Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Önkormányzati igazgatás című választott tárgy tananyagát érintő változásokról
Budapest, 2014. augusztus 15.
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése előírja, hogy a követelményrendszeren alapuló tananyagot az NKE – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) 2014. augusztus 15-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a 2014. szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a tankönyv lezárása, korábbi hatályosítása óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban, s egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A bemutatott változások tankönyvekbe történő átvezetéséről szeptember hónapban gondoskodunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási szakvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva
B u d a p e s t, 2014. augusztus 15.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
TARTALOMJEGYZÉK 4. oldal 5.12.1. és az 5.12.2. pontja az alábbiak szerint módosul: 5.12.1. A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZERVEZETE, FŐ FELADATAI 5.12.2. A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Indokolás: A központi államigazgatási szervek egyik típusa a kormányhivatal, míg az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv a fővárosi, megyei kormányhivatal, ami területi államigazgatási szerv. Később a fejezet szövegében a „továbbiakban: kormányhivatal” megfogalmazással már használható a jelző nélküli kormányhivatal, a címben azonban szükséges pontosan megjelölni.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER
1.
1.3. AZ EURÓPAI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZEREK FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI 10. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Svédországban például különleges státusza van két városnak… Indokolás: Az adott rész a skandináv típusú önkormányzati modellt mutatja be, amely nem csak Svédországra jellemző. A hivatkozott bekezdés azonban két svéd várost jelöl, miközben a svéd modellhez tartozó országokban máshol is van speciális terület (pl. Aaland szigetcsoport Finnország). Így javasolt jelezni, hogy Svédországról van szó a példában.
1.5.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALT ALAPJAI
13. oldal első bekezdésének vége az alábbiak szerint módosul:
majd április 15-én léptek hatályba. Indokolás: nyelvtani pontosítás 13. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Az Mötv. meghatározott részei pedig (döntően a járások, járási hivatalokról szóló külön törvénnyel összefüggésben) 2013. január 1. napján léptek hatályba, a további részek a 2014. évi általános önkormányzati választásokkal napján lépnek hatályba….. Ez a tankönyv a 2013. 2014. augusztus 1-jén 15-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően aktualizált tananyagot tartalmazza. Indokolás: stilisztikai javítás, továbbá javasolt mind az önkormányzati választás pontos megnevezését használni, valamint a hatályba lépést is pontosan
megnevezni. A hatályosítás dátumát jelen felülvizsgálat időpontjához kell igazítani. 1.6.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS GYAKORLÁSÁNAK ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALT ALAPJAI
15. oldal harmadik bekezdésétől a 16. oldal második bekezdésének végéig terjedő rész törlendő, helyébe az alábbi szöveg szükséges: A Parlament 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt, amely meghatározza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés kezdeményezésének, tárgyköreinek, elrendelésére, eljárására vonatkozó szabályokat. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között, elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. Ugyanezen jogok a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzat közösségét is megilletik. Törvényi szabályozás alapján vannak kötelező népszavazási tárgykörök, mégpedig alapvetően azok az ügyek, amelyek a helyi önkormányzás alapjait, kereteit érintik. Így az Mötv. rögzíti, hogy pl. a községegyesítés megszüntetése, új község alakítása, társult képviselő-testület alakításának vagy abból történő kiválásnak a kezdeményezése. A népszavazási eljárásról szóló törvény alapján ugyanakkor nem lehet helyi népszavazást tartani:
a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
Helyi népszavazást kezdeményezésére jogosultak:
a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A képviselő-testület helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a helyi népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a helyi népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell helyi népszavazásra bocsátani. A helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A polgármester a helyi népszavazás elrendeléséről tájékoztatja a helyi választási bizottság elnökét. A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A képviselő-testület – ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet – köteles a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni. Az érvényes és eredményes helyi népszavazással hozott döntés a képviselő-testületre a helyi népszavazás napjától – ha a helyi népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendelet kihirdetésétől – számított egy évig kötelező. Indokolás: A Parlament 2013. december 17-én elfogadta és hatályba lépett az az új törvény, amely a helyi népszavazás szabályozását is tartalmazza (2013. évi CCXXXVIII. törvény), így a jegyzet szövegét az új törvényi szabályoknak megfelelően kell módosítani.
1.7.
A KÖZIGAZGATÁSI REFORM ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRE
ÉS
AZ
MÖTV.
