TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ROMÁNIA. Bukarest. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet július

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY

ROMÁNIA Bukarest

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2010. július

Tájékoztató országtanulmány

Románia - 2010

Tartalom

Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 2 Gazdasági-politikai környezet .................................................................................................................. 2 Demográfia .............................................................................................................................................. 3 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői......................................................................................... 4 Finanszírozás........................................................................................................................................... 5 Egészségügyi ellátórendszer ................................................................................................................... 7 Reformok ............................................................................................................................................... 11 Irodalomjegyzék..................................................................................................................................... 13

Készítette az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodája

1


Románia - 2010

Vezetői összefoglaló Románia társadalmának minden szektora, így a román egészségügy is jelentős változásokon ment át 1989 óta. A lakosság száma folyamatosan csökken az elvándorlásnak, a csökkenő születésszámnak és a növekvő halálozásnak tulajdoníthatóan. A lakosság egészségi állapotának mutatója messze elmarad más országok hasonló statisztikáitól: a születéskor várható átlagos élettartam (73,47 év 2008-ban) 6 évvel rövidebb, mint az EU átlagos értéke, az anyai- és a csecsemőhalandóság a legmagasabb az EUban. Az 1989-ban indított reformok nyomán 1998-ra az előzőleg központosított, adó-alapú rendszer nagyobb részben kötelező társadalombiztosításból finanszírozott rendszerré alakult. Az egészségbiztosítás központi intézménye az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az egészségügyi szolgáltatókkal annak megyei kirendeltségei szerződnek. Az alapellátást elsősorban egyéni praxisokban dolgozó háziorvosok nyújtják. Járóbeteg szakellátás a kórházak járóbeteg részlegein, diagnosztikai központokban és rendelőkben folyik. A kórházak többsége állami intézmény, 2002-től többségüknél az ingatlan az önkormányzatok tulajdonába került, 2010 közepétől pedig ezen intézmények menedzsmentje is az önkormányzatok felügyelete alá tartozik. A szolgáltatások finanszírozása az alapellátás esetében súlyozott fejkvóta és szolgáltatás szerinti, az aktív kórházi ellátásban főként esetátalány szerinti, a krónikus ellátásban ápolási napok alapján történik. A jelenlegi egészségügyi miniszter Cseke Attila által elindított reformintézkedések a decentralizációs folyamatokra, az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának, transzparens működésének biztosítására irányulnak. Az állami egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságából származó problémák miatt a lakosság körében növekvő az érdeklődés a magánkórházak és klinikák iránt. (Megjegyezzük, hogy a román egészségügyről nemzetközi adatbázisokban és romániai hivatalos statisztikákban rendelkezésre álló adatok helyenként ellentmondásosak, hiányosak, törekedtünk azok együttes bemutatására.)

Gazdasági-politikai környezet Romániában, a nyolcvanas évek végén a gazdasági-politikai változások kedvezőtlenebb helyzetből indultak ki, mint sok más közép-kelet-európai országban. Bár jelentős fejlődés történt a piacgazdaságra való áttérés és a demokratikus berendezkedés irányába, a romániai átmenet a szegénység nagymértékű növekedésével járt együtt. 2009 nehéz év volt a román gazdaság számára is, a válság következtében a gazdasági mutatók az előrejelzéseknél is jóval kedvezőtlenebbül alakultak. A GDP csökkenése 7,1% volt (2008-ban még 7,3%-kal nőtt). Az államháztartás hiánya a GDP 8,3%-a, növekvő, ezért Románia az első országok között volt, amelyeknek EU illetve IMF-hitelt kellett kérvényeznie, összesen 20 milliárd euró értékben. Az államadósság a GDP 23,7%-a, a munkanélküliségi ráta 6,9%, az infláció 5,5% volt 2009-ben 1 . A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a román gazdaság az idén várhatóan stagnálni fog, de folytatódhat is a visszaesés. Az EU 0,8%-os román növekedéssel számol. A Valutaalap a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát kitevő államháztartási hiányt hagyott jóvá Romániának. Az IMF szerint a román kormánynak határozottan alkalmaznia kell a kemény megszorító intézkedéseket, amelyek szerint 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, valamint 15 százalékkal a nyugdíjak és a 1

Eurostat adatok

2


Románia - 2010

munkanélküli segély. (A megszorító csomagból a közalkalmazotti bérek csökkentése júliustól hatályos, a nyugdíjcsökkentést az Alkotmánybíróság nem hagyta jóvá.) Az 1989-es román forradalmat követően, Románia visszatért a köztársasági államformához, jelenleg hatályos alkotmánya 1991 végén született, melyet a román nép ugyan népszavazással megerősített, de a kisebbségek - jogaik megcsorbítására hivatkozva - nem fogadtak el. Az ország a fővárosból, Bukarestből és negyvenegy megyéből áll. A törvényhozás kétkamarás rendszerű, felsőháza a 137 tagú Szenátus (Senat), alsóháza pedig a 334 tagú Képviselőház (Camera Deputatilor). A parlamentet általános, közvetlen, egyenlő és titkos választással négy évre választják. A köztársasági elnök a román végrehajtás feje, kétfordulós eljárásban, közvetlenül választják öt évre, egyszer újraválasztható. A legutóbbi parlamenti választások 2008. november 30-án voltak, amikor a Demokrata Liberális Párt nyerte a parlamenti helyek többségét mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban, második helyen a szociáldemokrata-konzervatív koalíció végzett. Az Emil Boc vezette Demokrata Liberális Párt – Szociáldemokrata Párt összetételű kabinet 2008 decemberében tette le az esküt (a konzervatívok ellenzékbe kerültek). 2009 októberében a koalíció felbomlott, és a szociáldemokrata miniszterek kiléptek a kormányból, az első Boc kormány kisebbségi kormányként működött tovább. Még ugyanabban a hónapban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kisebbségi kormány ellen, mely így megbukott, és ügyvezető kormányként működött tovább. 2009 decemberében a román parlament két háza, együttes ülésen szavazta meg Emil Boc demokrata liberálisokból, az RMDSZ-ből, függetlenekből és nemzeti kisebbségekből álló kormánykoalícióját (második Boc kormány). A román Egészségügyi Minisztérium (Ministerul Sănătăţii) élére Cseke Attila (RMDSZ) került. Romániában 2009. november 22-én és december 6-án választottak legutóbb köztársasági elnököt. Ekkor a győzelmet az addigi köztársasági elnök, Traian Basescu szerezte meg.

