TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PROGRAM A Közigazgatási és Igazságügyi hivatal 2014.04.02-án meghirdetett
a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Csongrádi Tagintézménye (6640 Csongrád, Kereszt tér 1.)
Tagintézmény-vezetői (magasabb vezetői) pályázatához
Készítette: Petrityné Zsótér Erika
Tartalom I.
Bevezető
II.
Helyzetelemzés 1. Intézmény bemutatása, iskolatörténet 2. Az intézmény céljai, feladata, alapelvei 3. Intézmény 2009 szeptemberétől napjainkig történő időszakának bemutatása 3.1.Tanulói létszámok változásai 3.2.Pedagógiai, szakmai munka 3.3.Rendelkezésre álló erőforrások
III.
Célmeghatározás
IV.
Célok megvalósításához kapcsolódó feladatok 1. Szakmai munka fejlesztése 2. Rendelkezésre álló erőforrás gazdálkodás 3. Kapcsolatok fejlesztése 4. Tagintézmény-vezető feladatai, szerepe
V.
Összegzés
VI.
Mellékletek
2
I.
Bevezető
„ A gyerek olyan, mint a pillangó a szélben: egyesek magasabbra szállnak, mint mások, de mindegyikük a legjobb tudása szerint repül, miért hasonlítanánk hát össze őket? Mindegyik más. Mindegyik különleges. Mindegyik gyönyörű!” (Ismeretlen)
A gyógypedagógiai nevelés –oktatás helyzete a mai Magyarországon egyre elismertebb, és egyre közismertebb. Az elmúlt években a társadalom szélesebb köre ismerkedett meg a fogyatékkal élő gyermekek/felnőttek mindennapjaival, megsegítésének lehetőségeivel. Azok az intézmények, akik ilyen problémával születő gyermekeket látnak el, egyre jobban képesek megismertetni, és elfogadtatni a külvilággal ennek a másságnak a tényét, és azokat a lehetőségeket, amelyek segítik az együttélést, a későbbi megfelelő életvitelt, a méltó emberi élethez való jogot. Minden gyermek egyforma, annak ellenére, hogy más képességekkel születik. A feladatunk, dolgunk, hivatásunk az, hogy minden hozzánk kerülő gyermeket a saját képességei legmagasabb szintjére jutassuk el, a meglévő feltételeink segítségével. Szeressük, tiszteljük a gyermeket, és megértő, szerető környezetet biztosítsunk a fejlődéséhez. Tagintézmény-vezetői pályázatomban szeretném bemutatni az elmúlt öt esztendő elért eredményeit, a kitűzött és megvalósított célokat, valamint az elkövetkezendő esztendőkre tervezett további terveket és fejlesztéseket.
3
Helyzetelemzés
II. 1.
Intézmény bemutatása, iskolatörténet (Pedagógiai program 2013.)
„Kisegítő iskola – Révai Lexikon szerint- „gyenge tehetségű gyermekek” részére szervezett osztályok, iskolák általánosan elfogadott elnevezése. Hazánkban 1898-ban Budapesten létesült az első Kisegítő, és ez idő óta ugyanott még kettő, s Egerben, Brassóban,
Kecskeméten,
Csongrádon,
Szatmárnémetiben,
Nagybecskereken,
Debreczenben, és Szegeden nyitottak 1-1 ilyen iskolát.” Csongrádon a Táncsics Mihály utca két ága által körbezárt háromszög alakú téren helyezkedik el az épület, melyet 1875-ben építettek elemi iskolának. A kezdetekben csak kisegítő iskolai osztály, 1907, szeptember 10-én, pedig a Csongrádi Állami Kisegítő Iskola kezdi meg működését két osztállyal. Helye az iskolának többször megváltozott, és előfordult, hogy csak egy osztállyal működött. 1924. és 1947. között hányattatott sorsa volt az iskolának, majd 1947. után újjászervezik az oktatást, és lehetőség nyílik az Ady Endre utcai kollégiumi épületében a működésre, mely 1952-ig tart. Ekkor kerül átköltöztetésre az iskola a mostani helyére, a Kereszt térre, és 1953-ban már itt kezdenek a gyermekek. 1962-ben bővítésre kerül sor, fedett, nyitott zsibongóval egészítik ki az akkori épületet. (Ekkor 4 tanterem,1konyha,1 kamra, 1 wc-mosdó volt az épületben.) 1980-ban új épületet terveznek a gyógypedagógiai intézménynek, majd elkezdődik a régi épület felújítása, és az új iskolai épület felépítése, melynek átadására 1982-ben történik. Ekkor az intézményben 9 osztályterem, 150 férőhely van. Másik telephelyen 40 gyermeket befogadó nevelőotthon kerül kialakításra, mely szintén az iskolához tartozik. 1993-ig a Csongrád Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája néven működött. 1994-ben felépült Szentesen egy akkor korszerű gyógypedagógiai intézmény, ahová átkerültek az állami és intézeti nevelt gyermekek, akik tanulmányaikat is ott folytatták tovább. Az 1994/95-ös tanévtől az iskola tanulói létszáma lecsökkent. Ezek után először gazdaságilag, majd később oktatásügyileg is a szentesi gyógypedagógiai intézményhez tartozott. 1996-tól újabb névváltozás következett be, a Csongrád Megyei Közgyűlés Óvodája, Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája, Diákotthona Csongrádi Telephelye lett. Mivel a
4
