Beszámoló az MKE Heves Megyei Szervezete 2011. évi munkájáról I.
Tagsági információk:
Tagok száma: 86 fő Aktív tagok száma: 62 fő Testületi tagok száma: 3 fő Nyugdíjas tagok száma: 12 fő Diákok száma: 12 fő Másodlagos regisztrációval rendelkezők:6 fő Tiszteletbeli tagok száma: 2 fő II.
Vezetőség tagjai:
Elnök: Guszmanné Nagy Ágnes Titkár: Varga Béláné Ellenőrző Bizottság elnöke: Sohajdáné Bajnok Katalin Vezetőségi tagok: Balláné Fülöp Márta Farkas Márta Kiss Péterné Tamásné Fekete Adrienn Ellenőrző Bizottsági tagok: Balogh Ernőné Pauer Erika Póttag: Kulcsárné Király Mária Országos képviseletek:
PR Munkabizottság tagja: Pauer Erika MKE Ellenőrző Bizottság tagja: Tőzsér Istvánné MKE Tanácsi képviselő: Guszmanné Nagy Ágnes III.
Cím, bankszámlaszám:
Cím: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, 3300 Eger, Kossuth Lajos út 16. Bankszámlaszám: 54900141-10300985 /Takarékszövetkezeti Hitelintézet/ IV.
Szabályzatok
Érvényes elfogadott SZMSZ V.
Közgyűlések:
1. 2. 3. 4.
2011. 03. 07. Tisztújító közgyűlés 2011. 04. 13. Vezetőségi ülés 2011. 06. 27. Könyvbemutatóval egybekötött közgyűlés 2011. 11. 21. Közgyűlés + Akikre büszkék vagyunk…
VI.
Kommunikáció
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár honlapja Levelezőlista VII.
Éves programon, rendezvények
2011. 03. 07. Vezetőségválasztó és egyben tisztújító közgyűlés 2011. 03. 31-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett országos küldöttközgyűlésen 4 egyéni és 3 testületi küldöttünk képviselte a szervezetet. Jubileumi megemlékezéssel, az MKE fennállása 75 éves történetét feldolgozó, az évforduló alkalmából kiadott könyvbemutatóval kezdődött a rendezvény. A kötetet Bakos Klára MKE elnök méltató szavai után Dr. Bényei Miklós szerkesztő és Papp István, az MKE volt főtitkára mutatta be.
BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉRŐL 2011. március 31-én került megrendezésre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tisztújító közgyűlése az Országos Széchényi Könyvtárban. A megjelentek megemlékeztek a nemrégen elhunyt Dr. Horváth Tibor könyvtárosról, kiváló szakemberről és tanárról, az MKE korábbi elnökéről, aki az OPKM főigazgatója, az ELTE Könyvtártudományi tanszékének professzora és az egri főiskola tanára volt. Ezt követően került bemutatásra az egyesület 75 évét feldolgozó, A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1935 - 2009 című mű, melynek létrejöttéről, az adatgyűjtéstől a megjelenésig - maga a szerző - szerkesztő, Dr. Bényei Miklós számolt be, kitérve a munka során felmerült nehézségekre is. Az elkészült munkát Papp István, MKE egykori főtitkára méltatta, kitérve arra, hogy a szervezet még mindig a könyvtárosok 25 - 30 százalékát tudhatja tagjai között. A kötet képanyagával kapcsolatos információkat Nagy Zoltántól, az MKE Műszaki szekciójának elnökétől hallhattunk. A szerkesztő hangsúlyozta, hogy továbbra is várja az MKE történetével kapcsolatos képeket az archívum számára. A továbbiakban Biczák Péter, az MKE EB elnöke, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója ismertette az Ellenőrző bizottság jelentését, majd Bakos Klára elnök asszony értékelte az Egyesület 2007 - 2010 közötti tevékenységét, hangsúlyozva, hogy a nehézségek ellenére is eredményes munkát végzett a szervezet, így például huszonhárom pályázattal 18 millió forinthoz jutott az MKE. Beszámolóját Nagy Anikó főtitkár és Guszmanné Nagy Ágnes, az MKE tanácsának elnöke, a BSKMVK Helyismereti gyűjteményének vezetője egészítette ki. A beszámolókat a közgyűlés elfogadta, végezetül sor került a tisztújításra. 128 jelenlévő adta le szavazatát, melynek eredményeként - a tagság elégedettségét és további bizalmát mutatva - az MKE elnökének továbbra is Bakos Klárát, a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatóját választotta meg. Fehér Miklós, az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársa főtitkárként dolgozik majd az Egyesületben, míg dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója az Ellenőrző bizottságot fogja vezetni. Varga István könyvtáros Központi Könyvtár