Demográfia Romániában, 1989 és 1998 között a szegénység 7%-ról 33,8%-ra nőtt. A Világbank becslései szerint 2002-ben a lakosság 27%-a élt nehéz és 11%-a igen nehéz körülmények közt. A szegénység által leginkább sújtott terület Románia észak-keleti régiója volt, ahol a szegénység a 40%-os arányt is meghaladta. A lakosság életszínvonalának nagymértékű csökkenése az egészségi állapot mutatóira is igen kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az ország lakossága (2009-ben 21 469 959 fő) a 90-es évek óta folyamatosan fogy, a negatív tendencia a 10/1000 fő körül ingadozó születési arány (2008-ban 9,21 ezrelék) és a halálozás (a nyers halálozási ráta 11,0 ezrelék) együttes hatásának, valamint az alacsony fertilitásnak (1,3) tulajdonítható. A születéskor várható élettartam, mely jóval alacsonyabb az EU25 átlagnál, 2008-ban 73,47 év volt, ez férfiak esetében 69,77, nőknél 77,29 évet jelentett. Az anyai halálozás 100 ezer élveszületésre számítva 13,52 esetet tett ki 2008-ban, a csecsemőhalandóság pedig ugyanebben az évben 10,97/1000 élveszületés volt.

3


Románia - 2010

A 100 ezer lakosra jutó standardizált halálozás egyes halálokok szerint (2008) Összesen

964,34

Ebből: A keringési rendszer betegségei

558,32

Ischaemiás szívbetegség

194,28

A légzőrendszer betegségei

49,48

Emésztőrendszer betegségei

62,55

Daganatok

179,78

Sérülések, mérgezések

57,19 Forrás: WHO-HFA

A román lakosság halálozásában a keringési rendszer betegségei és az ischaemiás szívbetegség kiemelt helyet foglalnak el, hasonlóan az európai statisztikákhoz, a mutató mértéke viszont kiugróan magas, ami a lakosság életmódjára is visszavezethető. A főbb halálokok által kiváltott standardizált halálozás a magas kiinduló értékekhez viszonyítva enyhén csökkenő tendenciájú, a daganatos megbetegedések okozta mortalitás viszonylag alacsony. A mentális zavarok és a fertőző betegségek jóval súlyosabb problémát jelentenek Romániában, mint az Európai Unióban, de 2003 óta számottevő javulás mutatkozik ezen a téren. A TBC incidenciája 2004 óta jelentős mértékben csökkent, 2007-ben 104,89/100 000 fős értéket regisztráltak. Az AIDS incidenciája 2006-ban 0,9776/100 000 fő volt 2 . Az Avert (HIV/AIDS kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet) szerint Romániában 2007-ben mintegy 15 000 volt a HIV/AIDS fertőzöttek száma, a felnőttek körében a HIV/AIDS prevalenciája 0,1% volt 3 .

Az egészségügyi rendszer általános jellemzői Románia egészségügye 1998 óta a kötelező egészségbiztosításon alapul. Az egészségügy országos és megyei szintekre tagolódik. Az országos szint két központi intézménye a legfelsőbb irányítást gyakorló Egészségügyi Minisztérium és az autonóm közintézményként működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mindkettő 42 megyei (41 megye és Bukarest) szervezettel működik. (Az egészségbiztosítás országos és megyei szervei - független testületekként 1999. január 1-jén alakultak meg, és 1999 áprilisától töltenek be pénzalap-kezelő funkciót.) 2005 óta a megyei egészségbiztosítók elnökei menedzsment tervet tartalmazó menedzsment szerződést írnak alá az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Az egészségügyi szolgáltatókkal a megyei egészségpénztárak szerződnek. 2002 óta az egészségügyi intézmények többsége az önkormányzatok tulajdonában áll. 2

