Tájékoztatások és közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

ISSN 1725-518X

C 91

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

Közleményszám

Tartalom

53. évfolyam 2010. április 9.

Oldal

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

SZERVEITŐL,

HIVATALAITÓL

ÉS

ÜGYNÖKSÉGEITŐL

Európai Bizottság

2010/C 91/01

Euro-átváltási árfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1

2010/C 91/02

Euro-átváltási árfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2

2010/C 91/03

Vélemény az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2010. január 11-i ülésén megfogalma zott véleménye a COMP/M.5529 ‒ Oracle/Sun Microsystems sz. ügyről szóló előzetes határozatterve zetről ‒ Előadó: Észtország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

2010/C 91/04

Zárójelentés a COMP/M.5529 Oracle/Sun Microsystems ügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

2010/C 91/05

A Bizottság határozatának összefoglalója (2010. január 21.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: COMP/M.5529 ‒ Oracle/Sun Microsystems) (az értesítés a C(2010) 142 végleges számú doku mentummal történt) (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatá sokra történő alkalmazásáról szóló 736/2008/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatá sokról (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2010/C 91/06

HU

Ár: 3 EUR

(1) EGT-vonatkozású szöveg

14

(folytatás a túloldalon)

Közleményszám

Tartalom (folytatás)

2010/C 91/07

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján ‒ Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemel tetésére (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

HU

(1) EGT-vonatkozású szöveg

Oldal

15

HU

2010.4.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/1

IV (Tájékoztatások)

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Euro-átváltási árfolyamok (1) 2010. április 1. (2010/C 91/01) 1 euro = Pénznem

USD

USA dollár

JPY

Japán yen

Átváltási árfolyam

1,3468 126,28

Pénznem


AUD

Ausztrál dollár

1,4685

CAD

Kanadai dollár

1,3622

DKK

Dán korona

7,4448

HKD

Hongkongi dollár

10,4604

GBP

Angol font

0,88485

NZD

Új-zélandi dollár

1,9129

SEK

Svéd korona

9,7288

SGD

Szingapúri dollár

CHF

Svájci frank

1,4179

KRW

Dél-Koreai won

ISK

Izlandi korona

ZAR

Dél-Afrikai rand

NOK

Norvég korona

8,0168

CNY

Kínai renminbi

9,1937

BGN

Bulgár leva

1,9558

HRK

Horvát kuna

7,2638

CZK

Cseh korona

25,385

IDR

Indonéz rúpia

EEK

Észt korona

15,6466

MYR

Maláj ringgit

HUF

Magyar forint

LTL

Litván litász/lita

264,78

1,8826 1 517,04 9,8023

12 249,89 4,3885

PHP

Fülöp-szigeteki peso

60,838

3,4528

RUB

Orosz rubel

39,5985 43,609

LVL

Lett lats

0,7089

THB

Thaiföldi baht

PLN

Lengyel zloty

3,8458

BRL

Brazil real

RON

Román lej

4,1081

MXN

Mexikói peso

16,6195

TRY

Török líra

2,0481

INR

Indiai rúpia

60,202

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2,3953

HU

C 91/2


2010.4.9.

Euro-átváltási árfolyamok (1) 2010. április 8. (2010/C 91/02) 1 euro = Pénznem

USD

USA dollár

JPY

Japán yen


1,3296 123,76

Pénznem


AUD

Ausztrál dollár

1,4394

CAD

Kanadai dollár

1,3407

DKK

Dán korona

7,4438

HKD

Hongkongi dollár

10,3181

GBP

Angol font

0,87500

NZD

Új-zélandi dollár

1,8935

SEK

Svéd korona

9,6785

SGD

Szingapúri dollár

CHF

Svájci frank

1,4324

KRW

Dél-Koreai won

ISK

Izlandi korona

NOK

Norvég korona

BGN

Bulgár leva

CZK

Cseh korona

EEK

Észt korona

HUF

Magyar forint

LTL

Litván litász/lita

1,8561 1 493,53

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,7625

7,9505

CNY

Kínai renminbi

9,0739

1,9559

HRK

Horvát kuna

25,190

IDR

Indonéz rúpia

15,6466

MYR

Maláj ringgit

PHP

Fülöp-szigeteki peso

59,764

3,4528

RUB

Orosz rubel

39,1742 42,916

268,90

7,2650 12 060,75 4,2580

LVL

Lett lats

0,7068

THB

Thaiföldi baht

PLN

Lengyel zloty

3,8498

BRL

Brazil real

RON

Román lej

4,1185

MXN

Mexikói peso

16,3839

TRY

Török líra

2,0008

INR

Indiai rúpia

59,1295

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2,3752

2010.4.9.

HU


Vélemény az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2010. január 11-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/M.5529 – Oracle/Sun Microsystems sz. ügyről szóló előzetes határozattervezetről Előadó: Észtország (2010/C 91/03) 1. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett művelet az összefonódás-ellen őrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül. 2. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódásellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint közösségi léptékű. 3. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett összefonódás értékelése szem pontjából az érintett termékpiacok a következők: a) adatbázisok, ideértve az összes kapcsolódó adatbázis-kezelő rendszert; b) köztesszoftver, és ennek lehetséges alszegmensei, bár a termékpiac pontos meghatározása nyitva hagyható; c) a Java fejlesztési környezethez kapcsolódó Java szellemi tulajdonjogok licencbe adása, bár a termék piac pontos meghatározása nyitva hagyható. 4. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a földrajzi piac kiterjedése: a) adatbázisok esetében világméretű; b) a köztesszoftver és a lehetséges alszegmensek esetében világméretű; c) a Java fejlesztési környezethez kapcsolódó Java szellemi tulajdonjogok licencbe adása esetében világméretű. 5. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett összefonódás értékelése szem pontjából az „IT verem” vagy „technológia verem” a következő rétegeket fogja át: i. tárolási megoldások, ii. szerverek, iii. operációs rendszerek, iv. adatbázisok, v. köztesszoftver, vi. vállalati alkalmazásszoftverek (EAS). 6. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével, mely szerint a bejelentett összefonódás nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához az adatbázisok világméretű piacán. A kisebbség tartózkodik. 7. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével, mely szerint a bejelentett összefonódás nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához a köztesszoftver vagy annak bármely lehetséges alszegmensének világméretű piacán. 8. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével, mely szerint az Oracle nem lesz képes és nem lesz ösztönözve arra, hogy kizárja downstream versenytársait a köztesszoftver vagy az EAS-piacokról, így a bejelentett összefonódás nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához az Oracle tulajdonában álló, a Java fejlesztési környezethez kapcsolódó szellemi tulajdonjogok tekintetében.

