TÁJHÁZAK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK AZ ÓZDI KISTÉRSÉGBEN

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben

Dobosy László

TÁJHÁZAK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK AZ ÓZDI KISTÉRSÉGBEN

Ózd, 2008.

1


2

Tartalomjegyzék Bevezetõ ......................................................................................................................................... 3 Összegzés ........................................................................................................................................ 3 Múzeumok ................................................................................................................................. 3 Tájházak és kiállítóhelyek .......................................................................................................... 3 Részletes bemutatás ........................................................................................................................ 5 Arló ............................................................................................................................................ 5 Bánréve ...................................................................................................................................... 7 Borsodbóta ................................................................................................................................. 8 Borsodnádasd ............................................................................................................................. 8 Borsodszentgyörgy................................................................................................................... 11 Bükkmogyorósd ....................................................................................................................... 12 Csernely .................................................................................................................................... 13 Csokvaomány ........................................................................................................................... 13 Domaháza................................................................................................................................. 14 Dubicsány ................................................................................................................................. 14 Farkaslyuk ................................................................................................................................ 15 Gömörszõlõs ............................................................................................................................. 16 Hangony .................................................................................................................................... 18 Hét ............................................................................................................................................ 19 Járdánháza ................................................................................................................................. 19 Kelemér .................................................................................................................................... 20 Királd ........................................................................................................................................ 21 Kissikátor .................................................................................................................................. 21 Lénárddaróc .............................................................................................................................. 22 Nekézseny ................................................................................................................................. 22 Ózd ........................................................................................................................................... 24 Ózd-Somsály ............................................................................................................................. 28 Ózd-Szentsimon ........................................................................................................................ 28 Putnok ....................................................................................................................................... 29 Sajómercse ................................................................................................................................ 30 Sajónémeti ................................................................................................................................. 31 Sajópöspöki .............................................................................................................................. 32 Sajóvelezd ................................................................................................................................. 32 Sáta ........................................................................................................................................... 33 Serényfalva ................................................................................................................................ 34 Uppony ..................................................................................................................................... 35 A térség történelmi, építészeti és ipartörténeti értékei ........................................................................ 35 Természeti értékek .......................................................................................................................... 36 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 37


3

Bevezetõ Az Észak-magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén található kistérséget északról Szlovákia államhatára, nyugatról egy rövid szakaszon Nógrád megye, délrõl Heves megye, keletrõl pedig Kazincbarcika kistérsége határolja. Az Ózdi kistérségben, mint az egykori Gömör- és Borsod vármegyékhez tartozó területen történelmi múltjának köszönhetõen számtalan védett érték található. Ózd területén 2005-ben több ipartörténeti emléket mûemlékké nyilvánítottak. A térség településein különösen az utóbbi években megfigyelhetõ az a törekvés, hogy értékeiket, hagyományaikat megõrizzék és ezeket mások számára is hozzáférhetõen bemutassák. Jelen felmérésünk célja, hogy áttekintõ képet kapjunk az Ózdi Kistéerség gyûjteményeirõl, kiállítóhelyeirõl, információt gyûjtsünk az õrzött emlékek jellegérõl, nagyságáról. Vizsgáltuk a tájházakhoz, bemutatóhelyekhez kapcsolódó rendszeres közösségi eseményeket és rendezvényeket is. Az elvégzett munka reményeink szerint hasznosulhat a kulturális tevékenység térségi szintû összehangolásában, a kulturális túrizmus fejlesztésében és nem utolsó sorban az értékeink felismerése és felmutatása a fejlõdést szolgálja. ÖSSZEGZÉS Múzeumok Ózd - Városi Múzeum. Ózd, Gyár út 10. Megtekinthetõ: munkanapokon 9.00-15.00 óráig, Tel.: 48 / 470-115 Putnok - Gömöri Múzeum. Putnok, Serényi tér 10. Nyitvatartás: hétfõ-pétek 10.00-16.00 óráig, szombat-vasárnap elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 430-292, 48 / 531-099 - Holló László Galéria. Putnok, Rákóczi út 14. Nyitvatartás: hétfõ-pétek 8.00-16.00 óráig, szombat-vasárnap 10.00-17.00 óráig. Tel.: 48 / 430-909 Tájházak és kiállítóhelyek Arló - Tájház. Arló, Zombori út 3. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 544-000, 22-es mellék Borsodnádasd - Helytörténeti Gyûjtemény. Borsodnádasd, Táncsics út 4. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 442-450, 70 / 250-6788 Borsodszentgyörgy - Néprajzi gyûjtemény. Borsodszentgyörgy, Szentgyörgyi út 23. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 445-521


4

Farkaslyuk - Gyürky Gyula Emlékpark. Farkaslyuk, Gyürky Gyula tér. Megtekinthetõ: minden idõben Gömörszõlõs - Babus-féle Kézmûves Gyûjtemény. Gömörszõlõs, Kassai út 40. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 435-008 - Kisgaléria. Gömörszõlõs, Kassai út 55. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 435-008 - Népi- és Erdõgazdálkodás Szabadtéri Gyûjtemény. Gömörszõlõs, Kassai út 55. Megtekinthetõ: minden idõpontban. - Néprajzi Gyûjtemény. Gömörszõlõs, Kassai út 55. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 435-016 Hangony - Tájház. Hangony, Rákóczi út 165. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 30 / 370-7448 (Kovács Szilárd) Hivatalos megnyitása még nem történt meg, fejlesztés alatt. Kelemér - Gömöri Sírjel Gyûjtemény. Kelemér, Tompa u. 45. Nyitvatartás: a szabadtéri bemutató minden idõpontban. - Tompa Mihály Emlékház. Kelemér, Tompa u. 45. Nyitvatartás: hétfõ-pétek 8.00-18.00 óráig. Tel.: 48 / 434-143 Királd - Bányász Kiállítóhely. Királd, Mocsolyás telep. Megtekinthetõ: az emlékhely minden idõpontban, a kiállítás elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 531-039 (Jelenleg nem látogatható) Nekézseny - Balogh Béni Irodalmi Emlékhely. Nekézseny, Könyvtári Információs Pont. Megtekinthetõ: hétfõ 12.30-14.30 és szerda 15.00-17.00 óra között. Tel.: 48 / 439-501 - Szeleczky Zita Emlékház. Nekézseny, Arany János út. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 439-501 Ózd-Somsály - Bányatörténeti bemutató. Ózd-Somsály, Akna út 10. sz. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 470-961 (Noviczki Gyula) Ózd-Szentsimon - Helytörténeti bemutató. Ózd-Szentsimon, Barátság út 4. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 479 607 (Füle Józsefné, Károlyi út 3. sz.), 30 / 441 5571 (Kovács Béla képviselõ). Sajónémeti - Néprajzi Gyûjtemény. Sajónémeti, Általános Iskola. Megtekinthetõ: az iskola nyitvatartási idejében. Tel.: 48 / 437-001 Sajóvelezd - Tájház. Sajóvelezd, Rákóczi út 14. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 433-093

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben RÉSZLETES BEMUTATÁS Arló Nagyközségi Önkormányzat 3663 Arló, Ady Endre út 162. Tel.: 48 / 544-000 Fax: 48 / 544-540 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.arlo.hu Tájház. Arló, Zombori út 3. sz. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 544-000, 22-es mellék A Zombori út 3. sz. ház a múlt század építészeti jegyeit még viselõ, a településen szinte már egyedül álló épület. Az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg Tájház céljára. Jelenleg is gyûjtik a használati tárgyakat, fejlesztik a kiállítást. A háromosztatú téglatornácos egykori lakóház elsõ szobája korhûen beredezett, itt elsõsorban kézmûves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés). A konyha uralkodó berendezése a rakott tûzhely. A helyiségben a régi hesználati tárgyakat mutatják be, látható dagasztóteknõ, különbözõ fa, cserép és fonott konyhai eszköz. A falakat falvédõk díszítik. A hátsó szoba asztallal, lócákkal, ládákkal, szekrénnyel és vetett ággyal berendezett. A szövõszék összeszerelt, de nincs felvetve. A különbözõ cserép és üvegedények mellett nagyon szép az ón ûrmérõ-edény sorozat. A szõtt és hímzett textíliák mellett a vidékre jellemzõ viselet néhány darabját is bemutatják. A Tájház udvarán 1999-ben kenyérsütõ kemence épült. Az elõkertben János vitéz az óriás nyakában címû mesefigura látható, Gál János helyi fafaragó puha fából készítette. Épített értékek Római katolikus templom: 1486-ban a Lophegy aljában, Kisarlóban, vagy másképpen Egyházasarlóban építették meg. Gótikus stílusban készült, oldalkápolnájának pálcatagos, csúcsíves kapuja ma is eredeti állapotában látható. 1784ben az eredetileg gótikus templomot barokk stílusban megújíttatták és kibõvíttették, tornyot

