TAGAJÁNLÁSOK 1901-BEN. KÉZIRAT GYANÁNT BUDAPEST, MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. AZ AKADÉMIA BELSŐ HASZNÁLATÁRA

MAGYAR

TUDOM ÁNYOS AKADÉMIA.

TAGAJÁNLÁSOK 1901-BEN.

KÉZI RAT GYANÁNT AZ AKADÉMI A BELSŐ HAS ZNÁLATÁRA.

BUDAPEST, HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIK. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA 1901.

TAGAJANLASOK 1901-ben.

AZ I. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLYÁBA. F R E C S K A Y J Á N O S -t, a m. kir. szabadalmi h iv atal segédh iv a ta lá n a k főigazgatóját, a M. T. A k adém ia nyelvtudom ányi bizott­ s á g á n a k seg éd tag ját le v e le z ő t a g n a k a já n lja S z i n n y e i J ó z s e f rendes tag. — Frecskay Já n o s egy negyedszázaddal ezelőtt kezdte gyűjteni a technológia m a g y a r műkifejezéseit, a m elyeket az 1877—80-ban m egjelent T a lá lm á n y o k K ö n y v e négy kötetéb en alkalmazott. Már e m u n k á ja is figyelmet k e lte tt találó m űszav ai­ val, de m ég in k áb b az 1882-ben m eg in d u lt M e s te r s é g e k K ö n y v ­ tá ra ; ebben a tá r g y a lt m esterség ek minden részletére kiterjesz­ kedve, az eszközök, szerszámok, fogások, m űtételek megnevezésére m a g y a r észjárás szülte s z av ak at használt, a melyek azután szó­ tá r a in k b a is belekerültek. Ezen hasznos m u n k á s s á g á ra való te k in ­ tettel a M. T. A k ad ém ia 1882-ben m eg v álaszto tta a n y elvtudom ányi bizottság seg éd tag jáv á. Időközben fölku tatta a M, N. Múzeumban és a budapesti egyetem i k ö n y v tárb an őrzött több ezerre rugó ezéhszabályokat és kijegyezte belőlük a m esterszavakat. E zeket a M. Nyelvőrben te t te közzé, a m elynek k ét évtized óta dolgozó­ társa. Itt megjelent közleményei a következők: Czéhszabályokban talált nyelvadatok. Szádfal. E g y ismeretlen szótár. Régi szav ak és szólásmódok. A mesterszótár. Ev, év. Mellső. Technológia. Pinczés. Párol. Idegenségek az otthonban. A -da, -de képző századik évfordulóján. Egy tudós, a ki szépíró. Válasz egy g e rm a n ista szó­ zatra. M utatván y a Mesterszótárból. Csempe. Tügy. Ballaszt. Be­ lőni. Kencze. Kóficz. Uszován. Pedzeni, edzeni. Mindezen, a nyelvművelés terén h iv a tó ttsá g g a l és sikeresen k ifejtett m u n k á s s á g a alapján a M. T. A k ad ém ia m egbízta a, M e s te r s é g e k S z ó tá r a -nak megírásával. E n n e k eddig körülbelül a fele jele n t meg. Az elbe­ szélő alak, a melyben az egyes m es ters ég ek et elénk adja, köz­ érthető kk é teszi az általa használt m esterszókat, és noha csak a m u n k á t befejező összesített szótárból fogjuk m egtudni, m elyiket honnan merítette, m á r m ost elm ondhatni, hogy a m a g y a r nyelv szellemének megfelelnek, s hogy n y elv ün k et egy ideig műveletle-

1*

4

I. A) alosztály.

nül m a r a d t téren tetem esen g azdagítják. — Mindezek alapján Frecskay János-t, a kit az első osztály a m ú lt évben m egválasz­ tá s ra aján lo tt a n ag y g yű lésn ek , s a ki hasznos m u nkásságáv al érdemessé tette m a g á t a kitün tetésre, ú jra ajánlom az üresedés­ ben levő levelező ta g s á g i helyek egyikére. D r. K A T O N A L A J O S középiskolai rendes és egyetemi m a g á n t a n á r t le v e le ző ta g n a k ajánlja B á n ó c z i J ó z s e f lev. tag. Dr. K atona régóta n ag y szorgalommal és b uzgósággal műveli a nyelvészetet és összehasonlító irodalom történetet s m in d k ét téren hasznos és eredm ényes m u n k á t fejt ki. Világos fej és tudós elme, ki a tá r g y a lt k érd é s e k e t összefoglaló szempontból nézi s m egoldá­ su kb an mindig k ifogástalan tud o m án y os módszert követ. M egvá­ lasztását ezért ny ereségn ek ta r ta n á m az osztályra nézve, melynek czélját az ő állandó m u uk ak ed v e b izonyára sikerrel szolgálná. Sűrűn találkozunk dolgozataival folyóiratainkban, így a Budapesti Szemlében, M ag y ar Nyelvőrben, N yelvtudom ányi Közleményekben, Egyet. Philol. Közlönyben. E th n o g ra p h iá b a n s Irodalomtörténeti K özlem én yek ben ; írt to v á b b á a Magazin für die L itteratur des Inund Auslandes, Ethnologische M ittheilungen aus U ngarn, Z eit­ schrift für vergl. L itteratu rg esich te és Revue des Traditions popu­ l a t e s idegen nyelvű folyóiratokba. Értekezései közül külön is m egjelentek : M y th o lo g ia i ir á n y o k és m ó d sze re k , A m a g y a r n ép m e se iro d a lm a , A G esta R o m a n o r u m tö r té n e ti co d exein kb en , In te r p o la tio n e s r e c e n tiss im a e h istó riá é A p o llo n ii, A z A lp h a b e tu m n a rra tio n u n i b u d a p e sti ld v o n a ta , A z a k a sty á n -h e g y rő l, A m a g y a r m y th o lo g ia iro d a lm a , A z ö ss ze h a so n lító irodalom tö rté n e t fö la d a ta i, A G esta R g y u la fe h é r v á r i k é zira ta , A z ünn e p ro n tó k. T e m e s v á r i P e lb á rt S te lla r iu m a é s a „scala c o e lk . H r o ts u ith a D u lc itiu s á n a k rég i m a g y a r fo rd ítá sa , D ie R u d a p e ste r H a n d sc h rift der G esta R .. D ie L e g e n d e v o n B a rla m u n d Josep h a t in der u n g a risc h e n L itte r a tu r . stb. — Megemlítem még. hogy dr. K atona Lajos a Philologiai T ársulat t i tk á r a és az A ka­ démia. nyelvtudom ányi b iz o tts ág án ak segédtagja. D r. K É G L S Á N D O R egyetemi m a g á n t a n á r t le v e le ző t a g ­ n a k aján lja V á m b é r y Á r m i n tiszt. tag . A lu lírt.dr. Kégl Sándor urat, ki évek óta a perzsa nyelvet és iro dalm at sajátos ta n u lm á ­ nyai tá r g y á v á tette, és ki e téren előnyösen működik, levelező ta g n a k ajánlom. Dolgozatai a k övetkezők: T anulm ányok az újabbkori perzsa irodalom történetéből. Budapest, 1892. {É rte k e zé se k a n y e lv és szép tu d . köréből. XV. 11. sz.) Teherani emlékek, M a g y a r S za lo n 1890. Utazásom Persiába, V a sá rn a p i Ú jság 1890. E gy perzsa király h árem e E dud Eddaulet lierczeg följegyzései

I. A) alosztály.

o

nyom án, B u d a p e sti S z e m le 1891. K elet szoczialistái, M a g y a r S za lo n 1898. Politikai irányelvek keleten nyolczszáz évvel ezelőtt, B u d a p e s ti S z e m le 1892. A m á n a t és a hindusztáni d rám a, E g y e t. P h il. K ö z lö n y 189-4. E g y uj D saták a g y űjtem én y, B u d a p e sti S z e m le 1893. Előkelő perzsa n ő k a h árem b en és az íróasztalnál, E g y e té r té s 1892. Naszreddin sah úti naplója 1889-ből. B u d a p e s ti S z e m le 1895. A P a lla s N a g y L e x ik o n á b a n : A közép- és keletázsiai nyelvek és ir odalm ak czíin alá tartozó czikkeket irta. Seibáni ein m oderner persischer Dichter des Pessim ismus, W ie n e r Z e its c h r ift fü r die K u n d e d es M o rg e n la n d e s 1892. Z ur Geschichte der persischen L itte ra tu r des XIX. J a h rh u n d e rts . Z e its c h r ift d er d eu tsch en M o rg en lä n d isc h e n G e se llsc h a ft 1893. Säjek, ein Satyriker des V ag ab u nd en leb en s in Iran, W ie n e r Z e its c h r ift fü r die K u n d e d es 2 fo rg en la n d e s 1893. Moham med H ibelrüdi’s G ami’ul tam til, die erste neupersiche S prichwörtersamm lung. Z e its c h r ift d er d eu tsch en M orgenl. G e se llsc h a ft 189-4. Die Memoiren eines Prinzen von Persien, W ie n e r Z e its c h r ift fü r die K u n d e d e s M o r­ g en la n d e s 1.-95. Riza Kuli Xän als Dichter, W ie n e r Z e its c h r ift fü r die K u n d e des M o rg e n la n d e s 1897. Az újabb angol irodalom története, B u d a p e s ti S z e m le 1898. Visäl und seine Söhne. W ie n e r Z e its c h r ift 1898. D r. M E I i I C H J Á N O S okleveles középiskolai ta n á rt, m. n. múzeumi k ö n y v tá ri tisztviselőt, a M. T. A k adém ia nyelvtudom ányi bizottságának seg é d ta g já t le v e le ző ta g n a k aján lja S z i n n y e i J ó ­ z s e f rendes tag . — Melich Ján o s dr. m ég csak nyolczadik éve m u n ­ kálkod ik a nyelvtudom ányi irodalom terén s ezen a rá n y l a g rövid idő a la tt valóban meglepő szaporaságú eredm ényes m u n k á s s á g o t fejtett ki, legfőképen a m a g y a r szófejtés terén, a melyet nagy buzgalommal és sikerrel művel, s a melynek m a g á n t a n á r á v á n e m ­ régiben képesítette őt a budapesti k. in. tud o m án yegyetem böl­ csészeti k ara. Főbb dolgozatai a k ö vetk ez ő k : 1. N é m e t ve n d é g ­ s z é k . (1895; ezt a M. T. A kadémia 1896-ban a Sárnuel-dijjal t ü n ­ tette ki.) 2. A g y ö n g y ö s i g lo sszá k . (1898.) 3. A g y ö n g y ö s i la t in ­ m a g y a r s z ó tá r tö r e d é k (bevezetéssel és jeg y ze tek k el. P 9 8 ; a M. T. A kadém ia kiadásában). 4. D e u tsc h e O rtsn a m en u n d L e h n w ö rte r des u n g a risch en S p r a c h s c h a tz e s . (Innsbruck, 1900 ; írta néhai Lumtzer V ikto r dr.-ral együtt.) 5. M e l y ik n y e lv já r á s b ó l v a ló k a m a g y a r n y e lv ré g i n é m e t jö v e v é n y s z a v a i? (1900; a M. T. A kadém ia Értekezései között.) Ezeken kívül sok k isebb-n ag yo bb közlemény jelen t m eg tőle a M. Nyelvőrben, a Nyelvtudományi Közleményekben és más tu d om ány o s folyóiratokban; leg kiválóbb ak közülök a kö vetk ez ő szófejtések: geréb. iro m b a , sa r jú , s z a v a ty . va ta lé (ez utóbbit a M. T. A kadém ia dicsérettel tü n t e tt e ki).

6

I. A j alosztály.

M. J. eddigi m u n k á s sá g a az ő széles látóköréről, a m ag yar, a n ém et és a szláv nyelvtudom ány terén való já rta ss á g á ró l, n e m ­ külö nben éles megfigyelő és szerencsés combináló tehetségéről tesz tanúbizonyságot. Dolgozatai tu dom ányos kritikával készültek és a m a g y a r szófejtés terén való ism eretein k et sok becses adalék­ kal g y a ra p íto ttá k . Német jö vevényszavainkról szóló terjedelmes m u n kája, ( a melyet szerzőtársa elhu n y ta u tán m a g a még egyszer átdolgozott) az a n y a g n a k eddigelé legteljesebb, a tu dom ány mai színvonalán álló kritikai összeállítása és m egrostálása, s h a tá r o ­ zottan n ag yo n érdekes munka. E n nek a m ű n ek a folyománya az a jeles akadém iai értekezés, a melyben minden kétséget kizárólag bebizonyította, hogy a m a g y a r nyelv régi n ém et jö v ev ény szav ai­ n a k jó része nem fölnémet, hanem középnémet, m ég pedig közép­ fran k eredetű, vagyis eleink olyan telepesektől vették őket át, a k ik a R a jn a vidékéről, a Sieg és a R u h r folyó között fekvő területről v á n d o roltak be h a z á n k b a Mindezek alapján M. J. dr.-t, a kit az első osztály a m últ évben m eg v álasztásra aján lo tt a nagy gy űlésn ek, újra ajánlom az üresedésben levő levelező ta g s á g i helyek egyikére. Meg vag yo k róla győződve, hogy az ő te h e t­ ségétől, tu dásátó l és fá rad h atatlan búvárkodó szellemétől igen sokat v árh atu n k , és az A kadém ia k itü n tetése bizonyara m ég lelkesebb m u n k álk o d ásra fogja serkenteni. D r. V Á R I R E Z S Ő budapesti egyetemi magán- és főgymnasiumi rendes ta n á r t a M. Tud. Akadém ia I. osztályának A j alosztályába le v e le z ő ta g n a k ajánlja H e g e d ű s I s t v á n 1. ta g Voltakép m egújítja m últ évi aján la tá t azzal a megokolással, hogy m a g a az osztály a m a g a választó gyűlésén megválasztván, csak következetesen j á r el úgy ön m ag áv a l mint a ján lo ttjáv al szemben, h a a folyó évi közgyűlésen m e g v álasztatását hozza javaslatba. Dr. Vári Rezső a class.-pliilologiai h e rm en eu tik a és kritika terén több m int egy évtizeden át folytat tev ék e n y és sikeres m u n k á s ­ ságot, a byzanczi irodalom nak m a g y a r történ elm i forrásokul szol­ gáló term ékeit k u tatta, a millennium k iadásai sorába fölvett tö r­ téneti kútfők m a m á r teljessé vált kiad ásáb an részt v e tt; Bölcs Leo és C onstantinus P o rp h y ro g en n eta m a g y a r vonatkozású m ű ­ veinek. szövegkritikai h a g y o m án y á n ak m éltatásában, fordításá­ ban, sőt m ag o k e m űvek fo rrásain ak k u ta t á s á b a n nemcsak buz­ galm at, de szép k ép esség et is tanúsított. Több ízben te t t külföldi ta n u lm á n y ú tjá n g azd ag k ritik ai a n y a g o t g y ű jtö tt az Orphica, a homerosi hym nusok, Oppianus, Nanzianzi Gergely művei, Nicander A lexipharmaca-ja, Theodulos kézirati hagyom ányából, palaeograpliiai já r ta s s á g á ró l külföldi tu dósoknak, így Ludwich Arthurnak, K ru m bach ern ek is k iv ív ta elismerését. A P a lla s és ó ko ri

I. B) alosztály. le x ic o n szám ára számos czikket írt, m ely eket csak azért említ, m ert ő ezzel is k itartó szo rg alm á n ak és la n k a d a tla n te v é k e n y ­ ségének adta k étség telen tanujelét. Az Egy. Philologiai Közlöny­ ben k ritik ai czikkeivel m indegyre találkozunk. A kadémia i t a g ­ aján lásn ál kiváló fontosságú szem pont, a tu d o m án y közös versen y­ m u n k á já b a n tá m a d t hézagok p ótlása újabb erők bevonásával. A görög és latin p alaeo g rap h ia művelője, ki épp e segéd disciplinák előadója az egyetem en is, ily h ézag o t h iv a to tt betölteni. Vári kedvvel, lelkesedéssel m u n k álko d ik e téren és m éltóvá tette m a g á t arra, hogy az Akadémia kifejezze ir á n ta elismerését, illetve őt buzdítsa az által, hogy levelező tag ja i sorába válaszsza. — U G Y A N Ő ! le v e le z ő ta g n a k ajánlja P e c z V i l m o s lev. ta g , ki szintén csak m últ évi a já n lá sá t újítja m eg ezennel, és mivel a n n a k idején részletesen fölsorolta Vári m űveit és m é l ta t ta érdemeit, ezúttal nem ta r tv a szükségesnek ism ételten a részletekbe bocsátkozni, a n n a k kijelentésére szorítkozik, hogy teljesen m a g á é v á teszi m in d ­ azt, a mit Hegedűs Istv án ta g t á r s a Vári Rezsőre nézve ajánlato sat felsorol.

