Tájékoztatások és közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

ISSN 1725-518X

C 41

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

Közleményszám

Tartalom

53. évfolyam 2010. február 18.

Oldal

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

SZERVEITŐL,

HIVATALAITÓL

ÉS

ÜGYNÖKSÉGEITŐL

Európai Bizottság

2010/C 41/01

Euro-átváltási árfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

EFTA Felügyeleti Hatóság

2010/C 41/02

2010/C 41/03

HU

Ár: 3 EUR

Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2


3

(folytatás a túloldalon)

Közleményszám

Tartalom (folytatás)

2010/C 41/04


V

Oldal

4

Vélemények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2010/C 41/05

Ajánlattételi felhívás támogatások odaítélésére a transzeurópai energiaügyi hálózat (Trans-European energy Network (TEN-E) éves munkaprogramjának keretében 2010-re (A Bizottság C(2010) 48 hatá rozata) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK Európai Bizottság

2010/C 41/06

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó, fényezett finompapír behozatalára vonatkozó dömping ellenes eljárás megindításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

EGYÉB JOGI AKTUSOK Európai Bizottság

2010/C 41/07

HU

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelö léseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján . . . . . . . . . . .

13

HU

2010.2.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/1

IV (Tájékoztatások)

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Euro-átváltási árfolyamok (1) 2010. február 17. (2010/C 41/01) 1 euro = Pénznem

USD

USA dollár

JPY

Japán yen

Átváltási árfolyam

1,3726 124,69

Pénznem

Átváltási árfolyam

AUD

Ausztrál dollár

1,5191

CAD

Kanadai dollár

1,4306

DKK

Dán korona

7,4435

HKD

Hongkongi dollár

10,6634

GBP

Angol font

0,86900

NZD

Új-zélandi dollár

1,9398

SEK

Svéd korona

9,8183

SGD

Szingapúri dollár

CHF

Svájci frank

1,4679

KRW

Dél-Koreai won

ISK

Izlandi korona

ZAR

Dél-Afrikai rand

NOK

Norvég korona

8,0060

CNY

Kínai renminbi

9,3790

BGN

Bulgár leva

1,9558

HRK

Horvát kuna

7,2950

CZK

Cseh korona

25,929

IDR

Indonéz rúpia

EEK

Észt korona

15,6466

MYR

Maláj ringgit

HUF

Magyar forint

LTL

Litván litász/lita

270,83

1,9264 1 568,46 10,4265

12 739,58 4,6514

PHP

Fülöp-szigeteki peso

63,112

3,4528

RUB

Orosz rubel

41,1850 45,495

LVL

Lett lats

0,7092

THB

Thaiföldi baht

PLN

Lengyel zloty

3,9770

BRL

Brazil real

RON

Román lej

4,1188

MXN

Mexikói peso

17,6029

TRY

Török líra

2,0666

INR

Indiai rúpia

63,2950

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2,5143

C 41/2

HU


2010.2.18.

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) (2010/C 41/02)

Támogatás sz.

GBER 12/2009/REG

Tagállam

Románia

A támogatást odaítélő hatóság

Név

Innovation Norway

Cím

Akersgt 13 0158 Oslo NORWAY

Internetes cím (honlap)

http://www.norwaygrants.org

A támogatási megnevezése

intézkedés

Regionális beruházási támogatási program a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés Romániában és Bulgáriában történő előmozdítására vonatkozó norvég együtt működési programok keretében.

A támogatási intézkedés teljes szövegére mutató link


Az intézkedés típusa

Program – igen

Időtartam

Program

2009.2.26-tól 2011.4.30-ig

Érintett gazdasági ágazat(ok)

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat

Igen

A kedvezményezett típusa

Kkv

Igen

Nagyvállalkozások

Igen

Költségvetés

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

A teljes időszakra 48 millió EUR

Támogatási eszköz (5. cikk)

Támogatás

Igen

Visszatérítendő előleg

Igen

Általános célkitűzések

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk)

Célkitűzések

Program

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

50 %

Kkv-bónuszok (%)

20/10 %

HU

2010.2.18.


C 41/3

Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) (2010/C 41/03)

Támogatás sz.

