Taba Gabriella. Bővített Sugárvédelmi Tanfolyam Semmelweis Egyetem, 2016 március

SZERVEZETEK

Sugárvédelmi, sugáregészségügyi ellenőrzés,  sugárforrások fizikai védelme, teendők  rendellenesség esetén, sugárvédelmi szervezetek  egyetemi specialitások és vészhelyzeti értesítés Taba Gabriella

Bővített Sugárvédelmi Tanfolyam Semmelweis Egyetem, 2016 március 21‐23.

Nemzetközi és hazai szervezetek: •

IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, NAÜ)

•

EURADOS, ICRP (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság), nem kormányzati szervezet, 

ENSZ (kormányközi szervezetek): • WHO, FAO, ILO • OECD NEA • EU: EURATOM, direktívák Sugárvédelmi/sugáregészségügyi/ szervezetek: • BFKH NF KESO : Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és mindenkori jogutódja 2015‐ től Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főigazgatóság Közegészségügyi és  2016.01.01 OAH Sugáregészségügyi Osztály • BFKH : Budapest Főváros Kormányhivatala illetve mindenkori jogutódja • EMMI : Emberi Erőforrás Minisztérium • NSzSz : Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv illetve mindenkori jogutódja • OSKSz : Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat illetve mindenkori jogutódja • OSSKI : Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet illetve mindenkori jogutódja  Országos Közegészségügyi Központ,Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság • OSJER : Országos Sugárfigyelő, ‐Jelző és Ellenőrző Rendszer Nukleáris biztonsági szervezetek: • OAH : Országos Atomenergia Hivatal

SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZATOK •

Minden klinikán/intézetben: SE Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata, ≈30 oldal  (általában az irodán, a sugárvédelmi megbízottnál)

•

N‐BEIT: Nukleárisbaleset‐elhárítási és Intézkedési Terv (legalább értesítési lánc:  nevek, címek)

•

Minden laboratóriumban/munkahelyen: helyi sugárvédelmi szabályzat, a  laboratóriumi, munkahelyi specialitásokkal (≈1‐3 oldal, benne a sugárvédelmi  megbízott neve és elérhetősége)  új kormány rendelet alapján 50 oldal! +SL Sugárvédelmi leírás (szakértő)

•

Rendellenesség észlelése a munkahelyen: • • • • •

Klinikai/intézeti sugárvédelmi megbízott értesítése, elhárítás azonnali elkezdése Ha helyileg nem mérhető fel a következmény és/vagy nem hárítható el a rendellenes  helyzet, akkor az egyetem Sugárvédelmi szolgálat értesítése Szükség esetén: Engedélyező hatóság (ÁNTSZ Regionális Intézet Sugáregészségügyi Decentrum, Bp., Váci út 174) értesítése. OAH Személyi expozíció túllépés gyanúja esetén a filmdoziméter elküldése azonnali  kiértékelésre. Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat (OSKSZ):  Ügyeleti telefonszám: 06‐20‐9364‐847

A FONTOSABB SUGÁRVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ÉS  EGYÉB KIADVÁNYOK

INFORMÁCIÓÁRAMLÁS RIASZTÁS ESETÉN Mind a külső, mind a belső riasztás vagy a Klinikai Rektor helyetteshez, vagy a SvSz‐ hoz, vagy az SE OSJER szervezetéhez érkezhet. Az egyetemi intézmény sugárvédelmi megbízottja direkt módon is kezdeményezheti a BFKH NF KESO és az OSKSz értesítését, de a SvSz vezetőjét, vagy helyettesét ekkor is értesíteni kell.

