Talán az egyik legnehezebb idõszak következik A es gazdasági világválság

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

10. évfolyam 2. szám

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja

Talán az egyik legnehezebb idõszak következik A 2008–2009-es gazdasági világválság – ahogy a napjainkban nevezik – a nagy gazdasági világválság óta a legjelentõsebbnek tartott gazdasági krízis, mely az õt megelõzõ globális pénzügyi válságból alakult ki. Elõzménye az amerikai jelzáloghitel-válság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is éreztette hatását. A válság érzékenyen érintette a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozott. Hatására az Európai Bizottság szerint az eurózónában 2009ben szinte teljesen leáll, 0,1%-os lesz a gazdasági növekedés. Az egész EU-ban pedig 0,2%-ot jósoltak az elõzõ év végén. Az IMF prognózisa szerint 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, de a feltörekvõ országok gazdasági növekedése is lassul. Elemzõk szerint 2009ben hazánkban 2,5–3 százalékkal esik vissza a gazdaság. Ilyen gazdasági környezetben mire számíthatnak a vállalkozások, milyen feladatok – célkitûzések adódhatnak az idei évre, errõl kérdeztük a tagozati elnököket, akik prioritásként a tájékoztatást, a gyors és pontos információátadást, a partneri együttmûködések megerõsítését, a minõ-

ségre való maximális törekvést fogalmazták meg. Somogyvári Gábor, a kamara ipari tagozatának elnöke szerint a kamara feladata többirányú: egyrészt folyamatos és naprakész információval kell segíteni a vállalkozói szektort, másrészrõl minden rendelkezésére álló eszközzel hozzá kell járulni munkájukhoz, segíteni kell mûködésüket. Szûcs István, a kereskedelmi tagozat elnöke elmondta: Meg kell fogalmazni az igényeket, célokat, a jövõ stratégiáját ezekre kell építeni, az „ad hoc” megoldások hosszú távon nem hoznak eredményt. Felül kell vizsgálni a tevékenyég egyes alágait, azok hatékonyságán – amennyiben lehetséges – javítani kell. Nyitottnak kell lenni az újdonságokra, fontos a mûködéshez kötõdõ információk beszerzésének, begyûjtésének képessége is. Csoma József, a kamara szolgáltató tagozatának elnöke szerint mindenképpen a korábbi években megkezdett munkát kell folytatni, melyek között kiemelt szerep jut a gyors és megbízható információ átadásnak. Ezen válságos gazdasági idõszakban a kamarának egyfajta iránytû szerepet kell betölteni, aktívan kell bekapcsolódni a gazdasági folyamatokba, kiemelt célként jelölve meg a segítségnyújtást a vállalkozói szektor és a gazdaság részére.

Több pályázati kiírás is megjelent az elmúlt hónapban Az elmúlt hetekben több pályázati felhívás is megjelent, mely a vállalkozások megerõsödését, fejlesztését, kapacitásbõvítését célozta meg. Munkahelyek megõrzését támogató programokon, a munkavállalók tovább- és átképzésén túl többek között munkahelyteremtésre, vállalkozások technológiai fejlesztésére, komplex vállalkozásfejlesztésre, innovációs beruházások megvalósítására lehet vissza nem térítendõ állami támogatásokat megpályázni. A pályázatok benyújtá-

si határideje az egyes programok esetében más és más, errõl, illetve az igényelhetõ maximális támogatási intenzitásokról és öszszegekrõl mindig a pályázathoz tartozó pályázati felhívás és útmutató rendelkezik. Vannak olyan érvényben lévõ pályázatok, melyek esetében a támogatási intenzitás felsõ határa a 75%-ot is eléri, az igényelhetõ összeg maximuma pedig akár 500 millió Ft is lehet. Érdemes tehát megvizsgálni a lehetõségeket! Részletek: www.tmkik.hu.

2009. február

Tartalom Vállalkozói hírek Válságkezelés és gazdaságélénkítés 2009–2010 . . . . . . . . 2. o.

Ágazati hírek Stand-stop?! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. o. Taxisok az egységért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. o. Munkabizottságok alakultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. o. Hasznos elérhetõségek a gazdaságélénkítéssel kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . 3. o. Kézmûipari tagozati elképzelések 2009-re . . . . . . . . . . . 3. o.

Aktualitások

Tagozati elnökök a 2009-es évrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. o.

Nóvum „Jogi segítség a munka világában” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. o.

Adózási információk Cégautó adó, munkába járás, kiküldetési rendelvény . . . 6. o. Tájékoztató az adózók közötti 250 ezer Ft-ot meghaladó kifizetés korlátozásáról . . . . . . . . . . . . . . . 6. o. Pénzkezelési szabályzat, záró készpénzkészlet . . . . . . . 6. o. A 2009. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról . . 6. o.

Hatósági információk Álellenõrök?! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o. Új szolgálati igazolványok az APEH-nál – Február végére lezárul a csere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o. Minimálbér és garantált bérminimum 2009-ben . . . . . . . 7. o.

Ismerjük meg közelebbrõl… Új taggal bõvült a kamara… A régi-új kamarai tag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. o.

Több éves kamarai tagviszonyban… A sikeresség záloga a magas minõségi munka . . . . . . . . 8. o.

Segítettünk, segítünk Az információ gazdasági elõnyre váltható . . . . . . . . . . . . 9. o.

Vállalkozásfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10–11. o. Ügyintézés a kamaránál

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.

Hirdetés, partnerkeresés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.

Vállalkozói hírek

2

Válságkezelés és gazdaságélénkítés 2009–2010 Bajnai Gordon (nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter) a vállalkozókhoz intézett levelében

hívta fel a figyelmet a kormány tavaly novemberben meghirdetett válságkezelõ és gazdaságélénkítõ

Kedvezményes hitelek

Hitelgaranciák 1. Hitelek, Hitelgaranciák, Kamattámogatás Kamattámogatás, Uniós pályázatok Kockázati tõkeprogram Beruházások, megrendelések

csomagjára, amely a következõ két évben több mint 1.400 milliárd forintnyi forrást juttat közvet-

lenül a vállalkozásoknak. Az alábbi táblázat a csomag fõbb tartalmi elemeit mutatja be:

• Kedvezõbbek lettek az Új Magyarország mikro hitel igénylésének feltételei (a felvehetõ beruházási mikro hitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedett, a futamidõ 5 évrõl 10 évre nõtt) • Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram – Beruházási hitel kedvezõ kamattal (a KKV-k 10-100 millió forintos kedvezményes kamatozású, akár tíz éves futamidejû hitelekhez juthatnak) • Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram – segítség hosszú távra (a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. folyamatosan vezeti be a kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hiteltermékeit) • Új Magyarország Forgóeszközhitel (a kereskedelmi bankokon keresztül válnak elérhetõvé a kedvezményes kamatú és rövid lejáratú forgóeszközhitelek akár 200 millió forint felvételével) • Új Magyarország Hitelgarancia – a valódi pénzügyi háttértámogatás (a mikro- kis- és középvállalkozások akár 100 millió forint hitelt igényelhetnek kedvezõ kamat mellett, úgy, hogy a hitelösszeg 80%áig az állam vállal garanciát értük a bank felé) • Garantiqua hitelgarancia – megduplázott kerettel (ezt 900 milliárd forintos rendelkezésre álló keret jellemzi az idei évben, illetve a Garantiqua Zrt. akár 80%-os mértékig terjedõ egyedi kezességvállalása) • Széchenyi kártya – megduplázott kamattámogatás (a KKV-k folyó finanszírozására 25 millió Ft hitelösszegig megduplázott kamattámogatás biztosítható) • Kockázati tõkeprogram (az induló és a növekedési szakaszban lévõ vállalkozások sikeres gazdálkodását segíti kedvezményes középtávú tõkebefektetés útján várhatóan 2009. májustól)

