TÁMOP-2.5.3.C-13 6. Munkavállalói ismeretek átadásához kapcsolódó tevékenységek és célok Tóthné Szalontay Anna szakértő
I. Állapotfelmérés II. Tananyag és módszertanfejlesztés III. Tananyag (és tananyagegységek) véglegesítése, a pedagógusok/oktatók képzési anyagai és képzők képzése IV. Visszacsatolás, fejlesztés, minőségbiztosítás
A munkavállalói ismeretek szakképzésben és a felnőttképzésben történő oktatásának előkészítése és megvalósítása, lehetővé teszi, hogy a szakmát tanuló fiatalok felkészült ismeretekkel léphessenek be a munkaerőpiacra, és a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók is kellő ismeretekkel léphessenek ki az iskola kapuiból.
Fontos cél még a felnőttképzési rendszerben a fiatal munkavállalók, a hátrányos helyzetű munkavállalók és a nyugdíj korhatárhoz közelítő munkavállalók munkavállalói ismereteinek, jogainak és kötelességeinek, valamint lehetőségeinek feltérképezése, képzésük fejlesztésével, hogy minél többen kerülhessenek vissza a munkaerő piacra.
A munkavállalásra felkészítő ismeretek oktatása nem volt ismeretlen a 20. századi hazai iskoláztatás történetében. A célt általában a „munkára nevelés vagy a munkára történő felkészítés” kereteiben belül fogalmazták meg, és az esetek többségében azt értették alatta, hogy a tanulókat a fizikai munkára kell felkészíteni: - egy-egy tantárgy körében, - esetleg több tantárgyba ágyazottan.
Nézzünk néhány példát a múltból
Munkaegészségtan (Ideiglenes tankönyv) 1950, VKM.(Bordács Sándor - Pacséri ImreRózsahegyi István)
Munkaélettan Az emberi szervezet alkalmazkodása a munkához Az életmód hatása az egészségre A munka egészségügyi szempontból való helyes megszervezése (munkaélettan feladat) Racionalizálás, munkaverseny, Sztahanov-mozgalom
Munkaidő – munkaidőbeosztás A szovjet módszerek ismertetése, a normanövelés lehetőségei
A teljes körű foglalkoztatás volt a cél, amit az államnak kötelezően meg kellett valósítania. Ily módon a munkanélküliség (közveszélyes munkakerülés névvel illetve) törvényileg büntetendő állapot volt.
Ifjúmunkások „Az alkoholizmus a tőkések egészségvédelme. szövetségese volt, mert a korcsmázó munkás távolmaradt a mozgalomtól, Női munka az alkohol eltompította öntudatát.” 53.o. Az éjszakai munka korlátozására/tiltására vonatkozó ismeretek
Az egészséges üzem Gyárépület és környezetének egészségügye Műhely egészségügye Munkahely egészségügye Egyéni egészségvédelme Foglalkozási ártalmak Konkrét tennivalók a munkavállaló számára saját munkahelyén (munkahely tisztasága, biztonságtechnikai előírások) és az egészségre ártalmas munkafolyamatok ismertetése
Nézzük a ’60-as éveket! A ’60-as évek első felében annyiban változott a helyzet, hogy az 56-os események következtében más megvilágításban került a hatalom és a dolgozók („munkásosztály”) kapcsolata. A tankönyvekben megjelentek azok a jogi elemek, amelyek a kötelezettségek mellett a munkavállalók jogait is kezdte hangsúlyozni.
A 70’-es évek első tankönyvében új elemként jelent meg a munkavédelem szervezetnek a korábbiakhoz képest részletesebb és sokrétűbb leírása. (szakszervezet /SZOT) Munkakönyv , munkaviszony (határozotthatározatlan) kollektív szerződés, munkaidő ,pihenőidő és szabadság (munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőnap, munkaszüneti nap) Jóléti és kulturális szolgáltatások, amelyek köre a korábbi évtizedhez képest jelentősen bővült.