3

WHO HFA http://www.avert.org/hiv-aids-europe.htm

4


Románia - 2010

Finanszírozás Az egészségügyre fordított kiadások Romániában a magánkiadásokat nem tartalmazzák, ahol erről adatot közölnek, ott a magánkiadások alulbecsültek. A WHO becslése szerint a magánkiadások aránya az összes egészségügyi kiadáson belül 30% körüli (2005), ebből a döntő többséget (85%) a lakosság out-of-pocket kifizetései teszik ki 4 . Az egészségügyi kiadások aránya a GDP százalékában 2008-ban 4,8% 5 . Más EU tagországokkal összehasonlítva Romániában volt a legalacsonyabb az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Bár a tendenciában nem volt kiugró változás, de mégis némi javulás tapasztalható. A WHO HFA adatbázisa szerint a közölt egészségügyi kiadási adatok az állami kiadásokra vonatkoznak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra, prevencióra, egészségügyi berendezésekre és tőkeberuházásokra vonatkozó kiadásait tartalmazzák. Az egészségügy legfőbb anyagi erőforrása az egészségbiztosítás (WHO adat szerint az összes állami kiadás 85%-a 2006-ban, 75%-a 2007-ben 6 ). Az adók szintén jelentős anyagi erőforrást jelentenek az egészségügy számára, mivel az országos egészségügyi programok vagy a sürgősségi ellátás finanszírozása ezek alapján történik. 2007-től az alkoholra és a dohánytermékekre kivetett adók is az egészségügy anyagi hátterét képezik, emiatt csökkent az összes állami kiadáson belül a biztosítás alapú kiadások aránya. A magánkiadások arányára a WHO nemzeti egészségügyi számlákra vonatkozó adatai tartalmaztak információt (2002), amelyben 34%-ot említettek. Az Eurostat adatai szerint 2008-ban a GDP 5,27%-át fordították egészségügyre Romániában (az Eurostat adatai alapján is ez a legalacsonyabb arány az országok között. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások PPS-ben 2007-ben 533,28, erre az évre van a legtöbb országra adat, szintén a román adat a legalacsonyabb, 2008-ban a mérték: 634,68). Ebből a társadalombiztosítás 70%-ot (az összes állami kiadás 87%-át), az állami költségvetés 11%-ot tett ki, a magánkiadások aránya 19% volt, ez utóbbi szinte teljes mértékben OOP 7 . Az Országos Egészségbiztosítási Alap költségvetésére a kormány tesz javaslatot, melyet a költségvetési törvény értelmében a Parlament hagy jóvá. 1999 és 2002 között a megyei pénztárak feladata volt a hozzájuk tartozó munkáltatók és munkavállalók járulékainak begyűjtése, és ennek 75%-ával gazdálkodhattak, 25%-át viszont az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kellett utalniuk újraelosztásra. 2002 óta a Pénzügyi Felügyelet Országos Hatósága gyűjti be országos szinten a járulékokat, a megyei pénztárakhoz csak a teljes járulékukat náluk lerovó biztosítottak (önálló vállalkozók) befizetései folynak be. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendelkezik a megyék számára kiutalandó pénzösszegekről az adott megyében élő biztosítottak száma és a különféle szolgáltatásokat szükségessé tevő kockázatok összetétele szerint. 1998-ban, két speciális egészségbiztosítót állítottak fel az országos egészségbiztosítás részeként: a rendvédelmi dolgozók biztosítóját és a tömegközlekedés és a turizmus területén dolgozó alkalmazottak biztosítóját. A két biztosító tevékenységével kapcsolatban a kritika részeként merült fel, hogy alacsony WHO HFA WHO HFA 6 HIT Romania 2008: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/95165/E91689.pdf 7 http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do 4 5

5


Románia - 2010

kockázatú és az országos átlaghoz képest magas jövedelmű biztosítottak számára nyújt fedezetet, és ezzel nem illeszkedik a szolidaritás elvéhez. A 95/2006-os számú Egészségügyi Reformtörvény értelmében 2007-től a két biztosító privatizálásáról és átszervezéséről döntöttek. Az egészségbiztosítás anyagi erőforrásait főként a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett járulékok képezik. Ezek mértéke a bruttó jövedelem 5,5%-a (+0,85% a pénzbeli juttatásokra) a munkáltatók, illetve az adózás előtti bruttó bér 5,5%-a munkavállalók esetén. Vállalkozók esetén az adózandó jövedelem 6,5+0,85%-a a hozzájárulás mértéke 8 . (2002-től alakult meg a Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Biztosítási Alapja, amelyet főként a munkáltatók és az egyéni vállalkozók finanszíroznak, innen történik ideiglenes munkaképtelenség esetén a táppénz finanszírozása is.). A járulékokat egészíti ki az állam a járulékot nem fizető lakossági csoportok után fizetett hozzájárulással, valamint az egészségügyi beruházások és a népegészségügyi tevékenységek finanszírozásával. A 95/2006-os számú Egészségügyi Reformtörvény értelmében, a biztosítottak egészségügyi alapcsomagra jogosultak, melybe egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és orvosi segédeszközök is beletartoznak. A fedezet alá eső szolgáltatások a következők: betegségmegelőzés, járóbeteg-ellátás, kórházi ellátás, fogászati ellátás (meghatározott körben), sürgősségi ellátás, rehabilitációs szolgáltatások, szüléssel kapcsolatos, ezt megelőző, illetve ezt követő ellátás, otthoni szakápolás, gyógyszerek, gyógyászati, ortopédiai segédeszközök. A biztosítási fedezet alá eső szolgáltatásokon kívül a gyógyszerkiadások, gyógyászati segédeszközök esetében kötelezően előírt önrész terheli a lakosságot. A 95/2006-os egészségügyi reformtörvény értelmében co-payment számítható fel a bizonyos időtartamnál hosszabb időn át igénybe vett gyógyfürdőkúrára. Nincs egészségbiztosítási fedezet az alábbi esetekben nyújtott szolgáltatásokra:- munkaköri ártalmak, foglalkozással kapcsolatos betegségek és munkahelyi balesetek, bizonyos magas szintű műszerezettséget igénylő eljárások (ezek között 2010-től a PET vizsgálatok finanszírozása változott, részletek a reformok fejezetben), egyes fogászati beavatkozások, a 18 éven felüliek plasztikai műtétei, mesterséges megtermékenyítés, gyógykezelés a munkahelyen, kényelmi szolgáltatások pl. extra elhelyezés a kórházban. Az Egészségügyi Reformtörvény (95/2006) magánbiztosításra vonatkozó fejezete értelmében a magán biztosítótársaságok pótlólagos és kiegészítő biztosítást kínálhatnak az ez iránt érdeklődő állampolgároknak. A pótlólagos biztosítás teljes vagy részleges fedezetet nyújt a társadalombiztosítás alapcsomagjában foglalt szolgáltatások igénybevételéhez előírt hozzájárulásra. A kiegészítő biztosítás teljes vagy részleges mértékben téríti az alapcsomagon kívül eső szolgáltatásokat, második orvosi szakvélemény kikérését és az extra szolgáltatásokat tartalmazó elhelyezést. Azoknak, akik magánbiztosítást akarnak kötni, az alapcsomagot fedező kötelező biztosítás járulékát is fizetniük kell, ez feltétele a magánbiztosítás kötésének, melyre egyénileg vagy a munkáltató által is nyílik lehetőség. A munkáltatók a kötelező munkaegészségügyi szolgáltatások bevezetése óta kötnek nagyobb számban alkalmazottaik számára magán egészségbiztosítást. Az országban a betegeket terhelő magánkiadásokon belül az informális kifizetések is számottevőek, becslések szerint a közvetlen kifizetések több mint 40%-ára tehetőek.

