Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

Stiidia B o t . Hun». X . 1975.

Talajlakó x e r o f i t o n zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon ( I I . ) s néhány t a x o n revíziója K.

VERSEGHY

Természettudományi Múzeum Növénytára, B u d a p e s t

A B S T R A C T : ( E c o l o g y and d i s t r i b u t i o n of t e r r i c o l o u s x e r o p h y t o u s l i c h e n s i n H u n g a r y . ) - A n i d e n t i f i c a t i o n k e y to the v a r i e t i e s and f o r m s o f T o n i nia c o e r u l e o n i g r i c a n s is g i v e n . S y s t e m a t i c a l e v o l u t i o n p r o v e d that P . p o k o r n y i f. m a g y a r i c a G Y E L N . , f. c o l l i n a G Y E L N . , f. bulgarica G Y E L N . , f. c s e p e l i e n s i s G Y E L N . , C l a d o n i a s u b r a n g i f o r m i s f. s u b u l i f o r m i s S Z A T . , f. t r u n c a t u l a S Z A T . , f. f o l i o f e r a S Z A T . , a r e i d e n t i c a l w i t h the n o m i n a t e s p e c i e s . N e w c o m b i n a t i o n s a r e : C l . f u r c a t a v a r . s u b ­ r a n g i f o r m i s f. p u s t a r u m ( S Z A T . ) V E R S . , f. v a g a n s ( T O M I N ) V E R S . The western b o r d e r o f d i s t r i b u t i o n of C o r n i c u l a r i a steppae is H u n g a r y ; i d e n t i f i c a t i o n r e s t e d o n m a c r o - and m i c r o c h e m i c a l i n v e s t i g a t i o n s and o n c o m p a r i s o n w i t h the s y n t y p e .

A s o r o z a t első részében (Studia Bot. Hung. 1974. 9:31-42) m e g a d t u k a t a l a j ­ lakó x e r o f i t o n zuzmófajok általános i s m e r t e t é s é t , mindkét r é s z t e l j e s i r o d a l ­ mát, rövidítéseket, s 5 faj: a Toninia zsákii, Diploschistes scruposus v a r . arenaria, Solorinella asteriscus, Endocarpon pusillum, Dermatocarpon hepa­ t i c u m részletes tárgyalását. A fajok felsorolása növekedésforma s z e r i n t i c s o ­ p o r t o s í t á s b a n t ö r t é n t . A I I . r é s z b e n f o l y t a t ó d i k 12 f a j r é s z l e t e s t á r g y a l á s a .

6. F u l g e n s i a f u l g e n s (SW. ) E L É N K .

L i c h . F l o r . R o s s . M e d i a e . , I I . 1907:246. - Syn. : L i e h e n fulgens SW. P a r m e l i a fulgens A C H . , 1803. - P l a c o d i u m fulgens D C . apud L A M . L e c a n o r a f u l g e n s A C H . , 1810. - S q u a m a r i a f u l g e n s H O O K , apud S M . B i a t o r a fulgens F R I E S , 1846. - P s o r o m a fulgens MASS. , 1852. v u l g a r i s M A S S . , 1853. - Caloplaca fulgens K Ö R B . , 1862.

. 1784. , 1805. , 1844. Fulgensia

L e í r á s : T. k e r e k d e d , m a j d n e m egylevelű, a s z u b s z t r a t u m r a rányomott, a s z é ­ le k a r é j o s , a k a r é j o k b e m e t s z e t t e k , m a t t , halványsárgától a n a r a n c s s á r g á i g , e s e t l e g vékonyan d e r e s . K O H + v ő r ö s . A p . ülő, l a p o s v a g y d o m b o r ú , s á r g á s v ö ­ r ö s v a g y n a r a n c s s z í n ű , k a r i m a a z o n o s s z í n ű , k é s ő b b f e l s z í v ó d i k . Sp. e g y s e j ­ tű, s z í n t e l e n , e l l i p s z o i d , 8 - 1 2 x 4 - 6 y .

E l t e r j e d é s : Hazánkban e l s ő s o r b a n a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g b e n s z i k l a k i b ú v á ­ s o k , d é l i lejtők t ö r m e l é k talaján, k i s e b b mennyiségben az A l f ö l d ö n , a D u n a - T i s z a közén és a K i s - A l f ö l d ö n található. A r e á j a e l é g g é i s m e r t , Európában a p o n t u s i flóratartományon k í v ü l a F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k é n és a s z u b m e d i t e r r á n b a n i g e n e l t e r j e d t , d e é s z a k f e l é S k ó c i á n és Í r o r s z á g o n k e r e s z t ü l G o t t l a n d i g és Ö l a n d i g f e l n y o m u l . É s z a k - A f r i k á b a n i s gyűjtötték ( S C H I N D L E R 1938; P O E L T 1962). P o n t u s - m e d i t e r r á n e l e m n e k tekinthető. V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e hazánkban főként 2 0 0 - 3 0 0 t . s z . f. m között ( 6 2 , 5 % ) h e g y o l d a l a k o n , k i s e b b m é r ­ tékben alföldi s z i n t b e n ( 2 5 % ) . Lelőhelyek: I I l / 3 . Balatonkiliti, i n c o l l . p r . " J ó d m a j o r " ( J . Z ) S Z - Siófok (B)SZ - V / 2 m t . Budai-hegység: m . Sas-hegy (S)L - m . Rupp-hegy p r . Buda­ pest ( T ) F - ördögorom (F)F - m . Gugger-hegy (B)SZ - Kamaraerdő (K)SZ - m . C s i k i - h e g y e k p r . Törökbálint (D)SZ - m . Kőhegy p r . Torbágy ( T ) T - m . D o b o ­ góhegy p r . B i a (T)SZ - "Tétényi-fensík" p r . pag. Kistétény ( T ) T - m . Lücken« b e r g p r . Budaörs ( D ) T - m . Csatárka p r . Budapest ( T ) T - s u p r a K ő é r b e r e k pr. Budapest ( K U ) T - m t . P i l i s : m . Szénáshegy p r . Pilisszentiván ( T ) T - m . Kisszénás (D)SZ - m . Nagyszénás ad Ördögtorony ( G Y ) S Z - " W e i s s e r b e r g p r . Pilisvörösvár (SZ)SZ - V / 3 m t . V é r t e s : m . - " V á s á r - h e g y " p r . Csákvár (D)SZ - m . H a r a s z t h e g y p r . Csákvár ( T ) T - m . Csókahegy s u p r a p a g . Mór ( F E ) S Z - i n c o l l . ad "Hosszuárok" p r . Vértesboglár (B)SZ - m t . B a k o n y : supra Gajaszurdok p r . Bodajk (V)V - m . " U r a k asztala" p r . Bodajk ( V ) V - V / 4 " N a g y m e z ő " s u p r a p a g . Balatonfüred (FE)SZ - m . Tamás-hegy p r . Balaton­ füred (G)G - m t . K e s z t h e l y i - h e g y s é g : m . P e t ő - h e g y , m . Sándor-tető, m . Csókakő (G)G - V I l / l Strázsa-hegy p r . E s z t e r g o m ( F T ) T - c o l l . " K á l v á r i a " ad o p p . Tata ( B ) S Z - " Á d á m - m a j o r " p r . p a g . Dunaalmás ( B ) S Z - " E p e r j e s " pr. Kőhányás-puszta ( c o m . K o m á r o m ) ( B ) S Z - " D i ó s á r o k " p r . Süttő ( B ) S Z - s o l . a r e n . p r . Győr ( Z ) V - V I l / 2 ins. C s e p e l - s z i g e t ( F , M ) S Z - i n c o l l . a r e n . S z i g e t s z e n t m i k l ó s ( J , T ) T - Sükösd ( T ) T - V I l / 3 m . S o m l y ó p r . F ó t ( D ) S Z - Örkény (SZ)SZ - i n s i l v a Örkényi-erdő s u p r a Örkény ( T ) T - " S z i k r a - e r d ő " p r . Alpár ( T ) T - "Nagy Sivány" p r . K e c s k e m é t ( T ) T - i n s i l v a "Ágasegyházi - e r d ő " p r . I z s á k ( T ) T - i n t e r Sződ et V á c ( R ) S Z . n

T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : az é v i átlagos csapadékmennyiség 5 5 0 - 6 1 0 m m között. A F u l g e n s i a - f u l g e n s és a v e l e együttélő többi faj ( P s o r a d e c i p i e n s , S q u a m a r i n a l e n t i g e r a , Squ. c r a s s a , részben a T o n i n i a c o e r u l e o n i g r i c a n s ) t e r ­ m ő h e l y é n a hő é s s z á r a z s á g v i s z o n y o k m é g m i k r o k l i m a t i k u s a n f o k o z ó d n a k . S z u b s z t r a t u m : Mészkőtörmelékes málladéktalajon, gyengén m e s z e s h o m o k o n , bazifil. Társulás: E z a faj társulásalkotó, F u l g e n s i e t u m fulgentis G A M S néven K ö z é p ­ európában e l t e r j e d t ( K L E M E N T 1 9 5 5 . , B O R N K A M M 1958., M A R S T A L L E R 1969 s t b . ). E társulást hazánkban a K e s z t h e l y i - h e g y s é g b ő l G A L L É (1961) i r t a le e l ő s z ö r , megjelölve a f a j i összetétel eltérését más európai termőhelyek F u l g e n s i e t u m társulásától. Csak a k a r a k t e r f a j o k megjelölésével u t a l a társu­ lásra Z S O L T (1943), Z Ó L Y O M I (1942, 1958), B O R H I D I (1956), B O R O S (1963).

7. P s o r a d e c i p i e n s ( H E D W . ) H O F F M .

Descript. et A d u m b r . P l a n t . Lich. 1794. 2:68. - Syn. : L i c h e n d e c i p i e n s H E D W . , 1789. - L e c i d e a d e c i p i e n s A C H . , 1803. - L e c a n o r a d e c i p i e n s A C H . , 1810. - P a r m e l i a d e c i p i e n s M A R T . , 1818. - B i a t o r a d e c i p i e n s F R I E S , 1 8 3 1 . P a t e l l a r i a decipiens W A L L R . , 1831. - P l a c o d i u m d e c i p i e n s L I N K . , 1833. L e í r á s : T . p i k k e l y e s , a p i k k e l y e k p a j z s alakúak, a s u b s t r a t u m r a rányomottak, h ú s v ö r ö s e k , t é g l a p i r o s a k v a g y v ö r ö s b a r n á k , a fonáka é s a s z é l e f e h é r . A p . f e ­ k e t e , 1 m m s z é l e s . H y p . s z í n t e l e n . Sp. e g y s e j t ű , s z í n t e l e n 1 2 - 1 6 x 5 - 7 c . P s o r a d e c i p i e n s f. d e a l b a t a M A S S . apud R A B H . , F l e c h t . E u r o p . f a s c . X I I . , 1958. n o . 345. et K r y p t o g . F l . v o n S a c h s e n , 1 8 7 0 : 2 0 8 . T . p i k k e l y e k r é s z b e n v a g y e g é s z e n fehéren p o r o s a k . Hazánkban ez az egy f o r m a él, jól elkülöníthe­ tő a t ő f a j t ó l . E l t e r j e d é s : F ő k é n t a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g b e n t a l á l h a t ó , de s z é t s z ó r t a n a V i l l á n y i h e g y s é g b e n i s e l ő f o r d u l . A D u n a - T i s z a k ö z é r ő l c s a k néhány l e l ő h e l y ­ ről i s m e r t . E x t r é m lelőhelye a t o k a j i K o p a s z - h e g y löszfala. Areája már n e m a n n y i r a tisztázott, m i n t a F u l g e n s i a fulgens-é, annak e l l e n é r e , h o g y általában e z z e l a f a j j a l együtt é l , a F u l g e n s i e t u m f u l g e n t i s társulás c s o p o r t i l l . lokális k a r a k t e r f a j a ( G A L L É 1961, M A R S T A L L E R 1969). P O E L T s z e r i n t mésztalajon e l t e r j e d t a F ö l d k ö z i - t e n g e r t ő l az A r k t i s z - i g . E megállapítás szerint s e m a x e r o t h e r m jellegű termőhelyekhez, s e m a mediterrán-kontinentál jellegű F u l ­ g e n s i e t u m t á r s u l á s h o z n e m r a g a s z k o d i k . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e : hazánkban k i ­ m o n d o t t a n k o l l i n e l e m , 3 0 0 - 4 0 0 t . s z . f . m k ö z ö t t 5 8 % - b a n , 2 0 0 - 2 5 0 t . s z . f. m között 2 0 % - b a n , az alföldi s z i n t b e n c s a k 1 3 % - b a n f o r d u l e l ő . Lelőhelyek: I V / l m . K o p a s z - h e g y p r . T o k a j (G)G - V / 2 m t . Budai-hegység: m . Sas-hegy ( S T ) L - m . U j l a k i h e g y (SZ)SZ - "Tétényi-fensik" ( T ) T - m . C i k i _ hegy ( T ) T - s u p r a p a g . Budaörs ( D ) Z A H L B R . m t . P i l i s : m . Nagykevély p r o p e Pilisborosjenő ( S Z ) S Z - m . Kis-szénás p r . Pilisszentiván (D)SZ - m . S c h m a l z berg p r . Pilisszentiván ( T ) T - V / 3 m t . Vértes: m . Haraszt-hegy p r . Csák­ vár ( T ) T - m t . Bakony: supra G a j a - s z u r d o k p r . Bodajk ( V ) V - m . Bér-hegy p r . Tés ( V ) V - m . B a g l y a s - h e g y p r . Inota (T)SZ - V / 4 m . Tamás-hegy p r . B a l a ­ tonfüred ( V , G ) V - m . S z e n t g y ö r g y - h e g y p r . Kisapáti (D)SZ - m t . K e s z t h e l y i ­ h e g y s é g : m . P e t ő - h e g y ( G ) G - V I l / l " D i ó s á r o k " a d p a g . Süttő ( B ) S Z - V I l / 3 Z s a n a ( C o m . P e s t ) ( B ) G - P s o r a d e c i p i e n s f. d e a l b a t a M A S S . : V / 2 , m t . Bu­ dai-hegység: m . G u g g e r - h e g y (SZ)SZ - m . Újlaki-hegy (SZ)SZ - ö r d ö g o r o m (F)F - "Grosse H e i d e " supra Kőérberek (KÜ)T - m . Csiki-hegy (T)T - m . R u p p - h e g y p r . Budapest ( T , F ) F - m t . P i l i s : m . Kisszénás p r . P i l i s szentiván (D)SZ - m . N a g y k e v é l y p r . P i l i s b o r o s jenő (SZ)SZ - m . " W e i s s e r b e r g " p r . P i ­ l i s v ö r ö s v á r ( D ) S Z - m t . V é r t e s : i n t e r C s ó k a et C s á k b e r é n y ( T ) T - m . S a s ­ h e g y ad p a g . S z á r ( B ) S Z - m t . B a k o n y : m . B a g l y a s - h e g y p r . Inofea ( T ) S Z V I l / 2 Sükösd ( T ) T - V I l / 3 " Ö r k é n y i - e r d ő " s u p r a Ö r k é n y ( T ) S Z . 7