Munkavédelem (dr. Makkai László – dr. Rókusfalvi Pál – Százados István) Szakközépiskolák számára TK, 1978. Az évtized végén a munkavállalással összefüggő „munkaélettani” és „munkalélektani” ismeretek megjelenése jelentette az igazi újdonságot. A „Munkalélektan” fejezetben a dolgozó ember, mint személyiség jelent meg, s a szerző tárgyalta azt is, hogy környezet milyen hatást a gyakorol az emberre.
A rendszerváltást követően… A megváltozott politikai-gazdasági környezet alapvetően új helyzetet teremtett a munkavállalói kompetenciákat illetőn. Átfogó jelleggel erre – az iskolák világában – az Ifjúsági Szakképzési Világbanki Programban megvalósult fejlesztések reagáltak. A program kertében elkészült egy munkafüzet-jellegű füzetsorozat, amely számos feladatot tartalmazott. A sorozat első füzete a tanulás tanulását célozta.
Pályaorientáció
Hogyan tanuljak? (Galambos Katalin) A füzetben –és ez jelentette a korábbiakhoz képest az igazi újdonságot – a következő tartalmi elemek jelentek meg: Az egyénre jellemző tanulási stílusok, a tanulás technikája és egyéni tanulási stratégiák Az olvasás technikáját fejlesztő gyakorlatok, amelyekben a következő gyakorlatok is helyet kaptak: „ Mennyire tudok koncentrálni?” „Milyen a szókincsem? „ Hogyan fejleszthetem a memóriámat?” Az emlékezés technikája
Milyen pályákat ismerek? (Galambos Katalin) A pályaismeret elvei, pályaválasztási elképzeléseim. A pályák megismerésének programja (elvárásaim, a munkatartalmának feltárása, személyi követelmények, szakmatanulási és alkalmazási feltételek) a „realitásokat” tárgyalta. A cél az volt, hogy a tanuló valóban ismerje azokat a munkakörülményeket, feltételeket, amelyekben munkavállalóként kell majd szerepet vállalnia.
Napjaik törekvései Napjainkban az ismeretek közvetítésére a tankönyvön kívül számos egyéb megoldás áll az iskolák és pedagógusaik rendelkezésére. A TISZK-es fejlesztésekre jellemző volt, hogy a programok mögött nem álltak tankönyvek. A pedagógusok a „tananyagot” –amely mögött nem mindig lehetett látni, hogy milyen fejlesztés történt – az internet segítségével állították össze, és a tanórákon ppt segítségével vezérelve a tanórát, készítették fel a diákokat. Az alábbiakban egy ppt sorozat elemit mutatjuk be.
A Jövő záloga TISZK fejlesztési programja Miért tanuljunk munkavállalási ismereteket?
A pályakezdők jelentős része hónapokig keresi az első állását, munkanélküliként kezdi a pályafutását. A munkáltatók több tízezer olyan állást kínálnak, amelyet hónapok óta nem tudnak betölteni. Mit vár a munkáltató a munkavállalótól? •Beilleszkedést •Alkalmazkodást •Folyamatos fejlődést
Ez a programelem arra készíti fel a tanulókat, hogy döntés előtt a. tájékozódjana ka lehetőségekről b. legyenek tisztában a munkáltatói elvárásokkal
A Jövő záloga TISZK fejlesztési programja Mit jelent a beilleszkedés? Mit jelent az alkalmazkodás?
A konkrét termékek és technológiák megismerését és alkalmazását. •A helyi eljárások megismerését és alkalmazását (mit kell csinálni, ha…) •A szervezet és döntési jogosultságok megismerését és alkalmazását (kihez kell fordulni, ha…) •A technológiai fegyelem betartása •A munkafegyelem betartása •A munkahely értékrendjének (kultúrájának) elfogadása •És ha nem megy?
A tanulókat a munkahelyi beilleszkedésre készíti fel. Mit kell tennie abban az esetben, ha felvételt nyert egy munkahelyre és huzamosabban „egy dinamikus csapat tagja” szeretne maradni.
Mennyit ér a munkám?
Szürke vagy fekete foglalkoztatás?
