Tájékoztató a szakszemináriummal és a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről A szakdolgozattal szemben elvárt és ajánlott tartalmi és formai követelmények
Makrogazdasági elemző és előrejelző szakirány BCE Makroökonómia tanszék 2007.
Tartalomjegyzék 1. A tanulmányok lezárása 1.1. A szakdolgozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A komplex vizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. Az államvizsga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2 2 2 2
2. Szakszeminárium 2.1. Határidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. A szakdolgozat nyelve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3 3 3
3. Szakdolgozattal szembeni formai követelmények 3.1. Címlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. A szövegtörzzsel kapcsolatos formai követelmények 3.4. Ábrák és táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5. Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6. Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7. Egyéb követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . .
4 4 4 4 4 4 5 5
. . . .
6 6 7 8 10
4. Tartalmi és formai ajánlások 4.1. Formai ajánlások . . . . . . 4.2. Szövegszerkesztési ajánlások 4.3. Tartalmi ajánlások . . . . . 4.4. Záró jótanácsok . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
5. Melléklet
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
. . . . . . .
. . . .
12
1
1.
A tanulmányok lezárása
1.1.
A szakdolgozat
Minden hallgatónak témavezető irányítása mellett szakdolgozatot kell írnia. Ennek a funkcióját tölti be a szakszeminárium. A feladat komoly idő- és energiaráfordítást igényel, ezért is jár érte a kreditpont. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy szakdolgozatot nem kötelező az utolsó két aktív félévben megírni, az ún. abszolatórium megszerzését követően bármikor beadható, az éppen érvényes szakmai követelmények szerint (jelenlegi felsőoktatási törvényi szabályozás). A szakszeminárium teljesítése azonban a tanulmányi kötelezettségek része! Ezért a szakszemináriumot mindenképpen fel kell vennie annak, aki aktív féléven van, függetlenül attól, hogy ténylegesen mikor írja meg a szakdolgozatát.
1.2.
A komplex vizsga
A hatályos TVSZ megfelelő rendelkezései szerint: „27.9 A szakosított alapképzés lezárásakor a hallgatók szakszigorlatot tesznek, ez a szakirány komplex vizsga. A mellékszakirány komplex vizsga nem kötelező. A tanári szakos hallgatók kötelesek komplex vizsgával lezárni mellékszakirányukat is. 27.10 A szakirányhoz kapcsolódó sikertelen komplex vizsga az adott vizsgaidőszakban egy alkalommal ismételhető meg. Második sikertelen komplex vizsga esetén a hallgató a következő komplex vizsga időszakban még egyetlen alkalommal vizsgát tehet. Amennyiben a hallgatónak az abszolutórium megszerzéséhez csak a szakirány komplex vizsgája hiányzik, a kieső évben a hallgató tanulmányokat nem folytathat.” A komplex vizsgán való részvétel feltétele tehát a szakirányos tárgyak teljesítése. Fontos!!! A szakdolgozat beadása nem feltétele a komplex vizsgán való részvételnek. Mindezek figyelembevételével a makrogazdasági elemző és előrejelző szakirány komplex vizsgájáról a következőket kell tudni. 1. A szakirányos komplex vizsga szóbeli vizsga. Az aktuális tételsort a folyó tanév március hónapjától lehet a tanszéki honlaptól letölteni. 2. A hallgató teljesítményét legalább 3 fős vizsgabizottság értékeli. 3. A komplex vizsgák időpontjának meghirdetése és a vizsgára történő jelentkezés a szokásos módon, a neptunon keresztül történik. A vizsga helyszíne E217.
1.3.
Az államvizsga
Az államvizsga a szakdolgozat megvédéséből áll. Időpontját a tanév időbeosztása tartalmazza. Mivel a szakdolgozatot a tanulmányok befejezését követően később is be lehet adni, így az államvizsga időpontja ehhez igazodik. Évente kétszer van államvizsga-időszak, és a szakdolgozat beadási határidők is ehhez igazodnak. A jelenlegi szabályozás szerint tavaszi és őszi szakdolgozatbeadási határidők vannak. 1. A szakdolgozat beadásának tavaszi határideje minden év áprilisának utolsó péntekje. Ebben az esetben az államvizsgára július első hetében kerül sor. Diplomaosztás ezt követően, július hónapban várható. 2. Az őszi beadási határidő október utolsó péntekje. Az államvizsga várható ideje február, ekkor tehát márciusi diplomaosztásra kell számítani. 2
2.
