TÁJÉKOZTATÓ DOMBÓVÁR VÁROS ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ DOMBÓVÁR VÁROS 2012. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda

Dombóvár, 2013.

Tájékoztató Dombóvár város 2012. évi környezeti állapotáról

TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETÉS .......................................................................................................- 4 -

1.1

Területi adatok .................................................................................................- 4 -

1.2

Népesség ..........................................................................................................- 5 -

2

KÖZLEKEDÉS ...................................................................................................- 7 -

2.1

Közúti közlekedés ............................................................................................- 7 -

2.2

Kerékpáros közlekedés ..................................................................................- 10 -

2.3

Balesetek ........................................................................................................- 11 -

3

KÖRNYEZETI ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM................................................- 13 -

4

LEVEGŐMINŐSÉG .........................................................................................- 14 -

5

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .......................................................................- 18 -

6

DOMBÓVÁR VÁROS IVÓVÍZELLÁTÁSA ..................................................- 21 -

6.1

Információk a szolgáltatott ivóvíz minőségéről ............................................- 25 -

6.2

A szolgáltatott ivóvíz jellemző tulajdonságai ................................................- 26 -

6.3

Kistérségi ivóvíz javító program ...................................................................- 26 -

6.4

Dombóvári ivóvízellátással összefüggő események és feladatok .................- 27 -

7

DOMBÓVÁR VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA .......................................- 28 -

7.1

Csatornahálózat ..............................................................................................- 29 -

7.2

A tisztított szennyvíz minőségi követelményei .............................................- 30 -

7.3

Mennyiségi-minőségi adatok .........................................................................- 30 -

7.4

Fejlesztések ....................................................................................................- 31 -

8

TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK (TFH) ........................................- 32 -

-2-


9

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK.......................................................- 32 -

9.1

Felszíni vizek .................................................................................................- 32 -

9.2

Felszín alatti vizek .........................................................................................- 34 -

9.3

Vizek állapota ................................................................................................- 34 -

9.4

Árvízvédelem .................................................................................................- 35 -

10 TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSVÉDELEM, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, VÉDETT TERÜLETEK ...........................................................................................................- 36 10.1

A fejlesztés főbb elemei a következők ..........................................................- 37 -

11

KÖRNYEZETVÉDELMI-BÍRSÁG BEVÉTEL 2012. ÉVBEN ..................- 38 -

12

JOGSZABÁLYOK, ADATFORRÁSOK .....................................................- 39 -

-3-


1 BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (továbbiakban: Kvt.) 46. § (1) bekezdés e) pontja szerint a települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A törvény kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti féltetelei biztosításának. A közzététel a helyben szokásos módon, a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel, illetve a helyi médiákon keresztül történik. A bevezetésben összefoglalásra kerülnek azok a jellemzők, melyek befolyással bírnak a környezeti jellemzők értékelésére.

1.1 Területi adatok Dombóvár Tolna megye délnyugati részén, a Kapos-völgyben, az é. sz. 18:07.52 és k. h. 46:23.00 koordinátákon található meg. A város több kistáj határán helyezkedik el, melyek közül a legnagyobb a KülsőSomogy. Ennek részei a Kapos-, és Koppány-folyó, ahol nyugat-keleti irányban löszhát húzódik. A táj a Kapos bal parti vízgyűjtő területéhez tartozik, amit déli irányba a kiszélesedő tágas völgyek, és az ezeket körülölelő majdnem sík dombhátak fedik. Körzetében több tájegység is találkozik: a Külső-Somogyi-dombság déli része, a Kapos-völgy, és a zselici dombok mellett a közelben húzódó Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai. A várost a közepén található és a Kapos-folyóba ömlő KisKonda-patak szeli ketté.

-4-


A 220-240 méteres lapos tetejű hegyhátak és a köztük elhúzódó, az eróziók által kialakult völgyek jellemzik Dombóvárt és környékét. A talaj jó minőségű csernozjom. Az alapkőzet mésztartalmú lösz, melynek szerkezete morzsalékos és lefelé világosodik. Dombóvár éghajlata átmenetet képez a Nyugat-Dunántúl éghajlata és az Alföld éghajlata közt. A hideg légtömegek továbbáramlását nehezítik a környező dombok, melyek a Kapos-völgyet ölelik körbe. Ennek hatására, ha csak kis mértékben is, de a szélsőségekre

jellemző

medencejelleg

az

uralkodó

éghajlat.

A

júliusi

középhőmérséklet 20-21 °C körüli. A napfénytartam éves átlaga pedig 1950-2000 óra között változik. A város három megye határánál található, aminek köszönhetően könnyen megközelíthető Somogy megye székhelye, Kaposvár, ami 30 km-re fekszik és Baranya megye központja Pécs, ami 47 km-re helyezkedik el. Dombóváron 1872-ben átadott Dombóvár - Zákány vasútvonal átadása óta jelentős vasúti csomópont nőtte ki magát. Meglévő csomópontok a mai napig is a Budapest – Dombóvár - Pécs, Dombóvár – Kaposvár – Gyékényes - Nagykanizsa és Dombóvár – Bátaszék – Baja - Kiskunhalas, Dombóvár-Komló.

1.2 Népesség Dombóvár demográfiai adatai a Központi Statisztikai Hivatal és a Dombóvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének 2013. évi beszámolója alapján szerepelnek.

-5-


Népesség (fő)

20000 18500 17000 15500 14000 12500 11000 9500 8000 2002. 2003. 2204. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Állandó népesség

Állandó népesség-férfiak

Állandó népesség-nők

1. ábra: Állandó népesség megoszlása1 Dombóvár népessége 2002 óta a természetes fogyás és a növekvő elvándorlás miatt csökkenést mutat.

Népesség (fő)

20000 18500 17000 15500 14000 12500 11000 9500 8000 2002. 2003. 2204. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Lakónépesség

Lakónépesség-férfiak

Lakónépesség-nők

2. ábra: Lakónépesség megoszlása2 A terület védőnői által adott adatok alapján a Dombóvári járásban az elmúlt évben 252 csecsemő született, 18 újszülöttel volt több, mint az előző évben. A koraszülöttek száma 27, mely 10,71 %-os koraszülött frekvenciát jelent. 2012-ben 4 újszülött volt. Csecsemőhalálozás 2 esetben fordult elő, ez 7,93 %-os halálozást jelent. Halva születés 1 esetben történt.

-6-


287 252

270 234

240

218

210 180 150 120 90 60 30

22 2

14

0

27

20 0

2

0

1

0

2

0 2009.

2010.

Élveszületések száma

2011.

Koraszülések száma

Halva születések száma

2012. Csecsemőhalottak száma

3. ábra: Születések aránya Dombóváron3 Az elöregedő populációkra jellemzően Dombóváron is kedvezőtlenül alakul a lakosság kormegoszlása. A férfiak és nők közti aránybeli különbségek az évek előrehaladtával egyre szembetűnőbbek, ami a férfiak magas halálozásával is összefüggésben van. A 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának csökkenése előrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását.

2 KÖZLEKEDÉS 2.1 Közúti közlekedés A korábbi vizsgálatok és becslések alapján is a közlekedés – ezen belül is különösen a közúti közlekedés – a legmeghatározóbb szennyező forrás. A legnagyobb mértékben a nitrogén-dioxid a gépjárművek kibocsátásából ered. A gazdaságban történő változások, az életszínvonal emelkedése, valamint az életmódban történő változások mind növelni engedték a gépjárművel történő helyváltoztatások számát. Ezt erősítette az is, hogy sorozatos problémák merültek fel a közúti közlekedésben. A növekvő autósforgalmat a város utcái nehezen bírják el, a parkolás pedig a szűk utcákban szinte lehetetlen.

-7-


6600 6000 5400 4800 4200 3600 3000 2400 1800 1200 600 0 2002.

2003.

2004.

2005.

Motorkerékpár

2006. Autóbusz

2007.

2008.

2009.

Személygépkocsi

2010.

2011.

2012.