MISSOC database http://ec.europa.eu/employment_social/missoc/db/public/compareTables.do;jsessionid=M7GF70czpdQ8TLpJv1ySG8xsrV7Tl ty3D5lygXhMYjjyBLHnGlMq!1865910713

8

6


Románia - 2010

Egészségügyi ellátórendszer Alapellátás Románia alapellátását 1999-ig országos rendelőhálózat biztosította, melynek egységei a helyi kórházak irányítása alatt álltak. A betegek munkahelyük vagy lakóhelyük szerint tartoztak az Egészségügyi Minisztérium tulajdonát képező rendelők körzetébe. Az 1998-as reformok óta a betegek szabadon választhatják meg háziorvosukat (6 hónap elteltével válthatnak másik kezelőorvosra). A háziorvosok már nem közalkalmazottként, hanem az egészségbiztosítással szerződéses viszonyban álló önálló vállalkozóként tevékenykednek, és maguk tartják fenn a rendelőket. A 2009-ben működő 11382 alapellátást nyújtó praxis többsége egyszemélyes. Az alapellátó intézményekben a családorvosok vegyes díjazásban részesülnek, amely kor szerint súlyozott fejkvótából (2005-2007 között 85%), valamint szolgáltatásonkénti díjazásból (a korábbi években 15%) tevődik össze. Szolgáltatásonkénti díjazás bizonyos gyógyító, preventív és egészségfejlesztő szolgáltatásokért járt, így pl. védőoltások, néhány krónikus betegség monitorozása, anya és gyermek felügyelet. A 2010-es keretszerződés értelmében a megváltozott bérezési rendszer szerint nagyobb arányban rendeléseik függvényében fizetik majd a háziorvosokat. Az új keretszerződés szerint a háziorvos a betegei száma alapján kapja fizetése 70 százalékát, míg 30-ban a konzultációkért fizetik. Jogszabály szerint egy háziorvoshoz maximum 2200 beteg tartozhat. 2010 áprilisától csak előjegyzés alapján lehet a háziorvoshoz díjmentesen bejutni. Az előjegyzés nélküli konzultációk díját minden háziorvos maga állapíthatja meg. A járóbeteg-ellátás és a kórházi szolgáltatások igénybevétele hivatalosan háziorvosi beutalóhoz kötött, a rendelkezés betartása azonban kevéssé érvényesül. Járóbeteg-szakellátás Ambuláns ellátást a kórházak járóbeteg-ellátó részlegei szakterületek szerint, valamint a diagnosztikai központok és a rendelők szakorvosai nyújtanak. A járóbeteg-ellátásban dolgozó szakorvosok általában megosztják idejüket az állami és a magánszektor között. Közülük sokan közalkalmazotti státuszban dolgoznak a kórházakban, és az itteni munkaidejükön túl folytatnak privát környezetben magánpraxist. Magántevékenység csak a kórházi munkaidőn kívül engedélyezett. A járóbeteg-ellátás finanszírozása pontrendszerből kiinduló, szolgáltatások szerinti díjtételeken alapul. Az előjegyzéssel történő orvoshoz fordulást szabályozó miniszteri rendeletet a szakrendelésekre is vonatkozik. Az Egészségügyi

Minisztérium új rendelkezéseinek célja az ellátás minőségének, a betegek elégedettségének növelése. A jogszabály hatálya alól mentesülnek a sürgősségi esetek, valamint azok a vidéki rendelők, amelyekben technikai eszközök hiányában nem lehet az előjegyzést biztosítani Fekvőbeteg-ellátás Az egészségügyi reformra vonatkozó 2006-os törvény rendelkezései alapján a kórházak földrajzi elhelyezkedésük szerint a következő kategóriákba sorolhatóak: ` regionális kórházak: az olyan súlyos eseteket látják el, melyek kezelése a vonzáskörzetben körzeti vagy helyi szinten nem megoldható,