• • •

OAH Név Beosztás munkaidő alatt Dr. Prof. Merkely Mindenkori Béla Klinikai Rektor Helyettes Taba Gabriella Sv. Szolg. vezető T: 459‐1500/51812 taba.gabriella@semmelweis ‐univ.hu Dr. Voszka István Sv. Szolg. vez. T: 459‐1500/60211 hely. F: 266‐6656 Voszka.Istvan @med.semmelweis‐univ.hu Dr. Kári Béla SE‐OSJER lab. T: 459‐1500/53153, vezető [email protected] ‐univ.hu

munkaidőn kívül

• •

T: 20‐663‐37‐69 [email protected]

•

T: 20‐663‐2126

•

T: 20‐380‐0804

A MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSA Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI.8.) EüM  487/2015. (XII. 30.) Korm rendelete  alapján a Semmelweis Egyetem az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos  tevékenységének és feladatainak összehangolására Sugárvédelmi Szolgálatot hozott  létre és biztosítja a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A  Sugárvédelmi Szolgálat az egyszemélyi vezető, a Rektor irányítása alatt áll, aki az  operatív hatásköröket átruházta Klinikai Rektor Helyettesre

A Sugárvédelmi Szolgálat feladatai : A SvSz tevékenysége elsősorban a tanácsadásra,  az ellenőrzésre, a nyilvántartásra, az oktatás szervezésére és a hatóságokkal való  kapcsolat tartására terjed ki. (lsd. Egyetemi Sugárvédelmi Szabályzat)

Egyetemi sugárvédelmi szolgálat: • Rektor • Klinikai Rektor Helyettes • Sugárvédelmi szolgálat  • Sugárvédelmi szolgálat vezető és Sugárvédelmi szolgálat vezető helyettes • Engedélyes munkahelyek (Intézeti vezetők) • Sugárvédelmi megbízottak és sugárvédelmi megbízott helyettesek • Sugárvédelmi munkahelyen dolgozó munkavállalók • Együttműködő intézetek és szervezetek, hatóságok • OSJER laboratórium

•

Az atom energiáról szóló 2015: VII. tv. 9. § (1) bek. [2015. március 19.] törvény A népjóléti miniszter 23/1997. (VII. 18.) NM rendelete a radionuklidok mentességi  aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról.  Az egészségügyi miniszter 30/2001. (X.3.) EüM rendelete a külső munkavállalók  munkahelyi sugárvédelméről.  Magyar Szabvány 62‐7:2011 Sugárvédelem nyitott radioaktív készítmények  alkalmazásakor. MSZ 62‐7:2011.  Magyar Szabvány 824:1999. Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi  röntgenmunkahelyeken. MSZ 824:1999.   A 11/2010. (III.4.) KHEM rendelet a radioaktív anyagok helyi és központi  nyilvántartási, számítógépes rendszeréről.  Magyar Közlöny. Az egészségügyi miniszter 64/2005. (XII. 22.) EüM rendelete, az atomenergiáról  szóló 1996. évi CXVL törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló  16/2000.(VI.8.) EüM rendelet módosításáról. 487/2015. (XII. 30.) Korm.  Rendelet (projekt törvény) A 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet  az atomenergia alkalmazása körében a fizikai  védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről.  Magyar Közlöny.

A MUNKAHELYEK BESOROLÁSA SUGÁRVÉDELMI  SZEMPONTOK ALAPJÁN A 16/2000. (VI. 8) EüM rendelet 5. melléklete szerint a munkahelyen az engedélyes ellenőrzött és felügyelt területet jelöl ki. Ellenőrzött munkaterület: Ahol az évi egyéni sugárterhelés meghaladhatja az 1 mSv effektív dózist, a dóziskorlátoknál (MSSz 5. Fejezet) az egyes szervekre megadott korlát 1/10‐ét, vagy ahol a radioaktív szennyeződés terjedését korlátozni kell. 487/2015. (XII. 30.) Korm.szerint: ellenőrzött terület: olyan terület, amelyre a sugárvédelem érdekében, vagy a radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében különleges szabályok vonatkoznak, és amely területre történő belépés ellenőrzés mellett történik; Biztonsági előírások az ellenőrzött területeken: az ellenőrzött terület határait egyértelműen ki kell jelölni, a bejutást ellenőrizni kell, illetéktelenek bejutását meg kell akadályozni, a bejáratot „Sugárveszély” felirattal, sugárveszélyt jelző tárcsával és a munkahely megnevezésével kell ellátni, a munkaterület (a telepített röntgen‐laboratórium kivételével) műszeres sugárvédelmi ellenőrzését kell biztosítani, az ellenőrzött területen csak az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenység végezhető és csak a tevékenységhez szükséges eszköz vagy anyag tartható, ahol a külső sugárterhelés az évi 6 mSv effektív dózist meghaladhatja, helyszínen leolvasható személyi dózismérőt is használni kell, melyek beszerzéséről a munkáltató gondoskodik. Felügyelt munkaterület: Ahol az ellenőrzött területre vonatkozó, különleges sugárvédelmi intézkedések és biztonsági szabályok alkalmazására nincs szükség, de itt is rendszeres sugárvédelmi ellenőrzést kell tartani 487/2015. (XII. 30.) Korm.szerint: felügyelt terület: az ionizáló sugárzás elleni védelem vagy a radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében felügyelet alatt álló terület; Biztonsági előírások a felügyelt területen: a munkahely megnevezése mellett célszerű itt is a „sugárveszély” felirat és jelzőtárcsa felszerelése, a felügyelt területen belül az állandó tartózkodásra szolgáló helyeken (pl. röntgen vezérlőben) a dózisegyenérték‐teljesítmény bármely két órára átlagolva nem haladhatja meg a 2,5 mikroSv h‐1 értéket.