gyerekek nagy része elkerült, az iskola addigi épülete nagynak bizonyult. Az oktatás felszorult az emeletre, az alsó szintet egy cég, a Humán kft. foglalta el. 1999-ben a komplex szentesi és csongrádi intézmény egységesen felvette Rigó Alajos pedagógus nevét, így a csongrádi iskola neve is újfent megváltozott, Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Csongrádi Részlegére. A változások ezek után sem álltak meg. 2007-ben az akkori fenntartó döntése értelmében az iskolát a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonhoz csatolták, melynek felvette a nevét és Csongrádi Tagintézményeként működik mind a mai napig. Akkor még három intézmény összevonása történt meg, ma hat tagintézményből álló egységként működik a Kozmutza Flóra Gyógypedagógiai Intézmény szegedi, makói, szentesi, két hódmezővásárhelyi valamint a csongrádi telephellyel. Csongrád megyében felölelve a teljes gyógypedagógiai ellátást, a korai fejlesztéstől a speciális szakiskolai képzésig bezárólag. Az iskola fenntartója évtizedeken keresztül Csongrád városa volt. A gyermeklétszám csökkenésekor, 1997-ben a Csongrád Megyei Önkormányzat vette át a szerepet, azonban az épület tulajdonosa mind a mai napig Csongrád Önkormányzata, mely megnehezíti, az épület, fejlesztésekbe való bevonását. (lsd. uniós pályázati lehetőségek) 2012. január 1-től a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vette át a fenntartói feladatokat. 2013. január 1-től pedig az összes közoktatási intézménnyel együtt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerülete a fenntartói feladatokat ellátó. Az intézményi környezet ideális, hiszen a város központjában, jól megközelíthető helyen van az épület. Udvarán pályázatból 2010-ben játszótér épült, mely további lehetőséget biztosít az idejáró tanulóknak.
2. Az intézmény célja, feladata, alapelvei Az intézmény célja az Alapító okiratunkban meghatározott és jóváhagyott feladatok megfelelő szakmai szinten történő ellátása, valamint Pedagógiai Programunk által
5
megfogalmazott célokat, és alapelveket elérése, és megvalósítása. (lsd. Pedagógiai Program 2013.)
Intézményünkbe a tanulók / gyermekek a Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye alapján érkeznek. Az óvodánkba a fent említett bizottság mellett, a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, valamint a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján. Beiskolázási körzetünk: elsősorban Csongrád megye Munkánk alapvető kiindulópontja a gyermekközpontúság. Intézményünkre jellemző az, hogy gyermekeink sajátos nevelési igényűek, többségükben, értelmükben és tanulásukban akadályozottak, valamint kevert specifikus fejlődési zavarral, gyermekkori autizmussal küzdő, hallássérült, látássérült és mozgássérült gyermekek, tanulók./Pszichés fejlődési zavar Az összes nevelő-oktató tevékenységünket meghatározza az, hogy a tanulásban akadályozott osztályokban (alsó, felső tagozat), és az értelmileg akadályozott tanulók csoportjában is többszörösen összevont osztályokkal dolgozunk. Jelenleg két óvodai és 3 tanulócsoportunk működik az intézményben. A tanulócsoportjainknál a gyógypedagógusok 4-es összevonásban nevelnek-oktatnak. Gyermekeink biológiai, pszichológiai és szociális hátrányokkal rendelkeznek. Fő nevelésioktatási feladatunknak tekintjük, e hátrányok csökkentését. Végső célként elérni azt, hogy minden gyermek önmagához viszonyítva harmonikus személyiséggé váljon, készségeiben a lehető legjobban kiteljesedjen, felkészüljön az önálló életre, a társadalomba való beilleszkedésre. A hozzánk járó gyermekek 80 %-a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. Mindezek sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszik szükségessé. Logopédiai ellátáshoz és szurdopedagógiai ellátáshoz rendelkezünk a megfelelő szakemberekkel. Pedagógiai programunk egy olyan értékrendre épül, amelyet tantestületünk minden tagja fontosnak tart nevelő-oktató munkájában. Ezek az értékek megjelennek programunk minden részterületén, és mindig a gyermeki szükségletek kielégítését szolgálják.
6
Célunk, hogy olyan nevelő-oktató munka valósuljon meg az intézményben, amelynek eredményeként kialakuljon tanulóink helyes értékrendje, önismerete, önértékelése. Továbbá, célunk az, hogy a gyermekek érezzék, hogy a társadalomnak, szüleiknek, szűkebb és tágabb környezetüknek fontosak, tevékenységükre, munkájukra számítanak. A sikerélményt adó nevelés-oktatás, az egészséges életmódra, a munka megszerettetésére való törekvés végigkíséri munkánkat. Alapértékeink, amelyek Pedagógiai programunk alapját képezik: * Gyógypedagógiai optimizmus * Gyermekközpontúság – sajátos gyermekszemlélet érvényesítése * Nyitottság, korszerűség az oktató- nevelő munkában * Hagyományőrzés és teremtés az intézményben * Pedagógusi példamutatás * Sokoldalú készség és képességfejlesztés * Szocializáció elősegítése * Felzárkóztatás, tehetséggondozás * Munkára nevelés, társadalmi beilleszkedés elősegítése * Felkészítés az önálló életvitelre és családi életre * Egészséges életmódra nevelés A törvényi változásoknak megfelelően, felmenő rendszerben, 2013. szeptember 1-től már az új NAT valamint az új kerettantervek alapján dolgoznak az 1. és az 5. évfolyamos tanulóink. Természetesen a többi évfolyamon, kifutó rendszerben a régi Pedagógiai program, és a Helyi tantervben meghatározottak alapján folyik az oktatás. Intézményünkben biztosítottak azok a feltételek, melyek a gyerekek hasznos szabadidős tevékenységéhez hozzájárulnak. Több szakkör közül választhatnak tanulóink, érdeklődési körüknek megfelelően. Tánc-és dráma, informatika, kézműves szakkör, úszás-oktatás és tömegsport színesíti a mindennapokat. Iskolánk saját tornateremmel rendelkezik, mely lehetőséget teremt a szabadidő hasznos eltöltésére. A Pedagógiai Szakszolgálat gyógy-testnevelője látja el a gyógytestnevelési feladatokat az óvodai csoportoknál és az iskolásoknál egyaránt.
