Tájékoztató. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről

Ikt. szám: 6-31/2014/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben

Tájékoztató az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (3501 Miskolc, Vörösmarty u 77.) elkészítette tájékoztató anyagát a Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék.

Eger, 2014. november 20.

Szabó Róbert

Törvényességi szempontból ellenőriztem:

Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

1

Heves megye ár- és belvízvédelmi helyzete Heves megye árvízi veszélyeztetettsége Heves megye területe magába foglalja a Tarna vízgyűjtőterületének nagy részét, a Tisza jobb part Rima torkolat alatti szakaszát a Hanyi-ér betorkollásáig, valamint a Zagyva Jászfényszaru-Jobbágyi közötti szakaszát. A mentesített terület kiterjedése 406,0 km2, a teljes ártéri terület nagysága 510,0 km2. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 227,7 km, amelyből az ÉMVIZIG (Miskolc) kezelésében van 136,7 km, a KÖDUVIZIG (Budapest) kezelésében van 55,5 km, a KÖTIVIZIG (Szolnok) kezelésében van 35,5 km. Heves megyében lévő védvonalak összes hossza 227,7 km, ebből kiépítettnek tekinthető 96,0 km, kiépítetlen 131,7 km, amely 42,2 %-os kiépítettséget jelent. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM – BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) 28 település közepesen veszélyeztetett (B) 45 település enyhén veszélyeztetett (C) 2 település Nyilvántartásunk szerint a Heves Megyében 108 db település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 75 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 21 db.

A megye árvízvédelmi műveinek rendszere Tisza jobb part:

08.01. számú Sarud-négyesi árvízvédelmi szakasz hossza 43,829 km, ebből Heves megye területén 19,234 km található. A védelmi szakasz mentén az LNV mindenütt a MÁSZ fölött van 0,4-1,0 m-rel. A kiépítés az előírásoknak (MÁSZ+ 1,0 m) a teljes védvonal megfelelő, de az LNV fölött már csak 9,6 km védvonal rendelkezik 1,0 m-es biztonsággal, amely a teljes védvonal-szakasz 50%-át jelenti. A védelmi szakaszon a Kiskörei Vízlépcső kapcsolódó beruházásaként került sor a Tiszamenti, illetve a Laskó-Rima közvetlen torkolati szakaszaihoz tartozó védművek kiépítésére, míg az Újlőrincfalva-Sarudi út feletti töltésszakaszok nem épültek ki. Az ott jelentkező árvizek ellen a mederkotrásból kikerülő depóniákon kell védekezni gyakorlatilag biztonság nélkül.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77.  3501 Miskolc, Pf.: 3.  (46) 516-600  (46) 516-601  [email protected]  www.em-vizig.hu

2

Tarna-menti árvízvédelmi védművek:

08.12. számú Jászjákóhalma-káli árvízvédelmi szakasz hossza 36,214 km, ebből Heves megyében 26,959 km található.

08.13. számú Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakasz hossza 111,145 km, ebből Heves megyében 90,470 km található. Heves megye területén a Tarna mentén összesen 117,429 km árvízvédelmi vonal található, amelyből magassági és szelvényhiányos: 80,4 km. A védművek ≈25120 ha területet mentesítenek, amelyen 12 település helyezkedik el. A Tarna Jászjákóhalma-Tarnaörs közötti szakasza a jobb- és bal parton kiépítésére került, azonban a további szakaszok, illetve a betorkolló vízfolyások visszatöltésezett, depónia jellegű szakaszai kiépítetlenek. A kiépítetlen szakaszokon a töltéskoronák és az LNV közötti különbség 0,2-0,5 m között változik és az LNV a védvonal mintegy 60 %-án meghaladja a MÁSZ-t. A Tarna jelenlegi töltésméretei az 1963, 1965. és 1969. évi árvizek után az 1970-es években végrehajtott töltésfejlesztések eredményeként épültek ki. Az állami kezelésű fővédvonalakon kívül a Tarna mentén Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Verpelét községek lokális biztosítására önkormányzati kezelésű körtöltések szolgálnak, amelyek nagy része szintén fejlesztést igényel.