5

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben építettek hozzá. A hajó mindhárom boltozatát Huszár Ferenc egri festõ kifestette, a fõoltár faragványait pedig egy rozsnyói faszobrász készítette el. Fõoltára 1877-ben leégett, ekkor az egri prépost a székesegyház Szent Mihály képét Sajossy egri festõmûvésszel lemásoltatta és széles barokk rámában Arlónak ajándékozta. Az oltár hármas tagozású, gótikus stílusú, triptihonra emlékeztetõ. Az orgonát 1905-ben Rieger Ottó építette. Régi harangjait hadicélra elvitték, ezek pótlására a Gyepes-völgyi Ivánka vadászház fatornyában függõ, 15 kg-os kis harangot az arlói templomnak ajándékozta a tulajdonos. Ez a Hódos-völgyének legrégebbi temploma, mûemléki védelem alatt áll. Ivánka-pusztai vadászház: mûemlék, amely 1910 táján épült erdõõri lakásnak. Az agrártörténeti emléket napjainkban szolgálati lakásként hasznosítják. Arlói vár: a Szohony-völgye és a Hódos-patak találkozásánál, Arlótól délre keskeny, meredek hegynyúlvány emelkedik, egyik magaslatát Várhegynek nevezik. A vár kúpja kb. 10 m-re emelkedik ki a gerincbõl, amelyet több helyen kisebb bevágás, sáncmaradvány szakít meg, épület nyomát nem találni. A legfõbb erõssége a meredek, nehezen megközelíthetõ hegyoldal lehetett. Természeti értékek Arlói-suvadás: a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldala alábányászás következtében elõször 1863-ban, majd 1910-ben és 1929-ben megismétlõdve egy 300 méternél hosszabb, 5060 méteres függõleges szakadásfal mentén lecsúszott. A homoktömeg eltorlaszolta a Szohony-patak völgyét, így mintegy 25-30 holdnyi területû rét és szántóföld került víz alá, létrehozva a páratlan szépségû Arlói-tavat. A tó partján napjainkra pihenõházak és horgásztanyák sora épült meg. A közmûvesített telkek rendelkeznek ivóvíz, gáz, kábeltévé, telefon bekötési lehetõséggel is. A tó fürdésre, horgászásra és evezésre nyújt lehetõséget. A területet az önkormányzat védetté nyilvánította. Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet: a HevesBorsodi dombságnak nevezett kistáj területén létrehozott tájvédelmi körzet. A Gyepes-völgy igazi érték a természetet ismerõ érdeklõdõk

6


7

számára. A völgy aszfaltozott erdészeti útja lezárt az autósforgalom elõl, ami lehetõvé teszi a zavartalan túrázást és figyelmes szemlélõdést.

Bánréve Községi Önkormányzat 3654 Bánréve, Kossuth L. út 24. Tel.: 48 / 436-001, 48 / 536-502 Fax: 48 / 436-001 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.opont.hu/onkporttal Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Kastély: a község jelentõs épülete, amelyet a Szentmiklóssy család építtetett 1850 körül. A késõbarokk épület U alaprajzú, fõhomlokzata kelet felé néz. Kilenc ablaktengellyel, kiugró középrizalittal és lizénákkal tagolt. A fõbejárati ablakok szegmens záródásúak, füzér dísszel ékesítve. A két udvari szárny háromszög oromzatban záródik. Tetõzete barokk hatású. Vay Alajos parkosította a kastély környékét. Az 1890-es évek végén báró Hámos László tulajdonába ment a birtok a szép úrilakkal együtt, aki elõbb országgyûlési képviselõ, majd 1891-tõl Gömör-Kishont vármegye fõispánja lett. Az utolsó birtokosok a gróf Serényiek voltak. Az épületben ma az óvoda mûködik. Vasútállomás: ipartörténeti emlék, 1902-ben épült meg. Kiemelkedõ értéke a perontetõt tartó díszes öntöttvas oszlopok.


8

Borsodbóta Községi Önkormányzat 3658 Borsodbóta, Széchenyi út 42. Tel.: 48 / 538-000 Fax: 48 / 538-001 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.borsodbota.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Borbély-Maczky Emil kastélya: a falu központjában álló úri lak az 1930-as években épült. A szabálytalan alaprajzú épület fõhomlokzatán két kiugrást képeztek ki, fõbejáratához hosszú lépcsõsor vezet. Ma az épületben óvoda és öregek napközi otthona mûködik. Római katolikus templom: 1938. október 20-án Jézus Szent neve tiszteletére szentelték fel. Északnyugati homlokzatához négyzet alapú, gúlasisakban végzõdõ tornyot építettek. A neo-román stílust különösen a torony ablakai jól kihangsúlyozzák. A templom és az 1940-ben létrehozott plébánia építése Faragó József nevéhez fûzõdik. A szentélyben a Mária a kis Jézussal címû, kör alakú oltárképet Molnár C. Pál, budapesti festõmûvész festette. Ugyancsak az õ munkája a szentélyt elválasztó diadalíven Az Oltáriszentség diadala címû secco-technikával készült kép. A falak szolid, magyaros növényi díszítõelemekkel festettek. Pincesor: már messzirõl látható a település fölötti pincesor, nem egy közülük igen régi. Tulajdonosaik széles körben ismertek vendégszeretetükrõl. Elly-forrás: Borbély-Maczky Emil emeltette a Rednek-völgyi forrás fölé azt az emlékmûvet, amelyet Maczky Pál káplán szentelt fel 1936-ban. Az eseményre emléktábla is emlékeztet. Természeti értékek Õrhegy: Borsodbóta és Sáta határán a község fölé magasodik a meredeken kiemelkedõ, 401 méter magas kúp alakú hegy. Innen jól áttekinthetõ a környezõ vidék, egészen a Bükkig és a Sajón túli területekig. A régmúlt idõben megfigyelõ hely, õrhely lehetett, bár sáncrendszernek, erõdítménynek nincs nyoma a területén. Borsodnádasd Városi Önkormányzat 3671 Borsodnádasd, Alkotmány út 3. Tel.: 48 / 542-010 Fax: 48 / 542-013 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.borsodnadasd.hu Helytörténeti Gyûjtemény Borsodnádasd, Táncsics út 4. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 442-450, 70 / 250-6788

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben A borsodnádasdi Helytörténeti Gyûjtemény a volt gyárigazgatói lakásban 1999-ben nyílt meg, azóta is dinamikusan fejlõdik. Hét kiállító teremben bemutatják a település történetét, emlékeit. 1. Zászlóteremben a Borsodnádasd történetében jelentõs szerepet játszott egyesületek, szervezetek, intézmények zászlói, lobogói láthatók. Legkülönlegesebb darabja az 1886-ban létrehozott lemezgyári tûzoltóság díszzászlaja, amely a település védõszentjét, Szent Istvánt ábrázolja. 2. Néprajzi kiállításon a helyi, eredetileg barkó népesség történeti emlékeit, háztartási eszközeit, életkörülményeit, mûvészetét reprezentáló tárgyakat állítottak ki. Látható többek között egy 1663-as adománylevél a Boza család részére, ónfedeles boroskupa 1720-as évszámmal, ácsolt menyasszonyi ládák, cserépedények, népi hangszerek, a fonás-szövés és a paraszti mindennapok eszközei. Különleges emlékek a molnárkalács sütõk, melyek az egyetlen, még élõ népszokás tanúi. 3. Lemezgyár történeti teremben a település és környéke 19-20. századi történelmét döntõen meghatározó üzem mûködésének állítanak emléket. Az RMST Rt. hajdani gyára létrejöttének körülményeit, termékeit, a hozzá kapcsolódó szénbányászat emlékeit mutatják be. Itt láthatóak a 103. számú cserkészcsapat történetének emlékei, az 1933-as gödöllõi világtalálkozó relikviái. 4. “Megjárták a hadak útját” terembet a doni katasztrófa 60. évfordulóján adták át. Az 1880as évektõl a 2. világháború végéig több különleges katonai emléket õriznek. Hadfelszerelési tárgyakat, katonaleveleket, doni fényképeket, térképeket mutatnak be. 5. “Tempó BLASE” kiállításon a helyi nagyon mozgalmas sportéletnek állítanak emléket. A településen 14 sportágat ûztek az atlétikától a kézilabdán át a legnépszerûbb labdarúgásig. A helyi repülõs, röplabda, ökölvívó, természetjáró, tenisz, lovas, sí, sakk, asztalitenisz csapatokban több neves sportoló szerezte meg az alapokat, s tett országos hírnévre szert. 6. A Galériában több alkotó helyi ihletésû festményeit, faragásait állították ki.

9

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben 7. Az olvasó helyiségben több ezer újság, könyv, kisnyomtatvány segítségével kutathatnak egy-egy kort az érdeklõdõ látogatók. A gyûjtemény több idõszakos kiállításnak adott otthont az elmúlt években, illetve más intézményekkel együttmûködve is szerveztek kiállítást. Fontosnak tartják a hagyományõrzõ rendezvények kezdeményezését, a városi ünnepekhez való kapcsolódást. Szorgalmazzák különbözõ kiadványok megjelentetését. Hat év alatt közel ötezer vendég járt a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyûjteményben. Épített értékek Római katolikus templom: az elpusztult középkori templom helyén 1846-ban rakták le az alapjait. 1859. július 18-án Szent István király tiszteletére áldották meg, az építõmester Streimmelwõger Mihály volt. A téglalap alapú egyhajós templom késõklasszicista mûemlék épület. Mindkét hosszanti oldalán három-három, s a szentélyben is egy nagyméretû, felül ívelt ablak adja a természetes megvilágítást. Nagyszámú szobrai közül a Jézus szíve és a Mária szíve fából készült. A falakon szentek és az Utolsó vacsora freskója látható. Nagyméretû oltárképén Szent István felajánlja a szent koronát Szûz Máriának. Festette Cséka Károly 1869-ben. Orgonája a budaõrsi templomból származik, tornyában négy harang lakik. Gyártelepi római katolikus templom: 1934-ben épült, Jézus-szíve tiszteletére szentelték fel. Tervezõje Walder Gyula mûegyetemi tanár, építõje Szontágh Pál építészmérnök vol. Stílusa neobarokk, mely jól illeszkedik a természeti környezetbe. A fõhomlokzat mellett asszimetrikusan helyezkedik el a torony. A templombelsõ berendezésénél kiemelkedõ szerepet játszottak a helyi szakemberek, mellettük több ismert mûvész (Leszkovszky György, Henczelmann J, Schmidt J, Kallós Miklós Elek, Márkupp Béla) rusztikus jellegû alkotásait csodálhatjuk meg a belsõ térben. Vajdavár: Borsodnádasdtól délnyugati irányban 5 km távolságra fekszik, közvetlenül a megye határán. A hegycsúcs uralja az egész környéket, a Tarna-völgyébõl Domaházára átvezetõ Nagyvölgyiút nagy távolságban végigtekinthetõ. Teteje ellipszis alakú, teljesen sík terület. A keleti oldalon egy kisebb,

10

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben az északnyugati oldalon a Szarvaskõre átvezetõ lankásabb gerincen egy hosszabb levágás figyelhetõ meg, amely az egykori erõdítmény sánca lehetett. A várról több monda él a lakosság körében. Természeti értékek Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet: a Vajdavár környéki erdõség a tájvédelmi körzet része. A terület természeti szépsége vonzó a gyalogos turizmus számára. A túrázókat festet jelzéssel ellátott útvonalak segítik. A környezõ hegyekben több jó ízû forrás fakad a túraútvonalak közelében (Körtvölgye, Hidegkút, Gazkút, Csurgó). Kiemelt figyelmet érdemel az Alsó-tótól a nagyszerû panorámát nyújtó kilátóhoz vezetõ piros háromszöggel jelzett útvonal. Alsó- és Felsõ-tó: a város belterületén a szép természeti környezet látványa mellett horgászásra is lehetõséget biztosítanak.

Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat 3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgyi út 143. Tel.: 48 / 445-521, 48 / 428-142 Fax: 48 / 445-521 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.borsodszentgyorgy.hu Néprajzi gyûjtemény Borsodszentgyörgy, Szentgyörgyi út 23. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 445-521 A magántulajdonban lévõ gyûjteményben régi bútorok társaságában a háztartásokban használt eszközök, edények, falvédõk, hímzett, varrott terítõk, régi újságok, könyvek tekinthetõk meg a tulajdonosokkal történt elõzetes egyeztetést követõen.

11


12

Épített értékek Római katolikus templom: Eszterházy püspök 1769-ben rendelte el az új templom építését. A költségek biztosításában a falu szülötte, Németh István, Kassa õrkanonoka is segített. Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le. A templom ekkor még torony nélküli volt, az olajfestésû oltárképe Szent György lovagot ábrázolja, festõjét nem ismerjük. 1889-ben Diviánszki József feledi építész a templomot restaurálta, ekkor a homlokzat elé egy fa tornyot is építettek. 1938-ban a templomot bõvítették és egy kõtornyot építettek hozzá. A templom keletnyugati tájolású. Szentélye keskenyebb mint a hajó, a nyolcszög három oldalával záródik. A templomhajót két belsõ pillér három csehboltozatú hajószakaszra bontja.

Bükkmogyorósd Községi Önkormányzat 3648 Bükkmogyorósd, Petõfi út 5. Tel.: 48 / 441-012 Fax: 48 / 441-012 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.bukkmogyorosd.freebase.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Iskolaépület: a római katolikus egyház régi iskolaépülete gondozott parkjával ma az ifjúsági turizmust szolgálja.


13

Csernely Községi Önkormányzat 3648 Csernely, Kissor út 26. Tel.: 48 / 440-011 Fax: 48 / 540-505 E-mail: [email protected] Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: a XVIII. században épült homlokzati kis huszártoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. Jelenlegi copf stílusú formáját többszöri átépítés után 1783-ban nyerte el. A szerény külsõ gazdag rokokó berendezést rejt. A fõoltár törtíves rokokó keretbe foglalt oltárképe Szent Lõrinc vértanúságát ábrázolja. A díszes szekrényû orgonáját a földbirtokos és vasgyáros Sturman Márton özvegye készíttette 1798-ban. Sturman kastély: 1780-1790 között épült, késõbb többször átalakították. A hajdani parkban szabadon álló, magasföldszintes, manzardtetõs, téglalap alaprajzú épület. A fõhomlokzat síkjából széles, szegmensíves árkádos tornác ugrik ki, kétoldalt lépcsõfeljáróval. A tornácról nyílik a bejárat a boltozatos belsõbe. Figyelemre méltóak a fõhomlokzat díszítõ falsávjai, az ablaknyílásokat keretezõ füzéres díszítõelemek. A kastély mellett ma is látható a magtár. Az épület önkormányzati tulajdonban áll. Csokvaomány Községi Önkormányzat 3647 Csokvaomány, Széchenyi út 1. Tel.: 48 / 538-211, 48 / 539-000 Fax: 48 / 438-195 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.csokvaomany.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: a korábban két község közös temploma 1806-ra készült el, benne elhelyezték mindkét falu fõoltárát, tornyában az ományiak 1715-ben öntött harangját és egy másik harangot, melyet 1648-ban öntöttek. A templomhajó két belsõ pillérrel három részre osztott, csehboltozatú, a szentély keskenyebb, ívelt záródású. A falak ornamentikája barokkos. Az egyházi fõhatóság 1937. július 14-én a templomot plébánia templommá nyilvánította.


14

Domaháza Községi Önkormányzat 3627 Domaháza, Petõfi út 9. Tel.: 48 / 546-502, 48 / 446-001 Fax: 48 / 546-502 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.domahaza.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: Domaháza újabb temploma 1760-ban épült meg. Ez rövidesen kicsinek bizonyult, így 1806-ban megnagyobbították. A templom védõszentje Szent Erzsébet. A templom szentélyének falán a megdicsõült, adakozó és szenvedõ Szent Erzsébet életének mozzanatait Feszty Masa festette. A templom hajójának falát ugyancsak Feszty Masa által 1976-79-ben festett “Betegek keresztútja” 14 kálvária képe díszíti. Feszty Masa Feszty Árpád festõmûvész és Jókai Róza leánya Budapesten 1895. január 31-én született és 1979. március 1-én halt meg. 1976-tól 1979-ig élt és alkotott a faluban. Ellenszolgáltatás nélkül felbecsülhetetlen értéket hagyott a településre. Kalász-kút: a templom mellett tör a felszínre a szépen foglalt forrás, a lakosság kedvelt víznyerõ helye. Vörösvár: Domaházától déli irányban 5 km-re fekszik a Vörösvár-hegyesének északkeleti végén lévõ 426 m magaslaton a Nagy- és Kis-Vörösvár. A múlt században Nyáry Jenõ felásatta a Vörösvár térségében lévõ néhány jellegzetes halmot és több leletet talált. A lakosság körében érdekes mondák élnek a várról. Természeti értékek A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet hegyei és erdõségei: a Domaházát környezõ természeti táj különösen alkalmas a turizmusra és vadászatra. Gazdag gomba és gyógynövény lelõhely. Dubicsány Községi Önkormányzat 3635 Dubicsány, Rákóczi út 1. Tel.: 48 / 432-631 Fax: 48 / 530-054 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.dubicsany.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Báró Vay János kastélya: a XVIII. század közepén épült a falu fölötti erdõrészben. Manzardtetõs, bástyafalakkal körülvett emeletes épület. Az 1861-es Vasárnapi Újság 224. oldalán ismerteti a kastélyt és az ott lezajlott tragikus eseményekre utal. Késõbb Barta Arnold, a bécsi bankárcsalád tagja a tulajdonosa, aki a XX. század elején átépíttette. A kastély a gondozott parkkal ma a Borsod Volán Rt. üdülõje.

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Farkaslyuk Községi Önkormányzat 3608 Farkaslyuk, Gyürky Gyula út 3. Tel.: 48 / 470-548 Fax: 48 / 470-548 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.opont.hu/onkportal Gyürky Gyula Emlékpark Farkaslyuk, Gyürky Gyula tér. Megtekinthetõ: minden idõben Gyürky Gyula Emlékpark: több bányászati emlék környezetében látható Kucs Béla Munkácsi-díjas szobrász 1958-ban felavatott alkotása. A mészkõbõl faragott szobor a bányászok nehéz munkájának állít emléket. A települést járva több helyen láthatunk kiállított bányagépet, csillét és más emléket. A Gyürky-tárna emlékhelyet a Jószerencsét téren az 50. Bányásznapon, 2000-ben avatták fel. A szépen kialakított, eredeti állapotában megmaradt tárnabejárat falazatot megõrizve alakították ki az emlékhelyet. Épített értékek Bányászlakások: az ipartörténeti emlékek sorát gazdagítják a jellegzetes, eredeti állapotukban megmaradt kolóniás épületek.

15

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Gömörszõlõs Községi Önkormányzat 3728 Gömörszõlõs, Kassai út 20. Tel.: 48 / 435-017 Fax: 48 / 435-017 E-mail: [email protected] Népi- és Erdõgazdálkodás Szabadtéri Gyûjtemény Gömörszõlõs, Kassai út 55. Megtekinthetõ: minden idõpontban. A Népi Gazdálkodás és Erdõgazdálkodás Szabadtéri Gyûjtemény az egykori iskolakertben látható. Kiemelkedõ értékû a 84 négyzetméteres háromosztatú csûr, amelyet Kelemérrõl telepítettek át ide. A gyûjteményben szállító, talajmûvelõ, takarmánygyûjtõ, cséplõ, állattartó, mérõ, és tûzvédelmi eszközök sorakoznak nagy számban, de megtalálhatóak a borászat e-vidékre jellemzõ kellékei is. Kuriózum a a hagyományos építõanyag gyûjtemény. Kevés helyen láthatóak így összegyûjtve az erdõgazdálkodás és a famegmunkálás eszközei, Néprajzi Gyûjtemény Gömörszõlõs, Kassai út 55. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 435-016 A gyûjtemény bemutatja a nagy hagyományokkal rendelkezõ kenderfeldolgozás teljes eszköztárát, a szövött, díszített textíliákat, a mindennapi használati tárgyakat, a gömöri fazekasság termékeit és a jellegzetes gömöri bútorokat. Kisgaléria Gömörszõlõs, Kassai út 55. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 435-008 Elsõsorban a gömöri, vagy Gömörhöz kötõdõ képzõ- és iparmûvészek, népmûvészek számára biztosít kiállítási lehetõséget a Kisgaléria.

