T No (1981) A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE

Földtani Közlöny A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA Б Ю Л Л Е Т Е Н Ь

В Е Н Г Е Р С К О Г О

Г Е О Л О Г И Ч Е С К О Г О

О Б Щ Е С Т В А

BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY

T. 111. No. 3 - 4 .

(1981)

FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA 111.

KÖTET

T A R T A L O M J E G Y Z É K — СОДЕРЖАНИЕ -

CONTENU

DR. DANK V . : Fokozzuk az ásványi nyersanyagok földtani kutatásának hatékonyságát (az 1 9 8 1 . március 18-i Tisztújító Közgyűlés megnyitója) 389—398 D E . HÁMOR G.: Főtitkári beszámoló ( 1 9 8 1 . március 18.) 399-408 D E . RÓNAI A . : Dr. Szálai Tibor emlékezete ( 1 9 0 0 - 1 9 8 0 ) 401-412 ÉRTEKEZÉSEK — Н А У Ч Н Ы Е СТАТЬИ -

MÉMOIRES

SZÉKYNÉ E u x VILMA, BALOGH К . , SZAKÁLL S.: A Tokaji-hegység intermedier és bázisos vulkánosságának kora és időtartama a K/Ar vizsgálatok tükrében — Alter und Zeitdauer des intermediären und basischen Vulkanismus des Tokajer Gebirges im Lichte der K/Ar-Untersuchungen Du. KÓSA L.—FAZEKAS VIA: A fertőrákosi kristályospala összlet földtani-kőzettani felépítése — Geologischpetrographischer Aufbau des kristallinen Schieferkomplexes von Fertőrákos (Sopron-Gebirge, Westungarn) D R . SCHEUER GY.—SCHWEITZER F.: A Kárpát-medence környéki édetvízi mészkőelőfordulások összehason­ lítása a hazai adottságokkal, I. Szlovákia — Vergleich der Süsswasserkalkvorkommen im Raum des Kar­ patenbeckens, I. Slowakei SZÖŐE GY. és KORDOS L . : A holoeén gerinces anyag paleobiogeokémiai módszerrel történő abszolút kronoló­ giai és paleoklimatológiai értékelése — Absolute chronological and palaeoclimatological evaluation of Holocene vertebrate remains by palaeobiogeochemical method OZABALAY LENKE: AZ úrkúti mészkő Mollusca faunájának őslénytani vizsgálata — Étude paléontofogique de la faune de Mollusques du Calcaire d'Urkut D R . HORVÁTH MÁRIA: Adatok a mányi formáció és a solymári homokkő tagozat foraminifera-faunájának ismeretéhez — Contribution to understanding the foraminiferal fauna of the Many Formation and the Solymár Sandstone Member

413—423 424—452 453—471 472—486 487—512 513—528

RÖVID KÖZLEMÉNYEK — К Р А Т К И Е С О О Б Щ Е Н И Я — NOTICES KNAUER J. • Kiegészítés a Nemzetközi Rétegtani Lexikon „Magyarország" kötete 2 . kiadásának egyes kréta szócikkeihez — Supplément a certains mots-souches du Crétacé de la 2 édition du volume ,,Hongrie" du Lexique Stratigraphigue International 529—531 E

A MAGYAR FÖLDTANI IRODALOM JEGYZÉKE, 1 9 8 0 - Б И Б Л И О Г Р А Ф И Я Л И Т Е Р А Т У Р Ы Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Х И С М Е Ж Н Ы Х НАУК В В Е Н Г Р И И 1 9 8 0 г. - R É P E R T O I R E BIBLIOGRA­ PHIQUES DES PUBLICATIONS DU DOMAINE DES SCIENCES GÉOLOGIQUE EN HONGRIE 1 9 8 0 5 3 2 - 5 5 1 HÍREK -

СООБЩЕНИЯ -

NOTICES

TÁRSULATI ÜGYEK — Д Е Л А ОБЩЕСТВА -

552-554 AFFAIRES DE LA SOCIÉTÉ

555—562

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc (1981) 111. 389—398

Fokozzuk az ásványi nyersanyagok földtani kutatásának hatékonyságát (Az 1981. március 18-i Tisztújító Közgyűlés megnyitója) Dr.

