RENDÉSZETI SZAKVIZSGA

RENDÉSZETI SZAKVIZSGA

KATASZTRÓFAVÉDELMI-TŰZVÉDELMI IGAZGATÁS „B” ismeretrész

TŰZVÉDELMI IGAZGATÁS SZABADON VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGY

RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA BIZOTTSÁG 2013.

2 Lektor: Bérczi László tű. dandártábornok Szerkesztő: Tarnaváry Zoltán Írta: dr. habil Cziva Oszkár III. és IV. rész Duruc József I., II. 4. 5. 6. rész Horváth Lajos II. 1. 2. 3. rész

Tűzvédelmi Igazgatás I. A tűz elleni védekezés jogi szabályozása A fejezet célja és tartalma A vizsgázó információt szerezhet a tűz elleni védekezés rendszeréről, feladatairól és a tűzvédelmi feladatokat ellátó szervek jogállásáról. Betekintést nyerhet a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörök felosztásába, a tűzvédelem területén alkalmazott szankciók rendszerébe. Olvashat a tűzvizsgálat, a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés, valamint a tűzvédelmi képzés, továbbképzés és szakvizsgarendszer lényegéről. 1. Az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek és a magánszemélyek tűzvédelmi feladatai 1.1. A tűz elleni védekezés fogalma és szabályozása A Magyarországon a tűz elleni védekezés rendszerét, a tűzvédelmi feladatokat, jogokat és kötelezettségeket a törvény1 (továbbiakban: Tűzvédelmi törvény) és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A tűzvédelem lényegét és tartalmát az 1. számú ábra szemlélteti. A tűz elleni védekezés részletesen szabályozott tevékenység, anyagi jogi - és eljárási szabályait törvények, kormány- és miniszteri rendeletek széles köre szabályozza. A tűzvédelem szervezeti – és működési rendjét közjogi szervezetszabályozó eszközök is érinthetik. Jelentős szabályozó szerepük van az EU Közösségi jogi normáknak. A tűzvédelmi termékek műszaki követelményeit és vizsgálati eljárásait jelentős számban nemzeti szabványok határozzák meg. Különösen fontos szerepet töltenek be a honosított harmonizált szabványok. Szükség szerint egyedi hatósági határozatok állapítanak meg tűzvédelmi követelményeket. A tűzvédelmi viszonyok konkrét létesítményi szintű szabályozásának fontos eszközei a gazdálkodó szervek vezetői által készített és kiadott Tűzvédelmi Szabályzatok. A tűzvédelmi hatóságok és hivatásos tűzoltóságok szakmai tevékenységének részletes követelményeit, egységes rendjét a felettes szervek normatív irányítási eszközei, normatív intézkedések határozzák meg. 1.2. A tűz elleni védekezésre kötelezettek köre A tűz elleni védekezésről, mint közfeladatról gondoskodni kell mindenkinek. A Tűzvédelmi törvény szerinti kötelezetteket és főbb kötelezettségeiket a 2. számú ábra mutatja be. 1.3. Az önkormányzatok tűzvédelmi feladatai A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint az önkormányzatoknak és szerveiknek alapvetően tűzmegelőzési, lakosságtájékoztatási és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával kapcsolatos feladataik vannak. A településen az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi 1

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

3 propagandában. A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell minden településről a működési terület szerinti állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságot, illetve önkormányzati tűzoltóságot riasztó műveletirányító ügyeletre. A települési önkormányzat képviselő-testülete hozzájárulhat a hivatásos tűzoltóság, valamint hozzájárul – a település védelmében szerepet ellátó – az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához. Önkormányzati tűzoltóság, illetve önkéntes tűzoltó egyesület alapításában vehet részt, gondoskodik az önkormányzati tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről. Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát, beszámoltatja az önkormányzati tűzoltóparancsnokot, továbbá a belügyminiszter előzetes tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tűzoltóságot. 1.4. A magánszemélyek tűzvédelmi feladatai A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, kémények, járművek, tűzvédelmi biztonsági előírásait. Kötelesek gondoskodni a műszaki berendezéseik, készülékeik biztonságos használatáról, jogszabályban előírt tűzvédelmi felülvizsgálatáról és biztosítani a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a szükséges tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. Teljesíteniük kell a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő káresetek jelzésével, valamint a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos tájékoztatási és közreműködési kötelezettségeiket. Amennyiben gazdálkodó tevékenységet folytatnak, kötelesek az azzal kapcsolatos tűzvédelmi rendelkezéseket megtartani. 1.5. A gazdálkodó szervek tűzvédelmi feladatai A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Kötelesek: - a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló – jogszabályban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, felülvizsgálatukról gondoskodni, - a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentés feltételeit biztosítani, - a tűzoltáshoz szükséges oltóvizet és egyéb oltóanyagokat biztosítani, - a tűzoltóság részére a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni, - a tűzvédelmi hatósági ellenőrzést lehetővé tenni, - a törvényben meghatározott esetekben tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, - gondoskodni kell arról, hogy a létesítmény, építmény, helyiség munkavállalói és igénybevevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák, - gondoskodniuk kell a tűzvédelem szervezeti és személyi feltételeiről, - teljesíteni kell törvényben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeiket, - gondoskodni kell az új, veszélyes termékek és berendezések tűzvédelmi vizsgálatáról, - kötelesek biztosítani a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, illetve a tűzvédelmi szakvizsgákra vonatkozó szabályok megtartását, - teljesíteni kell a tűzjelzéssel, tűzoltással és mentéssel kapcsolatos – törvényben meghatározott – kötelezettségeket, - gondoskodni kell a tulajdonukban lévő erdők és parlagterületek tűzvédelméről,

4 -

szaktanfolyamokon, továbbképzések során oktatni kell az általános és a tananyaghoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, - kormányrendeletben meghatározott feltételek, vagy a tűzvédelmi hatóság előírása esetén létesítményi tűzoltóságot kötelesek fenntartani. A Tűzvédelmi törvény további kötelezettségeket ír elő az oktatási intézmények vezetőinek, valamint a tervezők és kivitelezők részére. 1.6. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv

A tűzvédelmi jogszabályok soha nem általában fejtik ki hatásukat, hanem konkrét életviszonyok során érvényesülnek. A tűzvédelmi szabályzat lényege, hogy a szerv vezetője, tulajdonosa a tűzvédelmi jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, a hatósági határozatokat figyelembe véve meghatározza a tűzvédelem helyi szervezetét, működését, valamint a megtartandó tűzvédelmi biztonsági követelményeket. Gondoskodik róla, hogy azokat minden érintett megismerje és azok végrehajtását munkajogi eszközökkel is biztosítja. A tűzvédelmi szabályzatot a Tűzvédelmi törvény és a vonatkozó BM rendelet2 alapján kell elkészíteni. A törvény rendelkezései szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, ha: - a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy - ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, - fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén, - valamint kereskedelmi szálláshelyeken. A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: - a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek kötelezettségeit, ezen belül elsősorban az egyes vezető beosztásúak tűzvédelmi feladatait; - a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, a tűzvédelmi szervezet tagjainak képesítési követelményeit; - a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását; - az egyes helyiségekre, szabadterekre, veszélyességi övezetekre vonatkozó (helyi viszonyokra értelmezett) konkrét tűzvédelmi használati követelményeket, előírásokat; - a tevékenységre vonatkozó konkrét tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek meghatározását; - a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat, a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, a tűzvédelmi oktatás és továbbképzés helyi szabályait, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkaköröket; - a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, - a létesítményi tűzoltóság működésének, díjazásának szabályait, - a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet, valamint - ezekben az esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. 2

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

5 A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: - az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; - a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; - azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; - kereskedelmi szálláshelyekre; - az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A Tűzriadó Terv A Tűzriadó Terv célja, hogy a munkahelyeken tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a tűz jelzését, a tűz minél korábbi eloltását, a veszélybe kerültek életének és a veszélyeztetett vagyontárgyak mentését, a károk csökkentését. A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: - a tűzjelzés módját; - a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; - tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.); - a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); - a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak jelölését, valamint - a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségeket, helyiségcsoportokat, a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. A tűzriadó tervet az érintett munkavállalókkal meg kell ismertetni és szükség szerint, de legalább évenként gyakoroltatni kell és annak tapasztalatait írásban kell rögzíteni. Biztosítani kell a nagyobb létszámot befogadó építmények közösségi terein és a szállásépületek szobáiban a meneküléssel kapcsolatos - jogszabály szerinti - rajzos és szöveges tájékoztatást. 2. A tűzoltóság szervezete, működése és irányítási rendszere 2.1. A tűzoltóság szervezeti és irányítási rendszere A tűzoltóság a tűz elleni védekezésre létrehozott és fenntartott szervezet rendszer, amelynek szervei a hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság és a létesítményi tűzoltóság. Nem tűzoltóságok, de a települések tűzvédelmében fontos közreműködő szerepet töltenek be az önkéntes tűzoltó egyesületek. Az állami tűzoltósági feladatokat is ellátó hivatásos katasztrófavédelmi szervezet fő részei: - központi szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF), - területi szervek a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, - helyi (térségi) szervei: a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltóságok és katasztrófavédelmi (tűzoltó) őrsök. A belügyminiszter és a BM OKF főigazgató tűzoltóság szervezetével és működésével kapcsolatos irányítási jogköreit a Tűzvédelmi Törvény határozza meg. A tűzoltóság szervezeti és irányítási rendszerét a 3. számú ábra mutatja be.

6

2.2. A hivatásos tűzoltóság – és szerveinek jogállása A hivatásos tűzoltóság tűzoltási, műszaki mentési és tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező állami tűzoltóság. A katasztrófavédelmi őrs a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége. A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve, állami tűzoltóság, amelyet a BM OKF főigazgató javaslatára a belügyminiszter alapíthat. Parancsnokát a BM OKF főigazgatója nevezi ki, az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei véleményének kikérését követően. A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén működő települési önkormányzatok képviselő-testületének a településsel kapcsolatos tűzvédelmi helyzetről és feladatokról. Amennyiben az érintett önkormányzatoknak súlyos kifogásai vannak a beszámolókkal kapcsolatosan, kezdeményezésükre a tűzoltóság felettes szerve vizsgálatot folytat és intézkedéseket tesz. A hivatásos tűzoltóság személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban állók, köztisztviselők vagy közalkalmazottak. A hivatásos tűzoltóság feladatai - tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, - közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, - állandó készenléti jellegű szolgálatot tart, - a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el, - székhelyén az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában. - ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltói szakfeladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét. Minden hivatásos tűzoltóság BM OKF utasításban és BM OKF főigazgatói intézkedésben3 meghatározott településeken felelős elsődleges beavatkozóként a tűzoltási és műszaki mentési szolgáltatás biztosításáért. A működési területen a tűzoltóságok székhely településeitől távol lévő településeken, térségekben katasztrófavédelmi őrsök létrehozásával, működtetésével történik a megfelelő időben történő segítségnyújtás biztosítása. 2.3. Az önkormányzati tűzoltóság jogállása Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság. Az önkormányzati tűzoltóság fő ismérvei - az önkormányzati tűzoltóságot a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások és a tűzoltó egyesületek közösen, vagy az önkormányzatok illetve társulásaik önállóan alapítják, - működési formája köztestület, - a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján, a hivatásos tűzoltóság szakmai iránymutatásával működik,

3 3/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás, valamint a 120/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és a műszaki mentőbázisok működési területéről, valamint az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok elsődleges műveleti körzetéről.

7 - tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, Az önkormányzati tűzoltóság kérheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Az önkormányzati tűzoltóságok szakmai irányításának és felügyeletének rendjét BM OKF utasítás4 szabályozza. A tűzoltóparancsnokot a köztestület nevezi ki, a megyei katasztrófavédelmi igazgató egyetértésével. Tagjai lehetnek főállású és önkéntes vállalás alapján tűzoltói feladatot ellátók. A tűzoltóságnak a tűzesethez, műszaki mentéshez a beérkezett jelzést követően legalább egy gépjárműfecskendővel, és legalább négy fős létszámmal, 8 percen belül meg kell kezdeni a kivonulást és a jelzéstől számítva 25 percen belül ki kell érkezni a káreset helyszínére. Az önkormányzati tűzoltó – parancsnokságok elsődleges műveleti körzetét BM OKF utasítás és BM OKF főigazgatói intézkedés3 határozza meg. Az önkormányzati tűzoltóság tagjainak alapvető jogosultságaival kapcsolatosan a Tűzvédelmi törvény rendelkezik. Szakmai feladataira, a szervezetére, működésére, az együttműködési megállapodásaira, vonulási területére, finanszírozási elveinek meghatározására, vonulási területén kívüli költségei megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat Kormányrendelet5 határozza meg. Ugyan ez a Kormányrendelet határozza meg az önkormányzatok részére a tűzoltóságok működéséhez való hozzájárulás elveit. Az önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról, elhelyezési feltételei - és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről, valamint szolgálat ellátás rendjéről, továbbá az egyen ruházatra, rangfokozati jelzésekre, egyéni védőfelszerelésekre, személyi és anyagi feltételekre, a tűzoltók egészségi alkalmasságának minimum követelményeire vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet6 határozza meg. 2.4. A létesítményi tűzoltóság jogállása A létesítményi tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság. A létesítményi tűzoltóságok rendeltetése a gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátása. Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahol: - a Kormányrendelet7 2. mellékletében foglalt tűzszakasz alapterülete és számított tűzterhelése indokolja, az ott meghatározott minimális készenléti létszámmal; - az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges és az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség javaslatára a katasztrófavédelmi igazgatóság előírja. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni: - az atomerőműben, - jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges, (a tűzszakasz méret és tűzterhelés figyelembevételével),

4

2/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás, valamint a 13/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok szakmai irányításáról és felügyeleti ellenőrzésének rendjéről 5 239/2011. (XI.18. Korm. r. az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról. 6 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról 7 239/2011. (XI.18. Korm. r. az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról.

8 -

ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges és az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség javaslata alapján a katasztrófavédelmi igazgatóság előírja.

A létesítményi tűzoltóságok létrehozásának és működésük alapelveit a Tűzvédelmi törvény, részletes szabályait Kormányrendelet7 szabályozza. A létesítményi tűzoltóság létszámára, gépjárműveire, felszerelésére, oltó- és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság határozatban állapítja meg, azzal a megszorítással, hogy a tűzoltóság létszáma négy főnél kevesebb nem lehet. Ugyancsak a katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult a létesítményi tűzoltóság létrehozási – és fenntartási kötelezettség alól felmentést adni. A Kormányrendelet7 meghatározza azoknak a létesítményeknek a körét, ahol nem kötelező, de kötelezés nélkül - a katasztrófavédelmi igazgatóság által meghatározott feltételeknek megfelelően - tartható fenn létesítményi tűzoltóság. A Kormányrendelet7 meghatározza azokat a feladatokat, amelyek ellátására a létesítményi tűzoltóságnak alkalmasnak kell lenni, és amelyeket a működése során el kell látnia. A létesítményi tűzoltóságnak vonulási területén biztosítani kell, hogy munkaidőben a riasztástól számított öt percen belül meg tudja kezdeni a kivonulást, és tíz percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, illetőleg a műszaki mentés helyszínére. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak a riasztástól számítva két percen belül kell megkezdenie a kivonulást és 10 percen belül ki kell érnie működési területének bármely pontjára. 2.5. Az önkéntes tűzoltó egyesületek Az önkéntes tűzoltó egyesületek tűzmegelőzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködő társadalmi szervezetek, amelyeknek szervi jogállását és alapvető működési szabályait az egyesülési jogról szóló törvény8 határozza meg. Az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységére vonatkozó alapvető szabályokat, a szaktevékenységet ellátó tagokra vonatkozó jogokat és követelményeket, az együttműködés lehetőségeit és szabályait, valamint a működési, fejlesztési feltételekre vonatkozó szabályokat a Tűzvédelmi törvény9 határozza meg. A tűzoltó egyesületek tevékenységük célját és tartalmát alapszabályukban rögzítik. Ezek a szervezetek fontos szerepet töltenek be egy-egy településen a tűzmegelőzési tevékenységben, a tűzvédelmi felvilágosításban, a fiatalok tűzvédelmi nevelésében és a hagyományőrzésben. Számos településen tűzoltási feladatok ellátására képes szervezettel, technikával, ügyeleti szolgálattal rendelkeznek és tűzvédelmi szaktevékenységet is ellátnak. A tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köthet a hivatásos tűzoltósággal. Szaktevékenységük tekintetében a megállapodás szerinti tevékenységi területtel rendelkeznek. Szaktevékenységüket a területi és helyi katasztrófavédelmi szervek ellenőrzik. Szaktevékenységük irányítására és felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket BM OKF utasítás10 határozza meg. Feladataik szaktevékenységük körében: Tűzmegelőzési feladatuk: közreműködés a lakosság tájékoztatásában. A tűzoltás, műszaki mentéssel kapcsolatos közreműködés körében: - a segélykérés továbbítás, - minden tőle elvárható megtétele a tűzoltásban - mentésben, - az észlelők helyszínen maradásra kérése, - a helyszínen tartózkodó személyek segítségnyújtásra kérése, 8

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról1 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról1 10 4/2012. (III. 1.) BM OKF utasítás a BM OKF utasítás az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásának, tűzoltó szakmai irányításának és felügyeletének katasztrófavédelmi feladatairól 9

9 -

a tűzoltás vezető utasításai szerinti feladatok ellátása.

3. A tűzvédelmi hatósági és szakhatósági tevékenység szabályai 3.1. A tűzvédelmi hatósági jogkörök gyakorlására jogosultak köre 3.1.1. A tűzvédelmi hatóságok hatásköre és illetékessége A tűzvédelmi hatóság jogszabályokban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, lefolytatja a tűzvizsgálatot, a tűzesettel kapcsolatban hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi hatóságokat és a tűzvédelmi hatósági jogköröket Kormányrendelet11 határozza meg. Tűzvédelmi ügyekben a kormányrendeletben meghatározott körben ügydöntő hatósági jogkörrel rendelkeznek első fokon a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, valamint a BM OKF. A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el. Tűzvédelmi hatósági, szakhatósági jogköröket további törvények és kormányrendeletek is szabályoznak. A katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területét miniszteri rendelet12 állapítja meg. A tűzvédelmi hatóságok jogköreik gyakorlása során a közigazgatási eljárási törvény13 (továbbiakban: Ket.) és a vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezései szerint járnak el. 3.1.2. Az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkörök 3.1.2.1. A katasztrófavédelmi kirendeltségek tűzvédelmi hatósági jogkörei Tűzvédelmi hatóságként első fokon (a Kormányrendeletben meghatározott kivételekkel) a katasztrófavédelem helyi szervei, az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségek járnak el és hatósági jogkörükben az alábbi jogosultságokat gyakorolják: - Eltérést engedélyezhetnek az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól. - Eljárnak a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben. - Ellenőrzik a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását. - Eljárnak a Tűzvédelmi törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségek ügyeiben. - A jogszabályok keretei között megállapítják a tűzvédelmi kötelezettségeket. - Az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatják, ha: • a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, 11

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 12 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről 13 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

10 a Tűzvédelmi törvény 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, • tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik. Azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja. Lefolytatják a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket. Lefolytatják a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését. Eljárnak a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, továbbá a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete tevékenységgel összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben (a tevékenységek helyszíni ellenőrzése). Eljárnak a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény14 12. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban. Lefolytatják a tűzvizsgálati eljárást. •

-

-

Egyes hatósági szolgáltatásokért az igénybevevő igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek részletes szabályait BM rendelet határozza meg15. A hivatásos tűzoltó – parancsnokságok tűzvédelmi hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, azonban - a katasztrófavédelmi hatósági osztály vezetője által részletesen meghatározottak szerint - közreműködnek a tűzvédelmi hatósági tevékenységben és a helyszíni hatósági ellenőrzési feladatokban. 3.1.2.2. A katasztrófavédelmi igazgatóságok tűzvédelmi hatósági hatáskörei A megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok I. fokú tűzvédelmi hatóságként - a Kormányrendeletben meghatározott kivételekkel –.eljárnak: - A Tűzvédelmi törvényben meghatározott bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban. - A polgári repülőterek, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében. - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során: • eljárnak a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, • lefolytatják a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat, - A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben14 meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban (a katasztrófavédelmi kirendeltségek jogkörébe tartozó ügyek kivételével) járnak el. - Az alább felsorolt esetekben eljárnak az építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezéseinek létesítési és használatbavételi ügyeiben, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhetnek: • magas építmények, • a 20000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények, • a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, 14 15

2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

11 a 10000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, • az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, • a fekvőbeteg ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozattak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik, - Eljárnak azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott. Szolgáltatás felügyeleti hatóságként eljárnak a hatáskörükhöz kapcsolódó szolgáltatók tekintetében a vonatkozó jogszabályok16 17 szerint. •

A katasztrófavédelmi igazgatóságok hatósági ellenőrzési tevékenységét a hatósági osztály ügyintézői végzik. A hatósági ellenőrzési tevékenységbe bevonhatók a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat és a Katasztrófavédelmi Mobillaboratórium is. 3.1.2.3. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság I. fokú tűzvédelmi hatósági hatáskörei: Elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a BM OKF főigazgatója: - Engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, aminek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány. - Eltérést engedélyezhet az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól. - Elbírálja a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást. - A külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről. - Eljár a Tűzvédelmi törvény szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben. - Eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben. - A kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során • eljár azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott, • eltérést engedélyezhet az épületek, építmények tűzvédelmi használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól, • elbírálja a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást. - Eljár a területi szervei tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban. - Eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított tűzvédelmi ügyekben. A vonatkozó Kormányrendeletben18 meghatározott hatósági jogkörökön túl számos tűzvédelmi jogszabály határoz meg tűzvédelmi hatóságok részére feladatokat és hatásköröket. A teljesség igénye nélkül ilyen külön jogszabályok tartalmaznak olyan jogköröket, mint pl.: az egyes szankciók alkalmazása, a hatósági nyilvántartás vezetése, a hatósági bizonyítvány kiadása, a hatósági igazolvány kiállítása, az önkormányzati és létesítményi tűzoltósággal 16 17

2009. évi LXXVI. tv. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályai 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól

12 kapcsolatos hatósági feladatok, a tűzvédelmi szakvéleményezés, a tűzvédelmi termékek tanúsító szervezeteinek kijelölése, a tűzvédelmi piacfelügyeleti hatósági feladatok, az ózonvédelemmel kapcsolatos tűzvédelmi jellegű feladatok, stb. 3.1.3. A jogorvoslati fórum szabályozása A katasztrófavédelmi kirendeltségek hatósági jogkörébe tartozó ügyekben másod fokon a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. A katasztrófavédelmi igazgatóság elsőfokú határozata esetén másod fokon a BM OKF jogosult eljárni. Azokban a tűzvédelmi ügyekben, amelyekben első fokon a BM OKF járt el, a Ket. rendelkezése szerint fellebbezésnek nincs helye, bírósági úton támadható. 3.2. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés rendje A jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt tűzvédelmi előírások érvényesülésének egyik fontos kontrollja a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés. A létesítmények tűzvédelmi hatósági ellenőrzése a létesítés és a használat során megtartandó, valamint a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítását meghatározó tűzvédelmi jogszabályok, hatósági előírások érvényesítését hivatott vizsgálni és értékelni. A létesítmények tűzvédelmi hatósági ellenőrzését – az adott létesítmény helye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség, Kormányrendeletben18 külön meghatározott esetekben pedig az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve a BM OKF tartja. A zenés, táncos rendezvények helyszíneinek és a rendezvények megtartásának biztonsági ellenőrzése külön Kormányrendelet19 szerint történik. A katasztrófavédelmi kirendeltségek részére ellenőrzési kötelezettségeket határoznak meg kormányrendeletek egyes bejelentés-köteles ipari és kereskedelmi tevékenységekkel, szálláshelyekkel, vásárokkal, piacokkal kapcsolatosan. Ellenőrzési joga van a katasztrófavédelmi kirendeltségnek a gazdálkodó szervek tűzvédelmi helyzetre kiható változásainak bejelentését követően. Az ellenőrzés tervezésére, lefolytatására és dokumentálására a Ket. szabályait kell alkalmazni. A hatósági ellenőrzéssel kapcsolatosan a létesítmények kimutatásba vételére, az iratkezelés sajátos szabályaira, az ellenőrzési tevékenység tervezésére az ellenőrzés megtartására és dokumentálására vonatkozó egységes követelményeket BM OKF főigazgatói intézkedés20 határozza meg. Az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatosan az ellenőrző tűzvédelmi hatóságot intézkedési kényszer terheli. 3.3. A tűzvédelem szankciórendszere és az egyes elemek alkalmazásának jellemzői Közigazgatási szankciók és különleges intézkedések Szankciók: - a tűzvédelmi bírság, a Kormányrendelet18 szerint, - piacfelügyeleti bírság a piacfelügyeleti törvény,21 a Tűzvédelmi törvény és a tűzvédelmi piacfelügyeleti eljárást meghatározó Kormányrendelet22 szerint, - szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság által kiszabható bírság23 a bejelentés elmulasztása esetén, 18

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 19 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 20 127/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzmegelőzési hatósági és szakhatósági tevékenység végzéséről. 21 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről 22 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 23 186/2009. (IX. 10.) Korm. r. a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről

13 - a kéményseprő - ipari közszolgáltatásról szóló törvény alapján kiszabható bírság, - a közigazgatási eljárási bírságok, Ket. szerint,

Különleges intézkedések a Kormányrendelet18 szerint: - az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, - a munkavállalót a szükséges tűzvédelmi ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja. (fellebbezésre tekintet nélkül azonnali végrehajtás). Egyéb intézkedések saját hatáskörben: - felhívás a Ket. 94§. szerint, - a kis - és középvállalkozások hatósági ellenőrzése során feltárt hiányosságok tekintetében a szankciók alkalmazásánál a KKV tv.24 12/A§. rendelkezéseinek figyelembevételével figyelmeztetés, vagy felhívás. A közigazgatási szankciók és különleges intézkedések alkalmazására általában a Ket. illetve a vonatkozó külön jogszabály előírásai szerinti eljárásban kerülhet sor. Szabálysértési szankciók: a helyszíni bírság és a szabálysértési feljelentés, amelyek alkalmazására a szabálysértésről szóló törvény25 rendelkezései szerint kerülhet sor. A helyszíni bírság alkalmazásával kapcsolatos egységes eljárásrendet BM OKF főigazgatói intézkedés26 szabályozza. Büntetőjogi szankciók: a BTK szerint tűz okozással is elkövethető bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazzák. Alkalmazásukra a bűntető eljárás szabályairól szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései szerint kerülhet sor. Munkajogi szankciók, a munkáltató szabályozása (és eljárása) szerint. Alkalmazásukra a Munka Törvénykönyve, a Kormánytisztviselők jogállásáról, a Köztisztviselők jogállásáról és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények rendelkezései szerint kerülhet sor. Polgári jogi szankciók A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint alkalmazhatók. A tűzvédelmi hatóság által alkalmazható egyes szankciók egységes eljárásrendjét és az alkalmazandó iratmintákat BM OKF főigazgatói intézkedés20 határozza meg. 3.4. A tűzvizsgálat fogalma, célja, az eljárás megindítása, lefolytatása és együttműködés más szervekkel A Tűzvédelmi Törvény rendelkezése szerint a tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására. A Kormányrendelet27 és a miniszteri rendelet28 szerint a tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatása a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség

24 25 26

2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről.

79/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a helyszíni bírságolás rendjéről 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról. 28 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. 27

14 (továbbiakban: tűzvédelmi hatóság) hatáskörébe tartozik (a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Magyar Honvédség létesítményei kivételével). Tűzvizsgálati ügyekben II. fokon az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. A tűzvizsgálati eljárást a Ket. rendelkezései, a Tűzvédelmi törvény, valamint miniszteri rendeletben28 meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. A jogszabályi követelmények gyakorlati érvényesítésére, az eljárási kérdések szabályozására és az iratok követelményeire BM OKF főigazgatói intézkedés30 rendelkezik. A tűzoltóságok a tudomásukra jutott tűzesetekről kötelesek – személyes adatkörbe nem tartozó - adatokat gyűjteni és szolgáltatni, függetlenül attól, hogy indult-e tűzvizsgálati eljárás vagy sem. A kötelezően gyűjtendő adatok körét és a továbbítás rendjét a BM rendelet28 határozza meg. A tűzvizsgálat feladata vizsgálni: - a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit, a tűz keletkezésének helyét, idejét, a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot, továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget, - a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, valamint - a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét. A BM rendelet előírásai szerint tűzvédelmi hatóság a tűzvizsgálatot hivatalból kezdi meg és folytatja le, amennyiben: - a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel; - a tűzeset következtében haláleset történt; - a tűzeset riasztási fokozata III - as vagy annál magasabb volt, - a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja. A fentieken túl a BM OKF főigazgatói intézkedés30 további kötelező eljárás indítási szempontokat határoz meg. A beavatkozást irányító tűzoltás vezetőt a tűzvizsgálat megindítására okot adó körülmények tekintetében jelentési kötelezettség terheli. A tűzvizsgálati eljárás során a hatóság haladéktalanul tűzvizsgálati helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlét hivatali munkaidőben az illetékes tűzvédelmi felügyelő, annak távollétében és hivatali munkaidőn kívül - a halaszthatatlan helyszínelési feladatokat – indokolt esetben a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat végzi. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a BM rendelet28 tételesen meghatározza. A helyszíni szemle iratait a helyszínelők haladéktalanul eljuttatják a tűzvizsgálati eljárás lefolytatására jogosult illetékes Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálynak. A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amelyet a szerv vezetője egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbíthat. A katasztrófavédelmi szerv, amennyiben a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy a tűzeset következtében haláleset történt, haladéktalanul köteles a rendőrség ügyeletét, illetve ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot értesíteni. Ezekben az esetekben a tűzvizsgálati eljárás megindításáról, az első eljárási cselekmények elvégzéséről írásban értesíti a rendőrséget. Az általános rendőrségi feladatot ellátó szervek minden tudomásukra jutott tűzesetről az ügyeletük útján haladéktalanul értesítik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét. A tűzoltóság, a tűzvizsgáló vagy a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az őrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak. Az ilyen helyszín biztosítási

15 feladathoz a Tűzvédelmi törvény különleges intézkedési jogköröket biztosít a tűzoltóság tagjának. Bűncselekmény gyanúja, vagy haláleset esetén a tűzvizsgálati cselekmény (szemle, ügyfél, vagy tanúk meghallgatása) a rendőrséggel egyeztetve végezhető. Amennyiben a tűzvizsgálat során az esettel összefüggésben bűncselekmény megalapozott gyanúja merül fel az igazgató köteles feljelentést tenni az illetékes rendőrségnél. A BM rendelet28 szabályozza az ilyen ügyeknél keletkezett iratok megküldésére vonatkozó, illetve az ügy lezárásáról történő tájékoztatás szabályait. A rendőrségi eljárás során a rendőrség kérésére a jogosult katasztrófavédelmi szerv a vonatkozó Kormányrendelet29 alapján – a saját illetékességi területét kivéve – tűzvizsgálati szakértői tevékenységet végezhet. A tűzvizsgáló az eljárás során segítséget kérhet a rendőrségtől a tűzeset helyszínének biztosítása, a nyomok megőrzése, rögzítése, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából. A BM rendelet28 meghatározza a tűzvizsgálattal kapcsolatos: biztosítási cselekményekre, a tűzvizsgálatot lefolytató személyekre, az ügyeletre, a tűzvizsgálati eljárás lefolytatására és a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó követelményeket, valamint a tűzvizsgálathoz kapcsolódó szakmai értékelés szempontjait. A tűzvizsgálat megállapításainak összegzése A BM rendelet28 és a kapcsolódó BM OKF főigazgatói intézkedés30 meghatározzák a tűzvizsgálattal kapcsolatos iratokat és azok tartalmi követelményeit. A tűzvizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálati eljárásról készült - tűzvizsgálati jelentés tervezetének minősülő szakmai dokumentum, melyet a tűzvizsgáló a BM rendeletben28 meghatározott szakmai szempontok alapján állít össze. Az összefoglaló jelentés alapján a hatóság vezetője dönt a tűzvizsgálat kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést, és meghatározza a teendő további intézkedéseket. A tűzvizsgálati eljárás a tűzvizsgálati jelentés kiadásával zárul, ami valójában az eljárást lezáró hatósági döntés. Amennyiben a tűzesettel kapcsolatosan szakterületi tanulmány, vagy elemzés készítésére van szükség, azt BM OKF főigazgatói intézkedésben31 meghatározottak szerint kell készíteni és felhasználni. 3.5. A tűzvédelmi szakhatóság feladatai, a szakhatósági jogállás jellemzése A közigazgatási eljárásban a hatósági döntés számos ügytípusban több közigazgatási szerv közreműködését igényli. Vannak olyan bonyolultabb közigazgatási ügyek, amelyek eldöntéséhez több igazgatási ágazat jogszabályait, technikai normáit kell figyelembe venni. E különféle jogszabályok alkalmazására különböző igazgatási ágazathoz tartozó közigazgatási szervek hivatottak. Ezeknek a közigazgatási ügyeknek az elintézéséhez valamennyi érintett szerv engedélyét, jóváhagyását, állásfoglalását be kell szerezni. A közigazgatási eljárások 29

282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről. 30 127/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzmegelőzési hatósági és szakhatósági tevékenység végzéséről. 31 67/2011. BM OKF főigazgatói intézkedés a tűzesetek, műszaki mentések, és katasztrófavédelmi beavatkozások tanulmányozásáról, tapasztalatainak értékeléséről. 114/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a katasztrófavédelmi műveletek elemzéséről, valamint a komplex veszélyhelyzeti prognózis és beválás – vizsgálat készítéséről.

16 gyors, egyszerű intézése érdekében egy sajátos eljárással - a hatósági és szakhatósági jogállás létrehozásával - megoldható, hogy egy hatósági döntésben nyerjen megfogalmazást valamennyi érintett hatóság által előírt követelmény. Erre akkor kerülhet sor, ha azt törvény, vagy kormányrendelet elrendeli. 3.5.1. A szakhatósági jogállás jellemzői A szakhatóság közreműködése törvényben, kormányrendeletben meghatározott esetekben kötelező és ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságokra is a hatóságra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. A szakhatóságot az ügyféllel jogviszonyban álló hatóság keresi meg, 10 napon belül és a szakhatósági eljárás illetékének, eljárási díjának megfizettetéséről is a hatóság gondoskodik (kivéve az előzetes szakhatósági hozzájárulás). A szakhatóság a hatáskörébe tartozó részkérdésben tisztázza a tényállást és indokolással alátámasztott érdemi állásfoglalást alakít ki (hozzájárulását megadja, kikötésekkel járul hozzá, vagy megtagadja a hozzájárulást). A szakhatóság az ügyben csak a hatáskörébe tartozó részkérdésben foglalhat állást, valamint akkor, ha a törvény, vagy kormányrendelet hatáskörébe utalja az adott kérdés vizsgálatát. A szakhatósági közreműködés kereteit és részletes eljárási rendjét a közreműködést elrendelő jogszabály meghatározhatja, ami köti a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalásának általában jogszabályon kell alapulni. A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a hatóság határozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (kivéve, amit a Ket. eltérően szabályoz). A szakhatóság állásfoglalása köti az eljáró hatóságot és a szakhatóságok megnevezését, állásfoglalását, valamint annak indokolását a hatósági határozatba bele kell foglalni. A szakhatósági eljárás határideje általában 15 nap, amit a szerv vezetője, indokolt esetben, egy ízben 15 nappal meghosszabbíthat, értesítési kötelezettség mellett. A szakhatósági eljárás időtartama nem számít be a hatósági eljárás alaphatáridejébe. Ha a szakhatóság határidőn belül nem foglal állást, (távol marad) a hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul, illetve törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén a szakhatóság hallgatása hozzájárulásnak minősül. A szakhatóság az eljárása során a hatóságot megillető eljárási részdöntésekre nem jogosult, azokat a hatóságnál kezdeményezi, jogosult azonban az ügyfelet hiánypótlásra felszólítani. Törvény, vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy az ügyfél kérelmére a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulást adjon ki, ami meghatározott ideig köti a szakhatóságot. A szakhatóság az állásfoglalásának tartalmát (az előzetes szakhatósági hozzájárulás kivételével) a határozat jogerőre emelkedéséig, jogsértés esetén egy alkalommal módosíthatja. A hatóság illetve a szakhatóság a jogsértő határozat, illetve állásfoglalás esetén az új döntés költségének megtérítésére kötelezett. A szakhatóság állásfoglalása, előzetes hozzájárulása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat körében támadhatók. A szakhatóság, ha állásfoglalását nem kérték ki, vagy azt figyelmen kívül hagyták, egyeztet a hatósággal és ha az egyeztetés eredménytelen, felügyeleti eljárást kezdeményez. 3.5.2. A tűzvédelmi szakhatósági jogkörök A tűzvédelmi szakhatósági jogköröket alapvetően a Kormányrendelet32 határozza meg. Általános tűzvédelmi szakhatóság első fokú eljárásokban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség. Első fokú tűzvédelmi igazgatóságok járnak el: 32

szakhatóságként

a

megyei/fővárosi

katasztrófavédelmi

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

17 -

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban, a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, az alábbi építmények építésügyi hatósági eljárásaiban: • magas építmények, • a 20000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények, • a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, • a 10000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, • az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, • a fekvőbeteg ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozattak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik,

Első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a BM OKF jár el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában, illetve ahol törvény, vagy kormányrendelet úgy rendelkezik. A tűzvédelmi szakhatósági tevékenységek egységes eljárásrendjét a Ket és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, valamint az alkalmazandó iratmintákat BM OKF főigazgatói intézkedés33 tartalmazza részletesen. 3.5.3. A tűzvédelmi dokumentáció A Tűzvédelmi törvény és a kapcsolódó Kormányrendelet34 rendelkezései szerint az építészetiműszaki tervdokumentációnak része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal. A tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik. A tűzvédelmi tervezői tevékenység körébe tartozik az építésügyi tűzvédelmi tervezői, a beépített tűzjelző berendezés tervezői, valamint a tűzoltó berendezés tervezői tevékenység. A Kormányrendelet rendelkezései szerint tűzvédelmi dokumentációt akkor kötelező készíteni, ha a hatósági eljárásban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő, vagy az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései szerint az építmények építészetiműszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, ezért az csak megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető. A tűzvédelmi dokumentáció kötelező tartalmi elemeit Kormányrendelet35 határozza meg.