• Beruházások, megrendelések (Európai Uniós pénzekbõl 2009–2010 során 1.800 milliárd forint értékû építõipari megrendelés-állományt nyit meg a kormány a vállalkozások elõtt) Uniós pályázatok – több pénz egyszerûbben és gyorsan • Automatikus pályázatok technológiafejlesztésre 50 millió forintig (GOP-2009-2.1.1/A és KMOP-20091.2.1/A) • Komplex technológiafejlesztési pályázatok 20 milliótól 150 millió forintig (GOP-2009-2.1.1/B, KMOP-20091.2.1/B és külön a leghátrányosabb kistérségekben: GOP-2009-2.1.2/B) Uniós pályázatok • Pályázat komplex vállalati technológiakorszerûsítésre 150 milliótól 400 millió forintig (GOP-20092.1.1/C és külön a leghátrányosabb kistérségekben: GOP-2009-2.1.2/C) • Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása 200 milliótól 1,5 milliárd forintig (GOP2009-2.1.3) • Munkahely „MEGÕRZÉS” pályázati program (a vállalkozások támogatásért folyamodhatnak, hogy Munkahelymegtartó ne kelljen elbocsátaniuk alkalmazottaikat) támogatások • „MUNKÁBA” pályázati program (célja az állásukat elvesztõk újbóli elhelyezkedésének támogatása 2. más munkáltatónál) Célzott • Exporttámogató program (célja az exportra dolgozó KKV-k tevékenységének támogatása exporthitámogatások Exporttámogatás telekkel és tanácsadással) vállalkozásoknak • A beszállítói háttér megerõsítését célzó program (a feldolgozóiparban – fõként a jármû-, elektBeszállítói program ronikai és gépiparban – mûködõ KKV-kat segíti tanácsadással) • Könnyebb és gyorsabb a vállalkozási tevékenység megkezdése (Március 31-tõl az ipari területen, valamint a 6 hónapnál nem régebbi jogerõs és végrehajtható használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezõ telepen minden tevékenység engedélyezés nélkül, bejelentés alapján Egyszerûbb gyakorolható. A megmaradt 149 tevékenységi körbõl csupán 66 tevékenység esetében szükséges entelepengedély gedélyezési eljárás lefolytatása, 83 tevékenységi kör esetében a bejelentéssel egyidejûleg megkezdhetõ lesz a tevékenység. Az eddigi 60 napos határidõ 30 napra csökken.) • A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósításának elõsegítésére (összevont építésügyi 3. hatósági eljárás az engedélyezési szakaszok lerövidítését eredményezheti 30-360 nappal; a szakhaBürokráciatósági eljárások ügyintézési határideje jelentõsen csökken (15 nap + 8 nap egyszeri lehetséges csökkentés Az építési hosszabbítás); a határidõ túllépésével az eljárási díj visszatérítésére kötelezhetõ az eljáró hatóság) szabályozás korszerûsítése • Általános építési engedélyezések gyorsabbá tétele (lehetõvé vált az elektronikus ügyintézés, a nem építési engedély/bejelentés köteles tevékenységek köre bõvült, egyszerûsödött a benyújtásra kerülõ építési-mûszaki dokumentáció tartalma) Késedelmi kamat • Késedelemkor kamat fizetésére kötelezett a lebonyolító szervezet (amennyiben az uniós pályázatokfizetése nál a meghatározott kifizetési határidõt a szervezetnek felróható okból elmulasztja) • Elõleg növekedése (egyes pályázati területeken az elõleg összege 25-rõl 40 %-ra max. 300 millió Ftra emelkedett) Visszamenõleges • Árbevétel-növekedési elvárások módosítása (a gazdaságfejlesztési pályázatoknál akár 10%-os árbe4. egyszerûsítések vétel-csökkenés is elfogadott, illetve e helyett új elemként a vállalkozás választhatja korábbi dolgoÚj Magyarország zói létszámának fenntartását) Fejlesztési Kevesebb Terv – több • Pályázati saját forrást igazoló dokumentum csak az elsõ kifizetéskor (azaz nem kell a pályázathoz, papírmunka, uniós forrás illetve a szerzõdéshez csatolni, hanem csak az elsõ fizetési igénnyel együtt kell benyújtani) kevesebb biztosíték könnyebben • Biztosítékmentesség 25 millió Ft alatt (az eddigi 10 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra emelkedett a vállalkoés gyorsabban zásoknál a biztosítéknyújtás alóli mentesség felsõ határa, 25 millió Ft felett pedig „lépcsõzetes biztosítéknyújtás” intézményét vezették be)

Ágazati hírek

3

STAND-STOP?! 2004-ben már be akarták vezetni, sõt be is vezették a kötelezõ napi standolást. Akkor szûk egy hónapon keresztül volt érvényben, majd az akkori kezdeményezések eredményeként eltörölték a jövedéki törvény erre vonatkozó paragrafusát. Azóta eltelt 4–5 év. 2008. decemberében azonban újabb szabályozás látott napvilágot a pénzügyminiszter 38/2008. (XII. 31.) PM rendelete szerint, mely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása, s melynek 14. §-a – többek között – a következõket tartalmazza: … Az a nem jövedéki engedélyes kereskedõ, aki az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti „Vendéglátás” cím alatti üzletkörökben alkoholterméket forgalmaz (a továbbiakban: vendéglátó), a Jöt. 110. §ának (10) bekezdésében elõírt, az alkoholtermékekrõl vezetendõ nyilvántartásában (a továbbiakban: készletforgalmi nyilvántartás) az általa forgalmazott alkoholtermékekre összesítetten köteles – legalább –

a) a tárgynapi nyitókészlet mennyiségét, b) a tárgynapon beszerzett mennyiséget, c) a tárgynapon értékesített mennyiséget, d) a tárgynapi zárókészlet mennyiségét, literben kifejezve, a vendéglátó által alkalmazott, de legalább egy tizedesjegy-pontossággal rögzíteni. (2) A készletforgalmi nyilvántartást üzletenként kell vezetni ... A vendéglátósok körében tiltakozást váltott ki a rendelet, mely szerintük fordítva sülne el. A túlzott adminisztráció miatt ugyanis a jövõben szûkülne az italkínálat, ami nem csupán a kiszolgálás kvalitását rontaná, ebbõl kifolyólag a fogyasztókat érintené hátrányosan, de forgalomvesztést is generálna a szesziparban, azaz a szeszgyártók körében. Emellett a válságban túlélésért küzdõ vendéglõsök nagyobb részének nincs is kapacitása a napi standolás kivitelezésére. Mindezek alapján az érintettek országos aláírásgyûjtést kezdeményeztek a jövedéki törvény módosítása ellen. A Kereskedõk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) továbbította a kormánynak a több ezer összegyûlt aláírást. A Pénzügyminisztérium ellenáll a témának.

Azzal indokolja a napi készletforgalom rögzítésének kötelezettségét, hogy ezzel elejét veheti az illegális úton elõállított jövedéki termékek forgalmazásának, avagy az illegális szeszforgalmat küszöbölheti ki a módosítás. A rendelet 2009. február 1-tõl életbe lépett, azaz kötelezõen alkalmazandó. A Pénzügyminisztériummal szemben a frakciók támogatják a rendelet eltörlését. Az MSZP frakció részérõl Újhelyi Istvánnak (az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnökének) beadványa a hozott módosítás eltörlését, visszavonását szorgalmazza. A FIDESZ frakció részérõl (a kamara állásfoglalását e témában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként képviselõ) Szatmáry Kristóf, valamint Pelczné Gáll Ildikó nyújtott be elõterjesztést, amelyben a standolás eltörlése mellett a házipénztár, továbbá a 250 ezer forint felett kötelezõ banki átutalással való fizetés február 1-jén hatályba lépett rendelkezés eltörlését kezdeményezték. Kamaránk elnöke Dr. Fischer Sándor elmondta, a vendéglátósok és az érdekképviseleti szervek összefogásának eredményeként a tiltakozásban résztvevõ szervezetek bíznak abban, hogy e rendelkezéseket 2009. március 1-tõl eltörlik.

Taxisok az egységért Az elmúlt hetekben többször hallhattunk híreket taxis demonstrációról és a konkurens taxitársaságok között kialakult konfliktusokról. Lapunk Hinek Istvánt kérdezte, aki röviden vázolta jövõbeni elképzeléseiket: „Mostanában konfliktusok adódtak a taxisok között, elsõsorban a taxi-tarifákat érintõ témák-

ban. A Gábriel taxi, a 6×5 Taxi és a Sió Taxi a közeljövõben szoros együttmûködésben szeretné elérni, hogy a kulturált, viszálymentes taxizás ismét jellemzõ legyen városunkra. A három nevezett társaság együttesen, egységet alkotva kíván párbeszédet kezdeményezni az önkormányzattal annak érdekében, hogy további sza-

bályozással támogassanak minket azon elképzelésünkben, miszerint a taxi tarifának egy minimum árat kell szabni. Úgy gondoljuk, hogy a 600 Ft-os alsó limit reálisnak tûnik a mai világban. Ez minden taxis érdeke.” Ács Rezsõ alpolgármester és a társaságok képviselõi február végén ülnek össze egyeztetésre.

Munkabizottságok alakultak Tájékoztatjuk tisztelt tagjainkat, hogy megalakult a kamara Szakképzési és mesterképzési, valamint Szolgáltatási és PR munkabizottsága az alábbi személyi öszszetétel mellett.

Szakképzési és mesterképzési munkabizottság: Elnök: Sebestyén Ágoston Tagok: Tamás Zsolt, Herner Ádám, Nyisztor József, Dr. Bõsze Gábor

Kamara szolgáltatási és PR munkabizottsága: Elnök: Dr. Fischer Sándor Tagok: Hámoriné Glück Teréz, Csoma József, Forró Lajos, Hinek István

Hasznos elérhetõségek a gazdaságélénkítéssel kapcsolatban Válságkezelõ telefonközpont vállalkozásoknak: 06-40/638-638. Kistérségi menedzserek – személyes segítség helyben: http://www.nfu.hu/a_halozat. Hitelek, hitelgaranciák, kamattámogatás, uniós pályázatok: http://www.penzterkep.hu. Uniós pályázatok keresése részletesen, kitöltési útmutatók, pályázati ûrlapok, pályázatok nyomon követése: http://www.nfu.hu. Exporttámogatás és befektetésösztönzés: http://www.itd.hu. Építõipari piactér, keresés az építõipari megrendelések között: http://www.nfu.hu/epitesugyi_ kereso”.