Dank

Viktor

Tisztelt K ü l d ö t t Közgyűlés ! A 1 3 3 esztendős Magyarhoni Földtani Társulatunk legutóbb 1 9 7 8 március 22-én t a r t o t t a Tisztújító Közgyűlését, mely egyúttal a k o r á b b i 3 éves periódu­ s o k a t t e k i n t v e utolsó v o l t . M o s t a n t ó l k e z d v e u g y a n i s az ország g a z d a s á g i , poli­ t i k a i i r á n y í t á s á h o z i g a z o d v a , m á s M T E S Z t a g e g y e s ü l e t e k h e z h a s o n l ó a n , m i is á t t é r ü n k az 5 esztendős tisztújítási időszakra. Tesszük ezt azért, m e r t általá­ nos és n e m z e t g a z d a s á g i érdek, h o g y a t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k á k , a t á r s a ­ dalmi tevékenység j o b b a n szolgálják a közösség ügyét, h a m a r a b b érvényesül­ j ö n j ó t é k o n y h a t á s u k és k e v e s e b b á t t é t e l e n k e r e s z t ü l a z e l m é l e t i m u n k a e r e d ­ m é n y e és a g y a k o r l a t b a v é t e l k ö z ö t t i i d ő l é n y e g e s e n l e r ö v i d ü l j ö n . E n n e k a t ö r e k v é s n e k ez a v á l t o z á s a z o n b a n c s a k f o r m a i m e g n y i l a t k o z á s a . T a r t a l m i l é n y e g e az, h o g y E g y e s ü l e t ü n k m é g t e r v s z e r ű b b e n segíthessen a lényeges, az országos feladatokra mozgósítani azokat a tartalékokat, melyek tagságunk, s z a k e m b e r e i n k t u d á s á b a n , t a p a s z t a l a t a i b a n , t e n n i a k a r á s á b a n rejlik. N a g y s z ü k s é g is v a n e r r e , m e r t l e g u t ó b b i T i s z t ú j í t ó K ö z g y ű l é s ü n k ó t a t o v á b b nehezültek a világgazdasági feltételek, a m e l y e k az eddiginél sokkal szigorúbb követelményeket támasztanak a gazdaságirányítás, a termelő mun­ k a , a t u d o m á n y o s k u t a t á s és a m ű s z a k i f e j l e s z t é s i t e v é k e n y s é g t e r ü l e t e i n e g y ­ aránt. A T á r s u l a t tagsága megelégedéssel v e h e t t e t u d o m á s u l a közzétett d o k u m e n ­ t u m o k alapján, h o g y az M S Z M P 1 9 8 0 . évi X I I . Kongresszusán figyelembe v e t t é k a z o k n a k az é s z r e v é t e l e k n e k , j a v a s l a t o k n a k a z ö m é t , m e l y e k e t a T á r ­ s u l a t a M T E S Z - e n k e r e s z t ü l t e r j e s z t e t t a K ö z p o n t i B i z o t t s á g elé, és m e l y e k r ő l az e l m ú l t évi k ö z g y ű l é s ü n k ö n m á r t á j é k o z t a t t a m a t á r s u l a t t a g s á g á t . U g y a n e z f i g y e l h e t ő m e g a m a g y a r n é p g a z d a s á g V I . ötéves t e r v é b e n is, a m e l y e t 1 9 8 0 . d e c e m b e r 1 8 - á n e m e l t t ö r v é n y e r ő r e az országgyűlés. A t e r v — t ö b b e k k ö z ö t t — e l ő í r j a , h o g y a t u d o m á n y o s k u t a t á s i és f e j l e s z t é s i c é l o k m e g ­ v á l a s z t á s á b a n „elsőbbséget kell adni a z o k n a k a k u t a t á s o k n a k , amelyek termé­ s z e t i k i n c s e i n k és n y e r s a n y a g a i n k h a t é k o n y a b b k i a k n á z á s á t és é s s z e r ű f e l h a s z ­ n á l á s á t , az energia j o b b f e l h a s z n á l á s á t . . . " segítik elő. A n y e r s a n y a g f o r r á s o k intenzív kutatása, kiaknázása mellett feltételként, igényként, sőt immár ren­ d e z ő e l v k é n t t ö r v é n y e r e j ű l e g m e g j e l e n i k a z é s s z e r ű f e l h a s z n á l á s és a z e n e r g i á ­ v a l v a l ó t a k a r é k o s s á g i g é n y e is. A b e r u h á z á s o k t e r ü l e t é n is, a t e r m e l ő b e r u h á ­ z á s o k o n belül előtérbe kell állítani a g a z d a s á g o s kivitelt növelő, a b e h o z a t a l t h a t é k o n y a n c s ö k k e n t ő , és a z a n y a g - é s e n e r g i a - m e g t a k a r í t á s t e r e d m é n y e z ő f e j ­ lesztéseket. Az i p a r r a v o n a t k o z ó fejezetnél a t e r v - t ö r v é n y előírja, h o g y : „foly­ t a t n i kell a h a z a i á s v á n y v a g y o n k u t a t á s á t és feltárását, a szükségletek a l a k u ­ l á s á t ó l , a r e n d e l k e z é s r e á l l ó e s z k ö z ö k t ő l és a j ö v e d e l m e z ő s é g t ő l f ü g g ő e n e l ő k é ­ s z í t v e és m e g i n d í t v a a m ű v e l é s t i s " .