16

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Babus-féle Kézmûves Gyûjtemény Gömörszõlõs, Kassai út 40. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 435-008 A Kézmûves Gyûjteményt a Kassai út 40. szám alatti lakóházakban és volt gazdasági épületekben alakította ki É. Kovács László és felesége, Babus Éva. Babus P. Benjámin Gömörszõlõsön gazdálkodó parasztember volt, aki a földmûvelés mellett a famûvesség szinte minden ágát, az ács, az asztalos, a kerékgyártó, a bodnár munkát és a vesszõfonást is mûvelte. A környék településein számos lakóház és gazdasági épület ácsmunkáját tervezte és végezte el. A kiállítás számtalan munkáját õrzi és mutatja be, ezek a gömöri kézmûvesség egyedi emlékei. A bemutatót lánya, Babus Éva gömöri hagyományokat tovább éltetõ szõttesei gazdagítják. A kiállítóterekben láthatóak a falu festõje, É. Kovács lászló egyedi hangulatú festményei és pasztell képei. A térségben egyedülállóan megmaradt szinte érintetlen, eredeti lakókörnyezet nagyszámú látogatót vonz a falusi túrizmus keretében, nyaranta képzõmûvészeti alkotótelep mûködik a településen. Az Ökológiai Intézet alkotóházat létesített az ökogazdálkodás tanulmányozására. Épített értékek Református templom: építését 1824-ben kezdték el, a belsõ berendezést a naprágyi Madarász István készítette. A mennyezet deszka-kazettás, 94 darab egyformán festett, egyszerû pettyes medallionos díszítéssel. A régi templomból származó úrasztala növényi indákkal és virágmotívumokkal, temperával festett, igényes mûvészi munka, rajta régies betûkkel és számokkal: “ANNO 1673”. Népi építészeti emlékek: Gömörszõlõsön igen nagy számban megmaradtak a régi épületek. Ezek értékeit felismerve a gömöri népi kultúra ápolása érdekében É. Kovács László a község szülötte és lakója megszervezte a Kelemér-Gömörszõlõs Múzeumbaráti Kört, amelynek célja az eredeti népi környezet és emlékek megõrzése.

17


18

Hangony Községi Önkormányzat 3626 Hangony, Rákóczi út 130. Tel.: 48 / 448-001 Fax: 48 / 448-024 E-mail: [email protected] Tájház Hangony, Rákóczi út 165. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 30 / 370-7448 (Kovács Szilárd) A Polgármesteri Hivatal épületével szemben lévõ portát a település 2007-ben vásárolta meg egy tájház és szabadidõ központ kialakítása céljából. A 19. századi épületben egyrészt a korábbi tulajdonos berendezési tárgyait, másrészt a községben gyûjtött emlékeket tervezik bemutatni. A melléképületben kovácsmûhelyt és asztalosmûhelyt rendeznek be mûködõképes állapotban, a régi szerszámok bemutatásával. Az odvaron a gazdálkodás eszközeit állítják ki és szabadidõ parkot hoznak létre. Az iskolások és látogatók részére bemutató foglalkozásokat terveznek a hagyományos népi mesterségekbõl. Hivatalos megnyitása még nem történt meg, fejlesztés alatt áll. Épített értékek Római katolikus templom: 1843-ban épült, 1959-ben nyerte el mai alakját népi barokk stílusban. Mûvészi értéket képvisel a fõoltárkép, mely Sajóssy Alajos, neves budapesti festõmûvész alkotása 1899-bõl. A freskók 1953-ból Heintz Henrik festõmûvész alkotásai. Kolostor: a Hangonyiak Lampert ága, Lázár és Domokos 1368-ban a Barát-völgyben Szent Anna tiszteletére pálos rendi szerzeteseket telepített, megépítették a monostort és annak templomát. A monostor és rendház a török hódoltság idõszakában, az 1560-as években pusztult el. Kúriák: Hangonyban több szép úrilak is épült, amelyet érdemes megtekinteni. Birinyi- és Pogányvár: a község határában két vár is épült. 1285-ben Berény várában a vidéket birtokló Hangonyi Máté lakott. A Birinyi vár melletti 300 méteres magaslatot nevezik Pogányvárnak. Természeti értékek Hangonyi-tó: a településtõl mintegy három kilométerre lévõ Renget-völgy elzárásával létesített halastó szép természeti környezetével a turizmus kedvelt célpontja.


19

Hét Községi Önkormányzat 3655 Hét, Kossuth út 76. Tel.: 48 / 437-401 Fax: 48 / 436-283 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.het.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Református templom: 1786-1787-ben építették, késõ barokk stílusban. A templom épülete téglalap alapú, nyeregtetõvel fedett. 22 m magas tornyát 1828-ban építették a nyugati homlokzata elé. Az 1993-as felújítás során került elõ az 1780-as években készült kazettákra osztott deszkamennyezet. Két különbözõ korú festés látható jelenleg a restaurált táblákon. A templom bejáratához vezetõ járda minkét oldalán emlékoszlopokon elhelyezett öntött táblák emlékeztetnek az elsõ világháborúban elesett hõsökre. Népi lakóház: a községben figyelmet érdemel egy 1897-ben épített téglatornácos lakóház. Természeti értékek Héti-tó: a régebbi kavicskitermelés során képzõdött tó rendezett környezetével a kikapcsolódást, pihenést szolgálja. Járdánháza Községi Önkormányzat 3664 Járdánháza, IV. Béla út 27. Tel.: 48 / 466-002, 48 / 544-521, 48 / 544-547 Fax: 48 / 444-753 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.jardanhaza.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: 1742-ben építették a hívek adományából. Az Angyalok Királynéja születése tiszteletére szentelték fel. 1957-ben a Vajács-bányatelepen lévõ kápolnából a Szent Istvánt ábrázoló oltárképet a hajó déli falánál elhelyezett régi oltárból kialakított mellékoltár fölé helyezték. A kis templom kiemelkedõ egyházmûvészeti emléke a faragott márvány oszlopon lévõ keresztelõkút. IV. Béla kápolna: Sem írásos, sem tárgyi bizonyíték nincs arra, hogy a Hódos- és a Hangonyvölgyén is keresztül haladtak volna, mégis él errõl a legenda. IV. Béla útjának megörökítésére Járdánháza határában a Királyszállás pusztán egy 1874-ben állított kápolna emlékeztet arra, hogy a tatárok elõl menekülõ király e helyen tartott pihenõt. Természeti értékek Gyepes-völgy: a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez tartozó völgy igazi érték a természetet ismerõ érdeklõdõk számára. A völgy aszfaltozott erdészeti útja lezárt az autósforgalom elõl, ami lehetõvé teszi a zavartalan gyalogos és kerékpáros túrázást és figyelmes szemlélõdést.


20

Kelemér Községi Önkormányzat 3728 Kelemér, Tompa Mihály út 17. Tel.: 48 / 435-501, 48 / 434-111 Fax: 48 / 435-501, 48 / 434-111 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kelemer.hu Tompa Mihály Emlékház Kelemér, Tompa u. 45. Nyitvatartás: hétfõ-pétek 8.00-18.00 óráig. Tel.: 48 / 434-143 Tompa Mihály lelkész-költõ Kelemérben töltötte az 1849. április és 1851. augusztus közötti idõszakot. A régi lelkészi-lakban, amely Tompa Mihály tartózkodási helye is volt, a költõ emlékgyûjteményét hozták létre, bemutatva irodalmi tevékenységét. Tompa emlékét õrzi a paplak elõtt álló mellszobra, Andrási Kurta János szobrászmûvész alkotása. A gyûjtemény együttes minden évben helyszíne a Tompa-napoknak és koszorúzási rendezvénynek. Gömöri Sírjel Gyûjtemény Kelemér, Tompa u. 45. Nyitvatartás: a szabadtéri bemutató minden idõpontban. A templom bejárata elõtti parkban és a torony alatti elõtérben a gömöri falvak református temetõibõl származó faragott fejfák állandó szabadtéri kiállítása tekinthetõ meg, amelyet Faggyas István gömörkutató hozott létre az 1980as évek elején. Épített értékek Református templom: Kelemér középkori temploma ma mûemlék, a XIV. században gótikus stílusban épült, többször erõsen átépítették. A templom fõbejáratánál lévõ elõtérben és az udvarán a gömöri falvak református temetõibõl faragott fejfák állandó szabadtéri kiállítása tekinthetõ meg. Népi lakóházak: a községben több XIX. században épült kõ és fatornácos lakóház maradt meg eredeti állapotában, amelyek ma mûemléki védelem alatt állnak. Mohosvár: Kelemér határában a várat valószínûleg a Gutkeledek építették, majd a lerombolt vár köveibõl építették újjá a cseh husziták. Természeti értékek Mohos-tavak: a Piroska-hegy és a várhegy közötti területen találjuk a Kis- és Nagymohos-tavakat, az 1951-tõl védetté nyilvánított természeti értékeket.


21

Királd Községi Önkormányzat 3657 Királd, Alsótelep 26. Tel.: 48 / 531-039, 48 / 531-040 Fax: 48 / 531-039 E-mail: [email protected] Bányász Kiállítás és Emlékhely Királd, Mocsolyás telep. Megtekinthetõ: az emlékhely minden idõpontban, a kiállítás jelenleg zárva Az emlékhely az egykori bányászatra utal a volt Mocsolyási Akna melletti területen. A kiállításon a királdi szénbányászat relikviáit, eszközöket, dokumentumokat és fényképeket mutatják be. A kiállítás jelenleg átköltöztetése miatt nem tekinthetõ meg. Épített értékek Római katolikus templom: a falu melletti dombon álló, kisméretû, késõ barokk templomot 1826-ban az egri szeminárium építtette. A korábbi fatemplomból származó, 1768-ban készült oltárképet erõsen átfestették. Volt Bányász Mûvelõdési Ház: a tipikus szocialista-realista stílusjegyeket viselõ, 1956-ban átadott épületben nagy színháztermet és könyvtárat is kialakítottak. A fõbejárat elõtt látható Fekete Géza bányászt ábrázoló mészkõszobra. Kissikátor Községi Önkormányzat 3627 Kissikátor, Táncsics út 51. Tel.: 48 / 546-512 Fax: 48 / 546-513 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kissikator.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus körtemplom: a falun kívül északnyugatra, a völgy bejárata fölötti dombon áll, a temetõ mellett. A rombadõlt románkori, XII. századi körtemplom alapjain 1764-ben épült újjá. A sík, XVIII. századi festett deszkamennyezetet tartósítás és restaurálás céljából Budapestre szállították. 2000-ben a helyreállított festett táblákat visszahelyezték az eredeti helyükre, így régi szépségében tekinthetõ meg a vidék egyik legõsibb és legszebb temploma.


