A CSICSOKERESZTURI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

ERDÉLYI T U D O M Á N Y O S F Ü Z E T E K I

J

134. S Z .

—

•

SZBRKKSZTI

S Z A B Ó T. A T T I L A

A CSICSOKERESZTURI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM IRTA

ENTZ GÉZA

AZ BRDÉLYI M Ú Z E U M - E G Y E S Ü L E T K O L O Z S V Á R . 1942

KIADÁSA

Különlenyomat az ERDÉLYI MÜZEUM 1942. évfolyamának I. számából

C.^

ORSZ.f

T ' ' "i-KÖNyVTJlRl üvadeKndplo

1941 e

Felelte kiadó = 0 r . E a t « G * « i . - l | i „ « , , nt. Ktíouvtr. 13104 Felelfi. ve.eM: M.jor Jö^f

A csicsókeresztúri római katolikus templom A Désröi Besztercére vezető út az Ilosva patak lorkolatátíj'! n e m messze egy szerényen meghúzódó kis falun fut át. A d o m b o k mentén sorakozó házacskák szinte eltűnnek a bokrok, fák és a vetés között. Föléjük kecse­ sen szökken a magasba egy templom karcsú, arányos tornya. E z a kis falu Csicsókeresztúr, melynek római katolikus egyháza n e m hiába hívja fel figyelmünket. A sötét fenyők közül elővillanó fehér torony és templomlest rendkívül kedves képet nyújt. A kis d o m b o n álló épület határozottan urailkodik a környezeten. Szinte érthetetlen, hogy főútvonal menti fekvése ellenére sem igen vették eddig észre. Pedig falai a magyar muijt hosszú századainak sok szépségét és értékét őrzik m é g m a is. Ugy érezzük, hogy ugyanazzal a szeretettel kell vele foglalkoznunk, mint ameily valiamikor életre hívta és fejlődését lépéspőll-lépésre végigkísérte. A templom az írott források szerint m á r a X I V . században fennállt. A pápai tizedjegyzék 1332 és 1337 között kétszer is megnevezi Miklós nevű plébánosát, aki előbb 4, majd 3 garast fizetett.^ A falut egy 1405. június 1-én Budán kelt oklevél is említi. Ebben Zsigmond király Losonczi István­ nak és fivérének a moiTa hadjáratban tanúsított vitézségükért Üjvárt és Csicsó várát adományozza. E várakhoz tartozó birtokok közt szerepel Keresztúr is mint magyar falu.^ A templomról magáról a XVIII. század közepéig csak nagyon gyér adatok állnak rendelkezésünkre. A X V I . szá­ zadban az unitáriusok, a XVII-ben a reformátusok tartják kezükben. A z 1500-as évek közepén szerepel Gsicsókeresztúron birtokosként az első Torma-családtag: Dániel. Ettől az időtől kezdve a család története telje­ sen egybeforr a falu és a templom sorsával. 1715-ben T o r m a Miklós és neje Baranyai Kata az egyházat ismét a római katolikusoknak juttatja vissza. A düledező templomot két évvel később helyreállítják." A század közepétől mintegy 60 éven át a család rendkívül bőkezűen gondoskodik nemcsak az épületről, h a n e m művészi felszerelésérői is, m í g n e m 1806 táján elkészül a plébánia mai alakja. Amilyen gazdag adatokban ez az utolsó kor­ szak, olyan kevés a források nyújtotta támpont az előző századok életére nézve. M a g a a műemlék azonban gondos vizsgálat után sok kérdésre ad választ s n e m egy meglepetést tartogat az érdekliődő számára. A középkori templomból m é g m a is áll a déli kapu és a szentély a m a g a egészében. A hajó és a sekrestye alapfalai is feltétlenül középkori eredetűek. A gótikus szentély a tom'pa csúcsívben végződő diadalívvel együtt elég jó állapotban maradt fenn, csak a régi ablakok tűntek el. » Monumeuta Yaticana. I. ser. r. toiu. 114 és 126. * Oklevéltár a Tomaj-nemzet8%beli losonea Báaffy csaJ&d törtéaetáhei:. Síerk. Varja Elemér. Bp., 1908. I, 4S3. » K&d&r Jóasef 5 Szolnok-Doboka T&rmegye monographiája. Dfe, 1900, II, 419—20.

A usicsókeresztúri római katolikus templom keletről.

Á osicsókereaztúii római katolikus templom délről.

A ciic^óKzriiitúri röm kQttmplom alaprajzi vázlata L

I

Sm.

m W}r:

I—I—1—i

Iga gihkuA • g at átadása* Áa^

•V

^

|kJLi_J

V a n tehát elég részlet arra, bogy a templom pályafntá.sát a gótikában, sőt a román korban is legalább nagy vonásokkal felvázolhassuk. H o g y a mai templom helyén m á r az Árpádkorban állott épület, azt történeti meggondolás is támogatja, hiszen tudjuk, hogy a Szamos völgye egyike a legkorábbi erdélyi magj'ar településeknek. Ezért önmagában is valószínű, hogy e vidéken m á r a gótika előtt voltak templomok. E z általá­ nos érvényű megállapítás mellett Csicsókeresztúron az épület szerkezeti elemeinek megfigyelése határozott eredményekre vezet. E g y , a mainál korábbi templom létezése mellett szól a diadalív, mely a hajó és szentély közé beugró két falrészre támaszkodik. A m i a diadalív elhelyezésében fel­ tűnő, az az a körülmény, hogy tengelye sem a szentély, sem a hajó tenge­ lyévei n e m egyezik, h a n e m tő-lük észak feié feltűnően eltolódik. A z eltoló­ dás abból származik, hogjf a szentély és hajó közé észak felől beszögelö falrész mintegy 40 cm-rel rövidebb déli párjánál. Lehetne ezt talán vélet­ lennek tartani. Ebben az esetben azonban inlcább arról lehet szó, hogy a dia­ dalív elhelyezésének ez a sajátsága egy régebbi, m é g a gótikus szentély megépítése előtti álliápotot őriz. H a a sokszögű szentélylezáródás alapraj­ zát megvizsgáljuk, feltűnik, hogy az egyenes zárófal hossza belül kereken 1 méterrel haladja m e g a ferde oldalfalak belső hosszát. Pedig a szentély rendesen a sokszög egyforma oldalaival zárul. Valami oka tehát minden­ képpen volt annak, hogy a szentélyt n e m a megszokott m ó d o n zárták le; ennek következtében annak falai szélesebb, a félkörívhez közölebb álló formát mutatnak. K . Sebestyén József figyelmeztetett arra a körülménwc. hogy a gótikus falakat valószínűleg a románkori apszis köré építették. A z ö biztatására a szentély belsejét három helyen feflásattam, mégpedig a sok­ szögzáródás két déli és egy északi sarkán. A z északi ponton n e m találtam semmit, a délin viszont a gótikus faltól beljebb, a padozat alatt 36—40 cm-re faragatöan kövekből álló falra bukkantam, melynek az oltár felé eső oldala 60, az ellenkező pedig 70 cm-re állt el a jelenlegi faltól. E g \ ' méter méilységig lejutva a fal egyenes belső széle határozottan kirajzolódott. A kövek között jól ki lehetett venni a nagy mészszemcsékkel kevert habarcs­ réteget. A régi fal a mai ailá húzódik. Kövei nagyságban és minőségben egyaránt elütnek a gótikus részt alkotó kövektől. A fal folytatását a szentélyzáródás délkeleti sarkán is megtaláltam. Ott m é g 1 m - r e a m a i failtól is mszefüggő kőrétegre bukkantam. Belső szélét sajnos, az oltár miatt n e m tudtam m á r megkeresni. A gót faiak alatt így sikerült megtalálni egy régebbi épület alapfalait, melynek legkésőbb a XIII. században kellett keletkeznie. A megtalált részletek n e m elegek ahhoz, hogy a románkori tempómról biztosan lerögzíthető képet adhatnának. Néhány következtetési azonban m á r ezek alapján is levonhatunk. Mindenekelőtt kétségtelen, hogy a csúcsíves templomot eg>- románkori, valószínűleg XIII. századi templom előzte m e g . E z az árpádkori épület talán a XIII. század végi zavaros idők­ ben tönkrement s a X I V . század elején m á r gótikus stílusban újjáépült. A szentély r o m á n alapfalait részben körüiépitették, részben felhasználták. Erre vallana az a tény, hogy az északi r o m á n falat a m a i falon belül n e m taSáiltam m e g . Lehetséges, hogy azon a helyen éppen elpusztult. Valószí­ nűbb azonban, hogy ott a gótikus falat nagyobb mértékben építették rá, mint a déli oldalon. H a ez tényleg ígj- történi, akkor az árpádkori szentély