A SUGÁRVESZÉLYES MUNKAHELYEN DOLGOZÓ MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az Egyetem alkalmazottjának, a munkavállalónak joga van • sugárveszélyes munkakörben dolgozni, ha az ennek megfelelő feltételekkel – elsősorban sugárvédelmi képzettséggel és orvosi alkalmassági vizsgálattal ‐ rendelkezik, • a saját személyi dozimetriai ellenőrzési, ill. az egyéni sugárterhelés munkahelyi méréseken alapuló becslés eredményének megtekintésére, • a sugárveszélyes munkakörnél egyéb jogszabályokban szereplő védőeszközök és kedvezmények (rövidebb munkaidő és más kedvezmények) igénybevételére. A sugárveszélyes munkakörben a munkavállaló feladatai közt szerepel a munkavégzésre vonatkozó rendeletek, előírások és a MSSz betartása. Külön kiemelve köteles: támogatni a sugárforrások fizikai védelmét, biztonságos üzemeltetését, hogy azokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, szabotázs akciókhoz ne legyenek felhasználhatók, munkáját úgy végeznie, hogy mind a saját, mind a környezete sugárterhelése az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen, az előírt gyakorisággal megfelelő sugárvédelmi továbbképzésen részt venni, az egyéni dózismérőt rendeltetésszerűen viselni, szükség esetén egésztest és más ellenőrző méréseken részt venni, beleegyezni, hogy a személyi dozimetriai adatait a SvSz és a hatósági kiértékelő nyilvántartsa, és a jogszabályban előírtak szerint kezelje, az előírások be nem tartása a sugárveszélyes munkakörből való felmentéssel jár, melyet az intézet SvMb‐ja kezdeményez az intézet vezetőjénél és a SvSz‐nál.

A SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE A dóziskorlátozás betarthatóságának elősegítésére ellenőrizni kell a sugárterhelést a  sugárzás forrása, a munkavégzés körülményei és az előírások szerint.  Ellenőrzés szempontjából a munkavállalók két csoportba sorolandók. „A” csoportba tartoznak akiknél fenn áll annak lehetősége, hogy az évi effektív  dózis meghaladja a 6 mSv értéket, vagy a szervekre, szövetekre vonatkozó éves  egyenérték dózis a megfelelő korlát 0,3‐szorosát. (Az effektív dózis a külső dózis és a radionuklid inkorporációjából eredő belső,  a lekötött effektív dózis összege.) „B” csoportba tartozik minden egyéb sugárveszélyes munkahelyen dolgozó.  Az Egyetem minden „A” csoportba tartozó dolgozója a központi szervezésű  hatósági személyi dozimetriai ellenőrzés alatt áll, a „B” csoportba tartozó  dolgozóknál ez nem kötelező, de az intézet vezetője és a SvMb együttesen kérheti.  A dóziskorlátozásnál használt effektív dózisnak a mérés, ellenőrzés során kapott  „személyi dózisegyenérték” mennyiség felel meg. 

SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS

• Munkahelyi (önellenőrzés, sugárvédelmi megbízott által) • Sugárvédelmi szolgálat által • Egyetemi minőségirányítási rendszer keretén belül. (lsd.trisó oldat) • Hatóság által (sugáregészségügyi, orvos szakmai, környezet védelmi hatóság, katasztrófa védelmi hatóság, tűzoltóság, BRFK, OAH) • Esetenként nemzetközi szervezet által (IAEA)

A MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Az intézetek munkahelyi sugárvédelmi szabályzatai rendszerint a következő általános előírások helyi megfogalmazását tartalmazzák: • a sugárforrások fizikai védelmének rendszere, melynek keretében megvalósulnak a következő funkciók: elrettentés, detektálás, késleltetés és elhárítás, • a munkavégzés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a munkát végzők és a környezetben tartózkodók a dóziskorlátokat nem haladhatja meg és a sugárvédelemnek optimáltnak kell lenni, + ALARA elv • terhes nőt ill. szoptatós anyát mentesíteni kell a radioaktív anyag inkorporáció és a munkaköri expozició kockázatával járó sugárveszélyes tevékenység alól, • az Egyetem, ill. annak intézete gondoskodik a biztonságos munkavégzés rendeletben előírt tárgyi és személyi feltételeinek teljesítéséről, a szükséges biztonsági berendezésekről, az ionizáló sugárzás elleni védőeszközökről, a berendezések és eszközök hatékonyságának ellenőrzéséről valamint a sugárvédelmi műszerek működőképességéről, kalibrációjáról és hitelesítéséről, • a munkavállaló köteles betartani a MSSz, valamint a hatósági engedélyek előírásait, • sugárveszélyes munka végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül az egyik megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik, kivétel a röntgen felvételezés és átvilágítás, amit egy munkavállaló is végezhet, • a radioaktív anyagokról és annak felhasználásáról nyilvántartás kell vezetni, ennek megszervezése a SvMb feladata, aki ellenőrzi az anyagot felhasználó szakember izotópkönyvelési tevékenységét is, • radioaktív anyagokat használaton kívül elzárva a tároló helyen kell tartani. A tároló helyek külső felületén a környezeti dózisegyenérték teljesítmény a 20 mikroSv h‐1 értéket nem haladhatja meg, • az engedélyes köteles gondoskodni a minőség‐ellenőrző és minőségbiztosító intézkedések betartatásáról, valamint a páciensdózis vagy a beadott radionuklid készítmény aktivitásának ellenőrzéséről, • a radiológiai berendezések napi minőség‐ellenőrzési vizsgálatát az engedélyesnek, az évenkénti vagy nagyobb karbantartást követő minőség‐ellenőrzési vizsgálatot pedig az erre jogosult akkreditált szervezetnek kell végeznie.

RÖNTGEN‐BERENDEZÉSEK Röntgen‐berendezést alkalmazó tevékenységek előírásai: • röntgencsővel működő műszernél az érvényes sugárvédelmi előírásokat figyelembe vevő magyar  nyelvű kezelési utasítás is szükséges (felelős: SvMb), • az összes helyiség száraz és jól szellőztethető legyen, mesterséges szellőzést kell alkalmazni – kivétel a fogászati röntgennél,  • a fókusz és a páciens átsugárzott testrészei a falakat 1,5 m‐nél jobban nem közelíthetik meg,  kivételt képez ez alól a fogászati, a falra szerelhető, a kabinos ernyőképszűrő, mammográfiai és  csontdenzitómetriai berendezéseket, • a röntgenhelyiségekben elhelyezett röntgenberendezések vezérlőegységeit sugárvédett helyen  kell elhelyezni. A kapcsolóhelyiség és a vizsgáló között a kétirányú szóbeli érintkezést és a rálátást  biztosítani kell, • a röntgenberendezések fűtése illetve expozíciója alatt a bejárati ajtó előtt sugárveszélyt jelző  piros lámpa világítson, ilyenkor belépni tilos, a lámpa kényszerkapcsolatban kell legyen a géppel  (mammográfia és csontdenzitómetria esetén is) – kivételt képez ez alól a kabinos ernyőképszűrés és fogászati röntgenmunkahely,  • a röntgenhelyiségek bejárati ajtóit a nemzetközi sugárveszély jellel kell ellátni. Ahol fennáll a  veszélye, hogy a páciens belépjen, ott a röntgenhelyiségek bejárati ajtaján kívül gombos  ajtózárnak kell lennie, kivétel a kabinos ernyőképerősítő és a fogászati munkahely, • átvilágításnál és felvételkészítéskor a vizsgálóban csak a vizsgált beteg, az orvos és az oda  beosztott asszisztens, szükség szerint a beteg kísérője tartózkodhat, ilyenkor azonban a beteg  kísérője ólomgumikötényt visel,