Terehgépkocsi

4. ábra: Közúti közlekedési eszközök megoszlása4 Dombóvár mérete nem teszi lehetővé, hogy a helyi autóbusz-közlekedés megfelelően működjön. Az elmúlt évben ugyan történtek változtatások, de továbbra is a kerékpározás jelenti az alternatív közlekedést. Lassanként ugyan, de fejlődik, bővül a kerékpárút-hálózat. 13,5 13,07

13 12,5

12,48

12

11,91 11,75

11,68

11,5

11,55

11 10,5 2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

5. ábra: Személygépjárművek átlagéletkora5 A személygépkocsik száma 2002 óta 5236 darabról 5729 darabra emelkedett, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakos rendelkezik gépjárművel. A személygépkocsik átlag életkora azonban az elmúlt öt évben megnőtt, 11,68 évről 13,07 évre emelkedett.

-8-


A személygépkocsival történő utazások száma is megnőtt. Ez tulajdonítható annak is, hogy Dombóváron több közlekedési útvonal keresztül vezet. A legfontosabb ezek közül a 61-es számú főút, mely Dunaföldvárt köti össze Nagykanizsával. Dombóvár belvárosában a 611-es számú út ágazik el, ami a 66-os útig, Sásdig tart. Ez az út köti a délebbre fekvő városokat és Dombóvárt. A közúti áruszállítás miatt megnövekedett közúti forgalom miatt rohamos mértékben romlanak az utak minősége. A 6532-es úton elsősorban a Hőgyész-Dombóvár közötti településekre irányuló, másodsorban pedig a megyeszékhelyre irányuló forgalom bonyolódik le. A forgalomirányító jelzőlámpáknak és járdaszigeteknek is köszönhetően nem alakultak ki balesetveszélyes gócpontok, azonban a folyamatosan növekvő autósforgalom és a városon áthaladó tranzitforgalom miatt szükségesek további fejlesztések. A fejlesztések és szabályozások legfontosabb feladata a környezeti viszonyok javítása, a forgalombiztonság növelése és a közlekedés káros hatásainak mérséklése. Az átmenő forgalom csökkentésének távolabbi lehetősége lesz majd a 2020 körüli időszakra tervezett M9-es autópálya megvalósulása. A szakaszra három, további tervezésre javasolt nyomvonaltervet ismertettek: • A-változat: Dombóvárt és Sióagárdot északra kerüli el • B-változat: Dombóvárhoz közel haladva, Bikalnál kapcsolódna az északi nyomvonalhoz • C-változat: az út Dombóvártól délre, Komló irányába halad, és Sióagárdot délről kerülné el. Ahhoz, hogy új környezetbarát közlekedés alakuljon ki, amivel javítani lehet az életkörülményeken, ehhez mindenekelőtt fejleszteni kell a kerékpáros közlekedést, és kiemelkedő szerepet kell kapniuk a gyalogos közlekedéssel együtt.

-9-


2.2 Kerékpáros közlekedés Dombóváron az 1980-as évektől indult meg a kerékpározással való közlekedés igénye. Ettől az időszaktól több ütemben kerékpárút került kiépítésre, azonban ez a folyamat az évek előrehaladtával jelentősen lecsökkent, a hálózat nem emelkedett akkora mértékben, mint ahogy igény lett volna rá. A városban elsősorban az intézmények és városrészek közötti biztonságos kerékpáros közlekedési lehetőség megteremtése volt a cél. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kerékpározásra kijelölt utak megfelelő minőségűek legyenek, valamint, hogy további önálló kerékpárutak kerüljenek kiépítésre. A jelenleg meglévő kerékpárutak és kerékpározásra kijelölt utak a következők: • Gunaras – Árpád u. – Népköztársaság útja/Hunyadi tér – Szabadság u. (Magyar Posta Zrt. épülete) • Kossuth u. – Baross u. – 611. sz. út, Szőlőhegy-elágazó • Hunyadi tér – Dombó P. u. – Bezerédj u. – Jókai u. A kerékpáros közlekedés a 611. számú út Kapos-folyó és Kaposszekcső közötti szakasza az úttal párhuzamosan haladó kerékpárútra tevődött át. Ezzel ezen a szakaszon a közúton történő kerékpáros balesetek száma is leredukálódott. A következő térképen lehet látni a már meglévő és a tervezett kerékpárutak és kerékpáros útvonalakat. Az önkormányzati tulajdonú kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza az elmúlt hat évben nem változott, hossza 6,6 km.

- 10 -


6 ábra: A meglévő és tervezett kerékpárútvonalak6

2.3 Balesetek A Dombóvári Rendőrkapitányság 2012. évi beszámolója alapján a balesetek száma 2011 óta, ha csak kis mértékben is, de csökkent. Halálos kimenetelű baleset nem történt, 30 járt könnyű sérüléssel és 15 súlyos sérüléses baleset volt. A regisztrált bűnelkövetők számában mintegy 15%-os csökkenés volt kimutatható. 2011-ben 560, 2012-ben pedig 496 elkövetővel szemben folytattak büntetőeljárást. Tolna megye egészére elmondható, hogy a baleseti adatok javultak. A Dombóvári Rendőrkapitányság illetékességi területén bekövetkezett 45 sérüléses baleset a megyében bekövetkezett balesetek mintegy 15,7 %-át tette ki.

- 11 -


Balesetek száma 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Balesetek száma

7. ábra: Balesetek éves megoszlása Dombóvár7

A baleseti okok túlnyomó része személyi okokra, járművezetői, illetve gyalogos hibára vezethetők vissza. A következő diagramm jól szemlélteti, hogy a baleseteket mennyire befolyásolják az időjárási és útviszonyok, és a forgalom terheltsége.

8. ábra: 2012. évben bekövetkezett balesetek megoszlása8

2012-ben is a balesetek mintegy 60%-át a személygépkocsi vezetők okozták. A tehergépkocsi vezetők által elkövetett balesetek száma, a kerékpárral és segédmotoros kerékpárral közlekedők által okozott balesetek száma és a gyalogos által okozott balesetek száma évről évre kis mértékben, de csökkenő tendenciát mutat.

- 12 -


30 25 20 15 10 5 0 Személygépkocsi Tehergépkocsi

Segédmotor kerékpár

Kerékpár

Motorkerékpár

Gyalogos

2010.

22

8

4

4

5

1

2011.

28

5

7

2

1

1

2012.

27

3

2

5

1

2

9. ábra: Balesetfajták a 2012. évben9 A balesetek több mint 70%-a 7 és 22 óra között következett be. Évek óta a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adás a fő baleseti ok. A Dombóvári Rendőrkapitányság 2011 óta üzemeltet egy Fama Laser III. típusú sebességmérő berendezést. A sebességmérő berendezésnek, és a jogszabályváltozás következtében az objektív felelősség körébe sorolt szabályszegésnek, - amelyek a sebességtúllépés miatt magas összegű bírságot vonnak maguk után, - tulajdonítható, hogy a gyorshajtás nem képezi a döntő hányadát a baleseti okoknak.

3 KÖRNYEZETI ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A környezeti zajállapotot – a szabadidős, és közterületi rendezvényeken túl - a közúti közlekedés, a vasúti forgalom és az üzemi zaj határozza meg. Dombóváron a közúti közlekedés az, amely jelentősebb környezeti zajterheléssel jár. A 61. sz. főúton és a 611. sz. úton az átmenő forgalom igen nagy, ami az utak közvetlen közelében található építményeket, illetve a benne élők egészségét hosszú távon jelentősen károsíthatja. Mivel a hiányoznak a várost elkerülő gyorsforgalmi utak, melyek elvezetnék az átmenő forgalmat a város területéről, továbbá melyek által