GBER 13/2009/R&D-TRA

Tagállam

Románia

A tagállam azonosítója

2008/111257 (IN-ügyszám)

Régió

Régió megnevezése (NUTS) Északkelet-Románia

Regionális támogatásfajta A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja


Név

Innovation Norway

Cím




A támogatási megnevezése

intézkedés

Nemzeti jogalap (Hivatkozás a vonatkozó nemzeti hivatalos lapra)

A gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés Romániában történő előmozdítására vonatkozó norvég együttműködési program EGT-bővítés http://www.efta.int/content/legal-texts/eea-enlargement/ EEAEnlargementAgreementmaintextEN.pdf Románia/Bulgária csatlakozása http://www.efta.int/content/legal-texts/eea-enlargement/agreement-2007


http://www.norwaygrants.org Ad hoc támogatás – igen

A kedvezményezett neve Euromedica SA, Románia

Ad hoc támogatás

2009.3.19.

Gazdasági ágazatok

Meghatározott ágazatok – Adja meg a NACE Rev. 2. szerinti besorolást

Fenntartható termelés


Kkv

Igen

Nagyvállalkozások

Nem

A vállalkozás számára juttatott ad hoc támogatás teljes összege

1,16 millió EUR

Támogatás időpontja

odaítélésének

Támogatási eszköz (5. cikk)


Támogatás

Igen


Igen

Célkitűzések 1. Kísérleti fejlesztés 2. Általános képzés

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kísérleti fejlesztés (31. cikk (2) bekezdé sének c) pontja)

25 %

Általános képzés (38. cikk (2) bekezdése)

60 %

Kkv-bónuszok (%)

10 %

C 41/4

HU


2010.2.18.

Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) (2010/C 41/04)

Támogatás sz.

GBER 14/2009/REG

Tagállam

Bulgária


Név

Innovation Norway

Cím




A támogatási intézkedés megnevezése

Regionális beruházási támogatási program a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés Romániában és Bulgáriában történő előmozdítására vonatkozó norvég együttműködési programok keretében.



Az intézkedés típusa

Program – igen

Időtartam

Program

2009.2.26-tól 2011.4.30-ig

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat

Igen

Kkv

Igen

Nagyvállalkozások

Igen

A program keretében előirányzott teljes éves költ ségvetési összeg

A teljes időszakra 20 millió EUR

Érintett ágazat(ok)

gazdasági


Költségvetés

Támogatási (5. cikk)

eszköz

Támogatás

Igen


Igen


Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk)

Célkitűzések

Program

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

50 %

Kkv-bónuszok (%)

20/10 %

2010.2.18.

HU


V (Vélemények)

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás támogatások odaítélésére a transzeurópai energiaügyi hálózat (Trans-European energy Network (TEN-E) éves munkaprogramjának keretében 2010-re (A Bizottság C(2010) 48 határozata) (2010/C 41/05) Az Európai Bizottság (Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság) ajánlattételi felhívást tesz közzé, amelynek keretében a transzeurópai energiaügyi hálózat éves támogatási munkaprogramjában meghatározott priori tásokkal és célkitűzésekkel összhangban lévő projektek megvalósulása érdekében támogatásokat ítél oda. Az ajánlattételi felhívás keretében 2010-re rendelkezésre álló legnagyobb összeg 20 760 000 EUR. Az ajánlatok beadási határideje 2010. április 30. Az ajánlattételi felhívás teljes szövege az alábbi weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/energy/infrastructure/grants/index_en.htm

C 41/5

C 41/6

HU


2010.2.18.

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó, fényezett finompapír behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (2010/C 41/06) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó, fényezett finompapír behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazda sági ágazatnak.

1. A panasz A panaszt 2010 január 4-én nyújtotta be a Finompapírgyártók Európai Szövetsége (CEPIFINE) (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a fényezett finompapír teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék Az e vizsgálat tárgyát képező termék (a továbbiakban: a vizsgált termék) a fényezett finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán fényezett papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy -kartont), ívekben vagy tekercsekben, melynek tömege legalább 70 g/m2 és legfeljebb 400 g/m2, fehérítési foka pedig 84-nél nagyobb (az ISO 2470-1 szerint mérve).