RÖNTGEN‐BERENDEZÉSEK olyan röntgenhelyiségekben, ahol több vizsgálószerkezet van, egyidejű benttartózkodás esetén  meg kell oldani a páciensek közötti, legalább 0,5 mm ólomegyenértékű sugárárnyékolást.  Kölcsönös reteszeléssel kell megoldani, hogy egy adott pillanatban csak egy adott röntgencső  üzemelhessen, mobil röntgenberendezés intenzív kórtermi használatánál a szomszédos beteg legalább 4 m  távolságban legyen, ha ez oldható meg, akkor a sugárvédelmet guruló védőpajzs használatával  kell biztosítani,   az exponáló személy részére saját beépített védelemmel ellátott berendezések kapcsolóhelyét  védett helynek kell minősíteni, a felvételek készítésekor a hasznos sugárkévét fényprojekciós diaphragmával a kívánt méretre kell  beállítani. Speciális felvételeknél (pl. fülészeti felvételek) a készülék tubusát kell használni,  fogamzókorú betegeknél ólomgumi takarással kell a gonádvédelmet biztosítani, kivéve, ha az  értékelést a takarás lehetetlenné tenné (pl. medence felvételeknél), felvétel készítése alatt a helyiség valamennyi ajtaját zárva kell tartani, a folyosón és a szomszédos  helyiségben tartózkodók miatt,  nagyjavítást, átalakítást követően a berendezés csak bizonylatolt sugárvédelmi mérés után vehető  használatba. (A mérés költségei a műszer üzembentartóját terhelik, felelős: SvMb), a röntgenberendezést minden olyan változást követően, amely a sugárnyaláb elnyelt  dózisteljesítményét megnövelheti, vagy a sugárvédelmi reteszrendszert, árnyékolást  megváltoztatja, az újbóli üzemszerű alkalmazás előtt sugárvédelmi méréseknek kell alávetni, ami  az átalakítást végző feladata, és az erről szóló jegyzőkönyvet az engedélyesnek rendelkezésére  bocsátja,  a változtatást követően, ha szükséges, akkor új sugárvédelmi előírásokat kell kidolgozni, illetve a  tevékenységet újra kell engedélyeztetni (felelős: SvMb).

•

•

• • • • • •

•

NYITOTT RADIOAKTÍV SUGÁRFORRÁSOK Nyitott radioaktív készítményekkel végzett munkák előírásai: • •

• • • • • •

a nyitott izotópkészítményekkel dolgozó munkahelyeket, laboratóriumokat az MSZ 62‐ 7:2011 sz. szabvány alapján kell osztályozni, besorolni,  a mentességi aktivitás szinteket meghaladó nyílt izotópokkal kapcsolatos rendszeres  munka csak a B, illetve C szintű (ill. orvosi vizsgálatokhoz az II. és I. típusú)  izotóplaboratóriumokban végezhető (A‐szintű és III. típusú laboratórium nincs az  egyetemen),  az izotóplaboratóriumok falazata, bútorzata könnyen dekontaminálható legyen, porlódással, párolgással járó műveletek csak bontófülkében vagy elszívófülkében  végezhetők, az izotóplaboratóriumból ellenőrizetlenül radioaktív anyag nem kerülhet ki,  ha az izotóplaboratóriumban a környezeti dózisegyenérték teljesítmény időlegesen  meghaladhatja a 20 mikroSv h‐1 értéket, külön sugárveszély jelzőtáblával kell a helyet  ellátni, a laboratóriumokban lehetőleg egyszer használatos eszközökkel kell dolgozni, a munkahelyet a felhasznált izotópok fajtájának, aktivitásának megfelelő  sugárvédelmi célú munkaeszközzel, egyéni védőeszközzel, dekontamináló anyagokkal  és sugárvédelmi mérőműszerrel kell ellátni (azaz védőruhát, gumikesztyűt,  sugárárnyékoló anyagokat, szennyezettség‐ és dózismérőt biztosítani kell)