s

T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : a m a k r o k l i m a hasonló a F u l g e n s i a fulgensnél e l m o n d o t t a k h o z . T e k i n t v e , hogy n e m társuláshű, a F u l g e n s i e t u m b a n mért m i k r o k l i m a a d a t o k n e m j e l l e m z i k . A t o k a j i K o p a s z - h e g y e n az E n d o c a r p e t u m t á r s u -

lásban mért a d a t o k s z e r i n t f o t o - x e r o f i l . S z u b s z t r a t u m : m e s z e s , málladéktalajon, ritkábban h o m o k o n v a g y l ö s z ö n , b a z i f i l .

exogenetikus

Társulás: A F u l g e n s i e t u m fulgentis G A M S zuzmótársulás lokális ( M A R S T A L L E R 1969), i l l . c s o p o r t k a r a k t e r f a j a ( K L E M É N T 1 9 5 5 . , G A L L É 1961). A h a z a i cönológiai i r o d a l o m b a n is többször említik a "Bunte E r d f l e c h t e n g e s e l l s c h a f t " v a g y " B u n t f l e c h t e n f a z i e s " tagjaként (ZÓLYOMI, Z S O L T , BORHIDI, BOROS, apud G A L L É 1968). K a r a k t e r f a j a az E n d o c a r p e t u m p u s i l l i G A L L É l ö s z k e d v e l ő társulásnak is ( G A L L É 1 9 6 4 . , M A R S T A L L E R 1968).

8. S q u a m a r i n a l e n t i g e r a ( W E B . ) P O E L T .

in Mitt. 1966.

Bot. Staatssamml.

München,

1 9 6 2 . 4 : 523. - S y n . : 1. V E R S E G H Y ,

L e í r á s : T . kör alakú, e g y l e v e l ű , s u g a r a s a n k a r é l y o s , l a p o s , a s u b s t r a t u m r a lazán ráfekvő, v a s t a g , zöldesfehér, erősen fehéren d e r e s , s o h a s e m csupasz, a k a r é l y o k f o n á k a f e h é r , A p . 1-3 m m s z é l e s , l a p o s , s á r g á s b a r n á s , a k a r i m a vékony, m a j d n e m felszívódó. A növényt 1 7 7 8 - b a n W E B E R l e í r t a L i c h e n l e n t i g e r a n é v e n , ;azóta s z á m o s g e n u s z b a , a L e c a n o r a n e m z e t s é g e n belül sokáig a P l a c o d i u m , i l l . S q u a m a r i n a szubgenuszba vagy szekcióba sorolták. Leveles, karélyos habitusa m i a t t P O E L T (1962) önálló g e n u s z r a n g r a e m e l t e S q u a m a r i n a néven. G Y E L N I K h á r o m f o r m á t í r t l e : f. n u d i u s c u l a , v a r . s i m p l e x , v a r . c a l c a r e o - a r e n o s a - t ( G Y E L N I K 1930). Mindhármat azonosnak t a r t o m a tőfajjal ( V E R S E G H Y 1966). E l t e r j e d é s : H a z a i f e l d o l g o z á s a óta ( V E R S E G H Y 1 9 6 6 ) s z á m o s új a d a t t a l g y a r a ­ p o d o t t , főként a h e g y v i d é k e k r ő l ( B a k o n y , B a l a t o n f e l v i d é k , V i l l á n y i h e g y s é g ) . Elsősorban alföldjeinken (Nagyalföld, K i s a l f ö l d , M e z ő f ö l d ) é l , de előfordul - b á r n e m g y a k o r i - a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g és a V i l l á n y i - h e g y s é g d é l i m e ­ l e g o l d a l a i n , sziklapadkák, sziklakibuvások talaján. S z é l e s e n e l t e r j e d t , de c s a k szétszórtan előforduló sztyep és félsivatagi növény, m e l y n e k c e n t r u m a a F ö l d ­ közi-tenger v i d é k e és D K - O r o s z o r s z á g . K ö z é p e u r ó p á n át N o r v é g i á i g i s e l j u ­ t o t t ( S C H I N D L E R 1940, S U Z A 1937, P O E L T 1962). P o n t u s - m e d i t e r r á n e l e m . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e : Hazánkban főként, két s z i n t b e n : alföldön ( 4 8 % ) 2 0 0 - 3 0 0 t. s z . f . m között (40%) él. E g y e s szerzők ( S C H I N D L E R 1940, S U Z A 1937) s z e ­ r i n t azonos elterjedést m u t a t a F u l g e n s i a f u l g e n s - e l , m a j d n e m m i n d i g szabá­ l y o s a n k i s é r i a z t . Hazánkban s e m h o r i z o n t á l i s , s e m v e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e n e m egészen a z o n o s . A F u l g e n s i a fulgens alföldjeinken kevésbé g y a k o r i , n e m m i n ­ d i g található m e g a S q u a m a r i n a l e n t i g e r a m e l l e t t . L e l ő h e l y e k : ( 1 . V E R S E G H Y 1 9 6 6 ) . Újabb a d a t o k : H l / 2 i n s i l v a " J o l d a - e r d ő " a d Középrigócz p r . Barcs (B)SZ - I I l / 4 m t . Villányi-hegység: m . Harsány-hegy (V)V - V / 3 m t . V é r t e s : m . Szólókő p r . Csákvár (B)SZ - i n c o l l . " H o m o k t i s z ­ tás" p r . Mór (B)SZ - m t . Bakony: G a j a - s z u r d o k p r . Bodajk ( V ) V - m . V á r ­ hegy p r . Bodajk (V)V - m . Bér-hegy p r . Tés (V)V - V / 4 Keszthelyi-hegység;

m . P e t ő - h e g y , m . Sándortető, m . Csókakő ( G ) G - rn. T a m á s - h e g y p r . B a l a ­ tonfüred (G)G - V I l / l " B ö n y i - e r d ő " p r . G y ő r s zentiván ( E J T - i n t e r Gönyü e t I v á n h á z a ( B ) T - m . S t r á z s a - h e g y p r . E s z t e r g o m ( B ) S Z - " D i ó s á r o k " p r . Süttő (B)SZ - V I l / 2 i n c o l l . " M ó s i - h e g y " p r . S i m o n t o r n y a (B)SZ - i n s . Csepel (D, T, B)SZ - V I l / 3 i n c o l l . "Kisbócsa" p r . Bocsa ( B ) S Z - " K i s a s s z o n y - e r d ő " p r . J a ­ kabszállás (B)SZ - Adacsi-erdő p r . Dabas (B)SZ - in coll. "öregbucka" p r . S z a b a d s z á l l á s ( B ) S Z - Sződ ( B ) S Z - F e l s ő g ö d ( B ) S Z . T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : az é v i csapadékmennyiség az alföldi t e r m ő h e ­ l y e k e n 500-550 m m között, a Dunántúli-Középhegységben levő termőhelyeken 600 m m k ö r ü l v a n . M i k r o k l i m a m é r é s e k a F u l g e n s i e t u m b a n t ö r t é n t e k a B a l a ­ tonfelvidéken. A l f ö l d i t e r m ő h e l y é r ő l n i n c s m i k r o k l i m a a d a t . - S z u b s z t r a t u m : h o m o k o n , málladék-talajon. T a l a j p H m é r é s e i m s z e r i n t gyengén b a z i f i l : p H 7, 5 - 7 , 7. Társulás: A F u l g e n s i e t u m fulgentis GAMS zuzmótársulás k a r a k t e r f a j a M E N T 1955, G A L L F 1961, M A R S T A L L E R 1969).

9.

(KLE -

Squamarina c r a s s a (HUDS. ) P O E L T

i n M i t t . B o t . S t a a t s s a m m l . München. S E G H Y 1966.

1958.

H . 1 9 - 2 0 : 5 4 4 . - S y n . : 1. V E R ­

L e í r á s ; T. p i k k e l y e s , a pikkelyek kerekdedek, zsindelyszerűen fedik egymást, v a g y sűrűn á l l ó k , l a p o s a k v a g y f e l f ú j t a k , b a r n á s s á r g á s , c s u p a s z v a g y d e r e s , s i m a v a g y r á n c o s , fonáka b a r n a , a p i k k e l y e k s z é l e f e h é r e s v a g y f e k e t e . A p . ülő, 1-2 m m s z é l e s , b a r n á s t ó l a v ö r ö s b a r n á i g , l a p o s v a g y g y e n g é n d o m b o r ú , a t e l e p i k a r i m a a d e r e s formáknál maradandó, a c s u p a s z alakoknál később visszafejlődik. R e n d s z e r t a n i é r t é k e l é s e hasonló a S q u a m a r i n a l e n t i g e r a - h o z (1. o t t ) . Hazánk­ ban a következő v a r i e t a s a i találhatók: v a r . b u l l o s a ( F L A G . ) V E R S . , - v a r . b u l ­ l o s a f. s u b c e r e b r i n a ( Z A H L B R . ) V E R S . , - v a r , c a e s p i t o s a ( V I L L . ) V E R S . , - v a r . s u b c a e s p i t o s a ( G Y E L N . ) V E R S . , - v a r . s u b c a e s p i t o s a f. m e l a l o m a (ACH.) VERS. , - v a r . subfossulata ( Z A H L B R . ) VERS. A varietasok határozó­ k u l c s á t , l e í r á s á t és r e n d s z e r t a n i é r t é k e l é s é t 1. V E R S E G H Y ( 1 9 6 5 , 1 9 6 6 ) . E l t e r j e d é s : H a z á n k b a n főként a D u n á n t ú l i - K ö z é p h e g y s é g b e n t a l á l h a t ó , a z É s z a k i - K ö z é p h e g y s é g b ő l a B ü k k - h e g y s é g p e r e m r é s z e i r ő l és a d é l } f e k v é s ű s z u b montán r é g i ó k b ó l i s m e r t . N e m g y a k o r i a M e c s e k b e n , v i s z o n t a V i l l á n y i - h e g y ­ ségben e l t e r j e d t . Alföldjeinken egyáltalán n e m él. Mediterrán-szubmediterrán f a j n a k i s m e r i k , m e l y K ö z é p - N é m e t o r s z á g i g és D é l - S v é d o r s z á g i g i s felhúzódik ( P O E L T , 1962). Szélesebb áreája m é g n e m i s m e r t . Vertikális elterjedés: h a ­ zánkban c s a k d o m b - é s h e g y v i d é k e i n k e n , 2 0 0 - 4 0 0 t . s z . f . m k ö z ö t t 8 1 % - b a n , 4 5 0 - 5 5 0 t . s z . f . m 1 4 % - b a n t a l á l h a t ó . Nálunk c o l l i n , i l l . s z u b m o n t á n e l e m n e k tekinthető.