33

127/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzmegelőzési hatósági és szakhatósági tevékenység végzéséről. 34 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól 35 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.

18 3.6. A tűzvédelmi piacfelügyelet A termékek piacfelügyeletére vonatkozó alapvető szabályokat a piacfelügyeleti törvény36 és a kapcsolódó Kormányrendelet37 határozza meg. Az építési termékek, a tűzoltó-technikai termékek, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, (termékek) tűzvédelmi megfelelősége tekintetében Kormányrendelet38 rendelkezései szerint a BM OKF jár el piacfelügyeleti hatóságként. Ez a Kormányrendelet, a tűzvédelemmel összefüggő piacfelügyeleti hatósági feladatokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzések lefolytatására a katasztrófavédelmi kirendeltséget is feljogosítja. Amennyiben a BM OKF, mint piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, vagy a tűzvédelmi biztonságossága nem bizonyított, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható. A piacfelügyeleti eljárások részletes szabályait a hivatkozott Kormányrendeletek tartalmazzák. A termékek tűzvédelmi megfelelőségének igazolására vonatkozó szabályokat a vonatkozó BM rendeletek39 határozzák meg. 3.7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszere A címben szereplő problémakör nem tartozik ugyan a tűzvédelmi hatósági jogkörök közé, azonban a komplex hatósági szemlélethez elengedhetetlen, hogy a tűzvédelmi hatósági feladatot ellátó szakember tisztában legyen a veszélyes üzemek védelmi követelményeivel. Az alsó- és felső küszöbértékű veszélyes üzemekkel, valamint a küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos hatósági jogkört az iparbiztonsági hatóságok gyakorolják, a vonatkozó hazai jogszabályi követelményeknek40 megfelelően. A vonatkozó EU irányelv célkitűzései szerint a védekezési tevékenységek alapja, hogy: - a környezetre és az emberre jelentős kockázatot jelentő veszélyes üzem nem működhet; - ezt hatósági engedélyezés garantálja; - a bizonyítási teher a veszélyeztetőt terheli; - a megelőzés és a védekezés költségeit a veszélyeztető fizesse; - a veszélyes üzem szerezze meg a lakosság bizalmát; - a veszélyeztetett közösség is védekezzen, (településrendezés, tájékoztatás, felkészítés, külső védelmi terv); - a magas szintű biztonságot az üzem működésének egész ideje alatt garantálni kell (változáskezelés, jelentési kötelezettségek, ellenőrzés). A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset Olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. A veszélyes üzemek háromszintű megközelítése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset szempontjából releváns üzemeknek a veszélyeztetés szempontjából három szintjét különböztetjük meg, a felső küszöbértékű, az 36

2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól 38 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 39 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról, valamint a 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről. 40 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, valamint a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 37

19 alsó küszöbértékű és a küszöbérték alatti üzemeket. A küszöbhatárok meghatározásánál a főképp a Kormányrendelet41 1. sz. Melléklet 1. és 2. táblázata szolgál alapul. Fontos még a dominóhatás szempontjából veszélyes létesítmények azonosítása is. A küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a Kormányrendelet szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a Kormányrendeletben41 meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. Az üzemeltető kötelessége felső küszöbérték esetén: - a veszélyes üzem azonosítása, a kockázatok értékelése; - biztonsági jelentés készítése, hatósági engedély megkérése; - biztonsági irányítási rendszer kialakítása és működtetése; - belső védelmi terv készítése, felülvizsgálata, gyakoroltatása; - a megelőzés és a védekezés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítása; - a lakosság tájékoztatása; - változáskezelés; - jelentési kötelezettségek teljesítése. Az üzemeltető kötelessége alsó küszöbérték esetén: - a biztonsági elemzés, - vagy ha a hatóság előírja biztonsági jelentés - elkészítése és benyújtása az iparbiztonsági hatóságnak engedélyezésre, továbbá - mindazon kötelezettségek teljesítése, amit a felső küszöbértékű veszélyes üzemnek teljesíteni kell, a biztonságirányítási rendszer kivételével. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a hatóságnak köteles bejelenteni és amennyiben a hatóság azt részére előírja: - súlyos káresemény-elhárítási tervet (SKET) a hatóság részére jóváhagyásra benyújtani, - súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszert működtetni, - a SKET - ben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítani, - a SKET – et jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább háromévenként felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani, - a SKET végrehajthatóságát jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrizni, - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni. Az iparbiztonsági hatóság a vonatkozó kormányrendeletben42 meghatározottak szerint katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult, többek között a katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén. 4. A tűzvédelmi képzés, felvilágosítás, tájékoztatás A tűz elleni védekezésnek, az eredményes tűzvédelemnek legjelentősebb eleme az emberi tényező. Ennek jelentőségét kiemelve a Tűzvédelmi törvény és több végrehajtási rendelete tételesen szabályozza a tűzvédelmi oktatás, képzés és felvilágosítás rendszerét. 4.1. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása A munkáltatók csak olyan munkavállalót, illetve segítő családtagot foglalkoztathatnak, akik ismerik az ottani tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, biztonsági követelményeket, a tűz esetén követendő magatartás szabályait, a tűzjelzés lehetőségét és a tűzoltó készülékek használatát. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók, illetőleg a munkavégzésben 41 42

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelete a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről

20 részt vevő családtagok tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres – évenkénti - továbbképzéséről, annak érdekében, hogy a tűzvédelmi ismereteket és a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek foglalkoztathatók. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről valamint a szakvizsgák rendjéről BM rendelet43 rendelkezik. A munkáltatóknak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetni. A szakvizsgával megszerzett bizonyítvány 5 évig érvényes. Az érvényesség lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető. A szakvizsgarendszer egyes szereplőinek jogait, kötelességeit és feladatait BM rendeletek43, 44 a szolgáltatási törvényre45 is alapozva határozzák meg. 4.2. A tűzvédelmi szakágazatban alkalmazott munkavállalók és tűzvédelmi szolgáltatók képesítési követelményei A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint az „A”-„B”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni a tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi szakemberrel, tűzvédelmi vállalkozóval szemben BM rendelet46 szakmai képesítési követelményeket állapít meg, amelyek foglalkoztatási feltételt jelentenek. 4.3. A tűzvédelmi tájékoztatás, felvilágosítás szükségessége és eszközei A társadalom tűzvédelmi, biztonsági kultúrája, az emberek veszély- és biztonságtudata nagyban meghatározza, hogy milyen gondossággal, fegyelemmel és felelősségtudattal gondoskodnak saját és környezetük tűz elleni védelméről. Ebben a tudatformálásban meghatározó szerepe van az iskolai és szülői nevelésnek, a jognak, a környezet jogkövető magatartásának, a tömegkommunikáció különféle formáinak. Elengedhetetlen és nélkülözhetetlen eszköze a lakosság tűzvédelmi felkészítésének a tudatos, célirányos tűzvédelmi tájékoztatás és felvilágosítás, amelyben a tűzvédelmi törvény fontos szerepet szán az önkormányzatoknak, a tűzoltóságoknak, az önkéntes tűzoltó egyesületeknek, az oktatási intézményeknek, a munkáltatóknak és természetesen ez fontos feladata minden tűzvédelmi szakembernek. 4.4. A tűzvédelmi szakértők feladatai és tevékenységük tagozódása A tűzvédelmi szakértői tevékenységet és a névjegyzékbe vétel feltételeit a Tűzvédelmi törvény és a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló BM rendelet47 szabályozza, összhangban az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló rendelkezésekkel48,49. A tűzvédelmi szakértői szakterületeket a 1. számú táblázat tartalmazza. A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint a tűzvédelmi szakértői tevékenység engedély – köteles szolgáltatás. A BM OKF mint engedélyező hatóság névjegyzéket vezet a tűzvédelmi szakértőkről, felügyeli és ellenőrzi tevékenységüket. 43

45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 44 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 45 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételeiről 46 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, tűzoltóságoknál, valamint az ezirányú szakágazatokban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. 47 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 48 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakérzői tevékenységről 49 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló,

21 Ajánlott irodalom - 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. - A fejezet anyagához a lábjegyzetben meghatározott jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök.

22 II. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai és követelményei A fejezet célja és tartalma A vizsgázó információt szerezhet az épületek, építmények, létesítmények alapvető létesítési és használati tűzvédelmi követelményeiről, a tűzvédelmi berendezések létesítési és üzemeltetési, valamint a tűzvédelmi eszközök és felszerelések készenléti követelményeiről. Megismerheti az anyagok, technológiák, veszélyességi övezetek, helyiségek, szabadterek, építmények és létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolásának előírásait. Megtanulhatja az éghető folyadékok és éghető gázok tárolásának és szállításának biztonsági szabályait. Ismereteket szerezhet az építményekben, szabadtereken tartózkodó személyek biztonságával, menekítési és mentési lehetőségeinek biztosításával kapcsolatos követelményekről és módszerekről. 1. A tűzvédelem műszaki szabályozása 1.1. A szabványok alkalmazása Az európai uniós csatlakozási tárgyalások egyik főbb eleme az Unió és Magyarország műszaki szabályrendszerének összehangolása volt, melynek része a műszaki közmegegyezésen alapuló szabványok alkalmazása is. Kiemelt jelentősége van az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett harmonizált európai szabványoknak, amelyeket – a kihirdetést követően hat hónapon belül – minden európai uniós országnak, Magyarországnak is kötelező átvennie. Ezzel párhuzamosan az ellentétes nemzeti szabályozást meg kell szüntetni. Jelentőségük abban áll, hogy a harmonizált szabványok a Bizottság megrendelésére, kimondottan a műszaki direktívában nevesített, alapvető biztonsági követelmények alapján készített műszaki előírások. Az azokban foglalt megoldásokat az egész európai unióban lehet alkalmazni és azt mindenkinek el kell fogadnia. Az elvárható biztonságot a harmonizált szabvány szerinti műszaki megoldás adja. Harmonizált szabvány hiányában a nemzeti szabályozás is megfelelő alap ahhoz a vélelemhez, hogy az alapvető biztonságossági követelmények teljesülnek. A szabványok alkalmazása szempontjából az önkéntességet50 minden esetben biztosítani kell. Ennek során jogszabály elrendelheti ezek alkalmazását, de meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a szabványban foglalttal azonos biztonsági szintű, de az abban foglaltaktól eltérő műszaki megoldás is megvalósulhasson. 1.2. A tűzvédelem műszaki követelményei Az európai uniós csatlakozással kapcsolatos – tűzvédelmet érintő – európai szabványok hazai átvétele, valamint a bekövetkezett műszaki fejlődés szükségessé tette a korábbi tűzvédelmi szabályozások felülvizsgálatát. Az ezen koncepció mentén kidolgozott – a jelenleg már hatályon kívül helyezett – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet mind a létesítési, mind a használati tűzvédelmi szabályokat integráltan tartalmazta, megfelelve az európai normarendszernek. Problémaként jelentkezett, hogy a jogszabály megalkotása, megjelenése, illetve hatálybalépése között eltelt majd 4 évben jelentős változások következtek be a tűzvédelmet érintő egyes szakterületeken. Az európai csatlakozásból adódó szabvány harmonizációs kötelezettség olyan mértékben felgyorsította a műszaki követelmények változásait, hogy a 9/2008. ÖTM rendelet hatálybalépésével, annak módosítására történő felkészülési munka is kezdetét vette. A legfontosabb ilyen tűzvédelmi kihatású műszaki szabályozás módosítás a villámvédelem területét érintette. Az MSZ EN 62305 szabvánnyal bevezetésre került a villámvédelemről 50

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról

23 szóló európai norma, amelynek megjelenése a hazai (MSZ 274) villámvédelmi szabvány 2009. februári visszavonását eredményezte. A 9/2008. ÖTM rendelet villámvédelemre vonatkozó követelményei a már visszavont magyar szabványra épültek, így a jogszabály ellentmondott a műszaki szabályozás harmonizációjára vonatkozó uniós irányelvnek. Fontos elve a tűzvédelem műszaki szabályozásának, hogy a szabványosított területek esetében a jogszabály a területre vonatkozó alapkövetelményeket tartalmazza, míg a szabvány a műszaki részletszabályokat állapítja meg. Ennek szellemében került megalkotásra az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ). Kimondja, hogy létesítményt, építményt létesíteni - ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is - valamint a létesítményt, építményt, gépet, berendezést, eszközt és anyagot használni, technológiát alkalmazni a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények betartásával lehet. Az OTSZ-ben hivatkozott vonatkozó műszaki követelmények (szabványok) alkalmazásának önkéntességét, illetve az egyenlő biztonság elvét a jogszabály garantálja. A vonatkozó műszaki követelmény előírásaitól eltérő, de azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás megfelelőségét a BM OKF bírálja el az OTSZ-ben foglalt keretek között. 1.3. Az OTSZ szerkezeti felépítése A jogszabály bevezetése tartalmazza annak elrendelésére, alkalmazására vonatkozó előírásokat, a rendeletben foglalt tűzvédelmi szabályok alóli eltérés kereteit, illetve az előírások csoportosítását. Az OTSZ-ben foglalt követelmények az alábbi csoportokba sorolhatók: - tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények, - tűzvédelmi használati előírások, - létesítési előírások, - rendelkezések, melyek alól eltérés nem engedélyezhető. Ezen csoportosítás értelme, hogy a tűzvédelmi hatáskörök kijelölésénél51 a megfelelő ismerettel rendelkező tűzvédelmi hatóság kerüljön kijelölésre az egyes ügyekben. A tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények és a tűzvédelmi használati előírások a helyi szervek, míg a létesítési előírások alóli eltérések engedélyezése a központi szerv hatáskörébe kerüljön. Eltérés nem engedélyezhető a jogszabály elrendelésére, alkalmazására vonatkozó előírásai, fogalom-meghatározásai, illetve alapelvei alól. Az OTSZ szerkezeti felépítése a továbbiakban folyamatos sorszámozással részekre, fejezetekre, és címekre tagozódik az alábbiak szerint: - Az 1-5. cím a jogszabály szempontjából fontos alapfogalmak meghatározásait tartalmazzák. - Első rész: Tűzoltó technikai eszközök felszerelések o Pl.: I. fejezet: tűzoltó készülékek karbantartása
pl.: 6. Általános előírások - Második rész: beépített tűzvédelmi berendezések - Harmadik rész: villamos és villámvédelmi berendezések - Negyedik rész: éghető folyadékok és gázok tárolása - Ötödik rész: építmények tűzvédelmi követelményei o pl.: XXIII. fejezet: Alapelvek o pl.: XXXII. fejezet: Használati szabályok - Hatodik rész: Záró rendelkezések 51

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

24 A részeken, fejezeteken, címeken belüli előírások folyamatos számozású §-okban kerültek rögzítésre. 2. A tűzoltó technikai eszközök, felszerelések52 A tűzoltó technikai eszköz, felszerelés az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések gyűjtőfogalma. Az OTSZ ezen része a címben foglaltaktól eltérve egyes a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések műszaki követelményeivel foglalkozik. A fogalomhoz kapcsolódó egyéb berendezések előírásai a jogszabály más részeiben találhatók. 2.1. Tűzoltó készülékek A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására a tűz fészkére lehet kijuttatni53. A készülékeket lehet csoportosítani oltóanyaguk, hajtóanyaguk, nagyságuk, felépítésük szerint. Oltóanyag szerint lehetnek: vízzel, habbal, porral, szén-dioxiddal, gázzal oltók, és lehetnek különleges töltetek is. Hajtóanyaguk lehet szén-dioxid, nitrogén, nemes gáz, keverék. A hajtóanyagot külső vagy belső palackban lehet tárolni, illetve töltéskor belenyomva a készülékbe (állandó nyomás alatti készülékek). Fontos a nagyság szerinti csoportosítás, mivel a műszaki követelményeket a két csoportban másként határozták meg. A hordozható tűzoltó készülékek össztömege készenléti állapotban legfeljebb 20 kg, kézzel hordozhatók és működtethetők. A szállítható tűzoltó készülékek54 nagyobb tömegűek. A tűzoltó készülékek oltási képességeinél vizsgálni kell: egyrészt a készülékkel oltható tüzek fajtáit (tűzosztályok), másrészt az adott tűzosztályban mérhető oltási teljesítményt. A minősítést szabványosított vizsgálati tüzek kísérleti oltásával végzik. A szabványos vizsgálatok55 csak az „A” és „B” tűzosztályokra (szilárd és folyékony éghető anyagok tüzei) és részben a „D” tűzosztályra (fémek tüzei) érvényesek. A tűzoltó készülékek nagy tömegben használt védelmi eszközök, megbízhatóságuk csak rendszeres ellenőrzéssel és karbantartással garantálható. Ahová jogszabály tűzoltó készülék készenlétben tartását írja elő, oda csak szabványos készülék alkalmazható. Az OTSZ részletesen taglalja a tűzoltó készülékek karbantartására vonatkozó előírásokat56. Szakműhelyi javításuk, karbantartásuk, felülvizsgálatuk regisztrációhoz kötött tevékenység57. A regisztrációt az OKF végzi, feltétele a megfelelő képesítési követelményeken túl a tűzvédelmi szakvizsga58 és a jogszabályban előírt felszerelés megléte. 2.2. Tűzoltó vízforrások és tartozékok felülvizsgálata59 A fali tűzcsap - szekrények, a száraz tűzi víz - vezeték rendszerek, tűzoltó vízforrások, föld alatti és föld feletti tűzcsapok, tűzcsapok szerelvényszekrényei, medencék és tartályok, valamint a természetes vízforrások kötelező felülvizsgálata és karbantartása adja az alapot egy tűzeset során történő beavatkozás hátterének biztosításához. Ennek kapcsán az OTSZ-ben rögzítésre került, hogy a üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások és javítások elvégzéséről, a 52

OTSZ I. Rész MSZ EN 3-7:2004+A1:2008 54 MSZ EN 1866:1999 55 MSZ 22941:2002 56 OTSZ I. Rész, I. Fejezet 57 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 58 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 59 OTSZ I. Rész, II. Fejezet 53

25 fenntartónak kell gondoskodnia, illetve a felülvizsgálatot, karbantartást, javítást csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. A tűzoltó vízforrások ellenőrzése, karbantartása és felülvizsgálata során elvégzendő általános feladatokon túl, az egyes tűzoltó vízforrások ellenőrzésének, karbantartásának, felülvizsgálatának egyedi előírásai is megjelennek a jogszabályban. Az OTSZ ezen részében is megjelennek a vonatkozó honosított európai szabványok szerint kialakított tűzvédelmi berendezésekre történő előírások. Ez annyiban egyszerűsíti a jogszabály szerkezetét, hogy a szabványt, mint műszaki követelmény rendszert a jogszabály elfogadja, és amennyiben a berendezés felülvizsgálatát a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik el60 és dokumentálják, úgy azt megfelelőnek fogadja el a jogalkotó. Természetesen a szabványon kívüli rendszerek esetén a részletszabályokat a jogszabály tartalmazza. Példaként emelhető ki a száraz tűzi víz rendszerekre vonatkozó követelményeket. 2.3. Szívóoldali és nyomóoldali felszerelések Ez a csoport a vízzel oltáshoz szükséges eszközöket foglalja össze. Az OTSZ azokkal az elemekkel foglalkozik, melyek szabványon kívüliek (pl.: műanyag alapú tűzoltó kupakkapcsok), vagy szabványban rögzítettek az alapnormák, de a hazai alkalmazás plussz követelményt támaszt (pl.: vízzáró lapos tömlő)61. Az egyéb elemek tekintetében a szabványos kialakítás a jogszabályi elvárás. A szívóoldali és nyomóoldali felszereléseket – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban ismertetjük: A vízzel oltáshoz szükséges eszközök egyes elemeinek összekapcsolásához szabványos méretű (nálunk ún. Storz rendszerű) gyorscsatlakozókat használnak, amelyeknek összehúzását megkönnyíti az egyetemes kapocskulcs. A kapcsok méretét az ábécé nagybetűivel jelölik, ezek a méretek az egyes eszközök megnevezésében is megjelennek. A felszerelések besorolása a szivattyúhoz viszonyított helyzettől függ. A szívóoldali felszerelések a szivattyú tápoldalán, a nyomóoldali felszerelések a szivattyú nyomó oldalán kerülnek felhasználásra. A tűzoltó szivattyúk döntő többsége centrifugál szivattyú, amelyeket lehetőség szerint tudni kell mindenféle vízforrással használni. Az alapvető táplálások: tartályról, tűzcsapról, szabad vízfelszínről (normál és mélyszívásos üzem). A tűzcsaptáplálás eszközei: tűzcsapkulcsok (föld alatti és föld feletti tűzcsaphoz), föld alatti tűzcsaphoz állványcső, pót-állványcső és pótkulcs készlet, tápláló tömlők, gyűjtő. A felszívásos táplálás eszközei: lábszelepes szűrő, szívótömlők, szívótömlő kötél (szelepkötél). A szivattyú nyomóoldalára normál vagy nagynyomású tömlőket lehet csatlakoztatni (a magasnyomású tömlők általában előszereltek, alaktartók és tömlődobon vannak). Az alapvezetékben szállított oltóvizet osztóval lehet elágaztatni kisebb méretű sugárvezetékekbe, amelyeken (elzárható és változtatható sugárképű) vízsugárcsövek vannak. Nagyobb vízszükséglet esetén telepített vízágyúkat szintén táplálhat a szivattyú. Ha habbal oltás szükséges, a habképző anyag bekeverhető beépített bekeverővel (saját habképzőanyagtartályról), vagy a nyomóágba beszerelt vízsugárszivattyúval. A sugárvezetékek ilyenkor habfejlesztő eszközöket: (nehéz vagy közép kiadósságú) habsugár csöveket vagy nagy kiadósságú habgenerátorokat táplálnak. 2.4. Mászó eszközök A mászó eszközök közé sorolhatók a kézi létrák, a mentőkötél és a mászóöv. A kézi létrákkal sugarakat lehet feljuttatni, veszélyeztetett embereket menteni, de egyéb feladatokhoz is alkalmazhatók. A dugólétra és a kihúzós létra készenléti felszerelés (az 60 61

pl.: fali tűzcsapok felülvizsgálata MSZ EN 671-3 OTSZ I. Rész, III-VI. Fejezet

26 egytagú horoglétra sportcélokat szolgál). A mentőkötél nagy teherbírású és hosszú kötél, amely a tűzoltók lezuhanás elleni biztosításán túl önmentésre vagy sérült személyek lehozatalára is használható. Ezen eszközök követelményit – felülvizsgálatát és karbantartását is – szabvány rögzíti. A mászóöv a tűzoltó személyi felszerelése, mindenkori rögzítésre alkalmas, és adott esetben mentőkötéllel saját mentésre, leereszkedésre is használható. Nem szabványos elem, ezért részletes követelményrendszerét az OTSZ rögzíti.62 2.5. Nem szabványosított tűzoltásra alkalmas eszközök63 Ezen olyan tűzoltó eszközt értünk, amely technikai kialakítása, mérete vagy töltettömege miatt nem tartozik a vonatkozó szabványok hatálya alá, továbbá tömege nem haladja meg a 20 kg-ot. Működése során a benne tárolt hatóanyagot képes kijuttatni, irányított vagy lokális, területi vagy térfogati eloszlatással, és a használat módja szerint képes passzív védelemre tűzveszélyes helyeken, vagy alkalmazható kézi indítással kezdeti tüzek oltására vagy tűzterjedés késleltetésére. Működésbe hozatalához szükséges a környezeti körülmények hatására történő változás vagy emberi közreműködés. Erre jó példák a különböző méretű tűzoltó–sprayk. Mivel ezeket az eszközöket – önkéntes alapon – általában kisebb tüzek megfékezésére szerzik be, meglétük hamis biztonságérzetet kelthet, amennyiben működésük nem megfelelő. Ezért az OTSZ ezekre meghatározza az elvárható minimális technikai követelményeket. Ezen előírásoknak nem megfelelő tűzoltásra alkalmas eszköz Magyarországon nem forgalmazható. Ezen tűzoltó eszköz alkalmazása nem helyettesíti az adott objektumra vonatkozó tűzvédelmi előírások által meghatározott tűzoltó készüléket. 3. Beépített tűzvédelmi berendezések64 A beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés65. Elsősorban az emberi élet és egészség, másodsorban az anyagi értékek védelmére szolgáló, a tűz elleni védekezés folyamatában adott feladatokat ellátó eszközök. Feladataik szerint két fő csoportra oszthatók. Vannak érzékelő és jelző berendezések, és vannak beavatkozó (köztük tűzoltó) berendezések, amelyeknek többsége önműködően (is) ellátja feladatát. Legfontosabb előnyeik közé tartozik a tűzoltás beavatkozási idejének jelentős csökkentése, és az emberi tényezők lehetőség szerinti kiküszöbölése. Hátrányuk a járulékos költség, amely a beruházás és az üzemeltetés során is jelentkezik, valamint a beépített jellegből adódó viszonylagos merevség (pl. egy funkcióváltás a létesítményben alkalmatlanná teheti az addig megfelelő berendezést). A beépített tűzvédelmi berendezések közül az OTSZ ezen része csak a tűzjelző és a tűzoltó berendezéseket tárgyalja. 3.1. A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei66 Ezek a berendezések elsősorban életvédelmi funkcióval rendelkeznek, ezért fontos, hogy jogszabály tartalmazza a létesítés engedélyezési, egyeztetési kötelezettségre vonatkozó előírásokat. A beépített tűzoltó és tűzjelző berendezés létesítése (tervezés és kivitelezés), üzemeltetése, felülvizsgálata, karbantartása feleljen meg a jogszabályoknak és a vonatkozó műszaki követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon történjen. A tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni, melyet a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. A telepített vagy 62

OTSZ I. Rész, VII. Fejezet OTSZ I. Rész, VIII. Fejezet OTSZ II. Rész 65 OTSZ 6.§ 6. pont 66 OTSZ II. Rész, IX. Fejezet 63 64

27 átalakított berendezések használatbavételét is engedélyeztetni kell. A létesítéshez, használatbavételhez szükséges hatósági engedélyt a létesítésre kötelezettnek kell beszereznie. A berendezésekkel kapcsolatos képesítésre, jogosultságra vonatkozó követelményeket is a jogszabály rendezi. A berendezések tervezése, azokon bármilyen nemű munka végzése tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység, illetve csak a tűzvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően végezhető. Fontos szempont, hogy az üzemelő tűzjelző és - oltó központok állandó felügyeletéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell. Ennek hiányában távfelügyeletet kell biztosítania az OTSZ-ben foglaltak szerint. Kiemelt kockázatú létesítmények esetén a beépített tűzjelző/tűzoltó berendezés tűzjelzését, az állandó felügyeleten túl, automatikus átjelzéssel kell továbbítani az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba. A műszaki elváráson túl az OTSZ kötelező jelleggel rögzíti azon építmények körét, melyekbe beépített tűzjelző/tűzoltó berendezést kell létesíteni. Lehetőséget ad továbbá a tűzvédelmi hatóság részére, hogy a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a létesítést előírja. A létesítésre való kötelezés külön hatósági eljárás keretében történhet, mely során az ügyfél számára a jogorvoslat lehetősége biztosított. A kötelezés megállapításánál minden esetben figyelembe kell venni, hogy az OTSZ létesítési rendelkezései csak az új épületeknél, illetve átalakításuk, bővítésük során, annak körében és mértékében alkalmazhatók. Mérlegelni kell azt is, hogy kötelezettség megállapítása ne jelentsen olyan anyagi terhet, ami ellehetetleníti a beruházás megvalósítását. 3.2. Beépített tűzoltó berendezések67 A beépített tűzoltó berendezés az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés68. A beépített tűzoltó berendezést csak olyan célra szabad létesíteni, amelyre való alkalmassága a vonatkozó műszaki követelményből következik. Ha a beépített tűzoltó berendezés alkalmazhatóságát műszaki követelmény nem szabályozza, az alkalmasságát tűzteszttel kell igazolni. Beépített tűzoltó berendezést jogszabály, illetékes tűzvédelmi hatóság előírása által meghatározott helyen a tervező megítélése szerint kell létesíteni, amelybe kizárólag jóváhagyott (megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy engedéllyel rendelkező) rendszer elemek és oltóanyagok tervezhetők és építhetők be. Az OTSZ csak tervezésre, kivitelezésre, használatbavételre, használatra és karbantartásra tartalmaz követelményeket, a berendezésekkel kapcsolatban az elvárás a szabványos kialakítás, vagy a hatósági engedéllyel rendelkező rendszer alkalmazása. Az oltóberendezések csoportosításának legfontosabb szempontja az alkalmazott oltóanyag, de ugyanaz az oltóanyag is többféleképpen használható fel. Így megkülönböztetünk vízzel-, habbal- és gázzal oltó berendezéseket. A vízzel oltó berendezések alaptípusai az önműködő zuhanyberendezések, a beépített vízágyús rendszerek és a vízköddel oltó berendezések. Az önműködő zuhanyberendezések a védeni kívánt terület egy bizonyos nagyságú felületén hozzák létre a megkövetelt fajlagos víztérfogat-áramot (oltóanyag intenzitást). A vízágyús rendszerek ritkák. Az újabban elterjedőben lévő vízköddel oltó berendezések konkrét gépek, gépterek, kábelalagutak teljes térfogatát védik, bizonyos mértékben kiváltva a gázzal oltó berendezéseket. Az önműködő zuhanyberendezéseknek két típusuk van, amelyek hasonlóak, de működési módjuk és felhasználásuk is eltérő. Mindkét rendszer csőhálózatának meghatározott 67 68

OTSZ II. Rész, X. Fejezet OTSZ 6.§ 5. pont

28 pontjaiban szórófejek vannak. A sprinklerberendezések csőhálózatán elhelyezett szórófejek zártak, a csőrendszerben (beállított értéken tartott) nyomás van. A nyitott szórófejes vízzel oltó berendezések csőrendszere üres, az egyébként hasonló kialakítású szórófejek nyitottak. A sprinklerberendezések zárt szórófejei csak meghatározott környezeti hőmérséklet esetén lépnek működésbe. A szórófejeket a lövőke és a szórótányér (deflektor) közé szorított elemek zárják le, melyek törőüveget (üvegdob) vagy olvadó fémes hőkapcsot tartalmaznak. A tartóelemek hő hatására tönkremennek, a belső nyomás a záróelemeket kidobja, a szórófej kinyit. Csak a hőszállítással (konvekcióval) közvetlenül érintett területen elhelyezett szórófejek lépnek működésbe (amelyek környezetében a hőmérséklet meghaladja a nyitási értéket). A nedves rendszerű berendezések csőhálózatában a kinyitás azonnali vízadást eredményez. A száraz rendszerű berendezések csőhálózata sűrített levegőt tartalmaz, a víz csak késéssel ér el a szórófejhez. Száraz rendszert akkor kell alkalmazni, ha a víz megfagyásának, esetleg felforrásának veszélyével kell számolni, vagy ha víz bejuttatását egy előzetes tűzjelzéshez is kötni akarjuk (kettős függőség szükséges lehet pl. akkor, ha a víz túl nagy károkat okozhat). A száraz rendszer működési késedelmét megfelelő működésgyorsító és légtelenítő szerelvényekkel ugyan csökkenteni lehet, de a csőhálózat térfogata maximálva van. A csőhálózat nyomásvesztése a sprinklerberendezés központjában elhelyezett riasztószelepet hozza működésbe. A szelep nyitása mechanikus (vízmotoros csengő) és elektromos riasztójelet vált ki. Ez az oltóberendezés tehát tűzjelzőként is funkcionál, bár jelzése nem túl korai (hőérzékelésen alapul), és nem elég szelektív (egy hálózat nagy területet is védhet). A nyitott szórófejes vízzel oltó berendezések szórófejei nem tartalmaznak tűzérzékelő elemeket, a teljes lefedett területen egyszerre megy az oltás. A rendszerhálózat kiinduló pontja az indítószerelvény (elárasztó- vagy deluge szelep), melyet automatikusan működtethet tűzjelző rendszer vezérlése, pneumatikus vagy hidraulikus indító (elektromos pneumatikus és hidraulikus aktuátor), de kézzel is mindig üzembe helyezhető. A kétféle működés az alkalmazásban is megmutatkozik. A sprinklereket csak átlagos tűzveszélyességű helyekre, lokális (nem gyorsan terjedő) tűz megfékezésére szabad telepíteni. Nagyobb kockázatú, gyorsan terjedő tüzek oltására a nyitott szórófejes berendezés alkalmasabb. A sprinklerberendezés létesítéséhez a védeni kívánt létesítményt, szakaszt kockázati osztályba, csoportba kell besorolni. A növekvő szám növekvő kockázatot jelent, a raktári területekre külön osztály (K4) van. A besorolás a sprinklerberendezés alapvető működési paramétereinek meghatározásához szükséges. A fő jellemzők: a fajlagos víztérfogat-áram (oltásintenzitás), a védőfelület (a berendezéssel egyszerre védhető felület), a szórásfelület (egy szórófejjel hatásosan védhető átlagos terület) és az üzemidő (a tervezett maximális oltásidő). A sprinklerberendezés vízforrásai kimeríthetetlen és kimeríthető kategóriába sorolhatók. Több vízforrás számításba vehető (magas tartály, közműhálózat, tartályból, közműből, kútból, egyéb vízforrásról táplált szivattyú berendezés), de legalább két vízforrást biztosítani kell (egy vízforrással oltóberendezés csak kivételes esetben létesíthető). A sprinklerberendezés követelményeit szabvány tartalmazza69, és ezen rendszerekbe csak szabvány szerinti70 elemek építhetők be. A vízköddel oltó berendezések jellegzetessége, hogy az oltóvizet finom porlasztással juttatják a védendő térbe. (Vízköd: olyan permet, amelyiknél a kibocsátástól mért 1 méter távolságban a teljes térfogat 99 %-a 1 mm-nél kisebb cseppekből áll). A vízköddel oltó berendezések lehetnek zárt és nyitott szórófejesek, és további csoportosításuk lehetséges az alkalmazott megoldások szerint. Vannak nagy (35 bar felett), közepes (12-35 bar) és kis (12 69 70

MSZ EN 1284 Beépített tűzoltó berendezések. Automata sprinklerberendezések. MSZ EN 12259 Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei.