NYITOTT RADIOAKTÍV SUGÁRFORRÁSOK ellenőrzött területen a radioaktív izotóppal kapcsolatos munkavégzés körén kívül eső  tevékenységet végezni (pl. enni, inni, dohányozni, kozmetikai készítményeket  használni), illetve oda a munkavégzéssel össze nem függő tárgyat bevinni tilos, a nyitott izotópok országos központi és helyi nyilvántartása céljából is a 11/2010. (III.4.)  KHEM rendeletben előírt, helyi és központi nyilvántartási, számítógépes rendszert. az  OAH által készíttetett RADIUM‐jelű szoftvert kell használni, beleértve a beérkezést, a  felhasználást és a hulladékká nyilvánítást, és segítségével pontosan nyomon követhető  a radionukliddal történt műveletek (felelős a felhasználó, ellenőrzi: SvMb), a keletkező radioaktív hulladékokat osztályozva kell összegyűjteni és a lebomlásig vagy  elszállításig tárolni kell, az átmeneti hulladéktárolóba helyezett tartókon fel kell tüntetni a hulladék jellegét, az  izotóp fajtáját, aktivitását és a leadás idejét (felelős a SvMb),  a tároló helyet felirattal kell ellátni és használatára az ott dolgozókat ki kell oktatni a radioaktív hulladékot elszállításra az aktuális rendeleteknek, illetve az átvevő  előírásának megfelelően a radioizotóp felhasználója készíti elő a szükséges adatokat  tartalmazó jegyzőkönyvvel együtt. Az átadásért a radioizotóp felhasználó, a további  tárolásért és/vagy elszállíttatásért a SvMb a felelős. az I. és II. típusú izotóplaboratóriumban (lásd MSz 62‐7:2011) elérhető helyre kell  elhelyezni a dekontamináló készletet és a készlet csak a szennyezettség mentesítésére  használható (felelős a SvMb), 

•

•

• • • •

•

DEKONTAMINÁLÓ KÉSZLET

VÉDEKEZÉS (SUGÁRDÓZIS CSÖKKENTÉSE) Idővédelem •

D ( τ )  ~ τ

Expozíciós idő, ill. ott‐tartózkodás csökkentése

Távolságvédelem •

D ( r )   ~ 1 / r2

Sugárzás elnyelődése, szóródása •

D ( d )  ~ e ‐μ.d

Kijelölt helyen kell tartani a dekontamináló készletett Évente le kell ellenőrizni az oldatok minőségét szemrevételezéssel • • • • • • • • • • • • •

2db 25 cm‐es csipesz, 2 db 15 cm‐es csipesz, 5 pár gumikesztyű, 5 pár cipőre húzható fólia papucs,  1000 g mosószer (v. mosogatószer), 1000 g vatta, 500 ml 10%‐os trinátriumfoszfát oldat, 1000 ml  2%‐os technikai minőségű Komplexon III. oldat, 10%‐os sósav (v. salétromsav) a tárgyak mentesítésére, 5 db nagyméretű műanyagzsák (hulladékhoz), 1 db szemöblítő pohár, 500 ml 0,9 %‐os konyhasóoldat, (esetleges speciális dekontamináló oldatból 500 ml)

MŰVELETI BIZTONSÁGI SZORZÓTÉNYEZŐK Az adott radioizotópból maximálisan felhasználható mennyiség (pl. megengedett napi) Egyes műveletekbe bevont aktivitások szorzó tényezői:

Művelet  Tárolás  Egyszerű műveletek oldatokkal  Közönséges kémiai műveletek;  Izotópgenerátorok eluálása, az eluátum szétosztása;  Egyszerű műveletek radioaktív gyógyszerekkel  Komplex műveletek oldatokkal, cseppenés, fröccsenés veszély; Komplex műveletek radioaktív gyógyszerekkel  Műveletek száraz, porlódó anyagokkal 