HATÁSA
AZ
17. oldal harmadik bekezdése alábbiak szerint módosul: Az önkormányzati igazgatás és az államigazgatási feladatok egy szervezetben való megjelenése jelentősen átalakult, az önkormányzati szervek által ellátott államigazgatási jelentős mértékben kilép az államigazgatás keretéből, ezeknek a feladatoknak jelentős részét a járási hivatalok vették át 2013-tól. Indokolás: Az önkormányzati igazgatás nem része az államigazgatásnak, így félreérthető az a megfogalmazás, hogy az önkormányzati igazgatás kilép az államigazgatás keretéből, hiszen nincs benne. Az önkormányzat része az állami szervezetrendszernek, de nem az államigazgatásnak. Az átalakítás lényege, hogy az állam már nem telepít annyi államigazgatási feladatot önkormányzati szervekre, mint korábban, tehát a két-típusú feladat egy szervnél megjelenése változott.
17. oldal ötödik bekezdése alábbiak szerint módosul: Az Mötv. a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbben elkötelezte magát a differenciált hatáskör-telepítése mellett. Indokolás: stilisztikai javítás; nem a hatáskör differenciált, hanem a telepítés módja
17. oldal utolsó bekezdésének utolsó sora alábbiak szerint módosul: … , és sor került a járó-beteg ellátó intézmények állami irányítás alá kerülésére is. Indokolás: A járó-beteg ellátó intézmények állami irányítás alá vétele megtörtént, így a múlt idő használata a helyes.
18. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A megyei önkormányzatok, mint térségfejlesztő szerveződések szerepe még kialakulóban van. A térségi szemlélet erősödése, az önkormányzati társulások át- és kialakulása 2013 második felére várható felében megtörtént, így 2014. ez az év a nagy közigazgatási és önkormányzati reform első kísérleti esztendeje, amikor már egész évben az átalakított társulási rendszer működik. Indokolás: 2013 második felében megtörtént a társulások átalakítása, így a dátumokat, a megfogalmazást frissíteni kell.
2.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK RENDSZERE ÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYUK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖREIK 19. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Az állam területi tagozódásához képest az önkormányzatok típusai két szinten – települési és területi szinten – helyezkednek el. Települési önkormányzat a községi, a városi, a járásszékhely városi, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat, míg területi önkormányzat a megyei önkormányzat…. Indokolás: a települési önkormányzat típusait az Mötv. 3. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, ehhez kell a tankönyvi felsorolást is igazítani. 2.2. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 22. oldal hatodik bekezdése alábbiak szerint módosul: A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlései megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. Az egy régióban működő megyei közgyűlések elnökei pedig regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. Indokolás: A területfejlesztési fórumok megnevezését a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint szükséges jelölni. Fontos, hogy a megyei fórum mellett a korábban működött regionális fejlesztési tanács helyébe lépő regionális fejlesztési fórumot is említsük, ezzel jelezve, hogy a regionális együttműködés nem tűnt el a rendszerből. 22. oldal utolsó bekezdése alábbiak szerint módosul: A megyei testületek és tisztségviselők munkáját hivatal segíti. A hivatalt a főjegyző vezeti, akit a megyei közgyűlés elnöke határozatlan időre nevez ki. … Indokolás: Az Mötv. csak a főpolgármesteri hivatalt vezető személyt nevezi főjegyzőnek, ezen kívül minden más hivatalvezetőt jegyzőnek nevez.
2.3. A FŐVÁROS ÉS KERÜLETEI
23. oldal harmadik bekezdése alábbiak szerint módosul: A Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény a fővárosi önkormányzat közvetlen igazgatása alá vonta a Margitszigeten. Így a Margitszigeten 2013. júliustól kerületi önkormányzat nem működik, és a fővárosi önkormányzati látja el a kerületi önkormányzati feladatokat is. Indokolás: nyelvtani pontosítás 23. oldal ötödik bekezdése alábbiak szerint módosul: A kerületi önkormányzat a saját működési területén köteles biztosítani az óvodai ellátást, gondoskodik az egészségügyi és szociális, valamint gyermekjóléti alapellátásról. A kerület biztosítja a kistermelők, őstermelők számára az értékesítés, a hétvégi árusítás lehetőségét. A kerület ellát olyan kötelező feladatokat is, amelyek megoszlanak a két önkormányzati szint között. Feladatkörében többek között gondoskodik a közutak fenntartásáról, közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról, a turizmussal kapcsolatos feladatokról, a hajléktalan-ellátásról, a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosításáról, a saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodásról. A kerületi önkormányzat segíti – a fővárossal együtt – a nemzetiségek jogainak érvényesülését, gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételek biztosításáról. Indokolás: A hajléktalan-ellátás az Mötv. 23. § (4) bekezdés 18. pontja értelmében a fővárosi önkormányzat feladata, a kerületi önkormányzat a 23. § (5) bekezdés 12. pontja szerinti egyes intézkedéseket lát el, így a pontos törvényi szabályozást kell szerepeltetni.
