Tájékoztató a szakszemináriummal és a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekrôl, valamint néhány jó ta nács

2011

2011–2012

Tájékoztató a szakszemináriummal és a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekrôl, valamint néhány jó tanács

Szabó-Bakos Eszter BCE, Közgazdaságtudományi Kar

2011. augusztus 31.

Tartalomjegyzék 1. 2.

3.

4. 5.

Bevezetés .................................................................................................................................................. 3 A diplomáig teljesítendô dolgok listája .............................................................................................. 4 2.1. Szakdolgozat .................................................................................................................................... 4 2.2. Komplex vizsga ............................................................................................................................... 5 2.3. Abszolutórium .................................................................................................................................. 6 2.4. Záróvizsga ........................................................................................................................................ 7 2.5. Nyelvvizsga ...................................................................................................................................... 8 2.6. Oklevél .............................................................................................................................................. 8 Szakdolgozat ............................................................................................................................................. 9 3.1. Határidôk .......................................................................................................................................... 9 3.2. Tartalmi és formai követemények, ajánlások .......................................................................... 10 3.2.1. Szerkezet .............................................................................................................................. 10 3.2.2. Mennyiséggel, és külalakkal kapcsolatos követelmények ......................................... 16 3.2.3. Stílus ..................................................................................................................................... 17 Szakszeminárium ................................................................................................................................... 18 Hasznos linkek ....................................................................................................................................... 20

Ábrák jegyzéke 1. A komplex vizsga feltételeinek teljesítésérôl szóló nyilatkozatot tartalmazó ûrlap ...................... 6 2. Késedelmes szakdolgozat leadás engedélye ................................................................................... 10 3. Adatokat és nyilatkozatot tartalmazó ûrlap ....................................................................................... 10 4. Példa a külsô címlapra .......................................................................................................................... 11 5. Példa a belsô címlapra ......................................................................................................................... 11 6. Példa a hivatkozások listájára ............................................................................................................. 15

2

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

1. Bevezetés Az eredeti elképzelés szerint Ön a 2011/2012-es tanév végén átveheti majd bachelor diplomáját. A Budapesti Corvinus Egyetem szeretne biztos lenni abban, hogy az általa kiállított okirat jó kezekbe kerül, így elvárja, hogy Ön 1. egy szakdolgozat elkészítésével igazolja problémafelismerô képességét, s azt, hogy képes logikusan, megalapozottan, s összefogottan kifejteni az álláspontját egy adott kérdésben, 2. a komplex vizsgán adjon számot tudásáról, 3 a záróvizsgán szóban is erôsítse meg az elsô pontban felsorolt képességeket. Felesleges, hogy a fenti folyamatot még információ-áramlásbeli súrlódások is nehezítsék, így e tájékoztató füzetben összefoglaltam Önnek azokat a követelményeket, melyeket a diploma átvételéig még teljesítenie kell, azokat a határidôket, melyeket mindenképpen be kell tartania, illetve azokat az ajánlásokat, melyek leginkább a szakdolgozat elkészítése során fognak hasznosnak bizonyulni. Bár nincs kétségem affelôl, hogy ezt a tájékoztatót Ön rendszeresen fogja forgatni, a biztonság kedvéért már itt a bevezetôben összeszedtem a TOP 10-et, azaz a legfontosabb teendôk 10-es listáját: 1. Olvassa végig ezt a tájékoztatót! 2. Olvassa el (többször is) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, valamint annak kari kiegészítését! 3. Ha valami nem világos, kérdezzen rá (Tanulmányi Osztály, Dékáni Hivatal, szakfelelôsök, szakszemináriumvezetô)! 4 2011. szeptember 23-ig jelentkezzen szakszemináriumra, válasszon érdekes témát, és ÍRJON! MINDIG! 5. Járjon rendszeresen a szakszemináriumra! 6. Ebben az évben már folyamatosan számolja a kreditjeit! 7. Rendszeresen látogasson el a komplex vizsgát és a záróvizsgát szervezô tanszék honlapjára! 8. December 16-án adja le az elsô összefoglalót a szakszemináriumvezetôjének, majd 2012. május 2-án adja le a dolgozatot 2 bekötött példányban, illetve csatolja hozzá a digitális változatot tartalmazó CD-t! 9. Készüljön fel alaposan a komplex vizsgára! 10. Készítsen prezentációt a záróvizsgára!


3

2. A diplomáig teljesítendô dolgok listája Idôrendben a következô feladatok állnak még Ön elôtt 1. Le kell tennie az összes vizsgáját. 2. Be kell nyújtania a szakdolgozatát. 3. Sikeresen kell teljesítenie a komplex vizsgát, s meg kell szereznie az abszolutóriumot. 4. A záróvizsgán meg kell védenie szakdolgozatát. 5. Be kell mutatnia a szakmai középfokú C típusú nyelvvizsga, vagy az ezt helyettesítô általános felsôfokú C típusú nyelvvizsga létezését igazoló dokumentumot. A lista elsô pontja nem igényel sok magyarázatot, s ha figyelmesen olvasta a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, valamint annak kari kiegészítését, akkor a többivel kapcsolatosan sem szolgálhatok túl sok pótlólagos információval, de miután eddigi egyetemi élete új elemeirôl van szó, egy rövid áttekintés talán mégsem árt.

2.1. Szakdolgozat A tájékoztatóban a szakdolgozattal egy külön fejezetben foglalkozok, így most csak a legfontosabb pontokat említem meg: 1. A szakdolgozatot 2012. május 2-ig kell leadnia két kötött példányban, s a digitális változatot egy CD-n. 2. A bachelor-szakdolgozat nem disszertáció, vagy az American Economic Review-hoz beadott potenciális publikáció. Ezt a szempontot mind a terjedelem, mind a tartalom megválasztásánál érdemes figyelembe venni. A terjedelmi korlátokkal, s a tartalmi ajánlásokkal kapcsolatban figyelmesen olvassa el a tájékoztató 3.2. alpontját. 3. A szakdolgozatot Önnek kell elkészítenie, de kérjen segítséget! A szakszemináriumvezetô a saját témájában biztosan számos ötlettel, s ajánlással képes elôrukkolni, s hallgatótársai is érdekes meglátásokat tehetnek, ha megosztja velük a dolgozattal kapcsolatos aktuális problémáját. 4. Lehetôsége van arra, hogy szakdolgozatát egy társszerzôvel készítse el, de ebben az esetben a dolgozathoz csatolni kell egy olyan nyilatkozatot, melybôl egyértelmûen kiderül, hogy a dolgozat mely pontjai jöttek létre az Ön munkájának eredményeként, s melyek azok, amiket kollégája készített el. 5. Lehetôsége van arra is, hogy nem a 2011/2012-es tanév tavaszi félévében, hanem késôbb nyújtsa be a dolgozatát, ebben az esetben viszont az adott tanévben már nem vehet részt a záróvizsgán és nem is kaphat diplomát. 6. Idegen nyelven is elkészítheti a szakdolgozatot, ehhez azonban a szakfelelôs írásos beleegyezése szükséges. (Idegen nyelven készített szakdolgozat esetében a szakdolgozat megvédése, azaz a záróvizsga magyar nyelven történik.)