AZ I. OSZTÁLY B) ALOSZTÁLYÁBA. D r. D É Z S I L A J O S eg yetem i k ö n y v tári tisztet le v e le ző t a g n a k aján lja S z i l á d y Á r o n i\ t. Ajánlom az A k ad ém ia I. B) alo sztályába levelező ta g n a k dr. Dézsi Lajost, iro dalom tö rtén eti és könyvészeti k épzettsége s m u n k á s s á g a alapján. M indkét téren széles tá jé k o z o ttsá g a s mélyre h ató ismeretei irányozzák k u t a t á ­ sait, a m ely ek n ek legújabb eredm énye : ív ekre terjedő n yelvem lék­ szövegek és glossák. P alaeo graph iai j á r ta s s á g a , m in ek a la p já t W attenb ac h -n ál v etette meg, o lv as ásán ak biztosságáról kezeskedik, ad a tg y ű jtő szorgalm áról, az a n y a g n a k rendszeres elhelyezéséről, csoportosításáról, Szenczi Molnár A lbert n ap lóján ak, levelezésének s iro m án y ain ak , az A kadém ia m egbízása folytán tőle származó kiadása, k étségtelen bizonyságául szolgál. Feldolgozó képessége, világos és meggyőző előadása, erőltetéstől m e n t természetes m a ­ g y a r s á g a a M agyar Történeti É letrajzo k b an m eg jelen t három m o n o g ra p h iá já n a k (Szenczi Molnár, Misztótfalusi Kis Miklós, Pápai Páriz Ferencz) stylusából eléggé kitűnik. — Könyvészeti dolgoza­ ta i n a k szakszerű alap o sság a arra te tte méltóvá, hogy az A k ad é­ mia a Régi M ag yar K önyvtár 1. k ö tete pótfüzetének, a mi keze között m á r egész k ö te tté n ő tt — szerkesztésével megbízza. A mil­ lenniumi M ag yar nemzet tö rténetében, Századokban, M agyar Könyvszemlében, A kadém iai Értesítőben, Irodalom történeti Közle­ m ényekben m eg jelen t dolgozatai s folytonos m u n k ás ság a, önállóan

8

I B ) alosztály.

megjelent müveivel e g y ü tt az akadém iai levelező ta g s á g r a eléggé képesítik. Az A kadémiától n y ert megbízatásai erre m ár m integy kijelölték: ennélfogva melegen ajánlom. Önállóan megjelent m ű ­ vei: 1. S z e n c z i M o ln á r A lb e rt. (1574—1633. Budapest, 1897. (M. Tört. É letrajzok XIII. 4 —5. f.) 2. S ze n c z i M o ln á r A lb e r t n a p ló ja , le v e le zé s e és ir o m á n y a i. A M agyar Tud. A kadémia irodalom tör­ téneti B izo ttság ának megbízásából jeg y zetek kel ellátva k ia d ta —. Budapest, 1898. X X X IX., 520 lap. 3. S z e n t Á g o sto n R e g u lá in a k m a g ya r fo r d ítá s a C oelius (B á n ffy ) G erg elytő l (1537-ből). Beve­ zetéssel ellátva k ia d ta —. Budapest, 1900. (Értek, a nyelv- és széptud. köréből XVII. köt. 6. sz.) 4. M a g y a r író és k ö n y v n y o m ­ ta tó a X V I I . sz á z a d b a n . (Misztótfalusi Kis Miklós és Pápai Páriz Ferencz). Budapest, 1899. (M. Tört. Életrajzok 1898. 3—5. füzet). 5. H eyd en S e b a ld G y e rm e k i b e szé lg e té se in e k la tin m a g y a r s z ö ­ veg e 1531-ből. Budapest, 1897. 6. B o g á ti F a z e k a s M ik ló s é le te és ir o d a lm i m ű k ö d é se . Irodalomtört. ta nulm ány. Budapest, 1895. 7. H a lo tti e m lé k v e r s B e th le n E le k fe le tt s T ó tfa lu s i K is M ik ló s is m e r e tle n m ü v e 1697-ből. Budapest, 1895. 8. V á ra d i K . M ih á ly la tin -m a g y a r v e rse B e th le n G ábor halá lá ró l. Budapest, 1899. 9. A Szilágyi Sándor szerk. megjelent M agyar Nemzet Története VI. k ötetében: T á rs a d a lm i és m ív e lts é g i á lla p o to k I I . M á ty á s ­ tó l I I I . F e rd in a n d haláláig. Sajtó a la t t: P ó tk ö tet Szabó Károly R é g i M a g y a r K ö n y v tá ra I. kötetéhez. (A M ag yar Tudományos Akadém ia kiadása.) M is z tó tfa lu s i K is M ik ló s M en tség -e 1698. Bevezetéssel és jeg y ze tek k el ellátva. A Heinrich G. szerk. R égi M. K ö n y v tárb an ny o m tatás alatt. F o lv ó iraio k b an : czikkek, a d a ­ tok, kö ny vism ertetések (Irodalomtört. Közlemények, A kadémiai Értesítő, M. Könyvszemle, Századok stb.). K O Z M A A N D O R - t , a Ki sfal u dv -társaság r. ta g j á t és in. titk á r á t le ve lező t a g n a k aján lja B e ö t h y Z s o l t r. t. Kozma neve, mely a m a g y a r költészetnek, sőt a hírlapirodalom nak egész kö ­ zönségénél m éltán a legn ép szerű b bek és k edv elteb bek közé t a r ­ tozik, m á r is m ételve m egfordult az Akadém ia előtt. Költői p ály á ­ j á n a k külső és belső mozzanatai részletesen ismertetve voltak, s ez okból a já n lá so m a t ezúttal rövidebbre vonhatom. A tegnap és a m a czímű, 1889-ben megjelent első költeménykötetétől az 1898ban közzétett S z a tír á k ig , költői és szépprózai tartalom m al 16 prózai k ötete és füzete jelen t meg, melyek a múlt évtizedek m a ­ g y a r szépirodalm ának leg jav a term ékei közé tartozn ak . Költésze­ tének, mely az ódában, a dalban, a balladában is kitűnik, leg­ jellemzőbb v on ása: n ag y érzékenysége a közélet áram latai, moz­ zanatai, különösen visszásságai irán t A meggyőződés költője, de azé a meggyőződésé, mely mély és erős érzéssé lett benne. A

/.

osztály.

9

tiszta fej. éber szem, bátor szív és jó k ed v : k o r u n k n a k leghivato ttab b s legh atásosab b szatirik u sáv á av atják . E m ellett a for­ m án ak , a m a g y a r nyelvnek és m a g y a r v ersnek k itűnő m estere: könnyű, szabad és gazdag. Ezt az a d o m á n y á t különösen értékessé teszi, hogy leg brav úrosab b v ersjáté k aib an is h am isítatlanul, g y ö ­ keresen m agyar. Az A k ad ém iá b a ajánlván, szabad legyen még k im u tatn o m azt a széles és alapos irodalmi m ű v eltségét, finom és éles k ritik ai érzékét és tu d á s á t, melynek A rany László fölött t a r to t t emlékbeszédében igazán fényes biz on y ság át adta. D r. S Z É C H Y K Á R O L Y - t, Im re Sándor u tó dját a kolozs­ vári tud. egyetemen, az I. osztály szépirodalmi alosztályába le v e le z ő ta g n a k aján lja B a d i c s F e r e n c z lev. tag. Széchy Károly előbb m in t szépirodalmi lapok m u n k a t á r s a és szerkesztője, utóbb mint a m a g y a r irodalom és a e sth e tik a ta n á r a , m á r harm incz év óta műveli irodalm unkat. Múlt évi aján láso m b an (T a g a já n lá s o k 1900ban, 12. lp.) részletesen felsoroltam főbb m u n k á it (B e sse n y e i Gy. életrajza, V a jd a P é te r élete és művei, G v a d á n y i és Z r in y i M ik ló s életrajzai, Kisebb ta n u lm á n y o k stb. stb.), melyek Széchyt épp oly alapos készültségű tu d ó sn ak, mint választékos tollú szépírónak m u tatják . H ivatkozva te h á t e m ú lt évi indokolásom ra, bátor vagyok őt ismételve a legm elegebben ajánlani levelező t a g s á g ra , mely kitün tetésre eddigi működésével bőven rászolgált.

AZ I. OSZTÁLYBA. H I R T H F R I G Y E S müncheni orien talistát k ü ls ő ta g n a k ajánlja g r ó f K u u n G é z a t. t. H irth F rigyes kiváló m üncheni tudóst, a sinológiának fölötte érdemes m u n k á s á t, a M. Tudom. A kadém ia első o sztályába k ü ltag u l ajánlom. H irth m ár harm incz esztendeje, hogy kiváló eredm énynyel foglalkozik sinológiával és a vele h atáro s tu d o m á n y á g a k művelésével. M ajdnem egy negyed századot tö ltö tt Klímában, hol fontos nemzetközi szolgálatok tel­ jesítésére k a p o tt meghívást, tan u lm án y o zta a dél-khinai nyelvet, az északi m andarin-dialectust és nevezetes fo r rá sta n u lm á n y o k a t t e t t id őn k én t közzé. S h an gh aib an a „China Branch of the Royal Asiatic Society“ elnöke volt, majd H ongkongba, Form osa szigetére és o n nan ism ét m ás khinai területekre vezették tauulm ány ai, miközben g azd ag irodalmi te v é k e n y sé g e t fejtett ki ném et és franczia, főleg pedig angol folyóiratokban. M unkái közül, melyek száma a nyolczvanat m eghaladja, csak a főbbeket említem meg. Ezek: 1. N o te s on Chinese g ra m m a r. 2. D a s Z e itu n g sw e se n in China 3. T h e w o rd T y p h o o n , it s h is to r y a n d orig in . 4. Das

10

I. osztály.

B e a m te n w e se n in China. 5. H eise n a ch d em G rossen S e e ( T a i-h u ) hei Su-clian. 6. T he T a -tsin questio n . 7. T e x t B o o k o f D ocu­ m e n ta r y S ty le . 8. C hinesische S tu d ie n . 9. A lte K a ise rg rä b e r in C en tra la sien . 10. D ie L ä n d e r des I s la m nach chinesischen Q uel­ len. 11. U eber den V e rfa sse r u n d A b sc h re ib e r d er ch in esisch en I n s c h r ift a m D e n k m a l des K ö l T ägin. 12. U eber W olg a -H u n n en u n d H iu n g -n u stb. stb. L egújabban, a szentpétervári Akadémia kiad ván y a i közt megjelent m üve S in o ló g ia i a d a lé k o k a tö rö k n é p e k tö rté n e té h e z czímet viseli, és első része: D ie A h n e n ta fe l A tt il a ’s n a ch J o h a n n e s v o n T h u ró cz, b e n n ü n k e t közelebbről is érdekel H irth e dolgozatát, mint m a g y a r vonatkozásút, a mi A k a d é m iá n k n a k is b e m u ta tta (1. kiv o n atosan a „Keleti Szemle“ első évfolyama 2-dik füzetében), kísérletet tevén benne a rr a nézve, hogy a m a g y a r k ró n ik ában fen m arad t ősi nevek megfelelőjét a h iun g n u (hunn) nép nem ze d ék táblájáb an is kim utassa. E nemű k u tatásaitó l a m a g y a r őstörténelem is rendkívül sok hasznot, és egyes eddigelé hom ályban levő kérdésekre világosságot várhat. Még nagyobb várakozással nézhetün k a Wolga-hunnokról szóló ta n u lm á n y a elé, mely tu lajdonképen első fejezete a k a r lenni a n épvándorlás általa megírandó tö rténetének. Teljes meggyőző­ désem, hogy H irth Frigyes tudom ányos m u n k álk o d ása első sor­ ban van a r r a h ivatva, hogy őstörténelmi n y om ozásainknak h a t­ h atós segítségére legyen s azért kötelességem nek ta rtom , hogy A kadém iánk k ü lta g já n a k ajánljam és ezzel a m a g u n k részé­ ről is elism erjük azokat a tudom ányos szolgálatokat, melyeket közvetve a mi tu d o m á n y o ssá g u n k n a k is tett. — U G Y A N O T a fen­ tebbiek alapján ajánlja V á x n b é r y Á r m i n t. tag. O S T H O F F H E R M A N N heidelbergi e gyetemi t a n á r t k ü ls ő t a g n a k aján lja P e t z G e d e o n 1. tag. Osthoff az indogerm án össze­ hasonlító n yelv tu d o m án y n ak jelenleg egyik legkiválóbb művelője, a k in ek n ag y része volt ab ban a m ozgalomban, mely a nyelvé­ szeti k u t a t á s t új a lap ra fektette, mely szigorúbb módszert és helye­ sebb felfogást honosított m eg a nyelvtudomány körében. Osthoff körülbelül egy negyedszázad ó ta g azd ag és nagybecsű szakirodalmi m u n k á s sá g o t fejtett ki. ím e nevezetesebb m u n k ái: F o rsch u n g en im G ebiete der In d o g e r m a n isc h e n n o m in a le n S ta m m b ild u n g , két rész, 1875—76. — D as V e rb u m in d e r N o m in a lc o m p o sitio n im D e u tsc h e n , G riechischen. S la v is c h e n u n d R o m a n isch en , 1877. — D a s p h y s io lo g is c h e u n d p sy c h o lo g isc h e E le m e n t in d er sp r a c h ­ lichen F o rm en b ild u n g , 1879.— G eschichte d er P e r fe k ts im I n d o ­ g e r m a n is c h e n m it b e so n d e re r B e rü c k sic h tig u n g d es G riechischen u n d L a te in isc h e n , 1884. — Die n e u e ste S p ra c h fo rsc h u n g u n d die E rk lä r u n g des in d o g e r m a n isc h e n A b la u ts, 1886. — Vom S u p p le tiv -

I I . A j alosztály.

