TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL A MAGÉSZ elnöksége 2004. december 8-i ülését a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tárgyalótermében tartotta. Az ülést Markó Péter elnök vezette.

Markó Péter, a MAGÉSZ elnöke

Az ülésen az alábbi témák kerültek megtárgyalásra: ➠ A 2005. ÉVI MUNKATERV ELKÉSZÍTÉSE Az elõzõ elnökségi ülés ajánlásai alapján elkészített „MUNKATERV 2005” 1. sz. tervezetét az elnökség megtárgyalta és kiegészítette. Elõzetesen egyetértett a közgyûlés és az elnökségi ülések napirendjével és a megrendezésük helyeivel valamint idõpontjaival. Ezek: – április 13. elnökségi ülés – május 11. közgyûlés – június 29. elnökségi ülés – szeptember 28. elnökségi ülés – december 7. elnökségi ülés Elfogadásáról és a közgyûlés elé terjesztésérõl a következõ elnökségi ülés hoz határozatot. ➠ KONFERENCIÁK RENDEZVÉNYEK Elõzetesen az alábbi rendezésekkel ért egyet az elnökség: – 2005 május 5–6. „VIII. Acélfeldolgozási és Acélszerkezeti Konferencia” Az elnökség úgy döntött, hogy – az elõzõ rendezvényektõl eltérõen

– a konferenciát május 5-én délután és 6-án délelõtt rendezzük meg. Az elnökség megbízta a titkárt a szervezés elõkészítésével. – 2005. november (eleje) „XXV. Acélszerkezeti Ankét” A KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya, és a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke, valamint a MAGÉSZ rendezésében. – 2005. november (vége) „9. sz. Fémszerkezeti Konferencia” A MAGÉSZ, valamint a Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület (MKE), és az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) közös rendezésében. – 2005. december 7. „MAGÉSZ évzáró rendezvény”

Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Association News . . . . . . . . . . . . . . . 1 Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Rendezvények – konferenciák . . . . . . 4 Events – Conferences . . . . . . . . . . . . 4 Az Év Acélszerkezete Nívódíj . . . . . . . 9 Acélszerkezeti Diplomadíj . . . . . . . . . 9 A szakmai szervezetek hazai jogi helyzetérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Legal situation of professional organisations in Hungary . . . . . . . . . 10 A hazai acélgyártás helyzete a világtendenciák tükrében . . . . . . . . 12 Position of the Hungarian Steelproduction in relation to the world tendencies . . . . . . . . . . . . 12 A hegesztett acélszerkezetek alapanyagainak gyártási lehetôségei a Dunaferr Rt.-ben . . . . . . . . . . . . . . 16 Production possibilities of raw materials for welded steel structures in Dunaferr Holding . . . . . 16 Könyvismertetô: A régi és az új Erzsébet híd . . . . . . . . 21

➠ SZÖVETSÉGÜNK NÉVVÁLTOZTATÁSA Földi András elnökségi tag ismételten azzal a javaslattal fordult az elnökség felé, hogy célszerû lenne szövetségünk nevének megváltoztatása, miután egyre több azon tagok száma, melyeknek fõ profilja a tervezés. A MAGÉSZ a tervezést végzõ tagok szakmai érdekképviseletét is felvállalja, ezért ezt a szövetség nevében is kifejezésre kell juttatni. Az elnökség a felvetést megvitatta és úgy foglalt állást, hogy amennyiben a névváltoztatás jogi nehézségekbe nem ütközik, úgy a közgyûlés elé az alábbi javaslatot terjeszti: a „MAGÉSZ Magyarországi Acélszerkezet-Gyártók-Építõk Szövetsége” – amennyiben azt a közgyûlés elfogadja – a „MAGÉSZ Magyarországi Acélszerkezet – Tervezõk – Gyártók – Építõk Szövetsége” nevet vegye fel.

A 460 MPa folyáshatárú acéllemezek gyártása . . . . . . . . . . . . 23 Production of steelsheets with 460 MPa liquid limit . . . . . . . . . . . . . 23 Mi volt elôbb, a tyúk vagy a tojás? (Gondolatok az acélárról) . . . . . . . . . 24 What has been earlier chickens of eggs? (Thoughts about the price of steel) . . 24 Acél hidak a Távol-Keleten . . . . . . . . 26 Steel Bridges in the Far East . . . . . . . 26 Karcsú gerincû öszvérgerendák alaktorzulásos teherbírásvesztésének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Analysis of distortional buckling of composite beams with slender web . . 36 Tendenciák a tûzihorganyzott acélszerkezetek piacain Európában (1999–2003) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Tendencies on the hot-dip galvanized steelstructures’ market in Europe (1999–2003) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 VIII. Acélfeldolgozási és Acélépítészeti Konferencia Dunaújvárosban . . . . . . . 49 Könyvismertetô: Dr. Iványi Miklós: Táblázatok acélszerkezetek méretezéséhez az EUROCODE 3 szerint . . . . . . . . . . 50

A „MAGÉSZ” rövidített név változatlan marad. Az elnökség megbízta a titkárt, hogy a szövetség jogi megbízottjával vegye fel a kapcsolatot a teendõk tisztázása céljából.

Acélszerkezetek 2005/1. szám

Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetségének lapja Association of Hungarian Steel Structure Manufacturers and Builders Quarterly

1

AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS RÉSZTVEVÔI

Balról: Földi András, dr. Papp Ferenc, dr. Csapó Ferenc

➠ ECCS TAGSÁG Az elõzõ elnökségi ülés döntése alapján a MAGÉSZ elnöke levelet írt Georges Gendebien úrnak, az ECCS fõtitkárának, kérve tagságunk felfüggesztését, mivel forráshiány miatt az éves tagdíjfizetési kötelezettségünknek nem tudunk eleget tenni. A levelünkre érkezett választ az elnök ismertette, amely arról tájékoztatja a MAGÉSZ-t, hogy az ECCS elnöksége dönt kérelmünkrõl. Az ülés megkezdéséig a döntésrõl nem kaptunk tájékoztatást. ➠ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS: Az elnökség elfogadta az ülésre elõterjesztett pénzügyi kimutatást, azzal a megjegyzéssel, hogy a következõ ülésre a költségkimutatást is kéri. ➠ PÁLYÁZATOK KIÍRÁSA A Nívódíj- és Diplomadíj-pályázatokat az elõzõ elnökségi ülés döntésének megfelelõen az „Acélszerkezetek” címû folyóiratunkban megjelentettük. Ezen túlmenõen felhívást küldtünk a cégeknek és a felsõoktatási intézményeknek. ➠ A NÉMET ACÉLSZERKEZETI SZÖVETSÉG (DSTV) MEGHÍVÁSA A százéves fennállását ünneplõ DSTV rendezvényen a MAGÉSZ-t Markó Péter elnök képviselte, aki tájékoztatta az elnökséget az ülésrõl (elõzõ számunkban tájékoztatást adtunk a rendezvényrõl). ➠ TAGFELVÉTEL: A SPECIÁLTERV Kft. küldte meg belépési nyilatkozatát 2004.11.30-án. Székhelye: 1031 Budapest, Nimród u. 7.

2

Papp Zoltán, Csohány Antal, Keresztes László, Gopcsa Péter

Éves forgalma: 400 M Ft Foglalkoztatottak száma: 20 fõ. Az elnökség egyhangúlag elfogadta a SPECIÁLTERV Kft. tagfelvételi kérelmét, így a társaság 2004. december 8-ától a MAGÉSZ tagja. Képviselõje a szövetségben: Pál Gábor ügyvezetô igazgató. Kotormán István okl. építõmérnök (1094 Budapest, Viola u. 43.) kérte felvételét a MAGÉSZ tagjai sorába. Munkahelye: LINDAB Kft. Beosztása: mérnöki csoportvezetõ. Az elnökség egyhangúlag elfogadta Kotormán István tagfelvételi kérelmét, aki 2004.12.08-tól a MAGÉSZ egyéni tagja. Antal Árpád acél- és fémszerkezetgyártó üzemmérnök, korróziós szaküzemmérnök, MBA fokozat (BME), (2400 Dunaújváros, Gõzmalom u. 6.) a Magyar Tûzihorganyzók Szövetségének elnöke kérte felvételét a MAGÉSZ tagjai sorába. Az elnökség egyhangúlag elfogadta Antal Árpád tagfelvételi kérelmét, aki 2004.12.08-tól a MAGÉSZ egyéni tagja. ➠ ETIKAI BIZOTTSÁGI TAG VÁLASZTÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE Molnár József, az etikai bizottság tagja jelezte, hogy 2005.01.01.-tõl tartós külföldi szolgálatot teljesít, ezért a Lindab Butler Kft. képviseletét a MAGÉSZ-ben nem tudja ellátni. Ezen idõponttól egyben az ô etikai bizottsági tagsága is megszûnik. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy javaslatát a 2005. április 13-i ülésen hozza meg, majd ez alapján a közgyûlés dönt és választja meg az új tagot.


➠ „ACÉLSZERKEZETEK” Különszám A titkár tájékoztatta az elnökséget, hogy az „Acélszerkezetek” különszámának megírt cikkei a nyomda részére átadásra kerültek. A MAGÉSZ „Acélszerkezetek” különszáma a NFATEC: „A New and Flexible Approach to the Training of Engineers for Construction” elnevezésû nemzetközi projektet mutatja be, amely az EU Leonardo da Vinci programjában 2001 és 2004 között kapott támogatást. A projekt célja olyan, a hagyományos oktatás és a klasszikus távoktatás elemeit ötvözô, személyes kontaktusra és internetes elérésû távoktatási anyagra egyaránt épülô keretrendszer kifejlesztése, amely igazodik a statikus tervezômérnökök továbbképzési igényeihez. A projektben hazánkon kívül kilenc ország intézménye vett részt. A kiadás költsége nem terheli szövetségünket.

HELYESBÍTÉS Elõzõ számunkban pontatlanul tettük közzé és most helyesbítjük: Az MSc új neve: „MSc MÉRNÖKI TERVEZÕ ÉS TANÁCSADÓ Kft.”

ÚJ TAGVÁLLALATI KÉPVISELÔ A Lindab Butler Kft. közölte szövetségünkkel, hogy a cég képviseletét a MAGÉSZ-ben Póta Zoltán termelési igazgató látja el 2005. január 1-jétõl, mivel elõdje, Molnár József, kelet-európai értékesítési igazgató tartós külföldi szolgálatra távozik.

HÍREK ➠ ACÉLÁRAK 2004-ben az acélszerkezeti szakma részére rendkívüli helyzetet teremtett az acéltermékek árának drasztikus emelkedése, amellyel egy idõben súlyos választékhiány is megjelent. Az áremelkedést és a vele együtt jelentkezõ alapanyaghiányt fõként az ázsiai országokban (elsõsorban Kínában és Indiában) tapasztalható rendkívüli keresletnövekedés okozta. 2004-ben 60– 70%-kal nõttek a szerkezeti acélok árai annak ellenére, hogy jelentõs termelésnövekedés volt. A világ acéltermelése elõször haladta meg az évi 1 milliárd tonnát (IISI). A szakértõk továbbra sem prognosztizálják a piac megnyugvását, és 2005-re 5% keresletbõvüléssel számolnak (OECD), melynek következtében a nagy nyugat-európai gyártók további 30–40%os áremelkedést várnak. ➠ A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Vállalkozások Integrációs Felzárkózását Koordináló Fôosztálya az Európai Uniós csatlakozás elsõ évfordulója alkalmából szakmai könyvkiállítást rendez 2005. április 27–30. között a GKM Kálmán utcai épületének aulájában. Felhívásukra Szö-

vetségünk az „Acélszerkezetek” különszámával jelentkezett. ➠ A HUNGEXPO RT. megküldte kiállítási programját 2005-re, amelybõl a szakmánkat érintõ rendezvényeket az alábbiakban közöljük: – CONSTRUMA Nemzetközi építõipari szakkiállítás 04.05–09. – MACH-TECH Nemzetközi gépgyártástechnológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás 04.19–22. – CHEMEXPO Nemzetközi vegyipari és mûanyagipari szakkiállítás 04.19–22. – HUNGAROTHERM Nemzetközi fûtés-, szellõzés-, klíma- és szanitertechnikai szakkiállítás 05.03–07. – INDUSTRIA Nemzetközi ipari szakkiállítás 05.24–27. – OMÉK Országos mezõgazdasági, élelmiszeripari kiállítás és vásár 08.27–09.04 – BNV Budapesti Nemzetközi Vásár 09.17–25. – INFOmarket Információtechnológiai és telekommunikációs vásár 09.17–25. – ÖKOTECH Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás 10.11–14.


– C+D Közép-európai védelmi felszerelés és repülési szakkiállítás 11.23–26. ➠ A GKM VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS PORTÁLJÁNAK KIALAKÍTÁSA A GKM új vezetése célul tûzte ki a vállalkozói igények széles spektrumát kielégítõ portál létrehozását a GKM honlapján, ill. ahhoz kapcsolódóan. Egy megfelelõen kialakított portál a vállalkozásfejlesztés hatékony és gazdaságos eszköze, mert: • relatíve könnyen biztosítható a frissítése, azaz a folyamatos naprakész információ biztosítása, • a keresett információk széles spektrumban biztosíthatók (böngészhetõség), • helytõl és távolságtól függetlenül elérhetõ • a szükséges alapinfrastruktúra megléte esetén olcsó és idõtakarékos. A kialakítandó GKM portál célja a lehetõ legteljesebb információt nyújtani a vállalkozásoknak egyrészt a sikeres hazai mûködéshez, másrészt az országhatáron túli kapcsolatok fejlesztéséhez.

3

RENDEZVÉNYEK – KONFERENCIÁK EVENTS – CONFERENCES Rendkívül mozgalmas évet zárt szövetségünk. Rendezvényeinkrõl, konferenciákról az alábbiakban adunk tájékoztatást.

XXIV. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT (2004. november 16.) • KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya, • BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke és a • MAGÉSZ szervezésében SZERKEZETI ACÉLOK: TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS A rendezvényt a BME Oktatói Klubjában rendezték meg. Levezetô elnök: Földi András (KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya)

Az ankét résztvevôi

Az elhangzott elõadások: – MEGNYITÓ Dr. Farkas György dékán (BME Építõmérnöki Kar, Hidak és SzerkezetekTanszék)

– DR. PLATTHY PÁL (1929-2004) – MEGEMLÉKEZÉS Dr. Verõci Béla KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya (titkár)

– A HAZAI ACÉLGYÁRTÁS JELENLEGI HELYZETE Dr. Dutkó Lajos igazgató, DUNAFERR Lõrinci Hengermû Kft. (MAGÉSZ Pártoló tag) (Cikk a 12. oldalon.)

– ACÉLHIDAK A TÁVOL-KELETEN Dr. Medved Gábor hídszakági fõmérnök, Nemzeti Autópálya Rt. (Cikk a 26. oldalon.)

8. SZ. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA (2004. NOVEMBER 30.) • MAGÉSZ Magyarországi Acélszerkezet-Gyártók-Építõk Szövetsége • MKE Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület • ALUTA Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület szervezésében

– A SZERKEZETÉPÍTÉS KORSZERÛ ACÉLJAIVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK Dr. Domanovszky Sándor Széchenyi-díjas, okl. építõmérnök, EWE/IWE (MAGÉSZ-tag) – A THERMOMECHANIKUSAN HENGERELT NAGY SZILÁRDSÁGÚ FINOMSZEMCSÉS SZERKEZETI ACÉLOK ELÕMELEGÍTÉSE HEGESZTÉSNÉL Dr. Kristóf László hegesztõ szakmérnök, ny. tudományos munkatárs

4

Az elnökség. Balról: Keresztes László alelnök (MAGÉSZ), File Miklós elnök (ALUTA), dr. Seregi György elnök (MKE)


Dr.Seregi György megnyitója: Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! A Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület, az MKE nevében szeretettel üdvözlöm Önöket az immár hagyományos 8. Fémszerkezeti Konferencián, melyet ezúttal a MAGÉSZszel és az ALUTA-val közösen rendezünk. Napjainkban a szakmai, társadalmi érdekképviseletek átalakulásának vagyunk tanúi. A változások két irányúak. Egyrészt az EU-ba történt belépésünkkel az érdekérvényesítõ feladatok megváltoztak, kibõvültek, európai szintûvé váltak, a piacok nemzetközivé válásával globalizációs kihívások jelentkeztek. Ezekhez alkalmazkodva alakult át például a MÉASZ „ernyõszervezetté”, a szövetségek szövetségévé, mert az EU-ban a magyar építõanyag-ipart csak egy szervezet képviselheti. De a kis szervezetek sem anyagi, sem szellemi erõforrásaikkal nem tudnák ellátni saját uniós képviseletüket.

Az konferencia résztvevôi

KÖNNYÛSZERKEZETES ÉPÍTÉS Elõadások: – KÖNNYÛSZERKEZETES ÉPÍTÉSI RENDSZER Dr. Dunai László egyetemi tanár (BME Hidak és Szerkezetek Tanszék)

– AZ ÜVEG MINT A FÉM ÉPÜLETSZERKEZETEK RÉSZE Szittya Zsolt cégvezetõ (Aluta-Hõszig Kft.)

– TÛZGÁTLÓ ÜVEG Sebestyén Tibor igazgató (Dunamenti Tûzvédelem Rt.)

– Szemelvények a „TÁBLÁZATOK ACÉLSZERKEZETEK MÉRETEZÉSÉHEZ AZ EUROCODE-3 SZERINT” címû könyvbõl Dr. Iványi Miklós egyetemi tanár (BME Hidak és Szerkezetek Tanszék) – KORSZERÛ ACÉL ÉPÜLETVÁZAK AZ ÉPÍTÉSI PIACON Somogyi János marketing igazgató (Rutin Kft.)

– MEZÕGAZDASÁGI KÖNNYÛSZERKEZETES ÉPÜLETRENDSZER Tóth Ferenc tervezési igazgató (K-CORP Kft.)

A szervezeti változások másik iránya az érdekképviseletek elaprózódásához vezet. Ezek az új szövetségek, egyesületek mind szûkebb szakmai kört fednek le. Ez viszont az építõ- és építõanyag-ipar óriási mûszaki-gazdasági fejlõdésével magyarázható. Ehhez járul a piac kibõvülése, a multinacionális cégek megjelenése és uralkodása a hazai beruházásoknál, építkezéseknél. Ma már senki sem vitatja, hogy pl. egy szilikátbázisú, hagyományos építés vagy építõanyag-gyártás feladatai, problémái, szervezési módszerei, gazdasági–kereskedelmi tevékenysége egészen más felkészültséget, érdekképviseletet kíván, mint egy fiatal gyáriparra támaszkodó, könnyûszerkezetes, szerelt jellegû építés, ahol a cégek fémmel, mûanyaggal, üveggel stb. dolgoznak. Ezek ma már az építés minden területén megjelennek, mégis speciális, sajátos szakmai feladataik, gondjaik, szabványosítási, minõsítési követelményeik, minõségi elõírásaik vannak. Fentiek miatt vált önállóvá a MÉASZ Fémszerkezeti tagozata Magyar Könnyûszerkezetes Egyesületté, csakúgy, mint hat másik tagozat a saját szakmai területén. De a közelmúltban vált önállóvá az ÉVOSZ-ból az ALUTA, az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület, és az ÉVOSZ keretén belül az Elsõ Magyar Árnyékolástechnikai Szövetség. Kapcsolódik munkánkhoz az ÉVOSZ könnyûszerkezetépítõ tagozata, a Szárazépítési tagozat, valamint a 2004ben alakult Magyar Kapuszövetség és a már évek óta mûködõ Magyar Üvegipari Szövetség is. A MAGÉSZ-szel évek óta sikeresen együtt rendezzük ezeket a Fémszerkezeti konferenciákat. De az is lehet, hogy valakit kihagytam. De biztos, hogy fenti érdekképviseletekkel vannak közös gondjaink, problémáink mind szakmai, mind piacgazdasági, mind szabályozási területen. Például mindannyian rendszerint alvállalkozók vagyunk, kiszolgáltatva a generálkivitelezõnek, a gazdasági szabályozóknak, a fizetési morálnak stb. Együtt tudunk fellépni ezekben az ügyekben éppúgy, mint iparágunk zûrzavaros kormányzati képviseletében is. Együttmûködésre vagyunk „ítélve”, mert különben hatékonyságunk elenyészik ebben a kemény, embertelen világban. Példa erre a mai konferencia, amit véleményem szerint önállóan egyikünk sem tudott volna így megszervezni. Ennek tudatában kívánok sok


5

sikert az elõadóknak és remélem, hogy Önök is hasznosítani tudják az itt hallottakat. Használják ki a szünetet is tapasztalatcserére, mert ennyi „szakbarbárt” egy kupacban nem mindig találnak. Az elhangzott elõadásokat a „Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület” külön kiadványában megjelenteti.

MAGÉSZ ÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETE (2004. december 8.) Program: MEGNYITÓ Markó Péter elnök (MAGÉSZ)

Marczis Gáborné Dr. igazgató (Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés)

AZ ACÉLIPAR HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI Marczis Gáborné Dr. igazgató (Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés) VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS PORTÁL Gérnyi Gábor fõosztályvezetõ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

Ehhez járult minden termelõegységnél a finanszírozási költségek emelkedése, hiszen nemcsak az alapanyagokban álló pénz mennyisége nõtt meg, hanem a kereskedõk reakciójából fakadó fokozottabb azonnali pénzigény is. Ezekbõl a tényezõkbõl valamint a beszámolóhoz beküldött céges tájékoztatókból érdekes, de nem meglepõ alábbi következtetések vonhatók le:

Markó Péter megnyitója: Tisztelt Kolléganõk, Kollégák! Lassan ismét magunk mögött hagyunk egy évet, és a tavaly újjáválasztott elnökség úgy gondolta, célszerû lenne egy hagyományteremtõ eszmecserére tagságunkat összeverbuválni, melynek nem az lenne a célja, hogy az elnök elmondja, hogy hogyan áll a tagdíjfizetés és mik teljesültek a munkatervünkbõl, hanem az, hogy ha máskor nem is sikerült, akkor az év végén adjunk lehetõséget a szakma képviselõinek egy kötetlen baráti beszélgetésre, hogy gondjainkat, örömeinket, szakmai sikereinket, netalán tanulságos kudarcainkat egymással megvitathassuk. Ehhez vitaindítónak néhány gondolatot szeretnék fûzni. A hátunk mögött hagyott év, nyugodtan kijelenthetjük, nemcsak az elmúlt évek gyakorlatának, hanem a sokéves tapasztalatokon alapuló elõjelzéseknek sem felelt meg. Soha eddig nem fordult elõ gyakorlatomban, nyugodtan mondhatom, hiszen nem tartozom sajnos a fiatalabbak közé, az, hogy az elõzõ hónapok tényszámait nem lehetett alapul venni a kiadandó ajánlatok kalkulációinál.