I Földtani Közlöny

390

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A z e n e r g i a f o r r á s o k és a f e l h a s z n á l á s s z e r k e z e t é b e n a z a t o m e n e r g i a h a s z n o ­ s í t á s á n a k m e g k e z d é s é v e l , és a h a z a i s z é n f o k o z o t t a b b f e l h a s z n á l á s á v a l el k e l l é r n i , h o g y a s z é n h i d r o g é n e k a r á n y a a z 1 9 8 0 . é v i 6 4 % - r ó l 1985-ig 56 — 6 0 % - r a c s ö k k e n j e n , és a m e g l e v ő , v a l a m i n t k é t új b á n y a ü z e m t e r m e l é s b e á l l í t á s á v a l e g y ü t t 1985-ben 25 — 26 millió t o n n a s z e n e t kell t e r m e l n i . A s z é n h i d r o g é n k u t a t á s t a j e l e n l e g i s z i n t e n t a r t v a , és h a t é k o n y s á g á t f o k o z v a , e l k e l l é r n i , h o g y a h a z a i k ő o l a j t e r m e l é s a z e l é r t s z í n v o n a l o n m a r a d j o n , a föld­ g á z t e r m e l é s n ö v e k e d j e n . E r ő m ű v i célra a csekélyebb f ű t ő é r t é k ű g á z o k a t kell felhasználni. T o v á b b kell folytatni a b a u x i t földtani k u t a t á s á t , feltárását. A b á n y a n y i t á s o k a t ú g y kell ü t e m e z n i , h o g y a n ö v e k v ő timföldtermelés b a u x i t ­ ellátása megoldható legyen. S z e r e t n é m i t t m e g j e g y e z n i — a n é l k ü l , h o g y az ö t é v e s t e r v e t bírálni ó h a j t a ­ n á m — és r á n k v á r ó f e l a d a t o k k é n t f e l t ü n t e t n i a n n a k m e g v á l t o z t a t á s á t , h o g y a t e r v b e n n e m e s i k s z ó a f e k e t e - és s z í n e s é r c b á n y á s z a t s o r s á r ó l , i n k l u z í v e R e c s k r ő l , h o g y az építőipari fejlesztések t a g l a l á s á n á l a m ű s z a k i , t e c h n i k a i fej­ lesztés k e r ü l t csak felsorolásra, a n y e r s a n y a g g a l való ellátottságról nincs szó, h o g y a vízgazdálkodási fejezetben sem találunk földtani k u t a t á s o k r a való uta­ l á s t , ú g y s z i n t é n a t e r ü l e t f e j l e s z t é s és a k ö r n y e z e t v é d e l e m f e j e z e t é n é l e m l í t é s sincs a m é r n ö k g e o l ó g i a i t e v é k e n y s é g r ő l . E n n e k sokféle o k a lehet, e g y a z o n b a n m i n d e n k é p p e n ismert, mégpedig az, h o g y j o b b a n kellett volna hangsúlyoz­ n u n k , i s m e r t e t n ü n k ezen területeken való m u n k á l k o d á s u n k a t , n a g y o b b publi­ citással eredményeinket. A t e r v e l ő í r j a a r a c i o n á l i s a b b , e g y s z e r ű b b m ű k ö d é s ű , és főleg k e v e s e b b l é t ­ s z á m ú szervezeti formákat. E z a földtani vonalat erősen érintő törekvés m á r m e g n y i l v á n u l t a N e h é z i p a r i - , K ö n n y ű i p a r i - , K o h ó - és G é p i p a r i M i n i s z t é r i u ­ m o k I p a r i M i n i s z t é r i u m m á v a l ó ö s s z e v o n á s á b a n , egyesítésében. T o v á b b folyik a z i r á n y í t ó s z e r v e k f e l a d a t m e g h a t á r o z á s á b a n és l é t s z á m c s ö k k e n t é s é b e n . N a ­ g y o b b s z e r e p e t k a p t a k és k a p n a k a v á l l a l a t o k , n ö v e k s z i k ö n á l l ó s á g u k és felelős­ s é g ü k e g y a r á n t . C é l k é n t k e r ü l t m e g f o g a l m a z á s r a a z á g a z a t i r e n d s z e r , és főleg az összevonást k ö v e t ő e n az ágazati szemlélet megszüntetése, egységes rendszer­ s z e m l é l e t ű i r á n y í t á s a z a l a p a n y a g - n y e r s a n y a g t e r m e l é s , f e l d o l g o z á s - és f e l h a s z ­ nálás területén. A feladat n e m k ö n n y ű , m e r t a n n a k m e g v a l ó s í t á s á t írja elő, h o g y a h á r o m n a g y szektor k ö z ö t t a megfelelő összhang, h a r m ó n i a meglegyen. E z n e m c s a k a g y o r s , k o r r e k t és z a v a r t a l a n i n f o r m á c i ó á r a m l á s t , h a n e m s z a v a k b a n és t e t t e k ­ b e n is ő s z i n t e e g y ü t t m ű k ö d é s i k é s z s é g e t i g é n y e l , ill. f e l t é t e l e z , o l y a n v e z e t ő k k e l a z é l e n , és s z a k e m b e r e k k e l , a k i k n e k e l v á r t t u l a j d o n s á g a i t a V I . ö t é v e s t e r v t ö r ­ v é n y így fogalmazza m e g : „az ipar g a z d á l k o d ó szerveinél j a v í t a n i kell a t e r v e ­ zési, szervezési és vezetési t e v é k e n y s é g e t . Ésszerűsíteni — lehetőleg c s ö k k e n ­ teni — szükséges az i r á n y í t ó a p p a r á t u s t , e g y ú t t a l növelni a vezetők s z a k t u d á ­ s á t , v e z e t ő k é s z s é g é t , a k t i v i t á s á t és a v á l t o z á s o k i r á n t i f o g é k o n y s á g á t " . Ezzel egyidejűleg biztosítani kell, h o g y a t ö b b e t - h a t é k o n y a b b a n dolgozók m u n k á j u k n a k m e g f e l e l ő e n r é s z e s ü l j e n e k a z a n y a g i j a v a k b ó l , és e r ő f e s z í t é s e i k a z é r d e k e l t s é g i r e n d s z e r és s z a b á l y o z ó k s z e r i n t b i z t o s í t o t t a n a n é p g a z d a s á g i érdekeket szolgálják. Ű g y t ű n i k , h o g y m o s t e g y o l y a n új i d ő s z a k k e z d ő d i k , a m i k o r a t u d o m á n y o s - , m ű s z a k i m u n k á t a t á r s a d a l o m , a k ö z v é l e m é n y ismét jelentőségének megfele­ l ő e n í t é l i m e g é s i s m e r i el. A t á r s a d a l m u n k , n é p g a z d a s á g u n k elé t ű z ö t t célok h a t á r o z o t t i r á n y t szab­ n a k a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t t e v é k e n y s é g é n e k is. T á r s u l a t u n k v e z e t ő -

Dank:

Elnöki

megnyitó

391

s é g é n e k t ö r e k v é s e v á l t o z a t l a n : a l e g f o n t o s a b b , és n é p g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l szükséges témakörökre koncentrálni. E z e k n e k m e g i s m e r é s e p e d i g széles a l a p o k r a h e l y e z e t t e n m e g t ö r t é n t . A z el­ m ú l t é v s o r á n a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l és a N e h é z i p a r i M i n i s z t é r i u m v e z e ­ tői, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyarhoni Földtani Társulat vezető­ képviseletével k a r ö l t v e a területi szervezetek rendezésében, sorra l á t o g a t t a az é s z a k n y u g a t - m a g y a r o r s z á g i (Salgótarján), k ö z é p - d u n á n t ú l i (Veszprém), dél­ d u n á n t ú l i (Pécs), é s z a k k e l e t - m a g y a r o r s z á g i (Miskolc), dél-alföldi (Szeged) m ű ­ k ö d é s i t e r ü l e t e k e t , a h o l a h e l y i p á r t - és t á r s a d a l m i v e z e t ő k és k é p v i s e l ő i k , a h e l y i a k a d é m i a i s z a k b i z o t t s á g o k , és e s e t e n k é n t e g y e t e m e k t i s z t s é g v i s e l ő i v e l igen s o k r é t ű h a s z n o s és t a n u l s á g o s eszmecsere folyt a területi igények, felada­ t o k , l e h e t ő s é g e k és a z e l m é l e t i é s g y a k o r l a t i k u t a t á s o k ö s s z e h a n g o l á s a , i n t e n zifikálása tárgykörében. E z e k a z ö s s z e j ö v e t e l e k a z á l l a m h a t a l o m h a t ó s á g i s z e r v e i , a t u d o m á n y és a z ö n k é n t e s t á r s a d a l m i egyesületbe t ö m ö r ü l t s z a k e m b e r e k találkozói igen jól de­ m o n s t r á l t á k ezen szervek összehangolt m ű k ö d é s é t a regionális területi szerve­ z e t e k k e l v a l ó k o o p e r á c i ó j á t , és a h e l y i p á r t és t a n á c s i s z e r v e k i g e n k o r r e k t t á j é k o z t a t ó k a t a d t a k i g é n y e i k e t i l l e t ő e n , és j ó l a l á t á m a s z t o t t á k , k i e g é s z í t e t t é k a h a z a i f ö l d t a n i k u t a t á s o k r ó l szóló K F H e l n ö k i b e s z á m o l ó t . A t e r ü l e t i p r o g r a ­ m o k , és e z e k a l a p j á n a z o r s z á g o s t e e n d ő k v i l á g o s a n m e g h a t á r o z h a t ó k k á v á l ­ t a k . K i a l a k í t á s r a k e r ü l t e k a z o k a s ú l y p o n t i t é m a k ö r ö k , m e l y e k l e g i n k á b b szol­ g á l j á k o r s z á g o s f e l a d a t a i n k a t . A m e g v a l ó s í t á s a b u d a p e s t i és a t e r ü l e t i s z e r v e ­ z e t e k n é l folyó m u n k á k b a n t ö r t é n i k , a s z a k m a i s z a k o s z t á l y o k előadásai, e g y é b nemzetközi-, országos-, területi r e n d e z v é n y e k keretein belül. Tisztelt közgyűlés ! Az elmúlt t r i e n n i u m társulati tevékenységét vizsgálva, megállapítható, h o g y a z o k jól s z o l g á l t á k a h a z a i f ö l d t a n ü g y é t és k é p v i s e l e t é t , s z e r v e s e n illesz­ k e d t e k a népgazdasági célkitűzésekhez. Ez tükröződik azokból a beszámolók­ b ó l , a m e l y e k e t a t e m a t i k u s s z a k o s z t á l y o k , és a t e r ü l e t i s z e r v e k v e z e t ő s é g ­ v á l a s z t ó gyűléseire k é s z í t e t t e k . E r r ő l t u d o k b e s z á m o l n i é n is, m i n t a M T E S Z országos elnökségének tagja, a M F T o t t a n i szerepléséről, az o t t k a p o t t megbíza­ t á s o k t e l j e s í t é s é r ő l . A k o r á b b i h o z k é p e s t j e l e n t ő s e n s z o r o s a b b á és a k t í v a b b á v á l t a t á r s u l a t k a p c s o l a t a a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l l a l , és ez é v b e n is k ö z ö s rendezésben k e r ü l sor áprilisban az országos k u t a t á s i a n k é t megrendezésére. J e l e n t ő s m u n k á t v é g z e t t a T á r s u l a t a XXVI. Párizs-i Geológiai Kongresszus szervezésében, és erejéhez k é p e s t m a x i m á l i s segítséget n y ú j t o t t a k i u t a z á s i l e h e t ő s é g e k b ő v í t é s é h e z . M e g s z e r v e z t e és s i k e r e s e n l e b o n y o l í t o t t a a b e j e l e n t e t t e l ő a d á s o k h a z a i zsűrizését, előadóülések k e r e t e i n belül. Párizsi e l ő a d á s a i n k jól sikerültek, kedvező fogadtatásban részesültek, amit leginkább a résztvevők s z á m a b i z o n y í t ( k ö z t u d o t t a n a n e m z e t k ö z i r e n d e z v é n y e k e n a k i - b e j á r á s elő­ a d á s o k a l a t t is l e h e t s é g e s ) , és m e g e r ő s í t a z é r d e k l ő d ő h o z z á s z ó l ó k a r á n y a i s . A m a g y a r f ö l d t a n h i v a t a l o s k é p v i s e l e t é b e n a z M T A , K F H m e l l e t t a M F T is szerepet k a p o t t , és s z a v a z a t i joggal r é s z t v e h e t e t t a n e m z e t k ö z i geológus-köz­ é l e t a l a k í t á s á b a n . N e m k i s j e l e n t ő s é g ű t é n y , h o g y a Nemzetközi Neogén Kongressus r e n d e z é s i j o g á t 1 9 8 5 - r e M a g y a r o r s z á g k a p t a . I g e n j ó és a k t í v k a p c s o l a t a l a k u l t ki az M T A ú j o n n a n m e g s z e r v e z e t t F ö l d ­ t a n i B i z o t t s á g á v a l , m e l y n e k t i t k á r a a M F T f ő t i t k á r a és t a g j a i s o r á b a v á l a s z ­ t o t t a a t á r s u l a t e l n ö k é t is. R é s z l e t e s m e g v i t a t á s r a k e r ü l t , a z o r s z á g t e r m é s z e t i Г