7
Saját ebédlővel rendelkezünk, Aaz étkeztetéshez a Városellátó Kft. biztosítja a konyhai dolgozót. Az étkezés, étkeztetés helyben megoldott. 3. Intézmény 2009. szeptemberétől - napjainkig történő időszakának bemutatása 3.1.Kezdetek 2007-ben kerültem az iskolába, alsó tagozatba, ahol 3-4. osztályban osztályfőnök voltam, és közismereti tárgyakat tanítottam 3-as összevonásban. 2009-ben pályázatot írtak ki a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Csongrádi Tagintézményének tagintézmény-vezetői posztjára. Az akkori pályázatom nekem is egy olyan lehetőség volt, melyet muszáj volt megragadnom, hiszen csak előre lehetett
tekintenem.
Pedagógiai
tapasztalatom,
gyakorlatom
volt,
valamint
kereskedelemben, egy német cégnél szerzett „vezetői gyakorlatom” is. A vezetői gyakorlatot azért tartom fontosnak kiemelni, mivel annak ellenére, hogy egy magas beosztású vezető asszisztenseként dolgoztam, olyan kompetenciákat kellett használnom, melyek az iskolavezetésben is gyakran használunk, használhatunk. 19961999 között aktív részeseként egy német tulajdonú cég központjában dolgoztam. Az évek alatt
megismertem
egy
egészen
újszerű
munkamorált.
Fegyelmezett,
pontos
munkabeosztást, tiszta elvárásokat, melyeket a felső vezetőim támasztottak. Sok tapasztalatot szereztem, melyeket mind a mai napig használok. Visszatérve az iskolához, tele voltam ötletekkel, és természetesen fenntartásokkal is, hiszen egy olyan területre kellett lépnem, melyet nem ismertem mélyebben, csak a felszínével találkoztam. Lehetőség és kihívás is volt egyben a kinevezés. Célokat tűztem ki magamnak, melyek fontosak voltak az intézmény, és egyben a magam számára is. Az életben maradás (az iskoláé) volt először a legfontosabb rövid távú cél, majd a bővítés, az elfogadtatás, a megbecsülés elérése, a szűkebb és tágabb környezetünkben, valamint az intézménybe járó gyerekek, dolgozók, és az itt folyó szakmai munka megismertetése, megbecsülése. A kommunikáció nagyon fontos dolog ma egy intézmény életében. Meghatározója a mindennapoknak, befolyásolja az iskolában folyó munkát, a külső partnerkapcsolatokat, a gyerekekkel, szülőkkel, illetve kollégákkal való hatékony munkát. Az emberi kapcsolatok alapja a jó kommunikáció. Erre épülnek az iskolában zajló folyamatok. A feladatok elvégezhetetlenek ennek hiányában.
8
2009-ben egy teljesen széthúzó nevelőtestülettel rendelkező tagintézmény élére neveztek ki. Az iskola megítélése a szűkebb és tágabb környezetében is negatív volt. „kisegítőnek, „sárga egyetemnek” becézték a városban. A nevelők nem keresték a kapcsolatot más, oktatási intézményekkel, kollégákkal. Bezárkóztak, és bezárták ez által, a gyerekeket, önmagukat és lehetőségeiket. 2007-ben a pedagógusok egy része elhagyta az iskolát, más munkát kerestek, mivel bizonytalannak látták a helyzetet. Azokat a lehetőségeket, melyekkel élhettek volna nem használták ki. A tanulók, akik ide jártak nagy részben hátrányos helyzetűek voltak, sokan kerültek ki a perifériáról, a tanulók legalább 30-40%-a roma nemzetiségű volt. A többségi iskolákban elinduló integrációs folyamat is tovább súlyosbította a helyzetet. Hivatalosan nem fogadhattak enyhe értelmi fogyatékos gyermeket, ennek ellenére sok gyermek határeseti övezetbe teljesített, ezért a többségi iskolákba nyert felvételt, vagy kis létszámú iskolába integrálták. A kistérségben található vidéki iskolák bővítették palettájukat, így fogadhatták az enyhe értelmi fokban sérülteket. A szülőket sem kellett sokáig győzködni, mivel kis város lévén néha jobban számított mások véleménye, mint a tényleges valóság. A fogyatékosságot, az értelmi fogyatékkal élő gyermeket nehéz a szülőnek elfogadni, néha szinte lehetetlen. Amennyiben pedig támogatják abban, hogy az elképzelése jó, természetes, hogy nem a gyermek érdekében választ. Az intézménynek sokan voltak ellene, csak azok a gyerekek kerültek ide, akikkel már ténylegesen nagy probléma volt a többségi iskolákban, vagy közel voltak az iskolaköteles kor végéhez. Gyakran előfordult, hogy túlkoros gyerekek kerültek ide, 1-2. osztályból, 13 évesen. A fenntartó kiléte is problémát okozott, hiszen megyei fenntartású intézmény volt, a város szívében, nem pedig „családtag”. Elbírálásban, megítélésben nemcsak a gyerekek, hanem az itt dolgozók is többször negatív jelzőt kaptak. Az iskolában folyó munkával a helyi környezet nem volt tisztában. Az előítélek azonban nagyon erősen működtek, a városban. A pedagógusok részéről voltak jó elképzelések mind a fennmaradásra, mind innovációk bevezetésére, de rendre kudarcba fulladtak egyéni és néha egyéb érdekek miatt. Az új kihívásoknak nem akartak megfelelni, a megszokott, bezárt világ nagyrészt elégedetté tette a dolgozók egy részét. Idővel a létrehozott, az új épület felépítésekor beleadott értékek, személyi és tárgyi feltételek elavultakká, régivé váltak. Az itt dolgozók pedig
