TAHITÓTFALU hrsz: 2251; trsz: 7355 RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM. Építéstörténeti tudományos dokumentáció február

TAHITÓTFALU hrsz: 2251; trsz: 7355 RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Építéstörténeti tudományos dokumentáció 2017. február

Tahitótfalu, r. k. templom Építéstörténeti tudományos dokumentáció

2017. február

Tahitótfalu hrsz: 2251; trsz: 7355

Római katolikus templom

Építéstörténeti tudományos dokumentáció 2017. február

dr. Haris Andrea művészettörténész 1021 Bp. Hűvösvölgyi u.163/A szakértői nyilvántartási szám: 21-0060

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 2


2017. február

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Előzmények

4. oldal

II.

Szakirodalom ismertetése és forráskutatás

5. oldal

III.

Építéstörténet összefoglalása

6. oldal

IV.

Építészeti leírás (a külső részek értékleltárával)

19. oldal

1. Jelleg 2. Telek 3. Homlokzatok 4. Épület belsők V.

Homlokzati nyílászárók értékleltára

22. oldal

VI.

Berendezési tárgyak értékleltára

30. oldal

VII.

Javaslat a további tudományos vagy roncsolásos kutatásra, kutatói megfigyelésre

41. oldal

VIII.

Helyreállítási javaslat

42. oldal

IX.

Fényképtáblák

43. oldal

1.

Térképek és tervek

43. oldal

2.

Archív képek

53. oldal

3.

Homlokzatok állapotképei

64. oldal

4.

Templombelső állapotképei

72. oldal

5.

Padlás és tető állapotképei

82. oldal

6.

Ajtótípusok

85. oldal

7.

Ablaktípusok

90. oldal

8.

Berendezési tárgyak

93. oldal

9.

Alaprajz az értékleltárhoz

105. oldal



2017. február

I. Előzmények

A tahitótfalui római katolikus templom szentélyébe új oltár és ambó építését, valamint a toronysisak lemezfedésének cseréjét és a tenokin külső festését tervezi az egyházközség. A jelen dokumentáció ennek a felújításnak az előkészítésére készült, tartalmazza a templom építéstörténetét, teljes külső és belső leírását valamint értékleltárát. A dokumentáció a hatályos jogszabály, a 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 51. § (1) a) pontjában foglalt (9. melléklet II. rész D. pontja) szerint készült építéstörténeti tudományos dokumentáció, amely tartalmazza az értékleltárt (10. melléklet). A dokumentáció összeállítása a jogszabály tartalmi követelményeit figyelembe véve történt.



2017. február

II. Szakirodalom ismertetése és forráskutatás A tahitótfalui r. k. templomnak monografikus feldolgozása nincs. Legrészletesebb, publikált ismertetése a Pest megyei műemléki topográfiában történt meg, amely 1958-ban jelent meg.1 A topográfia a történeti adatok összeállításában Kuthy Istvánnak kéziratos anyagára támaszkodott,2 amely a napjainkig a legrészletesebb feldolgozása a templomnak, a székesfehérvári egyházmegyei levéltár3 anyaga alapján. A kutatás során vizsgáltam a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban rendelkezésre álló iratanyagot (Canonica Visitatiók, a plébánia és a püspökség közötti levelezés, Kuthy István kézirata valamint a fényképanyag), valamint a plébánia helyben lévő Historia Domusait, amelyek 1895-től maradtak fenn. A Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltárában kutattam a kamarai irat- és tervtári anyag Tótfalura vonatkozó részét, mint az építéskori földes- és kegyúr iratanyagát. A műemléki Tervtár, Irattár és Fotótár anyagának (jelenleg a Miniszterelnökség szervezeti egységében) kutatására, annak költöztetése miatt nincs lehetőség. A jelenleg hozzáférhető Tervtári és Irattári adatbázis alapján a Tervtárban semmilyen anyag nem található, az Irattárban két aktát tartanak nyilván: Tahitótfalu r. k. templom OMF 1956/4/4; 1960/40/1, amelyeknek tárgya nem ismert. Jelentős segítséget jelentett a munkához a helytörténészek által összegyűjtött és megőrzött iratanyag, valamint szóbeli információik, elsősorban a 20. század második felei átalakításokra vonatkozóan. Ehelyütt is köszönöm Ecker Gábor, Ferencz Béla, Wegroszta Gyula valamint Németh József segítségét, valamint Erdős Attila plébános, szíves és minden részletre kiterjedő, érdeklődő segítségét.

Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 163-164. Kuthy István: A székesfehérvári egyházmegye budai esperesi kerületében lévő plébánia templomok története és leírása. SzfPL Kézirat, 1955. (továbbiakban: SzfPL Kuthy István kézirata) 3 A tótfalui r. k. templom alapításától 1993-ig a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott, ekkor csatolták át az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. 1 2



2017. február

III. Építéstörténet összefoglalása4

A templom felépítésének előzményei: 1801-1813 Tótfalut, Buda török alóli felszabadítása után két évvel, 1688-ban, mint a megye legnépesebb települését írták össze 48 jobbággyal és 5 jövevénnyel.5 A lakosság a török idők alatt református hitre tért és a protestáns egyház folyamatosan működött a 17-18. században a településen. A 18. században a falunak katolikus temploma nem volt, 1752-ben mint Dunabogdány filiáját írták össze, valamint a bogdányi templom Canonica Visitatiójában megemlítették, hogy a tótfalusi református templomot a régi katolikus templom fundamentumára építették.6 Monostor (Szigetmonostor) 1778-as canonica visitatiója alapján már ennek az egyháznak a filiája, és a faluban csak református oratórium van, a katolikus hívek száma ekkor 139 fő volt.7 Tótfalu 1766-tól a kincstár, a Magyar Királyi Kamara birtoka volt, így a plébánia alapítása mint birtokos, I. Ferenc császár 1801. február 29-ei 3436. számú, rendeletével született meg; a székesfehérvári püspök Millasin Miklós közbenjárására. A császári rendelet a kegyúri jogokat a birtokokat kezelő Magyar Királyi Kamarára ruházta. „Nagymélt. és főt. Püspök Úr! – Ő Felségének kegyesen tetszett elhatározni, hogy Tótfalu község saját lelkipásztorral láttassék el ... és a monostori plébánosnak, a kitől nevezett fiókegyház elvétetik az esedékes jövedelmek egészen, utódjának pedig a javadalomhoz mért kárpótlás adassék a vallásalapból. Mely Kegyes Királyi leiratot Nagyméltóságodhoz tesszük át hatályszerzés és a lelkész bevezetése napjának meghatározása és velünk közlése végett, hogy annak javadalmazása meghatároztassék azon hozzáadással, hogy jelen sorok erejével bizalmasan megkeresendő ez m. Kir. helytartótanács, hogy az épületekre vonatkozólag, a mik szükségesek és melyeknek építését a m. Kir. Camara, mint földbirtokos uradalom magára vállalt, ezen most említett m. Kir. Camarával (Kincstári uradalommal) érintkezésbe lépjen. Kelt Budán az 1801. febr. 24. én tartott m. Kir. helytartótanács határozatából.” 8 A fejezet tartalmazza a hatályos jogszabály, 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. melléklet D. pontja alatt 1., 2., 5., 6., 7. alpontjaiban részletezett tartalmat, úgymint: a vonatkozó szakirodalom jegyzettekkel kiegészített ismertetését, forráskutatást, építés-és telektörténetet, felhasznált irodalom és források jegyzékét valamint a relevánsan felhasznált források ismertetését! 5 A lakosság arányára és a betelepülésre ld.: L. Gál Éva: Az óbudai uradalom a Zichyek földesurasága alatt. 1659-1766. Bp., 1988. 61., 69-70., 77. o. 6 SzfPL Kuthy István kézirata. A katolikus templom református használatának / alapjainak felhasználásának ellentmondanak a református templom adatai, miszerint a reformátusok a jelenlegi templom felépítése a 18. században háromszor is újjáépítették templomukat, amely mindig fából, és vályogból épült. ld: Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 164. o. Régészeti adatok a középkori település templomáról nem ismertek. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás (XIII/I). szerk.: Torma István. Magyarország Régészeti Topográfiája 7. Bp., 1986. 314. o. 7 SzfPL Kuthy István kézirata 8 Az alapító okirat magyar nyelvű változata a plébánia Historia Domusának 1895-1942. elejére betéve maradt fenn. Reminiscentiák a tótfalusi plébánia 100 éves fennállása jubileuma alkalmával. 1901. aug. 4



2017. február

A királyi kamara, a határozat alapján, 1801-ben megkezdte a templom építésének előkészítését. A tervek, amelyen 1801. augusztusi dátum szerepel, tartalmazzák nem csak a templom, hanem a káplán (és nem plébános?) és az iskolamester házának tervét, valamint egy külön tervlapon a két épület elhelyezését egy helyszínrajzon.9 A terv szignó nélküli, készítője ismeretlen, azonban stílusa alapján kétségkívül a kamara Építészeti Hivatalában készült, az állami hivatalok által kidolgozott típustervek egyikének adaptálása révén.10 Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomnak, amelyet felirata szerint 600 lélek befogadására terveztek, egyedi sajátossága a hajó és a szentély azonos szélessége, valamint a hajó terének centrális jellegű kialakítása. A terv egy L alakú épületben helyezi el a káplán lakását és az iskolát, az iskolamester lakásával együtt. (A terv az iskola alaprajzára két megoldást tartalmaz – a korabeli megoldás szerint – ráragasztott és felhajtható formában, fedvényként.) A helyszínrajzon a templomot két, párhuzamos utca közötti telek belsőben, a káplán- és iskolaépületet a templom szentélye mögötti utcán helyezték el. A rajz sem utcaneveket, de még égtájat sem tartalmaz, ezért a korabeli térképeken való biztos beazonosítása nem lehetséges. A tervekre a kamarai hivatal költségvetéseket készíttetett Johann Lösch óbudai építőmesterrel és Matthias Bonnier ácsmesterrel még az 1801-es évben.11 A teljes előkészítés és jóváhagyás után a kivitelezésre még sem került sor, mivel a kamara 1802-ben felülvizsgálta a tótfalusi katolikusok számát. A kamarai kimutatás nem egyezett meg az egyház által megadott adatokkal. A kamara szerint Tótfalun 9 házzal rendelkező katolikus jobbágy van, 30 más házában élő és 10 fő, akiknek nincs szállása. Ezek a számok nem egyeznek az egyház szerinti 354 fővel. (A templomot pedig azért tervezték 600 lélek számára, mivel számításba vették az egyházi kimutatások szerinti monostori 190 és kisoroszi 330 katolikus hívőt is.) A kamara mint földesúr, addig nem volt hajlandó megkezdeni a nagyon költséges építkezést – 10.812 forint 40 krajcár – amíg egy hivatalos, az előírások szerinti számlálása a hívőknek meg nem történik.12 Az összeírás lefolytatásáról, eredményéről és a kamara további építkezéseiről nem került elő további írásos forrásanyag.13

20. valamint hivatkozik rá: SZfPL Tahitótfalu r. k. plébánia iratanyaga, évrendezett. (továbbiakban: SZfPL Tótfalu) Kuthy szerint az önálló plébánia 1807-ben állt fel a településen. SzfPL Kuthy István kézirata. 9 MNL MOL T. 62. No. 633/1-2. Plan zur Tothfaluer Kirche Schulhause und Local Kalpaney. Situations Plan von einen Theil der Kral Ortschaft Totfalu 10 A típustervekre és az építészeti hivatal működésére ld.: Kelényi György: Az Építészeti Igazgatóság és a „hivatalos” építészet Magyarországon a XVIII. század végén. in: Művészet és felvilágosodás. szerk.: Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Bp., 1978. 123-159. 11 A topográfia tévesen a terv szerzőjeként tartja számon a költségvetés készítőjét. Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 164. o. 12 MNL MOL E 72. 76. cs. 6-8. kútfő 13 1810-ben a kamarai építészeti Departamentumot megszüntették és az építési ügyek az egyes uradalmakhoz kerültek, Tótfalu esetében az Óbudai uradalomhoz. Az uradalom 1811-1813 aktáiban nincs nyoma a templom építkezésének. MNL OL E 87. 343. cs. 8. kútfő és 20. kútfő; E 87. 344. cs. 8. kútfő, 20. kútfő. –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 7