http://www.ektf.hu/konyvtar/hu/index.php?page=27&list=2&id=566&s=TWFne WFyIEv2bnl2dOFyb3NvayBFZ3llc/xsZXRl 2011. 04. 14-17. Részvétel a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és Könyvtáros Klub programjain 2011. 05. 20. Szakmai kirándulás Budapestre (Nemzeti Színház, Petőfi Irodalmi Múzeum, Kerepesi Temető)
A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK BUDAPESTI KIRÁNDULÁSA Az MKE Heves Megyei Szervezete idei programjainak egyik kiemelkedő eseményére került sor május 20.-án, amikor a megye közel 50 könyvtárosa indult szakmai kirándulásra, Budapestre, - köztük 7 EKF-es könyvtár szakos hallgató. Elsőként a Nemzeti Színházat néztük meg: a Nagyszínpadot, a Gobbi Hilda Színpadot valamint az Emlékparkot, ahol az elhunyt színészekre - többek között Ruttkai Évára, Soós Imrére, Sinkovits Imrére, Gobbi Hildára - legendás szerepeik szobrait megtekintve emlékezhettünk. Élmény volt ellátogatni a Nemzeti Színházba, amely egyszerre modern és klasszikus stílusú belső tereivel, impozáns homlokzatával, gyönyörű díszítéseivel, méltán a Nemzet Színháza. Kirándulásunk következő helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum volt. Károlyi Mihály, egykori miniszterelnökünk, egyben a palota utolsó tulajdonosa, kulturális célokra ajánlotta fel a VIII. kerületben található palotáját, így a PIM 1957-óta működhet falai között. Az épületet a 2000-es években teljesen felújították, és öt helyiségét az eredeti állapotában állítottak helyre, így ez a gyönyörű palota ad otthont az egyébként is egyedülálló gyűjteménynek, amelynek megannyi elektronikus adatbázisát, szolgáltatását, kiadványát virtuálisan már eddig is ismertünk. A Petőfi Irodalmi Múzeum állománya több mint négyszázezer tételt számol. Gyűjtőkörébe irodalomtudományi dokumentumok, tárgyak, felvételek tartoznak. A palotában helyet kapott egy kutató könyvtár, egy médiatár, ahol számos különböző irodalmi vonatkozású felvételt tárolnak, s a kézirattár, ahol főként 19-20. századi szerzők kéziratait gyűjtik. Külön érdekesség a Múzeum Művészeti és Relikviatára, melyet mi is megtekintettünk: magyar irodalmi vonatkozású képzőművészeti alkotások és relikviák képezik a gyűjteményt. Nagyon lenyűgöző volt látni például, Petőfi Sándor mentéjét, vagy a Nemzeti dal kéziratát. A sok különlegesség mellett láthattuk Mikszáth dolgozószobáját és Szerb Antal, Jókai Mór, Ady Endre
használati tárgyait, valamint volt szerencsénk megtekinteni egy, a Gyurkovics Tibor versei által ihletett kiállítást is. Egy kiadós ebéd után kirándulásunkat a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ismertebb nevén a Kerepesi úti temetőben folytattuk. Az 56 hektáron elhelyezkedő sírkert ismert személyiségeknek és magánszemélyeknek szolgál végső nyughelyéül. A temetőt 1849-ben nyitották meg; elsőként az ismert nagyságaink közül, Vörösmarty Mihályt temették itt el 1855-ben. Az 1800-as évek második felében vált a sírkert dísztemetővé: mind több jeles személyiséget helyeztek itt végső nyugalomra, egyre művészibb síremlékek készültek, majd megépültek az első mauzóleumok is: például Ganz Ábrahám gyárosé. A Sírkert a kiegyezést követően vált