- 13 -


a legnagyobb terhelést jelentő nehézgépjármű forgalom kitiltásra kerülhet, így a forgalom jelentős része a város négy-öt utcájára koncentrálódik. A vasúti csomópont a város déli részén helyezkedik el. Ide érkeznek a Pécs, Kaposvár, Budapest és Bátaszék irányából érkező személyszállító- és tehervonatok. Ezen a területen a környezeti zaj- és rezgésterhelés növekedése érzékelhető, de nem jelentős mértékű. A Dombóváron lévő nagyobb üzemek többsége a város szélén találhatók, melyeknek a zajkibocsátása akkora mértékű, ami nem okoz problémákat a lakosságnak. Mivel Dombóvár városa jelenleg nem rendelkezik zajtérképpel és nincs helyi szinten szabályozó zaj rendelete, ezért a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (III.22.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. A település belterületének besorolása egységesen „Laza beépítésű lakó- és intézményterület”, melyre az ipari és szolgáltató létesítményekből származó zajterhelés megengedett mértéke: • Nappal (06-22): 65 dB (A) • Éjjel (22-06): 45 dB (A) A közlekedési eredetű zajterhelés megengedett mértéke az összekötő utak és települési utak menti (csak új létesítményekre, vagy megváltozott terület-felhasználás esetére kötelező érvényű) területekre: • Nappal (06-22): 65 dB (A) • Éjjel (22-06): 55 dB (A)

4 LEVEGŐMINŐSÉG A levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi - 14 -


programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell. A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az ember egészségére, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. Az elmúlt húsz évben jelentősen változott a légszennyező anyagok kibocsátásának mennyisége és jellege. Nagymértékben csökkent a kén-dioxid, a szén-monoxid, a nagyméretű részecskéket tartalmazó szilárdanyag és az ipari eredetű nitrogén-oxid kibocsátás. A közlekedésből származó nitrogén-oxid kibocsátás és a kisméretű szilárd anyag, másik nevén a PM10, PM2,5 kibocsátás azonban emelkedett. Hazánkban jelenleg csak a 10 mikrométeres szállóporra van egészségügyi határérték megállapítva, míg a veszélyesebb 2,5 mikrométer alattira nincs. PM10 (mikrogramm/mm3)

24 órás éves

Hazai érték 50 40

ENSZ/WHO határérték 50 20

1. táblázat: A hazai és az ENSZ által meghatározott határértékek10 A városban az elmúlt egy évben nem volt nagyobb mértékű építkezés vagy útépítés, amely során a legjobb technika alkalmazása mellett is nagy porterheléssel járt volna. A levegőminőség helyzetét szintén jelentősen befolyásolja a jelenlegi gépjárműállomány átlag életkora, ami az évek múlásával csak emelkedett. A jelentős közúti közlekedésből származó légszennyezés elsősorban a 61. sz. főút és a 611. sz. út mentén okoz jelentős emissziós károkat. A levegőterheltségi szintet és annak betartását Magyarországon, és így Dombóváron is az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (továbbiakban: OLM) vizsgálja. Az OLM elvégzi a mintavételeket, vizsgálatokat végez, és az eredményeket ellenőrzi. Az adatokat a környezetvédelmi minisztérium honlapján közzéteszi.

- 15 -


Dombóváron kettő darab manuális működésű mérőpont van, melyek a levegőből vett minta nitrogén-dioxid (NO2) tartalmát mérik napi egy alkalommal. • Dombóvár, Kórház u. 39. • Dombóvár, Bezerédj u. 14. Az OLM a mért adatokat a légszennyezettségi indexbe integrálva 1-től 5-ig terjedő skálán értékelik. szennyező nitrogéndioxid

kiváló (1) jó (2)

megfelelő (3)

szennyezett (4)

erősen szennyezett (5)

23

38

3

3 (1)

0

kén-dioxid

4

0

0

0

0

ülepedő por összesített index

5

6

0

0

0

24

43

3

4

0

2. táblázat: Összesítés a légszennyezettségi index alapján11

1 NitrogénKiváló dioxid (µg/m3) órás átlag 0 – 40 24 órás átlag 0-34 éves átlag 0-16

Légszennyezettségi index 2 3

4

Jó

Megfelelő

Szennyezett

40-80 34-68 16-32

80-100 68-85 32-40

100-400 85-130 40-80

5 Erősen szennyezett 40013080-

3. táblázat: Légszennyezettségi index nitrogén-dioxidra12 Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2012. évi összesítő értékelést készített Magyarország levegőminőségéről a manuális mérőhálózatok alapján. Az értékelés szerint Dombóvár NO2 kibocsátása jó. A dombóvári nitrogén-dioxid adatok alakulását a következő ábra mutatja. Ebből megállapítható, hogy a koncentráció csökkenő jellegű.

- 16 -


45 42,47 40 35 31,39

30

31,87

31,21

28,22

27,67 25

26,13

25,01

25,01

24

20 15 10 5 0 2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

10. ábra: Nitrogén-dioxid koncentráció alakulása 2003-2012. közötti időszakban13

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

45 32

30

28

26 20

18

27 23

25

22 18

20 17

19

32

19

16

19

29

29

19 15

Bezerédj u. 14.

O kt ób er N ov em be r D ec em be r

zt us S ze pt em be r

A ug us

Jú liu s

Jú ni us

M áj us

s Á pr ili

M ár ci us

Fe br uá r

Ja nu á

r

0

Kórház u. 39.

11. ábra: Dombóvár 2012. évi nitrogén-dioxid kibocsátása14 A fenti ábra is mutatja, hogy a NO2-kibocsátás a Kórház utcában magasabb értékeket mutat, mint a Bezerédj utcában lévő mérőállomás mért adatok. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a közúti gépjárműforgalom ezen a szakaszon nagyobb mértékű, mivel ez az utca köti össze a 61. sz. főúttal Dombóvár vasútállomását és buszmegállóját, valamint itt ebben az utcában van a Szent Lukács Kórház is. A levegőterheltségi szintet a gépjármű-kibocsátások mellett a meteorológiai tényezők, a domborzati viszonyok, valamint a szél sebessége is befolyásolhatja. - 17 -


Városi viszonylatban a kertes, családi házas övezetben, főként a kertészkedő családoknál sok növényi szárazanyag, zöldhulladék keletkezhet, ezek elégetése szabadtéren a város egész területén tilos. A tilalmat helyi szinten a települési szilárd hulladékkal

kapcsolatos

helyi

közszolgáltatásról

szóló

34/2002.

(XII.12.)

önkormányzati rendelet szabályozza. Erre azért volt szükség, mert az őszi és téli időszakban az égetés következtében jelentősen megemelkedett a légszennyezettség, a város egyes részeit pedig szélcsendes, párás időben füst borította.

5 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás nem más, mint a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása. 2007. január 1-től a városban keletkezett lakossági hulladékgyűjtést és szállítást az ÖKO-DOMBÓ

Dombóvári

Környezet-

és

Hulladékgazdálkodási

Kft.

végzi

közszolgáltatási szerződés alapján. Az ÖKO-DOMBÓ Kft. 2012. évi jelentése szerint a 6005,2 tonna kommunális hulladék az Európai Unió normáinak megfelelő, érvényes működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kerül.

EWC 20 03 01 17 01 07 20 02 01 20 03 07 15 01 01 15 01 07 15 01 02 07 05 13

Hulladéktípus Egyéb települési hulladék Beton, tégla, cserép és kerámia frakció, vagy azok keveréke Biológiailag lebomló hulladék Lom hulladék Papír és karton csomaglási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Gyógyszermaradványok

- 18 -

2011. 606.8770

2012. 600.5200

Index 99,0%

535.970

386.550

72,1%

27.040 51.950

473.710 34.660

1751,9% 66,7%

8.845

20.505

231,8%

6.645 31.902 73

2.857 26.375 7

43,0% 82,7% 9,6%


15 01 10 08 11 11 20 01 33 16 01 03

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Festék és oldószer maradék Elemek és akkumulátorok, melyek között 16 06 01, 16 06 02, vagy 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Használt autógumi Összesen (kg/év)

70

151

215,7%

0

0

83

25

30,1%

9.893

4.180 695.4220

42,3% 103,2%

4. táblázat: 2012. évben begyűjtött, vagy ártalmatlanításra átvett hulladékmennyiség15

Évente egy alkalommal a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 34/2002. (XII.12.) önkormányzati rendelet értelmében lomtalanítást tart Dombóvár Város Önkormányzata és az ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási Kft. közösen. A lomtalanítás során a feleslegessé vált háztartási felszerelési tárgyakat, bútorokat és egyéb feleslegessé vált ingóságokat helyezhet ki a lakosság. A Dombóvár Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, de az ÖKO-DOMBÓ Dombóvári

Környezet-

és

Hulladékgazdálkodási

Kft.