tengelye az új templomban n e m maradt m e g , h a n e m dél felé efltoílődott; A régi tengelyt csak a diadalív őrizte m e g , melynek két fala bizonyára a régi templomból származik. Ezáütall a mai templom erős tengely-eltolódása magyarázatot nyerhet. E z utóbbi feltevés természetesen csak akkor vál­ hatnék bizonyossággá, ha a szentélyt kívül és belül rendszeresen felásnák, mert csak így lehetne a régi állaprajzrál, valamint a román és gót templom építészeti kapcsolatáról végleges kéi>et alkotni. A keresztűri egyház az Arpádkorban egyhajós, torony nélküli kis falusi templom lehetett, dlyanszerű, mint n e m messze tőle a néhány évvel ezelőtt lebontott bacai románkori templom.* Alaprajza félkörívű apszissal lezárt szentéQybőil, egy hajóból és a két tér közé kiugró, diadalívet alá­ támasztó falból állhatott. Torony hiányában a homlokzat hangsúlyát a szatmármegyei Sima község egyházához hasonlóan^ a nyugati kapu ad­ hatta m e g . A csicsókeresztúri templom mai hajója bizonyára szintén a r o m á n alaprajzot követi. Részlletesebb vizsgáilat e részen is kideríthetné az árpádkori alapokat. Valószínűtlen ugyanis, hogy a gótikus átépítés a hajót lényegesen megváltoztatta, vagy kibővítette volna. Kézenfekvőbb az a fel­ tevés, hogy a románkori alapfalakat a m a g u k teljes egészében felhasznál­ ták. A m a i kórus előtt mintegy félméterrdi a falon kívül belül egyaránt meglehetősen szabáilyos, egyenes repedés húzódik végig jeQéül annak, hogy a tőle nyugatra eső rész a mai toronnyal együtt toldás. É s valóban, ha az 1801. május 21-én kelt építési szerződés 2. pontját elaolvassuk, abban Fráter Antail fökurátor kifejezetten azt kívánja az építésztől, Berbald Józseftői!, hogy „a Kórust nagyobbítsa, levervén a mostani frontispiciumat a Templomnak."® A repedés mutatja tehát a régi homlokzat vonalát, mel}'nek lebontása után a templomot új kórussal és a jeüenlegi toronnyal tol­ dották m e g . Innen magyarázható a mai hajó aránj-ílag hosszú volta. A re­ pedés egyszersmind a középkori épület kiterjedését is mutatja. A z eképpen adódó, pontosan másfél négyzetnyi hosszúság is a hajó románkori erede­ tére vall. így csillannak át a későbbi építészeti etemeken az árpádkori templom hozzávetőleges körvonalai. A történeti és szerkezeti mozzanatokon kívül fennmaradt m é g egy emlékszerü bizonyíték is az első templomról. A szentély déli falában egy széies lóhereívvel lezárt nyílás hívja magára figyelmünket.'' Nagysága, el­ helyezése egyaránt arra vall, hogy papi ülőfülkével van dolgunk. Ebből egész sorozat található nemcsak Erdélyben, h a n e m az ország m á s vidékein is, fiöleg a Felvidéken. A legtöbb közöttük késői és m á r a fejlett gótika korából származik. Ezért meglepő a csicsókeresztúri példány, meflynek le­ záródása egészen korai formákat, mutat. A lóhereív a m a g a nemes tiszta­ ságában érvényesül. A keret voltaképpen egyetlen erős hengertagból áW, mely egy sima tagozatra tapad. A tagozás csak váMmagssiígig ér s ott m e g ­ szakad. A kétségtelenül románkori lóhereív a XIII. század jeMegzefes

* DeV>rw7.eni László szíves közlése. " Henszlmaiin Imre: A szathniíiri püspöki megyének közópkori építészeti régiségei A r d u K ö z l . I V . 134. • Aojcflúííi rt sztúri Tonnaesalúd lovéltűra az Erdélyi Nemzeti Mfizcma Levéltárábftn. ^ Magassága: 124 c m . özí'Oefw^e: 122 e m . A kSzéi>BÖ ív s-yélpssége: 6Ü c m .

A

templom l>első nézete.

Szent Istv&n szobra a főoltárról. Scliuchhawer Antal m ű v e .

Papi iilőfülkp fi szentély déli falában.

Szent László szobra a ffoltáiTÓl. Schiichbaaer Ant»l mflvc.

eleme.* H a falusi műemlékeknéí számolni is keill a konzervafív hajlam­ mal, a fülke faragott ilezáródását a XIII. század második felénél későbbre n e m tehetjük. A hármas osztatii ív tehát világosan bizonj'ítja a tempíom árpádkori eredetét. H o g y abban milyen szerepet töltött be, biztosan n e m áUapíható m e g . Formája és nagysága szerint a jaki dali és méginkább a bátmonostori timpanon alapján'* leginkább a régi templom nyugati kapuoromzata belső keretének tarfhatnók. A z épen maradt keretet azután a csúcsíves átépítéskor a lóhereív formáinak megfelelően kivágott papiülofülke záródásaként aOkalmazták. A z ülőfülke ezek szerint a X I V . század első felében feltételezett első gótikus építkezés idején keletkezett s így másodlagos elhe'lyezésü, románkori lezáródásával! egyike legrégibb hasonló emlékeinknek. A bizonyára erősen megrongált árpádkori egyházat a X I V . század élsiő felében építették át. A félkörívű apszist mintegy keretező, a megszokott formától eltérő gótikus szentély tehát körülbelül a pápai tizedjegyzékben szereplő Miklós pílebános idejében keletkezett. A m a is álló falak az elpusz­ tult a M a k o k vonaláig Anjou-koriak. A szentély keleti és déli oldalán helyezkedik el a négy vaskos, kéfosztatú támpillér. Egyszerű profilú esővetőjük, de különösen z ö m ö k aránjaik a korábbi építési korszakba soroz­ zák őket. Ugyancsak ezekkel lehet egykorú minden m á s részlet híján egye­ dül aliaprajzi elrendezése szerint a sekrestye is. A laposan záródó diadalív két oldalán két egészen egyszerű vállkövet találunk. Tökéletesen azonos elrendezésben gyakran fordulnak elő vállkövek Szatmár megyében, a Szé­ kelyföldön és a Szepességben. E z utóbbi vidéken erős vízszintes fagerendát hordanak, melyen fából faragott Kálvária-csoport tölti ki a gerenda és a diadalív alkotta timpanonszerü teret.^° A z erdélyi kis falusi templomok­ ban szerepük csak az ívhajlás indításának hangsúlyozására szorítkozott. Ezt a rendeltetést töltik be a csicsókeresztúri diadalíven is, melynek nyo­ mott arányai, valamint széldíszítésének kezdetűeges formái (két horony között hármas osztású primitív hengertag) szintén a X I V . századra vallanak. A z első gótikus építési korszakot a X V . és X V I . század fordulóján egy második követte. Ebbe tartozik a mostani hat cikkelyes szentélyboltozat egyszeríí, rézsűs testű bordáival. A zárókövet sajnos, lefaragták s barokk­ kori Mária-monogrammot véstek reá. M é g későbbi a sekrestye ileszelt ívű kiöajtaja; ennek késögót formái a X V I . század e'lejére jellemzőek. Vele egykorú a rendkívül érdekes déli kapu. Míg a sekrestyeajtóról minden díszítés hiányzik, addig a déli kapu meglepő faragásai m á r első pilllantasra megragadják figyelmünket. A leszelt ívű kaput erősen kiemelkedő, hen­ geres pálcatag keretezi, követve annak vonalát. Ebből emelkedik ki a szemöldökig öt rövid függőleges pálcatag, mely az ajtó felett végigfutó vízszintes tagot ugyanannyi helyen vágja át. A metszőpontokon a faragó öt rozettát helyezett el. A kis kapu m á r világos és szimmetrikus dlrendezése által is a kezdődő renaissance-ra emlékeztet; ennek formai kivirágzásai a » V'C. A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajöja belső záródásának vakárkádjait, TaJamint a jaki teanplom homlokzatának sioborfülkéit (Qererieh Tibor: M a g m r orsüiág románkori emlékei. Bp., 1938. X . , CCIII. és CCVII; tábla.). • Gerevich: i. m. L X X V I I . és C C X V . tóbla. »• SehÖrer—Wiese: Pptitwhe Kvmt in der Zipü. Briitin—Leipzig, 193S. S9—90. kép.