9
motiválatlanokká. 2007-ben összevontak három gyógypedagógiai intézményt, egy másik, vidéki székhellyel. Az összevont intézmények közül ez maradt a legkisebb és a legjobban kiszolgáltatott. A gyermeklétszám további csökkenése veszélybe sodorta az intézmény létét. 2008-tól változott a helyzetünk, az akkori intézményvezetésben bekövetkezett változást követően. Ettől az évtől kezdve egy jól átgondolt, szervezett és rendezett, célokat kitűző intézménynek lettünk a teljes jogú tagintézménye, melyben tényleges szerepe is van ennek a kis intézménynek. A legfontosabb tényezők az elmúlt években, melyek befolyásolták a működést
•
az iskolai kommunikáció (külső, belső)
a törvényi változások
politikai, társadalmi környezet
személyi feltételek (gyógypedagógusok, pedagógusok, nevelőmunkát segítők, technikai személyzet)
tárgyi feltételek
3.2.Tanulói létszámok változásai Tanulóinkat, illetve a hozzánk járó gyermekeket elsősorban a Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Az elmúlt években a tanulólétszámunk az alábbi módon alakult: Óvoda Általános iskola Összesen
2009/2010 0 38 38
2010/2011 6 31 37
2011/2012 9 36 45
2012/2013 14 34 48
2013/2014 16 33 49
A létszámok azt mutatják, hogy a nagymértékű integráció ellenére intézményünk életképes, és egyre nagyobb érdeklődés, és igény mutatkozik ennek az ellátási formának az igénybevételére. A szegregált iskolára továbbra is SZÜKSÉG VAN.
10
Az alapító okiratunk módosítása lehetővé teszi, hogy az óvodai létszámbővítésre kerüljön, mivel egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a gyógypedagógiai óvodai ellátásra. Az emelés 18 főről 26 főre történik. Ez további lehetőségeket hoz magával, hiszen tanulóink egy része az óvoda után közvetlenül tudja tanulmányait folytatni az iskolában, annak megfelelő szakán. Távolabbi tervek között szerepel Fejlesztő iskolai csoport indítása, a lehetőségeinket figyelembe véve, mivel az előzetes felmérések alapján igény mutatkozna arra, hogy a Csongrádi Járáshoz tartozó gyermek helyben legyenek ellátva. Ehhez természetesen több feltételnek is teljesülnie kell.
3.3.Pedagógiai, szakmai munka A pedagógiai munka különösebb nyilvánosságot 1994 után nem nagyon kapott. Az iskolában dolgozók egy nagyon zárt világban dolgoztak. Eredményeik, elismerésük nem volt jellemző. Az iskolai létszámok mellett, melyek átlagosan 50 fő körül mozogtak, a pedagógusok létszáma, azok végzettsége sem kapott megfelelő elismerést. Az oktatási intézmények az iskolában folyó munkát, de még a pedagógusokat sem ismerték, nemhogy elismerték. Ezen a beszűkült, előítéletes környezeten való változtatás volt az egyik fő cél, amellett, hogy a hozzánk járó gyerekek a legmagasabb szintű oktatásban részesüljenek (természetesen a képességeiket figyelembe véve). A pedagógusok és nevelőmunkát segítők létszáma adott volt, azonban épp ebből kifolyólag az átmeneti létszámcsökkenés miatt dolgozók kerültek át a szentesi tagintézménybe. Az évek alatt bekövetkezett pozitív változások miatt nemcsak gyermeklétszámunk nőtt, hanem a dolgozói létszám is. 2013 szeptemberétől az tagintézményhez tartozik az utazó gyógypedagógiai szolgálat működtetése, hódmezővásárhelyi központtal, és vezetővel. Ez egy új feladat, mely tovább bővítette az ellátott gyógypedagógiai feladatellátás körét. Ami ma gondot okoz, az a gyógypedagógusok hiánya. Sajnos, nem megfelelő létszámban kerülnek ki a főiskoláról a végzett gyógypedagógusok, illetve nagyfokú az elvándorlás. Az üres álláshelyeket nehéz feltölteni. 2012-ben ismerte el először Csongrád városa a nálunk folyó pedagógiai munkát. Egy kolléganőnk Polgármesteri dicséretben részesült. 2013 az intézmény részére nagyon fontos
11
volt. A város által adományozható „Pedagógiai Díj”-at kapta meg kolléganőnk. Ilyen nagy elismerésre az elmúlt húsz esztendőben nem volt példa! Nemcsak a pedagógus, hanem az egész iskola elismerését jelentette ez, hiszen a képviselőtestületünk jóváhagyásával történt a díj odaítélése.