29 bar alatt) nyomású rendszerek. Van olyan megoldás, amelyik a porlasztáshoz sűrített gázt (nitrogén, levegő) használ. Osztályozzák a berendezéseket a porlasztás finomsága szerint is. A vízköddel oltó berendezések nem szabványosak, alkalmazásukra a tűzvédelmi hatóság által kiadott forgalmazási engedély birtokában van lehetőség. A beépített habbal oltó berendezéseket széleskörűen alkalmazzák azokon a területeken, ahol éghető folyadékok tüzeire kell számítani, és a vízzel oltás hatékonysága kérdéses. Ugyanakkor használhatók mindazon területeken is, ahol a vízzel lehet oltani. Az alkalmazások legfontosabb csoportjai: éghető folyadéktároló tartályok védelme, zárt és nyitott szórófejes habbal oltó berendezések egyszintes (felületi) vagy több szintes (térfogati védelemre), térfogatok teljes feltöltése. Az éghető folyadékot tároló tartályok védelmére alkalmazott módszerek: felszíni habfolyatás, felszín alóli habinjektálás, szuper intenzív habelárasztás. Hazánkban az első módszer a legelterjedtebb, a második nincs honosítva, a harmadik hazai fejlesztés. A folyadéktároló tartályok habfolyatásos védelmére kiépített berendezéseknek három formájuk van: a félstabil, az egyszerűsített félstabil és a stabil oltóberendezés. A félstabil habbal oltó berendezés a védendő tartályra kiépített oldatvezető, habfejlesztő és habfolyató csőrendszer, amelynek megtáplálására tűzoltó járműveket kell igénybe venni. A csővezetékek, amelyek a tartályon kívül a felfogó tér védelmére is ki lehetnek építve, egy hősugárzás ellen védő mellvédfaltól indulnak. Az oltóanyagot a helyszínen kell biztosítani, a vizet föld feletti tűzcsapokból, a területen kötelezően tárolt habképző anyagot a raktározási helyről. A rendszerhez hűtőberendezés (tető-, illetve palásthűtés) is tartozik, feladata a tartály állékonyságának védelme és az átmelegedés csökkentése. Az egyszerűsített félstabil habbal oltó berendezés majdnem megegyezik az előzővel, de a mellvédfalat elhagyják. A csővezetékeknek nincs kijelölt induló pontjuk, azok bárhol kezdődhetnek. Csak kisebb kockázat esetén alkalmazhatók. A stabil habbal oltó berendezés71 teljesen kiépített oltórendszer, amely önmagában képes az oltási folyamat minden fázisának elvégzésére tűzoltó gépjárművek igénybevétele nélkül. Az oldatvezetékek kiinduló pontja egy oltóközpont, ahol elhelyezik a szükséges szivattyúkat, a habképzőanyag - tartályokat, az oldat előállításához szükséges önműködő adagoló és bekeverő rendszert, az oltás folyamatának levezetéséhez szükséges kezelő szerveket, ellenőrző műszereket. A stabil oltóberendezésnél tűzoltósági csatlakozó pontot is ki kell építeni. A hazai fejlesztésű szuper intenzív habelárasztásos módszer szintén a folyadékfelszínre folyatja a habot egy folyamatos lineáris fúvókával. Oltóanyaga az ún. instant hab, amelyhez nem kellenek habfejlesztők. A hagyományos oltórendszereknél 6-10-szer nagyobb a fajlagos oltóanyag intenzitása. A zárt és nyitott szórófejes habbal oltó berendezések a vízzel oltó berendezések elemeiből épülnek fel, de a rendszer habképző anyaggal kevert oldatot juttat a védett térbe, és a szórófejek speciális kialakítása lehetővé teszi a habfejlesztést. A rendszer ezután úgy működik ill. működtethető, mint a vízzel oltó megfelelőjük. Nyitott szórófejes habbal oltókat (amelyek a teljes lefedett területet egyszerre védik) sokkal gyakrabban telepítenek, mint a zárt szórófejes habsprinklereket, ennek oltástechnikai és műszaki okai is vannak (pl. a gyors tűzterjedés). A védett teret habbal feltöltő beépített oltóberendezések nagy teljesítményű habgenerátorokat használnak. A védett tér fölött telepített generátorok vízoldali táplálása nem különbözik egyéb oltóberendezésektől, de a ventilátor levegőjét tiszta térből kell biztosítani.

71

MSZ EN 13565 Beépített tűzoltó berendezések. Habbal oltó berendezések.

30 A beépített gázzal oltó berendezéseknél72 az oltógázok oltási tulajdonságaik szerint két fő csoportra oszthatók: inert és inhibitor gázokra. Jellemzőjük a minimális oltási kár (szennyeződésmentesek) és az elektromos szigetelő tulajdonság. Nem csak a beépített gázzal oltó rendszer követelményeit tartalmazza szabvány, hanem valamennyi részegységének jellemzője szabványosított73. Az inert gázok az égést nem táplálják, az oltást az oxigénkoncentráció csökkentésével érik el, a kémiai inhibitorok aktívan gátolják az égési reakciókat. A beépített gázzal oltó berendezéseknek kétféle alkalmazása van: a védett tér teljes elárasztása, illetve helyi (lokális) védelem. A gázzal oltók működtetésénél az emberi egészség védelmében előzetes kiürítés szükséges. A beépített CO2 gázzal oltó berendezéseknek két fő típusa van: a nagynyomású és kisnyomású rendszerek. A nagynyomású berendezés acélpalackjaiban az oltógázt normál hőmérsékleten tárolják. A veszélyes túlnyomás elkerülésére a palackokat hasadó tárcsával látják el. Az oltóközpontban elhelyezett, gyorsnyitó szeleppel ellátott CO2 palackok közös gyűjtőcsőre csatlakoznak. Automatikus vagy kézi indítás után a gyorsnyitó szelepek (amelyek lehetnek mechanikus vagy pneumatikus nyitásúak) gyakorlatilag egyszerre működnek. A gyűjtőcső után elosztó és kifúvó vezetékek juttatják a szén-dioxidot a fúvókákhoz, amelyek a védett objektumban találhatók. A szén-dioxid készenléti mennyiségét súlyméréssel kell folyamatosan ellenőrizni (mérleg, mechanikus vagy elektromos jeladó). A készenléti mennyiség 100 %-át kell tartalékolni. A kisnyomású berendezés hőszigetelt tartályában az oltógázt –17–20 °C állandó hőmérsékleten, hűtve tárolják. Az állandó hőmérséklet miatt nyomásingadozások (20-22 bar) nincsenek, a tartály csaknem teljesen töltve van. A hűtés hosszabb kimaradása esetén a növekvő nyomást biztonsági szelep engedi el. Több inert gázt, gázkeveréket használnak még beépített gázzal oltó berendezésekben. A leginkább használt gázok: nitrogén (N2, 100 %), nitrogén-argon keverék (N2-Ar, 50-50 %), nitrogén – argon - szén-dioxid keverék (N2-Ar-CO2, 50-42-8 %). Az inert gázzal oltó berendezések felépítése hasonló a nagynyomású szén-dioxiddal oltó berendezéshez: az oltóközpontban elhelyezett nagynyomású palackok gyűjtőcsőre, elosztó hálózatra csatlakoznak. A gázpalackok töltésellenőrzése nyomásméréssel történik. A kémiai inhibitor oltógázok a halonok (halogénezett szénhidrogének) közé tartoznak. Számos korábban használt halongázt környezetvédelmi megfontolások miatt (ózonkárosító és üvegházhatás) tiltottak be. Ma már csak a fluor tartalmú (klór-, bróm-, jódmentes) oltógázok és keverékeik használhatók. 3.3. Beépített tűzjelző berendezés A beépített tűzjelző berendezés az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (többek között a tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása) önműködően végző berendezés74. A tűzjelző berendezés alapegységei közé tartoznak a tűzérzékelők, kézi jelzésadók, az ezek jelzéseit fogadó és megjelenítő tűzjelző központ, az összekötő jelzőhálózat, valamint a működtető energiát biztosító tápellátás. Az alapegységeken túl általában további kiegészítők is részei a berendezésnek (pl. hangjelzők, átjelzők, vezérlők, speciális elemek). A rendszer alapkövetelményeit viszonylag nagy terjedelemben az OTSZ tartalmazza.75 Ennek indoka,

72

MSZ EN 15004 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. MSZ EN 12094 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 74 OTSZ 6.§ 4. pont 75 OTSZ II. Rész, XI. fejezet 73

31 hogy a tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabvány76 csak a kerteket állapítja meg, ezen belül a követelmények meghatározása már tagállami szinten megtehető. A beépített tűzjelző berendezés működése tekintetében a tűz korai szakaszában történő észlelést az automatikus tűzérzékelők valósítják meg. A tűzérzékelők olyan jelátalakítók, amelyek az általuk felügyelt tűzjellemző meghatározott értékénél feldolgozásra alkalmas jelet adnak. (Tűzjellemzők: fizikai, kémiai változások a környezetben, amelyek már a kezdődő tűzről is hordoznak észlelhető információt.) A jelátalakítók lehetnek mechanikus működésűek is, de leggyakrabban az elektromos gyengeáramú eszközöket alkalmazzák. Az érzékelőket az általuk felügyelt tűzjellemző szerint (is) csoportosíthatjuk, ami alapján lehetnek: hőmérséklet- (maximál és hősebesség), láng-, szikra-, füst- és gázérzékelők, illetve ezek valamilyen kombinációi. Az érzékelők fontos tulajdonságai a megfelelő érzékenység a tűzjellemzőre és az érzéketlenség a zavaró hatásokra. A jelenleg használatos gyengeáramú tűzjelző berendezéseknek két fő formájuk van. A hagyományos tűzjelző berendezések automatikus érzékelői kétállapotúak (igen/nem), a tűzjelzésről szóló döntés az érzékelőben születik, a központ legfeljebb csak verifikálja (igazolja) azt. A hagyományos berendezések jellemzője a zónaszintű szelektivitás (a berendezés csak az érzékelő vonalakat képes megkülönböztetni, az azokra bekötött 20-30 érzékelőt egyedileg már nem). Az intelligens tűzjelző berendezés mikroprocesszoros, többékevésbé programozható, döntési mechanizmusa más. Az érzékelőket a központ egyedileg megkülönbözteti, a mindenkori állapotukat memóriájában tárolja, a jelkiértékelés ott történik program alapján. A központ képes az időbeli változások (rövid és hosszú távú) elemzésére, képes összehasonlító vagy több paraméteres elemzésekre. Az érzékelővel való kapcsolat interaktív, a központ képes az érzékelő befolyásolására (pl. egyedi érzékenység beállítása, szennyeződés kompenzálása). Ezek a szolgáltatások az intelligens rendszert a zavarokra érzéketlenebbé teszik. Ma már a legtöbb típusnál az érzékelőkbe is bekerültek a mikroprocesszorok, a jelfeldolgozás egy része ott történik, és osztott intelligenciáról beszélhetünk. 4. Villamos és villámvédelmi berendezések általános tűzvédelmi követelményei 4.1. A villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az OTSZ villamos berendezésekre vonatkozó XII. fejezete foglalkozik a váltakozó áram esetén 1000 V-nál, egyenáram esetén 1500 V- nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések - vonatkozó műszaki követelmények77 szerinti - időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatával. A berendezés üzemeltetője villamos berendezés használatbavételét követően, a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát köteles elvégeztetni: - az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, - a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként és a tapasztalt hiányosságokat köteles megszüntettetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. Meghatározza a telep, - vagy működési engedélyezéshez kapcsolódó felülvizsgálati követelményeket, valamint a felülvizsgálatok végzésére jogosultak képesítési követelményeit.

76 77

MSZ EN 54 Tűzjelző berendezés MSZ 10900

32 4.2. A villamosenergia-fejlesztő, - átalakító és - elosztó berendezések tűzvédelme A villamosenergia-fejlesztő, - átalakító és - elosztó berendezések tűzvédelmére vonatkozó XIII. fejezet meghatározza, hogy azok feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek,78 vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtsanak. Meghatározza, a 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomások védelmére biztosítandó oltóvíz mennyiség követelményeit. 4.3. A villámvédelem követelményei A XIV. fejezet a villámvédelem, amely norma szerinti és nem norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeivel foglalkozik. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek,79 vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.80 A normaszerinti villámvédelem létesítésével kapcsolatosan meghatározza az OTSZ a villámvédelem létesítéséhez kapcsolódó kockázat értékelési követelményeket, valamint azt, hogy hová nem kötelező villámvédelmet biztosítani. Szabályozza a kiviteli tervdokumentáció követelményeit és a villámvédelmi tervezésre jogosultság feltételeit. Az üzemeltető köteles villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatáról gondoskodni: - a nem norma szerinti villámvédelmi berendezések esetén: • „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, • egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, • a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és • sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát. - a norma szerinti villámvédelmi berendezéses esetén • LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként, • egyéb esetben legalább hatévenként. A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az annak alapján elkészített minősítő irat tanúsítja. 4.4. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Az OTSZ XV. fejezet a technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére vonatkozó követelményeket határozza meg. Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint,81 vagy azzal 78

MSZ 15688 MSZ EN 62305 80 MSZ 274 és a létesítéskor hatályos jogszabályi követelmény 81 MSZ EN 61340 79

33 legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatának elvégzése kötelező az üzembe helyezés előtt, az átalakítás, bővítés után, a technológia változása után, valamint a meglévő elektrosztatikus védelmen legalább 3 évente, ha a gyártó, telepítő másképp nem rendelkezik. Az OTSZ meghatározza a felülvizsgálatról készült minősítő irat követelményeit, valamint a vizsgálat elvégzésére jogosultság feltételeit. 5. Éghető folyadékok és gázok tárolása 5.1. Olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések tűzvédelmi előírásai Az OTSZ XVI. fejezetében található szabályozás szerint az olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építményeknek, berendezéseknek, továbbá az olajlefejtésnek és olajkészlettárolásnak meg kell felelni a vonatkozó műszaki követelménynek,82 vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. A tárolásnak sokféle lehetősége van. Az olaj tárolható különböző edényekben és tartályokban. A tartályok elhelyezhetők földtakarás alatt, részben föld vagy földtakarás alatt (előteres földalatti tartályok), föld felett, vagy medencében. A tárolható mennyiség a tárolási módtól és az elhelyezéstől függ. Az OTSZ szabályozza a fekvő, hengeres acéltartályok elhelyezésére, telepítésére, szerelvényeire és tartozékaira vonatkozó tűzvédelmi követelményeket. Meghatározza az oltóvíz biztosítására, az alkalmazandó biztonsági jelekre és a tartályok felülvizsgálatára vonatkozó általános előírásokat. 5.2. Éghető folyadékok tárolása és szállítása 5.2.1. A tárolás szabályai Az éghető folyadék tárolásának sok lehetősége van. Ezek közül az OTSZ XXXIII. fejezete legfeljebb 300 liter mennyiségig foglalkozik az éghető folyadékok tárolásával és szállításával. Az éghető folyadék tárolóedénye lehet fiola, palack vagy flakon, folyadéküveg, üvegballon, doboz vagy kanna, valamint hordó. Az I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 l űrtartalmú egységekben tárolhatók, egy helyiségben legfeljebb 60 liter mennyiségben. A 20 l-nél nagyobb űrtartalmú edényekben III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók, egy helyiségben legfeljebb 300 liter mennyiségben. Azonos helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csoportosítva. Az együttes tárolás esetén a tárolható mennyiség a helyiség térfogatától függ: - 50 m3 térfogatig az együttesen tárolható mennyiség 60 liter; - 100 m3 térfogatig az együttesen tárolható mennyiség 150 liter; - 100 m3 feletti térfogatú helyiségben legfeljebb 300 liter éghető folyadék tárolható. A helyiségben tárolás történhet: - a kizárólag erre a célra használatos fémlemez, vagy üvegezett fémvázas szekrényben, - az éghető folyadékok tárolására alkalmas tűzálló tárolószekrényben83, vagy - robbanásgátló szekrényben84. A szekrényekben az éghető folyadékok – a folyadékok tűzveszélyességi fokozatától függetlenül – együttesen is tárolhatók úgy, hogy: 82

MSZ 9901 MSZ EN 14470 84 MSZ 9905 83

34 - a fémlemez vagy üvegezett szekrényben a folyadékok mennyisége legfeljebb 20 liter, - a robbanásgátló szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 50 liter, és - a tűzálló tároló szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 300 liter lehet. A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”–„D” tűzveszélyességi osztályú folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben85 meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. Éghető folyadékot csak a folyadék hatásának ellenálló, jól zárható edényben szabad tárolni. A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy védőburkolása sérülés ellen nyújtson védelmet. A tároló edények kiöntő nyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók. A kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. 5.2.2. A szállítás szabályai Éghető folyadék személyszállító felvonón legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy kíséretében szállítható. Tömegközlekedésre használatos járművön, valamint teherszállító járművön személyszállítással egy időben éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók. Személygépjárműben éghető folyadékot tartalmazó edények csak abban az esetben szállíthatók, ha a vezetőn kívül a gépjárműben legfeljebb 1 fő tartózkodik. Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel, vagy ne sérülhessenek meg. A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket – megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban – járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem szállíthatók. Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható. 5.3. Kamra tűzveszélyes folyadékok részére Az erre a célra létesített kamrában tárolható folyadék mennyiséget a vonatkozó műszaki követelmény86 alapján a 2. számú táblázat tartalmazza. A kamra kizárólag éghető folyadékok tárolására kialakított helyiség. A kamrából az éghető folyadék kifolyását, a gőzök veszélyes helyre kijutását meg kell gátolni. A megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell. Az azonos tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokat egy csoportban, ezen belül fajtánként csoportosítva kell tárolni. A kamrában az éghető folyadék átfejtése, kimérése megengedett. A kamránál tűzoltó készülékeket és az éghető folyadék felitatására szolgáló anyagot kell készenlétben tartani. 5.4. Az éghető folyadékok tartályos tárolásának lehetőségei A tárolás történhet fekvő hengeres acéltartályokban, amelyek lehetnek: - szimpla és dupla falú földalatti tartályok, - szimpla és dupla falú föld feletti tartályok. A tartályok elhelyezhetők földtakarás alatt, részben föld vagy földtakarás alatt (előteres földalatti tartályok), föld felett, vagy medencében a vonatkozó műszaki követelményeknek87 megfelelően. A tartályok telepítését, a robbanásveszélyes zónák kiterjedését, a tűzvédelmi berendezések szükségességét a vonatkozó műszaki követelmények88 tartalmazzák. 85

MSZ 9901 MSZ 9942 87 MSZ EN 12285 88 MSZ 9901 86

35 A föld feletti álló, hengeres acéltartályok lehetnek: - merevtetős tartályok, - úszótetős tartályok, - belső úszótetős tartályok. A tartályokat el lehet helyezni védőgödörben vagy védőgyűrűs kialakítással a vonatkozó műszaki követelmények89 figyelembevételével. Az elhelyezési távolságok a tárolt anyag lobbanáspontjától, a tárolt anyag mennyiségétől, a tartálykialakítástól és az elhelyezés módjától függnek. A tartályok robbanásveszélyes tereit, a biztonsági intézkedéseket a tartályok kialakítása és elhelyezése határozza meg. Éghető folyadék tárolható üvegszál erősítésű műanyag tartályban a vonatkozó műszaki követelményeknek90 megfelelően. A tartály maximális mérete 100 m3 lehet, anyaga pedig a tárolt anyag szikraérzékenységi osztályának megfelelő poliészter vagy vinilészter. 5.5. Üzemanyagöltő állomások Az üzemanyagtöltő állomások létesítési követelményeit az OTSZ XVIII. fejezete, a használat tűzvédelmi követelményeit a XXXIII. fejezet szabályozza. A benzinkút “C” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmény. A tárolás módja, az egyes szerelvények és tárolt éghető folyadék mennyisége szigorúan szabályozott. A benzinkút szomszédos létesítményektől való távolsága és a benzinkúton belüli elhelyezési távolságok kötöttek. Az éghető anyagot tartalmazó szekrényekre, konténerekre, a kezelőépületre és a pébégáz cseretelep létesítésére külön szabályok vonatkoznak. A tűzoltó készülékek száma és oltásteljesítménye, valamint a száraz felitató anyag biztosítása szintén meghatározott. Az I – II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot kiszolgáló konténer kutaknak mint tűz és robbanásveszélyes berendezésnek – tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezni. Önkiszolgáló töltőállomás épület alatt nem alakítható ki. A használat szabályai közül egyik legfontosabb, hogy csak álló motorú rögzített helyzetű jármű tartályába, vagy megfelelő edénybe (antisztatikus vagy fém kannába, hordóba) tölthető éghető folyadék. Az 5 liter feletti térfogatú műanyag edénybe I. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (benzin) csak akkor szolgálható ki, ha az antisztatikus minősítésű. A töltőállomás területén csak legfeljebb 1800 kg pébégáz készlet tároló „1” kategóriájú pébégáz - cseretelep telepíthető, melyet létesíteni és használatba venni csak a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában szabad. A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott és jól szellőzött legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem okozó, szikrát nem adó, A1–A2 tűzvédelmi osztályú legyen, az útburkolat szintjétől legalább 0,1 mrel kiemelkedően. A tárolóhely környezetében meg kell tartani az OTSZ – ben meghatározott védő – és elhelyezési távolságokat. 5.6. Az éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítmények, berendezéseinek tűzvédelmi előírásai Az éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítmények, berendezéseinek létesítéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó tűzvédelmi előírásokat az OTSZ XVI. fejezete szabályozza. Tárolási módok és eszközök A tárolótelep, olyan létesítmény, ahol a folyadékokat tároló és kiszolgáló (lefejtő-, töltő-, stb.) építményeket, berendezéseket egymás mellett, összefüggően helyezik el.

89 90

MSZ 9910 MSZ EN 976

36 A tárolótér azon szabadtéri térségek, illetve a föld felszíne fölötti vagy alatti helyiségek összessége, amelyet folyadékok tárolására használnak. Az egyedi építmény, berendezés az önállóan (nem tároló telepen) vagy más létesítmény területén elhelyezett, folyadékot tároló és/vagy kiszolgáló építmény, berendezés. Vegyes tárolás, amikor különböző tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokat felszíni tároláskor a szabadban közös felfogótérben vagy megosztott tartályokban, épületben való tároláskor azonos légtérben, földalatti tároláskor megosztott tartályokban tárolnak. Tárolási módok Tároló létesítmény lehet: tároló telep, tárolótér és egyedi építmény, berendezés. Az egyedi építmény, berendezés lehet: fekvő hengeres tartály, álló hengeres tartály, alakos tartály, szállítóedény, vasúti, illetve közúti töltő- és/vagy lefejtő berendezés, szivattyútér, szivattyúház, stb. Folyadékok tároló létesítményeit úgy kell megvalósítani és üzemeltetni, hogy azok, az ott tartózkodókra és a környezetre veszélyt ne jelentsenek. A szükséges intézkedések függnek: - a tárolt folyadék mennyiségétől, - a tárolás helyétől és módjától, - a tárolóeszközök kialakításától és - a tárolt folyadék tűzveszélyességi fokozatától. A tároló telepen a biztonsági intézkedések mértékének megállapítására a robbanásveszélyes tereket 0-ás, 1-es és 2-es zónákba kell sorolni. A robbanásveszélyes terek kiterjedésének meghatározása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek,91 vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. A létesítmények villamos berendezéseit, villámvédelmét, sztatikus feltöltődés elleni védelmét a tárolt vagy szállított folyadék veszélyességének és a felhasználási helynek megfelelően, a vonatkozó műszaki követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon kell kialakítani. Éghető folyadékok helyiségben történő lefejtése, töltése esetén a töltőhelyiség megengedett tűzszakasz-alapterületének meghatározása az OTSZ 16. melléklet szerint történjen. Folyamatos vagy tartós üzemeltetésre kiépített átfejtő állomás létesítése feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. Alkalomszerű – legfeljebb napi két vasúti tartálykocsi átfejtésére – vagy csak rövid idejű, legfeljebb 3 hónap időtartamú üzemeltetésre használatos átfejtő állomás szabványos kialakításához kapcsolódóan az OTSZ külön szempontokat határoz meg. Az átfejtésre kerülő szállító járművek csatlakozó helyeinél kármentő edényt kell elhelyezni, mely edényeket minden átfejtés után üríteni kell. Flexibilis csövekkel csak egy lefejtő- vagy töltőkapcsolat hozható létre. 5.7. A pébégáz cseretelep A pébégáz cseretelep „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A cseretelepeket az OTSZ rendelkezései szerint „1” – től „4” – ig kategóriába kell sorolni, az ott tárolt gáz mennyisége alapján. A cseretelep kategóriákat a 3. számú táblázat mutatja be. A különböző kategóriájú cseretelepek létesítési követelményeit az OTSZ XXII. fejezet szabályozza. A 100000 kg feletti PB gáz tárolására alkalmas cseretelepek tűzvédelmi követelményeit a BM OKF határozza meg. Az 1” kategóriájú cseretelep épület falához is telepíthető ha abban „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú tevékenységet nem végeznek, vagy üzemszerűen 50 főnél több személy egyidejűleg nem tartózkodik, továbbá ha a az épületfal tűzfal vagy a tárolótól vízszintes irányban 5 m belül függőlegesen az épület magasságáig nyílászáró szerkezet nincs. 91

MSZ EN 60079-10, MSZ EN 1127

37 Az épületben kialakított cseretelepekre az OTSZ külön rendelkezéseket határoz meg. Ha az iroda helyiség a cseretelep épületével egybe épült, a tároló tér légterétől legalább A2REI90 minősítésű fallal legyen elválasztva. A cseretelep veszélyességi övezete az 1” és 2” kategóriájú tárolóhely esetén 3 m, a többi kategóriánál 5 m legyen, amin belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. A csere telep villamos berendezései és villámvédelme feleljen meg a vonatkozó műszaki követelményeknek vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. A cseretelepekről az OTSZ–ben meghatározottak szerint kell gondoskodni a tűzjelzés lehetőségéről. A konténer ketrec anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. A konténer ketrecben a palackok legfeljebb 2 szinten tárolhatók. Az alsó tároló szint a talajszinttől legalább 0,1 m-re emelkedjen ki. A cseretelep dolgozóit a munkáltató köteles munkába állás előtt, továbbá évenként tűzvédelmi oktatásban részesíteni, és azt dokumentálni. A cseretelep kezelését, palackok visszavételét, kiadását csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. A telep használatának tűzvédelmi szabályait az OTSZ XXXIII. fejezet szabályozza. 5.8. Ipari gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése Az ipari gázpalackok szállítására, tárolására, kezelésére vonatkozó szabályokat műszaki követelmény92 és az OTSZ XX. fejezete határozza meg. A gázpalackot csak akkor szabad forgalmazni, ha érvényes használati engedélye van, továbbá a jelölései93 épek és egyértelműek, nem sérült, gáztömör; szerelvényei hibátlanok, sértetlenek és nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés. A palackot sérültnek kell tekinteni, ha: - legalább 1 m magasságból kemény talajra (pl. kő, beton, aszfalt) esett; - égésnyomok látszanak rajta; - éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van; - a szállítójárművet közlekedési baleset érte; - átalakítás nyomai észlelhetők. Palacktűz és robbanás esetén az üzemeltető köteles értesíteni a tűzoltóságot, a területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságot, a területi Munkavédelmi Felügyelőséget, (személyi sérülés esetén), bányászati tevékenység esetén a területileg illetékes bányakapitányságot és a töltővállalatot. Jelentős anyagi kár és/vagy személyi sérülés, haláleset esetén értesíteni kell a mentőszolgálatot és a rendőrkapitányságot. Palackok tárolása, raktározása Palackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá talajszint alatti helyiségekben, lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, garázsokban. A palacktárolók padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes, és megfelelő teherbírású legyen. A palacktárolók környezetében segélykérő berendezés legyen. A palacktárolókban tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a vonatkozó szabvány szerint. A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tárolóhelyein, valamint azok biztonsági távolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok, vagy egyéb nyitott összeköttetések pincehelyiségekkel, kémények tisztító- vagy egyéb nyílásaival. Éghető gázok palackjainak veszélyességi övezetében ne legyenek gyújtóforrások. Éghető gázokat tartalmazó palackok 92 93

MSZ 6292 MSZ EN 1089-3 a gázpalackok színjelölése

38 veszélyességi övezetén belül a tároló üzemeltetéséhez szükséges járművek akkor közlekedhetnek, ha a közlekedési útvonalban nincs veszélyes gázkoncentráció. A palackokat éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. A különféle gázokat tartalmazó palackokat, valamint a töltött és üres palackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. Szabad- és zárt palacktároló helyeken és azok 5 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad. A palacktárolókat, veszélyt jelző táblákkal (a tűzvédelmi jelzőtáblákra vonatkozó műszaki követelmények94 szerint) kell ellátni, amelyek utaljanak a tárolt gázok tulajdonságaiból adódó veszélyhelyzetekre. A palacktárolók illetéktelen behatolás ellen védettek legyenek. Cseppfolyósított, éghető és mérgező gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani vagy tárolni. A gázok felhasználásának helyén csak a napi munkához szükséges gázmennyiséget tartalmazó palackokat szabad tárolni, a tárolás történhet zárt és nyílt térben. A gázpalackok szállítása Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 liter űrtartalmú palackot szállíthat. Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad szállítania. Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackokat csak kézikocsin szabad szállítani. A palackot talpgyűrűjén, illetve homorú fenekén szabad gurítani. A palackok szállításához csak olyan teherfelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A palackot csak olyan elektromágnessel szabad emelni, amely olyan tartalék áramforrással és automatikus átváltó szerkezettel felszereltek, amellyel a biztonságos emelés feltételei a tápfeszültség kimaradásakor is változatlanok maradnak. Gépjárművön szállításkor a gépjármű tiszta legyen. A gépjárműben, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt vagy más „A”, „B” és „C” tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani. A palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell, lehetőleg hossztengelyével a gépjármű menetirányára merőlegesen, a rögzítés biztonságos és könnyen oldható legyen. A palackokat úgy kell rögzíteni, hogy sem egymáshoz, sem más tárgyhoz ne ütődhessenek. A gázpalackokat a nap sugárzó hőjétől óvni kell. A gépjárművet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni. A veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel közös légterű vezetőfülkéjű gépjárművön szállítani nem szabad. Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani tilos. Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 5.9. Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítása Az éghető folyadékokat és olvadékokat a tűzveszélyességi osztály mellett a tűzveszélyességi fokozattal is jellemezzük, amit nemzetközi előírások tesznek szükségessé. Az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatba sorolásának főbb jellemzőit a 4. számú táblázat tartalmazza. A veszélyességi osztályozások közötti kapcsolatot az 5. számú táblázat tartalmazza. A tűzveszélyességi fokozatokat műszaki követelmény,95 a tűzveszélyességi fokozatba sorolás kizáró feltételeit pedig az OTSZ XXI. fejezete határozza meg.