Szakszeminárium
2.1.
Határidők
1. Szakdolgozat leadásának határideje: minden tanévben október illetve április utolsó hétvégéje. Praktikusan ötödévesen az áprilisi határidő számít. 2. Szakdolgozat készültségi fokáról történő kötelező beszámoló: az őszi félév utolsó tanítási napja, 12.00. Minden hallgató köteles írásban dokumentálni az első félévi tevékenységét. Ennek lehetséges formái: • bő vázlat (10 oldal) • szakirodalom áttekintéséről olvasónapló • a leendő szakdolgozat kész fejezetei • empirikus vizsgálatainak összefoglaló táblázata kiegészítve az adatok és az alkalmazott módszer leírásával.
2.2.
A szakdolgozat nyelve
Az érvényes TVSZ szerint „... Idegen nyelvű szakdolgozat megírásához a tanszékvezető előzetes engedélye szükséges. Az engedély egy példányát a tanszékvezetőnek a kar oktatási dékánhelyetteséhez kell eljuttatnia.” Ennek megfelelően idegen nyelven történő szakdolgozat-írási szándékot Pete Péternek kell jelezni 2007. október 30-ig • angol nyelv esetében elegendő bejelenteni, • minden más idegen nyelv esetében kérvényezni kell.
3
3.
Szakdolgozattal szembeni formai követelmények
3.1.
Címlap
Külső címlap A „szakdolgozat” megnevezésen, a szerző nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat - lásd e tájékoztató mellékletét. Belső címlap Szerepel rajta az egyetem és a kar neve, a szerző neve és szakiránya, a dolgozat címe, valamint a konzulens neve és az évszám - lásd e tájékoztató mellékletét.
3.2.
Tartalomjegyzék
• A szakdolgozat belső címlapját követi a tartalomjegyzék. • A tartalomjegyzékben az egyes fejezetek címeihez az oldalszámok jelölendők, az oldalak számozása a belső címlap és a mellékletek kivételével minden oldalon kötelező.
3.3.
A szövegtörzzsel kapcsolatos formai követelmények
• A szakdolgozatot egyoldalasan kell nyomtatni. • Az oldalaknál 2-2,5 centiméteres (felső, alsó, bal, jobb) margó alkalmazandó, a lap bal szélén további 1 centiméteres kötésbeni (gutter) margóval. • A diplomamunka betűtípusára kötelező megkötés nincs, bármely jól olvasható, hagyományos megjelenésű típus használható. Az ideális betűméret Times New Roman 12 pontnak megfelelő. • A szakdolgozat másfeles sortávolsággal készül, ami oldalanként kb. 30-35 sort jelent. • Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni.
3.4.
Ábrák és táblázatok
• Az ábrákat és a táblázatokat be kell számozni. • Célszerű a tartalomjegyzék és a dolgozat főszövege között az Ábrák jegyzéke illetve Táblázatok jegyzéke listákat megjeleníteni.
3.5.
Hivatkozások
• A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva ír a szerző, egyértelműen hivatkozni kell. • A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Szerző1Vezetéknév - Szerző2Vezetéknév, 2002). Három vagy több szerző esetén a második szövegközi hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1Vezetéknév et. al., 2002). Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt "a" ill. "b" jelzéssel hivatkozunk. (SzerzőVezetéknév, 2002a). Opcionálisan a hivatkozás a vonatkozó szövegrész helyett (azonos formában) az adott oldalon lábjegyzetben is szerepelhet. • Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (SzerzőVezetéknév, 2002, 85. old.).
4
3.6.
Irodalomjegyzék
Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi publikációk részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében - ideértve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is - hivatkozás történik. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a főszöveg hivatkozik! A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben. A művek szerepeltetésekor a szerző nevét írjuk előre (magyar szerzők esetén a teljes nevet, külföldi szerző esetén csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím, a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam és az oldalszám. (Példák szerepelnek a mellékletben.) Internetes források esetén is szükséges a szerző és a cím megjelölése, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és a letöltés dátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalakat le kell tölteni, hogy az a szakszeminárium-vezető vagy a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen.