C 91/3

C 91/4

HU


9. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével, mely szerint a bejelentett összefonódás nem vezet a hatékony verseny abból eredő jelentős akadályozásához, hogy az összefonódott vállalkozás jelen van az IT verem területén. 10. A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett összefonódás összeegyeztethe tőnek nyilvánítható a közös piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (1) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével. A kisebbség tartózkodik.

2010.4.9.

2010.4.9.

HU


Zárójelentés (1) a COMP/M.5529 Oracle/Sun Microsystems ügyben (2010/C 91/04) A határozattervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételek merültek fel:

Bevezetés 2009. július 30-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) 4. cikke szerint bejelentést kapott, mely szerint az Oracle részesedés vásárlása útján (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekez désének b) pontja értelmében) irányítást tervez szerezni a Sun Microsystems Inc., USA (a továbbiakban: Sun) felett.

Az eljárás megindítása (II. szakasz) 2009. szeptember 3-án a Bizottság megindította az eljárást az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján (II. szakasz). Véleménye szerint komoly kétségek merültek fel az összefo nódás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. Ezt követően 2009. november 9-én a Bizottság megküldte kifogásközlését. A Bizottság előzetes véleménye szerint jelentősen akadályozná a hatékony versenyt az adatbázisok világpiacán, ha az Oracle – a legnagyobb és legerősebb védett adatbázis-szolgáltató – megvásárolná a legnagyobb nyílt forráskódú adatbázist, a Sun tulajdonában álló MySQL-t.

A kifogásközlést követően és a szóbeli meghallgatást megelőzően a Bizottság két, tényállást közlő levelet küldött az Oracle-nek, az elsőt 2009. november 30-án, a másodikat 2009. december 8-án. Az ezekkel kapcsolatos észrevételek megküldésére meghatározott határidő 2009. december 7., illetve 2009. december 11. volt. Az Oracle, miután meghosszabbították számára a határidőt, megküldte a kifogásközléssel kapcso latos észrevételeit, valamint 2009. december 3-án és 8-án az első, tényállást közlő levéllel kapcsolatos észrevételeit, azonban a második levéllel kapcsolatban nem tett észrevételt.

Tíz harmadik fél kérelmezte az összefonódási eljárásban való részvételét. Ezek közül hatan voltak olyanok, akik engedélyt kaptak a részvételre, majd ezt követően megjelentek a szóbeli meghallgatáson és prezentá ciókat tartottak. Három fél szintén kapott engedélyt, ezek azonban nem vettek részt a szóbeli meghall gatáson, egy fél kérelmét pedig elutasították. Az elutasított fél nem volt versenytárs, fogyasztó vagy beszál lító, hanem szoftverforgalmazó vállalalatokban részesedésekkel rendelkező befektetési cég. Ez a fél nem rendelkezik az eljárás keretében vizsgált piacra vonatkozó ismeretekkel.

A szóbeli meghallgatás Az Oracle élt a meghallgatáshoz való jogával, a szóbeli meghallgatásra 2009. december 10-én (egész nap) és 2009. december 11-én délelőtt került sor. A szóbeli meghallgatáson részt vett a Sun és hat harmadik fél is. A meghallgatást nagy érdeklődés övezte, jelen volt a Versenypolitikai Főigazgatóság és Kroes főbiztos kabinetjének több vezető tisztviselője is.

Az eljárásban résztvevő harmadik feleken kívül az Oracle ügyfeleinek néhány alkalmazottja is prezentációt tartott a szóbeli meghallgatás keretében. Maguk az ügyfelek nem kérelmezték a harmadik félként való részvételüket, így tehát nem mutattak megfelelő érdeklődést. Az alkalmazottak saját nevükben beszéltek, észrevételeik csupán az összefonódásban résztvevők prezentációinak részét képezhették.

A szóbeli meghallgatás tanulságos volt és élénk vitát vont maga után, melyben az összefonódásban részt vevők, a harmadik felek, a Bizottság szolgálatai és a tagállamok vettek részt. (1) Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikke szerint – HL L 162., 2001.6.19., 21. o. (2) A Tanács 2004. január 20-i 139/2004/EK határozata. HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

C 91/5

C 91/6

HU


2010.4.9.

A határozattervezet A lehetséges hatások mérlegelése alapján a határozattervezet szerint a tervezett összefonódás nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához egyik érintett piacon sem. Ez a megállapítás – a bizottsági ügyirat minden más része mellett – figyelembe veszi a MySQL – mint nyílt forráskódú termék – jellemzőit, az Oracle nyilvánosan bejelentett arra vonatkozó biztosítékait, hogy a Sun Oracle általi megvásárlását követően a MySQL továbbra is versenyképes szereplő marad az adatbázispiacon, valamint más nyílt forrás kódú adatbázisok megerősödésének mértékét, amellyel azok az Oracle-t korlátozhatják. Mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás nem kelt versennyel kapcsolatos aggályokat, és ebben az ügyben nem nyújtottak be a korrekciós intézkedésekről szóló közlemény (1) értelmében vett korrekciós intézkedéseket, nem szükséges, hogy a Bizottság piaci tesztet végezzen. Ezek alapján, valamint a fent említett észrevételeket figyelembe véve úgy ítélem meg, hogy ebben az ügyben tiszteletben tartották a felek meghallgatáshoz való jogát. Brüsszel, 2010. január 12. Michael ALBERS

(1) A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet és a 802/2004/EK bizottsági rendelet alapján elfogadható korrekciós intézkedésekről, HL C 267., 2008.10.22., 1. o.

2010.4.9.

HU


C 91/7

A Bizottság határozatának összefoglalója (2010. január 21.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: COMP/M.5529 – Oracle/Sun Microsystems) (az értesítés a C(2010) 142 végleges számú dokumentummal történt) (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 91/05)

2010. január 21-én a Bizottság – a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1), és különösen az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján – határozatot fogadott el egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének betekinthető változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

III. ÖSSZEFOGLALÓ

I. A FELEK (1) Az Oracle Corporation (a továbbiakban: Oracle, vagy a bejelentő fél, USA) nyilvánosan működő részvénytársaság, mely vállalkozások számára fejleszt és forgalmaz szoftver megoldásokat, és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, ideértve a köztesszoftvert, az adatbázisokat és a vállalati alkalmazásszoftvereket. (2) A Sun Microsystems, Inc. (a továbbiakban: Sun, USA) nyil vánosan működő részvénytársaság, mely a hardver (szer verek, asztali gépek, mikroelektronika és adathordozók), a szoftverek és a kapcsolódó szolgáltatások terén aktív, ideértve az operációs rendszereket, a Java technológiát, a köztesszoftvert és adatbázisszoftvereket.