2017. február

Az építkezés leállítása mellett a kamara iratanyag értékes adatokat tartalmaz az 1802-ben használt katolikus egyház épületeivel kapcsolatban. A kápolnaként jellemzett épületet egy lakóházban, az ún. Fejér-házban alakították ki, a káplán a Szalánczi-házban az iskolamester a Bilten-házban lakik. A település topográfiájáról és lakóiról egyetlen összeírás áll rendelkezésre, amely Kneiginger András 1778-as térképén található. A térkép az ábrázolt telkek tulajdonosait is felsorolja, eszerint 1778-ban a Fejér-ház (Johann Fejér 2/4 telke) a No. 67. telek a faluban, amely a jelenlegi Béke út elején, a keleti oldalon azonosítható.14 Amennyiben az 1778-as Fejér-ház ugyanaz, mint amit 1802-ben is Fejér-háznak ismertek, akkor ezen a helyen állt a falu első újkori katolikus temploma. A Fejér-ház körüli utcaszerkezet, a két párhuzamos utca, a nyugati utcából való leágazás, pedig hasonlít az 1801es tervhez készült helyszínrajzhoz, így elképzelhető, hogy kb. a Fejér-ház helyére, környékére szándékozták építeni 1801-ben a templomot. A 1778-as térkép tulajdonosi felsorolásában a Szaláczi és Bilten nevek nem találhatók meg, azonban a szántók kiosztásánál már szerepel a katolikus pap és iskolamester neve a 132., 133. szám alatt, a falu D-i részén. Tótfalu első újkori katolikus templomáról az 1805-ös Canonica Visitatio számol be.15 Eszerint a templomot a reformátusoktól szerezték meg, amely ellentmond a kamarai adatoknak, valamint a református templomról ismert adatoknak, mivel a korábbi református templomot elbontották a jelenlegi felépülése után, 1804-ben.16 A katolikus templom alaprajzi leírását nem adja meg az egyházlátogatási jegyzőkönyv, de annál részletesebben leírja, hogy falait vályogból emelték és azokon repedések is vannak. A templomot romosként és nedvesként jellemzi, különösen esős időszakban. Nincs felszentelve, csak benedikálva, amelyet 1801. december 30-án a Főtisztelendő Kőszeghy Imre dunabogdányi plébános, kerületi esperes végzett el. Nincs javadalma, nincs semmilyen alapítványa és bevétele. Szent István, első magyar király a patrociniuma a templomnak. Az egyetlen oltára Szent István tiszteletére szentelt, amely ellátott hordozható oltárkővel, abban relikviákkal és pecséttel. Orgonája van a templomnak, azonban a nedvességtől megdagadt és hangzása is elgyengült. Keresztelőkútja nincs, és a szenteltvíztartó egy nagy edény. Öröklámpás megtalálható a templomban, de alapítvány hiányában nem ég álladóan és az erre kijelölt perselyben sem kerül elég pénz. A templom mellett fa harangtorony állt, amelyben 6 és 4 mázsás harangok laktak.17 A hívők száma 390 fő. A visitatio szerint a liturgiához szükséges tárgyak, szűkösen, de rendelkezésre állnak. 1 monstrancia, 1 cibórium, 1 kehely paténával; 1 ünnepi casula, 1 hétköznapi, 1 böjti, mindhárom selyemből. 1 fekete kazula, stólával és manipulussal, 1 kazula, 4 albával, 4 humeraliával (vállkendő), 2 cingulus (derékkötő) albával, 1 superpelliceum (karing), 1 pluviale, 2 stóla temetésre, kicsi és nagy;

14

MOL S. 11. No 35. 1. 1778.

SzfPL Canonica Visitatio 1805. Tótfalu Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 165. o 17 Ezzel szemben a harangok a következő, 1817-es visitatióban csak 4 és 2 mázsásak. 15 16



2017. február

4 corporale (az oltárterítőre, a kehely és a paténa alá terített kendő), 6 purificatorium (kehelykendő), 1 lampás, 1 tömjéntartó, 1 füstölő, 4 ampolna, 2 gyertyatartó az oltáron, 4 zászló selyemből,1 hordó rézből, a szenteltvíznek; 1 pontificale, 1 összegyűjtött rituális könyv, 1 evangélium magyarul, 1 missale latinul, 1 missale requiem. A templom felépítése: 1813 A templom következő, 1817-ben felvett canonica visitatiója egy teljesen megváltozott állapotról számol be, mivel 1813-ra felépült az új templom.18 1802-ben elhalasztották az építkezést a hívők hivatalos összeszámlálásáig, amely minden bizonnyal lezajlott, bár erről nincsenek írásos források, ahogy az átdolgozott templom terveit sem ismerjük. Az új templom az első templomtervnek egy leegyszerűsített és kisebb méretűre vett változata, egy új helyre adaptálva, azonban megtartva a kamarai építkezésekre oly jellemző stílusjegyeket, az egyhajós elrendezést, a rövid, egyenes záródású szentélyt, a középtornyos megoldást, a csehvagy csehsüvegekkel boltozott belsőt, a homlokzat falsávos, táblás tagolását. (ld. a IX/1. Térképek és tervek képtáblákba behelyezett tiszaújlaki r. k. templom tervét 1802-ből – MNL MOL T. 62. No. 708. – és a szentandrási r. k. templom tervét 1804-ből – MNL MOL. T. 62. No. 698.) A visitatio szerint a templomot a kegyúr, a magyar királyi kamara építette, Milassin Miklós székesfehérvári püspök közbenjárására és karbantartásáról a kamara gondoskodik.19 1813-ra lett kész, de felszentelve nincs, hanem csak benedikálva a kerületi esperes által. Nincs privilégiuma és alapítványa. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom szilárd anyagokból, kőből és égetett téglából épült, falai erősek és boltozata tartós. A zsindellyel fedett tető jó állapotú, a torony vörösre festett zsindellyel borított. A torony felső része fából, az alsóbb része kőből épült. 20 A toronyban 3 harangnak van hely, de csak két harang lakik a toronyban. A nagyobb, Nepomuki Szent János harangot a kamara szerezte be Óbudán, 4 mázsa 35 font súlyú, a kisebb Szt. Flórián harangot a közösség vette és 2 mázsás.21 A templom padlója és karzata jó állapotú. Az orgonája négy változatú (regiszteres) és szószékkel is ellátott. Sekrestye tartozik hozzá és az ott lévő armáriumban (sekrestyeszekrény) tartják a szent folyadékokat és a szent öltözeteket. Egyetlen oltára márványból készült, előtte márványlépcsők vannak, a stipesen keresztdíszítés látható. Az oltárt Szent István király tiszteletére állították, tiszta, fehér oltárterítő és hat fából faragott gyertyatartó és kánontáblák vannak rajta. Hordozható oltárköve van, relikviával. A tabernákulumot zárva tartják, kulcsa a sekrestye armáriumában van, a tabernákulumban egy pixist, cibóriumot és monstranciát őriznek. Az örökmécses csak ünnepnapokon és vasárnapokon ég.

SzfPL Canonica Visitatio 1817. Tótfalu Milassin Miklós püspök 1811-ben meghalt, a templom elkészültét nem élte meg. 20 A toronysisak jelenlegi formája az 1900-as tűzvész után készült! 21 A nagyobb harangot 1802-ben öntötték. ld.: Historia Domus 1895-1942. Reminiscentiák a tótfalusi plébánia 100 éves fennállása jubileuma alkalmával. 1901. aug. 20. 18 19



2017. február

A templomban egyetlen Szt. Vendel kép függ − talán az oltár képén kívül, de azt nem írták le −, amelyet a helyiek függesztettek a falra. A templomban padok találhatók, valamint van egy szenteltvizet tartó edény. Változások a 19. században Az 1829-es Canonica Visitatio adatai részben kiegészítik az 1817-es visitatió adatait, részben a templom felszereléseinek, javadalmainak lassú gyarapodásáról számol be.22 Az egyházlátogatási jegyzőkönyv megismétli, hogy a templom szilárd anyagból készült, Milassin püspök kezdeményezésére építette 1813-ban a kamara. Nincs felszentelve csak benedikálva. Javadalma gyarapodott, 6 hold földje van, amit egy helyi paraszt Takács János hagyott rá. Oltára Szent István tiszteletére szentelt, oltárköve hordozható. A tabernákulum márványból, ajtaja fémből/bádogból való, ajtaja zárható, őrzi a szentséget. Az örökmécses vasárnap és ünnepnapokon ég, a templom költségén. Jó állapotú kórusa van, de az orgona kopott és állandó javításra szorul. Új berendezési tárgy a korábbi visitatióval összevetve a keresztelőkút. A keresztelőkút fából van, amit állandóan zárva tartanak. A szószéket mint puha fából készültet jellemzik. A templom egyéb dísze egy Szent Vendel kép, amit a helyiek akasztottak fel, ennek az állapota ép. A sekrestyében van armárium, ahol a szent folyadékokat és ruhákat őrzik. Nincs kriptája. A torony és a harangok leírása megegyező a korábbi visitatióval. A torony zsindellyel fedett, a felső rész fából, az alsó rész kőből. Három harangnak van hely, de csak két harang van, a nagyobbat az uradalom Óbudán öntette, a kisebbet a közösség. A nagyobb 4 mázsa 35 font, a kisebb 2 mázsás. A nagyobb Nep. Szt. Jánosnak, a kisebb Szt. Flóriánnak szentelt. A nagyobbat a váci püspök, Kámánházi László benedikálta, a kisebb benedikálása nem ismert. Az épület karbantartásáról az uradalom gondoskodik. A hívők száma: 498 fő. Az 1839-es Canonica Visitatio jelentős károkról számolt be.23 A templom nagy része az 1831es tűzvészben megsérült, a tető, a torony, a harangokat tartó szerkezet [campanile], a kapu, az ablakok hamuvá váltak, azonban a kamara helyreállította, ezért az egyházlátogatás idejére már jó állapotú és gondozott. A templom belsőben van: kórus, orgona, sekrestye, szószék, oltár, tabernákulum, keresztelő kút, ezek a renoválás során jó állapotba kerültek. A kisebb felszerelési tárgyak közül is több sérült a tűz során, ezeket a jótevők és a templom pénztára igyekezett pótolni. A hordozható oltárkő a szent relikviával és a pecséttel sértetlen. Harangok sérültek, de megmaradhattak, továbbra is a nagyobb 4 mázsa 35 fontos, a kisebb 2 mázsás lakik a toronyban. A hívők száma: 546 fő. A liturgikus felszerelési tárgyak gyarapodtak az alapítás óta. 1 kehely sárgarézből, 1 patena, 1 ciborium sárgarézből, 1 monstracia, 2 ampolna a bornak és víznek, mindkettő részben sárgaréz, részben bronz, 2 kézmosó (az egyik ónból), 4 korsócska, 1 pacificale, 1 tömjéntartó, 1 navicula, 3 harangocska, 1 ostyatartó fából, 1 ostyasütő vas, 2 ostyavágó; 22 23

SzfPL Canonica Visitatio 1829. Tótfalu SzfPL Canonica Visitatio 1839. Tótfalu



2017. február

1 fehér casula, stolával, manipulussal, 2 zöld casula, stolával, manipulussal, 2 ünnepi, vörös casula, stolával, manipulussal, 1 fekete casula, stolával, manipulussal, 2 deréköv,1 quadratum, 2 palást, ami kétszínű, 1 palást más színű, 4 alba, 5 vállkendő, 2 superpelliceum (karing); 6 corporale, 12 kehelykendő, 6 kéztörlő, 4 zászló; 1 Szent Mihály lova, 1 processziós kereszt, 4 halotti kereszt, 1 halotti terítő, 2 oltárterítő, 2 lámpás. A legutolsó teljes canonica visitatio 1870-ben készült.24 A jegyzőkönyv szerint a templom felszerelés tárgyakban erősen gyarapodott, szinte nem normális mértékben, mivel a főoltárképpel együtt összesen 29 darab tárgy van a templomban. Az épületet legutoljára 1866ban újították meg. A hívek létszáma ekkor 510 fő volt. 1873. augusztusában Herczegh István plébános kérvényezi a püspöktől kehely és paténa felszentelését.25 1885-ben mellékoltár került a hajóba, a diadalív jobb oldalára. A fából készült kis oltárt Tóth Mihály adományozta, rajta a Fájdalmas Anya (Pieta) színes faszobra állt, oltárban Szt. Methodius relikviája került.26 Ez a szobor jelenleg a plébánián található. 1895-ben Szeleczky Kamill ferences adminisztrátor kelyhet kért a püspöktől, mert a templom kelyhe szabályellenes, veszélyes is, mivel bronzöntvény és rosszul lett tőle. Majd levélben nyugtázza az ideiglenesen felszentelt ezüst kelyhet és paténát.27 1899-től a Magyar Királyi Földművelési Minisztérium az új kegyúr, a kegyurasággal kapcsolatos ügyeket minisztérium alá tartozó Gödöllői m. kir. Erdőigazgatóság intézte. 28 1899-ben Stauczel Ferenc váci vállalkozó újította fel a templomot. A homlokzatokra „csapott” vakolat készül, a belső „színezett” meszelést kapott. A szentélyben javították a kőlapokat, a hajóban a téglapadlót cementlapokra cserélték, a karzaton javították a téglapadlót, a sekrestye fapadlót kapott. A templom és a sekrestye küszöbkövét megfordították, javították a bejárati ajtókat. Új szenteltvíztartó készült vörös márványból. A munkák részletes elszámolása megtalálható a Historia Domusban, amely szerint a munkákat a kegyúr finanszírozta és a Pénzügyminisztérium ellenőrizte, a költség közel 450 forint volt. 29 Ebben az évben Egert Józsefné 8 égős bronz csillárt adományozott a templomnak, 30 valamint püspöki 200 forintos adományból festették ki részben a templomot és a tabernákulumot belül bearanyozták.31 SzfPL Canonica Visitatio 1870. Tótfalu SZfPL Tótfalu 1873. 26 SzfPL Kuthy István kézirata 27 SZfPL Tótfalu 1895. 28 SZfPL Tótfalu 1939. a plébános összefoglaló levele a templom történetéről 29 Historia Domus 1895-1942. 30 A csillár még látható a templom 1939-es fényképén a hajóban. 31 Historia Domus 1895-1942. 24 25