Heves Megye árvízvédelmi rendszere (forrás: ÉMVIZIG)


3

Síkvidéki –belvízvédelmi - vízrendezési művek: A 08.01. számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasz egy része esik Heves megye közigazgatási területére. A kizárólagos állami tulajdonban és ÉMVIZIG kezelésben lévő belvízvédelmi létesítmény az Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepek, a Pusztahídvégi szivattyúállás, a Laskópatak, a Csincsa-csatorna, az Eger-csatorna és a Rima-patak (Egerfarmos-Mezőszemere) egy szakasza, valamint a Tisza-tó melletti szivárgó csatorna. A 2013. évi CCXLIX. törvénnyel módosított, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § értelmében az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kezelésébe kerülnek. A létesítmények átvételét az OVF központilag irányítja és folyamatosan adja ki a feladatokat, végzi el a tárcaközi egyeztetéseket. A Heves Megyei Kormányhivataltól a 2000. évben átadott létesítmények kerülnek vissza vízügyi kezelésbe, ezek között 29,2 km hosszúságú belvízcsatorna van. A Megállapodás megkötésére még nem került sor. A megyében működő vízgazdálkodási társulatok közül az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól a belvízcsatornák egy része (10 db) kerül vízügyi kezelésbe. Az átvételre kerülő létesítmények földhivatali átvezetése részben megtörtént, illetve még folyamatban van. A megállapodások előkészítése folyamatban van. Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: A megye területén 274,3 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 2 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskóvölgyi) van az Igazgatóság kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. § értelmében a kormányhivataloktól Heves megyében 15 km hosszú kisvízfolyás és 6 szivattyúállás kerül átvételre. A dombvidéki területen működő 2 vízgazdálkodási társulattól (Eger-Tarnavölgyi, Mátraaljai) összesen 114 db kisvízfolyás és 1 záportározó (Szoros-völgyi) kezelői jogának átvétele van folyamatban. Erdőgazdálkodás – véderdők: Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2400 ha. Ebből 2150 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a CigándTiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. Ezen túlmenően kb. 50-60 ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő – Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt gyakori a falopás és rendszeres a


4

szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. Ilyen terület a Tarna hullámterében, Kompolt községhatárban fekvő erdőnk is.

A 2014. év hidrológiai értékelése 2013 száraz decembere után, 2014. január és február az átlagostól több csapadékot hozott, de ez a csapadék nagyrészt eső volt, így a vízgyűjtőkön nem halmozódott fel jelentősebb hótakaró. Márciust átlag alatti, áprilist pedig átlagos csapadék és fokozatos kitavaszodás jellemezte, s így a vízállások általában a kisvízi tartományban voltak – a jellemző tavaszi árhullámok elmaradtak. Májusban csapadékosra fordult az idő és csaknem területünk egészén az átlagosat meghaladó csapadék hullott. Különösen nagy volt az anomália a Bükk nyugati lábainál, ahol az átlag kétháromszorosát mérték. A külföldi vízgyűjtők közül főképp a Hernád vízrendszerében alakult ki hasonlóan nagy csapadéktöbblet, ahol május 15-én (napra pontosan 4 évvel a 2010. évi májusi nagy árhullámot kiváltó ciklont követően) helyenként 100 mm-t megközelítő eső hullott, s amelynek hatására a III. fokú készültségi szintet jelentősen meghaladó magasságú árhullám alakult ki a folyón. Bár a Sajó vízgyűjtőjét az esőzések kevésbé érintették, mégis II. fokot elérő árhullám kialakulásához vezettek és a hasonló volt a helyzet a Taktán is.

2014. május havi csapadék a vízgyűjtőkön A hónap legvégén egy újabb jelentősebb esőzés hatására a Tarna felső szakaszán is készültségi szintet elérő árhullám alakult ki, de ez a mellékvizek csekély vízszállítása miatt az alsó szakaszon már jelentősen ellapult. Júniusban száraz időjárás uralkodott, majd júliusban ismét a májusihoz hasonló nedves időben lehetett részünk. A lehullott csapadék mennyisége általában a megszokott érték 100-200%-a között volt, de helyenként az átlag háromszorosát is megközelítette. Mivel a csapadékos időjárás a külföldi vízgyűjtőket kevésbé érintette, ezért a nagyobb vízfolyásokon nem alakultak ki magas vízszintek, de helyenként tartósan bővizű állapot volt tapasztalható. Augusztusban a csapadék, időben és térben szeszélyes eloszlású volt, de összességében többnyire az átlagos érték alatt, vagy annak környezetében mozgott. Az ország más területeihez hasonlóan, szeptemberben 10-15. között térségünkben is sokfelé volt jelentős esőzés, de a csapadék zöme működési területünk nyugati felén hullott. A csapadék ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77.  3501 Miskolc, Pf.: 3.  (46) 516-600  (46) 516-601  [email protected]  www.em-vizig.hu