94 95

2/1998. (I. 16.) MÜM r., MSZ ISO 3864-1. MSZ EN 1677-2 MSZ 9790

39 6. Az építmények tűzvédelme 6.1. A létesítés és használat tűzvédelmi követelményei Az OTSZ ötödik rész tárgyalja az építmények létesítésének és használatának a tűzvédelmi előírásait. Részletesebben csak a tűzveszélyességi osztályba sorolással és az építmények tűzvédelmének szabályaival foglalkozunk. A létesítés és a használat tűzvédelme szerteágazó és összetett terület. Megismeréséhez megfelelő műszaki felkészültségre és alapos jogszabályismeretre van szükség. 6.1.1. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályai A tűz elleni védekezés alapja hazánkban a tűzveszélyességi osztályba sorolás. Minden anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, épületet, szabad teret és létesítményt tűzveszélyességi osztályba sorolunk. Az osztályba sorolás nem öncélú tevékenység, mert ennek alapján állapítjuk meg a létesítés és a használat alapvető tűzvédelmi szabályait. Például: - milyen tűzállósági fokozatúra építendők az építmények; - az építmények között milyen távolságot tartunk; - mekkora lehet az építmény tűzszakaszainak alapterülete; - kell-e hasadó vagy hasadó-nyíló felület; - milyen szellőztetést alkalmazunk; - a dohányzás, a nyílt láng használata engedélyezhető-e; - a dolgozók milyen ruházatot viselhetnek; - milyen - és mennyi tűzoltó készüléket, felszerelést kell készenlétben tartani, stb. A tűzveszélyességi osztályba sorolást az Országos Tűzvédelmi Szabályzat96 (továbbiakban OTSZ) ötödik rész XXXII. fejezet előírásai alapján kell végezni. A tűzveszélyességi osztálybasoroláshoz kapcsolódó fogalmakat az OTSZ és az építésügyi jogszabályok97 határozzák meg, amelyek közül különösen fontosak a létesítmény, az építmény, a szabadtér, a helyiség és a veszélyességi övezet fogalmak. 6.1.1.1. A tűzveszélyességi osztálybasoroláshoz kapcsolódó anyagjellemzők Az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását a halmazállapottól függő anyagjellemzők alapján végezzük el. Ezek a következők: - robbanási (éghetőségi) határérték: gáz, gőz, köd esetén a levegő térfogatszázalékában, por esetén pedig gramm/m3-ben kifejezett mennyiség. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szempontjából az alsó éghetőségi vagy robbanási határértéknek van jelentősége (jelölése: arhé). - gyulladási hőmérséklet: szilárd anyagoknak az a szabványos vizsgálattal mért legalacsonyabb hőmérséklete, amelyen az anyag gyújtóforrás hatására meggyullad és folyamatosan ég. Szilárd éghető anyagok besorolásánál van jelentősége, (jelölése: Tgyh). - lobbanáspont: a folyadékoknak az, a legalacsonyabb hőmérséklete, amelyen a vizsgált éghető folyadékból olyan mennyiségű gőz képződik, hogy a levegővel keveredve gyújtóforrás hatására ellobban, anélkül, hogy a folyadék meggyulladna, és égése tovább folytatódna. A vizsgálati módszer alapján zárttéri (Tlpzt) és nyílttéri (Tlpnyt) lobbanáspontot

96 97

28/2011 (X.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

40 különböztetünk meg, előbbi az 50 °C-nál kisebb, utóbbit az ennél magasabb lobbanáspontok meghatározására alkalmazzák. - üzemi hőmérséklet (jelölése: Tü): az éghető folyadékok esetén a feldolgozás, használat közben előforduló maximális hőmérséklet. A fenti jellemzők közül az első három szabványos vizsgálattal határozható meg. 6.1.1.2. A tűzveszélyességi osztályok és az anyagok tűzveszélyességi osztálybasorolása Az OTSZ az alábbi öt tűzveszélyességi osztályt különböztet meg: JELÖLÉS "A" "B" " C" "D" "E"

MEGNEVEZÉS "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" "Tűz- és robbanásveszélyes" "Tűzveszélyes" "Mérsékelten tűzveszélyes" "Nem tűzveszélyes"

A besorolás alapja elsősorban az adott tér, tűzvédelmi egység (veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, tűzszakasz, épület, műtárgy, létesítmény) területén levő anyag tűzvédelmi jellemzője, tehát elsődleges az anyag tűzveszélyességi osztályának meghatározása. Az alkalmazott anyagok besorolása alapján meghatározható az anyagok által elfoglalt terület (veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér) tűzveszélyességi osztálya. Bizonyos tűzvédelmi egységeket az anyagoktól függetlenül sorolunk tűzveszélyességi osztályba (pl. a rendeltetéstől, az ott folyó tevékenység sajátosságaitól). Az anyagok tűzveszélyességi osztálybasorolására vonatkozó szabályokat a 6. számú táblázat tartalmazza összefoglaló jelleggel. 6.1.1.3. A területek tűzveszélyességi osztályba sorolásának szabályai és módszere A veszélyességi övezetek, helyiségek, szabadterek, tűzszakaszok és építmények tűzveszélyességi osztályaira vonatkozó szabályokat a 7. számú táblázat tartalmazza összefoglaló jelleggel. A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, az építményeket és a létesítményeket is tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A besorolást az OTSZ - ben meghatározott logikai rendben kell elvégezni. A terek osztályba sorolásánál alapterület szerinti nagyságot kell figyelembe venni, tehát az osztályba sorolás az alapterület valamint az ott található anyagok, illetve tevékenységek szerinti veszélyesség értékelését jelenti. Az egyes besorolási egységek közül fontos foglalkozni a veszélyességi övezettel, amely helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó műszaki követelmény98 szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani. A helyiségek alapterületei általában könnyen és egyértelműen meghatározhatók. A tűzszakasz, az épület, építmény területek esetén, ha azok több szintesek, akkor a szintjeinek összesített alapterületével kell számolni. A létesítmények besorolásánál a szabadtérnek, vagy 98

MSZ EN 60079-10

41 építménynek nem minősülő tereket (pl.: csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. Épületen belül nem kell tűzveszélyességi osztályba sorolni a tűzgátló előteret. A területek tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40 %-ot. Az osztályba sorolást a legkisebb egységekkel kell kezdeni és folyamatosan kell haladni az egész létesítmény irányába. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál minden besorolási lépésnek nagy jelentősége van, hiszen a besorolt egységre nézve a saját besorolása határozza meg az alapvető létesítési és használati szabályokat. Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása a fentiektől eltérően is történhet. A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha ott az anyagot zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják – az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. 6.2. Az OTSZ létesítésre és használatra vonatkozó tűzvédelmi követelményei Az OTSZ 5. RÉSZ különböző fejezetei a létesítés és használat tűzvédelmi követelményeit tartalmazzák, az alábbiak szerint: XXIII. fejezet Alapelvek XXIV. fejezet Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei XXVI. fejezet A tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények XXVII. fejezet A tűztávolság XXVIII. fejezet A kiürítés XXIX. fejezet A számított tűzterhelés meghatározása és a mértékadó tűzállósági követelmények számítása XXX. fejezet A hő- és füst elleni védelem XXXI. fejezet A hasadó és hasadó-nyíló felületek XXXII. fejezet A használati szabályok XXXIII. fejezet Az éghető folyadékok és gázok használati szabályai Az egyes fejezetekben levő előírások sok esetben általánosan megfogalmazott szabályokat tartalmaznak, amelyeket egyéb rendeletek vagy hatósági előírások alkalmazásával lehet megvalósítani, illetve a használatra vonatkozó szabályok esetén a gazdálkodó szervek Tűzvédelmi Szabályzatán keresztül érvényesíthetők. Terjedelmi korlátok miatt a szabályok csak általunk legfontosabb részeinek ismertetésére szorítkozunk. 6.2.1. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai A tűz elleni védekezés egyik legfontosabb feladata, hogy olyan építmények, létesítmények készüljenek, amelyekben biztonsággal lehet dolgozni, élni, amelyek kielégítik a tűzbiztonsági, élet- és vagyonvédelmi előírásokat. Alapvető követelmény, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra – ha az időbeli követelmények meghatározhatók – biztosítsa a bennlévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást, továbbá, hogy a tűz más építményt, ingatlant vagy tulajdont a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessen. E követelmény megvalósítása érdekében az OTSZ meghatározza a létesítés során érvényesítendő célkitűzéseket. Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy:

42 - az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, - a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, - a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és - az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen. Az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: - tűz esetén a szomszédos építményeket gyulladás, a tűz átterjedésének lehetősége ne veszélyeztesse, - a tűzoltóegységek az építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, - a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen, és - a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára. Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy biztonságosan kiüríthetők legyenek: - a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon, indokolt esetben több szakaszban tájékoztathassák, riaszthassák, - a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, - a mozgásban, cselekvőképességben akadályozott vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, - a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelek alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), és - a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. Az építmények kialakítása során a hő – és füst elleni védelem érdekében biztosítani kell, hogy: - a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb módon eltávozhasson a szabadba, - a felszabaduló hő ne csökkentse káros mértékben a teherhordó szerkezetek állékonyságát, - az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működjenek, - a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne, vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya), a menekülési útvonalra előírt egyéb feltételekkel közösen, - a tűzoltóságnak legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füst- és tűzterjedés befolyásolására, és - a tűzoltás elősegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljon a megfelelő füstmentes levegőréteg. Az építmények kialakítása biztosítsa a tűzoltói beavatkozást: - a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés, késedelem nélküli és megfelelő részletezettségű továbbítását, az összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére történő tűzátjelzést, - indokolt esetben az építménybe való, károkozás nélküli bejutást, - az építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, - a tűzvédelmi villamos leválasztás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, - a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését,

43 - a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelek alkalmazásával, és - a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító vagy világító biztonsági jelekkel történő megjelölésével. 6.2.2. Az építő anyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői 6.2.2.1. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása

99

Az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. A vonatkozó műszaki követelmény100 táblázatos formában tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az osztályba sorolás elvégezhető. A vonatkozó szabvány 7-7 tűzvédelmi osztályt különböztet meg, az építési anyagokra általában, valamint külön a padlóburkolatokra, és a csőszigetelésekre. Ezeket az osztályokat a következőképpen jelölik: - A1; A2; B; C; D; E; F (építési anyagok általában) - A1fl; A2 fl; B fl; C fl; D fl; E fl; F fl (padlóburkolatok) - A1L; A2L; BL; CL; DL; EL; FL (csőszigetelések) A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett: - az A2–E, A2L–EL tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés, és az olvadék képződés, - az A2fl–Dfl tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg, A füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3 Az olvadék képződési kategóriák jelzései: d0, d1, d2 Azok az anyagok, amelyeknek a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő vizsgálattal meghatározott gyulladási hőmérséklete alacsonyabb, mint 150 Co, az ún. kis gyulladáspontú anyagok. Ezek a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok, valamint a kátrány és a bitumen kivételével, építőanyagként nem használhatók fel. Az F, Ffl, és FL tűzvédelmi osztályú anyagok csak abban az esetben használhatók fel, ha kizárólag egy adott szerkezet olyan kiegészítő komponenseként kerülnek beépítésre, amellyel szemben az érintett termék műszaki specifikációja (hEN, ETA, ÉME, MSZ) szerint nincs tűzvédelmi követelmény. Az Európai Unió hivatalos közlönye (Official Journal) rendszeresen közzétesz információkat az építési termékek tűzvédelmi jellemzőivel kapcsolatban. 6.2.2.2. Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályai Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolásának kritériumait az OTSZ XXIV. fejezet határozza meg, a szerkezetek alkotó anyagai és a kialakítás figyelembevételével. Jelölésükre az építőanyagok tűzvédelmi osztályainál megismert jelölési rendet kell alkalmazni. 6.2.2.3. Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítményének meghatározása, igazolása független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal, vagy a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján, illetve jogszabályban meghatározott módon történik.

99

OTSZ 5. rész, XXIV. fejezet MSZ EN 13501-1

100

44 A termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyek (építőipari műszaki engedély – ÉME, európai műszaki engedély ETA), valamint a tanúsító szervezet által kibocsátott igazolás (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás – TMI, CE) a tűzvédelmi osztályt, valamint tűzállósági teljesítmény-jellemzőket tartalmazzák. A különböző épületszerkezetek az alábbi tűzvédelmi teljesítményjellemzők közül valamelyiknek, - vagy funkciójától függően többnek – kell, hogy megfeleljenek: – teherhordó képesség (jele: R): a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. – integritás (jele: E): az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező képessége, amikor a tűz az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok a ki nem tett felületen vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. – szigetelés (jele:I): az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre. – sugárzás (jele: W): az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét. – mechanikai hatás (jele: M): az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik. – önzáródás (jele: C): egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. – füstáteresztés (jele: S): épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra. – „koromtűz”-zel szembeni ellenálló képesség (jele: G): kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben. – üzemképesség fenntartása (jele: P vagy PH): tűz esetén kábelek áramellátási és/vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása. – tűzvédő képesség (jele: K): fal és mennyezetburkolatok, valamint álmennyezetek azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít (tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben). Osztályozási időtartam változatok (határértékek) lehetnek: 15, 20, 30, 45, 60, 90, 120, 180, 240, 360 perc. Az OTSZ szerkezettípusonként határoz meg osztályozási lehetőségeket. 6.2.3. Az építmények általános tűzvédelmi követelményei101 6.2.3.1. Az épületek tűzállósága Az épületek passzív tűzvédelmének szintjét a tűzállósági fokozat fejezi ki. A tűzállósági fokozat az építménybe beépített építőanyagokkal, épületszerkezetekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelményeket jelenti, nevezetesen a tűzvédelmi osztály és tűzállósági határérték követelményeket. I-től V-ig öt tűzállósági fokozatot különböztetünk meg. A követelmények az I-nél a legszigorúbbak (tűzbiztos építmény), a V-nél pedig a legenyhébbek (gyenge tűzbiztonságú építmény). 101

OTSZ 5. Rész, XXV. fejezet

45 Az építményt vagy annak tűzszakaszát – a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően – az alábbi I-V. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani: "A" és "B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II.; "C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III.; "D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV.; "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V. A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül megtartandó tűzállósági fokozat követelményeket a 8. számú táblázat tartalmazza. Az egyszintes, „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú nyitott fedett terek tetőszerkezetét tartó pillérek, oszlopok legalább A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, R15 tűzállósági határértékű szerkezetből készüljenek. Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző- és oltóberendezéssel van ellátva, vagy területük a vonatkozó jogszabályban megengedett alapterület legfeljebb 25%-a, a szintszámnak megfelelően eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből létesíthetők (az OTSZ – ben meghatározott kivételekkel). A tűzállósági követelmények alkalmazása Az épület tűzállósági fokozatát úgy kell meghatározni, hogy az egyes rendeltetések, épületrészek és tűzveszélyességi osztályok tűzállósági fokozat-követelményei közül a szintszámokhoz rendelten a legszigorúbbat kell figyelembe venni. Egy épületen belül eltérő tűzállósági követelményű épületrészek akkor létesíthetők, ha az épületrészek egymás mellett kerülnek kialakításra, statikailag nem függnek össze, dilatációs hézaggal elválasztottak, valamint a dilatáció vonalában beépített tűzgátló szerkezetekkel elválasztottak. Ilyen esetben a tűzgátló szerkezetek a szigorúbb tűzállósági fokozatú tűzszakaszhoz tartozzanak. Az eltérő tűzállósági fokozatú tűzszakaszok önálló kiürítési útvonalakkal rendelkezzenek, de a kiürítés az egyik tűzszakaszból a másik tűzszakaszon keresztül is biztosítható, ha az más módon nem oldható meg. Tűzállósági fokozattól függetlenül gyermekek elhelyezésére, foglalkoztatására szolgáló helyiséget bölcsőde esetében kizárólag földszinten, míg óvoda és iskola, mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott gyermekek oktatására szolgáló részeit földszinten és a közvetlenül a felette lévő szinten lehet kialakítani. Általános és középfokú oktatási intézmény, oktatásra szolgáló részeit legfeljebb középmagas szinten lehet kialakítani. Tűzvédelmi szempontból a tetőteret építményszintnek kell tekinteni, ha az ott beépített rész a tetőtér bruttó alapterületének 25%-át meghaladja. Az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményei Az építmények tűzállósági követelményeinek meghatározása a tűzállósági fokozat alapján történik, amelyet az építmény szintjeinek száma is befolyásol. A méretezést az OTSZ 5. rész XXV. fejezet és a hozzá kapcsolódó 16. sz. melléklet alapján kell elvégezni. Az alapvető szerkezetek követelményeit az előírás táblázatos formában tartalmazza. Az általános követelményeket tartalmazó táblázatok mellett, számos külön előírásokat tartalmaz az OTSZ különböző építményekre (pl. csarnoképületek, beépített tetőterek) és szerkezetekre. A táblázat szerinti követelmények az egyes szerkezetek tűzvédelmi osztályait és tűzállósági határértékeit írják elő, szükség szerint meghatározva a szerkezettel szemben támasztott füstképződési, illetve olvadékképződési (csepegési) követelményeket is. Az építmény tervezőjének úgy kell kiválasztania az épületszerkezeteket, hogy azok kielégítsék ezeket az előírt tűzállósági követelményeket.

46 6.2.3.2. Tűzszakaszok megengedett területe Az építményekben a tűz terjedésének megakadályozására tűzszakaszokat alakítanak ki. A tűzszakasz az építmény tűzvédelmi szempontból önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek választanak el. A tűzgátló szerkezetek meghatározott ideig ellenállnak a tűz hatásának, ezzel megakadályozzák a tűz átterjedését a szomszédos tűzszakaszokra. Ez alatt az ott tartózkodó személyek kimenthetők, a tűz oltására hatékony intézkedések tehetők. A vegyes rendeltetésű épületek eltérő rendeltetéseit külön tűzszakaszként kell kialakítani, kivéve azon rendeltetési egységeket, amelyek a fő rendeltetés tűzvédelmi követelményrendszerénél magasabb követelmény-rendszert nem támasztanak. Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcsoportokban, amelyekben egyidejűleg legalább 300 liter vagy kilogramm „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolnak, forgalmaznak. Egy épületben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzszakaszok felett egyéb tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzszakasz nem helyezhető el. Egyéb tűzszakaszok egymás felett és egymás mellett is kialakíthatók. A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterületét az esetek döntő többségében az OTSZ 5. rész XXV. fejezet alapján határozhatjuk meg. A tűzszakasz nagysága függ az építmény: rendeltetésétől, tűzveszélyességi osztályától, tűzállósági fokozatától és tűzterhelésétől. Az OTSZ hat csoportban tárgyalja az építmények megengedett tűzszakasz méreteit, amelyekre vonatkozó számszerű adatokat a 16. sz. melléklet táblázatai tartalmaznak, a többszintes lakó és közösségi tűzszakaszokra, a középmagas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok, a magas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok, az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok, a tárolási tűzszakaszok és a csarnoképületek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területeire. A tűzszakaszok megengedett legnagyobb területei növelhetők, amennyiben az adott épülettípushoz felsorolt aktív tűzvédelmi eszközök kerülnek beépítésre. 6.2.3.3. A tűzgátló szerkezetek Egy épületen belül a szomszédos, hozzá technológiailag nem kapcsolódó terektől tűzgátló szerkezetekkel kell határolni: - a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, - a gázmotor tereket, - a 200 m alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellőző gépházakat, valamint - azokat a helyiségeket/helyiségcsoportokat, amelyek kiemelt közcélú rendeltetésű, így kórházak, orvosi rendelők, közcélú energia-ellátást biztosító létesítmények üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmaznak (szünetmentes áramforrás, szerver helyiség, épületfelügyeleti rendszert tartalmazó diszpécser helyiségek). A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folytonosságának elve érvényesüljön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján teljesüljön a tűzállósági fokozat követelményétől függő tűzállósági határértékű védelem. 2

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell elválasztani. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel kapcsolható össze. Az OTSZ „C”–„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó, legfeljebb 2000 MJ/m tűzterhelésű épületekben – 2

47 meghatározott feltételek esetén- megengedi a tűzgátló fal vízfüggönnyel történő helyettesítését. A tűzszakaszok vonalában a lapos- és magastetőn, tetőszinti tűzterjedés elleni gátat kell létesíteni, amely a magastető homlokzati sík elé kilógó szerkezetét is megszakítja. A tűzszakaszok közötti tűzterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán tűzszakaszonként, a tűzgátló szerkezetek vonalában (tűzfalak, tűzgátló falak és tűzgátló födémek előtt) a homlokzati nyíláson kilépő tűzzel szemben a tűzszakasz-határ tűzállósági határérték-követelmény időtartamán belül ellenálló tűzterjedés elleni gátat kell kiképezni. 6.2.3.4. Az építményekre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok egyes részterületekre102 Az OTSZ az építmények általános tűzvédelmi követelményei körében további előírásokat tartalmaz: - a szigetelésekkel kapcsolatos követelményekre, - a nyílászáró szerkezetekre, - fal-, padló- és mennyezetburkolatokra, bevonatokra, - az épületgépészeti és villamos vezetékek beépítésére, - a szellőző berendezésekre, - a fedélhéjazatokra, - a tető felülvilágítókra, - a lépcsőházakra, - a felvonókra, - a hasadó, hasadó-nyíló felületre, - a villamos berendezések és világítások követelményeire, - középmagas, magas épületekre, - a biztonsági világítás és jelekre, - a lakásfunkciójú tűzszakaszokra, - a szállodák szállásfunkciójú tűzszakaszaira, - a gépjárművek tárolására szolgáló helyiségekre, tűzszakaszokra, - a színház, filmszínház funkciójú tűzszakaszokra - áruház, bevásárlóközpont funkciójú tűzszakaszokra, - kórház, rendelőintézet betegellátó funkciójú tűzszakaszaira, - csarnokjellegű tűzszakaszokra vonatkozó általános követelményekre, - a ponyvaszerkezetű építmények tűzvédelmi követelményeire, - a homlokzati tűzterjedési gátak kiképzésére, - a tetőszinti tűzterjedés elleni gátak, osztósávok kialakítására, - a gyakrabban alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági határértékei táblázatok alkalmazására. A fenti szabályozások az OTSZ normaszövegéből megismerhetők, jegyzetünkben ezek közül részletesebben a szellőzések, a világító – és villamos berendezések, valamint a biztonsági világítások – és jelek követelményeivel foglalkozunk. A szellőzés tűzvédelmi létesítési követelményei Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan 102

OTSZ XXV. fejezete

48 automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (vészszellőzés indítása, technológia leállítása) elvégzi. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagból alakítható ki és a belső felület mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát ne okozzon. A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűzszakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. Tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornának legalább C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készülnie, kivéve az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagúak lehetnek. A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B–F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érintkezhet. A mesterséges szellőző-berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél automatikusan záródóan elzárhatóvá kell tenni. Ahol tűzjelző berendezés létesítése kötelező, a beépített tűzgátló csappantyúk tűzjelző által is vezéreltek legyenek. A központi szellőző- és klímaberendezések – ha az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül – a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le. A villamos berendezések és világítások tűzvédelmi követelményei Az „A”–„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a „C”–„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítást kell használni. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat – központilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani. A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú (jelző-mérő, működtető és adatátviteli) kábelrendszerek működőképességét az OTSZ – ben meghatározott esetekben 30, 60 illetve 90 percen át biztosítani kell. Ezeknek a fogyasztóknak a működését tűz esetén legalább az ott meghatározott ideig biztosítani kell. A biztonsági világítás és jelek követelményei Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni: - az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, - a legalább 2 szintes – több lakóegységet tartalmazó – lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú tereiben,

49 - a közösségi épületekben, - az épületek 50 vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, - a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, valamint - ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Ezeken a helyeken – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése] világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg Zárt füstmentes lépcsőházakban, valamint az épületek tömegforgalmi célú helyiségeiben és azok menekülési útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni. Magas épületek, valamint zártfolyosós középmagas épületek menekülési útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról is ellátható. Az építményben a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül – kivéve a családi házakat, a családi ház jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat biztonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelekkel kell felszerelni. A menekülési utakon, minden menekülésre igénybe vehető kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fő feletti befogadó képességű helyiségekben a menekülési útvonalra nyíló ajtóknál menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról. Az építmény, épület menekülési útvonalán legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. Minden menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni. A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete esetén legalább a lépcsők menekülés irányában lévő első lépcsőfokát el kell látni a menekülési útirányt jelző biztonsági jellel. A lépcsőházakban valamennyi szinten az adott szint számát utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni. A lépcsőfokokat a tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épületekben menekülési vezetővonal-jellel kell megjelölni, valamint ott, ahol azt a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel kell tüntetni. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelekkel kell ellátni: - a füstmentes lépcsőházat és az e felé vezető utat, - a folyosók minden kereszteződését minden irányból, - minden irányváltoztatást, - bármilyen szintváltoztatást, - a kötelezően előírt vészkijáratokat, - a menekülésre használható ablakokat, valamint - a szabadba vezető utolsó kijáratot (a mentésben közreműködők számára kívülről is, mely külső jelölés az épületek főbejáratánál elhagyható).

50 A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell. A biztonsági jelek telepítése - a hely sajátosságaitól függően – történhet magasan, középmagasan és alacsonyan. A magasan telepített biztonsági jeleket legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell rögzíteni. A középmagasan telepített biztonsági jelek esetében a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé – szemmagasságban - kell telepíteni. Az alacsonyan telepített biztonsági jelek esetében a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttől kis magasságban a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó megoldásnak megfelelően kell telepíteni. Az OTSZ meghatározza ezek kötelező eseteit. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrendezés) történő időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó menekülési útirány-jelzések működését letakarással, kikapcsolással, leválasztással, vagy bármely más hatásos műszaki megoldással szüneteltetni kell. Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. Az OTSZ meghatározza ezek kiemelt eseteit. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetőek legyenek. Az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetleg szükségessé váló elsősegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket utánvilágító vagy világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. Az OTSZ meghatároz ilyen szempontból kiemelt eseteket. A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás során fontos tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket világító vagy megvilágított módon, biztonsági jelekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal) kell ellátni. Ilyen szempontból kiemelten kell kezelni: - a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezeteit (hő- és füstelvezető, gázzal oltó), - a sprinkler központok bejáratait, a központon belül az egyes kezelő szerkezeteket és azok környezetét, valamint - a tűzoltósági kulcsszéfeket és környezeteit. 6.3. Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények103 6.3.1. A többszintes épületek megközelítését szolgáló utak A tűzoltóság vonulása és működése érdekében – ha arról jogszabály másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat és területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó, 10 000 m -nél nagyobb alapterületű létesítménynél, valamint a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó, 50 000 m -nél nagyobb alapterületű létesítménynél két, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas bejáratot kell – két oldalon – létesíteni. 2

2

103

OTSZ 5. Rész, XXVI. fejezet

51 Olyan tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani, amely megfelel középmagas, magas épületek tűzoltási felvonulási területére és útvonalára vonatkozó egyes kritériumoknak: - a 3000 m – szintenkénti összesített – alapterületet meghaladó áruház, üzlet, vásárcsarnok, szálloda, vegyes rendeltetésű épületek, - a 100 fő vagy azt meghaladó ellátott befogadóképességű szociális otthon, valamint - a 300 fő összes befogadóképességet meghaladó gyermekkorúak oktatási intézményei, kórház, mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyeket ellátó intézmények esetében. Az épületek megközelítését szolgáló utakat, valamint a tűzoltási felvonulási utat és területet elsődlegesen közterületen keresztül kell biztosítani. 2

6.3.2. A tűzoltósági kulcsszéf Az alábbi helyekre, és létesítményekben szükséges a kulcsszéfeket telepíteni, amennyiben azok területén beépített tűzjelző berendezés telepítésre került: - 10000 m2-nél nagyobb alapterületű „A-C” tűzveszélyességi osztályú ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló, és feldolgozó létesítmények esetében, - bármilyen rendeltetésű 30 m feletti közösségi épületben, - a 6000 m2-nél nagyobb alapterületű irodaépületben, - a 10000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületben, logisztikai központokban, - a 10000 m2-nél nagyobb alapterületű műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben, Csak olyan tűzoltósági kulcsszéf alkalmazható, mely rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy a BM OKF magyarországi forgalmazási engedélyével. A kulcsszéfet jól látható módon jelölni kell, úgy, hogy az 10 méterről felismerhető legyen. 6.3.3. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag Az OTSZ az oltóvízre vonatkozóan meghatározza annak intenzitás -és időtartam követelményeit. Az oltóvizet, ha a számított vagy normatív tűzterhelés: - legfeljebb 200 MJ/m2, legalább fél órán, - 200 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m2, legalább, egy órán, - 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2, legalább másfél órán, - 800 MJ/m2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján kell meghatározni (szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete). A követelmények tartalmazzák a vízszerzési helyek kiépítésének, felszerelésének, a kilépő nyomásoknak, valamint az ellenőrzések követelményeit is. 6.3.4. Tűzoltósági beavatkozási központ A tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott létesítményekben tűzoltási beavatkozási központot kell kialakítani. A tűzoltósági beavatkozási központ a létesítmény bejáratánál vagy annak közelében – a tűzoltósággal igazolható módon egyeztetetten – kialakított olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők. A központot tűzgátló épületszerkezetekkel kell leválasztani az egyéb helyiségektől. A központba a tűzoltóság által meghatározott tűzoltó technikai eszközök vezérléseit kell bekötni. 6.3.5. Tűzoltósági rádióerősítő Minden építmény esetében a létesítés során vizsgálni szükséges a kárelhárítás során együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeinek megfelelőségét. Amennyiben a

52 rádióforgalmazás nem vagy nem megfelelő módon biztosított az építményben, az EDR rendszer vonatkozásában beltéri kézi rádiós lefedettséget, azaz 1 m-es beltéri magasságban minimum –85 dBm jelszintet biztosító berendezés kiépítését a beruházónak biztosítania kell. 6.4. A tűztávolság 104 A tűztávolság célja, hogy a tűz átterjedését korlátozza, a tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét biztosítsa, továbbá az épületből menekülő, menekítendő személyek megfelelő, biztonságos helyre való eltávozását és/vagy eltávolítását biztosítsa. Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak. Azon esetekben, amikor a tűzoltóság nem szakhatóság az épületek közötti távolság megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. A tűztávolsággal érintett térrészben szolgáltató, ipari, mezőgazdasági és tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok eltérő tűztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb tűztávolságot kell figyelembe venni. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, ahol a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra, valamint - az OTSZ – ben meghatározott feltételekkel - két olyan épület között, amelyek egymással szembeni homlokzatai beépített automatikus oltóberendezéssel védettek. Egy építési telken belül a szomszédos épületek között nem kell tűztávolságot tartani, ha az épületek a tűzállósági fokozatuk és tűzveszélyességi osztályba sorolásuk alapján a vonatkozó követelményeknek megfelelően egy tűzszakaszban is elhelyezhetők. Ebben az esetben a tűzszakasz területe az érintett épületek alapterületének összege. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tűztávolságot az OTSZ 5. rész XXVII. fejezete és a kapcsolódó melléklete szerint kell meghatározni a tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei között, a szérű, rostnövénytároló és kazal esetén, a tároló silókra, valamint a lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezőgazdasági épületekre. A lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezőgazdasági épületek között szükséges tűztávolságot a jegyzet 9. számú táblázatban szereplő körülmények figyelembevételével kell meghatározni. 6.5. A kiürítés követelményei105 A létesítés során az egyik legfontosabb feladat az építmények kiürítésének biztosítása. Az építményeket, illetve azok tűzszakaszait ezért úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a benntartózkodók a megengedett időtartamon belül eltávozhassanak a veszélyeztetett területről, és az építmény elhagyásával veszélytelen helyre jussanak. Az eltávozást a szabadba, átmenetileg védett térbe, tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba kell biztosítani. Fontos, hogy az átmenetileg védett terekből, illetve tűzszakaszokból biztosítva legyen a menekülők kijutása építményen kívüli szabadtérbe. A menekülési útvonal szükséges szabad szélességét kiürítés számítással kell meghatározni, ami nem lehet kevesebb, mint az alább meghatározott legkisebb szabad szélesség. A menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége – nyílászárók kivételével – az alábbiak: - általános esetben 1,10 m, - mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, - tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében 1,65 m.

104

OTSZ 5. Rész, XXVII. fejezet

105

OTSZ 5. Rész, XXVIII. fejezet

53 A kiürítési előírásoknak két területük van. Egyik a kiürítési útvonalak kialakítására vonatkozó követelmények, a másik a kiürítés időtartamának ellenőrzése. A kiürítési útvonalakra vonatkozó előírások tartalmazzák pl. az ajtókba, lépcsőkbe, a kiürítési útvonalba beépített építőanyagokra, burkolatokra, szélfogókra, lépcsőházakra, vészlétrákra, biztonsági jelölésekre, vonatkozó követelményeket. A helyiségek, tűzszakaszok, építmények, szabadtéri tömegrendezvények kiürítésének megfelelőségét - az OTSZ szerinti kiürítés számítással kell igazolni, vagy - a BM OKF által elfogadott számítógépes szimulációs programmal kell ellenőrizni, mely alapján a BM OKF a kiürítési megoldást jóváhagyhatja. A kiürítés számítása szerint az építmény kiürítésének két szakasza van. Az első szakaszban a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, a második szakaszban a veszélyeztetett tűzszakasz, illetve építmény kiürítése történik. Mind az első, mind a második szakasz kiürítésének az előírt időtartamon belül meg kell történnie. A kiürítés megengedett időtartama a helyiség illetve tűzszakasz jellegétől és tűzállósági fokozatától függ. A kiürítés számítása során az első szakasz időtartamát az útszakaszok hossza és az ajtók átbocsátóképessége alapján, a tűzszakasz, építmény legkedvezőtlenebb helyiségeire (elhelyezkedés, belső kialakítás, eltávolítandó személyek száma) kell meghatározni. A kiürítés második szakaszának számítása során a kiürítési időt az utak hossza, a lépcsők és a szabadba, illetve átmenetileg védett terekbe vezető ajtók átbocsátó képessége alapján kell meghatározni, az építményre vagy az abban lévő legkedvezőtlenebb tűzszakaszra vonatkozóan (az elhelyezkedés, az építészeti kiképzés, az eltávolítandó személyek száma alapján). Az építmény kiürítésére vonatkozó követelmények akkor teljesülnek, ha az útvonalak kialakítására és a kiürítési időtartamokra vonatkozó előírásokat betartják, illetve azt számításokkal igazolják. Külön kitételeket tartalmaz az OTSZ a kényszertartózkodási épületek, illetve a családi napközik kiürítési követelményeivel kapcsolatosan. Sajátos szempontokat kell figyelembe venni a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyekkel kapcsolatos kiürítésre vonatkozó megoldásoknál. 6.6. A számított tűzterhelés meghatározása és a mértékadó tűzállósági követelmények számítása106 A létesítés során tűzvédelmi szempontból azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tervezett épületben, tűzszakaszban milyen tömegű éghető anyag lesz jelen, az éghető anyagokat mekkora területen használják, tárolják, elégésük mekkora „tűzterhelést” okoz. A tűzterhelés az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben. A tűzterhelés függvényében határozzuk meg például, hogy a tűzoltáshoz milyen mennyiségű oltóvizet biztosítunk, a tűzszakasz mekkora alapterületű legyen, a tűzszakasz határon alkalmazhatunk-e vízfüggönyt tűzgátló szerkezetként, az alkalmazott épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményei milyenek legyenek, stb.

106

OTSZ 5. Rész, XXIX. fejezet

54 A fejezet alapján meg lehet határozni az épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményeit, az épületekben tárolt, feldolgozott, forgalomba hozott anyagok jellemzői alapján. A tűzterhelés az alábbi képlettel számítandó: p = pn + ps (MJ/ m2) ahol - p: a tűzterhelés; - pn: az időleges tűzterhelés, az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések (bútor, technológiai berendezés, raktározott anyag, stb.) tömegéből számított tűzterhelési érték; - ps: az állandó tűzterhelés, a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték, - a: az anyagok leégésére vonatkozó tényező (a számított tűzterhelés számításásához). Az időleges tűzterhelés (p ) normatív értékek alapján is meghatározható az OTSZ vonatkozó táblázatában felsorolt épületek és technológiák esetén, ami főképp a tervezés során alkalmazható. n

A tényleges tűzterhelésből kiindulva, az éghető anyagok jellemzőitől, tárolási módjától függően meghatározható a számított tűzterhelés. A számított tűzterhelésből meghatározható az elsődleges tűz várható időtartama, amely alapján - helyi tényezőkkel korrigálva (belmagassági tényező, légellátási tényező, tűzoltási tényező) - ki lehet számítani a tűz várható időtartamát. A tűz várható időtartama alapján a szerkezetek biztonsági és rendeltetési tényezőinek a figyelembevételével meghatározható az egyes épületszerkezetek mértékadó tűzállósági határértéke. 6.7. A hő- és füst elleni védelem107 Az épületekben kialakuló tűzesetek során jelentős hő és füst képződik. Ezek akadályozzák az építmények kiürítését, a tűzoltóság működését, de a hőtől károsodhatnak a tűztől távolabb lévő épületszerkezetek, berendezési tárgyak, a raktározott, tárolt anyagok is. A hő és füstelvezető berendezés feladata tűz alkalmával: - a menekülési utak füstmentességének biztosítása; - az épületszerkezetek és berendezések védelme; - a füst és égésgázok okozta károk csökkentése; - a gyors és biztonságos tűzoltói beavatkozás elősegítése. Az OTSZ – nek e fejezete a hő – és füstelvezetéssel kapcsolatos általános követelményeken túl tárgyalja: - csarnoképületek és csarnok jellegű helyiségek hő- és füstelvezetésére, - lépcsőházak hő- és füstelvezetésére, füstmentesítésére, - a menekülésre számításba vett átriumok, közlekedők és pinceszinti helyiségek hő- és füstmentesítésére vonatkozó követelményeket. A csarnoképületek és csarnok jellegű helyiségek hő- és füstelvezetése azért is fontos, mert tűz esetén a forró füstgázok azonnal a tető szerkezetét károsítják. A hő- és füstelvezető berendezés hatásos nyílásfelülete (a teljesen nyitott állapotban az aerodinamikailag számításba vehető áramlási keresztmetszete) függ:

107

OTSZ 5. Rész, XXX. fejezet

55 -

a csarnok számítási belmagasságától (a padlószint és a tetőfödém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szakasz felezőpontja közötti távolság); - az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magasságától; - az épület rendeltetésétől (méretezési csoport). Az épületet függőlegesen belógó kötényfalakkal füstszakaszokra kell bontani. A kötényfalak gátolják a födém alatt a füst és hő terjedését. A füstszakasz nagysága max. 1.600 m2, hossza pedig max. 60 m lehet. A kötényfalnak a lehető legnagyobb mértékben be kell nyúlnia a csarnok légterébe, igazodnia kell a füstmentes levegőréteg magasságához. A kötényfal anyaga legalább „B” tűzvédelmi osztályú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú legyen. A füstelvezető felületek füstelszívó ventilátorokkal kiválthatóak, az átváltás szerint 1 m2 felület 2 m3/s légteljesítményű füstelszívó ventilátorral helyettesíthető, a füstelszívó ventilátoroknak legalább 400 °C-on 90 percen keresztül működőképesnek kell lenniük. A többszintes épületekben a lépcsőházak hő- és füstelvezetését biztosítani kell. A hő- és füstelvezető szerkezet beépítési helyét zárt, nem füstmentes lépcsőház esetén annak legfelső szintjén, vagy a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon kell meghatározni. A hő- és füstelvezető OTSZ szerinti hatásos nyílásfelülete zárt, nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5 %-a, de legalább 1 m2 legyen. Füstmentes lépcsőházat kell létesíteni ott, ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja. A fejezetben részletesen megtaláljuk a természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházak, az előtér nélkül kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak, és az előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak kialakításának szabályait. A kiürítésre számításba vett közlekedési útvonal hő- és füstelvezetését biztosítani kell. A hő- és füstelvezető nyílásfelülete zárt folyosók (közlekedők) esetén az alapterület 1 %-a, átriumoknál az alapterület 3 %-a, de legalább 1 m2 legyen. Több elvezető nyílás (kürtő) alkalmazása esetén azok szabad keresztmetszete 0,1 m2–nél kisebb nem lehet. A tűzgátló előtér szellőztetésére a helyiség alapterületének legalább 0,5 %-át kitevő keresztmetszetű szellőzőnyílást kell létesíteni. A terepszint alatti padlószintű helyiségek szellőzését úgy kell megoldani, hogy azokon keresztül szükség esetén a keletkező füst közvetlenül a szabadba távozzon. A pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete a helyiség alapterületének 1%-a. A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. Az OTSZ tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a pinceszinten nem kell hő- és füstelvezetést biztosítani. 6.8. Hasadó és hasadó-nyíló felületek108 Jogszabályban meghatározott esetekben (pl. "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeken) hasadó vagy hasadó-nyíló felületeket kell létesíteni. E felületek a robbanásveszélyes helyiségek határoló szerkezeteibe beépítve lehetővé teszik a robbanási túlnyomás levezetését. Közülük a hasadó felületek a túlnyomás hatására tönkremennek, a hasadó-nyílók pedig megnyílással, elfordulással, megbillenéssel teszik lehetővé a túlnyomás levezetését. A felületek mérete a helyiség beépítetlen térfogatának függvénye.