22

Lénárddaróc Községi Önkormányzat 3648 Lénárddaróc, Dózsa György út 66. Tel.: 48 / 441-513 Fax: 48 / 540-506 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.lenarddaroc.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: az új templomot a régi helyén Kreffli Mátyás egri kõmûvesmester építette, 1851. december 27-én, Szent János Apostol névünnepén szentelték fel. Az egyhajós templomba belépõt meglepi a berendezés és a freskók gazdagsága, amelyet Benki László jászberényi festõmûvész festett 1966-ban, a sekrestye bejárati ajtaja feletti falsíkon látható Bárdos-család címerével együtt. A község a Bárdos-családról 1997-ben a templom falán elhelyezett emléktáblával és kopjafa állítással is megemlékezett. Nekézseny Községi Önkormányzat 3646 Nekézseny, Kossuth L. út 1. Tel.: 48 / 439-501 Fax: 48 / 439-501 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.nekezseny.hu Szeleczky Zita Emlékház Nekézseny, Arany János út. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 439-501 Szeleczky Zita színésznõ: 1915-ben született Budapesten. 85. évében hunyt el és 1999. augusztus 3-án végakaratának megfelelõen Nekézsenyben a családi sírkertben helyezték örök nyugalomra. A mûvésznõ huszonnégy magyar film fõszereplõje, 1948-ban Argentínába vándorolt, ahol megalakította az argentínai Magyar Nemzeti Színházat. Az emigrációs magyarság legnagyobb mûvésznõje, 1993-ban kultúrmunkája elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Fellépõ ruháit és egyéb személyes tárgyait a róla elnevezett emlékház õrzi, illetve mutatja be.

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Balogh Béni Irodalmi Emlékhely Nekézseny, Könyvtári Információs Pont. Megtekinthetõ: hétfõ 12.30-14.30 és szerda 15.00-17.00 óra között. Tel.: 48 / 439-501 Balogh Béni író: Nekézsenyben született 1922-ben. Itt töltötte gyerekkorának 13 esztendejét. A sárospataki református tanítóképzõ után továbbtanult és magyar-történelemszakos tanári diplomát szerzett. Elõször Ózdon, majd Pest megyében és Budán tanított. 1941 óta ír elbeszéléseket, regényeket, mondákat, meséket, mesejátékokat. Legtöbb írásában ÉszakMagyarország változatos tájain játszódó történelmi eseményeket eleveníti meg, eddig tizenkét kötete jelent meg. A 2006-ban megnyitott emlékhely fotókon mutatja be életútját, kiállított személyes tárgyai megtekintése maradandó emlék. Épített értékek Református templom: alapkövét 1816. június 22-én rakták le a falu közepén. Az alapkõ elhelyezésénél jelen volt József nádor, királyi herceg felesége, Hermina, császári és királyi hercegasszony. A templom 1822-ben el is készült torony nélkül, amelyet csak késõbb, 1845-ben építettek meg a déli homlokzat elõtt. A templombelsõ egyhajós, kazettákra osztott fa mennyezettel. A nyugati oldalon fekete márványlapon az elsõ világháború 21 hõsi halottjára emlékeznek. Természeti értékek Upponyi-hegység: Nekézseny a hegység jelentõs részére kiterjedõ, 1975-ben alapított Lázbérci Tájvédelmi Körzet keleti szélén helyezkedik el. Az egybefüggõ erdõség, a páratlan sziklaalakzatok és a távolabbi sziklaszoros a tóval a szép természeti környezeten túl is számtalan értéket rejt.

23

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Ózd Városi önkormányzat 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel.: 48 / 574-100 Fax: 48 / 574-198 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.ozd.hu Városi Múzeum Ózd, Gyár út 10. Megtekinthetõ: munkanapokon 9.00-15.00 óráig, Tel.: 48 / 470-115 A Városi Múzeum elõdjét a Gyártörténeti Múzeumot 1971-ben hozták létre azért, hogy õrizze és bemutassa a nagy múltú ózdi vasgyártás történeti emlékeit, a munkások életkörülményeit. 1994. augusztus 1-el a képviselõ-testület létrehozta a város múzeumát, így a település múltja is megjelenik a kiállításokon. A gyûjtemény a patinás, 1895-ben épített volt Gyári Iskola épületében tekinthetõ meg. Az ózdi gyár építése 1846-ban kezdõdött, a környéken akkorra feltárt gazdag szénmezõk ismeretében. A múzeumban maketten látható az egyetlen U alakú épület, amelybõl a gyár az üzembe helyezéskor állt. Egy bányarészlet fa csillével és kéziszerszámokkal a XIX. század végének mûszaki színvonalát tükrözi, és hangsúlyozza a barnaszén fontosságát a gyár és a település életében. A kavaró- és forrasztóüzem makettjei különféle munkafolyamatokat jelenítenek meg. Látható a gõzpöröly és a luppa-hengersor mûködõ kicsinyített mása is. A XIX. század végérõl származó eredeti színezett mûszaki rajzok és nagyméretû fotók szemléltetik ezt a kort. Betekintést nyújt a kiállítás a vasérc feldolgozás fejlõdésébe a bucakemencétõl a nagyolvasztóig. Ózdon 1906-1913 között építettek nagyolvasztókat. Az acélmûi makettek sorát az 1895-ben üzembe helyezett 25 tonnás Bathó rendszerû, generátorgáz-tüzelésû SMkemence nyitja meg. Látható az 1895-ben telepített és modernizált 1000 mm-es blokk és bugasor, valamint az 1913-ban üzembe helyezett 320 mm-es finomsor mûködõ makettje. Megtekinthetõek a hengermûi késztermékek

24

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben mintadarabjai is. 1872-ig a gyár nem kapcsolódott az országos vasúti hálózathoz, mindenféle szállítás lovas szekerekkel történt. Innen követhetõ végig a vasúti szállítás fejlõdése az üzemben. A település történetével foglalkozó kiállítások sorát a nagyszámú régészeti telepet és a környékbeli várakat bemutató anyag nyitja. A négyezer éves centeri emberalakú urna és más leletek mellett látható a hangonyi pálos-rendi kolostor gótikus ablakív töredéke. Iratmásolatokon, térképeken és régi fotókon keresztül kap a látogató bepillantást az Ózdot alkotó települések múltjába. A XIX. századi paraszti kézmûves kultúra emlékei a gömöri fazekasmunkák és a kender feldolgozásához használt eszközök teljes készlete. Máshol nem láthatóak az e-vidékre jellemzõ viselet és bútorzat itt õrzött darabjai. Az Ózd környéki iskolák és oktatás történetébõl ad ízelítõt a pedagógiatörténeti gyûjtemény. Városunkban 1909-tõl számítjuk a szervezett sportélet megindulását. Mintegy 100 év eseményét, eredményeit mutatja be a sporttörténeti kiállítás. Kovács László ásványgyûjteménye Ózd környéke és az Északi-középhegység geológiájába nyújt bepillantást. Faggyas István festõ-grafikus és néprajzkutató a maga nemében egyedül-álló lovas képei a képzõmûvészet iránt érdeklõdõknek nyújtanak élményt. A múzeum hétezer kötetes szakkönyvtára a helytörténeti kutatást, a szakdolgozatok megírását segíti. A múzeumhoz tartozik az Ipari Szakiskola parkjában (Ózd Bolyki fõút 3.) kialakított ipari skanzen. Itt eredeti állapotában látható több régi berendezés: gyors-drótsori hengerállvány 1914bõl, Schwarcz-Bauer rendszerû desintegrátor, Worthington-szivattyú 1895-bõl, Kerpely rendszerû gázfejlesztõ generátor 1904-bõl, vagy például az 1000 mm nyomtávú gõzmozdony és szerkocsija 1898-ból. A szabadtéri bemutató legrégebbi berendezése egy hengereszterga-pad, amelyen a forrasztómûi majd a finomhengermûi hengerek megmunkálását végezték. 1867-ben készült a kieskovai hengermûben.

25

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Épített értékek A város épített öröksége között több igen jelentõs, országosan is kiemelkedõ értékû. Az utóbbi években a mûemlékvédelem szempontjából is egyre nagyobb figyelmet kaptak az ipartörténeti emlékek, ennek eredménye, hogy 2005-ben több gyári üzem-, és középületet mûemlékké nyilvánított a kulturális örökség minisztere. Ózd-Sajóvárkony római katolikus temploma Várkony mai római katolikus templomát 1790ben szentelték fel Szent Miklós püspök tiszteletére. Belsõ terét 1938-ban Takács András festõ stilizált ornamentikával díszítette. Kiemelkedõ érték a copf stílus jegyeit tartalmazó, fából készült késõ barokk oltára, mely mögött Szent Miklós püspököt ábrázoló nagyméretû oltárkép áll, ismeretlen festõtõl. Figyelemre méltó a fa keresztelõkút. Az orgonán lévõ felirat szerint a régi orgonát egy egri orgonakészítõ készítette 1792-ben. 1975-ben átépítették kétmanuálos orgonává, 726 síppal. Nepomuki Szent János szobor Ózd-Sajóvárkonyon a Mekcsey István és a Dobó István út sarkán a templom mellett áll Nepomuki Szent János mûemlék jellegû kõ szobra. Az 1830-ban készített szobor megmunkálása igényes kõfaragó munka. Ózd-Uraj római katolikus temploma A falu feletti dombon álló templom a XV. században épült. 1730-ban jelenõsen átépítették, így vált barokk stílusúvá. A mennyezetét festett kazetták borították, amelyet 1733-ban festettek. 1976-ban a templom renoválása során a kazettákat leszedték, restaurálásukat követõen kerülhetnek ismét a helyükre Gyári középületek Kaszinó: 1884-ben Jedech építész tervei alapján épült meg a gyári tisztviselõk részére. Itt alakították ki a tiszti étkezõt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. 1896ban megépítették a hátsó épületszárnyatAz épület mai formáját az 1938-as nagy átalakítás után nyerte el. A legújabb, mûemléki szempontokat is figyelembevevõ felújítás 2007-ban fejezõdött be.