2017. február

Változások a 20. század első felében 1900. július 10-én hatalmas tűzvész volt a faluban. „…de. 9 óra után a falu a református templomon felül kigyulladt, leégett 130 ház, köztük a ref. és róm. kath. templom, a reform. paplak és kántorlak, a róm. kath. tanítói lakás. Nagy szélvész dühöngött e napon s így az oltásról szó sem lehetett. … A kath. templomból a felszerelést sikerült megmenteni, de a harangok leestek.” A Historia Domusból úgy tűnik, hogy az egy évvel korábban felújított templom tornya és fedélszerkezete sérült meg elsősorban.32 Az újjáépítést az új kegyúr, a kir. kamara jogutódja (1899) a Magyar Királyi Földművelési Minisztériumhoz tartozó Gödöllői m. kir. Erdőhivatal végezte. A munkák augusztus 4-én kezdődtek és október 31-én a leégett torony megáldására kért engedélyt a plébános a püspöktől.33 A templom torony jelenlegi formája – hegyes gúlasisak – a tűzvész utáni helyreállítás után jött létre, a 19. század eleji sisak egy összetett formájú, vagy barokkosabb vonalú vagy az 1931-es tűzvész utáni sisak lehetett, azonban erről ábrázolás nem maradt fenn. A két harang közül a Szent Flórián harang megsemmisült, azonban az egyház két új harang öntését határozta el. Az új harangok öntésére gyűjtést indítottak, amely során az uralkodó Ferenc József 200 koronát a Jó Szív egyesület 333.33 koronát adományozott és a gyülekezet 800 korona kölcsönt is felvett. A harangok öntése, felszerelése, a harmadik harang állványának elkészítése összesen 2619 korona és 60 fillérbe került. 34 A két harangot Seltenhoffer Frigyes öntötte Sopronban, egy 401 kilogrammosat Szt. István király tiszteletére és egy 240 kilogrammosat Szt. József tiszteletére. A harangok december 1-én kerültek a toronyba, előtte Vácott áldotta meg őket a váci megyéspüspök Csáky Károly megbízásából, Jung János c. püspök. 35 A helyreállítás során a templombelső új kifestést kapott: a falak szürke márvány festést, boltozat égkék lett, arany csillagokkal.36 Minden bizonnyal a belső helyreállítási munkák részeként, ebben az évben a templom bejárat baloldalán lévő fülkében Szent Sírt állítottak fel, három félkör alakú menetes talapzaton, emelkedő falikárpittal, rajtuk keresztet vivő jeruzsálemi asszonyokkal, a belső falon olajkép függött, Jézus levétele a keresztről.37 (Jelenleg itt a gyóntatószék található.) 1900. július 17-én a dunabogdányi plébános, Prikosowits Antal a megyés püspökhöz írt levelében felajánlja templomának régi orgonáját a tűzvész sújtotta Tahitótfalunak, amelyhez a püspök hozzájárulását adta. (Arról nincs adat, hogy az orgona odakerült-e.)38 1900-ban Szent József szobor megáldására kért engedélyt a plébános a püspöktől 39 1901-ben a Novák család Szeplőtelen fogantatás szobrot adományozott a templomnak.40 (Feltételezhetően ez a szobor található jelenleg a plébánián.) 32

Historia Domus 1895-1942. SZfPL Tótfalu 1899. 34 SZfPL Tótfalu 1900. és Kuthy István kézirata 35 Historia Domus 1895-1942. 36 SzfPL Kuthy István kézirata 37 SZfPL Tótfalu 1939. a plébános összefoglaló levele a templom történetéről 38 SzfPL Kuthy István kézirata 39 SZfPL Tótfalu 1900. 33



2017. február

1903-ban Vanyig Gergely Páduai Szent Antal szobrot adományozott a templomnak, 28 forintért.41 A szobor jelenleg nincs a templomban. 1903-ban Jézus Szíve és Boldogságos Szűz szobor került a templomba a hívők adományából, összesen 163 korona 71 fillér értékben.42 A két szobor közül jelenleg csak a Jézus Szíve szobor található a templomban. 1904-ben új szenteltvíz tartó készült a templomba 25 korona 37 fillér értékben. Az I. világháború alatt két harangot rekviráltak el a tótfalusi templomból. A Historia Domus szerint: 1917. febr. 15-én a 401 kg-os harangot vitték el, amelynek felirata: „Szent István könyörögj érettünk” volt. 1917. november 28-án a 240 kg-os harangot vitték el, amelynek felirata „Boldogságos Szűz Mária oltalmazd hű magyar nemzetedet” volt. A harangnak a Historia Domusban lejegyzett felirata nem köthető a Szt. József titulusú haranghoz, valamint a Szt. József harang jelenleg is meg van.43 1921-ben templom tatarozást végeztek 14.405 korona értékben. 44 1916-ban kezdtek el gyűjteni az orgona felújítására, amely csak 1924-re fejeződik be. A felújítás végén, 1923-ban az orgonába, újabb gyűjtés révén, bővítés készült, összesen majdnem 3 millió korona értékben.45 1924-ben az 1921-ben ledőlt templom kereszt helyébe új keresztet helyeztek el. Az összes költség 2.180.000 koronát tett ki, amelyet jórészt a kegyúr fedezett, az egyházközség 200.000 koronát adakozott hozzá. 46 1926-ban a háború alatt elrekvirált két harang helyébe Slezák László új, 407 kg-os harangot öntött. A harangok költségeit elsősorban a kegyúr, a Földművelődési Minisztérium fedezte 4 millió korona értékben. A felszentelésre 1926. október 24-én került sor, amelyet Nemes Antal c. püspök végezte Budáról. 47. 1927. július 6-án Orsengio Caesar pápai nuncius látogatta meg a plébániát. „Megtekintette az oltárt, a szentségházat. Az öröklámpa égett. Az oltáron lévő ereklyék felől megjegyezte, hogy miért nincs az ereklyetartó az oltárba besüllyesztve, hogy egyenes lenne a mensával.”48 A hordozható oltárkő a templom alapítása óta jelen lévő probléma, ismeretlen, hogy miért nem süllyesztették be már az oltár felállításakor a mensába.

SZfPL Tótfalu 1939. a plébános összefoglaló levele a templom történetéről Historia Domus 1895-1942. 42 Historia Domus 1895-1942. 43 Historia Domus 1895-1942. 44 Historia Domus 1895-1942. 45 SzfPL Kuthy István kézirata 46 Historia Domus 1895-1942. 47 SzfPL Kuthy István kézirata és Historia Domus 1895-1942. 48 Historia Domus 1895-1942. 40 41



2017. február

1928-ban az Unger család emléktáblájának elhelyezése történik meg a templomban, ugyanebben az évben özv. Unger Richárdné 1000 pengőt ajándékozott a templomi felszerelés céljára, elhunyt férjének emlékére.49 A köztiszteletben álló és a templomot támogató család tábláját az 1960-as években eltávolították, majd 2010. k. a jelenlegi táblát helyezték el a megsemmisült tábla helyébe. 1928-ban a főoltárképet restaurálták, a helyreállítást Újvári Ferenc kisoroszi festőművész végezte, 150 pengőért. 50 A főoltárképet 1934-ben levették az oltár mögül és oldalfalra helyezték, az 1960-as években távolították a templomból és megsemmisítették. 1929-ben tatarozták a templomot, amelynek a költsége 1723 pengő volt, de a munkákat nem részletezte a Historia Domus.51 1929-ben Alabert Ferenc dunaszekcsői hajózási állomásfőnök, aki korábban itt szolgált, 14 stáció képet adományozott a templomnak, 1930. március 14-én benedikálták.52 A stációképeket 1969-ben újakra cserélték. 1930. október 5-én Kindl plébános kért engedélyt a Kis Szt. Teréz szobor felállítására, amely Mikolai József adományozott a templomnak.53 A szobor jelenleg nincs a templomban. 1932-ben hat darab „gyertyalámpát” vásároltak 96 pengőért, amelyet részben a templompénztárból, részben adományokból fedeztek. 54 Ez minden bizonnyal azonos az oltáron ma is meglévő lévő hat, nagyméretű gyertyatartóval. 1933-ban bevezették a villanyt a templomban, amely 336,50 pengőbe került, ebből 200 pengőt Mikolai István helyi hívő adományozott.55 1934-től A Székesfőváros Vízművei lett a templom új kegyura. 56 1933-1934-ben került sor a főoltáron a visitatiók alapján a templom alapítás kezdeteitől használt hordozható, a mensából kiemelkedő oltárkő helyzetének rendezésére. 1933-ban Kocsis Lajos plébános és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök levelezéséből kiderül, hogy akkor már egy 8x8 cm lyuk van az oltárban az oltárkőnek. A püspök szerint ez szabálytalan, 40 x 40-es cm-est kell vágatni, amin elfér a kehely és a paténa. 57 A szabályosan bevésett 40x40-es oltárkő ismeretlen okok miatt mégsem készült el, hanem kis mélyedés készült vagy 49

Historia Domus 1895-1942. SzfPL Kuthy István kézirata 51 Historia Domus 1895-1942. 52 SzfPL Kuthy István kézirata 53 Historia Domus 1895-1942. SZfPL Tótfalu 54 Historia Domus 1895-1942. 55 SzfPL Kuthy István kézirata Hisoria Domus 56 SZfPL Tótfalu 1939. a plébános összefoglaló levele a templom történetéről 57 SZfPL Tótfalu 1933. 50



2017. február

a régit használták fel. A püspök Miller József prelátus, budakeszi plébánost hatalmazta fel az oltár konszekrálására és ehhez egy kis dobozban új relikviát is küldött. „Mivel a templom benedicalva van, az oltár utolagos consecrálása esetleg a hívek között feltünést keltene, a funkciót csendben is el lehet végezni, sine concursu populi.” 58 A szertartásra 1934. április 4án került sor, az új ereklye, küldött kis fémdobozba lepecsételve „a főoltár sepulchrumába cementeztetett be relikviák benne: Szt. Ambulantius, Martialis”. 59 A Historia Domus 1930. április 10-ei bejegyzése szerint a főoltáron korábban „S. Tibertii et Susannae m.m.” ereklyéi voltak, a kisoltáron „N. M. et Methovi mart.” ereklyék találhatók. 60 1934-ben a templom teljes, figurális részeket magában foglaló kifestése készült el. A festést a korszak neves, sokat alkalmazott templomfestője Lohr Ferenc (1871-1946) végezte el. Lohr műleírása szerint, mivel a templom empire stílusban épült, ezért a kifestést is ilyen stílusban kívánja megtervezni. A szentély végfalán Szent István királyt trónon ülve ábrázolja, felette angyalok lebegve tartják a magyar szent koronát. Feliratra két változatot adott meg, „István király szent jobb kezed védje hazánkat s nemzetedet”, „István király tekints miránk, teljesüljön magyar imánk”. (A fényképek alapján egy harmadik változat került felfestésre: Szt. István jobbja, hazánkat óvja). A szentély mennyezetére a Szentlélek galamb kerül, tüzes lángnyelvek között és körülötte lebegő angyalokkal, a négy sarkot a négy evangélista jelképei díszítik. A hajó két boltszakaszában a mennyezeten „kereszt alakú ékes díszek, angyalfejek, pálma, palmetta és egyéb stylusos rajzú motívumok” kerülnek a falra. A diadalív is hasonló motívumokkal díszített lesz. A boltozatokat főleg fehér és arany színben kívánja tartani. Az oldalfalakra márványfestés kerül, tükrökkel, vonalazással. Egyszerűbb festéssel készül el a kórus alsó- és felső része, a sekrestye és a Szent Sír helyiségei. Alul 95 cm magasságban olajlábazat készül.61 Szőnyi Ottó püspöki kamarás, a Központi Egyházművészeti Hivatal t. elnöke szakvéleményezi a Lohr-féle kifestést, aminek figyelembe vétele alapján kivitelezték a festést.62 1934. aug. 20-ra készült el a templom kifestése, költsége 2387.91 pengő volt, ebből Lohr tiszteletdíja 1880 pengő, padok festése 230 pengőbe került. 63 1934-ben Koszorú Ágostonné rézcsillárt adományozott a templomnak 400 pengő értékben, 6 alsó és 16 gyertyaégővel.64 Unger Richárdné 1000 pengő értékben oltárszőnyeget, rézcsillárt és egy fehér palástot adományozott. 65

SZfPL Tótfalu 1934. Historia Domus 1895-1942. 60 Historia Domus 1895-1942. 61 SZfPL Tótfalu. Lohr Ferenc műleírása és költségvetése 1934. 62 SZfPL Tótfalu 1934. 63 Historia Domus 1895-1942. 64 A csillár a templom 1939-es felvételén a hajóban a diadalív előtt függ. 65 SzfPL Kuthy István kézirata 58 59