L e l ő h e l y e k : (1. V E R S E G H Y , 1966). Újabb a d a t o k : H l / 4 m t . Villányi-hegység: m . Harsány-hegy, m . Kövestető p r . Nagyharsány (V)V - m t . Mecsek: Dömörkapu, m . Tubes ( V ) V - V / 3 m t . Bakony: G a j a s z u r d o k p r . Bodajk ( V ) V - m . V á r - h e g y p r . Bodajk ( V ) V - M ó r o c z - t e t ő , m . B é r - h e g y p r . Tés ( V ) V - i n v a l ­ us Cuhavölgy p r . C s e s z n e k ( B ) V - m . Szent B e n e d e k - h e g y p r . V e s z p r é m (GY)GY - V / 4 m . Gulács-hegy p r . T a p o l c a ( V ) V - v a r . b u l l ö s sa ( F L A G . ) VERS.: V / 3 mt. Vértes pr. Csákvár (B)SZ - m t . Bakony: m . Bérhegy p r . T é s ( V ) V . - v a r . b u l l o s a f. s u b c e r e b r i n a ( Z A H L B R . ) V E R S . : V / 2 m t . B u d a i hegység: ördögorom B(SZ) - mit. Pilis: m . Kiskopasz-hegy pr. Piliscsaba B(SZ) - m t . Bakony: m . Mórocztető p r . Tés (V(V). - v a r . caespitosa ( V I L L . ) V E R S . : V / 2 Ü r ö m ( B ) T . - v a r s u b c a e s p i t o s a f. m e l a l o m a ( A C H . ) V E R S . : V / 3 m t . Vértes: in valle Fáni-völgy pr. Vérteskozma (B)SZ - V / 4 m . Tamás-hegy, p r . Balatonfüred ( V ) V - i n v a l l e K o l o s k a p r . opp. Balatonfüred (G)G - v a r . s u b fossulata ( Z A H L B R . ) V E R S . : H l / 4 m t . Villányi-hegység: m . Harsány-hegy (V)V - V / 2 m t . Budai-hegység: m . Törökugrató-hegy (B)SZ - V / 3 m t . Bakony: Gaja-szurdok pr. Bodajk (V)V - m . Bér-hegy pr. Tés (V)V. T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : a V i l l á n y i - és a M e c s e k - h e g y s é g b e n é r v é n y e s ü l l e g j o b b a n hazánkban a s z u b m e d i t e r r á n k l i m a h a t á s , é v i átlag c s a p a d é k m e n n y i ­ sége 6 5 0 - 7 5 0 m m . A Bükk-hegység p e r e m r é s z é n 600 m m körüli. I t t már a m i k r o k l i m a t i k u s h a t á s o k é r v é n y e s ü l n e k e r ő s e n . A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g b e n levő termőhelyeket a Fulgensia fulgens tárgyalásánál jellemeztük. Szubsztrat u m : kizárólag exogenetikus m é s z v a g y d o l o m i t málladéktalajon. T a l a j p H m é ­ r é s e i m e r e d m é n y e : 7, 7, b a z i f i l . Társulás: A F u l g e n s i e t u m fulgentis G A M S társulás k a r a k t e r f a j a . A Bükk-hegys é g b e n m á s h o l i s e l ő f o r d u l , de n e m t á r s u l á s b a n .

10.

Toninia coeruleonigricans (LIGHTF. ) TH. FR.

L i c h e n o g r . S c a n d i n . 1 8 7 4 . 1:336. - S y n . : L i c h e n c o e r u l e o n i g r i c a n s L I G H T F . , 1 777. - L i c h e n p a r a d o x u s E H R H T . , 1875. - Verracaria grisea WILLD. , 1788. - P a t e l l a r i a v e s i c u l a r i s H O F F M . , 1794. - L e c i d e a v e s i c u l a r i s A C H . , 1803. - L e c i d e a c o e r u l e o n i g r i c a n s S C H A E R . , 1828. - T h a l l o i d i m a v e s i c u l a r e M A S S . , 1852. - P s o r a c o e r u l e o n i g r i c a n s H O O K , apud S M . , 1844. - T h a l l o i ­ d i m a c o e r u l e o n i g r i c a n s P O E T S C H , 1872. - T o n i n i a v e s i c u l a r i s M O N G . , 1900. - Biatorina coeruleonigricans SMITH, 1911. L e í r á s : T . p i k k e l y e s , a p i k k e l y e k felfújtak, s z e m c s é s e k , s i m a , s z ü r k é s z ö l d , n e d v e s e n b a r n á s z ö l d , többnyire k é k e s e n d e r e s . A p . ülő, l - l , 5 m m s z é l e s , f e ­ k e t e , p a j z s a l a k ú , k e z d e t b e n l a p o s és d e r e s , k é s ő b b d o m b o r ú és c s u p a s z , k a r i ­ m a s z ü r k é s f e k e t e . S p . k é t s e j t ű , o r s ó a l a k ú , 1 5 - 2 5 x 2 - 4 n. (A v a r i e t a s o k l e ­ í r á s á t 1. a k u l c s b a n . ) M á r a X V I I I . s z á z a d v é g é n i s m e r t és l e í r t f a j , a m e l y e t az évek s o r á n s z á m o s g e n u s z b a s o r o l t a k , i l l . m á s n é v e n új fajként l e í r t a k , a p o t e c i u m a a l a p j á n a L e cideacea családba t a r t o z i k . H e l y e s l e m B E R T S C H (1964) v é l e m é n y é t , m e l y sze-

r i n t e f a j és a T . C a n d i d a k ö z ö t t é l e s h a t á r t h ú z n i n e m l e h e t . S z á m o s v a r i e tása k ö z ü l h a z á n k b a n m e g t a l á l h a t ó : f . a r g i l l a c e a ( W A L L R . ) Z A H L B R . , f . d i s p e r s a ( N Y L . ) Z A H L B R . , f . g l e b o s a ( A C H . ) S T R N . , f. o p u n t i o i d e s ( V I L L . ) ZAHLBR., v a r . s u b c a n d i d a ( V A I N . ) Z A H L B R . : a f. h e t e r o c a r p a ( M A S S . ) Z A H L B R . h a t a l m a s a p o t e c i u m a i v a l talán e g y t e r a t o l o g i k u s e s e t , a f. d e h i s cens ( V A I N . ) Z A H L B R . - t kevésbé jó formának t a r t o m .

T.

c o e r u l e o n i g r i c a n s formáinak

határozókulcsa

1(2

Kizárólag homokos

2(1

Szubsztratum vagy erdőben,

3(4

T.

s z e m c s é i l e v é l s z e r ü e n elágazók, kiterülök, nagyok f. o p u n t i o i d e s ( V I L L . ) Z A H L B R .

4(3

T.

másmilyen.

5(6

T. felfujt res

6(5

T.

7(8

T. kevéssé fejlett,

talajon

él, T . szétszórt, barnásszürke, szemcsés f. a r g i l l a c e a ( W A L L R . ) Z A H L B R .

exogenetikus mészkő-, dolomittörmelék v . de n e m h o m o k o n .

szemcséi szétszórtak,

szemcséi n e m szétszórtak, apróbb,

málladéktalaj,

g y a k r a n csupaszok, az ap. s o h a s e m d e ­ f. d i s p e r s a ( N Y L . ) Z A H L B R . T . és a p . m i n d i g d e r e s .

laposabb szemcséjű f. g l e b o s a ( A C H . ) S T N R

8(7

T. jól fejlett.

9 ( 1 0 ) T . s ü r ü , t ö m ö t t , e r ő s e n felfújt s z e m c s é k b ő l á l l . Á t m e n e t a T . c a n d i d a h o z , de az hófehér v a r . subcandida (VAIN. ) Z A H L B R . 10(9) T . n e m tömött,

a s z e m c s é k közepes nagyságúak

tőfaj.

E l t e r j e d é s : A M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n , a M e c s e k b e n és a V i l l á n y i - h e g y s é g ­ b e n g y a k o r i , a l f ö l d j e i n k e n ( N a g y - és K i s a l f ö l d ) r i t k á b b , e l s z ó r t a n a N y u g a t Dunántúlon, a F e r t ő v i d é k é n i s e l ő f o r d u l . E g é s z E u r ó p á b a n e l t e r j e d t f a j , m i n ­ den száraz, x e r o t h e r m területen megtalálható ( P O E L T 1962). B o r e á l - m o n tán e l e m . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s : h a z á n k b a n f ő l e g d o m b - é s h e g y v i d é k e i n k e n , 2 0 0 - 4 0 0 t . s z . f . m között él ( 6 3 % ) , az alföldi s z i n t b e n ( 1 4 % ) , és a montán r é ­ gióban ( 1 0 % ) ritkább. Lelőhelyek: H l / 2 i n s i l v a "Jolda-erdő" p r . Barcs- (B)SZ - U l / 4 m t . M e c s e k : ( F ) F - s u p r a P é c s i(GYŐ)GY - m t . Villányi-hegység: m . Harsány-hegy (GY)SZ - m . K ö v e s t e t ő ( V ) V - I V / 3 m t . Bükk" s u b . c a c . F e h é r k ő p r . L i l l a f ü r e d ( F ) F - m . Odorvár p r . Cserépfalu ( F ) F m . Köpüs p r . O m a s s a ( F j F - m . Buzgókő

p r . Varbó ( F ) F - Mályinka ( F ) F - i n d e c i . Bélkő p r . Bélapátfalva ( F ) F - " M o l ­ nárszikla" p r . Alsóhámor ( F ) F - m . Tarkó ( F ) F - V / 2 m t . Budai-hegység: H u n y a d o r o m (GY)SZ - m . R e m e t e - h e g y (GY)SZ - Kis-Gellérthegy ( T ) T - "grosse Heide" supra kőérberek (KÜ)T - Kis-Hárshegy ( T ) T - m . Manolovác-hegy p r . Budakalász ( T ) T - m . R u p p - h e g y p r . B u d a p e s t ( F ) F - " R ó m a i f ü r d ő " p r . B u ­ dapest (SZ)SZ - m t . P i l i s : Nagykevély supra Pilisborosjenő (SZ)SZ - K i s s z é ­ nás p r . P i l i s s z e n t i v á n ( D ) S Z - m . K i s k e v é l y p r . P i l i s b o r o s j e n ő ( F ) F - m . V á r - h e g y p r . Csővár ( B ) S Z - Bajót ( F ) F - V / 3 m t . V é r t e s : m . Csókakő ( G Y ) SZ - i n v a l l e " F á n i v ö l g y " p r . V é r t e s k o z m a ( D ) S Z - m . T u r u l - h e g y s u p r a B á n hida (D)SZ - m t . Bakony: supra G a j a - s z u r d o k p r . Bodajk ( V ) V - m . Bér-hegy p r . T é s ( V ) V - Bakonybél ( V ) V - Jákó-hegy et m . Ö r e g h e g y , L ó c z y b a r l a n g p r . Bakonyjákó ( V ) V - H a j m á s k é r ( D ) S Z - V / 4 m . T a m á s - h e g y p r . Balatonfüred (V)V - m . Sátor-hegy pr. Vörösberény ( T ) S Z - Tihany: m . Apáti-hegy ( F E ) V - " H e l y s é g i - e r d ő " p r . S z i g l i g e t (SZ)SZ - m t . Keszthelyi-hegység: m . Csóka­ kő, m . S á n d o r - h e g y , m . P e t ő - h e g y , p r . V o n y a r c v a s h e g y ( G ) G - V I l / l S t r á z s a h e g y p r . E s z t e r g o m ( F T ) T - V I l / 2 i n s . C s e p e l (D)Sz - V I l / 3 m . S o m l y ó - h e g y pr. Fót (D)SZ - "Borovicska-erdő" p r . pag. Tatárszentgyörgy ( B ) T - Baja ( H ) H . - f. a r g i l l a c e a ( W A L L R . ) Z A H L B R . : I V / 4 i n v a l l e N á d a s v ö l g y p r . B a r ­ n a ( F ) F - i n s i l v a " T ö l g y e s " p r . H e v e s ( F ) F - C s é v h a r a s z t ( V ) V . - f. d i s p e r s a (NYL. ) Z A H L B R . : H l / 4 m t . Villányi-hegység: m . Harsány-hegy (GY)SZ - m t . Mecsek: m . Misina-tető (P)SZ - I V / l m . Nagykopasz p r . Tokaj ( F ) F - V / 2 mt. Budai-hegység: Ö r d ö g o r o m ( F ) F - i n v a l l e Farkasvölgy (SZ)SZ - m . K i s Hárshegy (T)SZ - m . Újlaki-hegy (GY)SZ - m . Törökugrató p r . Törökbálint (B)SZ - "Tétényi-fensik" (T)SZ - m t . P i l i s : m . Nagykevély (D)SZ - m . F e l s b e r g ad Solymár (D)SZ - m . E g y e s k ő p r . P i l i s s zentiván ( H ) T - V / 3 m t . V é r ­ tes: i n c o l l . Hosszúárok p r . Vértesboglár (B)SZ - m t . Bakony: G a j a - s z u r d o k , m. " U r a k - a s z t a l a " ( V ) V - m . G r o s s b e r g p r . Jutás ( G Y ) S Z - i n v a l l e B i t v a - p a tak, m . Jákó-hegy p r . Bakonyjákó ( V ) V - Úrkút p r . l a c u m R i e g e r - t ó ( V ) V V / 4 T a m á s - h e g y p r . Balatonfüred ( V ) V - Balatonarács ( F E ) S Z - m . Halápi­ hegy (KtJ)T - V I l / l Fertőrákos ( F ) F - solo a r e n . p r . Győr ( Z ) S Z - " B ö n y i - e r d ő " p r . G y ő r s z e n t i v á n ( B ) S Z - " D i ó s á r o k " p r . Süttő ( B ) S Z - V I l / 2 m . P o k o l ­ h e g y p r . S i m o n t o r n y a ( B ) S Z - " H o m o k t u r z á s " p r . Siófok ( B ) S Z - i n s . C s e p e l ( K U ) T - S z i g e t u j f a l u ( T ) T - Sükösd ( T ) T - V I l / 3 p r . V á c ( J ) T - i n s . S z e n t e n d ­ r e i - s z i g e t ad. "Horányi-csárda" (B)SZ - Rákospalota ( B ) S Z - " P ó t h a r a s z t i - e r ­ dő" p r . V a s a d ( G Y ) S Z - " K i s a s s z o n y e r d e j e " p r . Jakabszállás ( B ) S Z - Örkény (T)SZ - "Szikra-puszta" supra Alpár ( T ) T - "Bugaci-nagyerdő" p r . K e c s k e ­ mét ( T ) T - i n s i l v i s " N a g y - N y i r " p r . K e c s k e m é t ( D ) S Z . - f. g l e b o s a ( A C H . ) S T R N . : I V / 3 m t . Bükk a d L i l l a f ü r e d ( S Z ) S Z - m . O d v a s k ő p r . M á l y i n k a ( F ) F Alsóhámor ( F ) F - V / 2 m t . Budai-hegység: m . C s i k i - h e g y e k (D)SZ - m t . P i l i s : m. K i s s z é n á s p r . P i l i s s z e n t i v á n ( D ) S Z - V / 3 m t . V é r t e s : m . K ö v e s h e g y ad v a l l e m Fáni-völgy p r . Vérteskozma (B)SZ - m t . Bakony: Gaja-szurdok p r . B o d a j k ( V ) V - Szentgál ( V ) V - V / 4 m . T a m á s - h e g y p r . Balatonfüred ( V ) V f. o p u n t i o i d e s ( V I L L . ) Z A H L B R . : I V / 3 m t . Bükk: A l s ó h á m o r ( F ) F - m . M a goskő p r . O m a s s a ( F ) F - Felsőtárkány ( F ) F - m . Tarkő ( F ) F - m . Bélkő p r . Bélapátfalva ( F ) F - V / l i n v a l l e " E r n ő f o r r á s - v ö l g y e " p r . Zebegény (SZE)SZ s u p r a m u r o s " F e l l e g v á r " V i s e g r á d (G)G - V / 2 m t . Budai-hegység: i n v a l l e Z u g l i g e t p r . Budapest (D)SZ - m . G u g g e r - h e g y (SZ)SZ m . Hármashatár-hegy (T)SZ - m . L u c k e n b e r g - h e g y p r . Budaörs ( T ) S Z - m . M o n a l o v á c - h e g y p r . B u ­ d a k a l á s z ( F ) F - m t . P i l i s : m . N a g y k e v é l y s u p r a P i l i s b o r o s jenő ( S Z ) S Z - m . Ö r e g k ő p r . Bajót ( B ) S Z - N a g y s z á l - h e g y p r . V á c ( D ) S Z - V / 3 m t . V é r t e s : . i n -