7


Románia - 2010

` körzeti kórházak: a körzet legnagyobb városában működő, szinte minden szakterületet átfogó és sürgősségi ellátást nyújtó létesítmények, melyek a körzet helyi szintű kórházaiban nem megoldható problémákra nyújtanak megfelelő kezelést, ` helyi kórházak: olyan általános kórházak, melyek a számukra helyet biztosító városnak vagy falunak a lakosait látják el. A magas szintű műszerezettséget feltételező ellátást oktatókórházak, szakkórházak, intézetek és klinikai központok speciális részlegei biztosítják. Fekvőbeteg-ellátást nyújtó létesítmények még a krónikus kórházak, a helyi önkormányzatok többségi finanszírozása alatt álló szociális-egészségügyi intézmények (egészségügyi és szociális ellátást egyaránt nyújtanak), szanatóriumok és a legalább két szakterület vonatkozásában orvosi ellátást biztosító egészségügyi központok. A román Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben állami és magánkórházból 473 működött, az ágyak száma 138 915 volt. Szociális egészségügyi intézményből 68 működött 2818 ággyal. Romániában 2002-ben a helyi önkormányzatok váltak a fekvőbeteg-ellátó intézmények épületeinek tulajdonosaivá, kivéve néhány magas szintű műszerezettséggel rendelkező egységet, melyek továbbra is az Egészségügyi Minisztérium tulajdonába tartoznak. Új szabályozás tette lehetővé magánkórtermek létesítését a közkórházakon belül, amely azonban nem vált jellemző folyamattá 9 . A kórházak irányítását adminisztratív jogkörrel rendelkező menedzserek látják el. A menedzseri állást ez évig az Egészségügyi Minisztérium által szervezett verseny keretében lehetett elnyerni. A kórházban dolgozó egészségügyi szakemberek a kormány által meghatározott fizetésben részesültek. Az Egészségügyi Minisztérium 2010. április 16-án bocsátotta vitára a kórházak decentralizációjára vonatkozó jogszabály-csomagot, amelynek értelmében a kórházak – várhatóan 2010. július közepére – átkerülnek a helyi és megyei önkormányzatok felügyelete alá. A decentralizáció a kormányprogram fontos része, a minisztérium szerint hatékonyabb kórházmenedzsmenthez, átláthatóbb döntéshozatalhoz vezet majd. A kórházak finanszírozása továbbra is a biztosítóval kötött szerződés alapján történik. A decentralizáció eredményeképpen, az országszerte létező 435 állami kórházból 373 menedzsmentje kerül át a helyi vagy megyei tanácsokhoz, minden esetben ahhoz az önkormányzathoz, amely az épületnek 2002 óta birtokosa. Így a jövőben nem csak a kórházépület tulajdona lesz az önkormányzatoknál, de az intézmény vezetőségét is ugyanaz az önkormányzat nevezi ki, és megkapja ezzel a felügyeleti jogot az egészségügyi biztosítóval kötött szerződés felett, ellenőrizheti a menedzser munkáját, a felelős pénzköltést. A döntés közelebb kerül a betegekhez és ugyanakkor megszűnik az a kettős rendszer, amelyben a kórházépületek önkormányzati tulajdonban vannak, de a vezetőséget a szakminiszter nevezi ki. Zömében az államkasszából fizetik ki az önkormányzati felügyelet alá tartozó kórházak 2010. március 31-i határidőn túli adósságait. A kórházak ezentúl szolgáltatói szerződéseket is köthetnek orvosokkal, nem csak munkaszerződéssel alkalmazhatják a gyógyítókat. A decentralizáció nagyvonalakban a tervek szerint halad, 2010. július eleji sajtóhír szerint a kórházak több mint 50%-a már az önkormányzatok kezében van, több mint 190 intézmény átvételéről írt alá szerződést a helyi, illetve megyei tanács, és további kórházak esetében, bár még nem történt meg az átvétel, az erről szóló tanácsi határozatot már elfogadta az önkormányzat 10 . 9

http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/95165/E91689.pdf http://www.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=32317