2017. február

1938-ban Szollár/Schupauer Ferenc a magyar folyam- és tengerhajózási rt. tisztje áldoztatórácsot csináltatott a templomba.66 Jelenleg ennek a rácsnak a darabjai vannak az orgonakarzaton mellvédként. 1939-ben négy sárgaréz gyertyatartó került a Szent Szűz oltárra.67 1940. körül az utolsó kegyúr, a Székesfőváros Vízművei, a sekrestye melletti raktárt fűthető gyóntató fülkévé alakította át. 68 1942-ben a Demény cég javította az orgonát 850 pengő értékben, a munkát Geyer budapesti orgonalógus ellenőrizte. 69 1943-ban Üller András öröklámpást adományozott a templomnak.70 Az öröklámpás ma nem található a templomban. 1947-ben Szente József nemzetgyűlési képviselő Szent Sírt adományozott a templomnak.71 1947-ben Novoth Lajos váci orgonaépítő javította az orgonát, 780,60 Ft tiszteletdíjért.72 1950-ben felállítottak egy díszes Szűz Mária oltárt és a „nem művészi” Fájdalmas Anya szobrot eltávolították. 73 1954-ben zárt gyóntatószék készült a templom bejáratának baloldalára, ott ahol a korábbi Szent Sír volt. A gyóntatószéket Vogel István dunabogdányi asztalos készítette, költsége: 6149 Ft volt.74 1956-ban külső tatarozást folyt, a munkákat Szikriszt György visegrádi kőműves végezte, amely a hívek adományából vált lehetővé, összesen 11.505 Ft-ot költöttek a felújításra. Egy külső tatarozás már 1952-ben is volt, de a hideg korai beállta miatt hiányosságai lettek. 75 Az 1960-1970-es évek átalakításai 1963. októberében a templom tetőt javította Herold Márton. Munkadíja: 9.290 Ft volt.76 1964-ben a homlokzatot javította Szikriszt György visegrádi vállalkozó. Munkadíja: 41.534 Ft volt. 77 SzfPL Kuthy István kézirata – az adományozót Szollárként ismeri, a helyi, családi hagyomány az adományozó nevét Schupauerként őrizte meg. 67 SZfPL Tótfalu 1939. a plébános összefoglaló levele a templom történetéről 68 SzfPL Kuthy István kézirata 69 Historia Domus 1942-1993. 70 Historia Domus 1942-1993. 71 Historia Domus 1942-1993. 72 Historia Domus 1942-1993. 73 Historia Domus 1942-1993. 74 Historia Domus 1942-1993. 75 SZfPL Tótfalu 1956. és Historia Domus 1942-1993. 76 Historia Domus 1942-1993. 66



2017. február

„1966 nyarán kezdtük meg a legszebb munkát: szép kis templomunk belső renoválását. Nemcsak a festést kellett megújítani, hanem sok oda nem valót kirakni és sok szükségest pótolni. (márvány mellékoltárt, új nagy kaput, orgonaharmóniumot, sekrestyét megnagyobbítani, neon villanyvilágítást.) Hála a jó Istennek és híveim áldozatkészségének, mindezt a magunk erejéből fedezni tudtuk. Senkitől (sem az egyházmegyétől, sem az államtól) egy fillér segítséget nem kaptunk, de nem is kértünk. Ezek munkák a festéssel együtt közel 70.000, (hetvenezer) forintot tettek ki. Építkezési munkáinkat megáldani és a hívek áldozatkészségét megköszönni kegyeskedett eljönni Lajos püspök atyánk 1966. november 27én, ádvent első vasárnapján. Az első magyar nyelvű szentmise keretében áldotta meg szeretett Püspök atyánk kívül-belül újjászületett szép templomunkat ezen a vasárnapon. Utána szeretetvacsorán vett részt Püspök atyánk híveim körében a plébánián.”78 A szűkszavú bejegyzés a Historia Domusban a 20. század második felének legjelentősebb átalakításának kezdetét jelentette a templomban. Lemeszelték, inkább levakarták az 1934-ben készült Lohr-féle falképeket, eltávolították az orgonát, amely vagy a 19. század elejétől szolgálta a templomot vagy azonos volt azzal, amit az 1900-as tűzvész után a dunabogányiak felajánlottak. Új kapu készült a templomra és a sekrestyére. A következő években fokozatosan cserélődtek ki a berendezések a templomban. 1967-ben Metky Ödön (1906-1985) festőművész elkészítette a ma is meglévő Szent István mozaikképet a főoltár fölé. 1969-ben új keresztút került a templomba, Bozóki Istvánné Kopa Krisztina ajándéka révén. A keresztút egyes stációi Székács szignóval ellátottak, aki valószínűleg azonos Székács Pál orosházi fafaragóval (A korábbi, 1930-ban megáldott keresztút eltűnt.) 1971-ben új keresztelőkút készült, amely Tölgyes István ötvös alkotása. A korábbi keresztelőkút, amely 1829-től már a templom liturgikus berendezésének része volt, megsemmisült. Az 1956-os leírás szerint: „Faragott fa, festett vájatolt oszlopos törzsén a dobalakú fogrovatos testé, illetve a tetején aranyozott díszítmények. Késő copf stílű. 1810. körüli.”79 1973-ban villamosították a harangokat. 1978-ban a templom külső tatarozására került sor. 1978-ban a templomhajó falaira lambéria került. 1978-ban készült el a szembemiséző oltár, a sedilia és a legila (ambó) Üller István és felesége Mascha Erzsébet adományából, 20.000 Ft-ért, a munkát Licsik Imre pilisszántói asztalos végezte.

77

Historia Domus 1942-1993. Historia Domus 1942-1993. a további adatok mindegyike a Historia Domus II. kötetéből származik, kivéve az utolsó kettőt, amely a III. részben található. 79 Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 164. o. 78



2017. február

1979-ben új ablakok 350.000 Ft-ért, új padok 145.000 Ft-ért, sekrestyeszekrény 30.000 Ft-ért készültek. Ezeket a tárgyakat is Licsik Imre pilisszántói asztalos készítette. 1985-ben villámhárító került a toronysisakra és villanyszerelés volt a templomban. 1986. A templom szentélyébe deszkadobogót építettek, „mert a kopott téglapadlózata tele volt már butató gödrökkel és hideg is volt.”80 (Az 1899-es felújításkor a szentélyben kőpadlót említenek.) Tatarozások az 1990-es évektől81 1991-ben adományozta a Krisztus angyalokkal képet a templomnak Rajos Sándor festőművész. 1991-ben cserepezték a templom tetejét a lécezés cseréjével együtt, valamint a homlokzatokat is újrafestették. (Építész: Kovách István) 1991-ben sekrestye elkorhadt padlója helyébe linóleum került. (a jelenlegi kerámialap burkolat 2013-ban készült) 1992-ben új világítás készült a templomban, ezt Mészáros András tervezte. 1993-ban eltávolítva a korábbi műanyag alapú vakolatot és festést újrafestették a templombelsőt. A munkálatok során komoly statikai problémákra derült fény, ezért ekkor szükség volt egy statikai megerősítésre. (Építész: Kovách István, statikus: Kovách Levente) 1996-ban Németországból vásárolták az új elektromos orgonát, 1,4 millió forintért, Ahlborn H3 típust. 1997-ben a templom gázfűtés rendszere készült el. 2008. március 20-án áldották meg Németh József fafaragónak a templom homlokzatán elhelyezett Pieta domborművét. 2009. március 29-én áldották meg Németh József fafaragónak a templomban elhelyezett Mindszenty József domborművét. 2009. november 8-án áldották meg Németh József fafaragónak a templom előtti kertben elhelyezett Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát. 2012. május 6-án áldották meg Németh József fafaragónak II. János Pál domborművét, amelyen a pápa szentté avatása után javította Németh József a feliratot.82

Tahitótfalui r. k. plébánia és templom egyesített leltára. 1992. Szentirmay Károly (plébánia irattár) Az adatok Historia Domus 1995-2000., valamint az 1993-as felújítás tervei a plébánia irattárában 82 Németh József közlései alapján. 80 81



2017. február

IV. Építészeti leírás Az építészeti leíráshoz készült képeket lásd a IX./3. Homlokzatok állapotképei, a IX./4. Templombelső állapotképei, a IX./5. Padlás és tetőzet állapotképei elnevezésű fényképtáblákon. 1. Jelleg A település egyik főutcájának közepén, egy saroktelken, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a déli homlokzata felett toronnyal, a szentély nyugati oldalához csatlakozó sekrestyével. A tetőkön cserép- a tornyon bádogfedéssel. 2. Telek83 A templom telke az épületnél nagyobb, szabálytalan – megközelítőleg téglalap – alaprajzú, amelyen belül az északi telekhatáron áll a templom. A kataszteri térkép (1885.) alapján eredetileg a templom két, dél felé vezető utca között teresedésben, szabadon állt; elhelyezése a jelenlegivel megegyező volt a 19. század eleje óta, csak a telekrendezések, beépítések miatt változott a területe. (A templomtól délnyugatra eső területen épült fel az iskola két épülete.) A templomot körül vevő kerítés, amely az iskola kerítésével azonos kialakítású az 1930-as években készült, egy 1939-re datált fényképen látható legelőször. A templom telkén belül egy kőkereszt és egy Szt. Erzsébet szobor található. A kőkeresztet, egy arra másodlagosan felerősített, a 19. század közepére datálható öntöttvas, korpuszos kereszt díszíti. (Az öntöttvas kereszt mérete alapján feltételezhetően egy sírkereszt lehetett.) Az Árpád-házi Szt. Erzsébetet ábrázoló szobor kőposztamensen álló egyetlen fatörzsből kifaragott alkotás. (Németh József fafaragó, megáldva: 2009. november 8.) 3. Homlokzatok84 Déli, főhomlokzat és a torony A déli, főhomlokzat enyhén előrelépő középrizalittal tagolt, amely a toronytestet foglalja magában. A rizalitot kétoldalt falsávok keretezik, amelyek a lábazatról indulnak és a kettős tagolású főpárkányig futnak. A rizalit középtengelyében helyezkedik el az előlépcsőkkel megközelíthető vízszintes záródású, lábazatról induló, szalagokkal tagolt, kőkeretes főbejárat, felette – az erőteljes kiülésű osztópárkánnyal elválasztott mezőben – egy szegmensíves A templom északnyugat-délkelet tájolású, a leírásnál ezért - könnyebb követés érdekében - a továbbiakban a szentélyt északi, a főhomlokzatot déli tájolásnak tekintem. 84 A nyílászáró szerkezetek részletes felvételét ld. az értékleltár részben az egyes helyiségeknél . 83



2017. február

lezárású, szalagkeretes, karzatmegvilágító ablak van. A rizalit két oldala, a vakolt lábazat felett, tagolás és nyílás nélküli. (Az archív felvételek alapján a két oldal egy-egy táblával volt tagolva.) A bejárat nyugati oldalán fa Pieta dombormű van a falra helyezve. (Németh József fafaragó, megáldva 2008. március 20. ) A főpárkány felett, a középrizalitként álló toronytest alsó része mélyített tükörrel tagolt, amelyet erőteljes osztópárkány választ el a harangszinttől. A harangszinten, mind a négy oldalon, mélyített tükrökben helyezkednek el a harangszinti ablakok. Az ablakok félköríves lezárásúak, szalagkeretesek, zsalus nyírászárókkal. A tornyot lezáró órapárkány alsó eleme lemeztagú, koronázó tagozata minden homlokzat középtengelyében hegyesszögben megtört. A padlásteret lezáró féloromfalak tagolatlanok, nem kapcsolódnak a középrizalit tagolásához, hanem a harangszinti ablakok könyöklője alatt csatlakoznak a toronytesthez. A tornyot a törtvonalú főpárkányról indított nyolcszögű, magas gúla fedi, a tetején latin kereszttel. Keleti homlokzat A templom keleti oldalhomlokzatán végigfut a déli főhomlokzatról beforduló vakolt lábazat − amely azonban a terepszint emelkedése miatt a szentélynél már alig látható −, valamint a főpárkány. A homlokzat 2+1 tengelyes (2 tengely a hajón + 1 tengely a szentélyen). A tengelyek azonos méretű ablaknyílások, amelyek szegmensíves lezárásúak, vakolt szalagkerettel. A homlokzat déli végén, a hajó és a szentély ablakainál sokkal lejjebb, egy vízszintes záródású, vakolt szalagkeretes, bújtatott vasrácsos nyílás található, amely a karzatfeljáró terét világítja meg. A homlokzat a hajó és a szentély találkozásánál nem derékszögben, hanem egy visszametszett síkban találkozik. Északi homlokzat A templom északi homlokzata a szentély végfala, amely nyílás nélküli. A lábazat a terepszint emelkedése miatt ezen a homlokzaton nincs. A főpárkány tagolása megegyezik a többi homlokzattal. A sekrestye tagolatlan északi fala azonos síkban van a szentéllyel. Nyugati homlokzat A templom nyugati homlokzatán végigfut a déli főhomlokzatról beforduló vakolt lábazat, valamint a főpárkány. A homlokzat 2 tengelyes, nyílások csak a hajón vannak. (sekrestyét ld. külön) A tengelyek azonos méretű ablaknyílások, amelyek szegmensíves lezárásúak, vakolt szalagkerettel. A homlokzat déli végén, a hajó ablakainál sokkal lejjebb, egy vízszintes záródású, téglalap alakú, kőkeretes vaknyílás található, amely a bejárat melletti nyugati teret (ma gyóntatófülke, előtte Szent Sír-kápolna) világította meg. Sekrestye –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 20