(5) A bejelentés vizsgálatát követően a Bizottság 2009. szep tember 3-án határozatot fogadott el, melyben megálla pította, hogy a művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozik, és komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a művelet összeegyeztethető-e a közös piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvé nyesülésével. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy megindítja az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást. (6) 2009. november 9-én kifogásközlést küldtek a bejelentő félnek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke szerint. Az Oracle 2009. december 3-án válaszolt a kifo gásközlésre. 2009. december 10-én és 11-én a bejelentő fél kérésére szóbeli meghallgatásra került sor.

II. A MŰVELET (3) 2009. július 30-án az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: összefonódás ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Oracle által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete 3. cikke (1) bekezdé sének b) pontja értelmében a Sun vállalkozás felett. (4) A tervezett művelet keretében az Oracle körülbelül 7 400 millió USD-ért megvásárolja a Sun szavazati jogot bizto sító összes részvényét. A tervezett művelet eredményeként a Sun az Oracle kizárólagos irányítása alatt áll majd. Ezért a művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül. A tervezett művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (2) bekezdésének értelmében közösségi léptékű. (1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(7) A Bizottság részletes vizsgálata rámutatott arra, hogy a tervezett művelet nem akadályozza jelentős mértékben a versenyt a közös piacon vagy annak jelentős részén. (8) A Bizottság ezért 2010. január 21-én engedélyező hatá rozatot fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmében. IV. INDOKOLÁS A. ADATBÁZISOK 1. Az érintett termék- és földrajzi piacok (9) Az Oracle és a Sun egyaránt a relációs adatbázis-kezelő rendszerek (relational database management systems, a továbbiakban: RDBMS vagy adatbázisok) területén tevé keny. Az adatbázisok olyan szoftverprogramok, amelyeket elektronikus formátumú információk tárolására, rendszere zésére, elemzésére és lehívására fejlesztettek ki.

HU

C 91/8


(10) Az adatbázisok fontos szerepet játszanak sok vállalkozás és szervezet működésében. Alkalmazások egész sorát támogatják, pl. csomagban kínált vagy testreszabott, házon belüli alkalmazásokat, ideértve a webes alkalmazá sokat, az online tranzakció-feldolgozást (online transaction processing, a továbbiakban: OLTP), az online elemző feldolgozást (online analytical processing, a továbbiakban: OLAP) és az adattárházakat. Az adatbázisok más hardver vagy szoftver termékekbe is „beágyazhatók”, ezért a végső felhasználók számára ilyenkor nem értékesíthetők külön álló termékként.

(11) Az adatbázisokat vagy tulajdonosi alapon értékesítik, ennek során az ügyfél licencdíjat fizet, vagy ingyenesen letölthetők „nyílt forráskódú” termékként, pl. az ún. álta lános nyilvános licenc (general public license, GPL) alapján.

2010.4.9.

(14) A Bizottság piacvizsgálata rámutatott arra, hogy az adat bázisok megkülönböztetett termékek, de az adatbázisok közötti helyettesíthetőség tekintetében nem lehet merev határokat felállítani.

(15) A Bizottság megállapította, hogy jelen esetben az érintett piac az RDBMS (vagy az adatbázisok) világpiaca. Az adat bázisok megkülönböztetett jellege miatt a Bizottság vizs gálatnak vetette alá a teljes adatbázispiac különböző szeg menseit a tervezett művelet versenyre gyakorolt hatásainak értékelése érdekében.

2. A verseny értékelése (12) Az Oracle legtöbb adatbázisterméke esetében licencdíjat számol fel adatbázisszoftvereire és külön „fenntartási” szer ződést kínál. Mint minden vállalati szoftvernél, a licencdíjat jellemzően „listaár” alapján alkudják ki és az adott eset jellemzőihez (pl. volumen) igazítják.

(16) A Bizottság úgy vélte, hogy mindent összevetve a tervezett művelet nem vezet az adatbázisok világpiacán a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

Piaci részesedések (13) A Sun legfőbb adatbázisterméke a MySQL, amely GPL-lel nyílt forráskódú termékként díjmentesen elérhető. A Sun a következőkkel tesz szert korlátozott mértékben közvetlen bevételre: i. kereskedelmi licencek az olyan ügyfeleknek, akik nem kívánják elfogadni a GPL feltételeit és ii. támo gatási szolgáltatások. A Sun a weboldalán „a világ legnép szerűbb nyílt forráskódú adatbázisaként” mutatja be a MySQL-t, több mint 11 millió telepített példánnyal és napi 60 000 letöltéssel.

(17) Az adatbázisok világpiacának mérete a 2007. évi [18–20] milliárd USD-ről 2008-ban [20–22] milliárd USD-re nőtt.

(18) A piackutatással foglalkozó két cég, a Gartner és az IDC a következő világpiaci részesedéseket tette közzé a 2008. évi bevételek alapján:

Gartner Adatbázis-szállítók

Bevételek (millió USD)

IDC Piaci részesedés

Bevételek (millió USD)

Piaci részesedés

Oracle

[…]

[40–50] %

[…]

[40–50] %

IBM

[…]

[20–30] %

[…]

[20–30] %

Microsoft

[…]

[10–20] %

[…]

[10–20] %

Sybase

[…]

[0–5] %

[…]

[0–5] %

Teradata

[…]

[0–5] %

[…]

[0–5] %

Sun (MySQL)

[…]

[0–5] %

[…]

[0–5] %

Mások

[…]

[5–10] %

[…]

[5–10] %

[18 000–20 000]

100 %

[20 000–22 000]

100 %

Összesen

(19) Az adatbázispiac magas fokon koncentrált: A bevételeket illetően 2008-ban az Oracle, az IBM és a Microsoft együttesen a piac körülbelül [80–90] %-át ellen őrizte. Az Oracle bevételek alapján becsült piaci része sedése [40–50] % és [40–50] % közötti. A MySQL bevételek alapján számított piaci részesedése nagyon alacsony.

(20) A Bizottság vizsgálata ugyanakkor rámutatott arra, hogy a bevételek alapján számított piaci részesedés nem tükrözi elég pontosan a MySQL vagy más nyílt forráskódú adat bázisok versenyhelyzetét. Mivel a MySQL forgalmazása túlnyomórészt díjmentes GPL alapján történik, a Sun a telepítések többségének esetében nem tesz szert adat bázis-bevételre.

2010.4.9.