5

hatására II. fokot megközelítő árhullám alakult ki a Tarna, III. fokot megközelítő pedig a Sajó felső szakaszán. Szeptember közepétől szárazabbra fordult az idő, de nem maradt teljesen csapadékmentes, hiszen kisebb esők továbbra is előfordultak. A vízgyűjtők közül főképp a Sajó-Hernád vízrendszerében tapasztalható nedves talajállapot, míg hazai területen ez leginkább a működési terület nyugati-délnyugati térségéiben jellemző. Jelenleg október elején vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain általában alacsony, vagy igen alacsony mederteltség mellett, gyengén változó, többnyire stagnáló-apadó vízmozgás a jellemző. Mivel a következő 5-7 napon kora ősziesen meleg és száraz időjárásra számíthatunk, így a vízjárási helyzetben lényeges változás nem lesz. Árvízvédekezés 2014. év eddig eltelt időszakában igazgatóságunkon nem volt elrendelve árvízvédelmi készültség Heves megye területén. Belvízvédelmi készültség: Készültség elrendelésére 2014. évben eddig nem került sor. Készültségen kívül szükség esetén az Újlőrincfalva szivattyútelep üzemelt. Belvízi preventív munkaként lehetőség volt a Kormányhivataloktól és a Vízgazdálkodási Társulatoktól átvételre kerülő szivattyútelepeken, műveken a legfontosabb javítási munkák elvégzésére és medertisztítások elvégzésére. Az év első felében heves megyében elkészült medertisztítási munkák: Medertisztítások, egyéb beavatkozások: Tisza jobb parti szivárgó mederkotrása a 0+000-0+450 szelvények között: a szivárgó az Újlőrincfalvai szivattyútelepre vezeti le a Tisza-tó árvédelmi töltés mentett oldalán összegyűjtött fakadó - szivárgó vizeket, belvizeket. A mederszakasz gyökérzónás mederkotrása történt meg egyoldali kotrással (jobb partról), 450 m3 iszap kiszedése, valamint az iszapelterítés, depóniarendezés. Laskó-patak bal parti szivárgó mederkotrása 0+000-2+000 szelvények között: A szivárgó a 08.01. az Újlőrincfalvai szivattyútelepre vezeti le a Laskó balparti árvédelmi töltés mentett oldalán összegyűjtött fakadó - szivárgó vizeket, belvizeket. Az érintett szakaszon a szivárgó balpartján elkészült a cserjeirtás a mederben és a parton 6000 m2 területen, gyökérzónás mederkotrás (4000 m3 iszap kiszedése), az iszap elteregetése, depónia rendezése. Tisza jobb parti szivárgó 4+496 zsilipes áteresz javítása: A zsilip a Tisza-tó jobb parti szivárgó és árvédelmi töltése poroszlói rámpájának keresztezésében található. A Tisza jp-i szivárgó poroszlói 4+946 szelvényében levő zsilipes áteresz javítása során a zsilipszerkezet kiemelése, felhúzó szerkezet és tábla javítása műhelyben történt, majd a szerkezet visszaépítése, az akna kitisztítása, fedlap beépítése. Helyi vízkár-elhárítás 2014. év eddig eltelt időszakában igazgatóságunkon nem volt elrendelve helyi vízkár-elhárítási készültség.


6

Árvízvédelmi fejlesztések: Az elkészült fejlesztési tervek alapján, korábban meghatároztuk, hogy melyek azok a védvonali fejlesztések, amelyek prioritását mindenképpen szükségesnek tartjuk: 

Tisza völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztése, amelyen belül a 2.3 Dél-hevesi öblözet (Tisza jp., Laskó jp.,bp. Csincse jp, Eger Kánya bp. ,jp.) árvízvédelmi rendszerének fejlesztése. (fejlesztési igény 1,2 milliárd Ft),  Tarna árvízvédelmi rendszer fejlesztése (fejlesztési igény 10,0 milliárd Ft), amelyen belül tervezett főbb feladatok: o Tarna bal parti töltésfejlesztés 20 km-en Tarnaörs-Kál között. o Tarna jobb parti töltésfejlesztés Visznek – Nagyfüged - Tarnazsadány térségében. o Visznek – Nagyfüged – Ludas - Tarnazsadány települések térségében szükségtározók kiépítése. o Dombvidéki tározó kiépítése a Tarna vízgyűjtő területén, (Terpes – Recsk – Vécs –Domoszló). o Borsóhalmi szükségtározó kiépítése Szolnok megyében (a Tarna miatt Heves megye érdekeit is szolgálja)