által

üzemeltetett

hulladékudvarban lehetőség van dombóvári lakcímmel rendelkezőknek a következő hulladékokat lerakni: • Papír, karton • Lom • Üvegek, csomagolási hulladék • Műanyagok, műanyag csomagolási hulladék • Fémcsomagolási hulladék, fémek, vasfémek, nem vas fémek • Biológiailag lebomló hulladék • Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések • Növény-védőszerek, gyógyszerek, elemek, akkumulátorok • Termékként nem használható gumiabroncsok

- 19 -


Dombóváron 2012-ben, a családházas övezetekben havonta egy alkalommal valósult meg a zöldhulladék és szelektív hulladék gyűjtése. Valamint a városban 27 darab hulladékgyűjtő sziget került kiépítésre, ahol papírt, üveget és műanyag hulladék lehet gyűjteni szelektíven. Időszak Rendszeresen Összes A tisztított elszállított lakosságtól közterület települési elszállított (1000 m2) szilárd települési hulladék szilárd (tonna) hulladék (tonna)

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012.

Rendszeres Szelektív hulladék- hulladékgyűjtésbe gyűjtésbe bevont bevont lakások lakások száma (db) száma (db)

A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék (tonna)

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma (db)

12 210,0 68,0

9 280,0

8 197

1 400,0

236,0

8 197

3 000,0

114,0

8 120

3 380,0

88,8

4 008,6

3 213,6

8 000

41,8

6 390,7

6 020,6

7 932

41,8

6 386,0

6 080,8

7 213

7 213

13,8

610,0

41,8

6 284,4

5 399,7

6 800

6 800

81,0

300,0

41,8

6 498,8

5 413,5

6 712

4 980

47,3

240,0

69,3

6 831,2

6 220,4

7 000

7 000

37,0

420,0

69,3

6 689,2

6 269,5

7 000

7 000

473,7

420,0

610,0

év

5. táblázat: Hulladékgazdálkodás16 A Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (rövidítve: Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás) 2004ben azzal a céllal jött létre, hogy az Európai Unió támogatásával hosszú távra megoldja a társult önkormányzatok hulladékkezelési kötelezettségeinek teljesítését. A - 20 -


Társulás tagjaként az alapító okirat, valamint a társulási megállapodás jóváhagyásával 313 önkormányzat vállalta, hogy együttműködnek a program megvalósításában, melynek keretében közösen hoznak létre, valamint működtetnek egy szilárdhulladék kezelő rendszert. Az így megvalósult hulladékgazdálkodási rendszer 30 éves időtartamra oldja meg az önkormányzatok ilyen irányú kötelezettségeit. A dombóvári hulladéklerakó rekultivációs munkaterülete 2012. április 12-én került átadásra, a tényleges munkavégzés pedig 2012. július 23-án kezdődtek meg. Az Erzsébet utcai (Lucza hegyi utca) szilárdhulladék-lerakó – mintegy 5 ha – „A”, „B” és „C” területrészekre került felosztásra. Az elvégzésre került munkálatok során az „A” terület – mintegy 1,4 ha – rekultivációja a növényesítésen kívül elkészült. A munkálatok során egy kiegyenlítő réteget követően betonit paplan szigetelőréteg került beépítésre, melyet egy szemcsés anyagú szivárgóréteg, az ezt elválasztó geotextília, majd takaró talaj és humuszos fedőréteg követ. A depóniagázok felgyülemlésének elkerülése

végett

gázkiszellőző

rendszer

került

kialakításra.

A

keletkező

csurgalékvizek mélydrének beépítésével kerül elvezetésre. „B” és „C” területen – mintegy 3,6 ha – a kivitelező hulladékáthalmozást, az áthalmozott inert anyag osztályozását, aprítását, deponálását végezte el. A MÁV Zrt. területén folyó munkák szakfelügyelet és vasúti sebességkorlátozás mellet zajlottak. A vasútvonal mentén a létesítendő vízelvezető árok helyének növényzettől való megtisztítása megtörtént. Dombóvár tekintetében meghosszabbították a teljesítési határidőt. A vállalkozási szerződés módosulása maga után vonta a Támogatási Szerződés módosítását is egyben, mely szerződésben 2012. december 17. napjára szóló véghatáridőt határoztak meg. A dombóvári lerakóra mérnök 2012. november 30. napján adta ki az átadásátvételi igazolást.

6 DOMBÓVÁR VÁROS IVÓVÍZELLÁTÁSA A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. a Dombóváron szolgáltatott ivóvizet 110-200 m mélyen lévő, védett vízadó rétegre telepített mélyfúrású kutakból termeli. 10 db kút áll rendelkezésre, melyből 4 db tartalék vízbázist képez. - 21 -


A vízszolgáltató a kitermelésre, rendelkezésre álló vízkészlettel a vízjogi üzemeltetési engedélyekben, illetve a kapcsolódó jogi szabályozásban megfogalmazottak szerint a fenntarthatóság elvének figyelembe vételével gazdálkodik. A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. a város környéki kutakból évente több mint 1 millió m3 vizet szivattyúzik ki. A dombóvári vízellátó rendszerben 1 db hidroglóbusz, és 4 db víztároló medence található, melyek összevont tárolási kapacitása 1.800 m3. A Hunyadi téri víztorony üresen áll és a vízellátó rendszerről leválasztásra került.

Időszak

Háztartás oknak szolgáltat ott víz mennyisé ge (1000 m3)

Üzemelő közkifoly ók száma (db)

Közüzemi ivóvízvezet ék-hálózat hossza (km)

Összes szolgáltat ott víz mennyisé ge (1000 m3)

Közüzemi ivóvízvezet ékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

667,4 780,7 685,3 721,4 666,2 682,0 651,6 693,3 729,2 671,2 616,4 619,9 623,9

90 85 85 65 60 60 58 49 25 23 23 23 23

115,0 115,0 116,2 113,6 113,7 114,2 115,7 115,7 115,7 129,6 129,6 129,6 129,6

889,3 902,8 901,7 958,3 878,5 872,5 807,8 828,7 873,0 851,8 799,0 812,6 789,3

7 302 7 352 7 439 7 463 7 537 7 557 7 667 7 665 7 729 7 777 7711 7 718 7 719

Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeté k-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 50 50 87 25 84 23 110 52 67 29 7 7 1

6. táblázat: Ivóvíz-vezeték hálózat Dombóváron17 Vízellátó hálózat teljes hossza Bekötővezetékek hossza Ellátott lakosok becsült száma Fogyasztóhelyek száma Dombóvár területén értékesített ivóvíz menny. Kitermelt víz mennyisége Átadott víz mennyisége

- 22 -

103,1 km 59,2 km 20 084 fő * 10.000 db** 730.043 m3 1.139.055 m3 153.492 m3


2.700 m3 3.900 m3

Átlagos napi vízigény Napi csúcs vízigény

7. táblázat: Vízellátási alapadatok (2011. év végi állapot)18 N/1. kút 8,21 pH 434 µg/l Fe 39 µg/l Mn 1,89 mg/l NH4+ <0,8 mg/l NO2<0,01 mg/l NO3Vízminta a vizsgált Kifogásolt minőségű jellemzők szempontjából N/6. kút 7,95 pH 1417 µg/l Fe 92 µg/l Mn + 1,71 mg/l NH4 <0,01 mg/l NO2 <0,8 mg/l NO3 Vízminta a vizsgált Kifogásolt minőségű jellemzők szempontjából

N/2. kút 8,36 299 µg/l 33 µg/l 2,4 mg/l <0,8 mg/l <0,01 mg/l Kifogásolt minőségű

N/4. kút 8,27 716 45 µg/l 3,0 mg/l <0,8 mg/l <0,01 mg/l Kifogásolt minőségű

N/5. kút 7,92 325 µg/l 36 µg/l 1,65 mg/l <0,8 mg/l <0,01 mg/l Kifogásolt minőségű

I/A kút 7,96 180 µg/l 51 µg/l 2,8 mg/l <0,01 mg/l 1,2 mg/l Kifogásolt minőségű

IV/6. kút 7,78 438 µg/l 35 µg/l 0,97 mg/l <0,8 mg/l <0,01 mg/l Kifogásolt minőségű