A déli kapu (1510—1520.)

Pi.'ta. Xaclitigall János

finoman és csinosan odarllesztett rozetták. A gótika és renaissance bájos ölelkezése különösen vonzóvá teszi e remek falusi emléket. M é g ennél is érdekesebb és tudoraásom szerint egyedülálló az a díszítés, mely a kapu felső részét két oldalt eQosztva L allakban keretezi. A z ember azt hinné, hogy gótikus feliratot lát, csak mikor betűzni kezdi, akkor derül ki, hogy csupán díszítésről van szó. A helyi mester nyilván írástudatlanflévén,vala­ hol majuszkulás feliratot látott s ez annyira megtetszett neki, hogy leg­ közelebbi megbízatásakor kifaragta. Reá a betű csak dekoratív ellemként hatott s ezt az élményét ügyesen és ötletesen köbe véste, különlegesen ked­ ves hangsúlyt adva az a m ú g y is egyénien megfogalmazott, üde benyoniású kapunak. E g y letűnő és egy feltörő művíszet elemeinek ez a varázslatos játéka teszi a csicsókeresztúri templlom déli kapuját középkorvégi népi művészetünk egyik legjelentősebb megnyilatkozásává. ízlés, ötletesség, könnyedség és világos meglátás jellemzi az ismeretlen magyar mester alko­ tását. Ezzefl az 1510—1520 körül faragott kapuvail zárul a templom közép­ kori építéstörténete. A mohácsi vész idejétől kezdve szinte két évszázadon át, mialatt a templom előbb az unitáriusok, aztán a reformátusok birtokába került, sem­ miféle emlék n e m maradt fenn. Ezalatt a középkori egyházi felszereilés is teljes egészében eíltűnt. A XVIII. század elején a templom meglehetősen siralmas látványt njoijtott. Ajtók, ablakok a fedéllel együtt hiányoztak, a falak és boltozatok omladoztak.^^ Ezt a düledező és bizonyára m é g tisztán középkori templlomot állította helyre 1717-ben T o r m a Miklós és félesége, miután sikerült az egyházat ismét a római katolikusok számára biztosítani. Ettől az időponttól kezdve a templom életét mind résziletesebben ismerjük. Legnagyobb jótevője és kegyura a Torma-család. T o r m a Dániel 1757. októ­ ber 28-án Csicsókeresztúron kelt végrendeletében^- 50 frt-ot hagyományoz az „Ecdésiának építésére, vagy a mire mái- inkább szükséges lészen." Ezen kívül 165 frt-ot Mátis András pílébános szabad rendelkezésére bocsát. T o r m a János (t 1770) végső akarata az egyháznak 250 frt-ot biztosít.^^ 1784-ben nagyobbarányú helyieálh'tási m u n k a folyt. Istók János plébános elszámolásában ez évről ezt olvassuk: „In Structuram, Fenestras, Sanctuarium et De^bationem totius Templi expendit Ecclesia Rf 268 X r 14. • A következő évben a 3. szám alatt ez áll: ,,Pars posterior Ecclesiac sub Turri noviter tecta est," Ebből a megjegyzé&bötl megtudjuk, hogy a templom liturgikus értelemben vett hátsó, tehát nyugati részén torony volt. Sőt az is kiderül, hogy ez a torony a tetőre helyezett kis huszártorony lehetett, s az alatta lévő tetőrészen megújították a zsindelyt.^* 1786-ban készítette egy ilosvai magyar kőfaragó a templom mostani, négyszögű kőílapokkal borított padlózatát és a lépcsőket 73 írt 21 kr-ért. Igazolja ezt Istók János számadása mellett az illető mesterembernek 1803. június 3-án kelt, magyar­ nyelvű bizonyságilevele, melyben elismeri, hogy munkájáért a pénzen kívül a plébánostól gabonát is kapott.^^ A helyreálh'tott templomot 1787-i vizi" K á d á r : i. m . 419. " Tornia-cs. Ivt. IS Istók János számadása 1803. máicius 4 . — Másolat a esicsőkeresztúri plébánia irattáiábaTi. L . Függeílék 2 . sz. " F . o. 1' Toriiia-fS. Ivt. L . Függelék 3. fi.

10

.•

a

tációja alkalmával Batthyány Ignác gróf erdélyi püspök ünnepélyesen újra febzenteli.^' R á tizennégy évveH, 1801-'ben nagyobbszabású átalakítási munkálatok indultak m e g ; ennek eredményeképpen alakult ki a templom mai képe. Erre az átépítésre adatok böVen állnak rendelkezésre. Mivel éppen ez az átallakítás a templom építéslörténetének eddigi utolsó fejezete. Indokolt, hogy résáetesebbeai foglalkozzunk vele. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Torma-család levél­ tára megőrizte számunkra azt a szerződést, melyet érkeserűi Fráter Antal, az ^ y h á z akkori főkurátora BerbaOd József, ilosvai kőfaragó és kőműves­ mesterrel 1801. május 21-én kötött.^'^ A 10 pontba foglalt szerződés lényege a következő: A pallért kötelezi, hogy a templomot meghosszabi)ítva, hozzá 10 öl magas tornyot építsen „a kirajzolás szerent". A kórus megtöldása következtében a régi homilokzatot Be kell bontania. Tartozik ezen kívül egy nagyon meggyengült oszlopot teljesen újjáépíteni, a külslö párkányt elkészíteni, az épületet kívül-belüll kimeszelni és minden esetleges javítást elvégezni. Ezért a munkáért 530 frt-t kap, valamint természetbeni szolgáltatásokat. A z anyagot és a szerszámokat az építtető teremti elő és bocsátja a paiMér rendeflkezésére. A z építkezés hamarosan megindult, m é g ­ pedig az egész katolikus környék cselekvő és — úgy látszik — lelkes köz­ reműködésével. A munkálatiok főgazdája inem Fráter Antal, h a n e m kézdiszentléfleki K o z m a Ferenc, id. T o r m a Mihály veje, aki a költségek jó részét előlegezte. A m u n k a menetére érdekes részleteket tudunk m e g T o r m a Miklós és sógornőjének, ifj. T o r m a Mihály özvegyének K o z m a Ferencné T o r m a Krisztina ellen folytatolt peréböl.^^ Ebböíl a vastag iratból kiderül, hogy a T o r m a fiúág K o z m á n a k a felőri és keresztúri hátán mentén Ogi-áda nevű, két nyíl nagyságú szántóföldet engedett át, „hogy légyen m u n k á s és szorgalmatos igyekezettel az ide való Templlomnak a legjobban való építfésében, és hogy az építtés m e g ne aljon, kölcsön előreis a magáóbolis adgyon." K o z m a Ferencen kívül Fráter Antal 300, T o r m a Miklós 90, ifj. T o r m a Mihály 50 frt-tal segítette az építkezést. Mások is megígérték pénz­ beli támogatásukat. A z így összcjgyűlt pénz id. T o n n a Mihály kezében .,egy szép s u m m á v á vált", amint azt a Miskolczi György egyházfinál lévő kimutatás igazolja. A templom építését ugyancsak Miskolczi tanúsága sze­ rint „a Szomszéd Faluban lakó nemes urakis, az ide való Possesor urak­ kal erőssen segillytették a mint hallottam, minden tekintetre nézve min­ den szükségeiben." A z építés igazi szellemi mozgatója id. T o r m a Mihály volt, aki nemcsak állandóan küld pénzt a torony építésére, h a n e m való­ sággal lelkesít mindeaikit a szent cél érdekében. Meghatóan kedves az a Iivél, melj'et unokaöccsének, az ifjabb Mihálynak ír 1805. augusztus 9-én, halála előtt néhány hónappal. Kéri öccsét, hogy az 50 frt-on kívül m é g adjon a temiüom számára, mert a muínkálafok annyi költséggel járnak, hogy másnap m á r n e m tudja kifizetni a pallér járandóságát.^° Ugyanez év ji'üius 17-én kelt végrendeletében így ír: „Minden kevés felkelhetöimet ' • Szepeey Ignác br., erdélyi római katolikus püspök 1S22. nyarán történt kanoiiika vi/itáöőjának decretuma. 1823.fi,pr.2 . A esicsókercsztúri plébánia irattárában. " L . Függclík ] . sz. ** Torraa-cs. Ivt. " V. 0. h. Függelék 4 . az.