t e r Csóka et Csákberény ( T ) T - m t . B a k o n y : G a j a - s z u r d o k p r . B o d a j k ( V ) V m. Bér-hegypr. T é s ( T ) V - i n v a l l e B i t v a - p a t a k p r . Bakonyjákó ( V ) V - V / 4 m . K i s erdőtető p r . T i h a n y ( F ) F - f. subcandida ( A C H . ) Z A H L B R . I I I / 4 m t . Bükk: a n d L i l l a f ü r e d ( G Y , F ) F - m . L á t ó k ő p r . M á l y i n k a ( F ) F - m . B é l k ő p r . Bélapátfalva ( F ) S Z - m . Buzgókő p r . V a r b ó ( F ) F - i n v a l l e H ó r - v ö l g y p r . C s e ­ répfalu ( F ) F - Mónosbél ( F ) F - m . T a r k ő ( H ) S Z - m . M a g o s k ő p r . Ô m a s s a ( F ) F - V / Z m t . Budai-hegység: L i p ó t m e z ő ad Budapest ( L ) S Z - Ö r d ö g o r o m (SZ)SZ - m . C s i k i - h e g y e k p r . Törökbálint ( T ) S Z - V / 3 m t . V é r t e s : m . Csóka­ kő ( B ) S Z - i n t e r S z á r e t V é r t e s k o z m a ( T ) S Z - m t . B a k o n y : m . B é r - h e g y p r . Tés ( T ) S Z - ad v i a s p r . Bakonyjákó ( V ) V - V / 4 m . Sátor-hegy p r . V ö r ö s b e r é n y T(SZ) - Szigliget (SZ)SZ. T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : t e r m ő h e l y e i n az é v i átlag csapadék 5 0 0 - 6 0 0 m m , k ö z é p h e g y s é g e i n k montán r é g i ó j á b a n 700 m m i s l e h e t , de i t t m á r ritkán f o r d u l elő. Főként n a p o s , s z á r a z h e g y o l d a l a k gyep szintjében, v a g y sziklakibúvások m á l l a d é k t a l a j á n é l , a h o l a h ő - és s z á r a z s á g v i s z o n y o k m é g m i k r o k l i m a t i k u s a n f o k o z ó d n a k . N e m k e d v e l i , c s a k e l t ű r i a s z á r a z s á g o t . E r r e u t a l e l t e r j e d é s e és gyakorisága Középeurópában a s z u b a l p i n és az a l p i n régióban is ( i n F u l g e n s i e t u m a l p i n u m P O E L T a s s z . , K L E M E N T 1955). - S z u b s z t r a t u m : H o m o k o n , d o ­ l o m i t v a g y m é s z m á l l a d é k o s t a l a j o n , ritkán f é l i g kötött h u m u s z o n , v a g y l ö s z ö n t a l á l h a t ó . M é r é s e i m s z e r i n t g y e n g é n b a z i f i l , 7 , 3 - 7 , 8 , r i t k á b b a n 6, 5 p H - u t a ­ lajon él. Társulás: A F u l e e n s i e t u m fulgentis G A M S társulás c s o p o r t k a r a k t e r f a j a . M A R S T A L L E R (1969) s z e r i n t k a r a k t e r f a j az E n d o c a r p e t u m p u s i l l i asszociációban i s . A h a z a i Endocarpetumból azonban hiányzik ( G A L L É 1964).

11.

Parmelia pokornyi (KÖRB. ) SZAT.

in M B L . 1925. 24:67. - Syn. : I m b r i c a r i a p o k o r n y i K Ö R B , apud P O K O R N Y , 1860. - I m b r i c a r i a r y s s o l e a H E U F L . apud H A Z S L I N S Z K Y , 1864. - C o r n i c u l a r i a r y s s o l e a H A Z S L . , 1884. - P a r m e l i a r y s s o l e a N Y L . v a r . p o k o r n y i O L I V - , 1907. - P a r m e l i a p r o l i x a v a r , p o k o r n y i Z A H L B R . 1903. M A S S A L O N G O és H A Z S L I N S Z K Y C o r n i c u l a r i a - n a k ( 1 8 8 4 ) , Z A H L B R U C K N E R a P a r m e l i a p r o l i x a v a r i e t a s á n a k t e k i n t e t t e , f e l i s m e r v e a f e r t i l i s példány és a sürü r h i z i n á k a l a p j á n a P a r m e l i á k - h o z v a l ó t a r t o z á s á t . A N D E R S ( 1 9 2 8 ) j ó l e l ­ választotta a P a r m e l i a p r o l i x a másik varietasától: a v a r . ryssolea-tól. A l e g ­ újabb i r o d a l o m b a n ( G A M S 1 9 6 7 ) m i n d k é t v a r i e t a s ö n á l l ó fajként s z e r e p e l . H a ­ b i t a t r a és t e r m ő h e l y i v o n a t k o z á s b a n a P . p o k o r n y i é s a P . r y s s o l e a n a g y o n h a ­ sonlítanak e g y m á s h o z . E z utóbbinál a z ágak hajlékonyabbak, n e m d o r s i v e n t r a lisak, h a n e m r a d i a l i s szerkezetűek, a rhizinák rövidebbek, vékonyabbak, a v a s t a g falú h i f á k b ó l k é p z ő d ö t t k é r e g a t e l e p á g a c s k á k a t c y l i n d r i k u s k ö p e n y f o r ­ májában v e s z i körül, a m i keresztmetszetben zárt gyűrűként j e l e n i k m e g . A N D E R S s z e r i n t a P . p o k o r n y i és a P . r y s s o l e a között á t m e n e t i f o r m á k i s v a n ­ nak. H I L L M A N N (1936) c s a k termőhelyi modifikációnak t a r t j a . G Y E L N I K (1931) a P a r m e l i a p o k o r n y i r o k o n s á g i körét és l e s z á r m a z á s á t a z e l ő z ő s z e r z ő k t ő l

függetlenül másként é r t é k e l i , a P . d e l i s e i N Y L . - e l és a P . a d d a n u b i c a G Y E L . e l t a r t j a r o k o n n a k . E z a felfogás t é v e s és e f a j o k ö k o l ó g i a i i g é n y é v e l és a l k a l ­ mazkodásával ellentétes. F a j i r a n g r a S Z A T A L A (1925/b) e m e l t e , m i n d e n i n ­ doklás nélkül. S z e r i n t e m felfogása h e l y e s , m e r t a P a r m e l i a p o k o r n y i m i n d h a ­ bitusában, ( n e m összefüggően s z é t t e r ü l ő , a s z u b s z t r a t u m r a n e m e r ő s e n r á t a ­ p a d ó ) m i n d t e r m ő h e l y i v i s z o n y a i b a n e l t é r a P . p r o l i x a - t ó i . E z utóbbi s z i l i k á t ­ kőzeten, hegyvidéken él. A P. p o k o r n y i egy t i p i k u s sztyep-növény, h o m o k o n , főként alföldjeinken e l t e r j e d t , d e felhúzódik m é s z m á l l a d é k o s d é l i , m e l e g , s z á ­ r a z d o m b - és h e g y o l d a l a k r a i s 3 0 0 - 4 0 0 m m a g a s s á g i g . R o k o n s á g a a P . r y s ­ solea -ho z n a g y o b b , m i n t a P . p r o l i x a - h o z Alföldünkön a v i r á g o s növények k ö ­ zött s z á m o s k e l e t i ( t a u r i a i , b a l k á n i ) e l e m v a n , a m e l y éppen a K á r p á t - m e d e n c e d é l f e l ő l i , n y i t o t t kapuján k e r e s z t ü l k ö n n y e n b e v á n d o r o l h a t o t t . H a s o n l ó a n m a ­ g y a r á z h a t ó a z u z m ó v e g e t á c i ó s z á m o s fajának s z á r m a z á s a a z a l f ö l d i h o m o k o n . L e í r á s : T . 1-2, 5 c m átmérőjú, d o r s i v e n t r a l i s s z e r k e z e t ű , m e g l e h e t ő s e n m e ­ r e v , n e m ö s s z e f ü g g ő , h a n e m e g y m á s m e l l e t t és e g y m á s b a fonódó, v i l l á s a n e l ­ ágazó sallangokból áll, felső o l d a l a kissé domború, olívbarna, fénylő, n e d v e ­ sen o l í v z ö l d , a s a l l a n g o k s z é l e i k i h e g y e z e t t e k . Fonáka f e k e t e , a v é g e felé b a r ­ n a , s ű r ű n á l l ó , f e k e t e r h i z i n á k k a l . A p . tál a l a k ú , d i s c u s f é n y l ő , b a r n a é p s z é 1Û. T e r m é s e s p é l d á n y nálunk e l é g r i t k a . F o r m á i : a P . p o k o r n y i f . m a g y a r i c a G Y E L N . , a P . p o k o r n y i f. c o l l i n a G Y E L N . , P . p o k o r n y i f. b u l g a r i c a G Y E L N . é s a P . p o k o r n y i f. c s e p e l e n s i s G Y E L N . ( 1 9 3 1 ) a z o n o s a k a t ő f a j j a l . E z u t ó b ­ binál az ágacskák m e g l e h e t ő s e n s z é l e s e k , l a p o s a b b a k , m i n t a tőfajnál. T e r a tológia is lehet. E l t e r j e d é s : Főként a D u n a - T i s z a k ö z é n és a M e z ő f ö l d homokján található, v a ­ l a m i n t f e l h ú z ó d o t t a z A l f ö l d d e l h a t á r o s m é s z - és d o l o m i t v o n u l a t o k m e l e g , d é l i , s z á r a z l e j t ő i r e , í g y a B u d a i - és a P i l i s i - h e g y s é g b e . A P . p o k o r n y i e g y s z t y e p növény, h o m o k o n , l a z a h o m o k o s t a l a j o n e l t e r j e d t Csehországban, A l s ó - A u s z t ­ riában, v a l a m i n t a D é l o r o s z s z t y e p e k e n , i t t a P . r y s s o l e a és a P . t a u r i c a tár­ s a s á g á b a n é l . P O D P E R A ( 1 9 3 6 ) s z e r i n t k i f e j e z ő j e a k o n t i n e n t á l i s k l i m á n a k és a t e l e p a t e l j e s k i f e j l ő d é s é t a d é l o r o s z a r i d tájakon é r i e l . E b b e n a z é r t e l e m ­ b e n kontinentális f l ó r a e l e m n e k , e z e n belül p o n t u s i f a j n a k tekinthető. V e r t i k á ­ l i s e l t e r j e d é s e : nálunk f ő k é n t a z a l f ö l d i s z i n t b e n , 1 0 0 - 1 3 0 t . s z . f . m k ö z ö t t v a n ( 6 6 % ) , de 3 5 0 m - i g a f e n t e b b t á r g y a l t h e g y o l d a l a k o n i s él ( 3 2 % ) . 3 5 0 - 4 0 0 t . sz. f. m között m á r k e v é s példányt találunk. L e l ő h e l y e k : I V / l m t . Z e m p l é n i - h e g y s é g : m . N é m a - h e g y p r . Sátoraljaújhely (F)SZ - Abaújszántó ( F ) F - V / 2 m t . Budai-hegység: K a m a r a e r d ő p r . Budaörs (SI)T - m . Monalovác p r . Budakalász ( T ) G Y - m . R o s s b e r g p r . Budaörs ( T ) T m . C s i k i - h e g y e k ( T ) T - m . K i s - K i k h e g y p r . Izbég (SZ)SZ - m t . P i l i s : m . S i l berger p r . Pilisborosjenő ( T ) T - V / 3 m t . Velencei-hegység: m . Meleghegy p r . Nadap ( B ) S Z - m t . V é r t e s i n t e r Csóka et Csákberény ( T ) T - V / 4 m . Szent­ györgy-hegy p r . Kisapáti (GY)V - V I l / l "Esztergerő-puszta" p r . Győr ( Z , B ) V B á c s a ( c o m . G y ő r ) ( P O ) S Z - V I l / 2 i n s . C s e p e l ( K Ü ) T - Sükösd ( T ) T - V I l / 3 " L ő p o r t á r - d ű l ő " p r . V á c ( B ) S Z - V á c b o t t y á n ( S Z ) S Z - V á c r á t ó t ( B ) V - Sződ (J)T - Káposztásmegyer ( T ) T - E c s e r ( T ) T - Isaszeg (B)SZ - "Pótharaszti-er­ dő" p r . Vasad (D)SZ - M o n o r ( T O M E K ) S Z - Dabas (TU)GY - Örkényi-erdő p r . Örkény ( T ) T - " S z i k r a k o r c s m a " p r . A l p á r ( T ) G Y - Á g a s e g y h á z i - e r d ő p r . Izsák ( T ) T - i n t e r Ó*csa e t A l s ó p a k o n y ( B ) S Z - F e l s ő P e s z é r a d A l s ó - D a b a s ( B ) S Z -