10

8


Románia - 2010

A minisztérium hatáskörében 62 országos érdekeltségű kórház, közérdekű intézet és a fontos egyetemi központokban lévő oktatási tevékenységben is részt vevő megyei sürgősségi kórház marad. A kórházak tevékenységüktől függően többféle módon részesülnek finanszírozásban. A biztosítással kötött szerződésük az alábbiakra épül: ` esetenkénti finanszírozás az aktív kórházakban ` a becsült esetszám, az optimális kórházi tartózkodás, és a tárgyalások eredményeként megállapított napidíj alapján kalkulált költségvetés a krónikus ellátásban és a rehabilitációban, ` az országos népegészségügyi programokra elkülönített pénzalap (az esetenkénti kifizetéseket meghaladó költségekre sürgősségi ellátás, gyógyszerelés esetén) ` hemodialízis-kezelések finanszírozása megállapodott tarifákon, ` az ambuláns részlegek szolgáltatásokon alapuló díjazása a költségvetés ambuláns ellátásra elkülönített részéből, ` az ambuláns laboratóriumi vizsgálatok anyagi vonzatainak a szolgáltatások becsült száma és a szolgáltatások szerinti díj alapján való kalkulálása ` a nappali ellátás keretében nyújtott szolgáltatások finanszírozása a szolgáltatásokra megállapított tarifa és a szolgáltatások száma szerint. A kórházak ezeken a módozatokon túl, a betegek által közvetlenül befizetendő díjtételeket számíthatnak fel az extra hotelszolgálatért. A szociális-egészségügyi intézmények a helyi önkormányzatok és az Egészségügyi Minisztérium közös fenntartásában működnek (részletesebb információk a reformok fejezetben találhatók). Az Európai Unió tagországaival összehasonlítva, Románia kórházi felvételi aránya magas: 24,99/100 fő volt 2008-ban, míg az EU-átlag 17,06 (2007) volt. Ez az adat nem csak az alapellátás és a járóbetegellátás csökkent mértékű igénybevételét, hanem a fekvőbeteg-ellátás és a szociális szolgáltatók közötti együttműködés hiányát tükrözi. Sok beteg ugyanis nem annyira egészségügyi, mint inkább szociális okokból kerül kórházba. Szükség van a szociális ellátás, a krónikus ellátás és a fekvőbeteg-ellátás egyensúlyának megteremtésére. Az ország sok egészségügyi létesítménye elhasználódott állapotban van, az épületek sok esetben sürgős javításra szorulnak, a műszerek, röntgen-berendezések és a laboratóriumi felszerelések is elavultak. Közülük csak néhány felel meg az európai standardoknak. A kórházban kezelt betegek a kórházi felszerelések hiányára is panaszt tesznek: nincs elegendő kesztyű és fertőtlenítőszer a fekvőbeteg intézményekben, az egészségügyi személyzet a saját higiéniájáról sem tud megfelelően gondoskodni, magas a kórházi fertőzések száma. Bár az utóbbi időben az Egészségügyi Minisztérium lépéseket tett az új egészségügyi berendezések beszerzésének finanszírozására, a kórházak felszerelése és karbantartása még további intézkedéseket tesz szükségessé. Az utóbbi években sok román kórház eladósodott, az eladósodás leginkább a közepes méretű és a nagyobb kórházakat érintette, ideértve az egyetemi kórházakat is. Az állami ellátórendszer hiányosságai miatt a magán kórházak és klinikák iránti érdeklődést a lakosság körében erős növekedés jellemzi. Ezt a helyzetet kihasználva a román magánklinikai hálózat komoly beruházásokra készül. Így például a tervek szerint a jövőben hét új magánkórház felállítására kerül majd sor 600 millió EUR-t elérő rekordberuházásként 2012-ben. A „Ziarul financiar” elemzése szerint, a

9


Románia - 2010

román piac vezető magánklinikái – fejlesztésük megvalósítása után - körülbelül 500 főt fognak alkalmazni 11 . A magán egészségügyi szolgáltatók szerint a szolgáltatások szerinti díjazás mellett igénybe vett ellátás ugrásszerűen emelkedett 2009-ben. A legtöbb igénybevétel a fogászati ellátásban, laboratóriumi vizsgálatokban és szülészet-nőgyógyászati ellátásban történt 12 . Egészségügyi dolgozók 2009-ben a román Statisztikai Hivatal adatai 13 szerint 204,3 ezer fő dolgozott az egészségügyben. Románia orvosainak száma 2009-ben 50 415 volt, 10 ezer lakosra jutó számarányuk, 23,5, jóval alacsonyabb az EU átlagánál. A fogorvosok száma 12 486, 10 ezer főre jutó aránya 5,8, a gyógyszerészek száma 11 988, 10 ezer főre jutó aránya 5,6. A kisegítő munkaerő (a román statisztikában itt szerepelnek az ápolók is) száma 129 453, 10 ezer főre 60,3 az arányuk. Az egészségügyi hivatás elismertsége nem megfelelő, az alacsony bérek nem teszik a pályát kellőképpen vonzóvá, és ez tükröződik a statisztikákban is. A tapasztalt egészségügyi munkaerő szívesebben dolgozik magánkórházakban, ahol a feltételek és a keresetek is kedvezőbbek. Románia jelentős problémája az egészségügyi szakemberek elvándorlása. A román Orvosi Kamara adatai szerint 2500an már elmentek és 4700-an készülnek az orvosok közül külföldön munkát vállalni 14 . Más forrás szerint az utóbbi 3 évben 6000 orvos vállalt munkát Nyugat-Európában. Románia minden évben további 2500 orvost veszít el 15 . Gyógyszerpiac Romániában, 2000 eleje óta az Egészségügyi Minisztérium határozza meg a belföldi és az importból származó gyógyszerek árát. A gyógyszertárak magánkézbe adása az első privatizációs intézkedések között történt meg, és ezzel együtt a gyógyszerészek is önálló vállalkozókká váltak. A gyógyszertárak vagy autonóm egységként, vagy kórházi részlegként állhatnak szerződésben az egészségbiztosítóval. 2009-ben 7585 gyógyszertár működött az országban, a gyógyszerészek száma 11 988 volt 16 . 4 patika közül 3 független státuszú, 1 pedig valamelyik patikalánc tagja. Az országban 6 patikalánc (Sensiblu, Dona, Helpnet, Uno, Centrofarm, Europharm) működik, melyek mindegyikéhez 100-200 gyógyszertár tartozik 17 . A betegek teljes vagy részleges térítés mellett jutnak hozzá a gyógyszerekhez. A gyógyszerészeti szektor - a biztosítók visszatérítéseinek késlekedése miatt - komoly nehézségekkel küzd. Ez alól még a patikaláncok sem kivételek. A Gyógyszerészkamara szerint országszerte több gyógyszertár bezárására került már sor, illetve vannak olyan patikák, amelyek bizonyos időre szüneteltetik tevékenységüket. A vényköteles gyógyszerek a forgalmazás közel 70%-át teszik ki, (a vidéki területeken ez az arány a 90%-ot is elérheti), a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek teszik ki a maradék hányadot.