Kézmûipari tagozati elképzelések 2009-re A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnökségének megkeresésének eleget téve a tavaszi küldöttgyûlésig meghívottként vesz részt az elnökségi üléseken Huszár Tibor, képviselve a kézmûipari tagozat érdekeit, akit a 2009. évre vonatkozó, tagozatot érintõ feladatokról, célokról és elképzelésekrõl kérdeztük. A kézmûvesek a gazdasági élet azon szereplõi, akik döntõ többségben egyszemélyes vagy néhány fõt foglalkoztató mikro

vállalkozások, ezért helyenként a problémáik, érdeklõdésük is speciális. Az elnökségi ülések meghívottjaként az alábbiaknak szeretnék nagyobb hangsúlyt adni: – Meg kell teremteni a „mester” cím szakmai rangját, elismertségét, a szó ne csak egy megszólítás legyen, hanem garanciát jelentsen arra, nézve, hogy az illetõ megbízható, kiváló szakember. A kamarai honlapon, a médiákon keresztül ezt kommunikálni kell.

– Ha ma egy állampolgár valamilyen szakembert keres, akkor részben barátoktól, ismerõsöktõl kap címeket, esetleg hirdetéseket szemléz. Szükség lehet egy, a kamarai honlapon elérhetõ adatbázis kialakítására „Õt mi ajánljuk” címmel, ahol a megfelelõ kulcsszó beírása után az adott szakmát gyakorló nevek és elérhetõségek jelennek meg. Az adatbázis a szakszerûséget, megbízhatóságot hivatott garantálni. A szakember utánpótlás érdekében kiemelt figyelmet kell for-

dítani a tanulóképzésre, a tanulószerzõdések megkötésére. Továbbra is támogatni, ösztönözni kell a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen a részvételt. A felnõttképzés területén megoldásokat kell keresni a továbbképzésre, szervezetté kell tenni az ilyen irányú tanfolyamokat. Egyre gyakoribb igény az átképzés, egy új szakma elsajátítása a piaci elvárásoknak megfelelõen. Fel kell tárni az igényeket, megszervezni és biztosítani a lehetõségeket.

Aktualítások

4

Tagozati elnökök a 2009-es évrõl A 2008. õszén bekövetkezett pénzügyi válságot gazdasági válság követette, amely erõsen érezteti hatását Magyarországon, így Tolna megyében is. Szinte valamennyi gazdasági ágazat szenved az Egyesült Államokból indult pénzügyi válság közvetlen, közvetett hatásaitól. Ha lehetséges a kamarának a kialakult helyzetben még többet kell tenni azért, hogy a vállalkozások sikeresen tudják venni azokat az akadályokat, melyek következménye a már érzékelhetõ gazdasági recesszió. 2009. évben milyen feladatok, célkitûzések mentén kell megszervezni a kamarai munkát? A részletekrõl kérdeztük a tagozati elnököket. Minõségi, nem pedig mennyiségi termelésre, szolgáltatásra van szükség

Somogyvári Gábor, az ipari tagozat elnöke a 2009. évet kihívásokkal teli, rendkívül nehéz – a korábbi évektõl jelentõs mértékben nehezebb – évnek érzi. Jelenleg általános stagnálás érzékelhetõ a gazdaságban, amely szinte valamennyi ágazatot érint, s nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát, sõt az egész világra jellemzõ, bár a hatások eltérõen jelentkeznek. Komoly problémák jelentkeznek többek között az autógyártásban, így az elektronikában, fémiparban, de az építõipar és az élelmiszeripar sincs jobb helyzetben. A fogyasztás, ezzel együtt a megrendelések számának csökkenésével a termelés jelentõs visszaesésével a mûködési bevételek jelentõs mértékben visszaestek, amely a meglévõ kapacitásokat képtelen ellátni. A tömeges létszámleépítések eredményeként a helyzet tovább súlyosbodik azzal,

hogy a helyzet – a fizetõképes kereslet hiányában – a fogyasztás, a piaci kereslet drasztikus mérséklõdést hozhatja. Napjaink hatalmas problémája a körbetartozások rendszere, amely leginkább az építõiparban jelentkezik. Megoldásként jelentkezhet az óvatos piaci magatartás, a meglévõ partnerkapcsolatokra épülõ gazdálkodás folytatása. A mennyiségi termelés helyett a magas minõségi munkára lehet és kell építeni. Fontos az információ átadása, eljuttatása a vállalkozói szektor felé. A kamara – álláspontja szerint – hatékonyan tudja közvetíteni az aktuális lehetõségeket, melyek hozzájárulhatnak egy eredményes mûködéshez, a jelenlegi kedvezõtlen gazdasági körülmények leküzdéséhez. Mindenképp ki kell használni többek között a vissza nem térítendõ támogatások nyújtotta lehetõségeket, egyéb forráskoordinációs eszközöket. A „több lábon állás” pl. többoldalú beszállítói hálózat, több altevékenység lehetõséget biztosíthat a cégeknek a válság hatásainak mérséklésére, a gazdasági recesszió átvészelésére. A kamara feladata tehát többirányú: egyrészt folyamatos és naprakész információval kell segíteni a vállalkozói szektort, másrészrõl a rendelkezésére álló eszközökkel, a kialakított szolgáltatásstruktúra elemeit felhasználva, – itt a Fõnix-programcsomagra gondolok – továbbá a mûködésüket nehezítõ vagy éppen akadályozó intézkedések megszüntetését kezdeményezõ javaslatok kidolgozásával és kommunikálásával / érvényesítésével kell hozzájárulni napi munkájukhoz, mûködésükhöz - szögezte le az ipari tagozat elnöke. Alkalmazkodó képesség, hitelesség, bizalom!

Szûcs István, a kamara kereskedelmi tagozatának elnöke kifejtette, napjainkra alapvetõ kérdéssé vált a változó igényekhez való igazodás képessége, „lazítani nincs idõ, aki megáll, az kíméletlenül lemarad”. Rendkívül fontos tehát a mást – másképpen csinálni gondolkodás elsajátítása: a fogyasztói igények dinamikusan változnak, fontos tehát a vásárlói igényfelmérések elvégzése. A pénzügyi, gazdasági események rendkívül gyorsan változnak, így nagyon nehéz követni ezen változásokat. Fontos az építõ ügyfélkapcsolat és a piacunk fenntartása, az új értékesítési módszerek, eljárások beépítése. Fõ a bizalmi kapcsolat kialakítása, a hitelesség és az alkalmazkodás eszközeivel. Egy rosszul kidolgozott értékesítési stratégia, komoly arculat és vállalkozás romboló hatással bírhat. Az egyedi szolgáltatás „mag kompetencia”, a vállalkozás specialitása(egyedisége) hordozhat megkülönböztetõ elõnyt, ezek mentén szükséges a prioritásokat felállítani. A multinacionális cégek jelenlétén nem lehet változtatni, de itt is meg lehet találni azokat a piaci réseket, lehetõségeket, mely a vállalkozás fennmaradását, folyamatos mûködését eredményezhetik. Komoly lehetõséget hordoz magában az összefogás képessége és lehetõsége. Fel kell mérni az együttmûködés pozitívumait, pl: tapasztalatcsere, „jó gyakorlat” alkalmazási lehetõségei, beszerzési csatornák és még sorolhatnánk. Meg kell tanulni ezekkel a lehetõségekkel élni, a menedzsment feladata, sõt kötelessége, hogy megvizsgálja ezen elemeket, azok beépíthetõségét a saját vállalkozási környezetbe. Meg kell fogalmazni az igényeket, célokat, a jövõ stratégiáját erre kell építeni, „ad hoc” megoldások hosszú távon nem hoznak eredményt, továbbá felül kell vizsgálni a tevékenyég egyes alágait, azok hatékonyságát javítani kell, (ha lehet) amennyiben nincs mód a nyereséges mûködtetésre, radikális döntéseket kell hozni! Nyitottnak kell lenni az újdonságokra, fontos a mûködéshez kötõdõ információk beszerzésének, begyûjtésének képessége is, melynek egyik csatornája lehet a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is.

Partnerként tekinteni a tagvállalkozásokra

Csoma József, a kamara szolgáltató tagozatának elnöke szerint mindenképpen a korábbi években megkezdett munkát kell folytatni, melyek között kiemelt szerep jut a gyors és megbízható információ átadásnak. Ezen válságos gazdasági idõszakban a kamarának egyfajta iránytû szerepet kell betölteni, aktívan kell bekapcsolódni a gazdasági folyamatokba, kiemelt célként jelölve meg a segítségnyújtást a vállalkozói szektor részére! Fontos feladatként jelentkezik az idei évben a térségi viszonylatokra lebontott, szolgáltatási ágazatok egyedi speciális igényeit kezelni képes szolgáltatási rendszer kialakítása. Fel kell mérni az adottságokat, illetve a lehetõségeket, s ebbõl kiindulva kell kidolgozni azokat a fejlesztési – megerõsítési javaslatokat, melyek kiutat mutathatnak a vállalkozások számára a jelenlegi kedvezõtlen helyzetbõl. A segítségnyújtás több vonalon is történhet, a mottó: „Miben segítettünk és miben segíthetünk?” Kiemelten kezelendõ a hitelesség és felelõsség, vagyis felelõsségteljes szolgáltatásnyújtás, a hiteles forrásból származó információátadás! Ezzel párhuzamosan rendkívül fontos a tagsággal folytatott folyamatos kapcsolattartás a párbeszéd, amely alapulhat egy általános és folyamatos igényfelmérésen. Aktívvá, hatékonnyá kell tenni a tagozati munkát, amely csakis rendszeres párbeszéddel, egy jól kidolgozott és felépített kapcsolatrendszerrel érhetõ el. A generálódó igényeket meg kell próbálni mikro-szinten, a vállalkozások szintjén kezelni, az egyedi problémákra, csakis egyedi megoldások adhatnak választ – húzta alá Csoma József.

