HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8440 Herend, Kossuth u.97. Tel: (88) 513-701 Fax: (88) 513-705 Készítette: Bártfai G./Dr. Jáger Gy.
TÁJÉKOZTATÓ A LAKOSSÁGI KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRÓL amely készült a Képviselő-testület 2010. december 20-i közmeghallgatására
Tisztelt Herendi Polgárok! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése előírja, hogy: „A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot”. E kötelezettségnek eleget téve az alábbi tájékoztatást adom: A lakosság közérzetének, egészségének alakításában igen jelentős tényező településünk környezeti állapota. A természeti és az épített örökség, a környezeti értékek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az ember életminősége szempontjából. E nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét és a jövő generációk létét. A lakossági környezet főbb tényezői 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A települési környezet tisztasága Hulladékkezelés Ivóvízellátás Szennyvízkezelés Csapadékvíz-elvezetés Zöldterület-gazdálkodás Helyi közlekedésszervezés Energiagazdálkodás
1. A települési környezet tisztasága Annak ellenére, hogy a közterületek tisztaságára, rendezettségére az önkormányzat rendelkezésére álló erőforrásokat is figyelembe véve nagy figyelmet fordítunk, e téren további teendőink vannak. A közterületek tisztasága relatíve megfelelő, a megoldásra váró problémák fontossági sorrendjében a szemetelés és a rongálás a meghatározó. Sajnos több alkalommal előfordult, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek megrongálták a közterületet, a buszmegállót, lerúgták a közterületi szemeteseket stb. A tettesek felkutatása érdekében a Veszprémi Rendőrkapitányságon több alkalommal feljelentést tett az önkormányzat. Sajnos a rendőrségi nyomozás többnyire eredménytelenül zárult.
2. Hulladékkezelés Városunkban a kommunális hulladékok intézményesített gyűjtése és elszállítása a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. útján megoldott. Az összegyűjtött kommunális hulladékot a Veszprém Cseri Murvabánya hulladéklerakó telepre szállítják. A hulladék gyűjtése vegyes jellegű, a lakosság a kommunális hulladékot saját gyűjtőjébe válogatás nélkül helyezheti el, de hulladékgyűjtő szigetek a város különböző pontjain rendelkezésre állnak, ahonnan elszállítják a szelektíven gyűjtött települési hulladékot, úgy mint papír-karton, PET palackok és üveg. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárd-hulladékkezelési Önkormányzati Társulás (8200 Veszprém, Házgyár u. 1.) az Észak-Balatoni térség regionális szilárdhulladékkezelési rendszer keretében 400 db szelektív hulladékgyűjtő szigetet létesít a régióban, melynek keretében Herenden 4 db hulladékgyűjtő szigetet alakítanak ki (a Rózsa u. és a Vasút u. kereszteződésénél, a Rákóczi, az Árva, valamint az Orgona utcában). A szigetek kialakítását a Társulás tavasszal megkezdte, a tárolók alapja elkészült. A szelektív hulladékgyűjtő edények telepítésére a Királyszentistváni Hulladékkezelési Központ megnyitását követően kerül sor. Az évenkénti egy alkalommal történt lomtalanítás közti időszakban problémát jelent a lakosság számára a kisebb mennyiségű, nem kommunális hulladék elhelyezése pl.: kisebb felújítás során keletkezett sitt, tönkrement bútorok, szőnyegek… stb. Hulladékudvar hiánya miatt önkormányzati szinten nem megoldható a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok helyi kezelése. A város lakóinak gondot okoz az elhasznált akkumlátorok, kiselejtezett hűtőgépek, TV készülékek, számítógépek elhelyezése is. A veszélyes hulladékok, az elektronikai hulladékok begyűjtését és további kezelését – egyéni beszállítást követően - a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. végzi a Veszprém, Kistó u. 8. szám alatti telephelyén. Az életmódunkban bekövetkezett változások során sokkal több háztartási hulladék keletkezik, mint korábban (ásványvizes-üdítős flakonok, különböző csomagolóanyagok). Az ÉszakBalatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer részeként 2010. június 30-án Királyszentistván külterületén átadásra került az a Hulladékkezelési Központ, amelynek alapvető feladata a keletkező szilárd települési hulladék kezelése és elhelyezése lesz, ezáltal megoldódik a régió hosszú távú hulladék-elhelyezési problémája. A próbaüzem még mindig nem kezdődött meg, erre jelentős késéssel, előreláthatólag 2011 közepén kerülhet sor. 3. Ivóvízellátás A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 100 %-os. Herend ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának minőségi kontrollját, a hatósági ivóvízvizsgálatokat az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézet Kémiai Toxikológiai Laboratóriumi osztály Akkreditált laboratóriuma is rendszeresen végzi a városi ivóvízhálózatról. Az ivóvíz vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a város ivóvízellátása vízminőség tekintetében megfelelő. A kutak és azok vízbázisai a lakott és művelt területeken, illetve azok közelében helyezkednek el. A város ivóvíz hálózata Bánd község hálózatával egyesített. A Kétbíró-kúttól gravitációsan beérkező víz még nem került a rendszerbe, a túlfolyón eltávozó teljes mennyiség zavartalan folyását a Séd fele biztosítani kell.