108

OTSZ 5. Rész XXXI. fejezet

56 A hasadó felületek felületnagysága a következő képlettel számítható: Ah = fh × V ahol - Ah: a hasadó felület nagysága, [m2]; - fh : a fajlagos hasadó felületi tényező [m2 /m3], nagysága 0,01-0,2 között változik a helyiség beépítetlen térfogatának függvényében; - V : a helyiség beépítetlen térfogata [m3]. A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása, hasonló: Ahn = fhn × V ahol: - Ahn : a hasadó-nyíló felület nagysága [m2]; - fhn : a fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező [m2/m3], nagysága 0,004-0,15 között változik a helyiség beépítetlen térfogatának függvényében; - V : a helyiség beépítetlen térfogata [m3]. Hasadó - nyíló felületként azok az arra minősített szerkezetek vagy a minősített szerkezeteknek megfelelően kialakított szerkezetek alkalmazhatók, amelyek felületegységre eső súlya 80 kg/m -nél kisebb és megnyílási nyomásuk 1 kN/m alatt van. Hasadó felületként alkalmazhatóak általában a síküvegezett felületek, az üvegvastagság és a befogási méret közötti előírt kapcsolattal, valamint a cementkötésű sík- és hullámlemezek, cserépfedések stb. Az OTSZ követelményeket határoz meg a hasadó – nyíló felülethez kapcsolódóan a másodlagos robbanás elleni védelemmel, a lefúvatás környezetének védelmével, valamint az épületszerkezetekre ható terhelésekre vonatkozóan. 2

2

6.9. A használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok109 A létesítési szabályok mellett a használatra vonatkozó előírások betartása is elengedhetetlen. Az építmények megfelelő szintű tűzbiztonságát csak a kettő együtt tudja biztosítani. A használat tűzvédelmi szabályait az épület használatba vételétől kezdve az üzemeltetés és a technológiák alkalmazása során folyamatosan érvényesíteni kell. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania, több telephely esetén, az egyes telephelyeken kell elhelyezni a tűzvédelmi iratokat. Bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő területen – és környezetben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, gépről, berendezésről, eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem 109

OTSZ 5. Rész XXXII. és XXXIII. fejezetek

57 éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahelyen olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó táblát kell elhelyezni. Közmű nyitó- és zárószerkezetét jól láthatóan meg kell jelölni. Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek esetében a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, egyébként biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi – veszély esetére – az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon kell biztosítani. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. Tűzveszélyes tevékenység Tűzveszélyes tevékenységet (olyan tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással, veszélyes felmelegedéssel jár) tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Tűzvédelmi szempontból fontos, hogy a tűzveszélyes tevékenységet adott helyen állandó jelleggel végzik – e, vagy alkalomszerűen végzik azt. Az állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen (pl. hegesztőműhelyben) szabad végezni. Akkor alkalomszerű a tűzveszélyes tevékenység, ha olyan helyen végzik, amelyiket nem arra kialakított helyen végeznek, de a munka elvégzésére szükség van. Az ilyen tevékenység fokozott tűzveszéllyel járhat, ezért azt előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek írásos megállapítása a munkát elrendelő feladata. A feltételek tartalmát az OTSZ figyelembevételével a helyszíni körülmények alapján kell meghatározni. A szabadban tüzelés is követelményeket támaszt.

tűzveszélyes

tevékenység,

amelyre

az

OTSZ általános

A dohányzás tűzvédelmi szabályai Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat, a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

58 Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. A szállítás és vontatás tűzvédelmi szabályai A veszélyes áruk szállítását elsősorban a szállításra vonatkozó nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai határozzák meg. Az OTSZ előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha a nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó területeken csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki követelmények és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, közúti járművön csak a tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. Az edényeket a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. Az OTSZ szabályokat tartalmaz a rakodás módjára és a járművek jelölésére vonatkozóan. A raktározás és tárolás tűzvédelmi szabályai Az OTSZ vonatkozó előírásai közül az alábbiakat tartjuk a legfontosabbaknak: Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – főszabályként – nem tárolható. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. A 200 m feletti üzemi és tároló helyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. 2

A tűzoltási út, terület és egyéb utak A létesítmény közlekedési és tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.

59 Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – az OTSZ - ben meghatározott szélességű közlekedési utakat kell biztosítani az előírt megjelöléssel. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat –, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. Az épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok – az építési termékek és biztonsági jelek kivételével – az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el. Füstmentes lépcsőházban – a biztonsági jelek kivételével – nem helyezhető el éghető anyag, installáció, dekoráció, szőnyeg, falikárpit. A menekülésre számításba vett közlekedőkben, lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B–F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, valamint amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható. Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, - a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő - fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. A kéményt közvetlen élet – vagy tűzveszélyesnek kell tekinteni, ha110: - az nem megfelelő tömörségű, - nem megfelelő állékonyságú, - a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túl tartósan visszaáramlik, - a ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén a szurokréteg lerakódott, - a szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél a szikrafogó hiánya az EF tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E-F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermék-elvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül, - az olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm,

110

347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról

60 - az olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el, - nem megfelelően van rögzítve az összekötő elem, vagy - nem zárható a tisztítónyílás. Ilyen esetekben a kéményseprő közszolgáltatás jelzése alapján a tűzvédelmi hatóság intézkedik. Tüzelő-, fűtőberendezések Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A gyártó, illetve a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles írásban meghatározni a tüzelő-, a fűtőberendezés biztonságos használatára vonatkozó követelményeket. Az üzemeltető, illetve a berendezés kezelésével megbízott, köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre bízható. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezéshez a meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. A szellőztetés tűzvédelmi használati követelményei Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlétével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni, akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezető is igénybe vehető. Hő- és füstelvezetés A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint eltérő rendelkezése hiányában félévente kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani, amiről az üzemeltető köteles gondoskodni. A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, karbantartásáról naplót kell vezetni. A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni, ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, valamint 5 évente. A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni és azt írásban rögzíteni kell, valamint a tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó

61 önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben magyarul és szükség szerint idegen nyelven. A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A csatornahálózat tűzvédelme Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. Gépi berendezés Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos, “C” tűzveszélyességi osztályú helyeken csak a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő erőés munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűzvagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, megfelelő korlátozó berendezést kell alkalmazni. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. A tűzveszélyes gépeket a gyártó, forgalmazó, a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni. Villamos berendezés A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Az üzemeltető köteles gondoskodni a villamos berendezések és hálózatok időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatáról. Tűzjelző és oltóberendezés A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak tervezett kikapcsolását előzetesen, illetve 48 órán belül el nem hárítható meghibásodását a tűzoltósági ügyeletnek azonnal be kell jelenteni. A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes állapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karbantartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető kötelessége. Építményekben a kialakított tűzoltósági rádióerősítőt az üzemeltetőnek állandóan üzemképes állapotban kell tartania. A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban és a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. Tűzoltó készülék, felszerelés A létesítményekben - a lakás célját szolgáló épületek, épületrészek kivételével - legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas, szabványos tűzoltó készüléket kell elhelyezni: a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után; b) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c)-e) pontban foglaltak szerint;

62 c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként; d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként; e) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a – falitűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény kivételével – tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m – talpmagasság – akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt utánvilágító vagy világító biztonsági jellel kell megjelölni. A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot a vonatkozó előírások szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha az előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az, nem tekinthető üzemképesnek. Lakó- és szállásépületek A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást magában foglaló lakóegységnél az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat és a tűz esetén követendő magatartás szabályait, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad. Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el, továbbá ott a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélkül nem üzemeltethető. A közlekedőkön, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, amennyiben a menekülési útvonalat nem szűkítik le, illetve éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok – az építési termékek és biztonsági jelek kivételével – az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás, stb.), illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, diszkó, koncert, stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni, és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.

63 A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások főbb tartalmi követelményeit az OTSZ meghatározza. A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őrizni. Az ipari, kereskedelmi, illetve mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni és azt, előzetesen, tájékoztatás céljából az illetékes I fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. Szabadtéri rendezvények Szabadtéri rendezvény területéről a gyors és biztonságos menekülés érdekében menekülési lehetőséget kell kialakítani, ezeket – napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén legalább 1200 x 600 mm méretű világító vagy utánvilágító – biztonsági jelekkel jelölni kell oly módon, hogy a nézőközönség számára kialakított terület bármely pontjáról legalább egy jelölés látható legyen. A rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett nézőközönség számára kialakított terület bármely pontján hallható legyen. A szabadtéri rendezvény területén a várható nézőközönség létszámát figyelembe véve kell az előírt menekülési lehetőségeket (közlekedőt, járdát, lépcsőt, rámpát, lehajtót) biztosítani. A szabadtéren tartandó rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles az OTSZ – ben meghatározott szempontok szerint írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 30 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. A szabadtéri rendezvény területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A közönség közlekedésére, eltávozására kijelölt útvonalat a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével számítás alapján kell méretezni. A helyszín és a tervezett létszám ismeretében a területileg illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője köteles állni. A 20 000 m alapterületet meghaladó szabadtéri rendezvények szervezőinek irányítási pontot kell létrehozni. A szabadtéri rendezvények területén telepített kivetítőkön tájékoztatást kell adni a rendezvény területének menekülési útvonalairól. Az OTSZ meghatározza az ülőhelyek rögzítését, a kiürítési útvonalak hosszának korlátozását, a lépcsők, közlekedők legkisebb szélességét, a biztonsági személyzet számát, a rendezvény területén készenlétben tartandó tűzoltó készülékek teljesítményét és darabszámát. 2

A járművek tűzvédelme A járművön a vonatkozó jogszabály szerint tűzoltó készüléket kell elhelyezni, ami állandóan hozzáférhető és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt alkalmas legyen. A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat, erre a célra nyílt lángot használni tilos. A járó motorú jármű üzemanyagtartályába, valamint a jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyagot tölteni nem szabad. Gépjárművet épület kapualjában – a családi házak kivételével – nem szabad tárolni. Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt

64 lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el: cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén – - talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas terekben, - olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, - ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. E tilalom alól kivételek a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel ellátott járművek. Az ilyen terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni. Sűrített földgáz üzemanyag esetén nem helyezhető el a jármű tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, valamint ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. A mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok Az OTSZ mezőgazdaságra vonatkozó előírásai a tűzveszélyt jelentő területek szabályozását tartalmazzák, ezek különösen: - az aratás (tűzveszélyes termény betakarítása); - a szérű, rostnövénytároló, kazal; - a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai; - a mezőgazdasági erő- és munkagépek; - a terményszárítás. Ajánlott irodalom • 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról • 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről • 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról • 22/2009. (VII. 23.) ÖM. rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról • 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról • 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. • 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól • 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól

65 III. Szolgálati ismeretek A fejezet célja és tartalma A vizsgázó információt szerezhet az alapvető szolgálati ismeretekről, a katasztrófavédelmi hivatásos állományúak jogairól, kötelességeiről, a tűzoltósági – és más katasztrófavédelmi gyakorlatok rendjéről a tűzoltást, műszaki mentést segítő tervekről, a tűzoltás, műszaki mentés megszervezéséről, a tűzoltás alapvető szakmai szabályairól, valamint a tűzoltás, műszaki mentés során alkalmazható veszélyes anyag információs forrásokról. 1. A katasztrófavédelem irányítása A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: -

országos illetékességgel működő központi szerv,

-

a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek,

-

helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. 1.1. A központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF), amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttműködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentőszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ felelős testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). A BM OKF főigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. A BM OKF főigazgatójának feladatai az alábbi jogkörökhöz kapcsolódóan csoportosíthatók. központi irányítási és felügyeleti jogkör - javaslatot tesz a BM OKF főigazgató-helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, - gyakorolja a munkáltatói jogokat a BM OKF állományába tartozó személyek felett. katasztrófa-elhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkör - biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket, - javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (jelenleg: belügyminiszter) részére a katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő jogszabályok megalkotására, - kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, - végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységet, - a belügyminiszter irányításával közreműködik a katasztrófák várható

66 -

következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben, felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért, meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét. ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat, biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, együttműködik az egyéb országos szervek ágazati katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezeteivel, gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében.

1.2. A területi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok). Az igazgatóságok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként járnak el, ellátják a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat. Ellátják az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzik a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. 1.3. A helyi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek (65 db), amelyek illetékességi területükön ellátják a helyi szintű katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. I r á n y í t á s i h atáskörük a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területükön működő tűzoltó - parancsnokság(ok)ra. A kirendeltség-vezető, vezetői beosztásában tervezési, szervezési, információgyűjtési, koordinálási, irányítási, értékelési, kapcsolattartási, együttműködési és tájékoztatási feladatokat lát el, szolgálati elöljárója felé jelentési kötelezettséggel tartozik. Munkáját egy- egy polgári védelmi, tűzoltósági és iparbiztonsági felügyelő segíti. A tűzoltó-parancsnokságok tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló működési és illetékességi területtel rendelkeznek. Irányítási hatáskörük a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területükön működő tűzoltó őrs-(ök)-re. A tűzoltóparancsnok az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség közvetlen alárendeltségében, önálló felelősségi körben irányítja a tűzoltó-parancsnokság tűzoltási és műszaki mentési, valamint a polgári védelmi szakterületéért felelős állományát, a katasztrófavédelmi megbízottak tevékenységét, valamint a tűzoltó (katasztrófavédelmi) őrsöket. A tűzoltó-parancsnokságok állományában (alárendeltségében) szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi megbízottak polgári védelmi, tűzoltósági, iparbiztonsági és hatósági feladatokat látnak el, emellett összefogják a polgármesterek és a közbiztonsági referensek

67 tevékenységét. Feladatkörükhöz tartozik az is, hogy a járási helyi védelmi bizottságok elnökeinek munkáját segítsék, védelmi tervrendszereket dolgozzanak ki, azokat napra készen tartsák, és a helyi védelmi bizottságok döntéséhez szükséges szakmai előkészítő munkát elvégezzék. Helyi szinten képviselik a katasztrófavédelem szervezetét, szorosan együttműködve a társhatóságokkal. A járási katasztrófavédelmi megbízottak meghatározott ügyfélfogadási rend szerint állnak a lakosság rendelkezésére. 2. A katasztrófavédelem hivatásos állományú tagja kötelezettségére, szolgálatellátására, magatartására vonatkozó általános szabályok 2.1. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú köteles - feladatát a katasztrófavédelem szervezetében meghatározott függelmi viszonyok rendszerében teljesíteni, - gondoskodni a rábízott felszerelések, eszközök rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról, védelméről, közvetlen környezete rendjéről, tisztaságáról, - fokozott gondossággal és ésszerű takarékossággal bánni a rábízott és a szolgálati tevékenységhez kapcsolódó anyagi javakkal, minden törvényes eszközzel megakadályozni annak károsodását, pazarlását, - tiszteletben tartani munkatársai és beosztottjai emberi méltóságát, - szolgálati, munkaköri, szakmai feladatait beosztásának megfelelően, a legjobb tudása szerint ellátni, - az esküjében, fogadalmában vállalt, jogszabályokban, munkaköri leírásában előírt, valamint az elöljárói által meghatározott utasítást teljesíteni, - a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a valóságnak megfelelően jelenteni, - a szolgálat ellátásához, az esküjében, fogadalmában vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezni és fenntartani, melyhez a munkáltató segítséget nyújt, - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó alaki szabályokat betartani, - a szolgálati feladatainak ellátása során hivatali, ügyeleti, készültségi, készenléti és készenléti jellegű szolgálatot teljesíteni. 2.2. A szolgálati elöljáró kötelességei A Szolgálati elöljáró irányítja, vezeti, szervezi, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és alárendeltjei munkáját, megadja a feladatok ellátásához a szükséges információkat, figyelembe veszi és mérlegeli az alárendeltek javaslatait, biztosítja a munkavégzés feltételeit. A szolgálati elöljáró hatáskörében: - megismeri, beosztottjaival megismerteti, betartja és betartatja a szolgálati viszonyra, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységére, működésére vonatkozó jogszabályokat, egyéb előírásokat, megteszi a szükséges intézkedéseket a kiemelkedő munkát végzők elismerésére és a fegyelmezetlenséget elkövetők felelősségre vonására, - szervezi, irányítja, ellenőrzi alárendeltjei munkáját, megteremti a szolgálat ellátásának feltételeit, meghallgatja és mérlegeli alárendeltjei javaslatait, - biztosítja a szolgálati érdek mindenkori érvényesülését, - fellép a hivatásos katasztrófavédelmi szerv mint szervezet és mint munkahely, továbbá az alárendeltjei jogainak és jogos érdekeinek védelmében, - megismeri és figyelemmel kíséri közvetlen alárendeltjei személyiségét, képességeinek, adottságainak, emberi tulajdonságainak változását, munkáját befolyásoló körülmények

68 alakulását, megteszi a szükséges intézkedéseket a szolgálatellátás terén jelentkező hátráltató tényezők csökkentésére, - személyes helytállásával pozitív példát mutat a szolgálati feladat ellátásában, a fegyelmezett magatartásban, a szakmai ismeretek elsajátításában, valamint a társadalmi elvárás szerinti erkölcsi normák betartásában, - mindenkor tiszteletben tartja alárendeltjei személyiségi jogait és emberi méltóságát, - elöljárói tevékenysége során nyomon követi az irányítása alá tartozó szervezet létszámát, eszközeit, felszereléseit, azok állapotát, használhatóságát, és törekszik a szervezet optimális működtetésére, - gondoskodik a vezetése alá tartozó szervezet objektumai tekintetében a szükséges felülvizsgálatok elvégzéséről, az állagmegóvásról, - intézkedik a vezetése alá tartozó szervezeti egységek épületeinek körletrendjéről, objektumainak szükség szerinti őrzéséről, a helyiségek rendeltetésszerű használatáról és tisztán tartásáról, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv elhelyezési objektuma környezete összképének, tisztaságának javítása érdekében végrehajtható tevékenységekről, valamint a napirend meghatározásáról, - intézkedik a szervezet tulajdonában lévő szerek, felszerelések, eszközök védelméről, állapotuk megóvásáról, rendeltetésszerű használatukról, lehetőségei szerint gondoskodik a technika korszerűsítéséről, - intézkedik a továbbképzés, önképzés, számonkérés folyamatos végrehajtásáról, az ezekre vonatkozó feltételek megteremtéséről, - intézkedik a katasztrófavédelmi hivatásos állományú lakóhelyének, tartózkodási helyének, elérhetőségének nyilvántartásáról, annak naprakészen tartásáról, - intézkedik a szolgálati okmányoknak az iratkezelési szabályok szerinti kezeléséről, elhelyezéséről úgy, hogy azok a nap 24 órájában - valamennyi szolgálati csoport okmányai vonatkozásában - ellenőrzéskor rendelkezésre álljanak és naprakészek legyenek. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú szolgálati feladatainak ellátásához az elöljárójától tájékoztatást kérhet, annak kérdést tehet fel. Az elöljáró a kért információkat biztosítja, és a szükséges felvilágosítást megadja. 2.3. Az alárendelt jelentési kötelezettsége A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a tűzesetekkel, műszaki mentésekkel, katasztrófavédelmi és polgári védelmi ügyekkel összefüggő intézkedéséről, megfigyeléséről és a mások által közöltekről köteles elöljárójának jelentést tenni. A szóban tett jelentést az elöljáró utasítására az alárendelt köteles írásba foglalni. A jelentést tevő felelősséggel tartozik a jelentés valóságtartalmáért. Az alárendelt a közvetlen szolgálati elöljárónak szóban jelenti - a szolgálati feladat, utasítás végrehajtását, a végrehajtást gátló körülményeket, - kitüntetését, jutalmazását, ha azt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta, - ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az általa végzett tevékenységet ellenőrizte az arra jogosult elöljáró, - a szabadságról történt bevonulását, - balesetét, megbetegedését, felgyógyulását, amennyiben a jelentésre kötelezett személyt egészségi állapota korlátozza a jelentés megtételében, akkor meg kell tennie minden tőle elvárható intézkedést az értesítés érdekében, - ha tartózkodási helyét nem a szolgálatellátás érdekében vagy a szolgálati elöljáró utasítására vagy lakóhelyét a szolgálati időn kívül tartósan elhagyja,

69 -

ha elháríthatatlan külső ok miatt a szolgálati vagy vezénylési helyén az előírt időben nem tud megjelenni.

Az alárendelt a közvetlen szolgálati elöljárónak írásban jelenti - családi állapotának változását, - ha ellene büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, továbbá annak lezárását, - lakhelyének, elérhetőségének változását. Az alárendelt szolgálati időben a közvetlen szolgálati elöljárónak haladéktalanul, de legkésőbb szolgálatának letelte előtt, szolgálati időn kívül az eseményt követő szolgálati napon jelenti a jogszabály által előírt jelentési kötelezettség alá eső változásokat, továbbá - a változástól számított 8 hivatali munkanapon belül - írásban a személyügyi nyilvántartás adatkörébe tartozó adataiban bekövetkezett változásokat. 2.4. A jelentkezés, jelentés rendje Az alárendelt az alábbi tisztségeket, beosztásokat betöltők felé jelentkezik és a szolgálati, szakmai elöljáró által kért információkat jelenti: - a köztársasági elnöknek, - a miniszterelnöknek, - a belügyminiszternek, - a Belügyminisztérium államtitkárának, - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának (a továbbiakban: BM OKF főigazgatója), főigazgató-helyettesének, ügyeletes főigazgatójának, az országos tűzoltósági főfelügyelőnek, az országos polgári védelmi főfelügyelőnek, az országos iparbiztonsági főfelügyelőnek, - a területi jogállású katasztrófavédelmi szerv igazgatójának, igazgató-helyettesének, - az állományilletékes parancsnoknak és helyettesének, - az elöljáró által ellenőrzésre feljogosított katasztrófavédelmi hivatásos állományúnak, ha azonos vagy magasabb rendfokozatú. Az elöljárónál a szerv vezetője és annak beosztottjai jelentkezni kötelesek. Az alárendelt a szolgálati elöljárónál, feljebbvalónál köteles jelentkezni és szükség esetén jelentést tenni, az elöljárónak, feljebbvalónak az általa kért információt megadni. A jelentkezés alkalmával az alárendelt jelenti vezetéknevét, rendfokozatát, beosztását, és röviden azt, amit elöljárója tudomására akar hozni. Ünnepi rendezvény, állománygyűlés vagy parancsnoki értekezlet kivételével jelentkezéskor, jelentéskor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha az elöljáró ismeri a jelentőt vagy a jelentkező személyt. Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben fogadja az ellenőrzést végző személyt. A felettes szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője jelentkezik, ha az ellenőrző nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felettes szervtől érkező katasztrófavédelmi hivatásos állományú jelentkezik, ha alacsonyabb beosztású és rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője. Az elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket vagy az alacsonyabb rendfokozatúakat a név ismeretében a megszólított személy számára egyértelműen vagy vezetéknevükön és rendfokozatuk megnevezésével, férfiak esetén az „úr”, hölgyek esetében az „asszony” vagy „kisasszony” szóval, a név ismeretének hiányában rendfokozatával és az „úr”, „asszony” vagy „kisasszony” szóval szólítják meg. Ha a hölgyek családi állapotát, nevét nem ismerik, akkor az „úrhölgy” megszólítás is alkalmazható. Az alárendeltek az elöljáróikat a beosztás vagy rendfokozat és az „úr”, „asszony”, „kisasszony”, „úrhölgy” megszólítással szólítják meg. Az elöljárók és feljebbvalók, valamint az alárendeltek - amennyiben nem ismerik egymást és egyértelműen nem állapítható meg legalább a rendfokozat - szolgálati érintkezés alkalmával a nem ismert

70 információk beszerzése érdekében tisztázzák az érintett katasztrófavédelmi hivatásos állományú megszólítását. A kezdeményező fél bemutatkozása (név, rendfokozat, beosztás) után a megszólított személy mutatkozik be. További szolgálati érintkezés az elöljárói, feljebbvalói viszonyoknak megfelelően történik. A távollévő elöljárót, feljebbvalót vagy alárendeltet vezetéknevével és rendfokozatával, ennek ismerete nélkül a vezetéknévvel és az „úr”, „asszony”, „kisasszony”, „úrhölgy” megszólítással kell mások előtt megnevezni. Távbeszélőn történő érintkezés alkalmával először a hívást fogadó, majd a hívó fél köteles a nevét és rendfokozatát közölni, ezt követően amennyiben jelentkezési kötelezettség áll fenn, úgy azt az arra kötelezettnek kell teljesíteni. Az ügyeleti, kapuügyeleti szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú vagy a szolgálati csoport parancsnoka az érkező elöljárónak - amennyiben az aznapi szolgálat kezdete óta először találkoznak - jelenti a napi eseményeket, továbbá az elöljáró által kért információkat. A híradó szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú jelentkezés céljából nem hagyhatja el a híradóhelyiséget. Az ügyeleti szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú a kívülről érkező hívások fogadásánál szolgálati helyének megnevezését, napszaknak megfelelő köszöntést, elöljárói, feljebbvalói viszony esetén jelentkezést köteles végrehajtani. 2.5. A katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjának magatartása szolgálatban és szolgálaton kívül A katasztrófavédelem hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: hivatásos állományú) a szolgálatellátásra a meghatározott időben, pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta öltözetben, ápoltan köteles megjelenni. A hivatásos állományú - beosztására való tekintet nélkül - köteles másokkal szemben a társadalmi együttélési és udvariassági szabályokat betartani. A hivatásos állományú hivatali, ügyeleti, készenléti, készenléti jellegű és készültségi szolgálati ideje alatt, tudatállapot-módosító szert (különösen alkoholt, bódító szert), nem fogyaszthat, azok hatása alatt szolgálatba nem léphet. A hivatásos állományút fegyelmi felelősség terheli, ha önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát. Ha az ittas állapot, vagy gyógyszeres kezelés miatti bódult állapot a szabadidőben történt berendelés közlése előtt alakult ki, a fegyelmi felelősség nem állapítható meg. A hivatásos állományú a szolgálatellátás ilyen akadályát köteles jelenteni. A k hivatásos állományú a szolgálat ellátásához nem szükséges tárgyakat, vagyoni értéket képviselő okiratokat szolgálati helyére csak saját felelősségére viheti. Ezek használata csak a szolgálati elöljáró engedélyével és az általa meghatározott időben és módon történhet. A rábízott szolgálati okmányokat köteles megőrizni és azokat az előírások szerint kezelni. A hivatásos állományú a rendelkezésére bocsátott szolgálati rádiótelefont kizárólag szolgálati ügy intézésére használhatja azzal, hogy rendezvényen a rádiótelefon használatához az elöljárója előzetes engedélyét kell kérnie. A magántulajdonú rádiótelefon szolgálati idő alatt nem használható: a) a szervezetnél végrehajtott ellenőrzés során, b) értekezletek, hivatalos ünnepségek alkalmával, c) szolgálatváltáskor, képzések ideje alatt, d) gyakorlatok, helyismereti foglalkozások során, e) tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófa-elhárítási és felszámolási tevékenység, valamint riasztás, vonulás közben, kivéve, ha a rendszeresített hírközlő eszközök egyike sem használható, és az információcsere elmaradása beláthatatlan következményekkel járna,

71 f) egyéb, a szolgálati elöljáró által meghatározott esetben. A hivatásos állományú meghatározott esetekben a magántulajdonú rádiótelefonját kikapcsolt vagy néma üzemmódú állapotban - saját felelősségére - magánál tarthatja. A helyszíni műveletirányító, a gyakorlat vezetője a d)-f) pontokban meghatározott esetekben eltérést engedélyezhet. 2.6. Ruházat viselésének rendje Az egyenruha viselésére jogosult vagy kötelezett katasztrófavédelmi hivatásos állományú rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati és felszerelési cikket viselhet. A készenléti jellegű beosztás ellátása során engedélyezett öltözetet az állományilletékes parancsnokhatározza meg. A készenléti állományba tartozó egyenruhás ruhanormába sorolt hivatásos állományú - a társasági öltözet viselésének esetét kivéve szolgálati ideje alatt ékszert nem viselhet. Társasági öltözet viselése esetén gyűrűt, továbbá nem látható helyen egyéb ékszert viselhet. A készenléti állományba nem tartozó egyenruhás normába sorolt hivatásos állományú - a hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kivételével - szolgálati ideje alatt nem fedett testfelületén divat- és testékszert nem viselhet. A hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú ékszert a munkavédelmi szabályok figyelembevételével hordhat. A vegyes vagy polgári ruhás ruhanormába sorolt hivatásos állományú vagy az engedély alapján polgári ruhát viselő egyenruhás normába sorolt hivatásos állományú öltözetének ápoltnak, kulturáltnak, a testülethez méltónak kell lennie. A készenléti jellegű beosztást ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományúak elhelyezési objektumon belüli szolgálati öltözetére az alábbi előírások vonatkoznak: a) a szolgálati elöljáró engedélyezheti eltérő cipő és zokni viselését, b) póló viselése az elhelyezési épületen belül engedélyezett, c) szabadban végrehajtásra kerülő szerelési és más gyakorlat során (amennyiben ezt az időjárási viszonyok lehetővé teszik) az öltözet: gyakorlónadrág derékszíjjal, a szolgálati elöljáró által meghatározott felsőruházat, sisak, mászóőv, védőcsizma, munkavédelmi kesztyű, d) szabadban végrehajtásra kerülő, zárt térre irányuló, illetve légzőkészülék használatával végrehajtott szerelési gyakorlatkor a teljes védőfelszerelés használata kötelező, e) gyakorlatok, valamint helyismereti foglalkozás tartása esetén a gyakorlatvezető, szolgálati elöljáró engedélyezheti az egyéni védőeszközök közül a bevetési ruha viselésének mellőzését abban az esetben, ha a gyakorlaton résztvevők ruházata egységes. Tűzesethez, káresethez történő riasztáskor rendszeresített védőöltözet alatt viselhető ruházatról a munkavédelmi, egészségügyi szempontok figyelembevételével az állományilletékes parancsnok határoz. A hivatásos állományú olyan ápolt hajat és bajuszt viselhet, amely a védőfelszerelések és eszközök használatában nem akadályozza. Egyenruhás normába sorolt készenléti jellegű beosztást ellátó hivatásos állományú szakállt nem viselhet, kivéve, ha beosztásából adódóan, szolgálati feladatainak ellátása során nem használ légzésvédelmi felszerelést és ezt a szolgálati elöljáró engedélyezi. Vegyes ruhás ruhanormába sorolt katasztrófavédelmi hivatásos állományú részére rövid, ápolt szakáll viselését a szolgálati elöljáró engedélyezheti, ha a katasztrófavédelmi hivatásos állományú életvédelmi felszerelések használatára szolgálati feladatainak ellátása során nem kötelezhető.

72 3. A tűzoltást és műszaki mentést segítő tervek 3.1. A tűoltási és műszaki mentési terv fogalma, főbb tartalmi követelményei A tűoltási és műszaki mentési terv (a továbbiakban: TMMT) a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges tűzoltói erő, eszköz szükségletet tartalmazó, tűzoltást és műszaki mentést segítő terv, mely az adott létesítmény, terület mentő-tűzvédelmi szempontból legfontosabb adatait tartalmazza, rajzzal és szöveggel kiegészített formában. A tűzvédelmi szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre, területekre, valamint – a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló Korm. rendeletben meghatározott – veszélyes katonai objektumokra az emberi élet és a vagyon védelme érdekében TMMT-t kell készíteni. A TMMT készítésére történő kijelölésnél a hivatásos tűzoltóságnak figyelembe kell venni: - mélyépítési létesítmények esetén a talajszint alatti helységek számát és azok befogadó képességét, - lakóépületek esetén az épületben életvitel szerűen élők számát, - közösségi épületek esetén az épület nemzetgazdasági, kulturális jellegét és befogadó képességét, - ipari épületek, területek esetén azok veszélyességi besorolását, a gyártott, felhasznált, tárolt anyagok veszélyességét és mennyiségét, - honvédségi építmények esetén azok speciális jellegét, a honvédelem rendszerében betöltött kiemelt szerepét, - tárolási épületek, területek esetén a tárolt anyagok veszélyességi besorolását és mennyiségét. A TMMT-re kötelezett létesítmények, területek körét és a TMMT részletes tartalmi, formai követelményeit a főigazgató határozza meg. A TMMT elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás hatóság által meghatározott időpontig történő teljesítéséért a kötelezett létesítmény, terület vezetője a felelős. A TMMT készítéséért a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság felelős. Az elkészített TMMT-t a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság parancsnokának javaslatára az illetékességi terület szerinti katasztrófavédelmi igazgató hagyja jóvá. A szomszédos megye közigazgatási területére elhelyezkedő településeken található létesítményekre készített TMMT csak az érintett település szerinti katasztrófavédelmi igazgató egyetértésével hagyható jóvá. A TMMT készítője a jóváhagyott TMMT-t, a jóváhagyást követően 8 munkanapon belül megküldi az érintett katasztrófavédelmi szerv, valamint az érintett tűzoltóságok részére. A TMMT-k naprakészen tartásához szükséges adatok biztosítása a TMMT készítésére kötelezett létesítmény vezetőjének feladata. A TMMT-t érintő adatokban történt változást a létesítmény vezetője köteles 15 munkanapon belül a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság részére megküldeni. A jóváhagyott TMMT alapján a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság egyszerűsített TMMT-t készít, melyet a parancsnok hagy jóvá. Az érintett tűzoltóság az egyszerűsített TMMT egy-egy példányát a tűzoltóság gépjárműfecskendőin helyezi el. 4. A hivatásos tűzoltó -parancsnokságok részére tartandó szakterületi gyakorlatok rendszere, szervezése A hivatásos tűzoltó – parancsnokságok (a továbbiakban: HTP-k) a mentő-tűzvédelmi feladataik biztonságos és hatékony végrehajtása, valamint az állomány szerelési készségének

73 szinten tartása és fejlesztése érdekében BM OKF főigazgatói intézkedésben111 meghatározott gyakorisággal gyakorlatokat kell tartaniuk. A gyakorlatok sikeres végrehajtása érdekében a gyakorlatokról éves gyakorlattervet kell készíteni. Az éves gyakorlatterv tartalmazza a gyakorlatok helyét (létesítmény neve, címe), típusát és pontos idejét (naptári nap, óra, perc). A gyakorlatterv elkészítéséért a tűzoltóság parancsnoka a felelős és az egyes gyakorlatok részletes tervét a tűzoltóság parancsnoka hagyja jóvá. A gyakorlatok során a vezetői és a végrehajtó állománynak az elméletben elsajátított ismeretanyagot kell begyakorolnia. A gyakorlatokat úgy kell tervezni és végrehajtani, hogy azok során az állomány megfelelő ismeretet, jártasságot, illetőleg készséget szerezzen. A gyakorlatok tervezésénél, végrehajtásánál a tűzesetek és műszaki mentések tapasztalatait is hasznosítani kell. A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint a gazdálkodó szerveknek a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni. A gyakorlatok célja a HTP állományára vonatkozóan: - az elméleti képzésen elsajátított ismeretek begyakoroltatása, kiegészítése; - a szerelési készség fejlesztése; - a kisgépek, speciális műszerek és védőfelszerelések, valamint a különböző járműtechnikák működtetésének, kezelésének gyakorlása; - a működési területen nyilvántartásba vett, Tűzoltási Műszaki Mentési Tervvel rendelkező létesítmények dokumentációiban foglaltak megismerése; - a határozott, magabiztos, magas fokon szervezett beavatkozásra való felkészítés; - a tűzeseteknél és műszaki mentéseknél előforduló rendkívüli körülmények közötti (füst, égéstermék, mérgező gőzök-gázok, hősugárzás stb.) feladatellátás szimulálása; - a szervező és irányító parancsnoki állomány gyakorlatszerzése a társszervekkel való együttműködés, valamint a közös beavatkozás begyakorlása a magasabb szintű irányítás különböző formáiban. A gyakorlatok fajtái: - vezetési gyakorlat; - szerelési gyakorlat; - tűzoltótechnika kezelői gyakorlat; - helyismereti gyakorlat; - szituációs begyakorló gyakorlat; - ellenőrző gyakorlat; - vezetési törzsgyakorlat; - tűzoltási gyakorlat; - katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat. Azon gyakorlatok esetében, amelyeken tűzgyújtás is történik, a gyakorlattervet - a hatályos környezetvédelmi jogszabályok alapján - a környezetvédelmi hatósággal egyeztetni, illetve engedélyeztetni kell. A gyakorlatok a létesítmény termelését, munkáját csak a szükséges mértékig és ideig akadályozhatják. A gyakorlat rádióforgalma a tűzoltás és műszaki mentés rádióforgalmát nem zavarhatja, nem befolyásolhatja. A gyakorlat befejezése után, illetve a tűzoltási gyakorlat megkezdése előtt, a vízforrások üzemképességéről és az egyéb oltóanyagok elérhetőségéről meg kell győződni. 111

33/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kiképzési Szabályzatának kiadásáról.

