TÁJOLÓ 2013
2014
2015
Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. II. negyedév
1
TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. II. negyedév
TA R TA L O M
1. Gazdasági növekedés
9
2. A konjunktúramutatók alakulása
12
3. Államadósság, költségvetés
13
4. Infláció
14
5. Külföldi közvetlen beruházások (FDI) 6. A versenyképesség alakulása 7. Külkereskedelem
16 17 19
8. Foglalkoztatottság
21
9. Munkanélküliség
23
10. Keresetek
25
11. Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér 26 12. Oktatás, képzettség
27
Ö s s z e f o g lal ó
• 2014-ben a magyar GDP 3,6%-kal nőtt, míg 2015 első negyedévében 3,5%-kal emelkedett • 2015 júliusában folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index értékének idei stagnálása, amely így továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükröz • A Kormány tervei szerint idén 2,4% lesz a költségvetés GDP arányos hiánya, így a negyedik egymást követő évben teljesítheti Magyarország a 3% alatti deficitet előíró maastrichti célt • 2014-ben -0,2% volt az éves infláció, míg a 2015-ös évre az MNB 0,3%-os értéket vár • 2014 végén a GDP 78,5%-át érte el a magyarországi FDI állomány • A WEF legfrissebb versenyképességi listáján Magyarország a 60., míg az IMD rangsorában a 48. helyet foglalja el • 2014-ben az euróban számolt magyar export 4,2%-kal, míg az import 4,8%-kal bővült • 2015. április-júniusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 201 ezer fő volt, 3,1%-kal több az egy évvel korábbinál • 2015. április-júniusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 49 ezer fővel, 310 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,9%-ra csökkent • 2015 első öt hónapjában 3,5%-kal, 242 700 forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek • A 2014/2015-ös tanévben a nappali és nem nappali képzéseken 67 oktatási intézményben, összesen 306 524 hallgató vett részt
1
Gazdasági növekedés
2014-ben a magyar GDP 3,6%-kal emelkedett, a bruttó hazai termék értéke meghaladta a 31 860 milliárd forintot.1 A feldolgozóipar (ezen belül is kiemelten a járműipar) kapacitásfejlesztései, illetve az EU-támogatásokból finanszírozott állami fejlesztések húzták a gazdaságot. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 13, az iparé 5,3, az építőiparé 14, míg a szolgáltatásoké 2%-kal növekedett. A háztartások tényleges fogyasztása 1,6%-kal bővült, míg részben az alacsony kamatkörnyezet hatására a bruttó állóeszköz-felhalmozás több mint 10%-kal nőtt. A külkereskedelem teljesítményével kapcsolatban megállapítható, hogy az export 8,7, míg az import 10%-kal bővült. A GDP bővülése nemzetközi szinten is kiemelkedő, az EU-ban csupán Luxemburgban (5,6%), Írországban (4,8%), Máltán (3,5%) és Lengyelországban (3,4%) volt hasonlóan magas a bruttó hazai termék növekedési üteme.2 2014 egészében 1,3%-kal nőtt az EU-28-ak GDP-je, az eurózónáé pedig 0,8%-kal. A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán dinamikus növekedési pályára állt, ami 2015 elején is folytatódott. A GDP volumene 2015 első negyedévében 3,5%-kal nőtt, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei év első negyedévében a termelési oldalon az emelkedés alapvetően az ipar teljesítménynövekedésének köszönhető. Az ipar hozzáadott értéke 7,7%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 8,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar teljesítménye 9,2%-kal bővült, míg a mezőgazdaság teljesítménye 12%-kal mérséklődött.3 Az információtechnológiai szolgáltatások bővülésének köszönhetően az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,6%-kal növekedett, míg a pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3%-kal csökkent. A háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó hazai termék első negyedévi bővüléséhez a végső fogyasztás 1,1 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,5 százalékponttal visszafogta azt. A külkereskedelmi forgalom 3,0 százalékpontot magyaráz a GDP emelkedéséből.4 A gazdasági teljesítmény növekedését visszafogta a nemzetgazdasági beruházások alakulása: 2015 első három hónapjában a beruházási teljesítmény 4,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A legnagyobb beruházónak számító feldolgozóiparban lényegében stagnált (+0,2%) a beruházási teljesítmény. A tavalyi rekord szintű teljesítmény után idén a beruházások bővülését a KKV szektort támogató hitelprogramok, valamint a kedvező hozamkörnyezet segítheti.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt002j.html?back=/stadat_gdp http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tec00115&plugin=1 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdp/gdp1503.html 4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdp/gdp1503.html 1
2 3
9
A m agya r G D P n öv e k e d é s e (százalékban, az előző év azonos időszakához viszonyítva)
2,1 0 -1
-1,3
3,2
3,6
4,1
3,3
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a világgazdaság teljesítménye – a tavalyi 3,4%-os emelkedést követően – 2015-ben 3,3%-kal bővül az előző évihez képest. Az IMF szerint a fejlett gazdaságok növekedését számos tényező serkenti, ilyen például a laza monetáris politika teremtette pénzbőség, a korábbinál kiegyensúlyozottabb költségvetési politika az euróövezetben, az alacsony üzemanyagárak, valamint a javuló üzleti bizalom és munkaerő-piaci körülmények. Az euróövezet általánosságban ismét növekedési pályán van, a kereslet egyre robusztusabb, és elkezdett nőni az infláció.
3,5
3,1
1,2
-1,3
A feltörekvő országok esetében a növekedés lassulására lehet számítani. Az alacsony nyersanyagárak, az amerikai és európai hozamok emelkedésével romló külső pénzügyi feltételek, valamint a számos régióban kedvezőtlen geopolitikai környezet rontja a gazdasági kilátásokat. Noha a tőkekiáramlással és a valutájuk gyengeségével terhelt feltörekvő piacok a feszültségnek kevés jelét mutatták a dollár megerősödésének legutóbbi szakaszában, az államadósság magas szintje továbbra is gondot okozhat. Az előrejelzés szerint ugyanakkor számos negatív tényező csak átmeneti lesz, és 2016-ban ismét gyorsul a növekedés a feltörekvő országokban.9
-2,4
I.
