Takarék. A Ta k a r é k s zöve t kezeti Inte g r ác i ó k l a p j a

XIX. évfolyam 3. szám 2010. május - június

Takarék

A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja

• Merre tovább Integráció?

„ A jövő kihívása az, hogy a hosszútávon versenyképes működés mellett hogyan tudjuk megtartani a nyíltan felvállalt küldetésünket..”

• SZABOLCS Takarékszövetkezet

„Szívünknek időt kell hagyni, s eszünket nyitva kell tartani olyan tapasztalt emberek tanácsai előtt, akik okos tervvel gondoskodnak szerencsénkről.”

• Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet

„A pénzintézeti munka: szolgálat!!”

•A kanadai Desjardins szövetkezeti pénztárak

Az elmúlt 110 év alatt a világ egyik legjelentősebb szövetkezeti hitelintézeteivé váltak. „Szövetkezzünk, hogy alakíthassuk a jövőnket!”

• Takarék Akadémia

„Vannak dolgok, amiket ismer az ember, és vannak, amiket nem. Az ismert és az ismeretlen dolgok között pedig ajtók vannak – ezek vagyunk mi.”

A kisvállalkozók érdekeit védik Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke: „A kisiparosi érdekvédelem főbb területei igazodnak a kisvállalkozói program - Gondolkozz először kicsiben! - célkitűzéseihez”

8W`h^[j_" a|hd[c

7ap[bcbjip[ipbo[i_Z`|h|iW_icjX[X_pedojejjW"^e]oWj[hcip[j ieaaWb[hi[XXd|bkdaii[cc_d_dYiX_pjedi|]XWd"^W[pWp[h[bipWXWZkb$

=ÍO"I6GIÍHi7ÍHIN6lW]oedX_pjeij|iW_da c[]Xp^Wjc[]ebZ|ij"ipb[iahlZ[bc[jdo`jWdWa c_dZ[d[i[jh["]ofbZ|kb0 l_^Wh"`]l[hi"\[b^ipWaWZ|i |hlp"l_bb|cYiWf|i j[jX[|p|i

\bZh[d]i Yijhi jpa|h"heXXWd|i[i[jh[_i$

9edjWYj9[dj[h0&,*&*&+*&+ mmm$i_]dWb$^k [#cW_b0 _d\e6i_]dWb$^k

Tartalom

IPOSZ: a kisvállalkozók érdekeit védik��4 Merre tovább Integráció? �� 8 Tájékoztató a Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2010. évi első negyedéves teljesítményéről��13 A TÉSZ Tksz-ek 2010. I. negyedévi gazdálkodása��15 A Takarék Akadémia 2010. április 29-i közgyűlésének határozatai (kivonat)��19 A MTB Zrt. 2010. évi rendes közgyűlésének határozatai��20 Az OTSZ 2010. április 28-i közgyűlésének határozatai ��21 OTIVA 2010. április 28-i közgyűlésének határozatai��23 A SZABOLCS Tksz a térség meghatározó hitelintézete��24 Interjú Tóth Andrással, Újfehértó polgármesterével��28 50 éves a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet��30 Takarékosok Kanadában��31 50 éves a Zalavölgye takarékszövetkezet��32 50 éves a Völgység-Hegyhát takarékszövetkezet��33 40 éves a Szabolcs takarékszövetkezet��34 Zalavölgye Takarékszövetkezet – az országos átlag fölött��37 Látogatás Türjén��39 Egy sikeres családi vállalkozás��40 Kirendeltséget avattak Debrecenben��41 Mit is mondott a kabai asszony?��42 Gazdasági akcióterv��43 Hírek Brüsszelből��44 Kétszer ad, ki gyorsan ad!��45 Bankbiztonsági Szakmai Konferencia ��45 A XII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyről��46 A hagyományokra továbbra is építeni kell��48 Bemutatjuk: a kanadai Desjardins szövetkezeti pénztárakat��50 Takarék Akadémiai hírek��52 Vajkó Ferenc, örökös tiszteletbeli elnök��55

Dr. Gács Tivadar visszanéz�� 56 Turán sok minden megváltozott�� 58 Sajtófigyelő�� 60

Takarék

A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter vezérigazgató MTB Zrt. Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelő szerkesztő: Jancski Árpád A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4. Nyomdai munkálatok: Cserhát Print Nyomdaüzem Kft. 2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 6. Felelős kiadó: Szép Antalné

Takarék 2010. május - június

Esélyek és lehetőségek

Amint arról már röviden szóltunk, ez év október 14-én, az Ország Házában, megrendezzük az európai szövetkezeti bankok és a kis- és középvállalkozások harmadik fórumát. Különös hangsúlyt fektetünk a közép-európai, s azon belül is a magyar helyzetre. Az eseménynek külön jelentőséget ad az a tény, hogy ez lesz az első olyan fórum, amit Brüsszelen kívül rendeznek meg. Készülünk erre a fontos rendezvényre, lapunk is megkezdi azon sorozatát, melynek keretében bemutatjuk a kkv szektor szereplőit. Jelen számunkban az IPOSZ bemutatásával kezdünk, de sort kerítünk a többi szereplőre is. A mikro-, kis- és középvállalkozások igen fontos partnerei a szövetkezeti pénzintézeteknek. Olaszországban például a kkv szektor szereplőinek több mint fele vezeti számláját szövetkezeti banknál, s intézi náluk mindennapos pénzügyeit. A szövetkezeti bankok számára is megbecsült tagok, ügyfelek a működési körzetükben ténykedő kis- és középvállalkozók. Forgalmukban rendszerint 20-50%-os súllyal képviseltetik magukat. A kis- és középvállalkozások esetében a legnagyobb akadályt általában a fedezet hiánya, vagy nem megfelelő volta jelenti. Ebben segíthet az állam, amikor megfelelő garanciális alapokat hoz létre, mellyel oda lehet állni 80-90%-os kezességvállalással, s

máris könnyebben lehet biztosítani a kkv szektor részére a finanszírozáshoz való hozzáférést. Olasz és francia szakemberek fognak az októberi ülésen gyakorlatukról, működési mechanizmusaikról szólni. A magyar gazdasági kormányzat képviselőit is meghívjuk erre a rendezvényre, s mivel az új kormány gazdaságpolitikájának középpontjában munkahelyek teremtése áll, minden bizonnyal nagy érdeklődéssel fogják hallgatni az olasz, francia, s egyéb tapasztalatokat, gyakorlatot. Hivatalosan ma Magyarországon 1,4 millió mikro-, kis- és középvállalkozás létezik. Akik reálisabbak, azt mondják, hogy ebből tényelegesen 800-900 ezer az aktív. Lehet, hogy ez az utóbbi a valós szám, de akkor is jelentős! Ha mi is, takarékszövetkezetek, célul tűzzük ki az európai piaci részesedési átlagot (20-50%), óriási üzleti lehetőséget aknázhatunk ki. Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy kívánatos a hazai tulajdonban álló takarékszövetkezetek megerősítése, fokozottabb piaci szerepvállalása. A kkv szektor hitelhez juttatása – megfelelő garanciák bevonásával – hatalmas üzleti potenciált kínál, esélyt és lehetőségeket teremt takarékszövetkezeteink számára. Amennyiben működési körzeteinkben a mikro-, kis- és középvállalkozások felvirágoznak – a mi közreműködésünkkel is – az pozitívan fog visszahatni az egész térségre. Növekszik a munkavállalók száma, s ezzel együtt a megtakarítások is bővülni fognak, ami egy felfelé mozgó spirált indíthat útnak. Kellő óvatossággal, de éljünk a kínálkozó lehetőségekkel! Váradi Lajos

Interjú IPOSZ: a kisvállalkozók érdekeit védik Sűrű napokat élt meg az utóbbi hónapban az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Május végén tartották XXII. Közgyűlésüket, az új kormányzat számára 12 pontban kidolgozták javaslataikat, s készítik a cselekvési tervet. Szűcs György elnök a beszélgetés során többször is hangsúlyozta, hogy a többszáz éves múltra visszatekintő magyar kézművesség minden korban annak köszönhette fennmaradását, hogy a mesterség hagyományaihoz való ragaszkodás mellett az adott kor aktuális kihívásaira megfelelő választ igyekezett adni. Szűcs György húsz éve elnöke a szövetségnek, amely 125 éve alakult. - Elnök úr, kezdjük egy kis múltidézéssel: mikor alakult meg az IPOSZ? - Akkor, amikor a második ipartörvény megszületett, vagyis 1885 óta. Ekkortól datálódik az ipartestületek megalakulása, így idén ünnepeljük megalakulásunk 125. évfordulóját. Az újkori történelemben a visszaalakulásunk 20. évfordulójához érkeztünk, tehát az idei esztendő több szempontból is kiemelkedő a szövetség életében. Az IPOSZ húsz éve működik a jelenlegi formájában, vagyis a megyei szervezetek létrehozták az országos szövetséget, amely a családi és a mikro- és kisvállalkozások országos hálózatát jelenti. Jelenleg 240 tagszervezetünk van, és mintegy 42 ezer tagvállalat, amelyek az alkalmazottakkal, szakmunkástanulókkal és a nálunk hagyományos foglalkoztatási formában dolgozó segítő családtagokkal együtt mintegy 400 ezer ember érdekét képviseljük. - Gondolom, hogy az elmúlt 125 év alatt sok és jelentős változás következett be az ipartestületek életében. - A jobb érthetőség érdekében néhány mondatban idézzük fel a múltat. Az ipartestületek valóban 125 éve alakultak meg, de már 1290 körül, II. Lajos királyunk adta az első pátenseket Budán az ötvösöknek és a különböző szak

ma képviselőinek, hogy a céheiket megalapíthassák. Tatárjárás után sok külföldi szakember jött Magyarországra, akik a várépítéseknél, a közüzemeknél, a fogyasztási javaknál, az egyházi mecenaturánál végzett munkájukkal ismét visszaállították a magyar kisiparosok reputációját. A kisiparosok érdekképviseletei mindig is öt dologban adtak segítséget a tagjaiknak. -

Mi ez az öt dolog?

- Az egyik a gazdaságszervező tevékenység. Az áruk minőségét ellenőrizték, vásárokat szerveztek, és létrehozták azokat a kapcsolódó szervezeteket, amelyekkel a termelői láncok működtek. A régmúlt időszakban nem voltak önállóak a kereskedelmi és az ipari tevékenységek, de az évszázadok során kinőtt belőlük a kis- és nagykereskedési hálózat. A piac és a vásár – a mai értelemben is – valódi piacot, vásárt jelentett, ahol a kisiparos árulta a termékét, és felvette a következő évi rendelést. A gazdaságszervezésbe tartozott az árképzés, a haszon biztosítása, a hatóságokkal való együttműködés, a csalók és kontárok, minőségrontók, a vásárlókat becsapók kiszűrése. A második pontot ma társadalmi szerepvállalásként nevezném. Ez mind a mai napig fontos feladata a szövetségnek, hiszen az érdekképviseletek partnerei voltak a hatóságoknak, felelősséget vállaltak a tagjaikért, részt vettek a törvény-

kezési munkákban, a közigazgatási tevékenységek elvégzésében. Napjainkban például több mint 1900 önkormányzati képviselővel rendelkezünk, mintegy 200 a polgármesterek, alpolgármesterek száma, és ebből adódóan a megyei önkormányzatokban is vannak működő kisiparosok a tagjaink közül. A társadalmi szerepvállalás tehát mindig is fontos volt. A harmadik feladat a szakképzés, a szakmai utánpótlás biztosítása. A tanoncokból lettek kisiparosok, akikből aztán a nagyiparosok is váltak. Akkoriban más társadalmi megbecsültsége volt a fizikai, szakmai munkának. A közép- és reformkorban például a mesterek építették az országot, a falvakat, a középületeket, az épített környezetet. Ma főiskolát kell végezni ahhoz, hogy valaki restaurálja ezeket az építményeket. De nem csak a tanoncképzésre helyeztek nagy hangsúlyt, hanem a gyakorlati szakmai képzésre is. A mesterekkel eltöltött vasárnapi iskolaórákon szakmai elméleti oktatás folyt, s ezek a segédek akár öt évig is tanulták a mesterséget. Érdekük volt a vándorévek eltöltése is, hiszen az akkori gazdasági kapcsolatok csak így működtek. A tanoncok bejárták Európát, a szabók például megtanulták a párizsi, az angol divatot, a kőművesek Olaszországba mentek, a vasasok Franciaországban, az ácsok Németországban tanulták a mesterségüket. -

Ma ezt ösztöndíjas tanul-


Interjú mányi útnak hívják… - Így igaz, szakmai tanulmányi utak voltak ezek, s a rendszert is ennek megfelelően építették ki. A francia kézműves kamarának például ma is 107 vendégháza van, ahol azokat a szakembereket helyezik el, akik meg akarják tanulni az elődök munkáját. Amikor a tanoncok, ifjú segédek visszatértek, belőlük lett az új mesterutánpótlás. Az ifjú segédek egy része önálló tevékenységet kezdett, beléptek a céhbe. A negyedik pont a pénzügyi rendszer, amelyhez a hitel, s a hozzá nyújtott garanciák tartoztak. Jelen korunkban a pályáztatási rendszert értjük ez alatt. Ide sorolandó a nyugdíj, önkéntes egészségbiztosítás. Az ötödik pont a hagyományőrzés, a kulturális feladatok szervezése, végrehajtása, s e rendszer fenntartása. Az a fiatal mesterlegény, aki anyagi okok miatt nem tudott önálló műhelyt létrehozni, azt a céh ajánlására a megözvegyült üzemekben kinevezték felelős vezetőnek. Így az üzemet nem kellett bezárni, s tovább folyt a munka, az üzem fejlesztése. (Lassan kiöregedik az a generáció, amelyik húsz évvel ezelőtt aktív szakemberként meghatározó szerepet vállalt a fejlesztésben, a társadalmi szerepvállalásban, a tanulásban. Most ott tartanak, hogy a gyerekeikből ügyvédek, orvosok lettek, s nincs, aki átvegye az üzemet.) - Ugorjunk a mába. Május 27-én tartották tisztújító közgyűlésüket. Azonnali intézkedéseket kért az új kormánytól a kis- és középvállalatok helyzetének javítása érdekében az IPOSZ, mivel a magyar mikro- és kisvállalkozások kilátástalan helyzetbe kerültek a válság miatt.

A szövetségről Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége. Az IPOSZ-t 280 jogilag önálló ipartestület alkotja, amelyből 240 területi alapon szervezett, 40 pedig országos szakmai szövetség. Az IPOSZ-nak csak a szövetségek a tagjai, természetes tagja nincs. Szervezetünk jelenleg 60.000 kisvállalkozást képvisel, a jellemző üzemméret az 1-10 főig terjedő alkalmazott. Ezek a kisvállalkozások több, mint 200 kézműves szakmában folytatják a szolgáltató-, a termelő- és a szállítmányozási tevékenységet. Az ilyen tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások száma ma Magyarországon kb. 220 ezer, ebből 60.000 önkéntes alapon tag az IPOSZ-t alkotó ipartestületekben. Az IPOSZ-ra tehát nem kisebb feladat hárul, mint hogy ellássa ezeknek a kisvállalkozásoknak az országos érdekvédelmét, és a legfőbb kézműves szakmai ágazatokban kialakítsa az ágazati párbeszéd és megállapodások rendszerét. Az IPOSZ egyik fő célkitűzése, hogy a kisvállalkozások érdekében kialakítsa saját információs és szolgáltatási rendszerét. Az információs rendszer mellett a szolgáltatásokon belül kiemelt fontosságot tulajdonítunk az olyan szolgáltatásoknak, mint a szakképzés, a minősítési és szabványügyek, a munkahelyi biztonság, a szociális politika és a környezetvédelem kérdései. Az IPOSZ törekvései arra irányulnak, hogy a kisvállalkozások Magyarországon nagyságrendjüknek megfelelő mértékben bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe és az ágazati érdekegyeztetésbe. Ma a magyar vállalkozások közel 97 százalékát az 1-10 főig alkalmazottat tartó kisvállalkozások alkotják, és ők állítják elő a bruttó nemzeti össztermék közel 40 százalékát. Az IPOSZ tagja a brüsszeli székhelyű Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) és az északi EU-országokat is tömörítő Hanza Parlamentnek. Ugyanakkor a legfontosabb EU-partnerországok szövetségeivel folyamatos, kétoldalú együttműködést is kialakított: mindenekelőtt Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Belgiummal, Ausztriával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, továbbá Dániával, Svédországgal és Finnországgal. Ezen kívül az IPOSZ tagja két nagy európai szakmai szervezetnek is: az Európai Építőipari Szövetségnek (EBC) és az Európai Fémipari Uniónak (EMU). Ezeken a nemzetközi csatornákon keresztül az IPOSZ rendszeresen nagy mennyiségű, idegen nyelvű információkat kap az Európai Unióban folyó kisvállalkozói szakmai tevékenységről, a kisvállalkozásokkal kapcsolatos jogváltozásokról és jogi problémákról, valamint különböző szakmai pályázatokról és versenykiírásokról, tenderekről.

elmúlt tíz év összes törekvését, célját fogalmaztuk újra, felajánlva együttműködésünket. „Gondolkozz először kicsiben” címmel 12 pontban gyűjtöttük össze követeléseinket, amely egy európai út a magyar családi és mikro- vállalkozások számára, mégpedig a válságból az élhetőbb jövő felé. Nem - Az új kormány gazdaság- mondok újat azzal, hogy az eddig politikájának kialakításához az hosszasan taglalt öt pont köré cso-


portosítjuk a tennivalókat. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaságszervező folyamatokban a legnagyobb bajunk a korrupció, nem tudunk azonos feltételek mellett versenyezni a nagyokkal, ha mindenkit egyformán súlyt a bürokrácia. Ez azt jelenti, hogy hátrányban vagyunk, az esélyeink kisebbek, így azt kérjük, hogy az öt fő alatti vállalkozásokat külön kezeljék a

Interjú pályázati kiírásokban is. Az Európai Unióban elfogadták a kis- és közép-vállalkozásokat támogató törvénycsomagot, s ebből merítjük a megoldáshoz az ötleteket. A másik fontos terület a szakképzés, amely beteg gyereke a társadalomnak. Európa élmezőnyéhez tartoztunk ezen a téren, ma viszont nem mondhatjuk el ezt magunkról. Azt várjuk, hogy változzon meg a kormányzati magatartás, amelynek eredményeként növekszik a gazdaság. - Úgy látom, hogy nyitott kapukat zörgetnek: a KKV-k támogatása központi gazdaságpolitikai kérdéssé vált. Megindulhatnak-e felfelé ezek a vállalkozások? - Optimista vagyok, mert azt tapasztalom, hogy ami eddig

csak a szlogenek szintjén valósult meg, az most valósággá válhat. El vagyunk késve, s ha nem történik pozitív változás, akkor lemaradunk, s ez a szektor szép lassan felmorzsolódik. - Végezetül beszéljünk még egy fontos dologról, mégpedig a pénzről. Gondolom, sok tagjuknak van kapcsolata a takarékszövetkezetekkel, ahol a pénzügyeiket rendezik. - Az IPOSZ 240 megyei szervezettel rendelkezik, s ezeken a helyeken takarékszövetkezetek is működnek. Magam is tulajdonosa vagyok takarékszövetkezeti részjegynek. Volt idő, amikor igazgatósági tagként segítettem egy adott körzetben a takarékszövetkezetek és a helyi vállalkozók

kapcsolatépítését. Ha létezhet ma Magyarország újjáépítése, akkor hármas szövetségre kell építeni. Ez pedig az önkormányzatok, a helyi ipartestületek és a takarékszövetkezetek együttműködését jelenti. Ahhoz, hogy be tudjunk kapcsolódni egy európai gazdasági megújulásba, válság utáni fellendülésbe, ahhoz jobban figyelembe kellene venni és használni a meglévő értékeinket. Nem kellene újat kitalálni, hiszen más országokban már igazolták létüket ezek az együttműködési formák. A helyi kapcsolatok bizalmi alapon erősödnek, ámde sajnos, ez a bizalom fogyott el az elmúlt évtizedekben. A takarékszövetkezeteknek meghatározó szerep jut ebben a bizalomépítésben, hiszen helyben vannak, erősek a személyes kapcsolataik, és magyar tulajdonban állnak.

GONDOLKOZZ ELŐSZÖR KICSIBEN!

IPOSZ követelések a legkisebbek érdekében 1. Olyan új gazdasági stratégia azonnali létrehozása, amely elkülönülten, számszerűségének és gazdasági súlyának megfelelően kezeli a családi és mikro vállalkozásokat. 2. A magyar gazdaság minden területén haladéktalanul meg kell oldani a 10 fő alatti vállalkozásokkal kapcsolatos adatok teljes körű gyűjtését és évenkénti értékelését. 3. Az értékelések alapján valós nagyságrendben kell eljutnia az európai és magyar támogatási forrásoknak a családi és mikro vállalkozásokhoz. Ennek a nagyságrendnek összhangban kell lennie azzal, amekkora részt vállalnak ezek a vállalkozások a nemzeti össztermék előállításában és a foglalkoztatásban. 4. A fentiek alapján külön támogatási és fejlesztési projekteket kell kiírni csak ennek a gazdasági réteg-

nek. A kiírásoknál jobban kell élni a vissza nem térítendő támogatások lehetőségével, egyszerű és átlátható feltételeket kell meghatározni, a legkisebbek számára teljesíthető előfinanszírozással és önrésszel. 5. A családi és mikro vállalkozások számára a legfőbb szakterületeken olcsó szolgáltatások sokaságát kell felépíteni. Ezeknek a szolgáltatásoknak az összes statisztikai kistérségben működniük kell. Ezt a szolgáltatási rendszert azokra a gazdasági és szakmai szervezetekre kell építeni, amelyeknek a családi és mikro vállalkozások önkéntesen tagjai és az ország minden kistérségében megtalálhatók. Ennek érdekében ezeknek a szervezeteknek lehetőséget kell adni szakember hátterük szélesítéséhez a feladataik ellátására. Ez történhet célzott pá-

lyázatok, vagy az elvégzett feladatok számához igazodó fejkvóta rendszer alapján. 6. Mindeme lépések legfőbb célja a magyar családi és mikro vállalkozások versenyképességének és foglalkoztatási képességének erősítése a globalizált európai és világgazdaságba történő gyorsabb és hatékonyabb integrálódás érdekében. Ennek érdekében a kicsiket jobban figyelembe vevő törvény és rendeletalkotási és módosítási folyamatra van szükség egy kiszámítható, rendszeres, szakmaiságra épülő társadalmi párbeszéd alapján. A legkisebbek véleményét nem csak meghallgatni kell, hanem gazdasági és statisztikai nagyságrendjük alapján be kell építeni a törvényi és rendeletalkotási folyamatba.


Interjú 7. Az IPOSZ a szakmai képzést a családi és mikro vállalkozások egyik legfontosabb eszközének tekinti a fenti célok elérésére. Ezért kéri a lehetőséget, hogy az ipartestületek országos hálózatával rendszeresen és szervesen bekapcsolódhasson a feladatok kezelésébe, főleg az alábbi területeken: - Az éltechnológián történő továbbképzések helyszíneinek megismertetése, a képzésekkel kapcsolatos információk gyűjtése, megfelelő modern továbbképzési anyagok létrehozása, az oktatásukhoz szükséges gyakorlati képzők biztosítása és továbbképzése. - Amennyiben ez szükségessé válik, a vállalkozás vezetők bevonása a továbbképzések gyakorlati képzés részének bonyolításába. - Könnyen pályázható támogatási források biztosítása, ezek elnyerésének bonyolítása annak érdekében, hogy az éltechnológiai képzések ára legalább 70-80 %-os arányban a legkisebb vállalkozások számára támogatható legyen. - Szerves bekapcsolódás a foglalkoztatási paktumok végrehajtásába. - A tanulószerződés megkötésének és ellenőrzésének bonyolítása a kistérségekben. - A gyakorlati képzések költségeinek visszaigénylése, a visszaigénylésnél bürokráciamentes átalány bevezetése, ennek adminisztratív segítése, a visszaigénylések gyakoriságának negyedévenkénti bevezetése a legkisebb vállalkozások számára is. - Szerves bekapcsolódás a pályaorientációs tevékenységbe. - A moduláris OKJ és a vizsgáztatási eljárások megismertetése, a vizsgabizottsági tagok delegálási jogának további szakmákra történő kiterjesztése. - A kis beiskolázottságú kézműves szakmák gyakorlati képző he-

lyeinek felmérése, országos szintű képzésének kialakítása, az országos koordináció végzése, egy kötelező regisztrációs rendszer kialakítása és kezelése. - A népi és kulturális-nemzeti értékeket jelentő kis kézműves szakmák gyakorlati képzőhelyeinek felmérése, országos szintű képzésének kialakítása, az országos koordináció végzése, egy kötelező regisztrációs rendszer kialakítása és vezetése. - Szerves bekapcsolódás az alternatív energiákkal és a környezetvédelmi technológiák alkalmazásával kapcsolatos képzések szervezésébe. 8. Olyan törvények és rendeletek alkotásának felgyorsítása, amelyek elősegítik az alternatív energiák és a környezetvédelmi technológiák alkalmazását a mikro vállalkozások és a lakosság számára. Ez hozzájárulna a családi és mikro vállalkozási szektor szolgáltatási tevékenységének kiterjesztéséhez ezekre a területekre. 9. A 2007-2013. közötti Európai Uniós fejlesztési források felhasználásának, magyarországi rendszereinek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv működési tapasztalatainak áttekintése, különös tekintettel a különböző felhasználási szabályok közötti ellentétekre, annak érdekében, hogy a családi és mikro vállalkozások ezekbe a tervekbe jobban bekapcsolódhassanak. 10. A családi és mikro vállalkozások termeltetési, értékesítési, beszerzési társulásainak megalakítását lehetővé tevő, a kisárutermelést, szolgáltatást segítő szervezetek létrehozását elősegítő pályázatokat kell kiírni. Ezzel lehetővé tenni az alvállalkozói, termelési láncok megerősödését a helyi piacokon, gazdasági térségekben. 11. Sürgősen pótolni kell azt a

hiányt, ami az informatika területén jelenleg fenn áll, abban a tekintetben, hogy a KKV-k részére – különös tekintettel a családi és mikro szektorra – a működésükhöz nélkülözhetetlen adatok nem állnak egy helyen rendelkezésre. Az IPOSZ és ipartestületeinek informatikai hálózatának megerősítése, adminisztratív kapacitásának a bővítését segítő pályázatok gyors beindítása szükséges a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése céljából. 12. Az elmúlt évek tapasztalatai az EU-ban és Magyarországon is azt bizonyítják, hogy a KKV-k és ezen belül a családi és mikro vállalkozások szerepe a gazdaságban és a társadalomban felértékelődik. A szólamok és a kinyilatkozások után végre hathatós intézkedéseket követel ennek a középosztály rétegnek a védelme, segítése, támogatása. Az Európai Unió 2008 decemberében elfogadta és bevezetésre ajánlja tagjai részére a Small Business Act néven megjelenő kis- és középvállalkozásokat segítő intézkedési csomagot. Ennek mottója: „Gondolkozz először kicsiben!”. A mottónak a gyakorlatban történő megvalósítása feltételezi és megköveteli, hogy a törvényalkotási folyamatban, az Országgyűlésben, a Kormány végrehajtó tevékenységében kiemelten vegyék ezt figyelembe. Különös hangsúlyt kell helyezni a kkv-szektoron belül a családi és mikro vállalkozási kategóriára. Biztosítani kell ennek a gazdasági rétegnek a hatékony érdekképviseletét, érdekérvényesítését és gazdasági fejlesztését. Ezért rendkívül fontos az, hogy a magyar Kormány is tevékeny lépéseket tegyen, már rövidtávon is, a Small Business Act ajánlásainak hazai megvalósításában.

Hajtun György


Kerekasztal beszélgetés Merre tovább Integráció?

Kerekasztal-beszélgetés a három, új FB-elnökkel Az áprilisi integrációs közgyűléseken az új tisztségviselőket is megválasztották. A folytonosság és a rotáció rendező elveit szem előtt tartva, több esetben, régi-új vezetők kerültek megválasztásra. Ezúttal három, új tisztségviselőt kértünk fel - Éliás Csabát (ÉCS), a Monor és Vidéke ügyvezetőjét (Takarékbank), Czövek Imrét (CZI), a Hévíz és Vidéke elnök-ügyvezetőjét, (OTIVA) és Sebestyén Istvánt (SI), a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetőjét (OTSZ) -, hogy mondják el véleményüket. Az egyszerűség kedvéért egy virtuális beszélgetésre került sor, a kérdéseket minden érintettnek megküldtünk, a válaszokat összeszerkesztettük, tartalmukat tekintve nem változtattunk rajtuk. 1./Az FB megalakulását, működését, intézkedési lehetőségeit jogszabályok, belső szabályzatok szabályozzák. A felügyelő bizottságok sokat tehetnének a visszaélések megelőzése, és a jogkövető magatartás erősítése vagy a tulajdonosi vagyonvédelem érdekében. Általában hogyan látjátok, az FB-k mennyire képesek betölteni küldetésüket, ellátni a feladataikat? ÉCS A kérdés megválaszolásához érdemes áttekinteni, hogy az érintett szervezet alapszabálya, hogyan definiálja saját Felügyelő Bizottsága feladatát és hatáskörét. A Takarékbank alapszabálya szerint ellenőrizzük az ügyvezetést, vizsgáljuk, hogy a társaság működése megfelel-e a jogszabályoknak és egyéb előírásoknak, valamint, hogy a Bank üzleti tevékenysége és gazdálkodása szolgálja-e a betétesek biztonságát és a tulajdonosok elvárásainak megvalósulását. Ettől az évtől kezdve, az elfogadott szervezeti változtatásoknak megfelelően az FB, meghatározott kérdésekben ügydöntő Felügyelő Bizottságként is működik, ami az eddigieknél szorosabb együttműködést igényel az Igazgatósággal. Jelenleg a hatékony együttműködés kereteinek a kialakítása folyik, több észrevétel érkezett már a kisebbségi tulajdonostól, de én szeretném, ha a többségi tulajdonosoknak is lenne

közös elképzelése, amit az FB-ben képviselhetnénk. Meggyőződésem, ha az FB képes lesz, folyamatos, élő kapcsolatot tartani a tulajdonosokkal - az első ülésünkön döntöttünk arról, hogy folyamatosan tájékoztatjuk a régiókat az FB ülésen történtekről -, és felénk is megindul az észrevételek, javaslatok megfogalmazása, akkor előreléphetünk a feladatok és elvárások teljesítésében, és képesek leszünk betölteni küldetésünket. Itt szeretném megköszönni a Bank vezetésének azt a segítségét, amit a Felügyelő Bizottság magyar tagjai kaptak, egy külön tájékoztató keretében áttekintettük a ránk váró munkát, egyúttal lehetőséget kaptunk, hogy az új FB tagok a legkisebb zökkenővel tudják saját munkájukat megkezdeni, az FB munkáját pedig folytatni. CZI Az OTIVA FB-ének működését az Alapszabály és az FB ügyrendje szabályozza. Kiemelt feladatként a jogszabályi és integrációs szerződésnek megfelelő működés felügyelete kerül előtérben. Ezen felül véleményalkotás a költségvetésről, éves beszámolókról valamint az Alap vagyonáról és biztonsági tartalékáról. Úgy látom, hogy az OTIVA FB-je eddig betöltötte küldetését, hiszen az Alap gazdálkodása stabil, a biztonsági tartalék növekszik, a működési költség szinten tartására törekszik. A takarékszövet-

kezeti tagok által fizetendő befizetések pedig mérséklődnek és a kockázati kitettség alapján számítódnak. Azzal, hogy az FB bármely ügyet megvizsgálhat, s megállapításait az Igazgatóság elé terjesztheti, erősíti a jogkövető magatartást. SI Az elmúlt évek tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy az FB-k bizonyos tradicionális szempontokat betartva jól működnek és a tőlük elvárt feladatokat teljesítik. A jogkövető magatartást, és a visszaélések elkerülését tevékenységükkel, az esetek döntő részében biztosítják. Ebben a tekintetben megbízhatónak, és kiegyensúlyozottnak látom az FB-k munkáját. Az FB elnökeként mondhatom, hogy igyekszünk a testülettel objektív, tényeken alapuló döntéseket hozni, ami azonban kihívást jelent ezeknek a testületeknek az elkövetkezőkben az az, hogy miként lehet érvényesíteni az egyre élesebb verseny-helyzetben a takarékszövetkezetek hagyományosan szociálisan érzékeny humánpolitikáját. 2./Egyébként gratulálok a megválasztásotokhoz! Azóta eltelt egy kis idő, gondolkoztatok-e azon, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció felügyelő bizottságainak élén milyen feladataitok vannak, mit szeretnétek elérni, egyáltalán milyen elképzeléseitek vannak a jövőt illetően? ÉCS Köszönöm a gratulációt, és én is szeretném megköszönni a magam és az FB tagok nevében is a bizalmat, amit a ránk leadott szavazatokban kifejeztek a tulajdonosok. Az előbbi válaszban már érintettem az alapszabály szerinti főbb feladatainkat, és azt is, hogy az Ügydöntő FB révén megnőtt a Bankban az FB jelentősége, ami


