Tájékoztató önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény egyházi fenntartó részére történő átadásával összefüggő eljárásokról Jelen dokumentum elsődleges célja a közoktatási intézmények átszervezésével, egyházi fenntartásba történő átadásával kapcsolatos alapvető szabályok támogatáspolitikai szempontú ismertetése. Jelen dokumentum sorba veszi a közoktatási törvény szabályozási környezetét, valamint a feladatátadás legfontosabb szempontjait, szabályozó tényezőit az EU Strukturális Alapok rendszeréből származó támogatás átadásával kapcsolatban. 1.
Feladatátadás jogszabályi környezete
A közoktatásról szóló törvény értelmében a fenntartói jog átengedésének előfeltétele a fővárosi, illetve megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített szakvéleményének beszerzése, és egy minősített többséggel hozott önkormányzati képviselőtestületi döntés. Önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény fenntartói jogának átadását a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályozza. A Kt. 88. §-ának vonatkozó rendelkezései a következők: „(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független közoktatási szakértő személyére - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. (7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített szakvéleményét. (8) Ha a helyi önkormányzat a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat. (9) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3)1 bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról,
1
86. § (3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnőttoktatásról, e) az alapfokú művészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.
1
amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése.”
2.
Feladatátadáshoz kapcsolódó véleményezési jogkör
A fenntartó szervezet megváltoztatása esetén a Kt. 102. § (3) bekezdés szerinti szervezeteknek véleményezési jogkörrel bírnak. A fentieken túlmenően a fenntartóváltással kapcsolatos eljárás során a Kt. 102. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak, mely szerint: „A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.”
3.
Az intézmény átszervezésének időbeli korlátai
A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatban.
A Kt. 102. § (9) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy szorgalmi időben, illetve a nevelési évnek szeptember elejétől június végéig tartó időszakában nem lehet átadni az intézmények fenntartói jogát: „A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,...”
Ahhoz, hogy a fenntartói intézkedéseket végre lehessen hajtani, az intézmény vezetőinek és döntést hozó testületeinek elégséges időre van szüksége. Az óvodák, iskolák és kollégiumok esetében a fenntartói döntéseket olyan időpontban kell meghozni, hogy az érintett munkavállalókon és közalkalmazottakon kívül a szolgáltatást igénybe vevők, a gyermekek, tanulók és szüleik is kellő időben biztos információhoz jussanak arról a kérdésről, hogy a következő nevelési év, illetve tanév hol és milyen feltételekkel fog indulni. Ezért e döntések meghozatala előtt célszerű, hogy a döntést hozók az érintett intézmények vezetőivel közösen végrehajtási ütemtervet készítsenek, amelyben meghatározzák a foglalkoztatással kapcsolatos kérdések végrehajtásának menetrendjét, az intézményi dokumentumok felülvizsgálatával és a fenntartói jóváhagyásával kapcsolatos feladatok végrehajtásának, továbbá a gyermekek, tanulók ellátásával, fogadásával összefüggő feladatok végrehajtásának menetét. A Kt. 102. § (11) bekezdése meghatározza azt a végső időpontot, ameddig a fenntartó az adott évben induló nevelési évben, tanítási évben végrehajtásra tervezett döntéseit meghozhatja: „A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, melynek az önkormányzat tagja,
2
akkor az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje július utolsó munkanapja.”
A törvény előírásai szerint tehát a fenntartóváltáshoz előzetes egyeztetést kell lefolytatni, be kell szerezni a szükséges testületek véleményét, s a törvény által előírtak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivataltól kell kérni független szakértő személyére javaslatot. 4.
Működési engedély beszerzésével kapcsolatos információk
A nevelési-oktatási intézményt átvevő nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartóknak az átvett intézmény tekintetében a Kt. 79. §-ában, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35. §-ában foglaltak szerint működési engedélyt kell beszerezniük. 2011. július 1-jével lépnek életbe a közoktatási törvény azon módosításai, amelyek a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények működésének engedélyezésével, illetve törvényességi ellenőrzésével kapcsolatosak. Ezeket a feladatokat ugyanis – a jelzett határidőtől – a megyei és a fővárosi kormányhivatalok veszik át a jegyzőktől, illetve a főjegyzőktől. A jegyző, főjegyző, illetve július 1-jétől a megyei, fővárosi kormányhivatal az átvett intézmény tekintetében a működési engedély kiadása során a Kt. 79. §-ában, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35. §-ában foglaltak szerint jár el: „35. § (2) A rendelet 6. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani. (3) A jegyző, főjegyző, a közoktatási törvény 79. §-ának (1)-(5) bekezdésében szabályozott, a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. A jegyző, főjegyző határozatában feltünteti az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, típusát, tagozatát, telephelyét, tagintézményét, alapfeladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét, szakképzés esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, alapfokú művészetoktatás esetén a telephelyként, intézményegységenként a művészeti ágat, tanszakot, azt a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes. (4) Telephely esetén a határozatban külön fel kell tüntetni a telephelyen ellátott feladatokat, a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a telephelyen a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes. Telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása előtt be kell szerezni a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző véleményét. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot - az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg - meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek. (5) Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben lenne, az engedélyezési eljárásban be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatbavételi engedélye kiterjed-e, valamint, hogy az épület befogadó képessége alapján biztosított-e a nevelési-oktatási intézmények együttes zavartalan működése, valamint átlépik-e a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot. (10) A fenntartó legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a jegyzőhöz, főjegyzőhöz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.”