II.
III.
IV.
I.
2012
II.
III.
IV.
2013
I.
II.
III.
IV.
I.
2014
2015
Forrás: KSH5, megjegyzés: naptárhatás kiszűrésével
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint Magyarországon 2015-ben 2,7%-os gazdasági növekedés várható6, míg a magyar kormány 3,1%-os növekedést vár.7 A háztartások fogyasztásának további bővülését támogatják az alacsony olajárak, a visszafogott inflációs környezet, a kedvező munkaerő-piaci trend, valamint a devizahitelesek helyzetének rendezése. Az exportkilátásokat javíthatja az EKB mennyiségi lazítása. A feszes költségvetési gazdálkodással összhangban a kormányzati fogyasztás dinamikája mérsékelt maradhat.
A kőolaj ára emelkedett 2015 második negyedévében, majd júliusban ismét csökkenni kezdett. Az IMF nem módosított az idei átlagárra vonatkozó, hordónkénti 59 dolláros áprilisi előrejelzésén. Az évek óta tartó kiemelkedően magas kínai növekedés megtorpanhat, és az országban komoly problémát okozhat a magas eladósodottság. Európa továbbra is hitelválsággal küzd, továbbá komoly gondot jelent a nemzetközi politikai bizonytalanság és az orosz-ukrán konfliktus.
N e m z e t köz i G D P n öv e k e d é s i adato k ( % )
2013
2014
2015*
2016*
Világgazdaság
3,4
3,4
3,3
3,8
Egyesült Államok
2,2
2,4
2,5
3,0
1,6
-0,1
0,8
1,2
-0,4
0,8
1,5
1,7
Japán Eurózóna Németország
0,2
1,6
1,6
1,7
Kína
7,7
7,4
6,8
6,3
India
6,9
7,3
7,5
7,5
Oroszország
1,3
0,6
-3,4
0,2
Forrás: IMF8, *előrejelzés
http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/update/02/pdf/0715.pdf
9
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdp/gdp1503.html http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2015/cr1592.pdf 7 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/erdemben-javultak-a-2015-os-gazdasagi-kilatasok 8 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/update/02/pdf/0715.pdf 5
6
10
11
3
A k o n j u n k t ú ram u tat ó k ala k u l á s a
A kormányzati szektor adóssága 2014 végén 24 525 milliárd forint, a GDP 76,9%-a volt.13 Az idei konvergencia program értelmében, a következő években a fokozatosan csökkenő költségvetési hiány és a stabil gazdasági növekedés következtében végig csökkenő adósságpálya várható, így 2018 végére 68,9%-ra mérséklődhet a GDP arányos államadósság értéke.14
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
2014
I.
II.
IV.
VI.
VII.
76,9
74,9
73,9
2014
2015*
2016*
68,9
77,3 2013
78,5 2012
71,3
81,0 2011
http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Petz%20Raymund/gki_konj_1507.pdf
10
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/edp/edp150421.pdf
11
http://www.kormany.hu/download/5/29/60000/j%C3%BAnius_0716.pdf
12
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/edp/edp150421.pdf
13
Forrás: GKI10
13
2018*
2017*
2008
Forrás: Eurostat, *: előrejelzés a 2015. áprilisi konvergencia program alapján
-26
-27
-22,6 V.
2005
50 2002
III.
2015
12
80,9 2010
78,2
65,9 2007
5,0
5,1
55
-3,1
3,7
4,9
4,2
-25,0
-25 -30
-3,2
-3,1
-2,9
3,5
-3,6 -25,8
-3,2
-2,9
-22,4
-22,1
4,4
8,1
60
-23,8
7,7
0,2
7,8 1,2
0,7 -19,4
3,6 -2,3
2,2 -4,1
-3,9 1,4
-20
-17,6
-15
-19,1
-10
-21,9
-5
-18,9
Üzleti bizalmi index GKI-Erste konjunktúra index Fogyasztói bizalmi index
0
65,0
65
15
2006
70
58,8
75
60,8
80
A GKI - E r st e ko n j u n k t ú r a- i n d e x e i n e k ala k u lá s a
5
71,9
85
A GKI fogyasztói bizalmi indexe júliusban az előző hónap erőteljes csökkenését követően kis mértékben javult. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét jobbnak, míg várható megtakarítási képességüket kissé rosszabbnak ítélték.
10
2009
Magyarország GDP-arányos bruttó államadósságának alakulása (%)
2004
A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban egyaránt némileg gyengült, a kereskedelemben nem változott, a szolgáltató cégeknél erősödött, a lakosság munkanélküliségtől való félelme pedig visszafogottan mérséklődött. Az áremelési szándék az iparban gyengült, míg az építőiparban és a szolgáltató szektorban az árak emelkedésére és csökkenésére számító cégek aránya megközelítőleg megegyezik. A kereskedelemben több az áremelésre, mint csökkentésre készülő cég, de arányuk nem változott júniushoz képest. A fogyasztók inflációs várakozása kissé erősödött. A magyar gazdaság kilátásait a júniusihoz képest a kereskedelem kivételével minden ágazatban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók.
Az államháztartás központi alrendszerének 2015. június végi halmozott hiánya 823,3 milliárd forintot ért el. A központi költségvetés 868,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 15,0 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 29,8 milliárd forintos többlettel zártak.12 Az uniós módszertan szerinti hiánycél az idei évre a GDP 2,4 százaléka.
57,8
Az üzleti szférán belül a kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa júliusban kissé emelkedett, míg az építőipari bizalmi index az előző havi felpattanás után visszaesett a májusi szintre. Az építőipar kivételével minden ágazatban némileg több a javulásra, mint a romlásra számító vállalat. Az ipari bizalmi index júliusban a júniusi szinten maradt, ami arra vezethető vissza, hogy az előző és a következő időszak termelésének megítélése javult, a készleteké kicsit jobb lett, de a rendelésállományok esetében – az exportrendeléseket is beleértve – romlást jegyeztek fel.
