Tájékoztató Kötelező felszerelés csapatonként: -
Laptájoló (360°),
-
Elsősegélycsomag,
-
Ceruza, toll, vonalzó, körző, jegyzetpapír.
Ajánlott felszerelés csapatonként: -
Balaton turistatérképe
Kötelező felszerelés egyénileg: -
karóra,
-
bögre, kés (bicska)
-
sportos öltözet, esőkabát, fürdőruha.
Ajánlott irodalom: 1. Google: Keltatúra- Balatonföldvár, Kelta-túra totó,
-
o
Földvári séta - Balatonföldvár
o
Szántódpuszta régi Honlapja,
Wikipédia:
Szántód,
Balatonföldvár,
Szántódpuszta,
Somogy megye - története,
Kaposvár- története
Zamárdi – Szamárkő
Somogyvár – Földrajz, története,
Balaton
2. Bármilyen könyv, amelyik alapvető tereptani-, térkép- és tájolóhasználati ismereteket nyújt.
Információk versenyszámonként: 1. Városismereti verseny: - Minden csapat Balatonföldvár térképet (Kelta túra) kap. - A feladatok a Kelta túra információs táblái és a helyszínek felkeresésével nyerhető információk alapján megoldhatóak. - A célban felismerési feladatok is lesznek.
2. Az elméleti verseny témakörei: -
Somogyország (TOTÓ),
-
Balaton (TOTÓ),
-
Szántód (feladatlap),
-
Szántód (RÉV) az irodalomban (feladatlap),
-
Felismerési feladtok képek alapján: halak, madarak, rovarok, emlősök, gyógynövények, fák, levelek,
-
Népi meteorológia (feladatlap),
-
Tereptan (TOTÓ),
-
Feladatok térképen (mérési és szerkesztési),
-
„ Egy kis nyelvlecke”: o
Régi mesterségek tevékenységének leírása,
o
A háziállatok „családja” (hím, nőstény, kis állat neve)
-
Pálóczi Horváth Ádám Emléktúra:
Szántód A Balaton partjának legszebb részén fekszik Somogy legfiatalabb önálló települése, Szántód. A megye északi kapujának nevezett kisközségben kikötője van a déli partot az északival összekötő
kompjáratnak, s ez meglehetősen forgalmassá teszi a közutakat is. A térségben korszerűek a közlekedési lehetőségek. A főútvonal mellett a Balaton-parton végighalad a vasút. a szántódi vasútállomáson négypályás rendező-pályaudvara épült fel. Szántód jelentős közlekedési csomópont. Szántód Árpád-kori település, már a tihanyi apátság alapítólevelében tesznek említést róla. A Tihannyal való összeköttetés egyidős a faluval, már II. Endre 1211-es birtokösszeíró levelében szerepel a rév kifejezés. E tényt erősíti, hogy IV. Kelemen pápa bullája is megemlíti a balatoni rév létezését. Az átkelőt később II. József a királyi kamara felügyeletébe helyezte, majd a XX. század elején Somogy vármegyéhez, később pedig a Balatoni Hajózási társasághoz került. Szántódot nem véletlenül nevezik a megye északi kapujának. A község és Tihany közötti kompjárat a szezon alatt hatalmas forgalmat bonyolít le, hiszen a közlekedési eszköz összeköti az északi és déli part legszebb településeit. Az átkelést évszázadokon keresztül fadereglyékkel oldották meg, a múlt században nagy fahajó közlekedett, ma pedig modern kompok szállítják az utasokat és az autókat. 