26

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Olvasó Egylet székháza: ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én került megnyitásra, amely igen jelentõs eseménye volt korának. Terveit a gyár Mûszaki Igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschalkó Béla építész, dr. Finály István fõmérnök, Náhlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették. Az építési munkálatokat Melczer és Wensky építészek, építõmesterek végezték. Teljes külsõ és belsõ felújítása 2008-ban történt meg, a mûemléki felújítási munkák jelenleg is zajlanak. Napjainkban mint városi mûvelõdési központ mûködik. Gyártelepi Iskola: 1896-ra, a millennium évére készült el hét tanteremmel. 1912. január 18-án bõvítését követõen újabb nyolc tanteremben is megkezdték a tanítást. Az épületet 1980-ban az Ózdi Kohászati Üzemek vette át és felújítás után a földszinten helyezte el a Kohászati Gyártörténeti Múzeumot. 1994-ben a felszámolás alatt lévõ vállalattól Ózd Város vásárolta meg az épületet, és itt hozta létre a város múzeumát. Nagyiroda: a Gyár út 8. számú épület, a helybeliek rendeltetése miatt nevezték így. Az épület 1895-ben készült el, itt mûködött a gyárigazgatóság, a bányaigazgatóság, bányamérnökség, a tervezõ részleg és a fõpénztár. Az épület Szvoboda Gyula tatatóvárosi építész tervei alapján készült, külsõ megjelenésében a reformkor klasszicista építészetének stílusjegyeit hordja magán. Az eredeti állapot megõrzése mellett 1962-65 között az épületet felújították. Napjainkban itt mûködik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Gyári uszoda: 1905-ben épült Szvoboda Gyula tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 1978-ban nagyszabású átalakítást végeztek az épületen, amely során az uszodatér jellegében változatlan maradt, de a fürdõ tömbje nagymértékben átalakult. Az ózdi fürdõépület volt Magyarország elsõ vidéki fedett uszodája. Gyári üzemépületek A törzsgyár területén három gyári üzemépület áll mûemléki védelem alatt. A Téglagyár 1893ban, a Fúvógépház 1907-ben, a Finomhengermû 1912-13-ban, létesült. Az épületek egy részében vállalkozások mûködnek, jelenleg nem látogathatóak..

27


28

Ózd-Somsály Bányatörténeti bemutató Ózd-Somsály, Akna út 10. sz. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 470-961 (Noviczki Gyula) 1854-55-ben a Bilizi-gödörben és az Ozvágyierdõben már folyt a szénbányászás. 1900-ban hozzákezdtek a 2,5 kilométer hosszú iparvasút, a somsályi szárnyvonal kiépítéséhez, 1902-ben az Erzsébet-akna mélyítéséhez. Ezzel megindult a völgyben a folyamatos széntermelés. A labdarúgópálya öltözõépületében kialakított bemutató képet ad a völgy szénbányászata történetébõl. Kéziszerszámok és korszerû védõfelszerelések szemléltetik a földalatti munkavégzés nehézségeit. A látványt dokumentumok és fényképek színesítik

Ózd-Szentsimon Helytörténeti bemutató Ózd-Szentsimon, Barátság út 4. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 479 607 (Füle Józsefné, Károlyi út 3. sz.), 30 / 441 5571 (Kovács Béla képviselõ). A kiállítás a település I-II. világháborús emlékeit és településtörténeti relikviáit mutatja be. Jelenleg fejlesztés alatt áll. Az állandó bemutató mellett idõszaki kiállításokat is rendeznek. Épített értékek Ózd-Szentsimon római katolikus temploma a környék legrégebbi mûemlék épülete, az 1200-as években román stílusban építette a Balog-nemzetség Simon és Júdás apostolok tiszteletére. Lõrésszerû ablakai magasan a déli falsíkon voltak, oldalait és sarkait támpillérekkel megerõsítették. A kis templomot késõbb megnagyobbították, így nyerte el a mai téglalap alaprajzát. Csomor Ernõ plébános, kerületi esperes 19481950 között restauráltatta a templomot. Ekkor tûntek elõ az 1300-ból és 1423-ból származó freskótöredékek a vakolat alól az északi falon és a diadalíven. A korábbi festés a kontúrokkal ábrázolt Keresztelõ Szent Jánost, a késõbbi a sárkányokkal küzdõ Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát és a megfeszített Krisztus siratását ábrázolja. A külsõ fal a pillérek között is festett volt.


29

A templombelsõ nagyon jelentõs értéke az 1650-ben készült 24 nagyméretû táblából álló festett kazettás famennyezet. Készítõje Stephanus Lévay és Stephanus Comaromy, nevüket az egyik feliratos táblán örökítették meg. A karzat és az orgona 1737-ben épült meg. Ekkor készült a karzat alján lévõ 13 festett tábla növényi ornamentikával díszített festése is. Festõjét nem ismerjük. A mai oltárképe már a negyedik, Jeges Ernõ budapesti festõmûvész festette. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 481 663 (Belányi Istvánné, Szentsimoni út 105. sz.), 48 / 481 290 (Bíró Tamás, Barátság út 8. sz.). Idegenvezetés: 30 / 441 5571 (Kovács Béla képviselõ). Putnok Városi önkormányzat 3630 Putnok, Kossuth út 5. Tel.: 48 / 530-010 Fax: 48 / 530-054 E-mail: [email protected] Honlap: http://www. putnok.hu Gömöri Múzeum Putnok, Serényi tér 10. Nyitvatartás: hétfõ-pétek 10.00-16.00 óráig, szombat-vasárnap elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 430-292, 48 / 531-099 A Gömöri Múzeum a magyarországi Gömör történeti, kulturális és természeti értékeinek összegyûjtésére, tudományos feldolgozására és bemutatására jött létre 1987-ben. Ez Putnok egyik legrégibb épülete, a XVII. században épült. Az elmúlt századokban vámházként, késõbb kereskedõházként, szállodaként és vendéglõként funkcionált. Holló László Galéria Putnok, Rákóczi út 14. Nyitvatartás: hétfõ-pétek 8.00-16.00 óráig, szombat-vasárnap 10.00-17.00 óráig. Tel.: 48 / 430-909 A galéria 1994-ben nyílt meg az úgynevezett Seres házban. Állandó kiállítása Holló László alkotásait, a képzõ- és iparmûvészet emlékeit, jelenkori mûveit mutatja be. Dr. Lendváry Benõné Seress Sarolta egykori gyógyszerész hagyatéka révén került múzeumi tulajdonba az épület, melyben dr. Újváry Zoltán adománya jóvoltából jöhetett létre a képzõmûvészeti gyûjtemény. Épített értékek


30

Római katolikus templom: alapjait 1829-ben rakták le a vár déli részén. A Soós Miklós rimaszombati építész terve alapján barokk stílusban épült, 1836. október 8-án szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Oltárképét Kurth eperjesi festõ festette 1916-ban. Nepomuki Szent János szobra: a kastélypark és a római katolikus templom kerítését képezõ kõfalban található, XVIII. századi késõbarokk munka. Református templom: építését 1798-ban kezdték meg, 1804-ben készült el késõ-barokk stílusban. Serényi kastély: az egykori végvár helyén épült a XVIII. században. Mai klasszicista alakját 1834ben nyerte el. Az egykori nagyterületû kastélyparkból az épület elõtti rész utal szépségére. A kastély mûemléki védelem alatt áll. Gimnázium és Mezõgazdasági Szakkö-zépiskola: épületegyüttesét 1922-ben gr. Serényi Béla építtette a Magyar Királyi Gazdasági Felsõfokú Leánynevelõ Intézet részére. Serényi László Általános Iskola: épülete eredetileg Polgári Fiú- és Leányiskola volt.

Sajómercse Községi Önkormányzat 3656 Sajómercse, Petõfi út 27. Tel.: 48 / 432-892 Fax: 48 / 432-892 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.mercse.fx3.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: építésére Tóth István Sajónémeti plébános Kriska György rozsnyói kõmûvessel kötött szerzõdést. 1777-79 között felépült a templom, homlokzat elõtti toronnyal. A fõoltára barokk munka, a régit elbontva 1910-ben készíttették. Mercsei vár: a község határában lévõ Várhegyrõl, illetve az itt lévõ várról semmilyen történelmi adat nem áll rendelkezésünkre. A várhegy tetejérõl jól végigtekinthetõ a Mercsei-völgy és jól látni a Bóta fölötti Õrhegyet, a Mercse mögötti Kis- és Nagy-Õrheggyel együtt. Kúpján ma is kivehetõ egy korábbi építmény nyoma. Nyugati és keleti oldalán vízszintes padkát alakítottak ki, tetejét árkok és sáncok veszik körül. A lakosság körében több érdekes monda él a várról és alagútrendszerérõl.