Kerekasztal beszélgetés nagyobb hatáskört és felelősséget működünk, ezért korlátlanul és bankok. Szervezeti tagoltságunk is jelent számunkra. Ha ezeket a egyetemlegesen felelünk azért, hogy tovább növeli sérülékenységünket. körülményeket összevetjük azzal, az OTIVA ellenőrzését folyamato- Ha eddig igaz volt, hogy csak egy hogy a munkatervünk szerint egy san végezzük. Magam részéről meg- erős integráció képes felvenni a évben négyszer ülésezünk, akkor ígérem, hogy a tag takarékszövet- versenyt, akkor ez most fokozottan nem túlzás azt állítani, hogy az kezetek érdekeit fogom képviselni. igaz. OTSZ FB elnökként nem leFB nem engedheti meg magának, Szavazatom és döntéseim a többség het más a célkitűzésem, hogy egy hogy ne fontos dolgokkal, és ne céljait támogatja majd. Jó lenne, ha működőképes, a parciális érdekeérdemi módon foglalkozzon. Nem tisztségem ideje alatt ez a kockázat- ket szintetizálni tudó, és a közös szeretném, ha a ránk váró feladatok közösség kevés válságkezelést végez- érdekek érvényesítésére alkalmas ellátása során az összes energiánk a ne és nagyon következetesen a ta- szervezet újragondolását, és kiépíkapott, nagy terjedelmű anyagok karékszövetkezeteket segítve tenné tését generáljam, segítsem. Be kell elolvasásával kimerülne, ahelyett, válság megelőzési feladatait. Külön lássuk, hogy vannak kudarcaink, hogy valós, megoldandó kérdések- kihívás számomra a 2013-as eszten- ezekből tanulnunk, sikereinkből hez fűznénk érdemi észrevételeket, dő, amikor majd a konszolidációs pedig építkeznünk kell. Nem állhaképviselve ez által a többségi tulaj- kötvények lejárnak. Ezek helyes el- tunk meg, mert sokszorosan megdonosok egységes érdekeit, büntet bennünket az élet. a Takarékbank stratégiáMindig is az ilyen nagy ívű jában megfogalmazottak kihívások, feladatok motiteljesülése érdekében. Szeváltak, s nincs ez másképp retném, ha az Ügydöntő most sem. Céljainkat köFB egy markáns testület vetkezetes, kemény munlenne, amelynek tagjai kával, és mindenekfelett nem magánvéleményeket összefogással el tudjuk érni. fogalmaznak meg, hanem A kérdés az, hogy rendelkenyitott, transzparens, partzünk-e elég toleranciával, nerséget igénylő működés előrelátással, kitartással és révén szószólói lehetnénk bölcsességgel. Bízom bena tulajdonosi közösség véne, hogy igen, hiszen csak leményének, kiszámítható ez lehet sikerünk záloga. Éliás Csaba, a Monor és Vidéke ügyvezetője partnerei lennénk a kisebb3./Magatok is gyakorségi tulajdonosnak. Ehhez lott vezetők vagytok. Mit szükséges, hogy a többségi gondoltok, a takarékszövetkezeti tulajdonosnak is világos elképze- járásáról már most a ciklus elején felügyelő bizottságok munkája lései legyenek saját Bankjával kap- beszélni kell és az érintett tagok mennyiben hasonlít, vagy mencsolatban, és akarjon is kiállni ezen tudomására kell hozni a lehetséges nyiben különbözik a gazdasági elképzelések mellett-, végül, de megoldásokat. szféra egyéb felügyelő bizottsági nem utolsó sorban, ha a korábbi SI Köszönöm a gratulációt! Ez munkájától? Mennyiben vagytok hangsúlyokat, át tudjuk helyezni, a poszt igen nagy felelősséget ró elégedettek a takarékszövetkezet az igényelt állapotnak megfelelően, az emberre. Ennek megfelelően FB munkájával? akkor reményeim szerint a Bank lényeges feladatnak tartom, hogy ÉCS A takarékszövetkezeti FBeredményességének megőrzése gondozzuk a takarékszövetkezeti k általános feladatai megegyeznek mellett, az ernyőbanki szerepét is értékeinket. Fontos, hogy ennek a gazdasági szféra egyéb FB-inek sikeresebben töltheti be, minden jegyében egy egységesebb, haté- munkájával. A speciális szabályotulajdonosa, és minden szolgáltatá- konyabb összefogás alakulhasson kat a Hpt. írja elő számukra. A sasait igénybevevő ügyfele megelége- ki az integráció tagjai között. A ját takarékunk FB-jének működése désére. takarékszövetkezetek méretükből a jogszabályi követelményeknek CZI Amikor ez az interjú készül, adódóan sérülékenyebbek a pia- megfelel. A tulajdonosi képviselet akkor az FB alakuló ülésére még con, mint a kategóriákkal nagyobb kevésbé érvényesül, inkább az Igaznem került sor. Mivel testületként tőkével rendelkező kereskedelmi gatóság és az ügyvezetés kontrollja


Kerekasztal beszélgetés helyeződik előtérbe. ÉCS Tudomásom szerint az in- felelősséget vállalni csak ekkor lehet CZI Összehasonlítási alapom tegrációban jelenleg nincs kötele- és szabad. más gazdasági szféra FB-i munká- zően előírt vezetőképzés. A követelSI Azon személyek, akik az FB járól sajnos nincsen. Takarékszö- ményeket a Hpt. írja elő, ezeknek a tagjai, mint ahogy azt Te is mondvetkezeti pályafutásom alatt vol- feltételeknek a tagszervezetek eleget tad korábban, jórészt gyakorlott tam már FB-i tag csúcsszervnél, tesznek. Ha lenne vezető képzési vezetők. Én magam is számos üztehát ezt a két munkát tudom ele- rendszer, abba beilleszthető lenne leti tárgyaláson veszek részt nap, mezni. Úgy érzem, mindkét terület az FB tagok képzése is. Az minden mint nap, mely a gazdasági életben hasonló, tehát a FB-ok arra foko- bizonnyal kimondható, hogy nagy fellelhető „ügyes megoldások” tezottan figyelnek, hogy a könyv- különbségek vannak képzettségben, rületén kellő jártasságot biztosít. vizsgálókkal és a belső ellenőrzéssel tapasztalatban az FB tagok között, Ettől a napi gyakorlattól eltekintve együttműködve a gazdálkodás és a ezért oktatásuk, akár a felvetett Ta- azt gondolom, hogy alapképzettműködés jogszerű és eredményes karék Akadémia keretében is indo- ségünk és több éves gyakorlatunk legyen. Javadalmazási javaslatokkal kolt lehetne. folyamatosan kellő alapot teremt is folyamatosan élnek. A mi takaCZI Amennyiben a takarékszö- arra, hogy megfelelő, korszerű mórékszövetkezetünknél az FB betölti vetkezetek FB-i tagjairól beszélünk, don működjön az FB. Azonban szerepét, funkcióját, mega döntések előkészítésének állapításai segítik működészakmai ódiumát az appasünket. rátus viseli. Az ő felelőssége, hogy megfelelő megalaSI A takarékszövetkezepozottsággal formában és tek minden ízükben szertartalommal, tegyék meg ves részei a gazdasági szféalternatív javaslataikat, rának. Ezt nem tudomásul hozzák képbe a tagokat, venni öngyilkosság. Ezzel teremtsenek valós döntési együtt egy olyan speciális helyzetet. Ezzel együtt nem szegmensnek tekinthető, volna haszon nélküli, ha a melyben máshol húzódnak Takarékak Adémia keretein a profit-igény, és a társadalbelül, bizonyos stratégiai mi szerepvállalás határai, az ismeretekkel, valamint a arányok egyértelműen az folyamatosan változó helyutóbbi felé tolódnak. A jövő Czövek Imre, a Hévíz és Vidéke elnök-ügyvezetője, zet értelmezésének technikihívása az, hogy a hosszútákáival lenne módjuk megvon versenyképes működés mellett, hogyan tudjuk megtartani akkor véleményem szerint a tiszt- ismerkedni. ségviselői jelölésnél és választásnál ezt a nyíltan felvállalt küldetést. 5./A közgyűlés támogatta, hogy a figyelni kell arra, ahogy lehetőleg 4./A regisztrált könyvvizsgálóknak, szakmailag hozzáértő, vagy vezető Takarékszövetkezeti Integráció korábmérlegképes könyvelőknek, adóta- funkciót betöltő felügyelő bizott- ban elfogadott stratégiája kerüljön nácsadóknak rendszeres képzésen kell sági tag kerüljön jelölésre. Mivel a felülvizsgálatra és aktualizálására. részt venniük. A felügyelő bizottsági gazdaság több ágából érkezhetnek Mit gondoltok, milyen korrekcitagokkal szemben nincs ilyen követel- a FB-i tagok, azért sok-sok új in- óra van szükség? Egyáltalán, mimény. A gazdasági élet állandóan formáció, helyes eljárás, gyakorlat lyen irányba kellene haladnunk, változó, „ügyes” megoldásainak érhet össze, mely segíti a testület és milyen célokat tudunk megfogalfeltárására hol, és hogyan lehetne ez által a takarékszövetkezet műkö- mazni? felkészíteni a felügyelő bizottsági dését. A csúcsszervek FB-i tagjai peÉCS Sajnos az integráció elfotagokat? Pl. oktatással a Takarék dig hozzák otthoni tapasztalataikat, gadott stratégiáját nem volt még Akadémia keretében? Egyáltalán amit célszerű kiegészíteni az adott módomban olvasni, de már tettem milyen követelményeket lehet tá- szervezet belső szabályzatainak lépéseket, hogy megkaphassam. masztani egy FB-taggal, vezetővel teljeskörű ismeretével. E funkciót Ezért nehéz erről beszélnem, hiszemben? betölteni, érdemben segíteni, azért szen lehet, hogy amit én korrekci10


Kerekasztal beszélgetés ónak gondolnék, az már a jelenlegiben is megfogalmazásra került, csak valamiért nem érvényesült. Azt azért el tudom mondani, hogy 1997 óta - akkor mentem el a Takarékbanktól -, nagyon sokat fejlődött a szektor, elsősorban üzleti vonatkozásban - termékfejlesztés, ügyfél kiszolgálás, informatika, stb. -, viszont ami már a 90-es években is jellemző gyengeség volt, az egységes érdekek kialakítása, és azok érvényesítése, ezek sajnos ma is gyengítik az integráció munkáját. Persze tudom, hogy a tagszervezetek eltérő üzemméretéből adódóan nagyon nehéz egységes, jövőbe mutató stratégiát megfogalmazni, de javasolnám, térjünk vissza a gyökerekhez, és tegyük fel magunknak a kérdést, az ötven évvel ez előtti elődeinknek vajon könnyebb volt-e a helyzetük? Gyalog, vagy kerékpáron végig járni a falvakat és összegyűjteni az első forintokat vajon könnyű volt-e? Mert ők megoldották a feladatukat, bizonyítékaik éppen mi vagyunk! Kezdjük újra ízlelgetni a régről ismerős szavakat, BIZALOM, TAGSÁGI ELLENŐRZÉS, RUGALMASSÁG, ÜGYFÉL KÖZELISÉG, TÁRSADALMI ELKÖTELEZETTSÉG, SZOLIDARITÁS! Nagyon sok olyan belső tartaléka van a szektornak, amelyet, ha elkezdünk egymásra figyelni, feltárhatunk, és a szövetkezés útját járva a magunk javára fordíthatunk. Nem osztom azon véleményeket, amik szerint csak kívülről jöhet segítség. Azonban nagyobb eséllyel kaphatunk külső segítséget is, ha belül erősek vagyunk! CZI Igen a határozat megszületett. Lehet, hogy mégis meg kell


hosszabbítani a stratégia elkészítésének határidejét. Tételezzük fel, hogy elindul az a sokkal aktívabb fejlődés, amit felkínáltak a takarékszövetkezeteknek, amiről a balatonfüredi elnöki fórumon hallottunk. Akkor is más stratégiát kell készíteni és akkor is, ha ebben nem veszünk részt. Az biztos, hogy mindenki nyereségesen szeretne gazdálkodni. Ahhoz a jövőben nagyobb üzemméret szükségeltetik, hiszen a szűkülő marzsok nem keletkeztetnek annyi bevételt, melyből a piaci környezetben versenyképes pénzügyi szolgáltatásokat tudnánk nyújtani. Fontos cél az op-

Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetője

timális nagyságú tőke, a megfelelő összegű likvid forrás kihelyezésére, alacsony kockázatú hitelek formájában. Minden betérő és szegmentált ügyfél megkínálása termékeinkkel. A munkavállalók értékesítési tudásának bővítése, hogy az eredményekből megfelelő javadalmazásban részesíthettük őket. SI Lényeges tudatosítani az integrációs tagokban az egységes piaci megjelenés és összefogás fontosságát. El kell érni, hogy valamennyi takarék termékpalettája bővüljön, modernebb legyen. Az integrációnak fel kell venni a kereskedelmi

bankok tempóját és a jövő ügyfeleiben tudatosítani kell, hogy képesek vagyunk megújulni és nem ragadtunk le az elmúlt században, csupán gondozzuk a régi értékeinket. Természetesen nagyon határozott, és végiggondolt elképzeléseim vannak a jövőt illetően, de ahogy az előbbiekben mondtam ez egy integráció, ami azt is jelenti az én olvasatomban, hogy az elképzeléseket, és véleményeket is integrálja. Nem lenne elegáns dolog, ha én most programbeszédet mondanék, hiszen közös dolgainkat közösen kell eldöntenünk az erre hivatott testületeinken belül, és a döntéseket követően azokhoz kell tartanunk magunkat. Az biztos, hogy legtöbb esetben a korrekció kevés, dolgaink döntő többségét az alapokról kell újragondolni. Új, egyértelmű, korszerű, de egyben életszerű stratégiára van szükségünk és ezt politikai körökben fokozottabb lobby tevékenységgel kell felerősíteni. Nem kis feladat vár ránk, és az időnk is kevés. 6./Mit lehet várni a jövőbeli kormányzati együttműködéstől, a magyar gazdaság jövőbeni lehetőségeitől? Milyen veszélyekre hívnátok fel a figyelmet? ÉCS Jelenlegi információk alapján az új kormányzat számít a magyar takarékokra, hogy valójában milyen együttműködési lehetőségünk fog adódni, még nem tudható. Minden esetre már az is pozitívumként kezelendő, hogy kommunikáció van a szektor és a kormányzat között. Az integráció vezetőinek nagyon nagy a felelőssége, hogy ennek a kommunikációnak a tartalma konszenzuson alapuljon, mert csak ez tudja megadni azt a legitimációt, ami szükséges a 11

Kerekasztal beszélgetés tárgyalások folytatásához, és a teljes szektor képviseletéhez. Azt nem szabad elfelejteni, hogy nincs kizárólagos lehetőségünk a kormányzattal együttműködni, más pénzintézetek stratégiájában is ott lehet ez a jövőbeni mozgástér, viszont az ettől való félelem nem jelentheti azt, hogy ne egyenrangú partnerként folytassunk tárgyalásokat, és eleve feladjunk olyan pozíciókat, amelyek megőrzése elemi érdekünk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az előttünk álló időszakban minél több tagszervezet véleménye legyen megismerhető, mert muníciót kell adnunk azoknak, akik az integráció nevében tárgyalni fognak. CZI Mire az interjú megjelenik, lehet, hogy már többet tudunk és okosabbak is leszünk a jövőnket illetően. Én úgy gondolom, hogy minden takarékszövetkezetnek azt kell eldönteni akar-e nagyobb lenni? Ha igen, akkor vegye számba, mely feltételek adottak a növekedéshez és mik hiányoznak. Amelyek hiányoznak, azok megszerzéséhez mindenáron ragaszkodik vagy bizonyos határok mellett ragaszkodik-e? Mekkora árat hajlandó azért fizetni, hogy az összes feltétel adott legyen egy meghatározó növekedéshez. Ha arról dönt, hogy konzerválja a jelenlegi helyzetet, akkor valószínűleg folyamatosan visszafejlődik majd a jövőben, hiszen az ügyfelek elpártolnak majd tőle, mert nem tudja az új hitelkonstrukciókat közvetíteni a lakosság és a vállalkozások felé. Amennyiben felvállalja a kormányzati együttműködést, nem tudni, mennyiben sérülnek majd a szövetkezeti elvek, milyen beleszólást kell engedélyezni a tőkét, forrást nyújtó vagy közvetítő szereplőnek, kockázatosak lesznek-e a hitelkihelyezések, bírja-e a szakember állományunk ezt a nyomást, tudjuk-e tartani az ígéretünket a mennyiségre és az időintervallumra vonatkozóan? S ha 12

mindent megteszünk és mégsem teljesülnek a célok, akkor annak milyen következményei lesznek? SI Minden változás tartogat lehetőségeket, és veszélyeket egyaránt. Most azt látom, hogy az eddigieknél karakteresebb, nagyobb ívű változások jönnek. Ez igényli minden takarékszövetkezettől, hogy a saját változásaik is ilyen mértékűek legyenek, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak, hogy „bejátsszák” a lehetőségek kínálta játékteret. Ha veszélyként fogják fel az új helyzeteket, és annak elkerülésére koncentrálnak, akkor szinte biztos, hogy vesztesként kerülnek ki. Az élet természetes része, velejárója a változás, ezért aki a változástól fél, az az élettől fél. Sem nem jó érzés, sem nem jó taktika félelemben élni. 7./A közgyűlés ugyancsak támogatta a Takarékszövetkezeti Integráció jelölési rendszerének teljes körű felülvizsgálatát és átdolgozását. „A jelenlegi régiós jelölési rendszert váltsa fel a megyei jelölés, melynek keretében megfelelően érvényesíthetőek a megyék közötti különbségek és az üzemméret megfelelő aránya is.” A rotáció, folytonosság, üzemméret, területi/ régiós arány elveit, szakmai felkészültséget, emberi kvalitásokat mennyiben lehet és/vagy szükséges kiegyensúlyozni, korrigálni megyei szinten? ÉCS Ez a közgyűlési javaslat éppen tőlünk a Monor és Vidéke Takarékszövetkezettől érkezett. Boris Jánosné elnök-ügyvezető vetette fel a régiós értekezleten, hogy a jelölési rendszert meg kellene változtatni. A mi régiónk az egyetlen négy megyés régió, így a mi megyéink vonatkozásában alacsonyabb volt a rotációs esély. Ezt a hátrányt

szerettük volna kiegyenlíttetni, és örömünkre a közgyűlés támogatta javaslatunkat. CZI Egyetértek a jelölési rendszer megváltoztatásával. Évek óta a delegálás változatlan, viszont a takarékszövetkezetek száma és mérete jelentősen megváltozott. Ami elvárható lenne, hogy minden megyének legyen az érdekképviseletben delegáltja, hiszen így tudja földrajzi és gazdasági jellemzőit leginkább képviselni. Az intézményvédelmi alapban már nem szükséges minden megyének képviselete, hiszen az elvárás az, hogy a válságmegelőzés, válságkezelés objektív mutatók alapján történjen és egyéb körülmények kisebb súllyal szerepeljenek. A csúcsbankban pedig azon takarékszövetkezeti vezetőknek adnék képviseletet, akik tulajdonosi, gazdálkodási, informatikai és termékspecifikus területen is magasan képzettek vagy érintettek. Csak egy ciklusban engedném a tisztség betöltését és a pozícióhalmozást is ellenzem. SI Ennél a kérdésnél több dolgot kell egyszerre figyelembe venni. Egy oldalról még alapvetően konszenzus van a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban, más oldalról viszont érezhetőek az erózió jelei is. Bátran, de nem körültekintés nélkül kell, illetve szabad ehhez a kérdéshez hozzányúlnunk. Vagy hagyni kell a jelenlegi rendszert, vagy alapvetően kell megváltoztatni. Mint sok más kérdésben, ebben sincs középút. 8./Egyéb CZI Végezetül köszönöm minden takarékszövetkezeti képviselőnek, hogy bizalmat szavazott nekem. Legjobb tudásom szerint képviselem majd a régió takarékszövetkezeteinek véleményét. Nem feledkezem el az információ átadásáról sem. (csépány)


Integráció Tájékoztató a Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2010. évi első negyedéves teljesítményéről A XXI. század első nagy, kiterjedt pénzügyi váláságának kitörése óta már több mint két és fél év telt el. A nagy kérdés sokáig az volt – és ez a kérdés máig nyitott - , hogy a válság, illetve az ebből való kilábalás vajon „V” vagy „U” alakot formáz-e majd. Azóta újabb válsághelyzet került a felszínre, amely most adósságválság formájában jelentkezett és megrengette az egész európai pénzügyi rendszert. Ez egyúttal azt is valószínűsíti, hogy mind az átfogó nagy válság, mind pedig az ebből való kilábalás az ábécé egy másik betűjének alakjában kerül be a világgazdaság egyetemes történetébe. Ez a betű pedig nem más, mint a „W”. Két megjegyzés kívánkozik még a bevezetőhöz: az egyik, hogy az alábbi értékelésben az összevetést nehezíti az a tény, hogy az Integráció taglétszáma úgy csökkent 2010 elején, hogy hét tagintézmény (kettő egyesülése miatt valójában hat) kilépett. Ezt tehát mindenképpen figyelembe kell venni az összehasonlítás során. A másik megjegyzés arra vonatkozik, hogy mint ismeretes, egyes jelentésszolgálati táblák tartalma megváltozott, illetve új táblák jelentek meg, egyesek elmaradtak. Az értékelésnél ezt is szem előtt kell tartani, direkt összevetés bizonyos – főleg - mérlegelemeknél félreértésre adhat okot, téves következtetést engedhet meg.

FŐBB ADATOK és MUTATÓSZÁMOK Az Integráció összesített mérlegfőösszege 2010 FėBB ADATOK (mrd Ft) 2008.03. 2009.03. 2010.03. első negyedévének végére valamivel meghaladta az 1 284,0 1 339,1 1 327,5 MérlegfĘösszeg 1327,5 milliárd Ft-ot, a kockázattal súlyozott ki482,5 529,7 538,9 Kockázattal súlyozott kitettség tettség érték az 538,9 milliárd Ft-ot. A saját tőke 89,6 99,5 102,5 Saját tĘke értéke a tavalyi év hasonló időszakában 99,5 milliárd 1 093,9 1 100,7 1 102,8 Betétállomány Ft-ot tett ki, az idei első negyedévének végén – a tag565,5 620,0 631,9 Bruttó hitelállomány létszám csökkenése ellenére – már csaknem elérte a 530,0 578,3 583,0 Nettó hitelállomány 102,5 milliárd Ft-ot. A betétállomány is növekedni 35,5 41,7 48,9 Hitelekre elszámolt értékvesztés tudott, könyv szerinti értéke meghaladta az 1102,8 3,1 3,3 2,6 Adózás elĘtti eredmény milliárd Ft-ot. A hitelállomány 631,9 milliárd Ft91,3 103,6 101,8 Szavatoló tĘke ra, a hitelekre elszámolt értékvesztés értéke 583 18,33 18,18 17,73 FizetĘképességi mutató, TMM (%) milliárd Ft-ra emelkedett. Az adózás előtti ered7 563 7 547 7 044 Létszám (fĘ) mény 2,6 milliárd Ft volt 2010 első negyedévének 1 584 1 598 1 528 Hálózati egységek száma (db) végén. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 101,8 milliárd Ft-ot tett ki, az átlagos TMM 17,73 % volt. 2010 márciusának végére az Integrációt alkotó tagintézmények száma 113 volt, összesen 1528 hálózati egységgel. Az átlagos állományi létszám 7044 főre csökkent. A főbb mutatószámok közül a mérlegfőösszegre 2008.03. 2009.03. 2010.03. vetített saját tőke aránya 7,72 %-ra, a FėBB MUTATÓK (%) 6,98 7,43 7,72 Saját tĘke / MFė mérlegfőösszegre vetített saját eszközök aránya Saját eszköz / MFė 3,23 3,30 3,45 3,45 %-ra nőtt. A hitel-betét arány is tovább emel- Bruttó hitel / MFė 44,04 46,30 47,60 kedve 57,30 %-ot ért el, valamint a mérlegfőösszeg Bruttó hitel / Betétállomány 51,70 56,33 57,30 -6,27 -6,73 -7,74 arányos bruttó hitelállomány is 47,60 %-ra növe- Értékvesztés / Bruttó hitel 4,16 4,17 3,84 kedett. A 2009 második felétől gyorsuló ütemben Kamatkülönbözet / MFė, évesített 1,36 1,30 1,20 Jutalék és díjeredmény / MFė, évesített csökkenő jegybanki alapkamat és a közvetve vagy 3,87 3,77 3,35 Általános igazgatási költség / MFė közvetlenül hozzá kapcsolódó pénzügyi instru- ROA (Adózott Er / MFė), évesített 0,84 0,85 0,67 mentumok kamatszintjének drasztikus csökkenése ROE (Adózott Er / Saját tĘke), évesített 12,00 11,44 8,71 a hitelezési aktivitás növekedése ellenére a kamat- Kamatkülönb. / Ált.igazg.költségek 107,60 110,48 114,43 810,61 837,96 868,80 különbözet és a mérlegfőösszeg aránya évesítve MFė / Hálózati egység (mFt) 169,77 177,44 188,45 MFė / Létszám (mFt) 3,84 %-ra esett. A jutalék- és díjeredmény arányos mérlegfőösszeg tavalyi 1,34 %-os értéke 1,20 %-ra csökkent. Az általános igazgatási költségek a mérlegfőösszeghez viszonyítva ismét csökkentek, 3,35 %-os volt az értékük. A kamatkülönbözetnek az általános igazgatási költségekhez arányosított mutatója 114,43 %-ra emelkedett. Az eszköz- és vagyonarányos mutatók évesített értékei csökkentek: a ROA 0,67 %-ra, a ROE 8,71 %-ra apadt. A háló-


13

Integráció zati egységre és a létszámra vetített összes eszköz értéke tovább emelkedett: az egy hálózati egységre jutó eszközérték 868,80 millió Ft-ra, az egy főre jutó eszközérték 188,45 millió Ft-ra nőtt.

ESZKÖZSZERKEZET Eszköz oldalon a főbb sorok közül – megerősítve az évek ESZKÖZÖK (mrd Ft) 2008.03. 2009.03. 2010.03. óta tartó trendet – továbbra is a jegybanki és bankközi beté62,2 33,9 35,0 Pénztár és elszámolási számla tek állománya nőtt a legnagyobb mértékben állományát, mér451,1 408,5 337,2 legsúlyát és dinamikáját tekintve is. A bővülés mértéke elma- Értékpapírok állománya 530,0 578,3 583,0 Hitelek radt a tavaly ilyenkor mért 70 milliárd Ft-os emelkedéstől, de 163,8 233,5 290,8 így is több, mint 57,3 milliárd Ft-os volt a volumennövekedés, Jegybanki és bankközi betét 7,3 8,3 7,9 amivel ennek a sornak az állományi adata a 290,8 milliárd Ft- Vagyoni érdekeltségek 17,8 21,9 17,0 Aktív kamatelhatárolások ra változott. A pénztár és elszámolási számla állománya kis10,3 10,4 10,9 mértékben nőtt, volumene 35 milliárd Ft volt az első negyedév Egyéb aktív elszámolások 41,5 44,2 45,8 végén 1,1 milliárd Ft-os csökkenéssel. Az értékpapírok nettó Saját eszközök 1 284,0 1 339,1 1 327,5 állománya nagyon nagy mértékben visszaesett, 71,3 milliárd ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Ft-os csökkenéssel 337,2 milliárd Ft-ot tett ki könyv szerinti értéke a vizsgált negyedév végén. A hitelállomány alacsony mértékben ugyan, de növekedett. Az elért volumen 583 milliárd Ft volt nettó, és 631,9 milliárd Ft bruttó értéken. A hitelekre elszámolt értékvesztés 48,9 milliárd Ft-ra nőtt. A vagyoni érdekeltségek nettó értéke 7,9 milliárd Ft-ra csökkent. A saját eszközök értéke 1,6 milliárd Ft-tal 45,8 milliárd Ft-ra bővült egy év alatt. 2009 első negyedévének végén az Integráció 1327,5 milliárd Ft-os összes eszközértékének 94 %-a forintban, 6 %-a devizában volt denominálva. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bővülés volumenében és belső arányában is forint bázison valósult meg, mivel az idegen deviza aránya csökkent.

FORRÁSSZERKEZET A források tekintetében megfigyelhető belső arányeltolódás tovább folytatódott. A változást azonban a megváltozott pia- FORRÁSOK (mrd Ft) 2008.03. 2009.03. 2010.03. ci körülményeken túl a jelentésszolgálat tartalmának a mó- Betétek 1 093,9 1 100,7 1 102,8 dosulása is indukálta, amely legszembetűnőbben a hátrasorolt Hitelintézeti betétek 1,1 3,2 5,1 kötelezettségek esetében jelentkezett. A betétállomány 1100,7 Felvett hitelek 62,5 96,0 89,4 milliárd Ft-ról 1102,8 milliárd Ft-ra növekedett. A hitelinté- Passzív kamatelhatárolás 13,2 15,4 11,8 zeti betétek állománya dinamikusan nőtt, bár relatíve alacsony Egyéb passzív elszámolások 10,2 10,9 10,5 szinten van továbbra is: 5,1 milliárd Ft-ra erősödött az egy évvel Hátrasorolt kötelezettségek 9,0 8,5 0,0 ezelőtti 3,2 milliárd Ft-os értékről. A felvett hitelek 6,6 milli- Céltartalék 4,6 4,9 5,3 89,6 99,5 102,5 árd Ft-os állománycsökkenéssel 89,4 milliárd Ft-ot tettek ki. Saját tĘke 1 284,0 1 339,1 1 327,5 A passzív kamatelhatárolás szintén csökkent, volumene 11,8 FORRÁSOK ÖSSZESEN milliárd Ft-ot apadt. A hátrasorolt kötelezettségek értéke a megváltozott jelentésszolgálati tartalom miatt alig mérhető: mintegy 8,5 milliárd Ft-os csökkenéssel nullára redukálódott ennek a sornak az értéke. A céltartalék szintje 5,3 milliárd Ft-ra nőtt. A saját tőke értéke 3 milliárd Ft-os növekménnyel 102,5 milliárd Ft-ra bővült. A forrásoldali állományok forint-deviza összetétele 93,9-6,1 % volt.

EREDMÉNY Az Integráció kamatjövedelme a vizsgált időszak végén 12,7 milliárd Ft-ra, a jutalék és díjeredmény értéke 4 milliárd Ft-ra szűkült. A pénzügyi műveletek eredménye 0,2 milliárd Ft-ról 0,6 milliárd Ft-ra emelkedett, az egyéb üzleti tevékenységek eredménye -1,1 milliárd Ft-ról -1,4 milliárd Ft-ra változott. A működési költségek 11,1 milliárd Ft-ra csökkentek. Az értékvesztés és kockázati céltartalék változása 1,5 milliárd Ft volt. A szokásos tevékenység eredménye 0,7 milliárd Ft-os csökkenéssel 2,6 milliárd Ft-ra apadt 2010 márciusának végén. Az adózott eredmény 2,2 milliárd Ft volt.

14

EREDMÉNYKIMUTATÁS (mrd Ft) - kivonat 2008.03.2009.03.2010.03. 13,4

14,0

JUTALÉK ÉS DÍJEREDMÉNY

4,4

4,4

4,0

PÉNZÜGYI MĥVELETEK EREDMÉNYE

0,2

0,2

0,6

KAMATKÜLÖNBÖZET

12,7

EGYÉB ÜZLETI TEV. EREDMÉNYE

-1,0

-1,1

-1,4

ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK

12,4

12,6

11,1

ÉRTÉKVESZTÉS ÉS KOCK. CÉLT. VÁLT.

-1,4

-1,6

1,5

3,1

3,3

2,6

-0,0

0,0

-0,0

ADÓZÁS ELėTTI EREDMÉNY

3,1

3,3

2,6

ADÓZOTT EREDMÉNY

2,7

2,8

2,2

SZOKÁSOS TEV. EREDMÉNYE RENDKÍVÜLI EREDMÉNY


InTegrácIó SAJÁT TŐKE ALAKULÁSA A saját tőke értéke három milliárd forintos növekménnyel 102,5 milliárd forintra SAJÁT TėKE ELEMEI (mrd Ft) 2008.03. 2009.03. 2010.03. gyarapodott, ami %-os relatív bővülést Saját tĘke 89,6 99,5 102,5 jelent. A tőkeelemek közül a jegyzett tőke Jegyzett tĘke 17,5 20,0 18,4 és a tőketartalék, valamint a mérleg szerinti 2,0 1,9 1,8 eredmény csökkent a tavalyi év hasonló idő- TĘketartalék 50,4 55,7 59,7 szakához képest. Legnagyobb mértékben Eredménytartalék 1,6 1,9 2,5 az eredménytartalék növekedett, mintegy Lekötött tartalék négy milliárdos bővüléssel 59,7 milliárd fo- Értékelési tartalék 6,2 6,9 7,2 rintot ért el, ami 7,1 %-kal nagyobb az egy Általános tartalék 9,2 10,2 10,7 évvel korábbi hasonló értéknél. Legdina- Mérleg szerinti eredmény 2,7 2,8 2,2 mikusabban a lekötött tartalék nőtt, amely 0,6 milliárd forinttal 2,5 milliárd forintra gyarapodott 0,6 %-os relatív emelkedéssel. Ezen túlmenően az értékelési tartalék és az általános tartalék értéke is nőtt. Előbbi 0, milliárd forintos bővüléssel 7,2 milliárd forintot ért el, amivel ,7 %-kal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakában elért értékét, utóbbi 0,5 milliárd forinttal 10,7 milliárd forintra emelkedett, ami 5,4 %-os éves növekménynek felel meg. Fábián Zsolt OTIVA

a TéSZ TakarékSZöveTkeZeTek 2010. I. negyedévI gaZdálkodáSa A TÉSZ csoport összesített mérlegfőösszege a 2010. első negyedévi adatok alapján 8,1 %-os bázisévi növekedéssel meghaladta a „bűvös” 200 milliárd forintos határt, értéke 204,5 milliárd forintra nőtt. A saját tőke 10,2 %-os relatív fejlődés mellett a 12,8 milliárd forintra gyarapodott. A csoport adózás előtti eredménye a tavalyi szinttől elmaradva 204,5 millió Ft.

250 000,00

200 000,00

150 000,00

MérlegfĘösszeg Saját tĘke Betétállomány

100 000,00

Bruttó hitelállomány

50 000,00

0,00

2007

2008

2009

2010

2010 első negyedévének végére a Szövetséget alkotó tagintézmények száma 12 volt összesen 148 hálózati egységgel. Az átlagos állományi létszám 864 főre növekedett.