3.4.Rendelkezésre álló erőforrások (humán erőforrások és tárgyi feltételek) Az iskola külsejét, illetve belső felépítést nézve 1983 óta nagyon nem változott. Nagyobb beszerzés, felújítás nem történt. Ami változott, az elmúlt öt évben azok elsősorban mindennapi használati eszközök, dekorációs anyagok. Egy nagyobb volumenű beruházás történt, az iskola udvarán pályázatból játszótér épült (a város pályázott), melyet a város lakói is használhatnak. Támogatók segítségével újult meg néhány dolog az épületben. A mai ultramodern, interaktív táblákkal felszerelt iskolák mellett a miénkben 2013 végén került felszerelésre és beüzemelésre 3 interaktív tábla, a hozzá tartozó felszerelésekkel, valamint két teljesen felszerelt személyi számítógép. Ez nagyon nagymértékű innováció lezárása, mely elsősorban a gyermekekért, de nem utolsó sorban a pedagógusok fejlődéséhez, szakmai megújulásához is nagymértékben hozzájáruló fejlesztés. Az iskola békés, barátságos belsővel, színes, világos termekkel rendelkezik. A gyerekek örömmel jönnek iskolába. Kialakítottuk az elmúlt években egységes arculatunkat, egységes logo-val, stílussal jelenünk meg.
III.
Célmeghatározás
Mindig lennie kell célnak, céloknak ahhoz, hogy képesek legyünk előre lépni. Az elfogadtatás után a gyermeklétszám bővítése, valamint új feladat behozatala volt a cél. 2010-ben óvodás csoportot indítottunk 6 fővel, 2012 szeptemberétől, újabb óvodás csoport, immár a második beindítása volt a cél, mely sikerült. Szeretném, ha az elkövetkezendő időszakban el tudnánk érni azt, hogy 4-es összevonás nélkül, magasabb gyermeklétszámot oktathassunk, esetleg igény esetén további feladatbővülés valósulhasson meg, természetesen a lehetőségeinket, és a korlátainkat is figyelembe véve.
12
Célok megvalósításához kapcsolódó feladatok
IV.
1. Szakmai munka fejlesztése 2013 decemberében elkészült az új Pedagógiai Programunk, kiegészülve az új helyi tantervekkel, házirenddel, valamint SZMSZ-szel. Ez már a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek felel meg. A szakmai munkát elsősorban a törvények, jogszabályok határozzák meg. Ezek nemcsak a mindennapi működési feltételeit adják meg, hanem szabályozzák a pedagógiai munkához szükséges feltételeket. Az egyik ilyen feltétel az intézményben dolgozó pedagógus végzettsége, szakképzettsége, valamint további fejlődési lehetőségeinek biztosítása. Jelenleg
az
intézményben
dolgozó
pedagógusok
közül
minden
csoportvezető
gyógypedagógus végzettségű. Egy fő jelenleg végzi a JGYPK GYP karának gyógypedagógia szakát. A testnevelést szakos pedagógus oktatja, az éneket óraadóként szintén megfelelő végzettséggel rendelkező kolléga tartja. Két kolléganőnek nincs még folyamatban gyógypedagógiai végzettsége, azonban ebben az évben jelentkeztek főiskolai képzésre, és szeptembertől elkezdik gyógypedagógiai tanulmányaikat. Amennyiben végeznek, megvalósul, hogy minden itt tanító nevelő gyógypedagógus lesz, ez az ellátottság 100 %-át fogja kitenni. Emellett a pedagógus kollégák folyamatosan vesznek részt különböző továbbképzéseken, mellyel a különböző kompetenciáikat tovább szélesíthetik. Szakvizsgával ketten rendelkeznek. Az egyik nevelő gyógypedagógiai-mentor tanár képesítést szerzett az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai karán. A SZTE JGYPK Gyógypedagógiai Karának gyakorlóhelyeként is már több éve sikeresen működünk, ezért így a hallgatói gyakorlatok vezetésében is további minőségi változások következtek be. A szakmai munkához hozzátartozik a nevelőmunkát segítők megfelelő végzettsége, gyakorlata. Jelenleg hat nevelőmunkát segítő dolgozik az intézményben. Ebből négyen gyógypedagógiai asszisztensi munkakörben, ketten dajkaként. Az óvodai csoportokban az ellátottság megfelelő. Az iskolai csoportoknál azonban a három csoport közül csak kettőnél
13
van gyógypedagógiai asszisztens, az elkövetkezendőkben, amennyiben a lehetőségek biztosítottak, és a gyermeklétszám indokolja, mindhárom csoportnál szükség lenne gyógypedagógiai asszisztens alkalmazására, mivel a csoportok nem tiszta évfolyamokból állnak, és 4-es összevonásnál a megfelelő szakmai munka eléréséhez szükség lenne a gyógypedagógiai asszisztensre. A dajkák az óvodai csoportoknál dolgoznak, segítik a csoport munkáját, a gyógypedagógusok mindennapjait. Végzettségük megfelelő, sőt rendelkeznek egyéb olyan képesítéssel, melyet a speciális óvodai ellátás megkövetel. És végül a technikai személyzetről. A szakmai munka megfelelő szintű végzéséhez szükség van az ő háttérmunkájukra is. Jelenleg részmunkaidőben egy fő gazdasági ügyintéző, és egy fő takarító van foglalkoztatva. Hosszútávon, amennyiben ezt a gyermeklétszám indokolja, a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás lenne az intézmény számára megfelelő.