1848-ban a postai forgalomba is bekapcsolták, 1928-tól motoros komphajó szállította az utasokat. Bár a település önkormányzata a legfiatalabb Somogyban, mégis tapasztalt falufejlesztő módjára kezdtek el dolgozni az elöljárók 1997-ben. Ekkor községház-avatót tartottak, önálló falunapot rendeztek, s éppúgy igyekeztek a település lakóinak komfortérzetét növelni, mint a falu arculatán javítani. Rendeleteikkel pedig az önkormányzatiság alapjait teremtették meg a községben. Szántód lakóinak egy csoportja már az önkormányzati törvény megjelenésekor - 1991-ben – törekedett a Zamárditól való különválásra, ám erőfeszítéseiket akkor nem koronázta siker. Négy évvel később, majd 1996-ban újra népszavazást tartottak, s a megismételt alkalommal a többség már az önállóság mellett voksolt. Azután csatlakoztak a balatonföldvári körjegyzőséghez, s velük közösen szervezték meg az Szántód nevezetes idegenforgalmi látványossága a Balatonon kívül Szántódpuszta, amely 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzéséért, s az értékes műemlékek helyreállításáért. A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, s többnyire egyházi birtok volt. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a tihanyi bencés apátság birtokai, az un. vallásalap tulajdonába kerültek. A kincstár 1785-ben Szántódot Pálóczi Horváth Ádámnak adta bérbe, aki csaknem egy évtizedig élt, gazdálkodott a birtokon. Számos irodalmi műve itt született, több levelét innét keltezte. Kapcsolatban állt és levelezett korának számos ismert és kiemelkedő személyével: Kazinczyval, Csokonaival… Sokoldalúsága és nagy olvasottsága miatt kortársai polihisztornak tartották. A szántódi Közösségi Ház az ő nevét viseli. A puszta legszebb része a Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára. Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő. 1773-tól a debreceni református kollégiumban tanult. Mivel a papi pályához nem érzett kedvet, 1780ban kimaradt a kollégiumból s még ebben az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Rövid földmérő mérnöki működés után, 1783-tól élete végéig Somogy, illetve Zala megyei községekben gazdálkodott. Rendezett anyagi körülmények között élt, de házasélete hányatott volt: első és második feleségétől elvált; a harmadikat, nevelt leányát, már betegeskedve, nem sokkal halála előtt vette feleségül. 1790 táján már országszerte ismert, népszerű költő volt. Kazinczy Ferenccel éveken át levelezett; Csokonai Vitéz Mihályt bizalmas barátjává fogadta. Petrikeresztúri tartózkodása idején (1812-1818) a Keszthelyi
Helikon mintájára megalakította és összefogta a főként nőírókból álló „Göcseji Helikon”-t. Amikor németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút. Mint országgyűlési követ 1790-től kezdve csaknem minden országgyűlésen részt vett. A vallási vitákban a tolerancia álláspontját képviselte. A nyugati feminista mozgalmat is megelőzve szót emelt a nők választási és hivatalviselési joga érdekében. 1789-től a pesti, később a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja volt. Az MTA és az OSZK sok kiadatlan munkáját őrzi.