nemzeti panteonná. A temetőben tett sétánk során láthattuk pl., a Kossuth-mauzóleumot, a Batthyány-mauzóleumot, Jókai Mór, Ady Endre sírját és volt miniszterelnökünk, Antall József síremlékét is. A remek programnak és a gyönyörű, nyárias időnek köszönhetően, nagyon jól sikerült kiránduláson vehettünk részt, köszönet érte a szervezőknek: Varga Béláné, Katalinnak, Guszmanné Nagy Ágnesnek és Pfaffné Lovász Máriának. A meglátogatott helyszínek olyan bőséges látnivalót nyújtottak, hogy mindháromra újabb egy-egy napot érdemes szánni, ha teljes részletességgel meg akarjuk tekinteni őket. Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el kirándulásunk helyszíneire, mert életre szóló élményt nyújt látni Magyarországnak eme kincseit. Virtuálisan a következő oldalakon barangolhatnak: Nemzeti Színház, Petőfi Irodalmi Múzeum, Nemzeti Sírkert. Írta: Verle Ágnes 3. évfolyamos informatikus könyvtáros szakos hallgató http://www.ektf.hu/konyvtar/hu/index.php?page=27&list=2&id=575&s=TWFne WFyIEv2bnl2dOFyb3NvayBFZ3llc/xsZXRl 2011. 06. 27. Könyvbemutató és baráti találkozó. (Magyar könyvtártörténeti kronológia) Vendégünk volt: Gerő Gyula GERŐ GYULA: MAGYAR KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA 9962007 - KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI MATINÉ EGY KÖNYVBEMUTATÓ ÜRÜGYÉN -
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Heves Megyei Szervezete június 27-én. hétfőn, délelőtt tíz órától rendezte meg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban azt a rendhagyó könyvbemutatót és egyben baráti találkozót, melynek főszereplője a könyvtáros szakma közismert és közkedvelt „nagy öregje", dr. Gerő Gyula volt, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának nyugalmazott munkatársa és a Könyvtári Levelező/Lap egykori szerkesztője. A találkozó apropója az a - saját szavaival hattyúdalként is felfogható országjárás, melynek keretében bemutatja az OSZK kiadásában megjelenő, háromkötetes, hatalmas volumenű munkáját, melyben a hazai könyvtárügy több mint ezer évét rögzíti, közkinccsé téve a több mint három évtizedes gyűjtőmunka eredményeit. A Magyar könyvtártörténeti kronológia 996-2007 című munka minden bizonnyal a szakma alapvető kézikönyve lesz, hisz több mint 16 ezer eseményt és 4700 személyi adatot rögzít, 3000-nél is több intézmény életének eseményeit követve. A műben szerepelnek a könyvtárak alapításainak adatai, az időközben lezajlott intézményi és személyi változások; emellett helyet kaptak a különféle felettes hatóságok működését és a könyvtárosképzést érintő fejlemények is. Megtalálhatóak ezen kívül - természetesen - a neves könyvtárosok életrajzi adatai, az általuk elnyert tudományos címek, kitüntetések. Mindezek mellett rögzítésre kerültek a könyvtárak kulturális tevékenységei, a könyvtárakban rendezett események is - melyek feljegyzésének fontosságára külön felhívta figyelmünket a szerző. Gerő Gyula beszélgetőpartnere Orosz Bertalanné, a Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója volt, aki jó hangulatban vezényelte le a rendezvényt bár tegyük hozzá, nehéz dolga nem volt, hisz Gerő Gyula rendkívül kedves, közvetlen módján, szellemes és humoros anekdotáival igazán kellemessé tette mindannyiunk délelőttjét, felidézve a könyvtáros szakma elmúlt évtizedeinek történéseit, meghatározó egyéniségeit. Írta: Deák Krisztina informatikus könyvtáros szakos hallgató Eszterházy Károly Főiskola http://www.ektf.hu/konyvtar/hu/index.php?page=27&list=2&id=578&s=TWFne WFyIEv2bnl2dOFyb3NvayBFZ3llc/xsZXRl 2011. 07. 14-16. Az MKE 43. Vándorgyűlése, Pécs. A szervezetből 27 fő vett részt.