2. Rendelkezésre álló erőforrás, gazdálkodás Az elmúlt öt esztendőben egymást követő években az intézmény fenntartásában, hovatartozásában nagyon sok változás következett be. A 2007-ben történő intézményi összevonást követően az intézmény státusza is megváltozott, mivel önálló tagintézménnyé vált, nem „telephelyként” funkcionált. A Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában több éven keresztül működött az iskola. 2012-ben az CSM Önkormányzat megszűnése, átszervezése miatt a Megyei Intézményfenntartó Központhoz került az iskola fenntartói joga. A törvényi változások hozták magukkal 2013. január 1-től, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerülete az iskola, ill. a hat tagintézményből álló intézmény fenntartója. A központi szabályozás hozott változásokat, de alapvetően a gazdálkodásban nem, hiszen a mindenkori fenntartó elvárása volt a megfelelő gazdálkodás, a takarékos, erőforrásokkal előre gondolkodó intézményvezetés, melynek az elmúlt években sikerült is megfelelni. Az iskolánk helyzete nagyon sajátságos, mivel az épület tulajdonosa a város önkormányzata, az alsó szinten működő Mio-Conto Kft. nem teszi lehetővé az ideális működés elérését. 2009/2010-es tanévtől sikerült almérő-órák felszerelésével a rezsiköltségeket csökkenteni, valamint a céggel egy költséghatékonyabb megállapodást kötni. Így továbbszámlázás segítségével a költségek megosztása is megfelelőbb.
14
Azonban mindenképpen meg kell említenem, hogy annak ellenére, hogy bizonyos fokú szimbiózisban él az iskola a termelő céggel, sajnos a termelőtevékenységből fakadóan egyre jobban terjeszkedik, „szétterül” a cég, néha még az emeletre való feljutás is problémát okoz. Nem egészséges dolog egy épületben üzemeltetni egy oktatási intézménnyel egy termelő céget. A vállalkozónak az önkormányzat eddig nem tudott olyan épületet felajánlani, ami megfelelt volna a számára, valamint a bérleti szerződés, melyet még az előző vezetés kötött a cégtulajdonossal, sem segíti a helyzet mielőbbi megoldását. A tornaterem bérleti díjai is bevételeket biztosítanak. A bérlők már hosszú évek óta bérlik a tornatermet különböző sportcélokra, (jóga, thai-chi, kung-fu, idős hölgyek tornája, gyermektorna működik) a tanítási idő után. A bérlők az elmúlt években gyakran pályáztak az önkormányzathoz, ahonnan sporttámogatásként a bérleti díjaik kifizetéséhez hozzájárult az éves támogatásokkal. Az iskolánk a kezdetektől fogva élt a külső támogatók segítségével. Megpróbáltunk olyan támogatókat találni, akik nemcsak a gyermekeknek, hanem a működéshez is valamilyen formában hozzá tudtak járulni. Így újult meg többek között az iskola kerítése is. A saját humánerőforrás kihasználása is megfelelő. A dolgozóink többsége is általában valamihez még ért, van valamilyen képesítése. Termek felújítása, festése, ajtók mázolása is az elmúlt években természetesen a fenntartó támogatások mellett így történt meg.
3. Kapcsolatok fejlesztése Az intézmény 2008 előtt szinte minimálisan kommunikált a környezetével. Az elődöm, megpróbált nyitni, de mivel nem volt helyi lakos, a helybeli viszonyokat nem ismerte, nagyon nehéz dolga akadt. Az örökségem egy kissé zűrös nevelőtestület, elítélt iskola, és kb. 40 fős gyermeklétszám. Sok elgondolás volt jó, melyet átvettem, de sok újjal is meg kellett próbálkoznom. A különböző kommunikációs csatornákat egyszerre kellett felhasználni ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni. Először lassan próbáltuk elfogadtatni a „létezését” az iskolának. A minőségbiztosítási csoport fő feladata volt ez. Kerestük a kapcsolatot a helyi oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálattal, művelődési intézményekkel, valamint a várossal, annak vezetőségével. A nyitás nehéz volt, hiszen a hozzánk járó gyermekek elfogadására a mai társadalom sincs felkészülve, annak ellenére, hogy „szinte a csapból is ez folyik”. Megjelentünk városi rendezvényeken, megemlékezéseken, koszorúzásokon, gyerekekkel együtt. Szó szerint
15