HU


(21) Másrészt, a telepítések tekintetében nem állnak rendelke zésre megfelelő adatok az adatbázispiac teljes méretéről, amely pl. a felhasználók, az aktív licencek vagy a telepített példányok száma alapján mérhető. A Gartner szerint a MySQL a leggyakrabban telepített nyílt forráskódú adat bázis. A Microsoft SQL Server és az Oracle után a harmadik leggyakrabban telepített adatbázis, de megelőzi az IBM DB2 és a Sybase adatbázisokat. Egy másik piacku tató cég, az Evans Data Corporation által elvégzett 2009. évi felmérés szerint az előző évben az EMEA régióban a Microsoft SQL Server után (48,3 %) a MySQL adatbázist használták a leggyakrabban a fejlesztők és az IT-mened zserek (45,6 %), az Oracle pedig – jelentős lemaradással – harmadik helyen (25,7 %) szerepelt. (22) Ezek az adatok azt jelezték, hogy a MySQL jóval jelentő sebb versenytényező annál, mint amit a bevételek alapján meghatározott igen alacsony piaci részesedése sugall. Az adatbázispiac jellegzetességei (23) Az adatbázispiacot bizonyos fokú árdiszkrimináció jellemzi. A szoftverpiac másik jellemzője a szoftverlicencek esetében a nagyon alacsony határköltség. Ez jelentős méretgazdasági előnyöket generál, ami fokozottan ösztönzi az adatbázis-szállítókat arra, hogy minél nagyobb értékesítési volument érjenek el. A jelentős méretgazdasá gossági előnyök és az árdiszkriminációra való képesség együttesen azt eredményezik, hogy a verseny valószínűleg azon ügyfelek vonatkozásában lesz erős, akik kevésbé speciális igényeket támasztanak. (24) Az adatbázispiac másik jellegzetességét jelentik az ügyfél szempontjából az egy adott adatbázis melletti döntéssel járó specifikus elsüllyedt költségek. Ez jelentős átállási költ ségeket eredményez. A költségek úgy merülnek fel, hogy az ügyfél befektetéseket eszközöl az adatbázis-specifikus tudás elsajátításába és az adott adatbázisra szabott alkal mazások fejlesztésébe. Ez költséges kapcsolatfenntartási (hold-up) problémát eredményezhet, mivel a szállító ösztö nözve lesz arra, hogy az adatbázishoz kötött ügyfél számára megemelje az árakat. Az adatbázis-ügyfelek a tele pítés melletti döntésüket követően hosszú időtartamon át technikai támogatást igényelnek, bizonyos esetekben akár 15 éven keresztül is. Az adatbázisügyfelek számára ezért kiemelt fontosságú az adatbázis-szállítók hírneve és megbízhatósága. (25) Az adatbázispiacot, más szoftverpiacokhoz hasonlóan, erős hálózati hatások jellemzik. A piacon jelentős belépési korlátok vannak. Jogi feltételek és az adott ügyre történő alkalmazásuk (26) A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás figye lembe veszi, hogy néhány vállalkozás viszonylag alacsony piaci részesedése ellenére is jelentős versenyerővel bírhat. Az ilyen vállalkozás részvételével megvalósuló összefo nódás jelentős mértékben és versenyellenes módon változ tathatja meg a verseny dinamikáját, különösen ott, ahol a piac már koncentrált.

C 91/9

(27) A tervezett művelettel az Oracle, mint vezető szállító a tulajdonosi adatbázisok terén, megszerezné a legfontosabb nyílt forráskódú adatbázist, a MySQL-t. (28) A Bizottság a részletes vizsgálatában ezért a következőket vizsgálta: a MySQL által a tervezett műveletet megelőzően gyakorolt versenynyomás jellege és foka, a versenynyomás megszűnésének mértéke a tervezett összefonódást köve tően, valamint az, hogy a versenynyomást a tervezett műveletet követően milyen mértékben helyettesítenék a MySQL jelenlegi vagy potenciális versenytársai, illetve a MySQL-elágazások a nyílt forráskódú adatbázisok piacán. (29) Ennek a ügynek sajátos jellemzői vannak, különösen amiatt, hogy a MySQL jellegét tekintve nyílt forráskódú, ami befolyásolta a fent említett kérdések mindegyikére elvégzett értékelést: — Először, a Bizottság megvizsgálta, hogy a MySQL potenciálisan gyakorolhat-e versenynyomást az Oracle-re és más tulajdonosi adatbázisokat szállítókra azáltal, hogy jellegét tekintve nyílt forráskódú, ami miatt „jelentős versenyerővel” bír. — Másodszor, bár bármely horizontális összefonódás esetében feltételezhető, hogy a tervezett műveletet követően két korábban versenyben álló termék – miután ugyanannak a vállalatnak a tulajdonába kerülnek – már nem fog egymással versenyezni, e hatá rozat érdekében, tekintettel a MySQL nyílt forráskódú jellegére, a Bizottság szükségesnek találta, hogy ezen túlmenően részletesen értékelje, hogy az Oracle milyen mértékben lehet képes és ösztönözve arra, hogy a tervezett művelet megvalósítását követően háttérbe szorítsa vagy megszüntesse a MySQL-t. — Harmadszor, annak értékelése céljából, hogy valószínű síthető-e a tervezett műveletet követően a piacon az elégséges és időben történő helyettesítés, a Bizottság értékelése a fennmaradó nyílt forráskódú adatbázisokat szállítókra – különösen a PostgreSQL-re –, valamint a MySQL-elágazásokból létrejött új piacralépőkre irányult. — Az Oracle 2009. december 14-i nyilvános bejelentését, melyet december 11-én nyújtottak be a Bizottsághoz, szintén figyelembe kellett venni – a nyílt forráskódú szoftveripar sajátos jellemzőit szem előtt tartva – a következők tekintetében: az Oracle arra irányuló képes ségének és azoknak az ösztönzőknek a felmérése, hogy a MySQL-t háttérbe szorítsa vagy megszüntesse, és a tervezett összefonódást követően az elégséges és időben történő helyettesíthetőség valószínűsége. (30) Részletes vizsgálatában a Bizottság számos információfor rást elemzett, különösen a következőket: az Oracle HQ Apps belső adatállományát (a HQ Apps tartalmazza az értékesítési csapatok és az Oracle központja közötti, az Oracle által az ügyfelei számára kínált rendhagyó árenged ményekkel kapcsolatos kommunikációt), az Oracle, a Sun és a harmadik felek belső dokumentumait, felméréseket, valamint az Oracle és a MySQL versenytársainak és ügyfe leinek a Bizottság kérdőíveire benyújtott válaszait.

