Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU–28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt Magyarországon 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január 1-jén 9 millió 856 ezer fő volt, 3,4%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón. Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit jellemező természetes szaporodás megállt. Magyarország jelenlegi területén 1981-ben éltek a legtöbben, azóta a népesség száma folyamatosan csökken (többen halnak meg, mint ahányan születnek). Ennek legfőbb oka az alacsony termékenység, amelyhez – európai mércével mérve – magas szinten állandósult halandóság párosul. 1. ábra A népesség számának változása 2015. január 1. 1980. január 1-hez képest
Forrás: KSH
Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnépesebb megyéje. A népsűrűsége 2015 elején 92 fő/km2, alacsonyabb az országos átlagnál (106 fő/km2 ). A népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. A természetes fogyás Borsod-AbaújZemplénben 1992-től jellemző. A lakónépessége 2015. január 1-jén 667,6 ezer fő volt, 11%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón. A népesség számát az alacsony születésszám, a magas halandóság mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. 2015. év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyében nőtt a népesség átlagéletkora az ezredfordulóhoz képest, a férfiaknál 35,9-ről 38,7 évre, a nőknél 40-ről 43,4 évre. Míg 2001 elején ezer férfire 1095 nő jutott, addig 2015-ben 1097. 1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége nemenként január 1-jén Megnevezés Férfiak Nők Összesen A férfiak aránya, % A nők aránya, % Ezer férfira jutó nők száma
2001 359 596 393 901 753 497 47,7 52,3 1 095
2015 318 332 349 262 667 594 47,7 52,3 1 097
Forrás: KSH
1
Változott a népesség korösszetétele is. A népesség öregedését jelzi, hogy 2001 elejéhez képest a gyermekkorúak hányada csökkent, az aktív és az időskorúaké nőtt. A népesség öregedési folyamata felgyorsult. Az öregedési index1 értéke Borsod-AbaújZemplénben, Budapesten és a megyék többségében (Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) 100 fölötti, országosan 124. A megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Korösszetétel, % Év 2001 2015
–14
15–64
18,9 15,7
66,7 67,2
65– 14,4 17,1
Gyermek népesség eltartottsági rátája 28,4 23,4
Idős népesség eltartottsági rátája 21,6 25,4
Eltartott népesség rátája2
Öregedési index
50,0 48,7
76,0 108,6
Forrás: KSH
Az „eltartási” ráta kisebb, mint az ezredfordulón, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre meghatározóbb. A 75–89 éves korcsoportban több mint kétszerese, a 90 éves és idősebbek között már 3,4-szerese a nők száma a férfiakénak. 2. ábra A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2015. január 1-jén Éves 8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 30000
20000
Férfi
10000
Nő
0
Férfitöbblet
10000
20000
Nőtöbblet
30000
Fő
Forrás: KSH
A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott az ezredfordulóhoz képest mind a férfiaknál, mind a nőknél: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké változatlan maradt. A 15 éves és idősebb népesség 34%-a nőtlen, hajadon, 41%-a házas, 12%-a özvegy és 12%-a elvált családi állapotú volt 2015. január 1-jén a megyében.
1 2
Az idős népesség (65–x éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában. A gyermek (0-14) és az idős népesség (65-x) a 15–64 éves népesség százalékában.
2
Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, 2015 év elején itt élt a megye népességének 36%-a, ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi követte. Az ezredfordulóhoz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sátoraljaújhelyi, a Sárospataki, a Tokaji, az Ózdi és a Kazincbarcikai járásban. A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 21%, az Edelényiben, a Szikszóiban és a Cigándiban is 19%, viszont a Tokajiban 13%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20%. A járások felében a gyermekkorúak aránya magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi járásban az időskorúak száma közel másfélszerese a gyermekkorúaknak. 3. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2015. január 1.