Öltözetében, viselkedésében mindig hangsúlyozta "szittya"' magyarságát de a felvilágosodás és a szabadkőművesség is nyomot hagyott munkásságán. {119.} Polihisztor volt, értett a matematikához, csillagászathoz, kémiához és alkémíához, filozófiához és lélektanhoz; foglalkozott történeti kutatásokkal, néprajzzal és földrajzzal, s mindennél nagyobb szenvedélye volt a "régiségek" felkutatása a szokások, példabeszédek, versek és a dalok hagyományában. Első irodalmi sikerét a Hunyadi Jánosról írt eposzkísérletével aratta (Hunniás, 1787), melyet Csokonai is nagy elismeréssel fogadott. Ma már csak szándékát tartjuk figyelemre méltónak, nem a művészi kidolgozást. Hunyadi a rigómezei csata után régi ellenségének, Drákula vajdának fogságába esik, neki beszéli el a várnai és a rigómezei csatát. Az eposz elsorolja Hunyadi további harcait, de nem tudja nemzeti jelentőségűvé emelni őket, az ábrázolás szűkkörű személyes intrikákat sorakoztat fel. És bár Horváth Ádám a felvilágosodás humanizmusának jegyében azt bizonygatja, hogy Hunyadi sorsában épp az a nagyszerű, hogy nem a származás, hanem érdem emelte magasba, az eposz végén mégis kideríti róla, hogy királyi származású. Voltaire Henriade-ja nyomán a csodás elemeket allegorikus formában szerepelteti (Irigység, Kevélység, Széthúzás). Bár Horváth Ádám szemléletét a felvilágosodás tartalmi és formai hatása is alakította, műve a magyar múlt dicsőségének nemesi szemléletű feltámasztása; sikerét főként ennek köszönheti. Több verses füzete jelent meg Hol-mi címmel (1788, Pest, 1792, Győr, 1892, Pest). Ezek már nem arattak oly nagy tetszést, mint eposza. Költeményeinek színvonala egyenetlen; unalmas moralizálások, filozófiai eszmefuttatások, alkalmi versek (politikai és irodalmi tárgyúak) váltakoznak "dévaj"-hangú tréfákkal. A legjobb darabokat átvette nagy versgyűjteményébe. 1790-ben köszönti a korona hazahozatalát és Lipót trónra lépését. Röpiratokat ír a nők egyenjogúsításáról, és mint Bessenyei vagy Kármán, követeli kiművelésüket. (A magyar asszonyok prókátora, A férfiak felelete, 1790). Egy másik röpirata a magyar nyelv jogát védelmezi (Egy rövid tudositó Levél). Munkásságát ebben az időben erős felvilágosító-tanító célzat hatja át: lélektani könyvet (Psychologia ... Pest, 1792), majd népszerű verses oktató-költeményt ír a csillagászatról (Legrövidebb Nyári Éjtszaka, Pozsony, 1791). Nemzeti sajátosságainkat Horváth Ádám a régiség hagyományaiban és a népköltészetben kereste. Lejegyezte a sajátosan magyar szólás-mondásokat és a népszerű dalokat. Gyűjtő elvei még nem választják szét a régit és a népit, a népit és a népszerűt; népi és régi dallamokat kortársainak megzenésített, énekelt műveivel és a maga költeményeivel vegyesen másol be Ó és Uj, mintegy Ötödfélszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című gyűjteményébe, mely 1813-ban készült el (csak 1953-ban jelent meg).
Számos versében énekelte meg a Balatont, amelyet ő nevezett először magyar tengernek.
Pálóczi Horváth Ádám Kazinczihoz Kafsára : 7. Jun. 1789. - részlet El-érkezem a' Rév-házhoz — De míg közel hajtaték , Már a' vefzes Magyar tenger zuhogáfa hallaték. Háborgó napra változnak hát a' tsendes éjjelek ? Nőnek a' habok, - harfognak a' mord éfzaki fzelek. Nézem az álmadott hajót, - hát azt ott nem találom, Ellenkező izél fúj, - talám meg- is- tsalt hát az álom.
A Szántódhoz is kötődő költő születésének 250. évfordulóját 2010. évben ünnepelhetjük. Ebből az alkalomból szervezte meg egyesületünk első Emléktúráját. Ideális túrázó időben ezúttal egyesületünk hivatalos székhelyétől a Pálóczi Horváth Ádám közösségi háztól indítottuk túránkat. A gyülekezés előtt kicsit körbe fényképeztem a település ezen részén látható nevezetességeket, a vasútállomás környékét és a Kossuth parkot is. Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. éves évfordulójáról a községben több rendezvénnyel is megemlékeztek, a hivatalos programból ugyan kimaradt a mi emléktúránk de azt gondolom, hogy a 16 egyesületi tag és 21 vendég nagyon jól érezte magát ezen a kellemes kiránduláson. Egyesületünk a nagy költő emlékére egy szép kitűzőt is készíttetett melyet minden túratárs megkapott a túra elején.
2.