IV/7. kút 7,96 443 µg/l 32 µg/l 0,95 mg/l <0,8 mg/l <0,01 mg/l Kifogásolt minőségű

8. táblázat: Kitermelt vízminőségi adatok19 Az üzemeltetett vezetékhálózat átlagéletkora 36 év, a csövek a létesítéskori sajátosságoknak megfelelően többféle anyagból készültek (acél-, azbesztcement-, műanyag /KPE, PVC/ csövek). Az egyes szakaszok közel 60%-a az 1960-as években vagy azt megelőzően épült, amely számos vízminőségi problémát felvet. A hálózat hidraulikailag kedvezőtlen adottságú részein a vas-mangán baktériumtelepek mellett üledék is felhalmozódhat, mely másodlagos szennyeződést okoz, ezért a rendelkezésre álló üzemeltetői eszközökkel (pl. hálózatöblítés, gyakoribb tározómosatás) kell megakadályozni a kedvezőtlen vízminőségi állapotok kialakulását. A Kft. az újonnan épített és a rekonstrukcióval érintett hálózatszakaszokon KPE anyagú csöveket részesíti előnyben, kivitelezés során a hazai piacon rendelkezésre álló legmodernebb

- 23 -


szerelvényekkel és kötési technológiákkal (pl. elektrofúziós műanyaghegesztés) dolgozik. Az értékesítési különbözeten belül (amely magába foglalja méretlen illegális vízfogyasztásokat és az üzemeltető belső technológiai vízfelhasználását is), a hálózati vízveszteség Dombóváron és a környező településeken az utóbbi években 17-19% körül mozog. A korábbiakban külső partner bevonásával elvégzett veszteségfeltárások és a rendszeren tapasztalt csőtörések egyéb hibajelenségek elemzése alapján rangsorolt, saját forrásból finanszírozott középtávú vízhálózati rekonstrukciós terv előkészítése kezdődött meg. Az I. ütem (Bezerédj utca) és a gunarasi nyersvízvezeték rekonstrukció vízjogi létesítési engedélyes tervei rendelkezésre állnak. A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. 2008-ban bevezette a vízmérők rádiós távleolvasási rendszerének a kiépítését és használatát. Az országban néhány helyen kísérleti jelleggel már működik a számos előnyt garantáló hálózat és az üzemelésével kapcsolatban kedvezőek a tapasztalatok. A speciális vízmérő órákra szerelhető rádióadók néhány másodpercenként jeleket bocsátanak ki, amiket az ingatlanok előtt maximum 40 kilométeres sebességgel elhaladó gépkocsiba épített vevőegység fogadni tud. Ennek köszönhetően a cég áttérhet az eddigi évenkénti egyszeri helyett a havi leolvasásra úgy, hogy a fogyasztót nem kell zavarnia az ingatlanra való beengedésért. A ritkán előforduló, ám bosszantó szubjektív hibák is kiküszöbölődnek ezzel a modern módszerrel. A rádiós távleolvasási rendszer használatával begyűjtött adatok alapján az adott hónapban a valóban elfogyasztott víz mennyiségének árát számlázza ki a közműszolgáltató, és nem a korábbi évek fogyasztási szokásai alapján becsült havi átalánydíjat. Nagyon sok az olyan ingatlantulajdonos, aki csak ritkán nézi meg a vízmérő óráját, és így nem veszi észre a csőtörést, vagy vezetékkilyukadást sem, amivel csak akkor szembesül, amikor a szolgáltató munkatársai az évenkénti leolvasáskor közlik vele a gyakran több száz köbméternyi víz elfolyását. A korszerű berendezések használata és a leolvasások korábbiaknál jóval gyakoribbá tétele kedvező az ilyen fogyasztóknak is, mert a vevőegység a benne tárolt adatok kiolvasásakor jelzi az átlagosnál nagyobb

- 24 -


vízfelhasználást és még viszonylag időben, nagyobb kár keletkezése nélkül neki lehet fogni a föld alatti rejtett hiba kijavításának.

6.1 Információk a szolgáltatott ivóvíz minőségéről Az ivóvíz minőségi követelményeit az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet rögzíti a szolgáltatók számára. Mivel a termelt víz minősége nem felel meg az Európai Uniós direktívák alapján a hazai jogrendbe épített határértékeknek, ezért a több településen (Dombóvár, Csoma-Szabadi, Kercseliget, Vásárosdombó) víztisztító technológia üzemel. A vízminőség ellenőrzés önkontroll keretében a kutaknál, a tisztító technológia jellegzetes pontjain, a tározóknál, valamint a vezetékhálózat 81 pontján rendszeresen elvégeztetik az erre hivatalosan akkreditált laboratóriumokkal. Ezen szervezetek rendkívül szigorú eljárásrend szerint vizsgálják az ivóvíz fizikai-, kémiai paramétereit, a bakteriológiai és a mikroszkópos biológiai elemzéseket, ami egy év alatt több mint ezer mintavételt, és tízezernél is több vizsgálatot takar. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatott ivóvíz ténylegesen a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszernek számít. A kapott eredményekről az ÁNTSZ-t (Kormányhivatal NSZSZ illetékes intézete) minden esetben értesíteni kell. Egyes mikroszkópos biológiai vizsgálatokat a szolgáltató saját laboratóriumában is el tud végezni, az eredményeket a társaság biológus szakember alkalmazásával főleg üzemeltetési-technológia célokra hasznosítja kiegészítve a jogszabályokban előírt kötelező vizsgálatokat. A felsorolt vizsgálatokon kívül ÁNTSZ (NSZSZ) az üzemeltetői mintavételeken függetlenül szúrópróbaszerűen ellenőrzi a víz minőségét. Amint bármely vizsgálat alapján a vízminőség nem megfelelő, a hatóság a közmű üzemeltetőt különböző intézkedésekre kötelezheti, vagy szélsőséges esetben akár a vízszolgáltatást korlátozhatja.

- 25 -


6.2 A szolgáltatott ivóvíz jellemző tulajdonságai A tisztítatlan nyersvíz magas vas- mangán- és ammónium tartalma a dél-dunántúli régió mélységi vízkészleteinek jellemző adottsága. Dombóváron kétlépcsős szűréssel működő víztisztító technológia üzemel 2007 óta, így az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletnek megfelelő minőségi vizet tudunk szolgáltatni a város és a Dombóvárról ellátott községek (Csikóstőttős, Kapospula,

Kaposszekcső)

számára.

A

fertőtlenítés

nem

klórral,

hanem

vegyszermentesen, UV fénnyel történik. A szolgáltatott víz nitrit-, nitrát tartalma igen alacsony, tehát egészségkárosító hatása nincs. A víz toxikus fémtartalma (króm, kadmium, réz, nikkel, higany, szelén, ólom) gyakorlatilag nulla. Míg a szolgáltatási terület falvaiban a víz kemény, addig Dombóvár városában közepes keménységű. A Dombóvárra jellemző hálózati vízminőségi adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be.

Minőségi paraméterek

pH Összes keménység Vas Mangán Ammónium Nitrit

Mértékegység

CaO mg/l °dH (NK°) mg/l µg/l mg/l mg/l

Átlag érték (2011.) 7,5 138 13,8 0,035 17 0,08 0,02

Átlag érték (2012.)