meglepett arcokkal találkoztunk. Nyári táborokat szerveztünk, és a programok kapcsán a gyerekekkel folyamatosan közlekedtünk, múzeumba, rendezvényekre jártunk. Cél volt a „látvány” elfogadtatása is. Kerestük a közös kapcsolódási pontokat a szűkebb társadalmi környezetünkkel. Megpróbáltunk a helyi vezetőkkel, képviselőkkel is kapcsolatot építeni. Rendezvényeinkre behívtuk őket. Sokan nem voltak még a kapunk belül soha sem. A rendezvényeket innentől kezdve a szülőkön kívül mások is megismerhették. Nyílt szakmai napokat jegyzünk, immár ötödik esztendeje. Ide hívjuk szintén a közélet szereplőit, támogatókat, szülőket, valamint kollégákat is. Partneri viszonyt építettünk ki a Batsányi János Gimnáziummal is, ahonnan kezdetben a pedagógia szakos hallgatók, később az 50 órás közösségi munka keretében egyre több gimnazista tanuló lett rendszeres résztvevője iskolánk rendezvényeinek, és gyakran szervezik is ezeket a rendezvényeket. A rendvédelmi szervekkel (Katasztrófavédelem, Tűzoltóság, Rendőrkapitányság), az egészségügyi szolgálattal (Iskolaorvos, Védőnői Szolgálat, Mentőállomás) is nagyon jó a kapcsolat. Sokszor előfordult, hogy segítségünkre siettek, nyílt napjaikon pedig mi is résztvevők vagyunk. Az indulásnál mindenképpen célom volt a helyi környezetbe való bekapcsolódás, aktív részvétel, ezáltal is segítve az iskola, és a benne élők elfogadását. Ebben a tanévben tanulóink meghívást kaptak a Városi Elsősegélynyújtó Versenyre. Ezen a saját kategóriájukban I. helyezést értek el, így eljutottak a megyei versenyre. A Mentőállomás dolgozói minden tanévben tartanak a nevelőtestület részére elsősegélynyújtó „továbbképzést”, ahol az újraélesztést és az elsősegélynyújtást a nevelők gyakorolhatják. A civil szervezetek, alapítványokkal is sikerült kialakítani jó kapcsolatot. A Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt helyi szervezetét támogatóink között tudhatjuk. A „Tiszta szívvel” Alapítvány szintén évek óta támogatónk. Tanulóinknak külföldi jutalom kirándulást, nyári tábort szervezett, melyen a hozzánk járó gyerekek örömmel vettek részt. Természetesen, a sport sem marad ki a felsorolásból. A Csongrádi Vízügyi SE rendezvényein is részt vevők vagyunk. A városi ergométeres versenyen, valamint tanulóinknak szervezett szabadidős programokon egyaránt támogatóink. A hosszú távú célok közt szerepel a tanulókból, amennyiben a képességeik engedik evezős csapat
16
szervezése, mely meg tudna jelenni a Magyar Evezős Szövetség versenyein is, adaptív kategóriájában. Nagyon fontosnak tartottam, hogy kapcsolatot keressünk azokkal az intézményekkel, akik szintén fogyatékkal élő fiatalokat, felnőtteket látnak el, hiszen tanulóink egy részének az életéhez ez az ellátási forma hozzá fog tartozni. A Csongrádi Kisréti Otthon, valamint a Fogyatékosok Nappali Ellátását biztosító napközivel egy nagyon jól működő kapcsolatot ápolunk. Rendezvényeinken résztvevők, gyakran fellépők is, és mi is rendszeres látogatóik vagyunk sportversenyeiknek, jótékonysági rendezvényeiknek. Ma már nincs olyan rendezvény, ahová nem hívnak, illetve nem jelenjünk meg. Eljutottunk odáig, hogy ha meghallják az iskola nevét, akkor tudják miről is van szó. Sokat segített a helyi média, ahol szintén jó kapcsolatok útján sikerült bemutatkoznunk. TV riportok, újságcikkek jelennek meg az iskolánkban történtekről. Sok olyan embert kellett ehhez megnyerni, akik legelőször nem is igazán foglalkoztak az iskolánkkal. Meg kellett mutatni, hogy ez egy jó lehetőség, annak, aki bemutat minket, és nekünk is. A tevékenységek, valamint először szűk, azután egyre bővülő kapcsolatok segítették ezt. Minden elindulásnál továbbra is nagyon fontosnak tartom az emberi kapcsolatokat. Az egymás támogatása, segítésén keresztül mindenkinek a céljait valamilyen módon segíteni lehet. „Úgy tevékenykedni, hogy mindenki jól járjon!” Nagyon nehéz, de tapasztalataim alapján ez visz előre. A megfelelő kapcsolódási pontok mellett sokat jelent az első, jó benyomás. Mindig próbálok továbbra is erre törekedni, mind az iskola, mind pedig egyes emberek esetében. És természetesen a kapcsolatok esetében meg kell említeni a ma már hat tagintézményből álló nagy intézményt is. Első körben, amikor még három intézményből állt a Kozmutza Flóra, akkor elkezdődött egy nagyon szoros együttműködés, melynek minden intézmény a pozitív oldalát tapasztalhatta. Szakmai és emberi együttműködésről egyaránt beszélhetünk. A tagintézmények amellett, hogy gazdasági egységet alkottak, szakmailag is segítették egymást. A kollégák nyílt napokon, szakmai napokon, továbbképzéseken tudták tudásukat mélyíteni. Együtt egy nagyon erős, összetartó, egymást tiszteletben tartó szakmai és emberi közösség jött létre. Az évek hozták a további bővülést, és a nyitást is. Több feladat, és több tagintézmény együtt működésével tudunk ma dolgozni. A legfontosabb továbbra is a szakmaiság
17
maradt. Az elvek, célok ugyanazok, de magasabb szinten. Az együttműködés, a távolságok ellenére töretlen.