Csemő (B)SZ - "Száraz-erdő" p r . Kakucs (B)SZ - Bugaci-Nagyerdő p r . K e c s ­ kemét (T)SZ - " N a g y - N y i r " , "Monostori-erdő p r . Kecskemét ( T ) G Y - " K i s a s z szony-erdő" p r . Jakab szállás ( F , B ) F , B - " L a k i - t e l e p " , " B a l l ó s z e g " p r . K e c s ­ kemét ( D . B ) S Z - " F a r m o s " (B)SZ - in c o l l . "Debeák", "Nadaglári-erdö" p r . Kiskunhalas (B)G - Alsóhernád (SZ)SZ - " B o r o v i c s k a erdő" p r . Tatárszent­ g y ö r g y (B)B - p r . Szeged (G)G - p r . L a k y t e l e k (G)G - i n s i l v a " E m l é k - e r d ő " p r . Ásotthalom (G)G - V I l / 4 j u x t a pag. O s t o r o s ( F ) G Y , T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : t e r m ő h e l y e éghajlat szempontjából a m e l e g v a g y m é r s é k e l t e n m e l e g , de m i n d k é t e s e t b e n v í z h i á n n y a l küzdő t e r ü l e t ( M . o . é g h a j ­ lati atlasza, I 9 6 0 . 4 6 / 3 á b r a ) . A z évi csapadékátlag: 5 0 0 - 5 5 0 m m között. S z u b s z t r a t u m : e l s ő s o r b a n h o m o k o n , ritkán k a v i c s o s h o m o k o n , h o m o k k ő m á l l a dékon, agyagos földön, m é s z k ő t ö r m e l é k e n él. T a l a j p H m é r é s e k e t c s a k h o m o ­ k i termőhelyekről végeztem, gyengén b a z i f i l , p H : 7 , 6 - 7 , 8 . Társulás: Már P O K O R N Y (1860) írja, hogy "a P s o r a d e c i p i e n s , T h a l l o i d i m a v e s i c u l a r e , T o n i n i a c o e r u l e o n J g r i c i a n s , P s o r o m a f u l g e n s és P s o r a l e n t i g e r u m társaságában" gyűjtötte. B O R H I D I f l 956) a B r o m e t u m t e c t o r u m , a F e s t u c e t u m y a g i n a t a e d a n u b i a l e és a F e s t u c e t u m v a g i n a t a e a r a b o n i c u m t á r s u l á s o k m o h a z u z m ó f á c i e s é b e n j e g y z i f e l . SOÓ ( 1 9 5 7 ) a f e n t i t á r s u l á s o k o n k í v ü l a F e s t u e e t o Corynepho return-ban írja l e . B O R O S (1959) a M e z ő f ö l d homokbuckáin j e l l e g ­ z e t e s n e k t a r t j a , m e g j e g y e z v e , h o g y a m e s z e s buckatetőkön és buckákon a D u ­ n a - T i s z a köz homokjának j e l l e m z ő z u z m ó i i t t s e m hiányoznak ( C l a d o n i a m a ­ gyarica, C l . f o l i a c e a , P a r m e l i a p u l v i n a r i s ) . Később (1963), m i n t a h o m o k ­ d o m b o k k a r a k t e r i s z t i k u s fajainak egyikét tárgyalja a C l a d o n i a foliacea, C l . magyarica, Toninia coeruleonigricans, Squamarina lentigera, Fulgens ia társaságában, a F e s t u c e t u m vaginatae társulás tagjaként. G A L L É fulgens (1968/a) a magyarországi zuzmócönózisok felsorolásában a P a r m e l i a p o k o r n y i - t a C l a d o n i o n s i l v a t i c a e f o e d e r a t i o C l a d o n i a f o l i a c e a synusiumának t a g j a ­ ként i r j a l e . M e g j e g y z i , h o g y a homokpuszták társulásának z u z m ó i a mohákkal együtt a legalsóbb r é t e g e t k é p e z i k , a m e l y m é g k e v é s b é állandó t á r s u l á s , m i n t az erdők e p i p h y t a vegetációja. E z é r t csak synusiumként l e h e t j e l ö l n i .

12. C l a d o n i a m a g y a r i c a

in Sched.

ad F l o r a m H u n g . E x s . ,

Cent.

VIII.

VAIN.

1927. p .

8.

A n ö v é n y r e n d s z e r t a n i é r t é k e l é s é t , új v a r i e t a s o k é s f o r m á k l e í r á s á v a l b ő v í t ­ ve; r é s z l e t e s k é m i a i , t e r m ő h e l y - ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k a t és c ö n o l ó g i a i f e l v é teleket készítve, a legrészletesebb i r o d a l m a t összefoglalva G A L L É tette köz­ zé 1 9 6 8 - b a n m e g j e l e n t " T h e x e r o t h e r m i c l i c h e n species C l a d o n i a m a g y a r i c a V A I N . " című munkájában. J e l e n munkámban m é g i s f o g l a l k o z o m e z z e l a f a j j a l . O k a ; a C l . m a g y a r i c a j e l ­ l e g z e t e s x e r o f i t o n z u z m ó , t i p i k u s a n pannóniai e l t e r j e d é s ű , s t ö b b n y i r e a z o k k a l a f a j o k k a l él együtt, m e l y e k r ő l e b b e n a munkámban r é s z l e t e s e n í r o k .

G A L L É s z e r i n t a C l . m a g y a r i c a f o r m a g a z d a g . E z e k a f o r m á k létüket jobbára ö k o l ó g i a i k ö r ü l m é n y e k n e k k ö s z ö n h e t i k . ( H o m o k s z e m c s é k , kifúvás s t b . ) A C l . m a g y a r i c a v a r . p o c i l l i f o r m i s élesen elkülönül a h o m o k o n élőktől. T e l e p e s z é t ­ terülő, kissé barnás, ráfekszik a t a l a j r a , a p o d e t i u m o k kevésbé s a l l a n g o s a k , s o k s z o r a telep podetiumnélküli. K e l l ő g y a k o r l a t t a l könnyen f e l i s m e r h e t ő a s t e r i l növény. M i n d i g h e g y v i d é k e n , s z á r a z g y e p b e n találhatjuk, a C l . m a g y a ­ r i c a montán alakjaként. Elterjedésében a bakonyhegységi előfordulása eddig i s m e r e t l e n v o l t . Számos p é l d á n y k e r ü l t e l ő a k e l e t i és é s z a k n y u g a t i p e r e m v i d é k s z á r a z g y e p j e i b ő l ( G a ­ j a - s z u r d o k , Fenyőfő, Bakonyjákó), részben a Magas-Bakonyból, hegytetők n a ­ pos sziklagyepjeiből (Bakonybél, Hárskút: P a p o d , B o r z a s - h e g y ) . V e r t i k á l i s e l ­ terjedésében i s é l e s e n t ü k r ö z ő d i k a z a l f ö l d i és a h e g y i t í p u s . A t ő f a j főként 1 0 0 - 1 30 t . s z . f. m k ö z ö t t , a v a r . p o c i l l i f o r m i s 3 0 0 - 4 0 0 t . s z . f. m . , r i t k á n 5 5 0 - 6 5 0 t . s z . f. m k ö z ö t t t a l á l h a t ó . P a n n ó n i a i e n d e m i z m u s . L e l ő h e l y e k : H a z a i és k ü l f ö l d i r é s z l e t e s l e l ő h e l y i a d a t a i : ( 1 . G A L L É 1 9 6 8 ) . Ujabb adatok: V / 3 m t . B a k o n y : i n s i l v i s P i n i s i l v e s t r i p r . Fenyőfő ( V ) V - V / 4 m. T a m á s - h e g y p r . Balatonfüred (V)V - Kővágóörs (GY)V - var. pocillifor­ m i s (VAIN. )PISUT: V / 3 m t . Bakony: Gaja-szurdok, m . " U r a k - a s z t a l a " ( V ) V m . B o r z á s - h e g y , m . P a p o d - t e t ő , m . K ő r i s g y ő r - h e g y p r . Hárskút ( V ) V - i n c o l l . s u p r a B a k o n y b é l e t i n v a l l i s F e k e t e Séd ( V ) V - i n t e r B a k o n y s z e n t l á s z l ó e t Vinnyesándormajor ( V ) V - m . Jákóhegy i n v a l l e B i t v a - p a t a k p r . Bakonyjákó ( V ) V - m . " P á p a l á t ó k ő " p r . V i n n y e s á n d o r m a j o r ( V ) V - f. t r u n c a t a G A L L É : V / 3 ad v i a s p r . Bakonyjákó ( V ) V . T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : a tőfaj a k o n t i n e n t á l i s j e l l e g ű A l f ö l d j e l l e g z e t e s n ö v é n y e , a h o l a l é g h ő m é r s é k l e t n a g y i n g a d o z á s a és s z e s z é l y e s s é g e , v a l a m i n t a szárazság jellemző. A v a r . p o c i l l i f o r m i s termőhelyei kevésbé x e r o t h e r m e k . R é s z l e t e s e b b k l i m a t o l ó g i a i j e l l e m z é s t 1. G A L L É ( 1 9 6 8 ) . - S z u b s z t r a t u m : á l t a ­ l á b a n a m e s z e s t a l a j t k e d v e l i . p H m é r é s e i m s z e r i n t h o m o k o n 7, 7, v a r . p o c i l l i ­ f o r m i s - n á l m é s z k ő m á l i a d é k o n , m e s z e s t a l a j o n 7, 3 - 7 , 5 é r t é k e k e t k a p t a m . T á r s u l á s i v i s z o n y a i t r é s z l e t e s e n G A L L É (1 9 6 8 / b ) d o l g o z t a f e l . T ö b b s z e r z ő n é l megtaláljuk a v i r á g o s a s s z o c i á c i ó z u z m ó - m o h a synusiumának j e l l e g z e t e s t a g ­ j a k é n t . (SO<5 1 9 5 7 , B O D R O G K Ö Z Y 1 9 5 7 , P Ö C S 1 9 5 4 , K Á R P Á T I I . 1 9 5 5 )

13.

Cladonia convoluta ( L A M . ) V A I N .

apud P . Cout. 1916. - Syn. : L i c h e n c o n v o l u t u m L A M . , 1789. - L i c h e n e n d i v i a e folius D I C K S . , 1793. - C l a d o n i a endiviaefolia F R . , 1 8 3 1 . - Cladonia foliacea (HUDS. ) S C H A E R . v a r . convoluta ( L A M . ) V A I N . , 1894. L e í r á s : T . a t a l a j r a l a z á n r á f e k v ő , fonákán s á r g á s f e h é r v a g y k é n s á r g a , a l e ­ vélkék szélesek, szélükön szárazon pödröttek, r h i z i n a m e n t e s v a g y gyérszámú fehér rhizinákkal.