A kormányzati szektor hiánya 2014-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 817,6 milliárd forint volt, ami a GDP 2,6%-ának felel meg.11 Az államháztartási deficit így 2012 óta folyamatosan alacsonyabb a GDP 3%-ánál, vagyis Magyarország már három éve teljesíti az államháztartási hiányra vonatkozó maastrichti célkitűzést.
2003
Júliusban tovább folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index idei stagnálása, így továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükröz. A konjunktúra-index január óta mínusz 3 pont körül hullámzik, a júniusi mínusz 3,2 pontról júliusra mínusz 3,1 pontra javult. Az üzleti bizalmi index 5,1-ről 5,0 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 27,0-ról mínusz 26,0 pontra emelkedett júliusban.
Állama d ó s s á g , k ölt s é g v e t é s
55,1
2
4
Infláció
2013-ban az éves inflációs ráta 1,7% volt, míg 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.15 Legnagyobb mértékben, a több lépésben végrehajtott rezsicsökkentés következtében, a háztartási energia ára mérséklődött (11,7%-kal). Árcsökkenés következett be továbbá a ruházkodási cikkek (-0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (-0,5%), az élelmiszerek (-0,4%) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (-0,5%) esetében is. A szeszes italokért és dohányárukért átlagosan 6,2%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, valamint a szolgáltatások árai is emelkedtek 1,8%-kal. A tavalyi maginfláció 2,2%-os értéke jóval magasabb az általános inflációnál, mivel a maginflációban nem szereplő termékek – szabályozott áru termékek (6,6%-os mérséklődés), járműüzemanyag és piaci energia (2,1%-os csökkenés) és a feldolgozatlan élelmiszerek (3,7%-os zsugorodása) – árcsökkenési üteme jóval nagyobb volt, mint a fogyasztói árak átlagos csökkenési üteme.16 Az Európai Unió 28 tagállamában a 2013-as harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1,5% volt, a tavalyi évben a pénzromlás üteme lassult, az átlagos HICP csupán 0,6%-ot ért el. Az eurózóna esetében a 2014-es évi átlagos HICP 0,4% volt, amely jócskán elmarad az Európai Központi Bank 2%-os inflációs célkitűzésétől. Tavaly Magyarországot is beleértve, az EU 7 országában regisztráltak deflációt, leginkább Bulgáriában (-1,6%) és Görögországban (-1,4%) csökkentek az árak. A legmagasabb pénzromlási ütemet Ausztria és az Egyesült Királyság jegyezte fel a tavalyi évben (egyaránt 1,5%).17
Idén júniusban, a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.18 A szeszes italok, dohányáruk 3,6%-kal drágultak, a szolgáltatások átlagosan 1,9%-kal, míg az élelmiszerek ára 1,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az üzemanyagok ára 7,3%-kal csökkent, míg a háztartási energia ára átlagosan 2,7%-kal mérséklődött. 2015 első félévében, az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal voltak alacsonyabbak.19 Az MNB júniusi inflációs jelentésében idénre 0,3%-os inflációs rátát, míg jövőre 2,4%-os pénzromlást vár.20 A maginfláció idén és jövőre rendre ennél magasabban alakulhat, az idei évre 1,5%, 2016-ra pedig 2,8% lehet az MNB szerint. Az MNB a márciusi 0,0%-os 2015-re vonatkozó előrejelzéséhez képest minimálisan emelte az évre várható éves inflációs rátát, amely leginkább a kereslet fokozatos élénkülésével magyarázható. Mindezek ellenére, a pénzromlási ütem idén és jövőre is elmaradhat a jegybank középtávú 3%-os céljától. Az áprilisi konvergencia program idénre nem jósol változást az éves fogyasztói árakra vonatkozóan (0,0%-os inflációs ráta), jövőre pedig 1,6%-os pénzromlási ütemet prognosztizál.21 Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében idénre – az áprilisi konvergencia programmal összhangban – 0,0%-os, míg jövőre 2,5%-os harmonizált fogyasztói árindexet vár.22
9,2
6,1
3,0
0,0
-0,2
1,6
1,7
2,5
3,9
4,9
4,2
3,9
3,6
4,7
5,7
5,3
6,8
8,0
9,8
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far21412.pdf
15
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu-inflacio-hu-20150326/PUBLIK_hun_IR_2015_marc.pdf
2018*
2017*
2016*
2015*
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
16
2000
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
A fo gya s z tó i á r i n d e x ala k u lá s a (C P I , %)
http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tec00118&plugin=1
17
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far1506.html
18
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far1506.html
19
Forrás: MNB – Inflációs jelentés (2015. június); http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu-inflacio-
20
Forrás: KSH, *: a harmonizált fogyasztói árindexre (HICP) vonatkozó előrejelzés a 2015. évi konvergencia program alapján
hu-20150625/hun_IR_2015_jun.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/cp2015_hungary_hu.pdf
21
http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2015_spring/hu_en.pdf
22
14
15
5
6
K ü l f öl d i k ö z v e tl e n b e r u h á z á s o k ( FDI )