392

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

kincseinek, á s v á n y i n y e r s a n y a g a i n a k felméréséről készült K F H a n y a g , majd O M F B t a n u l m á n y , a t á r s u l a t e l n ö k e v o l t az M T A e l n ö k s é g e á l t a l v e z e t e t t vitaülés e t á r g y ú a n y a g á n a k egyik o p p o n e n s e . Az 1981. évi M T A Közgyűlés felkért előadói között találunk t ö b b a k t í v MFT-i tisztségviselőt. H a t é k o n y volt az e g y ü t t m ű k ö d é s a M a g y a r Állami F ö l d t a n i Intézettel, a hazai l e g n a g y o b b geo-bázissal, a n n a k vezetőségével, m u n k a t á r s a i v a l . K o m o l y m u n k a f o l y t i t t a z o r s z á g o s f ő i r á n y k o o r d i n á l á s a , i r á n y í t á s a és a z i p a r á g a k k a l való konkrét együttműködés területén. M e g e m l í t h e t e m a g y ü m ö l c s ö z ő e g y ü t t m ű k ö d é s t a M ű s z a k i - és T u d o m á n y ­ egyetemekkel, mely intézmények vezetői között számos társulati vezetőt, v á l a s z t m á n y i t a g o t , a k t í v f u n k c i o n á r i u s t t a l á l u n k . A t á r s e g y e s ü l e t e k k e l , első­ s o r b a n a M a g y a r Geofizikusok E g y e s ü l e t é v e l , az Országos M a g y a r B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i Egyesülettel, k a p c s o l a t a i n k a t a sikeres közös r e n d e z v é n y e k fém­ jelzik, m e l y e k a p r o b l é m a k ö r ö k t ö b b o l d a l ú megközelítésén k í v ü l a cselekvési p r o g r a m o k b a n m e g h a t á r o z o t t e g y ü t t m ű k ö d é s i f e l a d a t a i n k v é g r e h a j t á s á t is j e ­ lentik. N e m ó h a j t o m a felsorolást teljessé t e n n i , de m e g n y i t ó m írása k ö z b e n d ö b ­ b e n t e m r á , h o g y m a m á r m e n n y i r e ö s s z e f o n ó d n a k az i n t é z m é n y e k - s z e r v e z e t e k é s a z e g y é n e k m u n k á i is m e n n y i r e s z e r v e s e n ö s s z e k a p c s o l ó d n a k . H a g y n i k e l l e z t e r ő s ö d n i , és n e m s z ü k s é g e s f o l y t o n s z a b á l y o z n i és b e l e a v a t k o z n i ! P é l d á n a k említem azt a konkrét esetet, h a egy vidéki M T A szakbizottsági elnök akadé­ mikus, a helyi bányaipari, kutatásgeológiai t u d o m á n y o s p r o b l é m á k feltárásá­ hoz, megoldásához segítségül hívja a M P T területi szervezetét, m e l y n e k elnöke a b á n y a v á l l a l a t i g a z g a t ó j a (aki g e o l ó g u s ) , és e g y ü t t s z e r v e z i k m e g a r e g i o n á l i s területi műszaki napokra azt a tudományos-műszaki előadássorozatot, melyen az előadások egy része a t á r g y k ö r t érintő t e m a t i k u s szakosztályok m ű k ö d é s ­ t e r ü l e t é t öleli fel, m á s r é s z é b e n t á r s e g y e s ü l e t e k e l ő a d ó i s z e r e p e l n e k , a h e l y i M T E S Z szervezet székháza ad o t t h o n t a rendezvényeknek, a K F H elnöke, I p M á l l a m t i t k á r , v a g y a M F T elnöke nyitja meg az ülést, m i u t á n a helyi tanács, v a g y P B képviselője ü d v ö z ö l t e az összejövetelt, a k k o r e l ő t t ü n k áll az a modell, m e l y a z e l m ú l t t r i e n n i u m b a n i s m é t e l t e n m e g v a l ó s u l t , és m e l y k í v á n a t o s f o r m a é s m ó d s z e r a j ö v ő b e n i s . V a n - e é r t e l m e e l e m e z n i és f i r t a t n i a z t , h o g y a d o t t e s e t b e n az e l ő a d ó a k a d é m i k u s az M T A - t , t á r g y k ö r é n e k t e m a t i k u s szakosztá­ l y á t ( a m e l y n e k esetleg elnöke), a helyi t e r ü l e t i s z e r v e z e t e t v a g y a v á r o s t (ahol m o n d j u k népfront elnök), v a g y netalán a K F H - t képviseli a m e n n y i b e n a n n a k elnöke? V a g y ki, h o v á k o n t e m p l á l j a a s ú l y p o n t o t a k k o r , h a pl. az iparági i g é n y e k n e k és k é r é s n e k m e g f e l e l ő e n a m a g f ú r á s o k k a l f o g l a l k o z ó a n k é t s z e r v e ­ z ő b i z o t t s á g á n a k vezetője az M T A X . o s z t á l y á n a k e l n ö k e , t i t k á r a a K F H egyik főtisztviselője, előadói az O K G T , S Z K F I , M Â F I s t b . t a g o k m u n k a h e ­ l y e k s z e r i n t , d e t i s z t s é g v i s e l ő i v a g y t a g j a i a b u d a p e s t i , d é l - a l f ö l d i t e r ü l e t i szer­ vezetnek a rétegtani, általános földtani szakmai-osztályoknak, v a g y a társulat v á l a s z t m á n y á n a k , e l n ö k s é g é n e k ; és a z e g é s z r e n d e z v é n y n e k o t t h o n t a d a szol­ n o k i k ő o l a j k u t a t ó és t e r m e l ő v á l l a l a t e g y ü t t e s e a z O K G T B á n y á s z a t i I g a z g a ­ t ó s á g á n a k p a t r o n á l á s á v a l az O M B K E K ő o l a j - F ö l d g á z - és V í z - S z a k o s z t á l y á ­ n a k égisze a l a t t ? ! U g y a n a z o n előadók elkülöníthetők m u n k a h e l y ü k , lakó­ helyük, MTA-ban, társadalmi-társulati szervezetekben betöltött funkciójuk, s z a k t e r ü l e t ü k s t b . szerint. E n n e k a z o n b a n a d o t t e s e t b e n a t e v é k e n y s é g folya­ m a t á b a n vajmi kevés jelentősége v a n ! Ugyanez vonatkozik m a j d a közeljövő­ b e n a K F H , M F T közös rendezésében sorrakerülő Országos K u t a t á s i A n k é t r a is. L é n y e g , h o g y előbbre vigye a földtan-, a b á n y á s z a t - , az ország ü g y é t !