• A nagyobb, ha ebben a szakmában egyáltalán létezik ilyen, akkor a tõkeerõsebbnek mondható tagvállalataink jól vették az akadályokat, legalábbis a termelési értéket figyelembe véve. • Ebbõl következik, hogy mint ahogy már Nyugat-Európában bekövetkezett, megindult a kisebb, nem specializálódott cégek tönkremenetele. • A visszaesõ magyar építési piac, és a csak szavakban létezõ infrastrukturális piac hiánya miatt szinte minden tagvállalatunk jelentõs exportnövekedésrõl számolt be. • Ez akár pozitív is lehetne, de nem szabad elfelejteni, hogy év elejéhez képest a forint az euróhoz képest mintegy 6,5%-kal erõsödött • Tehát összességében bizonyos vagyok abban, hogy tagvállalataink eredménye el fog maradni a tervezettõl.

Soha nem fordult elõ, hogy háromnegyed év alatt, azaz 2003 novembere és 2004 júliusa között a szerkezeti acélok ára akár lemez- akár melegen hengerelt termékek területén körülbelül 56%-kal, azóta pedig további mintegy 10%-kal emelkedjen. Ehhez járult, mindannyian emlékezünk a február–május közötti idõszakra, hogy tényleges választékhiány állt fenn. Ez az alapanyagár-emelkedés minden tagvállalatunkat jelentõs mértékben sújtotta, hiszen a szakmánkban jellemzõ hosszabb átfutási idõket figyelembe véve, a gyártóknak igen csekély mértékben volt lehetõségük az alapanyagköltségek növekedését továbbhárítani.

6

Balról: Szalai József (KÉSZ Kft.), dr. Papp Ferenc egyetemi docens (BME), Menyhárt Ferenc Ph. D igazgató (Dunafer Lemezalakító Kft.), Horváth Imre (Krause Kft.)


ságok, a bizonytalan teljesítési határidõk és a nagy ellenõrzési költségek miatt kezdenek visszafelé húzódni. Mindenesetre, saját tapasztalataim szerint, nem árt ma már óvatosnak lenni a fizetési feltételek és garanciák tárgyában, mert különösebben a kisebb nyugati cégek sem Grál-lovagok. A megnövekvõ feladatok teljesítésének fontos tényezõje a szakmailag képzett munkaerõ.

Balról: Keresztes László alelnök, Markó Péter elnök, Gérnyi Gábor fôosztályvezetô (GKM), Németh Attila elnök (EBSZ)

Jelenleg mindenesetre már megnyugtatónak hat, hogy az utóbbi idõben az alapanyagár-növekedés trendje a korábbiakhoz képest csökkenõ, de hogy senki se ringassa magát rózsaszín álmokba, elmondom, hogy Berlinben a Német Acélszerkezet-gyártók rendezvényén a vájtfülûek 2005 második félévére 1 euro/kg árat prognosztizáltak az S355ös szerkezeti acéloknál. Néhány szót szeretnék szólni a fizetési fegyelemrõl is. Szerintem és tagvállalataink szerint is, most itt válogathatnék a jelzõk közül, legyen elég ha azt mondom, jelentõsen romlott. Nem elég, hogy nagyobb pénzünk áll a termékekben, tisztelt vevõinknek az általuk aláírt szerzõdéseket eszük ágában sincs betartani. Az újonan behozott európai szabályozás szerint a számlalejárat után további 30 nap szankciómentes fizetési haladék került bevezetésre.

Nos, ezen a téren rendkívül nagy kihívásokkal kell szembenéznünk. A csatlakozó EU-s országok határnyitása után meg kell mondanom õszintén, hogy egyetlen ír, de még kassai hegesztõ sem jelentkezett munkára nálunk. A szakmunkásképzés romokban, igaz, eszperantó nyelvvizsgával rendelkezõ informatikusokból tele a padlás. Tehát kedves kollégáim, bármennyire elszomorító, amit mondani fogok, ha a szakma elöregedési tendenciáját is megnézitek, nem marad más választás, min rohamtempóban kiépíteni a saját szakmunkásképzõ mûhelyeket, addig, amíg egyáltalán lesz olyan gyerek, akit ide be lehet csábítani. Szövetségünk a szakmai színvonal fenntartása érdekében 2005 május elsõ hétvégéjén ismételten meg fogja rendezni a kétévente sorra kerülõ Acélszerkezeti napokat. Kérlek benneteket, hogy elõadások megtartásával és mindenekelõtt részvételetekkel segítsétek ezen rendezvényünk sikerét.

Tisztelt Kollégáim, az idei év nehézségeit eredményesen átvészelve, azokon megedzõdve, biztos vagyok benne, hogy 2005 feladatait szakmánk, szövetségünk eredményesen fogja abszolválni. Ehhez kívánok nektek és kedves családotoknak boldog ünnepeket, jó erõt, egészséget az új esztendõre.

Ugyanakkor a notórius nemfizetõk dörzsölik a markukat, mert még nem fordult elõ gyakorlatomban, hogy felszámolási eljárás véghezvitele esetén egy kanyiló fillért láttunk volna a pénzünkbõl. Ezen a téren mindenképpen szabályozási szigorításra volna szükség. Az export növekedése az utóbbi hetekben további akadályokkal néz szembe. Tagvállalataink döntõ többsége az EU-ba exportál, tehát számolnia kell az újmódi szigorított ÁFA-ellenõrzés chasflow romboló hatásával. Ismerve a magyar hitelpiac buktatóit, bizony nem kis feladat a cégek mûködõképességének fenntartása. A 2005. év kilátásait nézve már vegyesebb a kép. Elsõsorban az infrastruktúrában érdekelt vállalatok számára pozitív, hogy végre beindulnak (ha beindulnak) az acélszerkezetû hídépítések. A mennyiségeket ismerve itt biztosan lesz feladata jó néhány, minõségi követelményeket is teljesíteni tudó kis-közép vállalkozásnak. Az export volumene egyértelmûen növekedni fog, mert a nyugat-európai beszûkült gyártókapacitás miatt a fõvállalkozók egyre nagyobb mennyiségû ajánlatkéréssel árasztják el a magyar vállalatokat. Ehhez a képhez még az is hozzátartozik, hogy a távolabbi (értsd keletebbre) elbóklászott nagy nyugati cégek, a nagy szállítási távol-

Molnár József értékesítési igazgató (Lindab Butler Kft.) tartós külföldi szolgálat miatt egyelôre búcsúzik a MAGÉSZ-tagoktól. Mellette: Papp Zoltán igazgató (Rutin Kft.)


7

Dunaújváros

– Tel.: 25/413-934/32 • Fax: 25/411-620 • Mobil: 30/9392-273 E-mail: [email protected] Gyôr – Tel./fax: 96/415-506 • Mobil: 20/9274-245 Miskolc – Tel./fax: 46/533-490 • Mobil: 20/3334-905 • E-mail: [email protected] Szeged – Tel./fax: 62/559-988 • Mobil: 30/9654-864 • E-mail: [email protected] Százhalombatta – Tel.: 23/551-056 • Fax: 23/551-049 • Mobil: 20/377-1671 E-mail: [email protected] Bratislava (Pozsony) – SLOVNAFT finomító • Mobil: 00/421/905/739-547

AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ Ismét megjelentettük „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” pályázati felhívásunkat. A pályázati felhívásban megjelölt, majd 2005. március 1-jéig meghosszabbított beadási határidõig az alábbi pályamûvek érkeztek: 1. MÁV HÍDÉPÍTÕ Kft. – SPECIÁLTERV Kft:

SALGÓTARJÁNI TESCO GYALOGOS ÉS KERÉKPÁR HÍD

2. R&M TS KeMont Kft. (Alvállalkozók: KÉSZ Kft., RUTIN Kft., Behán Kft., Protec GmbH)

OLEFIN-2 BONTÓKEMENCÉK ACÉLSZERKEZETI SZERELÉSE

A nívós és nagyon gondosan összeállított pályázatokat bírálóbizottság véleményezi és ennek figyelembevételével a MAGÉSZ elnöksége dönt a díj odaítélésérõl.

ACÉLSZERKEZETI DIPLOMADÍJ A felsõfokú intézményekben kiemelkedõ színvonalon végzett mérnökök anyagi és erkölcsi támogatására alapított „ACÉLSZERKEZETI DIPLOMADÍJ” pályázatra az alábbi pályamunkák érkeztek: 1. Pécsi Tudományegyetem, Pollach Mihály Mûszaki Kar – Szalai Szabolcs:

ACÉLSZERKEZETEK SZILÁRDSÁGTANI VIZSGÁLATA VÉGESELEM ANALÍZISSEL

2. Dunaújvárosi Fõiskola – Minya Kornél:

SZÍNPADTÉR FELETTI RÁCSOS FÕTARTÓK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA

– Papp attila:

PÁROLOGTATÓ TARTÁLY TARTÓSZERKEZETÉNEK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA

3. BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke – Daróczi Viktória:

ACÉL KERETSZERKEZETI KAPCSOLATOK TERVEZÉSE

– Lendvai Anita:

VÉKONYFALÚ HIDEGEN HAJLÍTOTT SZELVÉNY OPTIMÁLÁSA

– Somoskõi Dávid:

KIÁLLÍTÁSI ÉPÜLET TERVEZÉSE

A bírálatok ismeretében a MAGÉSZ elnöksége dönt az egyetemi és fõiskolai díjak odaítélésérõl. A NÍVÓDÍJ és a DIPLOMADÍJAK átadására közgyûlésünkön – 2005. május 11-én – kerül sor.


9

Dr. Szabó Miklós okl. vegyészmérnök, ügyvivô Magyar Kerámia Szövetség

A SZAKMAI SZERVEZETEK HAZAI JOGI HELYZETÉRÕL LEGAL SITUATION OF PROFESSIONAL ORGANISATIONS IN HUNGARY A magyar közélet másfél évtizede tartó krízisének egyik súlyos jelensége a vállalati szféra, az úgynevezett „mezoszféra” helyzetének rendezetlensége. A fejlett gazdaságokban – így jellemzõen Nyugat-Európában is – a társadalmi munkamegosztás sajátos alakulatokat hoz létre. Ilyenek a makroszféra (a gazdaságirányítás szervezetei), a mezoszféra (közvetítõ, érdekérvényesítõ szervezetek) valamint a mikroszféra (gazdálkodó egységek). A mezoszféra szervezeteinek különösen fontos szerepe van a makroökonómiai szemléletû állami vezetés, valamint a közvetlen profitérdekeltségû mikroszféra egységei között szüntelenül és szükségképpen keletkezõ konfliktusok feloldásában. Ez a tevékenység egyszersmind participációt is jelent, tehát a legvalóságosabb értelemben is a demokrácia egyik közvetlen megvalósulási formája. Ez a társadalmi jelenség az ipar kialakulásával párhuzamosan megfigyelhetõ, Európában azonban különösen a II. világháborút követõ gazdasági fellendülés, majd a kezdõdõ integráció éveiben igen nagy hangsúlyt kapott, aminek eredményeként az érdekérvényesítõ szakmai szervezetek a kormányzati munka integráns részévé váltak. A mezoszférának ilyetén felértékelõdését fontos döntési folyamatok, események jelzik: – az integráció elõrehaladásával párhuzamosan jelentkezõ deregulációs, államtalanítási folyamat – a Maastrichti Szerzõdés a döntések széles körét decentralizálja (szubszidiaritás elve) – az EU-ban a nemzeti kormányok bizonyos döntési jogköreit az EUbizottság veszi át, így a döntésbefolyásolás eszköztárában fontos szerepet kapnak a nemzetiérdek-érvénye-

10

sítõ szervezetek, a szakmai szövetségek, a kamarák, természetesen a megfelelõ európai szervezetek csatornáin keresztül. Mindenesetre ez a kapcsolati rendszer igényli a rendszeres konstruktív párbeszédet, valamint a jogi szabályozáson alapuló partnerség tényleges megvalósulását egyfelõl a makroszféra, másfelõl a mikroszféra legitim képviselõi között. Nem kevésbé fontos a szakmai szervezetek e közhasznú tevékenységének legalább részleges normatív financiális támogatása. A gazdasági szféra társadalmi csoportjainak tevékenységét a magyar jogi szabályozás meglehetõsen inkonzekvensen, logikátlanul szabályozza. Amíg ugyanis egyfelõl egyes területeken, nevezetesen az úgynevezett hivatásrendi kamarák (mérnöki, építész, ügyvédi, orvosi stb.) esetében minden szakmára külön törvény született, addig a civil szféra tevékenységét mindössze két alapvetõ törvény szabályozza amelyek azonban sem szellemükben, sem a gyakorlatban egymáshoz nem illeszkednek, így lényegében nem tudják (vagy csak részben tudják) ellátni a rájuk háruló alapvetõ fontosságú gazdaságszervezõ funkciókat (iparági prognózisok, termékminõség, fejlesztési koncepciók, környezetvédelem, szakoktatás). A szakmai szervezetekre vonatkozó hazai jogszabályok közül az egyik az 1998-ban hozott, meglehetõsen kerettörvény jellegû, közismert nevén az „egyesülési törvény” (1989. évi II. törvény). Ez a jogszabály nem tesz különbséget az egyes társadalmi csoportok, vagy egyének közös kulturális, vagy hobbi igényeinek gyakorlására alkalmas szervezõdések és a gazdasági életben is konkrét, sõt meghatározó szerepet


betöltõ szakmai szervezõdések között. Jellemzõ, hogy e törvény alapján kell bejegyezni a pártokat, a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a szakmai (munkaadói) érdekérvényesítõ szervezeteket és valamennyi más civil szervezetet. A gazdaság területére vonatkozó másik, nagy jelentõségû jogszabály a kamarai törvény (1999. évi LXXI. törvény). A törvényhozó logikája abból indult ki, hogy a gazdaság érdekeinek megjelenítése és törvényi garanciája valóban feltétele a zavartalan belsõ kapcsolatoknak a gazdaság szférái között. Ez a feltétel igaz is lenne, ha konzisztens törvények szabályoznák ezt a társadalmi tevékenységet teljeskörûen. A pontosabb helyzetmegítéléshez gondoljuk át, hogy az európai gyakorlat szerint melyek a szakmai szervezetek fõ funkciói. • Általános szakmai érdekérvényesítés. • A szakma mûszaki szabályozása (szabványok, alkalmazási irányelvek). • A környezetvédelem szakmaspecifikus szabályainak elkészítése és ajánlása (BAT technológiai irányelvek). • Hatékony minõségvédelem eszköztárának meghatározása és koordinálása. • A szakma piaci helyzetének tanulmányozása és ebbõl a szakmai struktúra alakulására vonatkozó és általános piaci prognózisok elkészítése, ezeknek közzététele. • Szakoktatás országos szervezeteiben közremûködés, a szakmai továbbképzés szervezeti rendszerének kialakítása és mûködtetése. • Szakmai kommunikáció. Ezek a funkciók részben felfedezhetõk a kamarai törvényben.

Például:

16. § 9. §

(1) A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben a) elõmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlõdését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt – e célra fordítható – részét; d) közremûködnek az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmûködve a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást; (2) A gazdasági kamarák – külön törvények rendelkezései szerint – részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal öszszefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési elõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében. c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését g) minõsítõ és ellenõrzési rendszereket mûködtetnek a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával elõmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlõdéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fûzõdõ közérdekkel összhangban történõ kidolgozását; b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében – a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelõen – adatokat gyûjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.

(1) A gazdasági kamara alapszabályában – e törvény keretei között – meg kell határozni. d) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttmûködés módját és részletes szabályait. Jól látható, hogy az idézett pontokban jelentõs mértékû egyezõség található a szakmai szervezetek elõbbiekben felsorolt feladatkörével. Ilyen módon azonban feladatköri kettõsség alakul ki, amelyet egyik oldalról a kamarákra vonatkozóan a törvény szabályoz, más oldalról viszont a szakmai szervezetekre vonatkozó (egyesülési) törvény lakonikusan úgy fogalmaz, hogy: „(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl.” Továbbá: A kamarai törvény több esetben elõírja a szakmai szervezetekkel való egyeztetés kötelmét, de ennek szabályozását a kamara alapszabályába utalja. A kamarai alapszabály viszont jóllehet több helyen említi ezt a törvényben is elõírt kötelezettséget, de többnyire úgy fogalmaz, hogy : „szükség esetén”. Továbbá: a szervezetek kapcsolódási módjára vonatkozóan: 20. § (2) Az elnökségbe – ideértve az országos gazdasági kamara elnökségét is – a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretû vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretû vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fõvárosi) szervezetei egy-egy fõt delegálnak. Az elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának. Az elnökségbe delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. Továbbá: A kamarai törvény és a kamara alapszabálya részletesen elõírja a kamarai osztályok létrehozását,


amelyek részben szakmailag, részben funkcionálisan tagozódnak. Miután a kamara alapvetõen nem szakmai, hanem területi elv szerint rendezõdik, a szervezési elvekbõl sem, de a fent idézett törvényi elõírások szerint sem lehetséges a kamarai munkában a sokkal nagyobb mélységet igénylõ szakmaspecifikus problémasorok feltárása. Ugyanakkor – az EU tagjaként különösen – egyre nagyobb súllyal nehezedik a szakmai szövetségekre a bevezetõben felsorolt feladatok végrehajtása, amihez sem egyértelmû törvényi támogatással, illetve felhatalmazással, sem az ehhez legalább részben szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkeznek.

Mi lehet a megoldás? 1. Az egyesülési törvény felülvizsgálata és korszerûsítése, amelyben a pártok, munkavállalói érdekképviseletek, szakmai (munkaadói) szervezetek és az egyéb civil szervezetek szabályozását ugyanazon törvény keretei között, de különálló fejezetekben határozza meg. 2. Külön-külön törvényben szabályozza a jogalkotás a pártok, munkavállalói szervezetek, szakmai (munkaadói) szervezetek és a civil szervezetek szabályait. 3. Egy törvényben egyesítse a gazdasági kamarák és a szakmai (munkaadói) érdekvédelmi szervezetek tevékenységét. Van erre példa, ha nem is általános, de például Ausztriában és a szintén szomszédos Szlovéniában évtizedek óta így mûködik a gazdaság társadalmi szférája.

Javaslat: Az érintett szakmai szövetségeknek a megoldásra vonatkozó részletesebb javaslatokat akár törvényjavaslat mélységig ki kell dolgozni (ÉVOSZ, MÉASZ, MAGÉSZ, MGYOSZ, VOSZ, IPOSZ). A javaslatot a törvényhozás reguláris és más lobby csatornáin keresztül parlamenti döntésre kell eljuttatni. (Jellemzõ: a gépkocsivezetõ-oktatók saját hivatásrendi kamara létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot dolgoztak ki a közelmúltban.)

A hazai ipar szervezetei erre nem képesek?

11

Dr. Dutkó Lajos okl. kohómérnök, okl. hôkezelô szakmérnök ügyvezetô igazgató DUNAFERR Lôrinci Hengermû Kft.

A HAZAI ACÉLGYÁRTÁS HELYZETE A VILÁGTENDENCIÁK TÜKRÉBEN POSITION OF THE HUNGARIAN STEELPRODUCTION IN RELATION TO THE WORLD TENDENCIES A cikk a XXIV. Acélszerkezeti Ankéton elhangzott elõadás szerkesztett változata (BME 2004.11.16.) Áttekinti a közelmúlt acéltermelésének és felhasználásának drasztikus változásait, történeti visszapillantást ad a hazai acélipar háború utáni fejlõdésérõl és leépülésérõl valamint kísérletet tesz a 2005. év árainak alakulására.

This article is the edited version of the lecture given during the 24th Steelstructure Panel (BME 16th 11. 2004.) It reviews the drastic changes in steelproduction and use in the recent past, gives a historical background to the development as well as deterioration of the country's steel industry. It also aims at prognosticating the 2005 prices.

A világ acélgyártásában és felhasználásában az utóbbi években – de különösen 2003–2004-ben – rendkívüli változások következtek be:

A kisméretû magyar acélipar a 2004. évi privatizációja során követte e világtendenciát, és a Donbass-Duferco Konzorcium (kb. 11 mt/év acélgyártás) birtokába kerülõ DUNAFERR csoport, illetve DAM, jelentõs szellemi és anyagi háttérhez jutott. Jellemzõ, hogy a DAM hengerlésének újraindulását és a DUNAFERR Lõrinci Hengermû Kft. harmadik mûszakjának beindítását a Donbass biztosította alchevski féltermékkel.

• Megafúziók jöttek létre, és óriási méretû acélgyártó cégek alakultak ki, jelentõs versenyelõnyöket szerezve – – – –

a nyersanyagok beszerzésében, a piacok megszerzésében, befolyásolásában, a konjunktúra kihasználásban, az irányítási rendszerben.

• A legnagyobb cégcsoportok acélgyártási kapacitásai: – Mittal Steel kb. 60 mt/év (brit-indiai) – Arcelor kb. 43 mt/év (francia, spanyol, luxemburgi) – Posco kb. 30 mt/év (dél koreai) A világ acéltermelése 2004-ben meghaladta a néhány éve elképzelhetetlen 1000 mt-ás határt.