pénzé tévén megmaradóit kész pénzemmeil edgyütt hagyom Lelkem üdvösségiért, felit a Deési Páter Franciskanusoknak szolgáilo Szemt Misékért, felit pedig a Cs. Keresztúri Catholicum T e m p l o m renovatiojának potlássára vagy egyéb szükségire."-" M á r ebből a szövegezésből kitűnik, m e n y ­ nyire szívén viselte a templom építését, amely akkor m á r befejezéséhez fcözdlgett. A köztudat is tisztában volt T o r m a Mihály érdemeivel. Bizony­ ság erre az a végrendéletének külső lapján álló féljegyzés, mely szerint T o r m a Mihály 1805. december 28-án „a Boldogok halálávall hala m e g , mictön Septembertöl kezdve a 80-lk Esztendőt töltené és temettetett a Família ugyan ezen m e g hólt igaz Kereszténytől m e g újíttatott KápcAna Kriptájába." A birtokosok meWett kivette részét a munkából a nép is. A falusiak Keresztúrról, Felőrböl. Kuduból kalákába fuvaroztak és dolgoztak a m e s ­ teremberek mellett mégpedig ingben, csupán „keresztényi jo indulatból."-^ A z átalakítási és toldási munkálatok elég nagyszabásúak voltak. A z emOített 1813-ból fennmaradt tanúvallomások egybehangzóan állítják, hogy sok építőanyagot használtak fel. A régi templomot is alaposan átalakítot­ ták. A vakolást leverték s belőle m e g a padlásról vagy 60 jó tölgyfagerendát bontottak ki. A karcsú, magas torony három emeletes állványza­ tot kívánt. A z összes ablakok klasszicista ízlésű, iij formát kaptak. A régi ablakok tehát, úgy látszik, m á r az átépítés előtt elpusztultak vagy legalább is annyira tönkrementek, hogy n e m 'lehetett m á r őket kijavítani. Ezért csak helyük származik a középkorból, formájuk teljesen új. Ebből az is következik, hogy a középkori fal m a m á r legfeljebb az ablakok vonaláig terjedhet. A z északi fal két ablaka természetesen a m a g a egészében muilt századi; ezeket valószínűleg a torony építésével egyidejűleg törték. A z 1801-ben megkezdett építkezés 1805 őszén — T o r m a Mihály említett leve­ lének tanúsága szerint — m é g n e m készült el, de valószínűleg m á r csak kevés lehetett hátra. 1807 április 20-án T o r m a Miklós és if j T o r m a Mihály K o z m a Ferenccel kötött adásvételi szerződésben m á r úgy említik a templo­ mot, mint amely m á r teljesen készen úM. Ezek ahipján mondhatjuk, hogy az egyház m a i alakja 1806-bajn készült el. A z építkezés egészében és részleteiben egyaránt sikerültnek mondható. Elsősorban áll ez a megáillapítás a toronyra, mely a m a g a köralaprajzával, csinos arányaival és m é g a barokkra emlékeztető díszítéseivel teljes mér­ tékben megérdemli az 1836-i püspöki vizitáció jegyzőkönj'vének „elegajQs" jelaöjét.*- A köraflaprajzú torony két oíldalt ívelten előrehajló falrésszel kapcsolódik a hajóhoz. Ezáltal a templom homlokzata erősen mozgalmas, domború hullámzással rajzoílódik ki egészen a kolozsvári minoritatemplomhoz hasonlóan. D e a két torony között nemcsak az alaprajzban, h a n e m a részletekben is sok egyezést találunk. A z a M a k o k , vailamint a nyugati bejárat formái, a torony lapos pillérekkel való tai^ozása erős ro­ konságot árulnak el Blaumauin János formakincsével és stílusával. Két­ ségtelennek tartom, hogy Berbald József Blaumann egyik tehetséges segédje volt, ki mestere stílusát m á r a klasszicizmus felé fejlesztette tovább. '» IT. o. " U : 0 . AzlSlS-bólvalőtiuiuvaUoinás; " KoTácá M i W ó s erdéJyi római katolikus püsp;>k vizitSeiőjának jegyzSkönyre. IS.'.Ci. A eaicsókeresKtúii plébánia irattárában.