4


Ha a dolgozat elkészült, s be is nyújtotta, akkor a témában illetékes tanszék azt egy opponensnek továbbítja. A bíráló tüzetesen átolvassa a tanulmányt, ellenôrzi, hogy az megfelel-e a szakdolgozattal kapcsolatos tartalmi és formai követelményeknek, illetve megvizsgálja, hogy a tanulmány tükrözi-e az Egyetem által elvárt kompetenciákat. Az opponens ötfokozatú skálán, illetve szövegesen értékel, s véleményét Ön még a záróvizsga elôtt megismerheti. Figyelem!!! A bíráló által adott jegy beleszámít a záróvizsga értékelésébe, azaz áttételesen befolyásolja a diploma minôsítését, s ezen keresztül a mesterszakos felvételi esélyeket. Remélhetôleg Önt ez kevésbé fogja érinteni, de abban az esetben, ha a bíráló értékelése elégtelen, és az indoklásban etikai vétségre való utalás szerepel – azaz plágium –, a dolgozat automatikusan elutasításra kerül, s Ön csak a következô tanévben nyújthat be ismét szakdolgozatot. A plágium fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után!

2.2. Komplex vizsga Míg a diplomamunkával azt kell igazolnia, hogy Ön képes releváns gazdasági kérdések azonosítására, a kérdéshez kapcsolódó irodalom áttekintésére, esetleg saját álláspont megfogalmazására, s mindezt olymódon teszi, hogy közben helyesen alkalmazza az alapszakon elsajátított fogalom-, és eszközrendszert, addig a komplex vizsga annak ellenôrzésére szolgál, hogy Ön az átadni kívánt ismeretanyag elôírt részeit megértette, s megtanulta. A komplex vizsga a gazdaságelemzés alapszakon a szakkötelezô tárgyakból, a közszolgálati alapszakon a specializáció tárgyaiból, az alkalmazott közgazdaságtan alapszakon pedig az alábbi tárgyakból áll: Mikroökonómia, Makroökonómia, Makroökonómiai modellépítés, Ökonometria I–II. Minden szak 2012. február 10-ig közzéteszi, 1. hogy milyen típusú komplex vizsgára kell számítania hallgatóinak („Szóbelizni kell? Vagy írásbeli vizsga lesz? Az írásbeli vizsgán a számítást igénylô kérdések lesznek túlsúlyban? Vagy inkább definíciókat kell majd megadni? Esetleg összegüggéseket kell majd felidézni?”),


5

1. ábra A komplex vizsga feltételeinek teljesítésérôl szóló nyilatkozatot tartalmazó ûrlap 2. illetve azt, hogy egészen konkrétan mely tárgyakat (esetleg kurzusrészeket) fed le az ismeretanyag, melyre a vizsga koncentrál. Érdemes tehát sûrûn látogatni a komplex vizsga szervezésével megbízott tanszékek honlapját. A komplex vizsga teljesítésére összesen három lehetôsége van. Egy vizsgaidôszakon belül viszont csak egyszer tehet kísérletet a sikertelen vizsga javítására. Ez azért fontos, mert a komplex vizsga a tanulmányi kötelezettség részét képezi, s ha a 2011/2012-es tanév tavaszi félévének vizsgaidôszakában nem szerez vizsgajegyet, az adott félévben nem lesz meg az abszolutóriuma, nem tehet záróvizsgát és nem kaphatja meg a diplomáját sem. Figyelem!!! Ki kell töltenie, s a komplex vizsga elôtti munkanapon 16 óráig a vizsga szervezésével megbízott tanszéken le kell adnia egy nyilatkozatot, mellyel igazolja, hogy teljesítette a komplex vizsgához szükséges tanulmányi feltételeket. A nyilatkozathoz szükséges ûrlapot mutatja az 1. ábra.

2.3. Abszolutórium Az abszolutóriummal (végbizonyítvánnyal) az Egyetem igazolja, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint Ön teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, s rendelkezik azzal a tudással, melyet az Ön által látogatott szak a programjában elôírt. Ahhoz, hogy az Egyetem ezt megtegye, meg kell bizonyosodnia róla, hogy Ön 6


1. nem töltött több idôt a bachelor képzési ágon a maximális 12 félévnél (aktív és passzív félévek együttesen), 2. az operatív tantervnek megfelelô struktúrában teljesítette a 180 kreditpontot, illetve gazdaságelemzés alapszakon a 182 kreditpontot, 3. elérte (leginkább meghaladta) a 3-as szintet, már ami a szakkötelezô (és ha esetleg Önnek ilyen volt: a specializáció-kötelezô) tárgyak és a szakszemináriumok eredményébôl képzett, kreditekkel súlyotott átlagot illeti, 4. s végül letette a komplex vizsgát. Az abszolutórium kiállítása feljogosítja Önt az utolsó próbatételen, a záróvizsgán való részvételre. Figyelem!!! A Tanulmányi Osztály csak akkor képes a végbizonyítványt kiállítani, ha a feltételek meglétét ellenôrizni tudja. Végzôs hallgatók esetében a vizsgaidôszakot követôen csak 5 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a Neptun-rendszerben szereplô, értékelésre vonatkozó adatokkal szemben az illetékes tanszékvezetônél kifogást emeljen. Amennyiben ezt a lehetôséget elmulasztja, úgy késôbb már nem reklamálhat az Önre vonatkozó értékeléssel szemben!