12

A világ acélfelhasználásának alakulása meghaladta az IISI 2003-as elõrejelzését. A rendszerváltozást követõen a korábbi 3,5–3,8 mt/év magyar acélgyártási kapacitás mintegy felére esett vissza, és – átmeneti visszaesés után – csak a DUNAFERR csoport tudta megtartani korábbi acéltermelési szintjét. A legfrissebb információk szerint 2005-ben a DAM-ban rövidesen megindul az acélgyártás, és így elérheti a 2,4 mt-ás szintet a magyar acélgyártás.


A világ és Magyarország acéltermelésének alakulása 1945. és 2004. között három, határozottan eltérõ szakaszra bontható: • 1945. és 1974. között: erõteljes, szinte egyenletes fejlõdés a jellemzõ, amelyek jelentõs beruházásokkal voltak biztosíthatóak. A növekvõ acéltermelési kapacitások jól szolgálták a II. világháború utáni újjáépítést, amelyben meghatározó szerepet játszottak a nyugat-európai országok, a szocialista országok és Japán. • 1975. és 1998. között: Ezen idõszakban megtört a fejlõdés lendülete, és erõs visszaesések, ciklikus acélipari válságok terhelték az iparágat. A túltermelési válságok csökkentésére a nyugat-európai országok szervezetten a kapacitások leépítésére intézkedéseket tettek, amelyek részeredményeket hoztak. Az 1990-es évek elején a volt szocialista országok egymást követõ politikai rendszer változásai és gazdasági válságai miatt általában felére esett vissza az acélfelhasználás, és ez nagy, kihasználatlan, felesleges acélgyártási kapacitásokat eredményezett. Az érintett kohászati üzemek állami támogatása megszûnt, nagy része felszámolásra került, leépült. • 1999-tôl napjainkig: A világ acélfelhasználása ismételten erõs, a korábbiaknál nagyobb ütemben nõ. A növekedés ütemére jellemzõ, hogy a kiváló nemzetközi szervezetek is alulbecsülték annak trendjét. A harmadik szakaszban markánsan megváltoztak az acéltermelõk regionális eloszlásai is. A világ acéltermelésében korábban szerény szerepet játszó Kína hihetetlen fejlõdése a döntõ változás, amellyel az összes acéltermelés mintegy negyedét, míg acélfelhasználásban mintegy 30%-át teszi ki részesedésük. India – a másik óriási népességû ország – szintén hatalmas fejlõdésnek indult, és acéltermelését egy évtized alatt csaknem megduplázta. Ha a két nagy ország mellett figyelembe vesszük Japán és Dél-Korea jelentõs acéliparát, hihetõ az elõrejelzés, amely szerint néhány év múlva a világ acéltermelésének 60–65%-át Ázsia fogja biztosítani.

gyarországi üzemek – különbözõ okok miatt – kényszerûen álltak. Sajnálatosan nõtt az import azon termékekbõl is, amelyeket pl. a DUNAFERR Csoport a teljes vizsgált idõszakban stabilan elõállított. Az import kisebb része csak az ún. technikai import, nagyobb részét a magyar és külföldi acélkereskedõk árelõnyök miatt hozták be. A magyar acélgyártók jól állják a versenyt az EU tagországaival, de védtelenek a déli és keleti EU-n kívüli acélimporttal szemben. A magyarországi acélárak – követve a világpiaci ármozgásokat – 40–70%-kal növekedtek, amelyeket az acélfelhasználók csak részben tudtak termékeikben érvényesíteni. A gazdaságossági gondok mellett a nagyobb feszültséget a likviditási gyengeségek okozták.

A magyarországi saját acélgyártás és acélfelhasználás sajátos negatív helyzetet mutat. A közel 2 mt-ás éves acéltermelésnek csak kb. felét értékesítik belföldön (0,9 mt), miközben a felhasználás 1995-tõl 2,4 mt/év-re nõtt. Ezt a mintegy 1,5 mt-ás évenkénti acéltermékigényt az import folyamatosan növekedve töltötte ki, és 2004-ben az import meghaladta a teljes felhasználás a 63%-át. Az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, hogy Magyarország nettó importõrré vált, amelyet részben indokol, hogy hosszú és visszatérõ idõszakokban az észak-ma-

Az acélfelhasználók legfontosabb kérdésére – mely szerint a következõ idõszakban hogyan alakulnak a magas acélárak – nagyon nehéz válaszolni. Ha áttekintjük az acélgyártáshoz felhasznált fontosabb alapanyagok ármozgását, némileg közelebb kerülhetünk a kérdés megválaszolásához.


13

A diagramokból jól látható, hogy az acélfelhasználás és acélgyártás drasztikus növekedése a kohászati alapanyagok árnövekedését indukálta. Az igénynövekedés nem csak az árakban jelentkezett, hanem különbözõ helyeken és idõben egyes termékekbõl hiány jelent meg, és egy-egy kohászati üzem átmeneti leállítását eredményezte. A legnagyobb acélgyártók hosszú távú (10–15 éves) vasércszállítási szerzõdéseket kötöttek (brazil, ausztrál, dél-afrikai) a bányákkal, illetve felvásároltak üzletrészeket. Mind a régi, mind az új tulajdonosok jelentõs bányanyitási fejlesztéseket indítottak el nagy költségekkel. Ércellátási szempontból kedvezõ helyzetben vannak az ukrán és orosz acélgyártók, így további ütemes fejlõdésük várható. Az elemzõk a két hatalmas ország – Kína és India – infrastrukturális valamint gazdasági fejlõdésével további

14

acélfelhasználás-növekedést prognosztizálnak. Ezt erõsíti a Kínában rendezendõ 2008-as olimpiára, illetve a 2010-es világkiállításra való felkészülés.

Az alapanyagokkal kapcsolatos információk és 2005. év eleji piaci tapasztalatok alapján árstagnálásra számíthatunk. Emellett élezõdik a hazai és import acéltermékek versenye, növekszik a minõségi elvárás, piacképességet erõsítõ fejlesztések indulnak be az acélkohászatban, amelynek megtérülési elvárásai is kizárják a jelentõs árcsökkenést a közeljövõben.

Hivatkozások: – MVAE vezetõinek elõadása – DUNAFERR Rt. vezetõinek elõadása – Nemzetközi piaci jelentések


Dr. Horváth Ákos mûszaki–technológiai fômérnök, fôtanácsos Kovács Mihály gyártástechnológiai vezetô Dr. Sebõ Sándor PhD, fôtechnológus Szélig Árpád fômetallurgus Dunaferr Rt.

A HEGESZTETT ACÉLSZERKEZETEK ALAPANYAGAINAK GYÁRTÁSI LEHETÕSÉGEI A DUNAFERR RT.-BEN PRODUCTION POSSIBILITIES OF RAW MATERIALS FOR WELDED STEEL STRUCTURES IN DUNAFERR HOLDING Az „Acélszerkezetek” címû szaklap számaiban nagy élvezettel olvastuk munkatársaimmal dr. Domanovszky Sándor úr színvonalas publikációit a HIDAKRÓL – csupa nagybetûvel –, mert csodálatos teremtményei a tudomány és korszerû technológiák összhangjának. A korszerû alapanyaggyártók oldaláról úgy éreztük, hogy az acélszerkezetek konstruktõrei nem használják ki azokat a lehetõségeket, amelyeket a mai technológiai színvonalunknak megfelelõ termékválasztékunkból reprodukálhatóan biztosítani tudunk. A publikációk hatására – talán a tervezõmérnököket is tájékoztatva – szeretnénk bemutatni a Dunaferr Rt.-ben gyártott azon melegen hengerelt szélesszalag és táblalemez acélminõségeket, amelyek a korszerû szerkezetépítés követelményeinek megfelelnek, továbbá a gyártási korlátainkat és a fejlesztési lehetõségeket. Bízunk benne, hogy az acélszerkezetek építése iránti igény nem csökken a jövõben sem, legyõzve az egyéb helyettesítõ anyagok versenytársait és így a dunaújvárosi és a többi hazai híd építésénél a nagy szilárdságú finomszemcsés anyagainkat is figyelembe veszik.

It has been a great pleasure to read Dr. Sándor Domanovszky's articles on BRIDGES – written by capitals –, since they are wonderful representations of the harmony of science and technology. As manufacturers of modern raw materials, we feel that the constructors of steel structures do not make enough use of the possibilities we can offer due to our present level of technology.

A KEZDET RÖVIDEN

tetésével, az üstmetallurgia, az LD konverteres acélgyártás és a folyamatos öntés bevezetésével lehetõség nyílt a korábbinál nagyobb tisztaságú acélok gyártására. A metallurgiai fázisok fejlõdésével párhuzamosan a hengermûben megszüntettük a mélykemenceparkot, két darab 8,5 m hosszú, brammák tolására alkalmas tolókemence épült, új elõnyújtósor és elõlemezcsévélõ (coil-box) telepítése, majd az 5 állványos készsor egy újabb állvánnyal és elektrohidraulikus vastagságszabályozással egészült ki. Az elmúlt évek fejlesztése a szalaghûtés korszerûsítése és egy új csévélõ berendezés 18 mm lemezvastagságig. Sajnos a tekercsdarabolási lehetõség megmaradt 12 mm vastagságig. [1], [2]. A technológiai lehetõségekkel összhangban fejlesztettük a növelt folyáshatárú acélminõségeinket – elsõsorban a csõalapanyagoknak. Az élenjáró acélmûvek csõacéljainak kémiai összetételét és fõ paramétereit az 1. táblázat tartalmazza. [3] [4]. A termékfejlesztésünk világszínvonalhoz viszonyított helyzetét jól érzékelteti a 2. táblázat. A két táblázat összehasonlításából kitûnik, hogy a Dunaferr kb. 10 év elmaradással követte a világszínvonalat.

A finomszemcsés, majd a mikroövözött acélok gyártását a spirálisan hegesztett csövek, a hajólemezek, úszódaruk és a nehézjármûvek igényei fejlesztették ki a 70-es években. A nagy szilárdságú acélok felhasználásának növelésére a T7es kormányprogramot dolgozták, ki melynek a BKG volt a gesztora. Az elsõ korszerû szerkezeti acélminõség dr. Verõ B. professzor által kifejlesztett MTA 50 jelû volt, melynek sem a gyártásához, sem a felhasználásához a szakemberek nem rendelkeztek kellõ tapasztalattal. A hazai jármûgyártás fejlõdési igényeire kifejlesztettük a DTQ36, DTQ42 és a DTQ46 finomszemcsés mikroötvözött acélcsaládot, a DAX 6 jelû nemesíthetõ jármûszerkezeti durvalemez-minõségeket, melyek lehetõvé tették és igényelték a finomszemcsés acélok tulajdonságainak és gyárthatóságának tanulmányozását, így a gyártásuk elméletileg is megalapozottá vált. A vertikális technológiánk folyamatos korszerûsödésével és specializálódásával, a korszerûtlen Siemens–Martin acélgyártás és a tuskóöntés megszün-

16

As a result of the articles – and may be as a source of information for designing engineers – we would like to introduce those steel qualities produced in Dunaferr Holding that meet the requirements of new designs as well as our limitations and development possibilities. We are hoping that the demand for steel structures will not decrease int he future, but would defeat other materials on the market and thus our materials would be taken into consideration as well, when building future bridges in the country.


1. táblázat: Élenjáró gyártók csõacéljainak kémiai összetétele és fõ paraméterei [3]

C

Mn

V%

Nb

Ti

Egyéb

%

%

%

%

%

%

N

0,18

1,40

-

-

-

-

N

0,18

1,40

0,12

-

-

0,015 N

Acélfajta

Technológia

1960

X52

1970

X60

Év

Pcm

ReH

DWTT

N/mm2

°C

Ütõ -20 °C J

0,26

360

-

-

0,27

415

-

-

X60

N

0,18

1,40

0,07

0,040

-

-

0,27

415

-

40

1975

X60

TM

0,12

1,40

0,03

0,040

-

-

0,20

415

0

60

1980

X70

TM

0,09

1,50

0,05

0,030

-

-

0,18

480

-20

80

1990

X70

TMCP

0,08

1,65

-

0,035

-

-

0,17

480

-20

80

X80

TMCP

0,07

1,85

-

0.045

0,02

0,15 Mo

0,18

550

-20

120

X65?

TMCP

0,05

1,35

0,05

0,050

-

-

0,13

450

-30

150

Pcm=C+Si/30 + (Mn+Cu+Cr)/20+Ni/60+Mo/15+V/10+5xB DWTT=>85% szívós töretarány a vizsgálati hõmérsékleten TM=termomechanikus eljárás TMCP=termomechanikus eljárás + gyorsított hûtés

2. táblázat: Csõacélok kémiai összetételének változása a Dunaferr Rt.-nél [5]

C %

Mn %

Si %

Smax %

Pmax %

Nb %

V %

CE max %

X42/1978

0,13–0,18

1,0–1,2

0,20–0,50

0,04

0,030

–

–

0,38

X42/1990

0,08–0,10

0,80–1,0

0,20–0,45

0,015

0,025

–

0,03–0,06

0,30

X42/2001

0,05–0,08

0,60–0,80

0,15–0,30

0,012

0,020

0,01–0,02

–

0,22

X52/1978

0,13–0,18

1,2–1,5

0,20–0,50

0,040

0,030

–

0,03–0,06

0,42

X52/1990

0,08–0,012

1,1–1,4

0,20–0,45

0,010

0,025

0,03–0,06

–

0,36

X52/2001

0,05–0,08

0,7–0,9

0,15–0,30

0,010

0,020

0,02–0,04

–

0,24

X65/1987

0,12–0,16

1,3–1,6

0,20–0,50

0,030

0,03

0,03–0,06

0,03–0,08

0,42

X65/1990

0,09–0,12

1,1–1,4

0,20–0,45

0,015

0,025

0,02–0,04

0,03–0,06

0,36

X65/2001

0,05–0,08

0,8–1,0

0,15–0,30

0,010

0,025

0,03–0,05

–

0,26

X70/2001

0,06–0,08

1,3–1,5

0,20–0,45

0,008

0,025

0,04–0,06

0,03–0,06

0,26

Acélminôség

SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A szilárdságnövelés legegyszerûbb eszköze a karbontartalom növelése. Ez a módszer az alakíthatóság és a hegeszthetõség romlását eredményezi. Ennek a módszernek a legismertebb mai minõsége az ASTM A 36. A 60-as évekig a magyar kohászatban is ez volt a szilárdságnövelés módszere (MSZ 500-as szabvány), majd a szilárd oldatos ötvözés alkalmazása (MSZ 6280). A mikroötvözés elterjesztésében úttörõ munkát végzõ kohász generáció érdeme a hazai spirálcsõ- és jármûgyártás fejlõdése (dr. Répási Gellért, dr. Horváth Aurél, hogy néhány nevet is említsünk). A mikroötvözés alkalmazása gyökeres változást hozott az alkalmazott hengerlési technológiánkban. Meghatároztuk a termomechanikus és normalizáló hengerlés fogalmát és megalkottuk a DVSZ 197:87 szabványt, mely az akkori hengerléstechnológiai lehetõségek melletti termomechanikus alakítással hengerelt acélokat tartalmazta. Ekkor még a felhasználók – sõt az élenjáró nemzeti szabványok sem ismerték ezeket a fogalmakat. A kazánleme-

zeknél a felhasználók makacsul ragaszkodtak a normalizáláshoz. Ebben a szabványkavalkádban üdvözítõ volt az EN 10025 és az EN 10113 megjelenése, melyek megerõsítették a termomechanikus és normalizáló hengerlés fogalmát. Ezért a Dunaferr a szabványok megjelenése után azonnal, még a honosítása elõtt beépítette a termékválasztékába. Az MSZ 500-89 szabvány szerinti gyártást a Dunaferr a már meglévõ korszerûbb szabványok miatt nem alkalmazta, noha egyes felhasználók makacsul ragaszkodtak az MSZ 500 elavult minõségeihez. Az EN 10149-es szabvány már a szerkezetépítõk minden vágyát tartalmazza élhajlítható kivitelben. Sajnos a gyártók oldaláról nem látszik a korszerû, jól alakítható acélok hazai felhasználása iránti igény megnövekedése most a hidak építésének korszakában sem. Az acélgyártás és a meleghengerlés folyamatos fejlesztése lehetõvé tette egy sor korszerû – szabályozott hõfokvezetésû – a termomechanikus és a normalizált állapotú végtermék hengerlését. [6] [7]. Ennek eredményeit a 3. táblázat mutatja be.


17

3.táblázat: Finomszemcsés, nagy szilárdságú acélcsaládok legmagasabb minõségei a Dunaferr Rt.-nél

Szabvány Hajólemez EN 10025 EN 10155 DASZ 210* EN 10113 EN 10028

DIN 17155 EN 10120 NFA 36-205 EN 10208 API SPEC 5L DIN 17172 SEW 092 DASZ 197* DASZ 216* EN 10149 EN 10137

Minõségjel

Minimális folyáshatár (MPa)

EH 36 N EH 36 TM S 355 K2G3 S 355 J2G3W D-COR-TEN 510 S 460 ML S 460NL P 355 GH P 460 NL2 P 460 ML2 19 Mn 6 P 355 NB A 52 L 485 MB X 70 StE 480.7 QStE 550 TM QStE 460 N DE 700 DE 460 NLC DE 550 MLC S 550 MC S 420 NC S 550 AL

360 360 355 355 355 355 355 355 460 460 360 355 360 485 485 480.7 550 460 700 460 550 550 420 550

* Vállalati szabvány

AZ ACÉL METALLURGIAI TULAJDONSÁGAINAK FEJLESZTÉSE Az acélgyártási folyamatokat úgy tervezzük, hogy a kémiai összetételt minél szûkebb határközben tarthassuk, minél tisztább acélt állítsunk elõ és az acélban maradó zárványok átalakítás után minél kisebb befolyást gyakoroljanak az acél felhasználhatóságára. A kis zárványtartalmú, tiszta acélok gyártási feltétele a dezoxidációs termékek mennyiségének és felszállási körülményeinek függvénye. A kis zárványtartalmú acél elõállítását az alábbi metallurgiai berendezések és eljárások teszik lehetõvé: • A konverter inertgázos átöblítése biztosítja az acél gáztartalmának (hidrogén, nitrogén) csökkenését és a zárványok felúszását. • A primer salakvisszazárás és vasoxidmentes szintetikussalak-adagolás. • Az üstmetallurgiai állomáson az alsó és felsõ argongázas kezelés a dezoxidációs termékek eltávolítását, a gáz- és zárványtartalom csökkenését eredményezi. • A folyamatos öntésnél alkalmazott zárt öntési lánc az öntés közbeni reoxidációt kizárja. Így biztosítható, hogy az acélok összes oxigéntartalmának átlaga 20 ppm alatti, a nitrogéntartalom átlag 40 ppm alatti legyen. Nagy tisztaságú acéltermék elõállításához szükséges még, hogy az üstmetallurgiai állomás után biztosítsuk, hogy az acél ne vegyen fel külsõ eredetû zárványokat,

18

melyek eltávolítására már nincs lehetõség. Ezen kérdésben ugrásszerû változást eredményezett a jó minõségû tûzálló szerelvények alkalmazása a folyamatos öntésnél. Az acélban maradó, viszonylag kis mennyiségû zárványok is kedvezõtlenül befolyásolhatják a termék tulajdonságait, ilyen pl. a MnS és az Al2O3. A morfológia változtatására általánosan elterjedt technológia az acélok kalciumos kezelése (1. ábra).

1. ábra: A kalciumos kezelés zárványmodifikáló hatása

A magas olvadáspontú, nagy határfelületi energiájú és felületi feszültségû Al2O3 hatása kalciumadagolással közömbösíthetõ, mivel a CaO – Al2O3 fázisdiagramból következõen alacsony olvadáspontú kalcium-aluminátok képzõdhetnek. A folyékony kalcium-aluminátok képzõdésekor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a kalcium szulfidképzõ is. Az oxidok morfológiájának átalakítása mellett a kalciumos kezelés a szulfid zárványok morfológiáját is megváltoztatja. A kalcium adagolásakor a megjelenõ kalcium-szulfid az aluminátokat burokként veszi körül. A képzõdõ zárványok morfológiáját az acélban lévõ kalcium/alumínium, illetve kalcium/kén arány befolyásolja. Eredményes kezelés esetén az acélban nem található önálló szulfidzárvány, hanem komplex gömb alakú kalciumaluminát, kalcium-szulfid zárványok, amelyek a hengerlési hõmérsékleten szilárd halmazállapotúak és nem alakíthatók. Egy ilyen oxidzárvány elektromikroszkópos képét és a zárványalkotók vonalmenti elemzését mutatja a 2. ábra. Az ilyen acéllemez izotrópszerû mechanikai jellemzõkkel bír. Az Acélmûben a növelt folyáshatárú, mikroötvözött acélok gyártásánál a CaSi-mal történõ kezelést bevált gyakorlatként alkalmazzuk. A CaSi-mal kezelt acélok alacsony, 0,01% alatti S-tartalmúak és kedvezõ a mechanikai izotróp tulajdonságuk. Egyes felhasználók a DIN 50602 szabvány K4 módszere szerinti zárványossági vizsgálatot kérték. Ezen vizsgálat eredményeként 20-as értékben maximalizálták a K4 értékét. A Ca-kezeléssel a zárványok nagyságát gyakorlatilag nem tudjuk befolyásolni. Megvizsgáltuk a CaSi-mal kezelt acéljaink zárványosságát a K4 módszer szerint. Az eredményeket a 3. ábrán adjuk meg. Mint látható, a nagyméretû Ca-aluminát zárványok miatt a K4 értékek is nagyok. Kísérleteket kezdtünk szintetikus salak alkalmazásával. A csapolás közben és végén adagolt CaO+CaF2+Al salakkeverékkel kedvezõ eredményeket értünk el úgy a kéntelenítés, mint a zárványosság terén. Az alacsony kéntartalom mellett elértük, hogy az acél DIN 50602 szab-vány K4 módszer szerinti zárványossága kisebb volt mint 20. A vizsgálat eredményei szintén a 3. ábrán láthatóak.