3.7.
Egyéb követelmények
Az ideális szakdolgozat nettó (tartalomjegyzék, ábrák és táblázatok jegyzéke, valamint mellékletek nélküli) terjedelme 50 és 80 oldal közötti. A szakdolgozatot 3 példányban (ezek közül 1 példányt a hallgató a diplomavédés után visszakap) fekete keménykötéssel (klasszikus szakdolgozat-kötés), valamint egyidejűleg (1 példányban) elektronikus formában, floppy-n vagy cd-n kell leadni.
5
4.
Tartalmi és formai ajánlások
4.1.
Formai ajánlások
A szakdolgozatoknak formai szempontból illik teljesíteni a következő kritériumokat. 1. A dolgozat legyen gépelt, rendelkezzen tiszta külalakkal. 2. A dolgozat stílusa legyen gördülékeny, a gondolatmenete könnyen követhető, a fogalmakat használjuk pontosan, szabatosan. 3. A dolgozat szerkezete legyen arányos, belső tagolása kövesse a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármast. A bevezetés funkciója a kérdésfelvetés, az egyéni motiváció bemutatása (miért ezt a témát választottam), hol lehet felhasználni az eredményeket (amennyiben lehetséges), és a dolgozat szerkezetének a leírása. Röviden. A tárgyalás rész a téma érdemi kifejtését tartalmazza. Természetesen a témától függő további tagolást igényel (alfejezetek, stb). Legyünk bátrak a szöveg megfelelő tagolásában, nincsen rosszabb, mint egy összefolyó, nehezen olvasható, sűrű, tömött sorokat tartalmazó dolgozat. A bekezdések ne legyenek másfél oldalasak, a gondolatmenet egy-egy részlépését tartalmazó kis egységnek tekintsük őket. A bekezdések és alfejezetek közötti túl nagy hely, azaz a szöveg túlzott széthúzása szintén formai hiba, ha nincsen terjdelemi korlát, akkor ne tegyük, ha van, akkor írjunk még, hogy kitöltsük a hiányzó helyet! A befejezés, azaz az összegzés, vagy tanulságok vagy hasonló címet viselő fejezet a részletek tárgyalása nélkül megismétli a dolgozat kérdésfelvetését, összefoglalja az erre adott választ és kitekint: merre lehetne továbbmenni, melyek a még mindig meg nem válaszolt kérdések stb. Természetesen mindezt a témához kötődően. 4. A megértést segítő ábrák és táblázatok csatolásánál figyeljünk az ábrák és táblázat megfelelő sorszámozására, a dolgozat elején a tartalomjegyzéket követően az ábrák és táblázatok jegyzékét is készítsük el, különösen akkor, ha 1-2 objektumnál több található a dolgozatban. 5. A hivatkozások és a felhasznált irodalom a tudományos szokásoknak megfelelően legyen feltüntetve. Csak azokat a forrásokat tüntessük fel a szakdolgozat irodalomjegyzékében, amelyekre szöveg közben hivatkozunk ! Fordítva is igaz: a témához szorosan kötődő cikkeket a folyószövegbe beillesztve hivatkozzuk le ahhoz, hogy az irodalomjegyzékben fel tudjuk tüntetni. 6. A mellékletek célja módszertani dokumentációk bemutatása pl. elvégzett számítások közlése, ezenkívül ábrák, táblázatok, megjelenítése, • amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók • vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet • amelyek a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével ugyan szoros kapcsolatba hozhatók, formájuk (pl. A3-as) és/vagy terjedelmük (2 vagy több oldal) miatt azonban mellékletbe kívánkoznak. A mellékletet számozzuk, lássuk el címmel és a tartalomjegyzékben is tüntessük fel. A melléklet a dolgozat terjedelmének 15%-át csak nagyon indokolt esetben haladja meg.
6
Mindezeket figyelembe véve a szakdolgozat az alábbi elemeket tartalamazza: 1. Címlap 2. Tartalomjegyzék 3. Táblázatok, ábrák jegyzéke (ha van) 4. Szöveg... (Tagolt!!!) 5. Irodalomjegyzék 6. Mellékletek (ha van!)