15

Integráció Alapadatok Takarékszövetkezet MérlegfĘösszeg Saját tĘke Betétállomány

adatok: millió Ft-ban 2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31 149 710,19 173 113,89 189 365,68 204 696,92

index index 2010/2009 2010/2007 108,10

136,73

12 810,58

110,21

128,36

126 008,21 144 241,75 150 347,55 165 506,67

110,08

131,35

9 980,46

10 799,72

11 624,27

Bruttó hitelállomány

71 107,63

79 338,20

92 139,58 100 902,68

109,51

141,90

Nettó hitelállomány

66 974,96

73 694,79

86 243,86

94 088,29

109,10

140,48

Adózás elĘtti eredmény

-105,68

191,08

252,24

204,54

81,09

-193,55

Állományi létszám (db)

817

854

851

864

101,53

105,75

Hálózati egység szám (db)

140

146

147

148

100,68

105,71

Eszköz oldal Az eszköz oldal legtöbb eleménél fejlődés figyelhető meg. Legnagyobb arányban a jegybanki és bankközi betétek értéke változott, 35,6 milliárd forintos volumene 56 %-kal magasabb az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A mérlegfőösszeg növekedését meghaladóan (16,3 %) gyarapodtak a saját eszközök és a pénztár és elszámolási számlák (12,6 %) állománya is. Az értékpapírok állománya jelentős, 12 %-ot meghaladó csökkenést mutat, 51,8 milliárdos értéke azonban így is az eszköz oldal 25 %-át adja. A vagyoni érdekeltségek 6 %-kal növekedtek a tavalyi év során, fejlődésük az elmúlt három évet tekintve sem jelentős, mérlegfőösszeghez viszonyított arányuk továbbra sem számottevő. A nettó hitelkihelyezések 2010 első negyedévének végére – 9 % feletti növekedést követően - meghaladták a 94 milliárd forintot. A közel 8 milliárdos növekmény nagy részét a vállalkozói hitelek fejlődése adja. Eszközök Megnevezés

adatok: millió Ft-ban 2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31

index index 2010/2009 2010/2007

Pénztár és elsz.számlák

11 311,33

11 139,21

5 622,66

6 333,73

112,65

55,99

Értékpapírok összesen

47 835,02

60 842,76

58 956,00

51 853,30

87,95

108,40

Jbanki és bankközi betétek

11 316,24

13 679,46

22 895,01

35 621,16

155,58

314,78

Hitelek

66 974,96

73 694,79

86 243,86

94 088,29

109,10

140,48

6 632,07

10 379,26

16 059,36

16 496,26

102,72

248,73

-4 132,67

-5 643,41

-5 895,72

-6 814,39

115,58

164,89

Vagyoni érdekeltségek

1 456,26

1 782,31

1 968,96

2 093,04

106,30

143,73

Aktív kamatelhatárolások

2 258,07

2 802,70

4 009,78

3 375,99

84,19

149,51

Egyéb aktív elszámolások

3 301,12

2 987,08

2 453,91

2 704,37

110,21

81,92

Saját eszközök

5 257,20

6 185,57

7 215,50

8 397,35

116,38

159,73

149 710,19 173 113,89 189 365,68 204 696,92

108,10

136,73

ebbĘl: deviza hitelek Hitelekre elsz. értékvesztés

Eszközök összesen:

Az elmúlt évek hiteloldali növekményének legfontosabb összetevője a devizahitelek gyors terjedése volt, amelyeknek az összes eszközön belüli részesedése 2010 I. negyedév végére 8 százalék fölé nőtt, a teljes hitelállományon belüli részesedése pedig 17,5 százalék fölé. A gazdasági és pénzügyi világválság által megtépázott svájci frank alapú hitelek helyett az euró alapú hitelek terjedése figyelhető meg. Míg 2009 első negyedévének végén a 2,8 milliárd forintnyi euró alapú hitel mellett 13,2 milliárd egyéb (svájci frank) deviza hitelt folyósítottak a takarékszövetkezetek, addig ez a szám 6,1 milliárd -10,3 milliárdra változott a most vizsgált időszak végére. Jelenleg 8 TÉSZ-csoporthoz tartozó takarékszövetkezetnél lehet deviza hitelt igényelni. 16


Integráció Portfolió

adatok: millió Ft-ban

Takarékszövetkezet

2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31

index index 2010/2009 2010/2007

Összesen bruttó

90 650,38 112 303,12 121 808,36 149 101,54

122,41

164,48

Probléma mentes bruttó

57 110,77

75 507,15

80 846,30 109 921,96

135,96

192,47

Külön figyelendĘ bruttó

24 380,87

25 382,68

29 350,14

26 771,33

91,21

109,80

Átlag alatti bruttó

3 590,21

4 546,31

4 001,83

3 720,87

92,98

103,64

Kétes bruttó

2 592,06

2 008,25

2 453,52

2 946,13

120,08

113,66

Rossz bruttó

3 138,92

4 858,79

5 156,58

5 741,25

111,34

182,91

33 702,05

36 796,03

40 962,06

39 179,58

95,65

116,25

4 191,76

5 911,60

6 494,26

7 573,86

116,62

180,68

4,62

5,26

5,33

5,08

95,28

109,95

63,00

67,24

66,37

73,72

111,08

117,02

3,46

4,33

4,23

3,85

90,96

111,20

MinĘsített állomány Értékvesztés ÉV / Össz bruttó

%

Probl mentes / Össz. bruttó Rossz / Össz. bruttó

%

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a hitelekre elszámolt értékvesztések nagyfokú növekedése mellett sem. Az elmúlt évben 16 %-kal több értékvesztést képeztek a hitelek után a takarékszövetkezetek, így a vizsgált időszak végéig megképzett állomány már több mint másfélszerese a három évvel ezelőtti bázis értékeknek. A hitelállományok gyarapodásával párhuzamosan tehát – az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően – a hitelportfolió minőség is jelentősen romlott. A hitelekre elszámolt értékvesztések 3 év alatt közel megduplázódtak, bruttó hitelekhez viszonyított arányuk azonban a tavalyi 5,33%-ról 5,08 %-ra csökkent. A takarékszövetkezetek portfoliói a bázis évben közel 27,5 milliárd forinttal bővültek. A problémamentes állományok teljes portfolióhoz viszonyított aránya 66 %-ról 74 %-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a minősített állományok aránya viszont csökkent, de az állományokon belül negatív irányú eltolódás figyelhető meg. Csökkentek a külön figyelendő és az átlag alatti tételek, a kétes és a rossz minősítésű állományok azonban számottevően nőttek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A rossz hitelek teljes állományhoz viszonyított aránya azonban 4,2 %-ról 3,8 %-ra csökkent. Forrás oldal A forrásoldal legmeghatározóbb eleme, a betétek állománya, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest 10 %-kal növekedett és 165,5 milliárd forint feletti értéket mutat. Hat takarékszövetkezet rendelkezik devizabetétekkel, összes állományuk meghaladja a 7 milliárd forintot, ami kiugró, közel háromszoros fejlődést jelent az elmúlt 12 hónapban. A deviza betétek 99 %-a euró. A betétállomány bővüléssel párhuzamosan 2 milliárd forinttal csökkent a felvett hitelek állománya, 15,7 milliárd forintot meghaladó értéke így is több mint kétszerese a három évvel ezelőtti értékeknek. Források adatok: millió Ft-ban Megnevezés Betétek

2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31 126 008,21 144 241,75 150 347,55 165 506,67

ebbĘl: deviza betét Felvett hitelek Passzív kamatelhatárolások Egyéb passz. Elszámolás

index index 2010/2009 2010/2007 110,08

131,35

652,56

976,44

2 504,16

7 102,24

283,62

1 088,36

7 413,82

11 259,64

17 684,56

15 680,37

88,67

211,50

2 410,78

2 696,60

2 419,35

1 899,40

78,51

78,79

2 109,77

2 097,01

2 139,82

2 630,03

122,91

124,66

Céltartalék

170,50

239,53

197,90

193,19

97,62

113,31

Saját tĘke

9 980,46

10 799,72

11 624,27

12 810,58

110,21

128,36

149 710,19 173 113,89 189 365,68 204 696,92

108,10

136,73

Források összesen:


17

Integráció A TÉSZ-csoport saját tőkéje 10 %-os fejlődés után 12,8 milliárd forint. Valamennyi TÉSZ-csoporthoz tartozó takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 400 millió forintot, így természetesen a törvény által előírt minimum tőkekövetelménynek is magasan megfelelnek. Eredmény oldal A TÉSZ csoport összesített kamatbevétele megközelítette a 4 milliárd forintot, ami 13 %-os relatív csökkenést jelent a tavalyi értékhez viszonyítva. A kamatráfordítások – a kamatbevételeket felülmúló mértékben – 2,6 milliárd Ft-ra csökkentek, amely 18 %-kal marad el az előző évi hasonló adatoktól. A csoport kamatjövedelme mindezek eredményeként 1,34 milliárd Ft, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel ezelőtti állapottal. A jutalék-és díjeredmény mértéke, ha nem is jelentősen (3%), de növekedett, értéke a vizsgált időszak végére elérte a 640 millió forintot. A pénzügyi műveletek nettó eredménye 204 millió Ft, ami jelentősen meghaladta az előző évi hasonló adatot. Eredmény adatok: millió Ft-ban Megnevezés

2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31

Kamatbevételek

3 247,63

3 648,02

4 566,91

3 974,75

87,03

122,39

Kamatráfordítások

2 022,88

2 346,55

3 220,00

2 639,05

81,96

130,46

Kamatkülönbözet

1 224,75

1 307,47

1 346,91

1 335,70

99,17

109,06

470,24

644,84

621,56

640,51

103,05

136,21

19,86

35,81

129,37

204,55

158,11

1 030,10

-62,50

-92,12

-87,97

-59,90

68,09

95,83

1 255,82

1 366,87

1 472,56

1 463,78

99,40

116,56

- Személyi jellegĦ költségek

736,60

785,75

868,88

933,21

107,40

126,69

- Egyéb költségek

519,22

581,12

603,68

530,57

87,89

102,18

Értékvesztés és Ct Vált.

-501,66

-349,32

-283,46

-353,52

124,71

70,47

Adózás elĘtti eredmény

-105,68

191,08

252,24

204,54

81,09

-193,55

-145,409

170,19

233,86

190,42

81,43

-130,95

Jutalék- és díjeredmény Pénzügyi mĦv eredménye Egyéb üzl. Tev. Eredménye Általános ig. költségek

Adózott eredmény

Hatékonysági mutatók Takarékszövetkezet

18

index index 2010/2009 2010/2007

adatok: millió Ft-ban 2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31

index index 2010/2009 2010/2007

Saját tĘke/ MfĘ

6,67

6,24

6,14

6,26

101,95

93,88

Saját eszköz / Mfö

3,51

3,57

3,81

4,10

107,66

116,82

Bruttó hitel / Mfö

47,50

45,83

48,66

49,29

101,31

103,78

Bruttó hitel / Betét

56,43

55,00

61,28

60,97

99,48

108,04

Értékvesztés / Bruttó hitel

5,81

7,11

6,40

6,75

105,54

116,20

Kamatbevétel / Mfö

2,17

2,11

2,41

1,94

80,52

89,51

Kamatráfordítás / Mfö

1,35

1,36

1,70

1,29

75,82

95,42

Kamatkülönbözet / Mfö

0,82

0,76

0,71

0,65

91,74

79,76

Jutalékos eredmény / Mfö

0,31

0,37

0,33

0,31

95,33

99,62

Általános ig. ktg / Mfö

0,84

0,79

0,78

0,72

91,96

85,25

Személyi költség / Mfö

0,49

0,45

0,46

0,46

99,36

92,66

Kamateredm. / Ált. ig. ktg

97,53

95,65

91,47

91,25

99,76

93,57

ROA (AEE / Mfö)

-0,07

0,11

0,13

0,10

75,02

-141,56

ROE (AEE / Saját tĘke)

-1,06

1,77

2,17

1,60

73,58

-150,79


InTegrácIó A költséghatékonyság terén fejlődés mutatkozik. Noha kis mértékben ugyan, de csökkentek az általános igazgatási költségek, melynek mérlegfőösszegre viszonyított aránya (0,72 %) minden korábbi bázisév értékeinél alacsonyabb. A korábbi évekhez hasonlóan a működési költségek továbbra is meghaladják a kamatkülönbözetet. Hatékonyság A kamatmarge szűkülése a kamateredmény és a mérlegfőösszeg arányának jelentős, tendenciózus csökkenésében is megmutatkozik, de valamelyest ismét csökkent a kamateredmény működési költségekhez viszonyított aránya is. Az eszköz-, valamint a vagyonarányos nyereség alakulásában az előző év fejlődése után ismét visszaesés látható. Hatékonysági mutatók adatok: millió Ft-ban Takarékszövetkezet

2007.03.31 2008.03.31 2009.03.31 2010.03.31

1 dolg.ra jutó mfĘ. 1 dolgozóra jutó mĦk. Ktg

index index 2010/2009 2010/2007

192,43

220,25

220,45

236,92

107,47

123,12

1,61

1,74

1,71

1,69

98,83

104,96

1 dolgozóra jutó betét

161,96

183,51

175,03

191,56

109,45

118,27

1 dolgra jutó nettó hitel

86,09

93,76

100,40

108,90

108,46

126,50

1 hál. egységre jutó MFė

1 160,54

1 282,33

1 288,20

1 383,09

107,37

119,18

1 hál. egységre jutó betét

976,81

1 068,46

1 022,77

1 118,29

109,34

114,48

1 hál. egységre jutó hitel

519,19

545,89

586,69

635,73

108,36

122,45

Az 1 dolgozóra eső állományok mindegyikében pozitív változás tapasztalható. Számottevően nőtt az 1 alkalmazottra jutó mérlegfőösszeg, betét- és hitelállomány, viszont immár második éve csökken a dolgozókra vetített működési költségek aránya. Azon örömteli hír ellenére, hogy a TÉSZ-csoport kirendeltségeinek száma az elmúlt három évben folyamatosan gyarapodott, az egy hálózati egységre jutó mutatók mindegyike szintén növekedést mutat. Terts András

a TakarékSZöveTkeZeTI akadémIa okTaTáSI egyeSüleT 2010. áPrIlIS 29-I köZgyűléSének haTároZaTaI (kIvonaT) 1/2010.04.29. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagával egyezően – elfogadta a Takarék Akadémia 2009. évi munkájáról, gazdálkodásáról és a költségvetése teljesítéséről szóló beszámolót, valamint a Takarék Akadémia közhasznúsági jelentését. 2/2010.04.29. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés elfogadta a Takarék Akadémia Felügyelő Bizottságának 2009. évi munkájáról szóló jelentést. 3/2010.04.29. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagá-


val egyezően – elfogadta a Takarék Akadémia 2010. évi költségvetését. A Közgyűlés ösztönzi a Takarék Akadémia Elnökségét, hogy a bankszakmai kérdésekkel kapcsolatos feladatellátása során minél jobban erősítse a Takarékszövetkezeti Integráció központi szerveivel történő szakmai együttműködést. 4/2010.04.29. számú közgyűlési határozat: A Közgyűlés – előzetes ügyrendi szavazások nyomán, kétharmados minősített szavazást követően – jóváhagyta a Takarék Akadémia Alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot. Az Alapszabály-módosítás hatályba lépésének időpontja: 2010. április 29.

A módosított Alapszabállyal ellentétes belső szabályok, utasítások érintett rendelkezései hatályukat vesztik, a Takarék Akadémia Elnöksége és ügyvezetése köteles a belső szabályzatokat, utasításokat a módosított Alapszabálynak megfelelően módosítani. 5/2010.04.29. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – az Egyesület Alapszabályában megfogalmazottak figyelembevételével, 2010. április 29-i hatállyal – a Takarék Akadémia rendes tagjának felvette az alábbi jogi személyeket: - SIGNAL Biztosító Zrt.; - Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.; - Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap. 19

Integráció A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2010. évi rendes közgyűlésének határozatai - A közgyűlés ügyrendi határozatokat hozott: megválasztotta a levezető elnököt, megválasztotta a szavazatszámlálót, a jegyzőkönyv-hitelesítőket, valamint elfogadta a közgyűlés napirendjét. (1-5/2010) - A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentését, valamint a Takarékbank Zrt. 2009. évi gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, illetve a könyvvizsgálói jelentést együtt jóváhagyta. A Társaság mérlegfőösszegét 379 milliárd 517 millió Ft-ban, adózás előtti eredményét 1 milliárd 738 millió Ft-ban, adózott eredményét 1 milliárd 479 millió Ft-ban állapította meg. Az adózott eredmény 10%a, azaz 148 millió forint általános tartalékba, továbbá 279 millió forint eredménytartalékba kerül. A fennmaradó 1 milliárd 52 millió 29 ezer 265 forint a társaság részvényeseinek – részvényeik arányában – osztalékként kerül kifizetésre. Az egy részvényre jutó osztalék összege 889 Ft, azaz a részvény névértékének 44,45%-a. A Társaság az osztalékot azt követően fizeti ki, hogy a részvényesek részvényeiket a Társaságnál letétbe helyezték, továbbá az osztalék beszedésére és az azzal összefüggő tevékenységek elvégzésére megbízást adtak a Társaságnak megjelölve azt a számlaszámot, amelyre az osztalék átutalását kérik. A Társaság konszolidált mérlegfőösszegét 380 milliárd 730 millió forintban, a konszolidációs kör számított mérleg szerint eredményét 298 millió forintban állapította meg. A 2009. üzleti évre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 30. § (5) bekezdésében rögzített fel20

mentvényt megadta. A Közgyűlés a felmentvény megadásával igazolta, hogy az Igazgatóság tagjai az értékelt időszakban munkájukat a Társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. (6/1-7/2010.) - A Közgyűlés a Takarékbank Zrt. 2010. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét elfogadta. A közgyűlés egyben felhatalmazta az Igazgatóságot, hogy az üzletpolitikát és az üzleti tervet az év közben bekövetkezett változásoknak megfelelően – a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával - szükség szerint módosítsa. (7/2010.) - A közgyűlés a Takarékbank Zrt. 4 éves stratégiai tervét elfogadta. (8/2010) - A közgyűlés a Takarékbank Zrt. nyomdai úton előállított részvényei dematerializált részvényekké történő átalakítását, és ezzel összefüggésben a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadta. (9/2010.) - A közgyűlés a Társaság új alapszabályát, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ügyrendjét az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadta. (10-12/2010.) - A közgyűlés Brezina Szabolcsot, dr. Forrai Istvánt, Szabó Leventét a Társaság igazgatósága tagjává, Thomas Bümsent a Társaság igazgatósága tagjává, ezen belül az igazgatóság elnökhelyettesének, Csicsáky Pétert, az igazgatóság tagjának, ezen belül az igazgatóság

elnökének - aki egyben a Társaság vezérigazgatója – megválasztotta. A megválasztott új igazgatósági tagok megbízatása a 2014. naptári év éves rendes közgyűlésének napjáig, de legfeljebb 2014. május 31-ig tart. (13-17/2010.) - A közgyűlés Bede Józsefet, Éliás Csabát, Hans-Theo Macke-t, dr. Hunya Miklóst, Klaus Bollmannt, Kriston Nándort, Kultné Mátyás Ritát, Reinhard Freese-t és Unger Györgyöt a Társaság felügyelőbizottsága tagjává megválasztotta, a közgyűlés napjától számított negyedik naptári év éves rendes közgyűlésének napjáig, de legfeljebb 2014. május 31-ig. (18-27/2010.) - A közgyűlés a Takarékbank Zrt. könyvvizsgáló cégének a 2010. esztendőre az Ernst & Young könyvszakértő céget, vezető könyvvizsgálónak Virágh Gabriellát (audit partner) választotta meg. A közgyűlés az Ernst & Young Kft. 2010. évi könyvvizsgálatra vonatkozó díját a magyar szabályok szerinti banki és konszolidált, illetve a nemzetközi szabványok szerinti konszolidált beszámolót illetően évi 20 millió 800 ezer forint +ÁFA összegben állapította meg. (28/2010.) - A közgyűlés a Társaság közgyűlése 2008/14/2. számú határozatának 8. pontjában meghatározott „3 havi BUBOR + 1-1,5% kamatfelár [igazgatóság döntéstől függően]” kamatmértéket „3 havi BUBOR + legalább 1,5% kamatfelár [igazgatóság döntéstől függően]” kamatmértékre módosítja. A közgyűlés 2008/14/2. számú határozatának jelen módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal és formában maradnak hatályban. (29/2010.)


Integráció Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2010. április 28-i közgyűlésének határozatai (kivonat) 1/a/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagával egyezően – elfogadta az Elnökség beszámolóját az OTSZ 2009. évi munkájáról és a 20072010 közötti időszakról. 1/b/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatta, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció korábban elfogadott stratégiája kerüljön felülvizsgálatra és aktualizálásra. 2/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagával egyezően – elfogadta az OTSZ 2009. évi gazdálkodásáról és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló. 3/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés elfogadta – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagával egyezően – az OTSZ 2009. évi éves beszámolójának felülvizsgálatáról és a könyvvizsgálói hitelesítéséről szóló könyvvizsgálói jelentést. 4/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés elfogadta – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagával egyezően – a Felügyelő Bizottság jelentését a 2009. évi munkájáról. 5/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – kétharmados minősített szavazást követően, az előzetes előterjesztésnek megfelelően – jó-


váhagyta az OTSZ Alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot. Az Alapszabály módosítása hatályba lépésének időpontja: 2010. április hó 28. napja. 6/a/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – kétharmados minősített szavazást követően, az előzetes előterjesztésnek megfelelően – jóváhagyta a Takarékszövetkezeti Integráció tisztségviselőinek jelölésére és megválasztására vonatkozó 6/a/2004.03.31. számú OTSZ közgyűlési határozat, illetve a 4/ a/2004.03.31. számú OTIVA közgyűlési határozat módosítására vonatkozó javaslatot . A Közgyűlés akként döntött, hogy a sorra kerülő 2010. évi integrációs tisztségviselő-választásra már az Integráció tisztségviselőinek jelölésére és megválasztására vonatkozó, módosításokkal egységes szövegbe foglalt OTSZ, illetve OTIVA közgyűlési határozat, valamint a vonatkozó alapszabály-módosítás alapján kerül sor. 6/b/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatta, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció jelölési rendszerének teljes körű felülvizsgálata és átdolgozás a következő, 2014-ben esedékessé váló tisztségviselő-választásig történjen meg. Ennek keretében a jelenlegi régiós jelölési rendszert váltsa fel a megyei jelölés, melynek keretében megfelelően érvényesíthetőek a megyék közötti különbségek és az üzemméret megfelelő aránya is. 7/a/2010.04.28. sz. közgyűlési

határozat A Közgyűlés – elektronikus titkos szavazással – a 6 régió által javasolt jelöltek közül az alábbi személyeket jelölte a Takarékbank Zrt. 2010. április 29-i közgyűlésén tartandó tisztségviselő választás során, az Ügydöntő Felügyelő Bizottság és a Tanácsadó Testület tagszervezetek képviseletét ellátó tagjainak: Ügydöntő Felügyelő Bizottság ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ KÖZÉP-MO-I régió NYUGAT-DUNÁNTÚLI régió ÉSZAK-MO-I RÉGIÓ DEL-DUNÁNTÚLI régió DÉL-ALFÖLDI régió

Bede József Éliás Csaba Unger György Kriston Nándor Kultné Mátyás Rita Dr. Hunya Miklós

Tanácsadó Testület ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ KÖZÉP-MO-I régió NYUGATDUNÁNTÚLI régió ÉSZAK-MO-I RÉGIÓ DEL-DUNÁNTÚLI régió DÉL-ALFÖLDI régió

Dr. Kádár Béla Müller József Hartmann Imre Krebsz János Bogár János Palotás Péter Juhász Ferenc Holes Imre Dr. Kiss Endre Bátor Lászlóné Soós Sándor Gombos Lajos

7/b/2010.04.28. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés – kétharmados szavazást követően – megfogalmazta a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2010. április 29-én tartandó Közgyűlésén követendő részvényesi magatartásra vonatkozó Integráció-szintű közös állás21

Integráció pont elemeit. – az alábbi személyeket választotta 7/c/2010.04.28. sz. közgyűlési meg az OTSZ Elnöksége tagjainak: határozat Leövey Péter 1. Az OTSZ Közgyűlése Vida József a) a zártkörű kötvénykibocsátás Dallosné Máté Jolán indokainak figyelembevételével – a Kuzmi István Takarékbank Zrt. alapszabályának Dr. Turi Dénes Molnár Lászlóné vonatkozó rendelkezései, illetve az Igazgatósága által elfogadott 8/c/2010.04.28. sz. közgyűlési Információs összeállítás és ütemtervben meghatározott szabályok határozat A Közgyűlés – titkos szavazással szerint – támogatja az OTSZ által jegyzett kötvények takarékbanki – az alábbi személyeket választotta törzsrészvénnyé történő átalakítá- meg az OTSZ Felügyelő Bizottsága tagjainak: sát; Pénzes Lászlóné b) felhatalmazza az OTSZ ElHorváthné Szőllősy Zsuzsanna nökségét, hogy nyújtsa be az OTSZ Molnár Árpád tulajdonában lévő kötvények takaTóth Bálintné rékbanki törzsrészvényre történő Varga Mária átváltására irányuló egyoldalú írásSebestyén István beli nyilatkozatot a Takarékbank Zrt. Igazgatóságához, az OTSZ Közgyűlésének utólagos tájékozta8/c/2010.04.28. sz. közgyűlési tás mellett. határozat A Közgyűlés – titkos szavazással 2. Az OTSZ Közgyűlése egyben – Dr. Turi Dénest megválasztotta az felhívja a zártkörű kötvényjegyzésben résztvevő integrált tag- OTSZ alelnökének. szervezeteket, hogy – felelős in8/e/2010.04.28. sz. közgyűlési tegrációs magatartás keretében, a határozat Takarékbank Zrt. megfelelő belső A Közgyűlés – titkos szavazással tőkemegfelelésének és a valós in- – Sebestyén Istvánt megválasztotta tegrációs többségi tulajdon meg- az OTSZ Felügyelő Bizottsága elnötartása fontosságának tudatában, kének. gazdasági lehetőségükhöz mérten 9/2010.04.28. sz. közgyűlési – mérlegeljék és támogassák az határozat általuk jegyzett kötvények takaA Közgyűlés – az OTSZ Felrékbanki törzsrészvénnyé történő ügyelő Bizottsága elnökének, a átalakítását. Integráció 8/a/2010.04.28. sz. közgyűlési Takarékszövetkezeti központi szervei testületeibe meghatározat A Közgyűlés – titkos szavazással választásra kerülő tisztségviselők egységesítésére – Demján Sándort megválasztotta tiszteletdíjának vonatkozó korábbi döntések nyoaz OTSZ elnökének. mán tett javaslatára – meghatá8/b/2010.04.28. sz. közgyűlési rozta az OTSZ tisztségviselőinek tiszteletdíját. határozat A Közgyűlés – titkos szavazással

22

május hó 01. napjától kell alkalmazni. 10/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – az OTSZ Felügyelő Bizottságának javaslatára – a 2010. év gazdálkodásának folyamatos könyvvizsgálatával, illetve a 2010. évi beszámoló auditálásával, a KLIRING Kft-t (természetes személy könyvvizsgáló: Horváth Márta) bízta meg az OTSZ könyvvizsgálójaként. A Közgyűlés a könyvvizsgáló megbízási díját – 2010. június hó 01. napjától, a 2009. évi összeggel azonos mértékben állapította meg. 11/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat Az OTSZ Közgyűlése – korábbi 1/2009.12.09. számú határozata nyomán – a 2010. évi integrációs reklámkampány költségvetésének felhasználását az előterjesztésben foglaltak szerint akként hagyta jóvá, hogy a költségvetés 1/3-ad része óriásplakát megjelenésre, további 1/3-ad rész online megjelenésre (bannerek, keresőmarketing), míg a fennmaradó 1/3-ad rész egyéb marketing megjelenésekre (pl. beltéri plakát, szórólap, PR cikkek, szakmai réteglapok, navigációs rendszerbeli „hasznos helyek – POI”) és a kampánnyal kapcsolatos további költségekre fordítódjon. A Közgyűlés egyben felhatalmazza az OTSZ Elnökségét, hogy a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett döntsön a reklámköltségvetés egyéb marketing megjelenésekre fordítható hányadának felhasználásairól.

A megemelt tiszteletdíjakat 2010.


Integráció OTIVA 2010. április 28-i Közgyűlésének határozatai 1/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyagával egyezően – elfogadta az Igazgatóság jelentését az OTIVA 2009. évi munkájáról. 2/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA vagyoni helyzetének és likvid eszközeinek alakulásáról készült tájékoztatót. 3/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2009. évi beszámolóját, a beszámoló mellékleteit és a 2009. évi költségvetés teljesítéséről készült jelentést. 4/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2009. évi beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentést. 5/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés elfogadta – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli anyaggal egyezően – az

OTIVA Felügyelő Bizottságának jelentését a 2009. évi munkáról. 6/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés az OTIVA Felügyelő Bizottságának javaslatára megválasztotta 2010. május 1-től a 2010. évi éves beszámolót elfogadó közgyűlés hónapjának végéig az OTIVA könyvvizsgálóját, és a javaslatnak megfelelően elfogadta a könyvvizsgáló 2010. évi díjazását. 7/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – az előzetes előterjesztésnek megfelelően – jóváhagyta a Takarékszövetkezeti Integráció tisztségviselőinek jelölésére és megválasztására vonatkozó 6/a/2004.03.31. számú OTSZ közgyűlési határozat, illetve a 4/a/2004.03.31. számú OTIVA közgyűlési határozat módosítására vonatkozó javaslatot. 8/a/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatja a Magyar Állam képviselőjének az alapszabály módosítása kapcsán tett javaslatát, mely szerint az Alapszabály 8.2. pont 4. rendes bekezdése módosul, az Alapszabály 8.2. pontja pedig egyebekben változatlan tartalommal

A Fontana Credit Takarékszövetkezet székhelye megváltozott. Az új székhely és számlázási cím: 6722 Szeged, Mikszáth Kálmán utca 15. Telefon: Fax: e-mail: web cím:

62/405-085 62/541-997 [email protected] www.fontanatakarek.hu


marad hatályban. 8/b/2010.04.28. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés elfogadta az OTIVA Alapszabály módosítási javaslatnak azon részét, mely a tisztségviselők jelöléséről és megválasztásáról szóló Jelölő Bizottsági módosító javaslat átvezetésére terjed ki. 9/2010.04.28. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés – elektronikus titkos szavazással – megválasztja az OTIVA Igazgatóságának tagjait, elnökét és alelnökét. 10/2010.04.28. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés – elektronikus titkos szavazással – megválasztja az OTIVA Felügyelő Bizottságának tagjait és elnökét. 11/2010.04.28. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés elfogadta a tiszteletdíjak emelésére tett Felügyelő Bizottsági javaslatot. 12/2010.04.28. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2009. évi kockázati monitoring és ellenőrzési tapasztalatairól készült jelentést.

Amint arról lapunk külön cikkében olvashatnak, dr. Gács Tivadar, a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője 2010. május 14-i határnappal megszüntette munkaviszonyát, nyugdíjba vonult. A Takarékszövetkezet 2010. május 15-én tartott Közgyűlése Bátor László Miklósnét választotta meg elnökének.

