Tájhasználati változások közösségi értékelése az ökoszisztéma szolgáltatások tükrében Kalóczkai Ágnes Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezeti Társadalomkutató Csoport
LII. Georgikon Napok Keszthely, 2010. október 1.
Tartalom Néhány szó a kutatásról A kutatás elméleti alapjai: ökoszisztéma szolgáltatások, környezeti problémák, társadalmi részvétel Célhoz vezető út: a társadalmi részvétel és szerepe Eddigi eredményeink Jövőbeli terveink és megvalósításuk
A kutatás célja
Milyen hatást gyakorolnak a tájban bekövetkezett változások az ökoszisztéma szolgáltatásokra? Milyen környezeti problémák adódnak e változásokból? Hogyan orvosolhatók ezek a problémák?
Ökoszisztéma szolgáltatások (MEA, 2003.) Minden olyan kézzel fogható és kézzel nem fogható termék vagy szolgáltatás, amelyet a természetes vagy ember által módosított ökoszisztémák biztosítanak az ember számára: •
Szabályozó szolgáltatások (klímaszabályozás, megporzás)
•
Ellátó szolgáltatások (takarmány, élelmiszer)
•
Kulturális szolgáltatások (kikapcsolódás, sportolás)
•
Támogató szolgáltatások (fotoszintézis, tápanyagkörforgás)
Ökoszisztémák rendellenes működése
Környezeti probléma
Környezeti (tájhasználati) problémák Olyan sokszereplős helyzetek, amelyek igen összetettek, ebből kifolyólag széles társadalmi rétegeket érinthetnek, kimenetelük pedig bizonytalan. (Reed, 2010.)
Forrás: www.google.com
Társadalmi részvétel Társadalmi részvétel a környezeti döntéshozatalban = a demokratikus jogok egy típusa (Reed, 2010.) A részvétel egyes szintjeit és minőségét az érintettek bevonásának mértéke határozza meg (Arnstein, 1969.):
Forrás: HarmoniCOP
Kutatási terület
Állattartásra specializálódott gazdálkodási formák Természeti értéke: mozaikosság, biodiverzitás Egykoron virágzó tanyavilág
Az érintettek bevonása - interjú
Félig-strukturált interjúk: •
Gazdálkodók (10 fő), természetvédelmi őrök (4 fő), polgármesterek (2 fő)
Témakörök: •
Mit tart a legfontosabbnak a tájban? – az ökoszisztéma szolgáltatások azonosítása
•
Milyen változásokat figyelt meg az évek során? – a tájváltozások azonosítása
•
Milyennek szeretné látni e tájat a jövőben? – a kívánatos jövőkép
Az interjúk eredményei A biodiverzitás csökkenése „Akkor annyi bíbic, meg ez a goda volt, hogy az ember nem hallotta a hangját… most meg egész nyáron nem látni egyet sem. Minden ki van pusztulva”
Forrás: Kelemen E. Á. Forrás: Kalóczkai
Az interjúk eredményei A területek szárazodása (vízelvezetés, éghajlatváltozás) „Még ilyen vizes időszakban is inkább az aszálytól kell tartani.” „Ami nagyon nagy érték, az a víz.”
Forrás: Kalóczkai Á.
Az interjúk eredményei A tanyavilág elnéptelenedése, gazdálkodási hagyományok elvesztése „ A tanya maga a szabadság.” „ …az (a tanya) csodálatos, az egy kis Hortobágy nekünk.”
Forrás: Kelemen E.
Forrás: Kelemen E.
Következtetések Milyen hatást gyakorolnak a tájban bekövetkezett változások az ökoszisztéma szolgáltatásokra? A hatások negatívak!
Milyen környezeti problémák adódnak e változásokból? • Az ökoszisztéma szolgáltatások minőségi és mennyiségi hanyatlása
Hogyan orvosolhatók a problémák? Közös gondolkodás: fókuszcsoport! • Mik a földhasználat változások/váltások okai? Mik a gazdálkodók
prioritásai? Milyen hatást gyakorolnak a változások a természetre és a gazdálkodásra? Milyen környezetet és jövőt szeretnénk?
Hogyan valósítható meg mindez? Operatív segítséggel: • GIS térképek a változások szemléltetésére és kihangsúlyozására, a
pontos tervezés elősegítéséhez
A lehető legtöbb érintett bevonásával: • Közös terepbejárás és a látottak közös értékelése • Helyi vidékfejlesztési tervek kidolgozása az érintettek közreműködésével
A nézőpontok ütköztetésével Egymás szempontjainak megvitatásával, megértésével
Köszönöm a figyelmet!
Forás: HarmoniCOP
Források Arnstein, S. R. (1969). “A Ladder of Citizen Participation”. In Journal of the American Institute of Planners, Vol. 35, No. 4, July 1969, pp. 216-224.