12 A szerződés iilüsvai építésznek nevezi. Alsóilosváiii néhány évvel a csicsókeresztúri templom átépítése előtt épült a Petrichevich-Horváth-kastély, melynek mestere ezek szerint csak Berbald lehetett. A kastély m é g mai átalakított formájában is kedves emléke a századfordullónak. Erkélye toszkán oszlopsorával és szűkszavú díszítésével egészen empire benyomást kelt. Ugyanezt a szigorú, antikizáló felfogást látjuk viszont a keresztúri tíímplom ilapos, vakolt mennyezetén, melyet egyszerű, fogsoros díszű pár­ kány koszoniz. A torony felépítésében viszont m é g kísért a barokk. Ked­ vessége — akárcsak a déli kapu esetében — épen a két stílus szerencsés keveredésében rejlik. H a B l a u m a n n kolozsvári tornya méltóságteljesebb és monumentálisabb, Berbald finomabljan, kecsesebben, könnyedebben fogal­ mazza m e g mondanivalóját. Kihasználja a ritka köralapraiz minden elő­ nyét & megalkotja Erdély egyik legbájosabb falusi templomtornyát. Ber­ bald a szerződés szerint m a g a fogadta m e g a mesterembereket. Ezek szin­ tén Ilosváról jönnek. E g y 1809. április 10-éu kelt tanúvallomásból tudjuk, hogy K o z m a Ferenc felőri és keresztiíri építkezéseihez a követ llosván fejtették.^^ A z említett névtelen mester, aki 1786-ban a padlózatot borító kőlapokat és a lépcsőket faragta, szintén ilosvai volt. llosván tehát abban az időben állandó kőfejtés folyt, mely a szomszéd csicsókeresztúri templom építését is el tudta látni. A z építkezés teljes költsége 2387 frt. 7 kr-t tett ki. Ebből 500 a hívek áldozatkészségéből gyílt össze, a többit K o z m a Ferenc előlegezte. 1807-ben 887 frt-ot, két évvel késiöbb pedig a hátralévő 1000-et kézhez is vette a vallásalapból.-* A z 1813-ban lefolyt és m á r említett ])erb0n az eg>ik tanú m é g részletesebben világítja m e g ezt a körülményt: „Püspök Urunk ő Excelientiája azon nagy késségit Ígérte, hogy érmek (t. i. a csicsókeresz­ túri templomnak) építtésére fuadust fog ki csinálni, a mint hogy csináltis, mert a pénzt a mit a T e m p l o m épiltésére költött (t. i. K o z m a Ferenc) aztott a Désaknai So Tisztségtől régen m é g életében kezéhez vette az hová volt assignálva." Végűi m e g kell emlékeznünk a templom cintermét körülölelő kőfalról; ezt a beléje illesztett tábla szerint T o r m a Zsuzsanna költségén W a s Antal építési biztos emeltette 1821-ben."^ Ugyanekkor tették le a papi lak alap­ kövét is. A templom épüílete után vizsgáljuk me^; belső berendezését. Sajnos a X V H I . századnál korá}>bi időből n e m maradt fenn s e m m i . A felszerelés igazi értékei a barokk-korból származnak. Létüket a Torma-család áldo­ zatkészségének köszönhetik. Közöttük legrégibb a hajó északkeleti szög­ letében áíMó Szt, Antál-oMr. Magának a névadó szentnek szobra elveszelt. Helyén mai gyári m i m k a áll. A z oltár líülönben teljesen ép és színezése is jól megmaradt. Dagadó barokk építménye és dús díszítése minden ne» ToiBia-eB. Irt. '^ XJ. O. Jeleatés Szepesy Igaáe br. püspokuek. 5067/E 126. guberniumi stAxo. aktt. 1823. május 21. L . Függelék 5. sz. '* A felirat szövege: „Ast injuiííií temporis desolatum ex pia nmnifiMiitia ill. rt. L . B . \feisz supenigilaa (tis) Magistri et eonsortia ejusdera M . Duae Susaiuiae Torma clfl nmo üiAlificaiiim furante D . Antonio W a a s de Osdola Oott. SKolnok int vcomite • m m iI,ÜCCCXXI."

13 hézkes, vidékies zamata ellenére is érdekes. A felső középső mezőben há­ r o m oroszílán közt térdepel Dániel próféta. Kezét segélytkéröen nyújtja fel az égből feléje lebcjíö Úristen felé. A domborművet báliról a sisakos Szt. Mibály, jobbról egy magyar ruhás kisfiú kedves szobrocskája keretezi. A kisfiú T o r m a Dánielt, áz oltár építtetőjét ábrázolja, aki a családi hagyo­ m á n y szerint az oltárt három nag^aiénjétől való szabadulása emlékére emeltette. T o r m a Dániel 1757-ben halt m e g . A z oütár n e m sokkal ezdÖtt készülhetett. 1785-lben valamit javítanak rajta. A z asztalos 5 frt-ot kap munkájáért.^*^ T o r m a Dániel hátrahagyott ingóságainak jegyzéke^^ az iratokat feflsoröló részben megemlít h á r o m levélét „az oltár Csinálojátol'. H o g y ki volt a mester, n e m tudjuk. A főoltárral n e m hozhatjuk kapcso­ latba. Hiszen annak nyugodt, világos tagolása, felépítésének Masszicisztikus zamata, valamint magasabb művészi értékei határozottan elütnek a Szt. Antal-olltár szervetlen és m é g teljesem barokk szemléletbein gyökereziö gomölyagáttU. Mindamellett ez utóbbi a durvább kivitél és nehézkes ará­ nyok elenére is szép és érdekes példája a magyar falusi barokknak. Az egj'szerűen, de ízlésesen megfogalmazott főoltár T o r m a József feljeg\'zése szerbit T o r m a János (t 1770) bőkezűségét dicséri. 1767-ben állí­ tották fel.^* A z építmény négy korinthusi oszlopból áll, mely az erősen tagolt, ma^as párkányzatot tartja. Két oldalt a szélen Keresztelő és Evan­ gélista Szt. János szobrait látjuk. A két beflsö oszlop fölött egy-egy angyal foglal helyet, közöttük a bdltozatig emelkedő mezőben az At^-aisttai trónol lába alatt a SzentléQek galambjával. Közvetlen a tabernákulum föKtt a csodatévő Mária képe függ; ennek keretét Bécsből hozatta T o r m a Dánielné br. Dujardin Mária.'''* A kép alatt két gyertyát tartó angyailka húzódik m e g . A z oszlopok közötti teret két oldalt Szt. István és Szt. László lij, e szá­ zadból való szobrai töltik ki. A z oltárt a két széleo erőteljesen megmintá­ zott, növényi elemekből álló füzér zárja le. A két szent magyar király eredeti szobrait is sikerült megtalálni a templom padlásán.^** A festés kissé megkopott rajtuk s Szt. László bal kezefeje letörött. Egyébként sér­ tetlenek. A z oltár mesterére, valamint készítésének körüilményeidre vonat­ kozólag írott adat n e m került elő. Ü g y hisszük azonban, hogy a stílus­ kritika módszere elég támpontot nyújt meghatározására. Amint az új templom epülete Kolozsvár felé mutat, épűgy barokk szobrászati felszere­ lése is a kincses városra irányítja figyelmünket. Tudjuk, hogy a XVIIL század negyvenes és ötvenes éveiben az erdélyi barokk szobrászat kél vezető mestere: Nachtigali János és Schuchbauer Antal faragta a Szt. " latök János i. számadása. ' " Torma-cs. Ivt. ^•* Torma József e feljegyzése a dési ref. espereai levéitárbaa van. Kádár id. művéb*?ii e feljegyzés adatait is közli (420 1.). Sajnos, Torma íózsef essen adatainak forrását nem sikerült megtalálni. ' • L . Torma József id. feljegyzését. Dujardin Mária nevét a templom cinteimének falában a következő feUrat őnii „ I H S P e o uni et trino qni pnpUlTun et TÍdnam susaipiet posuit m D A n n a Maria Dujardin nata baronissa . - . q u o n d a m D Dwiielis innioris Torma il.í CKeresztnr rolicta lidua. A n n o reparatae salutis M D C O U C . " A tábla jeleiüeg a külső f.^lban a Torma Zsuzsainia-félo felirat mellett van elhelyezve. »• Magasságuk: 120 c m . A templom védőszentje a X V I I I . századt<Sl Szt. István király. A középkori templomot valószíníileg a Szent Kereszt tissteletére emelték. A falu elmeveKése is Í B U C U ertnl.

14

A szentély záródása,

Immaoulata. AkoloisOTári ferences tempttom bejárata fölött. Naehtigall János mfire.

A főoltár. Schiihbaw'r Antal müve. 17(57.

Szent József. A kolozsvári BAthorr-Apor szemináriuTn bejárata fölött. Naehtic^ János műve.