Az UNCTAD adatai szerint tavaly mintegy 16%-kal, 1 230 milliárd dollárra csökkentek világszinten a külföldi közvetlen beruházások (FDI).23 A visszaesés nagyrészt a világgazdaság gyengeségére, a gazdaságpolitikai bizonytalanságokra és a növekvő geopolitikai feszültségekre vezethető vissza. A fejlett országokba áramló FDI értéke 28%-kal csökkent, míg a fejlődő országokba irányuló beruházások 2%-kal nőttek, így utóbbiak már a teljes érték 55%-áért feleltek. A külföldi közvetlen befektetések legfontosabb célországai tavaly Kína (129 milliárd dollár), Hong Kong (103 milliárd dollár) és az Egyesült Államok (92 milliárd dollár) voltak. Idén várhatóan emelkedni fog a globális külföldi közvetlen beruházások értéke. Az UNCTAD becslése szerint 2015-ben 1 400 milliárd dollár, 2016-ban pedig 1 500 milliárd dollár lehet a világszintű FDI áramlás értéke. Az Egyesült Államok javuló gazdasági növekedése, a csökkenő olajárak és az eurózóna expanzív monetáris politikája növelhetik a magas készpénzállománnyal rendelkező transznacionális vállalatok beruházási kedvét. Azonban a számos régiót terhelő geopolitikai instabilitás, az eurózónával kapcsolatos bizonytalanság és számos feltörekvő ország lassú gazdasági növekedése fékezheti a világszintű FDI áramlás bővülését. A tavalyi évben a megtisztított adatok szerint 2 276,8 millió eurónyi külföldi közvetlen beruházás (FDI) érkezett Magyarországra, ami 34,2%-kal magasabb a 2013-as értéknél. A teljes befektetett tőkeállomány így 2014 végén 81 035,4 millió eurót tett ki, ami az éves GDP 78,5%-a. A Magya ro r s z ág r a é r k e ző k ü l fö ld i köz v e tl e n tő k e b e ru há z á s o k ( F D I ) é rt é k e ( m i ll i ó e u ró) M u tató
2008
2 009
2 01 0
2 01 1
2 012
2013
2014
2015 Q1
1. A fizetési mérlegben szereplő érték (nyers)
4 1 92,0
1 47 7,1
1668,2
4 137,0
1 1157,9
2 299,9
3 1 0 6,1
1 77,8
2. Átfolyó tőke és portfólióátrendezés
1 1 05,1
188,0
43 6,5
2 579,5
7 24 2,3
603,8
8 29,4
1 52,0
3. Megtisztított adatok (1-2)
3 086,8
1 2 89,1
1 2 31,6
1 557,5
3 91 5,6
1 696,0
2 276,8
25,8
A versenyképesség ala k u l á s a
A Világgazdasági Fórum (WEF) évente megjelenő legfrissebb (2014-2015-ös) versenyképességi jelentése alapján, Magyarország a 60. helyet foglalja el a vizsgált 144 ország közül, amely 3 hellyel kedvezőbb, mint az egy évvel korábbi 63. helyezés.24 A régiós versenytársak közül Csehország teljesít a legjobban, amely a 2013-2014-es jelentés 46. helyezése után, a legutóbbi lista alapján a 37. helyet foglalta el. Lengyelország a második 43. helyezésével, majd a gazdaságilag két fejletlenebb, 2007 óta uniós tagország Bulgária és Románia következik. Magyarország Szlovéniát és Szlovákiát előzi meg. H e ly e z é s e k a z e l m ú lt k é t W EF v e r s e n y k é p e ss ég i j e l e n t é s alapjá n
Változás Csehország
37 46
9
Lengyelország
43 42
-1
Bulgária
54 57
Románia
3
59
76
60 63
Magyarország Szlovénia
Szlovákia
62
17 3
70
-8 75 78
3
2014-2015 2013-2014 Forrás: Világgazdasági Fórum, Global Competitiveness Report 2014-2015
A részletes bontást tekintve a 12 pillérből Magyarország háromban, az infrastruktúrában, a technológiai felkészültségben és az innovációban teljesít a legjobban, mindegyik esetben az 50. helyen áll. Az infrastruktúra területén kiválónak mondható Magyarország vasúti hálózata, az elektromossággal történő ellátás minősége, valamint a vezetékes http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2015_en.pdf
23
Forrás: MNB
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalCompetitivenessReport_2014-15.pdf
24
A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe 12 pillérbe rendezve (intézmények, infrastruktúra, makrogazdasági környezet, egészségügy és alapfokú oktatás, felsőoktatás és képzés, árupiac hatékonysága, munkaerőpiaci hatékonyság, pénzügyi piacok fejlettsége, technológiai felkészültség, piac mérete, üzleti kifinomultság és innováció) 114 mutatót vizsgál, amelyek súlyozott átlaga megadja az egyes országok helyezését.
16
17
telefonhálózat kiterjedtsége. A technológiai felkészültség esetében érdemes kiemelni a beruházások állományát és a technológiai transzfer mértékét, a széleskörű vezetékes internet hozzáférést és a 100 lakosra jutó internet előfizetéseket. Az innováció kapcsán Magyarország kedvező helyezéssel rendelkezik. A kutatási intézmények minősége a 23. legjobb a világon, az egyetemi, ipari és vállalati kutatás és fejlesztési együttműködések tekintetében Magyarország a 38., míg a nemzetközi szabadalmak esetében a 29., mindhárom kategóriában hazánk az összes régiós versenytárs előtt áll. Az IMD 2015-re vonatkozó versenyképességi jelentése alapján, Magyarország a 2014-es listához hasonlóan a 48. helyet foglalja el. A regionális versenytársak közül több ország is Magyarország előtt áll a versenyképességi rangsorban, a közép-kelet-európai régióból Csehország 29. helyezésével foglalja el a legkedvezőbb pozíciót. H e ly e z é s e k a z e l m ú lt k é t IM D v e r s e n y k é p e s s ég i j e l e n t é s alapjá n
Változás Csehország
4
Lengyelország
-1
33 36
Románia
0 46 45
Magyarország
0
47 47
Szlovénia
6
48 48
Szlovákia
Külkereskedelem
2014-ben a magyar export 84,7 milliárd eurót, míg az import 78,3 milliárd eurót ért el, amely a kivitel 4,2%-os növekedését, valamint a behozatal 4,8%-os bővülését jelenti a 2013-as értékhez képest. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 6,4 milliárd eurót tett ki, ami 153 millió euróval alacsonyabb az előző évihez képest. A 2014-es export 78,1%-át (66,2 milliárd euró) bonyolította Magyarország az Európai Unió tagállamaival, míg az import tekintetében 75%-át (58,68 milliárd euró). A 27 uniós tagállammal folytatott kereskedelem mind arányaiban, mind volumenében növekedett. Az uniós tagállamok részaránya a magyar exportban 1,1 százalékponttal nőtt, míg az importban 3,3 százalékponttal lett magasabb. Az Európai Unió országaiba irányuló magyar export 3,52 milliárd euróval bővült, amelyből a régebbi uniós tagállamok (EU-15) 3,3 milliárd eurót tettek ki, míg az onnan érkező import 5,14 milliárd euróval emelkedett, amelyből az EU-15 tagállamok importbővülése 3,6 milliárd euró volt.