C 91/10

HU


(31) Ami a tervezett művelet előtti helyzetet illeti, a Bizottság vizsgálata rámutatott arra, hogy a MySQL a legnagyobb nyílt forráskódú adatbázis. Emellett úgy tűnt, hogy a MySQL képes jelentős és növekvő versenynyomást gyako rolni az Oracle-re és más tulajdonosi adatbázisokat szállí tókra, többek között specifikus moduláris architektúrája, az alacsony árakat és a bennragadást elkerülő üzleti modellje, valamint a nyílt forráskódú jellegéből következő egyéb erősségei miatt. E versenynyomás természete dina mikus aspektust is magában hordoz, mivel a MySQL speci fikus moduláris architektúrája elősegíti az innovációt az olyan adattároló motorokat fejlesztő harmadik feleknél, amelyekkel növelhető néhány magasabb árkategóriájú MySQL-alkalmazás teljesítménye. (32) A Bizottság vizsgálata ezért rámutatott arra, hogy a MySQL potenciálisan jelentős, az Oracle-re nyomást gyakorló versenyerő lehet néhány fontos piaci szeg mensben (különösen a kis- és középvállalkozások [kkv] vagy az alsó szegmensben, és a beágyazott szegmens néhány részében). A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a MySQL jelenleg nem gyakorol versenynyomást az Oracle-re az adatbázispiac valamennyi szegmensében (különös tekintettel a felső szegmensre). Emellett az Oracle továbbra is versenynyomásnak lesz kitéve számos más tulajdonosi adatbázisokat szállító – pl. a Microsoft, az IBM és a Sybase – részéről. (33) A tervezett összefonódást követően várható, hogy az Oracle és a MySQL adatbázis közötti verseny megszűnik, mivel ezeket a termékeket ugyanaz a szállító kínálná. Felmerült néhány azzal kapcsolatos aggály, hogy az Oracle a későbbiekben lehet, hogy nem fogja a MySQL-t GPL-lel kínálni, illetve, hogy a MySQL GPL-verzióját háttérbe szoríthatja vagy leáll annak fejlesztésével, vagy elháríthatja az adattároló-motorokat fejlesztő harmadik felek által gyakorolt versenynyomást azzal, hogy átalakítja az inter fészt, vagy nem adja meg a adattároló motorokat szállí tóknak azokat a kereskedelmi licenceket, amelyek szük ségesek MySQL-kompatibilis adattároló-motorjaik tulajdo nosi verzióinak értékesítéséhez. (34) A Bizottság vizsgálata azonban megállapította, hogy a MySQL nyílt forráskódú jellege korlátozná az Oracle arra irányuló potenciális képességét és ösztönzőit, hogy a terve zett összefonódást követően a MySQL-t háttérbe szorítsa vagy megszüntesse. (35) Az Oracle által a MySQL felhasználóinak, ügyfeleknek és fejlesztőknek a szóbeli meghallgatást követően tett tíz vállalás részeként az Oracle bejelentette, hogy nem állítja le a MySQL fejlesztését és GPL-lel elérhetővé teszi a MySQL későbbi verzióit, ideértve a 6. verziót is. Ezenkívül az Oracle fenntartja és rendszeres időközönként fejleszti a MySQL csatlakoztatható adattároló-motor archi tektúráját, ami révén a felhasználók választhatnak a natív és a harmadik felek által fejlesztett adattároló-motorok között. Továbbá, az Oracle nem kér kereskedelmi licen ceket az adattároló-motorokat szállító harmadik felektől azért, hogy használhassák a MySQL csatlakoztatható adat tároló-motor architektúra részeként hozzáférhető alkalma zásprogramozási interfészt. A jelenlegi MySQL OEM-

2010.4.9.

megállapodás lejártával az Oracle felkínálja a jelenleg a Sun-tól származó MySQL kereskedelmi licenccel rendel kező, adattároló motorokat szállítók számára, hogy megál lapodásaikat ugyanazon feltételekkel 2014. december 10-ig meghosszabbítja. (36) Az Oracle bejelentette, hogy ezeket a vállalásokat világ szerte ezeknek a vállalásoknak megfelelően fog eljárni a tervezett művelet lezárásának ötödik évfordulójáig. (37) A nyilvános bejelentésnek megfelelően az Oracle már lépéseket tett néhány vállalás megvalósítására azzal, hogy az adattároló motorokat szállító harmadik feleknek azonnal leveleket küldött, melyekben az Oracle elkötelezte magát amellett, hogy a jelenlegi szerződési feltételeket a nyilvános bejelentésében tett vállalásoknak megfelelően módosítani fogja. Ezek az elemek jogilag kötelezik az Oracle-t. (38) Az Oracle által tett nyilvános bejelentés nem képez formális korrekciós intézkedéseket. A Bizottság régóta kialakult és következetesen alkalmazott gyakorlattal rendel kezik a vizsgálat végén megállapított, versennyel kapcso latos aggályok eloszlatását célzó korrekciós intézkedéseket illetően, amelyek szükségesek az összefonódás engedélye zéséhez. Ezek az elvek teljes mértékben alkalmazásra kerülnek minden olyan esetben, amikor a Bizottság versennyel kapcsolatos aggályokat azonosított. Azonban más a helyzet abban az esetben, amikor a tények alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az összefo nódás nem kelt versennyel kapcsolatos aggályokat. (39) Az Oracle 2009. december 14-én a nagyközönségnek és különösen a nyílt forráskód közösségnek tett nyilvános bejelentése, valamint az ezt követően néhány vállalás megvalósítására már megtett intézkedések tehát olyan tények, amelyeket – az ügyiratot alkotó többi elemmel egyetemben – a Bizottságnak figyelembe kellett vennie a művelet adatbázispiacra gyakorolt várható hatásának érté kelésekor. (40) A MySQL nyílt forráskódú termék speciális jellemzői miatt a Bizottság megállapította, hogy az Oracle a tervezett műveletet követően továbbra is kínálni és fejleszteni fogja a MySQL-t. A MySQL által potenciálisan gyakorolt dinamikus korlátozás tekintetében az adattároló motorokat szállítók felé tett nyilvános vállalások valószínűleg csök kentik az Oracle arra irányuló képességét, hogy lefokozza a MySQL-alapú termékek jellemzőit, ideértve a piacon az Oracle-adatbázisokkal versenyben álló termékeket. (41) A Bizottság vizsgálata arra is rámutatott, hogy a tervezett műveletet követően más nyílt forráskódú adatbázisok – különösen a PostgreSQL – jelentős mértékben potenciá lisan korlátozhatják az Oracle-t, és ezáltal időben és elég séges módon helyettesíthetik a MySQL által jelenleg gyako rolt versenynyomást. (42) Végezetül a Bizottság vizsgálata szerint nem zárható ki, hogy a MySQL-elágazások bizonyos mértékben szintén megerősödhetnek, és versenynyomást gyakorolhatnak az Oracle-re.

HU

2010.4.9.