Járás Cigándi Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Összesen
A lakónépesség változása, 2001. év száma, fő elejéhez, % 16 048 -9,5 33 689 -8,3 21 622 -3,2 16 572 -10,0 64 190 -14,1 14 351 -9,4 41 502 -10,8 240 279 -11,2 53 298 -14,1 18 743 -12,7 24 032 -15,0 22 082 -17,9 40 048 -10,4 17 131 -9,6 31 041 -6,4 12 966 -14,8 667 594 -11,4
0–14
15–64
65– Öregedési index
év népesség aránya 18,8 19,1 21,0 17,5 14,8 17,6 13,5 14,7 17,3 16,4 13,7 13,8 16,1 19,1 15,6 12,9 15,7
65,9 65,5 65,8 67,2 67,9 67,9 66,5 67,5 65,1 67,6 68,6 68,5 67,2 66,6 69,1 68,8 67,2
15,2 15,4 13,2 15,3 17,3 14,5 19,9 17,7 17,5 16,0 17,7 17,6 16,7 14,3 15,3 18,4 17,1
81,0 80,8 62,9 87,4 116,5 82,7 147,0 120,3 101,2 97,7 129,4 127,6 103,6 75,0 98,1 142,8 108,6
Eltartott népesség rátája 51,7 52,8 52,1 48,9 47,2 47,3 50,3 48,1 53,5 47,9 45,8 45,9 48,8 50,2 44,8 45,4 48,7
Forrás: KSH
Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A II. világháborút követően 1954-ben a ”Ratkó korszakban” született a legtöbb, 17,5 ezer gyermek a megyében. Az ezt követő időszakban egészen 1965-ig folyamatosan mérséklődött, ekkor 11,9 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Ezt a visszaesést még szerény mértékű növekedés követte egészen az 1970-es évek közepéig, azóta szinte folyamatos csökkenésnek lehetünk tanúi. 2014-ben 7131 gyermek jött világra, ami 7,2%-kal több mint 2013-ban, viszont kevesebb, mint fele az 1975. évinek. Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám3 1957-ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén a demográfiai hullám csúcsán az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980as évek közepén lépett szülőképes korba ugyanis az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt 3
Az ezer lakosra jutó élveszületések száma.
3
várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába – egy nagy létszámú korosztály – a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre apadt. Pozitív változás, hogy 2014-re ez 10,6 ezrelékre emelkedett. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma minden évben meghaladta az országos átlagot 1960 és 2014 között. 4. tábla Az élveszületések alakulása A születések száma Év
Borsod-AbaújZemplénben
1960 1964 1965 1966 1970 1975 1980 1985 1990 1995 1998 2000 2005 2010 2011 2012 2013 2014
13 607 11 985 11 939 12 357 12 843 14 836 12 240 10 867 10 588 9 411 8 382 8 209 7 442 6 686 6 551 6 699 6 652 7 131
megye az országos %-ában
Magyarország 146 461 132 141 133 009 138 489 151 819 194 240 148 673 130 200 125 679 112 054 97 301 97 597 97 496 90 335 88 049 90 269 88 689 91 510
Az ezer lakosra jutó születések száma Borsod-AbaújMagyarország Zemplénben
9,3 9,1 9,0 8,9 8,5 7,6 8,2 8,3 8,4 8,4 8,6 8,4 7,6 7,4 7,4 7,4 7,5 7,8
18,6 15,8 15,6 16,1 16,5 18,7 15,1 13,6 13,9 12,4 11,1 10,9 10,2 9,7 9,6 9,8 9,8 10,6
14,7 13,1 13,1 13,6 14,7 18,4 13,9 12,3 12,1 10,8 9,5 9,6 9,7 9,0 8,8 9,1 9,0 9,3
Forrás: KSH
A teljes termékenységi arányszám4 hazánkban 2014-ben 1,41 volt, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges 2 körüli mutatótól. 5. tábla A teljes termékenységi arányszám alakulása Év 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2010 2011 2012 2013 2014
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2,40 2,26 2,06 2,12 1,85 1,63 1,48 1,47 1,53 1,54 1,69
Magyarország 2,02 1,97 1,92 1,84 1,57 1,33 1,26 1,24 1,34 1,34 1,41
Forrás: KSH
A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is mindig magasabb volt az országos átlagnál. A 2014. évi adatok alapján a szülőképes korú (15–49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,59) követte.
Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 4
4
A szülő nők életkora A családalapítási szokásokat hosszú időszakon keresztül a fiatalkori házasságkötés és a fiatalon vállalt anyaság jellemezte. Ritkán fordult elő akaratlagos gyermektelenség. Az utóbbi évtizedekben ezen a téren alapvető változások történtek. Növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége csökkent. A 15–19 éveseknél nőtt, a 20–24 éveseknél és a 25–29 éves korosztálynál érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia érvényesült a megyében is. A legtöbb szülő nő – az anyák négytizede – továbbra is 20–24 éves volt. A 30 év felettiek szülési hajlandósága visszaesett. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a 20–24 évesek szülési gyakorisága 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nők között 2014-re 14%-ra csökkent. A szülő nők legnagyobb része (31%-a) már a 30–34 éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2014-ben a szülő nők 54%-a 29 évesnél idősebb volt. 6. tábla Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint (százalék)
–14
15–19
1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
0,2 0,4 0,3 0,2 0,3 0,2 0,3 0,4 0,2
16,2 17,2 15,5 12,3 13,8 14,1 13,5 15,7 15,2
38,9 42,5 38,9 31,1 21,6 22,0 22,6 22,7 22,6
1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
0,1 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1
14,9 14,3 12,1 7,9 5,8 5,8 6,0 6,4 6,5
41,1 41,1 39,4 29,0 14,0 13,9 14,1 14,4 14,5
Év
20–24
25–29 éves
30–34
35–39
40–
Összesen
Borsod-Abaúj-Zemplén 25,5 27,4 27,6 33,0 26,8 25,0 25,0 25,1 25,1
Magyarország 26,7 29,9 27,9 36,6 27,8 26,5 25,9 25,6 25,2
12,9 8,8 12,2 16,1 24,8 24,8 24,9 22,0 22,8
5,3 3,0 4,7 6,0 10,8 11,5 11,4 11,9 11,8
1,3 0,8 0,8 1,4 1,9 2,3 2,3 2,2 2,4
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
11,8 10,5 13,9 19,0 34,9 34,2 32,9 31,2 30,7
4,4 3,3 5,6 6,1 14,9 16,7 17,9 18,9 19,4
1,1 0,7 0,9 1,4 2,6 2,9 3,0 3,4 3,6
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: KSH
Figyelmet érdemel, hogy a megyében a szülő nők között az országosnál magasabb a 25 év alattiak, és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. A korosztályos termékenységi arányszámok idősorai tükrözik a szülési gyakoriság változását. Borsod-Abaúj-Zemplénben 1980 és 2014 között a 20 év alatti nők termékenysége kétharmadára, a 20–24 éveseké ennél nagyobb arányban, 42%-ra csökkent. Az utóbbi években a 25–29 éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága (2014-ben 89 ezrelék). Az előbbiekkel ellentétben a 30–34 évesek termékenysége 1980-hoz képest több mint kétszeresére, a 35–39 éveseké közel 2,5-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan: 2014-ben a 15–19 éveseknél 2,3-szerese, a 20–24 éves korosztályban 1,7-szerese volt. A 30 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. 5
A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2014-ben ezer 15–49 éves nőre 46,7 élveszületés jutott, míg országosan 39,7. 7. tábla Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Év
Ezer 25–29 30–34 35–39 éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén
15–19
20–24
1960* 1970* 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
66,6 61,5 78,0 57,6 41,3 40,4 41,7 40,7 48,4 52,7
180,5 185,3 173,2 173,8 92,4 62,6 63,6 67,6 67,8 73,0
124,1 117,4 104,8 125,6 106,8 82,7 75,6 83,3 83,1 89,2
1960 1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
52,5 50,0 68,0 39,5 24,4 17,9 18,0 19,2 21,1 23,1
159,2 159,3 158,6 147,2 69,6 40,1 39,0 41,9 41,9 43,5
105,6 110,3 100,0 115,4 93,1 73,9 69,9 77,9 76,1 77,6
66,7 58,6 39,7 46,6 58,8 72,4 73,9 75,8 70,1 82,0
40–49
15–49
32,9 23,7 13,7 16,8 22,2 31,9 32,9 31,0 32,1 34,6
4,8 3,0 1,7 1,8 2,1 2,8 3,4 3,4 3,3 3,7
73,8 64,0 61,8 57,9 46,4 42,0 41,8 42,5 42,8 46,7
25,0 18,4 13,7 16,4 19,8 35,4 37,1 39,3 39,9 42,5
3,6 2,2 1,5 1,6 1,7 3,6 3,9 4,1 4,4 4,7
58,9 56,6 57,6 49,4 38,7 37,9 37,1 38,7 38,2 39,7
Magyarország 52,9 51,4 40,9 46,6 55,3 77,0 76,3 81,5 80,1 86,0
* A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. Forrás: KSH
Járásonként a 15–49 éves nőkre jutó élveszületések száma kiemelkedően magas az Encsi járásban, ahol ezer szülőképes korú nőre 2014-ben 72 élveszületés jutott, ami az ország összes járása között is a legmagasabb. Az országos átlagot a megye 16 járása közül 13 meghaladta.