2.4. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 25. oldal harmadik bekezdése alábbiak szerint módosul: A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülésén tagjai közül megválasztja elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, az illetményekről. Az országos nemzetiségi önkormányzat egy-négy elnökhelyettest választ. Indokolás: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 88. § (1) bekezdésének megfelelően szükséges a jegyzetszövegét módosítani, figyelemmel arra, hogy egyes tisztségviselők nem illetményt, hanem tiszteletdíjat kapnak, így erre is utalni kell. 25. oldal ötödik bekezdése alábbiak szerint módosul: A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel dönt határozza meg: (a jelenlegi felsorolás helyett)
szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül, a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit, vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait, a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat, gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, feladat-és hatáskör átvételét más önkormányzattól, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg. Indokolás: a Nektv. 113. §-ának megfelelően szükséges a jegyzetben szereplő felsorolást módosítani.
3.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELADATRENDSZERE 3.1. A FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK CSOPORTOSÍTÁSA 3.1.2.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
3.1.2.1. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök címzettje 35. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet a polgármestert, főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, valamint a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjét felruházhatja államigazgatási feladat- és hatáskörrel. A választott tisztségviselők jellemzően a honvédelem, polgári védelem, katasztrófa-elhárítás területén kapnak feladatot az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. A jegyző – a korábbiakhoz képest szűkebb körben – továbbra is egyes hatósági hatáskörök gyakorlásának a címzettje. Indokolás: Az Mötv. 18. § (1) bekezdését a 2013. évi CXXXI. törvény 21. § a) pontja módosította, ami alapján a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére is lehet államigazgatási feladat- és hatáskört ruházni.
3.1.3.
AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGY
35. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: E körbe azon hatáskörök sorolhatók, melyeket a képviselő-testület vagy annak felhatalmazása alapján a bizottság, a polgármester, a jegyző vagy a részönkormányzat testülete, illetve a társulás lát el. Indokolás: Az Mötv. 81. § (3) bek. i) pontja értelmében a jegyzőre is lehet önkormányzati hatósági hatáskört ruházni.
4.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 4.1. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ 41. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható. A fővárosi közgyűlés – 2010-ben 33 –tagját a fővárosi választópolgárok közvetlenül, listákon választhatták. A 2010. évi L. törvény 2014. július 27-én hatályba lépett módosítása értelmében a korábbi rendszerrel ellentétben a fővárosi közgyűlés 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármesterválasztás eredményeképpen, 9 tagja pedig a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A fővárosi közgyűlés tagjainak választásánál Budapesten fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított. A fővárosi kompenzációs listán a fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezet a fővárosi kerületi polgármesterjelöltjeit és a főpolgármester-jelöltjét állítja jelöltként. listát az a jelölő szervezet indíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. A lista a szavazatok arányában kap mandátumot, de csak abban az esetben, ha a listára leadott érvényes szavazatok száma meghaladja a fővárosi listákra leadott összes érvényes szavaztok számának 5%-át. A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a jelölő szervezet (közös) polgármesterjelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a jelölő szervezet fővárosi (közös) kompenzációs listájára kerülnek. Indokolás: A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényt a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása tekintetében a 2014. évi XXIII. törvény jelentősen módosította, amelynek egyes rendelkezései az Alkotmánybíróság 26/2014. (VII.23.) AB határozata alapján nem lépnek hatályba. A jegyzet szövegén a törvénymódosításnak megfelelő módosításokat végig kell vezetni.
42. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerületben lévő települések választópolgárai legalább 1 0,5 %-ának ajánlását összegyűjtötte. Indokolás: A 2014. évi XXIII. törvény 4. §-a 2014. július 27-i hatállyal módosította a 2010. évi L. törvény 9. § (2) bekezdését és 1 %-ról 0,5 %-ra csökkentette az ajánlások számát.
43. oldal utolsó a 44. oldalra áthúzódó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzati képviselő nem lehet: • központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője; • a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője, kormánytisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a kormánytisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed; • jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője; • a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója; • kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője; • a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja; • az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója); • az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja; • helyi és körzeti műsormédiaszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja,ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. • a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja. Indokolás: A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosítása egyértelművé tette, hogy a 2. pontban nem a központi államigazgatási szervek egyik típusát jelentő kormányhivatal, hanem a Kormány területi államigazgatási szervének, a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetőjével, kormánytisztviselőjével szembeni összeférhetetlenségéről van szó (5. § b) pont). Ugyancsak a törvényben módosított fogalomhasználatot kell a jegyzetben is jelezni a médiaszolgáltatónál meghatározott médiaszolgáltató esetében (5. § j) pont. Mindezeken túlmenően a 2013. évi CXLIII. törvény 42. §-ával bevezetett új összeférhetetlenségi okot is jelezni kell a jegyzetben.