5.
Közoktatási megállapodás megkötésével kapcsolatos információk
A Kt. 81. §-ának (13) bekezdése a következőképpen rendelkezik az önkormányzati fenntartású intézmény egyházi fenntartónak történő átadása esetéről: „Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az kezdeményezi - a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi
3
jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni.”
A közoktatási megállapodás elkészítésénél a Kt. 81. §-ának alábbi rendelkezéseit kell figyelembe venni: „(3) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a nevelési és oktatási feladatokat; b) a gyermekek, tanulók számát; c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását; d) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték; e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe. (4) A kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - e törvény 114-115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását. (5) A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni. (6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.”
A Kt. 81. § (1) bekezdés e) pont és a (2) bekezdés értelmében a közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás ingyenessé válik a gyermekek, tanulók részére, és alkalmazni kell azokat az előírásokat, amelyek a helyi önkormányzati fenntartású nevelésioktatási intézményekbe történő felvételre vonatkoznak. Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett nevelést, oktatást folytató intézmény fenntartójával köt megállapodást, annak megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a szülei nem akarják a vallási, illetve világnézetileg elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket. Ezeknek szülőknek és gyermeküknek a megfelelő óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz való hozzájutást a megállapodást megkötő önkormányzatnak biztosítani kell oly módon, hogy az részükre ne jelentsen aránytalan terhet. 6.
Fenntartóváltással kapcsolatos ingatlanviszonyok rendezése:
eljárásendi
szabályok,
tulajdonjog
és
a) Főszabályok: 1. A fenntartóváltással összefüggésben a támogatott projektben bekövetkező változást támogatási szerződésmódosítási kérelem benyújtásával kell kezdeményezni a Közreműködő Szervezetnél. 2. Fenntartóváltás esetén projektátadásra kerül sor, és a támogatott projekt új kedvezményezettje az új fenntartó lesz. 3. A hatályos szabályozás értelmében a fenntartóváltás nem eredményezheti a támogatott projekt szakmai-műszaki tartalmának módosítását. A támogatott projekt szakmaiműszaki tartalmának módosítása kizárólag az „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítandó projektek tartalomváltozásának kezelésére” című (http://www.nfu.hu/doc/6) dokumentumban rögzítettek szerint történhet. 4. Az új fenntartó köteles a támogatási szerződésben és annak elfogadott módosításaiban foglalt szakmai-műszaki tartalmat megvalósítani, és a fenntartóváltás nem eredményezheti a projekt elsődleges célcsoportjának módosítását. A fenti kötelezettségeket az új fenntartónak cégszerűen aláírt nyilatkozatban kell vállalnia.