Próbaszám 676 S 2. ábra: A minta egy pontszerû oxid típusú zárványának elektronmikroszkópos felvétele

4. ábra: Normalizálva hengerelt próba ferritszemcséi (Nital, 500x) [9]

5. ábra: Termomechanikusan hengerelt próba ferritszemcséi (Nital, 500x) [9]

3. ábra: Szintetikus salakkal és CaSi-al kezelt acélok DIN 50602 szabvány szerinti K4 értékei

HENGERLÉSTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE Az alakítás A3 fölötti befejezõ hõmérsékletének a Tnr hõmérséklethez való viszonyától függõen az ausztenit szemcsék alakilag jelentõsen eltérõek. A Tnr hõmérsékletnél nagyobb befejezõ hõmérséklet esetén az ausztenit finom, újrakristályosodott szerkezetû, a Tnr hõmérséklet alatt viszont az újrakristályosodás elmaradása (nr index jelentése: no recrystallization) miatt az ausztenit alakított, hosszan elnyújtott szemcseszerkezetet mutat. A Tnr hõmérséklet értéke Jonas és munkatársai szerint az alábbi empirikus összefüggés alapján számítható °C-ban [8]:

A normalizáló hengerlés az ausztenit statikus újrakristályosodásának határhõmérséklete (Tnr) felett fejezõdik be, majd a szélesszalagot lehûtik a csévélés Ar1 alatti hõmérsékletére, így a normalizálással egyenértékû fémtani állapot érhetõ el. Ez az eredmény teszi lehetõvé a normalizálás, mint igen költséges hõkezelési mûvelet megtakarítását, vagyis hogy az így hengerelt szélesszalagot tekercs alakjában is a normalizált állapottal egyenértékû mechanikai tulajdonságokkal szállítsák. A termomechanikus hengerlés a Tnr hõmérsékletnél kisebb hõmérsékleten fejezõdik be, vagy teljes egészében

ott játszódik le. Így olyan fémtani állapot jön létre, amelyet utólagos hõkezeléssel nem lehet megvalósítani. Ezen az úton teljesen új acélfajták kifejlesztésére van mód. A kétféle hengerlési technológiával gyártott lemezek szövetképeit mutatja be a 4. és 5. ábra. Az így gyártott alapanyagok felhasználhatóságában is lényeges különbség van, normalizáló hengerléssel gyártott szalag a meleghengerlést követõ melegalakítás után is megõrzi eredeti mechanikai tulajdonságait, míg a termomechanikus hengerlésû acél garantáltan legfeljebb 570 °C-ig. A folyamatos technológiafejlesztõ tevékenység eredménye tükrözõdik belsõ szabványainkban is, melyeket megalkotunk, illetve módosítunk e tevékenység koronájaként.

Növelt követelményû, melegen hengerelt, finomszemcsés szélestekercs és táblalemez hegesztett szerkezetekhez (DASZ 197) A szerkezeti acélok minõségének javítását, a nemzetközi trendekkel egyezõen, a 4. táblázatban megadott adatokkal lehet bemutatni, melyben a DVSZ 197-87 számú, „Növelt követelményû, melegen hengerelt finomszemcsés szélestekercs és táblalemez hegesztett szerkezetekhez” címû szabvány, és annak korszerûsített változata, a DASZ 197-2004 kerül összehasonlításra. A táblázatból kitûnik, hogy az acélok kémiai összetételét a hegeszthetõségi, a képlékenységi, a szívóssági tulajdonságok javítása érdekében változtattuk.


19

4. táblázat: A DVSZ 197 szabvány egyes minõségeinek kémiai összetétele 1987-ben, és napjainkban [10]

Minõség

C

Mn

Si

P

S

Al

V

Nb

B

Mo

Ti

CE

DE360/1987

0,10

1,40

0,45

0,030

0,010

0,015-0,07

-

0,030

-

-

-

0,33

DE360/2003

0,08

0,90

0,45

0,020

0,010

0,020-0,06

-

0,055

-

-

-

0,23

DE420/1987

0,12

1,50

0,50

0,030

0,010

0,015-0,07

0,100

0,060

-

-

-

0,39

DE420/2003

0,08

1,00

0,45

0,020

0,010

0,020-0,06

0,035

0,035

-

-

-

0,25

DE460/1987

0,12

1,50

0,50

0,030

0,010

0,015-0,07

0,100

0,060

-

-

-

0,38

DE460/2003

0,08

1,00

0,45

0,020

0,010

0,020-0,06

0,030

0,035

-

-

-

0,25

DE550/1987

0,16

1,60

0,50

0,030

0,010

0,015-0,07

0,100

0,060

0,003

-

0,060

0,45

DE550/1989

0,16

1,60

0,45

0,030

0,010

0,015-0,07

0,100

0,060

-

-

-

0,34

DE550/2003

0,09

1,40

0,35

0,020

0,010

0,02-0,06

0,100

0,060

-

-

-

DE700/2003

0,08

1,70

0,50

0,025

0,010

0,020-0,06

-

0,060

0,005

0,40

0,070

0,40

5. táblázat: A DASZ197:2004 és a megfelelõ nemzeti és nemzetközi szabványok összehasonlítása

Megfelelô minôségek DASZ 197 DE 315 DE 340 DE 355 DE 380 DE 420 DE 460

EN 10113-3

EN 10149-2

SEW 092

BS 1449

–

S315MC

–

40 F 30

–

–

QStE 340 TM

–

S355MC

–

43 F 35

–

QStE 420 TM

–

S420MC

QStE 420 TM

46 F 40

S460MC

QStE 460 TM

50 F 45

S355 M S355 ML – S420M S420ML S460M S460ML

DE 500

–

S500MC

QStE 500 TM

–

DE 550

–

S550MC

QStE 550 TM

60 F 55

DE 650

–

S650MC

QStE 650 TM

65 F 55

DE 700

–

S700MC

QStE 690 TM

75 F 70

A C- és Mn-tartalom csökkentése, a mikroötvözõk alkalmazása, valamint a szabályozott hõmérsékletvezetésû hengerlés bevezetése a 5. táblázat alapján világpiaci követelményeknek megfelelõ minõséget eredményezett [10]. A modern hengerlési technológia az alakítás mértékének, az alakváltozási sebességnek, az újrakristályosodási folyamatoknak és a fázisátalakulásoknak kézbentartásával biztosítja a késztermékek mechanikai jellemzõit, jó belsõ szerkezetét. Az anyagtulajdonságok szabályozásánál határozottan széjjel kell választani a termomechanikus és a normalizáló hengerelési eljárást. Ezt a határozott szétválasztást is tükrözi a 4. táblázat, melyben az 1987 évszámmal jelzett összetételek még normalizáló hengerléssel is biztosítják a mechanikai tulajdonságokat, a 2003. évszámmal jelzettek pedig csak a korszerû termomechanikus hõmérsékletvezetés mellett [10]. Igen nagy eredménye fenti munkának a 650 N/mm2 és a 700 N/mm2 garantált folyáshatárú acéltípus kifejlesztése, de erre itt nem kívánunk kitérni, mivel egy másik pályamû keretében részletesen ismertetjük ezt a munkát.

20

Melegen hengerelt tekercsek és táblalemezek plazma- és lézervágás céljára (DASZ 216) A DASZ 197 szabvány acéljainak kifejlesztése során szerzett gyártási tapasztalatokra építve fejlesztettük ki a lézerés mikroplazmavágásra alkalmas, minimális belsõ feszültséggel rendelkezõ acélcsaládot, amely Industria különdíjat és Magyar Minõség Háza díjat nyert. A lézerrel vágható acélok tulajdonságait a DASZ 216-ban határoztuk meg. Az itt felsorolt acélminõségek minden vonatkozásban megfelelnek a DASZ 197-2004 szabvány minõségeinek, kivéve a Si-tartalmat, mely a lézerrel való vághatóság biztosítása érdekében maximum 0,04% lehet. A lézervágásra alkalmas termékcsaládunk a termomechanikus és a normalizáló hengerléssel elõállított mikroötvözött acélok teljes körét tartalmazza, és megfelelnek a legkorszerûbb nemzeti és nemzetközi szabványokban lévõ minõségeknek. Ezen acéltípus kifejlesztésénél egy sor követelményt kellett teljesíteni, amelyek közül néhányat felsorolunk: – szûk kémiai összetétel határok biztosítása,


– – – – –

alacsony P- és S-tartalom, maximum 0,03% Si-tartalom, a lemezek belsõ feszültségmentessége, jó élhajlíthatóság, a táblalemez megtûrt síkeltérése maximum 4 mm, 420 N/mm2 folyáshatár fölötti acéloknál 5 mm, – a mérettûrés az EN 10051 szabványban a megfelelõ szilárdsági fokozathoz tartozó tûrésmezõ 50%-a.

Felhasznált irodalom jegyzéke [1] Dr. Hanák János: Szerkezeti acélok tulajdonságainak javítása mikroötvözéssel és a gyártási jellemzõk tudatos változtatásával; Kandidátusi értekezés Dunaújváros, 1988. [2] Dr. Horváth Ákos és társai: Az új csévélõ üzembe helyezésével kapcsolatos technológiafejlesztõ tevékenység; MÜFA-zárójelentés, Dunaújváros, 1999. [3] Niobium Products Company GmbH.: Thermomechanically Rolled Flat Products; Niobium Information No 9/95. [4] Niobium Products Company GmbH.: High Strength Steels for Construction Engieering; Niobium Information No 16/98.

[5] Dr. Szücs László, dr. Horváth Ákos, Lukács Péter, Sebõ Sándor, Szélig Árpád: Nagy tisztaságú nióbiummal mikroötvözött acélcsalád gyártásának megvalósítása a Dunaferr Acélmûvek Kft.-nél; Dunaferr Rt. Mûszaki Gazdasági Közleményei [6] Dunaújvárosi Fõiskola Anyagtudományi és Kohászati Intézet: Korszerû acéllemezeket alakító és megmunkáló eljárások mai korszerû gyakorlata és fejlõdése; Tanulmány, Dunaújváros, 2001. [7] Niobium Products Company GmbH.: Fundamentals of the Controlled Rolling Process; Niobium Information No 7/94. [8] Dr. J.J. Jonas: Elõadás a Hengerész Konferencián; Ózd, 1993. [9] Dr. Gácsi Zoltán–Dr. Csepeli Zsolt: Normalizálva és termomechnikusan hengerelt acél szélesszalagok szövetszerkezetének sztereológiai jellemzése, DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények, 2002. 1. szám pp. 13–18. [10] Dr. Horváth Ákos, dr. Szabó Zoltán: Hogyan tud a megfelelni a Dunaferr Rt. a következõ évtized feldolgozóipari követelményeinek. A Dunaújvárosi Fõiskola Közleményei; Dunaújváros, 2003.

KÖNYVISMERTETÔ A régi és az új

ERZSÉBET HÍD tudományos ülés elôadásainak gyûjteménye

Szerkesztette és sajtó alá rendezte: Dr. Domanovszky Sándor

Beszerezhetô a MAGÉSZ titkárságán: 1161 Budapest, Béla u. 84. Tel./fax: 405-2187, mobil: 30/9460-018 e-mail: [email protected] Ára (bruttó): 2900 Ft/db

A száz esztendeje felavatott budapesti Erzsébet lánchíd bizonyosan a magyar hídépítô mérnökök minden idôkre szóló csúcsteljesítménye volt. Átadáskor, 1903. október 10-én, 290 m-es fesztávjával nemcsak Dunarekorder és az egyetlen Duna-híd, amely mederpillér nélkül hidalta át a folyamot, hanem – a lánchíd kategóriában, 23 éven át – világrekorder is volt. Mindezeken túl 11 170 tonna önsúlya a mai napig hazai rekord. A 2003. október 10-én rendezett jubileumi tudományos ülés alkalmat adott arra, hogy az 1945. január 18-án felrobbantott lánchidat – a 40 éve átadott új Erzsébet kábelhíddal együtt – a szakmának méltó módon bemutassuk. Ez a kötet csupán a tudományos ülésen elhangzottak megörökítésére szolgál, de – mind a tartalom mind pedig a tipográfia színvonalának tekintetében – többet nyújt annál, mint amit egy szokványos konferenciakiadványtól elvárunk. Egyrészt a rendezvény elôkészítése során jelentôs volumenû, igen értékes – megörökítésre feltétlenül érdemes – anyag gyûlt össze, másrészt – a szponzorok jóvoltából – lehetôség adódott annak igényes formában történô megjelentetésére. A szerkesztô az elhangzott elôadások közlésén túl „Függelék”-ben adja közre azokat a kiadványokat és dokumentumokat, amelyek az utókor számára a késôbbiekben talán sohasem lesznek elérhetôek. A kiadvány esztétikus megjelenésével, múzeumokból, levéltárakból, és az építôk gyûjteményébôl felkutatott képekbôl, írásokból összeállított igényes tartalmával, már eddig is méltón keltette fel nemcsak az acélszerkezeti – és a hídépítô szakma figyelmét. „Minden magyar embernek, de kiváltképp a hidász társadalomnak kötelessége ismerni, illetve megismertetni e két rendkívüli alkotást.” – írja a szerkesztô. Ezzel bocsátjuk útjára ezt a páratlanul szép és értékes kiadványt, amely üzleti partnereknek a legszebb ajándék.


21

Boross Péter Zoltán fõtechnológus Dunaferr Lõrinci Hengermû Kft.

A 460 MPA FOLYÁSHATÁRÚ ACÉLLEMEZEK GYÁRTÁSA PRODUCTION OF STEELSHEETS WITH 460 MPA LIQUID LIMIT A Lõrinci Hengermûben a 90-es évek elején kezdôdtek a kísérletek 460 MPa minimális folyáshatárú acéllemezek gyártására. A gyártástechnológia kifejlesztése és bevezetése 1998 II. felévére tehetô. Az elsô években a rendelések lassan növekedtek a mai 800–1000 t körüli értékre. A 460 MPa folyáshatárral rendelkezô acéllemezek gyártása – biztonsággal – kemencében normalizálva történik a Lôrinci Hengermûben. A mellékelt táblázatok a gyártható méreteket, valamint az elmúlt 3 évben gyártott mennyiségeket tartalmazzák.

Experiments to produce steelsheets with a minimum of 460 MPa liquid limit started during the '90s in the Lõrinci Rolling Mill. Developing and introducing of the production technology can be dated to the second half of 1998. The orders have been slowly increasing to the present amount of roughly 800–1000 tons. The production of steelsheets of 460 MPa liquid limit is done safely in furnaces in the Lõrinci Rolling Mill.

1. táblázat: Maximális szélességekhez tartozó lemezhosszak

2. táblázat: Maximális hosszakhoz tartozó lemezszélességek

The tables below contain the possible sizes and the amount of orders during the past 3 years.

Vastagság (mm)

Szélesség (mm)

Hossz (mm)

Vastagság (mm)

Hossz (mm)

Szélesség (mm)

12 14 16 18 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

1500 1600 1700 1800 2000 2200 2400 2400 2400 2400 2400 2400 2400 2400 2400 2400 2400

6000 8000 8000 8000 10000 9000 7800 6700 5800 5100 4500 4100 3700 3400 3100 2900 2700

12 14 16 18 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

6000 8000 8000 8000 10000 10000 10000 10000 10000 10000 9000 8000 7300 6700 6200 5800 5400

1500 1600 1700 1800 2000 2200 1800 1550 1350 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200 1200

3. táblázat: Az elmúlt három évben gyártott acélmennyiségek (tonna)

2002

2003 25,4 5,9

P460N P460NH P460NL1 P460NL2 QStE460 S460N S460NL StE460 TStE460

484,9 36,5 439,5 23,9

5,7 15,0 394,8 9,2 139,2 5,7

Σ

1008,3

600,9

23,5


2004 5,0 78,1 6,1 541,3 21,6 184,3 836,4

23

Somogyi János marketingigazgató Rutin Kft.

MI VOLT ELÕBB, A TYÚK VAGY A TOJÁS? (GONDOLATOK AZ ACÉLÁRRÓL) WHAT HAS BEEN EARLIER CHICKENS OR EGGS? (THOUGHTS ABOUT THE PRICE OF STEEL) A cikk a 2004. évben tartott 8. sz. Fémszerkezeti Konferenciáján Somogyi János által tartott elõadást tartalmazza, melyben a szerzõ a hirtelen globális acélár-emelkedés okait kutatja; és az alábbi gondolatmenettel arra próbál választ keresni, hogy vajon az acélipar globalizációja az alacsony árak következtében jött-e létre, illetve indult-e el, vagy pedig a világ másik felén lévõ új versenytársak megszületésének okán, a kínai piacok óriásainak kialakulása miatt, kellett-e a tõkekoncentráció, amihez alacsony acélárakra volt szükség?

The article contains the presentation of János SOMOGYI held at the 8th Steel Structure Conference in 2004, in what the writer tries to seek for the reasons of the sudden global steel-price increase; and with the help of the thoughts hereunder he tempts to answer the following question: whether the globalisation of the steel industry came into existence, or rather started off, on the account of the low prices, or was the concentration of capital requirement for the cause of new competitors coming into existence on the other half of the World, for the formation of the Chinese markets' giants, to what low steel-prices were needed?

2004.11.30-án a Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület (MKE) a Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építõk Szövetsége (MAGÉSZ) valamint az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) rendezésében került sor a 8. sz. Fémszerkezeti Konferenciára, melyen meghívott elõadóként volt szerencsém a MAGÉSZ felkérésére egy elõadást tartanom „Korszerû acél épületvázak az építési piacon” címmel. Bevallom õszintén, nem volt szándékomban olyan elõadást tartani, amit a hallgatóság már többször hallott, vagy tán mindennapi tevékenységünk során a gyakorlatban már rutinszerûen alkalmazott mûszaki vagy gazdasági problémákat feszeget. Ezért arra gondoltam, hogy eltérek némileg a címben sejtetett „szárazabb” mûszaki tartalomtól, s inkább arról a problémáról beszélek, mely a 2004-es esztendõben mindannyiunkat – akik az acéllal, mint munkájuk meghatározó anyagával élik életüket – foglalkoztatott. Rögtön a közepébe vágva, a következõ két kijelentõ mondat adja a téma lényegét: 1 t acéllemez ára 2003 októberében 300 USD volt. 1 t acéllemez ára 2004 októberében 600–650 USD volt. Óriási jelentõségû feszültség van a számok között. Ha a világ acél termelésének alakulását nézzük (1. ábra). látható, hogy röpke harminc év alatt a globális termelés megduplázódott, s a trendet figyelve a bõvülés mértéke a jövõben sem fog csökkenni. Sokat hallani különbözõ forrásokban az okokról, s szinte mindenhol egységes a vélemény: a fõ okot Kínában kell keresni.

24

1. ábra

Ez nyilvánvaló is, ha arra gondolunk, hogy amíg 30 évvel ezelõtt az átlag kínai kerékpárral járt (10–15 kg/db), addig ma már az átlag kínai autót szeretne vezetni, ha kicsit is, de az acélfelhasználást tekintve ez kb. minimum az 50–60szorosát igényli. Nézzük ezt meg közelebbrõl (2. és 3. ábra)! Az utóbbi 8 évben a kínai GDP több mint megkétszerezõdött, s bizony az acél termelése is több mint a kétszeresére nõtt. Ezzel Kína ma már az éves globális termelés kb. 25%-át adja! Viszont 30%-át fogyasztja! Vagyis minden harmadik kilogramm acél ma már Kínában kerül felhasználára. Ebben a két növekedési trendben szinte semmi lényeges eltérés nincs (nincsenek stagnálások vagy esetleges visszaesések). Pont ez az ún. „túlfûtött” kínai gazdaság gondja, hogy nincs idõ a konszolidációra, mert minden fut, sõt rohan.


2. ábra

4. ábra

3. ábra

5. ábra

A 4. ábrán viszont egy érdekes trendet látunk. Ez az ábra a globális acélár változásának görbéjét mutatja, szintén az elmúlt 8 évre vetítve. Olvashattuk az elemzõk írásait arról, hogy az acélár változásában ciklikusság figyelhetõ meg, s mint egy szinuszhullám hol lent, hol fent található. Miért akkor a nagy csodálkozás? – tehetjük fel a költõi kérdést.

Nos megfigyelhetõ, hogy az 1999-ben még 20 legnagyobb amerikai és európai cégbõl 2003-ra már csak 7-et számolhatunk meg. Egyszerû felvásárlások, csõdök következtében történt felvásárlások, s privatizációval történt terjeszkedés jellemzi ezt az igen alacsony acél árszinten zajló idõszakot. Sõt, a korona még csak eztán jön: Megalakul a MITTAL Steel, a világ legnagyobb gyártója közel 70–80 millió tonna kapacitással, annyival, mint a nyugat-európai acélmûvek termelése 2003-ban összesen. Persze ez még nem a világuralom, hisz ne felejtsük el: Kína éves termelése 2005-ben el fogja érni a 300 millió tonnát! Most már csak egy kérdésre kellene válaszolnunk:

Nos valóban, ha jobban megnézzük, ez a ciklikusság el is akart indulni úgy 1999–2000 körül, emelve az acélárak szintjét, de megtorpant. MIÉRT? – merül fel a jogos kérdés, mert HA nem torpant volna meg, talán nem tör ránk ily hirtelen az acélár-emelkedés, hanem kissé lassabban lefuttatva szinte ugyanoda juthattunk volna, ahol most is vagyunk. MI indokolja hát ezt a „szabálynak ellentmondó” megtorpanást, mikor – s nézzük meg még egyszer a 2. és 3. ábrát – a világon nem történt olyan eget rengetõ válság (a permanens olajválságot leszámítva), ami miatt ilyen robbanásszerûen kellett, hogy az acélár elinduljon a mai szintjére. Talán az egyik megoldás az alapanyagok hiánya – mondták… Mai szemmel (s ez már lehet 2005 februárjának közepe), ezt a stabilizálódottnak tûnõ acélárat figyelembe véve, ez gyenge kifogásnak tûnik, hisz csekély a valószínûsége, hogy fél év alatt – mert csak ennyi kellett ahhoz, hogy duplájára nõjön az ár! – sikerült annyi bányát nyitni, hulladék vasat elõteremteni, szállító kapacitást gyártani, hogy az ár stabil maradhasson. Hisz az acéltermelés változatlanul növekszik, s nem stagnál, ami az árstabilizációt indokolhatná. Talán közelebb kerülünk az igazsághoz, ha az 5. ábrán megnézzük, hogy mi történt azonos idõszakban – tehát 1999. és 2003. november–december között – a világ vezetõ acélipari cégeivel.