2.4. Záróvizsga Amennyiben 1. megszerezte az abszolutóriumot, 2. és a bíráló sem utasította el a dolgozatát részt vehet a záróvizsgán. A záróvizsgán egy háromtagú bizottság elôtt kell ismertetnie szakdolgozatának fôbb elemeit, az itt kifejtett elemzés legérdekesebb meglátásait és következtetéseit. Meg kell gyôznie a bizottságot arról, hogy az Ön által elvégzett munka jelentôs erôfeszítést igényelt, mindamellett érdekes és hasznos eredményre vezetett. Hatásos eszköz lehet erre, ha nem csak saját szóbeli képességeire támaszkodik, hanem egy rövid, maximum 5 képbôl álló prezentációt is készít. Ne felejtse el az elôadást otthon gyakorolni! Egy 25–35 oldalas írásmûvet meglepôen nehéz maximum 10 perc alatt elmondani. Nagy a kísértés, hogy a frappáns összefoglaló helyett a relatíve lényegtelen részleteket is ismertesse a bizottsággal, hisz annyit dolgozott vele! Ezt semmiképpen ne tegye! A bizottság arra kíváncsi, hogy képes-e megfogalmazni egy közgazdaságilag érdekes kérdést, s képes-e rá válaszolni oly módon, hogy közben egy percre sem billen ki a koherens logikai rendszerbôl. A záróvizsgán mutatott teljesítményére jegyet kap, mely a bíráló által adott érdemjegy és a szóbeli védésre kapott jegy számtani átlagaként határozódik meg.


7

2.5. Nyelvvizsga Az oklevél kiállítása elôtt Önnek igazolnia kell, hogy 1. rendelkezik egy szakmai középfokú C típusú nyelvvizsgával vagy 2. egy általános felsôfokú C típusú nyelvvizsgával.

2.6. Oklevél Ha teljesítette a nyelvvizsgával kapcsolatos követelményeket, s sikerült a záróvizsgája, akkor jogosulttá válik egy olyan oklevélre, mellyel a Budapesti Corvinus Egyetem mindenki számára igazolja, hogy az Ön tudását és képességeit összehasonlította a választott szakjának programjában leírt követelményekkel, s azt megfelelônek ítélte. Az oklevélben ezen „megfelelés” erôsségét az Egyetem minôsítéssel is kifejezi, mely minôsítés az alább felsorolt tételek súlyozott átlagából adódik (a tétel mellett feltüntettem, hogy az átlagban mekkora súllyal szerepel): 1. kötelezô szaktárgyak jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga – 25 százalék 2. a komplex vizsgára kapott érdemjegy – 25 százalék 3. a záróvizsgára kapott érdemjegy – 50 (!!!) százalék. Az így kiszámított érték az alábbi intervallumok alapján adja ki az oklevél minôsítését: • Kiváló az oklevél minôsítése, ha az érték 4,81 és 5,00 között van. • Jeles az oklevél minôsítése, ha az érték 4,51 és 4,80 között van. • Jó az oklevél minôsítése, ha az érték 3,51 és 4,50 között van. • Közepes az oklevél minôsítése, ha az érték 2,51 és 3,50 között van. • Elégséges az oklevél minôsítése, ha az érték 2,50 alatt van.

8


3. Szakdolgozat 3.1. Határidôk A szakdolgozattal kapcsolatosan két határidôt kell figyelembe vennie: 1. 2011. december 16-ig – a szorgalmi idôszak utolsó napjáig – egy pár oldalas összefoglaló, szakdolgozat-vázlat, vagy irodalomáttekintés bemutatásával igazolnia kell, hogy az ôszi félévet hasznosan töltötte, s a fennmaradó majdnem négy hónap elegendô lesz a tanulmány végsô változatának létrehozásához. 2. 2012. május 2-ig kell leadnia a kész szakdolgozatot az alapszak koordinációs tevékenységével megbízott tanszék titkárságán: • a Gazdaságelemzés alapszakon: Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék • a Közszolgálati alapszakon: Közszolgálati Tanszék, illetve • az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon: Makroökonómia Tanszék. Az alapszak vezetôje engedélyt adhat a határidô átlépésére, de (a) erre neki is csak indokolt esetben van lehetôsége, ahol az „indokolt eset” kifejezés nem fedi a „… már kész van a dolgozat, de nem volt idôm beköttetni…”, illetve a „… tegnap eszembe jutott még valami, amit hozzá szeretnék írni, így néhány napot csúsznék…” típusú kifogásokat. A dolgozat elkészítésére mindenkinek 8 hónap áll rendelkezésére, s az idô helyes beosztásának képessége pont olyan kompetencia, melyet a bachelor diploma kiadásával az Egyetem a külvilág elôtt igazolni kíván. (b) A határidô átlépését írásban kell kérvényezni, a kérvényt a szakfelelôssel alá kell íratni, majd azt 2012. május 2-ig le kell adni a szakért felelôs tanszék titkárságán. Az a hallgató, aki 2012. május 2-ig sem a szakdolgozatát, sem a kitöltött és aláírt, a határidô átlépésre jogosító formanyomtatványt nem adja le, szakdolgozatot a 2011/2012-es tanévben nem védhet, így oklevelet sem szerzhet. A határidô túllépésre jogosító formanyomtatvány mintáját a 2. ábra tartalmazza. (c) A határidô átlépéséért díjat – munkanaponként 3600 forintot (!!!) – kell fizetni. (d) A szakfelelôs által engedélyezett meghosszabbított határidô sem lehet 2012. május 11-e után. A szakdolgozat leadásával egyidôben ki kell töltenie egy olyan ûrlapot, mely tartalmazza az Ön nevét, elérhetôségét, a dolgozattal kapcsolatos információkat, illetve egy nyilatkozatot, amelyben Ön tanúsítja, hogy a szakdolgozat a saját munkája, eredménye. Az adatokat és a nyilatkozatot tartalmazó ûrlapot mutatja a 3. ábra. A szakdolgozat leadásakor nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy szakdolgozata a Központi Könyvtár honlapjáról korlátozott nyilvánossággal hozzáférhetô legyen.


9

2. ábra Késedelmes szakdolgozat leadás engedélye

3. ábra Adatokat és nyilatkozatot tartalmazó ûrlap 3.2. Tartalmi és formai követemények, ajánlások 3.2.1. Szerkezet Bármilyen témával is foglalkozik, az Ön szakdolgozatának mindenképpen tartalmaznia kell az alábbi elemeket: 10


2012

2012

4. ábra Példa a külsô címlapra. Figyelem!!! A külsô címlap csak a „Szakdolgozat” megjelölést, a szerzô nevét és a szakdolgozat leadásának évszámát tartalmazhatja!