15 Mihály templom remek plasztikai díszét. Schuchbauer kolozsvári tartóz­ kodására utolsó adatunk 1763-ból maradt fenn, de m á r 1762-től dolgozik » marosvásárhelyi Toldala^hy-házban vagy tizeoikél éven át.^^ Időben tehát jól dl tudjuk hellyezni a csicsókeresztűri oltárt a mester művei között. A m i a művészi munkát, formakincset és kifejezést illeti, egészen közeli és m e g ­ győző emlékekre hivatkozhatunk, a mester két legkésőbbi kolozsvári oltá­ rára: a Szentháromság- és a N e p . Szt. János-oltárokra. A z elsiö 1757-ben, a második 1758-ban készült eT.^- A csicsókeresztűri főoltár épíímémye az utóbbival áll rokonságban. A z a bcnjomásom róla, mintha a helyszűke miatt összenyomott kolozsvári oltár Csicsókeresztúron szélesen, kényelme­ sen kitárulma. A függőlleges hangsúly így a vízszintes felé tolódik el. Ter­ mészetes, hogy a keresztűri oltár egyszerűbb a kolozsvárinál, a lényeges szerkezeti elemek azonban egyeznek. Megtaláljuk a négy korintusi oszlo­ pot, a felső középső mezőt, az alsó rész hármas tagoltságát. Biró József helyesen figj^elte m e g , hogy Schuchbauer első oltáraival szemben a N e p . Szt. János-oltár érezhetően a klasszicista izélés felé forduQ.^^ A fejlődésnek ebben az irányában ujabb lépést jelent a csicsókeresztűri oltár. H a m á r most a szobrokat vizsgáljuk m e g , n e m maradhat kétségünk a felöl, hogy a két kolozsvári és a keresztűri oltár plasztikai díszét ugyanaz a kéz faragta. Szt. István és Szt. László szobrai szinte egyszerű átfogalmazásai a Szt. Miihály templomban lévő H á r o m királyok-oltára két jobboldali alakjának. A mozdullatok m a j d n e m teljesen egyeznek. A súlyosan aláomló, belül érdes köpeny a kolozsvári oltár koronás szobrán szórul-szóra megvan, sőt a Szt. Lázsiló bal karja alatti sajátságos félkörszerű türemlés s e m hiányzik róla. A keresztúri szobrok arc-típusa viszont feltűnően emilékeztet a Szeaitháromság-oltár félalakos szentjeire, valamint a N c p . Szt. Jánosra. A z oltárt koronázó At^isfenuek és Krisztusnak alakjához szervesen kapcsolódik a csicsókeresztűri Atyaisten és Ker. Szt, János. A Szentháromság-csoport el­ rendezését, díszítését és megoldását pedig leegyszerűsítve 'látjuk viszont falusi templomunkban. A ruharedők kissé elnag^'olt puhasí'iga is mindkét m ű e m l é k szobrairui'l azonos. A keresztűri angyalkák is édes testvérei a kolozsváriaknak. Kétségtelen, hogy a keresztűri főoiltár szobrai meglehe­ tősen közepes színvonalon mozognak. Minőségileg is elmaradnak Schuch­ bauer reprezentatív alkotásai mögött. A Szentháromság- és N e p . Szt. Jánosoltár szobrászati dísze viszont semmivel sem jobb a keresztűri föoQtár szobrainál. Bár hajlandók volnánk ez utóbbiakat Schuchbauer műhelyél>e utabii, ezt az óvatosságot az említett körülmény feleslegessé teszi. A két utollsó kolozsvári oltár levéiitári adatokkal igazolt m ű v e a mesternek; ehhez szervesen kapcsolódik a csicsókeresztűri főoltár. Ezáltal újabb szilárd poait adódik Schuchbauer művészi pályafutásában éppen abból az időből, mikor csak nagyon keveset tudunk róla. Akad azonban a csicsókeresztűri templomban egy olyan barokk szo­ bor, mely nemcsak messze felülmúlja a két oltár szobordíszét, h a n e m egyszersmind a magyarországi barokk plasztikai alkotások legelsői közé '* Biró József: A koloasvári Szt. Mihály-tempJom baiok emlékei. Kolozsvár. 1934. 29—30. •3 I. h. 58—59. — Képeik a 62. és 64. lap után vaamflt. '= I. li. 59,

16

Piéta. Nachtigall János iníívc.

Áv templom nyugati kapuja.

Fewület. A XVIII. század második íeie.

••;,

•

n

kívánkozik. A m á r ismertetett papi ülőfülkében elhelyezett remek pietacsoportra gondolok.^* E z ennek háromosztatú njilásába oly kitűnően beleiilleszkedik, hogy minden valószínűség szerint egyenesen ide készült. Erre vall egy nézetre való beállítottsága és a szobor háti részének kidolgo­ zatlansága is. A festett faszolx)r teljesen ép, az eredeti színezés megmaradt. Mária öHére támasztva ábrázolja a halott Megváltót. A fájdalmas anya piros ruhájának és zöld leplének sűrű redői előtt szinte döbbesnetes erővel rajzo­ lódik ki Krisztus élettelen, vérfoltos, sáppadt teste. A faragás anatómiailag kitűnő. Különösen a karok és a törzs elsőrangú tudással készültek. A kezek roppant finomak. A két egymásra fektetett balkézben az élet és halál taiáLkozik. A kompozícióban a mélyre ható jellemzés párosul a fölényes formai tudással. Gyöngédség, szeretet és fájdalom sugárzik Mária ég felé emelt, könnyes tekintetéből. Krisztus elkínzott arca a halál árnyékában is fenséget és lelki nagj'ságot áraszt magából. Érdekes, hogy a szenvedélyes tárgwálaszlás túlzásait a művész mennyire elkerülte és letompította. A barokkban szokatlan döntő fönézetre való szerkesztés a csoportot formai­ lag is világossá, könnyen érthetővé teszi. GondoJjunk csak az egykorú né­ met pietákra! E z a tartózkodás tartalomban is kifejezésre jut. A mester kihasználja az ellentétek szembeállításának hatását. A tragédia sötét nagy­ sága egész valójában érződik, az Anya és Fiú mégis megnyugvásban, a nehéz küzdelem utáni megdicsőülésben egyesül. Ebbefn rejlik a csoport fel­ emelő heroizmusa, mely talán n e m egészen mentes a színpadiasságtól, de mindenesetre őszintébb és mélyebb a kor hasonló megnyilatkozásainál. A szobor egyetlen zavaró eleme Krisztus kissé aránytalan feje. E z azonban a kifejezés fokozásának szándékával magyarázható. Egyébként a pieta kifogástalanul m a g a s művészi színvonalon áll. Mestere n e m lehet m á s , miint a kolozsvári Nachtigall János. Minden leolvasható formai és tartalmi érték szála hozzá vezet. A z erdélyi barokk emlékek között párat­ lanul kimagasló volta m á r önmagában is Nachtigalilra terelné a figv'elmet. A mester drámai ereje, fájdalmas és tépelődő egyénisége szebb témában alig tudott volna kivirágozni. H a a csicsókeresztúri szobor hangulati ele­ mei közel állnak Nachtigall lelkéhez, a részletmegfigyölések formailag is teljesen meggyőző eredményre vezetnek. Vessünk egy pillantást a kolozsvári fefenciek templomának kapuja föltöt lebegő Immaculata-szoborra. Rögtön szembetűnik a felemelt fej és az arc formáinak a csicsókeresztúri Máriával vailó egyezése. Különösen jellemző az áll kidudorodó gömböcskéje. Ugyan­ erre az eredményre jutunk, ha a Szt. Mihály templom északnyugati fala tftött álló keresztrefeszítés Magdolnáját^^ vesszük szemügyre. Ugj'ane cso­ port nagyszerű anatómiai készséggel megmintázott Krisztusa édes testvére a keresztúri halott Megváltónak. Krisztus fejtípusát a kolozsvári BáthoryApor-szeminárium bejárata fölött álló névadó szent szobrában találjuk m e g ; ennek szenvedő arca, egymáshoz közel éflesen metsződő szemöldökei, mélyen és az orrtól távol ülő szemei elég bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a két szobor egy mester m ű v e . A piela a művész teljesen érett megnyilat­ kozása; fejlettségénél fogva — úgy hiszem — (legkésőbbi Nachtigall eddig 3* Magassága: ll*t c m . SzéJes8%e: "7 eiii {\ talapzattnl együtt), í" B Í T Ó : i. 111. 4fí. Képpel.