23

Tksz-figyelő „Szívünknek időt kell hagyni, s eszünket nyitva kell tartani oly tapasztalt emberek tanácsai előtt, akik okos tervvel gondoskodnak szerencsénkről.”1

A SZABOLCS Takarékszövetkezet a térség meghatározó hitelintézete A SZABOLCS Takarékszövetkezet a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját. Tizennégy évvel a minisztertanácsi rendelet után és egy év évvel az 1971-es szövetkezeti törvény előtt és az OTP privilégiumát leküzdve takarékszövetkezetet alapított egy 67 éves ember, aki még éveken át betöltötte az elnöki pozíciót. De az elmúlt 10 év alatt sem tétlenkedtek, ugyanis több mint négyszeresére növelték az eszközeiket fúzió nélkül. Bede Józseffel, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatójával beszélgettem a nem mindennapi teljesítményről, napjainkról, jövőbeli kilátásokról. A többséghez képest későn, csak 1970-ben alakult meg a takarékszövetkezet, mik voltak azok a körülmények, amelyek lehetővé tették az indulást? Az, hogy takarékszövetkezet legyen Újfehértón egy embernek köszönhető, akit Borza Ferencnek hívtak. Az alapító elnökünk nagyon erős egyéniség volt, aki a helyi közéletben is részt vett. Társadalmi tanácselnök-helyettes és az ÁFÉSZ-nek a főkönyvelője volt. 67 évesen ment nyugdíjba, majd nekilátott takarékszövetkezetet alapítani. Képes volt megbirkózni az akkori bürokráciával, ugyanis olyan helységben, ahol OTP fiók működött, nem engedélyezte a PM a takarékszövetkezeti nyitást. Neki ez mégis sikerült. Újfehértó, és a nagykállói térség fehér folt volt a térképen. A megyében már több helyen - Tarpán, Rakamazon, Tiszavasváriban - működtek takarékszövetkezetek. Végül 318 embert szervezett be. A legtöbben az ÁFÉSZ dolgozói közül kerültek ki. 100 forint volt a részjegy. Az 1971-es törvényi szabályozás ugyan javította a szövetkezeti önállóságot, és lazított a szigorú szabályokon, mégis Feri bácsinak volt köszönhető, korát megelőzve, hogy a működéshez szükséges engedélyeket sikerült beszerezni, aki még további 13

évig elnöke volt a takarékszövetkezetnek. Nyolcvan éves korában vonult végleg nyugdíjba. Igyekszünk megőrizni az emlékét. Egy festményt is készíttettünk az utókornak, amelyet az újfehértói fiókban helyeztünk el. Rokonai nem nagyon voltak Újfehértón, ezért sírhelyét felújíttattuk és egy új, gránit síremléket állíttattunk neki. Komoly társadalmi funkciókat töltött be, így a település történetében is meghatározó ember volt. Mit lehet rólad tudni? A Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, Budapestre, jártam. Majd további két év után szaküzemgazdász lettem, adótanácsadó vagyok, okleveles könyvvizsgáló, nemzetközi adószakértő. A FEBI-t is elvégeztem. Most vezetőképzőre járok. 1990 óta vagyok bejegyzett könyvvizsgáló. 1990-2000 között volt saját könyvelő, könyvvizsgáló cégem. Az ÁVÜ-nek dolgoztam az előprivatizációban, vagyonértékeléssel foglalkoztam, cégátalakulásokhoz vagyonmérleget készítettem. Nem egyszer a PSZÁF is megkeresett. Addig dolgoztam így, amíg a törvény megengedte a főállás melletti könyvvizsgálatot. Szabolcs megyében az összes takaréknál folytattam könyvvizsgálatot, de voltam másoknál is: Szerencsen, Alsónémediben stb. 1990. január 1-től dolgozom a takarékszövetkezetnél. Előtte, az APEH-nél

több mint 5 évig dolgoztam, amely jó iskola volt a számomra, jogszabályismeretből tapasztalatszerzésben, cégek megismerésében. Amit ott tanultam, azt itt jól tudtam kamatoztatni. Sok embert ismertem meg, akik közül többen ma már az ügyfeleink. Az Újfehértói Takarékszövetkezet kicsi, falusi takarékszövetkezet volt. Gulyás József volt az elnök, aki idehívott. Elindultunk a fejlődés útján. Mindig is volt olyan ambiciózus elképzelésünk, hogy hogyan és merre kell fejlődni, amit azért sikerült megvalósítani. Gulyás úr mellett milyen volt a munkamegosztás? Gulyás úr rám bízta az üzleti területet. 18 évig dolgoztunk együtt. Úgy gondolom, jól kiegészítettük egymást. Közöttünk nagy súrlódások nem voltak. Még most is gyakran együtt megyünk a rendezvényekre, bár jelenleg már nem tisztségviselő, illetve a „Szabolcs Takarék a Jövőért” Alapítvány kuratóriumi tagja. Tehetségeket patronálunk. Kétségtelenül elismerésre méltó, amikor valaki ráérez arra, hogy korának milyen változásokra, milyen alapokra van szüksége, hogy a jövő biztosított legyen. Érzel-e magadban hasonló ambíciót, mint ami az elődeidben megtalálható volt? Feltétlenül! Igen, úgy gondoljuk,

1 A Buddenbrook ház, Thomas Mann, Nobel-díjas német író 1875-1955.

24


Tksz-figyelő Névjegy - Bede József

rekészség, van bennük akarat, és meg fogjuk valósítani az elképzeléseinket, • 1958.09.20-án Jánkmajtison született, és talán még mi is hagyunk valamit az • 1972–1976. Közgazdasági Szakközépisutódokra. kola, Fehérgyarmat. A Jánkmajtis és ViA munkatársaid értik, érzik a feldéke ÁFÉSZ-nél felszolgálóként kezdett, adatokat, kikkel dolgozol együtt szímajd árelőadóként, illetve árcsoportvezevesen? tőként dolgozott. A fiatal ügyvezető kolléga (Kola Já• 1980–1984. Pénzügyi és Számviteli Főisnos) a középiskolás kora óta a takarékkola, Budapest, üzemgazdász. szövetkezetnél van. Középiskolás gya• 1984. az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg kornokként is itt dolgozott. Amikor Megyei Igazgatóságánál főrevizori munegyetemre ment, én voltam a konzukakörben a kereskedelmi vállalatok és lense, amikor végzett, idejött dolgozni, takarékszövetkezetek pénzügyi-gazdasági azóta az én munkatársam. Először melellenőrzésével foglalkozott. lettem dolgozott, mint a helyettesem. • 1987. okleveles könyvvizsgáló, Mellettem tanulta meg ezt a szakmát. • 1990. január 1-től a SZABOLCS TakaAhogy Gulyás úr elment, ő is egyet rékszövetkezet (előző neve: Újfehértó és előre lépett. ’58-as vagyok, még van Vidéke Takarékszövetkezet) főkönyvelője, időm, a jövőt pedig építeni és ápolni • 1991. adótanácsadó és szaküzemgazdász, kell. Nem mellesleg átéltem egy rend1998. banki tanácsadó, és angol alapfokú szerváltást, igen erős stresszben élek. (Pitman) nyelvvizsga, Nem tudhatjuk, meddig lesz erőnk. • 2001. március 01-től a SZABOLCS TaDe nem baj, ha van mit örökölni. Aki karékszövetkezet ügyvezető igazgatója, tisztességesen dolgozik, annak nem kell • 2004. okleveles nemzetközi adószakértő, aggódnia a jövője miatt. • 2008. december 19-től a SZABOLCS Egyre gyakrabban gondolok a NéTakarékszövetkezet elnök-igazgatója. Kometországban hallott üzleti filozófiárábban, a főállása mellett állandó könyvra: „Mi vagyunk a haza!” vizsgálói feladatokat látott el. Igen, nekem is tetszett! Nyíregy• Egyéb: Tagja a Magyar Könyvvizsgáházán zajlik az üzleti tevékenységünk lói Kamarának, a Magyar Közgazdasági zöme, ezzel együtt mindent megteszek Társaság helyi szervezete elnökségének, azért, hogy a Szabolcs Takarékszöveta PRIMOM Vállalkozásfejlesztési Alakezetet a helyiek a magukénak érezzék. pítvány Kuratóriumának. Államvizsga Ha egy takarékszövetkezet eredményes, bizottsági tagként rendszeresen részt vesz akkor széles társadalmi tevékenysége a Nyíregyházi Főiskola közgazdász hallvan. Jelentős összeget áldozunk társagatóinak vizsgáztatásában. dalmi kapcsolatokra, civil szervezetekhogy nem csak a következő negyven re. Nem a profi sportot, évben, hanem azt meghaladóan is lesz nem a versenysportot táitt takarék. Azt nem tudom garantálni, mogatjuk, hanem pl. az hogy a forma nem változik, de a hitel- újfehértói futballcsapatot, intézet biztosan létezni fog, minden vagy a nyíregyházi kosáralapja megvan ehhez: az eszköz állomá- labda csapatot, röplabda nya, és a személyi állománya is. Hetve- csapatot (ahol a parketten nen vagyunk, az egyik legjobb összeté- is szerepel a logónk), vagy telű. Nagyon sok, friss diplomás van, az úszó szakosztályt. Nem de vannak középkorúak is. Az idősebb adunk sokat, csak alkakorosztályt Margittai úr és én képvise- lomszerűen, amikor kell. lem. Úgy érzem, hogy egy dinamikus Jó kapcsolatot ápolunk a csapat jött itt össze, akikben van tett- Móricz Zsigmond Szín-


házzal, a helyi médiával, a Nyíregyházi Főiskolával. Gyakornokok járnak ide, államvizsga bizottságokban veszünk részt. Közreműködünk a tudományos diákköri munkák elbírálásban, zsűrizésében. Támogatjuk a múzeumot. Számos társadalmi funkciót töltök be, igyekszem mindenütt népszerűsíteni a takarékszövetkezetet, erősíteni a társadalmi beágyazottságot. A Vállalkozásfejlesztési Alapítványban kuratóriumi tag vagyok. A Közgazdasági Társaság Elnökségének is tagja vagyok. Jónak tartom, hogy több, a város életében fontos társaságban részt vehetek, és erre biztatom a kollégáimat is. Itt a megyében még nagyon sok olyan vállalkozás van, amely kereskedelmi banknál van, holott a nagyságrendjénél fogva sokkal jobb helyen lenne nálunk. Mert ő is itt akar maradni, itt akar boldogulni, itt akar élni, és természetesen mi is. Jobb lenne, ha egymást erősítenénk, és nem egy külföldi bank hasznát gyarapítanák, így a tőke is itt hasznosulna. Marketingre egyébként tízmilliós nagyságrendben költünk. A TakarékPont további tízmilliót jelent. A pénzt okosan kell elosztani! Azért hogy mindenütt ott legyünk, de sehol sem túlsúlyban. A hosszútávú kapcsolatokat preferáljuk. Így az árak sem szabadulhatnak el. A helyi, Kölcsey Televízióban folyamatosan megy egy hosszabb és egy rövidebb reklámunk. A létezésünket igyekszünk tudatosítni az emberekben illetve ezt a tudást, ismeretséget kívánjuk fenntarMérlegfĘösszeg,betétekésbr.hitelekalakulása

25

Tksz-figyelő betétszámlák átalakulhatnának befektetési termékké, sőt az ügyfél érdeke is ezt kívánja. Jelenleg is folyik egyféle ügyfél-szegmentáció, és majd a legnagyobb ügyfeleket, mint ahogy Németországban, ügyféltanácsadók keresik meg. A TakarékPontba ez év elsejétől léptünk be, a TIER rendszernek még a próbaüzeme zajlik, talán július 1-től élesítik a rendszert. Az arculati elemek átalakítása már megtörtént. Ugyan komoly reklámtevékenység folyik a központi médiában, de a termékértékesítés eredményeiben ez még nem jelent meg. A befektetési állományunk 35 milliós, és már ezzel sem vagyunk az utolsók. Egyelőre a saját termékeinket kínáljuk, de van egy komoly, négy pillére épülő tervezési rendszerünk, amelyet az érdekeltségi rendszerrel kapcsoltunk össze. Arra törekszünk, hogy komplex szolgáltatással, sokféle díjbevétellel biztosíthassuk működési költségeink fedezetét. Voltak-e befektetői megkeresések? Mennyi a részjegyetek? Természetesen bennünket is megkerestek a befektetők, többen is, de rövid úton el lettek utasítva. Nem gondolkodunk befektetői közreműködésben. Egyébként védekezünk. A részjegy-állományunk 131 M Ft, nagyjából a saját tőke 10%-a, egy részjegy 10 ezer Ft. Ha lenne rá mód, akkor én magam is szívesen vásárolnék több részjegyet. Hogyan alakult a tagsági létszám? 1990-ben, amikor idejöttem, 14 ezer tag volt. Akkor is működtünk, részközgyűléseket kellett tartani. Nem volt megfelelő érdeklődés, a figyelem felkeltése csak ajándékokkal, tombolával stb.

SajáttĘkeésazadózáselĘttieredmények

tani. Hogyan alakul a szolgáltatási struktúra? Nyilván mind a kamatjellegű bevételek, mind a jutalék és díjbevételek egyaránt szükségesek. Fontos, hogy megfelelő aktivitásunk legyen, nálunk olyan 60 % körüli a hitel-betét arány, esetenként felette. Aki 50% alatt van, az passzív, nem fog tudni megélni a kamatmarzs csökkenése miatt. A jutalékbevételek pedig egyre inkább felértékelődnek. Mindent elkövetünk a díjbevételek növelésért, sőt az érdekeltségi rendszer középpontjába állítottuk: a számlanyitásokat, biztosítások kötését, Fundamenta-termékek értékesítését. Tegnap például a NextFaktorral tárgyaltunk. Minden jutalékos bevétel érdekel bennünket, mert a jövőben ez a megélhetés záloga. Minél többféle, minél komplexebb szolgáltatást tudsz nyújtani, annál nagyobb esélyed van arra, hogy az ügyfelet ki tudod szolgálni és így meg tudod tartani. Most lépünk például az önálló devizaszámlavezetés irányába. Devizabetétet már saját jogon gyűjtünk, a devizaklíringben még a Takarékbankra várnunk. A Takarékbank ügynökeként persze már eddig is tudunk devizautalásokat teljesíteni, de ezt is saját jogon szeretnénk folytatni, talán már ez végén ez is megvalósulhat. A befektetési tevékenység is elindult, a dolgozók oktatásán túl vagyunk. Tízegynéhány embernek már értékpapír vizsgája is van. Tudatosan készülünk. Örülnék, ha a legmagasabb kamatozású

26

volt lehetséges, komolytalanná téve a közgyűlést. Tagadhatatlan, hogy 200 fős tagságnál, ha eljön 130 fő, akkor sokkal könnyebb a lebonyolítás. Visszamenni, tagsági létszámot növelni már nem olyan könnyű. Mégis, ha kellene, úgy gondolom, akár két hét alatt fel tudnánk emelni a tagságot két ezer főre. Az Integráció kétmilliós tagsági létszáma leesett 100 egynéhány ezerre. Így alakult. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy valójában nem a tagsági létszám számít, hanem az ügyfelek száma, no és persze milyensége, szolgáltatási szükséglete. Inkább azt kellene hangsúlyoznunk, hogy a Takarékszövetkezeti Integrációnak egymillió ügyfele van. Egy tízmilliós országban nem rossz ez az arány. Összességében mennyi ügyfeletek van, illetve hány önkormányzati számlát vezettek? 15 ezer, amelynek kétharmada lakossági, egyharmada vállalkozói ügyfél a számlavezetés tekintetében. A hitelezésben fordított az arány, 12 Md a hitelállományunk, amelyből kb. 8 Md a vállalkozói, 4 Md a lakossági hitel. TĘkeellátottsági mutató alakulása

Egyébként 6 önkormányzat számláját vezetjük, amelyből Újfehértó a legnagyobb. Miután Újfehértó igent mondott, akkor már a kisebb önkormányzatok - Érpatak, Bököny, Geszteréd, Biri – is könnyebben csatlakoztak. Szövetkezet vagy részvénytársaság? Nagy takarék vagy még nagyobb? Egyelőre szövetkezeti formában gon-


Tksz-figyelő dolkodom. A megyében nyolc takarékszövetkezet van. Mi vagyunk a legnagyobbak. Egyesülést nem kifejezetten tervezünk, de már beszélgettünk róla. Igyekszünk megfelelő időben a megfelelő helyen lenni. A hálózatfejlesztésben is ezt próbáljuk követni. Ami a jövőt illeti, én úgy látom, regionális pénzintézetnek kell lennünk. Az is nyilvánvaló, hogy nem egyszerű. Senki nem mond le szívesen az önállóságról, vezetői jogokról, anyagi lehetőségekről. 3-5 éven belül azonban egy olyan jelentős kényszer jelentkezhet, amelyet szubjektíven már nem lehet megkerülni. Ha valaki nem elég aktív, és nem elég komplex, akkor nincs jövője. Csökken a jegybanki alapkamat, lecsökken a kamatmarzs. Minél alacsonyabb a jegybanki alapkamat, annál inkább az ügyfelekben felmerül, hogy nem betétben tartják a pénzüket, hanem inkább valamilyen más pénzügyi vagy egyéb (ingatlan, műkincs stb.) befektetést választanak, ergo a forrást elviszik. Vagy annyit ígérnek a forrásért, amit a bankközi piacról vagy az állampapír piacról nem lehet kompenzálni. Nem fog tudni megélni, kénytelen lesz beolvadni. Ha két jó összeáll, mondjuk két nagyobb városból, abból lehet egy még jobb, régiós szinten. Két kicsi összeolvadásából még nem lesz nagy takarékszövetkezet. A tanulási, fejlődési folyamatot lehet gyorsítani, de nem lehet kihagyni. A piac sohasem ad elegendő időt. A takarékvezetők gyakorlata emberi oldalról érthető, de nem elfogadható. A szervezeti érdekeket a személyes érdekek felülírják. A tulajdonosi háttér általában nem elég erős ahhoz, hogy az előbbit kikényszerítse. Van egy réteg, aki nem akar változást. A szavazásnál az a mérvadó, hogy sérül-e az egyéni érdek. Az Integráció elsősorban nem a költségre, hanem az önállóság csorbítására érzékeny. Milyen a jövő? Megmaradhatnake a takarékszövetkezetek?


Véleményem szerint, a takarékok megmaradhatnak, egyértelműen. Bízom ebben és mindent elkövetek ennek érdekében. Lehet, hogy távlatilag, mondjuk 10 év múlva, részvénytársaság leszünk, de ez a kötődésű hitelintézet, hiszem, hogy megmarad. Én olyan bankot szeretnék csinálni a Szabolcs Takarékszövetkezetből, hogy ezt a magasfokú társadalmi beágyazottságot, bizalmat megőrizze. Az ügyfél továbbra is személyes ismerősünk legyen, de a legszélesebben, a legmodernebb Hitelek aránya a betétekhez

termékeket akarom a számára kínálni. Nyíregyháza 120 ezer lakosú, de ha lemész az ügyféltérbe, akkor nem találsz köztük olyat, akit nem ismernek, de ez viszont is igaz, ismerik a kollégáimat is. Nem használunk sorszámot sem! Nemrég Kanadában pénzt kellett váltsak, az ATM-ből nem tudtam pénzt felvenni. A Desjardins-nél, a fiókban egy kígyószerűen felfestett csík volt, a végén egy nyíllal, amely mentén állhattak az ügyfelek. Amikor valamelyik ügyintéző felszabadult, akkor intett az ügyfélnek, hogy jöhet. Montreálban, egy több milliós városban?! A USA dollárt persze azonnal átváltották kanadai dollárra. A kereskedelmi bankokkal hogyan lehet felvenni a versenyt vagy lépést tartani? Például a Takarékpont útján. De piacvezetőnek lenni Nyíregyházán elég reménytelen. Minden bank itt van,

ránk vannak szabadítva az összes, fontosabb európai bank. Volt olyan időszak, amikor 27 banki fiók volt, plusz 6 takarékszövetkezet. A tőkekoncentráció is segíthet, de ez függ a kormánnyal való együttműködéstől is. Nagyon drukkolok az új politikai rend programjának, hogy akár részben is sikerüljön elérni pozitív változásokat. Ugyanakkor, ha az Orbán-kormány eldöntötte, hogy x milliárd forintot beletesz a hazai gazdaságba, KKV-szektorba, akkor azt bele is fogja tenni. Ha mi csetlünk-botlunk, akkor az ügyet elviszi az OTP vagy valaki más. A jövőbeli együttműködés sikere is azon múlhat, hogy az egyes tagszervezetek képesek-e lemondani bizonyos jogokról, illetve engednek-e beleszólást bizonyos dolgokba. Az Integráción belül lennie kell egy egységes magnak, és nem 400 fiókkal, hanem mondjuk 500 fiókkal – hogy több legyen, mint az utánunk következő OTP-nek –, hogy, ha a Kormány elvárja, hogy ilyen-olyan szolgáltatást nyújtsunk, akkor azt az egész országban egységesen, azonos külső-belső mellett tudjuk nyújtani. Kivel tartod a kapcsolatot a takarékvezetők közül? Takács Lacival, meg a többi hasonló, nagyobb takarék vezetőjével. Többször előfordult már, hogy egy-egy napra elmentem látogatóba, szakmai konzultáció végett. Igyekszem felkészülni. Nem érzem presztizs-veszteségnek, ha valamit megkérdezek. Egyébként mindenkitől lehet valamit tanulni. Még olyan helyen nem voltam, ahol ne csinálnának valamit jól, vagy jobban, mint én, vagy amire nem is gondoltam. Ha valami jót tapasztalok, akkor abból igyekszem tanulni, és azt itthon rögtön megvalósítom. Nem szabad bezárkóznunk a saját világunkba. Egyébként további „konzultációkra” készülök. A hatékonyságjavulás visszaigazolja látogatásaimat. Csépány György

27

Tksz-figyelő Interjú Tóth Andrással, Újfehértó polgármesterével Az önkormányzat és a takarékszövetkezet hogyan találtak egymásra? Amikor a takarékszövetkezethez került a számlavezetésünk, akkor még újfehértói székhelyű volt a takarékszövetkezet, tehát nap mint nap találkoztunk. Az igazi motiváció, amiért a váltás mellett döntött az önkormányzat, az a rugalmasság, amit már akkor is tapasztaltunk, valamint az a mentorság, mecénásság, amely a helyi civil szervezetek tevékenységét segítette. Még azonos kondíciók mellett is ez döntő momentum volt. Nem csak önkormányzatban, sokkal inkább városban is kell gondolkodnunk. Azok a plusszok, amelyeket a takarék tud nyújtani a városnak, a javukra billenti a döntést. Nem csalódtunk, jóllehet a székhely a növekedés miatt - és végett - átkerült Nyíregyházára. A gyökereket tisztelik, a rugalmasságukat megőrizték, sőt talán még fokozták is Mióta van számlavezetés a takarékszövetkezetnél? Újfehértó az elsők között váltott pénzintézetet, amikor megnyílt a lehetőség a 90-es évek elején, az OTP ellenállása is még nagyobb volt. Az első lépés egy folyamatot indított el. Ma már lényegesen szabadabban keresik az önkormányzatok a pénzintézeteket. Az persze sokat számított, hogy a takarékszövetkezet vezetőit, kollégáit személyesen is ismertük. Keresztirányú tisztségek vannak-e az önkormányzat és a takarékszövetkezet között? Nem ilyen szoros a kapcsolat il28

letve csak részben. Bár gyakorlat, hogy több gyakorló polgármester is tagja a takarékszövetkezetnek, szerintem nem baj, ha a tulajdonosi és a partneri érdek nem esik egybe. Nekem az önkormányzat, egy nagyobb közösség érdekeit kell képviselnem, ha tulajdonosként érdekelt lennék a szolgáltatónál is, akkor a szövetkezet érdekét is érvényesíteni kellene a döntéseimnél, amit nem tartok igazán szerencsésnek. 2006-ban, amikor az új szervezeti struktúránk felállt, akkor arra gon-

doltunk, hogy inkább előnyös, ha a számlavezető-nagyfinanszírozó takarékszövetkezet látja, mi történik a városban. A takarékszövetkezet képviselőit ugyanis beválasztottuk az önkormányzat pénzügyi bizottságába. Így valamennyi előterjesztést látnak és beleszólhatnak, ami a pénzügyi bizottság hatáskörébe tartozik. Hatékonyan tudunk együttműködni. Kölcsönös, élő kapcsolat van az önkormányzat és a takarékszövetkezet között. (A takarékszövetkezet egyébként az alapszabályában rögzítette, hogy az éves közgyűlését Újfehértón tartja.) Az alapítókról is olyan módon emlékeztek meg a 40. évforduló apro-

póján, mintha csak most alapították volna a takarékszövetkezetet. Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a takarékszövetkezettől? Gyakorlatilag, amit csak lehet: a számlavezetéstől a hitelezésig, a kötvénykibocsátáson át, mindent. A kötvénynél már a takarékbanki segítségre is szükség volt. Így a takarékszövetkezet már nem csak pénzeszközzel, hanem szervezéssel, közvetítéssel is besegített. Amikor átvettem a hivatalt, a szociális juttatásokat még pénztáron keresztül rendezték. Sikerült rávenni az emberek nagy részét, hogy számlát nyissanak. A takarékszövetkezettel közös akciót hirdettünk, amely jónak mondható eredménnyel zárult. Önről mit lehet tudni, civilben mi a foglalkozása? Közgazdász vagyok, 1998-tól 2010-ig voltam parlamenti képviselő, 2006-tól vagyok az Újfehértói Önkormányzat polgármestere, korábban a megyei önkormányzatnál dolgoztam, illetve a pénzügyi bizottságot vezettem kb. 10 évig. Az ősztől várhatólag a politikától távolodva, közelebb kerülhetek a közgazdasági pályához. Hány pénzintézet van Újfehértón? Az OTP eleve akadályozta a takarékszövetkezet létrejöttét. Az alapító Borza Ferenc személyes érdeme, lobbi tevékenységének eredménye, hogy az 1971-es III. tv. hatálybalépése előtt engedélyezték a párhuzamos működést. Most már itt van a K&H és az Allianz Bank is. Újfehértón a takarékszövetkezet


Tksz-figyelő piacvezető pénzintézet. Kétségtelenül, az önkormányzati döntés, amely szerint a takarékszövetkezetnél vezetik a számlájukat, nagyon nagy jelentőséggel bírt, nagy lökést adott a fejlődésben, és a példáját követte több, kisebb önkormányzat is. Mekkora az Önök költségvetése? Nagyságrendileg 2,2 Md Ft-ról van szó. A fejlesztések miatt ez most lényegesen több. Természetesen a takarékszövetkezet a finanszírozás révén a fejlesztésekben is részt vesz. Különösen, amikor jelentős előfinanszírozási igény merül fel. Részben rulírozó konstrukció felhasználásával. Hál’ istennek, elég „takaros” a támogatás intenzitás az infrastrukturális pályázatoknál. A nagy, EU-s pénzek szerencsére közvetlen kifizetésekkel működnek. A költségvetésben a helyi adó szerénynek mondható hányadot képvisel, 60 % normatív támogatás, 25% egyéb központi támogatás (SZJA visszaosztás), és legfeljebb 15% lehet a helyi adóbevétel. Milyen célokra igényelnek forrásokat, milyen fejlesztések folynak? Az infrastruktúra területén komoly lemaradása van a városnak. 20 éven keresztül Európa legnagyobb faluja voltunk. A tizenötezernyi lakos 141 négyzetkilométeren él. (Nyíregyháza, a maga 120 ezer lakosával, csak kétszer nagyobb területen helyezkedik el.) Nyolcvan kilométer úthálózat van, nem emeletes, hanem laposan, szétterülő város vagyunk. A közművek kiépítésének egységköltsége lényegesen nagyobb, mint egy nagyobb város esetében. A terheket pedig nehéz kigazdálkodni. Még legalább 36 kilométer szennyvízcsatornára van szükség. Az útjaink 40%-a nincs burkolva. A korábbi infrastruktúra rehabili-


tálása is folyik. Kerékpárutat építünk, a tömegközlekedést ki kell alakítanunk. (8 kilométer a távolság a város két széle között.) Most fejeztünk be PPP konstrukcióban egy tanuszoda, tornacsarnok, szabadidőközpont beruházást, tisztán magántőke bevonásával építettünk egy központi konyhát. Folyik a 4. sz. főútnak a rekonstrukciója is, bár ez állami, de mintegy 20 km hosszan érinti a területünket. Van-e kistérségi együttműködés? Képesek-e az önkormányzatok összefogni? Praktikus és inkább formális az együttműködés. De annyiban speciális is, hogy 9 tag önkormányzat részvétele mellett 3 pólusú, azaz 3 mikrotérség állt össze. Az együttműködés akkor működik jól, ha azzal kölcsönös gazdasági előny érhető el. Mekkora a munkanélküliség? Országos átlag alatti. Bár helyben nem nagyon vannak munkahelyek, 100 fő feletti foglalkoztató az önkormányzaton kívül talán egykettő van. Nyíregyháza, Debrecen közelsége és a viszonylag jó közlekedési infrastruktúra miatt sokan a megyeszékhelyeken dolgoznak. A megye 228 települése között talán a negyedik legjobb munkanélküli mutatóval rendelkezik Újfehértó. Ukrán, román betelepülők is vannak. A mezőgazdaságban foglalkoztatják őket, de egyre inkább olyan ágazatok terjednek el, amelyek mind kevesebb élőmunkát igényelnek. A birtokkoncentráció is zajlik, egyre kevesebb kézben összpontosul a földtulajdon. A településnek 14 ezer ha földterülete van, amely elég jelentősnek mondható, ettől csak Nyíregyháza területe jelentősebb. Lélekszámban a negyedikek, területileg a másodikak vagyunk a megyében. Mit lehet várni a jövőtől? Hát jó lenne már egyszer rendet

csinálni a közszférában! És remélem, hogy nem csak deklaratív szándék lesz ez az új kormányzat részéről. A testületi létszám a problémának csak kis része. Nem ez a lényeg, hanem a közigazgatás és a feladatellátás. A reálszféra hatékonyságához kellene közelíteni a közszféra hatékonyságát. Változik a világ, alkalmazkodnunk kellene hozzá, alternatív foglalkoztatási struktúrára lenne szükség. Mi az, ami sikernek tekinthető? A település viszonylag fiatal, alig 400 éves, a takarék pedig mindössze 40 éves. A közösségben sikerült elővarázsolni a látens szükségleteket is. Ma már az emberek kezdenek ráérezni a gondolkodási, döntési szuverenitásukra, a szubjektum szabadságára. Azaz az emberek találják ki, mire van szükségük, azután az önkormányzat segítsen megvalósítani. Sikerült nagyon sok embert jó cél érdekében mozgósítani. Ma már több mint 50 civil szervezet van a városban. Ennek egy részét a takarékszövetkezet is támogatja, egyfajta mecenatúra alakult ki. A mecénás nem profit érdekeltség végett támogat valakit, hanem „csak” azért, mert egyszerűen jónak, érdemesnek, méltónak találja azt. A civil szervezetek társadalmi beágyazottsága magas, amelyek tagjai közül sokan a takarékszövetkezetnek is a tagjai. Egymást erősítő folyamatok áramlanak. Akarat, szándék és eszköz egybeesése kell ehhez. Bede József, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatója: Továbbra is bízunk abban, hogy az együttműködés a jövőben is ilyen gyümölcsöző lesz Tóth Andrással, polgármesterként, és magán személyként egyaránt. Cs.Gy. 29

Tksz-figyelő 50 éves a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet Szíves invitálást hozott a posta, s tudatta, hogy 2010. május 5-én, Bonyhádon, a helyi Művelődési Házban, ünnepségre kerül sor. Volt mit megünnepelni! A Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet jogelődjének számító Tevel és Vidéke Takarékszövetkezet ugyanis pontosan, napra megegyezően, 50 évvel azelőtt, 1960. május 5-én alakult meg 333 taggal. Az első év végén a nyereség ezer forintot tett ki, míg tíz évvel később a tizenötszörösére nőtt betét állomány mellett az eredmény 75 ezer forintra nőtt! Az alapító elnök Steiner József volt, aki tiszteletnek örvendett a faluban, s aki 23 éven át vezette a takarékszövetkezetet. Ő volt az, aki 1972. február 1-én megnyitotta a bonyhádi fiókot, majd 1979-ben a küldöttgyűlés úgy döntött, hogy Bonyhádra helyezi székhelyét, s ekkor vették fel a Völgységi Takarékszövetkezet nevet is. 1983-as év újabb fordulópont volt a takarék életében. Megérdemelt pihenőre tért Steiner József, az ügyvezetői posztot pedig Brauer János vette át, aki ma is a takarék élén áll, mint elnök-ügyvezető. Vagyis közel három évtizede irányítja a több egyesülést levezénylő takarékot, s vezetése alatt az ország egyik meghatározó szövetkezeti pénzintézetévé vált a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet. Amikor átvettem az ügyvezetői tisztséget – mondja Brauer János, Tolna megye 16 takarékszövetkezete közül a 15. helyen álltunk. A kollégák egyetértettek velem abban, hogy javítani kell ezen a pozíción. Vallja, a személyes kapcsolat, a bizalom az, ami alapul szolgál a pénzügyek intézésénél. Bonyhádi, a családot ismerik a városban. Bonyhád jó mezőgazdasági, ipari 30

háttérrel rendelkezett, meg voltak az előrelépés feltételei. Szemléletet is kellett váltani. Brauer János meggyőződése volt, hogy a pénzintézeti munka: szolgálat. Mi is lehetne más? Hiszen az emberek megtakarított pénzüket bízzák a pénzintézetre, s ez partneri kapcsolatot követel meg. Az egyenrangúság mellett legalább ilyen fontos az üzleti tisztesség, a szavahihetőség és a pontosság – fűzi hozzá az elnök.

nanszírozása) és az önkormányzati üzletág. Ez stabilitást és fejlődési lehetőséget biztosít a takarékszövetkezetnek. Az agrárium külön mondatot érdemel – húzza alá az elnök. Mi itt vidéken élünk, ahol a föld, annak művelése, a megélhetés egyik fő forrása. Gazda partnereink több mint hatezer hektáron gazdálkodnak. A takarékszövetkezeti borversenyeken rendre számos díjat elhoznak a borászok. Számukra került bevezetésre 2007-ben a Gazdakártya. Ezt megelőzően pedig a Széchenyi kártya forgalmazását kezdték el 2004-től. 2009-re már egymilliárd forintos forgalmat ért el a Széchenyi-kártyában a takarék! A Völgység-Hegyhát bajnoknak számít az önkormányzati számlavezetés terén is. 40 önkormányzat és három kistérség számláját vezeti. Az önkormányzatokkal a kapcsolatot Pintér Szilárd hálózati igazgató tartAz alapítók ja, ezen felül a kirendeltségek szervezeti és szakmai felügyeletét látja A Völgység-Hegyhát Takarék üz- el. Nem mellesleg, társadalmi megletpolitikája három lábon áll. A la- bízatásban, Csikóstőttős polgármeskossági üzletág mellett igen fontos a tere is, így naprakész az önkormányvállalkozói (ezen belül az agrárium zatok mindennapos kérdéseiben. és a kis- és középvállalkozások fi- Olvasóink is láthatták a TV-ben, 35000000 30000000 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Mérlegfƅösszeg

Betétállomány

Hitelállomány

Mérleg-főösszeg, betétállomány és hitelállomány változása 2001 – 2009 között

Folytatás a 35. oldalon


Takarékosok Kanadában A delegáció a Desjardins montreáli székháza előtt Alatta: Bal oldalon: A Desjardins alalnöke Huber Thibault úr (középen), és dr. Turi Dénes az OTSZ alelnöke (balról). Középen: Bede József, a Szabolcs Tksz elnöke, ismerkedik az alapító Alphonse Desjardins-el Jobb oldalon: Ez volt az első Desjardins Pénztár, a család háza.

Életképek a résztvevőkkel


31

Jubileum 50 éves a Zalavölgye takarékszövetkezet

Az ünnepi beszédet dr. Tóth László, a takarék elnök-ügyvezetője tartotta

Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője adta át a jubileumi zászlót

Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezetője az alapító tagoknak kitüntetést adott át

Jólesik találkozni egykori kollégákkal

A jubileumi ünnepség résztvevőinek egy csoportja

32


Jubileum 50 éves a Völgység-Hegyhát takarékszövetkezet

Képek a kezdetekről

Nagy figyelmet fordítanak a fiatalokra. Egy rajzverseny eredményhírdetése.

A mai csapat


33

Gazdaság

Tksz-figyelő 40 éves a Szabolcs takarékszövetkezet

Bede József elnök-ügyvezető ünnepi köszöntőt mond

Integrációs vezetőink (balról jobbra) Bodnár Ottó (OTIVA), Varga Antal (OTSZ), Csicsáky Péter(Takarékbank)

„A három generáció”

A jubileumi zászló átadása

A SZABOLCS Takarékszövetkezet közponja és egyik kirendeltsége Nyíregyházán.