11

w esen d er in d o g e rm a n isc h e n S p ra c h e n , 1900. — B ru g m an n Károlylyal e g y ü tt k ia d ta a M o rp h o lo g isc h e U n te rsu c h u n g e n a u f d em G ebiete der in d o g e rm a n isc h e n S p ra c h e n czímű 5 kötetes g y ű jte ­ m ényt (1878 —18H0), melyben szintén becses nyelvészeti t a n u l m á ­ nyok je le n te k m eg az ő tollából. Azonkívül számos folyóiratban (Zeitschrift für vergleichender Sprachforschung, Bezzenberger-féle Beiträge zur Kunde der indogerm anischen Sprachen, Paul-Brauneféle Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Lite­ ra tu r, In dogerm anische Forschungen stb.) közölt kisebb-nagyobb értekezéseket. Osthoff alapos ismerője az egyes in d o germ án nyel­ veknek és k u ta tá sa i e nyelvek számos jelen ségeire v e te tte k vilá­ gosságot, de e ré s zletk u tatás ai mellett sohasem tévesztette szem elől a nyelvtudom ány m ag as ab b p r o b l é m á i t : hazai nyelvészeti irodalm u nk b an is első sorban éppen emez általán o sabb k é rd é s e k ­ ről (az anthroplogiáról stb.) szóló fejtegetései révén vált ism ere­ tessé. Egész m u n k á s s á g a kiváló helyet biztosít n ek i az újabb nyelvtudom ány tö rtén etében . Megjegyzem végül, hogy Osthoff, a ki a m últ évben fővárosunkban is megfordult, m indig élénk érdeklődést tan ú s íto tt h a zán k tu d om ány o s mozgalmai iránt. S U L L Y - P R U D H O M M E franczia költőt k ü ls ő ta g n a k ajánlja B é r e z i k Á r p á d 1. t. Ajánlom a M ag y ar T udom ányos A kadém ia nyelv- és széptudom ányi o sztályába külső t a g n a k R ené Ferencz A rm and Sully-Prudhom me franczia költőt. — Sully-Prudhom me F rancziaország nak — m on d h atn i — m ost élő leg n ag y o bb költője, ki csak n em rég fényes b izonyságát a d ta h azán k és nem ze tü nk iránti rokonszenvének, midőn a P árisb an hazánkfiai által ren d e­ zett Y örösm arty-ü nn ep védnökségét elvállalta s azt egy kiváló elnöki megnyitó beszéddel emlékezetessé tette, mely n a g y k ö ltő n ­ k e t találó s fényes vo n áso k kal a franczia közönségnek bem u tatta. Irodami működése sokkal ismertebb, sem hogy szükséges volna kim erítőbben is m e rte tn i; irodalmi n ag y érdem eiért hazája k it ü n ­ tetésekkel halm ozta el. A M agyar T udományos A k ad ém ia azonban nem csak az emberi szellemnek t e t t jeles szolgálataiért, h an em m indenekfölött azért a lelkes, önzetlen b u zg alo m ért fejezné ki elism erését m egv álasztása által, melylyel a m a g y a r költészet h a l­ h a ta tla n fölkentjének s ezzel nemzeti dicsőségünknek üg yét föl­ karolta.

A II. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLYÁBA: F Ö L D E S B É L A 1. tag o t ren d es t a g n a k aján lják K a u t z G y u l a és L á n g L a j o s r. tag o k. — Földes Béla, a budapesti tu d o ­ m ány-egyetem en a n em zetg azd aság ta n á r a , fényesen beváltotta

12

I I. A) alosztály.

azon rem ényeket, melyeket hozzá k ö tö ttü n k akkor, midőn őt a M agyar Tud. A k ad ém iá n ak levelező tag u l ajánlottuk. Azóta m eg ­ jele n t főmunkája, A tá r sa d a lm i g a z d a s á g ta n , két kötetben 1894és 1895-ben, és új k iad ás b an 1»98- és 1899-ben, mely m u n k a a m a g y a r közgazdasági irodalom egyik stan d ard m ű v ét képezi. E m u n kh áz csatlakozik, mint kiegészítő rész, az 1890-ben m e g ­ jelen t A lla m h á z ta r tá s ta n . Ugyanezen évben m egjelent kisebb N e m z e tg a zd a s á g - és P é n zü g y ta n a im m ár h a rm a d ik kiadásban. Egyéb, ezen időben m egjelent önálló m u n k ái : A je g y b a n k o k n e m e sé i ez p o litik á ja , 1895.; A m u n k a v is z o n y e g y m o d ern g y á r ­ ba n , 1895.; A tá r sa d a lo m -g a z d a sá g i é s tá r sa d a lo m -e r k ö lc si m ű ­ v e lts é g p o litik á ja h a zá n k b a n , 1896.; A z á lla m i és tá r s a d a lm i te v é k e n y sé g v is z o n y a a g a z d a tá r s a d a lo m sz e m p o n tjá b ó l, 1898.; Q u o ta -ta n u lm á n y o k , 1999. Azonkívül számos terjedelmes é rtek e­ zés bel- és külföldi szakfolyóiratokban, a M agyar Közgazdasági Lexikonban. Földes ezen sokoldalú irodalmi és buzgó ta n á r i m u n ­ k ája m ellett előadója az A kadém ia Nemzetgazdasági és Statisztikai B izottságának. Mindezek alapján Földes Béla levelező tag ot rendes ta g s á g r a aján lju k Dr. B A L O G H J E N Ő budapesti egyete mi rendes ta n á r t le v e ­ lező t a g n a k aján lja F a y e r L á s z l ó 1. tag. — Balogh Jenőt, a budapesti egyetem en a büntetőjog és a bűnvádi eljárás rendes ta n á r á t, van szerencsém levelező tagul ajánlani. Főbb dolgozatai ezek: 1. A d e lic tu m c o lle c tiv u m és a s z o k á s s z e r ű és ü z le ts z e r ű b ű n c s e le k m é n y e k ta n a . 1886. 93 lap. D ogm atikai jellegű dolgozat, mely a rendelkezésre álló kül- és belföldi irodalmi ap p arátu s a la p ­ ján készült. — 2. A s é r te tt fé l jo g k ö r e a b ü n tető jo g b a n . Első rész: A s é r te tt fé l in d ítv á n y á r a b ü n te te n d ő c se le k m é n y e k tana. 1887. 54b lap. Monografikus tan u lm án y , melyben hosszabb jogtörténeti bevezetés után tár g y a lja a sé rte tt fél ind ítv án y ára büntetendő cselekmények intézm ényének jo g a la p já t és jog i természetét, majd a szabályozás általános elveit, az indítványozási jo g megszűntét és végül a s é r te tt fél in d ítv á n y á ra büntetendő cselekményeket egyenként. A dolgozat szerkezete szigorúan tudományos. A t á r ­ g yalás kiterjeszkedik mindazon irodalmi és codificationalis m ű ­ vekre, melyek e kérdéssel foglalkoznak. — 3. B ö r tö n ü g y i v is z o ­ n y a in k re fo rm já h o z. 1888. 110 lap. Börtönügyi tanulmány, mely egyrészt feltünteti a fennálló börtönügyi viszonyokat, másrészt ja v a s la to t tesz a reform tek in tetéb en ; behatóan foglalkozik a p a tro ­ n ag e kérdésével s a társad alo m közrem űködésének nehéz problé­ máival is. 4. Legbecsesebbek azon dolgozatai, melyeket a BaloghIllés-Vargha-féle processuális k o m m en tárb a írt. Ezek a következők: A b ű n v á d i e ljá r á s i j o g a la p v e tő k é rd é s e i és a h a z a i iro d a lo m .

I I A) alosztá ly.

13

(I. kötet, 2 3 —’210. 11.) B ír ó i h a tá s k ö r és ille té k e s s é g . (I. kötet, 283 - 316., 361—391. 11.) A m a g á n v á d ló és a m a g á n fé l (I. kötet. 433—510. 11.) A m a g a elé tű zö tt feladato kat n a g y tu d om ány os app arátu ssal és elmeéllel oldja meg. Különösen ki kell emelnem a tö rténeti k ifejtések et; nem k ü lö n b en a m ag án v ádló ró l ír t ta n u l­ mányt. mely kiegészíti a sértett fél jo g k örérő l ír t n a g y m unk áját. Igen számos kisebb dolgozatai közül kiemelem: 5. A r é s z e s s é g je le n tő s é g e a b ü n tető jo g b a n . (Büntetőjog T á ra 1885.) — 6. A v is s z a ­ esésről. (M agyar Ig azságü g y 1886.) — 7. A s é r te tt fé l m e g n e m je le n é s e a fő tá rg y a lá so n . (Büntetőjog T ára XXII. és XXIII. köt.) — 8. F e lh a ta lm a zá si d elictu m o k. (Ugyanott.) — 9. A z ú jr a fe lv é te l é s a z á r ta tla n u l e líté lte k k á rta la n ítá sa . (Jog tu do m án yi Közlöny 1895.) — 10. A b iz o n y ítá s tá r g y a a b ű n v á d i e ljá rá sb a n . (Jog 1898.) — 11. A b ü n te tő tö r v é n y k ö n y v m ó d o sítá sá ró l. (Huszadik század 1901.) — V égül m egem lítem , hogy a M ag y ar J o g i Lexikonba számos értekezést írt, s hogy jelenleg a m a g y a r b űn v ád i eljárási jo g rendszeres kézikönyvén dolgozik. D r. M A R I S K A V I L M O S budapesti tud.-egyetem i rendes t a n á r t le v e le ző t a g n a k ajá n ljá k L á n g L a j o s r. és F ö l d e s B é l a I. tagok . — Dr. M ariska Vilmos, a p én zü gy ta n és pénzügyi jo g nyilv. rendes ta n á r a a b udapesti tud.-egyetem en, a közgazdaságegész körére kiterjedőleg, sz a k a v a to tt és tud o m án y os sikerekben gazd ag m u n k á s sá g o t fejtett ki. T ev ékenységének súlypontja a p én zü g y ta n ra és pénzügyi jo g r a esik ; ez u tó b b it ő emelte h a z á n k ­ ban tu d o m án yo s m ag as latra, az ezzel összefüggésben álló pénz­ ü g y ta n a pedig az európai tu d o m ány o sság színvonalán álló jelentős m unka. Ezen alapon dr. M ariska Vilmost a M. Tud. A kadém ia II. osztályának A ) csoportjába levelező ta g u l ism ételten ajánljuk megjegyezvén, hogy midőn őt első alkalom m al ajánlottuk , a k ív á n t k é th a r m a d szótöbbséget az osztályban elnyerte. M inthogy első a já n la tu n k b a n irodalmi m űködését részletesen ism ertettük , az abb an elm o nd o ttak ra utalván, csak a n n y it említünk, hogy A z á lla m g a zd a sá g ta n k é z ik ö n y v e ez. m u n k a m á r n e g y e d ik , A p é n z ­ ü g y i j o g k é z ik ö n y v e pedig h e te d ik k iad ás b an jele n t meg. 35r. R E I N E R J Á N O S egyetemi m a g á n t a n á r t le v e le z ő t a g ­ n a k aján lja T ó th . L ó 'r in c z r. tag . — Az A kadém ia II. osztály án ak Aj, úgy m int: bölcsészeti és tá rsa d a lm i tud o m án y i alosztályában üresedésben levő (számszerűit négy) hely eg yik ének betöltésére tisztelettel van szerencsém — ezúttal m á r másodízben — ajánlani dr. R einer Jáno s egyetem i m a g á n t a n á r és hites ügyvéd urat, a fiatalabb jogász-nem zedéknek m ár több m int egy évtized óta szorgalm asan és feltűnő eredm ényekkel m űködő egyik legkiválóbb

u

I I . AJ alosztály.

tag ját, a k in ek különféle, részint egészen új és eredeti tárg yú m un k ái a m ag áu jo g i és jogtörténeti, föképen egyházjogi és h á ­ zasságjogi irodalom terén m á r egész kis k ö n y v tá r t alko tnak, m iután a jo g i előkelőbb szaklapokban megjelent értekezései, monographiái, bíráló czikkei, azok fontosságához képest, külön k iad v án y o k b a n többször ismételve is k özreboesáttattak. Dr. Reiner Ján o s ú rn a k előttem is m ert kis eb b -n ag y ob b jogi m un kái a kö vet­ kezők: 1. A b ir to k fe ld a r a b o lá s á n a k b e fo lyá sa a d o lo g i k e g y ú r i jo g r a , 1889. — 2. A h á z a s s á g i e lv á lá s M a g y a ro rszá g b a n s a z o rszá g e rd é ly i r é s z e ib e n , 1890. — 3. A k e g y ú ri jo g r ó l, 1890. — 4. A h o ltk é z i tö r v é n y M a g y a ro rszá g o n , 1891. — 5. K é n y s z e r íthetó'-e a ra b b i a h á z a s s á g k ö té s n é l v a ló k ö z r e m ű k ö d é s r e ? 1891. — 6. A n é v h e z é s s a já t k é p m á s h o z v a ló jo g , 1891. — I. A fő p a p i Id n e v e z é se k e lle n je g y z é s é n e k jo g a , 1891. — 8. S z e m lé k a z eg yh á zj o g i iro d a lo m k ö réb ő l, 1891. — 9. A já s z - k u n o k ö z v e g y i és h itv e s ­ tá r s i ö rö klése és ö z v e g y i jo g a , 1892. — 10. A v e g y e s h á z a s s á g i váló p e r e k r ő l s z ó ló 1868: X L V I I I . t.-cz., 1893.— 11. A z u tó la g o s h á z a s ­ s á g á lta li tö r v é n y e sité s, 1891. — 12. A h á za s sá g i e g y ü tté lé s jo g a és k ö te le ssé g e , 1891. — 13. A b iz o m á n y i v is z o n y j o g i te r m é s ze te , 1894. — 14. A jo g tö r té n e le m és k u ta tá s i m ó d sze re i, 1894. — 15. A sz e rző d é se n k ív ü l i k á r té r íté s i k ö te lm e k , 1898. — 10. A concord a tu m ró l, 1898. — 17. A z e g y h á z jo g fo g a lm a , 1899. — 18. A föls z e n te lé s i c zim a z é rv é n y b e n le v ő j o g sze rin t, 1895. — 19. A tu la j­ d o n k ö zö ssé g m e g s z ü n te té s e ir á n ti p e r fö lje g y e z h e tő -e a te le k ­ k ö n y v b e n ? 1896.— 20. J o g i do lg o za to k, 1898. — 21. A sze rző d é se n k ív ü l i k á r té r íté s i k ö te lm e k , 1898. — 22. A z e g y h á zi s z e m é ly e k u tá n i ö rö kö sö d é si j o g M a g y a r o r s z á g o n , 19C0. — 23. U gyanez, második kiadás, 1901. — Ezen m u n k á la to k között a m a g y a r j o g ­ irodalom ban egészen ú ja k n a k és ú ttö rő kn ek m ondhatók a N é v ­ h e z és s a já t k é p m á sh o z v a ló jo g ró l-, A sze rző d é se k e n k ív ü l i k á r té r íté s e k r ő l: A já s z - k u n o k ö z v e g y i és h itv e s tá r s i ö rö k lé se és ö z v e g y i jo g a ir ó l szóló dolgozatok. Ez igen érdekes és tanulságos műveit J o g i d o lg o za to k ezím a la tt 1898-ban bocsátotta közre (Buda­ pest, 1898. Pfeifer kiadónál, n ag y nyolczadrét, 173 lap), melyek közül h a t a szorosabban v ett m ag án jo g , egy a kereskedelm i jog, egy a telekkönyvi ren d ta rtá s s egy a közjog köréből való. Érdemeit tetézte azzal is, hogy a m ag y ar jo g és jo gtörténelem ismeretét k ü l­ földi lexikonokba és folyóiratokba ad o tt alapos czikkei s bírálatai által is előmozdítani igyekezett. — Terjedelemre nézve legnagyobb műve azonban Zlinszky Im rén ek gyökeresen átdolgozott és kibő­ vített m agán jo g i kézikönyve, mely nagy és fontos m u nkával ő lett megbízva, s melynek 1899. évben m ár a h etedik k iad ása jelent meg, nem kevesebb, mint 1176 lapon. Zlinszkynek 1880-ban m eg­ írt ezen hiányos m u n k áját, melynek átnézésében és a fejlődő idők