A C l . convoluta faji r a n g j a még m a i s v i t a t o t t . Hosszú i d e i g a C l . foliacea egy varietasaként értékelték ( V A I N I O 1 8 9 4 . , A N D E R S 1928., S A N D S T E D E 1 9 3 1 . , E R I C H S E N 1957), s a m á s i k v a r i e t a s t ó l , a v a r . a l c i c o r n i s - t ó i n e h e z e n külön­ b ö z t e t t é k m e g . A v a r , a l c i c o r n i s - t i s újabban f a j i r a n g r a e m e l t é k , m e r t ö k o l ó ­ g i a i i g é n y e m á s . A két f a j t m a m á r n e m c s a k a rhizinák j e l e n l é t e és színe a l a p ­ ján v á l a s z t j á k e l . A C l . c o n v o l u t a ( L A M . ) V A I N , x e r o f i t o n , a F ö l d k ö z i - t e n g e r vidékén szélesen e l t e r j e d t növény, m e l y felhúzódik Középeurópába i s , ahol m e g f e l e l ő s z á r a z g y e p b e n s z é t s z ó r t a n található, tehát m e d i t e r r á n j e l l e g ű . E z ­ zel s z e m b e n a C l . a l c i c o r n i s ( L I G H T F . ) F L O E R K E savanyú t a l a j o n , a z óceáni, szubóceáni j e l l e g ű területeken él ( P O E L T 1962). E b b e n az é r t e l m e z é s b e n h a ­ zánkban f ő k é n t a C l . c o n v o l u t a f o r d u l e l ő , a C l . a l c i c o r n i s n a g y o n r i t k a , inkább a magasabb hegységekben él. E l t e r j e d é s : H a z a i e l t e r j e d é s e a z A l f ö l d r e é s a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g r e ö s s z ­ p o n t o s u l , de megtaláljuk a M e c s e k b e n , s igen elszórtan a Bükk-hegység p e r e ­ mén i s . A z Alföldön n e m c s a k a D u n a - T i s z a - k ö z e homokján g y a k o r i , h a n e m a Tiszántúl s z i k e s e i n i s e l ő f o r d u l . A z A l f ö l d d e l e g y e n é r t é k ű Kisalföld homokján é s a M e z ő s é g e n i s s z ó r v á n y o s a n m e g t a l á l t á k . A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g b e n s z á m o s h e l y r ő l i s m e r t , e l s ő s o r b a n a z A l f ö l d d e l h a t á r o s B u d a i - és P i l i s - h e g y ­ ségben. G y a k o r i a Balatonfelvidék, a K e l e t i - B a k o n y m e l e g , száraz g y e p j e i b e n , a h o l több m e d i t e r r á n z u z m ó i s é l , v a l a m i n t a B a k o n y é s z a k i l á b á n á l , a j e l l e g ­ zetes fenyőfői f e n y v e s homokján, v a g y a k ö r n y e z ő h e g y e k s z á r a z g y e p j e i b e n . B ü k k - h e g y s é g i e l ő f o r d u l á s a c s a k a p e r e m r é s z e k r e k o r l á t o z ó d i k , i t t inkább a C l . a l c i c o r n i s - s a l találkozunk. - Európai elterjedését ( P O E L T 1 962) ö s s z e ­ gezte, de részletesen f o g l a l k o z o t t a f a j j a l S U Z A (1938) i s . S z e r i n t e a C l . c o n ­ v o l u t a a F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k é n é s K ö z é p e u r ó p á n k i v ü l D é l o r o s z o r s z á g b a n és N y u g a t s z i b é r i á b a n i s e l t e r j e d t . M e g á l l a p í t á s a s z e r i n t á r e á j a főként az e g é s z m e d i t e r r á n zónába e s i k é s m e d i t e r r á n f l ó r a e l e m h e z k e l l s o r o l n i . S z e r i n t e m Inkább p o n t u s - m é d i t e r r á n e l e m . F e l t e h e t ő , h o g y a C l . c o n v o l u t a ( L A M . ) V A I N , középső h e l y e t f o g l a l e l a C l . a l c i c o r n i s ( L I G H T F . ) F L . és a C l . f i r m a ( N Y L . ) V A I N , k ö z ö t t . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e : H a z á n k b a n f ő k é n t a l f ö l d i zónába ( 1 0 0 -150 m ) (57%) esik. 1 1 % - o t találtunk 1 8 0 - 2 2 0 t . s z . f . m , 3 0 % - o t 2 5 0 - 4 0 0 t . s z . f. m k ö z ö t t . 4 5 0 i l l . 5 0 0 m é t e r e n 1 % - o s l e h e t ő s é g g e l t a l á l h a t ó . L e l ő h e l y e k : * H l / 3 : 1 - H l / 4 : 2 - I V / 3 : 5 - V / l : 8 - V / 2 : 14 - V / 3 : 11 - V / 4 : 10 - V I l / l : 4 - V I l / 2 : 6 - V I l / 3 : 33 - V I l / 4 : 4 . T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : t e r m ő h e l y e i t hazánkban a kontinentális k l i m a (nagy szárazság, m e l e g nyár, hideg tél, nagy ingadozások) j e l l e m z i k . K ö z é p ­ h e g y s é g e i n k b e n inkább c s a k a p e r e m r é s z e k e n , e x t r é m s z á r a z , m e l e g s z i k l a ­ g y e p e k b e n található, a h o l a m i k r o k l i m a hasonló ingadozásokat m u t a t az alföldi klimával. - S z u b s z t r a t u m : h o m o k o n , m e s z e s , k a v i c s o s t a l a j o n , sőt s z i k e n i s é l . T a l a j p H - m é r é s e i m 7 , 4 - 7 , 5 c s ú c s é r t é k e t m u t a t t a k , de e g y t e r m ő h e l y e n ( V á c r á t ó t ) k i v é t e l e s e n 6, 3 - 6 , 7 p H é r t é k e k e t k a p t a m .

A t o v á b b i a k b a n a C l . f a j o k s z á m o s l e l ő h e l y i adatát a n ö v é n y f ö l d r a j z i k ö r z e t e k (flóra j á r á s o k ) m e g j e l ö l é s é r e és a l e l ő h e l y i adatok s z á m s z e r ű k i f e j e z é s é r e rövidítettem.

Társulás: G A L L É ( 1 9 6 8 / a ) a Clado n i a f o l i a c e a s y n u s i u m karakterfajának t e ­ k i n t i . Á l t a l á b a n a F e s t u c e t u m v a g i n a t a e , a F e s t u c e t o - C o r y n e p h o r e t u m , és a z A s t r o g a l o - F e s t u c e t u m sulcatae asszociációk m o h a - z u z m ó szintjének j e l l e g z e ­ t e s t a g j a a C l . m a g y a r i c a , a C l . f u r c a t a és P a r m e l i a p o k o r n y i f a j o k k a l e g y ü t t .

14.

in VAINIO,

Monogr.

1887.

Cladonia rangiformis H O F F M .

I . p.

357.

L e í r á s j T . k e z d e t b e n e l ő f o r d u l , k é s ő b b e l t ű n i k . A p o d e t i u m o k v é k o n y a b b a k és gazdagabban elágazók, m i n t a C l a d o n i a furcata-nál, tömötten állók, párnát k é p e z n e k , m e l y 6 c m v a s t a g i s l e h e t , a z á g a c s k á k 0, 5 - 2 m m v a s t a g o k , t ö r é ­ kenyek, fehéres-zöld, szürkés v a g y b a r n á s - z ö l d színűek, g y a k r a n fehéren foltos, barnás, vékony k i h e g y e z e t t ágvégekkel. K é r g e s i m a , v a g y s z e m ö l c s ö s e n r á n c o s , t ü s k e s z e r ű k i n ö v é s e k k e l v a g y p i k k e l y alakú l e v é l k é k k e l v a g y l e ­ vélkék nélkül. A p . b a r n a . A Cladonia r a n g i f o r m i s P D - v e l kémiailag jól megkülönböztethető a hasonlóhab i t u s u C l . f u r c a t a - t ó l . A C l . r a n g i f o r m i s p o d e t i u m a P D - v e l n e m ad s z í n e z ő dést, m i g a C l . furcata-é narancsvörös l e s z . A C l . r a n g i f o r m i s vékonyabb, k e c s e s e b b m e g j e l e n é s ű a C l . f u r c a t a - n á l , é s n e m o l y a n f o r m a g a z d a g , bár a két f a j e g y e s f o r m á i k ö z ö t t k é t s é g t e l e n ü l p á r h u z a m o t l e h e t f e l á l l í t a n i . í g y a C l . r a n g i f o r m i s v a r . p u n g e n s f . f o l i o s a és C l . f u r c a t a v a r . p i n n a t a f . f o l i o l o s a ; a C l . r a n g i f o r m i s v a r . m u r i c a t a és a C l . f u r c a t a v a r . p a l a m a e a k ö z ö t t A C l . r a n g i f o r m i s legtöbb v a r i e t a s a és f o r m á j a m e g t a l á l h a t ó hazánkban, í g y : a v a r . p u n g e n s f. f o l i o s a, a f. r e p t a n s , a f. s o r e d i o p h o r a , a f . t e n e l l a , a f. te n u i s s i m a , a v a r . m u r i c a t a f. e u g a n e a . E l t e r j e d é s : Hazánkban e l t e r j e d t f a j . M e g t a l á l h a t ó a N a g y a l f ö l d ö n h o m o k o n éssziken, a Z a l a i Dombvidéken, a Mecsekben, a M a g y a r Középhegységben a h e ­ g y e k l á b á n á l és o l d a l á n m i n d e n ü t t , v a l a m i n t a K ő s z e g i - h e g y s é g b e n és a V e n d ­ vidéken i s . Európában P O E L T s z e r i n t a m e d i t e r r á n gyepekben e l t e r j e d t , m é s z ­ g a z d a g t a l a j o n m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t ó , de a m a g a s a b b h e l y e k e n h i á n y z i k . S U ­ Z A (1935) megállapítása s z e r i n t g y a k o r i a k e v é s s é zárt növénytársulásokban. Kontinentális e l e m . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e : Hazánkban c o l l i n j e l l e g e t m u t a t : 6 0 , 5 % - b a n t a l á l h a t ó 2 0 0 - 4 0 0 t . s z . f. m , 2 7 , 5 % - b a n 1 0 0 - 1 50 t . s z . f. m k ö z ö t t , 4 0 0 - 7 0 0 t . s z . f. m k ö z ö t t e l ő f o r d u l á s a e l e n y é s z ő . Lelőhelyek: C l . r a n g i f o r m i s mt. Kőszegi-hegység: 4 - I V / l : 18 - I V / 3 : 17 - I V / 4 ; - Vl/2: 8 - VIl/2: 3 - VIl/3: - III/4: 1 - I V / l : 7 - ÍV/3: - VIl/4: 2 - var. muricata - IV/3: 5 - IV/4: 1 - v / l : - V I l / 4 : 2.

e t v a r , p u n g e n s e t v a r , p u n g e n s f. f o l i o s a I l / l I l / 2 Vendvidék: 6 - I I l / l : 5 - H l / 2 : 5 - I I l / 4 : 2 3 - I V / 5 : 5 - V / l : 9 - V / 2 : 8 - V / 3 : 14 - V / 4 : 10 11 - V I l / 4 : 22 - v a r . p u n g e n s f. r e p t a n s I I / 2 : 1 4 - V / t : 3 - V/2: 2 - V/3: 3 - v/4: 2 - VIl/3: 1 f. e u g a n e a I l / l : 2 - I I / 2 : 3 - H l / 4 : 1 - I V / l : 1 2 - v / 2 : 3 - V/3: 4 - V/4: 1 - V l / 2 : 1 - VIl/3: 5-

T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : egyaránt él a s z é l s ő s é g e s klimájú s z á r a z , m e l e g Nagyalföldön, v a l a m i n t a l e g c s a p a d é k o s a b b és hűvösebb n y u g a t m a g y a r o r s z á g i részeken. A Magyar Középhegység peremrészein minden sziklagyepben, erdő­ t i s z t á s o n g y a k o r i . Ö k o l ó g i a i i g é n y e t á g a s a b b az e l ő z ő f a j o k é n á l , m e r t m e g t a ­ lálható a k i m o n d o t t a n x e r o t h e r m , de a m e z o f i l v i s z o n y o k között i s . A z -utób­ binál az é v i csapadékátlag 600 m m f e l e t t v a n . - S z u b s z t r a t u m : a z i r o d a l o m mészkedvelőnek ismeri.Hazánkban azonban egyaránt előfordul gyengén m e s z e s é s s a v a n y ú t a l a j o n , b á z i k u s h o m o k o n é s s z i k e n , m é s z k ő és a n d e z i t h e g y s é g e k s z i k l a g y e p j e i b e n , u t a k m e n t é n , t ö l g y e s és k i s a v a n y o d ó f e n y v e s e r d ő k b e n . T a ­ l a j p H m é r é s e i m i s e z t a k e t t ő s s é g e t m u t a t j á k . p H é r t é k e k : 5, 5 - 5 , 9 » v a l a m i n t 6 , 6 - 7 , 5 . így nemcsak klimatológiailag, h a n e m a s z u b s z t r a t u m p H - j a s z e r i n t i s tágabb ökológiai igényű. T á r s u l á s : A h o g y ö k o l ó g i a i i g é n y e és h a z a i e l t e r j e d é s e s z é l e s e b b s k á l á j ú , ú g y t á r s u l á s i v i s z o n y a i i s k i t e r j e d t e b b e k . S o r o z a t - és o s z t á l y k a r a k t e r f a j a k ö z é p ­ h e g y s é g e i n k m é s z t a r t a l m ú talaján élő x e r o - , t h e r m o - , f o t o f i l F u l g e n s i e t u m f u l g e n t i s társulásnak, m e l y b e n m e g j e l e n é s e a többi C l a d o n i a f a j j a l együtt a t á r ­ sulás o p t i m á l i s f á z i s á t j e l e n t i . A z előbbinél n e d v e s e b b m i k r o k l i m á j ú , a s z i k l a ­ gyepekben levő C l a d o n i e t u m s y m p h y c a r p i a e , ennek c s o p o r t - k a r a k t e r f a j a , g y e n ­ ge d o m i n a n c i a é r t é k k e l ( K L E M E N T 1 9 5 5 ) . A F e s t u c e t u m v a g i n a t a e a ) a r r a b o n i c u m , b) d a n u b i a l e társulások m o h a - z u z m ó szintjében a C l a d o n i a f o l i a c e a - C l . m a g y a r i c a synusium tagja ( G A L L Í 1968/a). A nyugatmagyarországi csarabos erdei-fenyves (Genisto n e r v a t a e - P i n e t u m s t y r i a c u m callunetosum) lokális a s z s z o c i á c i ó m o h a - z u z m ó szintjében differenciális faj (POCS 1965). E z a t e r m ő ­ h e l y tápanyagban s z e g é n y , s a v a n y u talajú, viszonylagosan száraz. Ennek a f a j n a k c ö n o l ó g i a i f e l d o l g o z á s a m á s savanyú talajú e r d e i , v a g y s z i k l a g y e p t á r s u ­ lásokból hazánkban m é g n e m készült e l .

