Szakdolgozattal kapcsolatos információk Legutóbbi módosítás: november 16

Szakdolgozattal kapcsolatos információk Legutóbbi módosítás: 2012. november 16.

Tartalom I. A Szegedi Tudományegyetem egységes Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának szakdolgozatokra vonatkozó szabályai ..........................................................................2 II. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Ügyrendjének rendelkezései a szakdolgozatokkal kapcsolatban ...........................................................5 III. A szakdolgozat követelményei a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén (5 éves kredites, és 3 éves BA képzés) ...........................10 IV. Az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének speciális szakdolgozati követelményei (BA képzésben benyújtott szakdolgozatokra vonatkozóan).................................................................................................................13 V. A Kommunikáció és médiatudomány mesterképzés (MA) szakdolgozati követelményei...............................................................................................................22 VI. Szabályzat a hallgatói plágiumról ..........................................................................25 VII. 1/2012. (IX. 17.) sz. Dékáni utasítás az SZTE BTK végzős hallgatói szakdolgozatának leadásáról és a záróvizsga-jelentkezésről ....................................... 29

Összeállította: Mátyus Imre, egyetemi tanársegéd SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék E-mail: [email protected] Weboldal: http://matyusimre.hu

Módosítva a 2012. május 21-től érvényes Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Ügyrendjének 2012. június 21-től hatályos változásai, valamint a 2012. szeptember 17-től hatályos SZTE BTK 1/2012. (IX.7.) Dékáni Utasítás alapján.

1 / 30

Szakdolgozattal kapcsolatos információk

Legutóbbi módosítás: 2012. november 16.

I. A Szegedi Tudományegyetem egységes Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának szakdolgozatokra vonatkozó szabályai1 végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett (147. § 45.) (5. oldal) 9.1 […] A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a képesítési követelményekben foglaltak, félév- vagy évzáró számonkérés, vizsga, záróvizsga (vagy annak egy része) letétele, szakdolgozat megírása és megvédése alól. […] (12. oldal) Felmentés vizsga letétele alól jegymegajánlás útján 9.3. […] A felmentés nem terjedhet ki szigorlat, záróvizsga, alapvizsga, vagy annak egy részének letétele, szakdolgozat megírása alóli mentesítésre. (12. oldal) 10.2. Kreditátvitelre nincs lehetőség záróvizsga, szakdolgozat esetén. (12. oldal)

17. A végbizonyítvány2 60. § (4) …Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diploma-munka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. …

17.1. A végbizonyítványt a kari vezető írja alá. 17.2. A végbizonyítvány nem ad végzettséget és szakképzettséget. A végbizonyítvány kiadását a karoknak a hallgató kérelmére igazolniuk kell. (16. oldal)

1 Online hozzáférhető: http://www.sci.u-szeged.hu/egyetem/szabalyzatok/tanulmanyi 2 A végbizonyítvány másik hivatalosan használt elnevezése az abszolutórium.

2 / 30



18. A szakdolgozat, diplomamunka A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának módját, tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét a karok határozzák meg és hirdetményben teszik közzé. (16. oldal)

19. Záróvizsga 60. § (1) A felsőfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni. (2) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. (4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti. (5) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (6) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Záróvizsgát a felsőoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.

19.1. A végbizonyítvány megszerzését követően a hallgató bármikor bejelentkezhet záróvizsgára, a bejelentkezés idején hatályos képesítési követelményekre vonatkozó rendelkezések alapján. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után kérvényezni kell. A kérvény elbírálására a hallgatói kérvények általános rendje alapján kerül sor. 19.2. A karok, a hallgató számára, legalább évi egyszeri – legalább 5 fő érintett záróvizsgázni szándékozó kérése esetén további – lehetőséget kötelesek biztosítani a záróvizsga letételére, vagy megismétlésére. A végbizonyítványt szerzett hallgatókat hirdetményben kell értesíteni az adott év eljárási rendjéről. 19.3. Záróvizsgára történő jelentkezés a karok által előállított formanyomtatványon történik. A jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a végbizonyítvány megszerzésének lehetősége. A záróvizsgára jelentkezett hallgatók záróvizsga beosztását, valamint az abszolutórium feltételeinek ellenőrzését a karok végzik. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a 3 / 30



záróvizsga beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelőzően kerülhet sor. Ha a hallgatóról utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga eredmény megsemmisítésre kerül. 19.4. A záróvizsgáról történő távolmaradás esetén a vizsgáról távolmaradás eljárási rendjét kell követni, azzal a kiegészítéssel, hogy új vizsgabeosztást csak a 19.2. pont szerint lehet szerezni. 19.5. A karok a kari ügyrendben határozzák meg és hirdetményben teszik közzé: –

a záróvizsga időszakokat (időpontokat),

–

a vizsgáztató bizottság összetételét

–

a záróvizsga eredményének kiszámítási módját az érvényben lévő képesítési és kimeneti követelmények szerint képzési területenként.

A kari hirdetmények megjelentetési határideje október 15. és március 15. (17. oldal)

4 / 30



II. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Ügyrendjének rendelkezései a szakdolgozatokkal kapcsolatban3

SZTE TVSZ 18. Fejezet: A szakdolgozat, diplomamunka 1. A hallgatónak a záróvizsga előfeltételeként szakonként szakdolgozatot kell készítenie. Több szakdolgozat készítése esetén azoknak tartalmilag legalább 70%-ban el kell térniük egymástól, függetlenül attól, hogy egyazon szemeszterben készülnek vagy sem, illetve ugyanazon intézményben nyújtják be őket vagy sem. A fenti mértékű tartalmi különbségnek eltérő nyelven elkészített szakdolgozatok esetében is fenn kell állnia. A 70%-os tartalmi különbség hiányában mindkét szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgató a záróvizsga letételét a következő záróvizsga-időszakban, új témából készített szakdolgozatokkal kísérelheti meg. A szakdolgozatot a kar által meghatározott időpontig a tanulmányi osztályon le kell adni a megadott formai követelmények betartásával. A hallgató köteles szakdolgozatához – abba beleköttetve – csatolni azon nyilatkozatát, miszerint fegyelmi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a szakdolgozat saját munkája. Ha ennek ellenkezője bizonyosodik be, a hallgató munkája elégtelenre értékelendő, s ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (A plágiumra vonatkozó részletes rendelkezések az SZTE BTK „Szabályzat a hallgatói plágiumról” elnevezésű szabályzatában találhatóak.[...]) A szakdolgozatot az adott tanévben aktuálisan érvényes formai és tartalmi követelmények szerint kell elkészíteni, akkor is, ha a szakdolgozatvédésre nem a végbizonyítvány megszerzésének félévében kerül sor. A szakdolgozati témákat, valamint a szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit a tanszékeknek, ill. az intézeteknek minden évben közzé kell tenniük a tanév megkezdésekor. A szakdolgozati témaválasztó-lap szakpáros vagy kétszakos hallgatók esetében tartalmazza a másik szakdolgozat címét és az annak elkészítésben közreműködő tanszék és konzulens nevét is. A 2008/2009-es tanévtől a nem alapképzésben (azaz nem BA képzésben) részt vevő hallgatók tanulmányaiknak a mintatanterv szerinti utolsó félévében kötelesek felvenni 3 Online hozzáférhető: http://www.arts.u-szeged.hu/karunkrol/szabalyzatok-110214/szte-btk-tanulmanyi