4.2.
Szövegszerkesztési ajánlások
A legfőbb szabály az, hogy mindenki azt a szövegszerkesztőt használja, amihez ért! Egyébként pedig a leggyakoribb a Microsoft Word, emellett javasoljuk még az OpenOffice MSword-höz nagyon hasonló szövegszerkesztőjét valamint a LATEX dokumentumszerkesztő használatát. Mindkét utóbbi szoftver ingyenes, azonban megtanulásuk és alkalmazásuk begyakorlása időt vesz igénybe, amit ne tessék szem elől téveszteni! Mivel a LATEX kevésbé ismert, másfelől a tudományos szövegek szerkesztésében ugyanakkor nemzetközi szinten nagyon elterjedt, most egy rövid kampánybekezdés fog erről következni. A LATEX elsajítását mindenekelőtt is kifejezetten ajánljuk azoknak, akik továbbtanulásban (PhD) gondolkodnak, mivel akkor előbb-utóbb úgyis meg kell ezt tanulniuk. Talán érdemes most szánni erre egy kis időt, a későbbiekben ez a tudás nyilvánvalóan hasznukra fog válni. A LATEX egy programnyelv (egészen pontosan makrócsalád), amelynek segítségével gyönyörű (≡igényes) kinézetű dokumentumokat tudunk szerkeszteni. A programozását azonban el kell sajátítanunk. Magyarul a legjobb kézikönyv, melyből ezt magunk is megtehetjük: Wettl Ferenc - Mayer Gyula - Szabó Péter: LATEX kézikönyv, Panem kiadó, 2004. A második kiadás 700 oldal és 6500 forint, amitől azonban nem kell pánikba esnünk, mivel az első 100 oldal áttanulmányozása után képben vagyunk, a többit pedig csak akkor forgatjuk, amikor egy konkrét kérdés előfordul. A LATEX anyagok fordítására szinte minden platformra van ingyenes fordító, Windowshoz a talán legjobb a MikTeX disztribúció, letölthető: www.miktex.org, illetve ftp.dante.de szerverről. Ez azonban nem tartalmaz szövegszerkesztő programot, „csak” magát a fordítót. A szerkesztéshez bármilyen legegyszerűbb szövegszerkesztő megteszi, amelyik tud text formátumú szöveget szerkeszteni, célszerű azonban olyan szoftvert választani, amelyik támogatja a LATEX-et és megkönnyíti a használatát. Ilyen pl. WinEdt, amelyet egy shareware program, letölthetjük a winedt.org oldalról (4MB). Student license kb. 6000Ft (30$), enélkül egy kicsit sokat kell nyomkodni az Esc billenyűt de úgy is használható. Teljesen ingyenes a TeXnicCenter (texniccenter.org), nagyon kényelmesen használható a MikTex-el. Erről további infó és segítség:
[email protected]. További információ és segítség LATEX-el valamint WinEdt-vel kapcsolatban:
[email protected]. A LATEX-hez készültek „fizetős” grafikus felületek is, amelyek nagyban megkönnyítik annak használatát, a leginkább elterjedt a Scientific Word. Azonban különleges igények (pl. hosszú, eltörhető táblázatok, speciális hivatkozások) elkészítéséhez ezeknél is bele kell nyúlni a tex fileba, így egyáltalán nem biztos, hogy a LATEX elemi szintű ismerete nélkül érdemes ebbe belevágni. Mindenkit óvni szeretnék attól, hogy a szakdolgozat beadásának hajrájában szövegszerkesztési problémák megoldására kelljen fordítania energiáit. Ezért megismételném a fő szabályt: A legfőbb szabály az, hogy mindenki azt a szövegszerkesztőt használja, amihez ért! Mindazon hallgatók számára, akik mindezekkel együtt is LATEX-ben kívánják megírni a szakdolgozatukat a tanszéki honlapról letölthető shell file (szakdolg_shell.tex a magyar szakdolgozatok és thesis_shell.tex az angol nyelvű szakdolgozatok számára) valamelyikét használják, amelyben a legtöbb formai követelmény már be van állítva. 7
További fontos kiegészítés, hogy LATEXhasználata esetén a megfelelő formátumú irodalmi hivatkozások elkészítéséhez ún. bibfileok használata is szükséges, erre is tettünk egy példát a honlapra (szakdolg.bib) és használatának módja látható a shell tex fileban. Használata előtt mindenképpen nézzünk meg róla valamilyen leírást!