A vizsgált termék nem foglalja magában a rotációs gyorssaj tóhoz használható tekercseket. A rotációs gyorssajtóhoz hasz nálható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a szakadási nyúlás meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék (elektromos modell) alkalma zásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban („cross-direction”, CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban („machine direction”, MD) való méréskor. (1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

3. A dömpingre vonatkozó állítás (2) Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársa ságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, a jelenleg az ex 4810 13 20, ex 4810 13 80, ex 4810 14 20, ex 4810 14 80, ex 4810 19 10, ex 4810 19 90, ex 4810 22 10, ex 4810 22 90, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 92 10, ex 4810 92 30, ex 4810 92 90, ex 4810 99 10, ex 4810 99 30 és ex 4810 99 90 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – az érintett ország nem minősül piacgazdasági beren dezkedésű országnak, a panaszos az érintett országból származó behozatal vonatkozásában a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben az Amerikai Egyesült Államok árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes értéknek a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportárral való összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek az érintett exportáló ország tekintetében.

4. A kárra vonatkozó állítás A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve, összes ségében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgálat tárgyát képező, behozott termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedve zőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat értékesítési (2) Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) rendes érték alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában az exportáló ország belföldi piacán a „hasonló” termék összehasonlítható ára. „Hasonló termék” alatt olyan terméket kell érteni, mely minden szempontból hasonlít az érintett termékre, vagy ilyen termék hiányában egy, az adott termékhez közel hasonló terméket.

2010.2.18.

HU


mennyiségeire és piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítmé nyét és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt köve tően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

C 41/7

— a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizs gálati időszakban (VI) az Unióba irányuló exportra érté kesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is, — a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizs gálati időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, — a vállalat pontos tevékenysége nemzetközi viszonylatban a vizsgált termék vonatkozásában,

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben megerősítést nyernek a következtetések, azt is megvizsgálják, hogy az Unió érdekében áll-e az intézke dések bevezetése.

— a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló (5) valamennyi vállalat neve és tevé kenységének pontos leírása,

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – ameny nyiben nem kerülnek be a mintába –, szeretnének-e kapni kérdőívet illetve egyéb igénylőlapot, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet igényelhetnek a következő b) szakasszal összhangban.

A Bizottság felkéri az érintett országból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat a) Mintavétel Tekintettel az érintett országbeli, az eljárásban érintett expor táló gyártók esetlegesen nagy számára, és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlá tozhatja (ezt „mintavételnek” is lehet nevezni). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükségese a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

— név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolat tartó személy, (3) Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, mely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja. A nem termelő exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

— bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizott ságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapítá sainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együtt működött volna. (4) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Íror szág, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyol ország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. (5) A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizott sági rendelet 143. cikkével összhangban a személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdo nában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellen őriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (Hivatalos Lap L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” termé szetes vagy jogi személyt jelent.

C 41/8

HU


Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szük ségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett exportáló ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is. Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcso latban – a fentiekben kérteken kívül – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük. Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat az Unióba irányuló kivitel olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, mely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság vala mennyi ismert exportáló gyártót, az érintett exportáló ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába. Eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételre kivá lasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöl tött kérdőívet kell benyújtania. A mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minő sülnek (a továbbiakban: „a mintába fel nem vett együtt működő exportáló gyártók”). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyár tóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát. b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkü lönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasszal összhangban kérdőívet illetve egyéb igénylőlapot kell igényelniük, melyet az alábbiakban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozni kell, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömping különbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piac gazdasági elbánáshoz („market economy treatment”, MET) vagy legalább az egyéni elbánáshoz („individual treatment”, IT) szükséges feltételeknek. Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyár tóknak azonban tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizs gálat időben történő lezárását.

2010.2.18.

5.1.2. Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország expor táló gyártóira vonatkozó eljárás 5.1.2.1. A piacgazdasági ország kiválasztása

berendezkedésű

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alapren delet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – az érintett országból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak egy megfelelő, piacgazdasági beren dezkedésű harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététe létől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra. 5.1.2.2. A z é r i n t e t t , n e m p i a c g a z d a s á g i b e r e n dezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával össz hangban azok az érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, melyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek vonatkoznak rájuk, megfe lelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: MET-kérelem). Piacgazdasági elbánásban (MET) akkor részesülhetnek, ha a MET-kérelem elbírálása azt mutatja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételek (6) teljesülnek. A piacgazdasági elbá násban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával össz hangban. Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók egyéni elbánást (IT) is igényelhetnek – alternatívaként is. Ahhoz, hogy egyéni elbánásban részesülhessenek, az exportáló gyártóknak bizonyí taniuk kell, hogy eleget tesznek az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételeknek (7). Az egyéni elbá násban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő (6) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a cégek egyetlen átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli stan dardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbizton ságot garantálnak és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik. (7) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő válla latról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon haza telepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és export mennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon hatá rozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdo nában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatóta nácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik, és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézke dések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámté teleket határoznak meg.