Szorzó  100 10   1    0,1  0,01

A FELÜLETI SZENNYEZETTSÉG BEAVATKOZÁSI SZINTJEI  (EÜ. RENDELETBEN)  

  Felületek  Helyiségek és tárgyak az  ellenőrzött területen  Helyiségek és tárgyak felületén  az ellenőrzött területen kívül,  személyes öltözéken  Védőruha külső felületén  Védőruha belső felületén  Bőrön 

Beavatkozási szintek (Bq /cm2)  3 H, 14C, 99mTc  α‐sugárzók  β‐sugárzók  5  50  500  0,5 

5 

50 

5  0,5  0,5 

50  5  5 

500  50  50 

Mérőeszközök: α‐ és β‐sugárzók: végablakos GM‐csövek, plasztik detektoros szcintillációs eszköz (hordozható), γ‐sugárzók: NaI(Tl) detektoros szcintillációs mérőfej (hordozható). Dörzsminta: minta előkészítés (roncsolás, vékony réteg, …) és mérés, pl. folyadék‐ szcintillációval, üreges detektorral

PAJZSMIRIGY MÉRÉS

25

VIZELET VIZSGÁLAT •C‐14, H‐3, S‐35, P‐32, I‐125

BELSŐ SUGÁRTERHELÉS  VIZSGÁLAT

EGYETEMI SPECIALITÁSOK • • • • • • • • •

ENGEDÉLYEZTETÉS

30 klinika 7500 dolgozó 10 500 hallgató 80 kutatóhely, 1300 kutató 480‐500 doziméterrel rendelkező munkavállaló 35 engedélyes munkahely ebből  11 nyílt izotóppal dolgozó laboratórium vagy terápiás betegellátás A 2‐havonként kiértékelt esetek száma összesen 2475, ebből mindössze  253  esetben mutattak kimutatási határ (0,1‐0,2 mSv) feletti értéket. Az ellenőrzöttek átlagos dózisjáruléka azonban ennél a csoportnál is 1 mSv alatti. A néhány nagyobb, 3‐4 mSv éves érték a tárgyévben az intervenciós radiológia  területén fordult elő.  Legnagyobb dózist kapott munkavállaló éves járuléka ‐ az effektív dózisnak  megfelelő személyi dózisegyenérték, a Hp(10) ‐ 4,15 mSv,  A kollektív dózis pedig 52,6 személy.mSv, 

Bejelentési kötelezettségek Bejelentési kötelezettségeknek a Klinika a sugárvédelmi megbízottal vagy a sugárvédelmi szolgálat együttműködésével közösen tesz eleget. Rendkívüli eseményekkor sugárvédelmi szakértő segítségét kéri. A bejelentés formáját az OAH által megkért formában teszi meg. •ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés üzemeltetésének megkezdését, legalább 30 nappal a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, •üzemeltetésének megszüntetését, legalább 30 nappal a tevékenység megszüntetését megelőzően, •tulajdonjoga megszerzését, legalább 30 nappal a tulajdonjog tervezett megszerzését megelőzően, •használata bármilyen jogcímen történő átengedését, legalább 10 nappal a használat tervezett átengedését megelőzően, engedélyezett MSSZ, 8. melléklet 1.1.1. és 1.1.17. pontjában meghatározott adatok megváltoztatását a legkésőbb 15 nappal a változást követően,

• Az alkalmazó munkahely felelőssége (Pl. intézeti vezető) • Sugárvédelmi megbízott feladata a dokumentáció összeállítása • Meglévő engedély esetén megújítja vagy változást jelent be.(nem  azonos az új engedély megszerzésével!) • Megújítás: készülék csere esetén, új izotóp bevezetése esetén, név  változás esetén, tevékenység felfüggesztése esetén, lejárt engedély,  stb. • Új engedély: új munkahely kialakítás, területi bővítés, falbontás,  műszaki paraméterek változtatása (elszívó rendszer, fülke), árnyékolás  módosítás (ólmozott gipszkaron fal áthelyezés), stb.