Nóvum

5

„Jogi segítség a munka világában” Jogpont irodák nyílnak a Dél-dunántúli régióban

Február hónapban Jogpont irodák kezdik meg mûködésüket a Dél-Dunántúlon Jogpont irodák kezdik meg mûködésüket a Dél-dunántúli régió 16 településén. Az irodákban 14 ügyvéd nyújt jogsegélyt a munkavállalóknak, illetve munkaadóknak, vállalkozásoknak társadalombiztosítási, munkajogi, cégjogi és adózási témákban. A Dél-Dunántúli Jogpont Hálózat hozzájárulhat az aktív, önsegítõ, civil öntudatra épülõ helyi társadalmi közösségek erõfeszítéseihez, az elõítéltek csökkentéséhez, az emberek és a társadalmi csoportok egymás iránti toleranciájának, valamint a társadalmi kohézió erõsítéséhez. A JOGPONT hálózat szolgáltatási, fejlesztési stratégiájának fõbb elemei, hogy regionális szinten eljusson minden nagyobb városba, kistérségbe, kiemelten hátrányos helyzetû kistérségekbe, ahol tevékenységével elõsegíti a munkaerõpiacra való belépést, biztosítja a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a munkajogi, társadalombiztosítási tanácsadást és segítségnyújtást, az egyenlõ bánásmód megsértésével összefüggõ jogi tanácsadást, valamint munkavállalók, munkanélküliek, fiatalok és 50 év felettiek vállalkozóvá válással kapcsolatos tanácsadását. A munkajogi tanácsadás és segítés a JOGPONT szolgáltatáshoz forduló emberek konkrét jogi problémáinak megoldásával, a jogviták megelõzésével fejti ki aktív tevékenységét. A vállalkozóvá válással kapcsolatos tanácsadás átfogja a vál-

lalkozás indításához szükséges jogi és gazdasági lépések konkrét megtételét, segítését, iratminták szerkesztését, valamint a cégjoggal kapcsolatos problémák megoldását. A különbözõ szociális, munkajogi szolgáltatások minõsége, elérhetõsége és hozzáférhetõsége jelentõs területi különbségeket mutat. Ezek a különbségek szoros összefüggést mutatnak a település típusával, ipari lefedettségével, munkaerõ-piaci gondjaival, valamint hátrányos helyzetével. 19 JOGPONT kerül kialakításra a régióban, minden megyei jogú városban, valamint kistérségben, melybõl 9 hátrányos helyzetû. A JOGPONT-okon 14 fõ tapasztal jogász (ügyvéd) kerül foglalkoztatásra, akik közül többen több szolgáltatási ponton is tevékenykednek majd (mobil formában). Kialakításra kerül tehát egy integrált jogsegély-szolgálati, foglalkoztatási és szociális, ügyfélközpontú szolgáltatási rendszer, mely hozzásegíti a településen, kistérségekben élõket az életminõségük javításához, a társadalmi tõkenöveléshez, a felzárkózáshoz, ezzel képessé válnak a belsõ erõforrásaik hasznosítására és a külsõ erõforrások fogadására. A projekt célok egyike a munkaviszonyok állandóságának, jogbiztonságának, foglalkoztatás-biztonságának támogatása, mely mindkét oldal számára elõnyökkel jár: munkavállalóknak (a munkahely, a jövedelem, a szakképzés kiszámíthatósága), a

munkáltatóknak (személy-szükséglet tervezhetõsége, folyamatos továbbképzés). Ezáltal stabilizálódhatnak a miko-, kis- és középvállalkozások is a régióban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, TÁMOP-2.5.1-07/1-20080009 azonosító számú program kapcsán a támogató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró közremûködõ szervezet, az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., kedvezményezett a Kereskedõk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége. A projekt keretében az alábbi szolgáltatásokat tudják igénybe venni a programban résztvevõk (munkanélküliek, fiatal pályakezdõk, mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók, munkáltatók – munkavállalók): 1.) Munkajogi tanácsadás és információ-szolgáltatás a következõ területeken: Munka Törvénykönyve, KJT, KT, munkavédelem, bérgarancia, munkaidõ, pihenõidõ, szabadság, munkaügyi viták, foglalkoztatás kedvezményei és terhei, álláskeresõk támogatásai, foglalkoztatási törvény, esélyegyenlõség, munkaügyi-munkavédelmi bírságok, munkavégzéssel összefüggõ szabálysértések. 2.) Társadalombiztosítási jogi tanácsadás és információszolgáltatás a következõ területeken: Járulékok, kedvezmények, Start kártya, egészségbiztosítás, nyugdíjrendszer, öngondoskodás, nem biztosítottak helyzete. 3.) Társasági és Cégjogi tanácsadás és információszolgálta-

tás a következõ területeken: Cégalapítás, vállalkozóvá válás, csõd- és felszámolás, egyesületek, alapítványok, közhasznú tevékenységek. 4.) Információszolgáltatás a vállalkozásokat támogató szolgáltatási csomagról: Amely a kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók, garanciavállalások, banki hitelek, a pályázati úton elnyerhetõ vissza nem térítendõ támogatási, pályázati lehetõségek megismerhetõségérõl tájékoztat. 5.) A projekt során átadott iratminták, kiadványok, szórólapok, reklámtárgyak átadása az ügyfelek részére. Az ügyfél egyszerû, azonnal elkészíthetõ, kizárólag egyoldalú nyilatkozatainak megszerkesztése kapcsán kérhet segítséget (kérelem, figyelmeztetés vagy felszólítás). Az iratszerkesztés nem terjed ki pl. a bírósági vagy hatósági eljárással és ügyintézéssel, cégjárással kapcsolatos nyilatkozatokra, beadványokra, valamint az ügyvédi ellenjegyzést kívánó iratokra. A jogi képviselet ellátása nem tartozik a tevékenységi körök közé. Jogpont-irodák nyílnak Szekszárd (két iroda), Bátaszék, Dombóvár, Bonyhád, Paks, Dunaföldvár, Pécs (két iroda), Komló, Szigetvár, Mohács, Siklós, Sellye, Szentlõrinc, Kaposvár, Balatonboglár, Nagyatád.

Adózási információk 6 Cégautó adó, munkába járás, Tájékoztató az adózók közötti 250 ezer Ft-ot meghaladó kifizetés korlátozásáról kiküldetési rendelvény 2009. február 1-tõl új típusú cég autóadó jelent meg! • A törvény az eddigi SZJA törvénybõl a gépjármûadó-törvénybe helyezte át és módosította a cégautó adó- szabályokat. • 2009. február 1-tõl fizetési kötelezettség keletkezik mindazon hónapokra, amelyekre a társas vállalkozás, egyéni vállalkozó bármilyen költséget elszámolt (szerviz költség, biztosítás, üzemanyag költség stb.) a tulajdonában lévõ, lízingbe vett személygépkocsi (k) után. • Nem kell cégautó adót fizetni: ha kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén számolnak el a futott km alapján, APEH üzemanyagár alkalmazásával költséget, továbbá a magánautóval munkába járás költségeinek a munkaadó általi megtérítése esetén (9.- Ft/km). • A kiküldetési rendelvénynél felhívjuk a figyelmet, hogy ezt két példányban kell kiállítani, melynek tartalmaznia kell a hivatali, üzleti utazások célját, idõtartamát, útvonalát, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat ( üzemanyag fogyasztási norma, üzemanyag ár). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kiállítónak, másodpéldányát a magánszemélynek elévülésig meg kell õriznie. • Új szabály: a kiküldetési rendelvényt eddig csak a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában lehetett használni. A törvény szerint „bárkivel”, tehát megbízásos jogviszony keretében is kiküldetési rendelvénnyel el lehet számolni. • Az adó alanya: fõ szabály szerint a személygépkocsi nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett autó esetén a lízingbe vevõ, külföldi rendszámú autó esetén az aki belföldön bármilyen költséget számol el az autó után (személygépkocsi használója).

• Adókötelezettség keletkezése: fõ szabály szerint azon hónap elsõ napjától kezdõdik, amelyet megelõzõ hónapban a tulajdonos vagy lízingbe vevõ a személygépkocsira költséget számolt el. Vagyis ha csak egyetlen napra számolt el költséget, akkor arra a hónapra már meg kell fizetnie a cégautó adót. Arra a hónapra, amelyikre a magánszemély nem számol el költséget, nem kell az adót megfizetnie. • Az adó mértéke 2009. február 1-tõl: 1600 cm3 alatti személygépkocsi esetén 7 ezer Ft/hó, e felett 15 ezer Ft/hó. A megfizetett adó a vállalkozás tevékenységével öszszefüggõ költségnek minõsül. • Az adót önadózással negyedévet követõ hó 20-ig kell bevallani és megfizetni. Természetesen csak azon hónapokra, amikor a tulajdonost, vagy a gépjármû használóját adókötelezettség terhelte. • Az adózó a cégautó adóból levonhatja: az általa már megfizetett gépjármûadót azon hónapokra, melyekre cégautó adó fizetési kötelezettsége is fennáll. • Azon egyéni vállalkozóknak akik havonta 500 km futásteljesítmény után számoltak el gépjármû költséget az érvényben lévõ APEH üzemanyagárakkal, a fenti adót minden olyan hónapra meg kell fizetni, amelyikre az 500 km-t elszámolták. • Az EVA-s társaság tulajdonában lévõ személygépkocsi után is minden hónapban meg kell fizetni a fenti adómértéket (EVA-s egyéni vállalkozónak nem kell fizetnie!). Ha a Társaság tagja a társaság tulajdonában lévõ gépjármûvel útnyilvántartást vezetve minden hónapban költséget számol el, akkor fenti feltételek fennállása esetén a társaságnak is hasonlóan kell adót fizetnie. Ha EVÁ-s társaság tulajdonában van autó, akkor a társaságnak minden külön költség elszámolása nélkül is meg kell fizetni a fenti adókat! A gépjármû adót az APEH felé kell bevallani és megfizetni.