4.3.
Tartalmi ajánlások
Első és legfontosabb szabály: egyetemi szakdolgozatban nem kell új eredményt felmutatni, ez a PhD dolgozatokkal szembeni elvárás!! Ne lőjünk tehát a követelmények fölé, abból nem szokott jó kisülni. Mit kell akkor csinálni? Be kell mutatnia a jelöltnek, hogy képes egy adott téma szakirodalmának feldolgozására, tudja alkalmazni a makroökonómia fogalmait, azokat pontosan és értő módon használja, képes az empirikus, numerikus elemzési eszközök alkalmazására. Természetesen ezeket egy adott téma kapcsán kell megmutatnia, így „csak” azokat, amelyek az általa választott téma kapcsán előkerülnek. Ez azonban így sem kevés. A szakdolgozat lehet tisztán empirikus, tisztán elméleti, vagy mindkettőt tartalmazó. Másik típusú bontásban egy szakdolgozat lehet survey jellegű, azaz egy téma irodalmának szintetizáló összefoglalására törekvő, vagy specialista, egy konkrét problémát körüljárva valamilyen alkalmazást ráillesztő (valamit kiszámolunk, megmutatunk, esettanulmányt írunk stb.) A téma függvényében más és más lesz a dolgozat konkrét szerkezete, és a szakdolgozatok tipizálása sem egyértelmű, sok az átfedés. Most néhány klasszikus típust fogunk áttekinteni és megadjuk azok általános szerkezetét. Az elkészülő szakdolgozatoknak hasonló felépítésűnek kell lenniük. Természetesen a konkrét végső struktúra kialakításában a szakszeminárium-vezető segítségére támaszkodhatunk. A legáltalánosabban egy szakdolgozatnak a következőkről kell szólnia: 1. Bevezetés 2. A probléma bemutatása. Mi a vizsgált probléma (nem feltétlenül formális modellszerű kifejtésben). 3. Hősök arcképcsarnoka. Ld. lentebb. 4. A modell. A probléma elméleti vizsgálata, ezt a makroökonómiában valamilyen modellel tesszük. Szakdolgozatban ennek nem kell önállóan kitalált modellnek lenni, sőt! A modellből levonható következtetések, mit mond a vizsgált jelenségről. 5. A modell/probléma empirikus vagy numerikus vizsgálata. Itt el kell mondani és meg kell indokolni, hogy mi az alkalmazott empirikus/numerikus módszer és honnan származnak az adatok, miért pont azokat használtuk az elemzéshez. 6. Az empirikus/numerikus eredmények és értékelésük. Többnyire ez a legnehezebb. Segítenek az ábrák. 7. Összefoglalás, konklúzió levonása. Ez a struktúra egyrészt maximalista, másrészt nagyon általános. Egy konkrét szakdolgozatnál ebből egy vagy több rész is hiányozhat, attól függően, hogy mi a szakdolgozat célja. Ebből is mutatunk meg egy párat. Tisztán elméleti, survey jellegű szakdolgozatnál: 1. Bevezetés
8
2. A probléma bemutatása, irodalmi hivatkozással. A probléma bemutatásánál ne spóroljunk a terjdelemmel: derüljön ki, hogy hol ütköznek az elméletek, az elmélet és empiría, stb. 3. A megoldási kísérletek bemutatása, irodalmi hivatkozással. Itt vegyük figyelembe, amit lejjebb a hősök arcképcsarnoka címen ajánlunk. 4. Összegzés, konklúzió levonása Tisztán empirikus szakdolgozatnál: 1. Bevezetés 2. A probléma bemutatása 3. Hősök arcképcsarnoka: ki mit ért el? 4. A dolgozatban vizsgált konkrét kérdés bemutatása. Mindenfajta empirikus vizsgálat hátterében vannak elméleti megfontolások, ezeket tessék itt leírni. 5. Adatok, mérési módszerek 6. Empirikus eredmények és értékelésük 7. Összegzés, konklúzió levonása Hogyan válasszuk ki, hogy milyen legyen a szakdolgozat? Alapvetően a téma, azaz a tartalom függvényében. A fontos az, hogy a szakdolgozat struktúráját ne ad-hoc módon alakítsuk ki, hanem az egyes fejezetek szerves módon illeszkedjenek egymáshoz, mindegyik az adott témával kapcsolatos egy kérdéskört jár át. Ha lehet, próbáljunk meg az általánostól haladni a konkrét felé (hősök arcképcsarnokától a speciális kérdésekig, konkrét modell felé). Néhány kiegészítő kérdés. 