2010.2.18.

HU


exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismerte tett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

a) Piacgazdasági elbánás (MET) A Bizottság MET-igénylőlapokat küld minden olyan, a mintába való felvételre kiválasztott, érintett országbeli, vala mint a mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyár tónak, mely egyéni dömpingkülönbözetet kíván igényelni, valamint az exportáló gyártók ismert szövetségeinek, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a MET-et igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről, illetve a mintába való felvétel elutasításáról szóló értesítéstől számí tott 15 napon belül kitöltött MET-igénylőlapot kell benyúj tania.

b) Egyéni elbánás (IT) Az egyéni elbánás igényléséhez a mintába való felvételre kiválasztott, érintett országbeli exportáló gyártóknak, vala mint a mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyár tóknak, melyek egyéni dömpingkülönbözetet kívánnak igényelni, – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 15 napon belül kell az egyéni elbánás szempontjából fontos szakaszokat tartal mazó, megfelelően kitöltött MET-igénylőlapot benyújtaniuk.

C 41/9

— a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozá sában, — a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizsgálati időszakban az érintett országból származó vizsgált importált termék uniós piacra irányuló behozatalának, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban, — a vizsgált termék gyártásában és/vagy értékesítésében érin tett, a vállalattal kapcsolatban álló (10) valamennyi vállalat neve és tevékenységének pontos leírása, — bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizott ságot a minta kiválasztásában. A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás kere tében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő válla latnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

5.1.3. A független importőrökre (8) vonatkozó vizsgálat (9)

A független importőrök mintájának kiválasztásához szük ségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság az importőrök ismert szövetségeivel is kapcsolatba léphet.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök eset legesen nagy számára, és a vizsgálatnak a jogilag előírt határ időn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasz tása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt „mintavételnek” is lehet nevezni). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcso latban – a fentiekben kérteken kívül – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzé tételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri vala mennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képvise lőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és a vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

— név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy, (8) Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Az exportáló gyártókhoz kapcsolódó importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet. (9) A független importőrök által szolgáltatott adatok szintén felhasznál hatók az e vizsgálatnak a dömping meghatározásától eltérő aspek tusaival kapcsolatban.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket az Unióban realizált értékesítések olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, mely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába. A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetsége inek. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számí tott 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevé kenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítéseire vonatko zóan tartalmaz információt. (10) Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

C 41/10

HU


5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár vagy a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátrál tatása. A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékokon alapul, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, a dömpingelt behozatalnak az importáló ország áraira gyakorolt hatásának, valamint a szóban forgó behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság vizsgálatában való részvételre. 5.2.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt „mintavételnek” is lehet nevezni). A mintavé telre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri vala mennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és a vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk: — név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy, — a vállalat pontos tevékenysége nemzetközi viszonylatban a vizsgált termék vonatkozásában, — a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizsgálati időszakban a vizsgált termék uniós piacon történt értékesí téseinek értéke euróban, — a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizsgálati időszakban a vizsgált termék uniós piacon történt értékesí téseinek mennyisége tonnában, — a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizsgálati időszakban a vizsgált termék gyártásának mennyisége tonnában, — adott esetben az érintett országban a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti vizsgálati időszakban gyártott, a vizsgált termék Unióba behozott mennyisége tonnában, — a vizsgált termék előállításában (függetlenül attól, hogy azt az Unióban vagy az érintett országban állították-e elő) és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló (11) valamennyi vállalat neve és tevékenységének pontos leírása, (11) Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

2010.2.18.

— bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizott ságot a minta kiválasztásában. A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás kere tében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő válla latnak kell tekinteni. Az együtt nem működő uniós gyártókra vonatkozó bizottsági megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebbnek bizo nyulhat az érintett fél számára, mintha együttműködött volna. Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az uniós gyártók ismert szövetségeivel is. Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcso latban – a fentiekben felsoroltakon kívül – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététe létől számított 21 napon belül kell megtenniük. Ha mintavételre van szükség, akkor az uniós gyártókat az Unióban realizált értékesítések olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, mely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába. A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénz ügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan tartalmaz információt. 5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás Amennyiben a dömping és az általa okozott kár fennállása megállapítást nyer, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömping ellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és reprezentatív szövetsé geiket, a reprezentatív felhasználókat, valamint a reprezentatív fogyasztói szervezeteket arra, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szerve zeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

2010.2.18.

HU


C 41/11

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szol gáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy az Unió érdekében áll-e az intézkedések bevezetése. Az információ tetszőleges formában, illetve a Bizottság által összeállított kérdőív kitölté sével nyújtható be. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt infor mációk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtá sukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt felek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell hogy bocsássanak, melyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

5.4. Egyéb írásos beadványok

A Bizottság levelezési címe:

Ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, szolgáltas sanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyíté kokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

European Commission Directorate-General for Trade Directorate H Office: N-105 04/092 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Fax +32 22956505 6. Az együttműködés hiánya

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbí zott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatások iránti kérelmeket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás Az érdekelt feleknek minden beadványukat – például a minta kiválasztásával kapcsolatban benyújtott információkat, a kitöl tött MET-igénylőlapokat, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok naprakész változatait – írásban, mind papíron, mind elektro nikus formában be kell nyújtaniuk, melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben az érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – bele értve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited (12)” (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni. (12) Ez a dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megálla podás) 6. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak emellett az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke szerinti védelmet kell biztosítani.

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján. Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szol gálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna. 7. Meghallgató tisztviselő Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tiszt viselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tiszt viselő felülvizsgálja az aktához való hozzáférés iránti kérel meket, a dokumentumok bizalmas jellegével kapcsolatos vitákat, a határidők meghosszabbítása iránti kérelmeket és a harmadik felek meghallgatás iránti kérelmeit. A meghallgató tisztviselő meghallgatást szervezhet az adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcso latos meghallgatások iránti kérelmeket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

C 41/12

HU


A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvéte lével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüg géssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megálla pítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

2010.2.18.

8. A vizsgálat ütemterve A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfele lően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alapren delet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézke déseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni. 9. Személyes adatok feldolgozása

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhe tősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_ en.htm).

A vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, vala mint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően fogja kezelni.

(13) HL L 8.,.2001.1.12., 1. o.

HU

2010.2.18.


EGYÉB JOGI AKTUSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján (2010/C 41/07) Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga (1). A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beér keznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE „HESSISCHER APFELWEIN” EK-szám: DE-PGI-0005-0620-16.07.2007. OFJ ( X ) OEM ( ) 1.

Elnevezés: „Hessischer Apfelwein”

2.

Tagállam vagy harmadik ország: Németország

3.

A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa: 1.8 osztály – A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) 3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik: A „Hessischer Apfelwein” (hesseni almabor) almaléből készült, 100 %-os gyümölcstartalmú erjesztett termék, amelynek erjesztése, derítése és palackozása kizárólag Hessen tartományban történik. A „Hessischer Apfelwein” színe aranysárga. Hagyományosan kaszálóként vagy legelőként is hasznosí tott, magas törzsű, elszórtan elhelyezkedő, különböző korú és fajtájú gyümölcsfákból álló szórvány gyümölcsösből (Streuobstwiese) származó almából készítik, amelynek jellemzője a régi almafajták esetében is jellegzetes magas savtartalom (legalább 6 g/l). A „Hessischer Apfelwein” készítéséhez csak az ezeknek a követelményeknek megfelelő almák használhatók. A fanyar íz többek között a teljes erjedés következménye is. Alapvetően ez különbözteti meg a „Hessischer Apfelwein”-t más régiók almaboraitól. Az almabor pezsgését az erjedés közben keletkező szénsav okozza. Az alkoholtartalom legalább 5 térfogatszázalék, a cukormenteskivonat-tartalom legalább 18 g/l. Ezen kívül a nemillósav-tartalom legalább 4 g/l, az illósavtartalom pedig legfeljebb 0,8 g/l lehet. A „Hessis cher Apfelwein” gyártásakor tilos víz vagy cukor hozzáadása. (1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