2009. február 1-jétõl ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítõjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépõ kifizetés értékének 20%-

ával megegyezõ összegû mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésû, minimum egy havi teljesítési idõtartamra kell a kifizetéseket öszszeszámítani. A szabályozás részleteirõl a kamara honlapján olvashat.

A 2009. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról 2009. január 1-jétõl 2009. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a 2007/C 301/01 számú bizottsági közleményt is figyelembe véve a következõk. A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérõk): • 133 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 34 226 339 forint • 206 000, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 53 012 225 forint; • 5 150 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 325 305 627 forint. Nemzeti és egyszerû értékhatárok A nemzeti és az egyszerû eljárásrend tekintetében 2009. január 1-jétõl 2009. március 31-éig irányadó közbeszerzési értékhatárok. A klasszikus ajánlatkérõk

nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzései: • árubeszerzés esetében: 30 millió forint; • építési beruházás esetében: 90 millió forint; • építési koncesszió esetében: 100 millió forint; • szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint; • szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint; A klasszikus ajánlatkérõk egyszerû eljárásrend szerinti közbeszerzései: • árubeszerzés esetében: 8 millió forint; • építési beruházás esetében: 15 millió forint; • szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint. A módosító törvény az új, egyszerû eljáráshoz rendeli az új nemzeti értékhatárokat (az egyszerû értékhatár meghatározást pedig eltörli). Forrás: KÉ 2008. évi 152. szám, 2008. december 31.

Adózási információk – új menüpont a kamara honlapján Felhívjuk kedves tagjaink figyelmét, hogy a kamara honlapja (www.tmkik.hu) újabb menüponttal bõvült, ahol naprakész információkat kaphatnak az adókkal, adózással kapcsolatos tudnivalókról. Az új menüpont a fõoldal bal menüsorában alul érhetõ el.

Pénzkezelési szabályzat, záró készpénzkészlet 2009. január 1-tõl lépett hatályba a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény azon módosítása, mely szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlagára korlátozást kell alkalmazni. „A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy

a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérõen rendelkezik – nem haladhatja meg az elõzõ üzleti év – éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az elõzõ üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjai-

nak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az elõzõ üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelõzõ üzleti év összes bevételét kell alapul venni.”

A szabályozás további részleteirõl a kamara honlapján olvashat.

Hatósági információk

7

Új szolgálati igazolványok az APEH-nál Február végére lezárul a csere•Van, aki még a régit, van, aki már az újat tudja felmutatni Új szolgálati igazolványokat kapnak az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) munkatársai. A 2009-es év elején megkezdett igazolványcsere folyamatos, február végére zárul le, ezért elõfordulhat, hogy az ellenõrzést végzõ revizorpárosok egy ideig eltérõ (nem ugyanolyan) formátumú szolgálati dokumentummal igazolják magukat. A szolgálati igazolványok cseréjét az APEH szervezetében és felépítésében bekövetkezett változás követelményei, illetõleg egyéb biztonsági okok is indokolták. A 2009-es év elejétõl érvényes új szolgálati igazolvány kötelezõen tartalmazza az öntapadós plasztik kártyát, az APEH arculatára jellemzõ elemeket tartalmazó hologramot, a Magyar Köztársaság címerét, a Szolgálati igazolvány feliratot, az Adó- és Pénz-

ügyi Ellenõrzési Hivatal feliratot. Mindezek mellett olvasható és látható rajta az alkalmazottat foglalkoztató APEH szerv megnevezése, az alkalmazott fotója és neve, több számkód (az igazolvány 8 számjegyû sorszámát, valamint az alkalmazott 6 számjegyû azonosító számát) és a „VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES” felirat. Az APEH által kiadott szolgálati igazolványokon jól láthatóan olvasható még a következõ felirat: „Az igazolvány ellenõrzésre és intézkedésre csak külön megbízólevél birtokában jogosít.” Az APEH nevével idõnként megpróbálnak visszaélni, és úgynevezett álrevizorok hivatalos eljárásnak tûnõ „álellenõrzéseken” bírságot kiszabva, azokat a helyszínen „behajtva” próbálnak megkárosítani adózókat. Az állami adóhatóság ezért, amellett, hogy a

médián keresztül tájékoztatja az adózókat a szolgálati igazolványok folyamatos cseréjérõl, ismételten felhívja a figyelmet arra: az „igazi” APEH ellenõrök nem csak a hatósági igazolványukkal, hanem egyéb dokumentumokkal is igazolják megbízásukat az ellenõrzés lefolytatására, és végrehajtható határozat hiányában nem kérnek semmilyen jogcímen pénzt. Az APEH revizorai a helyszíni vizsgálatok során sem eljárási illetéket, sem helyszínen fizetendõ bírságot nem szabnak ki, és semmilyen formában nem kérnek pénzt az ellenõrzött adózótól az eljárás lefolytatása közben. Az APEH ellenõrzést végzõ revizorok a hatósági igazolványuk felmutatása mellett hivatalos, pecséttel ellátott megbízólevéllel igazolják kilétüket - amennyiben ez nem így történne, akkor az ellenõrzés

kezdetekor az megkövetelhetõ, – illetõleg jogszabályokban rögzített, az alapvetõ alaki és tartalmi kellékeket tartalmazó több oldalas hatósági jegyzõkönyvben rögzítik az ellenõrzés tényét és a helyszíni megállapításokat. Amennyiben hibát, hiányosságot tárnak fel, akkor a szankcióként kiszabott bírság összegérõl, annak megfizetésének módjáról és határidejérõl minden esetben határozat készül. Az úgynevezett „sima” adóellenõrök megbízólevelétõl eltérõ az operatív adóellenõrök megbízólevele, a jogkörök ugyanis váltózóak. Az adóhatósági végrehajtók megbízólevele tartalmazza azt, hogy a helyszíni eljárás keretében készpénzt is lefoglalhatnak és elvihetnek, de csakis hivatalos foglalási jegyzõkönyv elkészítésével. Forrás: Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

Álellenõrök?! Minimálbér és garantált bérminimum 2009-ben Az utóbbi idõkben megszaporodtak a kamaránkhoz érkezett megkeresések az álfelügyelõk által vállalkozásoknál tartott ellenõrzésekkel kapcsolatban. Az alábbiakban szeretnénk néhány hasznos információval szolgálni: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenõrei hatósági igazolvány felmutatásával igazolják kilétüket és az ellenõrzéseket soha nem egyedül, hanem kettesével végzik. A jegyzõkönyv, melybe az ellenõrzés részleteit rögzítik, egy önátírós, elõre nyomtatott hivatalos formanyomtatvány, a fejlécében az illetékes felügyelõség címével és telefonszámával. Amennyiben a kereskedõben gyanú merül fel a felügyelõ valódiságát illetõen, ezen a telefonszámon leellenõrizheti, dolgozik-e a megadott néven ellenõr a régióban. A felügyelõk a jegyzõkönyvbõl minden esetben egy olvasható példányt hagynak az üzletben. A valódi fogyasztóvédelmi ellenõrök a helyszíni bírság rendezésére postai csekket adnak a kereskedõnek, amit 30 napon belül kell befizetni, készpénzben fizetendõ bírságot egyáltalán nem alkalmaznak. Mindig kérjenek ezért igazolványt a felügyelõktõl! Amennyiben álellenõrök mûködését észlelik, feljelentést tehetnek az illetékes rendõrkapitányságon, illetve jelezhetik az esetet az NFH Regionális Felügyelõsége felé.

A 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza, illetve 2009. január 1. hatállyal megállapította a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét. A rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra egyaránt kiterjed. Közérthetõ fogalmazása és tagoltsága révén világosan mutatja a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállalók részére, egységnyi munkaidõre megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb összegét, vagyis a mindennapok közismert szóhasználatával a minimálbért. A teljes munkaidõ teljesítése esetén 2009. január 1–jétõl a minimálbér: 71 500 forint.