I I . AJ a lo sztá ly

15

követeléseihez való alkalm azásáb an őt m a g á t k o ra halála m eg g áto lta, Dárday Sándor négy új k ia d á s b a n rendezte sajtó alá, a 6-ik és 7-ik kiadást pedig 1897-ben és 1899-ben dr. R einer János egészítette ki az új hazasságjo gg al és további új részekkel, különösen pedig a hetedik k iadásb an az általános részt egészen újra dolgozta és ann y ira bővítette, hogy míg az eredeti m u n k a első öt k iad ása csak 52 ívre ment, az általa átdolgozott h ato d ik k iad ás m á r 65 ívre, az utolsó, hetedik kiadás pedig 74 ívre n ö vek ed ett. Dr. R einer te h á t ezt a kézikönyvet olyan alaposan fejelte m eg s b ővítette ki, hogy ezáltal alkalm assá tette azt az utóbbi évek bírói és ügyvédi g y a k o rla tá b a n oly tekintélyes helyet foglalni el, m in t a milyet köztudomás szerint kivívott. — Másik terjedelm es és önálló m u n ­ kája a m ár készen álló s n y o m tatás a la t t levő M a g y a r h á z a s s á g i j o g , melyet a F ra n k lin -társu lat felszólítására írt meg. Hasznos m u n k á s sá g á n a k ily becses eredm énye mellett alig szükség csak em lítenem is nagyszám ú és alapos czikkeit, m elyekkel a „Pallas Nagy L exikoná“-t és M árkus Dezső „Jogi L e x i k o n j á t g a zd ag í­ totta. Mindezeknél fogva dr. R einer Já n o s u r a t az e m líte tt a k a d é ­ miai székre teljes meggyőződéssel és azzal a biztos rem énynyel ajánlom, hogy személyében a jo g tu d o m á n y i osztály, különösen a bírálatok- és vélem ényadásoknál, oly k itű n ő m u n k a e r ő t fog m a ­ gába olvasztani, k in ek tehetsége, n a g y tu d á s a és szorgalmától a legbecsesebb gyümölcsökre szám íthat, s a milyenre, k öztu dom ású­ lag, az akadém iai m u n k á s sá g terjedéséhez k ép est növekedő a rá n y ­ ban, érezhető szükség van és lesz. Dr. T H I R R I N G G U S Z T Á V főv. statiszt. hivatali aligaz­ g a tó t le v e le z ő t a g n a k aján lják L á n g L a j o s r., G a a l J e n ő és K ő r ö s y J ó z s e f 1. tag o k . Dr. Thirring Gusztáv a fővárosi statisz­ tikai hivatal aligazgatója m ár 3 évvel ezelőtt, v ala m in t tavaly, volt a tekintetes II. osztálynak aján lv a és ez utóbbi alkalom m al m egválasztása csakis 2 szavazaton múlt. Már ezen a já n lato k b an fel voltak említve azon érdemek, melyeket m a g á n a k a statisztika és földrajz tudom ányos művelése által szerzett. U talás tö r té n t im m ár k é t évtizeden át tartó épp oly terjedelmes, m in t nagybecsű irodalmi m űködésére ; azon elismerésekre, m elyeket m a g á n a k e téren szerzett, s melyeket tán eléggé jellemez az. hogy Hunfalvy János m á r 13 évvel ez előtt ő reá bízta E g y etem es földrajzának befejezését; u taltu n k arra, hogy a Pallas L exikonjában M agyarország földrajzi czikkeinek m eg írása által ezen n ag y vállalatnak nem kevesebb, m in t huszadrésze az ő buzgó közrem űködésének köszönhető, v alam in t hogy Budapest gyerm ek eg észség ügy i állapo­ táról írt m u nk ájával az országos közegészségi egyesület ju t a lm á t elnyerte. F elem lítettü k azon egyéb érdem eket, m elyeket m a g á n a k

16

I I . A) alosztály.

T hirring Gusztáv dr. Budapest statisztikai É vkö ny vén ek szerkesz­ tésével szerzett, mely évkönyv az efféle közlemények sorában a legg o nd osabb an szerkesztettek közé tartozik, valam int a felvidéki kivándorlásokról írt n agybecsű dolgozatát. Mindezek folytán azt hiszszük, hogy a tek in tetes osztály bizalmára kiváló m értékben méltó és erősen m eg v a g y u n k győződve, hogy az osztály benne komoly tudóssal és kiváló m unkaerővel gazdagodnék. Életrajzi a d a t g y a n á n t felemlítjük, hogy Sopronban 1861. decz. 25-én szüle­ lett, a b udapesti egyetem en 1884-ben bölcsészettudorrá, a reá következő évben pedig középiskolai ta n á r r á a v attato tt. 1884-től 1888-ig az anthropologiai tanszék mellett m int egyetemi tanársegéd m ű k ö d ö tt; 1887—189(j-ig a M agyar Földrajzi T ársaság titk á r a volt, je lenleg pedig választm ányi és levelező ta g j a ; a Budapesten ta r to tt nemzetközi közegészségügyi és demographiai congressus kebelében és az ezredéves kiállítás statisztikai osztályában m int t i t k á r m ű­ k ö d ö tt; 1894 ó ta a m a g y a r orvosok és term észettu dósok vándorgyűlésének, 1895 óta az országos közegészségi egyesület választ­ m á n y á n a k ta g j a s ez utóbbi egyesületnek több éven át osztály­ jegyzője is, 1896 óta pedig a budapesti egyetem bölcsészeti k arán a dem og rap h ia m a g á n ta n á ra . A székesfőváros statisztikai h iv a t a ­ lába 1888-ban lépett be, és itt rendkívüli buzgalm a, sokoldalúsága és tu dom ányos képzettségénél m ár 1892-ben szaksegédnek, 1894-ben pedig alig azg ató n ak választatott. 1894-től fogva az orsz. stat. tanács t a g j a is volt. Az A k ad ém iáb an két ízben ta r to t t felolvasást, ú. m. 1887 április 14-én China égalji viszonyairól, mely egészen új észle­ lésen alapuló m u n k á la t a Berlinben megjelenő Meteorologische Zeitschrift-ben látott napvilágot, 1895 deczember 9-én pedig a m a g y a r o k n a k A m erikába való kivándorlásáról. Dr. Thirring igen g azd ag irodalmi működésre te k in th e t vissza, m int ezt m u nkáinak idemellékelt jeg yzék e igazolja. Irodalmi működése 1884 - ltO l-ig: a) Statisztika. D emographia. 1. B u d a p e s t fő v á ro s a z 1891 -ik évben. A népleírás és népszámlálás eredményei. 1. és II. kötet. Budapest, 1894—95. (Kőrösy Józseffel együtt.) 2. D ie N a ta litä ts u n d M o r ta li­ tä ts -V e r h ä ltn is s e u n g a risc h e r S tä d te in den J a h re n 1878—1895. Budapest, 1897. (Kőrösy Józseffel együtt.) 3. B u d a p e s t s z é k e sfő ­ vá ro s s t a t i s z t i k a i É v k ö n y v e . I. évfolyam. 1891. (Visszapillantások­ kal az 1874—93. évekre. Budapest, 1896. II. évfolyam. 1895—96. III. évfolyam 1897—98. sajtó alatt.) 4. B u d a p e st g y e rm e k e g é szs é g ü g y i v is z o n y a i. Az orsz. közegészségügyi egyesület pályadíjával k itü n te te tt munka. Budapest, 1896. 5. B u d a p e st k ö ze g é szsé g i és k ö z m ű v e lő d é s i v is zo n y a i. A Vili. nemzetközi közegészségi és dem ographiai congressus v égrehajtó bizo ttság án ak megbízásából Budapest, 1894. 6. B u d a p e s t fő v á r o s 1896. é v i n é p m o zg a lm a . (Külön lenyom at a Statisztikai Havi Füzetből.) Budapest, 1897. 7. A

I I . AJ alosztály.

17

m a g y a r o k k iv á n d o r lá s a A m e rik á b a . F e lo lv astato tt a M. T. A ka­ démia II. oszt. ;89ö deez. 9-én ta r t o t t ülésében B udapest, 1896. 8. A fő v á r o s i s z e g é n y n é p o s z tá ly o k la k á s a i. Adalékok a n a g y ­ városi h á z ta rtá s o k összetételének ismeretéhez. Budapest, 18’6. 9. B u d a p e s t s z é k e s fő v á r o s s t a t i s z t i k a i h iv a ta lá n a k tö r té n e te 1869— 1894. Budapest, 1894 (Ugyanaz németül.) 10. A fe lv id é k i k iv á n d o r ­ lá s h a tá s a n ép esed ésü n k re . iKülön le nyom at a B udapesti Szemlé­ ből.) Budapest, 1898. 1 1. A b e v á n d o rlá s h a tá s a B u d a p e st n é p e s­ s é g é n e k a la k u lá s á r a (Külön len y o m at a Főv. Stat. Havi F üzetek­ ből.) Budapest, 1893. 12. B u d a yjest (Külön le nyom at a Pallas Nagy Lexikonából.) Budapest, 1894. 13. B u d a p e st s z é k e s fő v á r o s a m ille n ­ n iu m id ejéb en (M agyarország az ezredik évben. IX. kötet.) 1898. 14. A n é p s z á m n a k év rő l-évre v a ló s z a b a to s m e g á lla p ítá s á ró l, te k in te tte l B u d a p e stre (Külön le nyom at a Főv. Havi Füzetekből.) Budapest, 1893. lé. V á ro sa in k n é p e se d é s i v is z o n y a i 120 é v v e l e zelő tt. (Külön lenyom at a Földrajzi K özlem ényekből) Budapest, 1998. 19. A te r m é s z e te s n é p m o zg a lo m és a v á n d o r lá s o k sz e re p e n é p e ss é g ü n k sza p o ro d á sá b a n , i Közgazdasági Szemle. 1898.) 17. A g y e rm e k h a la n d ó s á g B u d a p e ste n . (Gyógyászat. I960. évf) 18. D er W a n d erzu g der U ngarn. (Österr.-ungar. R evue XITI. kötet. 1895.) 19. D as W a c h s tu m B u d a p e s ts (Ö sterr.-ungar. R evue XVI. kötet. 1893.) 20. A n d ré e s „ G lobus“ u n d die M a g y a r isiru n g . (Ung. Revue. 1892.) 21. B u d a p e st sz é k e sfő v á r o s S ta t is z ti k a i Z se b k ö n y v e . I. évf. 1891. Budapest, 1896. II. évf. 1895—96. Budapest, 1898. 22. D er E in flu ss d er W a n d eru n g en a u f d ie G esta ltu n g d er B e v ö lk e r u n g vo n B u d a p est. (Jelentés a VII. nemzetközi közegészségi és demographiai congressus munkálatairól. VJI. köt.) 1896. 23. D ie E n t­ w ic k lu n g der u n garisch en S tä d te im X V I 11. J a h rh u n d e rt. (Öster.ungar. Revue. 1898.) 24. D em o g ra p h ia . D em o lo g ia . N é p tö m ö rü lé s , n ép sű rű ség . N e m z e tis é g i s ta tis z tik a . N é p szá m lá lá s. (A Közgazdasági Ism eretek T árán ak I. és III. kötetében.) 25. S ta tis z tik a . (A Közgazdasági Ism eretek T árán ak III. k ötetében és külön k ia d á s­ b an is.) 26. V ándorlások, vá n d o rm o zg a lo m . (A Közgazd. Ism. T á­ rá n a k III. kötetében és külön k iad ásb an is.) 27. B u d a p e st é p ítő ­ ip a r a é s é p ítkezései. (A K özgazdasági Szemle I960, évi folyamá­ ban.) 28. L a d im in u tio n du degrés de la m o r ta lité en H o n g rie. (Az 1900. évi párisi demográfiái congressuson ta r t o t t előadás. 23. B u d a n é p e ssé g e s z á z a d u n k elején. (Budapest székesfőváros Statisz­ tikai Havi füzeteiben. 1901.) b) Földrajz. Meteorologia. 30. M a g ya ro rszá g fö ld r a jz a és s t a ti ti s z t ik á ja . (A Pallas N ag y Lexikonában. Összesen 7260 czikk, m integy 1200 hasáb te r je d e le m b e n ) 31. H u n fa lv y J á n o s E g y e te m e s F ö ld ra jza I I I . k ö te t. É j s z a k i és K ö zé p E u ró p a fö ld ra jza , k ü lö n ö s te k in te tte l a n é p r a jz i v is zo n y o k ra Hunfalvy Ján o s h á tr a h a g y o tt kéziratai alapján befejezte és sajtó o Tügají nlások.

18

I I. B) alosztály.

alá rendezte. Budapest, 1890. 32. B e iträ g e z u r K e n n tiiiss des K l i ­ m a s China. (Meteorologische Zeitschrift. Berlin, 1887.) 33. S o p ro n és k ö r n y é k é n e k h ő m é rsé k le ti v is z o n y a i. A d a lé k M a g y a r o rszá g é g a lji v is z o n y a in a k is m e re té h e z. Budapest, 1885. 34. H ö lze l fö ld ­ r a jz i k ép ei. Magyarázó szöveg. Budapest, 1891. 35. M a g y a ro rszá g k é z i a tla s z a . 75 térkép. Tervezte Gönczy Pál, a tér k é p e k e t revi­ deálta és szövegét írta Thirring Gusztáv. Budapest, 1895. 36. A F e rtő és vidéke. (Külön lenyom at a Földrajzi Közleményekből.) Budapest, 1886. 37. A R o zá lia -h e g y sé g . (Földrajzi Közlemények. 1884.) 38. Ú jabb a d a to k M a g y a r L á s z ló é le tr a jz á h o z . (Földrajzi Közlemények. 1888.) 39. V á z la to k a P o já n a R u s z k a hegységből. (M agyar K árp áteg y let Évkönyve. 188á.) 40. Ú tir a jz o k Á r v a v á r ­ m eg ye d é li ré szé b ő l. Igló. 1887. 41. A b u d a i h e g y v id é k . S ze n tE n d re és V ise g rá d vid ék e. (Külön le nyom at az osztrák-m agyar monarchia ír ásban és képben ez. műből.) Budapest, 1893. 42. A fr ik a fa li térk é p e . Kogutowitz Manóval együtt. Budapest, 1890. 43. Ezen­ kívül a következő fordítások. H artm an R ó b ert: A z e m b e rsza b á sú m a jm o k é s sz e r v e z e tü k . (Kiadja a m. kir. természettud. társulat.) Budapest. 1888. J a n k ó Ján o s : D as D elta des N il. (Jahrb. d. ung. Geol. Anstalt.) Budapest.) D r. Z S Ö G O D B E N Ő b udapesti egyetemi ny. rendes ta n á r t le v e le z ő ta g n a k ajánlja T ó th . L ő r i n c z r. t. Dr. Zsögöd Benő urat, a budapesti egyetem en a m a g y a r m a g á n jo g r. ny. ta n á r á t levelező tag u l ajánlom. — Zsögödnek m a g y a r m agánjog i művei a hazai kötelmi jog o t az európai jo g tu d o m án y színvonalára emel­ ték, önálló tudom ányos módszerrel gazdagítják, s a m a g y a r jogászi gondolkodás legbecsesebb alkotásaival gy arapítják. Ismételten ajánlom őt mély tisztelettel.