Mi volt elõbb a tyúk vagy a tojás? Az acéliparra fordítva: Vajon az alacsony árak következtében jött létre (vagy inkább csak elindult?) az acélipar globalizációja, vagy mivel a kínai piacon óriások kezdtek létrejönni, ezért alacsonyan kellett tartani az acélárakat, hogy a tõkekoncentráció a világ másik felén is létre tudjon jönni? Jóslásokba bocsátkozni persze nehéz, de biztosan kijelenthetõ, hogy a létrejött multiknak a magasan tartott acélár létfontosságú érdeke… legalábbis az újabb egyesülési hullámig. Lehet, a választ soha nem tudjuk meg…. Egy viszont biztos, mi magyarok a magunk kb. 100–120 000 tonna éves felhasználásával, még akkor is ha van egy Dunaújvárosunk, sem tudunk nem hogy érdemben, de egyáltalán beleszólni eme folyamatokba. Viszont talán megéri egy kicsit körbenézni, hogy mi történik a világban, s akkor jobban megértjük majd a hazai piaci mozgásokat is.


25

Dr. Medved Gábor nyugalmazott egyetemi tanár – Kumamoto Egyetem, Japán fômérnök – Nemzeti Autópálya Rt.

ACÉL HIDAK A TÁVOL-KELETEN STEEL BRIDGES IN THE FAR EAST A Nemzetközi Híd- és Szerkezetépítési Egyesület (IABSE) Kínában, Sanghajban rendezte szimpóziumát 2004 szeptemberében. Ennek révén a magyar delegációnak módja nyílt benyomást szerezni a rohamosan fejlõdõ kínai acél hídépítõ iparról, amely hatalmas szerkezeteket épített az utóbbi évtizedben. A világ legnagyobb hídjai között számos kínai alkotás található. A kínai látogatást követõen rövid tanulmányutat tettünk Japánban Osaka térségében is, ahol acélszerkezeti üzembe és kábelgyárba látogattunk, felmentünk a világ legnagyobb függõhídjának pilonjába, valamint további szép és érdekes hidakat csodáltunk meg.

The International Association for Bridge and Structural Engineering (IABSE) organized its symposium in Shanghai, China, in September 2004. Thus the Hungarian group of engineers was able to get impression of the fast developing Chinese steel bridge building industry, which built up huge structures is the last decade. There are many Chinese achievements among the world's biggest bridges. After visiting China, we maid a short study tour in Japan, in the region of Osaka, where we visited a steel bridge and a cable workshop, climbed the tower of the world's biggest suspension bridge, and saw some other interesting and nice-looking bridge structures.

BEVEZETÉS

üregekkel legalább 600 évvel megelõzte az európai szegmensívû boltozott hidakat (1. ábra). A kínai hidászok közelmúltbeli szakmai eredményei még nem eléggé közismertek, pedig méltóak e hatalmas országhoz. Ezt a teljesítményt ismerte el a Nemzetközi Híd- és Szerkezetépítési Egyesület (angol rövidítéssel IABSE) is, amikor a 2004. évi szimpóziumának megrendezését az IABSE kínai nemzeti bizottságára és a Sanghajban mûködõ Tongji Egyetemre bízta „Nagyvárosi lakókörnyezet és infrastruktúra” tárgykörben. A szimpózium nagyon sikeres volt. 44 országból 518 szakember vett részt rajta, ez a kísérõkkel együtt csaknem hétszáz személyt jelentett. Természetesen a legtöbben, 174-en Kínából vettek részt, Japánból 70-en, Németországból 39-en, az USA-ból 36-an. A résztvevõk között huszonkét magyar is volt. A szimpózium kiadványába 232 dolgozatot vettek fel, ezek között egy magyar található. A magyar hidászok egy része Peking, Sanghaj, Xian, Hong Kong után Japánba, Osaka térségébe is ellátogatott. A következõkben ennek a tanulmányútnak a tapasztalatait foglaljuk össze.

A kínai kultúra történelmi fejlettsége közismert, több korai felfedezésükkel megelõzték Európát, elég csak a papírra, a nyomtatásra, a puskaporra stb. hivatkozni. Hídépítések terén kering egy legenda egy csaknem kétezer éves lánchídról, de ennek a létezését a kutatások nem igazolták. Ezzel szemben valós tény az Anji híd, avagy Zhaozhou híd megépítése 591–599 között Hebei provinciában. A 37,02 m támaszközû, 7,23 m nyílmagasságú, 9,0 m szélességû szegmens boltozatú kõhíd a boltozat feletti takarék-

KÍNÁBAN LÁTOTTAK

1. ábra. A kínai Anji híd

26

Kína minden városában intenzív építkezések folynak. Pekingben és Sanghajban is toronydaruk erdeje látható szinte mindenütt. Pekingben két közlekedési csomópontot is meglátogattunk, az egyiknél (a jövendõ olimpiai falu közelében) a közelmúltban készült el a vasbeton szerkezetû felüljáró, a másiknál még építés alatt volt. Itt a fõ áthidaló szerkezetet elõregyártott beton szegmensek ragasztás utáni összefeszítésével, konzolos szabadszereléssel kívánták építeni, és éppen a szerelõhidat helyezték üzembe. Sanghaj fõ nevezetessége jelenleg a Lupu híd, a Huangpu folyón 2003-ban elkészült hetedik híd, amely az észak–déli közlekedési fõtengely része. A meder feletti szerkezet süllyesztett pályás acél ív, amely 550 méteres


2. ábra. A sanghaji Lupu híd vázlata

3. ábra. A Lupu híd nézete a pálya vonalában

4. ábra. A Lupu híd alulnézete a partról (a rálátást a hajógyár zavarja)

középnyílásával a legnagyobb a világon (2. ábra). A szélsõ nyílások 100 méteresek, és ugyancsak 100 m az ív nyílmagassága. Az ívhídhoz vasbeton feljáróhidak csatlakoznak, a híd teljes hossza 6000 m. A szekrény keresztmetszetû acélív magassága a középnyílásban 6–9 m között változik, a 40 m széles (kétszer három forgalmi sávos, 3. ábra) pályaszerkezet középen nyitott, amit az ívek vonalában két 2,70 m magas szekrénytartó szegélyez (4. ábra). A szekrénytartókat mindkét oldalon 28 db, páros kialakítású kábel függeszti fel az ívekre. A 20 000 tonnás vízszintes ívnyomást 2x4 db, 760 m hosszú, a pálya vonalában szabadon vezetett kábel veszi fel. A hidat 900 mm átmérõjû acél csõcölöpökre alapozták. Az ívet konzolosan szabadon szerelték, ideiglenes ferde kábelekkel acél pilonokra függesztve. Az ív és a pálya helyszíni illesztéseit hegesztve készítették. Sanghajban két ferdekábeles híd is említést érdemel. A Yangpu hidat 1993-ban építették (5. ábra). Középnyílása 602 m, ezzel az építése idején világelsõ volt, ma „csak” ne-

gyedik. Megjelenése a nem túl szerencsés oldalarányú, magasított gyémánt alakú pilonjaival nem különösebben esztétikus, de a nagysága tiszteletre méltó.

5. ábra. A sanghaji Yangpu híd


27

6. ábra. A sanghaji Xupu híd

A másik a Xupu híd, amelyet 1997-ben helyeztek forgalomba (6. ábra). A híd támaszköze 590 m, ezzel az építésekor a világon a negyedik volt, azóta eggyel hátrébb lett sorolva. Esztétikailag ez sem kiemelkedõ, de az ipari környezete sem. Esztétikai szempontból is kiemelkedõ a Nanjing-i (Nanking) 2. sz. Yangtze (Jangce)-híd (7. ábra) Jiangsu provinciában. A 628 m középsõ támaszközû ferdekábeles hidat 2002-ben helyezték forgalomba 2x3 forgalmi sávval. Támaszköze alapján jelenleg harmadik a világon. Ugyanitt épül már a 3. sz. Yangtze-híd, ennek az összes hossza 15,6 km lesz. Magyar szemmel ez tekintélyes hossz, de Kínában lesz nagyobb is: Építés alatt áll a Runyang Yangtze-híd, amelynek az összes hossza 35,66 km lesz. Része lesz egy 1490 m középnyílású függõhíd és egy ferdekábeles híd 176+406+176 m nyílásokkal. A hidat 2005ben tervezik befejezni. A függõhidak között meg kell említeni a Jiangyin Yangtze-hidat Jiangsu (Csiangszu) provinciában (kép a címlapon). Középnyílása 1385 m, ezzel a világon a negyedik legnagyobb. 1995–99 között építették. Jelenleg egy 1650 m középnyílású függõhíd tervezése folyik, amelyik

egy másik tartományban épül majd. A Jiangyin Yangtzehidat nem láttuk, de Hongkongban a Tsing Ma függõhídon mentünk a repülõtérre (8. ábra), ennek a középnyílása csak 8 m-rel kisebb (1377 m), viszont az alsó szintjén vasút közlekedik, így a világ legnagyobb vasúti függõhídja. Hongkong politikai és gazdasági státusza különleges (az ország más részébõl ide útlevél kell), így az már nem is meglepõ, hogy ezen a területen megtartották az angolok által bevezetett bal oldali közlekedést. Hidász szakmai szempontból még nevezetesebb lesz a terület a jövõben: lezárult a Stonecutters híd tervezése, megindult az építése. Ez az elsõ ferdekábeles híd, amelynek a támaszköze meghaladja az 1 km-t: pontosan 1018 m, amellyel túlszárnyalja a japáni Tatara hidat (890 m). A Stonecutters híd tervezését nemzetközi tervpályázaton az angol Arup és a dán Cowi nyerte el 2000-ben. A kínai ambíciók még ezen is túlmutatnak. Építés alatt áll és várhatóan 2008-ra elkészül a Sutong Yangtze-híd, Jiangsu provinciában. Az 1088 m középnyílású ferdekábeles híd lesz az ismeretek szerint a legnagyobb világon.

JAPÁN GYÁRLÁTOGATÁSOK Osakában meglátogathattuk a Kurimoto Vasmûvek Rinkai üzemét a kikötõben. A Kurimoto céget 1909-ben alapították, de kezdetben csak öntöttvas víz- és gázcsöveket gyártott. 1959 óta gyártanak hidakat és acélszerkezeteket. A Kurimoto csoporthoz ma már 12 cég tartozik, a legkülönfélébb profillal. Tizenhét gyárukból kettõben gyártanak híd acélszerkezeteket. A Rinkai üzemben acél hidakat, zsilipeket, magasépítési szerkezeteket gyártanak. A gyártelep területe 56 164 m2 a csarnokterület 19 160 m2 az éves gyártó kapacitás 18 000 t, létszám 350 fõ. Az üzemnek saját kikötõi mólója van. Tokió közelében a Saitama gyár 95 980 m2 gyárterületen 12615 m2 csarnokban mûködik 150 fõvel, és évente 8400 t acélszerkezetet – acél hidakon, zsilipeken, magasépítési szerkezeteken kívül acél csöveket, vezetékeket – gyárt.

7. ábra. A Nanjing-i Yangtze-híd

28


8. ábra. A Tsing Ma hídon Hongkongban

11. ábra. Görgõs panelegyengetõ berendezés (íves szelvényekre is alkalmas)

A Rinkai üzem csarnokában egymással párhuzamosan három gyártósor üzemel: az 1. számú a panel és szekrény gyártósor, a 2. sz. az általános szerkezet gyártósor, és a 3. sz. az I tartó gyártósor. A panel és szekrény gyártósort 100 tonnás futódaru szolgálja ki. Az üzemet ragyogó tisztaság, átgondolt szervezettség, kis létszám jellemzi. Mutatóba néhány gép fényképe. A sor elején egy NC lángvágógép áll (9. ábra). Mögötte egy plazma vágógépet láttunk.

A számítógép vezérelte lézer vágógépet éppen javították (10. ábra). A kétfejes görgõs panelegyengetõ berendezés íves elemek egyengetésére is alkalmas (11. ábra). A panelek hegesztésénél 8 fejes fûzõvarrathegesztõ automatával (12. ábra) rögzítik a hosszbordákat, majd ugyancsak 8 fejes hegesztõ automatával készítik a végleges varratokat. Az I tartó gyártósor övlemez elõhajlító gépe a 13. ábra jobb oldalán látható.

9. ábra. NC lángvágógép a Kurimoto vasmûvek Rinkai üzemében

12. ábra. 8 fejes fûzõvarrathegesztõ automata a panelsoron

10. ábra. Lézer vágógép javítás alatt

13. ábra. Övlemez elõhajlító gép az I-tartó gyártósoron


29

16. ábra. HiAm magas kifáradási határú kábel horgonyfej metszete

17. ábra. Dina magas kifáradási határú kábel horgonyfej metszete

Ragyogó tiszta volt viszont az az üzemcsarnok, ahol a HiAm és Dina horgonyfejes (16. és 17. ábrák) kábelegységeket gyártották ferdekábeles hidakhoz.

HIDAK OSAKA ÉS KOBE TÉRSÉGÉBEN A tanulmányút egyik legérdekesebb része akkor következett, amikor felszállhattunk az Osakai Kikötõi Hatóság Yumesaki nevû reprezentatív katamarán motorosára (18. ábra), amellyel a tenger felõl nézhettük meg az érdekesnél érdekesebb hidakat.

14. ábra. Egy munkadarab részlete közelrõl

15. ábra. Egy szekrénytartós hídszakasz teljes összeállítása a gyártó üzemben

A 14. ábrán érdemes megtekinteni egy munkadarab közeli felvételén a felületeket, az éleket, a lyukakat és a varratokat. Japánban nemcsak a fõtartókat, hanem a teljes szerkezetet állítják össze a gyártás végén. Az erre szolgáló hely a csarnok oldalánál van, amit 2 darab 50 tonnás portáldaru szolgál ki. A 15. ábrán egy híd összeállítását láthatjuk. Háttérben az üzem kikötõje. A korrózióvédelem az üzemcsarnok másik oldalán történik. Látogatást tehettünk Amagasaki városban (Osaka és Kobe között) a Shinko Wire Company Ltd.-nél. A Shinko drótmûvek havonta 16 000 t készterméket állít elõ, ebbõl 12 000 t a hidegen húzott huzal és pászma híd- és szerkezetépítési célra, 3000 t pedig a drótkötél. A céget 1954-ben alapították, ma Japán vezetõ huzalgyártója. Az üzemben, sajnos, nem engedték meg a fényképezést, így csak beszkennelt illusztrációval szolgálhatunk. Referenciaként szolgálnak viszont az alább bemutatott hidak, amelyek kábeleit a Shinko Wire szállította. Az elsõ üzemcsarnokban láthattuk a huzal- és pászmagyártást, benne a hidegen történõ húzást, a bemerítéses horganyzást és a pászmacsavarást. Meglepõ volt, hogy ennek az üzemnek a tisztasága – bizonyára kohászati jellege miatt – elmaradt a Kurimotó acélszerkezeti üzemétõl.

30

Elsõként a hídtengelyben egyetlen alsópályás ívre függesztettt Nanko híd alatt hajóztunk el, amely 1982-ben épült 163 m támaszközzel. A következõ híd már nevezetesebb: a Namihaya híd (19. ábra) 1994-ben készült el, nyílásbeosztása 170 + 250 + 160 m, középnyílása a 6. a gerinclemezes gerendahidak között a világon. Furcsa alakját magyarázza, hogy alaprajzilag ívben van, középnyílásában pedig 190 m széles és 47 m magas hajózási ûrszelvényt kellett biztosítani. Az egycellás acél szekrénytartó szélessége 8,00 m, az ortotrop lemezes pálya 16 m széles. Ezt követõen az 1974-ben épített Minato (Kikötõ) híd alatt hajóztunk el. A híd az 510 m-es középnyílásával (szélsõ nyílások 235 méteresek) a világ harmadik legnagyobb rácsos hídja (20. ábra). A szerkezetet 70-es és 80-as szilárdságú, nagy vastagságú lemezekbõl hegesztve készítették. Acélsúly 41 000 t. A hídra 1991-ben az alsó szinten második pályát építettek. A híd megjelenése sajnos egyáltalán nem esztétikus, de a mûszaki teljesítmény értékes. Közelében van, a népszerû osakai akvárium és a vidámpark szomszédságában, az 1988-ban 23 000 t acélból épített Tempozan híd. A háromnyílású ferdekábeles híd nyílásbeosztása 170 + 350 + 120 m, a gyémánt alakú acél pilonok oldalnézetben nem igazán érvényesülnek (21. ábra), pedig a híd nagyon esztétikus.

18. ábra. A Yumesaki motoros az osakai kikötõben


19. ábra. A Namihaya híd az osakai Shirinashi folyó torkolata felett

20. ábra. Az osakai Minato híd

21. ábra. A ferdekábeles Tempozan híd


31

22. ábra. Az Umemachi kerethíd

23. ábra. Az egykábeles Konohana híd

Egy jobbra nyíló kikötõi ágban, tovább észak felé esik az Umemachi híd, amely ötnyílású, V-lábú merev keret, ortotrop acél pályával, iker szekrénytartókkal (22. ábra). A híd középnyílása 215 m, szélessége 27,3–45,7 m között változik a balra látható csomópont miatt. Beépített acéltömeg 9900 t. A szomszédságában egy másfajta világelsõ található: a Konohana híd, amely a világ elsõ egyetlen tartókábellel épített függõhídja (23. ábra). Az 1990-ben befejezett, önmagába horgonyzott függõhíd támaszközei 120 + 300 + + 120 m. A trapéz keresztmetszetû merevítõtartó kétcellás, a hídtengelyben elhelyezkedõ függesztõkábelek V, avagy cikcakk elrendezésûek a merevség fokozása végett. Az egyetlen kábellel építendõ függõhíd európai ötlet, szerzõje F. Leonhardt, az ötletet viszont Japánban váltották valóra. Bizonyára nem ez az egyetlen példa… A kikötõ egyik bejáratánál ismét egyedi szerkezettel találkoztunk. A Yumemai híd (24. ábra) két titán bevonatú acél pontonra támaszkodik, s az egyik hídfõ körül elforgatva felnyitható. A mozgatható szerkezet hossza 410 m, az ív támaszköze 280 m. Ha a kikötõ fõ bejárata valamiért nem üzemelhet, a Yumemai hidat felnyitják, és itt bonyolódik a nagy hajók forgalma.

32

Az osakai kikötõn kívül található négy alsópályás, vonógerendás, kábelekkel összemerevített – ún. Nielsen-Lohse – ívhíd, amelyek a magyar hidászokat a dunaújvárosi Dunahíd miatt fokozottan érdekelték. Kettõ közülük „csak” 150–160 m támaszközû, de a másik kettõ a maga nemében a világon a harmadik és negyedik. A Shin-Hamadera híd 1991-ben épült a Kobe és a Kansai Repülõtér közötti parti úton, 254 m középsõ támaszközzel (25. ábra). Az X elrendezésû függesztõkábelek alulról meglehetõsen kusza képet mutatnak. A pálya csak 20,3 m széles, és a hídhoz felhasznált acél csak 4200 t. A másik ívhíd ugyanazon az úton, Nishinomiya város kikötõbejáratát hidalja át, ez a neve is: Nishinomiya-ko híd. A híd csaknem azonos – 252 m – támaszközû, a pályaszélesség a közeli csomópont miatt 27,3–31,2 m között változik, az acélsúly 9400 t. Oldalnézetben nem zavaró a keresztezett kábelvezetés (26. ábra). A hidat 1993-ban helyezték forgalomba, két évvel késõbb a nagy kobei földrengés a mederhídban nem tett kárt, de a csatlakozó feljáróhidak támaszközét megnövelte, ezek a szerkezetek lezuhantak. A feljáróhidak más színe és más oldalnézeti vonalozása megbontja a híd integritását, mintha nem is folytatólagos, összetartozó szerkezetek lennének.


24. ábra. A Yumemai pontonhíd

Az utóbbi ívhíd közelében, de már Kobe város keleti határában áll a Higashi Kobe ferdekábeles híd (27. ábra). Támaszközei 200 + 485 + 200 m. Középnyílása alapján ugyan csak 12. a világon, de rácsos merevítõtartója és kétszintes pályaelrendezése ritka a ferdekábeles hidak között. Még ritkább, hogy oszlop nélküli szimmetrikus rácsozásával, és a mélyen elhelyezett keresztkötés miatt teljesen H-alakú pilonjaival nagyon esztétikus benyomást kelt. Az 1992-ben befejezett hídhoz 23 000 t acélt használtak fel. Tanulmányutunk csúcspontja a világ legnagyobb függõhídjának az Akashi Kaikyo hídnak a meglátogatása volt (28. ábra) Kobe város nyugati oldalán. Ez a közel 4 km hosszú híd a XX. századi hídépítés egyik legnagyobb teljesítménye, amelyrõl köteteket írtak. Száraz adatok halmaza helyett hadd lássunk néhány érdekességet, néhány ritkán fellelhetõ fényképet. A híd középsõ támaszközét 1990,00 méteresnek tervezték, mégis nagyobb lett.