3
29 33
Bulgária
7
49
A legnagyobb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, a magyar kivitel 27,4%-át (23,2 milliárd euró) adja a németországi export, míg az import tekintetében 25,2%-ot (19,7 milliárd euró) tesz ki a német behozatal. Második legnagyobb kereskedelmi partnerünk Ausztria, az export tekintetében 5,5%-os részesedéssel, míg az importban 7,3%-os súlyt képvisel. Magyarország harmadik legnagyobb exportpartnere 5,4%-os súllyal Románia, míg a harmadik legnagyobb importpartnerünk 7%-os részesedéssel Oroszország. Magya ro r s zág 10 l eg fo n to sa b b i m po rt- é s e x po rtpa rt n e r e 2 01 4 - b e n ( m i ll i ó e u ró)
-1
IMPORT
55
55 2013-2014 Helyezés 2014-2015 Helyezés 56
Forrás: IMD, World Competitiveness Scoreboard 201525
EXPORT
RELÁCIÓ
ÉRTÉK
RÉSZARÁNY
Németország
19 701,3
25,2%
RELÁCIÓ
ÉRTÉK
RÉSZARÁNY
Németország
23 202,1
27,4%
Ausztria
5 677,7
7,3%
Ausztria
4 649,9
5,5%
Oroszország
5 463,6
7,0%
Románia
4 596,1
5,4%
Szlovákia
4 265,3
5,4%
Szlovákia
4 141,8
4,9%
Lengyelország
4 063,8
5,2%
Olaszország
3 892,3
4,6%
Kína
4 022,5
5,1%
Franciaország
3 807,3
4,5%
Franciaország
3 718,6
4,7%
Lengyelország
3 261,0
3,9%
Csehország
3 549,5
4,5%
Csehország
3 219,3
3,8%
Olaszország
3 453,4
4,4%
Egyesült Királyság
3 045,0
3,6%
Hollandia
3 192,0
4,1%
Egyesült Államok
2 969,5
3,5%
78 288,0
100,0%
84 690,2
100,0%
Teljes import
Teljes export
Forrás: KSH
18
19
34 776,5
66 802,9
2 750,0
33 658,1
37 148,7
70 806,8
3 490,6
5,1%
6,8%
6,0%
26,9%
Változás 2015. I.-V./2014. I-V. (%)
100 50 0
Forrás: KSH
-50
Termékszinten27 vizsgálva Magyarország exportjáról elmondható, hogy továbbra is a személygépjárművek és a hozzájuk kapcsolódó alkatrészek, termékek dominálnak; az öt legfontosabb exporttermék közül négy ebbe a kategóriába esik. A legfontosabb magyar exporttermék az idei év első öt hónapjában 12%-os súllyal a személygépkocsi és más gépjármű volt, 4,17 milliárd eurós értékben. Ezt követi az alkatrészek és tartozékok gépjárművekhez 1,96 milliárd euró értékben (5,3%-os részesedéssel) és a gyógyszerek 1,31 milliárd eurónyi értékben (2,5%-os részesedéssel).
-100
Legfontosabb importtermékünk a gépjárművek alkatrészei és tartozékai voltak 5,6%-os részesedéssel, 1,88 milliárd eurónyi értékben. A második helyen a vezetékes távbeszélő készülékek voltak 1,05 milliárd eurós importvolumennel (3,1%-os részaránnyal), míg a harmadik helyen az import tekintetében is a gyógyszerek szerepelnek 1,0 milliárd eurós értékben (3,0%-os részesedéssel). http://www.imd.org/uupload/imd.website/wcc/scoreboard.pdf
26
208
150
-150
Mindösszesen Nemzetgazdasági ágak TEÁOR 08 B+C+D+E+F Ipar és építőipar G-U Szolgáltatások összesen A Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat
Forrás: KSH
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 3,7 százalékponttal (58,1%-ról 61,8%-ra) javult. A közfoglalkoztatás fékezte a regionális különbségek további növekedését, mivel ez a foglalkoztatási forma koncentráltan volt jelen az ország legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci adottságú térségeiben. A területi különbségek azonban továbbra is jelentősek. Budapestet és Győr-Moson-Sopron megyét kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint jellemezte (67,5%, illetve 67,2%). A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-
A KSH Magyar Kombinált Nomenklatúra szerinti négy számjegyű bontása alapján.
27
20
84,2 103,1
200
5
32 026,5
2015. I.-V.
2014/2012
-8,1
2014. I.-V.
2013/2012
65,6 24,3 49,3
EGYENLEG
2012/2011
80,6
(EXPORT + IMPORT)
2011/2010
8,1
KÜLKERESKEDELMI
2010/2009
65,6
ÁRUFORGALOM
2009/2008
-20,4
EXPORT
250
26,6 14,1 0,8 11,8
IMPORT
A foglalkoztatottak számának növekedése az előző évhez képest nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (1000 fő)
6,8 -2,1
IDŐSZAK
2014-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladta a 4,1 milliót, ami egy év alatt 208 ezer fős növekedést jelent. A foglalkoztatottak abszolút száma 2013-ban gyakorlatilag elérte, míg 2014-ben mintegy 200 ezer fővel meghaladta a 2007-es évre jellemző értéket. A bővülésben a versenyszféra játszotta a meghatározó szerepet, miközben a közfoglalkoztatás a megelőző évnél lényegesen kisebb mértékben járult hozzá a növekedéshez. Elsősorban a feldolgozóiparnak és a szolgáltató ágazatoknak köszönhető, hogy nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak száma növekedett 2014-ben. Ehhez a feldolgozóiparon belül a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok, illetve legnagyobb foglalkoztatóként az élelmiszeripar hozzájárulása volt a legjelentősebb.
