Tájékoztató. a közigazgatási szakvizsga. Államigazgatás című. választott tárgy. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Államigazgatás című választott tárgy tananyagát érintő változásokról

Budapest, 2014. augusztus 15.

Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a követelményrendszeren alapuló tananyagot az NKE – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) 2014. augusztus 15-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a 2014. szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a tankönyv lezárása, korábbi hatályosítása óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban, s egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A bemutatott változások tankönyvekbe történő átvezetéséről szeptember hónapban gondoskodunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási szakvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva

B u d a p e s t, 2014. augusztus 15.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

TARTALOMJEGYZÉK 4. oldal 3.1.2. pontja az alábbiak szerint módosul: 3.1.2.

A MINISZTERELNÖKSÉG, VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM MINT A KORMÁNY KOORDINÁCIÓÉRT FELELŐS SEGÉDSZERVEI

3.1.2.

A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE, ÉS A MINISZTERELNÖKSÉG, MINT ELSŐSORBAN A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓT ELLÁTÓ MINISZTÉRIUM

Indokolás: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény 1. § (1)

1.

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEK ÉS A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FOGALMI ELEMEI

1.2. A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR ÁLLAM MŰKÖDÉSÉBEN: AZ ÁLLAMI SZERVEK FELÉPÍTÉSÉNEK RENDSZERE, A KÖZIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERÉBEN 11. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Országgyűlés azonban a miniszteri kinevezés megkerülhetetlen tényezőjévé vált azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 40. § (2) bekezdése kimondja, … Indokolás: a módosítás tartalmazza a jogszabály pontos megnevezését.

1.3. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS KÉT ALRENDSZERE: AZ ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS, VALAMINT EZEK EGYMÁSHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA 15. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Maga a Kormány az önkormányzatokkal kapcsolatban a következő feladatokkal rendelkezik: • A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős – közigazgatási és igazságügyi a Miniszterelnökséget vezető – miniszter irányításával, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv – vagyis a fővárosi, megyei kormányhivatalok – útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. § 5. pont.

1

15. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a 2010. évi XLII. törvény alapján) jelenleg a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatai a következők: Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. § 5. pont.

17. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a kormányhivatal az alábbi intézkedéseket teheti: • Kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint az Mötv.-ben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testületet vagy a társulási tanács ülését. •

Javasolhatja a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását.

Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. § 5. pont. 18. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre azokra az önkormányzati határozatokra, amelyek alapján: • munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának; • külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye., • amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. Indokolás: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (4) bekezdés c) ponttal kiegészítve.

2.

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FOGALMI ÁLLAMIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE

ELEMEI

ÉS

AZ

2.3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE 2.3.2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TERÜLETI SZINTEK SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA

23. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A Kormány összetételét a minisztériumok felsorolásával külön törvény határozza meg. A Kormányt segítő szervek közé tartoznak a Miniszterelnökség, a kabinetek, a kormánybizottságok, a kormánybiztosok, valamint az egyéb tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek. Indokolás: Miniszterelnökség is önálló minisztérium, a Kormány része, nem Kormányt segítő szerv (Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény). 2

2.5. A SZOLGÁLATI ÚT ÉS A SZIGNÁLÁS 2.3.2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TERÜLETI SZINTEK SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA

28. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A szolgálati úthoz szorosan kapcsolódik a szignálás intézménye, amely nem más, mint az ügyek döntés-előkészítésre vagy intézkedésre történő kijelölése. A szolgálati út és a szignálás fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg, azonban egyes törvények azzal kapcsolatban előírásokat fogalmaznak meg. Így például az Alaptörvény is egyfajta szolgálati utat jelöl meg a miniszterek kinevezése esetén, amikor rögzíti, hogy a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Szintén szolgálati útra vonatkozó szabálynak tekinthetjük például a Ksztv. azon rendelkezését, amely kimondja, hogy a kormányhivatal SZMSZ-ét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára az azt felügyelő miniszter adja ki a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter) egyetértésével [Ksztv. 71. § (1) bek.]. A szolgálati út szabályait jellemzően az adott szerv belső szabályzata, leggyakrabban a szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. § 1. pont. 29. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Egy példával megvilágítva: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy vizsgálati jelentése kapcsán kéri az emberi erőforrás miniszterének intézkedését. Az EEFMI EMMI SZMSZ-e szerint ebben az esetben a miniszter kiadmányozza a választ, amelyet a szakfőosztállyal egyeztetve a Jogi Főosztály készít elő. Indokolás: az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevének rövidítése helyesen EMMI. 2.6. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉPÍTÉSE, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK SZERVEZETI RENDJÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 2.6.1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE

33. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Magyarország 1992 óta inkább ezt az utóbbi megoldást alkalmazza, ennek megfelelően a közszolgálat felsőszintű irányítása hosszú ideig a Miniszterelnöki Hivatalhoz, majd a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez tartozott, jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez tartozik. 2014 júniusa óta pedig a közigazgatási személyzetpolitikáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. § 2. pont.

3

2.6.3. A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE: A MŰKÖDÉSI RENDET KIALAKÍTÓ SZABÁLYZATOK

35. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A szervezeti és működési szabályzatot a Ksztv. szerint a szerv vezetője készíti el, s az irányító/felügyeleti szerv vezetője hagyja jóvá. A központi államigazgatási szervek tekintetében a szervezeti és működési szabályzat a közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő miniszteri utasítás: a minisztériumi SZMSZ-eket a miniszter adja ki normatív utasításban a közigazgatási és igazságügyi miniszter a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (azaz a Miniszterelnökséget vezető miniszter) jóváhagyását követően, a kormányhivatalok SZMSZ-eit a felügyelő miniszter adja ki normatív utasításban a kormányhivatal vezetőjének javaslatára, a közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően, míg a központi hivatalok SZMSZ-eit a miniszter adja ki normatív utasításban. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 4. § 1. pont, 2010. évi XLIII. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 60. §, 71. §. 2.8. DÖNTÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN 2.8.2. MÉRLEGELÉSI JOGKÖR

39. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: „61. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyéb-ként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. […] (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege […] természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Indokolás: Az idézett rendelkezés azt sugallja, hogy a teljes jogszabályrész szerepel a tananyagi szövegezésben, de a Ket. 61. § (1a) bekezdése jelenleg hiányzik a szövegből. Tartalmilag a megértéshez nem szükséges szerepeltetni a hivatkozott rendelkezést, de - a teljesség kedvéért – jelezni szükséges, hogy a jogszabálynak van egy (1a) bekezdése is.