3. ábra
Ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületések száma járásonként, 2014
Forrás: KSH
6
Az élveszületési sorrend Az év folyamán született gyermekek sorrend szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a gyermekek milyen hányada született első, második, harmadik, stb. gyermekként. Ennek értéke azt fejezi ki, hogy átlagosan hányadik gyermeküket hozzák világra az anyák. Az első és másodszülöttek dominanciája hosszú ideje jellemzi a magyar termékenységi viszonyokat. A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2014-ben 1,91 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga a 1990. évi 2,01-ről 2014-re 2,17-re nőtt. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az 1970-es években még általános gyakorlat volt, hogy az anyák döntő többsége fiatal korban történt házasságkötés után, 20–24 éves korában hozta világra első gyermekét. A házasságon kívüli gyermekvállalás ritkán fordult elő. Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős csökkenése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2014-ben már a gyermekek 48%-a házasságon kívül született. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben a gyermekek 62%-a született házasságon kívül. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának folyamatos növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2014-ben 58%-át. 8. tábla
A szülő nők megoszlása családi állapot szerint Év
Hajadon
Házas Özvegy Borsod-Abaúj-Zemplén
Elvált
(százalék) Összesen
1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
6,3 7,4 10,9 26,0 46,8 49,8 52,9 55,8 58,5
92,8 91,3 86,6 69,3 48,2 44,9 42,2 39,6 37,7
0,2 0,2 0,5 0,7 0,4 0,5 0,4 0,3 0,3
0,7 1,2 2,0 3,9 4,5 4,8 4,5 4,4 3,6
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
4,5 5,4 9,7 24,5 35,7 37,3 39,6 41,6 43,2
94,6 92,9 86,9 71,0 59,2 57,7 55,5 53,8 52,4
0,2 0,3 0,4 0,4 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2
0,7 1,5 3,0 4,2 4,8 4,6 4,7 4,4 4,2
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Magyarország
Forrás: KSH
7
2014-ben a megye minden járásában a gyermekek kevesebb, mint fele született házasságban. A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek. Míg a Tiszaújvárosi járásban a gyermekek 48%-a született házasságban, addig az Ózdiban csupán 22%-a. A szülő nők iskolai végzettsége Az utóbbi évtizedekben Magyarországon a lakosság iskolázottsági szintje számottevően javult. Általános jelenség, hogy az iskolázottság növekedése a termékenység csökkenésének irányába hat. A tanulási időszak meghosszabbodása miatt a fiatalok később önállósulnak, a házasság és a családalapítás ideje kitolódik. Az objektív feltételek változása mellett a társadalmi normák és elvárások is átalakultak, ami kihat az életmódra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az első gyermek születésének időpontja a korábbi évek gyakorlatához képest későbbre tolódik, így a nagyobb születésszámú gyermek világrajövetelének esélye csökken. Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. A szülő nők között az országosnál kisebb a megyében a magasabban iskolázottak aránya. Míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben a szülő nők 20%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 33%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők hányada a megyében 25%, országosan 31%. A 8 osztálynál kevesebbet végzett szülő anyák aránya 6,6%, több mint háromszorosa az országosnak. Hasonló a helyzet a 8 általánost végzetteknél: a megyében hányaduk 1,8-szerese a hazai átlagnak. (Meg kell jegyezni, hogy a 2011. évi népszámlálás adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben összességében a nők iskolázottsági szintje is alacsonyabb az országosnál.) 9. tábla
A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint (százalék) Év
Kevesebb mint 8 általános iskola
8 általános iskola
Szakmunkás, ill. szakiskola
Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi
Borsod-Abaúj-Zemplén
1971 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
22,8 13,1 10,2 12,0 8,9 8,0 8,3 8,1 6,6
48,5 36,2 29,5 32,7 31,4 32,6 33,9 36,0 35,5
6,1 14,4 22,5 21,5 13,6 13,0 12,3 11,8 12,7
1971 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014
16,0 7,0 4,8 4,6 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
50,3 38,6 28,9 23,9 17,4 17,8 18,5 19,4 19,5
7,4 15,3 22,4 24,6 14,2 13,6 13,2 13,0 13,1
19,3 29,7 28,9 24,0 25,5 25,4 24,2 24,8 25,0
Magyarország 21,5 30,2 31,8 31,6 31,8 31,3 31,3 30,8 31,0
Felsőfokú végzettség
Ismeretlen
Összesen
3,3 6,5 9,0 9,7 20,2 20,5 20,6 18,8 19,5
0,0 0,0 – 0,0 0,4 0,5 0,7 0,4 0,6
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
4,7 9,0 12,1 15,1 33,5 33,8 33,8 33,6 33,4
0,0 0,0 0,0 0,2 0,8 1,1 0,9 1,0 0,9
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: KSH
A szülő nők legmagasabb iskolai végzettséggel a megyében a Miskolci és a Tiszaújvárosi járásban rendelkeztek, legkevésbé az Encsi, Cigándi és Edelényi járásokban élő szülő nők iskolázottak.