-20,3 -15,4
Magyarország külkereskedelme 2015 első öt hónapjában (millió euró)
Fo g lal k o z tatott s á g
6,8
2015 első öt hónapjában a teljes magyar export 37,15 milliárd eurót ért el, amely 6,8%-os bővülést jelent 2014 azonos időszakához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a magyar import 5,1%-kal, 33,66 milliárd euróra emelkedett. Összességében a magyar külkereskedelmi áruforgalom 6%-kal, 70,8 milliárd euróra bővült. Az export dinamikusabb bővülésének köszönhetően 3,49 milliárd euró volt a magyar külkereskedelmi többlet, amely 26,9%-kal haladja meg a 2014 első öt hónapjában elért 2,75 milliárd eurónyi magyar aktívumot.
8
-100,5 -100,5 -34,6
A legfontosabb export- és importtermékeket26 vizsgálva elmondható, hogy a kivitel tekintetében a személygépkocsik és a hozzájuk kapcsolódó alkatrészek és tartozékok dominálnak. 2014-ben a személygépkocsi és más gépjárművek kivitelének volumene 8 301,7 millió euró volt (a teljes export 9,8%-a). Ehhez szorosan kapcsolódik második és harmadik legfontosabb exporttermékünk is; a gépjárművekhez kapcsolódó alkatrészek és tartozékok kivitelének volumene 4 037 millió euró volt (4,8%-os részesedéssel a teljes exportból), míg a szikragyújtású, belsőégésű dugattyús vagy forgódugattyús motorok exportjának értéke 3 038,3 millió eurót ért el (3,6%-os részesedéssel). A gépjárművek és a hozzájuk kapcsolódó alkatrészek után a legfontosabb magyar exportcikk a gyógyszerek voltak 2 968,8 millió eurós értékkel (3,5%-os súly). Legfontosabb behozatali termékünk a tavalyi évben a gépjárművekhez kapcsolódó alkatrészek és tartozékok voltak 4 052,2 millió euró értékben (5,2%-os részesedéssel). Ezt követte a nyers kőolaj és bitumenes ásványokból nyert nyersolaj importja, valamint a földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogének behozatala, előbbi értéke 3 199,2 millió euró volt (4,1%-os részesedéssel a teljes importból), míg utóbbi volumene 3 085,5 millió eurót ért el (3,9%-os aránnyal).
21
A foglalkoztatási helyzet javulásával párhuzamosan a munkanélküliek száma is érdemben csökkent. 2014-ben a munkanélküliségi ráta 2,5 százalékponttal, 7,7%-ra csökkent, így Magyarország ismét az Európai Unió átlagánál kedvezőbb munkanélküliségi helyzetű tagországai közé tartozik.30 Ugyanebben az időszakban 57%-ról 58,7%-ra emelkedett az aktivitási arány, éves átlagban 343,3 ezren voltak a keresőtevékenységet nem folytató, aktívan munkát kereső és azt elvállalni tudók, míg számuk 2014 utolsó negyedévére 318,5 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 7,1%-ra mérséklődött. A 15–74 éves népesség munkaerőpiaci jellemzői
50
Munkakeresleti oldalról a közfoglalkoztatás bővülése járult hozzá a növekedéshez, továbbá a Munka Törvénykönyvének módosításai segítették elő a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését. A Munkahelyvédelmi Akcióterv támogatta a munkáltatókat olyan hátrányosabb helyzetű és magas munkakínálati rugalmasságú csoportok foglalkoztatásában, mint a 25 év alattiak és az 55 év felettiek, valamint az alacsony képzettségűek, tartós munkanélküliek, illetve a gyesről, gyedről visszatérő kismamák. A kormányzati intézkedések hatására 2014-ben tovább folytatódott az aktivitási ráta emelkedése. Az aktivitás növekedése a foglalkoztatás bővülése, illetve a munkanélküliség csökkenése mellett következett be.
20
58,7
57,0
56,3
55,2
54,3
54,3
A munkaerő-piaci folyamatok alakulására jelentős hatást gyakoroltak az aktivitást ösztönző kormányzati intézkedések. A munkakínálat bővülését és az érintett csoportok munkaerőpiacra való visszatérését serkentette a munkanélkülieknek juttatott transzferek szigorítása, az időskori és a rokkant nyugdíjazás feltételeinek megváltoztatása, illetve a rugalmas gyes bevezetése.
54,7
60
54,8
70
40
7,7
2014
2013
2012
10,2
11,0
11,0
Munkanélküliségi ráta ( %)
2011
2010
7,8
10,0
2009
2006
0
2008
7,5
10
11,2
30
7,4
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája Közép-Magyarországon és Nyugat-, illetve Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (mindhárom régió esetében meghaladta a 67%-ot), míg az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (58,6%). A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben (4,6 százalékponttal) Észak-Magyarországon.29
Munkanélküliség
2007
2015 második negyedévében a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 201 ezer fő volt, ami 3,1%-kal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A 15–64 évesek korcsoportjának foglalkoztatási aránya 2,5 százalékponttal, 63,8%-ra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal, 80,6%-ra, utóbbiaké 3,8 százalékponttal, 45,1%-ra.