A fentiekben meghatározottaktól eltérõen a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetõleg középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén: 2009. január 1-jétõl: 87 000 forint. Július 1-jétõl a rendelet további 500 forint, emelésrõl rendelkezik, a garantált bérminimum összege 2009-július 1-jétõl, 2009.december 31-ig így: 87 500 forint. Teljesítménybérezésnél, a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidõ teljesítése esetén a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállalók havi munkabérének kötele-

MINIMÁLBÉR 2009. január 1-jétõl 2009. december 31-ig

zõ legkisebb összege, 2009. január 1-jétõl: 71 500 forint. A garantált bérminimum összege 2009. január 1-jétõl 87 000 forint, majd 2009. július 1-jétõl 2009. december 31-ig 87 500 forint. A rendeletben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidõ napi 8 óránál rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, amennyiben viszont hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidõ esetén a meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidõ eltérõ mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Forrás: OMMF

GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2009. január 1-jétõl 2009. június 30-ig

GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2009. július 1-jétõl 2009. december 31-ig

Havibér

Forint/hó

71 500

87 000

87 500

Hetibér

Forint/hét

16 500

20 000

20 100

Napibér

Forint/nap

3 290

4 000

4 030

Órabér

Forint/óra

411

500

503

MINIMÁLBÉR GARANTÁLT BÉRMINIMUM GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2009. január 1-jétõl 2009. január 1-jétõl 2009. július 1-jétõl 2009. december 31-ig 2009. június 30-ig 2009. december 31-ig Munkaidõ

8 órás

4 órás

8 órás

6 órás

4 órás

8 órás

6 órás

4 órás

Forint/hó

71 500 53 625 35 750

87 000

65 250

43 500

87 500

65 625

43 750

6 órás

Ismerjük meg közelebbrõl…

8 Új taggal bõvült a kamara…

A régi-új kamarai tag

Papp Zoltán vállalkozási tevékenységét 1997-ben kezdte, a Hangulat Kisvendéglõ üzemeltetésével, melyet családi vállalkozásként béreltek 2002-ig. A Holstein Sörözõ és Étterem megvásárlására 2002-ben nyílt lehetõség. Az akkori vendéglátó egység pizzériaként üzemelt, a termékkínálatot csupán pizzák és melegszendvicsek jelentették, így az egység üzemeltetése nem volt gazdaságos. Papp Zoltán ismerve, és feltérképezve a helyi piaci igényeket, elvárásokat, döntött a tevékenységi kör kibõvítésérõl. Melegkonyhás vendéglátással, illetve menüs étkeztetéssel 20 fõt volt képes ellátni az étterem konyhája. Azóta folyamatos bõ-

vítéssel és fejlesztéssel jelenleg 40–50 fõt képes befogadni az egység: szûk körû lakodalmak, kisebb rendezvények, baráti öszszejövetelek, osztálytalálkozók, bankettek lebonyolítását vállalva. A családi vállalkozás jellege megmaradt, hiszen az apának a fiatalabbik fiú is besegít. Ugyanakkor az idõsebbik fiú sem távolodott el a szakmától, területi képviselõként dolgozik Esztergomban. A tulajdonos szerint a vállalkozás egyedüli lehetõsége a folyamatos fejlõdés, bõvítés „az elõremenetelés”. Ezzel összhangban a bõvítés elsõ körben a létszám-fejlesztését jelenti, a szolgáltatás minõségi színvonalának emelése mellett, melyhez kapcsolódik egy technológiai fejlesztés is, amelyek a kínálat-bõvítést hozhatja magával. Fontos a helyi igények feltérképezése a változó piaci elvárásokhoz igazodó szolgáltatás-kínálat összeállítása. Rendszeresen tartanak zenés esteket, elsõsorban baráti társaságok számára, többek között ez a családias hangulat, az emberközeli kiszolgálás lehet az a plusz, amely piaci versenyelõnyt hozhat.

Rendkívül fontos a naprakészség, a mûködéshez szükséges információk beszerzése. Ebben is segítséget nyújthat a kamara, ezért is létesítettünk újra tagságot. Napjaink stagnáló gazdasága komoly gondot okoz az élet minden területén. Beszûkültek a lehetõségek, a likviditási problémák nem csak vállalkozói, hanem lakossági oldalon is jelentkeznek. Munkalehetõségek hiányában a fizetõképes kereslet, így a vendégforgalom is csökken. Mindezek ellenére feltétlenül szükséges a bõvülés. Papp Zol-

tán távlati céljai között a jelenlegi étterem bõvítése szerepel, 3–4 szobás panzió-vendégház kialakításával. Alacsonyabb árkategóriás szobák kialakításával, olcsó és emberközeli kiszolgálással tervezi kiegészíteni a jelenlegi éttermi, vendéglátási tevékenységet. A tulajdonos a korábbiakban már ismertetett céljai, elképzelései tudatában rendszeresen részt vesz különbözõ vállalkozói fórumokon, tájékoztatókon, a kamarától konkrét tájékoztatást, segítségnyújtást vár.

Több éves kamarai tagviszonyban…

A sikeresség záloga a magas minõségi munka

Herner Ádám 1972-ben kezdte vállalkozását, a családi házuk hátsó udvarában egy 100 m2-es csarnokban. Napjainkban a Herner Asztalosipari Kft.-nek a bonyhádi Sport utcában egy közel 2000 m2-es mûhely-együttese van. A vállalkozás 14 alkalmazottal és 5 szakmunkástanulóval épületasztalos és bútorasztalos ipari munkákat végez. Mûanyag és fa nyílászárókat, belsõ bútorokat gyártanak. Herner Ádám fontosnak tartja, hogy a vállalkozás több területen is eredményesen mûködjön, megítélése szerint a sikeresség záloga a magas minõségi munka, ami csakis fejlett tech-

nológiával, megbízható és komoly szakismerettel rendelkezõ munkatársakkal érhetõ el. A vállalkozás mûködése során folyamatosan nagy figyelmet fordított a szakember gárdára, amelyben saját nevelésû tanulók is helyet kaptak. A jelenlegi mûhely-együttes több lépcsõben épült meg, legutóbb 2006-ban a mûanyag nyílászárók gyártására alkalmas csarnok került átadásra. A megrendelések nagy része lakossági igényekre alapul, de meghatározó a mûemlék jellegû épületekkel kapcsolatos kivitelezési munka is. A Kft. egyébként teljes körû szolgáltatással van jelen a piacon, hiszen az igényfelmérést követõen, az elképzeléseket beépítve a tervezés folyamatába, a kivitelezés, legyártás után a cég elvégzi a beépítéssel, telepítéssel kapcsolatos tevékenységet is. Herner Ádám – aki 1971-ben tett sikeres mestervizsgát – hozzáteszi, nehéz volt elindulni, mivel abban az idõben nem támogatták a vállalkozóvá válást, és

azóta is mindig voltak nehézségek, melyeket sikeresen átélt a vállalkozás. Mindig meg tudta találni azokat a piaci lehetõségeket, melyek a cég folyamatos fejlõdését, erõsödését, gyarapodását szolgálták. A jelenlegi helyzet sem könynyû, és vélhetõen a közel jövõben pozitív irányú változás nem fog bekövetkezni, ezért a korábban megszokott magas minõségi szolgáltatást kell nyújtani a meglévõ ügyfélkör igényeinek kielé-

gítése céljából, hiszen új piacok szerzése nagyon nehéz. Tanulóképzéssel 1972 óta folyamatosan foglalkozik a vállalkozás, 2–12 fõ közötti tanulólétszámmal, mely kapcsán az utánpótlás-nevelés jelentkezik célkitûzésként. Van aki, több mint húsz éve dolgozik a vállalkozásban. Herner Ádám büszke fiaira, akik a szakmában maradtak, és reméli, hogy sikeresen viszik tovább a családi vállalkozást.

Segítettünk, segítünk

9

Az információ gazdasági elõnyre váltható A Velúr Cipõipari Szövetkezet jogutódjaként a Däumling-Velúr Cipõipari Kft. 2002. március 1-tõl kezdte meg tevékenységét. A kezdeti idõszak rendkívül nehéz volt a vállalkozás számára, mivel több típusú munka elvállalására kényszerült, gyermekcipõk, munkavédelmi cipõk, férfi és nõi divatcipõk gyártását is végezte. Változást 1995. év hozott, amikor a cég üzleti kapcsolatot alakított ki a német Däumling Schuhfabriken Hermann Meyer GmbH-val, melynek eredményeként – bérmunkában – kizárólag gyermekcipõk gyártására specializálódott. Az otthonában nagy elismerésnek örvendõ német cég, Magyarországon kizárólag a Däumling-Velur Kft.-vel tart fenn partneri együttmûködést. A típust és a formát a megrendelõ az aktuális divati trendek alapján határozta, illetve határozza meg napjainkban is. Vállalkozásunk bébi-, gyermek-, valamint fiatal korosztálynak szánt cipõket is gyárt, 16–43 méretig gyakorlatilag a teljes méretskálát le tudja fedni. A termelés vonatkozásában két fontos szezon említhetõ meg: a nyári és a téli, amely termékei más-más kategóriákba tartoznak (pl.: csizmák, szandálok, félcipõk stb.). A termékek közül kiemelkedõk az új SympaTex® technológiával készült, vízhatlan tulajdonsággal bíró lábbelik, melyek igen keresettek a nyugat-európai országokban, s egyre inkább hazánkban is. Az elmúlt 10 év során két új üzemcsarnokkal is bõvült a majosi telephely (1996ban és 2000-ben), melyekben korszerû, modern géppark segíti a minõségi áruk gyártását. (Vannak olyan berendezések, melyek egyedülállóak, a térségben csak a DäumlingVelur Kft.-nél találhatók meg, így azok egyedülálló technikát képviselnek.) Az egyik ilyen üzemrész ad otthont a sza-