A II. OSZTÁLY 13) ALOSZTÁLYÁBA. B A R A B Á S S Á M U E L országos allevéltárnokot, a Magv. Tört tá r s u la t jegyzőjét, a M. Tudom. A kadém ia II. osztályának B), vagyis történettud o m án yi alosztályában m egü resedett helyek egyikére le v e le ző t a g n a k aján lják K á r o l y i Á r p á d és T h a l l ó c z y L a j o s rendes tagok. B arab ás Sámuel két évtized óta, midőn az általa k iad ott, érdekes S z é k e ly k r ó n ik a ^1529—1596.) a Történelmi T árb an 1880-ban megjelent, csendes, zajtalan, de annál szorgal­ m asab b és alaposabb b ú v á ra a m a g y a r történetnek. M unkássága főkép a XVI. és XVII. századokat öleli ugy an föl; de kiterjed az előző k é t századra is. Az ő m in taszerű gondozásában bírjuk 1885 óta a. g r ó f T e le k i csa lá d nagy értékű o k le v é ltá r á n a k két

19

I I . B) alosztály.

kötetét. Neki köszönhetjük azt a m on u m en tális g y ű jte m é n y t (melyet Beke A ntal k an o n o k t á r s a s á g á b a n a d o tt ki), a mely b e n n ü n k e t I. B á k ó c z y G yö rg y k e le ti p o litik á já v a l ism ertet m eg s fényt vet a Tiszától a Dnyeszterig, a keleti K árp áto któl a Balkán lánczáig terjedő földön élt n em zetek s állam ok történeteire a XVII. század­ ban. B arab ás szerkesztő Thallóczy Lajossal a B la g a y -c sa lá d o k le v é l­ tá r á t, ezt a becses kútfő-m unkát, mely a h o rvát-szlavon-m agyar v o n a tk o z á so k n a k esem ényekben dús négy századát világítja meg. S e m u n k a szerkesztésében őt illeti m eg a főrész. Méltán sorakozik e műhöz az a k é t kötetes nagy b ecsű gyűjtem ény, melyben B arabás a szigetvári hősnek, Z r ín y i M ik ló s n a k s vele és benne az akkori egész délnyugati M ag y aro rszág n ak tö rtén etére — egy évtized szakad atlanu l gondos, tárg y szerető buzgalm ával — a legszebb és legértékesebb m eg ro stált an y ag o t b o csáto tta a tö rtén etíró k és történetkedvelők rendelkezésére. H a e négy n ag y publicatiójához névszerint sorolnék föl azt a sok kisebb-nagyobb terjedelm ű dol­ gozatot, a melyekkel a Századokban s főleg a Történelmi T árb an különösen keleti M ag y aro rszág n ak és E rdély nek 16—17. századbeli történetéről való ism eretein k et g y arap ító : la p o k a t kellene betöltenünk. Legyen elég csak a B a la ssa Z s ig m o n d tá m a d á s á t (1616.), a T h u rzó -c sa lá d o t (1618—1625.), E g er o s tr o m á t, E r d é ly 1551— 1553-beli tö rtén etét és S e p s is z é k tö r té n e té t tárg y aló becses czikkeire és közleményeire, v ég re a rra a figyelemreméltó, essay-szerű életrajzra utalunk, melyet 1885-ben F rá te r G yö rg yrő l, a biboros b a rá tró l írt. Ez a futólagos á ttek in tés is m utatja, hogy B arabás a m a g a szakismeteteivel, zajtalan, de reális é rté k ű és becsületes m u n k álk o d ásáv al A k ad ém ián k m ásodik osztály án ak csak díszére fogna válni. Éppen ezért a lehető legm elegebben a ján ju k őt a k a r ­ tá r s a k figyelmébe. K O L L Á N Y I F E R E N C Z n. múzeumi k ö n y v tá rő rt le v e le z ő ta g n a k aján lja F r a k n ó i V i l m o s rendes tag . A m últ esztendőben szerencsém volt Kollányi Ferenczet, a M. N. Múzeum k ö n y v tá r­ őrét, m in t a hazai egyháztörténelem érdem dús m u n k á s á t levelező t a g n a k ajánlani. Kötelességemnek ta r to m m egújítani aján lásom at; m e rt m e g v ag y o k győződve arról, hogyr az aján lo tt az ő eddigi m u n k ás ság áv al az A kadém ia elism erésére jogczím et szerezett m a g á n a k ; eg yú ttal arról is, hogy ő az A kadém ia m u n k á s sá g á b a n hasznosan közrem űködni képes. A levéltári k u ta tá s o k b a n avato tts á g á t és b u z g ó sá g á t a vatik án i levéltárban k é t ízben végzett m u n k á la ta iv a l bizonyította be. Közzétett értekezései és m u n k á i az an y a g g a z d a g s á g á n a k és a feldolgozás g on d o sságának , a nyelv tisz ta sá g á n a k és a felfogás tá r g y ila g o ssá g á n a k előnyeivel dicse­ kednek. Különös érdem e, hogy' kiváló figyelmet fordít a m ag yar-

2*

20

I I. B) alosztály.

országi kath. klérus m a g á n - é s közjogi vonatkozású problém áinak megoldására. H árom régibb m unkájához ( A z e sz te rg o m i é rse k sé g p ise tu m -jo g a . 1889. — A m a g y a r k a th . alsó p a p sá g v é g ren d el­ k e z é s i jo g á n a k tö rtén ete. 1890. — A m a g y a r ka th . fő p a p sá g vé g re n d e lk e zé si jo g á n a k tö rtén ete. 18960 já r u l sajtó a la tt levő dolgozata: A v e s z p r é m i p ü s p ö k k irá ly n é -k o ro n á zá si jo g á n a k tö r té n e te , mely széleskörű k u ta t á s o k n a k eredményeit dolgozza föl. A m a g y a r fe r e n c zre n d íie k a X V I . s z á z a d b a n czítnű czikksorozata (Századok, 1898.) n ag y érd ek ű k u ltú rtö rtén eti rajznak mondható. E s z te r g o m i k a n o n o k o k 1 1 0 0—1900. (1900.) czímű n ag y m u n k ája kétségkívül a legértékesebb m onographia, mely káptalani testület­ ről M ag yarország b an n apv ilág ot látott. Talán nem követek el szerénytelenséget, h a kiemelem , hogy M a g y a r o rszá g e g y h á zi és p o li ti k a i ö s s z e k ö tte té s e i a r ó m a i s z e n ts z é k k e l czímű nagy m u n ­ k ám b an , melynek első kötete a legközelebbi napokban h a g y ja el a sajtót, becses közrem űködésével dicsekedhetem. N A G Y G É Z A nemzeti múzeumi régiségtári őrt le v e le z ő ta g n a k ajánlja b á r ó N y á r y J e n ő t. tag. Nagy Gézát, a m. n. múzeum régiség tá ri őrét az A kadém ia II. B ) osztályába levelező ta g n a k ajánlom. N agy Géza a m a g y a r őstörténelem és régészet egyik legh iv ato ttab b és legszorgalmasabb m un kása, ki két év­ tized óta, ta n u lm á n y a in a k egész sorával gazd ag ította történelmi irodalm unkat. Legutóbbi n ag y művével: A m a g y a r v is e le te k tö r ­ té n e te eg y eddig teljesen p arlag on h ev ert ism eretág at karolt föl s k ritik ailag foglalt össze rendszeres egészszé, melynek h a tá s á t történelmi festészetünk is m eg fogja érezni. Mint a m. n. múzeumi rég iség tá r egy ik őre k iv áltk ép en a fegyvertannal foglalkozik. N agy Géza n agyon rászolgált, hogy k é t évtizedre terjedő iro­ dalmi m u n k á s s á g á t az A kadém ia levelező ta g s á g g a l jutalm azza. Önállóan m egjelen t m un k ái: 1. A z A lm o s-m o n d a . M agyar ínythologiai tanulm ány. Sepsi-Szent-György, 1884. 2. A d a to k a s z é ­ k e ly e k ered etéh e z és egykori lakhelyéhez. Sepsi-Szent-György, 1886. 3. A S z é k e ly N e m z e ti M ú ze u m É rte sítő je . Szerkesztette — —. I —II. rész. Sepsi-Szent-György, 1890—91. 4. A s z k ith á k n e m ze tisé g e . Külön lenyom at az E th n o g ra p h ia 1894. évfolyamából. Budapest, 1895. 5. A m a g y a r v is e le te k tö rtén ete. A rajzokat k é ­ szítette Nemes Mihály. Szövegét írta — - . Budapest, 1900. R é­ gészeti ta n u lm á n y o k : 6. A m a g y a r k ö z é p k o r i feg yv erzetrő l. (Arch Értesítő. 1890. évf. 289., 403., 1891. évf. 115. I.) 7. A n é p v á n d o r­ lá s k o r i te m e tk e zé s, ú. m A régi kunok temetkezése, A m a g y a r­ honi lovas sírok s A liunn, a v a r és m a g y a r pogány ko ri sírleletek jellemzése. (Arch. Értesítő. 1893. évf. 105., 223., 313. 1.) 8. A m a ­ g y a r p o g á n y k o r e m lé k e i F e jé rm e g y é b e n (Arch. Értesítő. 1892.

I I . B) alosztály.

21

évf. 299. 1. és a Fejérm egyei tört. és rég. évkönyv. 1893. évf 202. és 270. 1.) 9. A s z é k e ly írá s eredete. (E th n o grap hia. 1895. évf. 269. 1 ) 10. H a d tö rté n e lm i e m lé k e k az ezredéves kiállításon. (Arch. Ért. 1896 évf 314. 1. 1897. évf. 53. 1.) — 11. B u d a p e st a n é p v á n d o r lá s ko rá b a n . (Budapest Régiségei. V. K. 1897. 55 —94.1.) 12. M a g ya r ka rd o k . (Archaeol. Értesítő. 1898. évf. 226. 1.) 13. I I I . B éla fe g y v e rze te és az Á rpádházi királyok jelvényei. (Forster Gy. III. Béla emlékezete. 2 11—239. 1.) 14. A z e s k ü té r i r ó m a ik o r i b a rb a r sisa k . (Budapest Régiségei. 1901. évf.) 15. A z a /s ó sze n ti v á n y i sírd o m b o k. (Arch. É r t 1893. évf. 28. 1.) 16. H a r c z ia s F rid ­ i i k első szász választófejedelem m a g y a r k a rd ja . (Archaeol. Ért. 1894. évf. 315. 1.) Történeti és etimológiai ta n u lm á n y o k : 17. A s z é k e ly e k és p a n n ó n ia i m a g y a ro k . (E th n og rap h ia. 1890. évf. 165.1) 18. A m a g y a r o k a h o n fo g la lá s e lő tti id ő k b e n . (Élet. 1893. évf. nov. 1. és 15.) 19. H o n fo g la ló ő se in k . (E thnographia. 1694. évf. 79. 1.) 20. M on d a és h a g yo m á n y. (E thnographia. 1894. évf. 26. 1.) 21. A z Á r p á d h á z m o n d á i g enealógiája. (Turul. 1894. évf. 1. 1.) — 22. M a g y a r o rszá g tö r té n e te a n é p v á n d o rlá s k o rá b a n . (A Szilágyi S. által szerk. millenniumi M ag y ar tört. I. k. 1895. CCLIII—CCCL1I 1.) 23. Gr. K u u n G éza a m a g y a r o k ő sko rá ró l. (Századok. 1896. évf. 3. fűz.) 24. A m a g y a rsá g ő sko ra (Századok. 1897. évf. 423., 535., 618. 1.) 25. A tö r té n e lm i k o r s z a k k e z d e te i (Századok. 1899. évf. 677—697. 1.) 26. A m a g y a r etim o ló g ia k é r ­ dései. (Keleti Szemle. I. évf 1. fűz.) 27. A C sík i S z é k e ly K ró n ik a . (Székely Nemzet. 1886. évf.) V egyes ta n u lm á n y o k (genealógiai, onomasticoni sat.) 28. Á r p á d k o r i s z e m é ly n e v e in k (Turul. 1891. évf. 49., 112. 1.) 29. A r é g i m a g y a r o k s z e m é ly n e v e i (Turul. 1892. évf. 95. 1.) 30. K o s s u th L a jo s eredete. (Turul. 1894. évf. 49. 1.) 31. I I I . B éla iv a d é k a i Két genealógiai összeállítás tekintettel Ferencz József ő felségére (Turul. 1899. évf.) és az európai u ra l­ kodó házakra. (Forster Gy. III. Béla emlékezete. 293—299. 1.) 32. T a n u lm á n y o k a s z u m ir o k r ó l. (E thnographia. IX. 1898. 27. 1.) 33. L é p e k és n é p fa jo k a X I X . s z á z a d b a n (E th no g rap h ia. 1901. évf. I. s köv. füzetek.) 34. E tim o ló g ia és n y e lv é sze t. (E th n o g rap h ia 1890. évf. 372., 419. 1.) W O S I N S Z K Y M Ó R szegszárdi esperes-plébánost a II. B j osztályba le v e le z ő ta g n a k a já n lja H a m p e l J ó z s e f r. tag. É rdem es m u n k a t á r s u n k a t főt Wosinszky Mór u r a t m á r Pulszky Ferencz 1889-ben, 1890-ben és 1891-ben a ján lo tta t a g n a k és a következő években m a g a m is többször aján lo ttam , sőt n éh ány ízben a II. osztály m eg is tisztelte bizalmával és csak a teljes ülésben nem b írta m egnyerni a m eg k ív á n t többséget. Sokszor fölsorolt iro­ dalmi m u n k á in a k hosszú sorozatát 1896-ban egy n ag y m u nkával

22

I I I . A) alosztály.

g y a ra p í to t ta : Tolna-m egye arch, m o nographiájával az őskortól a középkorig, mely a legjelesebb megyei m o n o g rap h iák közt foglal helyet. Az ajánlott szak társ azóta sem szűnt meg Tolna-m egye archaeologiai érdekeivel foglalkozni és mint igen nagy érdem ét idézhetem, hogy Szegszárdon alap íto tt egy jelen tékeny archaeo­ logiai múzeumot, melynek épülete m in d enk o r m agasztalni fogja az ő nemes b u zg alm át és czéltudatos k ita rtá sá t. Mindezeknél fogva melegen ajánlom W osinszky úr m egválasztatását.

A III. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLYÁBA. Dr. B E K E M A N Ó budapesti egyetem i ta n á r t le v e le ző t a g ­ n a k aján lja R a d o s G u s z t á v 1. t. A III. osztály A) alosztályában m eg ü resed ett levelező ta g s á g i helyek egyikére Dr. Beke Manó u ra t, a budapesti tu do m án y eg yetem m a th e m a tik a - ta n á rá t tisz­ telettel van szerencsém ajánlani. Beke úgy a m a th em atik ai tudo­ m án y os b ú v á rla t terén, v alam int e tud o m án y terjesztése és hazai m a th e m a tik a i ta n k ö n y v iro d alm u n k fejlesztése körül elismerésre méltó érd em ek et szerzett, a m elyeknek alapján méltóvá tette m a g á t arra, hogy A k ad ém iá n k is fejezze ki irán y áb an elism eré­ sét azzal, hogy őt levelező ta g ja in a k sorába felveszi. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy Beke u ra t e k itü ntetés csak fokozot­ tabb m u n k á s sá g ra fogja serkenteni, A k adém iá nk pedig benne buzgó és derék m u n k á s ra fog találni. Irodalm i m űveinek lajstrom a: I. M ath em atik ai dolgozatok. 1. A le g k ise b b m ű k ö d é s elve a G auss-féle g ö rb ü le t-e lm é le t a la p já n . Math, és Természettud. Értesítő 1884. 2. U ebei die k le in s te W ir k u n g etc. Math, und Natunv. Bér. 1885. 3 A h y p e r c o m p le x s z á m o k e lm é le té rő l. M. Ph. L. 1892. 4. A ferd én s z im m e t r ik u s h e ly e tte s íté s e k elm é le té h e z. M. Ph. L. 1892. 5. E g y d e te r m in á n s té te l (m int feladat-megoldás) M. Ph. L. 1893. 6. M b iq u a d r a tik u s e g y e n le te k m e g o ld á sá h o z. M. Ph. L. 1894. 7. A z a d ju n g á lt h e ly e tte s íté s e k a lk a lm a z á s a a z a d ju n g á lt d iffe re n c ziá le g y e n le tn é l. M. Ph. L. 1894. 8. U eber die Irre d u c ib ili tä t d. h o m o g e n e r lin e a re n D iffe re n tia lg le ic h u n g e n . Math. An­ nál. 45. 1894. 9. U eber d ie s y m m e tr is c h F u n c tio n e n in d T heorie der hom . lin. D iffe re n tia lg le ic h u n g e n . Math. Annál. 1894. 10. E g y té te l a hom o g en lin . diff. e g y e n le te k a lg e b ra i in te g r á lja ir ó l M. Ph. L. 1895. 11. A g ö rb ü le t c s o p o r te lm é le ti m eg h a tá ro zá sa , (mint feladat-megoldás.) M. Ph. L. 1895. 12. U eber d ie a llg e m e in ste D ifte re n tia lre so lv e n te d er hom o g . lin . D ifferen tia lg leic h u n g en . Math. Annál. 1895. 13 A c a s u s ir r e d u c ib ilis a h a r m a d fo k ú egyen­ letnél. M. Ph. L. 1895. 14. E in B e itr a g z u r T heorie d er r a t io ­ nellen F u n ctio n e n . Math. Annál. 1896. 15. Z u r G ru p p en th eo rie

I I I . A) alosztály.