Pénzügyi forrás hiányában árvízvédelmi beruházási munkák végzésére nem került sor, azonban az országban az alábbi lépések történtek az árvízi biztonság megteremtése érdelében

Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) országos felülvizsgálata Valamennyi hazai folyóra felülvizsgálatra került, az ártereket érintő létesítmények tervezésnél és az árvízvédelmi fejlesztéseknél a méretezés alapjául szolgáló mértékadó árvízszintek. Az újraszámításra az elmúlt évtizedben bekövetkezett természeti változások, a globális felmelegedés, és különösen az árvízi tapasztalatok miatt volt szükség. A folyók mértékadó árvízszintek előírt értékeit rendelet tartalmazza, melynek módosításának előkészítése folyamatban van. Nagyvízi mederkezelés tervezése Az 1998 - 2013 közötti időszakban levonult árvizek jelentős árhullám növekedése, illetve az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. A nagyvízi mederkezelési tervek a 83/2014 Kormány rendelet szerinti tartalommal készülnek el.


7

A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Stratégiai projekt keretében folyamatban van a Tisza-völgyi VTT tározó program eddigi tapasztalatainak hasznosításával Tisza-völgy árvízi biztonságának javításának előkészítése. Ennek érdekében cél az árvízvédelmi/árapasztó rendszer mértékadó méretezési célértékeinek meghatározása, a rendszer hiányosságainak feltárása illetve a hatékonyabb működtetetés biztosításához szükséges fejlesztési célok kitűzése, a szükséges fejlesztések meghatározása és a beruházások előkészítése. További megoldandó problémák: 

  

Olyan automata távjelző hidrometeorológiai állomáshálózat kiépítése szükséges, amely lefedi a teljes Tarna vízgyűjtő területét és lehetővé teszi a megfelelő gyorsaságú és pontosságú előrejelzést, ezáltal növelve a védekezésre való felkészülés időelőnyét. Folytatni kell a korszerű védekezési anyagok, eszközök, felszerelések beszerzését. A települések vízkár-elhárítási terveit az elmúlt időszak értékelése alapján a konkrét, mértékadónak tekinthető eseteknek megfelelően aktualizálni kell! A tervek elkészítését illetően folyamatos egyeztetés történik a Heves Megyei Védelmi Irodával.

A 2014. évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a kezelésébe tartozó létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését minden évben általában szeptember-októberi hónapokban lehetőség szerint a kisvizes időszakban elvégzi. Az őszi szemle kiterjed az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek, nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, gátőrtelepeinek és azok szertáraira, védelmi eszköz-anyag felülvizsgálatára. Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére. A szemlék tapasztalatait szakbizottság értékeli ki a helyszínen, amelyek jegyzőkönyvekben rögzítésre kerülnek. Az elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a szakágazatok koordinált állapotértékelésére általában november hónap második felében kerül sor. Figyelembe véve a fentebb leírtakat és azt, hogy a Heves megyei védművek őszi felülvizsgálata október végén fejeződik be. A szakmai állapotértékelésre módot adó kiértékelő értekezletre november 27-én kerül sor. Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire 30-40 év, így állapotuk, állaguk csak folyamatos ráfordítással őrizhető meg. Tekintettel arra, hogy a fenntartási források az idei évben minimálisak voltak, dologi ráfordításokat igénylő munkákat csak a legindokoltabb esetben tudtunk végezni, elsősorban a kézi erővel elvégezhető munkák elvégzésére adódott lehetőség. A védvonalszakaszokat jelentős számú árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek a nagyszámú rongálások, lopások következtében elveszették védképességüket, emiatt ideiglenesen eltömedékelésre kerültek, állapotuk egy esetleges árvíz levonulása időszakában fokozott figyelmet igényel. A földművek "elöregedése" egyre nagyobb probléma (zsugorodási – duzzadási folyamatok, különösen a száraz 2011-2012 évek eredményeként, rágcsálók, növényzet gyökere stb.) emiatt, több helyen az árvízvédelmi töltéstestben jelentős zsugorodási repedések ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77.  3501 Miskolc, Pf.: 3.  (46) 516-600  (46) 516-601  [email protected]  www.em-vizig.hu

8

keletkeztek. A jó színvonalú fenntartottsági állapotok mellett, figyelembe véve a 2010. év árvízi eseményeit gyengült a védképesség, egyes szakaszok megerősítése, rekonstrukciója egyre sürgetőbb feladat. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások és az eddigi felülvizsgálatok tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák sokat javítottak a fenntartottsági mutatókon és jelentősen javították a lefolyási viszonyokat.