Következtetés (43) A Bizottság ezek alapján megállapította, hogy a tervezett művelet nem vezet az adatbázisok világpiaca tekintetében a hatékony verseny jelentős akadályozásához. B. KÖZTESSZOFTVER

C 91/11

csak a következők esetében haladta meg a 15 %-ot: i. alkalmazászerver-köztesszoftverek; ii. vállalati portálok és iii. integrációt és folyamatautomatizálást szolgáló köztesszoftver (pontosabban: vállalati szolgáltatásbusz (enterprise service bus, a továbbiakban: ESB) és üzleti folyamatmenedzsment szoftver (business process management soft ware, a továbbiakban: BPMS).

1. Az érintett termék- és földrajzi piacok (44) Az Oracle és a Sun egyaránt aktív a köztesszoftver ágazatban. A köztesszoftver az alkalmazások számára infrastruktúrát kínáló szoftvertermékek tág kategóriáját jelenti. (45) A Bizottság a legutóbbi Oracle/BEA határozatban nyitva hagyta a termékpiac meghatározását, azonban megálla pította, hogy a piac vizsgálata megerősítette, hogy a köztesszoftver piaca a termék végső felhasználási céltól függően tovább szegmentálható. (46) Ebben az ügyben a köztesszoftver esetében nyitva hagy ható a termékpiac pontos meghatározása, mivel a tervezett művelet nem keltett komoly aggályokat a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illetően a lehetséges termék piac-meghatározások egyikének esetében sem. (47) A földrajzi piac meghatározását illetően vitathatatlan, hogy az világméretű. 2. A verseny értékelése (48) A köztesszoftver-világpiac 2007-ben körülbelül 9,7 milliárd EUR-t tett ki. Az alábbi táblázat az Oracle, a Sun és fő versenytársaik 2006-ra és 2007-re vonatkozó, az IDC által becsült (bevételeken alapuló) világpiaci része sedéseit mutatja. Szállítók

2006

2007

IBM

[20–30] %

[20–30] %

Oracle

[10–20] %

[10–20] %

SWIFT

[0–5] %

[0–5] %

Microsoft

[0–5] %

[0–5] %

Sterling Commerce

[0–5] %

[0–5] %

TIBCO

[0–5] %

[0–5] %

Sun

[0–5] %

[0–5] %

[30–40] %

[30–40] %

Mások

(49) A piac vizsgálata rámutatott arra, hogy a Sun a köztesszoftver-piac egészén nem jelentős versenytárs. Az ügyfelek többsége szerint az Oracle és a Sun egymásnak nem szoros versenytársai ebben a szegmensben. A köztesszoftver-piac versenypiac, és az összefonódott vállalkozás több jelentős piaci szereplő részéről továbbra is versenynek lesz kitéve. (50) Ami a köztesszoftver különböző alszegmenseit illeti, 2007-ben az Oracle és a Sun együttes piaci részesedése

(51) Az Oracle részesedése az alkalmazásszerver-szoftverpiacból [20–30] %, a Sun piaci részesedése [0–5] %. Az Oracle részesedése a vállalatiportál-szegmensből kicsivel haladja meg a [20–30] %-ot, az Oracle piaci részesedése pedig csak kismértékben fog növekedni a tervezett műveletet követően. Az Oracle piaci részesedése az ESB-szegmensben kb. [10–20] %, a Sun [5–10] %-os részesedéssel rendel kezik, ami kb. [20–30] %-os együttes piaci részesedést eredményez. Az Oracle piaci részesedése a BPMS-szeg mensben kb. [10–20] %, a Sun piaci részesedése kb. [0–5] %.

(52) A piaci részesedések ezekben a szegmensekben is mérsé keltek maradnak (még akkor is, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Sun piaci részesedéséről beérkezett adatok nem feltétlenül pontosak teljes mértékben, mivel néhány terméke jellegét tekintve nyílt forráskódú). Továbbá, a Sun termékei ezekben a szegmensekben nem közeli helyette sítői az Oracle termékeinek, a szegmensek pedig verseny piacok, ahol több más jelentős versenytárs is aktív.

Következtetés (53) A Bizottság ezek alapján megállapította, hogy a tervezett művelet nem vezet a köztesszoftver vagy annak bármely lehetséges alszegmensének piaca tekintetében a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

C. JAVA 1. Az érintett termék- és földrajzi piacok (54) A Java a Sun által körülbelül 20 évvel ezelőtt kidolgozott „fejlesztőkörnyezet”. A fejlesztőkörnyezet egy olyan szoft verplatform, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára szoftveralkalmazások kidolgozását és telepítését. A Java fejlesztőkörnyezet legfőbb jellemvonása, hogy „nyitott”, vagyis független attól az operációs rendszertől vagy hard vertől, amelyen a Java-alapú alkalmazások futnak.

(55) Bár a Java több részére is elérhetők nyílt forráskódú imple mentációk, a Sun tulajdonában állnak az ehhez kapcsolódó legfontosabb szellemi tulajdonjogok, amelyek licencét a szoftverfejlesztőknek – különösen köztesszoftvereket és vállalati alkalmazásszoftvereket (Enterprise Application Software, a továbbiakban EAS) fejlesztőknek – meg kell szerezniük. Azaz a Sun rendelkezik a Java programnyelvet használó szoftverfejlesztő cégek számára fontos input felett. A másik fontos fejlesztőkörnyezet a .NET, a Micro soft tulajdonában álló zárt környezet, mely kizárólag Windows alapon működő szoftverek fejlesztésére használ ható.

C 91/12

HU


(56) Nincs precedens a fejlesztési platformok piacának Bizottság általi meghatározására. E határozat céljából nyitva hagy ható a termékpiac meghatározása, mivel a legközelebbi szegmens – vagyis a JAVA szellemi tulajdonjogok licencbe adása – tekintetében nem merültek fel versennyel kapcso latos aggályok. A Java szellemi tulajdonjogok licencbe adása világszintűnek tekinthető.

2010.4.9.

költségeket, amelyek az összefonódott vállalkozás számára az ilyen magatartásból származnának. A Java-hoz való teljeskörű hozzáférésből történő tényleges kizárás csökken tené a versenytársak arra irányuló képességét, hogy az összefonódott vállalkozásra versenynyomást gyakorol janak, mivel az ügyfelek kevesebbre értékelnék az olyan szoftvertermékeket, amelyek – funkcionalitásuktól függet lenül – nem Java-kompatibilisek.