ismert munkái között. Keletkezési idejét 1753 és 1761 közé teszem s így benne a mester utolsó évei eddig ismeretlen alkotásainak egyikét látom. Istók János m á r említett számadásaiból tudjuk, hogy T o r m a József, id. T o r m a Müiály és Dániel unokatestvére 1782-ben két aJlabástrom edényt csináltatott a keresztelőkút és a szenteilt víz számára.*'' E z utóbbi m a is megvan. Elég egyszerű, aranyozott díszítésű barokk edény; felirata így szól: „Fieri curavit Josephus T o r m a de Gsicso Kersztur 1782." A kis edény egy meglehetősen nehézkes formájú, laposan faragott késö-renaissance törpe oszlopon áll. Enaek párdarabja a déli bejárat mellett található. Vala­ melyik közeli udvarházból kerülhetel mindkettő a templomba. Díszítésük a XVIII. század első felére vall. A templomnak a szertartáshoz szükséges egyházi felszerelése a X I X . szá­ zad elejének összeírásai szerint meglfhetösen gazdagnak mondható. 1821bcn Angyal Ignác plébánossága idején pl. a következő tárgyak vannak aí egyház birtokában: egy aranyozott szentségmutató, egy aranyozott cibórium, két ezüst kehely, egy ezüst tömjéntartó kanállal, két ezüst kannácska tálcával a bor és víz számára, egy ezüst ostyatartó, egy ezüst pacificale, tizenkét angyalokkal ékített, aranyozott gyertyatartó, tizenhárom teljes miseruha, négy palást és nyolc selyem kehely takaró. Valószínű, hogy e felszereilés nagy része m é g a XVIII. századból származott. M a m á r e régi készletből sajnos csak két szép barokk miseniha maradt m e g . A z egyik lila selyem, közepén ezüslbrokát díszítéssel, a másik fekete bársony, nagy ezüst virágos hímzéssel. E z utóbbi talán azonos azzal a fekete kazulávail, melyet 1786-ban Istók János vett 10 frt-ért. Ezen kívül 1821-ben a plébá­ nia könyvtárában 94 teológiai, 10 jogi, 34 vallásos, 3 bölcseleti, 6 törté­ nelmi és 24 vegyes tárgyú, összesen 171 könyvet tartottak számon.^^ A faluban a templomon kívül m é g két barokk kőszobor hirdeti a Torma-család buzgalmát és áldozatkészségét. A z egyik egy feszület, mely­ nek főleg érdekes és mozgalmas körvonalú talapzata érdemel figyelmet. 1823-ban ifj. T o r m a Mihály özvegye javíttatta m e g és vétette kerítéssel körül. A másik egy m a m á r meglehetősen agyonmeszelt N e p . Szt. Jáiiujs szobor a T o r m a Miklós-féle udvarház bejáratával szemben. Kis kápolnaszerű fülkében van felállítva; ez a templom tornyával egv időben készülhetett.3* Amennyire .lehetőségeim megengedték, nagy vonalakban felvázoltam a csicsókeresztúri templom fejlődését. Végleges eredményre több ponton n e m juthattam s olykor a felvetődő kérdésekre is csak nagyjából adhattam feleletet. A z azonban m á r most is bizonyos, hogy a csicsókeresztúri egy­ házban egy rendkívül érdekes, változatos és sok művészi értéket magában " Istók János i. számadása. " Angyal Ignác plébános összeii-ása. 1821. július 15. A csiesókcTesztÚTi plébánia irattárában. >* Simái Lakáís föosperes vizitációjának jegyzökönyve. 1823. júl. 12. A caicsókeresztúii plébánia imttárában. A két köszoboiről a következő leírást adja: „Seetio X a . Crux una lapidea in medio Pagi sita fnndata est aib inclyta FamiHia Tornüííná, qufte á
1* egyesítő magyar falusi templomot ismertünk m e g . Fejlődésében a közép­ kortól kezdve n y o m o n tudtuk kísérni az erdélyi táj és a benne éíö magyar ember sajátos ízlését és művészi törekvéseit. A XVIII. században eltűnik a névtelenség homálya a mecénások és művészek alakjáról. A Torma-család szerelő, bőkezű gondoskodása nemcsak vallásos buzgalmat árul el, hanem egyszersmind helyes művészi érzéket, mikor megbízatásaival az erdélyi barokk gyújtópontja: Kolozsvár fdlé fordul. N e m tekintve a középkori részeket, a mai templom Kolozsvárnak mint művészeti központnak egyik legmesszebbre jutott s egyúttal egyik legértékesebb kisugárzása. A templom fejlődésében az Arpádkorlől egészen a klasszicizmusig minden művészi irány visszatükröződik. A románkori egyházra a gótika épített rá egy X I V . századi és talán több késői építési korszakban. A pro­ testantizmus két évszázada után a X\TII. században két nagyobbszabású átépítés következik, hogy 1801 és 1806 közöt végHegesen kialakuljon annak a templomnak képe, mely mindenkor szorosan összeforrott a körülötte hullámzó magyar élettel. Be^lőlc táplálkzott, róla tett mindig tanúságot és fölötte őrködik m é g m a is

FÜGGELÉK. 1. CticBÓhereaxlúr, Fráteí Antal

lAOI. m ó i n a 2 1 .

fökuíátor és Berbald József pallér szerződése a eácsókeresztúii r. fcat. templom kibővítésére és tornyfeak megépítésére.

„Alább Írtak adgyuk ezen Contractualis Levelünket egymásnak kézbe adással, hogy tudni iílik én Fráter Antal mint a' Csö. Keresztúri R . Catholica Eclésianak F ő Curátora fogadtam és szegődtem m e g a' N s Megy'^e edgyezéséböil ezen Tktes N e m e s Vgye öblében it Illosván Commorálo K ő mives Pallér Perentpált Josef eöklmít, hogy a' Csö. Keresztúri R . Catholica Ecclia Templomához a' kirajzoüás szerent épiittsen egy Tornyot és a' szükséges renovatiokat is a' T e m p l o m h o z az alább írt m ó d szerent m e g ­ tegye úgymint: löben a' Torony légyen fundámentumoslol edgyütt a' kirajzolás szerent tiz 10 ölnyi magasságú vastagságú pedig a m e g kívántató illendőség­ hez képest. 2szor A ' Tempüomat meghoszszabitván a' kiásot F u n d á m e n l o m serént a Chorust nagyobitsa levervén a' mostani frontispiciumát a' T e m p l o m ­ nak a' midőn kívántatik. 3szor Egy nagyon m^gengült oszlopát a' T e m p l o m n a k tartozik egészszen újra építeni, a* többet pedig renoválni a' liol szükséges leend, 4szer Tartozik a' Pallér a' Templomot körödös körül kipárkányozni an­ nak rendi szerént és kiivül kimeszelni, ugy n e m külömben belől a' Templomba a' hol hibák vadnak és renovatiok kívántatnak azokat renoválni slukaluráslotl edgyüt és belől is kimeszelni.