2
4. Szennyvízkezelés A szennyvíz-hálózatra való rákötési arány egyre kedvezőbb, a még be nem kötött ingatlanok száma ma már elenyésző. A város a szennyvíz-gyűjtés, -kezelés tekintetében már az eddigiekben is kiemelkedő eredményeket ért el, de törekedni kell a szennyvízcsatornahálózatra való rákötésben a 100% elérésére. Új lakás használatbavételének a rákötés egyértelmű feltétele. Az intézményi rákötés természetesen 100%-os. A csatornázott területeken a közműpótlók létesítése ma már tilos. A még derítővel működő ingatlanok esetében környezetterhelési díjat kell fizetni. A közeljövőben szükség lesz szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítésére, ugyanis három település szennyvizét fogadja (Herend, Bánd, Szentgál), és ezen településeken évek óta nő a lakosságszám. Erre vonatkozóan a Bakonykarszt Zrt. rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A Bányatelepen a csatornahálózat a városi rendszertől független, saját tisztítóval. 5. Csapadékvíz-elvezetés Májusban és szeptemberben jelentős mennyiségű csapadék hullott a térségre, amely számos csapadékvíz elvezetési problémát hozott a felszínre. Az özönvízszerűen lezúduló csapadék lakóházakat veszélyeztetett, amiket csak homokzsákokból épített töltésekkel tudtunk megvédeni, illetve a bekövetkező lakossági károkat enyhíteni. A védekezésben az önkormányzat városüzemeltetési csoportja és munkagépei mellett a lakosság példamutató módon, aktívan közreműködött. A talajvíz emelkedésének következtében helyenként szintén kritikus állapotok alakultak ki. Ügyelni kell az elvezető árkok folyamatos karbantartására, a gépkocsi beállóknál legyen biztosított az átfolyás, a tisztítás, illetve a megfelelő átbocsátó keresztmetszet. A betemetett árkokat feltétlenül fel kell tárni! Folytatni kell a vízrendezést, amelyhez pályázati támogatást szeretnénk igénybe venni. A csapadékvizek befogadója a Veszprémi Séd, illetve a település keleti részén húzódó Pap árok. Belterületen a tisztítás, kotrás önkormányzati feladat, külterületen a Pápa Környéki Vízitársulat végzi. Csak hosszútávon megoldható, bár rendkívül sürgető a vasúton túli területek szabályozott vízrendezése (záportározók). 6. Zöldterület-gazdálkodás Herend és környéke kellemes, kedvező megjelenésű a zöldterületek tekintetében. A térség zöldfelületi arculatán meghatározó a város körüli nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterület. Az erdők nagy része a Veszprémi Erdőgazdaság kezelésében van, a kárpótlásban visszaadott erdőrészeket pedig négy Erdőbirtokosság Társulás kezeli. Az erdő nem nyúlik le egészen a településig, közéjük rétek, legelők, szántók ékelődnek. A település kondicionálásában fontos szerepet képeznek a Séd melletti ligeterdők, gyepfelületek és a belterületi zöldterületek. Ezek a zöldterületek az év nagy részében a bő vízellátottságból adódóan dús vegetációval rendelkeznek, magas párolgási mutatóval. A belterületi zöld felületek általában rendezettek. A családi házas övezeten belüli területek magas zöldfelületi részaránnyal bírnak, a társasházas beépítés esetén is tágas a zöldfelület. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében a felső városrészben (a templommal szemben az Általános Iskola mögötti pihenőparkban) pályázati pénzből Játszótér -és parkfejlesztés keretében az uniós biztonsági előírásoknak megfelelő játszótér létesült, valamint az iskola 3
előtt és a templom mellett tájhonos növényeket telepített az önkormányzat. A templom melletti közterületen a herendi búcsú napján, 2010. szeptember 19-én átadásra került Szent Euszták bronzszobra, melyet pályázat keretében készítetett az önkormányzat támogatói (talapzat) hozzájárulással Városképi szempontból jelentős a Jóléti tó és környéke, melynek parkosítását a jövőben mindenképpen forszírozni kell. -
Az összes belterületi zöldfelület: 192.000 m2
-
Az összes belterületi parkterület: 179.000 m2
-
Az összes belterjesen gondozott parkterület: 179.000 m2