5. ábra Példa a belsô címlapra

1. Cím. Egy irodalmi mûnél a címnek figyelemfelkeltô és feszültségteremtô funkciója van. A szakdolgozatnál a cím egy szimpla „cimke”, amely alapján az olvasó – s ami az Ön számára fontosabb, a bíráló – egyértelmûen be szeretné azonosítani a dolgozat témáját és fô mondanivalóját. A monetáris politika hatásmechanizmusának feltérképezésére koncentráló dolgozatnak érdemes a „Monetáris politika hatásmechanizmusa” címet adni az elsô látásra csábítónak tûnô közhelyek – például „Nem mind arany, ami fénylik” – helyett. Ez utóbbi megoldás a hozzáértés hiányát, s egyfajta nemtörôdömséget tükröz, valamint azt is eredményezheti, hogy a bíráló már az olvasás elején elveszíti érdeklôdését a tanulmány iránt, amely késôbb egy viszonylag rossz érdemjegyben nyilvánulhat meg. A címet a belsô címlapon kell feltüntetni. A külsô címlap a kötésre kerül, s a 4. ábra szerint a „SZAKDOLGOZAT” megjelölésen, a szerzô nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat. A belsô címlapon viszont már szerepel • az intézmény, Kar és szak neve, • a szakdolgozat címe, • a szerzô neve, • a leadás évszáma, • és a szakszemináriumvezetô neve. A belsô címlappal kapcsolatos formai követelményeket demonstrálja az 5. ábra.


11

2. Tartalomjegyzék. A belsô címlapot – vagy ahol létezik, a köszönetnyivánítást – követi a tartalomjegyzék. Elkészítése a manapság használatos szövegszerkesztô szoftverekkel már nem igényel különösebb többletmunkát, de néhány dologra itt is érdemes figyelmet fordítani. A bíráló a tartalomjegyzékben a dolgozat vázlatszerû összefoglalását látja. Magát a dolgozatot tagolja úgy, hogy a tartalomjegyzék a lehetô legegyszerûbben és leglogikusabban végigvezesse az opponenst a tanulmány fôbb részein, s már magából a tartalomjegyzékbôl nyilvánvalóvá váljon a követett gondolatmenet. A fejezeteket, alfejezeteket, s az alfejezeteken belüli pontokat arab számmal kell sorbarendezni. Jelen tanulmányban például a „Szakdolgozat” fejezeten belül két alfejezetet, és a második alfejezeten belül három pontot különböztettem meg. Ennek megfelelôen a Szakdolgozat 3.as sorszámot, a két alfejezet 3.1., illetve 3.2. sorszámot kapott, míg a második alfejezeten belüli pontok 3.2.1, 3.2.2., valamint 3.2.3. indexszel lettek ellátva. Semmiképpen ne alkalmazzon három szintnél mélyebb tagolást! Ezzel megsértene a szakdolgozattal szemben támasztott követelmények közül kettôt is: dolgozata nem lenne (1.) egyszerû és nem lenne (2.) átlátható sem. 3. Bevezetés és motiváció. Az nyilvánvaló, hogy saját szakdolgozata témáját Ön érdekesnek és fontosnak tartja, ellenkezô esetben vélhetôleg más terület tanulmányozásával töltötte volna a rendelkezésére álló 8 (!!!) hónapot. A potenciális olvasóknak azonban el kell magyarázni, hogy az Ön dolgozata miért is hasznos, s ezen magyarázat helye a szakdolgozat „Bevezetés” (és/vagy motiváció) fejezete. E fejezetben kell tisztáznia, hogy • a szakdolgozatában milyen kérdés megválaszolására tesz kísérletet (például: „A dolgozatban megmutatom, hogy egy kis nyitott gazdaságnak más monetáris politikai szabályt kell alkalmaznia, mint egy nagy, s relatíve zárt gazdaságnak.”), • miért fontos a feltett kérdés (például: „Az euró bevezetésével a gazdaság elveszti az önálló monetáris politika folytatásának lehetôségét, így különösen fontos annak vizsgálata, hogy ugyanaz a monetáris politika optimális-e a frissen csatlakozó ország számára, mint ami a közösség számára.”), • illetve milyen szerkezetben kívánja az adott kérdést megvizgálni (például: „A 2. fejezetben áttekintem a témával kapcsolatos szakirodalmat, a 3. fejezet… és végül az 5. fejezetben összefoglalom a dolgozat lényegi elemeit és fô következtetéseit.”). Semmiképpen ne tévessze meg a fôszöveghez képest aprónak tûnô 2–3 oldalas terjedelmi korlát! A szakdolgozat egyik legfontosabb részérôl van szó! Nem csak azért, mert itt dôl el, hogy a bíráló milyen érdeklôdéssel, odafigyeléssel, s hozzállással fogja olvasni a tanulmányt, s két jegy között ingadozva merre billen majd értékítélete, hanem azért is, mert legtömörebben és legtisztábban itt jelennek meg azok a képességek, melyeket az Egyetem elvár azoktól a halgatóktól, akiknek megítéli a bachelor diplomát. Nevezetesen: • képes-e a hallgató releváns gazdasági kérdéseket azonosítani, • meg tudja-e magyarázni, hogy az általa feltett kérdés miért fontos, • megvan-e benne a képesség arra, hogy álláspontját mások számára is meggyôzôen kifejtse. 12