4. Tagintézmény-vezető feladatai, szerepe A tagintézmény-vezető helyzete egy ekkora intézményben elég sokrétű és rendhagyó. Nemcsak vezetőként kell funkcionálni, hanem minden területhez valamilyen mértékben érteni kell. Tudni kell biztosítani a mindennapi működés zavartalan feltételeit, a nevelésioktatási folyamat biztonságát. Fontos a hatékony, takarékos működés elősegítése. Ma már nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részei vagyunk, a finanszírozás nem normatív, hanem feladatfinanszírozás, mely további fegyelmezett gazdálkodást kíván. A tagintézmény-vezetőnek egyik nagyon fontos képessége a megújulni tudás, melyre a mindennapokban szüksége van. A folyamatos változások közepette fel kell tudni venni az elvárt tempót, meg kell tudni felelni az elvárásoknak. Fontos, hogy megfelelő szemlélettel tudjon irányítani, hiszen a mindennapok szervezése egy nagyon összetett folyamat. Nemcsak oktatási-nevelési szinten, hanem gazdasági, és egyéb a törvény által meghatározott területeken is. A szakmai tudás, annak megfelelő felhasználása is fontos. Az elmúlt években sikeresen szereztem meg az intézményvezető területen szakvizsgázott pedagógus képesítést, mely a munkám minőségi elvégzésében tovább segített. Az egész életen át tartó tanulást is nagyon fontosnak tartom. a munkám miatt kezdtem el az SZTE JGYPK gyógypedagógia karán, tanulásban akadályozott-értelmileg akadályozott szakon tanulmányaimat. Jelenleg első évfolyamos hallgató vagyok.
18
V.
Összegzés
Eltelt lassan négy tanév, jelenleg az ötödiket kezdtem el tagintézmény-vezetőként. Az iskola sokat változott. A rendelkezésre álló lehetőségeket elkezdtük kihasználni. Az évek során sok tapasztalatot szereztem, sok dolog, tevékenység rutinná vált, mely a mindennapi életet könnyebbé teszi. A változások továbbra is elkísérnek, hiszen képesnek kell lenni mindig a legújabb kihívásoknak megfelelni, a fenntartói elvárásokat teljesíteni. Kezdeti bizonytalanságok után eljutottam egy egységes nevelőtestülethez, egy olyan összetartó közösséghez, mely a problémákat nem lesöpörni, hanem megoldani akarja. Megtanultunk, ténylegesen egymásra figyelni, mely a munka színvonalán is meglátszódik. Külső és belső kapcsolataink is sokat változtak az évek folyamán. Az iskolánkat ma már számon tartják, a városban és megyei szinten egyaránt. Ismernek minket, sőt mondhatom, hogy egyre jobban elfogadnak, elismerik iskolánkat a városunkban is. Szakmai elismerés mellett megkapta az intézmény és a benne dolgozók is a társadalmi elismerést. Minden akadályt még nem sikerült leküzdenünk, hiszen nem is lehet megváltoztatni egy berögzült rossz szokást, egy rossz véleményt. De továbbra is egységes közösségként dolgozunk ezért.
És végül, de nem utolsó sorban…
A legfontosabb a GYERMEK, akiket ránk bíztak, akik nap, mint nap hozzánk járnak, akiket oktatunk, nevelünk, minden probléma és nehézséggel együtt a legjobbra, akikért dolgozunk, akikért teszünk. Szeretném, az elkezdett folyamatot tovább vinni, az itt dolgozók támogatásával további szakmai és emberi sikereket elérni, mindannyiunk megelégedésére. Csongrád,2014.04.28.
Petrityné Zsótér Erika
19
ÖNÉLETRAJZ Petrityné Zsótér Erika 6640 Csongrád, Csókássy Ferenc u. 1. 06-20/592-3196
[email protected] ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt öt esztendőben nagyon sok új ismeretre tettem szert. Szeretném a megkezdett munkát tovább folytatni, a lehetőségek kihasználásával az intézmény,
az
idejáró
gyerekek,
és
a
benne
dolgozók
legnagyobb
megelégedésére, a törvényi előírásoknak, valamint a fenntartói elvárásoknak megfelelően. CSALÁD Férjezett vagyok, házasságban két kiskorú gyermeket nevelünk. TAPASZTALAT 1989-1990 Ének-Zenei Általános Iskola Csongrád • képesítés nélküli napközis nevelő
1990-1992 Gátéri Általános Iskola Gátér (Bács-Kiskun megye) • osztályfőnök, tanár – képesítés nélküli nevelő 1995-1996 Fekete István Általános Iskola Szeged • 4. osztályban tanító- személyiségközpontú tanítási módszerrel 1996-2002 dm-drogerie markt Kft. Törökbálint • ügyintéző, beszerzési asszisztens
20
2002-2003 Tömörkényi Általános Iskola Tömörkény •1. osztályban osztálytanító – közismereti tárgyak
2006-2007 Kossuth Lajos Általános Iskola Csongrád • napközis nevelő felső tagozatban, összevont évfolyamoknál
2007-2009 Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Csongrádi Tagintézménye • 3-4. osztályban tanulásban akadályozott csoportnál osztályfőnök, közismereti tárgyak tanítása 2009-2014 Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Csongrádi Tagintézménye •tagintézmény-vezető
TANULMÁNYOK 1992-1995 Eötvös József Tanítóképző Főiskola - általános iskolai tanító 2003-2006 SZTE JGYTF - történelem szak (diploma kiadása folyamatban van, nyelvvizsga miatt) 2010-2012 SZTE Holland-Magyar Vezetőképző Intézet - intézményvezető és középvezető területen szerzett szakvizsgázott pedagógus 2013- SZTE JGYPK gyógypedagógiai kar - I. évfolyam, értelmileg akadályozott-tanulásban akadályozott szak (folyamatban)
21
22