25. ábra. A Shin-Hamadera híd

26. ábra. A Nishinomiya-ko híd

27. ábra. A Higashi Kobe kétszintes ferdekábeles híd


33

28. ábra. Az Akashi Kaikyo híd az egyik hídfõtõl

29. ábra. Az Akashi Kaikyo híd tartókábelének részlete

Nem a pontatlan munka miatt, hanem mert 1995-ben a mintegy 6000 áldozatot követelõ, a Richter skála szerint 7,2 fokozatú kobei földrengés epicentruma a középnyílás mellett volt. A földrengéskor a 300 m magas pilonok már álltak, a kábelek huzalnyalábjai fel voltak szerelve, és éppen a kábelek zömítése folyt. A földrengés hatására a déli pilon és a déli lehorgonyzó tömb az altalaj mozgása miatt kb. 1,30 métert elmozdult ferdén DNY-i irányba. Ennek hídtengely irányú összetevõjeként a középnyílás 80 cm-rel megnõtt, a kábel pedig a hídközépen 1,3 m-rel magasabbra került. A geometriai hatást a késõbbiekben kompenzálták. A függõhidaknál szokásos horganyzott kábelek szilárdsága általában 1570 MPa. Ilyen szilárdság esetén az Akashi Kaikyo hídnál négy kábelt kellett volna alkalmazni, amely önsúlynövekedést okozott volna, más komplikációk mellett. Kifejlesztettek viszont 1760 MPa szilárdságú horganyzott huzalt 1% szilíciumtartalommal, ezzel a huzallal a kábel a biztonsági tényezõjét 2,5-rõl 2,2-re csökkentették (megengedett feszültséget 780 MPa-ban állapították meg), és így két tartókábelt alkalmazhattak. A 29. ábrán a tartókábel egy részlete látható. A tartókábelek belsejében száraz, meleg levegõ befúvással biztosít-

ják a korróziómentes atmoszférát. Ennek gépháza látható a 30. ábrán. A hídpálya alatt az üzemi járdán bemehettünk a pilonig, közben alaposan megnézhettük a 780 MPa és 690 MPa acélokból készített rácsos tartót (31. ábra). A 780-as acél hegesztése esetében általában 100 °C elõmelegítés szükséges, de ide új acélt fejlesztettek ki, amely csak 50 °C elõmelegítést igényelt.

30. ábra. Gép a kábelekbe meleg levegõ befúvására

31. ábra. Az Akashi Kaikyo híd 960 méteres szélsõ nyílása

34


BEFEJEZÉS

32. ábra. A szélsõ nyílás saruja oldalirányú erõkre

A szimpózium elõtt tartotta az IABSE a vezetõ szerveinek, bizottságainak szokásos éves gyûlését, amelyeken magyar szempontból fontos döntés született: a 2006-ban tartandó IABSE szimpózium rendezési jogát Budapest kapta. A 2006. szeptember 13–15. között tartandó szimpóziumot Válaszok a holnap kihívásaira a szerkezetépítésben címû tárgykörben fogja megrendezni az IABSE Magyar Nemzeti Bizottsága és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A felkészülés ütemezése, a témák részletezése és a szükséges információk már ma megtalálhatók a zürichi központ honlapján www.iabse.org/conferences/budapest2006 cím alatt. A cikk megjelenésekor már a magyar honlap is tanulmányozható lesz www.iabse.hu címen.

A pilonnál megcsodálhattuk a szélsõ nyílás oldal irányú vízszintes erõk felvételére szolgáló saruját (32. ábra). A pilonokat 570 MPa szilárdságú acélból készítették 50 mm maximális falvastagsággal. A gyártás és a szerelés nagy pontosságú volt, a megengedett eltérés a függõlegestõl 1/10 000 volt, azaz 30 mm 300 méteren. A lift felvitt bennünket a déli pilon csúcsára, ahonnan pazar kilátás tárult elénk (33. ábra).

A szervezõk reménykednek abban, hogy a három nagy híd – az M0 autóút északi Duna-hídja, az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-hídja és az M7 autópálya köröshegyi völgyhídja – érdekes szakmai látnivalót nyújt majd a – lehetõleg minél több – résztvevõnek, és a magyar hidászok munkája a hagyományosan magas színvonalú felkészültségüket bizonyítja majd. Bízunk abban, hogy a rendezvény a magyar hidászszakma tekintélyét öregbítve sikeres lesz.

33. ábra. Kilátás észak felé a déli pilon csúcsáról


35

Szalai József Virányi Viktor Papp Ferenc BME, Hidak és Szerkezetek Tanszék

KARCSÚ GERINCÛ ÖSZVÉRGERENDÁK ALAKTORZULÁSOS TEHERBÍRÁSVESZTÉSÉNEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF DISTORTIONAL BUCKLING OF COMPOSITE BEAMS WITH SLENDER WEB A cikkben I-szelvényû gerendákkal foglalkozunk, amelyek vasbeton födémeket támasztanak alá. A két szerkezeti elem az acélgerenda felsõ övéhez hegesztett és a födémbe betonozott csapok révén dolgozik együtt. Mivel a gerenda felsõ öve oldalirányban folytonosan megtámasztottnak tekinthetõ, csak akkor léphet fel stabilitási probléma, ha az alsó, szabad öv válik nyomottá, és a gerinc hajlításának kíséretében oldalirányban kifordul. Ezt nevezzük alaktorzulásos teherbírásvesztésnek, amely karcsú gerincû tartóknál gyakori jelenség, számítása azonban a keresztmetszet torzulása miatt igen összetett feladat. Tanulmányunk célja a jelenség lokalizálása részletes numerikus vizsgálatok segítségével, mind a rugalmas kritikus terhet, mind pedig a valós, tökéletlenségekkel terhelt, rugalmas-képlékeny teherbírást elemezve.

In this paper we are dealing with I-shaped beams supporting reinforced concrete slabs. The studs welded to the upper flange of the steel beam, concreted in the slab make the composite action possible for these two types of bearing elements. Since the upper flange of the beam can be regarded as continuously supported against the lateral deflections, stability problem can arise only if the lower, free flange becomes compressed, and buckles laterally bending the web. It can be treated as lateral distortional buckling which is a common phenomenon of sections with slender web; however the analysis of this type of stability problem is quite difficult. The aim of our paper is to localize the phenomenon using the results of refined numerical calculations, analyzing both the elastic critical loads both the ultimate load of the imperfect, elastic-plastic structure.

1. BEVEZETÕ

A gerenda nyomatéki tönkremenetele ezért kétféle lehet: pozitív nyomaték esetén (amikor a felsõ megtámasztott öv nyomott) nincs stabilitási probléma, a teljes keresztmetszeti teherbírás kihasználható, míg negatív nyomaték esetén a szabad alsó öv a gerinc hajlításának kíséretében kifordulhat, ezt nevezzük alaktorzulásos kifordulásnak. Így a gerenda már nem vizsgálható az általában alkalmazott rúdszerkezeti modellel, amelynek egyik fontos, egyszerûsítõ feltevése, hogy a keresztmetszet alakja saját síkjában végtelenül merevnek tekinthetõ. Az alaktorzulás jelenségét, hatását az acél rúdszerkezetek teherbírására az 1970-es évek végén ismerték fel. A témában alapmûnek mondható egyik legelsõ publikáció, amely a mai napig is igen sok hivatkozásban szerepel, Hancock [1] cikke 1978-ból. Ezt követõen egy sor tanulmány foglalkozott az alaktorzulásos kifordulás leírására, vizsgálták a hatását a rugalmas kritikus teherre [2, 3], majd a rugalmas-képlékeny viselkedésre [4]. Elõször Bradford [5] cikkében foglalkozik az öszvérgerendák alaktorzulásával, konklúzióként megemlíti, hogy ebben az esetben az alaktorzulás miatt a sajátfeszültség és a folyás destabilizáló hatása különbözik a kifordulás esetén tapasztalttól, így új méretezési görbét javasol. Késõbb további tanulmányok foglalkoztak mind az öszvérgerendák rugalmas stabilitásával [6, 7], mind pedig a képlékenység hatásával [8, 9], több méretezési formulát is javasolva. Ezek a megoldások általában speciális esetekre alkalmazható egyszerû, kézi számításra alkalmas méretezési képletek, melyek kalibrálása az elvégzett jórészt numerikus eredmények segít-

Napjainkban, felismerve a több szempontból is gazdaságos kialakításban rejlõ elõnyöket, gyakran alkalmaznak öszvér szerkezeteket nagyobb terek lefedéséhez. Az öszvérszerkezetek egyesítik az acél és a vasbeton elõnyeit, ugyanakkor a két különbözõ szerkezeti elem egységes kezelését igényelik a tervezés során, ami rendszerint bonyolultabbá teszi a számítást és méretezést. Acélgerendával alátámasztott együttdolgozó vasbeton födémek esetében a gerenda födémhez csatlakozó öve folytonosan megtámasztottnak tekinthetõ, míg a szelvény többi része szabadon elmozdulhat (1. ábra).

1. ábra: Öszvér gerenda keresztmetszetének alaktorzulásával járó deformációja

36


ségével történt. Ugyanakkor a szabványos méretezés legújabb iránya kihasználja a numerikus eljárásokban rejlõ lehetõségeket, hisz e módszerek a kereskedelmi számító, méretezõ programok által ma már – a rohamosan fejlõdõ számítástechnikának köszönhetõen – a korszerû és gazdaságos tervezés állandó eszközei. Jóllehet ezek az eljárások már kifinomultabb, pontosabb szerkezeti analízist igényelnek; a méretezési módszerek még nem kidolgozottak, kalibrálásuk folyamatban van. Kutatásunk irányát ezért részben az a törekvés szabta meg, hogy megvizsgáljuk az új szabványos eljárásokon alapuló méretezés eredményeit, tanulmányozva a szabvány gondolatmenetét, valamint a méretezéshez szükséges numerikus eredményeket. Fontosnak tartottuk a gyakorlattól messze esõ példák kerülését, amely hibát igen sok kutató elkövet az alaktorzulás jelentõségének tanulmányozása során. Így jelöltük ki a kutatásunk tárgyát, a karcsú gerincû öszvérgerendát. Numerikus vizsgálatok során elemeztük az alaktorzulás hatását a rugalmas stabilitásvesztésre, illetve párhuzamosan vizsgáltuk a reális tökéletlen, rugalmas–képlékeny anyagú modell viselkedését. Az egyik cél az eredmények alapján az alaktorzulás jelenségének lokalizálása, jelentõségének felmérése volt, mind a rugalmas mind a reális modell esetén. A fizikai viselkedés elemzésén túl azonban végsõ célként a már említett automatikus méretezés szabványos lehetõségeinek, pontosságának, hatékonyságának vizsgálatát tûztük ki.

2. A NUMERIKUS SZÁMÍTÁSOK PROGRAMJA A számítások gyakorlati alapját egy folytatólagos vasbeton födémet alátámasztó és azzal teljes mértékben együttdolgozó többtámaszú acél gerenda jelentette. Ennek mechanikai modellje látható a 2. ábrán, egyenletesen megoszló födémterhet, és azonos fesztávolságokat feltételezve.

2. ábra: Az öszvérgerenda vizsgálatának gyakorlati alapmodellje

A negatív nyomatékú szakaszok a teljes leterhelés esetén a támaszok két oldalán helyezkednek el, hosszuk a támaszok közötti teherarányok függvénye: sakktábla leterhelés esetén (az egymás melletti támaszközökben minimális, illetve maximális teher) a kevésbé terhelt gerendán a leghosszabb, így itt a legjelentõsebb a negatív nyomaték is. A vizsgálati modell egyszerûsítése érdekében, de a fent elmondottakat figyelembe véve, a számítások modellje a 3. ábrán látható kéttámaszú tartó volt, amelyen az egyenlõ végnyomatékok a csatlakozó gerendaszakaszokról átadódó nyomatékokat modellezték, és ehhez járul még a gerendán lévõ egyenletesen megoszló teherbõl származó igénybevétel. A numerikus vizsgálatok elsõ körében állandó negatív nyomaték esetén (tehát p = 0) tanulmányoztuk az öszvérgerenda rugalmas és reális viselkedését. A vizsgált keresztmetszetek mindegyike I-szelvény volt a 4. ábra és az 1. táblázat szerinti méretekkel.

3. ábra: A részletes numerikus vizsgálatok mechanikai modellje

4. ábra: Keresztmetszeti modell

1. táblázat: A vizsgált öszvérgerendák keresztmetszeti méretei numerikus vizsgálatainak programja

Keresztmetszeti méretek [mm] szelvény

h

b

tf

tw

C (IPE240) D E F G H I

240 500 600 600 700 700 800

120 170 300 300 250 200 200

9.8 24 22 26 22 22 24

6.2 6 5 5 5 5 5

A hét különbözõ keresztmetszetnél megvizsgáltuk az állandó negatív nyomatékra való kifordulást (tehát megoszló teher nélkül), és ezek tapasztalatai alapján vizsgáltuk meg a leginkább alaktorzulásra hajlamos szelvényt további két teheresetnél. Ezeknél a vizsgálatoknál az elsõ esetben akkora a p megoszló teher, hogy a tartó közepén éppen az M állandó nyomaték felével egyenlõ igénybevételt okoz, míg a második esetben pedig az M nyomatékkal egyenlõt. Egy adott keresztmetszetû rudat legalább öt különbözõ rúdhossznál vizsgáltuk, ezeket úgy választottuk meg, hogy az alaktorzulás jelensége valóban lokalizálható legyen.

3. AZ ALKALMAZOTT NUMERIKUS MODELLEZÉS A numerikus számításokat az ANSYS 7.0 tudományos szoftvercsomaggal végeztük [13]. Az alaktorzulás problémájának megfigyeléséhez felületszerkezeti modellt választottunk, az alkalmazott elem a SHELL143 megnevezésû héjmodell, egy négy csomópontú, csomópontonként hat szabadságfokkal rendelkezõ héjelem. Ezzel a háromdimenziós térben követhetõvé válik a háromirányú eltolódás és


37

az eltolódásokra merõleges síkban történõ elfordulás is. A képlékenyedõ anyag viselkedését is megfelelõ pontossággal kezelni tudó elemekre diszkretizált teljes modellt mindig közel 1:1 arányú megfelelõen sûrû négyszög alakú végeselemekre bontottuk. Különös gondot fordítottunk az öszvérgerenda támaszviszonyainak modellezésére. Ez kétfajta támaszt jelentett: egyrészt a vasbeton födém és a gerenda csatlakozását biztosító csapok modellezése, ez a felsõ öv oldal irányú eltolódás és hossztengely körüli elfordulásának megfogását jelentette, a másik fajta támasz a gerenda véglemezein alkalmazott szokásos alátámasztás (5. ábra.).

méretezés hagyományos módszerének, elõnye, hogy szinte minden számítást a mérnök maga végez, tisztában van az elhanyagolásaival, közelítéseivel, mechanikai modelljével, viszont nagy hátránya, hogy a kézi számítások miatt igen lassú, illetve rengeteg problémára nem ad elfogadható méretezési módszert. Ezt a problémát részben kiküszöböli az utóbbi idõben az Eurocode szabványrendszer bizonyos szabványaiban megjelenõ, ún. általánosított méretezési eljárás. Az eljárás a vizsgált szerkezet, vagy szerkezeti részlet egészét tekinti, az adott teljes terheléssel együtt, és a rugalmas extrapoláció hipotézisén keresztül az egyszerûbb típuselemeken végzett széles körû kísérleti és elméleti vizsgálatok eredményeit építi be szerkezeti méretezésbe. A rugalmas extrapoláció az általánosított redukált szerkezeti karcsúság számítására épül az alábbi képlet szerint:

ahol αult,k

αcr,op 5. ábra: A csapok és a gerendára való feltámaszkodás modellezése

A rúdelem öveinél és gerincénél alkalmazott anyagmodell a reális teherbírás számításánál bi-lineáris volt. Jellemzõ paraméterek: • rugalmassági modulus: • Poisson tényezõ: • folyáshatár:

A redukált karcsúság ismeretében a teljes szerkezeti modellre érvényes stabilitásvesztési határállapotot kizáró tervezési formula a következõ:

E = 2,1x105 N/mm2 ν = 0,3 fy = 270 N/mm2

A reális szerkezet számításánál figyelembe vett geometriai tökéletlenségeket az elsõ sajátalak határozta meg. Ha a héj végeselemes modell rugalmas sajátérték számításából származó, elsõ kritikus alak globális stabilitásvesztési jelenséget mutatott, akkor az alkalmazott imperfekciót is ilyen alakban vettük fel, a támaszköz ezred részének megfelelõ amplitúdóval. Ha a modell elsõ sajátalakja helyi lemezhorpadást tartalmazott, akkor az alkalmazott geometriai tökéletlenség a horpadási alak volt, melynek maximális értéke a gerincvastagság felével volt azonos.

4. A SZABVÁNYOS VIZSGÁLATOK A szabványos vizsgálatokat mára már igen sokféleképpen lehet végrehajtani, megfelelõen alkalmazkodva a feladat számítási igényeihez, az alkalmazó számítási lehetõségeihez, a megkívánt pontossághoz stb. Ezekhez igazodva a szabványos méretezésnek több szintje alakult ki, kielégítve az adott igényeket. Máig is az egyik legelterjedtebb módszer a jórészt csak kézi számításokat (esetleg egyszerûbb végeselemes vizsgálatból származó igénybevételeket) igénylõ, a szerkezetet egyszerû elemekre bontó, a terheket szétválasztva kezelõ, egyszerû formulákon alapuló így sokfajta bonyolultabb problémára nemigen, vagy csak nagy elhanyagolásokkal alkalmazható eljárás. Ezt nevezhetjük a

38

a tervezési terhek azon legkisebb szorzója, amelynél a legkihasználtabb keresztmetszet eléri a karakterisztikus ellenállását, kizárva bármiféle stabilitási tönkremenetel lehetõségét, de számításba véve minden lokális és globális imperfekciót, illetve a geometriai másodrendûséget a tervezési terhek azon legkisebb szorzója, amelynél a szerkezet eléri a rugalmas kritikus ellenállását.

ahol χop

a redukált szerkezeti karcsúság függvényében adja meg az adott rugalmas kritikus stabilitásvesztési módhoz tartozó stabilitási csökkentõ tényezõt. Az eljárás kulcsfontosságú része, amely tulajdonképpen a mechanikai viselkedést modellezi, a stabilitási csökkentõ tényezõ meghatározása. Az Eurocode szabványokban a szabványalkotók a következõ eljárást alkalmazták: a megfelelõ sajátalakkal és amplitúdóval definiált kezdeti tökéletlenséggel rendelkezõ alapmodell (általában egyszerû kétcsuklós rúdmodell) elsõ megfolyásához tartozó teher adta meg a redukált karcsúság függvényében a teherbírási képlet alakját, ezt bizonyos paraméterek segítségével (folyáshatár, kezdeti imperfekció amplitúdója) kísérleti és numerikus eredmények alapján kalibrálták. Az így meghatározott stabilitási csökkentõ tényezõ használata elvileg minden esetben garantálja a megfelelõ biztonságot, és a valódi tönkremenetelhez hasonló viselkedésen alapuló méretezést. Ez a módszer ugyanakkor magában rejti azt a feltételezést, hogy a rugalmas–képlékeny tönkremenetel a feltételezett sajátalakhoz hasonló formában történik, hiszen a kezdeti imperfekció a feltételezett sajátalakból származik.

Acélszerkezetek 2005/1.. szám

Ezek alapján az EC3 szabvány kétféle jellegzetesen elkülöníthetõ tönkremenetelhez definiált stabilitási csökkentõ tényezõje az alábbiak szerint alakul:

gerelt elsõ osztályú szelvény): α = 0.49, αLT = 0.34 és αlok = 0.13, míg az összes többi keresztmetszetnél (hegesztett 2. (D), 3. (E, F) és 4. (G, H, I) osztályú szelvények): α = 0.49, αLT = 0.76 és αlok = 0.34.

• globális jellegû stabilitásvesztés (EC3 Part 1.1 [31])

A szabvány tehát a globális jellegû stabilitásvesztés esetén a kihajlást (elcsavarodó kihajlást), a kifordulást, illetve ezek interakcióját nevezi meg konkrétan mint lehetséges tönkremeneteli formákat. A lokális jellegû stabilitásvesztésen a szabvány elsõsorban a keresztmetszet alkotó lemezeinek a horpadását érti, de egy rövid bekezdésben említést tesz a horpadás és kifordulás interakciójáról. Ezek alapján valójában nem egyértelmû, hogy a karcsú gerinclemez hajlításával járó alaktorzulásos stabilitásvesztés esetén melyik méretezési eljárás a helyes. Hiszen a sajátalak gyakorlati esetekben rendszerint egy, maximum két fél-szinuszhullámból áll, így globális jellegûnek mondható, ugyanakkor a keresztmetszet alakja változik, ami ellentétes a klasszikus kihajlás és kifordulás feltételezéseivel. Így jól látszik, hogy a méretezés terén is megjelenik a probléma abból adódóan, hogy az alaktorzulásos stabilitásvesztés a globális és lokális határmezsgyéjén helyezkedik el. A kutatás egyik fõ célja ezért a méretezési eljárások eredményének a reális viselkedéssel való összehasonlítása, és ez alapján útmutató a méretezési formulák alkalmasságára nézve. Fontos még megjegyezni, hogy az EC3 Part 1.5 szerinti méretezés tulajdonképpen csak kiegészítõ vizsgálat jellegû, hiszen a globális vizsgálatot a rúdszerkezeteknél mindig végre kell hajtani, így a lokális vizsgálat valóban csak akkor mértékadó, ha a helyi horpadás vagy alaktorzulás nagyon jelentõs. A kétféle szabványos méretezési eljárással kapott eredmények helyes értékeléséhez elõzetesen vizsgáljuk meg a két különbözõ (globális és lokális stabilitásvesztéshez tartozó) csökkentõ tényezõ közötti lényegesebb különbségeket. Az elsõ pillantásra is feltûnõ különbség van λ0 értékében, amely jóval nagyobb lokális tönkremenetel esetén, ez azt eredményezi, hogy a stabilitási görbe eddig a karcsúsági értékig nem csökken 1 alá, vagyis nincs feltételezve stabilitási jelenség. A másik szintén jelentõs különbség, hogy globális stabilitásvesztéshez tartozó formula 1/λ02 jellegû, míg a másik csökkentõ tényezõ 1/λ0-lal arányos. Ezek a különbségek láthatók a 6. ábrán, ahol egy nagy gerincmagasságú hajlított, hegesztett tartó globális (EC3 Part. 1.1) és lokális (EC3 Part 1.5) tönkremenetelt feltételezõ teherbírási csökkentõ tényezõjét ábrázoltuk a redukált karcsúság függvényében.