1. számú melléklet

4. Fôszöveg. Bachelor szakdolgozatról lévén szó, az ilyen típusú mûvekkel kapcsolatos álalános követelményeken túl – egyszerûség, átláthatóság, egység – a Kar különösebb tartalmi követelményt a dolgozat ezen részével kapcsolatosan nem kíván megfogalmazni. Ajánlásokkal viszont személy szerint élnék, melyek közül a legfontosabb: arról írjon, amirôl képes logikusan érvelve, eddigi tanulmányai során megismert fogalmakat, összefüggéseket, esetleg modelleket felhasználva 20–25 oldalt írni! Ne feledje, Öntôl az Egyetem nem feltétlenül vár önálló hozzájárulást, vagy kreatív elméleti, illetve technikai újítást – annak bemutatására, hogy erre amúgy képes lenne, lesz még lehetôsége az MSc és PhD programokat lezáró tanulmányok megírása során. Kiváló szakdolgozatot készíthet például úgy, hogy keres magának egy szûkebb (!!!) témakört, áttekinti annak irodalmát, s az ott fellelhetô információkat rendszerzô módon összefoglalja. Az ilyen típusú dolgozat elônye, hogy a munka során végig jelentôs mértékben számíthat szakszemináriumvezetôje segítségére, aki tanácsaival értô módon irányíthatja Önt a fellelhetô cikkek útvesztôjében. Igen meggyôzô tanulmányt készíthet akkor is, ha felelevenít egy, a tanulmányai során megismert modellt, s segítségével próbál egy relevéns gazdasági kérdésre kvalitatív, vagy kvantitatív választ találni. A korábban már említett „Ugyanazt a monetáris politikai szabályt kell-e alkalmaznia egy kis nyitott gazdaságnak, mint egy nagy, zártabb gazdaságnak?” kérdés megválaszolására például nagyon hasznos eszköz lehet egy várakozásokkal kiegészített AADD modell, melyre a nemzetközi gazdaságtan címû tárgy fókuszált. A „Milyen gazdasági szankciókat alkalmazzon az Európai Unió a karbon-származék kibocsátókkal szemben?” kérdés által érintett problémakör pedig kiválóan elemezhetô a piacszerkezetek kurzuson megismert játékelméleti modellek segítségével. Az általános elveken túlmutató tartalmi követelmények tehát nincsenek, formaiak annál inkább: • A fôszöveget fejezetekre, alfejezetekre (esetleg ezen belül pontokra) kell bontania, s ennek a felosztásnak már önmagában mutatnia kell a dolgozat logikai struktúráját. • Amennyiben úgy érzi, szüksége lenne a három szintnél mélyebb tagolásra, semmiképpen ne használja a számozott verziót – azaz ne legyen a 2.1.4. ponton belül 2.1.4.1., illetve 2.1.4.2. alpont –, inkább válassza a félkövér betûtípussal való kiemelés lehetôségét. • Minden új fejezetet kezdjen új oldalon! • Az ábrákat és a táblázatokat mindenképpen számozza be, s a fôszövegben a számmal utaljon rájuk (például: „…a 2. ábra a központi bank irányadó kamatlábának alakulását mutatja 1967-tôl 2004-ig…”, vagy táblázat esetén „… ezeket az adatokat foglalja össze a 9. táblázat…”). Ha már beszámozta ôket, készítsen ábrajegyzéket, illetve „táblázatok jegyzékét”. • Képleteket csak akkor számozzon, ha az adott képletre késôbb utalni kíván (például: ha valahol a levezetés során megjelenik a következô képlet: Y = a Kα L1–α

(1)

akkor arra a késôbbiek során már csak a számmal kell utalni: „…a (1) képlet segítségével jellemezhetô technológia…”)


13

• Ne használjon túl sok lábjegyzetet! Ha úgy érzi, hogy fontos mondanivalója van, akkor tegye azt a fôszövegbe, ha a megjegyzés amúgy sem olyan fontos, akkor hagyja ki. • Hivatkozásnál a (szerzô vezetékneve, (évszám)) fomát használja! Több szerzônél választhat a (szerzô vezetékneve és szerzôtársai, (évszám)), vagy a (1. szerzô vezetékneve, 2. szerzô vezetékneve, (évszám)) alternatívák között. Például: „… a monetáris politika hatásmechanizmusáról kiváló áttekintést ad Carl Walsh könyve (Walsh, (2004)), míg a fiskális politikával Galí és szerzôtársai foglalkoznak átfogóan (Galí, Lopez-Salido, Valles, (2004)).” Statisztikai adatok, illetve elméleti összefüggések forrásaként a lehetô legritkábban hivatkozzon homályos internetes hírportálokra! A www.agrarujsag.org (csak kitalált portál!) nem a legmegbízhatóbb forrás, ha a GDP és munkanélküliségi idôsorokra kíváncsi, illetve a www.hirekmindenmennyisegben.hu újságírója sem biztos, hogy helyes elképzelésekkel rendelkezik a gazdaság mûködésérôl, így következtetéseit sem kellene kétely nélkül elfogadnia. A vélemény és a tudományos vélemény között elég nagy a különbség. Hiteles internetes forrás (statisztikai hivatalok, kutatóintézetek, nemzetközi szervezetek) honlapjaira való hivatkozás azonban teljesen elfogadott, sôt néha megkerülhetetlen! 5. Összefoglalás, vagy következtetések. A szakdolgozat ezen részében meg kell ismételnie tanulmánya célját, röviden össze kell foglalnia a cél elérése érdekében tett lépéseit, valamint ki kell emelnie az elért eredményeket, akkor is, ha ez az eredmény • egy irodalomcsoport rendhagyó összefoglalása • egy létezô modell alkalmazása egy adott problémára • valamely számítás • vagy esetleg program. E szakaszban ismét el kell magyaráznia, hogy miért volt érdemes az adott kutatási, információgyûjtési, csoportosítási tevékenységbe belekezdeni, és miért jó, hogy e dolgozat elkészült. A fôszöveg rögzítése, s egy kis pihenés után legalább tíz olyan új ötlet fog még eszébe jutni, melyet jó lett volna bôvebben kifejteni, érdemes lett volna megvizsgálni, mely mentén elindulva egészen máshová lehetett volna érkezni. Eszébe ne jusson ezekkel a gondolatokkal az utolsó elôtti pillanatokban komolyabban foglalkozni! Ugyanakkor nagyon elegáns megoldás, s egyfajta dinamizmust tükröz, ha ezeket a témához kapcsolódó, vagy az eredményekbôl következô kérdéseket megemlíti szakdolgozata összefoglalásában, mint késôbbi kutatásai alapját. Egy sikeres bachelor témaválasztás, s egy már megalapozott kutatás jól jön még az MSc-s szakdolgozatnál! 6. Hivatkozások. A fôszövegben hivatkozott mûvek pontos jellemzôit a szakdolgozat végén „Hivatkozások” címszó alatt mindenképpen fel kell sorolnia. De csak ezeket! A lista nem tartalmazhat olyan elemeket, melyekre a tanulmány során nem történt utalás! Nem véletlenül használtam a hivatkozások megjelölést az irodalomjegyzék helyett. A hivatkozások jegyzékére az alábbi formai szabályok vonatkoznak: • A lista elemeit bertûrend szerint kell feltüntetnie, s mindegyik elemnek a hivatkozott mû következô adatait kell tartalmaznia: – Elsôként a szerzô, vagy a szerzôk nevét jelenítse meg – elôl a vezetéknév, majd a keresztnév, vagy annak elsô betûje egy vesszôvel elválasztva (például: Walsh, C. E.). – Második elemként az évszám következik zárójelben például: (2004). 14