4
5. Az „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítandó projektek tartalomváltozásának kezelésére” című dokumentum alapján az új projektgazdának meg kell felelnie a pályázati kiírásban meghatározott valamennyi feltételnek, ehhez az új fenntartónak szükséges benyújtani – jelen tájékoztató dokumentumban nem szabályozott dokumentumokon túl - minden olyan dokumentumot, nyilatkozatot, ami az új fenntartó jogosultságának megállapításához szükséges. 6. A fenntartóváltásra irányuló kezdeményezés nem hagyható jóvá abban az esetben, ha az olyan műszaki-szakmai módosítást eredményezne, ami az „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítandó projektek tartalomváltozásának kezelésére” című dokumentum alapján nem lenne támogatható, vagy amelynek eredményeképpen a támogatott intézmény, feladatellátási hely nem részesülhetett volna támogatásban. 7. A fenntartói jogok átadása kapcsán kötött megállapodásban a támogatásból beszerzett ingatlanok, ingóságok tulajdoni viszonyairól rendelkezni kell. 8. Amennyiben a tulajdonjog változatlanul a régi fenntartónál marad, a projekt céljainak maradéktalan megvalósítása érdekében a régi fenntartó köteles a támogatásból beszerzett minden ingóságot és ingatlant az új fenntartó részére ingyenes használatba adni. 9. Amennyiben a tulajdonjog az új fenntartóra száll át, a támogatási szerződésmódosítási kérelemben ezt a körülményt kifejezetten jelezni kell. 10. Kizárólag olyan fenntartóváltás támogatható, amely keretében az állami, önkormányzati intézményfenntartó a Kt. 81. §-a alapján közoktatási megállapodást köt nem állami, nem önkormányzati szereplővel. b) Felmerült költségek elszámolásával kapcsolatos szabályok Fenntartóváltás a megvalósítási időszakban: a) A támogatási szerződésben megnevezett fenntartó a fenntartóváltás időpontjáig, az új fenntartó a fenntartóváltás időpontját követően felmerült költségek elszámolására jogosult, azzal, hogy a fenntartóváltásról szóló szerződésmódosítás hatályba lépéséig a kifizetési folyamat felfüggesztésre kerül. A támogatási szerződésben megnevezett Kedvezményezett nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát/bizonylatot a támogatási szerződés módosítása előtt szükséges elszámolásra benyújtani. b) A támogatásból létrejött fejlesztés aktiválása vonatkozásában a fenntartóváltás időpontja az irányadó, így a fenntartóváltás időpontjáig befejezett fejlesztések/ beszerzett javak a jogelőd fenntartó számviteli nyilvántartásába kerülnek, és tulajdonjoguk esetleges átadásáról, továbbá az ingyenes használatba adásukról a megállapodásban kell rendelkezni. A tulajdonjogok változatlanul hagyása mellett a fenntartóváltást követően befejezett beruházásokat az új fenntartónak idegen tulajdonon végzett beruházásként kell aktiválnia. c) A szerződésmódosítási kérelem elfogadásának feltétele, hogy a jogelőd és jogutód kedvezményezettnél felmerült költséggel összhangban, a megbontott költségvetési táblák benyújtásra kerüljenek. d) Amennyiben a támogatási szerződésben megnevezett kedvezményezett élt az előlegigénylés lehetőségével, úgy kizárólag az általa számlákkal lefedett költségekre jutó előleggel köteles elszámolni, vagy a fennmaradó igényelt előleg összegét vissza kell fizetnie a Támogatónak. A támogatási szerződés módosítása után az új kedvezményezett jogosult előleget igénybe venni, a fel nem használt előleg összegére vonatkozóan. e) A 2003. évi CXXIX törvény (továbbiakban Kbt.) alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében kötött vállalkozási szerződés módosítása kizárólag a Kbt.-ben
5
rögzített feltételeknek megfelelően lehetséges. A támogatási szerződés módosítását követően kizárólag az új kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag az új fenntartó nevére szóló számlák számolhatóak el. Fenntartóváltás a fenntartási időszakban: A projekt megvalósítási időszak zárását követően bekövetkezett fenntartóváltásokkal kapcsolatban jelen dokumentum 6.) a.) és 7. pontjában rögzítettek az irányadóak. 7.
A fenntartóváltás kapcsán benyújtandó dokumentumok
A fenntartóváltás miatt a Közreműködő Szervezetnél kezdeményezett szerződésmódosítás esetében a kérelemhez az alábbi dokumentumok csatolása szükséges: 1. Az önkormányzat és a nem állami, nem önkormányzati fenntartó között létrejött közoktatási megállapodást, mely megfelel a Kt. 81§. (3) bekezdésében foglaltaknak. 2. Az átvett intézménynek a fenntartóváltás következtében kiadott működési engedélyét. 3. A beruházással érintett ingatlanra vonatkozó ingyenes használati megállapodást, vagy a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést, amiben a felek szabályozzák a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó alapvető szabályokat. 4. A támogatásból beszerzett és az új fenntartó részére ingyenes használatba, vagy tulajdonba adott ingóságok és ingatlanok jegyzékét (átadás-átvételi elismervény). 5. Az új fenntartó hivatalos képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy a támogatott fejlesztést a támogatási szerződésben, és annak elfogadott módosításaiban foglalt feltételek és kötelezettségek mentén megvalósítja. 6. A projektmegvalósítási időszakban felmerült fenntartóváltás esetén, a támogatott projekt vonatkozásában a fenntartóváltásig felmerült költségek megoszlását tartalmazó költségvetési táblákat. 7. A támogatott pályázathoz, vagy a támogatási szerződéshez benyújtott valamennyi olyan dokumentumot, amiben a fenntartóváltás módosítást eredményezett (alapító okirat, aláírási címpéldány, számszerűsített vállalások, nyilatkozatok, stb.)
6