23

der h o m o g lin. D iffe re n tia lg le ic h u n g e n . Math. Annát. 1897. 16. U eber die E in fa c h h e it d er a lte m ir e n d e n G ruppe. Math. An­ nál. 1897. 17. A z alternáló c so p o rt e g y sz e rű sé g e . M. Pli. L. 1898 (1. 16), 18. E g y e le m i g eo m . tétel. M. Pli L. 1898. 19. A hom og. lin. d i ff. e g y e n le t a la p e g y e n le te irő l. M. Pli. L. 1898. 20. E g y e le m i geom . tétel. M. Pli. L. 1898. 21. U eber die F u n d a m e n ta l­ g leich u n g en d er honi. lin. D ifig l. (1. 19) Math. u. Natunv. Ber. 1898. 22. A d a lé k a k a p c s o lá s ta n h o z M. Ph. L. 1899. 23. A h o m . lin. diff. e g y e n le t r e s o lv e n s e in e k a la p e g y e n le té rő l. Math T er­ mészettudom ányi Ért. 1898. 24. A ti s z t a a n a ly s is és a m a th , p h y s. k a p c s o la ta (fordítási M. Ph L. 1899. 25. A z a n a ly tik a i fü g g v é n y e k á lta lá n o s e lm é le té n e k ú ja b b fe jlő d é sé rő l (ford.) M. Ph. L. 1900. 26. A G a m m a -fü g g v é n y e g y ik tu la jd o n sá g a . M. Ph. L. 1900. 27. A lin ea r, diff. e g y e n le tre n d s ze r e g y ik re so lv e n se . M. Ph L. 1901. 28. A z á lla n d ó e g y ü tth a tó s h o m . lin . diff. e g y e n le t in te g r á lja i (jön a M. Ph. L.-ban). 29. L in e á r is d iffe r e n c z iá la la k o k in te rp o la tió ja . (dtto.) II Tankönyvek. 1. A lg e b ra a fe ls ő k e r e s k . is k o ­ lá k n a k . Singer és Wolfner IV. kiad. 2. M é r ta n a fe ls ő k e re sk . is k o lá k n a k . Singer és Wolfner II. kiad. 3. S z á m ta n a k ö z é p is k o ­ lá k n a k . Singer és Wolfner V. kiad. 4. É r e tts é g i v izsg . m a th , p é ld a tá r, 1892. Singer és Wolfner kiad. 5 K ö n ig A lg e b ra uj kiadása, A thenaeum. III. kiad. 6. S z á m ta n a n é p is k o lá k n a k , a V. és Közokt. Ministerium megbízásából. 7. V e z é r k ö n y v a s z á m ta n i o k ta tá sh o z. a V és K. M inisterium megbízásából. 8. S z á m ta n a g a z d a s á g i is m . is k o lá k n a k . Lampel kiadása. III Népszerűsítő m ath, dolgo­ zatok 1. A sz á m re n d s ze r. Bpesti V. kér. áll. főreáliskola értesí­ tője 1885. 2. V é le tle n sé g , v a ló s zín ű s é g , b iz o n y o ssá g . T rmttud. Közi. 1888. 3. A k ö r n é g y szö g e síté se Termttud. Közi. 1891. 4. S z á m lá lá s és m é ré s. Termttud. Társ. E m lék k ön yve 1892. IV. Tanügyi és m eth od ikai m ath em . czikkek 1. A g e o m e tr ia ta ­ n ítá sá ró l. M ag y ar T anü g y 1881. 2. A m á so d re n d ű g ö r b é k e g y e n ­ le te in e k je lle g é r ő l. Tan. Közi. 1881. 3. K ö n ig A n a ly s is e (ismerte­ tés) Tanáregyes. Közi. 1888 és 1887. 4. A s z á m ta n i o k ta tá s k é r ­ déséhez. Tonáregyes. Közi. 1888. 5 S z u p p á n s z á m ta n a (ismertetés) T anáregyes. Közi. 1888. 6. A lo g a r ith m u s o k ta n ítá s á h o z. T a n á r­ egyes. Közi. 1889. 7. U n g e r: D ie M e th o d ik d er p r a k t. A r it h m e t ik (ismertetés) T. K 1890. 8. A s z á m fo g a lo m fe lé p íté se . M. Tan ügy 1885. 9. A k ö r k e r ü le té n e k s z á m ítá sa . T. K. 1891. 10. T y p ik u s h ib á k a m a th , o kta tá sb a n . M. Paed. 1900. D r. S C H L E S IN G E R L A J O S kolozsvári egyetem i ta n á r t le v e le ző ta g n a k ajánlja R a d o s G u s z t á v 1. t. — A III. osztály A ) alosztályának üresedésben lévő levelező ta g s á g i helyei eg yi­ kére szerencsém van dr. Schlesinger Lajos u rat, a kolozsvári

24

III. A) alosztály.

egyetem tudós m a t h e m a t ik a - ta n á rá t ajánlani. Dr. Schlesinger n a g y ­ számú, eredeti és mély gondolkozásról tanúskodó b ú v á rla tá t t a r ­ talmazó értekezésével, ritk a szorgalommal írt kézikönyveinek k iad ásáv al nemcsak kiváló m ath em atik ai teh etségn ek, hanem az erőkifejtésnek és m u n k ab írásn a k is oly p róbáit adta, a melyek nevét itthon, de messze, h a z á n k h a tá r a in túl is, a m a th em atik u s világ előtt ism ertté és becsültté tették. Sokoldalú b ú várlataiv al a függ­ vényelm élet és infinitesimális geom etrián kívül különösen a lineár differentiál-egyenletek elm életét fejlesztette. Ez utóbbi elméletet, mely az újabb m ath em atik ai k u ta tá s b a n állandóan napirenden van, új és fontos fejezetek megterem tésével, a fü g g v én y tan t pedig a Fuchs-féle ^-fü g g v én y ek teljesen új elméletével gazdagította. N ag y és eléggé alig m éltath ató érdem et szerzett a lineár diffe­ rentiál-egyenletek elm életének teljes iro d alm át és azonfelül számos sa já t — külön közzé nem te t t — eredeti vizsgálatát felölelő k é t­ kötetes n ag y kézikönyvének k iadásával (91 iv), a mely e téren a m a th e m a tik a i irodalom legkiválóbb m unkája. Felette sajnálandó, hogy szűk irodalmi viszonyaink mellett e m u n k a m a g y a r nyelven eddig nem jelen h etett meg. Mindezeknek alapján úgy hiszem, hogy dr. Schlesinger Lajos minden tek in tetben méltó arra, hogy A k a ­ dém ián k őt ta g j a in a k so ráb a fölvegye; és midőn őt erre tiszte­ lettel bátorkodom ajánlani, teszem ezt ab b an a meggyőződésben, hogy m eg v álasztatása esetén A k adém iá n k benne oly m u n k á s t fog nyerni, a ki a tu d o m án y önzetlen szeretetével, kiváló tehetségével, n a g y m u n k a b írá sá v a l és a m ég tőle bizton v árható tudom ányos m un k álko dásáv al A k adém iánk hírnevének öregbítéséhez m inden­ esetre hozzá fog járulni. — Irodalmi művei a következők: Ä) Mathem. és Természettudományi Értesítőben ^Bndapest) 1. A F u ch s-féle fü g g ­ v é n y e k elm éle té h e z. VI. k ö te t (1888.). 36—52. 1.— 2. A G auss-féle F e n ta g r a m m a m irifíc u m . XVII. (18993. 526 —534.1. — B) Az Erdélyi Múzeum-egylet Orvos-Term észettudományi É rtesítőjében (Kolozs­ vár) : 3. A fe lü le te n fe k v ő g ö r b é k geoclaeticus g ö rb ü lésérő l. 1891. 267—276. 1. — 4. A k ö zö n sé g e s d iffe r e n tiá l-e g y e n le te k in te g r á lja i­ n a k e g y n é h á n y k ü lö n ö s tu la jd o n sá g á ró l. 1894.1 —8.1. — C) A M athe­ m atikai és P hysikai L apokban (Budapest): 5. A Ile r m ite -fé le alak o k ió l. X. évf. (Sajtó alatt). — D) A Comptes R endus de l ’Académie des Sciences-ben (Paris): 6. S u r la théorie des fo n c tio n s F uclisiennes. 114. k ötet (1892.). — 7. S u r la théorie des fo n c tio n s F u c h sie n n e s U gy an o tt. 1409—1412. 1 — 8. S u r le s fo r m e s p rin ia ire s des éq u a tio n s d iffe re n tie lle s lin é a rie s du se co n d ordre. 115. köt. (1892.). 3 2 - 3 4 . 1 — 9. S u r l'in té g r a tio n des é q u a tio n s lin é a ir e s a fá id é des in té g r a le s d éfínies. I2d. köt. (1895.). 1396— 1398. 1. — 10. S u r un p ro b lé m e de B ie m a n n . 125. köt. (1898.). — 11. S u r le s é q u a tio n s lin é a rie s á p o in ts d'in d e te rm in a tio n .

III. A ) alosztály.

25

131. k ö te t (1901.). — E) A Sitzungsberichte der A kademie der Wissenschaften-ben (Berlin): 12. Ü ber die G auss'se h e T h eo rie des a r ith m e tisc h -g e o m e tr isc h e n M itte ls u n d ih re B e zie h u n g e n z u r T h eo rie der e llip s is c h e n M o d u lfu n c tio n . 1898. XXVIII. 316—360.1. — F j A Ju rn a l für die reine und angew. M ath em atik -b en (Crelle, Berlin): 13. Z u r T h eo rie d er F u c h s'se h e n F u n c tio n n e n . 105. köt. 181—232. 1. — 14. U eber d ie b e i lin e a re n D iffe re n tia lg le ic h u n g e n a u ftre te n d e n P rim fo r m e n . 110. köt. 130— 157. 1. — 15. Ueber lin e a re ho m o g en e D iffe re n tia lg le ic h u n g e n z w e ite r O rdnung, fü r w elche die U m keh ru n g sfu n c tio n v o n e n d lich er V ie ld e u tig k e it ist. 110. köt. 265—289. 1. — 16. B e m e r k u n g e n z u r T h e o rie d er F u n d a m e n ta l­ g leich u n g . 114. köt. 143— 158. — 17. U eber die H a m b u rg e r 'se h e n U ntergruppen, in die d a s z u e in e m sin g u lä re n P u n k te d er B e ­ s t! m m k e it e in e r h o m o g e n e n lin e a re n D iffe re n tia lg le ic h u n g g e ­ h ö rig e k a n o n is c h e F u n d a m e n ta ls y s te m ze r fä llt. U gyanott. 159— 169. 1. — 18. B e m e r k u n g e n z u d e r N o te a u f S. 1 5 9 -1 6 9 . d ieses B a n d es. U gyanott. 309—311.1. — 19. U eber die In te g r a tio n lin e a re r ho m o g en er D ifferen tia lg le ic h u n g e n d u rch Q uad ra tu ren . 116. köt. 97—132. 1 — 20. Z u r T heorie d e r E u le r'se h e n T r a n s fo r m ir te n ein er h o m o g en en lin ea ren D iffe re n tia lg le ic h u n g d e r F u c h s's e h e n K la ss e . 117. köt. 148— 167. 1. — 21. Ü ber p r o je c tiv e S u b s titu tio n e n , die ein en K r e is u n g e ä n d e rt la sse n . 121. köt. 168—176. 1. — 22. Über v e r ta u s c h b a r e lin e a re S u b stitu tio n e n . U g y an ott. 177— 187. 1. — 23. Z u r T heorie d er lin e a re n d iffe ren tia lg le ic liu n g e n im A n s c h lü s s e a n d a s R ie m a n n 's c h e P ro b lem . 123. kötet. 138. és köv. 1. (Sajtó alatt.) — Gj Önállóan m egjelent m u n k á k : 24. Über lin e a re h o m o ­ g en e D ifíe ren tia lg leic h u n g e n v ie r te r O rdnung, zw is c h e n d eren In te g r a le n h o m o g en e R e la tio n e n h ö h eren a ls e rs te n G rades b e ­ steh en . In a u g u r a l-D is se rta tio n . Berlin, 1887. 45.1. — 25. H a n d b u c h d er T heorie d er lin ea ren D ifferen tia lg leic h u n g en . (Leipzig, Teubner.) I. Band. 1895. X X + 4 8 6 1.; II. Bandes 1. Theil. 1897. X V I I I 4532 1.; II. Bandes 2. Theil. 1898. X I I I + 446 1. — 26. E in fü h r u n g in die T heorie der D iffe re n tia lg le ic h u n g e n m it e in e r u n a b h ä n g ig en V a ria b ein . (Leipzig, Göschen, S am m lu ng S chubert XIII.) 1900. V I I I + 309 1. — H ) Egyéb közlem ények: a) k ö n y v ism e rte tő ', b io g r a p h ia i c z i k k e k a Zeitschrift für M ath em atik und P hy sik historisch-literarische A btheilung-jában ; b) Die G eom etrie v o n R en é D esca rtes. (Berlin, Mayer & Müller.) 1894. X + 116. 1. D r. W E I N E K L Á S Z L Ó hazánkfiát, a p rá g a i ném et egyetemen a csillagászat rendes t a n á r á t és a csillagda igaz­ gatóját, leve lező t a g n a k ajánlja H e l l e r Á g o s t rendes tag. Weinek László Budán született, 1848. február 13-án. Gymnasiumi tan n lm á n y a it szülővárosában végezte, felsőbb tan u lm á n y a it pedig

26

I II . B) alosztály.

Becsben. Berlinben és Lipcsében 1865-től 1874-ig-. Bécsben az egyete men m a t h e m a t ik á t , p hy sik át és csillagászatot hallg atott és 1870-ben a tan ári vizsgálatot te t te le és ugyanezen évben doetorrá a v a tta to tt. Állami ösztöndíjjal N émetországba ment, hol Berlinben és Lipcsében csillagászati tan u lm án y ait folytatta. 1874-ben a deczember 9-én végbemenő V enus-átvonulást észlelő expeditióhoz a n ém et k o rm án y W eineket szemelte ki, hogy mint csillagász és fényképész résztvegyen az észlelésben a K erguelen szigetén fölállított állomáson. Weinek az átvonulásról 61 igen sikerült fényképet állított elő. Irodalm i tev éke ny ségét a csillagá­ szati folyóiratokból láthatni. W ein e k le gnagyobb műve n ag y Hold­ atlasza, mely 10 füzetben, 20—20 Hold-táblán 100 Hold-tájékot ábrázol. Ezen nagyszerű mű a tudom ányos világ ban általános elismeréssel fogadtatott. — U G Y A N Ö T aján lja S z i l y K á l m á n rendes tag. W einek László, a kiváló csillagász, nem szakadt el tőlünk, noha a h azán kívül kell élnie, hogy s z ak tu d o m án y át m ű ­ velhesse. Több érdekes dolgozata jelen t meg a T ermészettudo­ mányi Közlönyben is. Az akadém iai ta g s á g nem csak tudom ányos érdem einek elismerése lenne, hanem összekötő kapocs is.

A III. OSZTÁLY B) ALOSZTÁLYÁBA. L Ó C Z Y L A J O S lev. ta g o t re n d e s ta g n a k ajánlja K och. A n t a l r. tag . A lapszabályaink 15. §-a értelm ében a rendes tagok az érdem esebb levelező ta g o k közül választandók. Lóczyt 1888-ban választotta m eg levelező t a g j á n a k a M. Tud. A kadémia, és pedig m ár ak k o r is kiváló tudom ányos érdemeinél fogva, melyeket bold. Szabó József o s ztály titk ár a ján lásáb an röviden, de nyom atékosan kiemelt, eg yú ttal kifejezést ad v án előrelátásának is, hogy Lóczy productiv tu d o m án yo s tevékenysége még hosszú folytonosságot igér. És valóban Lóczy ezen előlegezett jó vélem ényt további nagyszabású tudom ányos tevékenységével fényesen igazolta. 1890ben jelen t m eg 430 n eg y ed rét oldalra terjedő nagy m u nkája: A g eo ló g ia i m e g fig y e lé se k le írá sa és e re d m é n y e i g r ó f S zé c h e n y i B éla k e le tá z s ia i ú tjá b ó l (1877— 1880), mely a „Gróf Széchenyi Béla keletázsiai ú tjá n a k tudom ányos eredm ényei“ czímű gy űjte­ ményes mű I. k ötetének III. szakaszát teszi. E m u n k a egyrészt a hosszú úton megfigyelt, részletesen és gondosan leírt adatokn ak a bőségével (egy átnézetes geológiai térkép, négy geo), szelvénytábla, hat más táb la és 167 szövegközti ábramelléklettel), m ás­ részt azoknak mély tu d o m án yú és szellemes földolgozásával álta­ lános feltűnést keltett. A n ém et k iad ásn ak megjelenése után nem sokáig k ésett a ném et tudom ányos körök elismerése sem; m ert

I I I . B) alosztály.

27

1894-ben a „Gesellschaft für E rd k u n d e in B erlin “ Lóczy Lajost a Karl R it te r éremmel tü n t e tt e ki. 1897-ben a fennidézett g y ű jte m é ­ nyes m űn ek III. kötetében k ö vette azt A fo s s ilis e m lő s és p u h a te s tű á lla tm a r a d v á n y o k le írá sa é s p a la e o n to lo g ia i stra tig r a p h ia i e r e d m é n y e k g r ó f S z é c h e n y i B éla k e le tá z s ia i ú tjá b ó l czímű m ásik n a g y szakm unkája, mely 24 n e g y ed rét n y o m ta to tt ívre terjed és 11 lith ograph ált tá b la a 12 szövegközti rajz-melléklettel van g azdagon fölszerelve. Ez méltó záróköve a n n a k a két évtizedre elhúzódott ernyedetlen és n ag y szab ású m u n k á s s á g n a k , mely szerzőjét E uróp a legjelesebb g eo g ra p h u s a in a k és geológusai­ nak so ráb a emelte. Bizonyítja ezt a franczia tud. A k ad ém iá n ak legújabbi elismerése is, mely a múlt évben Lóczynak ítélte oda a 8000 frcos Csihacsev díjat, melyet é v en k én t bárm ely nemzeti­ ségű olyan term észettudós ju ta lm a z á s á ra a d n a k , a ki Ázsiának kevésbbé ism ert t á j a it természetrajzi, physika- vagy m ath em atik ageographiai szempontból kiváló eredm énynyel k u ta tta . De ezzel Lóczy L. m u n k á s s á g á n a k ereje és érdem einek szám a nincsen m ég kim erítve. 1891-ben in d ítv á n y á ra a „M ag yar Földrajzi T á r s a s á g “ kebelében m e g a la k u lt a „B alaton-Bizottság“, mely h azán k e g yö n­ gyének minden irá n y b a n való k ik u t a t á s á t tűzte ki volt czélul. E bizottság Lóczy vezetése a la tt rendkívüli b u z g a lm a t fejtett ki, sok hazai és n éh án y külföldi szakférfiú közrem űködését vévén igénybe. A k u ta tá so k eredm ényeinek közzététele 1896 óta folya m a ib a n van, és Lóczy A B a la to n k ö r n y é k é n e k fö ld r a jz i leírá sa , o ro g ra p h iá ja és g e o ló g iá ja czímű részszel fog hozzájárulni e n a g y ­ szabású tu do m án yo s v állalat sikerének teljessé tételéhez. De Lóczy L. m in t ta n á r is kiváló módon felel meg szép h iv atásán ak, a m ennyiben szeretettel és alaposan tan ítv a, s ta n ítv á n y a iv a l e g y ü tt dolgozva, a legszebb sikerrel vezeti be azo k at s z a k tu d o m á n y á n a k mívelésébe. Bebizonyította ezt a múlt évi párisi kiállításra bek ü l­ dött rem ek térképekkel, melyeket intézetében az ő vezetésével tan ítv á n y a i k észítettek és melyek aran y érem m el lettek kitün tetve. Mindezeknél fogva méltán merem rem ényleni, hogy a M. Tud. A k a d é m ia sem fog az elismeréssel késni, és Lóczy Lajos lev. ta g bokros érdem eit és eredm ényekben g azdag, szak ad atlan tudom ányos m űködését a rendes t a g s á g g a l készséggel m eg fogja j u t a lm a z n i.— U G Y A N Ő T aján lja K r e n n e r J ó z s e f r. tag . Lóczy Lajos, a tud.-egyetem en a földrajz ny. rendes ta n á r a , 1888-ban vá­ lasztatott m eg az A k adém iá b a levelező ta g n a k . Nevezett azóta is a földrajzot és a földtant egyform a szeretettel műveli, és az utóbbi 12 évben e tud om ányok előm ozdításában h a zán k b an rendkívüli érdem ek et szerzett m a g á n a k , m in ek alap ján őt az A k ad ém ia re n ­ des ta g j á n a k ajánlom. Mint azelőtt, úgy a nevezett időben is, egyrészt k utatásai, m ásrészt publicatiói által g a zd ag íto tta tudó-

28

III. B) alosztály.

m án y át. és nem egyszer lepte m eg a tutlós világot mély tu d á s á ­ val és b ám ulatos sokoldalúságával. Dolgozatai irodalm unk leg­ kitűnőbb term ékei közé tarto zn ak , melyek nemcsak hazánk szak­ férfiúi által részesültek a kellő elismerésben, hanem a külföldiek által is, ott egyesek, épp úgy m int egész szakkörök, siettek a szerzőnek elismerésükkel, sőt a n n a k külső jeleivel is adózni. Számos m eg jelen t m u n k ái közül k ie m e le m : A S zé c h e n y i Béla g r ó f k e le tá z s ia i ú tjá n a k tu d o m á n y o s e re d m é n y é-ben általa k i ­ dolgozott földtani és őslénytani része. Ezen impozáns, három k ö ­ tetből és egy Atlaszból álló m u n káb an , Lóczy saját észlelésen alapuló dolgozatai, an n ak oly terjedelm es és fontos, m in t lényeges részét képezik, hogy még a m ű teljes megjelenése előtt, elnyerte g ró f Széchenyi Béla személyében A k ad ém iá nk nag y ju talm át. Ezen m u n k a német ford ításáért k itü n te tte a tekintélyes berlini földrajzi t á r s a s á g Lóczy Lajost a R itter Károly-féle éremmel (1894). 1900. deczember 17-én a franczia tudom. A k ad ém ia ugy an é mű alapján szintén odaítélte Lóczynak ünnepi ülésén a Csihacsev-féle 3000 frankos díját, azon jelentés kíséretében, hogy ő a d ta A S a n g -h a i, K u k u -n o r tó és B a ta n g k ö zé eső v id é k p h y s i k a i fö ld ­ r a jz á n a k r e n d k ív ü l é rd ekes le írá sá t, ré szle te k b e m e n ő g eo ló g ia i is m e r te té s é t és a r é s z le te k b e m e n ő tu d o m á n y o s feld o lg o zá sá t. E m u n k á t m éltán sorolják báró Richthofen K hinája mellé. Épp oly érdekes mint fontos A rad-raegye M onographiájának, földrajzi és földtani része, melyet főleg s aját részletes geológiai felvételek alapján írt meg. Majdnem egy időben a franczia tudom. Akadémia kitü ntetésév el érte Lóczyt u g y an csak Francziaország részéről egy m ásik k itü n te té s is, a mennyiben a párisi világkiállítás jury-je a Koch A ntal rend. ta g g a l e g y ü tt szerkesztett m a g y a r geológiai térkép ét, a Grand prix-vel ju ta lm a z ta . A t é r k é p e t a jelen tés rend­ kívüli módon dicséri. Most kerül ki a sajtó alól K hina tö rtén eté­ n ek m agv as kö tete is, s tá n nem utolsó helyen említendő, hogy Lóczy m int a budapesti tud.-egyetem ta n á ra , a tudom ányos föld­ rajzi ta n k ö n y v e k n e k sorozatát tervezi, melyből egy kötet m ár megjelent, m ásodika pedig az ő tollából, m ár készülőfélben van. Évek óta foglalkoztatja Lóczyt egy nagyszabású problémának megoldása, t. i. a Balaton tu dom ányos k ik u tatás a. Kezdeménye­ zésére, 1891 óta a Balaton-bizottság alakult, melynek föladata h a z á n k e rem ek ta v á n a k — a m e l y n e k keletkezéséhez annyi hamis felfogás fűződik — tudom ányos megvizsgálása. E bizottság a tud. A kadémia, a földmívelési Minisztérium, Veszprém-megye tö r ­ v én y h ató s ág a és Semsey Andor segélyével, Lóczyval az élén igen serényen működik, és eddig is dicséretes eredm ényt ért el. K ét­ ségtelen, hogy a m a g y a r tavi k u ta tá s lesz ezután a külföldre vonatkozólag útm utató, a mint ezt az eddig megjelent számos

I II. B) a lo sztá ly.

29

közlem ény (A B a la to n lim n o lo g iá ja ; é g h a jla ti v i s z o n y o k ; c sa ­ p a d é k v is z o n y o k ; v iz é n e k c h e m ia i v iz s g á la t a ; m o s z a tflo r á ja ; fa u n á ja ; n ö v é n y v ilá g a ; fü r d ő i és ü d ü lő h e ly e i) is bizonyítja. A M agyar Tud. A k ad ém ia növelni fogja tek in tély ét és általa is több ízben k im u ta to tt elism erésének új je lé t ad h atja, ha az 1888ban lev. tag u l m egválasztott Lóczy Lajost re n d e s tag ja i sorába felveszi. H A L A V Á T S G Y U L A m. kir. főgeologust, az artézi kútforrások földtani eredm ényeinek szorgalm as feldolgozóját, a ki azonkívül a Duna-Tisza. közti Alföld geológiai viszonyainak leírá­ sával a n ag y M agyar Alföld egy n ag y részének p hysikai földrajzi ismeretéhez becses ad a to k a t szolgáltatott, újra le v e le z ő ta g n a k ajánlja L ó c z y L a j o s levelező' tag. H alav áts Gyula m unk ái m á r első aján lása alkalmával, 1899-ben felsoroltattak. A zóta is közölt ő ad alé k ok at az Alföld a ltalaján ak ismeretéhez, ú. m.: A s z a r v a s i a r té z i k ú t. M. Orvosok és term észetvizsgálók X X X . Szabadk án t a r ­ to tt n ag yg yű lésén ek m unkálatai. G éologie du v a llé e s du D a n u b e e td e la T is z a ; T raveaux des régulations etc en H ongrie (a közlemény eredetije). í r t még a J o b b ág y i M am m uthleletről ; Földt. Közi, 1899. évf. és Gredistye és L u n k án y h u n y ad v árm egy ei községek k örn yé­ kén ek geológiai viszonyairól ; m. kir. Földtani Intézet évi je le n ­ tése 1898. D r. I S T V Á N F F I G Y U L A eg yetem i ta n á r t és a m. kir. központi szőlészeti intézet ig a zg a tó ját Budapesten, le v e le z ő ta g n a k ajánlja K l e i n G y u l a rendes tag. Istvánffi im m ár 20 év óta szak a­ datlanul m un k álkodik a növénytani b ú v árk o d ás terén és igen sok­ oldalú, kiváló irodalmi működést fejt ki, melylyel úgy az általános n ö vén ytan t számos új ad attal g y a rap íto tta, valam in t h azán k nö­ vénytani megism erését tetem esen előmozdította, úgy hogy az a k a ­ démiai ta g s á g r a mindenképen érdemes. Eleinte kiv ált a sejttan n al foglalkozva, a chlorophyll, a sejtm ag, valam in t a sejtek protoplasm á já n a k összeköttetésére vonatkozólag igen beható és érdekes vizsg álato kat végzett. Majd áttérve a m oszatok tan u lm án y o zás ára, egyrészt M agyarország különböző vidékeinek m oszatait g y ű jtö tte össze és h atáro zta meg, m ásrészt pedig Románia, Bosznia, Mon­ gólia, A fghanistan s más országok moszatflórájához is szo lg áltatott új ad atokat. Bővebben vizsgálta a Balaton moszatait és pedig a „Balaton-bizottság“ megbízásából, m in t azt „a Balaton moszatflórája“ czímű terjedelmes és becses m u n k á ja igazolja. Utolsó években hosszabb ideig B re fe ld , a hires n ém et m ykologus oldala mellett gombászati v izsgálatokkal foglalkozott, a mennyiben Brefeldnek ebbeli n agyjelentőségű k u ta tá s a ib a n segédkezett. Istvánffi