9
55,0
Szatmár-Bereg megye jelentette, ahol száz 15–64 év közötti lakosból mindössze 54, illetve 55 fő számított foglalkoztatottnak. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2014-ben 1 867,2 ezren dolgoztak, (2,6%-kal többen, mint 2013-ban). Kiemelkedő ütemben, közel 10%-kal nőtt az alkalmazásban állók létszáma a járműgyártásban, míg 13,9%-kal csökkent a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása esetében. Közfoglalkoztatás keretében havonta az előző évinél 41,5%-kal többen, átlagosan mintegy 182,6 ezren jutottak munkához.28
Aktivitási arány (%)
Forrás: KSH
2015 második negyedévében a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 49 ezer fővel, 310 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 6,9%-ra csökkent. A 25–54 évesek és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is csökkent, előbbieké 1,1 százalékponttal, 6,1%-ra, utóbbiaké 1,0 százalékponttal, 5,8%-ra. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónapról 19,0 hónapra emelkedett, a munkanélküliek 48,5%-a legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliség mind a hét régióban csökkent. A Nyugat-Dunántúlon 1,2 százalékponttal alacsonyabb, 3,6%-os volt a ráta, míg az Észak-Alföldön a javulás ellenére is 11,2%-os a munkanélküliség. A legjobb és a legrosszabb mutatóval rendelkező régió közötti különbség 7,6 százalékpont.31 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. június végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,3%-kal, 367 ezer főre csökkent. 32 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1412.pdf
30
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog1506.html
31
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1412.pdf
32
28
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1506.html
29
http://www.munka.hu/
22
23
Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint, 2015 májusában az eurózónában (19 tagállam) átlagosan 11,1 százalék, az egész EU-ban (28 tagállam) átlagosan 9,6 százalék, Magyarországon pedig mindössze 7,0 százalék volt a munkanélküliségi ráta. 2014. május és 2015. május között Magyarországon 1,2 százalékponttal, 8,2 százalékról 7,0 százalékra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta. Ezzel olyan régi uniós országokat előzünk meg, mint Svédország (7,8%), Belgium (8,6%), Finnország (9,4%), Franciaország (10,2%) és Írország (9,7%). A 25 évnél fiatalabb magyar népesség 18,7%-os munkanélküliségi rátája is kedvezőbb a 20,7%-os európai átlagnál; míg az eurózónában (19 tagállam) 22,3 százalékos, Spanyolországban 49,3 százalékos, Horvátországban 43,1 százalékos, Olaszországban 42,4 százalékos ifjúsági munkanélküliséget vett számba az Eurostat. 33 Munkanélküliségi ráta, 2015. május (%)
4,7 5,0 5,5 5,6 5,7 6,1 6,1 6,5 6,9 7,0 7,1
25
4,3
20
4,2
15
3,3
10
5
0
Japán Izland Norvégia Németország Csehország USA Málta Luxemburg dánia ausztria észtország hollandia magyarország románia lengyelország svédország litvánia belgium szlovénia finnország eu-28 bulgária írország eu-15 franciaország eurózóna (19) szlovákia portugália olaszország horvátország ciprus spanyolország
10
Keresetek
2014-ben - a 2 823 ezer főt foglalkoztató (a legalább 5 fős vállalkozásokat, költségvetési intézményeket és kiemelt nonprofit szervezeteket magába foglaló) - megfigyelési körben, a keresetek 3,0%-kal haladták meg az előző évit, így a bruttó keresetek átlaga 237,7 ezer forintot ért el. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt kereset növekedési üteme 4,9%, a bruttó keresetek átlaga pedig 250 ezer forint volt.34 2015 első öt hónapjában 3,5%-kal nőttek az átlagkeresetek 2014 azonos időszakához viszonyítva. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámának alakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 242 700 forintot ért el. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (499 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 700 forint). Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 000 forint volt. A nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,5%-kal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatai nélkül a nemzetgazdaságban 3,1, ezen belül a vállalkozásoknál 3,4, a költségvetés területén 2,5, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,1%-kal nőttek a keresetek. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 000 forintot ért el, és 3,5%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8% volt. 35
7,8 7,8 8,2 8,6 9,2 9,4 9,6 9,7 9,7 10,0 10,2 11,1 11,9 12,4 12,5 15,7 16,0 22,6
Forrás: Eurostat
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics
33
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1412.pdf
34
http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/ker1505
35
24
25
11
Munkaerőt terhelő k ölt s é g e k , minimálbér
A munkaerőt terhelő költségek 2015-ben nem változtak, így a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27%, míg a munkáltató 1,5% szakképzési hozzájárulást is fizet. A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék 10%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerő piaci járulék 1,5%. 2014. január 1-től a kedvezményezett eltartott gyermekek után járó családi kedvezmény a járulékokra is kiterjed. 2015-ben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként: 62 500 forint egy és két eltartott, 206 250 forint három vagy több eltartott esetén. 2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezményre jogosultak köre. A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély, családi pótlékra nem jogosult házastársa. A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti. A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.36 2015. január 1-től 3,4%-kal emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér - minimálbér - kötelező legkisebb összege; 105 000 forintra (101 500 forintról). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma is közel 3,4%-kal emelkedett a teljes munkaidő teljesítése esetén – 122 000 forintra (118 000 forintról). A közfoglalkoztatási bér 79 155 forint (munkavezető esetében: 87 090 forint), a garantált közfoglalkoztatási bér 101 480 forint (munkavezetőnél 111 660 forint) 2015-ben.