4.4. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEI 48. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A határozatképes testületi ülésen az egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Indokolás: Az Mötv. 47. § (2) bekezdésének megfelelő szöveg, egyértelműen jelezni kell, hogy a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata az egyszerű többséget igénylő javaslatoknál irányadó, a minősített többség esetén – ahogy azt a jegyzet a későbbiekben bemutatja – más számítás az irányadó. 48. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Mötv.-ben meghatározott ügyekben a döntéshez nem egyszerű, hanem minősített többség szükséges. A minősített többség esetén nem a jelen levő, hanem a testületi összlétszám több mint a felének az igen szavazata szükséges a javaslat elfogadásához Minősített többségszükséges az Mötv. 42. § 1; 2; 5; 6; 7. pontjában foglalt ügyek (rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, társulás létrehozása, külföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás, intézményalapítás), továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához a döntéshozatalból, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. Indokolás: A jegyzet hivatkozott szövege két helyen elírást tartalmazott (42. és 46. §-ra hivatkozás a helyes), valamint a Mötv. 50. §-ához képest nem minden minősített többséget igénylő döntéshozatali tárgykört sorol fel.
4.5. A HELYI JOGALKOTÁS 50. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Mötv. felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben határozza meg: a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, a helyi önkormányzat költségvetését, a helyi önkormányzat zárszámadását, az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit; a 2014. évi helyhatósági választásokat követő naptól az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást; a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalását; a polgármester általi forrásfelhasználás mértékét; azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. Az Mötv. hatályba lépésekor ezen szabályok között, azaz a törvény felhatalmazása alapján megalkotandó rendeletalkotási tárgykörként jelölte meg a szervezeti és működési szabályzatról szóló, a költségvetési, valamint a zárszámadási rendeletet is a jogalkotó. A helyi önkormányzat gazdálkodása ugyanakkor (ennek keretében a költségvetése és a zárszámadása megalkotása) a helyi önkormányzat sui generis tevékenysége, amelyet bár törvény keretei között, de az Alaptörvényből fakadóan
gyakorol. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján a helyi önkormányzat a saját maga által meghatározott költségvetés alapján gazdálkodik. Ha a helyi önkormányzat csak származékos jogalkotói hatáskörben alkothatna költségvetési rendeletet, akkor a felhatalmazó rendelkezés hiánya esetén a helyi önkormányzat gazdálkodási autonómiája sérülne, mivel költségvetési rendeletalkotásra sem lenne jogosult. A helyi önkormányzat önálló gazdálkodásának joga tehát nem a törvényhozó akaratából fakad, hanem az alkotmányozó hatalom által a helyi önkormányzat számára biztosított jogi keretekből. Ebből kifolyólag a törvényhozó a költségvetési rendeletalkotást alapjaiban érintő rendelkezés (ilyennek tekintve az ahhoz szükséges jogalkotási tevékenységet kizáró vagy azt felhatalmazás útján biztosító rendelkezést) megalkotására sem jogosult. Ugyanilyen alkotmányjogi érvelés alapján a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megalkotása is eredeti jogalkotói hatáskörben történik. Mindezekre figyelemmel a hivatkozott törvényi rendelkezések 2014. január 1-jén hatályon kívül helyezésre kerültek. Indokolás: A rendeletalkotásra felhatalmazást adó szabály a Mötv. 143. § (4) bekezdésében módosításra került, erre figyelemmel szükséges a jegyzet szövegének hatályosítása is. Külön érdekesség, hogy alkotmányjogi érvek alapján került törlésre néhány önkormányzat rendelet megalkotására felhatalmazást adó rendelkezés, miután azok sui generis rendeletalkotási tárgykörök. Az érvelés bemutatása segítheti a vizsgázókat az önkormányzat autonómia lényegi eleme, valamint a két típusú rendeletalkotási tárgykör közötti különbség megértésében.
4.6. BIZOTTSÁGOK, RÉSZÖNKORMÁNYZATOK 53. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. Az ilyen bizottsági tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. A polgármester, az alpolgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. Ugyanakkor a bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt Indokolás: Miután a jegyzet kimerítő felsorolást ad azokról, akik nem lehetnek a bizottság tagjai és elnökei, a jegyzőt is szükséges felsorolni.
4.7. POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, TANÁCSNOK 55. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A választáson polgármesterjelölt az, akit:
a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a;
a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2 %-a, de esetén legalább 300 választópolgár; a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1 %-a, de legalább 2 000 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.
Budapesten főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2 %-a jelöltnek ajánlott legalább 5.000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek. Indokolás: A polgármester-, főpolgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát a 2014. évi XXIII. törvény módosította a 2010. évi L. törvényben 2014. július 27-i határidővel, így a jegyzetben is szükséges a módosításokat átvezetni.