2. A verseny értékelése (57) A piac vizsgálata megerősítette, hogy a Java-licencek a szoftverprogramozók számára fontos inputot jelentenek. A Java jelentősége a széleskörű standardizációjához kapcsolódik, ami a tulajdonosi .NET platformmal szembeni erősségének kulcsfontosságú tényezője. (58) Az Oracle által alkalmazott bármely lehetséges kizárási stratégia csak korlátozott hatást gyakorolna a downstream EAS-versenytársakra, mivel azok csak korlátozott mértékben függenek a Java kereskedelmi licencektől. Másrészt az Oracle köztesszoftver-termékek piacán működő versenytársainak szüksége van a Java technológia kompatibilitási készletek (Technology Compatibility Kits, TCK) kereskedelmi licenceire – vagy a referencia imple mentáció vagy a független implementáció forráskódjának módosítására – hogy kereskedelmi forgalomba bocsát hassák azokat a termékeket, amelyek tanúsítottan megfe lelnek a Java-platform specifikációnak. A J2EE köztesszoftver termékek implementációjának szabadon hozzáfér hető verziói (OpenJDK vagy binárisan megvalósítható verziók) nem felelnek meg az igényeiknek. (59) Bármely kizárási stratégia alkalmazásának képessége döntően attól a jogi és eljárási kerettől függ, amelyben a JCP (Java Community Process) működik és amely az Oracle számára a tervezett műveletet követően kötelezővé válik. (60) A piac vizsgálatára válaszolóktól beérkezett panaszok és észrevételek azon a feltételezésen alapultak, hogy az Oracle, a Sun feletti irányítás megszerzését követően egyúttal a JCP felett is irányítást szerezne, és ebből követ kezően a Java-hoz – különösen pedig a technológia kompatibilitási készletekhez – kapcsolódó szellemi tulaj donjogok felett is. A Bizottság a panaszosok feltételezéseit a JCP-re irányadó szabályok tekintetében értékelte, és megállapította, hogy a jelenlegi keretszabályozás alapján nem vonható le az a következtetés, hogy az összefonódott vállalkozás képes lenne kizárási stratégia alkalmazására. (61) A piac vizsgálata során több szoftverszállító azt a véle ményt képviselte, hogy az Oracle ösztönözve lenne arra, hogy input-kizárást gyakoroljon azáltal, hogy megemeli versenytársai számára a Java-hoz való hozzáférés költségét. Ennek alapja, hogy az Oracle és a Sun termékportfóliója egymástól különböző. Az Oracle vezető adatbázis-, köztesszoftver- és szoftveralkalmazás-szállító, a Java pedig fontos inputot jelent különösen a köztesszoftver és szoft veralkalmazások számára. (62) Az inputkizárásra való ösztönzöttség értékelése során a Bizottság mérlegelte azokat a potenciális hasznokat és

(63) Másrészt, az összefonódott vállalkozás számára jelentős költségekkel jár a versenytársak kizárása. A kizárás esetében az összefonódott vállalkozás eleshet azoktól a (korlátozott) bevételektől, amelyek azoktól a versenytár saktól származnak, amelyeknek jelenleg a Java-licenceket nyújtja, de akiket a későbbiekben kizárna. Még fontosabb, hogy a kizárással valószínűleg gyengülne az a támogatás, amit a Java jelenleg az ügyfelek körében élvez. Ezt az ipart erős hálózati hatások jellemzik, ezek elvesznének, amenynyiben a Java elvesztené a közösség támogatását. Ez jelen tősen csökkentené a Java-kompatibilis alkalmazások, és a Java mint alkalmazásfejlesztési keret értékét. A piacon jelen vannak olyan jelentős versenytársak (pl. Microsoft), akik értékajánlatukat nem túlnyomórészt a Java-ra és a Javakompatibilitásra alapozzák. E vállalkozások számára az ilyen kizárás előnyökkel járna. A kizárás és az ezzel járó, a hálózati hatásokat érintő veszteség hátrányosan érintené az összefonódott vállalkozás szoftvertermékeinek verseny képességét. Ezenkívül, a versenytársak kizárásának megkí sérlését követően Java-elágazások tűnhetnek fel, mivel a szoftver-szállítók más lehetőségek felé fordulnának. Ez a Java-szabvány széttöredezését és törését eredményezné, a hálózati hatások elvesztéséhez vezetne és tovább csökken tené az alkalmazások Java-kompatibilitásának értékét.

(64) Mindent összevetve a Bizottság szerint igen valószínűtlen, hogy az összefonódott vállalkozás számára a Java-hoz való hozzáférésből való kizárás haszna meghaladná az ilyen magatartás költségeit, ezért az összefonódott vállalkozás nincs ösztönözve arra, hogy kizárja versenytársait.

Következtetés (65) A Bizottság ezért megállapította, hogy a tervezett művelet nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához a Java fejlesztőkörnyezethez kapcsolódó szellemi tulajdon jogok licence terén, valamint a köztesszoftver és az EAS valamennyi downstream piacán.

D. IT-VEREM 1. Az érintett termék- és földrajzi piacok (66) Az Oracle és a Sun az IT-verem más részein is aktívak, ezek a következő piacokat jelentik: szerverek, tárolási megoldások, operációs rendszerek és EAS. A Bizottság ezért értékelésnek vetette alá, hogy az összefonódás vezet-e hátrányos vertikális hatásokhoz vagy eredmé nyezi-e konglomerátum létrejöttét. E termékek esetében nyitva hagyható a termékpiac pontos meghatározása. Az érintett földrajzi piacok világméretűek.

2010.4.9.

HU


2. A verseny értékelése (67) Az Oracle és a Sun (IDC alapján) piaci részesedése 2007ben a következő volt:

Oracle

Sun

Hardver/Szerverek

—

[10–20] %

Operációs szerek

—

[5–10] % (2006)

Adatbázisok

[40–50] %

[0–5] %

Köztesszoftver

[10–20] %

[0–5] %

[5–10] %

—

rend

Vállalati alkalma zásszoftverek (EAS)

(68) Egyedül az összefonódott vállalkozás és az IBM lennének jelen a technológia-verem valamennyi területén.

(69) A Bizottság szerint nem valószínű, hogy kizárják a versenytárs adatbázisokat szállítókat abból, hogy elérjék a Sun operációs rendszerének ügyfeleit, mivel a Sun operá ciós rendszerek piacából való részesedése alacsony, azaz [5–10] % alatti. A piac vizsgálata rámutatott arra, hogy az ügyfelek többsége szerint az Oracle nincs ösztönözve arra, hogy kizárja versenytársait.

C 91/13

(70) A Bizottság szerint az sem valószínű, hogy az Oracle a technológia-verem egyik rétegében gyengítené valamelyik termékének interoperabilitását a más rétegekben működő versenytársak termékével szemben. Mivel az adatbázisok kivételével az összefonódott vállalkozás piaci részesedése az összes rétegben korlátozott, nem tűnik valószínűnek, hogy az ilyen gyakorlat az összefonódott vállalkozás hasz nára válna. A piac vizsgálata ezt megerősítette. Következtetés (71) A Bizottság ezek alapján megállapította, hogy a tervezett művelet nem vezet a hatékony verseny abból eredő jelentős akadályozásához, hogy az összefonódott vállal kozás jelen van az IT-verem területén. V. KÖVETKEZTETÉS (72) A fenti okokból kifolyólag a határozat arra a következte tésre jut, hogy a tervezett művelet nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak jelentős részén. (73) Következésképpen a Bizottság az összefonódást – az össze fonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (1) bekezdésével, továbbá az EGTmegállapodás 57. cikkével összhangban – a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvání totta.