2011. 09. 17. Részvétel az egri civil szervezetek szakmai rendezvényén, az „Eger Ünnepe” című fesztiválon 2011. 09. 22-23. „A NÉPMESE AZ OLVASÁS TÁLTOS LOVA” VII. országos népmese-konferencia Egerben. A tagság aktívan vett részt a szervezésben és a lebonyolításban. A főiskolás hallgatók önkéntes munkával segítették a rendezvényt. (Lásd. mell.2. Lehotka Gábor főszerkesztő In: Kapcsolat. A Heves megyei könyvtárosok lapja 20. évf. 2011. 4.sz. 1.p.)
2011. 11. 21. „akikre büszkék vagyunk…” – szakmai nap. „Egri séták nem csak egrieknek” sorozatban az Eger patak hídjainál. Vezető: Bujdosné Papp Györgyi történész-muzeológus Alkotó Heves megyei könyvtárosok bemutatkozása A 2011-ben megjelent könyvek bemutató-sorozatának első részére került sor a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Heves Megyei Szervezete november 21-i taggyűlésén. A könyvtáros(ság) mindig is „két világ határán” tevékenykedett. A közvélekedés mindig is egyrészt mint „pakolóművészt” tartja számon (könyvtáros – raktáros[!]), másrészt mint olvasott, mindentudó embert, „tudós könyvtárost”. Mindkét állítás igaz, a könyvtáros ugyanis rendszerezve pakol és pakolva rendszerez – információt, adatot, mindenfajta tartalmat, s persze, ezek mindenfajta fizikai hordozóját is, – s hogy tehetné ezt másként, mint hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezik, egyes tudományterületeken pedig, akár kiemelkedőekkel.
Most, a november 21-i taggyűlésen a tudós könyvtáros mutatkozott be, egyelőre 4 szerző – 4 műfajban – a Heves megyei munkatársak csak ezévi termése is oly bőséges, hogy további taggyűlések hasonló programjait töltik meg. A hétfői alkalom első bemutatkozója Kun Zsuzsanna, az EKF Irodalomtudományi szakrészlegének munkatársa volt, aki „Mikes bibliográfiá”-jának (Budapest – Eger: MTA Irodalomtudományi Intézete – EKF, Líceum Kiadó, 2011) alkotástörténetével izgalmas példát mutatott be a bibliográfiakészítés
módszertanára, amely mindig is a tudós könyvtáros műfaja volt, s most, az elektronikus keresőgépek korában is nélkülözhetetlen eszköze a szaktudományos kutatásnak. Hallhattunk a gyűjtőmunka módszertanáról, a szerkezet s a tartalmi koncepció alakulásáról, s arról is, hogy a gazdag, 1275 tételt tartalmazó kötet csak válogatása a máris rendelkezésre álló anyagnak. A másodikként bemutatkozó szerző, Sohajdáné Bajnok Katalin, a Bródy Sándor Könyvtár igazgatóhelyettese volt, aki „Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban” című kötetét mutatta be (Budapest: OSZK Könyvtári Intézet, 2011). Tartalmának fejezeteit sorra véve, hangsúlyozta a szakkönyv könyvtári gyakorlatot segítő szándékát. A kötet saját tapasztalataikon kívül más, „Az Év Könyvtára” címet elnyert könyvtár működő jó gyakorlatát és példáit is tartalmazza, így segítve