55. oldal nyolcadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A törvény számos összeférhetetlenségi szabályt állapít meg a polgármesterrel szemben. A polgármesteri tisztséggel összeegyeztethetetlen tisztségek, tevékenységek részben a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, részben a politikusi, illetőleg a köztisztviselői közszolgálati tevékenységek szétválasztásának a követelményéből, az egyes önkormányzatok közötti ütközések elkerülésének az igényéből, továbbá az önkormányzati vezetés és egyes gazdasági, más tevékenységek elhatárolásából következnek. Indokolás: 2011-től átalakult a közszolgálati jogviszony, jelenleg a köztisztviselői és kormánytisztviselői jogviszony a két nagy típus, és mivel alapvetően mindkettő összeférhetetlen a polgármesteri megbízatással, szükséges jegyzetet pontosítani.
56. oldalon a felsorolás 16. pontja az alábbiak szerint módosul: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és kormánytisztviselője a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja.
56. oldalon a felsorolást követően közvetlenül új mondat kerül rögzítésre az alábbiak szerint: A 2014. évi önkormányzati választásokat követően a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a tartalmazza majd, amely alapvetően a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra utal vissza. Indokolás: A PSZÁF MNB-be történt beolvadását a törvényen is át kellett vezetni, amelyet a 2013. évi CXLIII. törvény teremtett meg. Az Ötv. 33/A. §-ának
módosítása 2013. október 1-jén lépett hatályba. Emellett javasolt arra utalni, hogy 2014. október 12-ét követően új szabályozás lép hatályba. 58. oldal harmadik bekezdésének felsorolása új elemmel egészül ki: A polgármester: pályázat alapján határozatlan időre kinevezi a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt … gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. Indokolás: A polgármester feladatai között lényeges az alpolgármester és az intézményvezetők tekintetében gyakorolt munkáltatói jog, így az Mötv. 67. §-ának megfelelően a felsorolásban ezt is szerepeltetni szükséges.
59. oldal tetején lévő felsorolást követően közvetlenül új bekezdés kerül rögzítésre: A 2014. évi önkormányzati választások napjától a polgármesteri tisztség megszűnésére vonatkozó szabályozást az Mötv. 69. §-a tartalmazza. A jelenleg hatályban lévő Ötv. szabályozáshoz képest két további elemmel bővül a megszűnési okok listája: az összeférhetetlenség kimondásával és a méltatlanság megállapításával. Indokolás: Figyelemmel arra, hogy a következő közigazgatási szakvizsgára történő felkészülésre és vizsgára már a 2014. évi önkormányzati választásokhoz közeli időpontban kerül sor, a teljes körű ismeretátadás érdekében javasolt az új szabály bemutatása is.
4.8. A JEGYZŐ 61. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A jegyző: • gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges. • döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; • dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; • tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; • dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; • dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben; • évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről; • gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében
rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat. A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. Indokolás: 2014. január 1-jétől az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt jegyzői feladatés hatáskörök listája egy újabb feladattal bővült, azt szükséges a jegyzetben is átvezetni. Ezen túlmenően a polgármester egyetértési jogának gyakorlásával kapcsolatban az Mötv. 81. §) (4) bekezdése a jegyzettől eltérően szabályoz, így ezt szükséges megjelenteni.
62. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját – első ízben 2013. január 1-jét – követő hatvan napon belül állapodnak meg. Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölés esetén is teljesülnie kell az előzőekben meghatározott feltételeknek. A kijelölést követő 30 napon belül meg kell kötni a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Indokolás: A 2013. évi CCXVIII. törvény 2014. január 1-jei hatállyal módosította a Mötv. 85. § (3a) és (3b) bekezdéseit, így az új szabályok átvezetése szükséges a jegyzet szövegén is.
62. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi Lényeges elem, hogy a megállapodás megkötésére megkötésének megtagadására mégis van lehetőség, mégpedig a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete – jogszabálysértésre hivatkozással – a Törvényszékhez fordulhat. Indokolás: A mondat az Mötv. 85. § (7a) bekezdésével éppen ellentétes megfogalmazást tartalmaz, hiszen a megállapodás megkötésének kötelezettsége a fő szabály és ehhez képest kivételes, hogy meg lehet tagadni a kormánymegbízott jóváhagyásával.
5.
AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL FELADATOK
KAPCSOLATOS
ÁLLAMI
5.4. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 68. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A köztársasági elnök az alábbi feladat- és hatáskörökkel rendelkezik a helyi önkormányzatok tekintetében: • Kitűzi a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napját. Az Alaptörvény 35. cikke szerint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben maghatározottak szerint öt évre választják. • A területszervezési döntések körében az érintett önkormányzatok kezdeményezésére évente egy alkalommal (december 31-ig) dönt – kivéve a városi cím adományozásáról, amelyről július 31-ig dönt – a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város és a község elnevezéséről. A köztársasági elnök döntése az önkormányzati választások napján lép hatályba, a várossá nyilvánítás kivételével. Indokolás: Az Mötv. 96. § (4) bekezdésének megfelelő szövegezés szükséges, hiszen a várossá nyilvánításról szóló döntés még a döntés meghozatalának évében hatályba lép, nem az önkormányzati választások napján.
5.6. A MINISZTEREK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 70. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közigazgatási és igazságügyi helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterként: Indokolás: A 2014. június 6-i Kormányalakítást követően átalakult a miniszterek feladat- és hatáskörének szabályozása, a közigazgatási és igazságügyi miniszteri pozíció megszűnt, így javasolt a feladatkörért felelős miniszterre hivatkozni.
70. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közigazgatási és igazságügyi helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a fentieken túlmenően felelős a közigazgatás szervezéséért és fejlesztéséért; szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége felett és összehangolja a polgármester, a jegyző által ellátott ellenőrzési tevékenységeket.
Indokolás: A 2014. június 6-i Kormányalakítást követően átalakult a miniszterek feladat- és hatáskörének szabályozása, a közigazgatási és igazságügyi miniszteri pozíció megszűnt, így javasolt a feladatkörért felelős miniszterre hivatkozni. 5.7.5.8. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK, VALAMINT A KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI FELADATOK 71. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Állami Számvevőszék ellenőrzési munkájának jellemzői: • Az ellenőrzés megállapításaival szemben az önkormányzatok érdemi jogorvoslati joggal nem élhetnek. Ugyanakkor az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. • Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. • Hiány esetén az önkormányzat az előre beütemezett állami támogatást nem kapja meg, vagy csupán csökkentett részletekben kapja meg mindaddig, amíg a hiányt teljes egészében vissza nem fizeti. Indokolás: Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény értelmében az ÁSZ megállapításaival szemben jogorvoslati jog nem illeti meg az ellenőrzött szervet, de arra van lehetősége, hogy írásban jelezze észrevételeit (törvény 29. § (2) bek.) Ezt javasolt a jegyzetben is megjeleníteni.
5.9. AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME 72. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság (pl. feloszlatás, az alaptörvény-ellenes önkormányzati rendelet vizsgálata), illetőleg a bíróság (pl. az önkormányzati -rendelet, a képviselőtestület határozatának törvényességi kontrollja kereset alapján) védi. Indokolás: nyelvtani pontosítás 5.10. AZ ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS FELÜGYELETÉNEK ELVEI. 73. oldal kilencedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány pedig – területi szervei útján – jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz, illetőleg a bírósághoz fordulhat, és közvetlen intézkedési jog nélkül is orvosolhatja az önkormányzati működés jogszerűtlenségeit. Kivételes és többségében végső esetben a Kormány területi szerve útján közvetlen intézkedési joggal is rendelkezik, így pl. a bíróság döntése alapján pótolhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét, valamint a határozat-hozatali és feladat-ellátási kötelezettséget.
Indokolás: A törvényességi felügyeletben – a korábbi törvényességi ellenőrzéshez képest – van közvetlen joga is a fővárosi, megyei kormányhivatalnak, hogy orvosolja az önkormányzati döntés jogszerűtlenségét, így az Mötv. 138., 140. §-ai értelmében pótolhatja a helyi önkormányzati rendeletet, határozatot, elmulasztott feladat-ellátást. A felügyelet rendszerének teljes körű bemutatása érdekében ezt szükséges megjeleníteni a jegyzetben, hiszen egy erős és új jogi korlátozó eszközről van szó az önkormányzati autonómia kérdéskörében.
5.12. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 5.12.1. A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZERVEZETE, FŐ FELADATAI
75. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha jogszabály kivételt nem tesz a központi államigazgatási szervek területi szervei államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a kormányhivatal koordinációs, - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartoznak. Indokolás: A fővárosi, megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 16. §-a külön határozza meg a kormányhivatalok koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó szervek. A (3) bekezdés értelmében a koordinációs jogkörbe a rendvédelmi szervek is beletartoznak, míg az ellenőrzési jogkörbe nem. Ezt pontosítani kell a jegyzet szövegében is. 75. oldal utolsó bekezdésének utolsó mondata törlésre kerül: Ha a törvénysértés másként nem orvosolható a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter javaslata alapján a Kormány dönt, illetve intézkedik. Indokolás: A fővárosi, megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényben a hivatkozott rendelkezést (19. § (3), (4) bekezdés) a 2012. évi XCIII. törvény 91. §. (7) bekezdés h) pontja / 2011. évi CCI. törvény 374. §-a hatályon kívül helyezte.
76. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kormányhivatal képzési, továbbképzési teendői
A kormányhivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése, továbbképzése körében: éves terv alapján szervezi a fővárosban, a megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését; gondoskodik a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, ügykezelői vizsgák, anyakönyvi szakvizsgák., állampolgársági alkotmányos alapismeretek vizsgák,
továbbá külön jogszabályban meghatározott egyéb vizsgák, valamint ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról; előmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinél, a szakmai irányító szerv vezetőjénél, illetve a feladatkörében érintett miniszternél; közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében; elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket; összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.
Indokolás: a kormányhivatal képzési tevékenységét a jegyzet részletesen ismerteti, így szükséges annak pontos jogszabályi idézése (288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 20. § (1) bek.), különös figyelemmel arra, hogy az állampolgársági vizsga neve már alkotmányos alapismereti vizsga.
5.12.2. A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
81. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kormányhivatal a bírságot megállapító döntésének bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül. Indokolás: Az Mötv. 141. § (6) bekezdése értelmében rögzíti – a bírósági felülvizsgálat intézményére vonatkozó általános szabályoknak is megfelelően – hogy a döntéssel szemben a kezdeményezés csak jogszabálysértésre hivatkozással történhet, így ezt a jegyzetben is szükséges feltüntetni.
6.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE 6.1. ELŐZMÉNYEK 6.1.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÁS TARTALMA
85. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A lakosság mindennapi szükségletei alapvetően két módon elégíthetők ki: • egy részük közvetlenül saját jövedelemből (pl. élelem, ruházkodás); • másik részük közösségi úton (pl. egészségügy, óvodai ellátás, közösségi közlekedés). • A helyi közügyek körébe elsődlegesen azok a közszolgáltatások tartoznak, amelyeket a lakossági igényekre és a helyi sajátosságokra figyelemmel az önkormányzatok hatékonyan tudnak ellátni. Az önkormányzati törvény rögzíti, hogy az önkormányzati feladatok és hatáskörök két alaptípusát különböztetjük meg: - a kötelező és
- az önként vállalt feladatokat. Indokolás: A felsorolás harmadik pontja nem felsorolási elem, így azt önálló bekezdésként javasolt feltüntetni. 6.1.3.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON KAPCSOLATA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL
BELÜLI
HELYE
ÉS
86. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik: • a helyi önkormányzat; • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat; • a térségi fejlesztési tanács és • az előbbiek által irányított költségvetési szervek; • a társulás. Indokolás: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 3. § (3) bekezdését a 2012. évi CXCVI. törvény (1) bekezdés 1. pontja módosította és kiegészítette az alrendszer elemeit a társulásokkal. Ezt szükséges a jegyzetben megjelenteni.
6.1.4. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
87. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A helyi önkormányzatok gazdasági alapjait meghatározó kérdések, amelyek kidolgozása folyamatban van és bevezetésük a következő években (2012-2013-2014) várható 2012-2014. között kidolgozásra és fokozatosan bevezetésre kerültek: Indokolás: Az egyes elemek kidolgozása és bevezetése már megtörtént, így a megfogalmazást módosítani szükséges.
6.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁT BEVÉTELEI 6.2.3. VADÁSZATI JOG HASZONBÉRBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL
90. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A vadászati jog haszonbérlője vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület, vadásztársaságok érdekképviseleti szerve vagy: Indokolás: stilisztikai javítás A törölni javasolt részt pontokba szedve a következő rész megismétli, így törölni kell. 90. oldal 6.3. címe az alábbiak szerint módosul 6.3. AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK ÁTENGDETT KÖZPONTI ADÓK, EGYÉB BEVÉTELEK
Indokolás: Figyelemmel arra, hogy a címen belül nem csak az átengedett adókat jeleníti meg a jegyzet, hanem más bevételeket is (szabálysértési és egyéb bírságok pl.), ezért a címet is pontosítani szükséges.
6.4. A HELYI RENDSZERE
ÖNKORMÁNYZATOK
FELADATFINANSZÍROZÁSI
6.4.2. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSA
94. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A válságköltségvetési rendelet megalkotását követően az adósságrendezési bizottság javaslatára a képviselő-testület reorganizációs programot és egyezségi javaslatot fogad el. Indokolás: A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 20. § (1) bekezdése értelmében a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem a képviselő-testület, hanem az adósságrendezési bizottság készíti. 6.4.3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE
94. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2 012. évi CCIV. törvényben 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvényben önálló, IV. fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével. Indokolás: A jegyzet szövegét az aktuális, 2014. évi költségvetési törvényre történő hivatkozással, annak szabályaival hatályosítani kell. 94. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A költségvetéssel kapcsolatos eljárási szabályok némelyike fontos az önkormányzati rendszer szempontjából is. A költségvetési tervezés keretszabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény határozza meg, melynek alapján az alábbi eljárásban készül a központi költségvetés: • Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. • Az államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit. • A fejezetet irányító szervek az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel – a részükre megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – május 31-ig megtervezik saját fejezetük bevételeit és kiadásait. A tervezetet július 31ig egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást adnak a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról.
• Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját. • A fejezetet irányító szervek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett tájékoztatóban meghatározottak alapján – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – megtervezik és egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel az általuk irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait. • A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek. • Az államháztartásért felelős miniszter a hivatkozott adatszolgáltatás és a tervszámok alapján elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet a megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt. A Kormány, döntését követően szeptember 30-ig október 15-ig az Országgyűlés elé terjeszti a következő év törvényjavaslatát. A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot külön törvény (a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal. • A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő tíz napon belül, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek. • Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, majd határozatot hoz, amelyben megállapítja a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét és a különbség mértékét (hiány vagy többlet). • Az országgyűlési határozat elfogadása után tovább zajlik a költségvetési törvényjavaslat vitája, azonban fontos korlátozást jelent, hogy ebben a szakaszban már nem terjeszthető elő olyan módosítási javaslat, amely a bevételi és kiadási főösszeget, így a hiány vagy többlet határozatban megállapított mértékét módosítaná. • Végezetül pedig az Országgyűlés (lehetőleg december 31-éig) elfogadja a következő költségvetési évre vonatkozó törvényt. Indokolás: Az Áht. 13.§-ában és 22. §-ában a költségvetési törvény elkészítésének ütemezését és szabályait a 2013. évi CCXXII. törvény módosította és ezen módosításokat jegyzetben is át kell vezetni. 96. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ezek közül az alábbiakat emeljük ki:
…
Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel (kivéve a 2012. december 31. előtti működési célú ügyletet, amelyet egyszer, Kormány hozzájárulással, a törvényben meghatározottak szerint ki lehet váltani vagy átalakítani, valamint az önkormányzat jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére a Kormány előzetes hozzájárulásával éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. … Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez – kivéve a likvid, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és az adósságmegújító hiteleket – kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében. Indokolás: A Stabilitási törvény (2011. évi CXCIV. törvény) 10. § (4b) pontját a 2013. évi CCIII. törvény 5. § (6) bekezdése iktatta be, amely újabb kivételt vezetett be. Ugyanez a törvény módosította a 10. § (7) bekezdését, szintén kivételek közbe iktatásával. Ezt szükséges a jegyzetben is átvezetni.
97. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben … Indokolás: Az Áht. 25. § (1) bekezdése alapján az átmenti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása nem mérlegelési jogkör, hanem kötelezettség, ezt a jegyzetben javítani szükséges.
6.4.7. KÖNYVVIZSGÁLÓK AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN
106. oldal ötödik és hatodik bekezdését át kell helyezni 105. oldal második bekezdése elé (a pont elejére) az alábbi módosítással: Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy lényeges változás érinti a helyi önkormányzatok előbbiekben ismertetett könyvvizsgálatának kérdéskörét. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó, 2013. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései ugyanis nem írnak elő könyvvizsgálati kötelezettséget a helyi önkormányzatok számára. Ez azonban természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a helyi önkormányzat önként – amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete indokoltnak tartja – könyvvizsgálót bízzon meg az ismertetett feladatok ellátása érdekében. Indokolás: stilisztikai javítás. Azt, hogy nincs kötelező könyvvizsgálat a helyi önkormányzatoknál, a fejezet elejére szükséges tenni, hiszen ez az első lényegi információ, a többi csak általában bemutatja a könyvvizsgálat szabályait, de mintegy ismertetésként.
7.
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÖNKORMÁNYZATI VONTKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON 7.1. A HELYI JOGALKOTÁS TÖRVÉNYI KERETEI 111. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A helyi jogalkotás az Európai Uniós (a továbbiakban: EU) országain belül is elfogadott szabályozási mód, már csak azon okból kifolyólag is, hogy minden EU tagállam tagja helyi demokrácia kérdéskörével foglalkozó Európa Tanácsnak és aláírója a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának. Indokolás: A jegyzet hivatkozott mondata az EU és a helyi jogalkotás viszonyáról szól, míg a következő mondatban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szabályára utal, amely nem az EU, hanem az Európa Tanács égisze alatt megalkotott nemzetközi szerződés. Miután azonban minden EU tagállam aláírója ezen szerződésnek, eleve nemzetközi jogból fakadó kötelezettsége a helyi jogalkotás elismerése. Így mindenképpen jelezni kell ezt a jegyzetben is.