30

III. B j alosztály.

azóta itthon is egész odaadással foglalkozik a g om b ák kal, mint azt egyebeken kívül kiv ált a „Magyar ehető és m érges gom bák k ö n y v e “, valam in t a „Clusius-codex mykologiai m éltatása“ czímíí nagy m un kái is fényesen bizonyítják. Mindkét m u n k a — melyhez számos színes tá b la van mellékelve, s melyet Istvánffi saját k ö lt­ ségén a d o tt ki — nemcsak a szerző n ag y áldozatkészségéről, de egyszersmind k itartó szorgalm áról és kiváló szak avato ttság áról is tanúskodik. Clusiusról kiad o tt m u n k ájáv al (287 nagy folio lapra terjedő szöveggel és Öl szines táblával) legutóbb a párisi A k ad é­ miánál a ,.Desmaziéres“ díjért folyamodva, Istvánffi a „m e n tio n tr é s h o n o ra b le “ k itü n te té st nyerte el. A franczia Akadémia jelen­ tésében pedig e m u n k á r a vonatkozólag a következő á l l : „E n a g y ­ szerű mű, melynek m a g y a r szövegét franczia fordítás is kiséri, igaz becsületére válik mind ann ak , k inek a g y á b a n eszméje m e g ­ fogant, mind pedig ann ak , ki reprodukálta. A biráló bizottság el­ ismeri Istvánffi ezen történelmi becsű m y k o logiájának igaz értékét s egyenesen, e g y h a n g ú la g ajá n la n á neki a jutalom díjat, ha az alapító szándékát nem kellene szem előtt ta r ta n ia stb .“ Mindebből kitűnik, hogy Istvánffi jeles növénytani búvárk odásai által nemcsak h azán kb an jó hírn evet szerzett m a g á n a k , hanem külföldön is a legilietékesebb helyen elism erésben részesült. S midőn őt ezennel az akadém iai ta g s á g r a teljesen érdem esnek jelentem ki, egyszer­ smind hiszem, hogy benne az Akadém ia m u n k ás ta g o t fog nyerni. Terjedelmes irodalmi működéséből itt csak a legfőbb m u n k áit emlí­ tem fel. ú gym int : A c h lo ro p h y ll o sztó d á sá ró l. M agyar Növénytani Lapok. 1880. A c h lo r o p h y ll és a n ö v é n y i s e jtm a g m o rp h o lo g iá já lio z . E g y p hotogram m al. Kolozsvár, 1881. A p e n é s z e k se jtm a g várói. Magy. Növényt. Lapok. 188m. A s e jtm a g sze re p e a p e n é ­ s z e k fejlő d éséb en . Természetrajzi Füzetek. 1899. H árom táblával. Ugyanez n ém etül; B e rü ch te d. deutsch, bot. G esellsch a ft (Berlin) négy táblával. A p r o to p la s to k ö ss ze k ö tte té sé n e k s a s e jtk ö z i p la s m a e lő fo rd u lá sá n a k n é h á n y e s e té r ő l; és: A p r o to p la s to k ö ssze k ö tte té sé rő l stb., k ü lö n ö s te k in te tte l a L o ra n th a c e á k ra és a C u n iférá k re . Magy. Növényt. Lapok. 1884. M indkettő angolul is. N atu re 1885. A d a to k a g o m b á k p h y s io lo g ia i a n a tó m iá já h o z. Természetr. Füzetek. 1891. K ét táblával. Újabb v iz s g á la to k a g o m b á k v á la d é k ta rtó iró l. U gyanott, 1895. N o u v e lle s recherches s u r le s Organes co n d u c te u rs d e s J fy d n é s, T é lé p h o ré s et T am entellés. R e v u e m y k o lo g iq u e . (Toulouse) 1896. U gyanaz németül is: P r in g s h e im J a h rb ü c h e r f. w issen sch . B o ta n ik . 1896. ü t táblával. A z E u p h o rb ia ceá k . R u ta c e á k , U rtica ceá k és P á lm á k sz e rv e s sp h a e r o k r y s tá ly a ir ó l. Magy. Növényt. Lapok. 1881. A S ta p e lia fu r c a ta s z e r v e s s p h a e r o k r y s tá ly a i, u. o. 1882. A G a lantus n iv a lis , E chinops o x y g e n a és a z E u p h o rb ia c e á k sp h a e r o k ry stá ly a ir ó l,

III. B i a lo sztá ly.

31

u. o. 1884. L eber die m ik ro c h e m is c h e R e a c tio n des S o la n in . Zeitschrift f wiss. Mikroskopie. 1884. A p a p r ik a h a tv á n y a g á n a k m ik r o c h e m ia i k im u ta tá s a . Term. Fűz. 1831. A d d ita m e n ta a d A lg a lo g ia m D acicam . I., II.. III. Magy. Növényt. Lapok. 1880—82. A d d ita m e n ta a P h yco lo g ia m co m it. B ih a r et K ra ssó -S zö ré n y . U. o. 1882. T a n u lm á n y o k a m a g y a rh o n i D e sm id ia c e á k r ó l. Akad. Közlemények. 1882. E gy táblával. J e le n té s a fe lső -m a g y a ro r szá g i tő z e g k é p le te k a lg a lo g ia i m e g v izsg á lá sá ró l. Két táblával. U. o. 1888. K ita ib e l h e r b á r iu m á n a k A lg á i. Term. Fűz. 1891. A m a r g it­ s z ig e ti v íz e sé s n ö vén y ze te . Magy. Növényt. Lapok. 1892. F o s s il B a c illa ria c e á k L a zá n k b ó l U. o. 1882. A m e te o r p a p ír ró l. Term. Fűz. 1890. D ie V eg eta tio n d er B u d a p e ste i■ W a s se rle itu n g Bot. Central blatt 1895. U eber d ie N a h ru n g d er F isc h b r u t im B a la to n See. U. o. 1835. A B a la to n k r y p to g a m n ö v é n y z e té n e k v á zla ta . Földrajzi Köziem. 1891. A B a la to n m ik r o s z k o p o s n ö v é n y ze té rő l. U. o 1894. A B a la to n m o s z a tfló r á ja stb ., a M. Földrajzi T ársaság megbízásából. (Kiadja a M. Földr. Társ. Balaton-bizottsága.) 140 q u a rt oldal. 1897. A lg a e R o m á n iá é . Kolozsvár, 1880. A d a to k R o m á n ia a lg a fló rá já h o z. Term. Fűz. 1893. F r a g m e n ta P h y so lo g ia e B osniaco-Serbicae. M.-Növényt. Lapok. 1883. R u m e lia i a lg á k stb., Terin. Fűz. 289'J. S p e c im e n P h yco lo g ia e A e q u a to rie n sis. M. Növényt. Lapok. 1881. A lg a e n u m illa e in M o n g o lia lectae. U. o. 1886. N o te s on A fg h a n is ta n A lgae. Jo u rn a l of the Linear Society (London) 1884. A V auch eria th a llu s á n a k re d u c tió já h o z é s s p ó r a ­ kép ző d éséh ez. M. Növényt. Lapok. 1882. A d a to k a S y n e d n a Ulna o s z lá s á n a k is m e r e té h e z , egy táblával. U. o., 1883. A d a to k a G u n g ro sin á k fe jlő d é s é h e z ; N é m e ly c h lo r o sp o re á k v e g e ta tiv a la k v á lto z á s a ir ó l; S e jth á r ty a -v a s ta g o d á s o k és c e llu lin s z e m e k a Vauch eriá k- és C h a ra k n á l; A Z y g n e m a c e á k telelése. A d a lé k o k a z a c tiv é s p a s s iv e n d o p h y tis m u s is m e r e té h e z. U g y an o tt, 1881—81. L a b o u lb eria g ig a n te a stb . Term. Fűz. 1893. E g y táblával. A d a to k M a g y a r o rszá g g o m b á in a k ism e re té h e z. U. o. 1835. (0. Brefeldés 0. Jo h an Olsennel) U n tersu ch u n g en a u s d em G e sa m m tg eb iete d er M yk o lo g ie VII. füzet 11 tábl., és VIK. füzet 12 táblával. Lipcse, 1888—89. (O. Brefeld-del.) U gyanaz a m u n k a, XI. füzet. D ie B ra n d p ilze. II. 5 tábl. Münster, 1895. F ra n c isc u s von S terb eeck „ T h e a tru m F u n g o ru m “ c z im ű m u n k á ja és a C lu siu s m a g y a r á z ó k stb . Term. Fűz. 1894. U gyanaz németül, B o t. C entralb la tt 1894. C lu siu s m in t a m a g y a r g o m b á s z a t m e g a la p ító ja . Akad. Math. Termt. Értesítő'. 1895. A m a g y a r e h e tő é s m é rg e s g o m b á k k ö n y v e . Budapest, 1899. S z e r z ő k ia d á s a . 361 oldal és 42 szines táb la A C lu siu s-C o d e x m y k o lo g ia i m é lta tá s a . A datokk al Clusius életrajzához, folió, 287 oldal, 22 szöveg közé n yo m ott á b r á ­ val és 91 szines kó'nyomatú műlappal. B udapest, 1900. S z e r z ő

32

III. B) alosztály.

kö ltség én . — U G Y A N Ö T aján lia S t a u b M ó r I. t. Bátorkodom dr. Csik-Mádéfalvi Istvánffi Gyula urat, tud. egvet. ny. r. tanárt, a m. kir. közp. szőlészeti kísérleti állomás ampelológiai intézet ig azg a tó ját levelező ta g s á g r a ajánlani. Istvánffi úr növénytani ta n u lm án y ait Kolozsvárott kezdette és a külföldön folytatta növe­ kedő sikerrel. Számos dolgozataiban, melyeket 1880 óta nem csak m agyar, h an em franczia, n ém et és angol nyelven a legelőkelőbb külföldi folyóiratokban is közzétett, a mikroszkópia legkiválóbb képviselői egyikének m u ta tja be m agát. K u tatásain ak egy nagy része a növénytani, különösen a s ejttan ra és az alsórendű növények anató m iája- és m orp h o lo g iájára vonatkozó irodalomban állandó becset nyert. íg y k im u ta tja „a chloropyll osztódásáról“ czímö é rte­ kezésében a chloropyllszemek említett szaporodási m ó dján ak álta­ láno sság át ; ő az első, ki a chrom oplast kifejezést ajánlja, melyet ezután az irodalom elfogadott. E chloroplastokat azután mint a sejt szerveit tü n teti föl és k im u ta tja a hypochlorin előfordulását a Cyanophyeene és Bacillariacene nevű moszatokban. Épp oly fontosak Istvánffinak a sejtm ag előfordulására vonatkozó k u t a t á ­ sai. K im u tatta a s ejtm ag előfordulását a g o m b ák b an és kiderí­ tette szerepét a g o m b ák fejlődésében; k im u ta tja to v áb b á a mó­ dot, mely szerint a sejtek protoplasinája egym ással összeköttetés­ ben áll és végre ezen összeköttetések általános előfordulását az élő szövetek minden fajtájánál. 1887-ben 0. Johan-Olsen-nel egye­ tem ben fölfedezi a m a g as ab b ren d ű g o m b ák különböző csoportjainál a te jn e d v ta r tó k a t és ezekhez hasonló képződményeket, melyeknek közelebbi ism eretét ezután a Hydneae-, Tbelephoreae- és Tomentellae-n t e t t önálló k u ta tá so k k a l egészíti ki. Három dolgozatban szolgáltat újabb a d a to k a t a szerves spbaerokrystályokboz; foglal­ kozik b eh ató a n az újabb n ö vén y tan i vizsgálatok alk alm ával fontos szerepet játszó m ikrochem iai reag en sek k el; a többi között a solanin k im u ta t á s á r a könnyű, d em onstrativ módszert ajánl. Istvánffi úr dolgozatai, melyek a moszatok finomabb morphologiájára, élet­ t a n á r a és fejlődéstanára vonatkoznak, szintén m eg találták a kellő m éltatást a külföldi irodalomban, mi különösen abb an mutatkozik, hogy hasonczélú vizsgálatokra a d tá k meg a lökést. Megvizsgálta az elasterium interm edium o s z l á s á t; a W aucherin- és Chara-féléknél a s ejth árty a v astag o d ását és a cellulinszem eket; a zvgnemaceák te l e lé s é t; a moszatok activ és passiv endophytism usát (ez a lk a ­ lommal aján lo tta az „vikobiosis“ elnevezést, melyet el is fogadtak) és közölt új részletet az Ulothrix zo nata ismeretéhez. 0. B re fe ld t a n á r münsteri lab orató rium ában dolgozván, ezen kitűnő tudós megbízta Istvánffi u ra t azzal, hogy 0. Johan-Olsen-nel eg yü tt segédkezzenek neki a Basidiom ycetákra vonatkozó világhírű ta n u l­ m ányaiban. E tá m o g a tá s t Brefeld azzal ju ta lm a z ta meg, hogy

I II . B) alosztály.

33

1888-ban m u n k á já n a k (U ntersuchungen aus dem G esam m tgebiete der Mykologie. VII. Heft. Basidiomyceten. II. Protobasidiomyceten) czímlapján kiemelte a k ét fiatal tudós közrem ű k ö d ését (Die U n ter­ suchungen sind ausg efü h rt im königl. bot. In s titu te in M ünster i. W. mit U n ters tü tzu n g der H erren J. Istvánffi, P rivatdocen t der Botanik aus K la u sen bu rg in U n g arn und Dr. Olav Johan-Olsen aus Christiana in Norvégén, Assistenten am botanischen Institute). Közreműködött Istvánffi úr az idézett m u n k a VIII. füzetének tu d o ­ m ányos ta r ta l m á n a k kidolgozásánál is és végre egyedül 0. Brefelddel az ü szök go m b ákra vonatkozó v izsgálatokban (I. h. IX. füzet). Istvánffi úr számos közleményt írt a moszatok és g o m b á k re n d ­ szertanához is. Tanulm ányozta Kolozs, Torda-A ranyos, U dvarhely, Hunvad, Naszód-Besztercze, Doboka, Alsó-Fehér, Fogaras, Szeben, Bihar, Maros-Torda, Háromszék, Krassó-Szörény v árm eg y ék és hazánk egyéb vidékeinek m o s z a tfló rá já t; Kitaibel h e rb á r iu m á n a k m oszatjait; tanu lm án y o zta to v á b b á a M. Földrajzi T á rsa s á g Balato n-b izottság ának megbízásából a Balaton m oszatflóráját stb. Kül­ földi moszatokról írt közleményei, m ajd n em kivétel nélkül, az illető vidékekre nézve e lső a d a to k. Ilyenek R om ánia, Bosznia és Szerbia, Rumélia, a Földközi-tenger, a b ajo ro rszág i Schloss-tór az aequator, Mongolia, A fghanistán és az észak am erik ai Egyesült-Á llam ok moszatflórájára vonatkozó közleményei. Szintúgy v a n n a k Istvánffi ú rn a k a gom baflórára nézve is figyelemreméltó dolgozatai; ilyenek a P hlystidum Haynaldii n sp , Laboulberia g ig a n t e a b arlan g i bogarokon élő új penészfaj ; adatok M agy aro rszág g o m b á in a k ism ere­ téhez; The m ikrovegetation of B ank-N otes stb.; de Istvánffi úr kiváló érdem et szerzett m a g á n a k azzal, hogy C h a rles de V E clu se (Clusiusj, a hires németalföldi XVI. századbeli botanikus, ki n álu n k M agyarországon is j á r t és az első író, ki h azán k gombaflórájáról írt, codexét b irálatilag á tta n u lm á n y o z ta , az íróra és m u n k á já ra vonatkozó új a d a to k k a l kibővítette és ezeket a codex hű m ás o ­ latával e g y ü tt 1900-ban kiadta. A m u n k a czím e: „A Clusius-Codex mykologiai méltatása, a d ato k k a l Clusius életrajzához“. A m a g y a r és franczia nyelven írt m u n k a n agy n egy ed rétű 287 oldalra terjed; a szövegbe 22 kép van felvéve, de ezeken kív ü l 91 színes tá b la van a m unk áh o z mellékelve. Ezt a becses, fölötte költséges m u n k á t Istvánffi úr s a já t k ö ltsé g é n a d ta ki. Külföldön n agy m éltatásban részesült, mi abban is nyilvánul, hogy a franczia ak a d é m ia a Desmaziéres-díjat ítélte neki oda. Istvánffi úr számos bírálati, ism er­ tető és népszerű közleményeit nem is sorolom föl, de a gom bákról írt kiváló népszerű m u n k á já t nem szabad h allg atással mellőzni. Czíme: A m a g y a r eh ető és m é rg e s g o m b á k k ö n y v e . Budapest, 1899 Ezen első., a gom b ákró l szóló népszerű m a g y a r m unk át, mely 361 lapra terjed, 150 czinkographiai és 42 színes képet foglal T agajánlások.

3

34

III. B) alosztály.

m ag áb a n. Istvánffi úr ezt a jó könyvet is s a já t k ö ltsé g é n a d ta ki. Istvánffi ür 20 éves tu d om ány o s működésére büszkeséggel és m egn y ug vással te k in th e t vissza; a Tekintetes A kadém iát pedig kérem , részesítse ab b an az egyedüli jutalom ban, melyben a haza tudom ányos főfóruma részesítheti: válaszsza m eg levelező ta g já v á !