http://www.roumanie.com/Roumanie-nouvelles-cliniques-cherchent-des-medecins-stars-A3241.html http://www.prlog.org/10589379-private-healthcare-market-in-romania-2010-growth-to-be-driven-by-health-insurance.html 13 Romania in Figures 2010 http://www.insse.ro/cms/files/publicatii/Romania%20in%20figures%202010.pdf 14 http://www.orvostudomany.ro/content/view/557/31/ 15 http://www.diplomaticobserver.com/news_read.asp?id=2317 16 http://www.insse.ro/cms/files/publicatii/Romania%20in%20figures%202010.pdf 17 LES PHARMACIES ROUMAINES AU BORD DU DÉPÔT DE BILAN http://www.celtipharm.com/Portals/0/Documents/DOC-Pdf/DOC-IMPACT-100305-VotreEntreprise_CAU.pdf 11 12

10


Románia - 2010

Reformok Romániában a 2005 óta hozott egészségügyi reformok célja volt az egészségbiztosítási rendszer alapelveinek – szolidaritás, átfogó fedezet, autonómia – megvalósítása, a magán egészségbiztosítási rendszer kialakulásának ösztönzése, a magáninfrastruktúra felfejlesztésének támogatása az egészségügyi létesítményekben, a szolgáltatók közötti verseny elősegítése, a decentralizáció folytatása, az egészségügyi rendszer adekvát finanszírozásának biztosítása, valamint a jogtalanság és a korrupció visszaszorítása. A 2010-es reformok néhány intézkedése 18 A kórházak decentralizációja A romániai egészségpolitika kétségkívül legnagyobb horderejű intézkedésnek tekinti a kórházak decentralizációját, amely eredményeképpen, az országszerte létező 435 állami kórházból 373 menedzsmentje kerül át a helyi vagy megyei tanácsokhoz, minden esetben ahhoz az önkormányzathoz, amely az épületnek 2002 óta birtokosa. Co-payment Bár 2002 óta többször tárgyalták az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor a co-payment bevezetését, a téma még jelenleg sem jutott nyugvópontra. Költségmegosztás a gyógyszerek, gyógyfürdő kezelések, egyes teljes mértékben nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások esetében létezik, és elterjed a gyakorlata a hálapénznek is. Az ellátás minden szintjén (háziorvos, szakorvos, kórház) fizetendő co-paymentre (vizitdíj) az új egészségügyi miniszter is javaslatot tett. A hozzájárulás tervezett mértéke az egyes szolgáltatásokért a következő: egy háziorvosi ellátás munkaidőben 5 lej, otthoni vizit esetében 15 lej; egy szakorvosi vizsgálat 10 lej, rendelési időn túl 20 lej; egy rehabilitációs kezelés 50 lej kúránként évente két kezeléssorozatot véve alapul; egy egynapos kórházi ellátás 10 lej, hosszabb beutalás esetén 50 lej; egy laborvizsgálat 1 lej vizsgálatonként; egy röntgenvizsgálat 5 lej. Mentesültek a tervezet szerint a fizetés alól az országos egészségügyi programokban résztvevő betegek (sugár- és kemoterápia, dialízis stb.), meghatározottak azok a kategóriák (gyerekek, kisnyugdíjasok stb.), akiknek nem kell a hozzájárulást kifizetniük. A tervezetben az is szerepel, hogy egy beteg évente maximum 600 lejt fizet 19 . A szakminiszter egyebek mellett a nemzetközi hitelintézetek nyomásával indokolja a törekvést. Az orvosok szerint kiforratlan a tervezet, és tiltakoztak a betegek is 20 . A bevezetés tervezett időpontja 2010. július 1. volt, azonban a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is elnapolták a hozzájárulás érvénybe léptetését. A kitűzött újabb bevezetési időpont 2011. január 1. Változás az orvosi műhibák kivizsgálási rendszerében A 2010-ben bevezetett módosítás célja, hogy megerősítse a megyei egészségügyi igazgatóságokon működő malpraxis-kivizsgáló bizottságok szerepét és hatáskörét az orvosi tevékenység felügyeletében és az esetleges műhibák kivizsgálásában. A szabályozás kimondja, hogy az orvosi személyzet és az egészségügyi szolgáltatók kötelesek a kérés leadásától számított 15 napon belül információt szolgáltatni arról, milyen ellátásban részesült a beteg, akivel kapcsolatban felmerült a mulasztás Cseke Attila honlapja: http://www.csekeattila.ro/index.php?do=sajtovisszhang&lang=hu&start=1 http://honline.ro/?action=hon&phase=4797 20 http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/vizitdij-bevezeteset-tervezik-romaniaban.html 18 19