A 2014. évben elvégzett főbb fenntartási munkák:     

Az árvízvédelmi védvonalak kaszálása, gaztalanítása, cserjeirtása. Az árvízvédelmi töltésekbe épített műtárgyak karbantartása, javítása, iszaptalanítása. Az eltulajdonított, illetve megrongált szelvénykövek, csappantyúk, elzáró szerkezetek, akna fedlapok pótlása, javítása. Őrtelepek állagának megóvása. A Tisza és a Tarna menti hullámtéri véderdők erdőápolási feladatainak elvégzése.

Belvíz- és helyi vízkár védelem A Heves megyei belvízvédelmi létesítmények a 08.01. számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakaszon találhatók, melyek felülvizsgálatára szeptember 24-én került sor. 2014. évben belvízvédekezés a védelmi szakaszon nem volt. Készültségen kívül az Újlőrincfalvai szivattyútelep üzemelt szükség esetén napi néhány órát. A Heves megyei belvízi szivattyútelepek (Újlőrincfalvai, Poroszlói) üzemképesek, a Pusztahídvégi szivattyúállás mobil szivattyúi üzemképesek, és a tartozékokkal együtt szükség esetén kiszállíthatók a helyszínre, a gépek rövid időn belül beüzemelhetők. A belvízelvezetést is biztosító Laskó és Rima-patakokon, Eger- és Csincsa-csatornán, Csincseövcsatornán a kaszálás, cserjeirtás közfoglalkoztatás keretében történt. A dombvidéki kisvízfolyások állapota részben megfelel az elvárásoknak, különösen az előző évek projektjei által érintett műveken, de több helyen lenne szükség átfogó rekonstrukcióra, központi forrásból, vagy új pályázati lehetőségek biztosításával. Kiemelten kezeltük az EU-s projektek keretében megvalósult rekonstrukciós munkák, a Laskó- és Gyöngyös-patakok, valamint a Laskó-völgyi tározó és a Gyöngyös-Nagyrédei-tározó fenntartási feladatait. A többi kisvízfolyás kaszálási, cserjeirtási munkái közfoglalkoztatás keretében történtek. Pályázatok Jelenleg Heves megyében nincs folyamatban lévő pályázatunk.


9

Vízkárelhárítási tervek készültsége: Az ÉMVIZIG működési területén lévő települések közül 108 db település van Heves megye területén, ebből 61 db település van besorolva a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerinti kategóriákba. 2014-ben Heves megyéből 7 db elkészült települési vízkárelhárítási tervet küldtek meg az önkormányzatok igazgatóságunknak véleményezésre, észrevételeinket, javaslatainkat megadtuk. 22 db olyan „sablonterv” érkezett, amelyben tényleges adatok nem szerepeltek, a „kipontozott részek” kitöltését igazgatóságunktól várták volna az önkormányzatok. Tekintettel arra, hogy igazgatóságunk jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatásra terjed ki, ezekben az esetekben az önkormányzatoknak vízügyi szakvéleményt készítettünk (szeptember 30-ig bezárólag 21 db-ot), amelynek felhasználásával a vízkárelhárítási tervet egy vízügyi szaktervező már el tudja készíteni. Vízügyi igazgatás főbb jogszabályi változásai: A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) alapján a vízvédelmi hatósági és szakhatósági jogkör tekintetében jogutódlás állt be, a vízvédelmi hatáskör 2014. szeptember 10-től átkerült a Kormányrendeletben megjelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz. A vízvédelmi hatáskör tekintetében az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A jogszabályt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ennek megfelelően az egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 221/2014. (IX. 4.) Kormányrendelet – 2014. szeptember 10-i hatálybalépéssel – a Felügyelőség hatáskörébe tartozó vízvédelmi rendelkezéseket magába foglaló jogszabályokat úgy módosította, hogy a vízvédelmi feladatokat a 223/2014. (IX. 4.) Kormányrendeletben felsorolt katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe utalta.

Miskolc, 2014. október 10.

Rácz Miklós igazgató


Tájékoztató. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről

Recommend Documents