34


Tksz-figyelő Folytatás a 30. oldalról

társuk hat hetet töltött náluk szak- a takarékosságra való nevelésben amikor a május végi árvizes időkben mai gyakorlaton. A szomszédos - mondja. Napjainkban az is igen ott állt a gáton, s a szakadó esőben Ausztria Burgenland tartományában fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák a szervezte a mentést! Az elmúlt né- a kismartoni (Eisenstadt) és felsőőri pénzügyi kultúrát. Az első csoporhány év nagy, kiemelt munkája volt (Oberwart) Raiffeisen bankot keres- tok még 1987-ben alakultak meg a fiókhálózat felújítása, az eszközök ték fel, s az elnök nem rejti véka alá, a teveli, és a bonyhádi iskolákban, korszerűsítése, az egységes arculat hogy számos ott látott megoldást majd fokozatosan más települések megteremtése. Ezek a beruházások átvett. Ezek is szerepet játszottak iskolái is csatlakoztak az iskolai tamegteremtették annak lehetőségét, abban, hogy eredményesen gazdál- karékszövetkezeti csoportokhoz. hogy az összes kirendeltségen magas kodik a takarék. De általában nyi- Ezek a fiatalok az elmúlt 22 évben színvonalú szolgáltatásokat nyújtsa- tott a Völgység-Hegyhát Takarék, s 111 millió Ft összegű takarékbeténak a tagok, ügyfelek részére. személy szerint Brauer János elnök tet gyűjtöttek össze, tanáraik, szüle„Egy hazai takarékszövetkezet, így is, a nemzetközi kapcsolatokra. Fo- ik felügyelete mellett. Számosan köa Völgység-Hegyhát Takarék is csak gadott lengyel, német, amerikai, de zülük később a takarékszövetkezet akkor tudhatja magát sikeresnek, ha még kirgíz és vietnami delegációkat tagjává lettek, vagy csak „egyszerű” az üzleti működése döntően a köz- is, öregbítve ezzel a magyar takarék- ügyfelekké váltak, ezzel is erősítve vetlen környezea bizalmat a tatének fejlődését karékszövetkezet 2000000 szolgálja.” Ezt 1800000 iránt. „Mellék1600000 már Gáspár Csatermékként” 1400000 ba ügyvezető álrajzpályázatokat 1200000 lítja. 2003. febis kiírt a taka1000000 ruár 1-én lépett rék, általában 800000 a takarék szol600000 a Takarékossá400000 gálatába, s aktív gi Világnaphoz 200000 szerepet vállalt kapcsolódva. A 0 a szabályzatok, mostani, 50-dik 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. dokumentációk születésnap is elkészítésében, a kiváló alkalom Eredmény Sajáttƅke termékfejlesztésvolt egy rajzpáben és a markelyázat meghirEredmény és saját tőke fejlődése 2001 – 2009 között ting kimunkáládetésére. A címe sában. Most, hogy válságos időket szövetkezetek hírnevét külföldön. „Miért takarékoskodom?” volt, s élünk, mindennél fontosabb a helyi Erdélyben, Kovászna megyében, a az eredményhirdetésre a Vörösmargazdasági és társadalmi erők össze- sepsziszentgyörgyi hitelszövetkezet- ty Mihály Általános Művelődési fogása. Felértékelődött a bizalom, tel írtak alá együttműködési megál- Központban került sor. A kiállítást mint érték, s rangot jelent magyar lapodást, s cserélnek delegációkat. Kovács Ferenc helyi festőművész tulajdonú vállalkozásnak lenni! Az Van még egy sajátossága, úgy is nyitotta meg, s ismertette a pályázat első ötven év mögöttünk van, s a mondhatnám egyedisége a Völgy- győzteseit is. jubileumi évre sikerült meghatáro- ség-Hegyhát Takaréknak. Ez pedig A Völgység-Hegyhát Takarék inzó, üzleti értelemben Magyarország az iskolaszövetkezetek felkarolása. tegráló szerepet is betöltött, betölt, egyik legjobb szövetkezeti hitelinté- Ennek gondozója Balázs Mihályné, a dél-dunántúli térségben. Az első zetévé válni – mondja látható büsz- aki 1972. január 1. óta dolgozik a fúzióra 2001. áprilisában került keséggel Gáspár Csaba. takaréknál (ő volt a frissiben meg- sor, ekkor egyesült a Völgységgel Mindig érdeklődtünk mások nyitott bonyhádi kirendeltség ve- a mágocsi székhelyű Hegyhátvitapasztalatai, munkamódszerei zetője!). Több pozíciót töltött be, déke Takarékszövetkezet, s alakult iránt – mondja Brauer János el- 1999-től szövetkezetpolitikai fő- ki a mai elnevezése. További két nök. Testvér szövetkezeti kapcsolat munkatársként tevékenykedik. Az egyesülésre került még sor: 2007 keretében jártak a németországi iskolákkal azért építjük ki a kap- június 30-ával a Nagymányok és Ludwigsburgban, sőt, két munka- csolatot, hogy segítsük a fiatalokat Vidéke Takarékszövetkezet, 2007.


35

Tksz-figyelő

Szekszárd híres borvidék, a Vögység-Hegyhát Takarészövetkezet elsőrangú partnere a helyi borászoknak

október 31-el pedig a Tamási és Vidéke Takarékszövetkezet csatlakozott a Völgység-Hegyhát Takarékhoz. Így alakult ki mára a 23 egységet működtető dél-dunántúli regionális szövetkezeti pénzintézet, melynek mérleg-főösszege 2009. végén megközelítette a 30 milliárd forintot (29,0 milliárd), 22,5 milliárd Ft-os betét- és 13,9 milliárd Ft-os hitelállomány mellett. Saját tőkéje elérte az 1,7 milliárd Ft-ot, s az adózás előtti eredménye is kimagasló volt, 376,5 millió Ft-ot ért el. A legújabb üzleti együttműködési forma a takarékszövetkezetek között a TakarékPont hálózat, ami a Takarékbank kezdeményezésére jött létre. A Völgység-Hegyhát Takarék 2008-ban csatlakozott hozzá, s ma minden egysége kínálja az ügyfelek részére a TakarékPont szolgáltatásait. A hálózat lehetővé teszi az ügyfelek kölcsönös kiszolgálását az egész országban, a csatlakozott takarékszövetkezetek fiókjaiban. Seemann Erika nemrégiben került a Völgység-Hegyhát Takarékhoz, egy másik, közeli takarékszövetkezettől, tehát alapjaiban nem 36

ismeretlen területre jött. Gazdasági igazgató, feladata a számviteli rend betartása és betartatása, valamint a pénzügyi terület irányítása. A válságban nehéz jó döntéseket hozni a befektetések futamidejének, hozamainak megítélésekor, de eddig sikerült. Vallja: a Völgység-Hegyhát Takarék üzleti és nagyságrendi fejlődése országosan is kimagasló. Az elmúlt évtized fejlődése sikertörténet. A jövőben talán a mennyiségi fejlődés szerepét a minőségi veszi át, a magasabb, jobb minőségi kiszolgálás lesz a cél! Ahogyan a takarék nagy ívű pályát futott be az elmúlt húsz év alatt, ez megmutatkozott e sikerben oroszlánrészt vállaló személyek elismerésében is. De kezdjük először még a takarék kitüntetéseivel. 2003-ban a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részesítette nívódíjban a takarékszövetkezetet. 2008-ban az OTSz Elnöksége ismerte el a takarék munkáját Takarékszövetkezeti Érdeméremmel. A munkatársak is számosan részesültek a Takarékossági Világnap alkalmából Takarékszövetkezeti Érdeméremben, vagy a Nemzetkö-

zi Szövetkezeti Napon Miniszteri Elismerő Oklevélben. Az elnök, Brauer János, is tulajdonosa több éremnek, plakettnek, díjnak. 1993-ban Takarékszövetkezeti Érdemérem kitüntetésben részesült, s a Takarékbank által alapított Gróf Károlyi Sándor díjat is ő vehette át először, 2003-ban. Megkapta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által alapított Magyar Gazdaságért díjat, 2005-ben, a VOSZ-tól pedig az Év Vállalkozója címet vehette át 2008-ban. Bonyhád város képviselőtestülete 2000-ben Perczel díjjal jutalmazta (lehet, hogy mégis lehet az ember próféta saját hazájában?). Mit hoz a következő ötven év? Brauer János elnök szereti a nemzetközi példákat, ezért azt mondja: nézzük meg a nyugat-európai szövetkezeti bankok fejlődését. Ők már rendszerint túl vannak a kétszer ötven éven, mert az ő fejlődésüket nem szakították meg mesterségesen. A mi célunk az, hogy lemásoljuk az ő fejlődésüket. A különbség csak annyi, hogy nekünk gyorsabban kell azt az utat befutni, amire nekik 100-130 évük volt. Tehát? Sok sikert Völgység-Hegyhát! Sok sikert magyar takarékok! Váradi Lajos A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet arról tájékoztatta lapunkat, hogy a takarékszövetkezet nyugalmazott főkönyvelője, a Felügyelő Bizottság tagja, Gajdos Gyuláné Panni, életének 68. évében váratlanul elhunyt. 1963 óta dolgozott a takarékszövetkezetnél, fiatalon kezdődött főkönyvelői pályafutása, amely munkakört nyugállományba vonulásáig, 1995-ig betöltött. Munkájával, közösséget összetartó személyiségével nagyban hozzájárult a takarékszövetkezet eredményeihez. Kedves emlékét megőrizzük!


Tksz-figyelő Félévszázados jubileumot ünnepeltek

Zalavölgye Takarékszövetkezet – az országos átlag fölött – Minden kezdet nehéz – tartja az „elkoptatott” szólásmondás. De ami Zalaszentgyörgyön történt „anno documál”, megcáfolja a sztereotípiákat. Ugyanis, amikor 1959. december 13-án megalakult az immár 50 éves Zalavölgye Takarékszövetkezet egyik jogelődje a Zalaszentgyörgy és Vidéke Takarékszövetkezet, a szervezési munka nehézségén túl nem volt komolyabb akadálya az alakulásnak.. Minden ment a maga útján; 105-en írták alá a belépési nyilatkozatot és összesen 10 ezer 500 Ft részjegyet jegyeztek. Ezekre az időkre is emlékezett dr. Tóth László, a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője a takarékszövetkezet 50 éves jubileuma alkalmából; a Zalaegerszegen megrendezett ünnepi küldöttgyűlésen, amelyen ott volt Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője, Bodnár Ottó, az OTIVA vezetője, alapító tagok, polgármesterek, vállalkozók. Dr. Tóth Lászlóval kapcsolatban említsük meg, hogy szövetkezeti pályafutását 1980-ben kezdte a Zalaszentgróti ÁFÉSZ-nél, ahonnan 1985-ben (25 éves jubileum!), a Zala megyei MESZÖV-be került, 1989-ben vette át a takarékszövetkezeti titkárság vezetését, 1993-tól a Vas–Zala megyei Takarékszövetkezeti Szövetség munkáját irányította. Szakvizsgával rendelkező jogász. Öt esztendeje áll a Zalavölgye Takarékszövetkezet élén. Irányítása alatt az országos átlagnál nagyobb mértékben fejlődött az általa vezetett hitelintézet. Mint azt a jubileumi rendezvény ünnepi szónokaként az elmúlt 50 évre visszatekintve dr. Tóth László elmondta, a megalakulás után az első fontosabb esemény 1968-ban történt, amikor a Zalaszentgyörgyi


Takarékszövetkezet kirendeltséget nyitott a megyeszékhely melletti Andráshidán. Néhány „csendes esztendő” után 1975-ben megtörtént az egyesülés a Nagylengyeli Takarékszövetkezettel, amely 1965-ben alakult. Ekkor új nevet vett fel a Zalaszentgyörgyi Takarékszövetkezet; nevük Zalavölgye Takarékszövetkezetre változott. 1979-ben, miután megszűnt a Búcsúszentlászlói Takarékszövetkezet, a Zalavölgye az egervári kirendeltséggel és a zalaszentiváni betétgyűjtő pénztárral bővült. A most jubiláló pénzintézet működési területe kialakulásának legutolsó fejezete 1999-ben íródott. Az 1957-ben alakult Zalalövői- és az egy esztendővel később létrehozott Türjei Takarékszövetkezet 1999. március 1-jén beolvadt a Zalavölgye Takarékszövetkezetbe, amelynek hálózata ezzel a pókaszepetki, a zalalövői, zalabéri, zalaszentgróti és óhidi kirendeltséggel és a salomvári betétgyűjtő pénztárral bővült. Még ebben az évben megvásárolták a Takarékbanktól a megyeszékhely központjában lévő fiókot, és Zalaegerszeg Kertvárosában is kirendeltséget nyitottak. Mindezzel a Takarékszövetkezet mérleg-főösszege 2 milliárd 100 millióról 3 milliárd 300 millió Ft-ra növekedett. 1999 végén már 9.817 eFt-ra nőtt a mérleg szerinti eredmény. Az alaprészjegy összegét 1000 Ft-ról 5000 Ft-ra emelték – másfél éves kiegészítési lehetőség után. A taglétszám jelentősen csökkent, ez 2009. december 31-én 615 főt tett ki. A teljességhez tartozik az is, hogy 2004-ben gazdaságtalan működés miatt be kellett zárni a zalabéri és óhidi kirendeltséget. Jelenleg – a központon kívül – 15

egysége van a Zalavölgye Takarékszövetkezetnek: 13 kirendeltség és 2 betétgyűjtő pénztár. A központ is méltó helyre került: Andráshidáról Zalaegerszeg szívébe, a Dísz térre, tehát méltó helyre, reprezentálva a szövetkezeti pénzintézet jó hírnevét. A szónok a Takarékszövetkezet 2009-ben produkált teljesítményéről is beszélt, amit nagymértékben befolyásolt a gazdasági válság. A nehézségek ellenére üzletpolitikai céljaikat teljesítették, igaz, néhány területen nem teljesültek a kitűzött célok. Ami annak köszönhető, hogy „Gazdálkodásukban a jövedelmezőséget és a biztonságot tekintették prioritásnak, nem pedig a mindenáron való növekedést. Ennek köszönhetően prudenciális helyzetüket megerősítették, a jövedelmezőségben jelentős gyarapodás következett be.” Adózás előtti eredményük csaknem 70 százalékkal haladta meg a tervezettet, majdnem elérték a 76 millió Ft-ot. A kamat és kamatjellegű bevételek majdnem elérték az 590 millió Ft-ot, viszont a ráfordítás csaknem 3 százalékkal elmaradt a tervezettől, főleg azért, mert nem voltak forintlikviditási problémáik, nem vettek részt a forrásokért folytatott kamatháborúban. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt évben a saját tőke 457 millió Ft-ról 507 millió Ft-ra úgy nőtt, hogy a Türjei TKSZ beolvadása miatt kapott OTIVA részjegytámogatás három éve megkezdett visszafizetésnek arányos részét az elmúlt évben is törlesztették, s két esztendő múlva a teljes támogatási összeget „lerendezik”. Tőkemegfelelési mutatójuk tovább javult, a jogszabályban meghatározott nyolc százalék helyett több mint tizennyolc százalékkal rendelkeznek. 37

Tksz-figyelő Az ünnepi beszéd után Subosits József, a Zalaszentgyörgy és Vidéke Takarékszövetkezet alapító tagja, majd Fitos Istvánné, a beolvadt Nagylengyel és Vidéke Takarékszövetkezet alapító tagja szólt a saját takarékszövetkezetük alapításának, tagszervezésének és forrásgyűjtésének nehézségeiről. Felszólalt az ünnepségen Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója, részletesen szólt a takarékszövetkezetek félévszázados fejlődéséről, megemlítve, hogy az elmúlt 20 évben kormányzati szintről a szektor nem kapott segítséget. Szavait idézve: „Nem sajnáljuk, hogy az elmúlt öt évben nem vettünk részt nagymértékben a devizahitelezésben. Jórészt kimaradtunk ebből, s most a kockázatunk is kisebb. 2010-ben végre eljutottunk oda, hogy felismerik: jó az, ami lokális, azaz – jó a magyar a háznál... A most működésbe lépett kormányzat az elmúlt hónapokban azt kommunikálta: támogasd a magyart, támogasd, ami a miénk. Optimisták vagyunk, várjuk, mi lesz az ígéretekből.” Varga Antal kiemelte: a Zalavölgye Takarékszövetkezet az országos átlag felett produkált. Tőkehelyzete jó, nyereségük figyelemreméltó. Van tehát

mire büszkének lenniük. Beszédének befejező aktusaként Szövetségünk vezetője nagy taps közepette átnyújtotta dr. Tóth Lászlónak a Jubileumi Zászlót. Szót kért a rendezvényen Bodnár Ottó, az OTIVA első embere, aki az OTSZ vezetőjéhez hasonlóan a legnagyobb elismerés hangján szólt az alapító tagokról. Bizony, ma is nagyon elkelne az a lelkesedés, eltökéltség, amilyennel ők annak idején munkához láttak, lerakva a takarékszövetkezet alapjait. Az évforduló jó alkalom arra, hogy újra végigtekintsük az elmúlt évtizedeket s büszkén állapítsuk meg, hová jutottunk. De ne feledjük: a takarékszövetkezeti integráció 4,6 százalékos részesedést harcolt ki magának a pénzpiacon. Ám itt sokkal többről van szó, mint amit a számok mutatnak. A takarékszövetkezetek szerepe felértékelődött. S bízzunk abban, hogy az új kormány színrelépésével a takarékszövetkezetek szerepe növekedni fog a vidék életében! Érdemes idézni egy rövid részletet Kovács Gyulának, a felügyelőbizottság elnökének felszólalásából, aki megemlítette, hogy Zalaegerszeg és környékén a rendszerváltást követően üzemek, gyárak, gazdál-

kodó szervezetek sora épült le és szűnt meg. A megye olyan büszkeségei váltak semmivé, mint a Ruhagyár vagy a Zalahús. A Takarékszövetkezet talpon maradt, fejlődésnek indult, s nagyszerű csapatmunkával olyan eredményt produkált, amire büszkék lehetnek. Az ünnepség záróakkordjaként Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezető igazgatója, dr. Tóth László elnök-ügyvezető és Cziráki Melinda ügyvezető oklevelet és jutalmat adott át az alapító tagoknak, majd a pincérek hatalmas tálcán hozták a pezsgőt. Amikor a takarékszövetkezet vezetői az alapító tagok asztalához léptek, hogy köszöntsék őket, az ünnepség egyik legidősebb résztvevője, a 82 éves örökifjú Subosits József, aki évtizedeken át dolgozott az ÁFÉSZ-ekért, és a takarékszövetkezet zalaszentgyörgyi megalakítástól kezdve a mai pedig a takarékszövetkezetekért, dr. Tóth Lászlóhoz fordult. – Elnök úr! Koccintsuk poharunkat a következő ötven év sikereire. Arra, hogy unokáink, dédunokáink is látni fogják, hogy virágzik a mi takarékszövetkezetünk! Összecsendült a két pohár. Kovai Iván Lőrinc

A Zalavölgye Takarékszövetkezet központja Zalaegerszeg szívében, a Dísz téren

38


Tksz-figyelő Látogatás Türjén Dr. Nagy László polgármester: „Nagyon jó a kapcsolatunk a takarékszövetkezettel” A mindig oly készséges Cziráki Melinda váratlanul azt mondta: − Említették, a 8-as úton mennek vissza a fővárosba. A festői szépségű Türje település útba esik, látogassanak el a faluba. Ezzel a községgel példamutató az együttműködésünk. Ez a javaslat akkor hangzott el a Zalavölgye Takarékszövetkezet központjában, amikor már túl voltunk a hivatalos megbeszélésen és már búcsúzkodtunk. Az ötletnek azért is örültünk, mert már korábban is hallottunk dr. Tóth Lászlótól, a TKSZ elnök-ügyvezetőjétől: minél több olyan települést kíván magának a takarékszövetkezet, mint „Türje”. Aki már járt ezen a vidéken, tudja: Zala a természet ajándéka. Szemet gyönyörködtető sokszínűséggel váltogatják egymást az erdők, rétek, dombok, völgyek. Türje egy gyöngyszem ezen a füzéren. Dr. Nagy László polgármester félretéve egyéb teendőit, szívélyesen fogad minket, és Türje történetével kezdi. − Sümegtől 15, Zalaszentgróttól csupán 6 km-re fekszik településünk, amelynek nevezetessége a Türje nemzetség XIII. századi, majd a török pusztítást követően a XVIII. században ismét felvirágzó premontrei prépostság. A XIII. század első feléből származó román stílusú, háromhajós, kéthomlokzatú tornyos bazilika a középkori nemzetiségi monostortemplomok egyik legszebb példája. Alapítója az a Türje nemzetségbeli Dénes, aki az 1220−1230-as években II. András és fia halicsi és kunországi hadjárataiban aktívan részt vett. A tatárok elől menekülő IV. Bélát Zarába is elkísérte, ezért „hűségének igen kedves odaadása”, hadi érdemei miatt a királyi kegy magas pozíciókba helyezte, s kétszer volt az ország nádora. Tömören ennyit az 1800 lakosú Türje múltjáról. Ami pedig a polgármester úr múltját illeti: miután Zalaegerszegen érettségi vizsgát tett a Csányi László szakközépiskolában, a


tűzoltóság állományába került, később a BM akadémián szerzett tűzoltótiszti képesítést, több beosztásban dolgozott, 1984-től 1996-ig megyei tűzoltó parancsnok, tűzoltóezredes, a Belügyminisztérium főtanácsosa. − Hogyan lett tűzoltóból polgármester? − kérdeztük dr. Nagy Lászlót. − Miután 1996-ban nyugdíjba mentem, munkát vállaltam a megyei önkormányzatnál, hogy jövedelmemet kiegészítsem. Onnan kerültem haza Türjére 1998-ban, s megválasztottak a falu első emberének. Azóta is ebben a beosztásban dolgozom.

− Fontosabb fejlesztések? − Ezzel kapcsolatban azt emelném ki, hogy felújítottuk az iskolát, óvodát. Erre több mint 250 millió Ft-ot költöttünk. De megújult a falu főtere, több utcája. Rendbe tettük a templomot, a szentély freskóit és a főoltár képét, a híres 18. századi oltárképfestő Dorffmeister István talán legkiemelkedőbb alkotását. Csodálatos élmény ebben gyönyörködni, jönnek is szép számmal a turisták. − A falu lakóinak élete régebben alighanem kötődött a papi rendhez... − Így van, főleg mezőgazdasággal és szőlőműveléssel foglalkoztak. Ebből éltek a családok. Manapság? Az utóbbi években 10 százalék környékén volt a munkanélküliségi ráta. Igen sok a kényszervállalkozó, a többség eljár dolgozni Zalaegerszegre, Zalaszentgrótra. A mezőgazdaság és a faipari tevékenység

nyújt úgy-ahogy megélhetést Türjén és környékén. Mindent megteszünk, hogy helyben közmunkával segítsünk a családoknak. Ipari parkot is kialakítottunk, azonban nehéz a folyamatos tevékenység biztosítása. Úgy is próbálunk magunkon segíteni, hogy a saját területünkön igyekszünk termelőmunkát végeztetni a munkanélküliekkel. Nem létezik már az egykor jó hírű téesz. Küszködnek a családi gazdaságok, őstermelők, a kft.-k. − Miként alakult ki a kapcsolatuk a Zalavölgye Takarékszövetkezettel? − Annak idején két kereskedelmi bank is a bürokrácia magasiskoláját járatta, produkálta velünk. A teszetoszaság miatt végül betelt a pohár a képviselőtestületnél. Községünkben volt kirendeltsége a takarékszövetkezetnek, munkájukat ismertük, kapcsolatban is voltunk egymással. Megkerestük a takarékszövetkezet vezetőit azzal, hogy új számlavezetői bankot akarunk. Ajánlatuk sokkal jobb volt, mint amire számítottunk. Kérésünkre még ATM-et is telepítettek Türjére, aminek nagyon örültek a falu lakói. Együttműködésünk a takarékszövetkezettel az évek során elmélyült. Nyugodt szívvel mondhatom: kapcsolatunk nagyon jó! Őszintén megvallom, néha elmorfondírozom azon, milyen kár, hogy nem hamarabb váltottunk bankot! − Mire futja a költségvetésből? − Úgy tűnik, hogy a legszükségesebb beruházásokra lesz pénz, szeretnénk felújítani az orvosi rendelőt, a kultúrházat. Igyekezünk kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket. És persze kíváncsian várjuk, hogy lesz ereje az új kormánynak a szükséges lépések megtételére; a bürokrácia visszaszorítására, a közigazgatás, adóügy stb. egyszerűsítésére, a munkanélküliség csökkentésére. Ez utóbbin, akár hatékony közmunkaprogrammal is sokat lehet segíteni. De csodát azért senki se várjon! K. I. L.

39

Tksz-figyelő Egy sikeres családi vállalkozás Végh Zsolt (Zalaegerszeg) Szinte kapásból sorolják a Zalavölgye TKSZ-nél azoknak a sikeres mezőgazdasági vállalkozóknak a nevét, akikkel példamutatóan jó a pénzintézet kapcsolata. Sajnos, nincsenek nagyon sokan. De azért vannak. A véletlen folytán Végh Zsoltra esett a választásunk. Őt mutatjuk be lapunk olvasóinak. – A családi sertéstartás nálunk csaknemhúsz éve kezdődött. Édesapánk biztatására a testvéremmel Végh Róberttel vágtunk bele, a rendszerváltás idején. Még jó, hogy nem csűrtük-csavartuk a dolgot, mert később még nehezebb lett volna. Eleinte csak hízlalással foglalkoztunk, több kisebb telepen turnusonként 2000–2500 db sertést hizlaltunk. – Hogyan jutottak ehhez a szép, korszerű sertéstartó telephez? – Nem volt egyszerű. Ez a telep előbb a Zalaszentgróti Állami Gazdaság tulajdona volt. Amikor megindult az privatizáció, eladták egy magánvállalkozónak, aki tönkrement. Tőle a Zalahús Rt. vette meg. Ez a cég is, mint annyi más a megyében, az országban lehúzhatta a rolót. Mert a rendszerváltás, a liberalizáció éppen a mezőgazdaságot csapta arcul legjobban. Azt a magyar mezőgazdaságot, amely egykor világhírű volt! A telepet üresen és erősen lerobbant állapotban vásároltuk meg. – Nekiláttak a fejlesztésnek... – Így van. Ez a folyamat beindult nálunk, uniós pályázatok és nemzeti források segítségével fokozatosan újítottuk, bővítettük a telepet. Jelen pillanatban 1700 kocát és annak a szaporulatát tartjuk a telepen. A fejlesztések megvalósításához a saját erőn kívül a takarékszövetkezet biztosította a forrásokat. – Egy ilyen vállalkozásnál kulcskérdés a takarmányellátás. Ezt hogyan oldják meg? – Tulajdonunkban van egy kft-ként működő takarmánykeverő üzem is nagykapacitású tárolókkal, illetve színvonalas

40

technológiával. Az üzem kizárólag a mi állományunknak állít elő takarmányt. Gondolhatja, mennyire ügyelünk a minőségre. A jó termelés alfája és omegája a takarmány minősége. Keresik is a termékeinket külföldön és idehaza egyaránt. Vevőink között megtalálhatóak a kis és nagy vágóhidak és fedolgozók. Vállalkozásaink nettó árbevétele az elmúlt évben meghaladta az 1 milliárd 300 millió Ftot. Erre nincs is panaszunk, hanem... – A nehézségekre gondol? – Ma Magyarországon nehéz a vállalkozók élete. Kezdeném az állandóan ingadozó sertésfelvásárlási árakkal. Nagy

a kintlevőség, igen sokan tartoznak nekünk. Az utóbbi években több jelentős tétel kifizetése maradt el a cégfelszámolások miatt. De még ennél is nagyobb baj, hogy nem lehet több évre előre tervezni, az üzletek olcsó, bizonytalan eredetű import árukkal tömik tele polcaikat. A piac nincs tekintettel a költségekre, mindig a keresleti-kínálati pozíció határozza meg a felvásárlási árakat. – Az Európai Unió nem tud segíteni? Talán akarna, de nincs abban a helyzetben. A parttalan világkereskedelemnek nem képes gátat szabni. Ugyanakkor a hazai termelőkkel maradéktalanul betartatják a túlzottan is szigorú előírásokat. Az EU által kiírt felzárkóztatási és fejlesztési pályázatok segítenek, de elap-

rózottak, komplikáltak. A vastag bürokrácia (pl. közbeszerzés) jócskán megdrágítja a költségeket. Évekig is eltarthat, amíg egy pályázat a beadástól a kivitelezés szakaszába érhet. Ettől függetlenül aki talpon akar maradni annak az előírásokhoz, pályázati kiírásokhoz alkalmazkodni kell. Mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Magyarországon eddig vállalkozásbarát volt a politika. Az új kormány sok mindent ígér, hogy megkönnyítse a vállalkozók életét, fellendítse az ország gazdaságát. Meglátjuk, mit tart be az ígérethalmazból. – A takarékszövetkezettel hogyan kerültek kapcsolatba? – Vállalkozásunk elején bérhízlalási konstrukcióban hízósertéseket szállítottunk a Zalahús Rt-nek, a tevékenységhez forgóeszköz-hitelre volt szükségünk. Ez a nagy cég sok bankkal állt kapcsolatban, ők ajánlották a takarékszövetkezetet. Az évek során mind szorosabb együttműködés alakult ki közöttünk. Mivel elégedettek voltunk velük, az érdekkörünkbe tartozó vállalkozások folyószámláját is a takarékszövetkezet vezeti. – Nem próbálták elcsábítani a kereskedelmi bankok? Nekünk megfelel a Zalavölgye Takarékszövetkezet. Ismerjük vezetőit, akik jó szakemberek, bízunk bennük. Rájuk mindig számíthatunk. Befejezésül arról érdeklődtünk Végh Zsolttól, hogy véleménye szerint emelkedik-e idén a hús ára a rendkívüli időjárás miatt? – Elképzelhető a takarmánypiacon keresletnövekedés, ami megnyilvánulhat áremelkedésben. Ugyanakkor az állati eredetű élelmiszerek árának emelkedése is várható. A gabonapiacon nagy árrobbanásra már csak azért sem kell számítani, mivel a hazai abrakfogyasztó ágazatok (sertés, baromfi) az EU-csatlakozás óta gyakorlatilag megfeleződtek. K. I. L.