4

3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE 48. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ide sorolható szervek köre egyre szélesebb, számuk 2012-ben nyolcra növekedett 2014-ben 7 ilyen szerv működik. Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Autonóm államigazgatási szerv a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Választási Iroda. Indokolás: A PSZÁF 2013. évi megszűnésével az önálló szabályozó szervek száma 7-re csökkent. A felsorolás már helyesen a hét szervet taglalja.

3.1.1. A KORMÁNY

49. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök-helyettest vagy helyetteseket a miniszterelnök jelöl ki a miniszterek közül. A miniszterelnök általános helyettese a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt. A miniszterelnök általános helyettese a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A minisztereket a megválasztott kormányfő javaslatára – a miniszternek jelölt személyek országgyűlési bizottsági meghallgatását követően – a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. Indokolás: 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 1. § (1) és (2). 50. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány mellett 2011 óta egy kabinet működik, a Nemzetbiztonsági Kabinet működik. Indokolás: A Korm. határozat a 2014. évi változásokat követően nem módosult. 51. oldal első, második és harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Kormánybiztost a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására a Kormány nevezhet ki, akinek tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A kormánybiztos hivatali apparátusa a Miniszterelnökség szervezetében kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság (kivéve, ha miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár a kormánybiztos, mert ebben az esetben a kinevezése szerinti minisztériumban működő titkárság segíti). A kormánybiztos megbízatása határozott időre, de legfeljebb két évre 5

szól azzal, hogy megbízatása a miniszterelnök megbízatásához kötött. Kormánybiztost miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására lehet kinevezni. A kinevezési javaslatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter teszi. Ellentétben a Kormány működését segítő konzultatív, javaslattevő testületekkel, a kormány-biztost a Kormány általában döntési jogkörrel is felruházza, hogy helyette és nevében eljárjon. Miniszterelnöki biztost a miniszterelnök jogosult kinevezni a feladatkörébe tartozó feladat ellátására, aki szintén felruházható döntési (irányítási) jogkörrel. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A miniszter-elnöki biztos megbízatása is határozott időre szól, és a miniszterelnök megbízatásához kötött. A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökség a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működő titkárság segíti. Indokolás: 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 31. § (1) (2) és (8), (8a), 32. § (6). 51. oldal 3.1.2. alfejezeti cím az alábbiak szerint módosul: 3.1.2. A MINISZTERELNÖKSÉG, VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM MINT A KORMÁNY KOORDINÁCIÓÉRT FELELŐS SEGÉDSZERVEI 3.1.2 A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE, ÉS A MINISZTERELNÖKSÉG MINT ELSŐSORBAN A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓT ELLÁTÓ MINISZTÉRIUM

Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. § (1). 51. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A mai magyar államigazgatási rendszerben a Miniszterelnökség, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tekinthető kormányközponti szerepkört ellátó szervezetnek. Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. § (1). 52. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A 2010-es választásokat követően a kormány – addig a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrált – koordinációs feladatait megosztották: egyes feladatokat a Miniszterelnökség, másokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látott el. 2014-es választásokat követően a Miniszterelnökség lett a kormányzati koordinációt elsősorban ellátó minisztérium. Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. § (1).

6

52. oldal második, harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ksztv. szerint a Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. Ellentétben a minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervekkel, a Miniszterelnökséget mint sajátos jogállású szerv tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és államtitkár vezeti, szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki normatív utasí-tásban. A Miniszterelnökség legfontosabb feladata, hogy segítse a miniszterelnök tevékenységét, és közreműködik a kormányzati politika kialakításában. A Miniszterelnökség teendői: • Ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket. • Közreműködik a Kormány parlamenti kapcsolatrendszerének összehangolásában, kapcsolatot tart az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjaival. • Segíti a miniszterelnök országgyűlési tevékenységét. • A miniszterelnök részére döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, segíti a miniszterelnök kormányzati irányítással kapcsolatos szakmai tevékenységét. • Segíti a miniszterelnök társadalompolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt. • Segíti a miniszterelnök kül-, biztonság- és nemzetpolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenységének ellátását, szervezi az ehhez szükséges koordinációt. • Közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé. • A miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati össze-állítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetőleg szakértői közre-működést kér. • Gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról. • Elősegíti a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartását. • Ellátja a miniszterelnök által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. • Figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programjának végrehajtását. • Figyelemmel kíséri a Kormány munkaterve és programozási–munkaszervezési döntései végrehajtását. • Ellátja a belföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat. • Kormányzati kommunikációs tevékenysége keretében gondoskodik elemzések elkészítéséről. A Miniszterelnökség feladatköre 2012-ben tovább bővült. Lényeges változás, hogy a Miniszter­­ elnökséget vezető államtitkár új feladataként került meghatározásra a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság működésével kapcsolatos döntés-előkészítés, ügyviteli és titkársági feladatok ellátása. Ez a változás a fejlesztéspolitika súlyának növekedését mutatja. További változás, hogy a Miniszterelnökség szervezetén belül külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár működik, ami a külgazdaság jelentőségének növekedését jelzi a kormányzati politikában. 2013. július 31-től pedig az európai uniós fejlesztési 7

források felhasználásához kapcsolódó feladatokkal egészült ki a Miniszterelnökség feladatköre. Ennek keretében összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott fejlesztési folyamatokat. Emellett összehangolja az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és azokról tájékoztatja a kormányt. Javaslatot tesz, előkészíti a szabályozást, valamint biztosítja az ágazati és területi szereplők között a koordinációt. Szintén új, hogy ellátja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával kapcsolatos feladatokat. Indokolás: hatályon kívül helyezte az 2014. évi XXI. törvény, egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról 42. § (2). ÚJ SZÖVEG: A miniszterelnök munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik, a miniszterelnök közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét. A Miniszterelnök, és a Miniszterelnök Kabinetfőnöke által közvetlenül irányított szervezeti egységek a Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Külügyi Titkár, valamint a Programszervező, a Protokoll és a Titkársági Főosztályok. A Miniszterelnöki Kabinet: • feladatkörében biztosítja a miniszterelnök munkájához, személyes ügyviteléhez kapcsolódó protokoll, adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését, azok folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, melyet a miniszterelnök számára meghatároz, • a miniszterelnök-helyettes, a miniszter, a miniszterelnöki biztos útján továbbítja a miniszterelnöknek a szervezeti egységek feladatainak ellátásához szükséges iránymutatásait, közvetíti a miniszterelnök utasításait és állásfoglalásait, • ajánlásokat fogalmaz meg, tájékoztatást és támogatást nyújt a szervezeti egységeknek feladataik ellátásához, a miniszterelnök programjainak előkészítéséhez, • koordináló, előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, rendezi és jóváhagyásra, aláírásra benyújtja a döntéshozatalra felterjesztett ügyiratokat, illetve illetékesség szerint továbbítja a szervezeti egységek részére a hozzá beérkezett megkereséseket, • koordinálja, összehangolja és felügyeli a Miniszterelnöki Programszervező Főosztály, Miniszterelnöki Protokoll Főosztály, Miniszterelnöki Titkársági Főosztály, Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár és a Miniszterelnöki Külügyi Titkár tevékenységét. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet 5. § (1), (2),7. § és 11. §, 2. sz. függelék 1.1.1.