Bruttó, nettó, cafeteria •Béren kívüli juttatások rendszere •Általában választható elemekből áll •A „fizetés” egy része „zsebbe” – szürke foglalkoztatás •A munkavállaló foglalkoztatása be van jelentve a társadalombiztosításnak, nyugdíjbiztosításnak, adóhivatalnak, de csak a valóságosnál alacsonyabb jövedelme után fizetnek járulékokat és adót •A „fizetés” teljes egésze „zsebbe” –fekete foglalkoztatás •A munkavállaló nincs bejelentve, és nem fizetnek utána járulékokat és adót
Egyedülálló elem ez. Nemcsak a jövedelmek szerkezetét tárgyalja, hanem a fekete/szürke gazdaságban történő részvétel elő-nyeit/hátrányait is!
Munkahelyi viszonyok Utasítás Mit jelent az, hogy a munkahelyükön az emberek alá-fölé rendeltségben vannak? Mire adhat utasítást a munkahelyi vezető? • Mit kell csinálni? • Hogyan kell csinálni? • Mikor kell csinálni? • Mit kell megvalósítani?
Munkahelyi viszonyok Kötelezettségek •A munkaköri leírásában meghatározott feladatokat külön utasítás nélkül végre kell hajtani •A szakmai szabályokat, technológiai utasításokat be kell tartani •A baleset és tűzvédelmi szabályokat be kell tartani •Amikor a technológia rendje megköveteli…
Munkahelyi viszonyok Ellenőrzés • Mit ellenőrizhet, aki fölérendelt? • Mit csinált, mit nem csinált az alárendelt munkavállaló? • Hogyan csinálta? • Mikor csinálta? • Elérte a megvalósítandó eredményt? • Végrehajtotta az utasításokat? Betartotta a technológiai utasításokat? Betartotta a vonatkozó szabályokat?
Teljesen új elem a programban az, hogy mit tehetünk, ha nem sikerül álláshoz jutnunk, vagy elveszítjük az álláshelyünket. A támogatások lehetséges fajtáinak a bemutatása az egyik leghasznosabb ismeretelemként jelenik meg.
SZAKMAVÁLASZTÁSRA KÉSZÜLÖK Pályaorientáció a 9. osztályban Dr. Szilágyi Klára vezette munkacsoport MIT JELENT A PÁLYAORIENTÁCIÓ II. PÁLYAVÁLASZTÁS III. ÉRDEKLŐDÉS IV. KÉPESSÉGEK V. PÁLYAVÁLASZTÁS- ISKOLAVÁLASZTÁS VI. HOL ÉS HOGYAN TANULJUNK?
VII. HOL ÉS MIVEL SZERETEK DOLGOZNI? VIII. ISMERKEDJÜNK A PÁLYÁKKAL! IX. ELEMEZZÜK A SZAKMÁKAT! X. ÉRDEKLŐDÉS ÉS PÁLYA XI. PÁLYAORIENTÁCIÓ AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL XII. TERVEIM PÁLYALISTA
Európai Uniós szakértők 2002-ben kutatási adatok alapján 23 kompetenciát azonosítottak, három csoportban: kulcs-, munka- és vezetői kompetenciák. A munkakompetenciák a következők voltak: •rugalmasság, •kreativitás, •a kezdeti önálló döntéshozatal, •egy idegen nyelv ismerete. Megjelent még elvárásként a magabiztosság, a kritikus szemlélet, a felelősségtudat és a cselekvőképesség.