74 A gyakorlatvezető, vagy a gyakorlat ellenőrzője a gyakorlatot köteles leállítani, ha: - a végrehajtók nem a kapott utasításnak megfelelően avatkoztak be; - a végrehajtók a gyakorlat alkalmával olyan hibát követnek el, ami a valóságos esetben élet-, tűz- vagy robbanásveszélyt okozna; - a gyakorlat végrehajtása közben baleset történt, - a résztvevő rajokat, KML-t, káreseményhez (tűzoltás, műszaki mentés) riasztják. A leállított gyakorlatot maximum egy hónapon belül meg kell ismételni és az ismételt gyakorlatot ellenőrizni kell: - amennyiben azt a HTP szervezte, az Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelőségéről kijelölt személynek; - amennyiben az Igazgatóság szervezte, a BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőségről kijelölt személynek. A gyakorlatokat a befejezésük után a helyszínen szóban értékelni kell a beosztásoknak megfelelő differenciálással. Írásban kell értékelni a gyakorlatot, ha annak tapasztalatai feladatok meghatározását igénylik. A gyakorlat írásos értékelését, megállapításait csatolni kell a gyakorlattervhez. Az értékelés terjedjen ki: - a riasztási fokozat(ok) megválasztására; - a vonulásra; - a felderítésre; - a tűzoltásra, műszaki mentésre, szükség szerint annak részfeladataira; - az irányítás szervezésére; - az oltóanyag biztosítására; - a külső és a belső hírforgalomra; - a beosztottak magatartására, aktivitására, szerelési tevékenységére; - beavatkozáshoz kapcsolódó egyéb feladatok végrehajtására; - a baleseti és munkavédelmi előírások betartására; - a kapcsolatos tervek szakszerűségére és hatékonyságára. A gyakorlat minősítése lehet: „Megfelelt”, vagy „Nem megfelelt”. 4.1. A gyakorlatok követelményei Vezetési gyakorlat A vezetési gyakorlat célja a gépjárművezetők vezetési készségének növelése, valamint az, hogy jártasságot szerezzenek a tűzoltó gépjárművek és speciális szerek kezelésében. A gépjárművezetők részére a területileg illetékes igazgató által meghatározott óraszámban, vezetési gyakorlatot kell tartani, melyet a vezetett kilométer nyilvántartása alapján a szolgálatparancsnok szervez. A gyakorlat összeköthető helyismereti gyakorlattal és tűzcsapellenőrzéssel vagy egyéb feladatellátással is. Szerelési gyakorlat A szerelési gyakorlatok célja a tűzoltás és műszaki mentés során alkalmazandó rendszeresített tűzoltó felszerelések, eszközök használatának, a végrehajtás fogásainak készségszintű elsajátítása. Az állomány részére minden szolgálati napon, naponta legalább 1 óra szerelési gyakorlatot kell tartani. A gyakorlatok szervezése és irányítása – a továbbképzési tematikában foglaltak szerint – a hivatásos és a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságoknál a szolgálatparancsnok, az önkormányzati és az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságnál pedig a rajparancsnok feladata. A gyakorlatot a Szerelési Szabályzat rendelkezései szerint kell végrehajtani. A gyakorlat végrehajtása általában a laktanya udvarán vagy a gyakorlópályán történjen. Amennyiben itt

75 nem áll rendelkezésre a szerelési gyakorlat végrehajtásához szükséges felszerelés, eszköz (pl. tűzcsap, kút) a gyakorlatot a megfelelő feltételekkel rendelkező létesítményben, illetve helyszínen kell tartani. A műszaki mentések (pl. villamos emelése) elemeinek begyakorlása, valamint a füstkamra gyakorlat, szerelési gyakorlatnak minősül. Tűzoltótechnika - kezelői gyakorlat A gyakorlat célja a kezelői képesítéssel rendelkező személyi állomány részére a rendszeresített kisgépek (hidraulikus mentőkészlet, motoros láncfűrész, motoros gyorsdaraboló, mobil szivattyúk, stb.) eszközök, felszerelések (Force balta, emelők, emelőpárnák, stb.) gépjárműfecskendők és különleges szerek kezelésének, működtetésének, használatának gyakoroltatása, lehetőség szerint a rá jellemző alkalmazási, működtetési környezet imitálásával. A tűzoltótechnika-kezelői gyakorlat gyakoriságát, dokumentálását tekintve a szerelési gyakorlattal egyenértékű, a kisgépek és különleges szerek megszerelésére biztosított időkeret terhére tervezendő. A szivattyúkezelői gyakorlatokat úgy kell szervezni, hogy azok az év fagymentes időszakára essenek. Gyakoriságukat a szolgálatparancsnok az igények függvényében határozza meg. A gyakorlatok hatékonyságának javítása érdekében a szivattyúkezelési gyakorlatokat össze lehet vonni – kapcsolható – szerelési gyakorlattal, ahol a sugarakat működtetni kell. Helyismereti gyakorlat A helyismereti gyakorlat célja, hogy az állomány ismerje meg – a tűzoltóság működési területén található létesítmények, küszöbérték alatti üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek vonatkozásában – mindazon lényeges körülményt, amely a megelőző és mentőtűzvédelemmel, továbbá a súlyos káresemények elhárítási tervben és a belső védelmi tervben meghatározott feladatokkal kapcsolatba hozható. A helyismereti gyakorlat terjedjen ki minden olyan körülményre, ami a tűzoltóság tevékenységét, beavatkozását befolyásolhatja, különös tekintettel - a létesítmény megközelítésére; - az épületek, építmények elhelyezkedésére, behatolási és mentési lehetőségeire; - a külső-belső közlekedési, mentési felvonulási útvonalakra, területekre; - a közművek elzárási, kiszakaszolási lehetőségeire; - beépített oltóberendezésekre, azok üzembe helyezési és elzárási módjára; - a létesítményben folyó tevékenységre; - a tűzveszélyességi osztályba sorolásra; - a tárolt, feldolgozott, vagy előállított anyagokra; - a lehetséges beavatkozási módozatokra; - az oltóanyag utánpótlás lehetőségeire, valamint - minden olyan lényeges momentumra, amit a gyakorlat szervezője, vagy a lebonyolításban résztvevő szakember fontosnak tart. Helyismereti gyakorlatot a hivatásos tűzoltóságok esetében a szerelési foglalkozásokkal megegyező időtartamban, az önkormányzati tűzoltóságok vonatkozásában legalább negyedévente 1 alkalommal kell tartani. A gyakorlatot a HTP/ÖTP szolgálatparancsnok szervezi saját állománya részére. Helyismereti gyakorlatot kell tartani: - szükség esetén szituációs begyakorló gyakorlat előtt; - az ellenőrző gyakorlat végrehajtása után szükség szerint; - a tűzoltási gyakorlatot megelőzően a beosztott állomány számára;

76 -

vezetési törzsgyakorlat szervezésekor esetenként a feladat ismertetése előtt, szükség szerint, az annak megoldására bevontak számára; katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat szervezésekor a meghatározott résztvevők számára.

A helyismereti gyakorlatot szervező szolgálatparancsnok rendelkezzen olyan helyismerettel, amely az adott létesítményben bekövetkezett tűzeset és műszaki mentés felszámolásához szükséges vezetés és végrehajtás gyakoroltatását lehetővé teszi, vagy kérje helyi szakember közreműködését. A helyismereti gyakorlatok lebonyolításába a helyi szakembereket, és\vagy a megelőző tűzvédelem képviselőit be kell vonni. Ahol létesítményi, vagy önkormányzati tűzoltóság is működik, ott az állomány részvételének lehetőséget biztosítani kell. A létesítményre vonatkozó, vagy vonatkoztatható tűzvédelemhez kapcsolódó terveket, munka- és környezetvédelmi előírásokat a gyakorlat során az állománnyal a szükséges mértékig ismertetni kell. A helyismereti gyakorlat dokumentálására az oktatási napló szolgál. Szituációs begyakorló gyakorlat A szituációs begyakorló gyakorlat célja az állomány taktikai bevethetőségének szinten tartása, fejlesztése az országos, vagy nemzetközi tapasztalatok adaptálása – a helyi sajátosságok figyelembevételével – úgy a tűzoltási, minta a műszaki mentési tevékenység tekintetében. A szituációs begyakorló gyakorlatot a szolgálatparancsnok szervezi és tartja, a helyi erők és eszközök bevonásával, amit a parancsnok köteles rendszeresen ellenőrizni. A gyakorlatokat – azok végrehajtását követően – a parancsnok értékelje, majd tapasztalatait rögzítse a terveken. Törekedni kell a taktika értékelése során az alternatív megoldási lehetőségek ismertetésére, ezáltal is emelve a későbbi beavatkozások színvonalát. Szituációs begyakorló gyakorlatot negyedévente valamennyi szolgálati csoport számára legalább egy alkalommal kell tartani, lehetőleg különböző helyszíneken, azonos helyszín esetén különböző feltételezés szerint. A szituációs begyakorló gyakorlat váltakozva tűzoltási és műszaki mentési jellegű legyen. Amennyiben a gyakorlat helyszínéül egy adott létesítmény szolgál, ott a gyakorlat végrehajtása előtt, vagy korábban, helyismereti gyakorlatot kell tartani. A szituációs begyakorló gyakorlaton a végrehajtói állomány az egyéni védőfelszereléseket köteles viselni. A gyakorlat helyszínén a veszélyzónák érzékeltetésére szemléltető eszközöket kell alkalmazni. A szituációs begyakorló gyakorlatot gyakorlattervben és taktikai rajzon kell tervezni, melyet a parancsnok hagy jóvá, a gyakorlat végrehajtását az oktatási naplóban kell dokumentálni. A gyakorlatok dokumentálását a parancsnok minden alkalommal ellenőrizze. Ellenőrző gyakorlat A gyakorlat célja a szerelési, helyismereti, szituációs begyakorló gyakorlatokon elsajátított ismeretek ellenőrzése, a tűzoltás, műszaki mentés vezetésének, a tűzoltásnál szervezhető beosztási feladatok gyakorlása, a kapcsolatos ismeretek ellenőrzése. Az ellenőrző gyakorlat legyen alkalmas a tűzoltóságok tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható személyi állománya elméleti, gyakorlati ismereteinek, a felszerelések üzembiztonságának megítélésére, a TMMTben, valamint a szabályzatokban meghatározott feladatok ismeretének felmérésére. A megyei ellenőrző gyakorlat szervezését a tűzoltósági főfelügyelő végzi, a gyakorlat vezetője a megyei igazgató, vagy az általa megbízott személy. A gyakorlat tűzoltás vezetője a működési terület szerinti tűzoltó parancsnok, távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott tűzoltás vezetésére jogosult személy.

77 Az ellenőrző gyakorlatok rendje helyi szinten A tűzoltóságon a parancsnok vagy helyettese köteles félévenként valamennyi szolgálati csoport részére egy-egy ellenőrző gyakorlatot szervezni és tartani, amelyek közül az egyiknek nappalinak, a másiknak éjszakainak kell lennie. Az ellenőrző gyakorlatok időpontját, helyszínét a gyakorlat végrehajtására kijelölt állomány nem ismerheti. Az ellenőrző gyakorlatra történő riasztás a tűzjelzést követően „GYAKORLATRA RIASZTÁS” közléssel történjen. A rajok a vonuláskor a megkülönböztető jelzést nem használhatják. Az ellenőrző gyakorlatok rendje az önkormányzati tűzoltóságok esetében Az önkormányzati tűzoltóság esetén – amennyiben nem szolgálati csoportokra tagozódnak – lehetővé kell tenni, hogy évenként minden tűzoltó részt vegyen ellenőrző gyakorlaton. Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság nem köteles ellenőrző gyakorlatot tartani, de a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságok által a létesítményben szervezett ellenőrző gyakorlaton kötelesek részt venni. Az ellenőrző gyakorlatok végrehajtásának ellenőrzése Az ellenőrző gyakorlatok végrehajtását évenként legalább egy alkalommal az Igazgató, vagy az általa kijelölt személy ellenőrizze. Az Igazgatóság évente legalább három ellenőrző gyakorlatot szervezzen és tartson. Ezen ellenőrző gyakorlatok eltérő szolgálati napra essenek, riasztási fokozatuk legalább III-as legyen. A BM OKF által elrendelt ellenőrző gyakorlat riasztási fokozatát a gyakorlatvezető esetenként határozza meg, a gyakorlat jelzése a tűzjelzéssel azonosan, élesben is történhet, a rajok – az ellenőrző elöljáró utasítására – a vonuláskor a megkülönböztető jelzést használják. A tűzoltóság által szervezett ellenőrző gyakorlatokra a segítséget nyújtó erőket be kell tervezni, de a riasztásukat elméletben is végre lehet hajtani. A gyakorlaton a gyakorlatvezető által meghatározott oltóanyagokat kell használni, amelynek során figyelembe kell venni a létesítmény sajátosságait és a környezet jellemző paramétereit. A gyakorlat helyszínén a veszélyzónák érzékeltetésére szemléltető eszközöket kell alkalmazni. A gyakorlat végrehajtása alatt, ha sugarak vannak bevetve, akkor 0 Co külső hőmérséklet felett a táplálás helyétől az első osztóig nyomás alá kell helyezni a tömlőket. Az ellenőrző gyakorlatot gyakorlattervben és taktikai rajzon kell dokumentálni. Vezetési törzsgyakorlat A gyakorlat célja a tűzoltás vezetésére jogosultak - a rajparancsnoki beosztástól kezdődően a magasabb beosztásúak - szervező, irányító munkájának, tűzoltás-taktikai, technikai ismereteinek továbbfejlesztése, a kapcsolatos ismereteik ellenőrzése. A gyakorlat terepasztalon, kivetítőn, rajzban, vagy egyéb módon szemléltetett, összetett feladat, amely „vezetési törzs” irányítást feltételez. Megoldása tanteremben, bármilyen segédlet (szakirodalom, szabályzat) felhasználásával történik, amelyet bármilyen riasztási fokozatnak megfelelő, a feladat egy konkrét részére, vagy egészére kiterjedő ellenőrző gyakorlat is követhet. A vezetési törzsgyakorlat szervezése Vezetési törzsgyakorlatot szervezhetnek a BM OKF, illetve az igazgatóságok. A gyakorlattervet és a gyakorlat tematikáját, ha a BM OKF szervezi, akkor a főigazgatóhelyettes, ha az igazgatóság szervezi, az igazgató hagyja jóvá, majd a jóváhagyott gyakorlattervet és tematikát a gyakorlat lebonyolítása előtt legalább két héttel megküldi az Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség részére. A BM OKF által szervezett gyakorlat több megye állományát is érintheti. Az igazgatóság évenként 1 alkalommal szervezzen vezetési törzsgyakorlatot.

78 A vezetési törzsgyakorlat a helyszín bejárásából (szükség szerint), a feladat ismertetéséből (feltevés vázlatrajzon, írásban), a megoldásból (írásban és rajzon) és a megoldások értékeléséből áll. A tűzoltási gyakorlat Célja a választott anyag égésének körülményeihez (erős füst, nagy hőterhelés, stb.) szoktatni az állományt és gyakoroltatni a legcélszerűbb oltási eljárás, eszköz, oltóanyag alkalmazását. A tűzoltási gyakorlat végrehajtása előtt az állománnyal a taktikai elveket, a szakszerű beavatkozás, magatartás szabályait ismertetni kell. Tűzoltási gyakorlat szervezhető annak ellenőrzésére is, hogy az állomány kellően ismeri-e a védett területeken raktározott, feldolgozott, gyártott éghető anyagok oltásával kapcsolatos (taktikai, magatartási, stb.) szabályokat, az éghető anyagok viselkedését, veszélyeit, jellemzőit, az alkalmazható oltási eljárásokat. A területi és a helyi szervek szükség szerint szervezzenek tűzoltási gyakorlatot. A gyakorlat a szükség szerinti erők, eszközök részvételével, kijelölt tűzoltásvezető irányításával történjen, a tűzoltó gyakorlótéren, vagy erre kijelölt más helyen, a biztonsági és a környezetvédelmi előírások megtartásával. A tűzoltási gyakorlatot gyakorlattervben és taktikai rajzon kell dokumentálni. A katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat Célja a társszervekkel történő együttműködés begyakorlása. A katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlatokon a társszervek illetékes vezetőinek felkérésére a tűzoltóság a működési területén köteles részt venni. A területi és a helyi szervek szükség szerint szervezzenek katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlatokat. A gyakorlattervet és a gyakorlat tematikáját - ha a BM OKF szervezi, a főigazgató-helyettes hagyja jóvá, - ha az Igazgatóság szervezi, az igazgató hagyja jóvá, a jóváhagyott gyakorlattervet és tematikát a gyakorlat lebonyolítása előtt legalább két héttel megküldi a főigazgatóhelyettes részére. 5. Mentő tűzvédelem 5.1. A tűzoltási feladat és a műszaki mentés fogalma A tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. A műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. 5.2. A tűzoltást, műszaki mentést végző, közreműködő szervezetek A hivatásos tűzoltó parancsnokság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság. A katasztrófavédelmi (tűzoltó) őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége. Az önkormányzati tűzoltó parancsnokság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság.

79 A létesítményi tűzoltó parancsnokság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság. Az önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület. 5.3. A tűzoltásra és műszaki mentésre jogosultak köre A tűzoltás és a műszaki mentés szaktevékenység. Ugyanúgy szakmai követelmények ismeretére és megtartására van szükség, mint bármely más munkakör esetében. A tevékenységnek specialitását adja az a tény, hogy a tűzoltók gyakorlatilag minden egyes tűz- és káresetnél különböző veszélyeknek vannak kitéve. Nem elég tehát az, hogy egy beavatkozást végző tűzoltó tudja, hogyan kell egy sugarat megszerelni, vagy kezelni ismerje a szakfelszereléseket, hanem határozott, pontos és tudatos munkaszervezésre van szükség. Ezt segítik, illetve határozzák meg a tűzvédelmi törvény, a kapcsolódó BM rendelet112 és a BM OKF főigazgatói intézkedések113 . A tűzoltás szervezete A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében, a vonatkozó rendelkezések megtartásával, a tűzoltóság tagjaiból létrehozott vezetőkből és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe – a feladatok jellegétől függően – más szervezetek és személyek is bevonhatók. A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető vezeti. A tűzoltásvezető (a továbbiakban: TV) az alábbi beosztásokat szervezheti: - tűzoltásvezető-helyettes (a továbbiakban: TVH), - háttérparancsnok (a továbbiakban: H), - biztonsági tiszt (a továbbiakban: BT) - háttérparancsnok-helyettes (a továbbiakban: HH), - törzstiszt (a továbbiakban: TT), - szakaszparancsnok (a továbbiakban: SZ), - rajparancsnok (a továbbiakban: R), - mentési csoport parancsnok (a továbbiakban: M), - hírvivő (a továbbiakban: HÍR), - eligazító (a továbbiakban: E). A tűzoltásvezető ugyanazon beosztásokra több, illetőleg további más – általa szükségesnek ítélt –beosztásokat is szervezhet, mint a felsoroltak. Mivel - elnevezéséből is adódik- ő szervezi és irányítja a tűz oltását, ezért ő dönt a beosztásokról, arról, hogy el kell-e látni ilyen beosztásokat, ki lássa el, illetve van-e esetleg szükség ezeken felül egyéb beosztásokra. 5.4. A tűzoltás vezetésének módjai A tűzoltás vezetése alapos szakmai felkészültséget, gyors döntési – és határozott intézkedési képességet igénylő feladat. Nagyon sok körülmény határozza meg, hogy éppen az adott szituációban mire is van szükség, amiről a tűzoltásvezető joga és kötelessége dönteni. A tűzoltásvezető a tűzoltás megszervezése érdekében többféle vezetési mód közül választhat. A tűzoltás felszámolását végzők vezetése a következő módon történhet: 1. alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja, 2. csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani, 3. vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a 112

39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól 124/2011. BM OKF főigazgatói intézkedés A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Mentési Műveleti Szakutasításáról 42/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltás -taktikai Szakutasításáról 113

80 beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják. 5.5. A tűzoltás vezetésére jogosultak köre Természetszerűleg a tűzoltásvezetői feladatokat nem láthatja el bárki, még a tűzoltóságok állománya közül is csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelő szakmai iskolai végzettséggel és érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálattal rendelkező személy töltheti be a beosztást. A hivatásos tűzoltóságoknál a tűzoltás, műszaki mentés vezetését az alábbi szolgálati beosztást ellátó személyek láthatják el: - szerparancsnok; - rajparancsnok; - szolgálatparancsnok; - tűzoltóparancsnok; - a tűzoltóparancsnok által a tűzoltóság állományából megbízott olyan személy(ek), aki(k) tűzoltó szakképesítéssel, legalább szakmunkás bizonyítvánnyal és minimum 5 éves tűzoltási, műszaki mentési gyakorlattal rendelkez(ik)nek. A katasztrófavédelmi kirendeltségeknél: - Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője által az állományból megbízott, személy(ek), aki(k) felsőszintű tűzoltó szakképesítéssel és minimum 5 éves tűzoltási, műszaki mentési gyakorlattal rendelkezik. - Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője. A katasztrófavédelmi igazgatóságoknál: - a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat (a továbbiakban: KMSZ) szolgálatszervezés szerinti vezetője; - a tűzoltósági főfelügyelő; - az igazgató által az állományból megbízott, személy(ek), aki(k) felsőszintű tűzoltó szakképesítéssel és minimum 5 éves tűzoltási, műszaki mentési gyakorlattal rendelkezik. - az igazgató. A BM OKF-nél: - a főigazgató által az állományból megbízott, személy(ek); - a főigazgató. 5.6. A kivonulás rendje Az I-es riasztási fokozat elrendelésekor: a) a szerparancsnok; b) a rajparancsnok vagy; c) a szolgálatparancsnok; valamint az eset jellegének megfelelő, rendelkezésre álló készenléti szer köteles vonulni. A II-es riasztási fokozat elrendelésekor az előző fokozatban felsorolt személyeken és a hozzájuk tartozó eszközökön kívül a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság parancsnoka, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltás vezetésére jogosult helyettese, valamint az illetékességi terület szerinti katasztrófavédelmi igazgatóság (a továbbiakban: KI) KMSZ-e. A III-as vagy magasabb szintű riasztási fokozat elrendelésekor az előző fokozatokban felsorolt erőkön és eszközökön kívül az illetékességi terület szerinti katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltás vezetésére jogosult helyettese, valamint az illetékességi terület szerinti katasztrófavédelmi

81 igazgatóság igazgatójának utasítására a megyei tűzoltósági főfelügyelő, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott, tűzoltás vezetésére jogosult helyettese. IV-es riasztási fokozat elrendelésekor, az előző fokozatokban meghatározott személyeken felül az illetékességi terület szerinti KI megyei tűzoltósági főfelügyelője, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltás vezetésére jogosult helyettese. V-ös riasztási fokozat elrendelésekor, az előző fokozatokban meghatározott személyeken felül az illetékességi terület szerinti KI igazgatója, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltás vezetésére jogosult helyettese, valamint a BM OKF személyi állományából a főigazgató utasítására az általa megbízott tűzoltás vezetésére jogosult személy köteles vonulni. 5.7. A tűzoltás vezetését végzők jogai és kötelességei A tűzoltás vezetését végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők baleset- és életvédelméről minden helyzetben kötelesek intézkedni, illetve annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodni. A tűzoltásvezető a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője, elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak. A tűzoltásvezető jogai: - a tűzoltás vezetését indokolt esetben megosztani; - a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére a tűzoltásban résztvevők közül bárkinek parancsot adni; - elrendelni a szükséges erők, eszközök riasztását, valamint szükség esetén további tűzoltói erők riasztását igényelni; - a tűzoltás érdekében az esemény felszámolásához szükséges szervezetek kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetőjük útján utasítást adni; - a tűzoltáshoz természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; - a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérni; - a tűzeset helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelni az illetéktelen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését; - a tűzoltás vagy életmentés érdekében – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentesség figyelembevételével – természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; - bontást elrendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, az omlásveszély megelőzése, az utómunkálat indokolja; - valamint szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni. A tűzoltásvezető kötelességei: - a tűzesetet értékelni és az esemény jellege alapján - indokolt esetben - meghatározni, illetőleg módosítani a riasztási fokozatot; - a megállapított riasztási fokozat alapján meghatározza a vonulási útvonalat és a vonulási sorrendet;

82 -

-

-

-

-

a tűzoltás érdekében intézkedni a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazására; a tűzoltásban résztvevők számára a személyi és csapat védőfelszerelések körét és használatát elrendelni; zárt térbe történő behatolás elrendelésével egy időben intézkedik a létszám és a felszerelések ellenőrzéséről és annak nyilvántartásáról. azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönteni - a gazdasági (erő-, eszköz-, oltóanyag-felhasználás) és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen; meghatározni a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét, az alkalmazandó oltóanyagot, oltási módot, meghatározni a lehető legbiztonságosabb és az egészséget legkevésbé veszélyeztető munkavégzés feltételeit; meghatározni a tűzoltás-előkészítés módozatát: tartályról történő sugárszereléskor: • az oltáshoz szükséges sugár nemét (víz, hab, por), • a vízsugár formáját (kötött, szórt, porlasztott, magasnyomású), • a habképző anyag (nedvesítőszer, illetőleg nehéz-, közép-, könnyűhab szerinti) alkalmazását, alapvezeték-szereléskor: • az osztó helyét, • a táplálás-szerelés módját, táplálás-szereléskor: • a vízforrást (vagy adjon utasítást a vízforrás felderítésére), a táplálás módját; a megfelelő tájékoztatás érdekében jelenteni az első visszajelzés során: • a kiérkezést, a tűzeset helyét, nagyságát, mi ég, • mit veszélyeztet a tűz (életveszély, robbanásveszély stb.), • az adott riasztási fokozaton felüli erők, eszközök kirendelésének szükségességét, • a beavatkozás módját, a további visszajelzések során: • a tűz alakulását, • a tűz körülhatárolását, • a lánggal való égés megszüntetését (lefeketítés), a tűz eloltását, • az utómunkálatok megkezdését, befejezését, a bevonulás megkezdését, • az egyéb rendkívüli eseményeket; • a bevonulás megkezdését; • társ- és közreműködő szervek helyszínre érkezését; • sérültek, elhunytak számát; meghatározni a tűzoltás vezetésének módját; kijelölni a vezetési pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelöltetni; intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kérni, ellenőrizni, illetőleg ellenőriztetni; a terület lezárását (kötél-, műanyag szalag kordonnal, a közlekedési pontokon őrökkel stb.) elvégeztetni a rendőrség, a polgári védelem, a honvédség, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, illetőleg más szervezetek és a polgári személyek bevonásával; gondoskodni - ha az indokolt - a biztonsági zóna határának jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a biztonsági zónán belüli mozgásról; a beavatkozás során – a személyi állomány igénybevételétől függően köteles – gondoskodni a beosztottak pihentetéséről, a tűzoltásban közvetlenül részt vevő raj(ok) váltásáról, az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról, pihenő-, szükség esetén

83 -

melegedőhely biztosításáról, védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról; intézkedést, javaslatot tenni anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására; szükség estén tűzvizsgálót kér a helyszínre; jelentést tesz a tűzeset helyszínére kiérkező elöljárónak a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a várható eseményekről.

5.8. A tűzoltás és a műszaki mentés általános szabályai Minden tűzoltás és műszaki mentés során vannak olyan feladatok, illetve teendők, amelyeket az eset jellegétől függetlenül el kell végezni. Például lennie kell egy jelzésnek, amire a tűzoltóság reagál. Oda kell menni az esethez, illetve ott is vannak bizonyos rögzített szabályok, amelyeket mindig meg kell tartani ahhoz, hogy a munka biztonságos, mégis gyors és hatékony legyen. A tűzjelzés A tűzoltóság részére érkező – tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, vonatkozó – bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káreset felvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni. A tűzjelzést a megyei igazgatóság Műveletirányító Ügyelete- köteles értékelni, valamint a Műveletirányító Terv (MT) és a Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv (TMMT) figyelembe vételével meghatározni a riasztási fokozatot, illetőleg intézkedni egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítésére. Tehát egy jelzés esetén - az előzetes információk alapján - meg kell határozni, hogy kik milyen eszközökkel vonuljanak a helyszínre, amelyet az ügyelet elektronikus úton továbbít a működési terület szerinti tűzoltóság számára. A riasztás A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány (erők) és az általuk kezelt gépjárművek (szerek), felszerelések, oltó- és segédanyagok (eszközök) vonulására szóló felhívása. A riasztást a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek alkalmazásával kell elrendelni. Ezek hiányában a riasztást élőszóban kell végrehajtani. Az adott szer riasztásának befejezése után a legrövidebb időn belül fel kell készülni a vonulásra. Az állandó készenléti jellegű szolgálat a riasztáskori tartózkodási helyét 2 (kettő) percen belül köteles elhagyni. A csere-felépítményes gépjárművek riasztási normaideje 6 perc. A késleltetett riasztás során a riasztáskori tartózkodási hely elhagyására legfeljebb 6 perc áll rendelkezésre az alábbi esetekben: - gyakorlat végrehajtása, - sportfoglalkozás végrehajtása, - málházási tevékenység végzése, - rendezvényen történő részvétel, - szerkarbantartás végzése, - üzemanyag és oltóanyag utánpótlása, - a szerek rendeltetésüktől eltérő használata során. A tűzeset felszámolásához szükséges erőket a riasztási fokozattal kell kifejezni. A riasztási fokozatok: - I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legfeljebb 2 raj, amely félrajokkal is kiadható, - II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 2,5–3 raj, - III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 3,5–4 raj, - IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 4,5–6 raj, - V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 6-nál több raj

84 - riasztása szükséges. A riasztandó különleges gépjárművek fajtáját és darabszámát a riasztást elrendelő határozza meg. Ebben az esetben a riasztási fokozat megnevezése után a „KIEMELT” szót kell alkalmazni. A vonulás A vonulás – a káreset felvételi lap adatai alapján – a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztáskori tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart. A vonulást a megkülönböztető fény- és hangjelzés egyidejű használatával, a legelőnyösebb útvonalon, a lehető leggyorsabban, a közlekedésrendészeti szabályok megtartásával kell végrehajtani. Ismert, hogy a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó gépjárműnek elsőbbsége van a többi járművel szemben. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy találkozhat olyan vezetővel, aki éppen nem veszi észre, ezért – az elsőbbséget szem előtt tartva – fokozott figyelemmel kell kísérni az adott forgalmi helyzetet és ha nem kapja meg az elsőbbségét, tudnia kell rá reagálni. A tűzjelzés alapján a szer parancsnoka a vonulás idejére az egyéni védőfelszerelések kötelező viselése alól – a vonulás időtartama és a tűzeset jellegének figyelembevételével – a védősisak kivételével, könnyítést engedélyezhet. Vízi jármű vonulásakor és működésekor a Hajózási Szabályzat előírásait kell betartani. Az azonos helyről induló járműveknek az intézkedésre jogosult parancsnok által meghatározott sorrendben és útvonalon kell vonulniuk. A vonulás során a parancsnoknak beosztottait fel kell készítenie a várható feladatokra. A káreset felvételi lapot a vonuló szer parancsnoka vegye magához. Az eredeti példányt a tűzeseti és műszaki mentési adatlaphoz kell csatolni, egy másolati példányt pedig a hitelesített, számozott tömbben kell hagyni. A tűzoltás előkészítése A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott raj(ok) elsődleges feladatait kell megszervezni és végrehajtani, a tűzoltás megkezdése és a folyamatos tűzoltás biztosítása érdekében. A tűzoltásvezetőnek a tűzjelzés, az MT és a TMMT adatai, a helyismeret, a vonulás közben szerzett információk alapján döntenie kell a szükséges védőfelszerelések használatának elrendeléséről, a szer(ek) működési helyének kijelöléséről, a tűzoltás-előkészítés módozatának megválasztásáról. A működési hely megválasztásánál a tűzoltásvezetőnek figyelembe kell vennie a tűzoltásban részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését, azt, hogy a szer(ek) helyének megváltoztatására lehetőleg ne kerüljön sor, a később érkező szer(ek), felszerelés(ek) működési (felállítási) helye biztosítható legyen, az oltóanyagpótlás módját, az oltóanyag helyét, alkalmasságát. A tűzoltás előkészítésének módozatai: - sugárszerelés (víz, hab, por) tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazása, - alapvezeték-szerelés az osztó helyének és a táplálás módjának megjelölésével, - táplálásszerelés. A tűzoltás előkészítésének módozatát a tűzoltásvezetőnek kell elrendelnie. - a sugárszerelést tartályról, ha az életmentéshez, illetve a felderítéshez szükséges, a beavatkozással robbanásveszély vagy jelentős kárnövekedés megakadályozható, a tartályvízzel a tűz eloltható, a sugár működtethetőségének ideje alatt a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosítható, - az alapvezeték-szerelést, ha az elsődleges információk alapján várhatóan több sugár működésére lesz szükség, amelyek helye – az osztó kivételével – pontosan nem határozható meg, - a táplálásszerelést, ha az elsődleges információk az előbbi módozatok alkalmazását nem

85 teszik lehetővé és előre látható a nagy mennyiségű, folyamatos oltóanyagigény. A tűzoltás előkészítése akkor fejeződik be, amikor az előző pontban meghatározott szerelés(ek) megtörténtek és a folyamatos - a tűzoltáshoz szükséges - oltóanyag-ellátás biztosított. A felderítés A felderítés az életmentéssel és a tűzoltással kapcsolatos feladatok meghatározásához, azok biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges adatgyűjtés és tájékozódás, amely a tűzjelzéstől az utómunkálatok befejezéséig tart. A felderítésnek ki kell terjednie az élet-, robbanás és omlásveszély, valamint veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra, valamint az egyéb befolyásoló tényezőkre. A felderítés legyen alkalmas: - az adott és a várható helyzet felmérésére, - a helyes megoldás megválasztására és a szükséges feladatok meghatározására, - a tűzoltás egyes szakaszai során felmerülő speciális feladatok megoldására, - a beavatkozók biztonsága érdekében a szükséges óvintézkedések meghozatalára. Helyszíni felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs, mivel bármikor előfordulhatnak olyan veszélyes körülmények, amelyekről az előzetes információk alapján nincs tudomása a tűzoltásvezetőnek, viszont a beavatkozást jelentős mértékben befolyásolhatják (pl.: robbanásveszély, omlásveszély, olyan személyek, akik nem képesek jelezni, de életük gyors mentés segítségével megmenthető, stb.). A tűzeset helyszínén a felderítést lehetőleg a tűzoltásvezető és legalább 1 fő tűzoltó végezze. Amennyiben a helyszín bonyolultsága, a megteendő intézkedések összetettsége indokolja, a tűzoltásvezető felderítő csoporto(ka)t jelölhet ki. A felderítő csoport minimális létszáma 2 fő. A felderítés szakszerű végrehajtása és az ennek alapján meghozott döntések felelőssége ez utóbbi esetben is a tűzoltásvezetőt terhelik. A felderítés saját munkaterületén minden tűzoltónak kötelessége. Ennek során észlelteket a közvetlen parancsnokának jelentenie kell. A speciális vagy külön meghatározott felkészültséget, hely- és szakismeretet igénylő esetekben a felderítést lehetőleg felelős szakember vagy arra alkalmas személy bevonásával kell elvégezni. A felderítés az adott és várható helyzet figyelembevételével, a tűzoltásvezető által meghatározott módon és a meghatározott védőfelszerelések és - eszközök alkalmazásával hajtható végre. Az életmentés Az életveszélybe került személy(ek) mentését - mint az első és legfontosabb feladatot - akár anyagi kár okozásával is el kell végezni, mert az emberi élet megmentése minden másnál előbbre való. Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, akik a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. A veszélyeztetett személy mentését – annak akarata ellenére is – végre kell hajtani. A mentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania. A tűzoltásvezető az életmentés elrendelésekor döntsön: -

a közvetlenül és (vagy) közvetetten életveszélybe kerültek mentéséről, a kiürítési és mentési útvonalak kijelöléséről, biztosításának módjáról, a mentés sorrendjéről, módjáról,

86 -

eszközeiről, a mentést végrehajtók parancsnokának kijelöléséről.

Olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a mentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár. Mentésre, kiürítésre mindig a legbiztonságosabb, legkedvezőbb természetes útvonalat kell választani. Ennek hiányában a tűzoltóság, illetőleg más szervezet mentőeszközei használhatók. A mentési útvonalak biztonságát a mentés teljes ideje alatt biztosítani kell. A tűzoltás A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz terjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, illetőleg az égés feltételét (feltételeit) ki kell zárni. A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell utasítani, mert ellenkező esetben a nem megfelelő módon kiadott parancsból származó bármilyen kárért a tűzoltásvezető felel. Az oltási módszer(ek) közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel (amelyekkel) a tűzoltás az emberéletet, a testi épséget a lehető legkisebb mértékben veszélyezteti, és a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb kárral, a lehető legkevesebb erővel, eszközzel, a lehető leggazdaságosabban végezhető el. A tűzoltás történhet támadással, védelemmel és a kettő együttes alkalmazásával. A tűzoltás alapvető formája Magyarországon a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll. A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet- vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek. A tűzoltás főbb szakaszai a tűz körülhatárolása, lefeketítése és a tűz eloltása. A tüzet akkor kell körülhatároltnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt. A tüzet akkor kell lefeketítettnek tekinteni, amikor a felületen a parázsló égés a jellemző és az égett terület összefüggő fellángolásának lehetősége kizárt. Tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája - lánggal égés, izzás, parázslás - megszűnt. Az oltóvízforrás kiválasztása A tűzoltáshoz azt a vízforrást kell választani, amelyik a rendelkezésre álló erővel és eszközzel hatékonyan használható. A tartalék gépjárműfecskendő(k) tartózkodási helyét a már működő fecskendő(k)nél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendő(k) a legkisebb időkieséssel pótolható(k) legyen(ek). A vízforrásra állított működő vagy tartalék fecskendő(k) biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell. Az égő, zárt helyiség, terület megközelítése Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltás vezető utasítása szerint kell végrehajtani. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történjen és törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra. Ha a bejáratok igénybevételének akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon vagy az épületszerkezeten bontott nyílásokon is végre lehet hajtani. A behatolókat a szúróláng hatásának kivédésére fel kell készíteni, részükre a megfelelő védőeszközöket és a visszavonulás lehetőségét biztosítani kell. Veszélyt jelző feliratú, jelzésű, illetve olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető - ha rendelkezésre áll - a helyismerettel rendelkező szakember

87 segítségét, közreműködését igénybe kell venni. Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljáró(kat) kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését az elektromos leválasztás, illetve egyéb körülmény nem akadályozza. A bontási munkálatok Bármilyen bontási, megbontási munkálatot csak a tűzoltásvezető engedélyével, utasítására szabad végezni. A bontási, megbontási munkálatok megkezdésekor gondoskodni kell a veszélyeztetett terület kiürítéséről, lezárásáról és a feladatot végrehajtók kijelöléséről, eligazításáról. Az épület-, építmény tartószerkezetének bontása lehetőleg statikus szakember véleményének kikérésével, – a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett – csak a tűzoltásvezető irányításával történhet. Természetesen előfordulhat olyan alkalom, hogy a szakember igénybevételére már nincs idő, mód vagy lehetőség. Ekkor el lehet tekinteni tőle, de a felelősség, illetve az irányítás ilyenkor is a tűzoltásvezetőé. Az állatok és a tárgyak mentése Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető. Fentebb említettük, hogy az emberi élet védelme mindennél fontosabb a tűzoltás, műszaki mentés során. Ezért ezek mentése nem rendelhető el, ha az, az életet vagy a testi épséget veszélyezteti. Az állatok, a tárgyak és az anyagok mentését csak a tűzoltás vezetője rendelheti el. A mentést szakember bevonásával, véleménye figyelembevételével, tűzoltói irányítással kell végrehajtani. A megmentett állatok, tárgyak és anyagok őrzésére a körülmények figyelembevételével – az együttműködő szervek, tulajdonosok, illetékes vezetők stb. útján – kell intézkedni. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el, az állatok mentésénél az értékük és az állatjóléti szempontok, a tárgyak, anyagok mentésénél az értékük figyelembevételével. Az utómunkálatok Utómunkálat a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul. Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni. Befejezését követően gondoskodni kell a helyszín vagyonvédelmi biztosításáról. A tulajdonos, használó, bérlő távollétében a rendőrséget vagy az önkormányzatot kell igénybe venni. A tűzvizsgálathoz kapcsolódó feladatok A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltásvezető a jogszabályban meghatározottak szerint 114 intézkedjen a tűzesettel kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – adatok gyűjtésére, dokumentálására, a tűzvizsgálat szükségességének megítélésére és szükség szerint a tűzvizsgáló kirendelésének kezdeményezésére. Törekedjen a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, a tűz keletkezési helyét, idejét, okát alátámasztó bizonyítékok megőrzésére, lehetőség szerint a helyszín eredeti állapotának biztosításáról, megőrzéséről és a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények elvégzéséről. Bűncselekmény gyanúja esetén a tűzvédelmi törvényben meghatározottak szerint kell eljárni az ott meghatározott különleges helyszíni intézkedési jogok megfelelő gyakorlásával. A bevonulás, bevonulás utáni feladatok, a készenlét visszaállítása A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzésére és a víztartály – és más 114

44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról

88 oltóanyag feltöltésére. Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem- és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, illetve cseréjéről. 5.9. A tűzoltás és műszaki mentés irányításának átadás-átvétel szabályai Mint az már említésre került, a tűzoltás, műszaki mentés irányítása a tűzoltásvezető feladata. Azonban egy eset során bekövetkezhetnek olyan események, amelyek előre nem láthatóak, ezért nem garantált, hogy a tűzoltásvezető az első pillanattól az utolsóig képes feladatainak ellátására. Ezért meg kellett teremteni a lehetőségét annak, hogy bizonyos esetekben ez a beosztás „gazdát cseréljen”. A tűzoltás vezetésének átadás-átvételi sorrendisége az alábbi: a) nem főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság → önkormányzati tűzoltóság → hivatásos tűzoltóság → az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség → az illetékességi terület szerinti KI → BM OKF; b) főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság → hivatásos tűzoltóság → az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség → az illetékességi terület szerinti KI → BM OKF; c) önkormányzati tűzoltóság → hivatásos tűzoltóság → az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség → az illetékességi terület szerinti KI → BM OKF. A hivatásos tűzoltóság a működési területén felelős a tűzoltás vezetéséért. Amennyiben a működési terület szerinti tűzoltóság egysége nincs a helyszínen, akkor a helyszínre elsőnek érkező tűzoltás vezetésére jogosult felelős a tűzoltás vezetéséért. Ha ezután alacsonyabb szintű szervezettől érkezik tűzoltás vezetésére jogosult személy, akkor részére a vezetést át lehet adni. Ha a tűzoltás vezetéséért felelős tűzoltóság tűzoltás vezetésre jogosult tagja azonos vagy magasabb szintű szervezettől érkezik, akkor számára a tűzoltás vezetését át kell adni, és annak át kell vennie. A tűzeset vagy műszaki mentés helyszínén az önkormányzati tűzoltóság tűzoltásvezetőjétől a helyszínre érkező hívatásos tűzoltóság tűzoltás vezetésre jogosult tagja köteles átvenni a tűzoltás vezetését. Az átadás-átvétel sorrendje az egyes szerveken belül a tűzoltás vezetésére jogosultak köre cím alatt felsorolt beosztások sorrendje szerint történik. A helyszínre érkező magasabb beosztású – vonulásra kötelezett és tűzoltás irányítására jogosult - személy a felderítés és helyzetértékelés alapján dönt a tűzoltás vezetésének átvételéről. A tűzoltás vezetője a tűzoltás vezetését, helyzetértékelése alapján az arra jogosultnak visszaadhatja. A tűzoltás vezetését - a vonulásra kötelezettnek és a tűzoltásvezetésre jogosultnak át kell vennie, ha a tűzoltásvezető feladata végrehajtásában korlátozott (amennyiben magasabb beosztású személy nincs a helyszínen, akkor a tűzoltás vezetésére jogosult alacsonyabb beosztású személynek), vagy alapvető szakmai hibát követ el. A tűzoltás vezetésének átvételét vagy át nem vételét - félreérthetetlen módon - a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt a működési terület szerinti híradóügyeletnek jelenteni kell, továbbá azt közölni kell a tűzoltás vezetésének szervezetébe bevontakkal. A kivonulásra kötelezett és tűzoltás vezetésére jogosult legmagasabb beosztású személy – a helyszínre érkezést követően – a tűzoltás vezetésének átvétele nélkül is – felelős mindazért,

89 ami az esemény felszámolásával kapcsolatban a helyszínen történik, kivéve a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működési területén. A tűzoltás vezetésének átvétele nélkül sem az átvételre jogosult, sem más, a tűzoltás szervezetén kívüli személy parancsot vagy utasítást a tűzoltásban résztvevőknek nem adhat. 5.10. A műszaki mentés során végrehajtandó feladatok A műszaki mentési tevékenység során különösen - az épületkároknál, építménybaleseteknél, - a közlekedési baleseteknél, - a természetes vizekben bekövetkezett baleseteknél, - a csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett baleseteknél, - a közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzeteknél, baleseteknél, - a magasban, mélyben, földalatti üregekben (barlangokban, szakadékokban) bekövetkezett baleseteknél, - a veszélyes anyagok szabadba jutásánál, nukleáris baleset során, - a természeti csapások során és minden hasonló esetben - az élet- és a vagyonmentés, valamint az alapvető élet- és vagyonbiztonság érdekében végrehajtott tűzoltói feladatokat kell érteni. Az elsődleges beavatkozás addig tart, amíg a közvetlen veszélyhelyzet meg nem szűnt, vagy az esemény felszámolásának irányítását az irányításra jogosult szervezet átvette. A tűzoltóság ezután e rendeletben foglalt feladatait az átvételre jogosult szervezet irányítása mellett végzi. A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok - az életmentés, - a közvetett és közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása, - az állatok, tárgyak és anyagi javak mentése értékük, pótolhatatlanságuk, az állatjóléti szempontokra vagy funkcionális fontosságukra tekintettel, - az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése, - a közlekedési forgalom helyreállításának elősegítése. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv radiológiai, biológiai, vegyi felderítést és mentesítést végez, amennyiben az a műszaki mentésre vonatkozó jelzés, vagy a helyszíni felderítés alapján indokolt. Különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni a személyek felkutatásánál, mentésénél, figyelembe kell venni az orvos, vagy a mentők véleményét. Tömeges balesetnél az egészségügyi kárhely parancsnok javaslata alapján gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről. 5.11. A műszaki mentés vezetése és szervezete A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet végezheti: - önállóan saját állományával és technikai eszközeivel, - együttműködve más szervekkel, szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban, - együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással. A tűzoltóság önállóan hajtja végre a feladatokat a beavatkozás helyszínére történő érkezésekor, ha: - más beavatkozó szerv még nincs a helyszínen és a késedelmes beavatkozás emberi életet veszélyeztetne, - jelentős kárnövekedés következne be, vagy - eszközei, személyi állománya alkalmas a feladat elvégzésére.

90 A tűzoltóság más szervvel, szervezettel együttműködve, de önálló feladatként, részfeladatként végzi a műszaki mentési tevékenységet, ha: - a műszaki mentési tevékenység irányítása, vezetése más szerv, szervezet feladata, vagy - a műszaki mentéshez további személyi és tárgyi feltételekre is szükség van. A tűzoltóság együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással végzi a feladatát, ha annak végrehajtásához más személyekre és eszközökre is szükség van, de a szakmai feladat tűzoltói irányítást igényel. A műszaki mentés vezetője a mentésvezető, aki felelős a feladatok gyors és szakszerű végrehajtásáért, a hozzá beosztott személyi állomány és technikai eszközök balesetmentes működéséért. Ha indokolt, meg kell alakítani a vezetési törzset. A műszaki mentésnél szervezhető beosztások mentésvezető és mentésvezető-helyettes, a többi beosztás megegyezik a tűzoltásnál szervezhető beosztásokkal. A mentésvezető az esemény jellegétől függően, vagy a beavatkozás helyszínén a feladatokkal összhangban további beosztásokat is szervezhet, vagy a részfeladatok alapján a szervezetet szükséges mértékben csökkentheti. A helyszínen a tűzoltó egységek, valamint a tűzoltó egységekhez beosztott külső személyek közvetlen irányítását (vezetését) csak a tűzoltó egység parancsnoka végezheti. 6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos azonosítási és információs rendszer 6.1. Hommel veszélyes anyagok katalógusa A kézikönyv elsődleges célja, hogy segítse a rendőrséget, a tűzoltóságot és mindazokat a szerveket, akiknek feladata a veszélyes anyagokkal bekövetkezett balesetek helyszínén való tevékenység. Továbbá fontos azoknak a vállalatoknak is, amelyek veszélyes anyagok előállításával foglalkoznak. G. Hommel és a művet kiadó Springer-Verlag külön kötetbe fűzve jelentette meg az összefoglaló ismereteket, a táblázatokat, a szabályzatok kivonatait, a tárgymutatókat, az irodalomjegyzéket, és külön kötetekbe a szigorúan definiált vegyületeket vagy vegyületcsaládokat. A számítógépes program az óriási adatmennyiséget egyszerre kezeli, listázza. Az adatkezeléskor másodpercek tört része alatt az ismert vagy ismeretlen veszélyes anyag bármely szabványos paramétere alapján kikereshető (UN-szám, anyagnév, képlet), illetve a szállítási dokumentációkon szereplő különleges utasítások, jelölések (HAZ-kód, veszélyjel) gyorsan azonosíthatóak. E praktikus adatkezelés lehetővé teszi az első beavatkozó egység parancsnoka számára a nélkülözhetetlen adatok megszerzését. Továbbá információval is segíti a kárhely-parancsnokot a stratégiai döntések meghozatalában (lakosság-kitelepítés, védőeszközök alkalmazása, tűzoltás módja, stb.) A HOMMEL katalógus és számítógépes program 1205 veszélyes anyagot tart nyilván. A szoftverhez további segédprogram is konfigurálható. I. RÉSZ - Közérthetően és részletesen kifejti az alkalmazott műszaki, tűzvédelmi, egészségügyi fogalmak jelentését, tartalmát, úgymint: képlet, összegképlet, UN-szám, CAS-szám, Hazchem-kód, veszélyjel. - USA NFPA-Nemzetközi Tűzvédelmi Szövetség 704 M FNPA számú szabványában bevezetett szemléltető ábra alkalmazása a balesetek során környezetbe jutott vegyi anyagok azonnali azonosításához. - Kék mezőszín: egészségi ártalom. Piros mezőszín: tűzveszély. Sárga mezőszín: kémiai reakció vagy robbanás bekövetkezésének veszélye. - A kockázatokat 1-től 4-ig, arab számmal jelöli.

91 - Részletesen kifejti a biztonsági előírásokat a járművezetőknek, a rendőrségnek és a mentőknek (pl. a robbanás megakadályozásának módjai, a légzésvédelem és védőruházat alkalmazása). - Bevezetendő védelmi intézkedések (pl. veszélyeztetett terület lezárása, kiürítése). - Értelmezi a baleset felszámolási módjait, ezen belül a tűzoltás végrehajtását és a veszélyes anyag szivárgásának megakadályozását. - Külön fejezet foglalkozik a vízszennyezés témájával és az elsősegélynyújtás módjával. - Az 1. Függelékben találjuk a veszélyes anyagok azonosítására használható AUER és DRÄGER kimutató csövek jellemzőit. - A 2. Függelékben található a baleseti és égési sérültek, mérgezettek ellátására alkalmas szakintézetek, kórházak jegyzéke. - A 3. Függelék a belföldi és nemzetközi forgalomban részt vevő közúti és vasúti járművek megjelölésével foglalkozik (pl. alkalmazott bárcák leírása és elhelyezési formáik). - A 4. Függelékben található a betűrendes magyar, német, angol és francia nyelvű UNjegyzék, továbbá szintén betűrendben az anyagnevek és azok szinonimái. II. RÉSZ - Mindegyik anyagnak saját számmal ellátott lapja van (Hommel katalógusszám). - A lapok cserélhetők a pontosítás és kiegészítés végett. - Felépítésük: anyagnév, veszélyjel, HAZ-kód. - Tartalmazza az anyag fizikai paramétereit, tűzveszélyességi jellemzőit. - Sárga mező: az anyag megjelenési formája, viselkedése a környezeti levegőbe szabadulva, illetve vízzel való elegyedés jellemzői. - Kék mező: egészségügyi károsító hatás és a mérgezés jellemző tünetei. - Egyéb jellemzők: szagküszöb érték; szállítási veszélyességi osztályok (ADR, RID, ADNR, ICAO besorolás alapján). - Piros mező: balesetek felszámolása (tűzoltás végrehajtásának lehetséges módjai). - Kék mező (hátoldal): az elsősegélynyújtás, valamint az ellátást végző orvos kiemelt feladatainak részletezése. 6.2. Veszélyes anyagok kézikönyve - Alapfogalmak, meghatározások, veszélyes anyagok jelölése, bárcák megjelenési formái. - Szállítási okmányok és azok tartalmának felsorolása. - Sárga oldal: anyag jellemzői (UN-szám, veszélyt jelző Kemmler szám, Hommel anyaglapszám, veszélyjel háromjegyű kódszám formában, anyagnév, regiszterszám). - 66 regisztertípusban csoportosítja az anyagokat a beavatkozás és kárelhárítás szempontjából (zöld – általános, fehér – robbanó ill. fokozottan tűzveszélyes, világos zöld – mérgező sajátságú anyag). - Részletezi a tűz- és robbanásveszélyt, az egészségártalmat, a foganatosítandó intézkedéseket, a lehetséges tűzoltási módokat, az elsősegélynyújtást. - Megjelöli a területlezárás konkrét méreteit. 6.3. SIX veszélyes anyagok gyorsinformációs kézikönyv - Tisztázza az alapfogalmakat (Hommel szám, Hazchem kód, veszélyt jelző tábla, veszélyjel). - Külön fejezet foglalkozik a gázálarcok alkalmazásával (I-1000 ppm, II-5000 ppm, III-10 000 ppm alkalmazhatósága). - A könyvben található a piktogramok jelölik a halmazállapotot (normál viszonyok között), a levegőhöz, vízhez; az általános főveszélyt (tűz- és robbanásveszély ill. radioaktivitás). - Megjeleníti az egészségre vonatkozó veszélyt (mérgező, maró, bőrbe felszívódó, egészségkárosító, irritatív). Oldhatóságot vízben, illetve a vízzel való érintkezés veszélyét.

92 - Névsorban sorolja fel az egyes anyagokat, ahol a megnevezés és a piktogramok mellett a Hommel-anyaglap szám, HAZ-kód, a gac. szűrőbetét, a regiszterszám, MAK érték, veszélyt jelző tábla, a veszélyjel és a tárolóedény jellemzője szerepel. - Tartalmazza a regiszter, SIX sorszám, illetve az UN-szám szerinti felsorolást. - Megtalálhatóak a szállítással kapcsolatos egyes mintaokmányok és a veszély- és intézkedési kódok (R és S mondatok) jelentésének részletezése. - A SIX-kötet hozzáférhető számítógépes program formájában is! - A szoftver több keresési módot (anyagnév, UN-szám stb.) is felajánl (több rekord szerint tud listázni). - Értelmezi pl. a veszélyjeleket, a veszélyt jelölő számot, a HAZ-kódokat. A segítség külön legördülő menüben található. - A rendezés szerinti felsorolások között gyors és gördülékeny a kapcsolat van. 6.4. Veszélyelhárítási útmutató 2001. - Útmutató a veszélyes áruk szállítási Haváriái esetén szükséges elsődleges intézkedések megtételéhez. - A Környezetvédelmi Minisztérium kiadványa, amelyet a Transport Canada, az US Department of Transportation és a Secretariat of Transport and Communication of Mexico fejlesztett ki tűzoltók, rendőrök és más veszélyhelyzeti beavatkozó személyek számára. - Tartalmazza az UN-szám (sárga oldal), az anyagnév (kék oldal) szerinti felsorolásokat, amelyekhez egy Útmutató számot (piros oldal) rendel. - Az Útmutató a veszélyes áruk veszélyességi osztály szerinti csoportosításában is felvilágosítást ad a hatálya alá tartozó anyagok általános veszélyeiről (potenciális veszélyeket, veszély-elhárítási teendőeket). - Közli a kezdeti elkerítés és védekezési tevékenység távolságait kis és nagy mértékű kiömlések esetén. - Tartalmazza a vízzel reaktív anyagok táblázatát, amelyek mérgező gázokat fejlesztenek. - Értelmezi a védőruházat és egyéb felszerelések fogalmát, típusait. - Mellékletként egy Fogalomgyűjteményt tartalmaz. 6.5. HOMMEL adatkezelő (HOMIND) - Egyszerű DOS alapú program. - Anyagnév, UN-szám szerinti keresés és listázási lehetőséggel készült. - Tartalmazza az anyagra jellemző szín, szag jellemzőit; a műszaki és tűzveszélyességi adatokat, a MAK értéket, a veszélyjelet. - Külön oldalon található a Fontos Információk című rész. - Közli a mentesítő anyagok választékát, a beszerzés helyét, címét. - Kiszámítja és grafikusan feldolgozza a veszélyzóna méretét. 6.6. VAKOND értékelő program - Jelentése: veszélyes anyagok katalógusa, osztályozása, nemzetközi szállítási előírások direkt információi szerint. - A program a GYMI GYIMÓTHY Számítástechnikai, Mérnöki és Szolgáltató Bt. terméke. - Az új változata már Windows alapú program. - A keresés anyagnév, UN-szám, Hommel-szám, szinonimaszótár szerint történik. - Lekérdezhetők a fizikai jellemzők, az anyag hatása levegőn, reakciója vízzel, egészségkárosító hatása, biztonsági előírások, védőeszközök. - Tartalmazza a tűzoltás és egyéb beavatkozás módjait (vízszennyezés esetén, elsősegély módja, utasítás az orvosnak, szállítási előírások, szinonimanevek). - Közli a védőeszközök, kimutató eszközök típusát, rendelési számát, mérési tartományát az adott veszélyes anyag esetében!

93 - Listázza a veszélyjelző táblák alkalmazandó típusát. 6.7. IZODÓZIS értékelő - Atomerőmű-balesetek okozta kijutott radioaktív anyagok terjedésének modellezője. - Bemenő információk: reaktor típusa, meteorológiai viszonyok, emisszió, reaktorteljesítmény, tartózkodási magasság, sugárszintek a felhőnyomon, baleset óta eltelt idő. - Kimenő adatok: sugárszintek átszámítása, egyórás sugárszinttel megadott nevezetes zónahatárok és méretei, sugárszint. 6.8. Egyéb bevezetett programok 6.8.1. BIZMUT számítógépes adatbázis (VESVE Veszélyes vegyi anyagok biztonsági adatlapjai) A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány számítógépes programja. - A keresőkérdések megfogalmazása című ablakban érték és mezők szerint lehet keresni (pl. anyagnév, CAS szám, Hommel-szám, képlet, EC szám). - A Biztonsági adatlap a következőket tartalmazza külön ablakokban: anyagazonosító, általános jellemzők, fizikai tulajdonságok, tűzvédelmi tulajdonságok, tűzvédelem, megelőző intézkedések, munkahely egészségügyi védelme, baleseti intézkedések; kezelés-tárolás; ADR…/megjegyzések; feljegyzés. - Az anyagazonosító tartalmazza: anyagnevet, veszélyjelet, R és S mondatokat, UN-számot, stb. - Általános jellemzők: anyag megjelenése, viselkedése; stabilitása, összeférhetetlensége, felhasználása ablakokat. - A fizikai tulajdonságok részletezik az anyag sűrűségét, olvadáspontját, gőznyomását, relatív illékonyságát, forráspontját. - A Tűzvédelem ablakban megtalálható az anyag tűzveszélyességi osztályba sorolása, tűzveszélyességi fokozata, HAZ-kódja, tűzoltás módja, tűzoltó anyag típusa, égéstermékek. - A Megelőző intézkedések című rész a műszaki védelmet, légzésvédelmet, szűrőbetétek típusát, szem- és arcvédelmet, valamint a bőrvédelmet tartalmazza. - Munkahelyi eü. védelem: veszélyes anyag okozta akut hatások, krónikus hatások, szagküszöbérték, halálos koncentráció értéke, munkahelyi megengedett maximális koncentrációk. - Baleseti intézkedés kiömlés, szétáradás esetén, valamint az elsősegélynyújtás általános intézkedések mellett. - Kezelés, tárolás: veszélyes anyag tárolása, kezelése. Veszélyes hulladék-osztály vagy azonosító. - ADR, RID, ICAO szerinti osztályozás. - Tartalmaz egy Biztonsági Adatlap készítő programot is. - Adatbázisában 1448 veszélyes anyagot tart nyilván a fenti listázási szempontok alapján. Az adatok lekérdezését egy gyors kereső program segíti. A keresőprogram a szinonimákat is listázza (pl. klórgáz, cseppfolyósított klór). 6.8.2. FELHŐ értékelő program Véletlenszerűen a légkörbe került szennyezőanyagok terjedésének a GAUSS-féle binormális eloszlással való modellezésére szolgáló veszélyértékelő szoftver. - A számítás eredménye: a veszélyeztetett körzet sugara és a veszély fennállásának időtartama. - A számítási adatok bemenői: tartályadatok (tömeg, hőmérséklet, nyomás, nyílás mérete), környezeti adatok (levegő hőmérséklete, szélsebesség, talaj hőmérséklete, stabilitás, érdesség), tócsa átmérője.

94 - A számítási kimenő jelek, eredmények: kibocsátás és párolgás időtartama; párolgási felhő felülete, kikerülési intenzitás, elpárolgott folyadék, távolság, koncentráció. - A veszélyértékelés eredményei: terjedési távolság, idők. Ajánlott irodalom -

-

-

-

-

-

-

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról. 8/1997. (II. 12.) BM rendelet Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről. 48/2005. (X. 31.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól. 19/2007. (VII. 29.) ÖTM rendelet a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról. 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről. 21/2009. (VII. 8.) ÖM rendelet a központi költségvetési előirányzat terhére igényelhető tűzoltósági célú beruházási, fejlesztési támogatás pályázati rendszeréről 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról. 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól. 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet a hivatásos tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről, valamint a hivatásos tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, felszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosításának szabályairól. 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról. 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról 14/1999. (X. 22.) IM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél. 6/2003. (VI. 20.) MeHVM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó különös szabályairól. 28/2000. (X. 11.) EüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól. 67/2012. (XII. 14.) BM rendelet a tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi szerveinek együttműködési rendjéről, valamint egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól.

95 IV. A tűzoltás és a műszaki mentés eszközei A fejezet célja és tartalma A vizsgázó információt szerezhet a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység műszaki hátteréről, legfontosabb eszközcsoportjairól, ezek fejlesztésének és műszaki megújulásnak szükségességéről. 1. Tűzoltásra és műszaki mentésre alkalmazott gépjárművek A tűzoltóság járműveit több szempont szerint csoportosíthatjuk (pl. szárazföldi, vízi, légi jármű). A gépjárművek a szárazföldi járművek közé tartozó, gépi meghajtású eszközök, amelyek közutat vesznek igénybe. Csoportosításuk legfontosabb szempontja a felhasználás115. Így vannak: oltó gépjárművek (gépjárműfecskendők és különleges oltó gépjárművek), magasból mentő (létrás és emelőkosaras), műszaki mentő, veszélyelhárító, betegszállító, bevetés-irányító, személyzetszállító, ellátó és egyéb különleges gépjárművek. 1.1. Oltó gépjárművek A tűzoltási célra alkalmazott gépjárművek legfontosabb képviselője a gépjárműfecskendő, amely elsősorban vízzel oltásra, másodsorban a tűzoltók szállítására alakítottak ki. A vízzel oltás a legősibb, de ma is a legelterjedtebb oltási módszer, amelynek hatékonysága mellett igen lényeges szempontja az abszolút környezetbarát volta. Az alapjármű, melyre a tűzoltó felépítményt elhelyezik, közúti vagy félterepjáró kivitelű lehet. A motor az európai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, munkagépüzemi szabályozású, a sebességváltó olyan ki- és bekapcsolható mellékkihajtással rendelkezik, amelyikkel szivattyút vagy egyéb segédberendezéseket a jármű motorja meghajthat. A hatékony vízzel oltáshoz a víznek kellő energiát biztosító szivattyú szükséges. A gépjárműfecskendők a jármű motorjával meghajtható, beépített (örvény) szivattyúval, az első beavatkozás meggyorsítására a jármű hordképességétől függő kapacitású víztartállyal is rendelkeznek. Felhasználhatóságuk függ a közlekedési tulajdonságaiktól (gyorsulás, terepjáró képesség, stabilitás, stb.) és az oltási képességeiktől. A sokoldalúan használható gépjárműfecskendő minden táplálási módot alkalmazni tud (tartályról, felszívással, tűzcsaptáplálással, mélyszívással), és a vízadásra is többféle módon képes (normál és magas nyomású üzem, víz- és ködsugár, nagyteljesítményű víz- és habágyú, önvédelmi szórófejek). A vízzel oltás mellett habbal oltásra minden gépjárműfecskendő alkalmas, erre a beépített habképzőanyag - tartály és a bekeverő(k) biztosítanak lehetőséget, de külső habképzőanyag forrásokat is igénybe vehetünk. A habbal oltó gépjárművek szerkezetileg alig különböznek a gépjárműfecskendőktől. Egyetlen lényeges eltérés, hogy a habbal oltó gépjármű a tartályában csak habképző anyagot szállít. Az oldat előállításához szükséges vizet a beavatkozás helyszínén kell biztosítani. A tartályüzem kivételével tudja azokat az üzemmódokat, mint a gépjárműfecskendő, tehát akár szívásos, akár táplálásos módszerrel üzemelhet. A habbal oltó gépjárműveket ott használják, ahol a fokozott tűzveszély miatt nagy oltásteljesítmény szükséges, így elsősorban éghető folyadékok tároló és feldolgozó létesítményeiben. A porral oltó gépjárművek szerkezetileg a tűzoltó készülékek működési elvét alkalmazzák nagyobb méretekben, vagyis az oltóanyagot a hajtógáz nyomásával juttatják a tűzre. A porral oltás előnye a rendkívül gyors lángelfojtás. Hátránya, hogy teljes oltást ritkán lehet vele 115

MSZ EN 1846-1:2011

96 elérni, drága oltási módszer, és nehezen eltávolítható szennyeződés marad utána az oltás helyszínén. A porral oltó járművekben manapság használt oltóporok BC típusú lángoltó porok. A hajtógáz sűrített nitrogén (régebbi típusoknál CO2 hajtógázt is használtak). Az oltást kézi porsugár-csövekkel és a járműre épített (kiemelhető) porágyúkkal lehet végezni. Oltás során a por mozgását folyamatosan fenn kell tartani, használat után az összes vezetéket, tömlőt tiszta gázzal ki kell öblíteni. A habbal és porral oltó gépjárműveket a megbízhatatlan és gazdaságtalan üzemben tartás miatt egyre inkább kiváltják az úgynevezett por-hab oltókonténerek. Ezek a cserefelépítményes gépjárművek állnak egy hordozó gépjárműből és egy cserefelépítményből, amelyet mobil konténerként magára tud venni. A por-hab oltókonténer 2X250 kg oltóport és 4000 liter habképző anyagot képes a kárhelyre szállítani. Az oltó gépjárművek a fő oltási képességük mellett további oltási módszerekre is alkalmassá tehetők. A kisegítő oltóberendezések lehetnek beépítettek vagy málházott (esetleg kiskonténeres) eszközök. Az egyéb oltó járművek között meg kell említeni a repülőterek védelmét szolgáló, a speciális mentési követelményeknek megfelelő, nagy teljesítményű oltó és mentő gépjárműveket. 1.2. Magasból mentő gépjárművek A magasból mentő gépjárművek hosszabbítható létraszerkezettel vagy csuklós, gémes, teleszkópos emelőszerkezetű kosárral vagy ezek valamilyen kombinációjával vannak ellátva. A szerkezetet az alapjármű alvázának megerősített keretén helyezik el egy teljesen körbefordítható forgózsámolyon. Az alvázba olyan kitolható támszerkezetet is beépítenek, amely telepítés után kellő biztonságú alapja a magasban dolgozó gépegységnek. A berendezések hidraulikus működtetésűek, ez pontos és érzékeny szabályozást tesz lehetővé. A működési tartományt elsősorban a billenésbiztonság miatt behatárolják (működési mező), de ezen kívül is nagyon sok biztonsági elemet építettek be (pl. mechanikus, elektromos, hidraulikus védelmek, túlterhelés- és ütközésgátlók). A legkorszerűbb járműveken már több számítógép felügyeli a fő elemeket, és ez garantálja a biztonságos működési feltételeket. A létrás gépjárművek alapvetően menekülési útvonalat biztosítanak, ezért mászásra alakították ki. A létrakészlet egymásba illeszkedő, egymásból egyszerre kimozdítható tagokból áll. Az alaptagot a forgózsámolyra rögzített állítókeret tartja, a mozgatható tagok száma befolyásolja az elérhető magasságot (egy újabb tag kb. 7 métert jelent). A készlet tagjait kötelek mozgatják, és egyik típusnál rögzítik is (itt kettős a kötélzet, míg egy másik típus létrafokokra illeszkedő ún. esési zárakkal rögzül). A jelenleg használatos létrakészletekkel 30 - 37 - 44 méteres magasságok érhetők el. A mászással történő menekítés sokszor nehezen valósítható meg, ezért a létrák többségén a mentést elősegítő egyéb szerkezet is van. Egyik típuson a készleten mozgatható lift, a másikon a létracsúcsra függeszthető mentőkosár (nem azonos az emelőkosárral!) teszi lehetővé – korlátozottan – a gépi mentést. Az emelőkosaras gépjárművek kimondottan munkavégzésre és veszélyeztetett emberek gépi mentésére készülnek. A gémszerkezet csuklós megoldású, elemei teleszkóposak lehetnek. Az emelőkosár legalább 4 fő szállítására alkalmas, és hordágyat is lehet rajta rögzíteni. A telepítésen kívüli kezelés a kosárból szintén elvégezhető. A magasból mentő gépjárművek egyéb feladatokat is végezhetnek, melyek közül legfontosabb a tűzoltás. A tűzoltást a géphez rendszeresített sugárcsővel, rögzített vagy rögzíthető hab-vízágyúval lehet végezni. Nehezen megközelíthető helyek, nagyméretű objektumok, magas építmények, tetőterek tüzeinek oltására általában ez a legcélszerűbb eszköz. Az emelőkosárban több típusnál a munkavégzési lehetőségeket is megteremtik. Elektromos és hidraulikus csatlakozási pontokat alakítanak ki a kosárnál, így kisgépek,