8

53. oldalon lévő alfejezeti cím az alábbiak szerint módosul: 3.1.2.1. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a kormányzati döntések előkészítésének rendje 3.1.2.1. A Miniszterelnökség, mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. § (1).

53. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Korábban utalás történt arra, hogy a klasszikus kormánytitkársági feladatokat a jelenlegi struktúrában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és azon belül két – helyettes államtitkár irányítása alatt működő – szervezeti egység, a főosztályként működő Kormányiroda, valamint a Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el. E feladatok teljesítése igen nagymértékben befolyásolja a Kormánynak mint testületnek a munkáját, a kormányzati döntések minőségét, a Kormány ügyrendszerű működését. ÚJ SZÖVEG: A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében: • felel a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításáért, e körben többek között: o érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagjának vagy a Kormánynak az intézkedését, o szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, o közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt kérhet. • felel a kormányzati munka tervezéséért, e körben különösen: o kijelöli a Kormány képviseletéért felelős minisztert az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntéselőkészítő tevékenységében, az Európai Unió Tanácsában és az Európa Tanácsban, o javaslatot tesz a Kormány munkatervére és törvényalkotási programjára, gondoskodik azok végrehajtásáról, o az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot, illetve előterjesztést tesz a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati projekt indítását, 9

• • •

•

o koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljes körűen biztosíthatóak-e, o szervezi, vezeti és lebonyolítja az államtitkári értekezleteket, gondoskodik az államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről, o javaslatot tesz a kormányülések napirendjére, az igazságügyért felelős miniszter bevonásával alkotmányossági, jogi, valamint társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokra is kiterjedő szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről, írásba foglalja és aláírásra felterjeszti a Kormány döntéseit, elkészíti a Kormány üléseinek összefoglalóját, valamint lefolytatja a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, amely során gondoskodik a Kormány döntésének érvényesítéséről, o koordinálja az Országgyűlés és annak bizottsága döntéseiből, az Alkotmánybíróság döntéseiből, az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek vizsgálataival kapcsolatban adódó kormányzati feladatok végrehajtását, o képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezletein, o egységes szempontrendszert dolgoz ki és érvényesít a Kormány tagja feladat- és hatásköréről, a központi hivatalokról szóló kormányrendelet tervezetei, a minisztériumok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai tekintetében és előkészíti - a köznevelési intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet és a szociális szövetkezet kivételével - a szövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat, o szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, ütemtervet állíthat össze és az érintettek közvetlen bevonásával egyeztetést tarthat, o ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet, felel a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartásáért, felel az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért, felel a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért, segíti a miniszterelnök tevékenységét: o ellátja a miniszterelnök és a Kormány körüli állami protokoll teendőket és felel a külföldi államfők, kormányfők fogadásáért, a nemzetközi állami rendezvények szervezéséért és lebonyolításáért, valamint az általa vezetett minisztérium protokoll tevékenységéért, o a miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé, o gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról. koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást.

Indokolás: 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 5.§ - 6.§. 10

53. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Kormány és közigazgatási államtitkári értekezlet, mint testületek üléseivel kapcsolatos feladatokat főként a Kormány ügyrendje határozza meg. [A Kormány jelenleg hatályban lévő ügyrendje 2010 júliusában került megalkotásra (1144/2010. (VII.7.) Korm.hat.) és a 2014-es választásokat követően az új kormánystruktúrának megfelelően még nem került módosításra (2014. augusztus 15-ig), amennyiben a Kormány új ügyrendje megszületik, a 3.1.2.1 alfejezet értelemszerűen módosításra kerül.] Indokolás: A kiegészítés jelzi, hogy a 2010-es Korm. határozat módosítása még nem történt meg. 53. oldal további bekezdései változatlanul maradnak!

54. oldal első és második (55. oldalra áthúzódó) bekezdései törlésre kerülnek, helyére az alábbi szövegrészlet kerül az alábbiak szerint: A Kormányirodának részben kodifikációs, részben koordinációs és funkcionális feladatai vannak. Utóbbiak közé tartoznak azok, amelyek a Kormány ügyrendjében foglaltak érvényre juttatását szolgálják, úgymint: • a Kormány munkatervével és programozási–munkaszervezési döntéseivel összefüggő igazgatási műveletek, e döntések időszerű végrehajtásának nyomon követése; • a Kormány döntéseinek nyilvántartása, végrehajtásuk nyomon követése és javaslattétel a közigazgatási államtitkárnak a szükséges intézkedésekre; • a közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos műveletek, úgymint a kormányzati döntés-előkészítési tervezetekkel kapcsolatos, egyeztetett álláspontot tartalmazó minisztériumi vélemény összeállítása és képviselete; • a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelettervezetek előzetes szakmai egyeztetése, javaslat a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságukról; • a jogi, összkormányzati és a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítése az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során, továbbá a javasolt döntés végrehajtása feltételeinek ellenőrzése; • a közigazgatási államtitkári értekezlet és a Kormány ülése napirendjére javasolt, illetve a napi-renden szereplő előterjesztések elemzése alkotmányossági, jogi, összkormányzati és a Kormány ügyrendjének való megfelelőségi szempontok alapján; • a közigazgatási államtitkár és a miniszter felkészítése céljából komplex szakvélemény elkészítése; • a felterjesztendő kormány-, miniszterelnöki és miniszteri jogszabályok, döntések tervezetének előkészítése aláírásra; • közreműködés a benyújtásra megküldött törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok ellenőrzésében abból a szempontból, hogy megfelel-e a Kormány döntésének, illetve a jogszabályszerkesztés követelményeinek, illetve az Országgyűlés által meghatározott feltételeknek; 11

•

a közigazgatási államtitkári értekezlet, valamint a Kormány ülésének szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos, a Kormányzati Iratkezelési Főosztály feladatai közé nem tartozó műveletek.

A Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárságnak a kormányzati koordináció érdekében ellátott feladatai a következők: • szakmai javaslatok kidolgozása a közigazgatási államtitkár részére a helyettes államtitkár útján, valamint a szükséges egyeztetések és hatástanulmányok elkészítésének kezdeményezése; • a kormány-előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteinek véleményezése szakmai szem-pontból, valamint javaslat azok közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága tárgyában szakpolitikai szempontból; • az általános kormányzati közpolitikának, az átlátható állam követelményének, valamint az egyenlő bánásmód elősegítésének való megfelelőség érvényesítése az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során; • a javasolt döntés végrehajtása feltételeinek teljes körű biztosíthatóságáról történő gondoskodás az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során; • felkészítő feljegyzések és szakpolitikai vélemény elkészítése a közigazgatási államtitkár és a miniszter közigazgatási államtitkári értekezletre, illetve kormányülésre, valamint a Kormány kabinetjeire történő szakpolitikai felkészítése érdekében; • az államigazgatási egyeztetés során fennmaradó véleményeltérések feloldása; • a minisztérium képviselete szakmai–ágazati fórumokon; • napi kapcsolattartás az érintett minisztériumokkal, részvétel a miniszteri és más fontosabb vezetői értekezleteken; • az összkormányzati érdekek érvényesülésének figyelemmel kísérése, az érintett ágazatoktól tájékoztatás és információ kérése; • a minisztérium szervezeti egységeinek tájékoztatása a minisztériumok működésével kapcsolatos aktuális szakmai–ágazati kérdésekről; • a gazdaság, a társadalom, illetve a környezet fejlődésére jelentős hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányprogramok és fejlesztési célkitűzések előkészítésének, megvalósításának és értékelésének összehangolásában történő közreműködés; • a Kormány programjának, illetve munkatervének végrehajtását befolyásoló társadalmi, gazda-sági és környezeti jelenségek, gazdaság-társadalompolitikai és környezetpolitikai szakirodalom gyűjtése, rendszerezése és elemzése. Indokolás: hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXI. törvény, egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról 42. § (2). ÚJ SZÖVEG A Kormányirodának kiemelt szerepe van a kormányzati döntések előkészítésében, kodifikációjában koordinálásában, e körben • gondoskodik a Kormány általános politikájában és döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljes körűen biztosíthatóak-e, • vizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztések (jelentések) megfelelnek-e a Kormány 12

• • • • • • •

ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényre juttatásáról, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, gondoskodik a kormányülések és a közigazgatási államtitkári értekezletek napirendi javaslatának elkészítéséről, a napirendnek az érintett helyettes államtitkároknak való megküldéséről, véleményezi a közigazgatási államtitkári értekezletre és a kormányülésre benyújtott előterjesztéseket, jelentéseket, részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten és gondoskodik az emlékeztető elkészítéséről, az emlékeztetőnek az érintett helyettes államtitkároknak való megküldéséről, gondoskodik a kormánydöntések írásba foglalásáról, a miniszterelnöknek aláírásra felterjeszti a véglegesített döntéseket, a miniszter megbízása alapján elvégzi a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, közreműködik a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak, valamint jogszabály által a hivatalos lapokban történő kihirdetésre, közzétételre előírt anyagoknak a kihirdetése, közzététele tekintetében.

Kodifikációs feladatai körében • előkészíti a jogszabály kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésére, • valamint a Magyar Közlöny kiadására vonatkozó jogszabályokat, • előkészíti a miniszterelnök rendeleteit és határozatait, • előkészíti a Kormány munkatervének javaslatát és közreműködik a Kormány törvényalkotási programjának • előkészítésében, • előkészíti a Kormány ügyrendjét. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet 62. §, 2. sz. függelék 5.2. 56. oldal utolsó előtti és utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumot vezető miniszter kötelezendően alkalmazandó előterjesztés-mintát bocsát ki, illetve meghatározza az elektronikus ügyintézés alkalmazási rendszerét. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumot vezető miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. Indokolás: 2014. évi XX. törvény, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 1. § (1).

13

57. oldal első bekezdésétől az 59. oldal közepéig tartó teljes fejezetrész változtatásokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint módosul: Az előterjesztések formai követelményei és az előterjesztések véleményezésének (tárcaegyeztetésének) és az előterjesztések közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságának rendje A Kormány 2010-ben elfogadott ügyrendje alapján nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormány-rendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az első szakasz az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való állásfoglalásra, a második szakasz a Kormány által kialakított elvek alapján részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére, illetőleg meghozatalára irányul. A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be: • a Kormány tagja; • • •

a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából Miniszterelnökség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára; feladatkörében a kormánybiztos, továbbá

a

a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek.

A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt. Az előterjesztéseket legalább három munkanappal a közigazgatási államtitkári értekezlet időpont-ja előtt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által meghatározott példányszámban – egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva –, valamint elektronikusan meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. A Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetés keretében a minisztériumok által előzetes vélemény kikérése céljából megküldött előterjesztéseket, jelentéseket, illetve miniszteri rendelet tervezeteket a Miniszterelnökségen, a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár elektronikus úton fogadja. Az előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését e szabályok megfelelő alkalmazásával legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon kell benyújtani. Az előzőekben jelzett határidőn belül a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyével nyújthatók be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

14

A benyújtást követően a közigazgatási és igazságügyi miniszter megvizsgálja, hogy a közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e a Kormány ügyrendjében foglalt követelményeknek. Az Kormány ügyrendjében foglalt előírásoknak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére. Az előterjesztőnek – ha a döntés kommunikációjára sor kerül – legkésőbb a Kormány ülését megelőző napon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt. Minden előterjesztés és miniszteri rendelet tervezetét a közigazgatási egyeztetésre bocsátást megelőző-en legalább 5 munkanapos véleményezési határidő biztosításával meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárának. A kísérőlevélben tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, társadalmi és egyéb szervezetekkel fogja egyeztetni a tervezetet. Az előterjesztés, illetve rendelet tervezetének közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár véleménye alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára dönt, aki egyfajta „szűrő”: feladata annak megállapítása, hogy az előterjesztés jogi-kodifikációs, költségvetési, illetve általános kormányzati politikai szempontból alkalmas-e az előterjesztés a közigazgatási egyeztetésre. Ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára egyetért a tervezet közigazgatási egyeztetésével, akkor az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét – ha törvény vagy a Kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározat eltérően nem rendelkezik – észrevételezés, illetőleg véleménynyilvánítás céljából meg kell küldeni: • a minisztereknek; • a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és • kormányhivatal vezetőjének; • akik a tervezetre észrevételt tehetnek. A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a tervezet előzetes egyeztetése során gondoskodik • kötelezően a stratégiai ügyekért felelős államtitkár, • szükség szerint a feladatkör szerint érintett állami vezető • a fentiek irányítása alá tartozó egyes szervezeti egységek, valamint • kötelezően az Igazságügyi Minisztérium és a tervezet tartalmától függően a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményének beszerzéséről. A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a beérkezett vélemények figyelembevételével a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága és honlapon történő közzététele tárgyában hozott döntésről és a Miniszterelnökség álláspontjáról a

15

tervezetet előkészítő minisztériumot (kormányhivatalt), valamint az érintetteket elektronikus úton tájékoztatja. A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével, illetőleg a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot és az autonóm államigazgatási szerveket érintő tervezetet az érintett szerv elnökével is egyeztetni kell. Ha az előterjesztés a helyi vagy kisebbségi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet vélemény-nyilvánításra a meghatározó országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárost, illetőleg a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert, illetőleg a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét is be kell vonni. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról előírásaira vonatkozó törvény kell figyelemmel lenni.

Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell az ügyben érdekelt országos önkormányzati, társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint országos köztestületekkel. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni. Az észrevételezési jogot: • a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár; • a kormánybiztos vagy • a kormányhivatal vezetője, illetőleg – akadályoztatása esetén – erre kijelölt helyettese gyakorolja. A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni. A véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tíz munkanap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tíz munkanapnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában harminc nap. A Kormány által meghatározott esetben vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők­ általában öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók 16

(soronkívüliség). Az előterjesztést ebben az esetben a miniszter vagy a miniszter felhatalmazása alapján közvetlenül az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kormánybiztos vagy a kormányhivatal vezetője bocsátja véleményezésre. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a név megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére kell utalni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni. A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási a Miniszterelnökség Kormányirodát vezető helyettes államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, illetve arról gondoskodik, és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára. Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is. A társadalmi érdekegyeztetés rendjére külön jogszabályok, illetőleg megállapodások irányadók. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet, különösen 180. §, a kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII.7.) Korm.hat., 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, az elektronikus információszabadságról szóló törvényt a 2011. CCI. törvény 275. §-a hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával. 59. oldal közepétől a 61. oldal közepéig tartó A közigazgatási államtitkári értekezlet c. teljes fejezetrész változtatásokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint változik: A közigazgatási államtitkári értekezlet A közigazgatási államtitkári értekezlet fő feladata a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános profilú szakmai, politikai, szervező, egyeztető és kontrolling funkciói ellátása. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári 17

értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban – előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan – jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről, és újabb egyeztetést írhat elő. A közigazgatási államtitkári értekezletet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A közigazgatási államtitkári értekezlet rendszeresen – általában hetenként – tart ülést. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjét Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon állapítja meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjére csak előzetesen egyeztetett, a Kormány ügyrendjében foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabályt két esetben nem kell alkalmazni. Egyrészt, ha a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladatkörébe tartozó előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére. Másrészt e szabály alkalmazása alól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet. A közigazgatási államtitkári értekezleten részt vesz résztvevői: • a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint • a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára, továbbá • a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkára. A közigazgatási államtitkári értekezleten a Kormány ügyrendje szerint állandó meghívottak is részt vesznek, valamint a feladatkört érintő előterjesztések megtárgyalásához az illetékes vezetőt is meg kell hívni. A közigazgatási államtitkári értekezleten állandó meghívottként vesz részt: • a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára; • a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára; • a Miniszterelnökség helyettes államtitkára; • a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; 18

• •

a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és a kormányszóvivő.

A közigazgatási államtitkári értekezletre a feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásához meg kell hívni: • a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium más helyettes államtitkárát; • a kormánybiztost; • a kormányhivatal vezetőjét, valamint • a Magyar Nemzeti Bank alelnökét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási közigazgatási államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat.

államtitkára

a

A közigazgatási államtitkári értekezleten a résztvevők, az állandó meghívottak, valamint a meghívottak kötelesek személyesen részt venni. Akadályoztatásuk esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárokat, valamint a meghívottakat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítésükre jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti. A közigazgatási államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal, és a Kormánynak javaslatokat tesz. A közigazgatási államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az általa tárgyalt előterjesztést (jelentést) a Kormány ülése előtt – feladatkörében – a kormánybizottság is vitassa meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges. Az előterjesztőt a közigazgatási államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a közigazgatási államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő. A közigazgatási államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási a Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára legkésőbb az ülést követő munkanapon gondoskodik. Az előterjesztőnek a Kormány ülését megelőzően további személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie a közigazgatási államtitkári értekezletet követően esetlegesen még fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását, amely eljárásáról 19

tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki dönthet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjének az egyeztetésben való részvételéről. Indokolás: A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 1. sz. melléklet, különösen 62. §, a kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII.7.) Korm. hat. 61. oldal közepétől a 63. oldal közepéig tartó A Kormány ülése c. teljes fejezetrész változtatásokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint kerül rögzítésre: A Kormány ülése A megfelelően előkészített előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére akkor vehető fel, ha a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól azonban vannak kivételek. Ennek megfelelően közvetlenül benyújtható előterjesztés a Kormány ülésére: •

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítésről, az abban eljáró hatóság kijelöléséről, a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyről, továbbá a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatás nyújtásáról szóló – a támogatási szerződés parafált tervezetét tartalmazó – előterjesztés, amennyiben azt a kiemelt jelentőségű beruházásokat kezelő és egyedi kormánydöntéssel támogatható beruházások kormánydöntését előkészítő tárcaközi bizottság megtárgyalta és Kormány általi megtárgyalásra javasolta.

•

A nemzetbiztonság, a közbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő előterjesztés, ha a Nemzetbiztonsági Kabinet megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta.

A miniszterelnök kivételt tehet a főszabály alkalmazása alól a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára. A Kormányt az előterjesztés lényegéről az előterjesztő, a közigazgatási államtitkári értekezlet állás-foglalásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség tájékoztatja. Az ülés napirendjének javaslatát Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter hagyja jóvá, és a közigazgatási államtitkár küldi ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével – a munkaterv alapján benyújtott, illetve a jogalkotásra irányuló előterjesztések kivételével – a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség útján. A Kormány ülésén a Kormány tagjai vesznek részt, az üléseket a miniszterelnök vezeti. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén közigazgatási és igazságügyi 20

miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Kormány ügyrendje a miniszterelnök hatáskörébe utal. A Kormány tagjai a Kormány ülésén személyesen kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést. A Kormány ülésén a minisztert – akadályoztatása esetén – az erre kijelölt államtitkár helyettesíti, ha pedig ő is akadályoztatva van, az ülésen a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal vesz részt. A Kormány ülésén tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt. A feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell hívni. A Kormány ülésére állandó meghívottak: • a Miniszterelnökséget vezető államtitkár; • a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációs feladatokért • a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, • a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára. • a miniszterelnök szóvivője (miniszterelnöki biztos); • a kormányszóvivő. Az állandó meghívottat a Kormány ülésén a Miniszterelnökség, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. Amennyiben az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettese hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Kormány döntéseit – az ügyrend szerint – testületként többségi döntéssel hozza. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból és bejelentésekből áll. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása a jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli eszmecsere keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány – ülésen kívül – úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek megszervezéséről és dokumentálásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik. A Kormány feladatkörében rendeletet ad ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi 21