12
O k tat á s , k é p z e tt s é g
2014-ben a középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzéseire beiratkozottak száma 6,2%-kal, 471 ezer főre esett vissza. A középfokon tanulók 40%-a (189 ezer fő) szakközépiskolában, 39%-a (182 ezer fő) gimnáziumban, 21%-a (100 ezer fő) érettségit nem adó szakiskolában tanult. A létszámcsökkenés eltérő mértékben érintette az egyes iskolatípusokat; a szakiskolákban 12, a szakközépiskolában 7,2, a gimnáziumokban 1,7%-kal volt kevesebb a diák. Ennek következtében tovább nőtt a gimnazisták aránya a középfokon tanulók között. A szakiskolák, szakközépiskolák szakképző évfolyamain 143,5 ezren, 9 ezer fővel kevesebben tanultak, mint egy évvel korábban. A szakközépiskoláknál 9,6, míg a szakiskolák esetében 3,9%-os volt a csökkenés. A szakiskolák esetén a szakképzésben részesülők 90%-a műszaki tudományok, szolgáltatás illetve gazdaság és irányítás képzési területen tanultak. A szakközépiskolában szintén ezek a képzési területek a legnépszerűbbek, emellett az egészségügyi, szociális gondoskodás és a művészeti területek is nagymértékben vonzzák a tanulókat. 2014-ben több mint 69 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, számuk 700 fővel haladta meg a 2013-as létszámot. Az előző évhez hasonló megoszlásban a végzettek 53%-a gimnáziumban, 47%-a szakközépiskolában szerezte meg a bizonyítványt. 2014-ben összesen 43,5 ezer tanuló tett sikeres szakmai vizsgát, 3 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés az érintett iskolatípusokban eltérően alakult, míg a szakiskolákban 1,8, addig a szakközépiskolákban 11,2%-kal volt kevesebb a sikeres szakmai vizsgázók száma. A felnőttoktatásban végzettek száma közel azonos az egy évvel korábbival. 2014-ben a felnőttoktatás keretei között 8,1 ezren szereztek érettségi bizonyítványt, a sikeres szakmai vizsgázók száma pedig közel 12 ezer volt. A 2014/2015-ös tanévben a 67 felsőoktatási intézmény nappali képzésein 217 ezer – ez előző évinél mintegy 6,4 ezer fővel kevesebb – fiatal folytatta tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésben a hallgatók 93%-a, közel 203 ezer fő, a kifutó egyetemi és főiskolai programokban pedig csupán 800 fő (0,4%) vett részt. További 8 ezren felsőoktatási szakképzésben, 5,5 ezren doktori programokban, 260-an pedig szakirányú továbbképzésen tanultak. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők képzési területek szerinti megoszlása a korábbi évekéhez hasonlóan alakult, így a legtöbben műszaki (21%), gazdasági (16%), illetve egészségügyi (13%) szakokon folytatták tanulmányaikat. A hallgatói létszám szinte az összes képzési területen csökkent a 2013/2014-es tanévihez képest. Egyedül a tanárképzés, oktatástudományi területen nőtt a résztvevők száma, mintegy 1,6 ezer fővel. 2014-ben több mint 39 ezren, az előző évihez képest 2 ezer fővel többen kapták kézhez a diplomájukat. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók közül nyelvvizsga hiánya miatt még mindig 7,5 ezer fő nem vehette át az oklevelét, de számuk több mint 14%-kal csökkent egy év alatt. A 2014/2015-ös tanévben a felsőoktatási intézmények nem nappali programjain 89 ezren, az egy évvel korábbihoz képest 7 ezer fővel kevesebben tanultak. A hallgatók 85%-a (75 ezer fő) levelező képzésben, 11%-a (10 ezer fő) távoktatásban, 4%-a pedig esti munkarendben folytatta tanulmányait. 2014-ben a nem nappali képzéseken 14,5 ezren szereztek felsőfokú oklevelet.37 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf
37
26
27
A 2015-ös általános felvételi eljárásban38 a felsőoktatásba jelentkezők száma 105 646, a felvettek száma 72 171 fő, a teljes bejutási arány így 68,3% volt. A felvettek 63 százaléka alapképzésben kezdheti majd meg tanulmányait, 19 százalékuk mesterképzésre került be. Az osztatlan képzés, valamint a felsőoktatási szakképzés részesedése kisebb, ezen a két képzési szinten az új belépők 9-9 százaléka kezdhet majd szeptemberben. TOP10 szak az alap-és osztatlan szakokra felvett hallgatók száma alapján a 2015. évi általános felvételi eljárásban
RANGSOR
SZAK
FELVETTEK SZÁMA
1.
gazdálkodási és menedzsment
2 290
2.
jogász
2 239
3.
gépészmérnöki
2 087
4.
mérnökinformatikus
1 961
5.
osztatlan tanári képzés
1 927
6.
ápolás és betegellátás
1 745
7.
óvodapedagógus
1 644
8.
turizmus-vendéglátás
1 566
9.
kereskedelem és marketing
1 405
10.
villamosmérnöki
1 353
A 2015. évi általános felvételi eljárásban legtöbb hallgatót felvett intézmények 39
RANGSOR
INTÉZMÉNY
FELVETTEK SZÁMA
1.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
8 093
2.
Szegedi Tudományegyetem
6 140
3.
Debreceni Egyetem
6 004
4.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
5 247
5.
Budapesti Gazdasági Főiskola
5 019
6.
Pécsi Tudományegyetem
4 574
7.
Budapesti Corvinus Egyetem
4 042
8.
Óbudai Egyetem
2 795
9.
Széchenyi István Egyetem
2 642
10.
Szent István Egyetem
2 574
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/15A_felvettek_gyorsjelentes
38
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/15A_felvettek_gyorsjelentes?itemNo=4 http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/15A_felvettek_gyorsjelentes?itemNo=5
39
28
29
Impresszum Kiadja és terjeszti: Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu Felelős kiadó: Ésik Róbert elnök
Vezető szerkesztő: Király Béla osztályvezető Kommunikációs Osztály
Vezető elemző: Dani Ákos osztályvezető Elemzési Osztály
Kézirat lezárásának dátuma: 2015. szeptember 1.
A kiadványban található táblázatok, grafikonok, illetve adatok és szövegek nem minősülnek ajánlattételnek. Azok forrását tekintve részben vagy egészben olyan adatgyűjtésből származnak, amelyek nem tartoznak a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény hatálya alá, ezért ezen adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség a tőle elvárható gondossággal állította össze a kiadvány tartalmát, adatait és szövegét, ugyanakkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség semmiféle felelősséget nem vállal az esetleges szöveg-, tartalom-, adat-, vagy értelmezésbeli hibákért és/vagy az ezekből esetlegesen adódó közvetlen, közvetett, anyagi vagy egyéb károkért. A Nemzeti Befektetési Ügynökség nem vállal felelősséget bármilyen harmadik személy által a kiadvány tartalmára való hivatkozás által okozott kárért vagy hátrányért. A kiadvány bárminemű további felhasználása, illetve kiadása kizárólag a Nemzeti Befektetési Ügynökség előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a Nemzeti Befektetési Ügynökség nevének, illetve a forrás(ok)nak a megfelelő feltüntetésével.
© Nemzeti Befektetési Ügynökség, 2015
30
31
Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu
[email protected]
32