12 0,02 10 0,06 0,01

A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírt határérték 6,5 - 9,5 50 - 350 5,0 - 35,0 0,2 50 0,5 0,5

9. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz átlagos minőségi paraméterei20

6.3 Kistérségi ivóvíz javító program Európai Uniós támogatással sikeresen befejezésre került Dombóvár város vízminőségjavító programja. A projekt során a IV. sz. (Csingeri) és az V. sz. (Ipartelepi) - 26 -


vízműtelepen 3.000 illetve 5.000 m3/nap tisztítókapacitással létesült víztisztító technológia, 400 fm vezetékrekonstrukció zajlott, 35 darab hálózati csomópont épült át és sor került a városi hálózat szivacsdugós tisztítására mintegy 67 km-es hosszban. A környékbeli települések közül Attala, Alsóhetény, Csibrák, Csikóstőttős, Csoma, Dalmand, Dombóvár egyes pusztái (Mászlony és Szilfás), Döbrököz, Gyulaj, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Szabadi területén a KEOP programban meghirdetett pályázati konstrukcióban térségi ivóvízminőség-javító beruházás előkészítésére nyert több mint 60 millió Ft támogatást az érintett települések önkormányzatainak összefogásával megalapított Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás. A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. jelenleg

a

projektgazda

Társulás

és

a

projektmenedzsment,

tervezéssel,

tanulmánykészítéssel, nyilvánossággal kapcsolatos munkáját szakmai tanácsadással támogatva, a munkaszervezettel összefüggő feladatokat ellátva segíti a várhatóan szintén sikeres második fordulós pályázati dokumentáció elkészítését. Jelen beszámoló készítésének időpontjában a tervezési munka folyik a Kristály Kft. vezetésével. A megvalósítás várhatóan 2013. év folyamán kezdődik el.

6.4 Dombóvári ivóvízellátással összefüggő események és feladatok Dombóváron az V. sz. Vízmű telepen a víztisztító szűrők visszamosatási megoldását megváltoztatta szolgáltató annak érdekében, hogy a nyers, tisztítatlan vízzel ne kerülhessen a minőséget befolyásoló oldott anyag a szűrőkre, ill. a tisztított vízbe. A mosatási rend átalakításával együtt a nyers víz tartózkodási idejét lecsökkentett a nyersvíztároló medencékben. Az átalakítás beillesztették az irányítástechnikai rendszerbe. Dombóváron a 400 m3-es hidroglóbusz feszítőművének drótkötélzetét kicserélték, a városi glóbusz szára átfestésre került. A pénzügyi lehetőségek függvényében a felújítási program várhatóan tovább folytatódik.

- 27 -


A vízmérők rádiós távleolvasási rendszerének kiépítése folytatódott a 2012. évben is, melyek túlnyomó része Dombóvár belvárosában, a Szuhay-domb körzetében és Szőlőhegyen került beépítésre. A közműcég a telephelyeit, létesítményeit védő biztonsági rendszer üzemeltetését, karbantartását saját hatáskörbe vette, az ezzel kapcsolatos infrastruktúrafejlesztést és az érintett dolgozók oktatását végrehajtotta. A beruházás eredményeképpen a vagyonvédelmi

rendszer

a

műszaki

folyamatirányítástól

független

vezérlő

számítógépen is üzemel, annak visszajelzéseit a diszpécserszolgálat fogadja és kezeli, meghibásodás esetén saját műszerész csapat végzi a javításokat. A Farkas Attila Uszoda üzemeltetése rendben zajlott. Az uszodát 2012-ben 28 797 fő használta, ebből az iskolai úszásoktatásban és a szakosztályi edzéseken részt vevő diákok száma 26 568 fő volt. Az uszoda jövőbeni komplex hasznosítását, illetve az épület átalakítását szolgáló tervek 2009. áprilisában elkészültek, a kapcsolódó fejlesztések végrehajtására pénzügyi-pályázati lehetőségek függvényében kerülhet sor.

7 DOMBÓVÁR VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A település szennyvízelvezetés – tisztítási ellátottságának kezdete az 1970-es évek elejére tehető. Akkoriban mintegy 1000 lakást kötöttek be, 650 m3/nap kapacitású oxidációs árkos teleppel. 1982-ben megvalósult a gunaras-fürdői csatornahálózat, mely a városi tisztítótelepet idényjelleggel nyári időszakban mintegy 300-400 m3/nappal terheli. Főbb ipari szennyvízkibocsátók a Kórház, MÁV és a KIPSZER tüzihorganyzott termékeket előkészítő üzem. A KIPSZER üzemelő előtisztító berendezéssel van ellátva, a többi előtisztítás nélkül kerül a csatornahálózatba. 2012. év végi állapot szerint a rákötött fogyasztóhelyek száma 7245 darab (lakossági bekötések és Gunarasüdülőteleppel együtt), ebből 1876 darab volt a szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma.

- 28 -


7.1 Csatornahálózat A városban több ütemben épült ki a csatornahálózat. Időszak

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma (db)

Az év folyamán a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma (db)

Háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat (közcsatornában) elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

4 446 4 479 4 514 4 580 4 896 5 137 5 196 5 216 5 357 5 369 7 245

20 33 35 66 316 241 59 20 18 12 1 876

292,0 499,0 484,0 513,7 367,0 354,0 405,3 399,0 374,3 377,0 419,4

10. táblázat: A szennyvízgyűjtő-hálózatba bekötött lakások száma21

Acélcső

Azbesztcement

Ø Ø Ø Ø Ø Ø

100 100 150 250 300 400

1.400 fm 1.653 fm 2.807 fm 5.727 fm 7.305 fm 5.152 fm 22.644 fm

Ø Ø Ø Ø

90 100 200 250

445 fm 350 fm 15.115 fm 3.511 fm 19.421 fm 42.065 fm

Összes PVC: PVC KG PVC

Összes KG: Összes hálózathossz:

- 29 -


11. táblázat: Kiépült hálózatfajták és átmérőjük22 A csatornahálózat egyes szakaszainak összekötését 10 darab átemelő szivattyúval oldják meg.

7.2 A tisztított szennyvíz minőségi követelményei A telep hidraulikai tisztítási kapacitása 3.200 m3/ nap, mely a folyamatban lévő KEOP-os beruházás után sem fog változni. A beruházás célja a szennyvíz tisztítási technológiájának jobbá (korszerűbbé) tétele, hogy az uniós előírásoknak megfelelő tisztítási paramétereket nagyobb biztonsággal tudja a telep produkálni. A harmadik tisztítási fokozatot – a foszfor eltávolítást – vegyszeres adagolással fogják elérni. A telepről kifolyó tisztított szennyvíz mennyiségét Parshall mérőműtárgy segítségével mérik, illetve mért adatokat folyamatosan rögzítik. A tisztított szennyvíz befogadója a Kapos-folyó, amely felszíni vízminőségvédelmi szempontból a IV-es (általános) védettségi kategóriába tartozik. 2012-ben az átlagosan megtisztított vízmennyiség 1.663 m3/nap volt, ez évi mennyiségben 607.100 m3, melyből 16.700 m3 volt a tengelyen beszállított ún. szippantott szennyvíz (települési folyékony hulladék).

7.3 Mennyiségi-minőségi adatok Hidraulikus kapacitás Anoxikus ütem Befolyó átlagos szennyvíz mennyiség Befolyó maximális szennyvíz mennyiség Befolyó minimális szennyvíz mennyiség Napi BOI5 terhelés NH4-N Lakosegyenérték Anoxikus ütemre:

3.200 m3/nap 3.200 m3/nap 130 m3/h 250 m3/h 50 m3/h 1980 kg/nap 225 kg/nap 33.000 le

- fajlagos NH4 terhelés

0,7 kg NH4 - N/m3d

- 30 -


0,62 kg/m3d - fajlagos BOI terhelés 940 kg/d - fölösiszap mennyiség 12. táblázat: Hidraulikai és technológiai jellemzők23

7.4 Fejlesztések Mintegy 2,4 milliárd forint pályázati támogatást nyert Dombóvár és Attala a szennyvízhálózat kiépítésére. A kétfordulós pályázat egyik feltétele volt a 75%-os rákötési hajlandóság. A Dombóvár és Környéke Víziközmű-Társulat Intézőbizottsága által összehívott Víziközmű Társulat küldöttgyűlésén jelentették be, hogy sikeres volt a pályázat második köre is, amely elfogadásának feltétele az önrész megléte volt. A 15%-os önrészt pedig az egyes érdekeltségi egységeknek kellett biztosítani. A KEOP pályázat keretein belül megvalósult 3 szennyvízátemelő rekonstrukciója, teljeskörű felújítása, valamint a Jókai és Bajcsy-Zsilinszky Endre utca főgyűjtő hálózatának felbővítése D 400 vezetékre. Attala községben befejeződött a szennyvízgyűjtő hálózat kiépítése. Az összegyűjtött szennyvizet Dombóvárra vezetik átemelőkkel és a hozzájuk tartozó szennyvíz nyomócső hálózattal. Ez a vízmennyiség is a dombóvári telepen kerül tisztításra. A dombóvári szennyvíztisztító telepen is folynak munkák. A beruházással több műtárgyat is felújítanak, új műtárgyak is épülnek, a tisztítási technológia pedig korszerűsödik. A beruházásokkal Dombóvár városa, annak minden városrésze 100%-ban csatornázott lett. A szennyvíztisztító telep az elvárt tisztítási-, befogadóba bocsátási határértékeket teljesíteni tudja a próbaüzemet lefolytatva. 2012. augusztus 15-én üzemeltetésre átadásra kerültek a KEOP támogatással megépült új szennyvízelvezető rendszerek: • -Dombóvár-Szőlőhegy • -Ellátatlan területek (belváros, tüskei városrész) • -Újdombóvár