állásfoglalást bocsát ki. A Kormány a gyakorlatban csak ritkán dönt testületként: ha a közigazgatási államtitkári értekezleten vitás kérdés nem maradt fenn, az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat. Ugyanez a szabály érvényesül, ha az előterjesztés a Kormány által korábban már jóváhagyott nemzetközi szerződés kihirdetésére irányul. Általában jellemző, hogy a nem vitatott kérdésekben egyhangú, szavazás nélküli döntéshozatalra kerül sor, a vitás ügyekben pedig vagy a kormányülésen rendezik a fennmaradt nézeteltéréseket, vagy további egyeztetéseken kísérlenek meg konszenzust kialakítani. A Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszter-elnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül. Az ülés összefoglalója alapján a Kormány döntéseinek szövegét véglegesítik. Erről az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik. A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára gondoskodik. A miniszterelnök a Kormány ülései között kivételesen indokolt esetben feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormány-határozatot adhat ki. Az így hozott rendeletekről és határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtja be a Kormányhoz. Indokolás: 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről. 3.1.3. A MINISZTÉRIUMOK

65. oldal második, harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: 2010-ben óta – szemben a korábbi szabályozási modellel – az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit nem miniszterenként önálló kormányrendelet, hanem egységes jogszabály, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet jelenleg a 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről rögzíti. A rendeletben az egyes miniszterek feladat- és hatáskörei egymástól aszerint eltérőek, hogy a feladat- és hatáskörüket megállapító milyen ágazati vagy funkcionális felelősség-kört állapít meg számukra. Külön tárgyalja a rendelet a kormányzati koordinációt ellátó Miniszterelnökség feladatait, hatáskörét, illetve a Miniszterelnökség szakpolitikai feladatait, majd egységesen rögzíti a szakpolitikai feladatot ellátó miniszterek általános feladat- és hatáskörét, melyet egy tételes felsorolás követ az egyes szakminisztériumok felelősségi körébe tartozó területekről. E rendelet 11. §-a általánosságban meghatározza az egyes miniszterek főbb feladat- és 22

hatásköreit: • Javaslatot készítenek a Kormány közpolitikájára, és közreműködnek a Nemzeti Együttműködésről szóló program végrehajtásában. • Előkészítik a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, valamint a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, továbbá felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket adnak ki. • Intézményirányítást és felügyeletet gyakorolnak, valamint a közalapítványok tekintetében az alapító Kormány nevében ellátják az alapítót megillető egyes jogokat. • Kezdeményezik és előkészítik a feladatkörükbe tartozó nemzetközi szerződéseket, megkötik a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat. • A külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján képviselik a Kormányt, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter által megállapított rend szerint képviselik az Európai Unió Tanácsában a Kormányt. • A közigazgatási és igazságügyi miniszter megállapított rend szerint gondoskodnak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről. • Gondoskodnak az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról. • Közreműködnek a strukturális alapok és Kohéziós Alap hazai felhasználásához kapcsolódó nemzeti fejlesztési tervek előkészítésében és nyomon követésében. • Gondoskodnak – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörükkel kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. • Meghatározzák a hatáskörükbe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását. ÚJ SZÖVEG A rendelet 4. §-a rögzíti a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköreit az alábbiak szerint: „4. § A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. kormányzati tevékenység összehangolásáért, 2. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, 3. közigazgatás-fejlesztésért, 4. közigazgatás-szervezésért, 5. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, 6. európai uniós források felhasználásáért, 7. agrár-vidékfejlesztésért, 8. kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, 23

9. közbeszerzésekért, 10. építésügyért, 11. kulturális örökség védelméért, 12. településfejlesztésért és településrendezésért, 13. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, 13a. postaügyért, 14. társadalompolitika összehangolásáért, 15. tudománypolitika koordinációjáért, 16. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős tagja.” A szakpolitikai feladatot ellátó miniszter feladatkörében eljárva • javaslatot készít a Kormány általános politikájára, • előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását, • előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, valamint a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabály-tervezeteket dolgoz ki, • intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol, • kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat, • az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt, • gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról, • közreműködik az európai uniós források felhasználásában, • jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelői jogot gyakorol gazdasági társaság felett, illetve alapítói jogot gyakorol alapítvány felett, • gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. • irányítja, illetve felügyeli az a hozzá tartozó központi államigazgatási szerveket. • együttműködik a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel. Indokolás: 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 420. §

24

66. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A minisztériumok (pontosabban a miniszterek) irányíthatják a következő, alárendelt szerveket: • központi hivatalok; • területi és települési szintű államigazgatási szervek; • a minisztériumi munkát segítő háttérintézmények; • ezen felül – kivételes esetben az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 29. §-a szerinti megállapodás megkötése esetén, illetve törvény vagy miniszteri rendelet kijelölése esetén – tulajdonosi jogokat gyakorol az állami vagy állami részvétellel működő gazdasági társaságokban. Indokolás: 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 29. § (5), 3. § (2). 66. oldal nyolcadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Egyedi, illetve hatósági ügyekben a minisztériumok ma még igen sok esetben rendelkeznek döntési jogkörrel annak ellenére, hogy ez alapvető elvi irányító és ellenőrző feladatkörükkel ellentétes operatív feladatnak minősül. A Ket. szerint a miniszter a központi hivatal által hozott döntéssel szembeni jogorvoslatot akkor bírálhatja el, illetve a döntést felügyeleti jogkörében akkor változtat-hatja meg, ha erre külön jogszabály (jellemzően kormányrendelet) részére lehetőséget biztosít. Indokolás: nincs a rendelkezés a Ket.-ben. 67. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: 2006-ban ez is megváltozott a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény megalkotásával, amely részletesen szabályozzta ezt a kérdést. A hatályos – 2010-ben elfogadott és azóta többször módosított – Ksztv. szintén szabályozza ezeket a területeket. Indoklás: A 2006. évi LVII. törvényt hatályon kívül helyezte a 2010. évi XLIII. törvény. 68. oldal negyedik és ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A minisztereknek is több kategóriája van: így vannak a minisztérium élén álló tárcaminiszterek és a tárca nélküli miniszterek. A tárca nélküli miniszterek feladatköreként az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátása határozható meg. A tárca nélküli miniszterek feladatkörét is a Kormány határozza meg rendeletben. Jelenleg (2013. július 15-én2014. augusztus 15-én) a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter a miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter tagja a Kormánynak és felel a nemzetpolitikáért. A tárca nélküli miniszterek munkáját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő kabinet minisztérium vagy a Kormány által rendeletben meghatározott más minisztérium és a minisztérium e feladatra kijelölt helyettes államtitkára segíti. A működési feltételeket értelemszerűen a Közigazgatási és 25