5őr Hogy ha ezen fel fogadott, és el keszillendö munkája leg kissebb repe­ dést vagy romlást szenvedne 6 Esztendők alatt tartozik a' maga költségén fel építeni és m e g igazítani. 6szor Tartozik a Pallér az apró műveseket és napszámosokat fogadni, és maga fizeti, úgyhogy a' dato presentium Esztendőre a' Tornyot és a' Tempflomat készen adgya melyet ha n e m tselekednék 7szer a kéz bé adás szerent tartozik 20. húsz arany vínculumban curálni és az Ecclíának minden kárai m e g fordítani. Sor ígértem én a' fen tiszte [It Ecclíának] Curátora a' fen írt Pallérnak a' fen irt... 530 ötszáz harminc Nforintokat két vedCerl... [vejder pálinkát és 24 huszonnégy véka [kenyérne]k való búzát ezen kívül 9szer Mindennemű matérialékat állásnak való fákat vasat Deszkákot Tsigát és ahoz való köteleket melj'eket hanem prestálnék annak sokszor irt Pallérnak a' maga rendes idejében hogy néki a' miatt kára tör­ ténnek kötelezem magamat a' 7dik Pont szerént hogy az Ecclia a' m e g irt vínculomat m e g fizesse, ugy abba a' lörtónetbeís. lOszer a' m e g álo fél a' m e g n e m állon a' 7ik pontba kitett büntetést megvehesse és vétethesse minden törvényes ki fogást kirekesztvén. Mely dologról mait fellyebbis adgyuk ezen tuIa)lydon kezünk alirásával, és szokott petsétünkél megerősített Levelünket 21dik napján Sz Iván havának iSOlik esztendőbe. Fráter Antal a' fenn lisztéit Ekkia Curátora

Josepf Berbald LS

Steinmetz und Mauer Pallér in Ilnyswo LS

Előttem W a a s Antal Ns Belső Szolnok Vrgye Jurassora előtt

LS."

Kívül: „Contractualis Levél A ' Csicso Keresztúri R . Catholícum T e m p ­ loma Igazításához és egy uj Tornya fel állításához m e g kívántató K'ömives Munkának tellyesitésérőí." Eredetije a Torma-esalád levéltárában.

2. CsIeaófccfMxIár, 1803. m ó r c l n s 4. Bészletek Istók János plóbános-adniinistrator elszámoltatásából.

„Ao 1782 a Sp. D n o Josepho Torma procurafi sünt duo lapídes Rf. X r . ex alabasfro c u m operculis lapideis pro fonté Baptismali, et aqiia lustrali pro quorum duobus ahenis cupreis expensi sünt 4 36 A o 1783 Mficus Dnus Josephus Torma refíci curavit orgánum 32 18 A o 1784 In Sfructuram, Fenestras, Sanctuarium, Sacristíam et Deailbationem totius Templi expendit Ecclesia 268 14 A o 1785 Pro Arcularii Laboré Arae S. Antonii solutí sünt 5

21 SoPars posterior Ecclesiae sub Terri noviter tecta est, in quod ; pro Scandulis 7 33 A n n o 1786 in Nova quercina Scamna Ecclesiae expensi sünt 79 22 10 2 Q In Casulam nigram cum appertinentiis. r 73 Ül 3o In Ecclesiae Pavimentum, seclis lapidibus stratum 9 19 A n n o 1787. Pro Pluviali c u m Stóla expensi 2o In dous lapidcs loc(» portatilium. ct in necessaria Solemnitatis visitationis Episcopalis expensi sünt 11 43 1790 2 O E x votis Argcnteis ab ara majoré depositis procuratus est Callix tertius major 36 lathonum, pro ejus laboré, ct inauratione expendit Ecclesia 22 21 1792. 5o In Candelas Cereas, in tectum, et reparationem Turrls, et Thure 25 42V8 Eredetije a r. kat. plébáuia irattárában.

AIBÓÍIOBVO,

i903, imnitn I X

Nóvtéien ilosvai magyar kőfaragó bizonyságlevele.

Alább Nevemet irt a d o m e bizonság Levelemet arról, hogy A n n o 1786dik Esztendőben, én m a g a m faragván a Csö Krsztnri T e m p l o m n a k padimentom, és Grádits köveit a pénz fizetésem mellett bizonyos Számú Gabonatis vettem de menyjt nem emlékezem a Tisztelendő Plébanus urtoll melynek ugy leterol jo Lelki ismerettel a d o m ezen tulaldon kezem ail irasavall ei^öl tett bizonság Levelemet Alsó Mosván 1803dik ben Júniusnak 13dik napján. Eredetije a Torma-család levéltárában.

4. CsJctólbereMlnr, 1805. Id.

augtinxlma 9.

Torma Mihály leveOe ifj. Torma Mihályhoz, meljiien pénzbeli segítségét kéri a caie«ókeresztúri templom építéséhez.

Kedves Eötsém U r a m ! Mig ISOaban Augustusnak 30ik napján, midőn az Besztertzei Cserép csinálokkal Miklós Eötsémmel edgyütt alkalomban mentünk, és elő pénztis 63 Rf és 45X adtunk, akkor Eölsém U r a m Mikilos Eötsémmel edgyütt adván 50 Rf 39 X . kívánnám tudni, hogy^ kiváné m é g többetis adni, és menyit, mely adományáért m a g a részéről (Isten Dicsőségére lévén) E ö Szentfelségétől nagy Lelki és Testi jutalmat remélheti, és most ha itten iétiben adhatna, szükséges lenne, mert holnapi N a p o n keMet\'én a Pallér­ nak adni az eddig lévő perceptum annyira ell költ, hogy nem lészen elég-

2 2 -

-••:•:••••'v^''

••••'•

áéges az holnapi napönis kifizetnem, mdlyrőil midőn jó lelki indulallal való favorábilis válaszát Írásban ell várnám, vagyok Kedves Eőtsém urk igaz Attyafia idősbb T o r m a Mihály. Kívül: Kedves Eötsém U r a m n a k iffiabb T o r m a Mihályk attyafisággal Cs. Xtur.'^ Eredetija a Torma-család levéltárában.

Kotoxaváf, Í823. majma 2i. A z erdélyi gnbernium levele Szepesy Ignác br. erdélyi püspüklűiz a csicsókeresztúri templom építkezési költségeiről.

líBluslrissime, ac Reverendissime Domine Episcope, Nobis observandissime! A d Representationem Illustritatis vestrae de 1 Maji a. c. horsnm praestitam, circa preccs Nicolai T o r m a , et Judilhae Mosa Viduae Michaclis q u o n d a m aeque torma, Viduam Francisci K o z m a ad Rationes reddendas adstringi petentium, acclusis remissis hisce reseribitur: ad reparationes Templi, et Turris Ecclesiae R Catholicae in Pago Csiiso-Keresztur suscipiendas, vigore Benigni Decreti Regii de 22a Maji anni 1806 Nro Aulico 1220 exarati, Guberniali verő 4523 signati praeter 500 idest quingentos Rfliorenos a Parochianis ohlalos, e publico Religionis F u n d o 1887 idest raille octingentos octuaginta septem Rflnos, 7 seu septem cruciferos cleraenter resolutos fuisse, ex quibus Franciscus K o z m a Ecclesiae Curator juxta ordinationem de 4 Április Anni 1807 Nro 2392 E 61 editam 8S7 seu octingentos octuaginta septem Rflorenos 7 seu septem cruciferos, et juxta aliam ordinationem de 8a Április anni 1809 N r o 2749 E 43 exaratam residuos 1000, seu milJe Rflnos percepit, super quibus summis Vidua Francisci K o z m a , Christina T o r m a , Rationes sub Nro 3785 E 72 anni 1818 exhibuit, et facfa revisione de 30a Maji eodem anno 1818 Nroquc 5364 E 108 non tantum absolutionem, sed etiam refusionei.i superer^gatorum in Schaedis Bancalibus 373 idest tercentorum septuaginla trium Rflorenorcm, 46 seu quadraginta sex cruciferorum obtinuit; officium autem solutorium Caraerale sub articulo erogationum 1818 anni 1819 citatas omnes has s u m m á s ad valorem Viennensem reductas in 452 seu quadringentis quiaiquaginta doubus Rflorenis, 15, seu quindecim cruciferis V V . connotavit. Supplicantes proindc quoad expensas in dictam Ecclesiam e publico Fundo factas in h o r u m conformitafe edocendas venire; In reliquo debita" observantia manentes IHustritatis Vestrae E Regio Magni Principalus Transilvaniae Gubcrnio Glaudiopoli die 21a Maji 1823 obligatissimi J. R . Jósika m p Ladislaus Cscdö rap Antonius Sebes m p Secr. Eredetije a Torma-Cijalád levéltárában.