- 31 -


az újonnan beüzemelésre kerülő hálózat hossza 32 277 fm, mely 2 466 db házi bekötést, 5 db házi beemelő aknát és 7 db új szennyvízátemelő berendezést tartalmaz. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma 7.245 darab, ebből a 2012. év folyamán 1876 db új házi bekötést regisztráltattak a fogyasztók.

8 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK (TFH) Dombóváron és a környékbeli településeken összegyűjtött és tengelyen beszállított szennyvizet a szennyvíztisztító telepen fogadják és kezelik. A TFH fogadó állomás kártyás beléptető rendszerrel a nap 24 órájában tudja fogadni a szerződött szállítókat. A KEOP-os beruházással ez is megújulásra kerül. Egy előtisztító rendszeren keresztül kerül a szippantott szennyvíz a teleptisztító mechanizmusába az éjszakai, kisebb terhelési időszakban.

Jelenleg 100 m3 a napi kapacitás, az új

fogadóban majd napi 130 m3-t tudnak fogadni.

9 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK Dombóvár életében mindig is fontos szerepe volt a felszíni és a felszín alatti vizeknek. A mocsarakban, vízben gazdag Kapos-völgyet a XIX. században lecsapolták, felszámolták.

Az

elmocsarasodott

területekre

a

jelentős

vastagságú

tőzeg

felhalmozódások is utalnak.

9.1 Felszíni vizek Dombóvár a Dunántúli - dombságban helyezkedik el, amely a Kapos vízgyűjtője és magába foglalja Belső-, Külső-Somogy, Tolna – Baranyai - dombság és a Baranyai szigethegység egyes területeit. A Kapos-folyó 112,7 km hosszú, és a város déli részén folyik nyugat – kelet irányba. Közepes vízhozama 4,4 m3/s, közepes mélysége 1,4 méter, szélessége pedig 12-15 méter között változik.

- 32 -


A folyót a XIX. században szabályozták, akkor nyerte el jelenlegi formáját, azonban a korábbi folyómedrek napjainkban is megfigyelhetőek. Számos mellékága van. Ezek közül a Kiskonda-patak rendelkezik az egyik legjelentősebb vízgyűjtőterülettel, aminek a közepes vízhozama, 1-3 m3/s között változik. A Kiskonda-patak választja el Ó- és Újdombóvárt.

Vízfolyás

Kisvíz 0,44 0,5 0,06

Vízhozam (m3/s) Középvíz 4,44 5,1 1,43

Nagyvíz 115 130 110

Kapos (Dombóvár) Kapos (Kurd) Baranya- csatorna (Csikóstőttős) Hábi- csatorna (Csikóstőttős) 0,02 0,33 40 Attala- Inámi- vízfolyás 0,025 2,8 33 Kis- Konda- patak 0,02 2,6 30 Nagy- Konda- patak n.a 0,12 (becsült) n.a Méhész- patak 0,01 1,5 27 24 13.táblázat: Dombóvár és környéke vízfolyásainak jellemző vízhozamai

Mivel Dombóvár és térsége természetes állóvizekben szegény, ezért mesterséges eredetű tavakat hoztak létre. Így jött létre a közel 26 darabból álló, a Kiskonda-patak völgyének északi részén lévő Kiskondai-halastavak. Déli irányba haladva találjuk a Tüskei horgásztavakat (2 darab), majd a város szívében a Szállásréti-, régi nevén Kórházi-tó helyezkedik el. A mai tórendszer az 1960-os évektől kezdett kialakulni és az 1980-as évek közepéig fokozatosan alakult ki. Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a Városi Horgászegyesület által üzemeltetett Tüskei-horgásztavon 2010-ben lágyiszap csökkentést végeztetett a tulajdonos a gödöllői székhelyű Iszapfaló Kft.-vel. Az „Élőhelyhelyreállítás a Kis-Konda patak természetvédelmi terület regionális jelentőségű ökológiai folyosó zavarmentes működése érdekében” projekt keretében megkezdődött a Kis-Konda patak szabályozása, annak érdekében, hogy a patakot környező területek vízellátottsága a korábbi mértéknél magasabb legyen, ezzel is segítve a vizes élőhelyek növényzetének és állatvilágának visszatérését és erősödését.

- 33 -


9.2 Felszín alatti vizek A napjainkban folyamatosan növekvő vízszükséglet egyre fontosabbá teszi a felszín alatti vizek feltárását. A korábban jelentős vízmennyiséggel rendelkező térségben, ma már szükséges a tervszerű vízgazdálkodás. A felszín alatti vizek esetében elsősorban a talaj- és rétegvíz az, ami Dombóvárnál kiemelkedő szereppel bír.

9.2.1 Talajvíz A talajvíz mélységét a csapadékviszonyok mellett a domborzati viszonyok határozzák meg. Felső szintje a löszplatókon 8-10 méter, a lejtőkön 4-8 méter, a völgytalpakon 24 méter mélyen húzódik.

9.2.2 Rétegvíz A rétegvizek a felső-pannon homokos rétegekben helyezkednek el, melyeket vízzáró agyagrétegek tagolnak. A vízadó rétegek a következő mélységszintekben találhatók: 70-85 méter, 100-110 méter, 120-140 méter, 170-180 méter, 230-240 méter és 260275

méter.

A

középső-triász

dolomitrétegekben

feltárt

54o-os

nátrium-

hidrogénkarbonátos hévízre Gunaras-fürdő épült ki.

9.3 Vizek állapota Az 1950-es évek végéig a talajvíz rétegből fedezték a lakosság vízszükségletét. A Kapos-völgy területén a talajvíz már 2-3 méter mélyen is megtalálható. Sőt tavasszal akár már 20-30 centiméteres mélységben is előfordul. Az alacsonyabb részeknél a talajvíznek vékony a szűrőrétege, és szervesanyag-tartalma gazdag, ezért fogyasztásra nem alkalmas. Azonban a növekvő igények és követelmények szükségessé tették a tisztább és megfelelőbb rétegvizek feltárását. Az első ártézi kutat 1905-ben fúrták. Az intenzív mezőgazdasági tevékenységek jelentős mértékben befolyásolják a vizek állapotát. A felszín közeli rétegekben vízminőség romlás, nitrátosodás figyelhető meg. - 34 -


A mélyebb rétegvizeknek magas a rétegeredetű ammónium-ion, bór és arzén koncentrációja. Ezek, valamint a vízhőmérsékleti, keménységi problémái nem teszik lehetővé, hogy a felszín közeli rétegeket kiváltsa. A Kapos az ország legszennyezettebb folyói közé tartozik. Jelentős mértékben a kaposvári bevezetéseknek köszönhetően. Dombóvárra már szennyezetten érkezik. További terhelést jelent a város ipari és kommunális szennyvize és, jelentős mértékű a mezőgazdasági területekről érkező szennyezés is. Mivel kicsi a folyó vízhozama, ezért öntisztuló képessége is igen csekély. A folyó szennyezőanyag terhelését az alábbi táblázat szemléleti. Az elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően csökkent a szennyezettség mértéke.