7. Helyi közlekedésszervezés A várost érintően a VOLÁN helyközi járatai esetében a takarékossági törekvések negatív hatásai már erőteljesen érződnek. Orvoslást kíván a Bányatelepi lakosok közlekedési gondja, mely a munkába járást is akadályozó tényező. A településen az utak állapotát sok bírálat éri, joggal. A Vasút utcai és a Kossuth utcai út állami kezelésben van, a karbantartásuk csak részlegesen történt meg. Nem Herendhez méltó a bándi bekötőút minősége sem. Az önkormányzati utak kátyúzását többnyire saját kivitelezésben végeztettük el, emellett az idén megvalósult Rákóczi utca útburkolatának megerősítése is. Engedélyezési fázisban van a 8-as számú főút burkolatmegerősítése és négynyomúsítása. A megengedhetetlenül magas balesetveszély elkerülésének érdekében városunknak sikerült elérni, hogy a projekt keretében a Herend-Szentgál kereszteződést egy különszintű csomópont váltja ki, illetve a felső városrészben valószínűleg egy új buszmegállót is kialakít a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Előreláthatólag 2011-2012 a terület-előkészítő munkálatok befejezése (kisajátítás, régészet) és 2013-2014-ben megkezdődhet az építés. Szintén engedélyezési fázisban van a Székesfehérvár-Boba vasútvonal korszerűsítése is. A nyomvonal illetve a tervezési sebesség Herend esetében nem változik, mivel a terepviszonyok nem teszik lehetővé az ívkorrekciót, ami a magasabb sebesség előfeltétele, így csak a vasúti sínpálya megerősítése, a tengelyterhelés növelése a fejlesztés tárgya. 8. Energiagazdálkodás A fosszilis energiahordozók használata melletti veszély globálisan a széndioxid kibocsátás okozta felmelegedés, lokálisan a savas esők okozta természeti és korróziós károk, illetve a légszennyezés közvetlen egészségkárosító hatása. Herend levegőminőségét a közlekedés okozta szennyezés és az időjárási körülmények együttesen befolyásolják. Az ipari üzemek által okozott légszennyezés nem jellemző. 2009. január 1-től hazánkban is bevezetésre került az Európai Unió irányelve, mely előírja az épületek kötelező energiahatékonysági tanúsítványának beszerzését a lakossági ingatlanoknál minden olyan esetben, amikor lakócsere történik, tehát adásvételre vagy bérbeadásra kerül sor. A tanúsítvány két lépésben lép érvénybe: 2009. január 1-től az újonnan épült ingatlanok esetében kötelező kiállítani, használt ingatlanoknál a tanúsítás 2011. december 31-ig önkéntes.
4
A vízzel való mennyiségi és minőségi gazdálkodás elemi gazdasági érdek, és egyben a jövő záloga is. A település szempontjából ez az egyik a legkockázatosabb környezeti tényező, mivel Herend teljes közigazgatási területe a vízbázisok (Sédvölgyi, Aranyosvölgyi, Gyulafirátóti, Kádártai) hidrogeológiai „C” védőterületén fekszik. A jövő egyértelműen a környezeti szempontból tiszta, ún. megújuló energiaforrások hasznosítása. A megújuló energiahordozók körében mind a nap-, mind a szélenergia felhasználása lehetőségként merülhet fel a település hosszú távú energiaellátására. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. A környezeti károsodások a legtöbb esetben az emberi egészségre is kihatnak. Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegő, víz közvetlenül is károsíthatja az egészséget, de valamilyen mértékben minden környezeti elem szennyezettsége és minden környezeti veszélyeztető tényező hatást gyakorol az emberi egészségre. A népesség korösszetétele társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt lényeges, az elöregedési folyamat többek közt kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatási struktúrára, növeli az időskorúakkal kapcsolatos tennivalókat, növeli a szociális jellegű kiadásokat. A csökkenő számú aktív keresőre egyre nagyobb számú eltartott jut. Jól kimutatható a népesség egészét érintő elöregedési folyamat. Az egészségi állapot értékelése közösségi szinten részletes vizsgálatot igényel. Az ÁNTSZ által az elmúlt években végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a halálozások felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a rosszindulatú daganatos betegségek okozzák, a legtöbb haláleset a keringési rendszer betegségei miatt következik be. A daganatos halálozásban leggyakoribb a tüdőrák, és kiemelkedően gyakoriak a keringési rendszer betegségei, főként a magas vérnyomás. Összegzésként elmondható, hogy Herend Város polgárai olyan településen élnek, ahol ellenőrzött jó minőségű ivóvizet isznak, a keletkezett szennyvíz tisztítása megtörténik, az egész lakosság bekapcsolt a szervezett kommunális hulladékgyűjtésbe és szállításba. A város területén nincs olyan ipari üzem, amely szennyezné a levegőt, valamint a földgáz kimagasló arányú használatával a téli fűtési időszakban sem kell számolni a levegő porral és korommal való szennyezettségével. A gázár drasztikus emelkedése azonban egyre nagyobb arányú szilárd tüzelőanyag felhasználással jár együtt, mely a levegő minőségét rontja. Herend parkosított, karbantartott, tiszta település, amelyre mindenkinek vigyázni kell. Herend, 2010. december 13. Tisztelettel: Vajai László polgármester
5