2017. február

A szentély nyugati oldalához csatlakozik a téglalap alaprajzú sekrestye, amely kontyolt félnyereg tetővel fedett. A sekrestye mind a három homlokzatát holkeres főpárkány zárja le, lábazati mező a terepszint emelkedése miatt csak a déli és a nyugati oldalon van. A sekrestye déli homlokzatán egy vízszintes záródású, téglalap alakú ajtó található, tagolatlan kőkeretben, előtte két lépcsőfokkal. A nyugati homlokzat 2 tengelyes, amit álló, vízszintes záródású, téglalap alakú ablakok alkotnak, az ablakok közül a délre eső szalagkerettel körülvett és előtte bújtatott vasrács található. Az északra eső ablak előtt barokkos vonalú, újabb vasrács található. A sekrestye északi homlokzata nyílás nélküli.85 A sekrestye két szakaszban épült, amelyet a két ablakrács különbsége, a falvastagság különbség és a belsőben lévő áthidaló is mutat. A sekrestye észak felé raktárral való bővítésének ideje ismeretlen, de már az 1885-ös kataszteri térképen ebben a nagyságában látható. 4. Épület belső A karzat alatti, síkmennyezetes előtérből, lapos szegmensíves szabad nyílás vezet a templomtérbe. Az előtér két oldalán mellékterek vannak: a keletiben a karzatra vezető fa csigalépcső, míg a nyugatiban gyóntatófülke található. (A nyugati fülke 1954 előtt Szent Sír kápolna volt, feltételezhetően építéskortól kezdve kápolna funkciót töltött be. A templom hajója két szakaszos, behúzott pillérekre támaszkodó csehboltozat. A szentély szintén csehboltozattal fedett és egyszakaszos. A hajó déli végében a lapos szegmensíves nyílás felett a toronytestet egy félköríves nyílás töri át, amely az orgonakarzat nyílása. A sekrestye síkmennyezetes, de északi harmadában kiváltó gerenda osztja ketté. (A sekrestyebővítés 1885 előtt történt, raktár, majd gyóntatófülke, amelyet 1966-ban nyitottak össze.) A sekrestyéből, annak délkeleti sarkában, falfülkévé alakított lépcső vezet a megszüntetett szószékhez. A hajó kőlapokkal (Vraca) és téglával, a szentély szőnyegpadlóval (alatta fadobogó, azalatt tégla- vagy kőburkolat), a sekrestye kerámialappal (szalagparketta utánzatú), a karzat szőnyegpadlóval (alatta szürke mozaiklap) illetve téglával burkolt. A nyílászárók részletes leírását lásd. V. Homlokzati nyílászárók értékleltára fejezetnél. A berendezési tárgyak leírását lásd VI. Berendezési tárgyak értékleltára fejezetnél. Padlás A jelenlegi, kontyolt nyeregtető kötőgerendára támaszkodó, két állószékes kialakítású. A toronytest padlásszinti része csúcsíves nyílásokkal áttört a keleti és nyugati oldalán. A toronytest északi oldalának a hajó fedélszékével takart homlokzatán látható a harangszinti ablak könyöklőköve, amely felett befalazással visszaszűkítették a toronyablakot. A homlokzat felső sarkában lévő szellőzőrácsot a sekrestyében lévő gázkazán működtetése miatt helyezték el. 85



2017. február

V. Homlokzati nyílászárók értékleltára A templomtér belső fényképeit lásd a IX./4. Templombelső állapotképei fényképtáblákon. A homlokzati nyílászárók, valamint tartozékairól és a berendezésekről készült képeket lásd a IX./6. Ajtók, a IX./7. Ablak típusok és a IX./8. Berendezési tárgyak elnevezésű fényképtáblákon. Elhelyezkedésük a IX/9. Alaprajz az értékleltárhoz táblán követhető nyomon.

1. j. helyiség – karzatalj-előtér síkmennyezet datálás: 1813. mészkőlap (Vraca) datálás: 1993.

Térlefedés Padló burkolat Ajtók A/1. leírás vasalatok zár, kilincs datálás A/2. leírás

vasalatok zár, kilincs datálás A/3. leírás vasalatok zár, kilincs datálás

főbejárati ajtó (1 db) egyrétegű, kétszárnyú, váztáblázatos faajtó, lécezett betétekkel (6 db), kőkeretben ráakasztós keresztpánt 6 db, tolózár 2 db bevésőzár 1 db, vas kilincs – zárcímerrel szerkezet, vasalat: 1966. gyóntatófülke ajtói (2 db) egyrétegű, egyszárnyú, váztáblázatos faajtó, alul betéttel (1 db), felette üvegezett mezőkkel, fakeretben; felette a mennyezetig érő fix, osztott felülvilágítóval sima diópánt 2 x 3 db bevésőzár 1-1 db, alumínium kilincs 2 db szerkezet, vasalat: 1954. karzatlépcső bejárati ajtó (1 db) egyrétegű, egyszárnyú, váztáblázatos faajtó, betétekkel (5 db), ácstokban sima diópánt 3db; bevésőzár 1 db, sárgaréz kilincs szerkezet, vasalat:1900. k.

Ablakok -



2017. február

2. j. helyiség – gyóntatófülke síkmennyezet datálás: 1813. fapadló datálás: 1954.

Térlefedés Padló burkolat Ajtók

Ablakok -

3. j. helyiség – karzatlépcső-I. Térlefedés Padló burkolat

tölgyfa lépcső elemek datálás: 1813.

Megjegyzések Ajtók Ablakok a/3. leírás vasalatok zár, kilincs vasrács datálás

lépcső ablak (1 db) egyrétegű, egyenes lezárású, keresztosztós faablak gerébtokban, nyíló ablakszárnyakkal (4 db) makk-végű dió pántok (4 x 2 db) kettős fordító (3 db), fogógomb (4 db) előtte bújtatott vasrács szerkezet, vasalat: 1813.

Megjegyzések -



2017. február

4. j. helyiség – templomhajó Térlefedés

csehboltozat datálás: 1813. mészkő lapok (Vraca) datálás: 1993.

Padló burkolat Megjegyzések

A pilaszterek vonalában utólagos (1993.) vonóvas található. Ajtók Ablakok a/1 leírás vasalatok zár, kilincs vasrács datálás

hajó ablak (4 db) kétrétegű, egyesített szárnyú lapos szegmensíves lezárású, gerébtokos faablak, nyíló ablakszárnyakkal furt pántok (2 x 3 db) alumínium félkilincs (2 x 2 db) szerkezet, vasalat: 1979.

Megjegyzések -



2017. február

5. j. helyiség – szentély Térlefedés

csehboltozat datálás: 1813. fadobogó, rajta szőnyegpadló (alatta kő- vagy téglapadló) datálás: 1986.

Padló burkolat Megjegyzések

A pilaszterek vonalában utólagos (1993.) vonóvas található. Ajtók Megjegyzések Ablakok a/1 leírás vasalatok zár, kilincs vasrács datálás

szentély ablak (1 db) kétrétegű, egyesített szárnyú lapos szegmensíves lezárású, gerébtokos faablak, nyíló ablakszárnyakkal furt pántok (2 x 3 db) alumínium félkilincs (2 x 2 db) szerkezet, vasalat: 1979.

Megjegyzések -



2017. február

6. j. helyiség – sekrestye síkmennyezet datálás: 1813. és 1885. előtt kerámialap (szalagparketta utánzatú), korábban hajópadló illetve PVC datálás: 2013.

Térlefedés Padlóburkolat

Megjegyzések A sekrestye északi harmada az 1885 előtti bővítés eredménye, amelyet áthidaló választ el a korábbi résztől, 1966-ban nyitották egybe a két teret Ajtók A/6. leírás

vasalatok zár, kilincs datálás Ablakok a/2. leírás vasalatok zár, kilincs vasrács datálás

Sekrestye bejárati ajtók (2 db) egyrétegű, egyszárnyú, vázas faajtó, külső-belső oldalon lambéria-borítással, a szentélyből nyíló ajtón háromszög alakú betekintő nyílás, keresztdíszítéssel, kőtokban hevederpánt (2-2 db) bevésőzár (1-1 db), régies vas kilincs (1-1 db), retesz (1db) 1966. (régi vasalatokkal?) sekrestye ablak (2 db) egyenes lezárású, kapcsolat gerébtokos faablak, szárnyanként 3 részre osztott üvegezéssel; nyíló szárnyakkal furt pántok (3-3 db) süllyesztett rúdzár (1-1 db) bújtatott illetve hajlított szerkezet, vasalat: 1979. vasrács: 1813. illetve 1979.

Megjegyzések -



2017. február

7. j. helyiség –karzat poroszsüveg (szegmensdonga) födém datálás: 1813. szőnyegpadló (alatta mozaiklap) datálás: 2010.

Térlefedés Padlóburkolat Megjegyzések

Ajtók A/4. leírás

vasalatok zár, kilincs datálás A/5. leírás vasalatok zár, kilincs datálás

karzat bejárati ajtó (1 db) egyrétegű, osztottan nyíló egyszárnyú, váztáblázatos, betétes (2 x 3 db) faajtó, felette nyílást kitöltő fix részzel, ácstokban gömb-végű dió pánt (2 x 2 db), csuklós pánt (2 db) dobozzár (1 db), régies vas kilincs (1 db) 1900. k. karzatszinti raktár ajtó (1 db) egyrétegű, egyszárnyú, deszka faajtó, ácstokban, belső oldali hevederekkel csuklós pánt (2 db) félfordító (1 db) 1900. k.

Megjegyzések Ablakok a/1 leírás vasalatok zár, kilincs vasrács datálás

karzat ablak (1 db) kétrétegű, egyesített szárnyú lapos szegmensíves lezárású, gerébtokos faablak, nyíló ablakszárnyakkal furt pántok (2 x 3 db) alumínium félkilincs (2 x 2 db) szerkezet, vasalat: 1979.

Megjegyzések -



2017. február

8. j. helyiség –karzatszinti raktár Térlefedés Padlóburkolat

poroszsüveg (szegmensdonga) födém datálás: 1813. téglaburkolat datálás: 1813.

Megjegyzések A nyugati falban látható egy befalazott szemöldökkő. Ajtók Megjegyzések Ablakok Megjegyzések -

9. j. helyiség – karzatlépcső-II. Térlefedés Padló burkolat

tölgyfa lépcső elemek datálás: 1813.

Megjegyzések A padlástéri felbújó ma egy pozdorja csapóajtóval (2016) záródik. Ajtók Megjegyzések Ablakok Megjegyzések -



2017. február

10. j. helyiség – torony-harangszint toronysisak fedélszék deszkapadló datálás: 1900. k.