a Minősített Könyvtár címet megpályázni akaró könyvtárak munkáját, ezzel a felhasználók elégedettségét. A kötet 4. tagja a Könyvtári Intézet oktatási osztálya 2007-ben elindított „Jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez” sorozatnak. Harmadik szerzőnk, Luzsi Margó, a Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, méltán válhatott a Manó Könyvek Kiadó sorozatának (Mesélj nekem sorozat, 2011-) alkotó szerkesztőjévé, mert mindennapos gyakorlati munkája köti a mesékhez. A 18 kötetre tervezett, a meséket tartalmi tematikájuk szerint rendező sorozat olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a testvérség, a szeretet és a jóság, mesél okosokról és balgákról, kicsikről és óriásokról. A szerkesztő rövid bepillantást engedett a szerkesztés – kiadás történéseibe, és elmondta, hogy törekvése volt minél több, kevéssé ismert, jó mesét megjelentetni a kötetekben, melyekből egy érmellékit – mindannyiunk nagy örömére – el is mondott. Negyedik szerzőnk, Bujdosné dr. Pap Györgyi, történész – muzeológus, a Dobó István Vármúzeum munkatársa, mint közgyűjteményi dolgozó csatlakozott a bemutatkozó szerzőgárdához, és a helytörténet témakörére adott példát Az Egerpatak és hídjai című munkájával, amely az Egri séták nemcsak Egrieknek 2. kötetében jelent meg (Eger: Egri Lokálpatrióta Egy., 2011). A zord novemberi idő ellenére élvezetes felüdülés volt a „prezentáció”, amely Eger 35 hídja közül 4 megtekintését, illetve a hozzá tartozó várostörténeti „mesék” meghallgatását jelentette. Bőven esett szó kis Eger-patakunk hirtelen nagyvízzé válásáról, árvizeiről, a régi egriek életéről és mai városunk terveiről. Valódi „csemege” volt ez a töredék- délelőtt – ráadásul azzal a jóleső tudattal, hogy ezt a „csemegét” mi készítettük!
A hírt küldte: Tamásné Fekete Adrienn, igazgatóhelyettes - Központi Könyvtár Fotó: Fülep Ádám – Informatikus könyvtáros (MA) és Kulturális örökség tanulmányok (MA) szakos hallgató 2012 november 23. 15:00 Miklós Andre http://www.ektf.hu/ujweb/index.php?page=35&nid=2909
VIII. Érdekképviselet A KKDSZ Heves Megyei Szervezetével közösen valósítjuk meg programjainkat IX.
Kapcsolatok más szervezetekkel, fenntartókkal
Kapcsolat a fenntartóval: A szervezet sokat köszönhet a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak (postaköltség, terem biztosítása, irodai költségek, rendezvényeken való megjelenés, vándorgyűlésen való részvétel támogatása) Az Eszterházy Károly Főiskola a tagdíjak kifizetésével is támogatja az egyéni tagokat. Sikerült nyitni más civil szervezetek felé: együttműködési szerződésünk van a Kaptárkő Egyesülettel és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozatával. X.
Pénzügyi beszámoló (lsd mell.1.)
Guszmanné Nagy Ágnes elnök
Eger, 2012. 01. 27. Melléklet 2.