5 / 30



egy szakdolgozati szemináriumot, illetve konzultációt. További egyet a hallgató opcionálisan felvehet, de ez önmagában nem alkalmas egy félév aktiválására. 2. A 2006 szeptemberétől alapképzésben (BA képzésben) résztvevő hallgatók kötelesek szakdolgozati témát választani legkésőbb az 5. félév kurzusfelvételi időszakának végéig, és azt az erre szolgáló nyomtatványon a Tanulmányi Osztálynak bejelenteni. Az utolsó szemeszter kezdetén a végleges címet, a témavezető nevét és a záróvizsgára jelentkezési szándékot a Tanulmányi Osztálynak írásban be kell jelenteni (abszolutórium megszerzése utáni záróvizsga jelentkezés esetében ez értelemszerűen a megcélzott záróvizsga-időszak szerinti szemeszter kezdete). A BA szakok szakdolgozati követelményei az alábbiak szerint alakulnak: ‒ A képzés munkanyelvén legalább 20, de legfeljebb 35 oldal terjedelemben, 12es pontméretben, 1,5-es sorközzel megírt önálló munka, melyben a tartalom- és irodalomjegyzék a 20-35 oldal terjedelmen felül értendő. A standard margó mindenütt 2,5 cm. […] Egyes készségszintű ismereteket is adó szakokon (pl. kommunikáció) a szakdolgozat egy gyakorlati munka elkészítése révén is teljesíthető. (7-8. oldal)

SZTE TVSZ 19. Fejezet: Záróvizsga 1. Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki abszolutóriumot szerzett és a szakdolgozatát leadta (a nyári záróvizsga-időszakra április 30-ig, a téli záróvizsga-időszakra november 30-ig). 2. A szakdolgozat minősítését az opponens és a témavezető által adott érdemjegyek, valamint a védés során nyújtott hallgatói teljesítmény értékelésének számtani átlaga adja. A záróvizsga akkor érvényes, ha egyik részeredménye sem elégtelen. Ha a szakdolgozat védésre bocsáthatóságában eltér a bírálók véleménye, akkor harmadik bíráló értékelése dönt. Ez utóbbi esetben a hallgató kérheti az oktatási dékánhelyettestől, hogy egy független külső szakértőt (a szakterületen/a szakdolgozat témájában jártas egyetemi oktatót vagy más személyt) jelöljön ki (a szakgazda tájékoztatása mellett). A külső szakértő véleményét a szakdolgozat értékelésénél figyelembe kell venni és ahhoz csatolni kell. 3. A szakdolgozatok érdemjegyére is javaslatot tevő szakdolgozati bírálatokat a záróvizsga időpontját megelőzően legalább egy héttel hozzáférhetővé kell tenni a hallgatók számára, és a szakdolgozatokat a záróvizsga-bizottság elnökéhez el kell juttatni. 4. A záróvizsga-bizottság elnökét a Kari Tanács egyetértésével a dékán 1 évi időtartamra bízza meg.

6 / 30



5. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, és azt a záróvizsga-bizottság tagjainak alá kell írni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tételcímeket, a feltett kérdéseket és a teljesítmény szöveges értékelését. 6. Sikertelen záróvizsgát a következő záróvizsga-időszakban lehet megismételni. Ha a sikertelen záróvizsgák száma elérte a hármat, a hallgató csak a Kari Tanács engedélyével folytathatja a vizsgákat. 7. A BA szakok esetében a főszakon a záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből áll, amelyet a konzulens mellett legalább egy opponensnek is el kell bírálnia. A záróvizsgán a szakdolgozat megvédésén túl elméleti kérdésekről is számot kell adnia a jelölteknek: ezek a kérdések azonban annyiban behatároltak, hogy vagy a konzulens és az opponens fogalmaznak meg írásos véleményükben előzetesen elméleti kérdéseket, vagy pedig a minor szakokra meghirdetett kérdések közül kell húznia a jelöltnek. Azt, hogy az adott tanszék, melyik megoldást választja, legkésőbb a 6. félév elejéig hirdetményben a hallgatók tudomására kell hozni. 8.

A valamely bölcsész vagy társadalomtudományi MA szakon belépési lehetőséget biztosító szakirányok / minor képzések / specializációk esetében a képzést lezáró vizsgakövetelmény: –

nyelvszakokon egy átfogó – szakmai és/vagy nyelvi – tudást mérő zárószigorlat,

–

a többi szakon zárószigorlat.

Azokon a nyelvszakokon, ahol a minor képzés részét képezi a nyelvi alapvizsga, az – intézeti/tanszéki döntéstől függően – kiválthatja a zárószigorlatot (függetlenül attól, hogy melyik félévben teljesíti az alapvizsgát a hallgató).4 A zárószigorlatok tematikáját a tanszékeknek legkésőbb a 6. félév megkezdéséig közzé kell tenniük hirdetőtáblájukon és honlapjukon. 9. Tekintettel arra, hogy a BA-szakokon végzőknek az utolsó félévben is vannak vizsgáik, le kell tenniük minor képzéseikben a zárószigorlatot, valamint államvizsgázniuk kell, a képzésük 6. félévében, azaz a mintatanterv szerint előírt időben államvizsgázó hallgatók számára a dékán engedélyezi, hogy már május elsejétől előrehozott vizsgákat tegyenek. Az előrehozott vizsgák esetén azonban a hallgatóknak az előadások hátralévő tematikájából is fel kell készülniük. A BA-szakon államvizsgázók záróvizsgái csak június közepén kezdődnek, s egy hétig tartanak. (8-10. oldal) 4 A Tanulmányi Ügyrend ezen pontjának végrehajtását a Kari Tanács egyelőre felfüggeszti, és csak akkor alkalmazható újra, ha arról a Kari Tanács rendelkezik. Ezzel azonban csak a zárószigorlat mint aktus szűnik meg, azok a szakmai kérdéssorok, amelyeket a minor szakokon vagy szakirányokon lehetett volna kérdezni, de az alapszakon (a 120 kredites főszakirányon) záróvizsgát tevőktől is kérdezhetők, ha a tanszék nem az opponensi véleményekben felteendő szakmai kérdések mellett döntött, ezek az alapszakos záróvizsgák tekintetében érvényben maradnak.

7 / 30



Korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezéséhez szükséges átmeneti szabályok II.8. Szakdolgozat 1. Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően kezdték meg, kötelesek szakdolgozati témát választani legkésőbb a 6. (nyolc féléves képzésben), ill. a 8. (tíz féléves képzésben) félév végéig, és azt az erre szolgáló nyomtatványon a Tanulmányi Osztálynak bejelenteni. Az utolsó szemeszter kezdetén a végleges címet, a témavezető nevét és a záróvizsgára jelentkezési szándékot a Tanulmányi Osztálynak írásban be kell jelenteni. 2. A tanári képesítés megszerzéséhez előírt szakdolgozat elkészítése a szakterületi szakdolgozat keretén belül (kreditértékben el nem különítve) történik oly módon, hogy a szakterületi szakdolgozatnak egy külön fejezetével (ennek terjedelme a szakos szakdolgozat terjedelmi követelményein felül további 8-10 oldal) vagy a szakdolgozat egészének témaválasztásával azt is bizonyítania kell, hogy a hallgató önállóan képes az elvégzett szak tanításával, valamint a neveléssel összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. Ha szakos szakdolgozat témája ezt nem teszi lehetővé, akkor a tanári képesítéshez szükséges követelmények teljesítése külön szakdolgozattal, esetleg az iskolai gyakorlat(ok) eredményeit dokumentáló ún. portfólióval is lehetséges. (16. oldal)

II.9. A záróvizsga 1. A záróvizsga a hallgató által készített szakdolgozat megvédéséből és a szakdolgozati témához kapcsolódó, a szakgazda által kijelölt elméleti ismeretanyag számonkéréséből áll. 2. A tanár szakosoknak ún. tanári képesítő vizsgát kell tenniük, melyről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanári képesítővizsga a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzést lezáró záróvizsga, illetőleg annak önálló része. A tanári képesítővizsgát legalább háromtagú tanári képesítő vizsgabizottság előtt kell letenni. Két vagy több szak tanári képesítővizsgája összevont vizsgabizottság előtt, egy időben is történhet. A tanári képesítővizsga részei a szakdolgozat megvédése és az ún. komplex szóbeli vizsga. Ez utóbbi tárgyai, témái különösen a szakterületi felkészültség pedagógiai alkalmazására, a szakhoz kapcsolódó iskolai tantárgy(ak) tervezésére, oktatására, taneszközeire; a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének problématörténeti és