8
A szülő nők gazdasági aktivitása Az elmúlt évtizedekben átalakult a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás szerkezete. Jelenleg a magyar társadalmat nemzetközi összehasonlításban az alacsonyabb foglalkoztatottsági szintű országok közé tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplénben a foglalkoztatott anyák aránya 2014-ban 42% volt, 24 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A megyében az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában, a Tiszaújvárosi járásban a foglalkoztatottak aránya 56% volt, ezzel szemben az Encsiben 24%. 4. ábra
A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, 2014
Forrás: KSH
Terhességmegszakítás Magyarországon a terhességmegszakítások száma 2001 és 2014 között szinte folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ingadozásokkal tarkítva csökkenő tendenciát mutat. A megyében 2001 és 2014 között számuk 2003-ban volt a legmagasabb, 4806 és 2014-ben a legalacsonyabb, 2896. A száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma 50 feletti 2010-ig, ezt követően már 50 alatti, 2014-ben 41. 2014-ben a megyében a művi vetélésen átesett nők 23%-a 20–24 éves, 21%-a 25–29 éves, 18%-a 30–34 éves, 16–16%-a 19 év alatti, valamint 35–39 éves, 6,4%-a 40 éves illetve ennél idősebb volt. Halálozás A halálozások száma Magyarországon 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer) ezt követően folyamatosan mérséklődött, 2011-ben 130 ezer alá csökkent. 2014-ben 126 300-an haltak meg, ami tízezer lakosra számítva 128 halálozást jelent. A halálozási ráta három évtizeden át 13–15 ezrelék között mozgott, az utóbbi két évben 13 ezrelék alatti volt. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte majdnem minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alatti volt, igaz a népesség száma is csökkent.
9
10. tábla A halálozások és a halálozások ezer lakosra jutó száma Év
Halálozások száma Borsod-AbaújMagyarország Zemplén
1965 1970 1980 1990 2001 2010 2011 2012 2013 2014
7 123 7 745 9 787 10 480 9 790 9 877 9 518 9 625 9 632 9 608
108 119 120 197 145 355 145 660 132 183 130 456 128 795 129 440 126 778 126 308
Borsod-AbaújZemplén az ország %-ában
Halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-AbaújMagyarország Zemplén
6,6 6,4 6,7 7,2 7,4 7,6 7,4 7,4 7,6 7,6
9,4 10,0 12,1 13,8 13,0 14,3 14,0 14,0 14,2 14,3
10,7 11,6 13,6 14,0 13,0 13,0 12,9 13,0 12,8 12,8
Forrás: KSH
Borsod-Abaúj-Zemplénben a kilencvenes évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A mélypontot jelentő 1993-as évben 14,9; 1994-ben 14,5 volt a nyers halálozási arányszám, majd 1995-től kezdve a mutató értéke 14 ezrelék alatt maradt. A legkedvezőbb 2001-ben volt a halandóság mértéke, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2014-ben 14,3 ezrelék. 2002-től a halálozási arányszám a megyében magasabb volt, mint országosan. Járásonként 2014-ben a halálozások szintje a Tokaji járásban volt a legmagasabb, ezt követően a Mezőkövesdiben. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, ebben a két járásban legnagyobb az idős népesség aránya. 7. ábra
A halálozások ezer lakosra jutó száma járásonként, 2014
Megyei átlag
Forrás: KSH
A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplénben egy 2014-ben született kislány várhatóan 77,62 év, fiú társa 69,72 év átlagos élettartamra számíthat. A javuló adatok ellenére is a megyék között a férfiaknál Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb, a nőknél is csak Békés megyében kedvezőtlenebb a mutató értéke.