„A NÉPMESE AZ OLVASÁS TÁLTOS LOVA” VII. országos népmese-konferencia Egerben Egy évvel ezelőtt a népmese napját meghonosító Hamvas Béla Városi Könyvtár, illetve Százhalombatta adott otthont a konferenciának. Idén Heves megye székhelye, Eger és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (2008-ban az év könyvtára) várta két napra a népmesével elméletben és/vagy gyakorlatban foglalkozó pedagógusokat, könyvtárosokat, mesemondókat, olvasáskutatókat, hallgatókat, érdeklődőket. A téma „A népmese napja – a korai olvasásfejlesztés jegyében” volt. Sokan felvetették érintőlegesen előadásukban, köszöntőjükben, illetve kifejtve, de informálisan az előadások közötti szünetekben és péntek este is, hogy a konferencia szlogenje, maga a népmese „autentikus” jellege és a konkrét téma hogyan (nem) illeszthető egybe koherensen – de én ettől az akadémikus kérdéstől eltekintek. Eger egyik kedvenc városom, sok szép emlékkel, főiskolai évekkel, bikavérrel-leánykákkal, a városi gyerekkönyvtárban pedig nemrég jártunk, ahol egy író-olvasó találkozón meggyőződhettünk arról, hogy az itt dolgozók mintaszerű munkát végeznek. Az sem lepett meg, hogy a rendezőknek a szállástól kezdve mindennel volt idejük törődni. És ez nem csupán a részvételi díj kifizetéséig tartott, két nappal a konferencia előtt például digitális formában térképet és leírást kaptunk a helyszínről és a környékbeli ingyenes parkolókról is. Dsupin Pál és Novák Pál lemezbemutatójával (Mátraalja az én hazám) kezdődött a nap, előbbi nemcsak kitűnően játszik furulyán, dudán stb., hanem a könyvtár rendezvényein, táboraiban is sűrűn megfordul. A nyitóceremónia ilyenkor nem maradhat el, köszöntőt mondanak a helyi és regionális önkormányzat, a helyi rendező intézmények és a fő szervező Hunra képviselői. A kipipálás helyett azonban még a politikusoktól is személyes hangú beszédeket hallhattunk. Dsupinék zenéjén túl már a terembe belépve a ráhangolódást erősítette a gyerekkönyvtár munkatársainak kiállítása Meselátó szemek), a fotók mesés rendezvényeken születtek, a szó valódi értelmében spontán. A mese ereje tükröződik a tekinteteken, s kiderült, nemcsak halló, hanem siket „hallgató”, meseélvező is van a lencsevégre kapott gyerekek között. A kiállítást Juhász Attila ezredes, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet vezetője nyitotta meg. Hogy kerül a börtöncsizma a népmese-konferencia asztalára? Sokan értesültünk már arról, hogy az egri börtönben különös kulturális „vállalkozás” (kísérlet, de ez rosszízű kifejezés ebben az esetben) zajlik, egy angliai ötletet – a fogvatartottak DVD-t küldhettek szeretteiknek – hogyan fejlesztettek szinte terápiává. Katartikus élmény volt a börtönparancsnokot hallgatni, a mellettem ülő hölgy orra is többször bepirosodott, és sűrűn fújta. Azt találták ki a börtön és a könyvtár vezetői, hogy Egerben a nő fogvatartottak egy mesét mondhatnak küldhetnek el annak, akinek
szeretnének (főleg rokonoknak), de ez nem csupán az angliai hangfelvételbiztosítás technikai részét foglalta magába, hanem a mesemondásra alaposan fel is készítették az elítélteket. „Ide Margó kell!” – jelentette ki a könyvtár igazgatója, Tőzsér Istvánné, amint összeállt a terv, az intézmény gyerekrészlegének vezetője folyamatosan járt a börtönbe, hogy először csak kikérdezze, milyen meséket ismer (egyáltalán) a programban részt vevő mintegy háromtucatnyi elítélt, majd fokozatosan rávezette őket az ilyenolyan mesék helyett a népmesékkel való beható foglalkozásra. Kapukat nyitott meg a mese szinte