8 / 30



összehasonlító elemzésére; a pedagógiai innovációra; a globális nevelési, oktatási problémákra; az iskolai gyakorlatok tapasztalataira irányulnak. 3. A záróvizsga-bizottság elnökét a Kari Tanács egyetértésével a dékán 1 évi időtartamra bízza meg. 4. A szakdolgozat minősítését az opponens és a témavezető által adott érdemjegyek, valamint a védés során nyújtott hallgatói teljesítmény értékelésének együttese adja. Ha a szakdolgozat védésre bocsáthatóságában eltér a bírálók véleménye, akkor harmadik bíráló értékelése dönt. Ez utóbbi esetben a hallgató kérheti az oktatási dékánhelyettestől, hogy egy független külső szakértőt (a szakterületen/a szakdolgozat témájában jártas egyetemi oktatót vagy más személyt) jelöljön ki (a szakgazda tájékoztatása mellett). A külső szakértő véleményét a szakdolgozat értékelésénél figyelembe kell venni és ahhoz csatolni kell. 5. A szakdolgozatok érdemjegyére is javaslatot tevő szakdolgozati bírálatokat a záróvizsga időpontját megelőzően legalább egy héttel hozzáférhetővé kell tenni a hallgatók számára, és a szakdolgozatokat a záróvizsga-bizottság elnökéhez el kell juttatni. 6. A záróvizsga minősítése: Nem tanárszakon a záróvizsga eredménye: –

a vizsgáztató bizottság által a szakdolgozat védésére, ill. a kijelölt elméleti tudásanyagot számonkérő szóbeli vizsgára adott érdemjegynek, valamint

–

a szakdolgozat vezetőjétől és opponensétől kapott bírálati érdemjegyeknek a számtani átlaga. […]

A záróvizsga akkor érvényes, ha egyik részeredménye sem elégtelen. 7. A záróvizsgát a kar által kijelölt záróvizsga-időszakokban (június, január) lehet letenni. A záróvizsgára minden hallgatónak jelentkeznie kell az utolsó félévi beiratkozáskor, ill. a januári vizsgaidőszakra szeptember 30-ig. 8. Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki abszolutóriumot szerzett és a szakdolgozatát leadta (a nyári záróvizsga-időszakra április 30-ig, a téli záróvizsga-időszakra november 30-ig). 9. Sikertelen záróvizsgát a következő záróvizsga-időszakban lehet megismételni. Ha a sikertelen záróvizsgák száma elérte a hármat, a hallgató csak az Kari Tanács engedélyével folytathatja a vizsgákat. 10. A végbizonyítványt szerzett hallgatókat hirdetményben kell értesíteni az adott év eljárási rendjéről. (16-17. oldal)

9 / 30



III. A szakdolgozat követelményei a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén (5 éves kredites, és 3 éves BA képzés)5

A szakdolgozat célja:

Egyetemi oklevél esetén (MA): A jelölt bizonyítja, hogy képes a képzés során elsajátított ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni, új összefüggésekre rávilágítani, a tudomány, illetve a praktikum számára új tényeket vagy eredményeket bemutatni. Képes ezt módszertanilag helyes eljárásokkal, szakirodalmi és empirikus adatokkal alátámasztani, téziseit és állításait szóbeli feleletében megvédeni. A dolgozat nem lehet pusztán szakirodalmi összefoglalás, hanem vagy egyéni gyakorlati kutatómunka elemzését vagy már publikált források új szempontok szerinti feldolgozását kell tartalmaznia. Ilyen új eredmények hiányában a dolgozat nem teljesíti az egyetemi szakdolgozat követelményeit és elutasítható. A szakdolgozat értekező szépprózában készül. A jelölt köteles a tudományos szövegalkotás konvencióinak megfelelően hivatkozni forrásaira. (Formáját lásd alább!) A témavezetők, opponensek, az államvizsga bizottság tagjai kiemelt figyelmet fordítanak a korrekt tudományos hivatkozások ellenőrzésére, és plágium esetén a jelölt szakdolgozatát elégtelen eredménnyel elutasítják. A szakdolgozat szerzőjének a szakdolgozati jelentkezés alkalmával plágium nyilatkozatot kell tennie. Cégek belső anyagait felhasználó, azt elemező pr-tárgyú szakdolgozatok esetében a téma akkor fogadható el, ha a jelölt a jelentkezési lap mellé csatolja az adott cég vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy titoktartási kötelezettség mellett a dolgozat konzulensének és bírálóinak a belső anyagokba betekintést enged.

5 Online hozzáférhető: http://www.media.u-szeged.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=125&Itemid=109

10 / 30



Főiskolai oklevél esetén (BA): A jelölt bizonyítja, hogy képes a képzés során elsajátított ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni, összefüggésekre rávilágítani, ok-okozati kapcsolatokat felismerni és következetesen alkalmazni. Képes ezt módszertanilag helyes eljárásokkal, szakirodalmi és empirikus adatokkal alátámasztani, téziseit és állításait szóbeli feleletében megvédeni. A gyakorlati munkát kísérő szakdolgozat terjedelmi és formai követelményei az ötéves képzésben részt vevő hallgatók esetében nem különböznek az elméleti munkát készítő hallgatókra vonatkozó elvárásoktól. Tartalmi tekintetben azonban a dolgozat a gyakorlati munka elkészítéséhez szükséges elméleti ismereteket és a létrehozás körülményeit járja körül. A dolgozattal szemben támasztott tartalmi követelmények tehát: •

A téma aktualitásának megfogalmazása, a témaválasztás indoklása

•

A dolgozat logikai menetének felépítése, indoklása

•

A téma irodalmának a tézisek szempontjából releváns áttekintése

•

A választott vizsgálati, elemző módszerek ismertetése, célszerűségük indoklása

•

Kifejtett vizsgálati, elemző módszerek

•

Eredmények, tézisek megfogalmazása

•

Újdonság elemek kiemelése (csak egyetemi dolgozat esetén)

•

Összefoglalás, a téma vizsgálatának további lehetőségei és jelentősége

A tartalommal összefüggő formai követelmények: Világosan követhető logikai menet: tartalomjegyzék, fejezetek és alfejezetek elválasztása Áttekinthető szerkesztés: fél oldalnál nagyobb ábrák és táblázatok mellékletben, kisebbek a szövegtestben kapnak helyet. Valamennyi ábra ill. táblázat címmel ellátott, sorszámozott. Precíz hivatkozás: valamennyi átvett gondolat, tény, adat, megállapítás vagy szövegrész az elsőként publikáló szerző nevével és a publikáció adataival kerülhet a dolgozatba. A hivatkozások rendszere következetesen vagy szövegközi ((Lázár, 2001) – Irodalomjegyzékben: Lázár Judit: A kommunikáció tudománya, Balassi Kiadó, Budapest, 2001.) vagy lábjegyzetes formájú (fentiek lábjegyzetben). Az irodalomjegyzék nem tartalmazhat olyan munkát, amelyre hivatkozás nem történt, és nem hivatkozható olyan szerző, aki nincs feltüntetve az irodalomjegyzékben. Szó szerinti átvétel szövegben csak indokolt estben, idézőjelek között lehetséges. Elvárás, hogy a jelölt minimum 8-10 hazai és néhány nemzetközi (idegen nyelvű) szerző munkáját hivatkozza. A hivatkozott terjedelem nem múlhatja felül a dolgozat terjedelmének 30%-át, ide értve a jelölt korábbi munkáit is

11 / 30



(önhivatkozás). Plágium esetén a dolgozat elutasítható, amelyet a jelölt csak átdolgozás után nyújthat be újra. A margókat a következőképp kell beállítani: •

bal oldalon: 3 cm,

•

jobb oldalon: 2 cm,

•

alul és fölül: 2,5 cm.

A szakdolgozat főszövegének terjedelme egyetemi (10 féléves), illetve mesterszakos (MA) képzésben 36-60 oldal, alapszakos képzés (BA) esetében 20-35 oldal, amelybe a szövegközi ábrák és képek, az irodalomjegyzék, a jegyzetapparátus, illetve az esetleges függelék nem számít bele. Egy oldal kb. 26 sor, 1,5-ös sorközzel, 12-es betűmérettel és Times New Roman betűtípussal. A kész szakdolgozatokat csak akkor fogadjuk el, ha: •

az egyik spirálozott példányra a témavezető ráírja az alábbi szöveget: „A szakdolgozat államvizsgára bocsátható, egy példányát átvettem”, s aláírja a dolgozatot. (Ennek lényege az, hogy a témavezető ne engedjen beadni olyan dolgozatot, amely véleménye szerint nem felel meg a fenti követelményeknek.) valamint

•

a hallgató leadja a kitöltött és a témavezető által aláírt szakdolgozati konzultációs lapot is.

Tehát: •

a szakdolgozatokat 2 fűzött (spirálozott) példányban, valamint 1 CD-re írt digitális változatban kell benyújtani a Tanszéki Irodába;

•

a két spirálozott példányt a hallgató elviszi a témavezetőjének: az egyiket átadja az oktatónak, a másikra pedig ráíratja a fenti szöveget;

•

az illetékes tanszéki munkatársnak (Barta Zoltánnénak) leadja a digitális (CD-re írt) példányt, és az aláírt spirálozottat.

A szakdolgozat minősítését az opponens és a témavezető által adott érdemjegyek együttese adja. Azoknak a kérdéseknek, amelyeket a témavezető, illetve az opponens írásban megfogalmaznak, nem csupán a konkrét dolgozatra, hanem a dolgozat elkészítéséhez tág értelemben véve szükséges ismeretekre kell vonatkozniuk. A záróvizsga minősítése: a szakdolgozat minősítésének és a záróvizsgán nyújtott teljesítménynek a számtani átlaga.

12 / 30



IV. Az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének speciális szakdolgozati követelményei (BA képzésben benyújtott szakdolgozatokra vonatkozóan)6 1. Általános előírások A szakdolgozatok terjedelmét, szerkesztését, a plágiummal kapcsolatos eljárásokat az SZTE BTK honlapjáról letölthető tájékoztatók, mindenekelőtt a Vademecum szabályozza. Ennek a BA szakdolgozatokra vonatkozó része a következőképpen hangzik: „A 2006. szeptemberétől alapképzésben (BA képzésben) résztvevő hallgatók kötelesek szakdolgozati témát választani legkésőbb az 5. félév kurzusfelvételi időszakának végéig, és azt az erre szolgáló nyomtatványon a Tanulmányi Osztálynak bejelenteni. Az utolsó szemeszter kezdetén a végleges címet, a témavezető nevét és a záróvizsgára jelentkezési szándékot a Tanulmányi Osztálynak írásban be kell jelenteni. A BA szakok szakdolgozati követelményei az alábbiak szerint alakulnak: A képzés munkanyelvén legalább 20, de legfeljebb 35 oldal terjedelemben, 12-es pontméretben, 1,5-es sorközzel megírt önálló munka, melyben a tartalom- és irodalomjegyzék a 20-35 oldal terjedelmen felül értendő. A standard margó mindenütt 2,5 cm. Szlavisztika szakirányon a minimális terjedelem 20 helyett 10 oldal. Egyes készségszintű ismereteket is adó szakokon (pl. kommunikáció) a szakdolgozat egy gyakorlati munka elkészítése révén is teljesíthető.”

2. Speciális tanszéki előírások Kommunikáció- és Médiatudomány BA szakon szakdolgozatot minden, a szakon oktató tanárnál lehet készíteni. Külső szakemberek bevonását a tanszékvezető és az érintett szakirány vezetője engedélyezheti. Elméleti szakdolgozat-téma mind az alap- és törzsképzés, mind a szakirányok témaköréből választható;ennek formai követelményei tekintetében a kari szabályozás az irányadó. A szakirányok közül az Elektronikus, ill. a Nyomtatott sajtó szakirány esetében gyakorlati munka („Mestermunka”) is benyújtható szakdolgozatként. Ezek lehetséges témaköreit és követelményeit az alábbiakban részletezzük. 6 Online hozzáférhető: http://www.media.u-szeged.hu/images/kepzes/BAszakdolg2008_2009.pdf

13 / 30



A Nemzetközi kommunikáció és turizmus, a Médiainformatika és a Public Relations szakirány esetében a tanulmányok csak elméleti szakdolgozattal zárhatók. A rájuk vonatkozó, alábbi információk a témaválasztást igyekeznek elősegíteni; a szaktanárral való konzultáció alapján természetesen kialakíthatóak további, a szakirány tárgykörébe vágó szakdolgozati témák is.

2.1. Elektronikus sajtó szakirány A szakdolgozatukban rádiós, ill. televíziós gyakorlati munka eredményeként megszerzett tudásukról számot adni szándékozó hallgatók két, ill. három műfajban készíthetik el mestermunkáikat. 2.1.1. Rádiós mestermunkák (a) Rádiós portréműsor Terjedelem: Minimum 30, maximum 50 perc. Követelmények: •

A téma, riportalany föllelése, a választott személy interjúképességének, életútjának vázolása, indoklása – ez már az írott kísérő munka része, kezdete.

•

A hangfelvételek elkészítése, montírozása (vágás), az akusztikai elemek és más műsorelemek (zenék, narrációk, felolvasások, irodalmi idézetek, hangdokumentumok stb.) szerkesztése, a kész műsor hallgatható formában való tárolása és továbbítása (mp3., stb.)

•

A műsorkészítés írásos dokumentálása, a forgatókönyv elkészítése és mellékelése a hangzó anyaghoz, szintén követelmény, minimum 10 gépelt oldal.

(b) Rádiós dokumentumműsor Terjedelem: Minimum 30, maximum 50 perc. Követelmények: •

A téma, a riportalanyok föllelése, témaindoklás, a téma dokumentarista feldolgozásának választott módja – ez már az írott kísérő munka része, kezdete.

•

A hangfelvételek elkészítése (a történetnek legalább 3 szereplősnek kell lennie!), montírozás (vágás) az akusztikai elemek műsorba helyezése (zenék, szerkesztői, műsorvezetői szövegek, információk, hangdokumentumok, irodalmi idézetek, források, felolvasások stb.) a kész műsor hallgatható formában való tárolása, továbbítása (mp3., stb.)

•

A műsorkészítés írásos dokumentálása, forgatókönyv elkészítése és mellékletként való csatolása a hangzó anyaghoz, minimum 10 gépelt oldal.2.1. 14 / 30



Elektronikus sajtó szakirány A szakdolgozatukban rádiós, ill. televíziós gyakorlati munka eredményeként megszerzett tudásukról számot adni szándékozó hallgatók két, ill. három műfajban készíthetik el mestermunkáikat. 2.1.2. Televíziós mestermunkák A televíziós mestermunkák készítésére vonatkozó általános követelmények •

Ha valaki szakdolgozatként a 3 éves képzés végén filmet készít, akkor ezt szerkesztőriporterként és rendezőként teheti.

•

Mivel a filmkészítés több ember munkájából áll össze és a tartalmon kívül az élvezhetőség feltétele a jó kép és hangminőség, ezért operatőr és vágó közreműködhet a forgatásnál és az utómunkálatoknál. A tanszék operatőri és vágói ismeretekkel rendelkező munkatársai a szakdolgozati filmekhez szakmai segítséget nyújthatnak. A filmek elkészítéséhez, ha a

•

szakdolgozó igény tart rá, a tanszék technikai berendezéseit igénybe veheti (kamera+tartozékai, mikrofon, mikroport, vágóberendezés, vágóprogram). A forgatáshoz szükséges kazettát (mini DV, DVCam, DVD) a szakdolgozónak saját magának kell biztosítania.

•

A filmekhez írásbeli dolgozatot kell csatolni minimum 10 oldal terjedelemben. Ennek két részből kell állnia: 1. A téma, a riportalanyok föllelése, témaindoklás, a téma feldolgozásához választott műfaj; 2. Forgatókönyv.

(a) Televíziós portréfilm vagy portrébeszélgetés Terjedelem: Minimum 25, maximum 40 perc. Követelmények: •

A portréalany kiválasztása után a forgatás leszervezése, előkészítése, forgatás, scriptelés, montírozás (vágás), zenék kiválasztása, narrációk elkészítése és felmondása, feliratok elkészítése és a kész film DVD-re történő kiírása. A portréfilm vagy – beszélgetés alanya egy bizonyos társadalmi közeg életében fontos szerepet játszó személy, akinek életútját, vagy művészi, szakmai pályafutását összegzi a film.

(b) Dokumentumfilm Terjedelem: Minimum 25, maximum 60 perc. Követelmények: •

A téma kiválasztása, előkészítése, terepszemle, (a történetnek többszereplősnek kell lennie!), forgatás előkészítése, forgatás, montírozás (vágás) az akusztikai 15 / 30



elemek műsorba helyezése (zenék, szerkesztői szövegek, stb.). A kész film DVD-re történő kiírása. A dokumentumfilm olyan tényeken alapuló film, amely valós eseményekről és emberekről szól. Sok esztéta szerint az igazi dokumentumfilmnek tartalmaznia kell a szociális értékeket azzal a céllal, hogy a társadalmi és gazdasági körülményeken javítani lehessen. (d) Ismeretterjesztő film (tudományostól a természetfilmig) Terjedelem: Minimum 30, maximum 60 perc. Követelmények: •

A téma kiválasztása, előkészítése, terepszemle, forgatás előkészítése, forgatás, montírozás (vágás), az akusztikai elemek műsorba helyezése (zenék, szerkesztői szövegek, stb.). A kész film DVD-re történő kiírása. Az ismeretterjesztő filmben a domináns szerep ugyan a tudományé, azonban benne van a kreatív filmes szakember – alkotó – is. Az ún. természetfilm mondanivalója alapvetően képi természetű.

2.1.3. Lehetséges elméleti szakdolgozat-témák az Elektronikus sajtó szakirány hallgatói részére (a) Hangképes elemzés egy adott rádióállomás legalább három azonos műsoráról vagy egy hetes műsorfigyelés és annak feldolgozása Követelmények: •

Hangképes elemzés alatt olyan vegyes műfajú műsor dokumentálást értünk, amikor egy szabadon választott rádiós csatorna periódusosan ismétlődő műsoraiból (pl. MR1 Kossuth Rádió 17.30-kor kezdődő hírműsora) egy folyamatszakaszt (például az adott hét műsorai) kiválasztva, adott témában készítünk folyamat és témaelemzést.

•

A választott műsorokat, illetve műsorelemeket (hírek, tudósítások, interjúk, háttérbeszélgetések) hangban is mellékeljük a dolgozathoz, és a hanganyag alapján készítjük el az írásos elemzést. A csatornák internetes „ismétléseiből” az adott műsorelemek az aktuális szerzői jogi előírások figyelembevételével letölthetők és a dolgozathoz mellékelendők. A dolgozatnak legalább 10 hanganyagot kell tartalmaznia.

(b) Televíziós csatornák azonos típusú műsorainak elemzése Követelmények: Televíziós műsorelemzés alatt olyan vegyes műfajú műsor dokumentálást értünk, amikor szabadon választott televíziós csatornák (legalább kettő) azonos műfajú műsorait legalább három napon vagy három műsoron át nyomon követjük, azokat a műfajra jellemző szabályok szerint elemezzük. (Pl. M1 Híradó, RTL Klub Híradó, TV2 Tények esti híradók vagy M1 Delta, TV2 Magellán tudományos magazinok) A

16 / 30



megnézett műsorokból egy-egy bejátszást kiválasztunk és azt elemezzük,kép és tartalom, felkonf. és anyag kapcsolata, stb. alapján.

részletesen

A választott műsorokat illetve műsorelemeket (hírek, tudósítások, interjúk, háttérbeszélgetések) DVD-én is mellékelni kell a dolgozathoz. (A csatornák internetes „ismétléseiből” az adott műsorelemek az aktuális szerzői jogi előírások figyelembevételével letölthetők.) 2.1.4. Az értékelés szempontjai az Elektronikus sajtó szakirány területén benyújtott mestermunkák és műsorelemzést tartalmazó elméleti szakdolgozatok Kiválónak (jeles 5) értékelhető az a mestermunka, amelyik egyedi témaválasztással, még föl nem dolgozott területen, kiváló felvételekkel és dramaturgiai megoldásokkal, professzionális, adásképes műsort készít. Az írásbeli földolgozás az indokokkal, a földolgozás módjára tett eredményes kísérlettel pedig mindezt alátámasztja. Egyedi témaválasztás, hagyományos megoldások következménye is jeles végeredményt hozhat. Jó (4) eredményt az a hallgató érhet el, aki mások által is feldolgozott, aktuális témát választ és a feldolgozásban (akusztikai elemek, dramaturgiai megoldások) a lineáris történetmesélés, közérthető tálalás megoldásait választja. Közepes (3) az a munka, amely csekély egyedi jelleget mutat, a vágás közepes minőségű, az írásos kísérő szöveg logikai menete nem mindenütt konzekvens. Elégséges (2) az a munka, amely csekély egyedi jelleget mutat, a vágás gyenge minőségű, az írásos kísérő szöveg logikai menete több helyen kifogásolható. Elégtelen (1), ha a Mestermunka és a hozzá kapcsolódó írásos rész a fent megfogalmazott minimális követelményeknek sem tesz eleget. Az elméleti (műsorelemző) szakdolgozatokra vonatkozó érdemjegyek egyedi elbírálás alá esnek. A műsorválasztás indoklásának meggyőző volta, az elemzés jól kidolgozott szempontjai, az eredeti meglátásai, a struktúrák, a visszatérő és egyedi elemek használatának felismerése képezik az értékelés főbb szempontjait. Az elemzett műsorok műsorkészítői attitűdjeinek világossá tétele, az újságírói magatartás elemzése mindenképpen feltétele a jeles (5) osztályzatnak.

17 / 30



2.2. Nyomtatott sajtó szakirány A szakdolgozatukban a nyomtatott sajtó szakirány keretei között megszerzett gyakorlati tudásukról számot adni szándékozó hallgatók két műfajban készíthetik el mestermunkáikat. (a) Portréinterjú Terjedelem: Minimum 20, maximum 35 oldal, az elméleti szakdolgozat formai követelményei szerint. Követelmények: •

A szakdolgozatot készítő hallgató bármely szabadon választott területről – pl. kultúra, oktatás, gazdaság, közélet, sport stb. – egy olyan interjúalanyt választhat, akit portré jellegű mélyinterjúban, párbeszédes formában több szempontból – személyiség, életút, pályakép, eredmények – sokoldalúan, hitelesen, pontosan, élményszerűen, eredeti módon és a műfaj szabályainak megfelelve képes bemutatni. Különös figyelmet kell fordítania a kérdések, az interjú megkomponálására, tagolására, a szöveg dramaturgiai ívének kialakítására, a címadásra, a leadre. Az írásnak tükröznie kell az interjúkészítő jártasságát a témában, empatikus és kapcsolatteremtő képességét; kérdéseiből ki kell derülnie: alapos felkészülés előzte meg a beszélgetést. Fontos, hogy a hallgató az élő beszédet a szakma szabályainak megfelelően ültesse át írott szöveggé, képes legyen sűríteni, a lényeget kiemelni. Jó, ha a portréinterjút informatív keretes írások (pl. névjegy) is kiegészítik, gazdagabbá teszik.

(b) Riport Terjedelem: Minimum 20, maximum 35 oldal, az elméleti szakdolgozat formai követelményei szerint. Követelmények: •

A szakdolgozatot készítő hallgató bármely szabadon választott érdekes ügyről, problémáról, jelenségről, történésről készíthet riportot az esemény vagy állapot felfedező, ábrázoló, szociografikus bemutatásával, az eleven leírás és az oknyomozás módszereivel, a műfaj szabályainak megfelelően. A riportnak alapos anyaggyűjtésre, tényfeltárásra kell épülnie, tartalmazzon dialógusokat, emberábrázolást, miliőfestést, lehetőleg éljen a feszültségteremtés, késleltetés eszközével. Plasztikusan mutasson be egy konfliktust, korrektül szólaltassa meg az ellenérdekű feleket, ütköztesse a különböző véleményeket. Ellenőrizhetően, hitelesen legyen benne a valóság: valódi nevek, valódi helyszínek szerepeljenek, pontos, konkrét és hiteles információkra, dokumentumokra épüljön. Az írás lehetőleg mutasson rá társadalmi összefüggésekre, okokra és következményekre.

18 / 30



(c) Lehetséges elméleti szakdolgozat-téma a Nyomtatott sajtó szakirány hallgatói részére: Témakövető lapelemzés Terjedelem: Minimum 20, maximum 35 oldal, az elméleti szakdolgozat formai követelményei szerint. Követelmények: •

A hallgató legalább két napi- vagy hetilap hosszabb periódust (legalább egy hónapot) érintő összehasonlító elemzésével egy kiemelkedő jelentőségű ügy vagy történés nyomtatott sajtóbeli megjelenését vizsgálhatja. Dokumentálnia kell, hogy az adott témában a kiválasztott lapokban mekkora számban, milyen műfajú (hír, tudósítás, riport, interjú, publicisztika) írások jelentek meg, és elemeznie kell, hogy ezeket mi jellemzi; miben hasonlít egymásra, miben különbözik a kiválasztott lapok témakövetése. Mennyiben felel meg az adott téma feldolgozása a sokoldalú, objektív, gyors és hiteles tájékoztatás követelményének.

2.3. Médiainformatika szakirány Témakörök, javaslatok: •

Tartalomkezelő rendszerek összehasonlítása

•

Számítógépes grafikai munkálatok a webtervezésben

•

Közösségi oldalak elemzése és összehasonlítása

•

A keresőmarketing eszközei és problémái

•

A Web 2.0 lehetőségei és hatásai az internetes kommunikációra

•

Online magazinok tervezése

•

Webhelyek kialakításának esztétikai és ergonómiai szempontjai

•

A látogatottság-mérés módszerei és eredményeinek felhasználása

•

Internetes reklámkampány tervezése és lebonyolítása

•

Az internetes rádiózás aktuális kérdései (technikai és használhatósági szempontok szerint)

•

Televíziózás az interneten: a jelen és a jövő (technikai és használhatósági szempontok szerint)

•

A Creative Commons licencek és az általuk hozott változások

19 / 30



2.4. Nemzetközi kommunikáció és turizmus szakirány Témakörök, témajavaslatok: •

Magyar kulturális diplomácia helye Európában és a világban

•

A magyar kultúra külföldi menedzsmentje (diplomáciai háttér, intézményrendszer, kulturális

•

évadok)

•

Magyar diplomácia, magyar kultúra (a diplomáciai szervezet, fontosabb nemzetközi megállapodások, a kulturális diplomácia helye és szerepe a magyar diplomáciában)

•

A marketingkommunikáció alkalmazásának hatékony eszközei a turisztikai non profit szféra létesítményeiben (idegenforgalmi hivatalok, turisztikai információs irodák, turizmusmarketing szervezetek, MT. ZRt. külképviseletei)

•

Marketingkommunikációs lehetőségek a turisztikai for profit (utazásszervezők, utazási irodák, utazási ügynökségek, szálláshelyek)

•

Egy település, vagy térség nemzetközi kommunikációs lehetőségei a turisztikai szektor révén

•

Turisztikai arculatépítés egy választott térség példáján (esettanulmány)

•

Médiakapcsolatok ápolása, a nyilvánosság tájékoztatása egy turisztikai projekt megvalósítása során (esettanulmány)

•

A kultúraközi kapcsolatok történetisége

•

Az interkulturális kommunikáció kiemelkedő korszakai

szférában

2.5. Public Relatios szakirány Témakörök, témajavaslatok: •

„Mindennapi válságaink” – válság- és katasztrófahelyzetek napjainkban

•

A médiumok szerepe válsághelyzetekben

•

Konfliktuskezelési módok és válságkezelési stratégiák a gyakorlatban

•

„Negatív szenzációk” – a közvélemény reakciói, reagálás a válságra

•

A sajtóreferens, az intézményi kommunikátor feladatai, tevékenysége. Egy adott intézmény sajtókommunikációjának elemzése

•

A sajtókapcsolatok eszközei a kulturális és a politikai kommunikációban

•

A hírérték a PR látószögéből 20 / 30



•

Kampánykommunikáció (esettanulmányok)

•

Helyi kommunikációs stratégiák, az önkormányzatok kommunikációja

•

A tematizáció és a perszonalizáció vizsgálata egy konkrét eset kapcsán

•

Civil szervezetek, nyomásgyakorló csoportok ügymenedzselése

•

Egy szervezet kommunikációs tevékenységének megtervezése: az arculat által meghatározott kommunikációs–mix készítése

•

Egy szervezet kommunikációs csatornáinak vizsgálata

•

Kommunikációs kihívások kezelése a közszféra esetében

•

Települési- vagy megyei imázsépítésre használható üzenetek és a megjelenítést szolgáló kommunikációs felületek.

2.6. Értékelési szempontok a Nemzetközi kommunikáció és turizmus, a Médiainformatika és a Public Relations szakirány esetében Az értékelés során elsődleges szempontok a témaválasztás elméleti vagy gyakorlati relevanciája, a munka kidolgozottsága és esetleges alkalmazhatósága, az elméleti szakirodalom feldolgozásának színvonala.

21 / 30



V. A Kommunikáció és médiatudomány mesterképzés (MA) szakdolgozati követelményei

A szakdolgozat célja A jelölt bizonyítja, hogy képes a képzés során elsajátított ismereteket tudatosan és kreatívan alkalmazni, új összefüggésekre rávilágítani, a tudomány, illetve a praktikum számára új tényeket, vagy eredményeket bemutatni. Képes ezt módszertanilag helyes eljárásokkal, szakirodalmi és empirikus adatokkal alátámasztani, téziseit és állításait szóbeli feleletében megvédeni. A dolgozat nem lehet pusztán szakirodalmi összefoglalás, hanem vagy egyéni gyakorlati kutatómunka elemzését, vagy már publikált források új szempontok szerinti feldolgozását kell tartalmaznia. Ilyen új eredmények hiányában a dolgozat nem teljesíti az MA szakdolgozat követelményeit és elutasításra kerül. A szakdolgozat az adott tudományterületnek megfelelő értekező stílusban készül. A jelölt köteles a tudományos szövegalkotás konvencióinak megfelelően hivatkozni forrásaira. (Formáját lásd alább!)

A dolgozattal szemben támasztott tartalmi követelmények A szakdolgozat értékelése szempontjából az alábbi szempontok szerint a szövegeket a bírálók 1-5 pontig terjedő skálán értékelik: 1. A téma aktualitásának megfogalmazása, a témaválasztás indoklása 2. A téma irodalmának a tézisek szempontjából releváns áttekintése 3. A dolgozat logikai menetének felépítése, indoklása 4. A választott vizsgálati, elemző módszerek ismertetése, célszerűségük indoklása 5. A téma részletes és argumentált kifejtése, az eredmények bemutatása és értelmezés 6. Összefoglalás – eredmények megfogalmazása, újdonság elemek kiemelése, a téma vizsgálatának további lehetőségei és jelentősége 7. Általános értékelési feltétel: a dolgozat nyelvi megformáltsága, és az adott tudományterület fogalmainak, konvencióinak megfelelő, következetes alkalmazása

22 / 30



A tartalommal összefüggő formai követelmények Világosan követhető logikai menet: tartalomjegyzék, fejezetek és alfejezetek elválasztása Áttekinthető szerkesztés: fél oldalnál nagyobb ábrák és táblázatok mellékletben, kisebbek a szövegtestben kapnak helyet. Valamennyi ábra, illetve táblázat címmel ellátott, sorszámozott, a képek/diagramok/táblázatok forrása pontosan és következetesen megjelölt. Precíz hivatkozás: valamennyi átvett szöveg, gondolat, tény, adat, megállapítás vagy illusztráció az elsőként publikáló szerző nevével és a publikáció adataival kerülhet a dolgozatba. A hivatkozások rendszere következetesen vagy szövegközi [(Lázár, 2001) – Irodalomjegyzékben: Lázár Judit: A kommunikáció tudománya, Balassi Kiadó, Budapest, 2001.], vagy lábjegyzetes formájú (fentiek lábjegyzetben). Az irodalomjegyzék nem tartalmazhat olyan munkát, amelyre hivatkozás nem történt, és nem hivatkozható olyan szerző, aki nincs feltüntetve az irodalomjegyzékben. Szó szerinti átvétel szövegben csak indokolt esetben, idézőjelek között lehetséges. Elvárás, hogy a jelölt minimum 8-10 hazai és néhány nemzetközi (idegen nyelvű) szerző munkáját hivatkozza. A szó szerinti idézetek terjedelme nem haladhatja meg a dolgozat terjedelmének 30%-át, ide értve a jelölt korábbi munkáit is (önhivatkozás). A témavezetők, opponensek, az államvizsga bizottság tagjai kiemelt figyelmet fordítanak a korrekt tudományos hivatkozások ellenőrzésére, és plágium esetén a jelölt szakdolgozatát elégtelen eredménnyel elutasítják, és – a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának a hallgatói plágiumról szóló szabályzata, valamint a Tanulmányi Ügyrend kiegészítése alapján – a szakdolgozatot benyújtó hallgatóval szemben dékáni fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A szakdolgozat szerzőjének a dolgozatban nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozat saját, eredeti munkája (a szükséges formanyomtatvány elérhető az alábbi címen: http://www.media.u-szeged.hu/images/kepzes/nyilplagium.pdf). Cégek belső anyagait felhasználó, azt elemező szakdolgozatok esetében a téma akkor fogadható el, ha a jelölt a jelentkezési lap mellé csatolja az adott cég vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy titoktartási kötelezettség mellett a dolgozat konzulensének és bírálóinak a belső anyagokba betekintést enged. A szakdolgozat belső borítójának új formája a SZTE BTK záróvizsgával kapcsolatos információi között megtekinthető. A margókat a következőképp kell beállítani: •

bal oldalon: 3 cm,

•

jobb oldalon: 2 cm,

•

alul és fölül: 2,5 cm.

A szakdolgozat főszövegének terjedelme 36-60 oldal, amelybe az előnegyed/címnegyed elemei (címoldal, eredetiség nyilatkozat, absztrakt, tartalomjegyzék), a szövegközi ábrák és képek, az irodalomjegyzék, a jegyzetapparátus, illetve az esetleges függelék nem számít bele. Egy oldal kb. 26 sor, 1,5-ös sorközzel, 12-es betűmérettel és Times New Roman betűtípussal. A kész szakdolgozatokat csak akkor fogadjuk el, ha az egyik spirálozott példányra a témavezető ráírja az alábbi szöveget: „A szakdolgozat záróvizsgára bocsátható, egy példányát 23 / 30



átvettem”, s aláírja a dolgozatot. (Ennek lényege az, hogy a témavezető ne engedjen beadni olyan dolgozatot, amely véleménye szerint nem felel meg a fenti követelményeknek.)

Tehát: •

a szakdolgozatokat 2 fűzött (spirálozott) példányban, valamint 1 CD-re írt digitális változatban kell benyújtani a Tanszéki Irodába, ezen felül a kész dolgozatot egyetlen PDF-ként fel kell tölteni az ETR Modulo felületén keresztül („Szakdolgozat leadás BTK” lehetőségnél);

•

a két spirálozott példányt a hallgató elviszi a témavezetőjének: az egyiket átadja az oktatónak, a másikra pedig ráíratja a fenti szöveget;

•

az illetékes tanszéki munkatársnak (Barta Zoltánnénak) leadja a digitális (CD-re írt) példányt, és az aláírt spirálozottat.

A szakdolgozat minősítését az opponens és a témavezető által adott érdemjegyek együttese adja. Azoknak a kérdéseknek, amelyeket a témavezető, illetve az opponens írásban megfogalmaznak, nem csupán a konkrét dolgozatra, hanem a dolgozat elkészítéséhez tág értelemben véve szükséges ismeretekre kell vonatkozniuk. A záróvizsga minősítése: a szakdolgozat minősítésének és a záróvizsgán nyújtott teljesítménynek a számtani átlaga.

24 / 30



VI. Szabályzat a hallgatói plágiumról7

Preambulum A Karon folyó képzés célja részben az, hogy – összhangban az egyes tudományterületeken belül érvényes konvenciókkal – megismertesse a hallgatókkal kutatási eredményeik mások számára történő bemutatásának módszertanát. Az ezzel összefüggő ismeretek egy csoportja az egy adott kutatási témában született egyéb munkák írásbeli felhasználásához kapcsolódik. Emiatt szükséges kari szinten rögzíteni az ezzel kapcsolatos alapelveket.

I. A Szabályzat tárgyi hatálya A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a Karon meghirdetett kurzusokon a hallgatók által írásban – elektronikusan és nyomtatva – beadott munkákra.

II. A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy formalizált keretek között rögzítse és tudatosítsa azokat az elveket, melyek követésével világosan kezelhető a plágium problémája kari szinten. Ez annak érdekében történik, hogy az egységek hatékonyabban tudják segíteni a tudományos hivatkozási kultúra és konvenciók elsajátítását és alkalmazását az érintett hallgatók körében. A Szabályzat egyben megfogalmazza a tudományos hivatkozással kapcsolatos elvárások teljesítésének elmaradásából fakadó következményeket.

III. A plágium fogalma Plágiumként értelmezendő az az eset, amikor a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el, nem jelöli meg annak eredeti forrását. Akár tudatosan, akár nem tudatosan teszi ezt, valójában saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét, azaz más személy szellemi tulajdonával él vissza. 7 Online hozzáférhető: http://www.arts.u-szeged.hu/letoltes/plagiumszabalyzat.pdf

25 / 30



Ennek értelmében a plágium esetei: –

szó szerinti idézet esetén a szerző nem jelöli meg annak forrását, és nem használ idézőjelet

–

szövegrészlet parafrazálása, azaz a szerző saját szavaival átfogalmazott, nem szó szerinti átvétele esetén hiányzik a hivatkozás annak forrására;

–

statisztikai adat vagy ábra, illetve illusztráció átvétele esetén nincs hivatkozás annak forrására.

Amennyiben szó szerinti idézet esetében a szerző hivatkozik annak forrására, de elmaradnak az idézőjelek, illetve szó szerinti idézet esetében hiányzik a hivatkozás, de vannak idézőjelek, nem beszélhetünk plágiumról, csak hivatkozási anomáliáról, melynek kezeléséről az adott egység szabályozó dokumentuma útján gondoskodhat.

IV. A plágium szankcionálása A Kar a plágium minden formáját elítéli, szankcionálja, függetlenül annak súlyosságától, és azt a következő módon bünteti: Szemináriumi dolgozat esetében a kari Tanulmányi Ügyrend alább rendelkezése veendő figyelembe: „ - Amennyiben a plágium vétsége minden vitán felül megállapítható, az írásmű elégtelen értékelést kap, mely szemináriumi érdemjegy ugyanabban a félévben nem javítható, a javításra csakis az illető kurzus újbóli felvételével van mód. - Ismételt plágium esetén az elégtelen értékelés és a kurzus újrafelvételi kötelezettség mellett a dékán fegyelmi eljárást rendelhet el.” (Tanulmányi Ügyrend kiegészítése az SZTE TVSZ 8. fejezetéhez, 3. pont) Szakdolgozat esetében a kari Tanulmányi ügyrend alábbi rendelkezése veendő figyelembe: „A hallgató köteles szakdolgozatához – abba beleköttetve – csatolni azon nyilatkozatát, miszerint fegyelmi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a szakdolgozat saját munkája. Ha ennek ellenkezője bizonyosodik be, a hallgató munkája elégtelenre értékelendő, s ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető.” (Tanulmányi Ügyrend kiegészítése az SZTE TVSZ 18. fejezetéhez, 1. pont)

V. Eljárási rend A plágium tényének megállapítása szeminárium esetén a kurzusért felelős oktató feladata, míg szakdolgozat esetén a témavezető, illetve az opponens, véleményeltérés esetén pedig a harmadik bíráló jogosult annak megállapítására. 26 / 30



A plágium megállapításáról a hallgató értesítése történhet: –

hivatalos postai küldemény útján;

–

a hallgató által az ETR számára megadott elektronikus levelezési címre az oktató vagy az érintett tanszék által küldött elektronikus levél útján.

Mind a szemináriumi, mind a szakdolgozatokra nézve igaz, hogy ha az érintett hallgató nem ért egyet a plágium tényének megállapításával, legkésőbb az intézkedésről való értesítést követő harmadik munkanap végéig – a saját állításait alátámasztó esetleges bizonyítékok egyidejű benyújtásával – jogorvoslati kérelemmel élhet az adott tanszék vezetőjéhez címezve, aki egy háromtagú ad hoc bizottságot nevez ki a kérelem elbírálására. A tanszékvezető érintettsége esetén az illetékes felettes szervezeti egység vezetője jogosult a bizottságot kijelölni. Az ad hoc bizottság öt munkanapon belül köteles döntést hozni. Bizottsági elutasítás esetén a hallgató az oktatási dékánhelyetteshez nyújthat be írásos fellebbezést, aki másodfokon nyolc napon belül köteles azt elbírálni. A másodfokú határozat jogerős, kivéve ha a szakdolgozat plagizálása, vagy ismételt szemináriumi dolgozat plagizálás miatt a dékán fegyelmi eljárást rendel el. Az a végzős hallgató, aki ellen plágium-, illetve fegyelmi eljárás indult, az eljárás lezárultáig nem záróvizsgázhat. Amennyiben az eljárás során a plágium nem nyer bizonyítást, akkor az oktatási dékánhelyettes engedélyezi a záróvizsga soron kívüli letételét.

VI. A plágium elkerülése A korrekt hivatkozás és a plágium elkerülése érdekében a Kar által meghirdetett kurzusokon született írásbeli munkák esetében mindenkor be kell tartani a szakirodalmi hivatkozás alapelveit, melyek a következők: a) az adott szakterület által elfogadott hivatkozási konvenciók figyelembe vételével írásművében a hallgatónak jeleznie kell, amennyiben más szerzőtől vesz át bármilyen gondolatot, elméletet, véleményt, érvet akár annak bemutatása, ismertetése, vagy egyéb módon történő felhasználása céljából; b) a hivatkozás szükséges szó szerinti idézet vagy parafrazált szövegrészlet esetében is; c) a hivatkozás elengedhetetlen akkor is, ha valamely statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt használ fel a szerző más forrásból; d) a felhasznált műveket nem elég az irodalomjegyzékben feltüntetni, a szövegen belül is pontosan tudatni kell az olvasóval, hogy az idézetek, illetve átfogalmazott gondolatmenetek honnan származnak, azaz teljes megfelelésnek kell lenni a szövegben hivatkozott és a bibliográfiában felsorolt források között.

27 / 30



VII. Záró rendelkezések Amennyiben az egyes egységek (tanszékek, intézetek) a VI. pontban foglaltakon túl további követelményeket támasztanak, úgy kötelesek a jelen szabályzatban foglalt alapelveknek megfelelő, a tudományos hivatkozás módszerével kapcsolatos elvárásaikat tartalmazó mellékleteiket hozzáférhetővé tenni a kurzusaikat felvevő hallgatók számára, illetve azokat eljuttatni a Kar Tanulmányi Osztályára a Szabályzat hatálybalépését követő egy hónapon belül. A mellékleteknek tartalmazniuk kell a jelen szabályzatot, valamint az annak szellemének megfelelő, a hallgatók számára is világosan követhető, az adott tudományos célnyelven előállított példákat és egyéb részleteket. A szakdolgozat beadott formájában a hallgató szellemi tulajdona, ezért annak további felhasználásáról a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik. Amennyiben a hallgató bárminemű visszaélést észlel szakdolgozatának vagy egyéb szellemi termékének (írásmű, fordítás, statisztikai adat, ábra stb.), mint saját szellemi tulajdonának a felhasználásával kapcsolatban, azt jelezheti a dékáni vezetésnek. A Szabályzatot a Kari Tanács 2008. 06. 12-ei ülésén a 64/2008. sz. határozatával elfogadta. A Szabályzat 2008. 09. 01-jén lép hatályba. Ezt megelőzően legalább 30 nappal felkerül a Kar honlapjára. Szeged, 2008. 06. 30. Dr. Almási Tibor dékán

28 / 30



VII. 1/2012. (IX. 17.) sz. Dékáni Utasítás az SZTE BTK végzős hallgatói szakdolgozatának leadásáról és a záróvizsga-jelentkezésről8

Preambulum Az SZTE BTK Dékánjaként az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzatának Második Rész, IV. Fejezet 8. Pontjában, továbbá az SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 22.1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az SZTE BTK Kari Tanácsának 39/2012 sz. határozatára figyelemmel az alábbiak szerint rendelkezem: –

Az alapképzésben és mesterképzésben végző hallgatóknak a záróvizsga / tanári záróvizsga előfeltételeként szakdolgozatot/tanulmányt, ill. portfoliót (továbbiakban szakdolgozat) kell leadniuk.

–

A szakdolgozatot 2 fűzött példányban és egy elektronikus (CD-re másolt) változatban is le kell adniuk a tanszékeken. Azon nyelvszakokon (pl. altajisztika, finnugor), ahol mellékjeles írásjelek szerepelnek a szakdolgozatban, 3 fűzött példányt kell leadni, CDt nem.

–

Az SZTE BTK Tanulmányi Ügyrendjének az SZTE TVSZ 18. fejezetét kiegészítő 1. pontja szerinti plágium nyilatkozatot (a kar által megadott nyomtatvány-formátumban) kinyomtatott és eredetiben aláírt példányban a Tanulmányi Osztályon kell leadni a szakdolgozat-leadási határidőig.

–

A leadott végleges szakdolgozatok elektronikus változatát PDF formátumban a Modulo „kapcsolódó űrlapok” menüjében található „Szakdolgozat-feltöltés BTK” oldalra kell feltölteni a leadási határidővel azonos időpontig. Bekötött példányra tehát a jövőben nem lesz szükség, a szakdolgozatok archiválása elektronikus úton történik.

–

A szakdolgozatok leadásának határideje (a BTK Tanulmányi Ügyrendjének az SZTE TVSZ 19. fejezetét kiegészítő 1. pontja szerint) november 30. és április 30.

8 Online hozzáférhető: http://to.arts.u-szeged.hu/T%C3%A9mav%C3%A1laszt%C3%B3%20t%C3%A1j %C3%A9koztat%C3%B3.pdf

29 / 30



–

A záróvizsgákra az ETR Modulo felületén kell jelentkezni a BTK elektronikus űrlapjának kitöltésével 2012. október 15-ig, a továbbiakban mindig a szorgalmi időszak első hónapjának utolsó napjáig.9

–

A szakdolgozati témaválasztó lapot a szakos tanszékeken kell leadni a Tanulmányi Ügyrendben megadott időpontig, ahol a szakdolgozati szemináriumokat ezek alapján hirdetik meg az oktatók.

Kelt: Szeged, 2012. 09. 17. Dr. Csernus Sándor dékán

9 A záróvizsgákra mindig azon félév szorgalmi időszakának végéig kell jelentkezni, amely félévben a szakdolgozat várhatóan leadásra kerül. (M/I)

30 / 30

Szakdolgozattal kapcsolatos információk Legutóbbi módosítás: november 16

Recommend Documents