97 hidraulikus bontó, feszítő eszközök működtethetők a magasban. Az emelőkosarat nagyobb mentési és munkakapacitása miatt ma már korszerű létrás járműveken szintén alkalmazzák. 1.3. Műszaki mentő, veszélyelhárító gépjárművek Ezek a gépjárművek legtöbbször praktikusan kialakított szállító járművek, amelyeken a felmálházott eszközrendszer dönti el a káresemény felszámolásának képességét. Lehetnek általános célra kialakított, és meghatározott beavatkozási körre kialakított járművek. Még változatosabb a konténeres kialakítás, ekkor a gépjármű az adott feladathoz megfelelő konténert (konténereket) tudja szállítani. Mivel a málházott eszközök döntőek, a járművel szemben viszonylag kevés az elvárás. A szokásos közlekedési és környezetvédelmi előírásokon túl a járműtől elvárható a korlátozott terepjáró képesség (félterep kivitel), az elöl - hátul kivezethető kötélzetű gépi csörlő, esetleg bizonyos elektromos szolgáltatások (beépített generátor, fényárboc, munkaterület lámpa). A műszaki mentés céljait szolgálják a darus gépjárművek is. A tűzoltói célra alkalmas darutól nagy teherbírást (legalább 50 t), nagy gémkinyúlást, vontatási képességet, megnövelt kötélhosszakat és több kötözőelem tárolási lehetőségét várják el. A daruzási munka könnyítését és a biztonságot a korszerű járműveknél szintén számítógépes vezérlések biztosítják. 2. A műszaki mentés eszközei A műszaki mentés többféle feladatot jelent, ezért több eszközt is igényel. A továbbiakban a fő csoportokat foglaljuk össze. Jelenleg két kategória alakult ki: a baleseti műszaki mentőeszközök és a vegyi mentő eszközök csoportja. Ezek között számos átfedés van, és természetesen megvannak a célra orientált speciális felszerelések is. Az eszközöket a járműveken kialakított megfelelő felépítményben vagy szabványos méretű konténerekben helyezik el. Ez utóbbi esetben biztosítani kell a felszerelések hozzáférését, felrakott és leemelt állapotban egyaránt. 2.1. A baleseti műszaki mentés eszközei Ezeket az eszközöket általában közúti, ipari vagy épületbaleseteknél használják, személyek kimentésére, gépek, berendezések, épületelemek mozgatására, erőszakos behatolásra, elektromos energia szolgáltatására, instabil szerkezetek közvetlen veszélyeinek megszüntetésére. A legfontosabb felszerelések: hidraulikus feszítő- és vágóberendezések, hidraulikus és mechanikus emelők, hidraulikus munkahengerek, nagy- és kisnyomású pneumatikus emelőpárnák, motoros ütvefúrók és bontók, motoros roncsvágók, motoros fűrészek, hordozható hegesztő-vágó készülék, kötélcsörlő, füstszívó ventilátor, hordozható (esetleg) beépített generátor, világító eszközök, robbanásbiztos szivattyú, csőtömítő készlet, továbbá szikramentes eszközök, fa-, fémipari és általános szerszámok, kulcskészletek, villanyszerelői szerszámok. Ezekhez számos kiegészítő tartozik: tápegységek, sűrített levegős palackok, gerendák, alátétek, görgők, összekötő tömlők, kábelek, elosztók, gyűjtőedényzet. A veszélyes munkák végzéséhez különböző védőfelszerelések, forgalomirányító eszközök állnak rendelkezésre. Felderítő eszközként meg kell említeni a gázérzékelő műszert és a hőkamerát. 2.2. A vegyi mentés eszközei Ezek az eszközök a különböző veszélyesanyag-balesetek elhárításához bizonyos eseteknél hatékonyabban használhatók, bár a baleseti műszaki mentéshez használt eszközcsoportra itt is szükség van. Amivel több ez az eszközcsoport: különböző tartályok, csővezetékek sérüléseinek elzárására használt anyagok és eszközök, veszélyes anyagokat felitató, közömbösítő anyagok, speciális szivattyúk (hordószivattyú), nagyméretű elasztikus tartályok

98 veszélyes anyagok összegyűjtésére, többféle védőruha, a legnagyobb védelmet adó gázvédő ruhákig. 3. Védőfelszerelések A tűzoltói beavatkozások során a környezet vagy a végzett munka veszélyeztetheti a tűzoltókat, de a különleges beavatkozások különleges védelmeket igényelnek. A tűzoltókat védeni kell: oxigénhiánytól, toxikus füstgázoktól, az égés bomlási termékeitől, lebegő szennyeződésektől, portól, mérgező, irritáló, radioaktív anyagoktól, hősugárzástól, lánghatástól, lehulló anyagoktól, leeséstől, lezuhanástól, baleseti sérülésektől, zajtól, rezgésektől, biológiai ártalmaktól. 3.1. Légzőkészülékek A légzésvédő eszközök két fő csoportba sorolhatók: szűrő típusú és környezeti levegőtől független eszközökre. A szűrő típusú eszközök a tűzvédelem területén csak korlátozottan használhatók (pl. menekítésre), a beavatkozást végzőknek a környezeti levegőtől független, hordozható kivitelű légzésvédőket kell használni. A légzésvédő eszközök működés szempontjából lehetnek zárt és nyitott rendszerű készülékek. A zárt rendszerű ún. oxigénes légzőkészülék alapvetően tiszta oxigént biztosít belégzésre, a kilélegzett gázelegy tisztítás (CO2 és víz megkötése) után belégzésre ismét alkalmassá válik (az elhasznált oxigént folyamatos adagolás pótolja). A nyitott rendszerű készülékekben normál összetételű sűrített levegő van, nyomáscsökkentés után ezt lélegzi be a használó, a kilélegzett gázkeverék a szabadba távozik. Az első típus előnye, hogy a sűrített oxigén majdnem teljes mennyisége felhasználható, azonban a készülék bonyolultabb. A másik típus egyszerűbb felépítésű, de a normál összetételű levegőből a légzésfolyamat során csupán kb. 4 % oxigént köt meg a szervezet, így a készülékben szállított teljes mennyiség 96 %-a ballaszt. Ahol hosszú idejű beavatkozásokkal kell számolni (bányamentés), a zárt ciklusú készülék előnyösebb. A tűzoltóság jelenleg a nyitott rendszerű készülékeket használja egyszerű kezelhetősége, könnyű (akár helyszíni) tölthetősége miatt. A sűrített levegős légzőkészülék nagy nyomáson (200-300 bar) tárolja a tiszta levegőt. A működtetésnél ebből a nagy nyomásból egy reduktor állandó középnyomást (6-7 bar) állít elő. A középnyomás további redukciója a légzés ütemének megfelelő adagolást is biztosító tüdőautomatikus szabályzóban (röviden tüdőautomata) történik. A tüdőautomata a környezeti nyomáshoz igazítja a belső nyomást (víz alatt is működik). A kialakítása szerint lehet normál és túlnyomásos kivitelű. Ez utóbbinál a belső tér nyomása még a legnagyobb beszíváskor is meghaladja a külső tér nyomását. Ez kizárja az ún. alászívást (külső szennyeződés bejutását a tömítetlenségeken). A tűzoltóság legnagyobb számban használt Dräger típusú légzőkészülékei belső túlnyomásos készülékek. Védelmi képességük kiváló, védelmi idejük korlátozott (használótól, terheléstől függ, kb. 30-40 perc). Viselésükre könnyített elemeket (kompozit palackok) is kifejlesztettek. 3.2. Védőruhák A hővédő ruhák alapvető feladata a tűzoltók védelme sugárzó hő ellen. Az embernél 0,1-0,2 W/cm2 sugárzás forróságérzetet okoz, nagyobb intenzitásnál már égési sérülésekkel kell számolni. A sugárzó energia elnyelésének csökkentése olyan (fémezett felületű) ruházattal lehetséges, mely nagy hővisszaverő képességgel rendelkezik. A felület alatti szigeteléssel a bejutott hőenergia terjedése lassítható. Könnyű kivitelű hővédő ruhák használójának szigetelő tulajdonságú és nedvszívó (kötött) alsó ruházat szükséges. A közepes (tűzmegközelítő) és nehéz (tűzbelépő) hővédő ruhák többrétegű belső szigetelésével a védelmi képesség annyira növelhető, hogy a legnagyobb védelmi képességű ruhák rövid időre közvetlen lánghatás ellen is védenek (légzésvédelem szükséges!).

99 A veszélyes vegyi anyagok ellen védőruhák az egészséget valamilyen módon károsító (ingerlő, maró, mérgező, akár bőrön keresztül is felszívódó) anyagok ellen nyújtanak védelmet. Ismert veszélyességű anyagoknál elegendő lehet a fröccsenő anyagok ellen védő, egyszerűbb (általában PVC anyagú) fedőruházat. A tűzoltói beavatkozásoknál sokszor nem lehet tudni a káresetnél lévő anyagok veszélyeit, ezért a tűzoltóknak a legrosszabb esetre számítva, a legnagyobb védelmet biztosító gázvédő ruhákat kell használni. A gázvédő ruhák anyaga többrétegű, nyílászárói gáztömörek, külső felületük anyaga szintetikus (Viton, butilgumi, PVC). Védelmi idejük a károsító anyagtól függ, ezt a gyártó ún. rezisztencia táblázatban adja meg. A gázvédő ruhák csak légzésvédő eszközzel használhatók. A viselés komfortjához a ruhát a légzőkészülék levegőjével szellőztetni lehet. A belső enyhe túlnyomás a ruha biztonságát is fokozza. A ruhákat használat után szakszerűen mentesíteni kell. A használatot, a megterhelést nyilván kell tartani. A biztonság csak szakszerű tárolással, rendszeres ellenőrzéssel és bevizsgálással garantálható. 4. Híradó eszközök Az információk megszerzése és továbbítása, a káresemények felszámolásának szervezése és irányítása, az érintett szervezetek együttműködése csak megfelelő hírforgalmi eszközök segítségével lehetséges. Az eszközöket több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Általában vezetékes eszközök szolgálnak a lakossági tűzjelzések fogadására, a tűzoltó járművek állomáshelyükről történő riasztására, a szolgálati kapcsolattartásra szervezeten belül és más szervekkel, továbbá az adatbázisok kezelésére. A vezeték nélküli hírforgalom lehetővé teszi a kapcsolattartást a mozgásban lévő, kárhelyre, gyakorlatra, stb. kirendelt járművek személyzetével, illetve a kárhelyen a beavatkozást végző tűzoltókkal. A vezetékes hírforgalom nagy része telefonvonalakon zajlik. A lakossági tűzjelzések a 105-ös telefonszámon érkezhetnek a területi tűzoltóságokhoz, Budapesten az FKI hírközpontba, illetve a 112-es telefonszámon a megyei rendőr-főkapitányságokra (a 112-es hívószámon alapuló európai egységes vészhelyzeti bejelentő rendszert nálunk még nem alakították ki). Az adatok felvétele után a hírközpont kezelői az MT alapján riasztják az elhárító egységeket. Budapesten egy számítógépes központi riasztási rendszer működik (Erőgazdálkodási és Riasztási Információs Rendszer, ERIR), amely tapasztalati adatokon alapul, és a helyszín megközelíthetőségét, a szerek állapotát és a rendelkezésre álló létszámot figyelembe véve automatikusan riaszt. A központi és a kerületi számítógépek bérelt on-line vonalakkal összekötött zárt rendszert alkotnak. A tűzjelzések automatikus tűzjelző rendszerekről is érkezhetnek, a rendszerek átjelzői segítségével. A beérkező jelzéseket (tűz- vagy hibajelzés) fogadóegység jeleníti meg. A szolgálati hírforgalom közvetlen telefonos összeköttetéseken, ún. diszpécser vonalakon zajlik. A belső rendszeren kívül külső diszpécser kapcsolatok is vannak azokkal a szervekkel, amelyekkel fontos az együttműködés (pl. önkormányzat, rendőrség, mentők, közművek, nagy közlekedési vállalatok). A hírközpontok munkáját különböző eszközök segítik. Ilyen a szerállapotjelző, amelyen az összes jármű aktuális helyzetét megjelenítik (riasztható, tűzesetnél van, szertáron kívül van, létszáma nincs, üzemképtelen), az adatrögzítő berendezés, amely a fontos szolgálati információkat rögzíti (tűzjelzés, riasztás, telefon- és rádióforgalom). Az adatrögzítés szerepet játszhat a tűzesetek utólagos elemzésénél, de büntetőjogi vagy polgári peres eljárások bizonyítékaként is. Hasznosak az ipari kamerák pl. a szertárkapuk automatikus működtetéséhez. Fontosak az adatbázisok: utcanévjegyzék, térképek, korlátozások, veszélyinformációk, tűzoltási tervek. Ezeknek folyamatos karbantartása nagy feladat, és csak számítógépes

100 eszközökkel eredményes, így viszont megteremti annak lehetőségét is, hogy az automatikus riasztási rendszer azokat felhasználja. Az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer (EDR) A Miniszterelnöki Hivatal 2005. októberében szerződést kötött egy új, a kor színvonalának megfelelő korszerű rádiórendszer kiépítésére. A 109/2007 (V. 15) Kormányrendelet alapján az OKF-nek és területi szervei, valamint a tűzoltóságoknak is át kellett térni az új rendszerre. Az EDR egy országosan mobil lefedettséget biztosító trönkölt digitális rádiórendszer. A lefedettség megvalósításához országosan mintegy 400 db bázisállomást és repeatert telepítettek le. A trönkölés biztosítja, hogy a felhasználóknak ne kelljen azzal foglalkoznia, hogy az adott frekvencia foglalt-e vagy sem, a rendszer a rendelkezésre álló szabad frekvenciák segítségével teremti meg az összeköttetést a logikailag összetartozó (egy csoportban lévő) terminálok között (az eltérő bázisállomások körzetében lévő rádiók más-más frekvencián üzemelhetnek a rendelkezésre álló erőforrások függvényében). Az EDR rendszeren belül az egyes kárhelyszíni forgalmazások egymástól történő elszeparálását a különböző csoportokban történő forgalmazás biztosítja, mert a fizikai távolságtól függetlenül (természetesen a rendszer által lefedett területen belül) az azonos csoportba tartozó készülékek „hallják” egymást. Az analóg rendszerhez hasonlóan az EDR-en belül is létrehoztak olyan csoport, amely a társszervekkel történő együttműködést hivatott biztosítani. Ajánlott irodalom 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruhaellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről (BM RUSZ) A belügyminiszter 19/2012 (IV.11.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak 2012. évi utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 104/2011. számú Intézkedése a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya részére az Öltözködési Szabályzatának kiadásáról A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 19/2011. számú Intézkedése az egyéni riadócsomag összeállításáról és az ellátás rendjéről A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 17/2012. számú Intézkedése a személyi állományt megillető egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, távollétek és pótlékokra való jogosultságot tartalmazó jelentések továbbításának elszámolásának technikai rendjéről 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről 12/2007. (III.13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 15/2011. (V.23.) BM utasítás a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről 20/2011. (VII.29.) BM utasítás a Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról 66/2011. sz. OKF Főig. Int. A szolgálati járművek használatáról és üzemeltetéséről

101 Ábrák és táblázatok

1. számú ábra A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS FELADATRENDSZERE

Tűzvédelem A tűz elleni védekezés

Tűzmegelőzés

Tűzoltási feladatok

a tüzek keletkezésének megelőzésére, tovaterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.

a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

Tűzvizsgálat

a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási, beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési, beavatkozási feltételek javítására.

102 2. számú ábra A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRE KÖTELEZETTEK FŐ FELADATAI ORSZÁGGYŰLÉS → törvényalkotás → rendeletalkotás

KORMÁNY MÁS MINISZTEREK ↓

rendeletalkotás

KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER (BM) ↓ - a tűzvédelem központi irányítása a BM OKF főigazgatója útján, - rendeletalkotás, normatív utasítás, - a hivatásos tűzoltóság létrehozása, megszüntetése.

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK Önkormányzati tűzoltóság létrehozása, fenntartása, hozzájárulás tűzoltóságok és az ÖTE működéséhez. Településrendezéssel kapcsolatos tűzvédelmi feladatok, oltóvíz biztosítása, tűzjelzés feltételei. A lakosság felvilágosítása. Intézményeik és vagyonuk védelméről történő gondoskodás.

más

MAGÁNSZEMÉLYEK lakás, jármű, berendezés tűzmegelőzési szabályainak megismerése, megtartása, gondozására bízott személyek védelme, tűzvédelmi felülvizsgálatok biztosítása, tűzvédelmi ellenőrzés tűrése, tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességek megismerése, megtartása A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS SZERVEZETEK (VÁLLALKOZÁS, INTÉZMÉNY, GAZDASÁGI TÁRSASÁG, STB.) a tűzvédelmi követelmények „A”-„C” - ben tűzvédelmi szervezet, megtartása, tűzvédelmi szakember, vagy szolgáltatás, veszélyhelyzet megelőzése és létesítményi tűzoltóság létrehozása, elhárítása, személyi és tárgyi fenntartása (ha kötelezett), feltételeinek biztosítása, új tűz- vagy robb. veszélyes anyag vizsgálata a tűzvédelem helyi szabályozása, tűzjelzési lehetőség biztosítása,

bejelentési kötelezettségek teljesítése, oltóvíz, oltóanyag biztosítása,

a tűzvédelmi oktatás biztosítása,

parlagterületek tűzvédelmének biztosítása, hatósági ellenőrzés- és gyakorlatok tűrése.

103 3. számú ábra A TŰZOLTÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK IRÁNYÍTÁSI ÉS FELÜGYELETI RENDSZERE JELMAGYARÁZAT Irányítás Szakmai ellenőrzés Közvetlen utasítási jog Szakirányítás

Belügyminisztérium

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Háttérintéz mények

Megyei (Főv.) katasztrófavédelmi igazgatóság

Önkormányzat

Tűzoltó egyesület

Gazdálkodó szerv

Köztestület (közhasznúság

Katasztrófavédelmi kirendeltség Hivatásos tűzoltó parancsnokság

Katasztrófavédelmi őrsök

Önkormányzati tűzoltó parancsnokság (önkéntes)

Létesítményi tűzoltóság

104

1. számú táblázat TŰZVÉDELMI SZAKÉRTŐI SZAKTERÜLETEK Igazságügyi szakértői szakterületek a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerint 1. Építmények tűzvédelme

2. Tűzoltó technikai eszközök

3. Ipari tűzvédelem 4. Tűzvizsgálat

Kapcsolódó tűzvédelmi szakértői szakterületek a) Építész tűzvédelmi szakértő b) Elektromos tűzvédelmi szakértő c) Gépész tűzvédelmi szakértő a) Tűzoltó készülék szakértő b) Beépített tűzjelző berendezés szakértő c) Beépített tűzoltó berendezés szakértő a) Olajipari tűzvédelmi szakértő b) Gázipari tűzvédelmi szakértő c) Vegyész tűzvédelmi szakértő a) Tűzvizsgálati szakértő

2. számú táblázat A KAMRÁBAN TÁROLHATÓ FOLYADÉKMENNYISÉG Az éghető folyadék tűzveszélyességi fokozata

Tárolható mennyiség (liter) Kamránként

I-II. III-IV.

3000 5000

Létesítményenként (maximum 4 kamra) 12000 20000

3. számú táblázat A PÉBÉGÁZ CSERETELEPEK KATEGÓRIA SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

1

Kategória

Tárolt, kezelt mennyiséghatárok

1

„1” kategória

legfeljebb 1150 kg PB-gáz1

2

„2” kategória

1151-3000 kg PB-gáz

3

„3” kategória

3001-8000 kg PB-gáz

4

„4” kategória

8001-50 000 kg PB-gáz

5

„kategórián felüli”

50 000 kg fölött PB-gáz

az üzemanyagtöltő állomás területén létesített cseretelep kivételével.

105

4. számú táblázat FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TŰZVESZÉLYESSÉGI FOKOZATBA SOROLÁSA116 Tűzveszélyességi fokozat ↓

Anyagi jellemző, Zárttéri és nyílttéri lobbanáspont állandó → Tlpzt < 21°C I. II.

III.

IV.

Tlpzt ≥ 21 °C Tlpnyt ≤ 55 °C Tlpnyt > 55 °C Tlpnyt ≤ 150 °C a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, a világításra használatos petróleum Tlpnyt > 150 °C

Nyílttéri lobbanáspont és üzemi hőmérséklet Tü ≥ Tlpnyt és Tü > 35 °C Tlpnyt > Tü >Tlpnyt - 20 °C és Tü > 35 °C Tlpnyt - 20 °C ≥ Tü ≥ Tlpnyt 50 °C és Tü > 35 °C Tü < Tlpnyt - 50 °C és Tü > 35 °C

5. számú táblázat TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY ÉS TŰZVESZÉLYESSÉGI FOKOZAT ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT Tűzveszélyességi osztály A B C D

116

Müller Róbert, Szigeti Péter

Tűzveszélyességi fokozat I. II. III. IV.

106 6. számú táblázat TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAI ALAPJÁN117 Halmazállapot Tűzveszé Anyagi jellemző, Gáz, gőz, köd Cseppfolyós Szilárd Egyéb lyességi állandó osztály↓ arhé (aéh) Tlpzt és Tlpnyt és Tü Tgyh különleges, veszélyes tulajdonság → - az az anyag, amelynek bármely

- arhé. ≤ 10 tf.% „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

„B” Tűz- és robbanásveszélyes

„C” Tűzveszélyes

„D” Mérsékelten tűzveszélyes „E” Nem tűzves zélyes

117

hidrogén, metán, acetilén, propán, bután, kénhidrogén, formaldehid

halmazállapotában heves égése, robbanása indító gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet pl. nátrium, kálium, fehér foszfor, nitrált-cellulóz, fluor, pikrinsav, - az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, - az a por amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez Pl. liszt, cukorpor, szénpor, - az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

- Tlpzt < 21°C

aceton, benzol, metilalkohol, etilalkohol, dietil-éter, szén-diszulfid

- vagy Tü ≥ Tlpnyt és Tü > 35 °C

- Tlpzt ≥ 21 °C Tlpnyt ≤ 55 °C - arhé. > 10 tf.% Pl. ammónia, szénmonoxid

Pl. petróleum, lakkbenzin, kerozin, butanol,ecetsav, terpentin, xilol, sztirol

- vagy Tü < Tlpnyt Tü >Tlpnyt - 20 °C és Tü > 35 °C - Tlpnyt > 55 °C Tlpnyt ≤ 150 °C

- az a gáz, amely Pl. anilin, hangyasav, önmaga nem ég, nitro-benzol, formalin, de az égést glikol Tgyh ≤ 300°C táplálja, a levegő - a legalább 50 °C kivételével nyílttéri lobbanáspontú Pl. O2, oxigén gázolajok, tüzelőolajok, Pl. kén, fenol, naftalin, tartalmú a világításra difenil, gázkeverék, használatos petróleum cseppfolyós vagy levegő, ammónium-nitrát - Tü ≤ Tlpnyt - 20 °C Tü ≥ Tlpnyt - 50 °C és Tü > 35 °C Tlpnyt > 150 °C Tgyh> 300°C pakura, glicerin, Pl. szén, vagy koksz, Tü < Tlpnyt - 50 °C és bitumen Tü > 35 °C Nem éghető anyagok Pl. N2, CO2, nemesgázok

Müller Róbert és Szigeti Péter

Pl. víz, szén- tetraklorid, kloroform, bróm

Pl. mészkő, cement

- az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyag tartalma 25 %-nál nagyobb, víztartalma pedig 50 %-nál kisebb

107 7. számú táblázat A TEREK TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI118 Terület egységek

Tűzveszélyességi osztályok „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

Tevékenység - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő

- az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a "B" tűzveszélyességi „B” osztályba tartozó anyagot előállítják, Tűz- és feldolgozzák, használják, tárolják vagy robbanásforgalomba hozzák és e tevékenység veszélyes közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a "C" tűzveszélyességi „C” osztályba tartozó anyagot előállítják, Tűzveszélyes feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák

„D” Mérsékelten tűzveszélyes

- az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák

„E” Nem tűzveszélyes

118

Müller Róbert, Szigeti Péter

Nevesített/rendeltetés 3

- a 100 m /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, - az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el vagy töltenek és nincs hatékony szellőztetése, - a PB gáz cseretelepek a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez

- az üzemanyagtöltő állomások

- az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, - a közösségi épületek - az iroda-, lakó- és szállásépületek, - gépjárműtároló építmény, szabadtér - állattartó helyiség, - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak

108

8. számú táblázat TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZATOK MEGHATÁROZÁSA TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSTÓL FÜGGETLENÜL Minimum követelmény

Épület, tűzszakasz, épületrész, épületszerkezet csoport

- a magas épület, - az a tömegtartózkodásra szolgáló épület, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló I.

-

II.

-

III.

-

IV.

-

V.

helyiség tartalmaz 13,65 m-t meghaladó padlószint-magasságú teret, a fenti épületek alatti pinceszintek, oly módon, hogy az épület szintszáma vagy a talajszint alatti szintek tényleges száma közül a nagyobb kerüljön figyelembevételre. az I. tűzállósági fokozatba nem tartozó középmagas épület, a bölcsőde, az óvoda, a szociális otthon, a zárt, 20-nál több gépjármű tárolására szolgáló gépjárműtároló épület, tűzszakasz, a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló kétszintesnél magasabb épület, a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló funkciót tartalmazó tűzszakasz, amelyet az épület második szintje felett helyeznek el, az I. tűzállósági fokozatba nem tartozó épületek alatti pinceszint, oly módon, hogy az épület szintszáma vagy a talajszint alatti szintek tényleges száma közül a szigorúbb kerüljön figyelembevételre. az I, és II. tűzállósági fokozatnál nem említett közösségi épület, - tűzszakasz, a kétszintesnél magasabb lakóépület, - tűzszakasz, ha az épület legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot, a többszintes nyitott gépjárműtároló, a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló legfeljebb kétszintes épület, vagy az első és második szinten kialakított, az előzőekben taglalt funkciót tartalmazó tűzszakasz. a „C” tűzveszélyességi osztályba sorolású nyitott fedett terek épületszerkezetei, a legfeljebb egy pinceszinttel, földszinttel és egy emeleti szinttel (vagy beépített tetőtérrel) rendelkező lakó- és üdülőépületek, az egyszintes közösségi rendeltetésű épületek, amelyeknek befogadóképessége nem haladja meg az 50 főt.

- az egyszintes üdülő és azon közösségi épület, amelynek befogadóképessége legfeljebb 25 fő.

109

9. számú táblázat A LAKÓ-, KÖZÖSSÉGI ÉS IPARI-, TÁROLÁSI-, VALAMINT MEZŐGAZDASÁGI ÉPÜLETEK KÖZÖTT SZÜKSÉGES TŰZTÁVOLSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEK

I. AZ ÉPÜLET ÉPÍTÉSZETI TULAJDONSÁGAI

II. ÉPÜLET TŰZVÉDELMI TULAJDONSÁGAI

III. EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK

1. építmény (homlokzat) magasság, 2. a szembenálló homlokzatok anyaga, tagoltsága, nyílások felületaránya, 3. a tetőszerkezet anyaga, 4. a homlokzatra nyíló helyiségek funkciója, 5. a szomszédos épület kialakítása, funkciója, 6. az épület befogadó képessége. 7. beépített tűzvédelmi berendezés megléte, kialakításának módja, korszerűsége, 8. az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokozata, 9. a tűzveszélyességi osztályba sorolás, 10. a rendeltetés, 11. a vonulási távolság (létesítményi is), 12. az oltóvíz ellátottság (külső, belső), 13. az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája, 14. a tűzterhelés, 15. a tűzjelzés módja. 16. jellemző meteorológiai körülmények (pl. szél, stb.).

110 Tartalomjegyzék I. A tűz elleni védekezés jogi szabályozása............................................................................. 2 1. Az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek és a magánszemélyek tűzvédelmi feladatai .............................................................................................................. 2 1.1. A tűz elleni védekezés fogalma és szabályozása .................................................................... 2 1.2. A tűz elleni védekezésre kötelezettek köre............................................................................. 2 1.3. Az önkormányzatok tűzvédelmi feladatai.............................................................................. 2 1.4. A magánszemélyek tűzvédelmi feladatai................................................................................ 3 1.5. A gazdálkodó szervek tűzvédelmi feladatai........................................................................... 3 1.6. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv ....................................................................... 4 2. A tűzoltóság szervezete, működése és irányítási rendszere .............................................. 5 2.1. A tűzoltóság szervezeti és irányítási rendszere...................................................................... 5 2.2. A hivatásos tűzoltóság – és szerveinek jogállása ................................................................... 6 2.3. Az önkormányzati tűzoltóság jogállása.................................................................................. 6 2.4. A létesítményi tűzoltóság jogállása ......................................................................................... 7 2.5. Az önkéntes tűzoltó egyesületek .............................................................................................. 8 3. A tűzvédelmi hatósági és szakhatósági tevékenység szabályai......................................... 9 3.1. A tűzvédelmi hatósági jogkörök gyakorlására jogosultak köre.......................................... 9 3.1.1. A tűzvédelmi hatóságok hatásköre és illetékessége................................................. 9 3.1.2. Az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkörök .............................................................. 9 3.1.3. A jogorvoslati fórum szabályozása ........................................................................ 12 3.2. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés rendje .............................................................................. 12 3.3. A tűzvédelem szankciórendszere és az egyes elemek alkalmazásának jellemzői............ 12 3.4. A tűzvizsgálat fogalma, célja, az eljárás megindítása, lefolytatása és együttműködés más szervekkel ............................................................................................................................... 13 3.5. A tűzvédelmi szakhatóság feladatai, a szakhatósági jogállás jellemzése.......................... 15 3.5.1. A szakhatósági jogállás jellemzői .......................................................................... 16 3.5.2. A tűzvédelmi szakhatósági jogkörök ..................................................................... 16 3.5.3. A tűzvédelmi dokumentáció................................................................................... 17 3.6. A tűzvédelmi piacfelügyelet ................................................................................................... 18 3.7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszere.......... 18 4. A tűzvédelmi képzés, felvilágosítás, tájékoztatás ............................................................ 19 4.1. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása ................................................................................. 19 4.2. A tűzvédelmi szakágazatban alkalmazott munkavállalók és tűzvédelmi szolgáltatók képesítési követelményei ....................................................................................................... 20 4.3. A tűzvédelmi tájékoztatás, felvilágosítás szükségessége és eszközei................................. 20 4.4. A tűzvédelmi szakértők feladatai és tevékenységük tagozódása....................................... 20 Ajánlott irodalom ................................................................................................................... 21 II. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai és követelményei.................................. 22 1. A tűzvédelem műszaki szabályozása ................................................................................ 22 1.1. A szabványok alkalmazása .................................................................................................... 22 1.2. A tűzvédelem műszaki követelményei .................................................................................. 22 1.3. Az OTSZ szerkezeti felépítése ............................................................................................... 23 2. A tűzoltó technikai eszközök, felszerelések...................................................................... 24 2.1. Tűzoltó készülékek.................................................................................................................. 24 2.2. Tűzoltó vízforrások és tartozékok felülvizsgálata............................................................... 24 2.3. Szívóoldali és nyomóoldali felszerelések .............................................................................. 25 2.4. Mászó eszközök ....................................................................................................................... 25 2.5. Nem szabványosított tűzoltásra alkalmas eszközök ........................................................... 26

111 3. Beépített tűzvédelmi berendezések ................................................................................... 26 3.1. A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei ............................. 26 3.2. Beépített tűzoltó berendezések .............................................................................................. 27 3.3. Beépített tűzjelző berendezés................................................................................................. 30 4. Villamos és villámvédelmi berendezések általános tűzvédelmi követelményei ............ 31 5. Éghető folyadékok és gázok tárolása................................................................................ 33 5.1. Olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések tűzvédelmi előírásai ................................................................................................................................... 33 5.2. Éghető folyadékok tárolása és szállítása .............................................................................. 33 5.3. Kamra tűzveszélyes folyadékok részére............................................................................... 34 5.4. Az éghető folyadékok tartályos tárolásának lehetőségei.................................................... 34 5.5. Üzemanyagöltő állomások...................................................................................................... 35 5.6. Az éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítmények, berendezéseinek tűzvédelmi előírásai ............................................................................................................... 35 5.7. A pébégáz cseretelep ............................................................................................................... 36 5.8. Ipari gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése ............................................................... 37 5.9. Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítása ..................................... 38 6. Az építmények tűzvédelme ................................................................................................ 39 6.1. A létesítés és használat tűzvédelmi követelményei.............................................................. 39 6.1.1. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályai ..................................................... 39 6.2. Az OTSZ létesítésre és használatra vonatkozó tűzvédelmi követelményei...................... 41 6.2.1. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai ................................ 41 6.2.2. Az építő anyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői ............................... 43 6.2.3. Az építmények általános tűzvédelmi követelményei ............................................. 44 6.3. Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények............................................................ 50 6.3.1. A többszintes épületek megközelítését szolgáló utak ............................................ 50 6.3.2. A tűzoltósági kulcsszéf........................................................................................... 51 6.3.3. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag ........................................................................ 51 6.3.4. Tűzoltósági beavatkozási központ ......................................................................... 51 6.3.5. Tűzoltósági rádióerősítő......................................................................................... 51 6.4. A tűztávolság ........................................................................................................................... 52 6.5. A kiürítés követelményei ........................................................................................................ 52 6.6. A számított tűzterhelés meghatározása és a mértékadó tűzállósági követelmények számítása................................................................................................................................. 53 6.7. A hő- és füst elleni védelem .................................................................................................... 54 6.8. Hasadó és hasadó-nyíló felületek .......................................................................................... 55 6.9. A használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok.................................................................. 56 Ajánlott irodalom ................................................................................................................... 64 III. Szolgálati ismeretek......................................................................................................... 65 1. A katasztrófavédelem irányítása...................................................................................... 65 2. A katasztrófavédelem hivatásos állományú tagja kötelezettségére, szolgálatellátására, magatartására vonatkozó általános szabályok ................................................................. 67 2.1. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú köteles ............................................................ 67 2.2. A szolgálati elöljáró kötelességei ........................................................................................... 67 2.3. Az alárendelt jelentési kötelezettsége ................................................................................... 68 2.4. A jelentkezés, jelentés rendje................................................................................................. 69 2.5. A katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjának magatartása szolgálatban és szolgálaton kívül .................................................................................................................... 70 3. A tűzoltást és műszaki mentést segítő tervek................................................................... 72 3.1. A tűoltási és műszaki mentési terv fogalma, főbb tartalmi követelményei...................... 72

112 4. A hivatásos tűzoltó -parancsnokságok részére tartandó szakterületi gyakorlatok rendszere, szervezése........................................................................................................... 72 4.1. A gyakorlatok követelményei ................................................................................................ 74 5. Mentő tűzvédelem .............................................................................................................. 78 5.1. A tűzoltási feladat és a műszaki mentés fogalma ................................................................ 78 5.2. A tűzoltást, műszaki mentést végző, közreműködő szervezetek ....................................... 78 5.3. A tűzoltásra és műszaki mentésre jogosultak köre............................................................. 79 5.4. A tűzoltás vezetésének módjai ............................................................................................... 79 5.5. A tűzoltás vezetésére jogosultak köre................................................................................... 80 5.6. A kivonulás rendje ................................................................................................................. 80 5.7. A tűzoltás vezetését végzők jogai és kötelességei................................................................. 81 5.9. A tűzoltás és műszaki mentés irányításának átadás-átvétel szabályai ............................. 88 5.10. A műszaki mentés során végrehajtandó feladatok ........................................................... 89 5.11. A műszaki mentés vezetése és szervezete ........................................................................... 89 6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos azonosítási és információs rendszer .................... 90 6.1. Hommel veszélyes anyagok katalógusa ................................................................................ 90 6.2. Veszélyes anyagok kézikönyve .............................................................................................. 91 6.3. SIX veszélyes anyagok gyorsinformációs kézikönyv .......................................................... 91 6.4. Veszélyelhárítási útmutató 2001. .......................................................................................... 92 6.5. HOMMEL adatkezelő (HOMIND)....................................................................................... 92 6.6. VAKOND értékelő program.................................................................................................. 92 6.7. IZODÓZIS értékelő ................................................................................................................ 93 6.8. Egyéb bevezetett programok ................................................................................................. 93 6.8.1. BIZMUT számítógépes adatbázis .......................................................................... 93 6.8.2. FELHŐ értékelő program....................................................................................... 93 Ajánlott irodalom ................................................................................................................... 94 IV. A tűzoltás és a műszaki mentés eszközei........................................................................ 95 1. Tűzoltásra és műszaki mentésre alkalmazott gépjárművek .......................................... 95 1.1. Oltó gépjárművek ................................................................................................................... 95 1.2. Magasból mentő gépjárművek .............................................................................................. 96 1.3. Műszaki mentő, veszélyelhárító gépjárművek .................................................................... 97 2. A műszaki mentés eszközei................................................................................................ 97 2.1. A baleseti műszaki mentés eszközei ...................................................................................... 97 2.2. A vegyi mentés eszközei.......................................................................................................... 97 3. Védőfelszerelések................................................................................................................ 98 3.1. Légzőkészülékek...................................................................................................................... 98 3.2. Védőruhák................................................................................................................................ 98 4. Híradó eszközök ................................................................................................................. 99 Ajánlott irodalom ................................................................................................................. 100 Ábrák és táblázatok ............................................................................................................. 101 Tartalomjegyzék................................................................................................................... 110