31

Sajónémeti Községi Önkormányzat 3652 Sajónémeti, Szabadság út 50. Tel.: 48 / 437-001 Fax: 48 / 436-145 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.sajonemeti.hu Néprajzi Gyûjtemény Sajónémeti, Általános Iskola. Megtekinthetõ: az iskola nyitvatartási idejében. Tel.: 48 / 437-001 Az általános iskola emeletén lévõ teremben a település történetére vonatkozó emlékeket és néprajzi tárgyakat állítottak ki. Gazdag a kender feldolgozásáho kapcsolódó anyag, az igényesen díszített szõttesek nagy számban láthatóak. A kiállítás legszebb darabja egy 1733-ból származó ostyasütõ. Példaértékû a bemutatott tárgyak feliratozása. Az iskola melleti Milleniumi Emékparkban a mezõgazdálkodáshoz kapcsolódó nagyobb méretû eszközöket mutatják be, gémeskút mellett több szekér is látható. Épített értékek Római katolikus templom: 1729-ben épült, homlokzat elõtti toronnyal. A teljes belsõ részt 1965-ben megújították, meghagyva a korábbi festést. A nagyméretû oltára fából készült és a háromszárnyú oltárképre emlékeztetõ. Középen egy nagyméretû kép Szent Péter és Pál apostolokat ábrázolja, “festé Sajósy 1867” aláírással. Földvár: a község fölé meredeken emelkedik a Várhegy. A hegytetõn két egymástól független védelmi rendszer nyomai lelhetõk fel. A régebbi igen korán, már a tatárjárás elõtt épülhetett, az újabb a XIII. században, nagyobb méretben, sáncokkal körülvéve, a késõbbi korok igényeinek megfelelõen tovább bõvítve, erõsítve. Az a legenda járja, hogy Mátyás királynak vadászkastélya volt a Várhegy oldalában, ahonnan a gömöri vadászataira indult. IV. Béla kápolna: Sajónémeti déli szélén áll egy kápolna, amit IV. Béla menekülésének emlékére állítottak 1912-ben. A monda szerint IV. Béla Németinél kelt át a Sajón, hogy Gömörön keresztül meneküljön a tatárok elõl. Pincesor: Sajónémeti borászhagyományairól tanúskodik a jellegzetes hármas pincesor.


32

Sajópüspöki Községi Önkormányzat 3653 Sajópüspöki, Rákóczi út 58. Tel.: 48 / 437-702 Fax: 48 / 437-702 E-mail: [email protected] Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: 1794. november 21-én szentelték fel Kisboldogasszony tiszteletére, copf stílusban épült. Közel 50 méter magas tornyát 1799-ben emelték. Oszlopos fõoltár-építményében a barokk festmény 1796-ban Bécsben készült, alkotóját nem ismerjük. A kórus alatti falrészen lévõ Nepomuki Szt. János képet Héty István festette 1835-ben Szepsiben. A vörösmárvány keresztelõkút fedelét 1836-ban egy jolsvai rézmûves készítette. A környék legnagyobb temploma, mûemléki védelem alatt áll. Sajóvelezd Községi Önkormányzat 3656 Sajóvelezd, Rákóczi út 10. Tel.: 48 / 433-093, 48 / 531-013, 48 / 432 / 169 Fax: 48 / 433-093 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.menet.hu/sajovelezd Tájház Sajóvelezd, Rákóczi út 14. Megtekinthetõ: elõzetes bejelentés alapján. Tel.: 48 / 433-093 A Tájházat 1994. augusztus 20-án nyitották meg. A mûemlékké nyilvánított régi községházában kiállításon mutatják be a kender feldolgozásához szükséges eszközöket, a régi velezdi házak berendezési tárgyait. Épített értékek Református templom: 1802-ben kibõvítve építették újjá, a nyugati homlokzat elé 1834-ben emelték a 38 méter magas tornyot, szép barokk toronysisakkal. A legújabb felújításkor megtalálták a boltíves régi bejáratot és egy faragott kövekkel kirakott kör alakú ablakot. Velezd vára: a husziták Velezd várát is hatalmukba kerítették. Mátyás király 1460. augusztus 26-án itt állított ki egy oklevelet, ekkor foglalhatta vissza a


33

csehektõl. Tomori Pál fõkapitány gyakran megfordult velezdi várában. A Putnoky családból akart nõsülni, de menyasszonya az esküvõ után meghalt. Gulácsi Irén Fekete võlegények címû regényében a Velezdi nász fejezetben megrázóan írja le a tragédiát. A törökök 1578-ban elpusztították a várat, területén ma már nincs a felszínen falmaradvány, de a földdel fedett részeken sejteni lehet azokat. A nyugati oldalon a hegygerincet 3-4 méteres árokkal határolták. Pincetelep: Az Embertelen-völgyben több régi építésû jellegzetes pincesor máig megmaradt Természeti értékek Sajó-folyó: partját a vízi turizmus kedvelõinek igényesen alakították ki. Az ide látogatók parkosított környezetben sátorozhatnak.

Sáta Községi Önkormányzat 3659 Sáta, Széchenyi István utca 19. Tel.: 48 / 438-001 Fax: 48 / 438-001 E-mail: [email protected] Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: 1806 és 1808 között több szakaszban építették. A templomot Szent János apostol vértanúsága emlékére szentelték fel. Hajója kétboltszakaszos, csehsüveg-boltozatokkal fedett. Fõoltárán a régi, egri székesegyházból származó Franz Wagenschõn festmény Szent János evangélista vértanúságát ábrázolja. A freskókat Takács István mezõkövesdi festõmûvész festette 1972-ben. A fából készült fõoltár, a szószék a hangvetõvel és a keresztelõkút értékes barokk emlék a XVIII. századból. Plébániaház: az egri szeminárium építette 1796-ban, késõ barokk stílusban. L alaprajzú, kontyolt nyeregtetõvel fedett. Fáy-kastély: a Platthy-család építette 1735 körül, barokk stílusban. Az 1930-as években Fáy István földesúr jelentõs mértékben átalakíttatta. A kastély domboldalon lévõ szabadon álló építmény, négyszög alaprajzú, egy emeletes, manzárd tetõvel. Völgy felõli öttengelyes fõhomlokzatát, amelybõl középrizalit ugrik ki, négyszögû saroktornyok fogják közre. Az impozáns épületben korábban gyermekotthon mûködött, ma a szolnoki KING BT tulajdona.


34

Serényfalva Községi Önkormányzat 3729 Serényfalva, Kossuth út 63. Tel.: 48 / 534-504 Fax: 48 / 534-503 E-mail: [email protected] Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: 1797-ben építették a Kertfeli-dûlõben. Eredetileg alacsony kis templom volt, huszártoronnyal. Schopper rozsnyói püspök szentelte fel Mindenszentek tiszteletére. 1847ben az átalakítás során megnagyobbították, mai alakját ekkor nyerte el. Nyugati homlokzata elé klasszicizáló tornyot építettek, melyet lemezzel borított négyzetes gúlasisak fed. A vasoszlopokkal tartott karzaton régi az orgona. A hajót egy belsõ pillér két boltozott szakaszra osztja. A csehboltozatot freskó díszíti, amelyeket 1970-ben a mezõkövesdi Takács festõpár újított fel. Nepomuki Szent János szobor: a régi iskola mellett álló régi kõszobor védett mûemlék. Millenniumi emlékmû: a település központjában impozáns emlékmû utal az évfordulóra. Uppony Községi Önkormányzat 3622 Uppony, Kossuth út 83. Tel.: 48 / 538-224, 48 / 538-225 Fax: 48 / 538-224 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.uppony.hu Tájház vagy kiállítóhely nincs a településen Épített értékek Római katolikus templom: 1806-1807-ben építtette az egri szeminárium Horak Vencel várkonyi kõmûvessel. Védõszentje Szent Cecil. A fából készült XVIII. századi oltár festését és aranyozását Dobronovszky András egri képíró készítette 1809-ben. A Mál-oldali pincék: az 1800-as évek közepétõl kezdték használni a pincetelepet. Érdekes látványt nyújt a házak fölé magasodó domboldalban a négy egymás fölötti pincesor. Földvár: a sziklaszorosban, a Vízköz-hegy csúcsa alatti teraszon épült. Dedevár: hegykúpja a szûk sziklaszoros után meredeken emelkedik ki és csaknem elzárja a völgyet. A vár természetes védelmi rendszere igen kedvezõ, északi és déli oldalán meredek sziklafal határolja. Herkópáter kereszt: a Kalica-tetõn található a 6 m magas kereszt, amely a reformáció terjedésének határát jelzi. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ vidékre. Természeti értékek Lázbérci Tájvédelmi Körzet: az 1975-ben létrehozott tájvédelmi körzet szinte páratlan természeti értékeket õriz, kellemes környezetet biztosít a pihenni vágyók és a turizmus számára. Az Upponyivölgyben megépített Lázbérci-víztározó hatmillió köbméter víz tárolására alkalmas. Érdekes természeti képzõdmény a hegyoldalban kiemelkedõ, vulkáni kõzetbõl álló három kõszikla.