Tksz-figyelő A kabaiak tartják a jó tempót

Kirendeltséget avattak Debrecenben Amikor Kabára készülődtünk Hegedűs Imréhez, a takarékszövetkezet elnökéhez, nem magyar halhatatlanok irodalmi idézeteit, örökbecsű gondolatait böngésztük, hanem számokat, adatokat, kimutatásokat. Ez nagy hiba volt! Hegedűs Imre ugyanis azt kérdezte beszélgetésünk első perceiben: – Ismeritek ezt az idézetet? „Nem az idő halad: mi változunk, / Egy század, egy nap szinte egyre megy.” – Kérdő tekintetünkre nyomban jött a válasz is. – Madách Imre szavai ezek. Az elmúlt napokban töprengtem el ezen. Tíz évvel ezelőtt lettem a takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. Bizony! Bárhogyan is van, az idő sebes szárnyakon repül!... Ekkor „ugrott” be az emlékezet filmkockáin a 2000-ben megtartott küldöttgyűlés, ahol egyhangúan választották meg a TKSZ első emberének. Sokan és jól ismerték Kabán és környékén. Ahogy mondták róla: Imre a kompromisszumok embere, vele lehet tárgyalni, s megtalálni a megoldást. Először villanyszerelő szakmunkás volt, majd munka mellett érettségizett Debrecenben a jó nevű Fazekas Mihály gimnáziumban. 1979-ben üzemmérnöki diplomát vehetett át a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, később üzemszervező agrármérnöki szakon is diplomát kapott, megszerezte a mérlegképes könyvelői oklevelet is. Miután beleunt a sok oktalan politikai támadásba, amelyet a rendszerváltás után az új királycsinálók zúdítottak a termelőszövetkezetekre, otthagyta ágazatvezetői állását. Kilépett a jó nevű kabai tsz-ből, és családi vállalkozást alapított. Ezzel párhuzamosan a Galli-Coop Rt.-


nél, majd a Hajdú Bét-nél dolgozott vezető beosztásban. A Kabai Takarékszövetkezet Igazgatóságába még 1979-ben beválasztották, 1996-ban a Cenzúra Bizottság vezetésével is megbízták. Szinte biztos volt, ha a korábbi elnök nyugdíjba vonul, Hegedűs Imre az elnöki poszt várományosa. 2002-ben, majd 2008ban is megerősítették pozíciójában. Néhány éve a „Takarékszövetkezeti Érdemérem” kitüntetést is átvehette

Hegedüs Imre, a takarékszövetkezet elnöke

az OTSZ-től. Talán mondanunk sem kell: Hegedűs Imre felhasználva gazdag tapasztalatait értő kézzel irányítja a takarékszövetkezet. Érdemes elmondani, hogy az 1958-ban alakult Kabai TKSZ jelenlegi működési körzete úgy alakult ki, hogy még a rendszerváltás előtt csatlakozott a kabaiakhoz a földesi, majd 1999-ben a Nagyrábé és Vidéke TKSZ olvadt be. 2000ben még igencsak szerények voltak a kabaiak mutatói. 1 milliárd 240 millió Ft volt a mérleg-főösszeg, a saját tőke pedig 96 millió Ft. Tavaly

– gazdasági válság ide vagy oda – igencsak jó évet zártak. Ma 4,3 milliárd Ft mérlegfőösszeg közelében járnak. Saját tőkéjük megközelíti a 480 millió Ft-ot. Míg 2008-ban 36 millió Ft nyereséget könyvelhettek el, tavaly e téren csaknem 70 millió Ft volt az adózás előtti eredmény. Összességében elmondható, szépen túlteljesítették üzleti elképzeléseiket. Ezt 39 dolgozójuknak és a 9 kirendeltségben végzett színvonalas munkájuknak köszönhetik. A visszafogott hitelezés mellett (hitel/betét arány: 56 %) a hitelállomány növekedése, egy év leforgása alatt 42 millió Ft volt. A betétállomány is növekedett mintegy 100 millió Ft-tal. Igyekeztek kihasználni a térségükre jellemző mezőgazdasági lehetőségeket. Hitelképes ügyfeleik számára széles kínálatot biztosítanak. Az aktívabb kihelyezés, a növekvő hitelállomány az elszámolt értékvesztést (céltartalék) is növelte elsősorban a fogyasztási hitelek romlása miatt. Az egyedi minősítés értékhatárát 10 millió Ft-ra módosították, ami a minősítési kategóriákon belüli átrendeződést is indított. A kihelyezéseknek jelentős részét képezi a mezőgazdasági hitel, aminek viszonylag alacsony a kamata. Ennek ellenére térségünkben ennek az ágazatnak a hitelezésére van szükség és lehetőség, ezt folytatjuk is tovább. – Mit mutatnak az idei év adatai? – A május végi gyorsjelentést átböngészve elmondhatom, jó közepes a teljesítmény, erre számítottunk is. A hajrá természetesen a második félévben lesz, szeretnénk megközelíteni tavalyi eredményeinket. Remélhetőleg segít a forgalom felfutásában új kirendeltségünk átadása, amely június végén lesz Deb41

TkSZ-fIgyelő recenben. A megyeszékhely frekventált helyén lévő – mellette van a zálogfiókunk is – 110 négyzetméter alapterületű egységünktől új ügyfeleket és eredményt várunk. Bár a népi bölcsesség azt tartja, hogy minden kezdet nehéz, én bízom abban, hogy az új fiókunk hozzájárul takarékszövetkezetünk stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodásához. – Nemrég megjelent hír, miszerint Ön elvállalta a Takarékszövetkezetek Hajdú-Bihar Megyei Szövetségének elnöki tisztét társadalmi munkában. – Felkértek erre a megyei takarékok vezetői. Érezve a bizalmat, én

örömmel mondtam igent. Azt is elárulom, miért. Itt nálunk, a kabai takaréknál jó közösség alakult ki. Hála a kialakult ütőképes csapatnak, ma már több energiám marad a szektor, ahogy én régebben fogalmaztam volna, a mozgalom közös ügyeire. Még akkor is így gondolom, ha a szövetségek száma kis hazánkban is csökken. Az elmúlt két évtizedben (a mi szövetségünk is 20 éves) a takarékszövetkezetek erősen differenciálódtak. Valószínű, ennek hatására, vannak, akik úgy vélik egy nagyméretű takarékszövetkezetnek már nincs szüksége közösségre. A piacon egymásnak

is konkurenciája vagyunk, lehet, hogy egy jól működő szövetségben ennek negatív hatását is lehetne csökkenteni, feltételezve egy pozitív hozzáállást. Meggyőződésem, hogy szükség van a szövetségre, hasznára válhat a takarékoknak. Frissítő pezsgést kell vinni a szövetség tevékenységébe, én erre látok lehetőséget. Tömören szólva: belevágok, vállalom a többletmunkát a közösségért. Aztán majd meglátjuk. „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál” – írta Madách, ami napjainkban időszerű. K.

mIT IS mondoTT a kabaI aSSZony? Legutóbb Kabán járva jegyezhettük fel Szegi Emma polgármester szavait, aki az elismerés hangján szólt a több mint 50 éves Takarékszövetkezetről, ahol hite szerint mindig jó „mesteremberek”, szakemberek dolgoztak. Tükrözi ezt a töretlen fejlődés, a működési terület kiterjedése és a szolgáltatásokat, termékek folyamatos bővülése. És persze az emberek bizalma a pénzintézet iránt, hiszen tudják: pénzük jó helyen van a Kaba és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A település és környéke valaha a Sárrét szerves része volt. Hatalmas területet borított a mocsár, melybe a folyók parttalanul vesztek bele. A vízzel borított legelőket kanyargós erek sokasága szabdalta. Az itt élő nép állattartásáról volt híres, hiszen olyan kövér fű nőtt, hogy elbújhatott benne a jószág. A vizekben halat, csikot, nadályt, vadmadarakat, bőségesen lehetett fogni. A mocsarak lecsapolása másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött. Móricz Zsigmond a XX. század elején így írt Sárrét lakóiról: „Csudálatos nép ez. Tele erővel, egészséggel, munkakedvvel. Csak a természeti viszonyok sújtják.” A nagy magyar író műveit ismerve bízvást állíthatjuk, ha találkoztak volna, minden bizonnyal regényhőst mintázott volna Móricz Zsigmond Hegedűs Imré-

42

ből, a Kabai Takarékszövetkezet elnökéből. Aki a település történetével kapcsolatban elmondta, hogy volt erre tatárjárás, török uralom. De nemcsak ezt élte túl ez a nép, hanem a pestisjárványt, a természeti katasztrófákat. Mindig talpra állt és megtalálta a boldogulás útját. Az utóbbi évtizedek legnagyobb „katasztrófájának” ezen a vidéken mindenképpen a Hajdusági Cukorgyár sorsát tartja. Mint ismeretes, több mint harminc évvel ezelőtt Kabán épült fel Magyarország legnagyobb cukorgyára. Volt, amikor több ezer ember dolgozott itt. Később részvénytársasággá alakultak, kiszolgáló vállalkozások, kft.-k jöttek létre, de a cukorgyári létszámnak csak a töredékét alkalmazták. Aztán az uniós gazdasági változások miatt 2007ben végleg be kellett zárni a hatalmas létesítményt. Szegi Emma polgármester annak idején azt nyilatkozta lapunknak: nincs ok a pánikra, mert az EU úgy döntött: a cukorgyár helyén bioetanol üzem lesz. Még a miniszter is eljött Kabára az ünnepélyes alapkőletételre. Azóta semmi sem történt. Ugyanis az Európai Unió olyan tanulmányok birtokába jutott, amelyek azt állítják, hogy a bio üzemanyagok alkalmazása hosszabb távon jobban károsítja a környezetet,

mint a most használt hagyományos fosszilis üzemanyagok. Hogy előbb-utóbb felépül-e az új üzem a cukorgyár helyén – ahol néhány kisebb vállalkozás azért működik – egyelőre senki sem tudja.De hogy ne szomorkodjunk, azt ajánlotta a város vezetője, nézzük meg nevezetes épületeiket, gyógyvizes fürdőjüket, sétáljuk körbe a főteret, ahol hatalmas terméskövekbe vésett feliratok hirdetik Kaba nevezetességeit, bölcsességeket. Tudománytörténeti érdekesség az 1857. április 15-én a település határában lehullott meteorkő, amelyben szerves anyagokat találtak. Ez arra utalhat, hogy más égitesteken is lehet a földihez hasonló szerves élet. A jelképes köveket böngészve azt is megtudhattuk: Mit is mondott a kabai asszony? A felirat szerint ezt: „Igyunk egyet, komámasszony!” Amikor sétánkról beszámoltunk Hegedűs Imrének, a jó kedéllyel, humorérzékkel megáldott elnök kifejtette: amikor ő annak idején a takarékhoz került, utánajárt ennek a szállóigének. Kiderítette, a két kabai asszony valóban ivott egyet itt a főtér mellett, de aztán átsétáltak ide a takarékba. „Hogy pénzt hoztak-e vagy hitelt jöttek felvenni, azt nem sikerült kiderítenem. Ám a lényeg: számunkra jól végződött a dolog!” K


Gazdaság Gazdasági akcióterv Orbán Viktor kormányfő 29 pontból álló akciótervet mutatott be, amelynek elsődleges célja a költségvetési hiány túllépése irányába mutató kockázatok kezelése mellett a kis-középvállalkozások és a lakosság számára jelentős mértékű adócsökkentés feltételeinek megalapozása. Miután az új kormány elfogadta az idei 3,8%-os, ill. a jövő évi 3%os hiánycél fenntartását, az azt övező kockázatok kezelése kiemelt fontosságú. Az idei évi hiánnyal kapcsolatos kockázatokat egyes adóbevételek elmaradása, valamint egyes fejezeti kezelésű kiadások túlszaladása jelentette. Ezek alapján mintegy 170-230 milliárd forintos hiánytúllépésre lehetett számítani. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kockázatokat pedig az eredetileg tervezett szja módosítás miatti bevételkiesés fedezetének hiánya jelentette, amely mintegy 0,8%-os GDP arányos hiánytúllépést feltételezett további intézkedések hiányában. Ezen kockázatok kezelése érdekében a kormányfő bejelentette, hogy az idei évre tervezett 13 milliárd forintnyi banki különadó helyett 200 milliárd forint bevételt vár el a bankoktól, biztosítóktól és lízingcégektől. Ezen kívül 120 milliárddal csökkentik az állami intézmények kiadásait, valamint 15%-kal, azaz 48 milliárd forinttal csökkentik az állami vagyonkezelésben részt vevő cégek bértömegét. Az intézkedések, amennyiben teljesen végrehajthatóak, az idei költségvetési kockázatokat bőségesen fedezhetik, a jövő évi hiány elérése azonban kockázatossá válhat, amennyiben a kitűzött intézkedések csak részben hajthatóak végre. Ebben az esetben további hiánycsökkentő intézkedésekre lehet szükség. Az egykulcsos, 16%-os családi adózás mellett az alacsonyabb jövedelműek adójóváírásának kivezeté-


sére két év alatt kerül sor. Az eredeti tervek szerinti (a szuperbruttó alapján kivetett alsó, 17%-os adókulcs sávhatárának 15 millió forintra emelése) adócsökkentés bevételcsökkentő hatását az intézkedések ellensúlyozni tudják, így gyakorlatilag csak a 17%-os, effektíve 21,6%os alsó kulcs 16%-ra való csökkentését és a felső kulcs eltörlését kell ellensúlyozni. Erre az adójóváírás kivezetése adhat fedezetet, ami azonban csak két év alatt esedékes, ezért a 2011-es költségvetés bevételeire kockázatot jelenthet. A kis-középvállalkozások számára kedvező, hogy a 10%-os kedvezményes társasági adót 50 millió forint helyett 500 millió forint árbevételig lehet igénybe venni. Az intézkedés várhatóan kevés számú céget érint, így az adókiesés 10 milliárdos nagyságrendű lehet. Tíz kisadót eltörölnek, amelyek jellemzően kevesebb bevételt hoztak, mint az erre fordított adminisztráció költségei (például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék eshet áldozatul). Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni. Az 51 fajta beruházási engedély egyharmadát eltörlik. Áfamentes lesz az adományozás. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára. A kiadásokat csökkentő tervek:

Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában. A közszféra bérkiadásait átalakítják. A költségvetési bérek felülvizsgálata. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el. Szociális biztonsággal kapcsolatos intézkedések: Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz, a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen. Másodlagos élelmiszer43

gaZdaSág - kITekInTéS vizsgálatot vezetnek be. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között. Az intézkedések középtávú növekedésre gyakorolt hatása enyhén pozitív lehet, amelyet a bankok megadóztatása miatti gyengébb hitelkínálat korlátozhat. A kis-középvállalkozások aktivitására, a fogyasztásra, a megtakarításokra, valamint a versenyképességre gyakorolt pozitív hatás azonban ellensúlyozhatja a várhatóan visszafogottabb, esetlege-

sen dráguló hitelkínálatot. Mivel az intézkedések számos ponton nem kellőképpen részletezettek, ill. az időzítések egyes esetekben hiányosak – tekintve, hogy javaslatokról, és nem konkrét törvénytervezetekről van szó - , az intézkedések pontos hatásait még nem lehet megállapítani. Kockázatot jelenthet a bankadó túlzottnak tekinthető mértéke. Emellett a kockázatokat növelheti, ha a jövő évi növekedés elmarad a várakozásoktól, mivel a középtávú költségvetési pálya nagyrészt a gazdasági ciklus felfutása során javuló adóbevételek automatizmusára épül. Ezt elméletben alátámaszthatja, hogy 4%-os idei államháztartási

hiány esetén a ciklikusan kiigazított (azaz a gazdasági visszaesés bevételcsökkentő hatásaitól megtisztított) elsődleges strukturális egyenleg 1,2%-os GDP arányos többletet mutat a jegybank számításai szerint. Ugyanakkor, a kockázatok ellenére Magyarország feltehetően nem kap engedélyt, hogy jövőre az államháztartás hiánya meghaladja a %-ot, tekintve, hogy Magyarország 2004 óta folyamatosan a túlzott deficit eljárás alatt áll, és eddig már kétszer kapott haladékot a kritérium elérésére. Mivel a hazai gazdaság már túljutott a recesszión, nem indokolt a további halasztás. Suppan Gergely

hogy figyelembe kell venni Európában a bankipar sokszínűségét, s a szövetkezeti bankok specifikus jogi helyzetét. Tekintettel a szövetkezeti részjegyekre, kérte, hogy azokat ismerjék el a tőke részeként. Megemlítette a szövetkezeti bankok egyéb gondjait is, mint például a kisebbségi érdek választhatóságát, vagy a likviditási szabványok meghatározását. ++++++++++++ Az Európai Bizottság konferenciát szervezett „Pénzügyi Írástudás – Dolceta” címen. A konferencián tanárok, a kormányok és fogyasztói szervezetek és a bankipar képviselői vettek részt. Egy új, „Dolceta” elnevezésű online pénzügyi oktatási eszközt mutattak be. Dalli biztos felvázolta prioritásait a pénzügyi szolgáltatások terén követendő fogyasztóvédelmi politikát illetően: pénzügyi oktatás, szerződéskötés-előtti tájékoztatás és pénzügyi tanácsadás. Bejelentette azt is, hogy a Bizottság próbavásárlásokhoz fog folyamodni a bankoknál, hogy ellenőrizni tudja a tanácsadás minőségét. A DG Markt részéről Emil Paulis hangsúlyozta, hogy a bankoknak meg kell mutatniuk, hogy szociálisan felelősek, s hozzátette: a

pénzügyi írástudás segíti a termékek minőségének jobbítását, fokozza a versenyt és csökkenti a kockázatot. Megjegyezte azt is, hogy Barnier biztos úgy tervezi, hogy egy új megállapodásra tesz javaslatot a pénzügyi szektor és a társadalom között, a pénzügyi szektorba vetett bizalom helyreállítása érdekében. +++++++++++++ 2010. június 5-én a G20-ak találkozóját a dél-koreai Busan városában rendezték meg, melyen a világ legfejlettebb 20 országának pénzügyminiszterei és jegybankelnökei vettek részt. Megállapították, hogy a világ gazdasága a reméltnél hamarább áll talpra, jóllehet, régiónként és országonként különböző mértékben. Kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy erősebb tőkepozíciókat és likviditási szabványokat biztosítsanak a bankrendszerben, s ezért teljes mértékben támogatják a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság munkáját. Bátorítják a pénzügyi biztonsági hálók kiépítését, s egyetértenek azzal, hogy szükség van nemzeti, regionális és multilaterális erőfeszítésekre ahhoz, hogy kezelni tudják a tőke volatilitást, megakadályozzák a válság terjedését. Összeállította: V.L.

hírek brüSSZelből Nemzetközi Szövetkezeti Év 2012 Amint ismert, az ENSZ Közgyűlése a 2012-es évet a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította. Az Európai Szövetkezeti Bankok Egyesülete (ESZBE, Brüsszel) arra kívánja használni ezt az alkalmat, hogy ekkor rendezze meg a Szövetkezeti Bankok 5. Konvencióját. Ugyan ennek a találkozónak a fő témáját még nem határozták meg, de különböző opciók már felmerültek, mint például: pénzügyi oktatás specifikus megközelítése; a szövetkezeti bankok irányítási rendszere és a rugalmasság; a válságból való kiút a szövetkezeti értékek mentén. Az Európai Parlament is külön beszámolót szándékozik készíteni erre az alkalomra. +++++++++++ Frankfurtban 2010. június 1-én a Bundesbank (a Német Nemzeti Bank) adott otthont a Bázeli Bankfelügyelet által összehívott találkozónak. Erre az ülésre – melynek címe „a bankrendszer rugalmasságának erősítése” volt – meghívást kapott az ESZBE is. Mintegy 40 réstvevő jelent meg a bankipar részéről, valamint a felügyeleti szervektől. Hervé GUIDER, az ESZBE vezérigazgatója kiállt amellett,

44


Gazdaság Kétszer ad, ki gyorsan ad! A májusi időjárás kíméletlen volt, sok tekintetben évszázados negatív rekordokat döntött meg. Az ország szinte fuldoklik az özönvízszerű esőzések nyomán kialakult árvizek és belvizek következményeitől. Hazánk több megyéjében a viharok okozta károkat még fel sem tudták mérni, június elejére a folyók ismét kiléptek medrükből, a belvíz pedig egyre nagyobb területeket foglal el. Társaságunkhoz június közepéig több mint 2 000 kárbejelentés érkezett, mintegy 180 millió Ft kárértékben. Mindent megteszünk károsult ügyfeleink érdekében, munkatársaink hosszabbított munkaidőben, gyorsított kárkifizetési rendszerben dolgoznak, hogy minden ügyfelünk minél hamarabb hozzájuthasson a kártérítési összeghez. Sajnos az elmúlt évek időjárás-változásai rávilágítottak arra, hogy a szélsőséges időjárás senkit nem kímél. Azokon a területeken, melyeket nem érintett az áradás vagy a belvíz, az özönvízszerű esőzés okozta beázás és szélvihar hagyott maradandó nyomokat. Ezekre a vagyoni károkra a biztos megoldást kizárólag a megfelelő értékű lakásbiztosítás jelentheti. Lakásbiztosítással az ingatlanok megközelítőleg 72%-a rendelkezik ma Magyarorszá-

gon, de éppen azok a tulajdonosok nem kötnek biztosítást, akik önerőből képtelenek finanszírozni az ingatlan rendbehozatalát. A meglévő biztosítások esetén gyakori probléma az alulbiztosítottság. Ez a kárfelméréskor válik nyilvánvalóvá, amikor a biztosító csak a biztosítási szerződésben szereplő értékek alapján tud kártérítést fizetni, mely alulbiztosítottság esetén jóval a valódi kárérték alatt is lehet. Közös felelősségünk, hogy nyomatékosan felhívjuk ügyfeleink figyelmét a lakásbiztosítások jelentőségére, az értékkövetés szükségességére. Önök is sokat tehetnek ügyfeleik biztonságáért azzal, ha figyelmükbe

ajánlják a korszerű HÁZ-TARTÁS lakásbiztosítást. Így baj esetén - amikor egész életük munkáját, otthonukat, összegyűjtött értékeit pár perc leforgása alatt romba döntheti a természet - mindössze havonta alig több mint két mozijegy áráért, lesz hova fordulniuk segítségért. A lakásbiztosítással már rendelkező ügyfeleik figyelmét pedig arra célszerű felhívni, hogy időről időre érdemes megvizsgálni, hogy biztosításuk meglévő értékeikre még mindig kellő védelmet nyújt-e, nincs-e szükség a szerződés átdolgozására. Érdi Katalin marketingvezető

Bankbiztonsági Szakmai Konferencia – Közös erővel a biztonságért A gazdasági válság miatt megsokasodott rablások következtében összehívott májusi Bankbiztonsági Szakmai Konferencián Filvig István elnök-vezérigazgató úr mellett előadást tartott Neumann Péter biztonsági szakértő, aki egy valódi bankrablás videó felvételeit elemezve adott hasznos élet- és vagyonvédelmi tanácsokat. A gazdasági válság a pénzügyi nehézségekkel együtt magával hozta a va-


Filvig István elnök-vezérigazgató

gyon- és élet ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények számának intenzív növekedését, melyek sajnos egyre gyakrabban irányulnak takarékszövetkezetek ellen is. A szakmai konferencia célja az volt, hogy partnereinkkel közösen keressünk megoldást arra, hogy meggátoljuk a rablások számának növekvő tendenciáját. A takarékszö-

45

Gazdaság vetkezeteket ért rablásokról, a keletkezett károkról, valamint az elmúlt években ezekre jellemző tendenciákról Ács Tamás vagyonkárrendezési osztályvezető, valamint Szabó Géza vállalkozói vagyonbiztosítási főosztályvezető tartott előadást. Kitértek azokra az eseményekre, amelyek bekövetkezhetnek a rablások során, tájékoztatást adtak arról, hogy milyen biztonsági megoldásokkal csökkenthetők a kockázatok. Részletesen ismertették a biztosítási szerződések rablásokra vonatozó feltételeit, amelyek alapján a kárrendezés történik. Az előadások azzal is foglalkoztak, hogy egy modern pénzintézet portfóliójában, milyen típusú vagyonbiztosításoknak kell szerepelniük. Neumann Péter biztonsági szakértő egy valódi krimit mutatott be. Egy

bankrablás képkockáin szemléltette, hogy sajnos egy bank kirablásához mindössze 1 perc elegendő. Bemutatójában elemezte a rablások technikai jel-

lemzőit, a bűnözők pszichés viselkedési szokásait, illetve a banki alkalmazottak célszerű viselkedését a támadás során; végül pedig a megelőzés és az értéktáro-

lás korszerű eszközeit is ismertette. Előadása után vitafórum keretében nyílt lehetőségük a résztvevőknek javaslatok felvetésére, véleménycserére. A Konferencia konklúziójaként a résztvevők megállapodtak abban, hogy szükségszerű a takarékszövetkezeti fiókok biztonságtechnikai rendszereinek felülvizsgálata, modernizációja, a biztosítási szerződéseik felülvizsgálata és az alkalmazottakat készség szinten fel kell készíteni teendőikre egy rablás alkalmával. Az együttgondolkodás, véleménycsere a jövőben tovább folytatódik a takarékszövetkezetek biztonsági rendszereinek megerősítése, értékeik és munkatársaik fokozottabb védelme érdekében. Szabó Géza vállalkozói vagyonbiztosítási főosztályvezető

A XII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyről Az idén tizenkettedik alkalommal találkozhattak, így már jó ismerősökként köszönthették egymást az Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre nevező borászok, pontosabban a benevezett borok és bírálóik. Mondhatjuk, hogy a borverseny az elmúlt tucat év alatt értékteremtő fórummá alakult: borászatok, pénzügyi partnerek, szervezők, borbírák, sajtósok találkoznak évről-évre, hogy együttes munkájuk eredményeként gazdagodjon a vállaltan privilegizált takarékszövetkezeti közösség. Az Országos Takarékszövetkezeti Borverseny, a kezdetektől mentor szerepet kíván betölteni, célja, hogy segítse a takarékszövetkezeti kapcsolattal rendelkező borászatok szakmai fejlődését, támogassa a borok piacra jutásának esélyét. A bírá46

lati tapasztalatok átadásával segíti a termelők szakmai fejlődését, ezzel is gyarapítva a magyar borászat hírnevét, jövőbeni sikereit. A verseny különös értéke, hogy a családi, sőt ennél is kisebb, kevésbé gyakorlott pincészetek számára elérhetővé teszi az országos szintű és nemzetközi színvonalú megmérettetést. A neves borbírák 2010-ben 240 nevezett bort értékeltek, ennek eredményeként 26 arany-, 72 ezüstés 49 bronzérmet ítéltek oda. A zsűri egy bort díjazott a megkülönböztetett figyelmet érdemlő „nagy aranyérem” minősítéssel. A takarékszövetkezeti körből felkért bírálók ez évben is kiválasztották a legjobb fehér, illetve a legjobb vörösbort, amely borok címkéjén a termelők használhatják a „Takarék-

szövetkezetek bora - 2010” kitüntető címet. A bíráló bizottság tagjai voltak: • Bede József, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök - igazgatója, • Brauer János, a Völgység-Hegyhát Takarék elnök - ügyvezető igazgatója, • Pardavi Tamás, a Pannon Takarék elnök - ügyvezető-helyettese, • Dr. Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke és • Hartmann Imre, a Takarékbank Zrt. igazgatóságának elnöke. A különdíjak egyikét - vörösbor kategóriában - a szekszárdi Mészáros Borház 2007-es Szekszárdi Merlot-ja nyerte, míg a legjobb fehérbornak a Cse-Ki-Bor Pince Tagyonhegyi 2007-es kései szürete-


Gazdaság lésű Olasz rizlingje bizonyult. lyes keretek között történő átadá- Nonprofit Kft. különdíját Gyuricza 2010-ben a rendező szervek to- sára 2010. április 28-án az Európa Dániel a Mestrinelli Borászat képvább bővítették az odaítélhető díjak Konferencia Központban került sor. viseletében vette át. A díj nyertese

Munkában a biráló bizottság

sorát. Így különdíjat nyerhettek a nevező borvidékek legjobb vörös, illetve legjobb fehérborai. A kezdeményezés a kevésbé elismert borvidékek borászait képviselő takarékszövetkezetektől érkezett, annak érdekében, hogy az adottságokból eredő evidens minőségi különbségek - a kiosztott díjak tekintetében - kiegyensúlyozottabbak legyenek. A Borverseny díjainak ünnepéNevezĘ cég/termelĘ Albertus József Bock Borászat Kft. Bock Borászat Kft. BormĦhely Kft. Danubiana Bt Dúzsi Tamás és családja Kft. Günzer Tamás Pincészete Kft. Gyuricza Dániel Kiss István Pincészete- Fitomark-94 Kft. Kiss István Pincészete- Fitomark-94 Kft. Maul Pincészet Mestrineli Borászati Kft. Nagyrédei SzĘlĘ Borforgalmazó Kft. Nyakas Pince Zrt. Pannon Tokaj Kft. Pannon Tokaj Kft. Parasztporta Kft.- Mokos Pince Polhammer Gábor Szeleshát "1888" Kft. Tokaj KereskedĘház Zrt. Törley PezsgĘpincészet Kft. Törley PezsgĘpincészet Kft. Virághegyi Bor Kft. Vitek János Cse- Ki- Bor Pince Mészáros Borház Kft. Törley PezsgĘpincészet Kft.

A versenyt szakmailag - mint az elmúlt 10 évben minden alkalommal - Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő-és Borkultúra Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója értékelte, a díjakat és az okleveleket Hartmann Imre, a Takarékbank igazgatóságának elnöke valamint Dr. Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke adták át. A Magyar Szőlő- és Borkultúra Aranyérmes borok

Nevezett bor Böhönyei Chardonnay (2009) Bock Villányi Ermitage (2008) Bock Villányi Royal Cuvée (2006) De Facto Szekszárdi Kékfrankos válogatás (2007) Szekszárdi Syrah (2009) Görögszó Szekszárdi Cab. franc- Cab. Sauv.Cuvée (2006) Villányi Ördögárok Merlot Reserve (2007) Illusio 1875 Szekszárdi Házasítás (2008) Tokaji Muscat Lunell Aszú 6 puttonyos (2005) Tokaji Aszú 6 puttonyos (2000) Lator Villányi Cabernet franc (2007) Szekszárdi Cabernet sauvignon (2007) Mátra Hill Nagyréde Mátrai Sauvignon blanc (2009) Budai Chardonnay (2009) Dominium Tokaji Muscat Lunell Aszúeszencia (2005) Dominium Tokaji Aszú 6 puttonyos (2001) Villányi Cabernet franc (2008) Neszmélyi Olasz rizling (2007) Nomád Szekszárdi Merlot (2007) Tokaji Sárga muskotály Aszú 6 puttonyos (2006) Hungaria Grande Cuvée Brut () Chapell Hill Chardonnay Brut () Szekszárdi Zászlós Cuvée (2007) Sárisápi Cabernet franc (2007) Tagyonhegyi Olasz rizling (2008) Szekszárdi Merlot (2007) Törley Chardonnay Brut (2006)


2 borával díjmentesen vehet részt a VinAgora borversenyen. Minden borverseny egyik értékmérője, hogy mekkora ismertségre és elfogadottságra tesz szert a mértékadó szakmai körökben. Az Országos Takarékszövetkezeti Borverseny fennállása óta kivívta már a termelők, versengő borászatok elismerését, melyet reményeink szerint 2011-ben tovább gyarapítunk. Partner Takarékszövetkezet Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Völgység- Hegyhát Takarék Völgység- Hegyhát Takarék Völgység- Hegyhát Takarék Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Völgység- Hegyhát Takarék Zemplén Takarékszövetkezet Zemplén Takarékszövetkezet Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Völgység- Hegyhát Takarék Nagyréde és Vidéke Takarékszövetkezet Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet Zemplén Takarékszövetkezet Zemplén Takarékszövetkezet Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Pannon Takarék Völgység- Hegyhát Takarék Zemplén Takarékszövetkezet Vértes Takarékszövetkezet Vértes Takarékszövetkezet Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet Duna Takarékszövetkezet Kinizsi Bank Zrt. Völgység- Hegyhát Takarék Vértes Takarékszövetkezet

47

Oktatás, képzés A hagyományokra továbbra is építeni kell Felgyorsult és globalizált világunkban újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Ma már a szak- és továbbképzés elengedhetetlen feltétele bármilyen munka elvégzésének. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnél ugyancsak fontos helyen áll az oktatási, képzési tevékenység. Nem véletlen, hogy a Takarék Akadémia jól működik, és hallgatókban sincs hiány. Több mint három éve, hogy a Dipol Humánpolitikai Intézet Kft. pályázati úton elnyerte a továbbképzési tanfolyamok szervezését, megtartását. Dr. Fegyveres-Fiskál Gáborral, a cég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. - Igazgató úr, először is mutassa be a cégét. Honnan az elnevezés? - Tizenhárom éve alakítottuk az intézetet. Jelmondatunk: Audiatur et altera pars, azaz hallgattassék meg a másik fél is. Mi hisszük, hogy mindkét oldal véleménye fontos, amikor képzésről, szemléletfejlesztésről beszélünk, mert hiába véljük azt, hogy egy vezető tudja, hogy mi a jó a munkatársnak, ha a munkatársnak eltérő a gondolkodása, a véleménye. A Dipol tehát ezt a fajta kettősséget képviseli, ha lehet ezt egyáltalán kettősségnek nevezni, és ezt az elvet követtük eddig az ügyfeleinknél pl. MÁV Rt. a MOL Rt., több pénzintézetnél (MKB, Citybank, Raiffeisen Bank, Budapest Bank) és hosszan sorolhatnám a listát. - Hogyan határozhatjuk meg az intézet tevékenységi körét? - Három fő vonulatot említenék. Az egyik a klasszikus tréning és oktatás divízió, ide tartozik az értékesítés, a vezetői továbbképzés, a konfliktuskezelés, a kommunikáció tudománya, a csapatépítéstől a szabadtéri programokig. A másik tevékenység a folyamat-menedzsmentképzés, melynek keretében azt vizsgáljuk meg, hogyan működik az adott szervezet, mennyire hatékony az ott végzett munka. A harmadik divíziónk pedig a szervezetfejlesztés, vagyis a humán erőforrás (manapság HR-nek hívják), amelyhez például a teljesítményértékelés, a karriertervezés, bérstruktúra átalakítása is tartozik. - Mindezt hány fővel végzik? - Csaknem húszan, egész pontosan

48

tizenkilencen vagyunk a cégnél, trénerek, szakértők, oktatók és az adminisztratív háttér. - Hogyan kerültek kapcsolatba a takarékszövetkezetekkel? - A cég kezdettől takarékszövetkezetnél vezeti a számláját, de én már előtte is takarékszövetkezetes voltam, mint egyéni vállalkozó, így – szerénytelenség nélkül – mondhatom, hogy alaposan megismertem a takarékszövetkezeteket az elmúlt 16 év alatt. - Nem gondolt-e a váltásra? Nem ingatta-e meg a kereskedelmi bankok kecsegtető ígérethalmaza a takarékszövetkezetekbe vetett hitét? - Annak ellenére, hogy több kereskedelmi bankkal álltam és állok a mai napig is szorosabb kapcsolatban, sohasem lennék hűtlen a takarékszövetkezethez. Hadd mondjak el egy számomra fontos indokot. Ha felveszem a telefont, és a kirendeltséggel beszélek, akkor hang alapján tudom, hogy Valikával, Ilikével vagy Ildikóval beszélek. Ők ugyanígy már a hangomról megismernek, és úgy köszönnek, hogy „Jó napot Gábor, miben segíthetek?”. Ez a nagyon szoros nexus nagy előny. De! Időközben azt is megfigyeltem, hogy olyan jó a kapcsolatunk, hogy már nem akarnak termékeket, szolgáltatásokat ajánlani. Mi valóban jól érezzük magunkat egymás társaságában, de ettől a takarékszövetkezet nem gazdagodik! - Máris látható, hogyan kapcsolódik a szakmája a takarékszövetkezetek munkájához.