C 41/13

HU

C 41/14


3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén): A „Hessischer Apfelwein” 97 %-ban szórványgyümölcsösökben (Streuobstwiese) termesztett almából készül. A „Hessischer Apfelwein” alapanyaga hagyományosan kizárólag az alma. Esetenként a berkenye gyümölcs levének hozzáadásával szüntetik meg az almabor zavarosságát. A Hessen tartományban gyártott almabor jóval több, mint 95 %-ban kizárólag almából készül. A szórványgyümölcsösökben történő almatermesztés (Streuobstanbau) következtében erősen változó a termés mennyisége. A fák az egyik évben nagyon sok, a következő évben nagyon kevés termést hoznak. A présüzemek célja az, hogy az almabort szinte kizárólag hesseni almából készítsék. Amenyiben más régiókból is kell almát vásárolniuk, úgy a minőségi paramétert 6 g/l minimális savtartalomban szabják meg. A szórványgyümölcsösökre az almafajták sokasága is jellemző. Hessen tartományban összesen több mint 2 000 különböző almafajta terem. A sokféle almafajta használata a „Hessischer Apfelwein” egyik különlegessége. A gyártás során változó a különböző almafajták súlyhányada. A „Hessischer Apfelwein” készítéséhez felhasznált fajták többek között a következők: Alkmene, Elstar, Holzapfel (vadalma), Pilot, Ananasrenette (citromalma), Glockenapfel (harangalma), Idared, Rheinischer Bohnapfel (rajnai babalma), Berlepsch, Goldparmäne (aranypármen), Jacob Lebel, Schafsnase, Berner Rosenapfel (berni rózsaalma), Gelber Edelapfel (sárga nemes alma), James Grieve, Topaz, Bittenfelder, Gehrer Rambour, Jonagold, Weinapfel (borízű alma), Blenheimer, Gewürzluike, Kaiser Wilhelm, Winterrambour (téli Rambour), Brettacher, Golden Delicious, Landsberger Renette, Zabergäu-Renette, Boskoop, Gravensteiner, Geheimrat Oldenburg, Cox Orange, Hauxapfel, Ontario. Ezek a fajták kiválóan alkalmasak a hesseni időjárási és talajviszonyok közötti termesztésre, és hagyo mányosan almaborrá történő feldolgozásra használják őket. 3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén): — 3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani: Az almalé erjesztése, valamint derítése kizárólag Hessen tartományban történik. 3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok: A szállítás vagy közbenső tárolás alatt lezajló oxidáció hátrányosan hat az almabor jellemző tulajdon ságaira. Ez az oka annak, hogy a „Hessischer Apfelwein”-t közvetlenül az erjesztőtartályból ajánlatos palackozni. 3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok: — 4.

A földrajzi terület tömör meghatározása: Hessen szövetségi tartomány

5.

Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai: A „Hessischer Apfelwein” alapanyaga a préselni való alma, amely elsősorban hesseni szórványgyümöl csösökből származik. Az ilyen gyümölcsösök hagyományosan szinte mindenhol megtalálhatók Hessen tartomány megművelt területein. Sok helyen még ma is ezek jellemzik a tájat. A gyümölcsösök gondozása következtében még sok száz hagyományos, kevéssé érzékeny, az adott régió éghajlatához alkalmazkodott almafajta létezik. Ezek a fajták értékes kultúrkincset testesítenek meg, amelyet meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni. Így a hesseni gyümölcspréselő üzemek a mai napig biztosítják a hesseni szórványgyümölcsösök gazda sági tényezőként való hasznosítását. A préselni való alma olyan alma, amelyet asztali gyümölcsként nem használnak fel. A gyümölcs külseje alárendelt szerepet játszik. Az almán ugyan nem lehetnek rothadt foltok, a kisebb ütődéseknek azonban nincs jelentősége. Emiatt a préselni való alma a fáról lerázható, majd a földről összeszedhető. Az asztali gyümölcsöket ezzel szemben kézzel szüretelik.

2010.2.18.