az összes elítéltben, akik közt a csalótól a rablón át az anyagyilkosig sokféle fogvatartott volt. A program olyan sikerrel járt – ezt cédéfelvételek is bizonyítják –, hogy idén újra folytatják. A konferencia egyik legmegrázóbb előadását hallhattuk egy épp nem szakmabelitől. Majd Luzsi Margó következett (Mindennapi kenyerünk a mese címmel), aki kivetítőn és kivonatosan illusztrálta, mi mindent tesz az olvasókért a gyerekkönyvtár: többek közt mese(Bébillér, Ciróka), sárkánykört (felnőtteknek), határon átnyúló programokat (Meseszer), kortalan olvasó-közösségi táborokat (Sátorfalva) szerveznek – és tudjuk, hogy ez nem önfény, nem kirakat, kézzel fogható (a résztvevők mindegyike megkapta) például a KÚT című segédkönyvecske is, mely szöveggyűjtemény és ajánló a mesék birodalmába – szintén a Bródy állította össze 2009-ben. A konferencia első órája nagyon erős volt, és a kitamáskodott Margó előadásának azon részén, hogy siketeknek tartanak mesemondást, annak leeshetett az álla, amikor kiállt Szőke Mihály – születésétől siket, foglalkozását tekintve esztergályos –, és jelnyelven mesélt (jeltolmács közvetítette a hallóknak), fergeteges sikerrel. Az egri bemutatkozásnak nem volt vége, Kusper Judit, az Eszterházy-főiskola adjunktusa adott elő a Fehérlófia allegorikus és szimbolikus síkjáról, azt feszegetve, mi az általános, allegorikus a népmesékben, és mi a szimbolikus, mit hasznosíthat belőlük az egyén a saját életében. Kusper Judit után Gál Judit, az egri Benedek Elek Óvoda vezetője mutatta be intézményét. Többen láttunk már nagyon szép előadásokat kulturális intézményekről, ppt-bemutatókat szakmai programokról, a hétköznapok és a tények azonban köszönő viszonyban („szerencséd, hogy…”) sem voltak a prezentációval. Az óvodavezető egyes szavait mi is tamáskodva fogadtuk, de kíváncsivá tett a másnapi óvodalátogatás. Ebéd után Gyurina Éva, a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója, Diák- és Gyermekotthona főigazgatója előadására érkeztünk vissza. Hallássérült gyermekek olvasóvá nevelése – a kezdetektől címmel nagyszerű előadás következett. Konkrét példákon mutatta be, hogyan lehet egyszerű eszközökkel, saját készítésű könyvekkel (hangok könyve, napló, témakönyvek), rajzok, újságkivágások, képek – nem digitális tábla, nem kakaóbiztos számítógép – segítségével megtanítani az olvasást és a beszédet azoknál, akik eleve hátránnyal indulnak ebben és az élet más területein
is. A levetített kisfilmből láthattuk, hókuszpókusz nélkül, világos programokkal, az intézmény és a család együttes erőfeszítése révén, következetes munkával óriási eredményeket lehet elérni nehéz körülmények között is. E felemelő előadás után Szabó Bianka palóc népmesével oldotta a hangulatot. A határon túli előadók közül Hollanda Andrea és Nagy Tímea, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai Kovászna megyei tapasztalataikról beszéltek, nagyon jó programot találtak ki: ez a „könyvkelengye”. Az önkormányzat anyagi segítségével könyvcsomagot ajándékoznak minden magyar és román kisgyermekes családnak, és nem is „engedik el a kezüket”, később is könyvcsomagokkal, programokkal csábítják olvasásra és könyvtárlátogatásra a helyieket. Iancu Laura csángó-magyar íróköltőt ezúttal néprajzkutatóként ismerhettük meg. Előadásában sokszor nagyon is beszédes száraz, szikár (és torokszorító) adatokat, tényeket sorolt fel arról, milyen nehéz a magyar beszéd, a mese megismertetése, megszerettetése a keleti végeken, ahol még a ’mese’ kifejezés sem azt jelenti, mint nálunk. Kóka