Ennek az általános formulának a paraméterei kihajlás jellegû tönkremenetel esetén:

Az α kihajláshoz tartozó imperfekciós tényezõt a keresztmetszeti kialakítás és méretek függvényében definiálja a szabvány. A paraméterek értékei kifordulás jellegû tönkremenetel esetén:

Az αLT kiforduláshoz tartozó imperfekciós tényezõt szintén a keresztmetszeti kialakítás és méretek függvényében definiálja a szabvány. Amennyiben e két tiszta esethez tartozó stabilitásvesztések interakciója a várható tönkremeneteli forma (nyomotthajlított elemek), a feladat bonyolultsága miatt a szabvány az alábbi két közelítõ módszert ajánlja: – a számított redukált szerkezeti karcsúságból meg kell határozni mind a kihajláshoz, mind pedig a kiforduláshoz tartozó csökkentõ tényezõt, és a kettõ közül a kisebbik alkalmazható – egy interakciós csökkentõ tényezõ számítható a kihajláshoz és kiforduláshoz tartozó csökkentõ tényezõk megfelelõ interpolálásával.

• lokális jellegû stabilitásvesztés (EC3 Part 1.5 [29])

Ennek az általános formulának a paraméterei: – amennyiben a lokális stabilitásvesztést szenvedõ lemezelemen a normálfeszültségek szélsõ értékei azonos elõjelûek (nyomott lemezelem): λ0 = 0.7 – amennyiben a lokális stabilitásvesztést szenvedõ lemezelemen a normálfeszültségek szélsõ értékei ellentétes elõjelûek (hajlított lemezelem), illetve keresztirányú vagy nyírási feszültségek esetén: λ0 = 0.8 Az αlok imperfekciós tényezõt a keresztmetszeti kialakítás függvényében definiálja a szabvány. A C jelû keresztmetszet esetén az imperfekciós tényezõk a következõk voltak (hen-

6. ábra: A globális és lokális stabilitásvesztést feltételezô méretezési görbék közötti különbség


39

Az ábrából jól láthatók az elõbbiekben leírt alaki különbségek következményei. Az EC Part 1.5 stabilitási görbéje tulajdonképpen el van tolva pozitív irányba, így végig jóval a másik görbe fölött fut, ezért nagyobb karcsúságoknál egyre nagyobb lesz a relatív különbség (az ábrán lévõ legnagyobb karcsúságnál több, mint kétszeres). A szaggatott görbe ezen kívül még alulról nézve domborúbb is, bár az ebbõl fakadó különbségek kisebbek. Ezeket a különbségeket látva kell eldönteni, hogy a vizsgált magasgerincû hajlított tartót, amely a kifordulás során lényeges alaktorzulást szenved, vajon melyik méretezési eljárás szerint kell vizsgálni. A következõ fejezet a részletes numerikus vizsgálatok eredményeire építve értékeli a lehetõségeket.

5. EREDMÉNYEK, ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSEK A Függelék F.1–F.9 ábrái a numerikus számítások illetve különbözõ szabványos méretezések végeredményeit tartalmazzák a felvett megfelelõ rúdkarcsúság (λ) függvényében megjelölve a rugalmas kritikus stabilitásvesztés jellegét (horpadás, nyírási horpadás vagy alaktorzulás). A rúdkarcsúság számításakor abból indultunk ki, hogy a vizsgálat célja az alaktorzulás elemzése, vagyis jelen esetben az a fajta stabilitásvesztés, amikor az alsó nyomott öv elcsavarodva kihajlik. Ezért az irodalomban is gyakran alkalmazott eljárással, tulajdonképpen az alsó öv kihajlási karcsúságát vettük rúdkarcsúságként figyelembe az alábbi összefüggés szerint:

A vizsgált keresztmetszetek kiválasztásánál próbáltunk gyakorlati (gyakorlatban sûrûn használt szelvények) és elméleti (biztos, hogy megjelenjen az alaktorzulás) szempontokat is figyelembe venni. Ezért választottuk elsõ szelvényként egy melegen hengerelt tipikus gerenda keresztmetszetet (IPE), a további keresztmetszetek méreteit pedig az irodalomban talált, alaktorzulási paraméter (δ) segítségével vettük fel:

A δ tényezõ magasabb értékénél érzékeny a keresztmetszet az alaktorzulásra, vagyis minél nagyobb a gerinc karcsúsága és minél zömökebbek az övek, annál jelentõsebb az alaktorzulás. Természetesen más tényezõk is befolyásolják az alaktorzulás hatását, pl. az anyagtulajdonságok, az öveknek gerinchez viszonyított területe stb. Arra is odafigyeltünk, hogy minden keresztmetszeti osztályból legyen szelvény. Ezek alapján a 2. táblázat foglalja össze a vizsgált keresztmetszeteket. 2. táblázat

C

δ osztály

40

D

E

F

G

H

I

3.16 11.76 8.80 10.40 12.32 15.40 19.20 4. 4. 1. 2. 3. 3. 4.

A vizsgált esetekben a rugalmas kritikus teherbírás és sajátalak igen változatos képet mutat, négyféle sajátalakot lehet elkülöníteni: az alsó, nyomott öv horpadását, a gerinc nyomatéki horpadását, a gerinc nyírási horpadását és az alaktorzulásos kifordulást. Elõször különítsük el a többi stabilitásvesztési formától a kutatásunk tárgyát képezõ alaktorzulásos kifordulást. Az övhorpadás egyedül az 1. keresztmetszeti osztályú IPE szelvénynél jelenik meg (C jelû keresztmetszet), ott is csak a legkisebb karcsúságnál. A többi keresztmetszet esetén az övek jóval zömökebbek, mint a gerinc, így a horpadások is mindig a gerincen jelentkeznek. Nyírási horpadás természetesen csak ott jelenik meg, ahol van közvetlen p teher a tartón, így a támaszoknál nagy nyírás alakulhat ki. A gerinc nyomatéki horpadása az állandó nyomatékkal terhelt karcsú gerincû elemeknél alakul ki kis karcsúság esetén. Tehát az alaktorzulásos kifordulás közepes és nagy karcsúságnál lesz az elsõ rugalmas kritikus alak. A karcsúság függvényében ábrázolt rugalmas kritikus teherbírási görbéknek sok helyen töréspontja van, erre ad magyarázatot a 7. ábra. Az ábrán jól látható, hogy kis karcsúságnál a rúdkarcsúságtól független horpadási teherbírás a mértékadó. Itt a rúdhosszúságtól – a rugalmas horpadás jól ismert elmélete szerint – csupán a horpadási hullámok száma függ, az elsõ kritikus teherszint megközelítõleg állandó. Közepes karcsúságnál már a horpadáshoz tartozó konstans teherszint alá csökken az egyszer fél-szinuszhullámból álló alaktorzulásos kiforduláshoz tartozó rugalmas kritikus teher, ennek értéke változik a rúdhossz függvényében, és egy hosszabb csökkenõ szakaszt követõen, egy adott érték után emelkedni kezd. Itt már azonban a kétszeres fél-szinuszhullámhoz tartozó sajátérték alacsonyabb, ezért ez lesz a mértékadó, ennek lejtése már jóval kisebb. A vázolt jelenség nem mindegyik vizsgálatnál fordult elõ, csupán igen nagy karcsúságú (λ > 250) rudak esetén. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a reális teherbírást mikor és mennyire befolyásolja az alaktorzulás. Az rögtön megállapítható – mint ahogy a δ alaktorzulási paraméter számításánál ez már elõre sejthetõ volt –, hogy az elsõ keresztmetszeti osztályú, melegen hengerelt IPE gerendaszelvény gyakorlati esetekben egyáltalán nem szenved stabilitásvesztést, a tartó minden vizsgált esetben elérte a keresztmetszet képlékeny nyomatéki teherbírását. Látható, hogy valóban ott van a legnagyobb hatása az alaktorzulásnak, ahol a alaktorzulási paraméter a legnagyobb (I jelû keresztmetszet). Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a δ alaktorzulási paraméter használatával jól becsülhetõ a reális esetekben létrejövõ alaktorzulásos stabilitásvesztés hatása, ez a hatás vizsgálataink alapján állandó negatív nyomaték esetén δ < 12 esetén elhanyagolható mértékû. Azoknál a szelvényeknél, amelyeknél δ < 12 csak igen nagy karcsúságnál jelenik meg az alaktorzulás hatása, de ott sem jelentõs. A Függelék ábráiból az is jól látható, hogy a hatás tulajdonképpen attól függ, hogy a keresztmetszeti teherbírás milyen messzire van az alaktorzulásos kifordulással járó rugalmas kritikus teherbírástól, amire jó becslést ad a δ alaktorzulási paraméter. Az állandó negatív nyomatékkal terhelt tartóknál a reális teherbírás-vesztési alaknál sehol nem jelenik meg az alaktorzulás (az alsó, nyomott öv egyik esetben sem mozdul ki oldalra), ahol az elsõ kritikus teher horpadás volt, csupán a horpadásból származtatott imperfekció hatása észlelhetõ. Ez azért van, mert ezekben az esetekben – mivel a horpadási kritikus teher mindig magasan a keresztmetszeti teherbírás fölött van – az imperfekt, ru-


7. ábra: A rugalmas stabilitásvesztés különbözô formái

galmas-képlékeny anyagú tartó teherbírása mindig a keresztmetszet képlékeny teherbírásának közelében merül ki. Mivel az I jelû keresztmetszetnél volt a legjelentõsebb állandó negatív nyomaték esetén az alaktorzulás, így ezt a szelvényt vizsgáltuk meg további két teheresetnél, ahol a támaszoknál fellépõ negatív nyomatékon kívül egyenletesen megoszló teher is van az öszvér gerendán. Ezeknél a vizsgálatoknál már nem igaz a fenti megállapítás, reális rúd stabilitásvesztési alakjára nézve. Az F.8 ábrán a kisebb karcsúságok esetén, az F.9 ábrán pedig minden esetnél látható, hogy a nyírási horpadáshoz tartozó rugalmas kritikus teher alacsonyabb, mint a reális tönkremenetelhez tartozó. Ez azt jelenti, hogy a teherbírásvesztés a nyírási horpadás utáni posztkritikus szakaszban jön létre, vagyis a horpadás bekövetkezte után globális jellegû képlékeny stabilitásvesztés formájában. Az elõzõek alapján tekintsük végül a szabványos vizsgálatok eredményeit. Itt két különbözõ szabványos számítást vizsgáltunk: az alaktorzulásos kritikus teherbírásra épülõ globális (EC3 Part 1.1) és lokális (EC3 Part 1.5) viselkedést figyelembe vevõ méretezési eljárást. Ahol nyírási horpadás volt a mértékadó rugalmas kritikus teherhez tartozó alak, ott természetesen csak az EC3 Part 1.5 szerinti méretezést vizsgáltuk. A melegen hengerelt IPE szelvény esetében – mivel a kritikus teher az összes vizsgált esetben jelentõsen meghaladta a keresztmetszet képlékeny teherbírását – mindkét vizsgálat a keresztmetszeti teherbírást adta, azzal a különbséggel, hogy az EC3 Part 1.5 szerinti méretezésnél a rugalmas teherbírás számítandó. A többi keresztmetszetrõl általánosan elmondható, hogy minden esetben az EC3 Part 1.1 szerinti méretezés eredménye adott alacsonyabb értéket, ami könnyen megmagyarázható a két szabványos eljárás közötti, már részleteiben ismertetett különbséggel. A két görbe jellege, lefutása általában igen hasonló, ez alól kivételek a D jelû keresztmetszethez tartozó szabványos görbék, ahol a kritikus teherbírási görbe sajátos alakja miatt (meredeken csökkenõ szakaszt egy

törés után egy igen laposan lejtõ rész követ) az EC3 Part1.5 szerinti méretezés tulajdonképpen az összes vizsgált esetben a keresztmetszeti teherbírást adja, míg az EC3 Part 1.1hez tartozó görbe már a kisebb karcsúságoknál csökkenõ tendenciát mutat, ami jellegében jobban követi a szintén enyhén csökkenõ reális tönkremenetelhez tartozó teherbírási görbét. A különbség oka abból is adódik, hogy a D jelû keresztmetszet gerince hajlítás esetén 2. osztályú – a δ tényezõ értéke a rendkívül zömök övek miatt aránylag nagy –, míg a többi (E–I) szelvény 3. vagy 4. osztályú, tehát lényegesen karcsúbb gerinccel rendelkezik. A 3. keresztmetszeti osztállyal rendelkezõ keresztmetszeteknél (E és F) szintén megfigyelhetõ, hogy az EC3 Part 1.1 szerinti méretezési görbe jobban követi a reális teherbírási görbét, ami itt is az alaktorzulásos stabilitásvesztés globális jellegére utal. A maradék három keresztmetszet esetén (G, H, I) a legjelentõsebb az alaktorzulás hatása, ezért ezeket elemeztük részletesebben. Mindegyiknél megfigyelhetõ, hogy a reális tönkremenetelhez, valamint mindkét méretezési eljáráshoz tartozó teherbírási görbék jellege azonos, adott távolságot tartva egymástól ugyanaz a lefutásuk. A szabvány gondolatmenete alapján itt a horpadásnál mindenképpen az EC3 Part 1.5 vizsgálat a mértékadó, hiszen horpadásnál az EC3 Part 1.1 nem alkalmazható (mindig a keresztmetszeti teherbírást adja). Ám az alaktorzulás megjelenése után már az EC3 Part 1.1 szerinti görbe mértékadó, hiszen ez végig jóval a másik szabványos görbe alatt fut. Kimondhatjuk azonban, hogy az EC3 Part 1.1 méretezési görbe minden esetben túlzott biztonságot, így gazdaságtalan, konzervatív eredményt ad, hiszen a horpadáshoz, vagy a keresztmetszeti teherbíráshoz is kb. fele akkora biztonság tartozik a többi esetnél. Ezek alapján megállapítható, hogy azoknál a szelvényeknél, amelyeknél az alaktorzulás hatása igazán lényeges (δ > 12) az EC3 Part 1.5 szerinti méretezés mind fizikai tartalmában, mind gazdaságilag és a biztonság szempontjából ideális eljárást biztosít öszvér gerendák tervezéséhez.


41

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Jelen publikáció a magyar–finn kormányközi tudományos és technológiai együttmûködés keretében, az OM Kutatás–Fejlesztési Helyettes Államtitkárság és külföldi szerzõdéses partnere, Centre for International Mobility támogatásával jött létre. A kutatást az NKFP-2/0016/2002 „e-Design” projekt finanszírozta.

FÜGGELÉK

F.4. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: F)

F.1. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: C)

F.5. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: G)

F.2. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: D)

F.6. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: H)

F.3. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: E)

F.7. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: I)

42



Irodalom [1] Gregory J. Hancock. Local, Distortional, and Lateral Buckling of IBeams. Journal of the Structural Division, Vol. 104, No. 11, November 1978, pp. 1787-1798. [2] Gregory J. Hancock, Nicholas S. Trahair, and Mark A. Bradford. Web Distortion and Flexural-Torsional Buckling. Journal of the Structural Division, Vol. 106, No. 7, July 1980, pp. 1557-1571. [3] Mark A. Bradford, and Nicholas S. Trahair. Distortional Buckling of IBeams. Journal of the Structural Division, Vol. 107, No. 2, February 1981, pp. 355-370. [4] P. Goltermann, and S. E. Svensson. Lateral Distortional Buckling: Predicting Elastic Critical Stress. Journal of Structural Engineering, Vol. 114, No. 7, July 1988, pp. 1606-1625. [5] Mark A. Bradford. Inelastic Distortional Buckling of I-Beams. Computers&Structures, Vol. 24, No. 6, July 1986, pp. 923-933. [6] Mark A. Bradford. Buckling Strength of Partially Restrained I-Beams. Journal of Structural Engineering, Vol. 115, No. 5, May 1989, pp. 1272-1276.

[7] Dekker NW, Kemp AR, Trinchero P. Factors Influencing the Strength of Continuous Composite Beams in Negative Bending. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 34, No. 2-3, 1995, pp. 161-185. [8] Mark A. Bradford. Lateral Distortional Buckling of continuously Restrained Columns. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 42, No. 2, 1997, pp. 121-139. [9] Mark A. Bradford. Inelastic Buckling of I-Beams with Continuous Elastic Tension Flange Restraint. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 48, No. 2-3, 1998, pp. 63-77. [10] Mark A. Bradford. Strength of Compact Steel Beams with Partial Restraint. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 53, No. 2, 2000, pp. 183-200. [11] prEN 1993-1-5 : 20xx, European Prestandard, Eurocode 3: Design of steel structures, Part 1-5: Plated structural elements, Stage 34, CEN 24 February 2003 [12 prEN 1993-1-1 : 2003, European Prestandard, Eurocode 3: Design of steel structures, Part 1-1: General rules and rules for buildings, Stage 49 draft, CEN 24 November 2003 [13] ANSYS 7.0 Documentation. Canonsburg, PA, USA. 2002.

MCE Nyíregyháza az acélhídépítés specialistája

Az épülô pozsonyi Duna-híd látványterve


43

www.mce-ag.com


44


Antal Árpád Magyar Tûzihorganyzók Szövetsége

TENDENCIÁK A TÛZIHORGANYZOTT ACÉLSZERKEZETEK PIACAIN EURÓPÁBAN (1999–2003) TENDENCIES ON THE HOT-DIP GALVANIZED STEELSTRUCTURES' MARKET IN EUROPE (1999–2003) Tûzihorganyzással foglalkozó cikksorozatunk záró írásában be szeretnénk mutatni az európai általános (acélszerkezeti) horganyzó iparban – az elmúlt öt évben – megfigyelhetõ tendenciákat, illetve reményeink szerint az is jól látható lesz, hogy az egyes acélszerkezet felhasználási területek/piaci szegmensek milyen mértékben részesednek az iparág teljesítményébõl. Az iparág piacszerkezetét országonként és öszszességében is megvizsgáljuk azzal a céllal, hogy a magyar acélszerkezet gyártó vállalatok részére némi segítséget nyújtsunk a ma már egyre inkább európaivá váló kapcsolatrendszerben történõ eligazodásban, és talán üzleti lehetõségeik, piacaik felméréséhez, esetleg üzleti tárgyalásaikhoz, vagy éppen stratégiai elképzeléseikhez is hozzá tudunk járulni.

As the finishing part of our articles on hot-dip galvanizing we would like to show an overview of the tendencies of the past 5 years in the European galvanizing (steelstructures) industry. We are hoping to draw a picture of how much each market/implementation segments of steelstructures share of the overall production of the industry. The market structure of the industry has been examined by countries as well as altogether with the aim of giving some guidance for the Hungarian steel manufacturers in the European situation and may give them some additional information to facilitate their market research, their search for business opportunities and business discussions as well as their strategic plan developments.

Cikkünk elsõ fejezetében a termelési mennyiségekkel foglalkozunk oly módon, hogy kiemeljük azokat az országokat is, melyek az iparág szempontjából jelentõsek, illetve jelentékeny hatással vannak az európai produktum alakulására. Ezt a metodikát követjük a késõbbiek során is. Második fejezetünkben a kapacitások tekintetében elemezzük az iparág helyzetét, míg munkánk harmadik részében az egyes piaci szegmensek alakulásába nyerhetünk betekintést.

hogy az adatok az Európai Általános Horganyzók Szövetsége (EGGA – European General Galvanizers Association) tagországainak és tagvállalatainak adatait tartalmazzák (a 2003. évi adatok szerint az iparági szervezettség (tagság) európai átlaga kb. 70%-os volt), tehát a tényleges mennyiségek természetesen meghaladják a megadott értékeket már csak azért is, mert több EU állam még szerepel az adatok között. Az össztermelés egy folyamatos emelkedést mutat, majd 2002-ben és 2003-ban kismértékû visszaesés tapasztalható. Amennyiben az összesített adatok mögé nézünk, akkor már pontosabb információkat kaphatunk az elmúlt évek folyamatairól.

AZ EURÓPAI TÛZIHORGANYZÓ IPAR TERMELÉSE (1999–2003) Ha tõlünk nyugatabbra járunk és nem turista, hanem egy kicsit acélszerkezet-gyártó szemmel is figyeljük a vidéket, akkor láthatjuk, hogy „odaát” szinte minden kültéri acélszerkezet tûzihorganyzott, vagy duplex védelemmel (horganyzott és festett) van ellátva. Az elmúlt 10–12 év során dinamikusan növekedett a tûzihorganyzott acélszerkezetek felhasználása, melyet jól mutat, hogy 1997–2003-ig mintegy 15%-kal [1] bõvült az európai ipar termelése. Ezt a tetemes mennyiséget több mint 1000 vállalat biztosítja. Az erõsen iparosodott területeken 50–60 km-es sugarú körön belül mindenütt található egy megfelelõ kapacitású vállalat. E mögött a növekedés mögött érdekes folyamatok játszódnak le, amennyiben egy rövidebb idõszakot tekintünk és közben megfigyeljük az egyes országok súlyának változását a teljes iparágon belül. Elsõ grafikonunkon a szektor 1999–2003. évi összteljesítményét láthatjuk. A pontos értékeléshez hozzátartozik,

1. grafikon: Az európai általános tûzihorganyzó ipar termelése (1999–2003) [1]

Ha megvizsgáljuk tagországonként az idõszakot, akkor igen érdekes képet kapunk (1. táblázat). Az iparág országonkénti monitorozott (a szervezett tagok adatai) termelésében jelentõs hangsúlyeltolódások következtek be az elmúlt két-három évben, melyeket röviden a következôk szerint foglalunk össze.


45

1. táblázat: Az európai tûzihorganyzó ipar termelése országonként [1]

kapacitású, német tulajdonú vállalkozás adatainak hiánya). Az viszont sajnos tény, hogy hazánk nem részesedett a például Németországból „elvándorolt” többlet mennyiségekbõl (ha igaz az okfejtésünk), melyen talán el kell gondolkodni a hazai szakembereknek is. Az, hogy ez egy versenyképesség-csökkenés, tehát költség/ár probléma, árfolyamgond, vagy netán egyéb más tényezõre vezethetõ vissza, megérdemelne egy közös egyeztetést az iparágak között. Mindenesetre riasztó, hogy hazánk nem tudja igazában a munkaerõ ára területén még mindig meglevõ versenyelõnyeit kihasználni.