C 91/14

HU


2010.4.9.

TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 736/2008/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 91/06) Támogatás sz.: XF 12/09 Tagállam: Olaszország A támogatást nyújtó régió/hatóság: Regione Autonoma Friuli Venezia Giulia Direzione centrale risorse agricole, naturali e forestali Servizio pesca e acquacoltura A támogatási program megnevezése vagy az ad hoc támo gatásban részesülő vállalkozás neve: regolamento recante criteri e modalità per l’attuazione degli interventi creditizi in materia di pesca e acquacoltura erogabili ai sensi dell’articolo 5, lettera n) della legge regionale 20 novembre 1982 n. 80 Jogalap: decreto del Presidente della Regione 11 maggio 2009, n. 0125/Pres.

zások megvalósítása, új technológiák bevezetése a környezetvé delmi és egészségügyi feltételek, illetve a termékminőség javítása érdekében. Az alkalmazott cikk vagy cikkek (a 8–24. cikk közül): A 11. cikk („Támogatás az akvakultúra területén való termelő beruházásokra”) és a 16. cikk („Támogatás feldolgozásra és forgalmazásra”) Érintett ágazat: Halászati és akvakultúra A támogatást nyújtó hatóság neve és címe: Direzione centrale risorse agricole, naturali e forestali Servizio pesca e acquacoltura Via Sabbadini 31 33100 Udine UD ITALIA

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve a vállalkozásnak nyújtott ad hoc támogatás teljes összege: 412 000 EUR

Tel. +39 0432555225 Fax +39 0432555140 E-mail: [email protected]

Maximális támogatási intenzitás: 40 %.

Az az internetes cím, ahol a támogatási program teljes szövege, illetve a támogatási programon kívüli ad hoc támogatás odaítélésének kritériumai és feltételei megtalál hatók:

Hatálybalépés: 2009. május 21. A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtar tama (legfeljebb 2014. június 30.), vagyis: — az az időpont, ameddig a támogatási program keretében támogatás nyújtására kerülhet sor: — 2014. június 30-ig. A támogatás célja: A támogatási program keretében az ágazatban működő kis- és középvállalkozások számára hitel konstrukciók formájában nyújtanak támogatást a következő célokra: akvakultúra-létesítmények építése, bővítése és korszerű sítése, a feldolgozással és a forgalmazással kapcsolatos beruhá

http://arpebur.regione.fvg.it/newbur/visionaBUR?bnum=2009/ 05/20/20 A program indoklása (azon indok, amely alapján állami támogatási programot hoztak létre, és nem az Európai Halászati Alap keretében nyújtanak támogatást): A támoga tási program létrehozására az 1982. november 20-i 80. számú tartományi törvény végrehajtása érdekében került sor, amely törvény a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtható, az Európai Halászati Alap keretében igényelhető támogatási típu soktól eltérő hitelkonstrukciókat irányoz elő.

2010.4.9.

HU


A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 91/07)

Tagállam

Franciaország

Érintett útvonal

Le-Puy-en-Velay (Loudes)–Párizs (Orly)

A szerződés érvényességi ideje

2011. január 14–2015. január 13.

A pályázatok és az ajánlatok benyújtásának határideje

a pályázatok benyújtásának határideje (a pályázati eljárás első szakasza): 2010. június 8. (helyi idő szerint 12 óra) az ajánlatok benyújtásának határideje (a pályázati eljárás második szakasza): 2010. július 16. (helyi idő szerint 12 óra)

Az a cím, amelyen a pályázati felhívás szövege, valamint a nyilvános pályázati eljá rással és a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő lényeges információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők

Syndicat mixte de gestion de l’aérodrome départemental Le-Puy-enVelay/Loudes Aéroport Le Puy-en-Velay/Loudes 43320 Loudes FRANCE Alain EYRAUD és Pascal REY Tel. +33 471086187 Fax +33 471086640 E-mail: [email protected]

C 91/15

2010-es előfizetési díjak (áfa nélkül, rendes szállítási költségeket beleértve) Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány

az EU 22 hivatalos nyelvén

1 100 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, nyomtatott kiadvány + éves CD-ROM


1 200 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány


770 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, havi CD-ROM (összevont)


400 EUR/év

A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványa (S sorozat), közbeszerzés és ajánlati felhívások, CD-ROM, heti 2 kiadvány

többnyelvű: az EU 23 hivatalos nyelvén

300 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, C sorozat – versenyvizsga-kiírások

a vizsgakiírás szerinti nyelv(ek)en

50 EUR/év

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának, amely az Európai Unió hivatalos nyelvein jelenik meg, 22 nyelvi változatára lehet előfizetni. Az L (jogszabályok) és a C (tájékoztatások és közlemények) sorozatot foglalja magában. Valamennyi nyelvi változatra külön kell előfizetni. A 920/2005/EK tanácsi rendelet értelmében, amelyet a Hivatalos Lap 2005. június 18-i L 156. száma tett közzé, és amely előírja, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek minden jogi aktust ír nyelven is megszövegezni, illetve ezen a nyelven kihirdetni, az ír nyelven kiadott Hivatalos Lapok értékesítése külön történik. A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványára (S sorozat – közbeszerzés és ajánlati felhívások) történő előfizetés mind a 23 hivatalos nyelvi változatot magában foglalja egyetlen többnyelvű CD-ROM-on. Kérésére az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetéssel a Hivatalos Lap különféle mellékleteit is megkaphatja. Az előfizetők a mellékletek megjelenéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt „Az olvasóhoz” című közleménynek köszönhetően értesülnek. A CD-ROM-formátumot 2010 folyamán DVD-formátum váltja fel.

Értékesítés és előfizetés A különböző, térítés ellenében kapható kiadványokra – például az Európai Unió Hivatalos Lapjára – való előfizetés a Kiadóhivatal forgalmazó partnereitől szerezhető be. A forgalmazó partnerek listája a következő címen található: http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm

Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu) közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió jogához. Erről a honlapról elérhető az Európai Unió Hivatalos Lapja, valamint tartalmazza a szerződéseket, a jogszabályokat, a jogeseteket és az előkészítő dokumentumokat is. További információt az Európai Unióról a http://europa.eu internetcímen találhat.

HU

Tájékoztatások és közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Recommend Documents