Térlefedés Padló burkolat Megjegyzések

A toronybeli harangok szegecselt vasvázon vannak elhelyezve. Ajtók Megjegyzések Ablakok a/4. leírás vasalatok zár, kilincs vasrács datálás

harangszinti szellőző ablakok (4 db) egyrétegű, félköríves lezárású, szellőző faablak, fix zsalulevelekkel, padvassal rögzítve szerkezet, vasalat: 1980. k. (cserélt)

Megjegyzések -



2017. február

VI. Berendezési tárgyak értékleltára A templomtér belső fényképeit lásd a IX./4. Templombelső állapotképei fényképtáblákon. A berendezésekről készült képeket lásd a IX./8. Berendezési tárgyak elnevezésű fényképtáblákon. Elhelyezkedésük a IX/9. Alaprajz az értékleltárhoz táblán követhető nyomon. Főoltár Elhelyezkedés Az egyenes záródású szentély-végfal előtt, a végfalhoz közvetlenül nem csatlakoztatva. Datálás – mesterek A főoltár a templom építésével egyidős, 1813-ban készült. A Pest megyei topográfia Pollack Mihálynak az 1810 körül Tahiban épült nyaralója, valamint későbbi, gyakori ott tartózkodása és nyughelye összefüggésében vetette fel a főoltár Pollack általi tervezését.86 Pollack szerzőségére levéltári adatok nem kerültek elő, és bizonyos fokig ellentmond a Pollack-féle tervezésnek, hogy az épületet a kamara, mint kegyúr építette és ebben az esetben − az általános gyakorlat alapján − saját építési irodájukban lévő építészeket alkalmaztak. A főoltár formai megoldásai – klasszicizáló elemei − azonban beilleszthetők Pollack oeuvre-jébe, de ezt semmi forrás nem támasztja alá.87 Történeti adatok Az 1813-ban elkészült templom 1817-ben felvett canonica visitatioja már márványoltárként írja le a templom egyetlen oltárát, márvány lépcsőkkel, stipesén kereszttel, hordozható oltárkővel. Az 1829-es egyházlátogatási jegyzőkönyv márványból készült tabernákulumát is megemlíti, bádog ajtóval. Az oltár mensájába eredetileg − ismeretlen okok miatt − nem helyeztek be oltárkövet, jó száz éven keresztül hordozható oltárkővel használták. Az ereklyének az oltárba süllyesztésére, a konszekrálással együtt, 1934. április 4-án került sor. Ekkor püspök által küldött az új ereklye (Szt. Ambulantius, Martialis) kis fémdobozba, lepecsételve került be a főoltárba. Korábban a hordozható oltárkőben Szt. Tibertius (Tibor) és Zsuzsanna ereklyéi voltak. 1899-ben a tabernákulumot belül bearanyozták. (A tabernákulum jelenleg belül drapériával bélelt, az adat nem ellenőrizhető.) 1970. körül, feltételezhetően az új keresztelő kúttal (1971) együtt, kétszárnyú sárga-vörös réz ajtó került a tabernákulumra, a korábbi egyszárnyú helyett. Feltételezhetően ez is Tölgyes István alkotása, hasonlóan a keresztelő kúthoz. Leírás A vörös márványból faragott oltár az oltárasztalból és az arra helyezett nagyméretű tabernákummal áll, retabulum nélkül. Az oltár előtt két (a harmadik lépcsőfokot a jelenlegi fadobogó takarja) lépcsőfokból álló magas, szintén vörösmárvány dobogó található, amelyen Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 164. o. Köszönettel tartozom Bibó Istvánnak, Pollack Mihály monográfusának a főoltár mesterkérdésében való szíves konzultációjáért. 86 87



2017. február

a stipes emelkedik. A koporsó formájú stipes lábazata és párkánya gazdagon profilált, előlapján pozitív betétben körben elhelyezett egyenlőszárú keresztdíszítéssel. A mensa közepén, a tabernákulum előtt, található az utólag besüllyesztett ereklye. Az ívelt homlokfalú, félköríves ajtóval záródó tabernákulumot egy aediculás építmény veszi körül. A tabernákulum két oldala mellett egy-egy kettős pilaszter pár emelkedik, amelyet egy hármas tagolású főpárkány, felette egy alul nyitott timpanon zár le. A kettős pilaszter pár megismétlődik az építmény két oldalán is, ahová a főpárkány átfordul. A tabernákulum felett, a főpárkányt és a timpanon alsó záródását megszakítva, félköríves fülke található, az Oltáriszentség kihelyezésére, jelenleg egy örökmécses világít benne. A kétszárnyú tabernákulum ajtón az alfa-omega, szőlő és búzakalász jelképek láthatók. Felszerelés Hat darab (páronként eltérő méretű) sárgaréz gyertyatartó, 1932.(?), amelyeket egy feltételezhetően másodlagos vörös márvány talapzati elemre helyeztek.

Szent István mozaikkép – és templom korábbi oltárképe Elhelyezkedés Az egyenes záródású szentélyvégfalon, az oltár felett. Datálás – mesterek 1967-ben Metky Ödön (1906-1985) festőművész szignált: középütt, a mondatszalagot kísérő belső fekete sávban – fejjel lefelé: METKY 1967 Történeti adatok A templom korábbi oltárképéről semmilyen leírással, ábrázolással nem rendelkezünk. Az 1934-es Lohr-féle kifestés idején vették le a főoltár feletti falról ezt a képet és elkészült helyette a Szt. Istvánt ábrázoló falkép, amely archív felvételekről ismert. Szóbeli közlés alapján a főoltárképet az 1960-as években kidobták.88 Leírás A tondó alakú képen Szent István király királyi öltözetben lévő, félalakos, glóriás ábrázolása látható, fején a magyar szent koronával, felemelt kezében az országalmát és a kettős keresztben végződő kardot tartva. A tondót kísérő mondat szalagban: Szent István király könyörögj érettünk felirat olvasható.

Csengettyű Elhelyezkedés A szentély nyugati oldalfalán, a sekrestye bejárat mellett. Datálás - mesterek 1802. 88

Beszélgetés Kollár Jánossal 2005. 05. 04. videofelvétel – Wegroszta Gyula



2017. február

Történeti adatok nem ismert Leírás A bronz harangon 1802-es évszám és cirill betűs felirat olvasható

Mellékoltár Elhelyezkedés A diadalív jobboldalán. Datálás – mesterek oltárasztal: 1966. Madonna szobor: 2004. Gubacsi József (nagyrészt Karnevál Margit adományából) Történeti adatok 1885-ben került először mellékoltár a templomba, a jelenlegi helyre. A fából készült kis oltárt Tóth Mihály adományozta, rajta a Fájdalmas Anya színes faszobra állt, oltárba Szt. Methodius relikviája került. 1939-ben négy sárgaréz gyertyatartó került a Szent Szűz oltárra. 1950-ben felállítottak egy „díszes” Szűz Mária-oltárt és a „nem művészi” Fájdalmas Anya szobrot eltávolították. Helyébe egy Szűz Mária szobor kerül. Majd a fényképek alapján az 1980-as években visszakerült a mellékoltárra a Pieta, amelyet a jelenlegi szobor váltott fel. A Pieta-szobor azonos lehet azzal a szoborral, amelyet Tóth Mihály adományozott 1885-ben a templomnak. (Jelenleg a plébánián található.) A Szűz Mária szobor azonos lehet a templomnak 1901-ben adományozott Szeplőtelen fogantatás szoborral. (Jelenleg a plébánián található.) Leírás A mellékoltár két, hasáb alakú lábra fektetett mensa, retabulum nélkül. Rajta fából faragott, festetlen Madonna szobor áll, kezében tartott kis Jézussal. Szűz Mária fejét magyar korona díszíti, Jézus egyik kezével áldást oszt, másik kezét az országalmán nyugtatja.

Keresztelő kút Elhelyezkedés A diadalív baloldalán. Datálás – mesterek 1971. Tölgyes István A medence kút alatti oszlop formailag nem illeszkedik a felső részhez, talapzata kisebb, mint a felső lezárása, feltételezhetően nem az eredeti koncepció része. Történeti adatok –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 32


2017. február

A korábbi keresztelő kút, amely 1829-től már biztosan a templom liturgikus berendezésének része volt, megsemmisült az 1960-as években. A topográfia leírása szerint: „Faragott fa, festett vájatolt oszlopos törzsén a dobalakú fogrovatos testén, illetve a tetején aranyozott díszítmények. Késő copf stílű. 1810. körüli.”89 Leírás Vörös márványból faragott oszlopon álló sárga-vörösréz medence, amely egy csonka nyolcszögű gúla és egy nyolcszögű gúla összeillesztéséből jött létre. A felső rész fele részben felemelhető, tetején kereszt és keresztelés jelenettel. Az alsó csonka gúlán domborított keresztény szimbólumok vannak.

Körmeneti kereszt Elhelyezkedés Fa talpban, kivehető – jelenleg a szembemiséző oltár előtt Datálás – mesterek 19. század első fele Leírás Kör alaprajzú posztamensbe helyezett rúdon emelkedő fa kereszt rajta korpusszal. A kereszt háromkaréjos végződésű, aranyozott keretezésű, INRI táblával. A korpusz fából készült, polikróm festésű.

Feltámadt Krisztus szobrok 1. Elhelyezkedés Mobil – jelenleg a plébánián Datálás – mesterek 19. század első fele Leírás Nyolcszög alapú posztamensen álló, vörös köpönyegbe burkolódzó, jobb kezét áldón felemelő polikróm fa szobor. Bal kezéről az újak hiányoznak. 2. Elhelyezkedés Mobil – jelenleg a sekrestyében Datálás – mesterek 1900. k. 89

Pest megye műemlékei. II. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 164. o.



2017. február

Leírás Lapos posztamensen álló, vörös köpönyegbe burkolódzó, jobb kezét áldón felemelő, balkezében zászlót tartó polikróm gipsz szobor.

Jézus Szíve-szobor – adatok további szobrokról Elhelyezkedés A szentélyben, egy magas posztamensen – mobil. Datálás – mesterek 1900. k. Történet 1903-ban egy Jézus Szíve és egy Boldogságos Szűz szobor került a templomba a hívők adományából. A fényképek szerint a két szobor a főoltár két oldalán állt, azonban a mai is meglévő szobor nem azonos a fényképeken látható Jézus Szíve szoborral 1900-ban Szent József szobor megáldására kért engedélyt a plébános a püspöktől. 1901. Szeplőtelen fogantatás szobrot adományozottak a templomnak. 1903-ban Páduai Szent Antal szobrot adományozottak a templomnak 1930-ban Kis Szt. Teréz szobor felállítására kért engedélyt a plébános a püspöktől. Leírás Magas fa posztamensen álló statikus, gipszből készült Jézus szobor, amely egyik kezével szívére mutat, másikkal szenvedésének egyik jelét mutatja, polikróm festéssel.

Szenteltvíz tartó Elhelyezkedés A hajót és a karzataljat elválasztó szegmensíves nyílás jobb (keleti) oldalán. Datálás – mesterek 1899. vagy 1904. Mindkét évben egy-egy szenteltvíz tartó beszerzéséről van adat, közel azonos árban. Leírás Félgömb alakú, vörös márvány medence, díszítés nélkül. A falhoz való csatlakozását jelenleg a lambéria takarja.

Padok Elhelyezkedés A templomhajóban két oldalt, négy tömbben. –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 34


2017. február

Datálás – mesterek 1979. Licsik Imre pilisszántói asztalos Történeti adatok Az 1817-es canonica visitácio szerint a templomban már vannak padok. A fényképek alapján ezek a késő barokk stílusú padok szolgálták a hívőket a jelenlegi padok elkészítéséig. A régi padokat faanyagnak eladták. Leírás A hajóban két oldalt, egy-egy tömbben álló, dobogóra épített padtömbök, díszítetlen elő-és hátlappal, geometrikus megformálású oldallappal.

Krisztus megkeresztelése – festmény Elhelyezkedés A templomhajóban a diadalív baloldalán a keresztelő kút fölött. Datálás – mesterek 18. század vége Történeti adatok Ismeretlen időpontban került a templomba. A legkorábbi említése az 1950-es évek első feléből származik, Kuthy István kéziratos anyagában, amikor a kép Kuthy leírása szerint még oromzati dísszel ellátott aranyozott fakeretben volt. Leírás Vászonra festett olajkép, amely Jézus megkeresztelését ábrázolja. Keresztelő Szent János szőrmecsuhában, vörös köpönyegben áll. Egyik kezében keresztes végű botját tartja, amelyet az Ecce Agnus Dei mondatszalag fon át. Másik kezével egy kagylóból vizet önt Jézus fejére. Jézus a Jordán vizében áll, fejét lehajtva, két kezét összekulcsolva teljesíti „mindazt, amit méltányos”. (Mt 3,15) Mögötte egy angyal tartja Jézus ruháját. A kompozíció tetején, az újszövetségi helynek megfelelően, a Szentlélek galamb képében száll alá.

Mária csodás jelenése - festmény Elhelyezkedés A templomhajóban a hajó délkeleti végében a falra függesztve. Datálás – mesterek 1858. Török Ede (1836-1892) váci születésű és elsősorban Vácott élő festő, aki elsősorban, mint arcképfestő ismert. szignált: a kép alsó részén lévő lépcső homlokoldalán: Pinx E: Török 858 –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 35


2017. február

Történeti adatok Ismeretlen időpontban került a templomba. A legkorábbi említése Pest megyei topográfiában van, 1956-ban. Leírás Vászonra festett olajkép. A kép szabadtéren lévő, Szűz Mária kegyképét magában foglaló képoszlop előtt imádkozó, paraszti viseletbe öltözött férfiakat és nőket ábrázol. A kegyképre felhő ereszkedik le, felette Szűz Mária karján a kis Jézussal tekint le az imádkozókra, két oldalán angyalok adorálnak. A kép ismeretlen jelenést ábrázol, de tipikus darabja a 19. század közepi kegykép vagy oltár előtt imádkozó családnak vagy csoportoknak. Ezeknél a kegyképeknél következetesen ketté választott, a templomi ülésrendnek megfelelően, a férfi és női oldal. A kép érdekessége a jobb oldalt lévő fekete ruhás, kis nemesi öltözetet viselő férfi, amelynek arca portrészerű, a megrendelő esetleg a festő képmása.

Krisztus angyalokkal körülvéve – festmény Elhelyezkedés A templomhajóban a hajó délnyugati végében a falra függesztve. Datálás – mesterek A képet 1991-ben Rajos Sándor, helyi születésű festőművész ajándékozta a templomnak Leírás A Historia Domus bejegyzése szerint egyedi technikával készült mű, amely „freskó-technika papírra festve”. Krisztus egy trónon ül, a középkori Maiestas Domini típusát követve, egyik kezében könyvet tart, a másikat áldón emeli fel. Két oldalán két-két angyal áll, amelyek közül a jobboldali első egy női szentet is megjeleníthet, mivel nincs szárnya és a fején korona van.