6. ábra Példa a hivatkozások listájára. – Egy vesszô után a cím jön (például: Monetary theory and policy), – s a sort a kiadó, vagy a folyóirat megnevezése zárja (például: MIT press, Massachusetts). A 6. ábra útmutatást nyújthat arra vonatkozóan, hogyan kell elkészíteni egy hivatkozási listát. • Amennyiben egy szerzô több tanulmányára is hivatkozik, idôrend szerint állítsa ôket sorrendbe. • Elôfordulhat, hogy az adott szerzô ugyanabban az évben több publikációt is megjelentetett, s Ön mindegyiket lényegesnek ítélte, így a fôszövegben mindegyikre hivatkozott. Ekkor a szóban forgó mûveket az évszám mellé illesztett a, b, c,… betûkkel különböztesse meg (például: Galí, J. (2002a),… illetve Galí, J. (2002b),…). • A legtöbb cikk, vagy mûhelytanulmány ma már letölthetô internetrôl. Sôt, vannak olyanok, melyek más formában nem is elérhetôk. De figyelem! Ebben az esetben nem (!!!) a honlap címe a forrás, hanem az a folyóirat, melyben a mû eredetileg megjelent, vagy az a sorozat, melynek a részét képezi. A megjelenés éve sem a honlap utolsó frissítésének idôpontja, hanem a tanulmányon megjelölt dátum. Ferrero és szerzôtársai „Current account dynamics and monetary policy” címû cikke 2008 áprilisában került fel az NBER (National Bureau of Economic Research) honlapjára, az NBER Working Paper sorozat 13906. tagjaként. A helyes hivatkozás ekkor nem „Ferrero, A., M. Gertler és L. Svensson (2008), Current account dynamics and monetary policy, http://www.nber.org/papers/w13906”, hanem „Ferrero, A., M. Gertler és L. Svensson (2008), Current account dynamics and monetary policy, NBER Working Paper, No13906”. • Ha a tanulmány még sehol sem jelent meg, csak a szerzô honlapján, akkor „kézirat”-ként hivatkozzon rá. • Amennyiben mégis internetes hírportálra hivatkozik – bár ettôl a „Fôszöveg” alpont alatt óva intettem –, s ott nem derül ki az adat, vagy a gondolat nyilvánosságra kerülésének idôpontja, akkor az évszám helyett (s. d.) „sine datum” kódot is használhat. De még egyszer megjegyezném: a hírportálok nem tekinthetôk hiteles adat- és tudományos információforrásnak.


15

A dolgozat a felsoroltakon kívül további elemekkel bôvülhet, de ezek csak ajánlottak, így hiányuk semmit sem von le a dolgozat értékébôl. Ilyen lehet például: 1. Könyönetnyilvánítás. Amennyiben úgy érzi, hogy tanára, hallgatótársa, vagy bárki a környezetébôl hasznos tanácsaival, értékes meglátásaival jelentôs mértékben befolyásolta a dolgozat elkészítését, érdemes neki (vagy nekik) megköszönni. A köszönetnyilvánítás rendszerint a belsô címlap után (a tartalomjegyzék elôtt), külön oldalon jelenik meg. Egy jó tanács: a dolgozatról nyilván diáktársaival fog a legtöbbet beszélgetni, s nekik is lehetnek megszívlelendô tanácsaik, amit érdemes megköszönni. De végül a szakszemináriumvezetôje lesz az, aki legalább ötvenszer fogja olvasni a különbözô készenléti stádiumban lévô dolgozatot, és észrevételeivel megpróbálja Önt a helyes irányba terelni. Hamár ír köszönetnyilvánítást – még egyszer megerôsíteném, hogy ez nem alapeleme egy szakdolgozatnak, azaz nem kötelezô – a szakszemináriumvezetôjét ne hagyja ki a listából. 2. Ábrák, táblázatok jegyzéke. Arról már korábban is volt szó, hogy az ábrákat és a táblázatokat a dolgozatban számozni kell. Ha már beszámozta, érdemes egy listát is készítenie, melyet közvetlenül a tartalomjegyzék után egy külön lapon helyezzen el. Példa lehet erre a jelen tájékoztató: használtam ábrákat, be is számoztam ôket, és a tárgymutató után közvetlenül meg is jelenítettem az ábrák listáját. 3. Függelék. Csak akkor illesszen a dolgozatba függeléket, ha • modellt ír, s bár büszke a hosszadalmas, több oldalas matematikai levezetéseire, attól tart – okkal –, hogy a bíráló elveszítené érdeklôdését, ha az olvasás közben a fô gondolatmenetbôl kibillentô képlet-halmazokkal kellene megbirkóznia. Ilyenkor a kiindulópont és a modellt alkotó végsô egyenletek a fôszövegbe kerülnek, a modell levezetése a függelékbe. • olyan ábrái, számításai, illetve eredményei vannak, melyek érdekesek, kapcsolódnak a fôszöveghez, de nem kulcsfontosságúak. Ha semmiképpen nem akar róluk lemondani, akkor kerüljenek egy függelékbe.

3.2.2. Mennyiséggel, és külalakkal kapcsolatos követelmények Ezen alpont két legfontosabb információja: 1. Minimum 25, maximum 35 oldalas dolgozatot kell írnia! A terjedelmi korlát a dolgozat Bevezetés-Fôszöveg-Következtetések hármasára vonatkozik, azaz a tartalomjegyzék, az ábrák jegyzéke, a hivatkozások és a függelékek már nem tartoznak bele. 35 oldalnál több dolgozatot csak akkor lehet írni, ha a dolgozatnak két, vagy több szerzôje van (ilyenkor a szerzôk száma × sávhatárok képlet lép érvénybe a dolgozat terjedelmi korlátjának megállapításához). 2. Két kötött példányt kell leadnia, illetve egy CD-t, amely egyetlen file-ban (!!!) tartalmazza a teljes szakdolgozatot a belsô címlaptól a legutolsó függelékig. A bíráló véleménye kialakítása során a külalakot és a dolgozat „szerkesztettségét” is figyelembe veszi, így érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat: 1. Írja a dolgozatot 12-es, vagy 13-as betûmérettel, használjon másfeles sortávolságot, és hagyományos, jól olvasható betûtípust (a times típuscsalád az erôsen preferált).