Rozália népdal- és népmesegyűjtő kissé elszomorító képet festett az élő mesemondás állapotáról. Az autentikus mesemondók felkeresésére (ő öt mesemondót tart annak) buzdította a hallgatóságot, illetve a lejegyzett mesék mintegy ezer, itt-ott fellelhető kötetének forgatására. Mesét nem mondott, pedig például Bereczki Anna éppen ezért szorgalmazta ELTE-s tanítványainak a népmese-konferencián való részvételt, hiszen ha az egyetem nem képes arra áldozni, hogy Kóka Rozáliát (vagy éppen Berecz Andrást) külön előadásra meghívja, akkor Egerben hátha mód lesz őt hallani. A hivatalos programot egy kiadói kerekasztalbeszélgetés zárta a népmesét tartalmazó könyvekről, Merényi Ágnes, a Móra főszerkesztője moderált, résztvevők: Dian Viktória, Dóka Péter (Móra), Bardi Erzsébet (General Press), Illés Andrea (Scolar), Szávai Ilona (Pont), Szigethy Katalin (Naphegy) és Závada Pál író. Több tapasztalatot is leszűrhettünk a nem is vitából, hanem hangosan gondolkodásból: a magyar népmesekincsből kevés van a piacon, több alapmunkát, – sorozatot újra ki kellene adni – és a kiadók sem ugyanúgy látják a népmeséhez „nyúlást”. Van, aki kisebb szabadságot enged magának a műfaj nyelvi, stiláris alakíthatóságát tekintve, de olyan szerkesztő is akadt, aki a népmese végét néha más kicsengéssel meséli el a gyerekének – ettől Boldizsár Ildikó szeme biztosan elkerekedett volna. Az összességében nagyon színvonalas napot könnyedebb programok zárták: a konpálozók Dsupin dudás útmutatásával vonultak le a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi épületébe, ahol a rendezők vendégül látták a végig kitartókat, és éjszakába nyúló vidám mesekocsma (háziasszony: Kovács Marianna) a zárta a fogadást. Szombaton különbusszal érkeztünk 9-re a Csebokszári lakótelepen lévő Benedek Elek-óvodába, bemutatkozó mesedemonstrációra. Már a belépéskor kiderült, Gál Judit nem túlzott, valóban mesés körülményeket varázsoltak a panelrengetegbe, a névadóhoz illő székely kapu, Benedek Elek-festmény fogadott, és nagyon sok fából (egy festékgyártó szponzor nevét is észrevettük a
falon) és természetes anyagból/termésből készült népi és műjáték, bútor teszi valóban ingergazdaggá az óvodát. Jó ötlet a bejárat melletti csúszda, a gyerekek így távozhatnak az oviból, illetve jöhetnek le az emeletről. Az óvónők és egy gyerekcsoport dramatikus játékokat mutattak be sok bábbal, zenével, énekkel, árnyjátékkal stb., ezzel érzékeltetve, hogyan telik náluk évente a népmese és egyben Benedek Elek születésnapja. Öröm volt látni, hogy ilyen óvodák is vannak. A programcsere miatt sajnos Bereczki Anna mondandójáról lemaradtunk. Fábián Éva mesemondó, népzenész az Óbudai Népzene Iskola Népi énektanára Mesefának gyökere, gyökerének ága.. című előadásáról azonban nem. Az előadás esetében gyenge kifejezés, hiszen sugárzó egyéniségével hamar az ujja köré csavarja hallgatóságát. Mesemondóvá válásáról, mesemondó technikákról mesélt – és mesélt is, úgy, hogy dőltünk a nevetéstől. Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke zárszavában kiemelte, hogy egyre többen tartják fontosnak a konferenciát, egyre többen jelentkeznek, örvendetes, hogy idén külön „mutációt” kell tartani hallgatóknak, annyian jelentkeztek. És nem utolsósorban felhívta a figyelmet arra, hogy a két nap folyamán senki nem siránkozott az anyagi feltételek nehezülésén, nem beszélt pénzről, a népmese- konferencián csak a népmese volt terítéken. Lehotka Gábor főszerkesztő In:Kapcsolat. A Heves megyei könyvtárosok lapja 20. évf. 2011. 4.sz. 1.p.