KAPACITÁSOK HELYZETE ÉS ALAKULÁSÁNAK FOLYAMATAI (1999–2003) Az európai összes kapacitások alakulása egy folyamatosan növekvõ tendenciát jelez. Ez mutathatja azt is, hogy a beruházások megvalósulása bizonyos perióduskésésben van a tényleges igények alakulásával, azaz egy kifutással, tehetetlenséggel rendelkezik. Másrészt sugallhatja a beruházók optimizmusát is, a jövõt illetõen. A következõ, 2. grafikonunkból megállapítható, hogy míg a kapacitások növekednek, addig az összes termelés két éve enyhe visszaesést mutat. Tehát amennyiben ez a folyamat a továbbiakban is jellemzõ lesz, akkor a piaci verseny további erõsödésével számolhatunk. 2. grafikon: Az európai össztermelés és kapacitás alakulása (1999–2003) [1]

• Az hosszú évtizedeken át a tûzihorganyzó ipar motorjaként, meghatározójaként megjelenõ Németország szerepe megváltozott, jelentõsen gyengült, termelése öt év alatt mintegy 17%-kal esett vissza. Ennek oka nem a tagvállalatok számának csökkenésében kereshetõ [1], hanem a tényleges termelés csökkent ilyen arányban. Fontos és elgondolkodtató, hogy acélszerkezet-, és gépgyártó vállalataink talán legfontosabb export piacán kialakult viszonyok mögött, vajon milyen okok húzódhatnak meg. A bemutatott helyzet bizonyos tekintetben magyarázat arra az árversenyre, mely évek óta folyik a piacon. A németországi tendenciákért felelõs lehet az, hogy az EU-n belül – feltehetõen az alacsonyabb acélszerkezet-gyártási és/vagy horganyzási költségek miatt – más országokba helyezõdik át a termelés. Ez egy lehetséges magyarázat, mely különösen két ország esetén jól megfigyelhetõ. Hasonlóan csökkenõ tendenciát mutat Franciaország, Hollandia is, de ezeknél az országoknál kevésbé drasztikus a folyamat. • Táblázatunkból kitûnik, hogy a meghatározó mennyiségeket produkáló országok közül kettõé, Olaszország és Spanyolország szerepe jelentõsen felértékelõdött. Mégpedig olyan mértékben, hogy Itália 2002-re már Európa legnagyobb termelõjévé lépett elõ. Csehországban is önmagához képest jelentõs kapacitásbõvítéseket hajtottak végre, és ezzel párhuzamosan nõtt a termelése. • Magyarország esetében, csak látszólagos a termeléscsökkenés, mert a 2001. évi visszaesés a szövetség tagvállatok számának csökkenésével függött össze (egy nagy

46

De talán vizsgáljuk meg az összesített adatok mögött rejlõ folyamatokat országonként (2. táblázat). 2. táblázat: A tûzihorganyzó kapacitások alakulása Európában (1999–2003) [1]


ACÉLSZERKEZETI PIACI SZEGMENSEK ÉS RÉSZESEDÉSEK A HORGANYZÓ PIACON

• A korábbi években domináns Németországban a kapacitások minimális csökkenése mellett egy erõteljes termeléscsökkenés állt be 3 év alatt (- 250 ezer tonna). Ez azt is jelenti, hogy a meglevõ német kapacitások még erõsebb versenyt teremtenek egymásnak. Természetesen bizonyos további piactisztulásra is kell számítani a verseny további kiélezõdése miatt. Ebben a tekintetben ismét fel kell hívni a hazai gyártó és horganyzó ipar figyelmét. Ezeknek hatásai biztos, hogy hazánkban is megjelennek.

Elsõ lépésben tekintsük át az acélszerkezetek egyes felhasználási területeinek részesedését 10 éves idõszakra viszszamenõlegesen (3. táblázat). A 3. táblázatból jól látható, hogy a tízéves idõszakban az egyes szegmensek részaránya lényegében homogén. Talán csak az útépítés acélszerkezeteinek (+), illetõleg az energiaszektor (–) tekintetében van érdemleges változás. Természetesen a fentieknél többet mond, ha az adatok mögött álló egyes országokon belüli változásokat próbáljuk meg nyomon követni. A magyar acélszerkezet-gyártó és tûzihorganyzó iparág számára a legfontosabb néhány ország piacának helyzete mindenképpen figyelmet érdemel abban a tekintetben, hogy vannak-e, strukturális változások, esetleg trendek. A következõkben Németország, Ausztria, Olaszország, illetve Csehország és természetesen Magyarország piacaira téve a hangsúlyt értékeljük a piaci szerkezeteket. Németország, mint a magyar ipar legnagyobb célterülete adatait 4. táblázatunk mutatja be.

• Dánia kivételével tulajdonképpen, önmagukhoz képest, jelentõs kapacitásleépítést nem hajtottak végre az egyes országok. • A termelésbõvülésnél már említett két ország Olaszország és Spanyolország viszont óriási mértékben növelte kapacitásait. Míg az olasz iparág 1999–2003-ig mintegy 758 m3-rel, addig a Spanyolország 576 m3-rel növelte lehetõségeit, ezzel megteremtve kibocsátásuk növekedésének feltételeit. Csehország méreteihez képest erõs bõvítést hajtott végre, ami elsõsorban a német cégek (Kopf-, és Wiegel-csoport) térnyerésének köszönhetõ. • Hazánk kapacitásai ebben az idõszakban egy darab lényeges méretû berendezéssel bõvültek Mivel a tûzihorganyzó és az acélszerkezet-gyártó iparág nagyjából együttesen fejlõdik, bõvül, vagy éppen stagnál, a fentiek mindenképpen egy erõsebb kooperációt igényelnének a két terület között. Sajnos kimondhatjuk, hogy az elmúlt öt évben nem voltunk igazán haszonélvezõi a megnyíló lehetõségeknek.

Az épület-acélszerkezetek meghatározó mennyiségben szerepelnek (Fotó: Antal Árpád)

A német piacon a legszembetûnõbb folyamat az „Útépítések” és az „Energiaszektor” acélszerkezeteinek folyamatos visszaesése. Ennek okai talán a belsõ felhasználás csökkenése, kevésbé a termelés „kihelyezése” egyes más országokba (Közép-, Kelet-Európa, Olaszország, Spanyolország, Csehország). Ausztria esetében az energiaipari beruházásokban szintén megfigyelhetõ a folyamat és a mezõgazdaságba gyártott acélszerkezetek tûzihorganyzása is folyamatos csökkenést mutat (5. táblázat).

3. táblázat: Az acélszerkezeti termékek piaci szegmenseinek részarányai (1994–2003) [1]


47

4–5. táblázat: A tûzihorganyzott acélszerkezeti piac szegmensei Németországban és Ausztriában (%) (1997–2003) [1]

6–7. táblázat: Tûzihorganyzott acélszerkezeti piac szegmensei Csehországban és Olaszországban (%) (1997–2003) [1]

Csehországban önmagához képest igen jelentõs kapacitásbõvítést és termelésnövekedést hajtottak végre 1996 és 2003 között. A bõvülés elsõsorban az „Útépítések” acélszerkezeteinél jelentkezett. A terület 2003-ban az összes csehországi tûzihorganyzás közel 1/3-át adta, ami nagy acélszerkezet-gyártó kapacitások meglétére utal ebben a szegmensben (6. táblázat). Az elmúlt tíz esztendõben Olaszországban fejlõdött legnagyobb mértékben az iparág. Dinamikusan növekedett az „Épületszerkezetek”, míg relatíve csökkent a „Mezõgazdaságba” áramlott acélszerkezetek mennyisége. Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy ezek a mennyiségek, milyen nagyságrendben lettek belföldön beépítve, illetve, hogy mekkora tételek kerültek az EU egyéb piacaira, vagy azokon kívülre (7. táblázat). Ha a Magyarországon tûzihorganyzott termékeket nézzük (1977-ben nem volt adatgyûjtés), akkor az épületszerkezetekben levõ folyamatos csökkenés figyelhetõ meg. Ennek feltehetõen piacszerkezeti okai is vannak. Sajnos az acélszerkezeti termékek rovására nagy mennyiségben kerülnek beépítésre a vasbeton szerkezetû épületek (pl. be-

48

8–9. táblázat: Magyarországon horganyzott szerkezetek piaci szegmensei (1997–2003) [2]

vásárlóközpontok) illetve még mindig nem ismerték fel sok helyen a tûzihorganyzott kivitelû acélszerkezetes építmények képességbeli és gazdaságossági elõnyeit. Az azonban mindenképpen figyelmeztetõ jelzés kell, hogy legyen az iparág számára, hogy manapság is nagy számban épülnek a festett kivitelû csarnokszerkezetek, holott horganyzó berendezéseink méretei lehetõvé tennék azok bevonását. A hazai termelést mutató táblázatokon egyébként jól látszik az infrastrukturális beruházásokat jelentõ „Energetikai” és „Útépítési” célú acélszerkezetek jelentõs aránya. Szomorú adat a „Mezõgazdaságba” kerülõ acélszerkezetek alacsony aránya. Azt azonban feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az 1970–80-as években Magyarországon, óriási tömegben került épületacélszerkezet és mezõgazdasági célú acélszerkezet beépítésre (elsõsorban a Dunai Vasmû típus acélszerkezetei). Ezek az épületek ma is állnak, bevonataik ellenállóak, tehát a struktúraváltás alatt álló mezõgazdaságnak az igényeit még ma is kielégítik. Tisztelt Olvasóink! Írásunkkal több cikkbõl álló sorozatunk végéhez értünk. Gondoljuk és reméljük, hogy 2003 õsze óta, negyedévente közölt figyelemfelkeltõ szakanyagainkban sokan találtak olyan aktualitásokat, melyeket napi munkájukban fel tudnak használni. Bízunk abban is, hogy tovább növekedett a bizalom a tûzihorganyzás iránt, amely mint látjuk, tõlünk nyugatabbra sokkal jobban megbecsült technológia, de talán most is hozzá tudtunk járulni iparágunk szélesebb körû hazai elterjedéséhez. Cikkeinkben elsõsorban nem a „marketing” jellegû írásokra törekedtünk, hanem inkább olyan mûszaki tudnivalókat igyekeztünk átadni, melyek a mindennapi munkánkban jól használhatóak. További, és még mélyebb ismeretekhez a szakmai szövetség (MTSZ), a szövetség tagvállalatai információs rendszerén és szakfolyóiraton keresztül juthatnak az érdeklõdõk. Egyúttal köszönetet mondunk Nagy Miklós úrnak, hogy értékes fotóival segítette írásaink színvonalát emelni.

Felhasznált irodalom: [1] European General Galvanizers Association (EGGA) – Assembly 1998–2004 [2] Magyar Tûzihorganyzók Szövetsége (MTSZ) adatbázisa (1996–2004)


Az általunk épített csarnokokkal maximálisan igazodunk a vevôk igényeihez. Így szerkezetekkel és burkolatokkal az épület funkciójának leginkább megfelelô anyagokat alkalmazzuk. A szerkezetek készülhetnek – hidegen hajlított szelvénybôl rácsos keretszerkezettel, – melegen hengerelt oszlop, rácsos szaruzat alkalmazásával, – melegen hengerelt Európa profilokból keret vállmerevítéssel. Szerkezeteink üzemileg hegesztett, helyszínen csavarozott kapcsolatokkal készülnek. A komplett fôvállalkozási vertikum egyenletes, jó minôségben történô kivitelezés érdekében a 2002. év folyamán bevezetésre került az MSZ EN ISO 9001;2001 minôségirányítási rendszer, mely magába foglalja a tervezés, gyártás, helyszíni szerelés munkafolyamatainak szabályozását.

Elérhetôségeink: Nyíregyháza, Lomb u. 16. Postacím: 4405 Nyíregyháza, Pf: 3 Telefon/fax: (42) 596-728 E-mail: [email protected] Telefon: (42) 461-118, 465-156, 596-729

2400 Dunaújváros Sport u. 2-4. Tel.: +36 25 523-062, 523-063, 523-065, 523-068, 523-069 Fax: +36 25 523-066 Honlap: www.dunaforg.hu • E-mail: [email protected]

Gép-, Gépalkatrészgyártó, Szerelô és Kereskedô Kft.

➫ GÉP-, GÉPALKATRÉSZGYÁRTÁS ➫ ACÉLSZERKEZET-GYÁRTÁS ➫ DARUKARBANTARTÁS ➫ TECHNOLÓGIAI GÉPSZERELÉS, KARBANTARTÁS

➫ HIDRAULIKUS HENGEREK FELÚJÍTÁSA REFERENCIÁK: DWA Hideghengermû Kft.: Georg – hasító sor szerelése, telepítése 1700-as hengerállvány technikai szerelése, gépegységek gyártása Alcoa-Köfém Kft.: I-II. Hideg- és meleghengerállvány modernizálása Metrisystem Kft.: 15, 20, 50, 60 tonnás mérleg teherfelvevôk gyártása Caementárius Kft.: Komplett lamináló és Bentonit paplan készítô automatikus gépsor gyártása Acélipari gépek, gépegységek, különbözô méretû acélszerkezetek, gépvázak gyártása: Hennecke GmbH. Németország, Sankt Augustin Voest Alpine Industrieanlagenbau GmbH & CO. Ausztria, Linz Voest Alpine Stahl GmbH. Ausztria, Linz


49

KÖNYVISMERTETÔ Dr. Iványi Miklós: Táblázatok acélszerkezetek méretezéséhez az EUROCODE 3 szerint Egyetemi segédkönyv. Mûegyetem Kiadó, Budapest, 2004 szítésének és jóváhagyásának két szintje van, melyek elfogadását hoszszadalmas ellenõrzés, vita, majd szavazás elõzi meg. Az elõszabványok szintje az ENV, melynek vita alatti anyagait prENV jelöli, a szabványok szintje az EN, melynek vita alatti anyagait prEN jelöli. Jelenleg a prEN státuszban vannak az acélszerkezetek méretezésével kapcsolatos folyamatok, de az oktatás, a tájékoztatás céljából feltétlenül szükséges megismerni a részleteket így vállaltuk a vita végsõ fázisában levõ anyagok fontosabb részeinek a „Táblázatok”-ba való beillesztését. Acélszerkezetek tervezési stratégiájában az elmúlt években jelentõs átrendezõdés következett be: – Megjelentek illetve megjelennek az Eurocode szabványrendszer egyes részei, és ezzel új, alternatív tervezési módszerek alkalmazására kerül sor. – A modern acélszerkezetek területén a félkész termékek, így a melegen hengerelt és hidegen hajlított szelvények választékának kibõvülése hozott jelentõs tervezéselméleti, módszertani és minõségügyi változást. – A számítástudomány eredményeinek alkalmazásával a tervezési módszertan kiterjedt átalakuláson megy keresztül. A tervezési stratégia egyik fontos eleme, segédeszköze az acélszerkezetek méretezésével foglalkozó „Táblázatok” egyetemi segédkönyv. Hazánkban ilyen jellegû segédkönyv az úgynevezett Czakó-táblázat volt, amely utoljára 1935-ben jelent meg nyomtatásban. Ezt az egyetemi oktatásban a Budapesti Mûszaki Egyetem Mechanika Tanszékének 1949-ben megjelent jegyzete, majd a Nehézipari Mûszaki Egyetem Mechanika és Emelõgépek Tanszékének a Tankönyvkiadó kiadásában megjelent táblázatgyûjteménye követte. A mérnökhallgatók részére Dr. Csellár Ödön – Szépe Ferenc: „Táblázatok acélszerkezetek méretezéséhez” címû egyetemi segédkönyv 1965-ös elsõ kiadása, majd közel négy évtizede számos kiadásban megjelent kötete szolgált. Jelen egyetemi segédkönyv törekszik megfelelni a „kihívásoknak”: (a) A „Táblázatok” anyagát az Eurocode szabványok elõírásai alapján állítottuk össze. Az Eurocode szabványok elké-

50

A „Táblázatok”-ban bemutatott anyagok: Eurocode 3: Design of steel structures prEN 1993-1-1:2002 Part 1.1: General rules prEN 1993-1-5:2002 Part 1.5: Plated structural elements prEN 1993-1-8:2002 Part 1.8: Design of joints (A csavarok geometriai kialakításával foglalkozó EN anyag nem állt rendelkezésre, csak a DIN által átvett anyagok, ezért jelöltük ezeket külön.) prEN 1993-1-9:2002 Part 1.9: Fatigue strength of steel structures prEN 1993-3:2002 Part 3: Buildings (A „Táblázatok”-ban a margón elhelyezett vonal jelzi a fenti prEN szabványjavaslatokból átvett részeket.) A segédkönyv nem kíván szabványgyûjtemény lenni – ezt a rendelkezésre álló terjedelem sem teszi lehetõvé –, de nem célja, hogy önállóan csak ebbõl az anyagból megismerhetõ legyen az Eurocoderendszer, hiszen ehhez részletes ismertetésekre, magyarázatokra és példákra van szükség, egyébként ehhez a folyamathoz járul hozzá az „euroSTEELcode” intenzív szemináriumi rendszer is. A prEN szint idézett anyagait az NFATEC „Leonardo da Vinci” Európai Uniós program keretében ismertük meg: „A New and Flexible Approach to Training for Engineers in Construction” (b) Az acélszerkezetek tervezésének egyik legfontosabb segédeszköze a félkész termékekkel foglalkozó táblázatok. A „Táblázatok” segédkönyv igyekszik a félkész termékek választékában bekövetkezett ugrásszerû fejlõdést figye-


lembe venni, azonban a teljes körû bemutatást nem tudtuk felvállalni, a félkész termékek hazai választékának bemutatása során csak azokat közöltük, melyeket elõállító cégek felhívásunkra jelentkeztek, vagy olyan termékismertetõ, könyv állt rendelkezésünkre, mely a közlést lehetõvé tette. (c) Az acélszerkezetek tervezési módszertana a számítástudomány eredményeinek alkalmazásával jelentõs változásokon ment keresztül, egyrészt az úgynevezett elõterveés jelentõs elõtérbe kerülésével, másrészt a független statikai számítás szerepének növekedésével. A közölt táblázatok, grafikonok lehetõséget adnak arra is, hogy különbözõ számítási modellek érvényességét ellenõrizni lehessen. A „Táblázatok” a könnyebb kezelhetõség érdekében fejezetekre oszlik: az elsõ fejezet a szerkezeti anyagok adatait tartalmazza; a második fejezet a szerkezeti keresztmetszetek rugalmas és képlékeny állapotban kialakuló viselkedésével foglalkozik, részletesen bemutatva a melegen hengerelt, valamint hidegen hajlított és zárt szelvények geometriai adatait; a harmadik fejezet a szerkezeti rudak stabilitásvizsgálatait ismerteti; a negyedik fejezet a szerkezeti kapcsolatokkal foglalkozik, részletesen bemutatva a nyitott és zárt szelvények csomópontjainak méretezését. Az ötödik fejezet szerkezetek, így egyszerû tartók és keretek vizsgálatait ismerteti. A hatodik fejezet a fáradási problémákat tárgyalja. A kötet általános kialakítása Fülöp Attila egyetemi tanársegéd (Pécsi Tudományegyetem) gondos munkáját dicséri. Köszönettel tartozunk a bírálóknak, dr. Köröndi Lászlónak és dr. Seregi Györgynek az anyag részletes és alapos átvizsgálásáért, az Oktatási Minisztérium Tankönyvpályázatának a támogatásért, valamint a Mûegyetemi Kiadónak a gondos megjelentetésért. KAPHATÓ: Mûegyetemi Kiadó, Jegyzetbolt Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Goldmann György tér 1. V2 épület fszt. 1. Telefon: (06-1) 463-2309; Fax.: (06-1) 4665714 Ára: 3990 Ft

F E L H Í V Á S A MAGÉSZ és a DUNAFERR az idén is megrendezi

a

VIII. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSZETI KONFERENCIÁT Dunaújvárosban 2005. május 5–6-án

A nyolcadik alkalommal megrendezett konferencia évrõl évre sikeresebb. Az idei konferenciára is meghívjuk minden tagvállalatunkat és reméljük, hogy a vállalatok biztosítani tudják, hogy a náluk dolgozó mûszakiak minél nagyobb számban vegyenek részt. Természetesen minden érdeklõdõt várunk, aki ismereteit bõvíteni kívánja. Az ismeretek állandó frissítése, bõvítése mindnyájunk közös ügye. „A mérnököket kreatív, racionális és etikus gondolkodásmódjuk hitelessé teszi mind a politika, mind a társadalom elõtt, ami tiszteletre méltó rangot jelent. A mérnökök etikai és morális követelményekkel társult tudásukkal, tapasztalatukkal és találékonyságukkal sikeresen járulnak hozzá a közjó és életminõség javításához, a természet és a környezet védelméhez.” (Az európai mérnökök budapesti nyilatkozata). Ez az elvárás és elismertség csak úgy õrizhetõ meg, ha tanulunk egymástól és kicseréljük gondolatainkat, tudásunkat. Ezért rendezzük a szakmai konferenciát. Reméljük az idén is aktív résztvevõi lesznek a konferenciának tagjaink szakemberei is és a személyes találkozások, ismeretségek a szakmán belül tovább bõvülnek. Bõvebb információ: Dr. Csapó Ferenc MAGÉSZ-titkár • [email protected]

Az „ACÉLSZERKEZETEK” címû lap elôfizetési díja egy évre 3200 Ft + áfa + postaköltség MEGRENDELHETÔ: MAGÉSZ, Dr. Csapó Ferenc 1161 Budapest, Béla út 84. Telefon/fax: 1/405-2187, 30/9460-018 E-mail: [email protected]

Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetségének lapja Association of Hungarian Steel Structure Manufacturers and Builders Quarterly

Kiadja a Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetsége 1161 Budapest, Béla u. 84. Telefon/fax: (1) 405-2187 E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Markó Péter Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc A szerkesztô munkatársa: Nagy József ISSN: 1785-4822 Készült: TEXT Nyomda Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: [email protected]

H I R D E T É S

1/2 oldal (A/5) színes: MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa, külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa Azon partnereink részére, akik minden számban hirdetnek (4 db/év), 10% kedvezményt adunk. FÜRT Marketing 2400 Dunaújváros, Hold u. 4. Fax: (25) 432-020 • Mobil: (30) 9894-791 E-mail: [email protected]


51

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL

Recommend Documents