2010.2.18.

HU


5.2. A termék sajátosságai: A „Hessischer Apfelwein” nagy hagyományokkal bíró hesseni specialitás, amely a tartomány határain túl is messze földön ismert, és – mindenekelőtt a régióban – jó hírnévnek örvend. A sokféle almafajta felhasználása biztosítja a „Hessischer Apfelwein” különleges ízét. A „Hessischer Apfelwein” Hessen szövetségi tartományban a helyi kultúra stabil alkotóeleme („nemzeti ital”). A Rajna-Majna régióban és a határos középhegységekben népi italként honosodott meg. A hesseni lakosság sajátjának tekinti az almabort. A Németország más régióiban, illetve más országokban előállított almabortól az almalé teljes meger jesztése különbözteti meg a terméket, amelynek eredményeképpen egy speciálisan Hessen tartományra jellemző, fanyar ízű almabor jön létre. 5.3. A földrajzi terület és a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője (OEM esetén), vagy a termék meghatározott minősége, hírneve vagy egyéb tulajdonsága (OFJ esetén) közötti okozati kapcsolat: Az almabor Hessenben való előállításának a helyi nyersanyagbázis által támogatott évszázados hagyo mánya, az almabor stabil beágyazódása a hesseni kultúrába, valamint a felhasznált préselni való almafajták sokfélesége és a származási helyen szokásos, teljes erjesztéssel történő gyártási eljárás által meghatározott jellegzetes íz eredményeképpen a „Hessischer Apfelwein” ismert és nagyra becsült regi onális specialitás. A történelem is tanúskodik Hessen tartomány és a „Hessischer Apfelwein” szoros összefonódásáról. A 800-ban Nagy Károly által kihirdetett „capitular de villis” rendelkezésből is kiderül, hogy már akkoriban is léteztek az almabor készítésével foglalkozó szakemberek. A későbbi időkben az almabor jelentősége csökkent a szőlőborhoz képest. Csak a XVI. században kezdődött a „Hessischer Apfelwein” Frankfurtból induló sikertörténete. Az addig széles körben elterjedt szőlőtermesztés növénybetegségeknek esett áldozatul, így más gyümölcsfajtákra, elsősorban a robusztus almára tértek át. Először inkább csak házi felhasználásra préselték ki az almát, miközben az almabor a kertészek körében már régebb óta házi italnak számított. 1779-ben Hochstadt városban (ma Main-Kinzig járás) az „Arany Koronához” fogadóval (Gasthaus „Zur goldenen Krone”) együtt alapították meg Hessen legrégibb, még ma is létező gyümölcspréselő üzemét. Az almabor történetével foglalkozó írások ugyan elsősorban Frankfurt városra vonatkoznak, más források alapján azonban jól látható, hogy az almabor Frankfurt vonzáskörzetén kívül is rendkívüli jelentőséggel bír. Az ital a közelmúltban, a 60-as, 70-es években újra a kulturális érdeklődés középpontjába került, elsősorban a „Zum Blauen Bock” („A kék kecskebakhoz”) című, a Hessische Rundfunk által sugárzott televíziós adás kapcsán. A „Hessischer Apfelwein”-hez természetesen megfelelő kiszolgálási mód is kapcsolódik. Ugyanúgy, mint az almabort, a hagyományos korsót, a „Bembel”-t (harangocska) és a tradicionális almaboros poharat, a rombuszmintás „Gerippte”-t (bordás) is azonnal Hessen tartománnyal hozzák összefüggésbe. Az almabor jelentőségét Hessenben – elsősorban a Németországi Szövetségi Köztársaság más terüle teivel összehasonlítva– a fogyasztási mennyiségekből ítélhetjük meg. A Verband der Hessischen Apfel wein- und Fruchtsaft-Keltereien (hesseni almabor- és gyümölcsléüzemek szövetsége) és a Verband der deutschen Fruchtwein- und Fruchtschaumwein-Industrie (Bonn) (bonni német gyümölcsbor- és gyümölcs-habzóboripari szövetség) statisztikái alapján a hesseni lakosság 10 liter/főt kitevő fogyasztása tízszerese a kb. 1 liter/fős németországi értéknek. A lakosság kötődését az almaborhoz a gyümölcspréselő üzemek újraéledő aktivitása serkenti. Az almabort a következő, stabilan meghonosodott akciók népszerűsítik: a 90-es évek elején alakultak ki az ún. „Süßer-Feste” (almaborünnepek), a hesseni gyümölcspréselő üzemek nyilvános tevékenységének részeként. Ezek jelzik a lakosságnak az adott régióban a gyümölcspréselés kezdetét, rendszeres látvány préselési akciókkal, üzemlátogatásokkal, ahol a látogatóknak bemutatják az almabor készítésének folyamatát és technikáját. Ez létrehozza, illetve fenntartja a lakosság és az almabor közötti kapcsolatot. A Szövetség és Hessen tartomány által 1995-ben kezdeményezett hesseni almabor- és gyümölcsligetút, amely ma már hat regionális útvonalat foglal magában, mezőgazdasági és turisztikai attrakcióként Hessen jellegzetes szórványgyümölcsös és gyümölcspréselő területein hozzájárul a „Hessischer Apfel wein” kultúrájának és hagyományainak ápolásához és erősítéséhez. Az almabor januári csapra verésével