16


2. Alkalmazzon 2, vagy 2,5 centiméteres margót és a bal oldalon 1 centiméteres ráhagyást (ne feledje, a dolgozatot be kell köttetnie). 3. Nyomtassa a dolgozatot egyoldalasan! A kétoldalas változat nem tilos ugyan, de 25 oldalnál egy kissé furcsán néz majd ki a kötött példány. 4. Válasszon a dolgozatnak megfelelô szövegszerkesztôt. Ha a dolgozata 99 százalékban szöveget tartalmaz, akkor elég lesz a sima Word is. Akkor viszont, ha képletek sorozatával szeretné igazolni állítását, a Word helyett a Scientific Word, vagy a LATEX preferált. A Scientific Word elônye, hogy használata nem igényel a sima Word használatánál megterhelôen több erôfeszítést, hátránya viszont, hogy igen drága programcsomagról van szó. A LATEX-hez egy ingyenesen letölthetô szövegszerkesztôt (TeXnicCenter) és egy szintén ingyenesen hozzáférhetô fordítóprogramot (Miktex) kell beszereznie, s el kell olvasnia egy 100 oldalas használati útmutatót. Még szeptember-október tájékán döntse el, hogy aWordöt, vagy a LATEX-et választja (ez persze már feltételezi, hogy októberre tudja használni az utóbbit), s késôbb még akkor is ragaszkodjon ehhez a választásához, ha barátai és ismerôsei csak szuperlatívuszokban képesek nyilatkozni a másik alternatíva elônyeirôl.

3.2.3. Stílus 1. Döntse el, hogy kinek a nevében írja a dolgozatot, és ehhez végig ragaszkodjon! A bíráló számára furcsa lesz, ha az elsô oldalon még azt olvassa, hogy „… Dolgozatomban azt a kérdést kívánom körüljárni, hogy…”, majd egy oldallal késôbb „… a 3. fejezetben bemutatjuk, hogy…”. Személy szerint az egyes szám elsô személyt preferálom, de a többes szám elsô személynek is van létjogosultsága. A dolgozat, vagy annak egy része viszont ne legyen a tanulmány alanya. Mellôzze az olyan mondatokat, mint „… a szakdolgozat arra tesz kísérletet, hogy…”, vagy„… a 4. fejezet rávilágít, hogy…”. 2. Az igeidôrôl is döntenie kell. A legjobb, ha mindent jelen idôben ír: „…a dolgozatban a monetáris politika hatásmechanizmusára koncentrálok és bemutatom, hogy…”. Természetesen választhatja a múlt idôt is, a lényeg az, hogy ne váltogassa a két lehetôséget. 3. Nem irodalmi mûrôl van szó, tehát kerülje a hosszú mondatokat. Senki sem fog odafigyelni az amúgy brilliáns gondolatokra, ha elhomályosítják ôket a bonyolult nyelvtani szerkezetek, s az értelmezhetetlenül hosszú összetett mondatok. 4. A leírt szöveg elsôre nem alkot majd egységet, s nem is lesz gördülékeny. Hagyjon idôt a már elkészült tanulmány átolvasásra, s amennyiben szükséges, a kevésbé élvezhetô részeket írja újra! 5. A helyesírási hibák sorozata igen kellemetlen érzéseket kelthet a bírálóban, aki ettôl az értékelésében már nem fog tudni eltekinteni. 6. Ne idézzen, fôleg nem hosszabb szövegrészletet! A dolgozat bírálója nem Gregory N. Mankiw1 véleményére kiváncsi, hanem az Önére. Egy összefüggés, vagy gondolat persze eredhet Mankiw-tól, de Önnek nem az a feladata, hogy azt a leghitelesebben adja vissza, hanem az, hogy megmondja, hogy az Ön által felépített rendszerbe az adott összefüggés hol és miért illeszkedik. 1 Remélem a Makroökönómia tankönyv szerzôjére még mindenki emlékeszik!


17

4. Szakszeminárium Szakszemináriumra az ôszi féléves iratkozást követôen, a szorgalmi idôszak elsô két hetében kell jelentkeznie az erre a célra létrehozott formanyomtatványon legkésôbb 2011. szeptember 23-án 12 óráig! Elôször ki kell választania azt a témát, amelybôl a szakdolgozatát írni szeretné, és a témához meg kell találnia azt az oktatót, aki abban a témában vállal témavezetést. A döntésben, választásban a kari honlap nyújt segítséget, ahol a lehetséges témavezetôk és a javasolt témák felsorolásra kerülnek. Az 1. számú mellékletben szereplô formanyomtatványt (használhatja a tájékoztatóban lévôt is) a személyes adatainak kitöltése után, a szakszeminárium-vezetôvel történô aláírást követôen a szakért felelôs tanszék titkárságán kell leadnia. A „Szakszeminárium” tantárgyat a fentiektôl függetlenül az elôzetes- vagy a végleges tárgyfelvételi idôszakban fel kell venni a Neptun-rendszerben. Ekkor azonban csak egy gyûjtôkurzusba fog jelentkezni. A témafelelôshöz a jelentkezési folyamat lezárulását követôen a szakért felelôs tanszék adminisztrátora fogja Önt beosztani. A szakszeminárium annyiban hasonlít egy hagyományos kurzushoz, hogy • a szemináriumvezetôt Ön választhatja meg, • munkájának elismeréseképp érdemjegyet kap, • s a kurzus teljesítése erôfeszítést igényel. Formája, felépítése, valamint a hallgatói aktivitás iránti igénye tekintetében viszont különbözik bármely más eddig ismert tárgytól. Tekintsük elsôként a formát. A hivatalos órarendjében a szakszeminárium, mint tárgy nem fog szerepelni. A feladat jellege nem formális oktatást, hanem konzultációs lehetôséget igényel, azt viszont rendszeresen! Kérjen stabil idôpontot a szakszemináriumvezetôjétôl, jelenjen is meg a megbeszélt helyen és idôpontban, s soha, de soha ne keressen kifogásokat a találkozó elhalasztására. Ne feledje, hogy a dolgozat elkészítéséért Ön a felelôs! Önnek tehát a szakszemináriumvezetônél nagyobb érdeke fûzôdik ahhoz, hogy a konzultációkra felkészülten érkezzen. Mindig olvassa el az ajánlott cikket, mindig készítse el a megbeszélt recenziót, s mindig gondolja át – sôt listázza – azokat a kérdéseket, melyek továbblendítenék a szakdolgozatírás folyamatában. Fogadja meg szakszemináriumvezetôje javaslatait, nem csak a dolgozatra, hanem az idôbeosztásra vonatkozóan is! Októberben már legyen témája, decemberben már legyen vázlata, márciusban már legyen kész dolgozata, hogy áprilisban ne legyen problémája.