10
5. ábra Születéskor várható átlagos élettartam
Forrás: KSH
Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. Az ezredfordulót követő években a csecsemőhalálozások száma Borsod-AbaújZemplénben 43–87 között változott. 2014-ben 42 egy éven aluli gyermek halt meg. 2014-ben Magyarországon a halálozások 50%-át a keringési rendszer betegségei, 26%-át a daganatok, 5,5%-át a légzőrendszer betegségei, 5,1%-át az emésztőrendszer, valamint 4,7%-át külső okok okozták. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országosnál magasabb a keringési, a légző-, és az emésztőrendszer betegségei következtében meghaltak aránya. 11. tábla A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2014 (százalék)
Év
2005 2010 2014
Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0,5 0,3 0,4
Daganatok 21,2 22,6 23,0
A keringési rendszer betegségei
A légzőrendszer betegségei
52,6 51,6 50,8
5,8 6,5 7,5
A morbiAz emésztőditás és rendszer mortalibetegségei tás külső okai 7,2 6,6 5,7
5,9 5,8 4,7
Egyéb halálokok
Összesen
6,9 6,5 7,9
100,0 100,0 100,0
Forrás: KSH
A megyében a nőknél jóval több a keringési rendszer betegségeinek következtében meghaltak aránya, mint a férfiaknál, a többi kiemelt leggyakoribb haláloki főcsoportnál a férfiak hányada a magasabb.
11
6. ábra A halálozások megoszlása a leggyakoribb haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben, 2014
Forrás: KSH
Házasságkötés Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ben érte el a mélypontját. A csökkenés ezt követően megállt, 2014-ben a megkötött 38,8 ezer házasság 4,9%-kal meghaladta az előző évit. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma. 2014-ben az előző évinél 13%-kal több, 2404 pár járult az anyakönyvvezető elé. E jelentős növekedés ellenére 2014-ben a megyében ezer lakosra 3,6, országosan 3,9 házasságkötés jutott. 8. ábra
A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplénben
Forrás: KSH
2014-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiaknál a legnagyobb arányban (28%) a 30–34 évesek, a nőknél (33%) a 25–29 évesek kötöttek házasságot.
12
Válás Magyarországon a válások száma az 1980-as évek második felében volt a legmagasabb, amit az 1990-es évek elején először mérséklődés, majd ingadozás követett. A 2011-től indult csökkenés folytán 2014-ben 19,6 ezer válás történt, ami 18%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben 1209 házasságot bontottak fel, az ezredforduló óta a legkevesebbet. Ezer lakosra 1,8 válás jutott, ami közel azonos az országos átlaggal. A megyében ezer házasságkötésre 503 válás jutott, 4 évvel korábban 793. A csökkenés egyik oka, hogy egyre többen választják a házasság helyett az együttélést, és ezeknek a kapcsolatoknak a felbomlása a válásokban nem jelenik meg. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén népességét a természetes fogyás mellett jelentős vándorlási veszteség is csökkenti, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető. A megyében 2014-ben 4082 fős – országosan a legnagyobb – belföldi vándorlási különbözetet regisztráltak. Az ezredforduló óta minden évben 2000 főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, ami következtében összességében több mint 60 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 9. ábra
Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete
Forrás: KSH
Borsod-Abaúj-Zemplénből más megyébe, illetve Budapestre 14,2 ezer fő vándorolt el 2014-ben, 36%-uk a fővárosba, 12%-uk Pest megyébe. Borsod-Abaúj-Zemplénbe más megyéből, illetve Budapestről irányuló belföldi vándorlás következtében 10,1 ezren érkeztek, 30%-uk a fővárosból, egyaránt 11%-uk Heves, SzabolcsSzatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből.
13
12. tábla Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint, 2014 Állandó Korcsoport, év
oda-
Ideiglenes5 el-
oda-
Vándorlási különbözet
el-
vándorlás 0–14
3 125
3 521
3 838
4 193
-751
15–39
7 020
8 603
10 311
11 056
-2 328
40–59
2 392
2 773
3 079
3 195
-497
60–X
1 714
2 000
1 461
1 681
-506
Összesen
14 251
16 897
18 689
20 125
-4 082
Forrás: KSH
Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg. Különösen a fiatalabb korosztályokban (gyermek és fiatal aktív korúak) több az elvándorlók száma, mint az idevándorlóké. A megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2014-ben. 10. ábra Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg járásonként, 2014
Forrás: KSH
Az ezer lakosra jutó vándorlási veszteség a Sárospataki járásban (-16) volt a legmagasabb, ezt követően a Putnokiban (-13) és a Gönciben (-11). Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2014-ben BorsodAbaúj-Zemplénből 2461 magyar állampolgár vándorolt külföldre és külföldről 1160 magyar állampolgár vándorolt a megyébe.
5
A vonatkozó 1992. évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult.
14