Igazságügyi Minisztérium biztosítja. A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti. A tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a fenti minisztérium államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető. Feladatkörében egyedi utasítást adhat a minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 1. §, 3. §, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. §. 69. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A minisztériumi főosztályok kialakítása a miniszteri feladat- és hatáskörök függvénye. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szerint a főosztályok főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, az osztályok pedig a főosztály részét képező, az osztályvezető által irányított, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek. A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik, a főosztályvezető vezetése alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat. Indokolás: hatályon kívül helyezte a 2012. évi V. törvény, helyette a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 63. § 3.1.4. A NEM MINISZTÉRIUMI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

70. oldal negyedik és ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kormányhivatalokat a kormány irányítja, felügyeletüket a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el és a kormány egy, a miniszterelnök által rendeletben kijelölt tagja felügyeli. A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a kormányhivatal vezetője – a miniszter helyettesének minősülő – államtitkári, helyettese helyettes államtitkári illetményre és juttatásra jogosult. A kormányhivatalok vezetőit a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányhivatal vezetője készít elő és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki és a közigazgatási és igazságügyi miniszter jóváhagyását követően a felügyelő miniszter normatív utasításban határozza meg. Kormányhivatal a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Adó - és Vámhivatal, amely utóbbi államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. 26

Indokolás: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 70. §, 71. §. 70. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ksztv. legújabb módosítása szerint központi hivatal irányítására kormányrendeletben a miniszterelnök is kijelölhető. Ha a központi hivatalt a miniszterelnök irányítja, akkor a hivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Ilyen központi hivatal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Indokolás: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. §/A –t hatályon kívül helyezte a 2014. évi XXI. törvény 42. § (2) f) pontja. 71. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A harmadik e körbe tartozó szervtípus az autonóm államigazgatási szervek köre, melyeket törvény hozhat létre, de nem tartoznak a kormány irányítása alá. Ezek jelenleg a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, és a Nemzeti Választási Iroda. Indokolás: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §, beiktatta: 2013. évi XXXVI. törvény 361. §. 71. oldal 2. sz. táblázata az alábbiak szerint módosul: Szempontok Milyen szintű jogszabály hozza létre őket?

Vezetése, irányítása (felügyelete)

Minisztérium

Kormányhivatal

Központi hivatal

A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik (ma: 2010. Felsorolásukat, feladat- és évi XLII. törvény 2014. évi XX. Korm. rendelet hatáskörüket törvény törvény), feladat- és hatáskörüket hozza őket létre. tartalmazza. 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet határozza meg.

Tevékenységét a Kormány irányítja. Vezetője a miniszter.

Kormányzati döntés-előkészítő Főbb feladatai és jogalkotó szerv.

Tevékenységét a kormány irányítja, a szerv tekintetében a kijelölt miniszter felügyeleti jogokat gyakorol. A szervet létrehozó törvényben megjelölt egyszemélyi vezető, vagy testület vezeti.

Tevékenységét a létre hozó kormányrendeletbe n kijelölt miniszter irányítja. A szervet egyszemélyi vezető vezeti.

Elsősorban hatósági fel­ Hatósági feladatoadatokat ellátó szerv, kat ellátó szerv és részben döntés-előkészítő. döntés-előkészítő 27

szerv.

Szervezeti felépítése

Szervezeti és működési szabályzatána k (SZMSZ) kiadása

A minisztériumban a miniszter politikai helyettese az államtitkár, szakmai helyettes a közigazgatási államtitkár, akinek helyettesei és ennek keretében egy-egy nagyobb szakmai feladatot ellátó több szervezeti egység vezetői a helyettes államtitkárok. A miniszter – kivé- telesen az államtitkár – munkáját közvetlenül a kabinet segíti, amelyet a kabinetfőnök vezet. A miniszter, az államtitkár(ok), a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok irányítása alatt a főosztályvezetők által vezetett és osztályokra tagolódó főosztályok állnak. A miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tevékenységét titkárságok segítik.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértésével a miniszter normatív utasításban adja ki. A minisztériumi SZMSZ-eket a miniszter adja ki normatív a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (azaz a Miniszterelnökséget vezető miniszter) jóváhagyását követően.

A vezető (testület) és annak helyettesei irányítása alatt álló főosztályokra és osztályokra tagolódik.

A vezető és annak helyettesei irányítása alatt álló főosztályokra és osztályokra tagolódik.

A szerv vezetőjének(testületnek) javaslatára a felügyeletet ellátó miniszter a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértésével. A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányhivatal vezetője készít elő és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.

28

Az irányító miniszter normatív utasításban adja ki.

3.2. A TERÜLETI ÉS HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 3.2.1. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 74. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A kormánymegbízott gyakorolja a kormányhivatal feladat- és hatásköreit. A kormánymegbízottat a közigazgatási és igazságügyi a közigazgatás-szervezéséért felelős (vagyis 2014 júniusa óta a Miniszterelnökséget vezető miniszter) miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel. A kormánymegbízott felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter (vagyis a közigazgatási és igazságügyi miniszter) gyakorolja. A kormánymegbízott megbízatása a Kormány megbízatásához kötött, így egyfajta, politikailag változó elemnek minősülő vezetőnek tekinthető. A kormányhivatalokat a Kormány a közigazgatási és igazságügyi közigazgatásszervezéséért felelős miniszter útján irányítja azzal, hogy a kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szervek szakmai irányítását kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a szakigazgatási szervek szakmai működésének irányítása (szakmai irányítás) elválik a szakmai működést nem érintő irányításától (szervi irányítás). Például a szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges. A kormánymegbízott – néhány kivételtől eltekintve – helyettes államtitkári juttatásokkal rendelkezik. A kormányhivatalok hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter a közigazgatásszervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A kinevezésnek feltétele a felsőfokú iskolai végzettség és a legalább 5 év vezetői gyakorlat. Indokolás: 152/2014 (VI.6.) Kormányrendelet 1. §. 75. oldal második és harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatáskörét a következők szerint határozhatjuk meg: • Összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. • Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol (például kisajátítási hatóság), illetve jogorvoslati fórumként dönt hatósági ügyekben. • Integrált ügyfélszolgálatot működtet (kormányablak). kormányablakot működtet 29

• • •

•

Ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Főszabályként ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve állam-igazgatási feladatokat ellátó szerveket. További államigazgatási – elsősorban szervezési jellegű – feladatokat lát el, mint például a katasztrófák elleni védekezés szervezésére vonatkozó feladatok ellátásában való közreműködés vagy választási eljárással kapcsolatos feladatok. Közigazgatási képzési, továbbképzési, vizsgaszervezési és vizsgáztatási feladatokat lát el.