Az elmúlt 10 év során két új üzemcsarnokkal is bõvült a majosi telep bászatnak, míg a másikban a tüzöde mûködik. Mindkét részlegben szakképzett üzemvezetõk dolgoznak, mindemellett a német cég által megbízott-kirendelt technikus is elõsegíti a cipõk minõségi gyártását, elõállítását. Két fõraktár található a telephelyen, az egyikben a beérkezõ-beérkezett alapanyagot, nyersanyagot tárolják, míg a másikban az elkészült termékeket készítik fel a Németországba történõ szállításra. Az ügyvezetõ kifejtette – véleménye szerint fontos és megkerülhetetlen az érdekvédelmi-szervezeti tagság, hangsúlyozva hogy az eredményes partneri viszony alapja a mindkét fél számára kölcsönösen elõnyös üzleti kapcsolat. Az érdekképviseletek, érdekvédelmi szervezetek elsõdleges feladata, hogy képviseljék tagjaik érdekeit, segítsék

A termékek közül kiemelkedõek a Sympa Tex technológiával készült lábbelik

azok munkáját, mûködjenek közre hatékonyságuk növeléséhez. Ilyen megfontolások miatt a kezdeti idõszakban KISZÖV, majd kereskedelmi kamarai tagságot létesített a cég. Bognár Boldizsár – a Kft. ügyvezetõ igazgatója – elmondta, a kötelezõ tagság megszûnését követõen 2000. októberében sok vállalkozás megszüntette kamarai tagságát, ami abban az idõben bizonyos szempontból érthetõ is volt, hiszen az akkori felfogás nem a szolgáltatást helyezte a középpontba, nem volt meg a megfelelõ érdekképviselet, érdekvédelem. Napjainkban, a korábbi években bekövetkezett szervezeti és szolgáltatás-kínálatbeli fejlesztéseknek köszönhetõen, a kamara több területen is hathatós segítséget tud nyújtani tagvállalkozásainak. Bonyhádon a könnyûipar komoly hagyományokkal rendelkezik, ezért ez a terület egy speciális ágazatnak tekinthetõ, sajátos adottságokkal, lehetõségekkel. Sajnos az elmúlt néhány év jelentõs változásokat hozott a könnyûiparban és ezek a változások erõsen negatív irányba mutatnak. A kamara tanácsadással (üzletviteli, gazdasági, vállalkozás-fejlesztési, mûködési-hatékonysági), pályázatok felkutatásával és elkészítésével, piackutatással, partnerkereséssel, ezáltal az üzleti kapcsolatok kiszélesítésével járult hozzá cégünk sikeresebb mûködéséhez. Kiemelendõ a kamara forráskoordinációs tevékenysége, melyek kapcsán kedvezõ kamatozású hitelhez, pályázati forrásokhoz jutott a vállalkozás – tette hozzá az ügyvezetõ. Végezetül Bognár Boldizsár kiemelte a kamara információ-átadásban végzett tevékenységét is, amely a rendszeresen szervezett elõadások, tájékoztatók, vállalkozói fórumok kapcsán jelentkezik. Ezek az események olyan információ-tartalommal bírnak, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozás eredményesebb napi mûködése vonatkozásában.

Vállalkozásfejlesztés

10

A foglalkoztatottság megõrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál – OFA – MEGÕRZÉS-9122/2009 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatot hirdet „A foglalkoztatottság megõrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál” c. programra. A pályázat célja A program célja, hogy elsõsorban a munkahelyek megõrzésével, az ezzel összefüggõ munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokkal, valamint az ehhez kapcsolódó munkaerõ-piaci képzéssel járuljon hozzá az érintett munkavállaló munkahelyének a megtartásához, alkalmazkodó képességének fejlesztéséhez. A pályázók köre A pályázati konstrukcióban a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 73. §-a szerinti munkáltatók az alábbi kivétellel pályázhatnak: – költségvetési szerv és intézményei – nonprofit szervezet – természetes személyek A pályázati kiírásra azok a munkáltatók pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma 2008-ban minimum 3 fõ volt. Támogatható tevékenységek A program keretében a munkáltatók támogatást vehetnek igénybe ahhoz, hogy a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg csökkenõ munkaerõ szükségletüket ne elbocsátással kezeljék, hanem törekedjenek a munkaválla-

lók munkahelyének megõrzésére, munkaszervezési intézkedések vagy egyéb eszközök bevezetésével minimalizálják az elbocsátások számát. 1.) Munkahelymegõrzõ bértámogatás (a felhívásban közzétett feltételek szerint) a.) Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pályázat benyújtását megelõzõ hónapban az átlagos statisztikai állományi létszám 3 és 50 fõ között volt: a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 75 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelezõ legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékát. A támogatás idõtartama legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás idõtartamával megegyezõ továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. b.) Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pályázat benyújtását megelõzõ hónapban az átlagos statisztikai állományi létszám 51 és 250 fõ között volt: a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 50 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelezõ legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékát. A támogatás idõtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás idõtartamával megegyezõ továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. c.) Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pályázat benyújtását megelõzõ hónapban az átlagos statisztikai állományi létszám 250 fõ fölött volt: a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabé-

re és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 25 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelezõ legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékát. A támogatás idõtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás idõtartamával megegyezõ továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Elszámolható költség: a leépítési szándék által érintett munkavállaló ténylegesen kifizetett munkabére és a munkáltató által ténylegesen megfizetett járuléka, illetve a teljesítménybérezés alapján ténylegesen kifizetett bére és a munkáltató által ténylegesen megfizetett járuléka. A támogatással párhuzamosan ugyanazon munkavállalóra a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyák kedvezménye is igénybe vehetõ, ebben az esetben azonban a támogatás megállapításakor a kártya által biztosított kedvezmény összegével csökkentett járulékfizetési kötelezettség vehetõ figyelembe. 2.) Bértámogatás a munkavállalót érintõ intézkedések kedvezõtlen hatásainak csökkentésére (a felhívásban közzétett feltételek szerint) A munkáltató az átmeneti gazdasági visszaesésbõl adódó foglalkoztatási nehézségeit a munkaviszony megszüntetésének megelõzése érdekében munkaszervezési intézkedések bevezetésével, a korábbinál rövidebb idõtartammal történõ munka biztosításával is kezelheti. Amennyiben a tényleges munkával töltött idõ mértéke negyedéves átlagban a törvényes munkaidõ felét eléri, de a törvényes munkaidõnél kevesebb, a munkáltatón keresztül a munkavállaló részére támogatás adható

arra a kiesõ munkaidõre vonatkozóan, mikor a munkavállaló ténylegesen munkát nem végzett. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a dolgozóval kötött módosított munkaszerzõdés tartalmazza a tényleges – csökkentett – munkaidõt és az arra járó keresetet valamint a kiesõ munkaidõre esõ személyi alapbér 80%-át. A támogatás mértéke a.) Bértámogatás esetén: Mindhárom munkáltatói kategóriában a kiesõ munkaidõre vonatkozóan a személyi alapbér és járulékának 80 százaléka. A támogatás idõtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, a támogatás idõtartamával megegyezõ továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Abban az esetben, ha a munkáltató a munkaszervezési intézkedést a pályázat benyújtását megelõzõen bevezette, támogatást csak a projekt benyújtását követõ idõre vehet igénybe. 3.) Képzési programokban való részvétel (a felhívásban közzétett feltételek szerint) A program keretében lehetõség van arra is, hogy a munkáltató a munkával nem töltött idõben a munkavállalót a munkaviszony fenntartása mellett képzésbe vonja. A képzésbe vonás tényét a módosított munkaszerzõdésben rögzíteni kell. b.) Képzési támogatás esetén: a képzés költségének 80%-a. A képzés idõtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál. A pályázatok benyújtásának határideje A pályázatok benyújtásának végsõ határideje 2009. november 5.

A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztõk újra elhelyezkedésének támogatása, más munkáltatónál – OFA – MUNKÁBA-9124/2009 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatot hirdet „A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztõk újra elhelyezkedésének támogatására más munkáltatónál” címmel. A program célja A program célja, hogy a gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztõk elhelyezkedését, munkába állását segítse. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a gazdasági visszaesés foglalkozta-

tásra gyakorolt hatásának mérséklésére meghirdetett programokra – a MEGÕRZÉS-9122/2009, a MUNKÁBA-9124/2009, az ÚJ KILÁTÁSOK-9111/2009 – együttesen rendelkezésre álló forrás 5.950 millió Ft. A támogatás forrása a Munkaerõpiaci Alap központi alaprésze. A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 73. szakasza szerinti munkáltatók az alábbi kivételekkel:

– költségvetési szerv és intézményei – nonprofit szervezet – természetes személyek, ha nem rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal. A pályázati kiírásra azok a munkáltatók pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma 2008-ban minimum 1 fõ volt.

tésére a munkaügyi központ által közvetített álláskeresõket alkalmaz, vagy más munkáltatótól – aki a gazdasági visszaesés következtében kényszerül a munkjogi állományi létszámának csökkentésére – vesz át munkjogi jogutódlással munkavállalót, akkor bérköltség támogatást vehet igénybe a fenti pályázathoz hasonló feltételek mellett.

Támogatható tevékenységek

Benyújtási határidõ

Újra elhelyezkedést segítõ bérköltség támogatása – Ha a pályázó üres álláshelyeinek feltöl-

A pályázatok benyújtásának végsõ határideje 2009. november 5.