11


Románia - 2010

gyanúja. Az új előírások értelmében a megyei hatóság malpraxis-bizottsága által megállapított kárról peren kívüli megegyezést köthet az egészségügyi szolgáltató és a károsult. Államilag finanszírozott PET/CT az idei évtől Az idén az országos egészségügyi programok közé bekerült a PET/CT vizsgálat költségtérítése. Ennek köszönhetően 2500 vizsgálat költségeit térítik meg. A térítés olyan igazoltan onkológiai betegségben szenvedő páciensek esetében lehetséges, akik túl vannak az első kezelés-sorozaton és a szakorvos a továbbiakra nézve fontosnak tartja a vizsgálat elvégzését. Rezidensképzés A szaktárca 39 orvosi szak esetében csökkenti a rezidensképzés időtartamát, ami 3 és 7 év között változhat. Két évvel csökken a képzés ideje a szív- és érsebészeten, sportorvosi szakon, illetve egy évvel csökken 37 szak (pl. endokrinológia, gyermekgyógyászat, reumatológia, rehabilitáció, kórbonctan, epidemiológia stb.) esetében. A többi szak (belgyógyászat, onkológia, általános sebészet, urológia, nőgyógyászat, családorvosi képzés) esetében megmaradt az eddigi képzési időtartam. Szociális-egészségügyi intézmények finanszírozásának szabályozása Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére a kormány határozatban rögzítette a szociálisegészségügyi intézmények szabványköltségeit. A szociális-egészségügyi intézmények olyan szakosított, jogi személyiséggel rendelkező, a helyi közigazgatás hatáskörébe tartozó közintézmények, amelyek elsősorban azon krónikus betegek számára nyújtanak orvosi, ellátást, illetve szociális szolgáltatásokat, akik állandó vagy ideiglenes felügyeletre szorulnak, és akik nem képesek saját maguk ellátására. A különböző szociális-egészségügyi szolgáltatásokra előirányzott éves költségkeret ágyanként 29 865 lej, melyből 8 804 lejt a központi költségvetés áll, 21 061 lejt a helyi költségvetés. E költségkeret tartalmazza az egészségügyi személyzethez kapcsolódó költségeket, a gyógyszerek és az egészségügyi fogyóanyagok költségeit és a nem egészségügyi személyzet bérköltségeit, az élelmezéshez, a fenntartáshoz és a működtetéshez szükséges eszközök és szolgáltatások ellenértékét. Irányelvek a gyógyításban 21 szakterületre vonatkozó gyógyászati útmutatót hagyott jóvá az Egészségügyi Minisztérium. Ezekben a standardokban leírják azokat a lépéseket, amelyeket az orvosoknak követniük kell. Az érintett szakterületek: intenzív terápia, kardiológia, bőrgyógyászat, diabétesz, endokrinológia, gasztroenterológia és hepatológia, geriátria és gerontológia, családorvoslás, belgyógyászat, nefrológia, neurológia, onkológia, tüdőgyógyászat, allergológia és klinikai immunológia, felnőtt és gyermekpszichiátria, rehabilitáció és balneológia, reumatológia, szülészet, fül-orr-gégészet, kórbonctan és urológia. Egészségügyi informatika Az egészségügyi rendszer informatizálása 2010-ben az egészségügyi reform különösen fontos eleme Romániában. Nemrégen jelentették be, hogy projekt készül a Társadalombiztosítás fedezetében részesülő biztosítottak chip-kártyával való ellátására. Romániában az első telemedicina rendszert 2009ben állították fel, és ehhez a Világbank 1m EUR segítséget nyújtott. 2009-ben pályázat jelent meg

12


Románia - 2010

különböző informatikai berendezések beszerzésére, valamint országos informatikai programok kidolgozására 21 . Transzparencia növelése A tevékenységükkel kapcsolatos információk közzétételére kötelezi az egészségügyi miniszter a megyei egészségügyi igazgatóságokat és a fekvőbeteg-ellátásra szakosodott egészségügyi intézményeket. Nagyobb átláthatóságra és a közpénzek helyes kezelésére van szükség az egészségügyi rendszerben. Ennek értelmében a menedzserek kötelesek havonta közzétenni kiadásaikat, az intézményeknek pedig minden év január 15-ig kell honlapjukon közzétenni az intézmény költségvetését, az egészségbiztosítóval kötött szerződést, a lebonyolított közbeszerzési eljárásokat, a szolgáltatókkal végeztetett orvosi és nem orvosi jellegű szolgáltatások költségeit, a szerkezeti felépítést, az igazgatótanács és a tanácsadó testület személyi összetételét, az érdek- és vagyonnyilatkozatokat, az intézmény adatait.

Irodalomjegyzék Health Systems in Transition, Romania, 2008 http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/95165/E91689.pdf Romania in Figures 2010. INSSE, National Institute of Statistics, Bucharest, http://www.insse.ro/cms/files/publicatii/Romania%20in%20figures%202010.pdf MAJOR HEALTHCARE PROBLEMS IN ROMANIA http://www.diplomaticobserver.com/news_read.asp?id=2317 WHO HFA database, http://data.euro.who.int/hfadb/ MISSOC database http://ec.europa.eu/employment_social/missoc/db/public/compareTables.do?lang=en Eurostat http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/health/public_health/database

A szövegben hivatkozott weboldalak letöltése 2010. július 12-13-án történt.

Budapest, 2010. július 14.

21

http://www.francemondexpress.fr/IMG/pdf/mission_prospection_roumanie_juin2010.pdf

13

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ROMÁNIA. Bukarest. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet július

Recommend Documents