Dank:

Elnöki

megnyitó

393

Tisztelt közgyűlés! M u n k á n k h a t é k o n y s á g á n a k növelése érdekében figyelembe kell venni azo­ k a t a jelenségeket, tendenciákat, melyeket k i o l v a s h a t u n k a szakmai szakosz­ t á l y o k , ill. a t e r ü l e t i s z e r v e z e t e k t i t k á r a i n a k b e s z á m o l ó i b ó l . N é h á n y a t e b b ő l a teljesség igénye n é l k ü l : — Örvendetes, a m i t a Budapesti Területi Szervezet a n y a g á b a n olvashat­ t a m , ill. h a l l h a t t a m , h o g y a s z e r v e z e t i m m á r o n n e m c s a k e g y a d m i n i s z t r a ­ t í v e g y s é g , h a n e m r e n d e z v é n y e i v e l a s z a k m a i k ö z ö n s é g e t is v o n z ó s z e r ­ v e z e t j ö t t l é t r e . N e m m o n d h a t ó ez el a t i t k á r i b e s z á m o l ó a z o n r é s z é r ő l , m e l y m e g á l l a p í t j a , h o g y az elidegenedés s z a k m a i - t á r s a d a l m i t e r v e i n k e t is fenyegeti. A 7 7 0 főt számláló szervezet előadásain a részvétel m a x i m u ­ m a a 7 5 fő ( 1 0 % ) v o l t , és a v e z e t ő s é g v á l a s z t á s o n 3 1 fő ( 4 % ) v o l t j e l e n , a m i a l e h e t s é g e s k ü l d ö t t e k r e v e t í t v e ( 7 7 fő) s e m é r i el a z 5 0 % - o t . — A z Alföldi T e r ü l e t i Szervezetnél v i s z o n t 3 3 % - o s v o l t az e l ő a d á s o k o n v a l ó részvétel, és i t t i n k á b b a n y a g i jellegű g o n d o k r ó l o l v a s h a t u n k a t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o k fedezetét illetően. — A Dél d u n á n t ú l i Területi Szervezet szintén é r t é k e s m u n k á t v é g z e t t , és a t i t k á r i beszámoló megállapítja, h o g y n y i l v á n v a l ó v á vált, h o g y az ipari s z a k e m b e r e k is k é p e s e k t u d o m á n y o s é r t é k ű m u n k á r a . H á t p e r s z e , h o g y k é p e s e k , és n e m k e l l s z e r é n y k e d n i v a g y e z t a t é n y t k ü l ö n ö s n e k t e k i n ­ t e n i ! A z e l m é l e t és a g y a k o r l a t s z e r v e s e n ö s s z e f o n ó d ó e g y s é g a m i s z a k ­ m á n k b a n . Igen örvendetes a középdunántúli szervezettel közösen ren­ dezett ankét. — N a g y o n j e l e n t ő s e r e d m é n y e k r ő l , m o z g a l m a s és a z i p a r i h á t t é r h e z k a p ­ csolódó t e v é k e n y s é g r ő l s z á m o l n a k b e az é s z a k - m a g y a r o r s z á g i a k az el­ m ú l t t r i e n n i u m r ó l szóló é r t é k e l é s ü k b e n . — A szakmai szakosztályok titkári beszámolói szintén igen pezsgő társulati é l e t r ő l s z á m o l n a k b e , j ó n e m z e t k ö z i és t á r s e g y e s ü l e t i s z a k o s z t á l y i k a p ­ csolatokat említenek. Munkájuk közelebb került a konkrét ipari m u n k á ­ hoz, a gyakorlati t é m á k m i n d s ű r ű b b e n találhatók a teljesített progra­ m o k b a n , és v a n e s e t , h o g y a k u t a t á s o k ú j j á s z e r v e z é s é n e k i g é n y é t i s kimondják, h a szükséges. M i n d e n t összevetve, előre l é p t ü n k az elmúlt t r i e n n i u m b a n társulati-életi s z e r v e z e t i v o n a t k o z á s b a n a z é l e t m e g k ö v e t e l t e m ó d o n és m é r t é k b e n . E z a z e l ő r e l é p é s k o n k r é t f ö l d t a n i k u t a t á s i e r e d m é n y e k b e n is m e g m u t a t k o ­ zik, m i n d a t u d o m á n y o s megismerés, m i n d a t o n n á k , k ö b m é t e r e k t e r ü l e t é n . N e m részletezem az elmúlt h á r o m év földtani-gazdasági eredményeit, hiszen erre m a j d a K F H — M F T r e n d e z é s é b e n április m á s o d i k felében s o r r a k e r ü l ő Or­ s z á g o s K u t a t á s i A n k é t lesz h i v a t o t t . Megemlíthetem azonban, h o g y a földtani k u t a t á s t é m a k ö r é b e n elért gya­ korlati, gazdasági e r e d m é n y e k n a g y b a n hozzájárultak ahhoz, h o g y az ország v e z e t ő i a z elért e r e d m é n y e k m e g s z i l á r d í t á s á t t ű z h e t t é k k i célul az e g y r e r o m l ó közgazdasági miliőben. Csak az energiaellátás területét nézve m e g a á l l a í t h a t ó , h o g y n e m c s a k az e l m ú l t 3 é v b e n , d e v i s s z a m e n ő l e g 2 é v t i z e d e n k e r e s z t ü l ener­ giaellátásunkat a nagyfokú biztonság jellemezte. Számos, minket körülvevő o r s z á g b a n energia, á r a m , közlekedési, o k t a t á s i s t b . korlátozásokra került sor energiaellátási n e h é z s é g e k m i a t t . N á l u n k ez i s m e r e t l e n volt, és g a z d a s á g u n k f e j l e s z t é s é t és é l e t s z í n v o n a l - p o l i t i k á n k a l a k u l á s á t j e l e n l e g s e m k o r l á t o z z a e n e r -