Keresztút Elhelyezkedés A hajó oldalfalain körben. Datálás – mesterek 1969. Minden stáció szignált: Székács. Talán azonos az 1960-as években népi fafaragóként ismert Székács Pál orosházai fafaragóval. Történeti adatok A keresztút stációi Bozóki Istvánné Kopa Krisztina adománya révén kerültek a templomba. A korábbi, 1930-ban megáldott keresztút eltűnt, sora ismeretlen. Ez a keresztút 1929-ben Alabert Ferenc dunaszekcsői hajózási állomásfőnök adományából került a templomba. Leírás –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 36


2017. február

A hajó oldalfalain körben elhelyezett keresztúti képek álló téglalap alakúak, fa intarzia technikával készültek, klasszikus kompozíciós beállításokat másoló, népi iparművészeti munkák.

Magyarország 900 éves kereszténysége – emléktábla Elhelyezkedés Szentélyben a keleti oldalon. Datálás – mesterek 1900. szignálva jobb alul: Gerenday. (Az 1850-es évektől működő leghíresebb pesti sírkőgyártó cég.) Leírás Felirat: † / JESUS CHRISTUS HERI ET HODIE IPSE ET IN SAECULA, / † / CUI GLORIA IN SAECULA SAECULORUM / HUNGARIA A IX SAECULIS CATHOLICA / M – MCM Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké / dicsőség neki mindörökkön-örökké (Zsid. 13,8.21) / Magyarország 900 éve keresztény / 1000 – 1900

Szent II. János Pál pápa és Mindszenty József – dombormű Elhelyezkedés A hajóban a két boltszakaszt elválasztó falpillérre helyezve. Datálás – mesterek II. János Pál – 2012. május 6-án megáldva, majd 2014-ben a szentté avatás után a felirat javítva, Németh József fafaragó Mindszenty József – 2009. március 29-én megáldva, Németh József fafaragó Leírás A szent pápának és a hercegprímásnak büszt típusú, portrészerű megjelenítése, az ábrázolt személyek nevének és születési és halálozási dátumával.

Orgona és karzatrács Elhelyezkedés A karzaton. Datálás – mesterek 1996. Németországból vásárolták. Ahlborn H3 típus, Made in Italy feirattal. Történet –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 37


2017. február

Az 1801-ben benedikált templomban már volt orgona, amelyet az épület nedvessége miatt nem tudtak használni. Az 1813-ban felépült templom első, 1817-es visitatiója szerint az orgona négy változatú (regiszteres), az 1829-es visitatió szerint kopott és állandó javításra szorul. A bejegyzés alapján feltételezhető, hogy talán a régi orgonát vitték át az új templomba. A továbbiakban szerepel az orgona, de csak tételes felsorolásként, méretéről, változatairól nincs adat. 1900-ban leégett a templom tetőszerkezete és ekkor a dunabogdányi plébános, Prikosowits Antal a megyéspüspökhöz írt levelében felajánlja templomának régi orgonáját a tűzvész sújtotta Tahitótfalunak, amelyhez a püspök hozzájárulását adta. Arról azonban nincs adatunk, hogy az orgona odakerült-e vagy továbbra is a régit használták. 1916-ban kezdett el az egyházközség adományokat gyűjteni az orgona felújítására, amely részben a háború miatt is csak 1924-re fejeződött be. A felújítás végén, 1923-ban újabb gyűjtés révén új változat is került az orgonába. 1942-ben a Demény cég javította az orgonát, a munkát Geyer budapesti orgonalógus ellenőrizte. 1947-ben Novoth Lajos váci orgonaépítő javította az orgonát. 1966-ban az orgona helyett egy orgona-harmónium került, amelyet a jelenlegi elektromos orgona váltott fel 1996-ban. Az orgonakarzatot a hajó felé lehatároló kovácsoltvas rácsot az 1938-ban készült áldoztató rács elemeinek felhasználásával alakították ki, feltételezhetően 1966-ban. A karzatot lezáró korábbi rács vagy mellvéd anyaga, formai kialakítása ismeretlen, feltételezhetően együtt és egybeépült épült faszerkezet volt az orgonával.

Harangok Elhelyezkedés A harangtoronyban. Datálás – mesterek Kisebb: Szt. József – 1900. Seltenhoffer Frigyes Nagyobb: Szt. István – 1926. Slezák László Történet Az 1801-ben benedikált templomhoz fa harangtorony tartozott, amelyben két harang lakott: egy 4 és egy 6 mázsás. 1813-ra felépült templomnak már része volt a harangtorony. Az 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint: a nagyobb, Nepomuki Szent János harangot a kamara szerezte be Óbudán és 4 mázsa 35 font súlyú, a kisebb Szt. Flórián harangot a közösség vette és 2 mázsás. A harangok súlya eltérő a két visitációban, de egy 1901-es, a Historia Domusba tett bejegyzésből az is tudható, hogy a nagyobb harangot 1802-ben öntettette az uradalom, ezért az első adat elírás lehet. Így szinte bizonyos, hogy ugyanezek a harangok voltak már a régi templom mellett álló fa harangtoronyban is, amelyek átkerültek az új templomba. Az 1831-es tűzvészben a harangok sérültek, de használhatók maradtak. 1900-ban, az újabb tűzvész során a harangok súlyosabban sérültek. A két harang közül a Szent Flórián harang használhatatlanná vált, a Nepomuki Szent János harang megmaradt. Az –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 38


2017. február

elpusztult egy harang helyett az egyház két új harang öntését határozta el. A két harangot Seltenhoffer Frigyes öntötte Sopronban, egy 401 kilogrammosat Szt. István király tiszteletére és egy 240 kilogrammosat Szt. József tiszteletére. Az I. világháború alatt két harangot rekviráltak el a tótfalusi templomból. 1917. febr. 15-én a 401 kg harangot vitték el, amelynek felirata: „Szent István könyörögj érettünk” volt. 1917. november 28-án a 240 kg-os harangot vitték el, amelynek felirata „Boldogságos Szűz Mária oltalmazd hű magyar nemzetedet” volt, amely méret alapján a Szt. József harangnak kellett volna lennie, bár felirata egyértelműen nem köthető Szt. József haranghoz. A Historia Domusban leírtakkal szemben azonban a Seltenhoffer által öntött Szt. József harang továbbra is megvan, ezzel szemben az 1802-es Nepomuki Szt. János harang már nincs. 1926-ban a háború alatt elrekvirált két harang helyébe Slezák László új, 407 kg-os harangot öntött. A Slezák féle, 1926-ban öntött, Szt. Istvánnak szentelt harang és a Seltenhoffer által 1900-ban öntött Szt. József harang lakik jelenleg a toronyban.

Szószék Történeti adatok Az 1813-ra felépült templom első visitációjában, 1817-ben már szerepel a szószék. A 1829-es visitatio részletesen leírja, miszerint puha fából készült és a templom sarkában van. A fényképek alapján négyzetes kosarú, áttört hangvetőjű volt, amely formailag inkább a 19. század közepéhez, mint elejéhez köthető, így inkább az 1831-es tűzvész után készülhetett. 1966-ban vették le a falról és megsemmisítették. A sekrestyéből a szószékre vezető lépcső jelenleg is meg van.

Kifestés Történeti adatok A 19. században feltételezhetően a templombelső fehérre volt meszelve. 1899-ből van az első adat arról, hogy a belsőben „színezett” meszelést készült. Az 1990-as tűzvész után templombelső új kifestést kapott: a falak szürke márvány festést, boltozat égkék lett, arany csillagokkal. 1934-ben a templom teljes, figurális részeket magában foglaló kifestése készült el. A festést a korszak neves templomfestője Lohr Ferenc (1871-1946) végezte el. A szentély végfalára, oltárkép helyett, a Szent István király trónon ülő ábrázolása került, Szt. István jobbja, hazánkat óvja felirattal. A szentély mennyezetén a Szentlélek galamb volt, tüzes lángnyelvek között és körülötte lebegő angyalokkal, a négy sarkot a négy evangélista jelképei díszítette. A hajó és a diadalív mennyezetét ornamentális motívumok díszítették, az oldalfalakra márványfestés készült, olajlábazattal. 1966-ban eltüntették (lekaparták?) a Lohr féle festést és a fekete-fehér fotók alapján egyszínű, vagy csak árnyalatában eltérő új festést kapott a templom. A továbbiakban 1993-ból van adat a templom újrafestéséről. (Kovách István építész felújítási terve, 1993.) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 39


2017. február

VII. Javaslat a további tudományos vagy roncsolásos kutatásra, kutatói megfigyelésre

Az építéstörténeti dokumentáció a templom építéstörténetének egy periódusát határozta meg, ezért roncsolásos építéstörténeti kutatásra a periódusok tisztázása végett nincs szükség. A templom felépítése óta tömegében, alaprajzi formájában lényegében változatlan, két helyen módosult. A sekrestye 1885 előtt bővült egy raktárral észak felé, majd a bővítményt 1966-ban nyitották össze a sekrestye térrel. A harangtorony lefedése, sisakformája változott, legutoljára 1900-ban. A harangtorony korábbi lefedésére vonatkozóan nem kerültek elő képi források, késő barokk formájának rekonstruálásához esetleg csak az analógiák szolgáltathatnak forrást, amennyiben a torony lefedésének formai megváltoztatása esetleg felmerülne a későbbiekben. A homlokzatfelújítás esetén pedig szükséges lenne visszaállítani az eltűnt architekturális részleteket (faltükör a torony két oldalán a főbejárati homlokzaton). Helyszíni kutatási feladatként egy teljes belső megújítás esetén egy szondázó restaurátori kutatás lehetősége merül fel, amely tisztázhatná, hogy az 1934-es Lohr-féle kifestésnek vannak-e maradványai, bár a források alapján teljes levakarása feltételezhető.



2017. február

VIII. Helyreállítási javaslat

Az egyház jelenleg a liturgikus tér, a szembemiséző oltár, ambó megújítását tervezi, amelynek tárgyai 1978-ban készültek. Ezek nem képviselnek sem műemléki, sem művészi értéket, így cseréjük nem jár értékvesztéssel a templomban. Ugyanakkor az új berendezési tárgyak tervezése során alaposan mérlegelni kell a kialakult belső összképet. A 20. század második felében a templom összes történeti berendezési tárgya – a főoltár kivételével − kicserélődött és a cserék során jellemzően nem kvalitásos és a térhez, a meglévő értékes főoltárhoz nem alkalmazkodó, annak értékét nem növelő, hanem inkább rontó megoldások születtek. Ezek közül külön kiemelendő a padok bántó formai és felületkezelési megoldása vagy a templombelsőnek hétvégi ház / konyhai hangulatot kölcsönző fa lambériázása, az ablakok igénytelen osztása, profilozása. A lambéria eltávolítása az esztétikai szempontokon túl a fal szellőzése érdekében is javasolt. Ugyanakkor a hajóban kialakult kép egységes, a lakkozott fa padokhoz igazodik a keresztút és a domborművek, azon jelenleg változtatás nem szükséges. A 20. század második felében készült tárgyak közül egyedül a Szent István mozaik hordoz művészi értéket, amelynek érvényülését − és egyben az egész belsőt – erőteljesen rontja a sárgás falszínezés. A színezés, szemben az akadémikus elvekkel, fordított: a falak világosak és a tagozatok sötétek. A sárga csak az általános elképzelések szerint a barokk színe, valamint a templom építésének késő barokk korszakában már elsősorban a hideg színek voltak az uralkodók. A vörös márvány főoltár komplementer kiegészítőjeként a szürke falszínezés sokkal megfelelőbb lenne.



2017. február

IX./1. TÉRKÉPEK ÉS TERVEK

Tahi-Tótfalu térképe a református templom képével, 1770-1776. (MNL MOL S. 11. No. 30.)

Kneiginger András térképe a településről, 1778. (MNL MOL S. 11. No. 35/1.)



2017. február


I. kat. felmérés; (1763-1787); (forrás: Arcanum.hu)

II. katonai felmérés; (1806-1869); (forrás: Arcanum.hu)

III. katonai felmérés; (1869-1887); (forrás: Arcanum.hu) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 43


2017. február


A település belterületének térképe a református és katolikus műemléktemplom jelölésével (forrás: Forster Központ IVO-RMI)

A település belterületének felülnézete a református és katolikus műemléktemplom jelölésével (forrás: Forster Központ IVO-RMI)



2017. február


Kataszteri térkép a településről a katolikus templommal, 1885. (forrás: Arcanum.hu)

Mai térkép a katolikus templommal (forrás: Forster Központ IVO-RMI)



2017. február


Részlet az 1778-as térképből, megjelölve a 67-es számú Fehér-féle telket, az 1801-ben tervezett templomépítés helyét. (Kneiginger András térképe, 1778.; MNL MOL S. 11. No. 35/1.)

A tervezett tahitótfalui templom, káplán-lakás és iskolamester-ház helyszínrajza, 1801. (MNL MOL T. 62. No. 633/1)



2017. február


A tervezett tahitótfalui templom, káplán-lakás és iskolamester-ház alaprajza, metszete és homlokzata, 1801. (MNL MOL T.62. No. 633/2)

A tervezett tahitótfalui templom alaprajza, metszete és homlokzata, 1801. (MNL MOL T.62. No. 633/2)



2017. február


A szentandrási templom kamarai terve, 1804. analógia (MNL MOL T. 62. No. 698.)