18


Figyelem(!!!) A szakszemináriumvezetô az ôszi félévben csak akkor adhat jegyet, ha Ön 2011. december 16-ig leadta a vázlatot. A tavaszi féléves szakszemináriumi jegynek nem feltétele a kész szakdolgozat benyújtása. Amennyiben nem készül el a szakdolgozata vagy más ok miatt Ön úgy dönt, hogy 2012 nyarán nem szeretne záróvizsgázni és oklevelet szerezni, akkor a szakszeminárium vezetôjének a hatásköre eldönteni azt, hogy milyen feltételeket támaszt a szakszemináriumi jegy megszerzéséhez. A következô pontokban felsorolt esetekben van lehetôség arra, hogy a két félévet más szemináriumvezetôvel dolgozza végig. • Elképzelhetô, hogy valamilyen oknál fogva nem teremtôdik meg a gondos munkához szükséges összhang Ön és a szakszemináriumvezetôje között. Félévkor válthat, de mielôtt elhamarkodottan cselekedne, gondolja végig a következôket: – Valóban talál magának olyan oktatót, aki vállalja annak a felelôsségét, hogy az áprilisig rendelkezésre álló 3 hónap alatt egy már megkezdett, s ha szakszemináriumvezetô-váltás történik, akkor vélhetôen hiányos munkát segít elkezdeni/folytatni/befejezni? – Nem veszélyezteti a váltás a határidô betartását? A „Félévkor szakszemináriumvezetôt váltottam, így nem sikerült idôben elkészítenem a dolgozatom” típusú kijelentés nem tartozik azon indokok közé, mely a szak felelôsét a határidô átlépésére vonatkozó engedély kiadására késztetheti. – Ha a váltás mellett dönt, azt ne azért tegye, mert úgy érzi, hogy az a téma, mellyel eddig foglalkozott már nem érdekli túlságosan, s régóta – kb. 4 napja – semmiféle elôrelépést nem volt képes elérni a dolgozatban. Az teljesen természetes, hogy egy idô után némi ellenérzéssel viseltetik saját témája iránt, de ez rendszerint csak a fáradtságnak köszönhetô. Tartson egy-két napos szünetet, s ez alatt az idô alatt próbálja még a gondolataiból is számûzni a dolgozatot. • Az is elképzelhetô, hogy szakszemináriumvezetôje érzi úgy, képtelen folytatni a közös munkát. Ezt a döntését indoklással együtt még 2011. december 16-a elôtt írásban közölnie kell Önnel, és a tanulmányi ügyekért felelôs dékánhelyettessel. Befejezésként néhány jótanács: 1. Ne halasztgasson! A szeptemberben még jó stratégiának tûnô: „…majd holnap (jövô héten, jövô hónapban, jövô félévben) elkezdem, olyan messze még a határidô” 2011. december 16-a és 2012. május 2-a elôtt már nem fog olyan jónak tûnni! 2. Olvasson, fôként, ha irodalomösszefoglalásnak szánt dolgozatot ír. De ne olvasson túl sokat, mert belekerülhet abba a csapdába, hogy minden új cikkel körülbelül 5-el nô az ötleteinek száma, mely egyre terebélyesebb, s egyre kezelhetetlenebb ötlet-bankot fog képezni, s egyre távolabb viszi Önt a szakdolgozat sikeres befejezésétôl! 3. Ne halassza az írás megkezdését az olvasási szakasz befejezése utánra. Felváltva olvasson és írjon! 4. Próbálja vázolni a szakdolgozat tartalmával kapcsolatos gondolatait mindenkinek, aki csak hajlandó meghallgatni. Nagyon sok jó ötletet kaphat!


19

5. Hasznos linkek • A TeXnicCenter (szövegszerkesztô) letölthetô a következô linkrôl www.texniccenter.org • A Miktex (LATEX fordítóprogram) letölthetô a következô linkrôl www.miktex.org • A Makroökonómia Tanszék honlapja http://makro/uni-corvinus.hu • A Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék honlapja http://web.uni-corvinus.hu/matkg/ • Az Emberi Erôforrások Tanszék honlapja http://web.uni-corvinus.hu/munkaero/ • A Közszolgálati Tanszék honlapja http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=5478 • A Közgazdaságtudományi Kar hallgatói információkat tartalmazó oldala http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=5448 • BCE Központi Könyvtár – adatbázisok, elektronikus folyóiratok, statisztikai adatok és elemzések http://www.lib.uni-corvinus.hu/ • Magyar Elektronikus Könyvtár – Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisa http://mek.oszk.hu/indexeng.phtml • MTA Közgazdaságtudományi Intézet honlapja – publikációk http://econ.core.hu/ • Központi Statisztikai Hivatal Portálja http://portal.ksh.hu/ • Magyar Nemzeti Bank Portálja – Kiadványok http://www.mnb.hu/ • Figyelô.net http://www.fn.hu/ • GKI Gazdaságkutató Zrt honlapja http://www.gki.hu/hu/index.html • MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzô Intézet honlapja http://www.gvi.hu/ • TÁRKI Társadalomkutatási Intézet honlapja http://www.tarki.hu/hu/ • Kopint-TÁ RKI Konjunktu´rakutató Intézet honlapja http://www.kopint-tarki.hu/ • Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet honlaja http://www.ecostat.hu/ • Munkaügyi Kutatások Portál http://www.employmentpolicy.hu/Engine.aspx

20


• Pénzügyminisztérium Portál – szakmai kiadványok http://www1.pm.gov.hu/ • ICEG – International Center for Economic Growth (European Center) honlapja http://icegec.hu/ • Országos Népesség-elôreszámítási Adatbázis (Magyarország) http://www.nepinfo.hu/index.php?m=110 • World Bank, Documents and Reports http://www-wds.worldbank.org • OECD statisztikai portál http://www.oecd.org/ • EUROSTAT – az EU Statisztikai Hivatala – statisztikai portál http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ • EU Statistics Website http://www.eustatistics.gov.uk/ • ESDS (Economic and Social Data Service) International Datasets http://www.esds.ac.uk/international/about/about.asp • ILO (International Labour Organisation) Databases http://www.ilo.org/public/english/support/lib/dblist.htm • ILO Key Indicators of the Labour Market http://www.ilo.org/public/english/employment/strat/kilm/ • UNESCO Institute for Statistics http://www.uis.unesco.org • EconPapers – Working papers, journal articles, etc. http://econpapers.repec.org/ • Bibliographic database on Economics http://ideas.repec.org/


21

■ JEGYYETEK

22



23

24


Tájékoztató a szakszemináriummal és a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekrôl, valamint néhány jó ta nács

Recommend Documents