- Pontosan. Három és félévvel ezelőtt kaptunk az egyik takarékszövetkezettől megbízást, amelynek az volt az eredménye, hogy tovább ajánlottak minket a Takarékbankhoz. Ott éppen akkoriban kerestek az oktatáshoz ilyen típusú tréningcégeket, mint a miénk. Négy cég közül választottak minket, s első lépésként egy ötvenfős csoporttal dolgoztunk, akiknek oktatói tevékenységet tanítottunk. Következő lépésként tizennégy takarékszövetkezettel kezdtük meg a munkát, ebben a folyamatban a munkatársak értékesítési, kommunikáció és ügyfélszolgálati programon vettek részt. Pozitív visszajelzéseket kaptunk, így tovább folytattuk a munkát. A kirendeltség-vezetőknek vezetői programokat, tanfolyamokat szerveztünk. Harmadik lépcsőként létrejött a Takarék Akadémiával az együttműködés, amely a mai napig tart. Az Akadémia munkatársait segítjük abban, hogy egységesen, határozottan képviseljék az Akadémiát. Örömmel mondhatom, hogy két hónappal ezelőtt újabb szerződést kötöttünk – ez a második megállapodásunk az Akadémiával – amelynek lényege, hogy közös tréningfejlesztéseket hajtunk végre. Büszke vagyok arra, hogy stratégiai partnerei vagyunk egy ilyen oktatási központnak! Hiszem, hogy fontos szerepünk van abban, hogy a takarékszövetkezeti dolgozók méltó és jó „ellenfelei” legyenek a kereskedelmi bankok dolgozóinak. Ezzel járulunk hozzá ahhoz, hogy az embereknek legyen állásuk, hiszen folyama-


Oktatás, képzés tosan lépést kell tartani a piacon folyó versennyel, egy olyan piacon, ahol a kereskedelmi bankok túl agresszív üzletpolitikát folytatnak. Nem ülhetünk kényelmesen a székünkben. - Kétségtelen tény, hogy a két szektornak más-más az üzletpolitikája, a piaci magatartása. A piac azonban egy, igaz, nem oszthatatlan, hiszen a harc a pozícióért folyamatos, így a másik félből is fel kell készülni. Mennyiben más a tananyag a takarékszövetkezeteknél, mint egy kereskedelmi banknál? - Nagyon jó a kérdése. Egy példán keresztül könnyebben bemutathatom a különbséget. Ha egymillió forintot elhelyezek bármelyik takarékszövetkezetnél, egy másik egymilliót pedig egy kereskedelmi banknál, akkor a kereskedelmi bank a számla nyitásakor sokkal többet ígér, mint amit betart. A takarékszövetkezetnél ezzel szemben nem az ígérgetésre alapoznak, hanem a megbízhatóságra és a már kialakított bizalomra. Elszámoláskor pedig kiderül, hogy ugyanannyi pénzt kapok vissza, mint a kereskedelmi banktól, sőt biztos lehetek benne, hogy a takarékszövetkezettől tényleg visszakapom az elhelyezett összeget. Erre kell alapoznunk a kommunikációt. A takarékbanki szolgáltatás a bizalomról szól, valamint arról is, hogy itt voltunk, vagyunk, és a jövőben is itt leszünk. A tananyagot tehát a hagyományok tiszteletére és az ez irányú érvekre építjük, amit viszont nagyobb aktivitással kell tennünk az az akvirálás, mert a piac ezt követeli tőlünk. - A személyes kapcsolat és a hagyomány mellett mire építhettek még? - Minden egyes kirendeltség tevékenységének a színvonalát a vezető határozza meg. A vezető példamutatása, hozzáállása, habitusa határozza meg azt, hogy egy adott fióknál mennyire érik el a kitűzött célokat. S itt megint csak a személyes kapcsolatok válnak fontossá, hiszen a kereskedelmi bankoknál sokszor csak az üzleti célokért dolgoznak. A takarékszövetkezeteknél előny, hogy


behálózzák az országot, s egy-egy településen gyakran az egyetlen pénzintézetként működnek. Így viszont ismerik a helyi embereket, önkormányzati képviselőket, vállalkozókat. Nos, a képzésen is arra helyezzük a hangsúlyt, hogy ezt a kapcsolati tőkét ne veszítsük el, sőt erősítsük tovább, de nem szabad az elért eredményekre ráülnünk. Az embereket a reklám mozgatja, mert erre szocializálódtunk. Erre a takarékok is képesek, nemrég hallottam egy remek új szlogent: mi névvel szólítjuk az ügyfelet, nem számmal. S még valami: igen fontos a tekintély megszerzése. A nagyapám egy hét fős fiókot vezetett. Ha végig ment az utcán – mindig öltönyben, nyakkendővel – akkor a falu lakói megsüvegelték. Tisztelték benne egyrészt a vezetőt, másrészt azt az emberséget, ahogy a pénzügyeket és a hitelkihelyezést intézte, mindig figyelve az ügyfél helyzetére is. Nála fontos volt, hogy az ügyfél is biztonságban érezze magát, mert így biztos lehetett abban is, hogy a hitelt visszafizetik. Manapság ritkán találkozunk ezzel a fajta emberséggel. - Úgy érzékelem, hogy egy kicsit keverednek a dolgok. Van egy személyes kötődés, ami nagyon is szoros. Van a hagyomány, amit a kemény piaci versenyben meg kellene őrizni. Ugyanakkor vannak értékrendek, amelyeket nem volna szabad feladnunk. Adunk-e fel valamit ezekből az értékrendekből? - Ha új értékrendek kialakításának szükségességét kérdezi, akkor igen a válaszom. Az elmúlt időszakban 19 takarékszövetkezettel dolgoztunk együtt, s azt tapasztaltam nálunk, hogy másként akarnak dolgozni, mint eddig. Ez alatt azt értem, hogy jobban figyelnek a folyamatokra, jobban mérik a teljesítményt, az eredményességet, a kirendeltség hatékonyságát. Ma már fontos, hogy az ügyfeleket ne csak kiszolgáljuk, hanem plusz ajánlatokkal is „zaklassuk”. A szolgáltatásokat el kell adni, egy-egy új terméket ajánlani kell azoknak az ügyfeleknek is, akikkel jó a

kapcsolat, az együttműködés. Egyébként azt a kényelmes pozíciót valóban fel kell adnunk, amit eddig elértünk. S ez a szolgáltatás aktivitását érinti. - Mik az eddigi tapasztalataik? Változik-e a hallgatóság köre felkészültségben, hozzáállásban, korban? - Egyre több a fiatal, sőt, a gazdasági válság a takarékok népszerűségét is növelte. Két-három évvel ezelőtt a takarékok még egyfajta oktatási bázisként működtek, kinevelték a szakembereket, akiket aztán a kereskedelmi bankok „elszipkáztak”. Azt hallani, hogy ez a trend megfordult, s egyre több fiatal jön át a kereskedelmi bankoktól a takarékszövetkezetekhez. Ennek oka egyrészt a létszámleépítés, másrészt azt látják, hogy a takarékok nem lettek hitelvezérelt intézmények, így a munkahely biztosabb. S nem utolsó sorban a népszerűség növekedése köszönhető a reklámoknak, az integrációnak, a Takarékbanknak, a kommunikáció változásának. A takarékok egyre ismertebbek, népszerűbbek. - Mérik-e a sikert, s hogyan? - Abszolút. A megbízó elvárása az egyik fokmérő, amelyet nekünk teljesítenünk kell. Ez vizsgával, tudáspróbával mérhető. A másik: minden programunk végén kitöltetünk egy kérdőívet, amelyben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi a véleménye a hallgatóságnak az oktatóról, a tananyagról, a használhatóságról, a környezetről. A leírtakat összegezzük, és tovább adjuk a megbízóknak. S van még egy személyes mérőeszköz is: ha valaki a hallgatók közül visszahív, és beszámol arról, hogy mi változott az életében a programnak köszönhetően, ez a legnagyobb siker. Ha az együtt-töltött néhány órából egy fontos gondolat is megmarad, akkor nem volt hiábavaló a program. Egy program akkor jó, ha a végén a hallgatók nem szétszélednek, hanem összetartanak. Összefogás nélkül semmi nem működik. - H. Gy.

49

Külföldön jártunk Bemutatjuk: a kanadai Desjardins szövetkezeti pénztárakat Igen nagy népszerűségnek örvendenek a Desjardins pénztárak az észak-amerikai kontinensen. A magyar takarékszövetkezetek is sokat köszönhetnek a Desjardins-nek, hiszen a kilencvenes évek közepén a kanadai kormány segély programja keretében a Desjardins Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (DID) szakemberei, élükön Diane Martel asszonnyal, jelentős segítséget nyújtottak. Több csoport is kiutazhatott akkor, s a helyszínen tanulmányozhatta a kanadai szövetkezeti pénzintézet működését. Nem csoda, hogy takarékszövetkezeti vezetőink között felmerült az az igény, hogy ismét ellátogathassanak Kanadába, s szemügyre vehessék azt a fejlődési utat, amelyet a Desjardins azóta bejárt. Ennek a kívánságnak eleget téve, az OTSz 2010. május 18-24. között szakmai tanulmányutat szervezett, miután biztosította a kanadai Desjardins részéről a fogadó készséget. Huszonhét fő vágott neki a hosszú útnak, melynek eredményeiről az alábbiakban számolunk be: Huber Thibault, a Desjardins Pénztárak Hálózatának alelnöke adott tájékoztatást a kanadai pénzügyi környezetről. Elmondta: Kanadában 70 bejegyzett bank és 945 helyi szövetkezeti pénzintézet működik. A hetven bankból 22 nemzeti tulajdonban van, ebből hat bank domináns szerepet tölt be. A szövetkezeti pénzintézetek közül a Desjardins hálózat 54%-ot képvisel, az ún. credit unionok (hitelúniók) pedig 46%-ot. A Desjardins hálózat kétszintű szervezet, 510 helyi pénztárból (ebből 481 Québecben és Ontarioban, míg 29 ÚjBrunswickben és Manitobában található) áll, s ezt a hálózatot fogja össze a szövetség. A Desjardins hálózat tagjaira a tartományi törvényhozás vonatkozik, míg az országos 50

bankokra szövetségi törvénykezés. Ennek köszönhető például az, hogy maga a szövetség is szövetkezeti jogi formában működik, mert a helyi, québeci tartományi törvények ezt lehetővé teszik. Kanadának 35 millió lakosa van. Ebből 11,2 millió tagja valamely szövetkezeti pénzintézetnek, vagyis

Montreáli látkép

az ország minden harmadik lakója szövetkezeti tag, s ezzel Kanada a világ azon országai közé tartozik, amely a leginkább „szövetkezesített”. Tavaly a helyi szövetkezeti pénzintézetek az ország teljes betétállományának 13%-át, hitelállományának pedig 14%-át adták, s ezzel szilárd piaci pozíciókra tettek szert. A pénzügyi szolgáltatások terén még nagyobb, 37% a piaci részesedésük, míg a „maradékon” a már említett hat nagy kereskedelmi bank osztozik.

Maga a Desjardins hálózat 110 éves múltra tekinthet vissza. Megalapítója, Alphonse Desjardins, újságíró volt, aki az ottawai Parlamentből is tudósított, s fogékony volt kora társadalmi, gazdasági problémái iránt. Látta, milyen nagy a szegénység, s hogy a kis családi vállalkozások milyen nehezen jutnak hitelhez a 19. század végén. Tanulmányozta az ekkor már működő európai hitelszövetkezetek, népi bankok tevékenységét (hazánkban is már léteztek ekkor a Raiffeisen elvek mentén szerveződött hitelszövetkezetek). Ezen ismeretek birtokában alapította meg lakásán, Lévis-ben, 1900. december 6-án (Mikulás ajándék volt!) az első „népi pénztárt”. Több-kevesebb akadállyal indult a tevékenység, egy részjegy ára öt kanadai dollár volt (ami akkor elég komoly összegnek számított), s ma is ez az az összeg, amit a taggá váláshoz le kell jegyezni. A gyakorlatot követte a törvény, Desjardins-nek sikerült meggyőzni a helyi törvényhozókat, s 1906ban megszületett a népi pénztárakra vonatkozó törvényi szabályozás. Házában, ma, múzeum működik, ahol folyamatosan fogadják a látogatókat, miként köztük az OTSz által szervezett magyar takarékszövetkezeti delegáció tagjait is körbe kalauzolták. Thibault alelnök aláhúzta: a Desjardins pénztárak küldetése, missziója az, hogy hozzájáruljanak működési körzetükben élő egyének, és közösségek gazdasági és szociális jólétéhez. Ezen cél elérése érdekében olyan integrált szövetkezeti hálózatot fejlesztenek, melyek megbízható és rentábilis pénzügyi


Külföldön jártunk szolgáltatásokat nyújt, amely egyúttal a tagok tulajdonában és kezelésében áll, s mindemellett olyan kiegészítő pénzügyi vállalkozások hálózatát hozzák létre, mely versenyképes termékeket biztosít, s a tagok ellenőrzése alatt van. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az oktatásnak és képzésnek, oktatnak a demokráciára, a gazdasági ismeretekre, a szolidaritásra, az egyéni és kollektív felelősségvállalásra, mindezt különösen a tagok, a vezetők és az alkalmazottak körében. A Desjardins pénztárak fejlődését négy szakaszra lehet bontani. Az első 1900-tól 1945-ig tartott, s az alapvető megtakarítási és hitelezési termékekre vonatkozott. 1945 és 1960 között épült ki az élet- és vagyonbiztosítási szolgáltatások üzletága. 1960 és 1980 között a vagyongazdálkodás, a befektetési alapok, kereskedelmi és ipari hitelezés, a kockázati tőke és a pénztárak közötti szolgáltatások üzletágai fejlődtek jelentősebb mértékben. 1980-tól napjainkig az automatizált és elektronikus szolgáltatások (pénzkiadó automaták, direkt fizetések, telefonon, interneten át történő tranzakciók, stb.) a hitelkártya, a pénzügyi tervezés, nyugdíjtervezés, vállalati pénzügyi tanácsadás, nemzetközi szolgáltatások, stb. üzletágai fejlődtek rohamos mértékben. Minden Desjardins pénztár jogilag önálló. Meg van a maga igazgatósága, felügyelő bizottsága, közgyűlése, s maga készíti mérlegét. Az egy tag egy szavazat szövetkezeti elv érvényesül, függetlenül attól, hogy hány részjegy van egy tag birtokában (egy részjegy, amint említettük, öt dollárt ér). Osztalékot a részjegy után fizetnek, de ez nem sokkal haladja meg a legjobb betéti kamat mértékét. A tag haszna ott van, hogy a pénztárral való forgalma után visszatérítést kap. Egy konk-


rét példa: a Lévis-i pénztár 3%-os jelzáloghitel után valós értékben 0,5%-ot visszatérített a tagnak, így az valójában számára csak 2,5%-os reálkamatot jelentett! A Desjardins pénztárak egy közös logóval rendelkeznek (melyet kötelező használni), közös szolgáltatásokat kínálnak, s támogatási rendszereiket (pl. informatikait) együttesen használják. A pénzügyi szolidaritás elve működik, közös biztonsági alapjuk van. Lakóhelyeiken fontos társadalmi-gazdasági szerepet töltenek be. Megint a Lévis-i példa: amíg a tagoknak a 2009. gazdasági év után 2,6 millió dollárt juttattak vissza, addig a helyi közösségeknek 750.000 dollárt adtak! A törvény szerint minden pénztárnak tartozni kell egy szövetséghez. Ezt szó szerint vették, mert valójában egy szövetséghez tartoznak. Egy pénztár átlagos aktíva állománya Québecben 235 millió dollár. Tőkéjének 76%-a eredmény ágon keletkezett, 13%-a részjegy tőke, 11% pedig alárendelt kötelezettség, ezt az intézményes piacokon jegyzik le. A szövetség által kidolgozott normákhoz és szabályzatokhoz való csatlakozás kötelező. Milyen kötelezettségei vannak egy pénztárnak? Először is, tartania kell a rendszeres kapcsolatot a tagokkal, s gondoskodnia kell azok igényeinek kielégítéséről. Ennek érdekében tevékenyen részt vesz a települések társadalmi-gazdasági életében, támogatja a közösségi intézményeket (pl. kórházakat, művelődési központokat, stb.). Segíti a helyi gazdaság tervezését, s részt vállal a hálózat üzleti célkitűzéseinek kialakításában és megvalósításán. A stratégiai kérdések re vonatkozó konzultációs folyamatokban részt vesz. A Québec- i Desjardins Pénztárak Szövetség maga – mint említet-

tük – szövetkezeti formában működik. Tulajdonos tagjai a 481 helyi pénztár, ezek az egy tag egy szavazat alapján döntenek a felmerülő kérdésekről a közgyűlés során. A szövetség két nagy hálózatot működtet: az egyik a szövetkezeti hálózat, a másik a leányvállalatok hálózata. A szövetkezeti hálózat a következő nagyobb egységekből áll: Központi Bank (a szövetség része, nem különálló jogi személy!); Desjardins Biztonsági Alap; Desjardins Vagyonkezelő; Desjardins Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség; Desjardins Alapítvány és az Alphonse Desjardins Történelmi Társaság. A leányvállalatok a következők: Desjardins Pénzügyi Biztonság; Desjardins Általános Biztosító; Desjardins Ingatlan; Desjardins Eszközkezelés és Desjardins Kockázati Tőke. A Desjardins hatalmas utat tett meg az elmúlt 110 év alatt, amíg a világ egyik legjelentősebb szövetkezeti pénzintézetévé vált. Nem véletlen a jelmondata sem: SZÖVETKEZZÜNK, hogy alakíthassuk a jövőnket! Váradi Lajos

Szerkesztői felhívás! Nemrég útnak indult rovatunkban a takarékszövetkezetek munkatársait szeretnénk új oldalukról bemutatni. Érdekes hobbit, elgondolkodtató időtöltést, meglepő, munkán kívüli elfoglaltságot űző kollégákat keresünk, akik munkájukon túl valami másban is kiemelkedőt, példamutatót vagy egyszerűen „csak” mások érdeklődésére számot tartót képesek produkálni. Várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen megosztanák hobbijuk, szenvedélyük titkait olvasóinkkal. Természetesen várjuk azok jelentkezését is, akik valaki mást ajánlanának a figyelmünkbe, hiszen tudjuk, néha elkél egy kis segítség a barátok, kollégák részéről az első lépések megtételéhez.

51

Takarék akadémIa Takarék akadémIaI hírek az OTIVA régióban dolgozó ellenőre megtapasztalhatta, milyen az, amiÁprilis 29-én lezajlott az Akadémia kor olyan előadó áll a katedrán, aki évi rendes Közgyűlése. A 85 millió foprofesszionális elméleti és gyakorlati rintot meghaladó 2009. évi bevételről művelője szakterületének, napi kapis számot adó Közhasznúsági Jelentés csolatban áll a takarékszövetkezetekvitájában a tagság képviselői megerőkel, „született”oktató, és még szereti is sítették: az Akadémia tevékenysége azt, amit csinál. Őt vártuk! Ferencziné kézzelfogható eredményeket hozott Kristyán Krisztina, az MFB osztályvezeaz integráció számára, és működését tője teljesítményét a hallgaténylegesen is a tagszervetóság a maximálisan kiosztzetek érdekében folytatható 810 pontból 809-cel ja. Az OTSZ Elnöksége jutalmazta! véleményét tolmácsolva Megtudhattuk, hogyan, Túri Dénes megállapította: milyen módszerekkel kell lellátványos minőségi fejlőkiismeretesen felkészülni egy dés történt az Akadémia ellenőrzésre, továbbá, milyen tevékenységében. A jövő fontos, hogy egy jelentés poévi költségvetés kapcsán zitív üzeneteket is tartalmaztöbben megerősítették: zon. A szakmai rejtelmek, fontos szempont, hogy az a működési kockázatok súAkadémia képes legyen a lyozási technikája mellett szektor fokozódó elvárásaiarra is rávilágított az előadó, nak megfelelni, és a kezdeti Az Észak-Magyarországi Régió belső ellenőrei Egerben mennyire fontosak az ellenőri lelkesedés a jövőben sem jelentések kommunikációs lankadjon. (A közgyűlési határozatokat Belső Ellenőrök képzése – fókusz- üzenetei, hogy a jelentést olvasó vezető az újság 19. oldalán tettük közzé.) ban a működési kockázatok „Na vég- szemszögéből kell megfogalmazni a megBővült az Egyesület tagsági köre. A re!!” – mondhatják sokan, akik régóta állapításokat, javaslatokat. Közgyűlés az Akadémia tagjai sorába várják az Akadémiától a takarékszövetkeHitelintézeti ügyvezetők („Új vefelvette a Takarékbankot, az OTIVÁzeti belső ellenőrökre szabott programot. zetők – vezetői utánpótlás”) képzése: t, valamint a SIGNAL Biztosítót. Túl „Megérte a várakozást!” – mondA 4 blokkból álló képzésben tapaszazon, hogy a felvételi kérelem benyújhattuk el Egerben, az Észak-Magyar- talt és „friss” takarékszövetkezeti vezetők tásával az említett szervezetek kinyilországi Régió takarékszövetkezeteitől vettek részt, melynek első két blokkjára vánították elkötelezettségüket az okmájusban, illetve júnitatás-képzés kiemelt fontossága iránt, usban került sor. a gyakorlatban is egyre intenzívebb az Az első blokk két együttműködés az Akadémia és a köznapos, intenzív tudást ponti szervezetek, stratégiai partnerek közvetített a csúcsszerközött. A vezetők személyes példát is vek vezetőinek és szakmutattak: Bodnár Ottó, Csicsáky Pémai oktatóink színvoter, Varga Antal oktatói voltak az „Új nalas előadásában. vezetők – vezetői utánpótlás képzés” A két nap során a kurzus első, májusban lebonyolított résztvevők a következő blokkjának! tudással gyarapodtak: Egy profi ellenőr - Ferencziné Kristyán Krisztina Új képzések, programok szövetkezeti bankok Euérkezett ellenőr kollégák részvételével rópában – múlt és jelen (előadó: Váradi A Takarék Akadémia 2010 első fejúnius 12-én debütáló képzésről. Lajos; OTSZ főmunkatárs), az OTSZ és lében nagy lendülettel indított el új A 14 takarékszövetkezeti kolléga és a Takarékszövetkezeti Integráció – érdekEgyesületi események

52

képzéseket szakmai- és készségfejlesztés terén egyaránt. Alábbi beszámolónk ezekről a képzésekről kíván bemutatást nyújtani minden olyan vezető és kolléga számára, aki úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben egyik legnagyobb kincsünk és versenyelőnyünk maga az emberi erőforrás, illetve ennek folyamatos támogatása, fejlesztése.


Takarék Akadémia latos témakörök változatos szövetkezetek Pest Megyei Szövetségével módon oktatóteremben való együttműködés eredményeképpen (indoor) és a Normafa 9 takarékszövetkezeti elnök-ügyvezető Hotel adta szép lehető- részvételét vonta be. Témáink voltak: a ségek kihasználásával a kiválasztás helye és szerepe a Takarékszötermészetben (outdoor) vetkezet életében; a kompetencia alapú kerültek feldolgozásra. A kiválasztása; az ideális pályázó profilja; a kommunikáció, a dön- toborzási folyamat és forrásai; a hirdetés téshozatal, a vezetési tí- megfelelő helye és módja; konkrét hirdepusok és személyiségek meghatározása mellett konkrét konfliktushelyzet is megbeszélésre került. A résztvevők lelkesedése, nyitottsága és a tréning Gabriele a Német Szövetkezeti Akadémiától által biztosított nagyfokú védelem és funkció (előadó: Varga Antal; interaktivitás lehetővé tette a konstOTSZ ügyvezető igazgató), a szövetkezeti ruktív viták, a tapasztaltcserék és az csúcsbankok szerepe Európában (előadó: aktuális témák mélyreható és személyre Csicsáky Péte; MTB vezérigazgató), inszabott feldolgozását. tézményvédelem a szövetkezeti hitelintéA képzéssorozat ősszel folytatódik, a zeteknél (előadó: Bodnár Ottó; OTIVA következő két blokk témái Hitelintézeügyvezető igazgató), jogszabályi alapok ti stratégiai tervezés; értékesítés és mar(előadó: Dr. Petrovai György; OTSZ keting, majd Hitelintézeti alkalmazott jogi képviselő), a vállalati hitelezés elvei számvitel lesznek. és gyakorlata a Takarékbanknál (előadó: Csicsáky Péter „tanár úr” Toborzás, kiválasztás: dr. Forrai István; MTB kockázatkezelési a katedrán A humán erőforrás menedzsment igazgató), belső kontroll rendszer és az sikerének egyik fontos alappillére a to- tések „üzenete”; kiválasztási eszközök és internal governance alapelvei (előadó: borzásban, kiválasztásban rejlik. A téma- módszerek; interjútechnika gyakorlása. Antal Nándor; MTB osztályvezető), új kör tanácsadás-konzultáció formájában A képzésen az elméleti háttér iskockázati típus a takarékszövetkezeknél – (Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet) mertetése mellett nagy hangsúlyt feka devizaárfolyamkockázat (előadó: Győrfi tettünk a konkrét esetek Károly; MTB osztályvezető). megbeszélésére, tapasztaA sokrétű és minden takalatok cseréjére, valamint rékszövetkezeti vezető számára rengeteg nyitott kérdés elengedhetetlen információk tisztázására (tanácsadó, elsajátítása mellett konzultátréner: Szilvágyi Beatrix). ciós lehetőséget is biztosított Kommunikációs tréa képzés, mely lehetőséggel a ning: résztvevők sok esetben örömA két napos kommumel és aktívan éltek. nikációs tréning a GyönA második blokkban a gyös-Mátra Takarékszönémet ADG-vel (Akademia vetkezetnél, a központi Deutscher Genossenschaften) oktatóteremben került való együttműködés kapcsán megtartásra 20 fő (kirenGabriele Peters-Kühlinger deltség vezetők és ügyféltréner látogatott el hozzánk, Bodnár Ottó „tanár úr” intézményvédelmet tanít szolgálati munkatársak) hogy Vezetés és irányítás tészámára. Amellett, hogy a makörben egy három napos illetve egy egynapos tréning kapcsán vezetőség és a résztvevők részéről nagy tréninget tartson a résztvevők számára. került feldolgozásra. Utóbbi a Takarék- nyitottságot tapasztaltam (tréner: SzilváA tréning során a vezetéssel kapcso-


53

Takarék Akadémia Takarék Akadémia 2010. májusában az „Új belépők” képzésen tészt vett és sikeresen levizsgázott hallgatóink

Mezőkövesd, 2010. május 13-15. Siófok 2010. május 27-29.

Takarékszövetkezeti vezetők és vezető-jelöltek „out-door” foglalkozása

gyi Beatrix), nagyon pozitív volt látni, hogy mennyire gyakorlatorientáltak a kollégák, és mennyire igyekeznek az éppen elsajátított ismereteket maguk, a Takarékszövetkezet és az ügyfél szempontjából hasznosítani. Mivel a kommunikáció egy nagyon széles körű és sokrétű témakör, nincs is talán olyan élet- és munkahelyzet, melyre ne lenne hatása. A két nap súlypontjai a következők voltak: a kommunikáció alapjai (definíció, kommunikációs alapmodell, típusok és képességek, kommunikációs csatornák, egy kommunikáció négy oldala); a benyomáskeltés fontossága (énkép-vágykép) és hatása a kommunikációra; a testbeszéd; saját kommunikációs stílus, az ügyfél kommunikációs stílusának felismerése és ennek megfelelő kezelése, kommunikációs nehézségek az ügyfélkiszolgálásban – megoldások; a sikeres visszajelzés. A képzés módszerei közé a tré-

neri előadáson túlmenően, egyéni-, kis- és nagycsoportos feldolgozások, kérdőív kitöltése – értékelése, tapasztalatcserék és szituációs gyakorlatok tartoztak. A gyakorlatorientált képzés során nagy hangsúlyt fektettünk az aktuális, illetve a gyakran előforduló ügyféllel és kollégával kapcsolatos, kimondottan a Takarékszövetkezetre jellemző kommunikációs problémák és esetek feltárására, feldolgozására is. A Takarék Akadémia alapértékét és csapatunk munkájának mozgatórugóját Jim Morisson szavai adják vissza: „Vannak dolgok, amiket ismer az ember és vannak dolgok, amiket nem. Az ismert és az ismeretlen között pedig ajtók vannak – ezek vagyunk mi.” Dombóvári László/Szilvágyi Beatrix Takarék Akadémia

Agria Bélapátfalva Takarékszövetkezet Baráth Éva Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Mák Noémi Fábiánné Gál Erzsébet, Fókusz Takarékszövetkezet Jánosi Sándor Lakiteleki Takarékszövetkezet Hammer Ágnes, Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Forján Krisztina, Gyermán Zsófia Egresits Katalin, Oposits Magdolna Szolyák Melinda Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezet Sztankovics Tiborné Ling Miklósné, Losonczki Mária Novák Csaba Somogy Takarékszövetkezet Recsek Renáta, Magyar Zsuzsanna Nagy Barbara, Molnár Zsolt Tiszavasvári Takarékszövetkezet Duljánszki Gábor, Szakács Ágnes Tóthné Skolnyik Edina Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet Gál Mihályné Szíjártóné Gál Szabina Csényi László Péterné Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet Rubóczki Dóra, Kerti Krisztin Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet Bányai Petra, Véghelyi Ildikó Csima Katalin, Frank Emese Nemesné Török Ágnes Gernerné Märcz Nóra, Boruzs Gábor Zirci Takarékszövetkezet Kenéz Mihály Ferenc Fürts Angéla, Kovács Eszter

Te sem hagyhatod ki!

2010. november 18-21. Ismét Mesterkurzus Montabaurban! A Német Szövetkezeti Akadémia (ADG) és a Takarék Akadémia együttműködése keretében – figyelemmel az elmúlt két konferencia sikerére és a megnyilvánuló érdeklődésre - ismét lehetőség nyílik 2010. november 18-21. (csütörtök-vasárnap) között Frankfurt/Montabaur-ban megrendezendő Mesterkurzus-on (konferencián) való részvételre. Várjuk jelentkezésed!* [email protected], vagy www.takarekademia.hu * (a résztvevői létszám limitált, ezért a beérkezés sorrendjében van módunk a jelentkezéseket befogadni)

54


Személyi hírek Vajkó Ferenc, örökös tiszteletbeli elnök Fenti „rangot” kapta Vajkó Ferenc, a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet 2010. május 2010. május 21-én megtartott Küldöttgyűlésén. Őrségváltás történt. Vajkó Ferencet, aki 1978 óta állt a takarékszövetkezet élén, Müller József váltotta, aki az utóbbi évek során már az elnökhelyettesi posztot töltötte be. Ebből az alkalomból kerestük fel „Feri bátyánkat”, hogy elbeszélgessünk vele a takarékszövetkezeti munkáról, a művészetről, s egyáltalán az életről. Vajkó Ferenc gyökerei Jászkisérre nyúlnak vissza, ott látta meg a napvilágot. Mint mondja, az 1800-as évek óta laktak ott a család felmenői, azt megelőzően – az írásos dokumentumok szerint – Tiszasülyön éltek, oda pedig, a török pusztítás után, a Felvidékről települtek be az ősök. Vajkó Ferenc az érettségi után Jászapátiban és Jászberényben dolgozott, majd 1961-ben Tiszafüredre helyezték át, az ottani MNB kirendeltségbe. Innen datálódik tiszafüredi honpolgársága, vagyis jövőre már 50 éve lesz, hogy ebben a városban lakik. Munka mellett elvégezte a Számviteli és Pénzügyi Főiskolát, gyarapította szakmai tudását, növelte elismertségét. Olyannyira, hogy 1978-ban, amikor az abádszalóki, tiszaszentimrei és tiszaörsi takarékszövetkezetek egyesültek, s létrehozták Tiszafüred központtal a mai Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezetet, őt kérték fel, hogy vállalja el az egyesített szövetkezeti pénzintézet vezetését. Elvállalta, megválasztották! Nem is egyszer, hiszen egészen mostanáig, 2010. május 21-ig töltötte be folyamatosan az elnöki tisztet! Milyenek is voltak az első évek?


Amint tudjuk, ekkor a takarékok még erős OTP ellenőrzés alatt álltak, a takarék a helyi OTP részére gyűjtött betétet. Példaként Vajkó Ferenc elmondja, hogy 1982-ben az OTP betétállománya összesen 25,4 millió Ft-ot tett ki. De ebből az OTP maga csak 9,5 milliót gyűjtött, a Posta 2,7 millióval járult hozzá a betéthez, s a takarékszövetkezet 13,2 milliós betéttel büszkélkedhetett. Az elismerést viszont az OTPsek kapták, mert náluk jelentkezett

az állomány! Az is igaz, hogy ekkor indult be az „olvadás” is, már lehetett bizonyos mértékig hitelezni a háztáji gazdaságok munkáját, az Áfészek, TSz-ek felvásárlásainak kifizetését is a takarékszövetkezet végezte. A termelőkhöz, „házhoz vitték” a készpénz kifizetéseket, ez egyrészt jó volt ügyfelek szerzésére, másrészt jutalékot kaptak az Áfésztől, a TSztől. Nem beszélve arról, hogy rengeteg emberi kapcsolatot lehetett kiépíteni. A fürediek elsők között vezették be a folyószámlát, sőt, átutalási lehetőséget is kínáltak. Az OTP számára ez túlságosan munkaigényes volt, ezért akkor még nem vállalták.

Az akkori szolnok megyei takarékszövetkezetek között Tiszafüred a középmezőnybe tartozott – meséli az elnök. 1994-től került a takarékszövetkezet a mezőny élére, ekkor érték el először az egymilliárdos mérleg-főösszeget is. A takarékszövetkezet üzleti volumene közben megsokszorozódott, s ezzel együtt a munka is. Ma a takarék dolgozói ¼-ének diplomája van, megvan az első, meg a második vonal is. Egy jól felkészült csapatnak tudtam átadni a jelképes kulcsot, hangsúlyozza Vajkó Ferenc. Amikor átadtam utódomnak, Müller Józsefnek, azt mondtam: „ez a kulcs csak a jó szellemeket engedi be, a rosszakat kizárja – de csak akkor, ha helyesen, s jó célra használják”. Miért is döntöttem úgy, hogy abba kell hagyni? – kérdezi önmagát az elnök. Nos, ahogyan egy szaki mondta: az acélszerkezet is elfárad egy idő után, és mi, emberek is. Amikor az ember már nem tud ugyanolyan dinamizmussal dolgozni, akkor tudni kell először is ezt a tényt belátnia, s ebből a következtetést levonni. Nos, Vajkó Ferenc levonta. Munkásságát az Önkormányzati Miniszter, Varga Zoltán, a „Köz Szolgálatáért” kitüntetés arany fokozatával ismerte el, amit a térség egyik országgyűlési képviselője, dr. Vadai Ágnes nyújtott át. A takarékszövetkezettől nem szakad el, hiszen annak örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Szövetkezetpárti vagyok – mondja Vajkó Ferenc. Nem értek egyet azokkal, aki szerint a szövetkezeti forma a múlté lenne. Nézzük meg, hogy Németországban, Franciaországban, de egyéb országokban is, ten55

SZemélyI hírek geren innen és túl, milyen sikeresen működnek a szövetkezeti bankok. Át kell venni munkamódszereiket, tapasztalataikat, s ne csak a pillanatnyi egyéni érdekeink vezessenek. Magyarországon inkább még több szövetkezetre van szükség, legyen az a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások, szolgáltatások, vagy a pénzintézetek, hiszen a szövetkezet gazdasági demokrácia, ami igazságosabban osztja el a javakat, s ezzel emberibb. Vajkó Ferenc nagy művészetpártoló is. 1968-ban kezdett numizmatikával foglalkozni, majd figyelme kiterjedt a festészet, a népművészet iránt. Kollégái ismerik

ezt a hajlamát, ezért ajándékként a karcagi Kántor Sándor Kossuth-díjas művésztől 80 cm magas Miska kancsót kapott. Vajkó Ferenc állítja: az emberi lélek legszebb virágai a műalkotások, szebbek még a Föld virágainál is, hiszen a műalkotásban az jelenik meg, amit a művész láttatni akar. Elsősorban a térség műalkotásait gyűjti, mint például Kovács Mihály festőművész munkáit (Barabás Miklós kortársa volt az 1800-as évek elején), vagy például Nyúzó Gáspár kerámiáit (ugyancsak a XIX. századból). Könyvet szeretnék írni – mondja. Engem is izgat az a gondolat, hogy mi végből is vagyunk itt, mi a célunk. Nem tu-

dunk rá válaszolni, de a Biblia tanulmányozása sok mindenre megadja a feleletet. Tanulmányoztam a Mormonok könyvét is, ők például 2,5 milliárd névadatot tartanak nyilván, a leszármazottak megörökítik az eltávozottakat, hiszen elszámolással tartozunk egymásért! Úgy tűnik tehát, hogy Vajkó Ferenc nem fog unatkozni, lesz bőven mivel foglalatoskodnia. Erőt, jó egészséget és értelmes kutatói munkát kívánunk Neked Feri Bátyám! De ne feledkezz el a takarékszövetkezetekről sem! Váradi Lajos

Fejezetek egy életútból

dr. gácS TIvadar vISSZanéZ A hír Baranyából érkezett. „A Szentlőrinc−Ormánság Takarékszövetkezet 2010. május 15-i közgyűlésén lemondott elnök-ügyvezetői tisztségéről dr. Gács Tivadar, aki több mint 50 évet töltött a szövetkezeti mozgalomban, ebből 48-at takarékszövetkezeti szektorban.” Kétség nem férhet hozzá, ez a hír megér „egy misét”. − Visszagondolva az elmúlt évtizedekre, az első benyomásom az, hogy Istenem, de gyorsan elszállt ez a sok év! − kezdte beszélgetésünket dr. Gács Tivadar. - A szentlőrinci takarékszövetkezethez 1962. május 1-jén kerültem, mint könyvelő. Így lett akkor a létszám három fő. Én előtte a földműves-szövetkezetben, illetve termelőszövetkezetben dolgoztam 1959 óta, az érettségi után. Akkoriban a takarékszövetkezet alapvető feladata a tagszervezés, a betétgyűjtés és kisösszegű betétgyűjtésnek volt jelentősége, amit bizony mi házról házra járással igyekeztünk növelni, a lakosságot meggyőzni a takarékosság 56

előnyeiről. Én ezt a módszert nem nagyon szerettem, kicsit szégyelltem ezt a megoldást, pedig ennek később komoly jelentősége lett. Ugyanis személyesen ismertem meg a települések lakosait, és ők is engem. A következő években már bizalommal fordulhattam az emberekhez, későbbi ügyfeleinkhez, és ők is számtalanszor kértek tőlem tanácsot.