A hivatal feladatai területi államigazgatási koordinációs jogkörében: • Gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról. • Gondoskodik a fővárosi, megyei államigazgatási kollégium – vagyis a területi koordináció fórumának – létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről. • A közigazgatási és igazságügyi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. • Közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében. • Kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez. • Gondoskodhat a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését. 76. oldal második és harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fővárosi és megyei kormányhivatal államigazgatási ellenőrző tevékenysége a helyi önkormányzati szervek tekintetében az alábbiakra terjed ki: • •

•

külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzés; az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának ellenőrzése,

A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala ellenőrzi a szakigazgatási szervek, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek tevékenységében a Ket. hatályosulását. Szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – a kormányhivatal intézkedést kezdeményez, s jogszabálysértés esetén • felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a 30

• • • •

szükséges intézkedéseket; felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre; megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez.

Indokolás: 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 16./A. § (1), 26. § (1) d, e 77. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzésie, továbbképzésie feladatai körében éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését. Gondoskodik alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági alkotmányos alapismeretek vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról. Emellett a központi államigazgatási szervek vezetőinél, illetve a feladatkörében érintett miniszternél kezdeményezhet ágazati képzéseket. A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében is közreműködik. Elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Mindezeken túl összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését is. Végül összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, és terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit. Indokolás: 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 77. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatait a kormányablakok útján látja el. A kormányablak a fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett integrált ügyfélszolgálat. A kormányablak feladata sokrétű. Eljár mint ügyfélkapu regisztrációs szerv. Több mint 100 különböző ügytípusban lehet kérelmeket előterjeszteni és bejelentéseket megtenni (ezeket nem csak a kormányablakban, hanem az ügy intézésére köteles szervnél is meg lehet tenni. A kormányablak ezekben az ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, és az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében. Közel 20 különböző ügytípusban tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről. Több különböző ügytípusban az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az ügyfelek számára. Indokolás: 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról. 31

78. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Kormányrendelet a kormányhivataloknak további feladat- és hatáskört is meghatározhat, ilyen például az oktatási hivatalról szóló 121/2013. (IV.26.) Korm. rendelet 307/2006. (XII. 23.) kormányrendelet, amelyik a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki, hogy eljárjon az oktatási hivatal közoktatási feladatkörében. ,mely szerint a hivatal az országos pedagógiai szakmai ellenőrzések szervezését a kormányhivatal közreműködésével valósítja meg. Indokolás: 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 9. §, az Oktatási Hivatalról. A 307/2006-os Korm. rendelet hatálytalan 2013.IV.27. óta. 81. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A járási hivatalt – a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett – a járási hivatalvezető vezeti. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezetői kinevezés feltétele a felsőfokú végzettség és legalább öt év közigazgatási gyakorlat. A járási hivatal vezetője gyakorolja a járási hivatal törzshivatalának feladatés hatásköreit, és biztosítja a járási hivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit. Indokolás: 2010. évi CXXXVI. törvény 20/D.§ 82. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: 3. A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a kormányablakok) A járási kormányablakok működésüket 2013. október 1-jén kezdik meg. Működésük részletes szabályait, valamint a kormányablakokban kezdeményezhető, illetve intézhető ügytípusokat külön kormányrendelet tartalmazza. Ez a kormányrendelet jelenleg még nem került megalkotásra. az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, a kormányablakokról. A kormányablakban 38 ügytípusban lehet azonnal ügyet intézni, saját hatáskörben 43 ügytípusban jár el, továbbítás céljából 141 féle ügyet lehet előterjeszteni, 21 további ügytípusban pedig felvilágosítást nyújtanak. Indokolás: 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, a kormányablakokról 1-4. sz. mell.

32

5.

KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN

5.3. HAZÁNK KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM)

STARTÉGIÁJA

(MAGYARY

5.3.4. A MAGYARY PROGRAM BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI 5.3.4.3. Jogalkotás 120. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A deregulációhoz kapcsolódóan, azaz a könnyebb és eredményesebb jogalkalmazás érdekében a jogrendszer egyfajta méregtelenítése, salaktalanítása céljából 2012 októberétől a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, együttműködve a Balassi Intézettel, a kormányirodán 12 ún. nyelvőr foglalkoztatását tervezi, akik a jogszabályok érthetősége és nyelvhelyessége felett őrködnek majd, és – a fásultság elkerülése érdekében – félévenként 1-1 hónapra, kettesével kerülnek szolgálatba. Indokolás: 2011. évi CXCIX. törvény, 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet. 5.3.4.3. Személyzet 122. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel kötelező. Az elfogadás alatt álló új rendszer szerint a kormánytisztviselő továbbképzési időszaka négy év. A továbbképzések tervszerűen, az egyéni képzési tervek alapján, a teljesítményértékelések figyelembevételével történnek. A tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítése adja a közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét. A munkáltatói tervek pedig országos szintű továbbképzési tervvé adódnak össze, amelyet elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valósít meg. Bevezetésre kerül a tanulmányi pontrendszer, ennek alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek a négyéves továbbképzési időszak alatt meghatározott számú kreditet kell teljesíteni. A képzési kötelezettség képzési napokban kifejezve egy felsőfokú tisztviselő esetében 4 nap/év. Az új, tervezett egységes továbbképzési rendszer az államigazgatási, önkormányzati és az alkotmányos szervek hivatalaiban foglalkoztatottakra terjed ki, és – a minősített képzési programok igény-bevétele esetén – kapcsolódik a rendészeti és honvédelmi továbbképzésekhez is. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény mellett a 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet rendelkezik. A közszolgálati 33

tisztviselők továbbképzési rendszere teljes körűen 2014. január elsejétől lépett hatályba. A jogszabály szerint a közszolgálati tisztviselő 4 éves képzési időszakra meghatározott képzési kötelezettséget teljesít. A pontszámítási módszertan kidolgozása és a pontértékek közzététele a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata volt. A továbbképzéseknek három típusa van: közszolgálati, vezetőképzési és szakmai továbbképzési program. A továbbképzési rendszer országos szinten egységesen, szervezett formában működik. Indokolás: 2011. évi CXCIX. törvény, 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet. 5.3.5. A MAGYARY PROGRAM VÉGREHAJTÁSA

122. oldal utolsó előtti bekezdése törlésre kerül: E feladat ellátásához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a szükséges központi hatásköröket megkapta ahhoz, hogy minden szereplőnek a pontos helyét és feladatát meg tudja mutatni, és felügyelje az ellenőrzési és a monitoring tevékenységeket. Indokolás: 2011. évi CXCIX. törvény, 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet.

34