Cladonia furcata (HPS. ) SCHRAD.

E z a n a g y o n v a r i a b i l i s és á l t a l á n o s a n e l t e r j e d t f a j is konkurrál, x e r o t h e r m . t e r m ő h e l y e k e n hazánkban t e r j e d t : C l . f u r c a t a v a r . s u b r a n g i f o r m i s és a v a r . güknél f o g v a munkámban e két v a r i e t a s t t á r g y a l o m

magasabbrendú növényekkel különösen két v a r i e t a s a e l ­ palamaea. Xerofiton jelle­ részletesen.

15/a Cladonia furcata fHDS.)SCHRAD. var. subrangiformis (SANDST. ) A B B A Y E S

in A b b . B u l l . Soc. Sei. Bretagne, 193 7, 1 4 : 1 5 4 . - S y n . : C l . s u b r a n g i f o r m i s S A N D S T . , 1922. - C l . s u b r a n g i f o r m i s f. s u b u l i f o r m i s S Z A T . . 1938. - C l . s u b ­ r a n g i f o r m i s f. t r u n c a t u l a S Z A T . , 1938. L e i r á s : A C l a d n n i a f u r c a t a - h o z nagyon hasonló. T e l e p i p i k k e l y e k hiányoznak. P o d e t i u m a hosszúkás k i h e g y e z e t t v é g ű , az alapján r á n c o s , s z e m ö l c s ö s , r e p e -

dékes kérgű, gyengén l e v e l e s , az idősebb példányok m e g v a s t a g o d o t t a k , barná­ sak, különösen az alapján a b é l r é t e g fehér f o l t o k b a n kitör, a k é r g e t f e l s z a k í t v a . T a x o n ó m i a i é r t é k e l é s e n e m e g y s é g e s . S A N D S T E D E Önálló f a j n a k í r t a l e (1922), a m i t A B B A Y E S v a r i e t a s k é n t é r t é k e l t (1937). S A N D S T E D E a C l a d o n i a s u b r a n g i ­ f o r m i s és a C l . f u r c a t a k ö z ö t t a l e g f o n t o s a b b k ü l ö n b s é g n e k a p o d e t i u m o k s o r e d i u m s z e r f l b é l k i n ö v é s e i t t a r t o t t a , a m i v i s z o n t E V A N S (1954) é s U L L R I C H (1956) s z e r i n t c s a k e g y p a t o l ó g i a i j e l l e g . S C H A D E (1966) v i z s g á l a t a i s z e r i n t a Cl. subrangiformis "sorediumai" k a l c i u m - e x c r e t u m o k , melyek számos, mész­ gazdag t a l a j o n élő zuzmóban megtalálhatók. A C l a d o n i a s u b r a n g i f o r m i s - n a k s z á m o s f o r m á j á t írták l e . E z e k közül a f. s u b u l i f o r m i s S Z A T . , f . t r u n c a t u l a S Z A T . , és f. f o l i o f e r a S Z A T . , a z o n o s a k a t ő f a j j a l . U g y a n e z e n a z á l l á s p o n t o n v a n P I S U T (1961) i s . A f . s u b u l i f o r m i s j ó l f e j l e t t , n a g y példányok; a f. t r u n c a t u l a p e d i g v a s t a g a b b , t e r m é s e s példányai a t ő f a j n a k . Jó f o r m á n a k t a r t o m a f. p u s t a r u m S Z A T . , és a f . v a g a n s T O M I N - t . A f e n t i f o r m á k a j e l e n l e g i t a x o n ó m i a i é r t é k e l é s b e n í g y a l a k u l n a k : C l ado n i a f u r c a t a v a r . s u b r a n g i f o r m i s f. p u s t a r u m ( S Z A T . ) V E R S . n . c. , C l a d o n i a f u r ­ c a t a v a r . s u b r a n g i f o r m i s f. v a g a n s ( T O M I N ) V E R S . n . c t

E l t e r j e d é s : H a z á n k b a n a z A l f ö l d ö n , a B u d a i - , P i l i s - és V i s e g r á d i - h e g y s é g b e n , a Balaton-felvidéken, a Bakony-hegység száraz, m e l e g sziklagyepjeiben és Fenyőfő homokján található. A z É s z a k i K ö z é p h e g y s é g b e n hiányzik. Több s z e r ­ z ő ( S A N D S T E D E 1931, B E R T S C H 1964) e g y s é g e s á l l á s p o n t j a , h o g y a C l a d o n i a furcata v a r . s u b r a n g i f o r m i s e g y s z t y e p n ö v é n y , a m e l y D é l - és K ö z é p e u r ó p a mésztartalmú, vagy mészszegény száraz gyepjeiben elterjedt. Száraz h e l y e ­ k e n D é l - és K e l e t e u r ó p á t ó l K ö z é p - N é m e t o r s z á g o n k e r e s z t ü l F r a n c i a o r s z á g i g g y a k o r i , d e a z A l p e s e k b e n h i á n y z i k G A M S (1967). P o n t u s - m e d i t e r r á n e l e m . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e : h a z á n k b a n f ő k é n t a l f ö l d i j e l l e g ű (69%), h e g y v i d é k e n a magasság e m e l k e d é s é v e l gyakorisága m i n d i g csökken. Lelőhelyek: IV/3: - V I l / 3 : 24 - V I l / 4 :

1 - V / l : 2 - v/2: 4 - v/3: 8 - V / 4 : 6 - V I l / l : 2 - V I l / 2 ; 5 1 - V I l / 2 : 5. f . v a g a n s v/4: 1 - V I l / 2 : 2 - V I l / 3 : 5.

T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : termőhelyeinek legfőbb j e l l e m z ő j e a k o n t i n e n talitás ( N a g y a l f ö l d ) , A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g b e n a h e g y v i d é k e k p e r e m r é s z e i n e x t r é m s z á r a z és m e l e g m i k r o k l i m á j u t e r m ő h e l y e k e n t a l á l h a t ó . - S z u b s z t r a tum: m e s z e s h o m o k o n , v a g y m é s z t a r t a l m ú t a l a j o n , ritkán s z i k e n nő. T a l a j p H m é r é s e i m e r e d m é n y e : 7, 5. T á r s u l á s : A C l a d o n i a furcata-tól h a b i t u s b e l i l e g s z a b a d s z e m m e l nehéz e l k ü l ö n i t e n i , e m i a t t a virágos növények cönológiai felvételeiben n e m s z e r e p e l . G A L ­ L É (1968/a) a C l a d o n i a f o l i a c e a - C l . m a g y a r i c a s y n u s i u m b a n +-1 d o m i n a n c i a ­ értékkel jelöli. A z Alföldön a F e s t u c e t u m vaginatae danubiale asszociáció m o ­ h a - z u z m ó s z i n t j é b e n g y a k o r i , de a C l . f u r c a t a v a r , p a l a m a e a - v a l s z o r o s a n együtt nő, í g y a f e l v é t e l e k b e n önállóan n e m s z e r e p e l . ( V E R S E G H Y - L A . N G 1971). A b a l a t o n f e l v i d é k i d o l o m i t v o n u l a t o k F u l g e n s i e t u m f u l g e n t i s t á r s u l á s á b a n n e m g y a k o r i ( G A L L É 1974).

15/b Cladonia f u r c a t a (HDS. ) S C H R A D . var. palamaea (ACH. ) N Y L .

apud V A I N I O ,

Monogr.

1887. 1:347.

L e í r á s : A p o d e t i u m főként v i l á g o s v a g y sötétbarna s z í n é v e l különbözik a t ő fajtól, többé-kevésbé fénylő, a k é r e g s i m a , c s u p a s z v a g y a z o n o s színű l e v é l ­ k é k k e l sűrűn borított, l e h e t s z e m c s é s , de s o h a s e m s o r e d i u m o s . A C l a d o n i a f u r c a t a v a r . p a l a m a e a és f o r m á i m i n d i g száraz, napos t e r m ő h e ­ l y e k e n é l n e k , és e z z e l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő k a C l . f u r c a t a t ö b b i v a r i e t a s a i t ó l . A v a r . p a l a m a e a f o r m á i közül hazánkban előfordul az f. i m p l e x a F L K . , f. r i g i d u l a M A S S . , f . s p a d i c e a P E R S . , é s a f. s y r t i c a O H L E R T . Elterjedés : A z egész Magyar Középhegységben elterjedt.de n e m gyakori. Úgy­ s z i n t é n m e g t a l á l h a t ó a z A l f ö l d ö n , a Z a l a i D o m b v i d é k e n , sőt e l s z ó r t a n N y u g a t ­ m a g y a r o r s z á g o n i s . E u r ó p a i v i s z o n y l a t b a n c s a k a tőfajnak a z á r e á j á v a l f o g l a l ­ k o z t a k a kutatók, a v a r . p a l a m a e a e l t e r j e d é s é r ő l á l t a l á n o s ö s s z e f o g l a l ó k é p még n e m alakult k i . E z é r t f l ó r a e l e m s z e r i n t i hovatartozását s e m ismerjük. V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s : Hazánkban e g y f o r m á n g y a k o r i az alföldi és a s z á r a z , n a p o s , m e l e g , szubmontán régióban (100-180 t . s z . f . m között 22, 7%, 3 2 0 - 5 0 0 t . s z . f. m k ö z ö t t 2 5 , 3% ). E x t r a z o n á l i s a n e l v é t v e m i k r o k l i m a t i k u s , s z á ­ r a z , m e l e g z u g o k b a n , 7 0 0 t . s z . f. m k ö r ü l i s . L e l ő h e l y e k : C l . f u r c a t a v a r . p a l a m a e a e t . f. i m p l e x a e t f. r i g i d u l a e t f . s p a ­ d i c e a et f. s y r t i c a I l / l : 1 - I l / 2 : 1 - I I l / l : 1 - I V / l : 3 - I V / 3 : 8 - V l / l : 2 - V / 2 : 8 - V / 3 : 6 - V / 4 : 3 - V l / 2 : 1 - V I l / 3 : 11 - V I l / 4 : 2 . T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : kontinentális j e l l e g ű , e r r e u t a l előfordulása a N a g y a l f ö l d ö n és a n n a k p e r e m r é s z e i n , v a l a m i n t a K e l e t i - B a k o n y b a n é s a f e n y ő ­ f ő i h o m o k o n . A n y u g a t m a g y a r o r s z á g i h e g y v i d é k e k e n , a Bükkben é s a Z e m p l é ­ n i hegységben a termőhely m i k r o k l i m a t i k u s v i s z o n y a i , déli fekvésű száraz sziklagyepek teszik lehetővé megjelenését. S z u b s z t r a t u m : elsősorban h o m o k o n , és s z i k e n , v a l a m i n t h e g y o l d a l a k m é s z m á l l a d é k o s t a l a j á n . R i t k á n a g y a g o s f ö l ­ dön. Társulás: A z Alföldön a F e s t u c e t u m vaginatae asszociáció moha-zuzmó s z i n t ­ jében g y a k o r i ( V E R S E G H Y - LÁ.NG 1971). K L E M E N T s z e r i n t (1955) a F u l g e n ­ s i e t u m f u l g e n t i s és a C l a d o n i e t u m s y m p h y c a r p i a e t á r s u l á s o k c s o p o r t - k a r a k t e r ­ faja. A h a z a i v i r á g o s cönológiai i r o d a l o m b a n a tőfajtól n e m különböztetik m e g .

16.

Cladonia symphycarpia ( F L K . ) H A R M .