Mintavételi hely

Oldott KOIp KOIk NH4-N NO2-N oxigén km mg/l mg/l Mg/l mg/l mg/l 94,4 9,5 8,8 23 0,08 0,029 84,5 7,9 9,3 26 0,80 0,127 65,5 8,8 11,1 32 0,47 0,098 43,5 8,7 11,0 29 0,37 0,107 8,2 9,0 10,0 27 0,21 0,073 14. táblázat: A Kapos-folyó szennyezőanyag terhelés25

PO4-P

Város Kaposvár Kaposhomok Dombóvár Kurd Pincehely

µg/l 105 351 380 358 295

9.4 Árvízvédelem A Kapos az elmúlt századokban többször is megáradt. A folyómeder szabályozásának és az árvízvédelmi töltések kiépítésének köszönhetően a veszély elvileg megszűnt. Csapadékosabb időszakokban a magas vízhozamnak köszönhetően, valamint a meder üledékességéből és dús növényzetéből kifolyólag a vízfolyás felduzzadt, melyek következményeként kisebb – nagyobb folyóáradások történtek (1998. május, 2005. augusztus, 2010. május-június).

- 35 -


10 TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSVÉDELEM, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, VÉDETT TERÜLETEK Dombóváron az összes zöldterület nagysága 296 737 m2-ről 296 744 m2-re emelkedett az elmúlt évek alatt. A város területén lévő vadgesztenye állományt – köztük az 1970es években védetté nyilvánított Fő utcai vadgesztenye fasort – az Önkormányzat évente több alkalommal is permetezéssel védi a vadgesztenyelevél-aknázómoly károsítása ellen. Az Agrokemi Bt.-vel kötött szerződés értelmében A Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP Élőhelyvédelem, –helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése KEOP-3-132/2F/09 konstrukcióba benyújtott „Élőhelyhelyreállítás a KisKonda patak völgye természetvédelmi terület regionális jelentőségű ökológiai folyosó zavarmentes működése érdekében” című pályázattal közel 58.000.000 Ft támogatást nyert Dombóvár Város Önkormányzata. A kettőfordulós pályázat második fordulós dokumentációja 2010. augusztusában lett benyújtva a Közreműködő Szervezet (KvVMFI) részére. A benyújtott pályázatot az Irányító Hatóság vezetője 2011 februári levelében támogatásra érdemesnek ítélte, melyet követően 2011. 04. 11-én aláírásra került a támogatási szerződés. A munkálatok a 2012. évben folyamatosan zajlottak, majd 2013. szeptember 20-án ünnepélyes keretek között átadták a területet. A fejlesztés célja egy olyan minta értékű modell kialakítása, mely lehetővé teszi a Konda-patak völgye természetvédelmi területen található patak menti vizes élőhelyek helyreállítását és ezzel a regionális jelentőségű ökológiai folyosó zavarmentes működésének biztosítását. A tervezési terület az elmúlt évtizedek alatt elveszítette természetközeli állapotát, a helyi védelem alatt álló területen az elmúlt évtizedben jelentős mennyiségű hulladék halmozódott fel. A hulladék jelenléte mellett további gondot jelent az invazív növények fokozott térhódítása is, mely a terület degradációjának egyértelmű indikátora. A korábbi, természetvédelmi szempontból elhibázottnak tekinthető vízrendezési munkák is a Konda-patak völgyének kedvezőtlen biológiai állapotát erősítik. A projekt célja a degradált élőhely természeti állapotának javítása, mind a - 36 -


vegetációszerkezet, mind pedig a terület biotikus viszonyait kedvezőtlenül befolyásoló műtárgyak átalakításával.

10.1 A fejlesztés főbb elemei a következők 1. A

Kis-konda

patak

renaturalizációja

a

patak

menti

vizes

élőhelyek

vízellátottságának javítása érdekében. A program keretében a vízszint szabályozása történik meg, olyan mértékben, hogy a patakot környező területek vízellátottsága a jelenlegi mértéknél magasabb legyen, ezzel segítve elő a vizes élőhelyek növényzetének és állatvilágának visszatérését, erősödését. 2. Fafajcsere az ültetvényszerű erdőállományokban. A tevékenység célja, hogy a területen található ültetvényszerű faállomány kiirtásával és új fafajok telepítésével egy természetszerű erdő kerüljön kialakításra. Ez várhatóan mintegy 33600 db új fa ültetését jelenti. 3. Az invazív növényfajokkal „szennyezett” területek helyreállítása. A fejlesztési területen kiirtásra, illetve visszaszorításra kerülnek a megtelepedő és tömegesen elszaporodó idegenhonos növényfajok. A végleges visszaszorítás új, természetes növényfajok telepítésével, az invazív növények életterének elfoglalásával lehetséges. 4. A tájba nem illő épített elemek felszámolása, tájbaillesztése. A tevékenység kapcsán azok a tájba nem illő, funkcióját vesztett, balesetveszélyes épített elemek kerülnek eltávolításra, melyek zavarják, illetve nem illeszkednek a helyreállított élőhely működéséhez. 5. Illegális hulladékhalmok felszámolása. A területen igen jelentős mennyiségű építési és lakossági hulladék került felhalmozásra, melyek összegyűjtése és elszállítása nélkülözhetetlen eleme az élőhelyrekonstrukciónak. - 37 -


11 KÖRNYEZETVÉDELMI-BÍRSÁG BEVÉTEL 2012. ÉVBEN 2012. évben Dombóvár Város Önkormányzata a környezetvédelmi bírságból 8.825,forintot könyvelt el

- 38 -


12 JOGSZABÁLYOK, ADATFORRÁSOK Bevezetés • A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény • hu.wikipedia.org/wiki/Dombóvár • Központi Statisztikai Hivatal • Dombóvári Járási Hivatal Járás Népegészségügyi Intézetének 2013. évi beszámolója Közlekedés • Központi Statisztikai Hivatal • Geo-Gráf Kft. • Beszámoló a Dombóvári Rendőrkapitányság 2012. évi munkájáról Környezeti zaj- és rezgéselleni védelem • A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet Levegőminőség • A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet • Központi Statisztikai Hivatal • http://www.kvvm.hu/olm/riv.php?id=602&telepnev=Domb%F3v%E1r&megye nev=Tolna • 2012. évi összesítő értékelés hazán levegőminőségéről a manuális mérőhálózat alapján • A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 34/2002. (XII.12.) önkormányzati rendelet Hulladékgazdálkodás • A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény • ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási Kft. • A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 34/2002. (XII.12.) önkormányzati rendelet • Központi Statisztikai Hivatal • Beszámoló a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás 2012. évi tevékenységéről, valamint tájékoztatás a hulladékgazdálkodási program rekultivációs folyamatainak Dombóvárt érintő fejleményeiről Dombóvár város ivóvízellátása • Központi Statisztikai Hivatal • Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft.

- 39 -


Dombóvár város szennyvíztisztítása • Központi Statisztikai Hivatal • Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. Felszíni és felszín alatti vizek • hu.wikipedia.org/wiki/Dombóvár • • •

Dombóvár és környéke környezetvédelmi programja Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilvántartása A dombóvári kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjának aktualizálása

1

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal 3 Dombóvári Járási Hivatal Járás Népegészségügyi Intézetének 2013. évi beszámolója 4 Központi Statisztikai Hivatal 5 Központi Statisztikai Hivatal 6 Geo-Gráf Kft. 7 Beszámoló a Dombóvári Rendőrkapitányság 2012. évi munkájáról 8 Beszámoló a Dombóvári Rendőrkapitányság 2012. évi munkájáról 9 Beszámoló a Dombóvári Rendőrkapitányság 2012. évi munkájáról 10 www.legszennyezes.hu 11 2012. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat alapján 12 Országos Légszennyezési Mérőhálózat adatai alapján 13 Országos Légszennyezési Mérőhálózat adatai alapján 14 Országos Légszennyezési Mérőhálózat adatai alapján 15 ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási Kft. 16 Központi Statisztikai Hivatal 17 Központi Statisztikai Hivatal 18 Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. 19 Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. 20 Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. 21 Központi Statisztikai Hivatal 22 Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. 23 Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. 24 Dombóvár és környéke környezetvédelmi programja 25 A dombóvári kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjának aktualizálása 2

- 40 -

TÁJÉKOZTATÓ DOMBÓVÁR VÁROS ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

Recommend Documents