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben A térség történelmi, építészeti és ipartörténeti értékei Arló

- Római katolikus templom - Ivánka-pusztai vadászház - Arlói vár Bánréve - Szentmiklóssy kastély - vasútállomás (ipartörténeti emlék) Borsodbóta - Borbély -Maczky Emil kastély - Római katolikus templom - Pincesor - Elly-forrás Borsodnádasd - Római katolikus templom - Gyártelepi római katolikus templom - ipartörténeti emlékek - Vajdavár Borsodszentgyörgy - Római katolikus templom Bükkmogyorósd - Római katolikus templom - Iskolaépület Csernely - Római katolikus templom - Sturman kastély Csokvaomány - Római katolikus templom Domaháza - Római katolikus templom, Feszty Masa festményei - Kalász-kút - Vörösvár Dubicsány - Vay kastély Farkaslyuk - Bányászlakások Gömörszõlõs - Református templom - népi lakóházak Hangony - Római katolikus templom - Pálos rendi kolostor helye - Birinyi- és Pogány vár - Somoskeoy kúria Hét - Református templom - népi lakóházak Járdánháza - Római katolikus templom - IV. Béla emlékkápolna Kelemér - Mohosvár - Református templom - népi lakóházak Királd - Római katolikus templom - Volt Bányász Mûvelõdési Ház Kissikátor - Római katolikus templom Lénárddaróc - Római katolikus templom Nekézseny - Református templom Ózd - Ózd-Sajóvárkony római katolikus temploma - Nepomuki Szent János szobor - Ózd-Uraj római katolikus temploma - gyári középületek, a Vas kultúra útja része - gyári üzemépületek, a Vas kultúra útja része

35

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben Ózd-Szentsimon Putnok

Sajómercse Sajónémeti

Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony

36

- Római katolikus templom, a Gótikus út része - Római katolikus templom - Nepomuki Szent János szobor - Serényi kastély - Kisnemesi kúria - Gimnázium és Mezõgazdasági Szakközépiskola épületegyüttese - Serényi László Általános Iskola épülete - Római katolikus templom - Mercsei vár - Római katolikus templom - Sajónémeti földvár - IV. Béla kápolna - Pincesor - Római katolikus templom - Református templom - Velezd vára - Pincetelep - Római katolikus templom - Plébániaház - Fáy kastély - Római katolikus templom - Nepomuki Szent János szobor - Millenniumi Emlékmû - Római katolikus templom - Mál-oldali pincék - Földvár és Dedevár - Herkópáter kereszt

A Gótikus út egész Szlovákián áthaladó turistaút, amelynek déli ága átlépi a határt és Szentsimont is érinti. Az útvonal jól láthatóan jelölt, felhívja a figyelmet a gótikus emlékekre, falfestményekre. A “Vas kultúra útja” Németországból induló, mára már több ország területén áthaladó útvonal az ipari kultúra emlékhelyeit érinti, felhívva a figyelmet a technikatörténeti értékekre. Magyarország, ezen belül a kistérségünk 2001-ben csatlakozott a mozgalomhoz, azóta kiadványok és rendezvények hívják fel a figyelmet az értékekre. Természeti értékek - Arlói-suvadás a tóval - Borsodnádasd, Alsó- és Felsõ-tó - Hangonyi-tó - Héti-tó - Kelemér, Mohos-tavak - Lázbérci Tájvédelmi Körzet az Upponyi-tóval és sziklaszorossal - Sajó-folyó - Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet

Tájházak és kiállítóhelyek az Ózdi Kistérségben IRODALOMJEGYZÉK Alabán Péter – Csépányi Attila: Hódoscsépány társadalomtörténete a XX. Század közepéig. Ózd, 2006. Bárczy Zoltán: Fejezetek a Borsodnádasdi Lemezgyár történetébõl. Borsodnádasdi Lemezgyár, 1960. Bél Mátyás: Gömör vármegye leírása. 1749. Gömör néprajza XXXV. Debrecen, 1992. Berend T. Iván szerk.: Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Budapest, én. Bodnár Mónika szerk.: Putnok monográfiája. Putnok, 2001. Bodnár Mónika: Putnok és térségének gazdasági élete (ipari fejlõdése) a 20. században. Putnok, 2001. Borovszky Samu szerk.: Borsod vármegye története. Budapest, 1909. Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Budapest, 1909. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kézikönyve 4. CEBA Kiadó, 1998. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Megyekönyv. szerk.: Viga Gyula. Miskolc, 1994. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népmûvészete. szerk.: Fügedi Márta Miskolc, 1997. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc, 1970. Csikvári Antal szerk.: Vármegyei szociográfiák. V. Borsod Vármegye. Budapest, 1939. Csontos Györgyi: Ózd. Mûemléki jelentõségû terület: ipari épületek, középületek, kolóniák. Mûemléki értékeink 4. Budapest, 2005. Csontos Györgyi Vass Tibor: Ózdi munkáskolóniák (1861-1970) Pomáz, 2001. Dobosy László: Ózd régészeti leletei. HOM Közl. 8.sz. Miskolc, 1969. Dobosy László: Várak, várhelyek és õrhelyek Ózd környékén. Borsodi Kismonográfiák I. Miskolc, l975. Dobosy László: Adatok az ózdi Vasvár történetéhez. HOM közlemények 15. Miskolc, 1976. Dobosy László: Szedettes szõttesek a magyarországi Gömörben. Debrecen, 1987. Gömör Néprajza IX. Dobosy László: Egyházi emlékek a Hangony-völgyében. Gömör Néprajza. XXVIII. Debrecen, 1991. Dobosy László: Gömörszõlõs egy gömöri falu néprajzi monográfiája. Miskolc, 1984. Borsodi kismonográfiák, 19. Dobosy László: Templomok a magyarországi Gömörben. Debrecen, 1993. Gömör Néprajza XLII. Dobosy László: Susa. Debrecen, 1994. Gömör néprajza XLV. Dobosy László-Kocsik László: Adatok Kissikátor életébõl, népének életébõl. Kissikátor, 1994 Dobosy László, F.: Ózd a XXI. század küszöbén. CEBA Kiadó, Budapest, 2001. Dobosy László, F.: Ózd-Szentsimon és mûemlék temploma. Ózd, 2001 Dobosy László, F.: Ózd és térsége. CEBA Kiadó. Budapest, 2003. Dobosy László, F.: Ózdi kistérség. INKA kiadó. Ózd, 2007. Erdélyi Géza dr.: Gömör vármegye klasszicista építészete. Gömörszõlõs-Hanva-Ózd, 1996. É. Kovács László: Szabadtéri gyûjtemények Gömörszõlõsön. Alkotók és alkotások 6. Putnok, 1999. É. Kovács Lászlóné sz. Babus Éva: Életfa. Babus P. Benjámin famûves emlékkiállítása, Gömörszõlõs. Alkotók és alkotások 3. Putnok, 1999. Faggyas István dr.: Kelemér. Fejezetek a község néprajzához. Gömör éprajza VI. Debrecen, 1986. Faggyas István dr.: Fejfás temetõk a magyarországi Gömörben. Gömör néprajza, XII. Debrecen, 1988.

37


38

Faggyas István dr.: Fejezetek Putnok múltjából. Gömör néprajza XXXII. Debrecen, 1992. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben.I-IV. Pest.1837. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1-4. Pest, 1851. Forgon Mihály Dr.: Gömör-Kishont nemes családjai. Kolozsvár, 1909. Heckenast-Nováki-Vastagh-Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Budapest, 1968. Honismereti kör közleményei. 1-2. szám. Ózd, 1972-1974. Hõgye-Seresné-Szegõfi-Tóth: BAZ-megye történeti helységnévtára. 1870-1983. Miskolc, 1983. BAZ-megyei levéltári füzetek Ila Bálint: Gömör megye I. A megye története 1773-ig. Bp. 1976. Ila Bálint: Gömör megye IV. A települések története 1773-ig. Bp. 1969. Katona Csaba: Vajdavár-homokkõvidék. Kornétás Kiadó. Budapest, 2006. Kemenczei Tibor: A péceli kultúra újabb emberalakú úrnalelete Centerben. A miskolci HOM. Közleményei, 1964. 6. sz. Kéziratos térképek a BAZ megyei levéltárban. Miskolc, 1971. Borsodi Levéltári Füzetek 2. szám. Lehóczky Alfréd: A borsodi szénbányászat története. I. Miskolc, 1965. Lehoczky Alfréd: Hangony-Hódos völgye a honfoglalás idején és a középkorban. Felsõmagyarország kiadó. Miskolc, 1996. Lehoczky Alfréd: Várak, urak, háborúk. (Bán-völgye és a Hegyhátság) Felsõmagyarország Kiadó. Miskolc, 1996. Malonyai Dezsõ: A magyar nép mûvészete. A palóc mûvészet. V. Budapest, 1922. Marjalaki Kiss Lajos: Castrum Vasvár. Egy Árpád-kori vár Borsod megyében. Történelmi és régészeti közlemények, 1962. Miklós Róbert - Kováts Dániel: Tompa Mihály költõ útja. Miskolc, 1991. Mile Lajos és Ignácz Erzsébet szerk.: Tompa Mihály évforduló Kelemérben. Debrecen, 1991. Nagy Károly: Beszélnek a régi kövek Ózd környékén. Ózd, 1982. Nagy Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetébõl. Ózd, 1989. Nagy Károly: Ózd város és környéke. Ózd, 1999. Nagy-Szegõfi-Tóth: Régi históriák. Ózdi Honismereti Közlemények 4. Ózd, 1984. Paládi-Kovács Attila: A barkó etnikai csoport. Debrecen, 1968. Paládi-Kovács Attila: A barkóság és népe. Miskolc, 1982. Borsodi Kismonográfiák. 15.sz. Pesty Frigyes: Borsod Vármegye leírása 1864-ben. Miskolc, 1988. Sági Tibor: A Borsodnádasdi Helytörténeti Gyûjtemény története. Lakóhelyünk Ózd. 15. szám. Ózd, 2007. Tombor Ilona: Magyarországi festett famenyezetek és rokonemlékek a XV-XIX. században. Budapest, 1968. Ulrich Attila: Járdánháza. Járdánháza Község Önkormányzata, 2002. Vass Tibor: Rombauer Tibor a gyáralapító. Ózdi Honismereti Közlemények 12. Ózd, 1996. Vass Tibor: A túlélés ára. Az ózdi finomhengermû története. Ózd, 1996. Vass Tibor: Az ózdi nyersvasgyártás története 1906-1996. Miskolc, 2003. Vass Tibor: Az ózdi iparvasút története. Közlekedési Múzeum én.

TÁJHÁZAK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK AZ ÓZDI KISTÉRSÉGBEN

Recommend Documents