Vállalkozásfejlesztés

11

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése – GOP-2009-2.1.1/A Alapvetõ cél A mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelõ képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerûsítésen keresztül. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 18 milliárd Ft, a 2009. évre. A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: – gazdasági társaságok – szövetkezetek – egyéni vállalkozók, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minõsülnek, s amelyek éves átalgos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fõ volt. A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezõ gazdasági társaság, szövetkezet,

vagy egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ szövetkezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. Támogatható tevékenységek köre A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek az alábbiak: 1. Technológiai fejlesztést eredményezõ beruházások, az alábbiak szerint: új eszköz beszerzése, vagy olyan használt eszköz beszerzése, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelõzõ harmadik év). 2. Információs technológia-fejlesztés: hardver és szoftver (beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztésû szoftver) 3. Domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja

4. A domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapkészítés 5. Minõség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása (a pályázati útmutatóban felsoroltak szerint). A támogatás formája és mértéke A pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás a pályázati útmutatóban az elszámolható költségeknél megjelölt támogatási jogcímek szerint. – A pályázati felhívás és útmutató VI. számú mellékletében (mikrovállalkozások esetében a IX. számú mellékletben) felsorolt településeken megvalósuló projekt esetében az elnyerhetõ támogatás mértéke maximum az öszszes elszámolható költség 70%-a, középvállalkozások esetében az maximum az összes elszámolható költség 60%-a, amennyiben a projekt részét képezõ árubeszerzés, szol-

gáltatás értéke nem haladja meg 422/2007/EK rendeletben meghatározott közösségi értékhatárokat. Amennyiben a projekt közösségi értékhatárokat meghaladó értékû árubeszerzést, szolgáltatást tartalmaz, az elnyerhetõ támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a. – A pályázati felhívás és útmutató VII. és VIII. számú mellékletében (mikrovállalkozások esetében a X. és XI. számú mellékletben) felsorolt településeken megvalósuló projekt esetében az elnyerhetõ támogatás mértéke az összes elszámolható költség 50%-a. A jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege: minimum 1.000.000 Ft, maximum 50.000.000 Ft lehet, de maximum a pályázati útmutatóban meghatározott támogatási mértéknek megfelelõ arányban. A pályázat benyújtási határideje A pályázatok benyújtása 2009. február 13-tól 2009. december 31ig lehetséges.

Munkahelyteremtõ beruházások támogatása MPA-2009-1, illetve Magas hozzáadott értékû tevékenységek munkahelyteremtõ beruházásainak támogatása – MPA-2009-2 A pályázat célja Új munkahelyek létrehozását eredményezõ beruházások támogatása elsõsorban az ország gazdasági, társadalmi és munkaerõpiaci szempontból kedvezõtlen helyzetû térségeiben, a hátrányos helyzetû munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzése, a területi kiegyenlítõ folyamatok elõsegítése, a regionális különbségek mérséklése, a gazdasági fejlõdés generálása, a fejlõdõképes vállalkozások piaci pozíciójának megerõsítése, versenyképességük javítása technikai, technológiai korszerûsítésük révén, a munkaerõ-szerkezet átalakítása. Valamint új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántõke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bõvítését célzó – viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó – beruházás megvalósításával jelentõs számú munkavállaló tartós foglalkoztatására nyílik lehetõség. A pályázók köre A pályázaton részt vehetnek az Európai Gazdasági Térségben (EGT) belül székhellyel rendelkezõ alábbi vállalkozások, szerveze-

tek, amelyeknek Magyarországon telephelyük van: – gazdasági társaságok – közhasznú társaságok – állami vállalatok – külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei – szövetkezetek – egyéni vállalkozók

foglalkoztatott munkavállalókat érintõen elszámolható, a pályázati útmutatóban meghatározott – bérköltség, valamint bérjárulékok közül az arra esõ, munkaadót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék, természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaadói járulék.

Elszámolható költségek

A támogatás mértéke

Új mûszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how beszerzése során felmerülõ – a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 47–48. szakasz és 51. szakasz alapján elszámolható és igazolt – azon költségek, amelyek a Számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplõ „A. Befektetett eszközök” mérlegsoron belüli „I. Immateriális javak” 2. és 4., valamint „II. Tárgyi eszközök” 1–3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel. Valamint a személyi jellegû ráfordítások közül a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 79 szakasz (2) és (4) bekezdése szerinti – a jelen pályázat alapján támogatott, munkaviszony keretében

Új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft. Erre az összegre vetítve az alábbi kiegészítõ támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan egyaránt: a.) amennyiben beruházás hátrányos helyzetû térségekben, településeken valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft, b.) amennyiben a beruházás a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben, továbbá a leghátrányosabb helyzetû kistérségekkel azonos elbánásban részesített településeken valósul meg, új munkahelyenként 200 erer Ft, c.) amennyiben a beruházás befejezését követõen a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévõ kiközvetített álláskeresõk foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 200 ezer Ft d.) amennyiben a c.) pontban

meghatározott álláskeresõk közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 100 ezer Ft. A pályázó így legfeljebb 1,5 millió Ft/új munkahely mértékû fajlagos támogatást igényelhet, amennyiben a pályázati felhívásban közzétett feltételeknek megfelel. Illetve új munkahelyenként max. 12 hónapon át, a ténylegesen felmerülõ havi bérköltség és annak a pályázat keretében elszámolható – a pályázat kihirdetésekor jogszabályban rögzített mértékû – járulékai együttes öszszegének a.) 75%-a akkor, ha a beruházás kapcsán a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában lévõ álláskeresõ, illetve b.) 65%-a, amennyiben egyéb munkavállaló alkalmazására kerül sor. A pályázat benyújtási határideje A pályázatot a beruházás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz lehet benyújtani 2009. március 18-ig.

Hirdetés, partnerkeresés

12

Ügyintézés a kamaránál Hunyadi Eszter Ügyfélszolgálati referens Okmányhitelesítés, pénztár Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Vidáné Hévizi Bernadett

Hága László

TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. Ügyvezetõ Projektek koordinálása Tel.: 06/74 529-250, E-mail: [email protected]

Szakképzési vezetõ Szakképzéssel kapcsolatos tanácsadás Tel.: 06/74 529-251, E-mail: [email protected]

Szeibert Antalné

Hornok Jenõ

Tóth László

Titkársági koordinátor Adminisztrációs tevékenység Tel.: 06/74 529-252, E-mail: [email protected]

Pályázati kabinetvezetõ Pályázati és közbeszerzési tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Szakképzési tanácsadó Szakképzési tanácsadás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Dr. Dusáné Bakó Erika

Erõs Rajmund

Erõs László

Gazdasági osztályvezetõ Pénzügyi-, adózási tanácsadás Tel.: 06/74 529-255, E-mail: [email protected]

Pályázatíró Vidékfejlesztési pályázatok készítése Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Könyvelõ Könyveléshez kapcsolódó ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Baka Péterné

Letenyei Hédi

Dubai Erika

Gazdasági ügyintézõ Tagsággal kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Széchenyi kártya irodavezetõ Hitelügyintézés Tel.: 06/74 529-253, E-mail: [email protected]

Szakképzési munkatárs Mesterképzés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Üzleti partnerkeresõ • Víz, -gáz-, központi fûtés és szellõzés szerelõt felveszünk Szek-

szárd és környékérõl. Érdeklõdni: 06-20/912-6614 vagy 0620/945-7510. • CITY CARTEL Ingatlaniroda teljes körû biztosítás, hitelügyintézés. Szekszárd, Arany J. u. 6. Tel.: 06-30/959-4511. • Szénerõmûvi, olajtársasági, üzemanyag-forgalmazói és felhasználói kapcsolatokat keresek Európában. Profilunk: légszennyezõanyag-csökkentés, energiahatékonyság javítás. Bíró Péter vezérigazgató – nemzetközi Green Plus manager Tel.: +36 30 33 22 666 [email protected]. www.greenplus.ro. www.biofriendly.com. • Vállalkozások teljes körû könyvelését vállalom. Tel.: 74/438-235, 20/935-9729. • A munkavédelemmel kapcsolatos teendõit bízza rám! Kling Péter. Tel.: 06-30/965-5426. Email: [email protected]. • Vállalkozásoknak és magánszemélyeknek teljes körû hitelügyintézés. Scheffer Nóra. Tel.: 06-30/216-4766. • Daruk, targoncák, építési és garázsipari emelõgépek adásvétele, javítása, dokumentációpótlás, munkavédelem, gépvizsgálatok. Honti és Társai Kft., Szekszárd, Mátyás kir. u. 74., Tel./fax: 74/412-899. E-mail: [email protected], Web: www.honti.hu. • Garanciavállalás hazai és uniós pályázatokhoz (ÚMFT, ÚMVP pályázataihoz) 10 millió Ft feletti támogatási összeg esetén. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Tel.: 06-1/485-8361. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az

Partnerkeresô lap Alulírott kamarai tag, kérem az alábbi szövegû üzleti ajánlatomat, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tolnai Kamara címû havilapjának következõ számában az üzleti ajánlatok között, ingyenesen megjelentetni. (Maximum 10 szóig). .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. 2009. év ............................ hó ........ nap ................................................. cégszerû aláírás Megrendelését e-mailben is elküldheti: [email protected] vagy [email protected].

TOLNAI K AMARA

O B S E RV E R

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: [email protected] • Web: www.observer.hu

Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. • Telefon: 74/411-661 • E-mail: [email protected] • Internet: www.tmkik.hu • Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke • Fõszerkesztõ: Vidáné Hévizi Bernadett és Hornok Jenõ • Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest • Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 • A lap tagoknak ingyenes