A pedagógiai gyakorlat (nevelési-oktatási folyamat) szintjén az alábbi prioritásokat fogalmazták meg: •A munkavállalásra felkészülés érdekében legyen a pedagógusoknak elég idejük a tanulóra/fiatalra és családjára – és szánják is rá ezt az időt -, azért, hogy jobban megismerjék és megértsék céljaikat és szükségleteiket; • A munkavállalásra felkészítés tervét a lehető leghamarabb tegyék hozzáférhetővé a fiatalok, családjuk és az iskolában tanító többi pedagógus számára, továbbá az iskolán kívül a folyamatban érintett, vagy részt vevő egyéb szakemberek számára;
•
•
•
•
Bátorítsák (motiválják) a fiatal személyt amennyire csak lehetséges, hogy megismerje saját készségeit és kompetenciáit; Lássák el a fiatalokat és családjukat minden szükséges információval, a lehető leginkább vonják be őket a folyamatba. A bevonás lehetőleg vonatkozzon a munkavállalói kompetenciák kialakításában nem közvetlenül érintett pedagógusokra, pszichológusokra, szakképzési és oktatási tanácsadókra, szociális munkásokra, a munkaerőpiac képviselőire. Biztosítsanak munkatapasztalatot a felkészítés folyamatában.
Összegzés a fókuszcsoportos beszélgetésekről
Szükség van-e a munkavállalói ismeretek oktatására? A válaszadók mindegyike egyetértett abban , hogy olyan kérdésről van szó, amely fontos szerepet kellene, hogy kapjon a gyerekek tanulmánya során. „Igen, feltétlenül! Legalább az első lépéseket tudják, hogyan kell elindulni, afelé, hogy hogyan kell megfelelően egy állást megszerezni, egy valóságot megalapozó, mondjuk, úgy, hogy egy pénzkereső lehetőséget. (szülő)”
A fiatal munkavállalók mindegyike arról számolt be, hogy iskolai tanulmányaik alatt ilyen jellegű tantárggyal vagy programmal nem találkoztak. „Én gimnáziumba jártam, de igazából nem emlékszem ilyenre. Én egy sima gimnáziumba jártam Nógrád megyében, és ott nem volt ilyen dolog”.(munkavállaló) „Én nem emlékszem arra, hogy lett volna ilyen konkrét tárgy, vagy hogy bármilyen formában nyújtottak volna erre vonatkozó ismereteket. Azt tudom tehát mondani, hogy nem. Sajnos.”(munkavállaló)
Az eltérő életkorú válaszadók mindegyike vissza tudott emlékezni olyan iskolai szituációkra, betekintést nyújtanak a munka világa. Ezeknek a programoknak az értelmét és hatékonyságát szinte mindenki erőteljesen megkérdőjelezte. „Volt egy kérdőív középiskolában, amellyel próbáltak nekünk segíteni, hogy milyen területre tendáljunk. Beállítottságot nézték, hogy reál vagy humán terület felé mozduljunk el, de nem tudom határozottan azt mondani, hogy ez segített volna a döntésben. Akkor nekem a kémia állt az érdeklődésem középpontjában, úgy hogy meghatározták, hogy nekem gyógyszerésznek kell lennem. Ettől elég messze kerültem. Már a tanulmányaimat sem ilyen pályán kezdetem meg. „(munkavállaló) „A gimnáziumban volt arról szó, hogy ki hol akar majd továbbtanulni, és akkor milyen eséllyel indul majd a munkaerőpiacon, de másról nem. „(munkavállaló)
Az alábbi tartalmak jelentősége a munkavállalói kompetenciák fejlesztése szempontjából
Megállapítások Alapvetően fejleszteni kellene egy olyan taneszköz-együttest, amely a tankönyv/munkafüzet/módszertani útmutató együttesére épülne. Ennek tartalmi elemeit úgy kellene kialakítani, hogy akár egy tanévnyi időtartamra (30-36 óra között) is tartalmazzon elsajátítandó tananyagot.
A középfokú intézményekben a megkérdezettek kulcsfontosságúnak tartják, hogy e téma valamilyen formában szerepet kapjon. A kutatás tapasztalataiból az derült ki, hogy mivel az egyes iskolatípusok között sok tekintetben (közismereti/szakmai órák száma és egymáshoz viszonyított arány, az iskola céljai, a pedagógusok szakmai felkészültsége stb.) jelentős különbség mutatkozik, ezért az ezt figyelembe vevő módszertani/tartalmi kialakításra lesz szükség, amely e tartalom alkalmazásakor rugalmasságot és nagyobb mozgásteret biztosít az adott intézmény számára.
Köszönöm a figyelmet!