C 41/15

C 41/16

HU


kapcsolatos hagyománynak a Szövetség általi újraélesztése egy évente ismétlődő nyilvános, Hessen miniszterelnökének bevonásával zajló rendezvény keretében, és a lakosság, valamint a média érdeklő dése is jelzi az almabor, mint hagyományos ital mély gyökereit Hessen tartományban. A hesseni fogyasztók körében végzett piackutatás igazolta, hogy a vásárlók az almabort hagyomá nyokban gazdag italnak tekintik – a „Bembel”-lel és a „Gerippte”-vel összefüggésben is – és Hessennel azonosítják. Hivatkozás a termékleírás közzétételére: internet: http://publikationen.dpma.de/DPMApublikationen/fnd_tm_gd.do

2010.2.18.

2010-es előfizetési díjak (áfa nélkül, rendes szállítási költségeket beleértve) Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány

az EU 22 hivatalos nyelvén

1 100 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, nyomtatott kiadvány + éves CD-ROM


1 200 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány


770 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, havi CD-ROM (összevont)


400 EUR/év

A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványa (S sorozat), közbeszerzés és ajánlati felhívások, CD-ROM, heti 2 kiadvány

többnyelvű: az EU 23 hivatalos nyelvén

300 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, C sorozat – versenyvizsga-kiírások

a vizsgakiírás szerinti nyelv(ek)en

50 EUR/év

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának, amely az Európai Unió hivatalos nyelvein jelenik meg, 22 nyelvi változatára lehet előfizetni. Az L (jogszabályok) és a C (tájékoztatások és közlemények) sorozatot foglalja magában. Valamennyi nyelvi változatra külön kell előfizetni. A 920/2005/EK tanácsi rendelet értelmében, amelyet a Hivatalos Lap 2005. június 18-i L 156. száma tett közzé, és amely előírja, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek minden jogi aktust ír nyelven is megszövegezni, illetve ezen a nyelven kihirdetni, az ír nyelven kiadott Hivatalos Lapok értékesítése külön történik. A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványára (S sorozat – közbeszerzés és ajánlati felhívások) történő előfizetés mind a 23 hivatalos nyelvi változatot magában foglalja egyetlen többnyelvű CD-ROM-on. Kérésére az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetéssel a Hivatalos Lap különféle mellékleteit is megkaphatja. Az előfizetők a mellékletek megjelenéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt „Az olvasóhoz” című közleménynek köszönhetően értesülnek. A CD-ROM-formátumot 2010 folyamán DVD-formátum váltja fel.

Értékesítés és előfizetés A különböző, térítés ellenében kapható kiadványokra – például az Európai Unió Hivatalos Lapjára – való előfizetés a Kiadóhivatal forgalmazó partnereitől szerezhető be. A forgalmazó partnerek listája a következő címen található: http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm

Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu) közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió jogához. Erről a honlapról elérhető az Európai Unió Hivatalos Lapja, valamint tartalmazza a szerződéseket, a jogszabályokat, a jogeseteket és az előkészítő dokumentumokat is. További információt az Európai Unióról a http://europa.eu internetcímen találhat.

HU

Tájékoztatások és közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Recommend Documents