• • • •

Doziméterek visszaküldése Engedélyeztetés Oktatás Szakértői követelmény

Sugárvédelmi minőségirányítási  program • 1.1.5. A sugárvédelmi minőségbiztosítási programban  előír feladatok, beleértve a berendezéseken végzendő  ellenőrzéseket és méréseket, végrehajtásának módját és  gyakoriságokat • A minőség biztosítási program célja a biztonságos  üzemeltetés a munkavállalók biztonságos  munkavégzésének feltételeknek teljesülése és a  betegellátásra vonatkozó kötelezettségek teljesülése.  Sugárvédelmi minőségbiztosítási feladatokat a  sugárvédelmi megbízott és helyettese valami a  sugárvédelmi szolgálat látja el sugárvédelmi program kertén  belül. A dokumentációs terhek csökkentése érdekében a  napi rutin ellenőrzéseket nem kell dokumentáltan igazolni.

Kérdés Működési engedély lejárt? A sugárveszélyes munkakörben dolgozó létszám növekedés vagy csökkenés esetén megtörtént a bejelentés a OSSKI felé és az üzemorvosnak? Mindenki rendelkezik az előírt sugárvédelmi képzettséggel? Valakinek lejár a sugárvédelmi oktatás érvényessége 1 éven belül? Legutóbbi munkaegészségügyi vizsgálat ideje: Rendelkezik a sugárvédelmi megbízott és helyettes írásos megbízással/munkaköri leírással? A sugárvédelmi mérőműszerek hitelesítése érvényes? A dózisteljesítmény mérő és a felületi szennyezettség mérő(k) nem hibásak? Sugárvédelmi szabályzat megtalálható a laboratóriumban? Érvényes a Sugárvédelmi szabályzat? „A” besorolású dolgozóknak van dózisnyilvántartása? Feliratok megléte: sugárveszély-jel az ajtókon? sugárveszélyes munkahelyek neve az ajtókon? sugárveszély-jel az izotóptároló (hűtő) szekrényeken? Vezető és sug.véd. megbízott elérhetősége ki van írva? A sugárvédelmi szabályzatban felsorolt sugárvédelmi eszközök használhatóan rendelkezésre állnak? Sugárzásmérőknek/berendezéseknek van magyar nyelvű használati utasítása? Használnak/terveznek a működési engedélyben nem szereplő radionuklidot? Dóziskalibrátor kalibrálása érvényes? Radioizotóp-nyilvántartás: a Rádium rendszerben van? Napra kész? Hozzáférhető a dekontamináló készlet? Van benne lista a szükséges tartalomról? A szennyezettség-ellenőrzések dokumentálva vannak? Radioaktív hulladék naplót vezetik? A hulladéktárolóban levő tételek azonosíthatók? Megállapítható a hulladék izotóp, aktivitás és térfogat/tömeg?

IRODALOM  Egyetemi Sugárvédelmi szabályzat Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat:  az ionizáló sugárzás elleni védelem és a sugárforrások biztonsága (OAH  fordítás 1996‐ban, az eredeti kiadvány: IAEA Safety Series No. 115, Vienna, 1996) Köteles Gy. (szerk): Sugáregészségtan. Medicina Könyvkiadó, Budapest 2002. Az egészségügyi miniszter 16/2000 (VI.8.) EüM rendelete. Magyar Közlöny 2000/55. szám, 3204‐3228. Andrási A.: Belső sugárterhelés meghatározása egésztest‐számlálással. Fizikai Szemle, 2006/9.  A belső sugárterhelés ellenőrzése. Útmutató az ÁNTSz Sugáregészségügyi Decentrumok részére. Kézirat (2.  változat). OKK‐OSSKI , Bpest, 2002 december. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról. Magyar Közlöny 1996/112. szám (XII.18.) 6321‐6334. Az egészségügyi miniszter 16/2000 (VI.8.) EüM rendelete. Magyar Közlöny 2000/55. szám, 3204‐3228. A környezetvédelmi miniszter 15/2001. (VI.6.) KÖM rendelete. Magyar Közlöny, 2001/62. szám, 4004‐4012. MSZ 62‐7:2011 OAH útmutatók

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET