. Az Internetes pályázati rendszer rendkívül hatékonynak bizonyult a kezdeti nehézségek után. A források többsége vidékre áramlott, a kis szervezetek is forráshoz jutottak, kiegyenlítettebb lett a támogatások földrajzi eloszlása, és ezzel hozzájárult a civil szektoron belüli decentralizációs folyamatokhoz. A régiós szemlélet érvényesül az NCA szakmai pályázatainál is, a szakmai kollégiumok számára irányelvként megfogalmazza a Tanács régiós tematikájú pályázatok kiírását. AZ NCA erősítette a civil szektoron belüli együttműködést, és az egész szektor érdekérvényesítő képességét. Az elektori választásokon több, mint 3700 civil szervezet jelentkezett be és küldött választó elektort.
16
A működési költség fogalmának megteremtésével azon költségek finanszírozásához járult hozzá az NCA, amelyek a civil szervezetek megerősödését, intézményesülését, működésük személyi és infrastrukturális feltételeinek javulását, ismertségük és társadalmi támogatottságuk növelését szolgálják.
17