394

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

g i a h i á n y . I g e n fontos, h o g y a j ö v ő b e n ezt a b i z t o n s á g o t f e n n t a r t h a s s u k , és e b b e n n e m k i s r é s z t k a p a h a z a i f ö l d t a n i t e v é k e n y s é g , és e z e n b e l ü l a g e o l ó g i a i t u d o m á n y o s m u n k a . Á l t a l á b a n a t á r s u l a t n a k és a M T E S Z - n e k is n a g y o b b s z e r e ­ p e t kellene v á l l a l n i a a t e r m é s z e t t u d o m á n y i k ö z m ű v e l t s é g j a v í t á s á b a n . Széle­ s e b b k ö r b e n k e l l t u d a t o s í t a n i a z t a g e o - t u d o m á n y i és t e r m é s z e t t u d o m á n y i tevékenységet, amelynek eredményei nagyban hozzájárulnak gazdasági egyen­ súlyunk helyreállításáért vívott k e m é n y k ü z d e l m ü n k sikeréhez. A t u d o m á n y o s t á r s u l a t o k , e g y e s ü l e t e k a M T E S Z f ó r u m a i n , és a z o n k e r e s z t ü l a z e l m ú l t é v e k f o l y a m á n s z á m o s o l y a n l é n y e g b e v á g ó és é l e t ü n k e t m e g h a t á r o z ó országos jelentőségű d ö n t é s előkészítésében fejthették ki a t u d o m á n y o s - , m ű ­ szaki-, agrárértelmiségi v é l e m é n y ü k e t , állásfoglalásukat, m i n t a t u d o m á n y ­ p o l i t i k a k é r d é s é b e n , az M S Z M P X I I . K o n g r e s s z u s i r á n y e l v e i v e l , a V I . ö t é v e s tervvel k a p c s o l a t o s a n . R é s z t v e t t ü n k i l y m ó d o n az á s v á n y i n y e r s a n y a g o k k u t a ­ t á s a — f e l t á r á s a — b á n y á s z a t a — h a s z n o s í t á s a t é m a k ö r é r t é k e l ő v i t á j á b a n , és véleményeztünk O M F B , M T A t e a m e k által készített anyagokat. A t á r s u l a t m á r r é g e n k i l é p e t t a befelé forduló t u d ó s o k s z ű k é r d e k l ő d é s ű c s o p o r t j á n , d e t ú l l é p e t t a t u d o m á n y o s e g y e s ü l e t c s a k s z a k m a i és k i r a g a d o t t a n s a j á t s z a k t e r ü l e t i s z e m p o n t b ó l t ö r t é n ő m e g í t é l é s e k és v é l e m é n y a l k o t á s o k k o r ­ s z a k á n . M a a t á r s u l a t a f ö l d t a n t m ű v e l ő k r é t e g e i t legszélesebben összefogó t u d o m á n y o s - s z a k m a i egyesületként feltárja lehetőségeit a n é p g a z d a s á g érde­ keinek szolgálatára, mozgósítja t a g s á g á t a prominens tennivalók elvégzésére, kritikai javaslatokat a d a vezetés számára, résztvesz a döntéselőkészítésben, emellett természetesen végzi a tudományfejlesztés-, érdekvédelem-, publiká­ ció-, o k t a t á s - , n e v e l é s - , i p a r i - , t á r s e g y e s ü l e t i k a p c s o l a t o k t e r ü l e t é n f o l y a m a t o ­ san jelentkező i g é n y e k n e k megfelelő feladatait. Röviden ismertetném a MFT-s MGE-nek közös álláspontját, amely a M T E S Z által r e n d e z e t t v i t a f ó r u m o n k e r ü l t kifejezésre az M S Z M P X I I . K o n g r e s s z u s á n a k irányelveivel kapcsolatosan: A h e t v e n e s é v e k b e n b e k ö v e t k e z e t t , és főleg a z á s v á n y i n y e r s a n y a g o k a t — elsősorban az e n e r g i a h o r d o z ó k a t — érintő világgazdasági változások k e d v e ­ zőtlen h a t á s á n a k kivédése k o m o l y feladatot ró n é p g a z d a s á g u n k r a . Az u t ó b b i évek tapasztalata azt mutatja, hogy a kedvezőtlen tendenciákat legkönnyeb­ ben, a legkorszerűbb technológiával rendelkező országok képesek ellensúlyoz­ ni. A népgazdaság technológiai nézőpontok szerint történő vizsgálata n e m tar­ tozik egyesületeink h a t á s k ö r é b e , az á s v á n y i n y e r s a n y a g h e l y z e t t e l kapcsolatos f e l a d a t o k v i s z o n t igen. A kongresszusi i r á n y e l v e k és az ország vezetése által kijelölt t e e n d ő k ismeretében a feladatok a f ö l d t u d o m á n y o k területére lebont­ h a t ó k , a g y a k o r l a t t a l o l y a n s z o r o s a n ö s s z e f ü g g ő t á r s a d a l m i és t u d o m á n y o s m u n k a s z i n t j é r e . H á r o m fő f e l a d a t o t t ű z t ü n k k i m a g u n k e l é . Az első: a n é p g a z d a s á g h o s s z a b b t á v ú c é l j a i n a k l e g f o n t o s a b b i k á v a l , a n é p ­ g a z d a s á g e g y e n s ú l y á n a k helyreállításával kapcsolatos. Megítélésünk szerint az o r s z á g á s v á n y k i n c s - v a g y o n á n a k é r t é k e l é s e k o r is é r v é n y e s í t e n i k e l l a v i l á g ­ p i a c i é r t é k - v a g y á r a r á n y o k a t . E z a z á t é r t é k e l é s — a v i l á g p i a c i a r á n y o k és tendenciák függvényében — helyes értékítéletet biztosít egy-egy nyersanyag­ f a j t a k u t a t á s á n a k és b á n y á s z a t á n a k j e l e n é t és j ö v ő j é t i l l e t ő e n . E g y b e n s z á m ­ s z e r ű e n is k i f e j e z é s r e k e l l j u t t a t n i a z t a z e g y e s ü l e t e i n k c s e l e k v é s i p r o g r a m j á ­ b a n is m e g f o g a l m a z o t t g o n d o l a t o t , h o g y M a g y a r o r s z á g s z á m á r a a k e d v e z ő t l e n világgazdasági v á l t o z á s o k n y o m á n v a l a m e n n y i , hazai földből b á n y á s z h a t ó n y e r s a n y a g o t m a g a s r a kell értékelni. E z az értékelés kell képezze a l a p j á t m i n ­ den további gazdasági megítélésnek figyelembe véve azt, hogy a hazai terme-