1. Hősök arcképcsarnoka: ennek a résznek a funkciója a szakirodalom áttekintése. Foglaljuk össze röviden, hogy az adott témában ki és mit alkotott. Ennek a résznek a hossza, jelentősége a dolgozatban más és más lehet a szakdolgozat konkrét típusától függően. A szakirodalom áttekintésének nem csak az a célja, hogy bebizonyítsa a bíráló felé, hogy a jelölt ismeri egyáltalán a vizsgált jelenségről másokat írottakat, hanem az is, hogy ezáltal el tudjuk helyezni a témát a szakirodalomban. Az áttekintésnek ezért struktúráltnak kellene lenni, ne pusztán felsorolás legyen, keressünk benne rendszert! Valószínűleg nem fogjuk tudni az összes szóba jöhető cikket felsorolni. Mindig vannak divattémák, de még ha nem is az amit vizsgálunk, rengeteg cikket találhatunk egy adott témában. Ezért válogatni kell. Ebben segít a szakszem vezető, de egyébként pedig nyugodtan induljunk el a legnagyobb nevektől, és addig haladjunk „lefelé”, amíg úgy érezzük, hogy még van hozzáadott értéke egy újabb cikknek. Ha így tesszük jó esélyünk van rá, hogy véges számú cikk áttekintése után „képben leszünk”, lesz rálátásunk az adott témára. Természetesen a szakdolgozat jellegétől függ ennek a résznek a hossza. A survey jellegű szakdolgozatban gyakorlatilag „csak” ennyit kell írni, azonban nagyon ügyesen összepárosítva a probléma leírást a szakirodalom bemutatásával. A survey jellegű szakdolgozatnál több körben is ki kell/lehet/érdemes térni erre a két pontra. Első lépésben az alapjelenség bemutatásánál, utána a megoldási kísérletek, újabb közelítések bemutatásainál. Kitűnő survey Seater, J (1993): Ricardian Equivalence, Journal of Economic Literature, March, 1993 cikke. Amennyiben surveyt akarunk írni ezt mindenképpen nézzük meg a műfajjal való ismerkedés céljából (még ha nem is a ricardoi ekvivalenciáról akarunk írni). 9
2. A probléma bemutatása. Erre legcélszerűbb egy olyan modell vagy empirikus eredmény bemutatása, amelyik a legjobban illusztrálja a vizsgált jelenséget. Fontos, hogy jól válasszuk meg ezt az alapmodellt, ehhez tudjuk a későbbi részeket igazítani. Az a kérdés mindig fel szokott merülni, hogy mennyit kell beleírni a formális levezetgetésből a szakdolgozatba. Minimálisan kell csak többet, mint egy cikkben. A levezetésnek azokat a részeit, amelyek során puszta formális átalakítás történik, nem kell lépésenként leírni, de kell rá utalni. Pl. ha meg kell oldani egy kétismeretlenes egyenletrendszert, azt nem kell lépésenként leírni, de oda kell írni, hogy (3) és (4) egyenlet megoldásával kapjuk, hogy ...; vagy (564) és (565) egyenleteket kivonjuk egymásból, az eredménybe behelyettesítjük az (560) egyenletet és akkor kapjuk, hogy... . 3. A dolgozat címét úgy alakítsuk ki, hogy orientálja az olvasót a dolgozat tárgyát illetően. A cím ne legyen túl terjengős (részletekbe menő), de ne is legyen „túl frappáns” (abszolút talányos). Amennyiben a cím nem igazít el egyértelműen a dolgozat tárgyát illetően, akkor adhatunk magyarázó alcímet. A cím utal a dolgozat központi elméleti témakörére (témaköreire) és megnevezi a dolgozatban elsődlegesen vizsgált területeket, országokat stb., amennyiben ezekről szól a dolgozat.
4.4.
Záró jótanácsok
1. A szakdolgozat írásához időben kezdjünk hozzá! Az utolsó két hónapban összecsapott munka nem lesz büszkeségünk az álláskeresgélések során. 2. Ne keresztelkedjünk át Pató Pálra! Szeptembertől messzinek tűnik április, ehhez képest nagyon hamar eljön. Osszuk be az időnket, bontsuk le magunknak kis lépésekre a szakdolgozat-írás folyamatát és tartsuk az ütemtervet. Végső határidőnek pedig először a leadási határidőt 2-3 héttel megelőző időpontot tűzzünk ki, felkészülve ezzel arra, amire nem lehet felkészülni. 3. Olyan témát válasszunk, ami érdekel. Lehetőleg ne akarjunk havonta témát váltani, tudomásul kell venni, hogy egy ilyen munkának vannak kevésbé izgalmas részei is, azon mindenképpen túl kell esni. Ezeken könnyebben segít át bennünket az, ha a témát eleve érdekesnek találjuk. 4. Kezdjük azzal (a szakszemináiumvezetővel természetesen beszéljük meg), hogy kitaláljuk milyen típusú szakdolgozatot írunk és annak milyen részei lesznek (ld. tartalmi ajánlások). Ekkor célirányosan tudjuk végezni az irodalomkeresést, tudunk készíteni jegyzeteket, jobban fegyelmez arra, hogy ne kalandozzunk el, amire jó esély van, különösen, ha először vágunk neki egy ilyen horderejű feladatnak. 5. A szakdolgozat készítése során felváltva olvassunk és írjunk. Az nem megy, hogy „először olvasok és majd utána leülök és megírom”. Több okból sem. Egyrészt nem lehet ennyit fejben tartani, tehát a legjobb ötletek elvesznek, ha nem írjuk le. Másrészt írás közben is rengeteg jó ötlet születik, meg kell hagyni az esélyt arra, hogy ezekből legyen valami. Harmadszor folyamatosan nő a szakdolgozatból készen lévő terjedelem és ezzel párhuzamosan növekszik önbizalmunk és csökken a pánik valószínűsége valamint a gyomorideg intenzitása. Ez különösen a gyenge idegzetűeknek valamit a túl nyugodtaknak lehet hasznos. 6. Próbáljuk meg tudomásul venni, hogy a szakirodalomból nem lehet mindent elolvasni. Tehát erre ne is törekedjünk és nincs is értelme. Azt kell elolvasni, ami számít. A fontos írásokat, ezek többnyire azok a cikkek, amiket a „nagyok” írnak. Tehát a „Már elolvastam 65 cikket és még mindig találtam nagyon érdekeseket de már csak 3 hét van hátra a leadási
10
határidőig, mit csináljak?” típusú kérdés felmerüléséig ne jussunk el! Nagyon nehéz, de meg kell húzni a határvonalat. 7. Valahányszor igazán pánikba esünk, keressük meg a szakszeminárium vezetőt. Neki egyébként is az a feladata, hogy segítsen bennünket ezen a rögös úton, úgyhogy a „hivatalos időpontokon” kívül is odasompolyoghatunk. Ne legyünk szégyenlősek kérdezni és segítséget kérni. (De a túloldalra se essünk át.)
11
5.
Melléklet
Az irodalmi hivatkozások elvárt formája: Antalóczy Katalin – Sass Magdolna (2005): A külföldi működőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon, Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május, 494 - 520. old. Obstfeld, Maurice – Rogoff Kenneth (2005): Global Current Account Imbalances and Exchange Rate Adjustment, http://elsa.berkeley.edu/ obstfeld/index.shtml, 2005. május 19-én. Quah, Danny T.(1996): Empirics for economic growth and convergence, European Economic Review, vol.40, 1353-1375. old. Romer, David (1996): Advanced Macroeconomics, McGrawHill, New York. Sargent, Thomas J. (1982): The Ends of Four Big Inflation, in: Hall, Robert E. (eds): Inflation: Causes and Effects, The University Chicago Press, Chicago, 41-98. old.
12