A tiszaújlaki templom kamarai terve, 1802. analógia (MNL MOL T. 62. No. 708.)



2017. február


A – A hosszmetszet (felújítási terv, Kovách István, 1993.)



2017. február


Földszinti alaprajz (felújítási terv, Kovách István, 1993.)



2017. február


Karzatszinti alaprajz (felújítási terv, Kovách István, 1993.)



2017. február

IX./2. ARCHÍV KÉPEK

Képeslap; Országos Széchényi Könyvtár (ltsz: T24) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 52


2017. február


Képeslap; Zemplén Múzeum, Szerencs (ltsz: 0191810)

Képeslap; Zemplén Múzeum, Szerencs (ltsz: 0191816) postázva: 1904.



2017. február


Képeslap, postázva: 1911.

Képeslap, 1920 körül



2017. február


Képeslap, 1940-es évek

Képeslap, 1950-es évek



2017. február


Képeslap; Zemplén Múzeum, Szerencs (ltsz: 0191818)

Képeslap; Zemplén Múzeum, Szerencs (ltsz: 0191843) postázva:1943.



2017. február


Képeslap; Zemplén Múzeum, Szerencs (ltsz: 0027459) postázva:1963.

Déli főhomlokzat, 1955. k., Forster Központ (IVO-RMI)



2017. február


Külső kép, 1939. k. (Püspöki Levéltár, Székesfehérvár)



2017. február


Belső kép, 1939. k. (Püspöki Levéltár, Székesfehérvár) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 59


2017. február


Főoltár képe, 1939. k. (Püspöki Levéltár, Székesfehérvár)



2017. február


Áldoztató rács képe, 1955. k. (Püspöki Levéltár, Székesfehérvár)

Gyóntató fülke képe, 1955. k. (Püspöki Levéltár, Székesfehérvár) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 61


2017. február


Ünnepség a templomkertben, 1950. körül (ráccsal és a sekrestye bővítménnyel)

Esküvői kép, 1954. (korábbi szobrokkal és keresztelőkút korábbi tetővel) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 62


2017. február

IX./3. HOMLOKZATOK ÁLLAPOTKÉPEI

A templom és iskola összképe délnyugat felől

A régebbi iskola-szárny képe délnyugat felől



2017. február


Kőkereszt a templomkertben, rajta egy öntöttvas, temetői kereszt feszülettel, 1900.k.

Árpádházi Szent Erzsébet szobra a templomkertben (Németh József, 2009.) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 64


2017. február


Északi homlokzat képe a sekrestye-toldalék tömegével

Keleti homlokzat és torony képe –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 65


2017. február


A hajó keleti homlokzata a hajóablakokkal és a karzatfeljáró terének ablakával

A szentély keleti homlokzata a mai plébánia udvaráról



2017. február


A déli homlokzat összképe –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 67


2017. február


A déli homlokzat összképe délnyugat és délkelet felől

A toronytest és a főbejárati rizalit képe



2017. február


A torony és főpárkány, valamint a déli homlokzat oldalképe

A nyugati homlokzat összképe az iskolaudvarról a kőkereszttel



2017. február


A templomhajó nyugati homlokzata a karzatalji tér befalazott ablakával

A sekrestye toldalék összképe nyugat felől, háttérben a mai plébánia a régi iskola helyén



2017. február

IX./4. TEMPLOMBELSŐ ÁLLAPOTKÉPEI

A karzatalj (1.) tere kelet felé tekintve

A karzatalj (1.) tere dél felé tekintve a főbejárattal –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 71


2017. február


Gyóntatófülke (2.) a karzatalj nyugati oldalán (1954.)



2017. február


A csigalépcső földszinti (3.) és karzatszinti (9.) tere

A templomhajó (4.) képe a karzatról



2017. február


A templomhajó (4.) képe a karzataljból az új padokkal és fa lambériaburkolattal

A templomhajó (4.) csehboltozatának képe az utólagos vonóvasakkal



2017. február


A templomhajó (4.) nyugati oldala

A templomhajó (4.) keleti oldala



2017. február


A templomhajó (4.) képe a karzat felé a keleti oldallal

A templomhajó (4.) képe a karzat felé a nyugati oldallal



2017. február


A templomhajó (4.) összképe a szentély felől

A szentély (5.) boltozati és nyugati falnézeti képe a vakablakkal



2017. február


A sekrestye (6.) képe észak felé a toldást mutató mennyezeti kiváltóval

A sekrestye (6.) képe dél felé a megszüntetett szószékfeljáró helyén lévő ajtóval.



2017. február


A karzat (7.) képe nyugat felé a raktárajtóval

A karzat (7.) képe kelet felé a lépcsőfeljáró ajtajával



2017. február


A karzat (7.) képe a szentélyből az áthelyezett áldoztatóráccsal a karzaton

A karzati raktár (8.) képe a szegmens-donga boltozattal; háttérben egy nyersen hagyott kőkiváltóval (?)

A torony harangszintjének (10.) képe a szegecselt vaselemekből összeállított harangszékkel



2017. február

IX./5. PADLÁS ÉS TETŐ ÁLLAPOTKÉPEI

A toronytest padlásszinti tere dél felé

A toronytest padlásszinti födéme

A toronytest képe a hajó fedélszéke felől

A csigalépcső padlásszinti csapóajtaja felnyitva

A toronytest keleti oldalának féltetője



2017. február


A fedélszék állószéke

A hajó fedélszéke észak felé

A hajó déli boltszakasza

A hajó északi boltszakasza

A diadalív feletti tetőcsatlakozás

A szentély fedélszéke

A szentély fedélszék északkeleti sarka

A szentély és hajó fedélszék csatlakozása



2017. február


A toronysisak fedélszéke

A nagyharang képe (Szent István király harang, Slezák László, 1926.)

A kisharang képe (Szent József harang, Seltenhofer Frigyes és fiai, 1900.)

A harangok elhelyezkedése a harangszéken alulnézetben



2017. február

IX./6. AJTÓTÍPUSOK

A/1 j. főbejárati ajtó a déli homlokzaton (1 db) külső nézet belső nézet

Kétszárnyú, váztáblázatos faajtó kőtokban, lécezett betétekkel, lábazattal és ütközőléccel, 2 x 3 db ráakasztós keresztpánttal és bevéső zárral, alul-felül tolózárral, kovácsoltvas kilinccsel; (1966.)

A keresztpánt, tolózár és kilincs képe –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 84


2017. február


A/2 j. gyóntató-fülke ajtói (2 db) zárt nézet

nyitott nézet

Két darab egyszárnyú, váztáblázatos faajtó üvegfalban, félig üvegezett, osztott katedrál üvegezéssel, 6 x 3 táblaosztású felülvilágítóval, 2 x 3 db diópánttal és bevéső zárral, alumínium kilinccsel; (1954.)

A diópánt és alumínium kilincs képe



2017. február


A/3 j. karzatlépcső bejárati ajtó (1 db) külső nézet belső nézet

Egyszárnyú, váztáblázatos betétes faajtó ácstokban, 3 db diópánttal és sárgaréz kilinccsel (1900. k.)

A lépcsőajtó diópántja és sárgaréz kilincse



2017. február


A/4 j. karzatszinti bejárati ajtó (1 db) külső nézet belső nézet

Egyszárnyú, osztottan nyíló, váztáblázatos betétes faajtó ácstokban, 2-2 db gömb-végű diópánttal illetve csuklós pánttal, és rászegezős dobozzárral, tolózárral, vas kilinccsel; felette nyílást kitöltő fix résszel; (1900.k.)

A gömb-végű diópánt és rászegezős dobozzár képe a vaskilinccsel



2017. február


A/5 j. karzatszinti raktár ajtó (1 db) külső nézet

belső nézet

Egyszárnyú, deszka faajtó ácstokban, 2 db csuklós pánttal, és félfordítóval, belső oldali hevederekkel; (1900.k.) A/6 j. sekrestye bejárati ajtó (külső-belső, 2 db) külső nézetek belső nézetek

Egyszárnyú, vázas faajtó kőtokban, 2-2 db ráakasztós hevederpánttal és kovácsoltvas kilinccsel; a szentélyből nyíló esetében retesszel és betekintő nyílással (1966.)

A ráakasztós hevederpánt régi csapon, valamint az új kilincs és retesz –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 88


2017. február

IX./7. ABLAKTÍPUSOK

a/1. típus hajó és karzat ablak (6 db) külső nézet

belső nézet

Kétrétegű, Teschauer-rendszerű, egyesített szárnyú, szegmensíves lezárású, osztott üvegezésű faablak, kétoldalt nyíló szárnyakkal, 2 x 3 db furt-pánttal, alumínium félkilinccsel (2 x 2 db); (1979.) a/2. típus sekrestye ablak (2 db) külső nézet (rács: 1813.) külső nézet (rács: 1930.) belső nézet

Kapcsolt gerébtokos, osztott üvegezésű faablak, felnyíló szárnyakkal, 2 x 3 db furt-pánttal, süllyesztett rúdzárral, alumínium kilinccsel; (1979.) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 89


2017. február


a/3. típus lépcsőházi ablak a keleti homlokzaton (1 db) külső nézet belső nézet

Egyrétegű, keresztosztású, osztott üvegezésű faablak gerébtokban, 4 db nyíló szárnnyal, alul 2 db, felül 1 db kettős fordítóval, szárnyanként 2-2 db makk-végű diópánttal és 1-1 db fogógombbal, előtte kívül bújtatott vasráccsal (1813.)

Az ablak makk-végű diópántja teljes fordítója és fogógombjai.



2017. február


a/4. típus harangszinti szellőző ablakok (4 db) külső nézet belső nézet

Egyrétegű, félköríves lezárású faablak, fix zsalulevelekkel, padvassal rögzítve; 1980. k. cserélt



2017. február

IX./8. BERENDEZÉSI TÁRGYAK

A főoltár összképe (1813.) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 92


2017. február


A főoltár tabernákuluma

A főoltár stipese –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 93


2017. február


A főoltár tabernákuluma –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 94


2017. február


A főoltár építészeti részletei

A főoltár építészeti részletei –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 95


2017. február


A főoltár hátfal csatlakozásai

A szentélybeli Szent István mozaikkép (Metky Ödön, 1967.) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 96


2017. február


Mellékoltár (stipes süttői mészkő, 1966.; Mária-szobor, Gubacsi József, 2004.)

A Szűz Mária-szobor képe és részlete –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 97


2017. február


A mellékoltár stipese

Korábban a mellékoltáron állt szobor, helyi hagyomány szerint angyal-szobor (1900.k.) és Pietá-szobor (1885.) Jelenleg a plébánián találhatók.



2017. február


A szembemiséző oltár elő- és hátoldala fordított állapotban (1978.)

Körmeneti kereszt (19. század 1. fele)

Ambó képe (1978.)

Papi szék és sediliák a szentély keleti fala előtt (1978.) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Készítette: Dr. Haris Andrea Oldal 99


2017. február


Keresztelőkút (1971.) és húsvéti gyertyatartó

Jézus Szíve-szobor a szentélyben (1900. k.)

Szenteltvíztartó a karzat alatt (1899. / 1904.)

Csengettyű a sekrestyeajtó mellett (1802.)



2017. február


Új padok a templomhajóban (1979.)

II. János Pál (fa dombormű) (Németh József, 2012.)

Mindszenty József (fa dombormű) (Németh József, 2009.)



2017. február


Magyarok Nagyasszonya kép a hajó hátfalán (Török Ede, 1858.)

Krisztus megkeresztelése kép a diadalív alatt (18. század vége)

Atyaisten angyalokkal kép a hajó hátfalán (Rajos Sándor, 1990. k.)

Keresztút, fametszet (Székács Lajos, 1969.)



2017. február


Csillár a hajóban (1966 után)

Falikarok a hajóban (1966 után)

Unger-tábla, 2010., az 1928-ban elhelyezett emléktábla pótlására

Emléktábla a 900 éves keresztény Magyarország emlékére, 1900.

Tégla (1813.) és mozaiklap (1920.k.) burkolatok a karzaton

Vraca mészkő (1993.) és mozaiklap (1920.k.) burkolatok a földszinten



2017. február


Korábbi Feltámadt Krisztus-szobor (fa), ma a plébánián található, 19. század első fele

Feltámadt Krisztus-szobor (gipsz) a sekrestyében, 1900. k.

Olasz gyártmányú elektromos orgona (németországi beszerzés, 1996.)

Karzatrács az egykori áldoztató-rács (1938.) felhasználásával



2017. február

IX./9. ALAPRAJZ AZ ÉRTÉKLELTÁRHOZ

Alaprajz az értékleltárhoz (benne jelölve az egyes térrészek, az ajtók, az ablakok és a berendezések)


TAHITÓTFALU hrsz: 2251; trsz: 7355 RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM. Építéstörténeti tudományos dokumentáció február

Recommend Documents