Syn. : C l . h u n g a r i c a ( V A I N . ) 1922. Leirás: T. merev,

vastag

párnát

képez, a t e l e p i levélkék 3 - 6 m m hosszúak,

3-4 m m szélesek, lekerekítettek, f e l á l l ó k , f e l s ő o l d a l u k s á r g á s z ö l d , fonáka piszkosfehér, s z á r a z állapotban v i s s z a p ö n d ö r ö d ő . K O H - t ó l különösen a t e l e p széle e l ő s z ö r sárga, m a j d l a s s a n é l é n k v ö r ö s s z i n e z ő d é s t m u t a t . Hazánkban általában s t e r i l . - A t e l e p v ö r ö s s z í n r e a k c i ó j a m é g k e v é s b é f e j l e t t állapotban is b i z t o s elválasztási bélyeg más s t e r i l C l a d o n i a - teleptől. E l t e r j e d é s : Hazánkban a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n e l t e r j e d t , ritkán a D u n a - T i s z a k ö z é n és N y u g a t m a g y a r o r s z á g o n . A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n , a B a ­ latonfelvidéken, a B a k o n y b a n elsősorban a p e r e m r é s z e k e n ( K e l e t i - B a k o n y , B a ­ konyalja, Fenyőfő), a Budai-, Pilis-, Dunazug-hegység félárnyékos száraz lejtőin; az F s z a k i K ö z é p h e g y s é g b e n p e d i g a l e g s z á r a z a b b mikroklimáju Z e m p ­ l é n i - h e g y s é g s z i k l a g y e p j e i b e n t a l á l h a t ó . A r e á j á n a k t e l j e s európ-ai f e l d o l g o z á s a még i s m e r e t l e n . P O E L T (1962) s z e r i n t s z e r e t i a félárnyékos száraz vegetá­ ciót, mésztalajon e l t e r j e d t , de c s a k r é s z b e n g y a k o r i . A z A r k t i s z o n és az a l ­ p i n régióban hiányzik. Feltételezhetően p o n t u s i e l e m ( A N D E R S 1928). V e r t i ­ k á l i s e l t e r j e d é s e : H a z á n k b a n f ő l e g c o l l i n j e l l e g ű ( 2 5 0 - 3 0 0 t . s z . f. m k ö z ö t t 3 6 % ) , de ugyanígy g y a k o r i középhegységeink szubmontán régiójában is ( 4 5 0 - 5 5 0 t . s z . f. m között 2 6 % ) . A l f ö l d i s z i n t e n ritkább. L e l ő h e l y e k : I l / l : 3 - I l / 2 : 1 - H l / 4 : 1 - I V / l : 15 - I V / 3 : 3 - I V / 4 : 1 - V / l : - V / 2 : 3 - V / 3 : 23 - V / 4 : 3 - V I l / l : 1 - V I l / 2 : 4 - .

7 -

Termőhelyi viszonyai: Klima:termőhelyei m a k r o k l i m a t i k u s a n n e m egységesek. A l e g s z á r a z a b b , kontinentális jellegű Alföldön r i t k a , a csapadékosabb M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n e l t e r j e d t , de a 800 m m é v i átlagcsapadékot e l é r ő n y u g a t m a ­ gyarországi részeken is megtalálható. T e r m ő h e l y e i n e k s z á r a z j e l l e g é t a m i k r o k l i m a h o z z a l é t r e . M e l e g - és f é n y ­ igénye k i s e b b , m i n t az előző f a j o k n a k . - S z u b s z t r a t u m : szélesebb ökológiai igényű. Elsősorban bázikus t a l a j o n , m é s z t a r t a l m ú h o m o k o n é l , de megtalálha­ tó k i s a v a n y o d ó e r d ő t a l a j o n v a g y s z i l i k á t s z i k l a g y e p e k b e n i s ( p l . Z e m p l é n i - h e g y s é g v a g y a V e n d v i d é k f e n y v e s e r d ő i ) . T a l a j p H m é r é s e i m i s e z t mutatják, p H : 5, 5 - 7 , 8 k ö z ö t t ; l e g g y a k o r i b b é r t é k a 7, 5. Társulás:, Középeurópában a C l a d o n i e t u m s y m p h y c a r p i a e társulás k a r a k t e r ­ faja ( K L E M E N T , 1955). R é s z l e t e s h a z a i cönológiai feldolgozása még n e m k é ­ szült e l .

1 7. C o r n i c u l a r i a s t e p p a e S A V .

in Notul.

Syst. Inst.

Crypt.

H o r t i Botan. Reipubl.

R o s s i c . , 1924. 3:187.

L e í r á s : T . a p r ó , e l á g a z ó , az ágacskák c y l i n d r i k u s a k , végük felé k i h e g y e z e t ­ t e k , tüskések, általában fénytelenek, g e s z t e n y e v a g y sötétbarnák, f i n o m a k , v é k o n y a k . K é r e g r é t e g 8 5 - 1 1 2 m> g o n i d i u m o s r é t e g 2 5 - 5 0 m , b é l r é s z 2 5 0 /•< v a s t a g . K O H - v a l , C a ( O C l ) - e l és J - v e l n e m r e a g á l . A p . i s m e r e t l e n .

A h a z a i példányt a faj indentifikálása v é g e t t m o r f o l ó g i a i l a g összehasonlítottam S A V I C Z syntípusával, v a l a m i n t a h a b i t u s r a kissé hasonló C o r n i c u l a r i a a c u l e a t a f. c a m p e s t r i s ( S C H A E R . ) R A B E N H . - e l . M o r f o l ó g i a i l a g n ö v é n y ü n k m e g e g y e z i k a syntípussal, a C o r n i c u l a r i a a c u l e a t a f. c a m p e s t r i s -tői e r ő s e n e l t é r . E z utób­ b i s o k k a l n a g y o b b , tömöttebb telepű, m i g a C. steppae apróbb termetű, r ö v i d , h e g y e s , elágazó ágacskákkal. A n ö v é n y h e l y e s m e g h a t á r o z á s a c é l j á b ó l m a k r o - és m i k r o k é m i a i v i z s g á l a t o k a t is v é g e z t e m . Kristályositási m ó d s z e r r e l ( A S A H I N A s z e r i n t ) hasonlítottam ö s z sze a syntípussal, v a l a m i n t C. a c u l e t a f. c a m p e s t r i s példányokkal. A f r a k c i o nálás a l k o h o l l a l e r e d m é n y t e l e n v o l t , de é t e r r e l szép k r i s t á l y f o r m á k képződtek nagy tömegben. Hatféle kristályformát k a p t a m , amelyből négyfélét t a r t a l m a z a h a z a i n ö v é n y , v a l a m i n t u g y a n a z o k a t a syntípus i s . T e h á t h a z a i n ö v é n y ü n k k é ­ m i a i l a g m e g e g y e z i k a syntípussal. A C. a c u l e a t a f. c a m p e s t r i s h á r o m f é l e k r i s t á l y f o r m á t m u t a t , m e l y b ő l kettő n e m található a z e l ő b b i e k b e n , tehát n e m azonosítható h a z a i növényünkkel k é m i a i l a g s e m .

Kristályformák Faj C o r n i c u l a r i a steppae Vácrátót

A

+

C o r n i c u l a r i a steppae Syntípus C o r n i c u l a r i a aculeata f. campestris

+

B

l

C

+

+

+

+

+

+

+

D

E

+

E l t e r j e d é s : Hazánkban c s a k a N a g y a l f ö l d é s z a k i s z é l é n , a V á c r á t ó t m e l l e t t i T e c e - p a t a k mentén, h o m o k o n , s z á r a z g y e p b e n n a g y területen él. V á c k ö r n y é ­ k é r ő l és Sződ m e l l ő l i s m e r t m é g . H Ö R T O B A.GYI növényhatározójában t é v e s a B u g a c r ó l m e g a d o t t e l t e r j e d é s i a d a t . V e r t i k á l i s e l t e r j e d é s e : hazánkban e g y ö n ­ tetű, 1 1 0 - 1 3 0 t . s z . f . m k ö z ö t t , j e l l e g z e t e s a l f ö l d i n ö v é n y . A C o r n i c u l a r i a steppae - t m i n d e z i d e i g a szovjet pusztákról ismerjük. S A V I C Z 1924-ben írta le elég s z é l e s elterjedéssel, de k i f e j e z e t t e n s z t y e p - e l e m k é n t . T O M I N (1937) munkájában c s a k általános f e l s o r o l á s t ad ( S z a r a t o v s z k i j , S z t a l i n g r a d s z k i j - k e rület, K r i m , Mongólia s t b . ). Sem a l e n g y e l , s e m a csehszlovákiai i r o d a l o m ­ ban n e m s z e r e p e l , - c s a k a C. a c u l e a t a - így elterjedésének n y u g a t i határául hazánkat tekinthetjük. Kontinentális e l e m . L e l ő h e l y e k : V I l / 3 : 5. T e r m ő h e l y i v i s z o n y a i : K l i m a : kontinentális j e l l e g ű terület. A W A L T E R -féle k l i m a d i a g r a m n y á r i a r i d i t á s t m u t a t . V í z h i á n n y a l küzdő t e r m ő h e l y . - S z u b s z t r a t u m : hazánkban c s a k h o m o k o s talajról i s m e r t . T a l a j p H m é r é s e i m s z e r i n t : 6 , 3. Társulás : A C o r n i c u l a r i a

s t e p p a e hazánkban a F e s t u c e t u m v a g i n a t a e d a n u b i a l e

pusztagyep tagja-Ennek fejlődését, aspektusainak változását vizsgálta K Á R P Á ­ T I J . ( 1 9 4 8 - 5 3 , 1955). Munkájában a C. s t e p a e t é v e s e n C o r n i c u l a r i a t e n u i s s i m a néven s z e r e p e l . M e g á l l a p í t á s a s z e r i n t a m o h a - z u z m ó - s z i n t az év utolsó a s p e k t u s á b a n o k t ó b e r k ö z e p é t ő l u r a l k o d ó . U g y a n í g y k o r a t a v a s s z a l a hó o l v a d á ­ sa után i s r ö v i d i d e i g . M e g f i g y e l é s e s z e r i n t : " á p r i l i s 1 0 - é n a l á t s z ó l a g o s n y u ­ g a l m i i d ő s z a k o t f e l v á l t ó , i g e n r ö v i d m o h a és z u z m ó a s p e k t u s m i n d i n k á b b h á t ­ t é r b e s z o r u l t , és a g y e p r i t m i k u s képében a z á t t e l e l ő e g y é v e s e k , v a l a m i n t a f ö l d b e n á t t e l e l ő k k e z d t é k á t v e n n i a s z e r e p e t " . M a g a m több í z b e n a n y á r i h ó n a ­ p o k b a n g y ű j t ö t t e m a C . s t e p p a e - t , m e l y az e l s z á r a d t F e s t u c a - t ö v e k k ö z ö t t s z á r a z o n , ö s s z e t ö p ö r ö d v e , d e b a r n a s z í n é v e l j ó l kitűnt. E b b e n a t á r s u l á s b a n e g y ü t t t a l á l h a t ó a C l a d o n i a c o n v o l u t a - v a l , C l . r a n g i f o r m i s - a l és a C l . m a g y a r i c a - v a l . K Á R . P Á T I s z e r i n t a S y n t r i c h i a r u r a l i s és a C e r o t o d o n p u r p u r e u s m o ­ hákkal e g y ü t t a m o h a - z u z m ó a s p e k t u s e l s ő r e n d ű k a r a k t e r f a j a . A C o r n i c u l a r i a steppae hazánk zuzmóflórájában eddig i s m e r e t l e n

volt.

K . V E R S E G H Y : Ökologie u n d V e r b r e i t u n g d e r b o d e n b e w o h n e n d e n xerophytischen einiger

Flechtenarten in Ungarn ( I I ) , und Revision

Taxonen

I n d e m I I . T e i l f o r t s e t z t e n s i c h d i a a u s f ü h r l i c h e n V e r h a n d l u n g e n d e r 12 A r t e n . I m I . T e i l (Studia Bot. H u n g . , 1974, 9:31-42) w u r d e n d e r a l l g e m e i n e T e i l und 5 A r t e n : T o n i n i a zsákii, D i p l o s c h i s t e s scruposus v a r . a r e n a r i a , S o l o r i n e l l a asteriscus, Endocarpon p u s i l l u m , D e r m a t o c a r p o n hepaticum behandelt. Die F o r s c h e r i n gibt die BestimmungsSchlüssel der Varietäten und F o r m e n der A r t Toninia coeruleonigricans. Die folgenden F o r m e n sind identisch m i t der S t a m m a r t : P a r m e l i a p o k o r n y i f. m a g y a r i c a G Y E L N . , f . c o l l i n a G Y E L N . , f . b u l g a r i c a G Y E L N . , f. c s e p e l e n s i s G Y E L N . , C l a d o n i a s u b r a n g i f o r m i s f . s u b u l i f o r m i s S Z A T . , f. t r u n c a t u l a S Z A T . , f . f o l i o f e r a S Z A T . D i e F o r m f. s u b u l i f o r m i s i s t e i n g u t e n t w i c k e l t e s , d i e F o r m f. t r u n c a t u l a , i s t e i n f e r t i l e s E x e m p l a r der S t a m m a r t . Neue K o m b i n a t i o n e n : Cladonia furcata v a r . s u b r a n g i ­ f o r m i s f. p u s t a r u m ( S Z A T . ) V E R S , u n d C l a d o n i a f u r c a t a v a r , s u b r a n g i f o r m i s f. v a g a n s ( T O M I N ) V E R S . Die westliche Grenze der V e r b r e i t u n g der A r t C o r n i c u l a r i a steppae S A V I C Z findet sich i n Ungarn. Diese A r t ist ein K o n t i n e n t a l - E l e m e n t . Z u r genauer Bestimmung der ungarischen E x e m p l a r e n w u r d e n m a k r o - und m i k r o c h e m i ­ schen Untersuchungen gemacht und m i t Syntypen der A r t C. steppae v e r g l i ­ chen. C. a c u l e a t a f. c a m p e s t r i s ( S C H A E R . ) R A B E N H . i s t i n i h r e m H a b i t u s

ähnlich d e n u n g a r i s c h e n E x e m p l a r e n , d o c h s i e u n t e r s c h e i d e t s i c h v o n d i e s e n i n chemischen Verbindungen.

É r k e z e t t : 1 9 7 4 . I I I . 7.

Dr. VERSEGHY KLARA Természettudományi Múzeum Növénytára H-1146 Budapest Vajdahunyadvár