*

Mivel előtte dolgoztam a helyi termelőszövetkezetnél, mint könyvelő, sikerült meggyőznöm a vezetőséget arról, hogy betétkönyvben fizessük ki a zárszámadásokat és a havi előlegeket. Aki akarta, természetesen kivette rögtön a betétkönyvéből a szükséges összeget, de sokan hagytak is benne, sőt, jó páran elkezdtek rendszeresen takarékoskodni. Ezzel a megoldással igen komoly betétnövekedést értünk el úgy, hogy 1965-ben a „Megye Legjobb Takarékszövetkezete” címet és a vándorzászlót kaptuk meg. Eközben engem a Megyei Szövetség ellenőrnek kért ki a takarékszövetkezettől,

amit el is vállaltam. Szeretem ezt a munkát, mivel remek kollégákkal dolgozhattam. Sajnos átszervezés miatt a létszámot csökkentették az osztályon, de szerencsém volt, és visszakerültem a szentlőrinci takarékszövetkezetbe, mint főkönyvelő. A következő években igazgatósági taggá választott a küldöttgyűlés. Tudtam, hogy szakmailag tovább kell lépnem. Beiratkoztam három éves mérlegképes könyvelői tanfolyamra. Sikeresen tettem le vizsgáimat, kiváló eredménnyel végeztem. Ezekben az években a takarékszövetkezet is komoly változásokon ment keresztül. Sikerült a működési körzetünkben kirendeltségeket nyitni. Az úgynevezett keretgazdálkodás ellenére szépen fejlődtek állományaink. A taglétszám ugrásszerűen megnőtt a következő részjegyváltás miatt, mert csak tag kaphatott hitelt. Így aztán szinte irreálisan magas taglétszámmal rendelkeztünk. Így volt ezzel a többi takarékszövetkezet is.

*


Személyi hírek 1976-ban egyesültünk a Görcsöny és Vidéke Takarékszövetkezettel. Ennek következményeként újabb három kirendeltségünk lett és bővült a működési körzet is tizenöt településsel. Így már ötvenhat község tartozott hozzánk. A következő években modernizáltuk a könyvelési rendszerünket, áttértünk a gépkönyvelésre. A központi egységünket kibővítettük. Korszerűsítettük szolgáltatásainkat, biztosítási tevékenységet is végeztünk. Ez utóbbi nem volt szerencsés jövedelmezőségi szempontból. Jómagam már évek óta dédelgetett vágyaimat tudtam megvalósítani, ugyanis jelentkeztem a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetemre, és sikeres felvételi vizsgák után hallgatója lettem a jogi karnak 1979-ben. A következő időszak − túlzás nélkül állíthatom − csak tanulással és munkával telt el. Szinte összefolytak az évek. Eközben még 1981-ben a megyei szövetség beíratott egyéves vezetőképző tanfolyamra, Budapestre. A tanfolyamról csak az egyetemi konzultációra engedtek el, no és hétvégén. Nagyon „tele” voltam, hiszen az egyetemi tanulmányaimat is folytatnom kellett, de a tanfolyamot sikeresen elvégeztem.

*

1983. március 18-án a küldöttgyűlésen a takarékszövetkezet első számú vezetésében változás történt, ami elsősorban engem érintett. Az eddigi elnök − Madarász Jánosné − lemondott, mivel nyugdíjba ment. Nagyszerű ember volt és kiváló vezető. A küldöttgyűlés engem választott meg a takarékszövetkezet elnökének. Mint első számú vezető, munkához láttam. Kirendeltségek felújítását kezdtük el. Iskolaszövetkezeti csoportokat alakítottunk, és 1987-ben a központban bevezettük a számítógépes adatfeldolgozást.


1987 őszén újabb kéthónapos vezető továbbképző tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten. Ezzel is megbirkóztam. Közben sikeresen elvégeztem az egyetemet és ledoktoráltam. Ezzel óriási teher ment le a vállamról is. Felszabadultság érzése fogott el, mert azért sok volt a munka és tanulás is. Ezután már „csak” a munka maradt, ami nem volt kevés. A rendszerváltás után megválasztottak Szentlőrincen önkormányzati képviselőnek és több bizottság tagjának és elnökének. Ezzel bizony újabb feladat és elfoglaltság járt.

ási megtiszteltetés volt számomra, hogy a közgyűlés az OTIVA igazgatósági tagjának megválasztott. A feladat viszont, ami reánk, igazgatósági tagokra hárult, heroikus volt. Valamennyi megyében minden takarékszövetkezetet meg kellett vizsgálni, hogy gazdaságilag, elsősorban hitelezési tevékenységben hogyan áll. Még nem volt ellenőrzési apparátus, még alkalmazottja sem volt az OTIVÁ-nak. Az elemi adminisztrációs tevékenységet is az igazgatóságnak kellett ellátnia. Ez természetesen a későbbiekben megváltozott. Nekem feladatul a somogy megyei takarékszövetkezetek jutottak ellenőrzésképpen, amit lelkiismeretesen elvégeztem. Sokszor még késő éjszaka is dolgoztunk több napon át, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvek és a megoldási javaslatok alapján optimális döntést tudjunk hozni. Ez bizony nagyon nehéz volt, hiszen egy-egy takarékszövetkezet jövőbeni sorsát döntötte el, a vezetők egzisztenciájáról nem is szólva.

*

Dr. Gács Tivadar, a Szentlőrinc-Ormánság nyugdíjba vonult elnök-ügyvezetője

Javaslatomra a küldöttgyűlés úgy döntött, hogy Pécsett építsünk egy kirendeltséget, ezzel növeljük eredményességünket. Az épület avatására 1994-ben került sor. Ez a beruházás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az első évtől számítva minden éven át kiváló eredményeket hozott.

*

Időközben megalakult integrációs szerződés alapján az OTIVA 1993-ban. Elsődlegesen a takarékszövetkezetek konszolidációjának végrehajtását kapta feladatául. Óri-

1997-ben küldöttgyűlésünk úgy döntött, hogy az elmúlt öt év munkáját összefoglalva az OTIVA javaslatára egyesül az „ormánsági” (vajszlói) takarékszövetkezettel, amire 1997. június 30-án került sor. Az egyesülésre az „Ormánsági” Takarékszövetkezetnél bekövetkezett nagyarányú tőkevesztés miatt volt szükség, ami több mint 120 millió forintot tett ki. A részközgyűlések, a vezetőségi ülések, az összefoglaló közgyűlés óriási munka volt. Az egyesült takarékszövetkezetnek én lettem az elnöke. Kibővült a működési körzet 86 településre és három kirendeltséggel gazdagodtunk. A takarékszövetkezet neve: Szentlőrinc−Ormánság Takarékszövetkezetre módosult. Az a munkamennyiség és feladat, ami a beolvadt „Ormánsági” Takarékszö57

SZemélyI hírek vetkezet és a régi Szentlőrinci Takarékszövetkezet egyesülésével járt, előtte ismeretlen volt számunkra. Ez a fúzió egyáltalán nem váltott ki osztatlan lelkesedést. Az a mondás járta, hogy a szegénység egyesül a szegényebbel. Attól tartottak a tagok, hogy az egyesülés egy csődöt válthat ki. Nem így történt. A következő évek sikert hoztak a szorgos és alapos munka következményeként. Engem ez idő alatt megválasztottak a Megyei Szövetség elnökének, amit 12 éven át 2007-ig töltöttem be. A 2000. évben megtartott küldöttgyűlés megállapította, hogy az egyesült takarékszövetkezet gazdaságilag szilárd és fejlődik. Minőségileg változás történt az informatikában, mert 2000. november 0-ával áttértünk a BOSS rendszerre. A 200. évi küldöttgyűlés megemlékezet a fennállás 45 évéről, és újabb feladatokat tűzött ki a következő évekre.

*

A stratégiai cél az volt, hogy a következő öt évben vissza kell fizetni az OTIVA-nak a tartozásunk összegét, amit az egyesülés miatt tőkejuttatásként kaptunk, meg kell szervezni a tagságot, hogy igazi tulajdonosként, anyagilag is támogassa a jövőben a takarékszövetkezetet, és ami a legfontosabb volt, valamennyi kirendeltséget fel kell újítani, ha szükséges újakat építeni, hogy európai színvonalú üzlethálózat álljon az ügyfelek rendelkezésére. A veszteséges egységeket be kell zárni. A kitűzött feladatokat maradéktalanul végrehajtottuk! A mai takarékszövetkezetet már nem is lehet összehasonlítani az évekkel ezelőttivel. Tevékenységi körünk elérte egy kereskedelmi bank szolgáltatásainak színvonalát és választékát. A mérleg-főösszeg, a betétállomány, a hitelek és az eredmény, a tőke nagysága bizonyítja, hogy milyen fejlődésen mentünk át 50 év alatt.

Jómagam úgy éreztem, hogy azok a célok megvalósultak, amit, mint elnök, magam elé tűztem, és úgy döntöttem, hogy lemondok, visszavonulok az aktív munkától. Eddigi eredmények elérésében köszönettel tartozom közvetlen ügyvezető munkatársaimnak és az egész kollektívának. Csak elismeréssel szólhatok róluk, közösen értük el célunkat.

*

Ami a jövőt illeti, biztos, hogy nehéz lesz, de eredményes évek várnak a takarékszövetkezetre. Az integráció már eddig is folyamatos fejlődésen ment át, bár ezt én kissé lassúnak tartom. Meggyőződésem, hogy a következő években ennél gyorsabb és gazdaságilag előnyösebb együttműködésre lesz szükség. De meg fogunk birkózni az elénk tornyosuló akadályokkal. Igen, javíthatatlanul optimista vagyok! Kovai Iván Lőrinc

Turán Sok mInden megválToZoTT – Előttem az utódom – jegyezte meg jókedvűen csaknem egy évvel ezelőtt Balogh Józsefné, a Turai Takarékszövetkezet vezetője, aki már 7. esztendeje tölti be ezt a tisztet. – Valószínű, hogy nemsokára ő lesz cégünk első embere. A legjobb korban van, energikus, a kellő tapasztalata is megvan, hát csinálja... Ezeket a szavakat még tavaly nyáron jegyezhettük fel az 50 éves jubileumát ünneplő Alsónémedi Takarékszövetkezet hangulatos ünnepségén. Ekkor ismertük meg a mosolygós, elegáns, szőke rövid frizurát viselő Nagyné Seres Teréziát. Azóta nem sok idő telt el. Az év elején arról tájékoztatta a szerkesztőséget Illés Marika, a Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségének főtitkára, hogy a 46 58

éves Nagyné Seres Teréziát a Turai Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjévé választották. Amikor felkerestük, természetesen megkerülhetetlen volt az újságírói kérdés: – Milyen állapotban vette át a Takarékszövetkezetet elődjétől, Balogh Józsefnétől. – Stabil, jól működő, az országos középmezőnyben található pénzintézet a miénk. Iliről azért is szólhatok a legnagyobb elismerés hangján, mert több mint 10 éve dolgozunk együtt, 2002 óta vagyok mellette ügyvezető. Nem ért tehát meglepetés. Az 1957-ben alapított Takarékszövetkezetünknek Ili 1969 óta dolgozója. 197-ban lett első számú vezető. A fejlődés folyamatos volt. Kérem, most ne kérdezze azt, voltak-e az évek során szakmai vagy

emberi problémák. Természetesen voltak. Csakhogy Ilinek éppen a szakmai felkészültsége, őszintesége és embersége volt a legerősebb oldala. Ami nála mindenekfelett prioritást kapott: az emberek bizalmának megőrzése a takarékszövetkezet iránt. Nem túlzok, ha azt állítom, ez sikerült is! Most arról, hogyan is került Nagyné Seres Terézia a takarékszövetkezeti „területre”. Miután elvégezte a Hatvani Közgazdasági Szakközépiskolát, két évet dolgozott a Turai Magyar-Kubai Barátság Tsz-ben mint statisztikus. Akkori csoportvezetője Lévai Józsefné beszélte rá, jelentkezzen továbbtanulásra Budapesten a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára. Beszélgetésünk során többször nagy szeretettel


Személyi hírek említi „Marika” nénit, azaz Lévai – Ez igaz. De Marika néni javas- résének, s most menjek újra visJózsefnét, aki Terike sikeres pálya- latára 1995-ben a pénzintézetnél sza és meakulpázzak, mentegefutásában tanácsaival fontos szere- felkértek: legyek tagja a felügyelő- tőzzek? De megtettem. Kiderült: pet játszott. bizottságnak, ahol Lévai Józsefné a főkönyvelői állást egy hónapja Seres Teréziából hamarosan már jó ideje tevékenykedett. Egyre betöltötték. A takarékszövetkezet Nagyné Seres Terézia lett. Ugyanis jobban megismertem a takarékszö- vezetőivel megbeszéltük, mivel a 1986-ban férjhez ment. A főiskolát vetkezet életét, munkáját. Nagyon létszámot még szeretnék bővíteni 1988 nyarán végezte el. Egy évvel rá meglepődtem, amikor 1997 elején a megnövekedett feladatok miatt, megszületett Norbert kisfia, 1991- felkértek, legyek a takarékszövetke- ha újabb álláslehetőség adódik, ben pedig Krisztián. Az előbbi ha- zet főkönyvelője. nyomban értesítenek. marosan átveheti diplomáját az – Feltételezem, gondolkodás nélkül Ezek után alig telt el másfél hóELTE bölcsészkarán. Míg a kisebbik igent mondott... nap, és már ellenőrként dolgozott a fiú idén nyáron érettségizik s terve– Téved, nem volt ez olyan egy- Turai Takarékszövetkezetnél, majd zi, hogy felvételizik a Semmelweiss szerű, mert a Polgármesteri Hiva- a lombard hitelezés kidolgozását, a Orvostudományi Egyetemre. talban addigra jól összeszokott a konstrukció kezelését bízták rá. Az – Hogyan került kapcsolatba a ta- csoportunk. Ez nekem nagy kön- állomány kifuttatása után főkönykarékszövetkezettel? – érdekvelő-helyettesként dolgozott lődünk. tovább. 2002-ben lett ügyve– Hálát adok a sorsnak, zető, 2004-ben pedig ügyvehogy hat évig lehettem ottzető igazgatónak nevezte ki az hon gyermekeimmel. Ez idő Igazgatóság. Időközben a főalatt épült fel a házunk. könyvelő-ügyvezető munka– De hát mi köze ennek a viszonya 2004 októberében takarékszövetkezethez? megszűnt a takarékszövetke– Az építkezéshez ugye zetnél. A Hpt. előírásainak pénz kell. Nem is kevés. megfelelően második ügyElhatároztuk, hogy lakásvezetőnek Lévai Gabriellát építési kölcsönt veszünk fel. nevezte ki az Igazgatóság, aki Szüleim azt mondták: A akkor már belső ellenőrként Turai Takarékszövetkezethez dolgozott a pénzintézetnél. menjetek, nem fogtok csa– Most tehát vele vezeti a Balogh Józsefné (balról) és Nagyné Seres Terézia lódni. Így is lett. Szüleim Közösséget? – tettük fel az tudták, hogy mit beszélnek, újabb kérdést Terikének. több évtizede tagjai voltak a Turai nyítés volt, hiszen két kisgyermeket – Így van, és elmondhatom, Takarékszövetkezetnek. A sors újra neveltem. A felkérést megtisztel- nagyon jó emberi és vezetői kapaz „utamba” küldte Marika nénit, tetésnek éreztem, de visszautasí- csolatban vagyunk egymással. Egy a már említett számviteli szakem- tottam. A család fontosabb volt... megfiatalított csapatnak vagyunk ber Lévai Józsefnét, aki akkor már Lemondtam arról, hogy egyhamar a vezetői. Tudniillik az elmúlt tagja volt a takarékszövetkezet fel- állást változtatok, így arról is, hogy években generációváltás történt ügyelő bizottságának. 1994 szep- vezető leszek a Takarékszövetkezet- nálunk. Osztályokat hoztunk léttemberében Marika néni arra hívta nél. A sors azonban közbeszólt. re, megtörtént a szervezeti átalakífel a figyelmemet, hogy Turán, a – Váratlan fordulat történt? tás. Teljesen megújult az IgazgatóPolgármesteri Hivatalban az adó– De még mennyire! Nem sok- ság. A felügyelő bizottságot egyre és pénzügyi csoportba szakembert kal döntésem után a polgármester sűrűbben és egyre több szakmai keresnek. 1995-ban az adó- és úr hivatott, és azt javasolta, ha én kérdés megvitatásába vonjuk be. pénzügyi csoport vezetője lettem a is úgy gondolom, a jövőm érdeké- Az átszervezések kb. négy évig Polgármesteri Hivatalban. ben fogadjam el a takarékszövet- tartottak, s ebben közös munkát – Azon kívül, hogy törlesztették kezet felkérését, el fogom tudni végezetünk Baloghné Ilivel, így a felvett hitelt, még mindig nem sok végezni a feladataimat. Nemrég gyakorlatilag a jövő első lépéseit is köze volt a takarékszövetkezethez... mondtam nemet Balogh Iliék ké- megtette velünk. Leszögezhettem,


59

SZemélyI hírek hogy Turán sok minden megváltozott. Búcsúzóul Terike egy gyakorlati példát is említett a változások közül. Egy évvel az egyik kirendeltségük vezetőjét, Balogh Juditot,aki 25 éve dolgozik takarékszövetkezetüknél, kinevezték értékesítési koordinátornak. Ez azért történt,

mert elhatározták, hogy külső ügynökökkel nem kívánnak dolgozni. Az ügyfeleket azonban „meg kell szólítani”, újakat kell szerezni. E feladatkörrel megbízott kolléganő teendőit jól ellátja, sőt, segíti azoknak a kolléganőknek a munkáját, akik természetüknél adódóan nem olyan rugalmasak, visszahúzódób-

bak, bár kétségkívül szakmailag jól felkészültek. Az értékesítési koordinátor kinevezése a kirendeltségek visszajelzése alapján, és a számok tükrében is, jó döntésnek bizonyult! K. I. L.

SajTófIgyelő Március A válságban felértékelődött a Széchenyi kártya, profitline.hu, 2010. március 15. A válságban felértékelődött a Széchenyi kártya, amely a likviditási problémákkal küzdő mikro, kis- és középvállalati szektornak (kkv-k) jelent gyors segítséget a működés finanszírozásához, a vállalkozásfejlesztéshez - közölte a Volksbank Magyarország Zrt. az MTI-vel. Kiss Zoltán vezérigazgató-helyettes a bank pr cégének közleményében hangsúlyozza: a Széchenyi kártya népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg a kártya átlagos hiteldíja forint alapon 10 százalék alatt van 10 millió forint hitelösszegig, ami kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkvknak szóló szabad felhasználású hiteleinek költségénél. A bank a Széchenyi kártyát „működtető” KA-VOSZ adataira hivatkozva közli: a kis- és középvállalkozások 2002-2009 között 160 ezer Széchenyi kártyát igényeltek, és eddig 120 ezer kártyát adtak ki.

***

Állják a krízist a takarékok, Világgazdaság, 2010. március 16. Továbbra is jól tűrik a gazdasági válság hatásait a szövetkezeti hitelintézetek, meghatározó mutatóik alakulása pedig sok esetben jobb a részvénytársasági formában működő bankokénál - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által most publikált, a 2010. januári állapotokat tükröző adatokból. A felügyeleti statisztikák szerint a szektor mind eszköz-, mind forrásoldalon szerény mértékű növekedést tudott elérni a januárig tartó egy év alatt, és ennek megfelelően az összesített mérlegfőösszeg - minimális mértékben bár, de - szintén emelkedett. A bankokéhoz viszonyított nagyon kedvező mérlegszerkezetüket ugyanakkor csak részben használták ki a takarékszövetkezetek: az összesített hitelállomány ugyanis egyéves időtávon mindössze húszmilliárd forinttal, nem egészen három százalékkal nőtt.

***

Megvalósítható, de nem reális a 2014-es euró, Napi Gazdaság, 2010. március 26. Pár hete Demján Sándor VOSZ-elnök arról beszélt,

60

hogy 2020 előtt nem lenne szerencsés az eurózónához való csatlakozás, mert először az országnak el kellene érnie az uniós GDP átlagának 80 százalékát. Erre Orbán Viktor Fideszelnök válaszában nem adott kezet, mert véleménye szerint így beláthatatlan távolságba kerülne a közös európai deviza bevezetése. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy 20152016-os euróbevezetést tart reálisnak a Fidesz - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint ennél hamarabbi, 2014-es csatlakozás sem kizárt ugyan, de ehhez nagyon szoros menetrendet kellene követni.

Április Babakötvény, HVG, 2010. április 9. Minden ötödik újszülött szülei egészítik ki az állami apanázst saját befizetéssel. Az interjúban Homa Péter, a babakötvény.info portál szerkesztője többek közt a rendszerrel kapcsolatban elmondja, a jogszabály csak az állami támogatást és a Start-számlák díját maximálja – ez utóbbit a kontón lévő megtakarítás 1 százalékában, ám a pénzintézetek többnyire ingyen vezetik a számlát. A kamatozás feltételeit szabadon állapíthatják meg a bankok és a takarékszövetkezetek, vagyis megtehetik, hogy a kamattal a rendszeres befizetést ösztönzik az évi egyszeri helyett; információk szerint az OTP mellett a CIB is ezt csinálja.

***

Eredményes fél évszázad, Tolnai Népújság, 2010. április 10. Stabil lábakon áll a Völgység-Hegyhát Takarék, mivel töretlen a lakosság és a vállalkozók bizalma a pénzintézet felé. A pénzintézet idén ünnepli ötvenedik jubileumát. A Takarékszövetkezet múlt évi eredményei bizonyítják a pénzintézet eredményességét hiszen a lakossági betétállománya 18 milliárd forint, a vállalkozói pedig meghaladta a három milliárd forintot a 2009-es év végén. Mindezt tegnap délután mondta el Brauer János elnök, a szövetkezet közgyűlésén Tevelen. Azért e település művelődési házába hívták össze a tagságot, köztük több alapító tagot is, mert ötven éve lesz május 5-én, hogy megalakult a Völgység-Hegyhát Takarék jogelődje, a Tevel és Vidéke Takarékszövetkezet. Mint az


Rólunk írták elnök mondta, a jubileumot egész évben ünnepli a megye és a régió meghatározó bankja. Évértékelésében kifejtette, tavaly annak ellenére, hogy az ország, és a világ a gazdasági válság okozta problémákkal küszködött, s küzd jelenleg is, a takarék stabilan megállja a helyét a hazai pénzvilágban.

***

Bővül a Széchenyi Kártya igénylők köre, Bankweb. hu, 2010. április 11. Április 1-jétől bővül azon vállalkozások köre, akik igényelhetik a Széchenyi Kártyát, hiszen ezt követően már azok a gazdálkodó szervezetek is megkaphatják azt, melyek fő tevékenysége pénzügyi közvetítés, biztosítás, vagyonbiztosítás, nyugdíjalapok, ill. egyéb pénzügyi tevékenység. A Széchenyi Kártya iránt továbbra is nagy a vállalkozói érdeklődés. A konstrukció rugalmas, gyors és jelenleg is állami kamattámogatással vehetik azt igénybe azok a gazdálkodó szervezetek, melyek minden szükséges dokumentummal rendelkeznek.

***

Több új projektet készít elő az RFV, Napi Gazdaság, 2010. április 13. Magyarországon és Romániában is több projektet készít elő a szervezeti átalakítását harmadik negyedévben lezáró RFV. A menedzsment bízik benne, hogy a társaság 2010 őszéig sikeresen áttér az eddigi projektalapú finanszírozásról a vállalati finanszírozásra. A feltételek ehhez adottak, ugyanis idén az eddigi fő finanszírozó Raiffeisen mellett a Takarékbank is 730 milliós hitelkeretet nyitott a társaság számára.

***

Helyi pénzzel a globalizmus ellenszelében, Magyar Hírlap, 2010. április 21. Magyarországon először Sopronban és környékén válhat valóra az a gazdaságélénkítő módszer, amelyet a köznyelv csak a helyi pénz felhasználásának nevez. Az ehhez szükséges szövetkezetet már tavaly szeptemberben létrehozták helybeli magánemberek és vállalkozások, de mint az ötletgazda Perkovátz Tamás mondja, pontosan ki akarták dolgozni a részleteket, mire most tavasszal forgalomba kerül a kékfrank. Az egyik alapító, Székely Csaba, a Nyugat-magyarországi egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja erről így írt a Gazdaság és társadalom című folyóiratban: „A szövetkezeti tagok a kékfrank utalvány elterjesztése érdekében kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetve csereeszközként használják a kékfrankot. A szövetkezeti tag elsődlegesen a kibocsátó szövetkezet által megbízott pénzintézetben (Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetben) juthat a kékfrankhoz, azonos összegű forint befizetésével. A szövetkezet a kékfrank ellenértékét kamatoztatja. Maga a kékfrank nem kamatozik, ezért nem áll senkinek érdekében a felhalmozása.”


Új vezetés a pénzintézetnél, Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április 27. Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet április 15-én, rendkívüli küldöttgyűlést tartott, ahol megválasztották az öttagú igazgatóságot, a háromtagú felügyelő bizottságot, s azok elnökeit. Az új igazgató, soraiból C. László Évát ügyvezetőnek, és Holeczné Mender Ágotát ügyvezető II-nek megválasztotta. C. László Éva elmondta, erre azért volt szükség, mert két kirendeltségüknél, Rimócon és Varsányban visszaélések történtek, és a kialakult helyzetet a szövetkezeten belül is kezelni, rendezni kellett. Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet támogatást kapott a takarékszövetkezeti integrációtól, amelynek feltétele volt az új vezetőség választása is. A visszaélés anyagiakban is érintette a szövetkezetet, azonban hangsúlyozta, hogy a pénzintézet nem rendült meg és az ügyfelek nem károsodtak

***

Demján Sándor - a növekedés beindításához források kellenek, Profitline.hu, 2010. árpilis 29. (MTI) - A gazdasági növekedés beindításához források kellenek, és alapkérdés az országban a likviditás bővítése, amelyhez belső és külső források szükségesek - mondta újságíróknak Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke, akit szerdán újraválasztottak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének. Az elnök óva intett az új kormány felállását követő „csodavárástól”, és úgy vélekedett, hogy a vállalkozások esetében négy, a lakosságnál hat év alatt lehet az adókat a régió átlagos szintjére levinni.A VOSZ elnöke kifejtette: a gazdasági növekedés beindításához forrás lehet, ha növelik a költségvetés hiányát, de ez nem szerencsés megoldás. Utalt az amerikai központi bank (Fed) elnöke, Ben Bernanke szavaira, aki szerint a válság idején a jegybankelnök egyet tehet, „két kézzel szórja a pénzt a gazdaságba”. Magyarországon is a jegybanki forrásokat a gazdaság élénkítésére kellene felhasználni - emelte ki.

*** Demján Sándor - a növekedés beindításához források kellenek, Profitline.hu, 2010. árpilis 29. (MTI) - A gazdasági növekedés beindításához források kellenek, és alapkérdés az országban a likviditás bővítése, amelyhez belső és külső források szükségesek - mondta újságíróknak Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke, akit szerdán újraválasztottak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének. Az elnök óva intett az új kormány felállását követő „csodavárástól”, és úgy vélekedett, hogy a vállalkozások esetében négy, a lakosságnál hat év alatt lehet az adókat a régió átlagos szintjére levinni.A VOSZ elnöke kifejtette: a gazdasági növekedés beindításához forrás lehet, ha növelik a költségvetés hiányát, de ez nem szerencsés 61

Rólunk írták megoldás. Utalt az amerikai központi bank (Fed) elnöke, Ben Bernanke szavaira, aki szerint a válság idején a jegybankelnök egyet tehet, „két kézzel szórja a pénzt a gazdaságba”. Magyarországon is a jegybanki forrásokat a gazdaság élénkítésére kellene felhasználni - emelte ki. *** Matolcsy: lesz idén adócsökkentés, hír24.hu, 2010. április 29. A gazdasági tárca várományosa 3 év múlva vár érezhető eredményeket. Már az idén is lesz adócsökkentés, január elsején pedig életbe lép az új, családi adózásra épülő rendszer - mondta Matolcsy György. A gazdasági tárca várományosa szerint az első pozitív jelekre 6-12 hónapot kell várni, de 2013ra már mindenki érezheti az eredményeket. Átvizsgálják a Magyar Fejlesztési Bank pénzügyi és támogatásközvetítő vállalkozásait, tőkével is megerősítik a vidéken is jelentős helyismeretekkel rendelkező takarékszövetkezeteket, az energiahatékonysági programokat finanszírozó zöld bank pedig az MFB leányvállalat bankjaként alakulhat meg. *** Másfél milliárdos eredmény a Takarékbanknál, portfolio.hu, 2010. április 29. A TakarékBank éves közgyűlésén a tulajdonos pénzintézetek 380 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 1.48 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel elfogadták a bank éves beszámolóját. A közgyűlés négyéves időszakra az eddigi vezérigazgatót, Csicsáky Pétert választotta meg a TakarékBank elnök-vezérigazgatójává - közölte a társaság. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére a takarékszövetkezetek többségi tulajdonában álló TakarékBank teljesíteni tudta alapvető üzletpolitikai célkitűzéseit: küldetésének megfelelően a Takarékszövetkezeti Integráció hitelintézetei számára elősegítette, hogy a szektor jelentősebb megrázkódtatás nélkül vészelje át a 2009-es év megpróbáltatásait. Emellett új termékek bevezetésével és új tagok folyamatos csatlakozásával jelentősen megerősítette a takarékok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPontot is. *** Demján óv a gyors euróbevezetéstől, Napi.hu, 2010. április 30, Az IMF segítsége nélkül kétmillió munkahely szűnt volna meg, a költségvetési hiány növelése azonban nem megfelelő forrásteremtési eszköz - mondta Demján Sándor a Magyar Hírlapnak. Óva intek mindenkit az új kormány felállását követő csodavárástól - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet62

ségének (VOSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Alapkérdésnek nevezte az elnök a likviditás bővítését, amelyhez külső és belső források szükségesek, a fiatalok számára itt kell megteremteni a boldogulás lehetőségét, a ténylegesen rászorulókat támogatni kell, a fizikai munka becsületét pedig vissza kell adni - sorolta. Demján szerint mérsékelni kell a közterhek magas szintjét, a vállalkozásoknál négy, a lakosságnál pedig hat év alatt lehet az adókat a régió átlagos szintjére levinni. Május További védelmi beruházásokra kényszerültek a bankok, Napi Gazdaság, 2010. május 3. A gazdasági válság hatására megugrott a bankfiókok, bankjegykiadó automaták (atm) elleni támadások száma. A móri bankrablás után - a Pénzügyminisztérium irányítása alatt - készült egy kormányrendelettervezet a pénzintézetek által teljesítendő biztonsági követelményeket illetően, amelynek kidolgozásában a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági bizottsága aktív szerepet vállalt. A tervezet a széles körű egyeztetést (PM, HM, BM, IM, Vagyonvédelmi Kamara, Mabisz, PSZÁF, Posta, Takarékszövetkezetek) követően az akkori kormány gazdasági bizottsága elé került, amely megtárgyalta, majd levette azt a napirendről. Azóta sincs ilyen típusú jogi szabályozás. Június Takarékszövetkezetek – Szakítanak, Fegyelő, 2010. június 10. Olyan meglepő ötlettel rukkoltak elő a takarékszövetkezetek, amilyennel eddig még sohasem: imázskampányt indítanak. Az időzítés bizonyára nem véletlen, mint ahogyan az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) új logójának megjelenése sem. Az apró, ötszavas feliratban három elem is utal arra, hogy hazai szolgáltatóval állunk szemben: a trikolor, illetve a ,,magyar takarék” és ,,a hazai bank” kifejezések. De nemcsak ez az újdonság a 133 takarékszövetkezetet és velük 1600 fiókot tömörítő OTSZ új kampányában. A régi, ,,Útba esik jövet menet...” közismert szlogent ma már nem tudná olyan ütős rímmel befejezni megalkotója, mint régen. A ,,takarékszövetkezet” ugyanis már csak ,,takarék”-ként jelenik meg az új logóban. ,,A szövetkezeti tulajdonforma sosem volt igazán preferált a köztudatban, hogy finoman fogalmazzak” - indokolja a korszakváltást Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. ,,A szektor hazai tulajdonú vidéki pénzügyi szolgáltatóként szeretné újraépíteni magát, annak ellenére, hogy a tulajdonforma változatlan marad” - teszi hozzá. Összeállította: Polyák Andrea/OTSZ


A Magyar Takarék az a bank, ahol országszerte 1800 fiók munkatársai és ügyfelei néven szólítják egymást, és a szónak ereje van. A rugalmas pénzügyi szolgáltatások és a személyes ismertség nyújtják azt, amit Ön egy pénzintézettôl elvár. www.magyartakarek.hu

Takarék. A Ta k a r é k s zöve t kezeti Inte g r ác i ó k l a p j a

Recommend Documents