Dank:

Elnöki

megnyitó

395

lés é s a z i g é n y e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g b e s z e r z é s e c s a k t ö b b n y i r e k e m é n y - v a l u t á s i m p o r t útján lehetséges. Másodszor: a nyersanyaggal való ellátottság jövőjét illetően, a világgazda­ sági t e n d e n c i á k figyelembe vételével k i e m e l t e n kell foglalkozni az egyes á s v á ­ n y i n y e r s a n y a g f a j t á k prognózisának kérdésével. E b b ő l a felismerésből kiindul­ v a a M F T a MGE-tel közösen a szakági főhatóságokkal — K ö z p o n t i Földtani H i v a t a l , M T A , O M F B — és a t á r s e g y e s ü l e t e k k e l k ö z ö s e n s z e r v e z e t t n a g y r e n ­ d e z v é n y t t a r t , a m e l y n e k központi t é m á j a az á s v á n y i n y e r s a n y a g prognózis l e s z . E n n e k k e r e t é b e n k i c s e r é l j ü k a t é m á b a n ö s s z e g y ű j t ö t t i s m e r e t e k e t és k o m p l e x e n v i z s g á l j u k e z e k e t , a n é p g a z d a s á g i i g é n y e k k e l és l e h e t ő s é g e k k e l együtt. Harmadszor: a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában nagyon ko­ m o l y szerepet k a p o t t a takarékosság. E n n e k ésszerű megvalósítása az egyéb­ k é n t is r e n d k í v ü l költséges, b e r u h á z á s i g é n y e s á s v á n y i n y e r s a n y a g k u t a t á s i t e r ­ melési á g a z a t o k b a n a b b a n az e s e t b e n b i z t o s í t h a t ó , h a a k u t a t á s - t e r m e l é s ­ b á n y á s z a t - f e l h a s z n á l á s f o l y a m a t során, rendszerszemléleti m o d e l l b e n össze­ f o g l a l v a v i z s g á l j u k . E n n e k a v i z s g á l a t n a k k i k e l l t e r j e d n i a k u t a t á s és a z a n n a k e r e d m é n y e s s é g é t e l ő s e g í t ő ú j m ó d s z e r e k és e l j á r á s o k m e g v a l ó s í t h a t ó s á g á r a , a m i e g y b e n a z t is j e l e n t i , h o g y a n a g y p é n z ö s s z e g e k e t i g é n y l ő k u t a t á s m e g a l a ­ p o z o t t a b b á és a t e v é k e n y s é g t a k a r é k o s a b b á v á l i k é s í g y j o b b a n m e g i s m e r h e t i k a k o r s z e r ű kitermelési m ó d o k a l k a l m a z á s á n a k szükségességét és lehetőségét, d e s z ü k s é g v a n a f e l h a s z n á l ó i o l d a l , e l s ő s o r b a n i g é n y - és t e c h n o l ó g i a k ö z p o n t ú elemzésére is. Ezeken a kiemelt tevékenységeken túlmenően, egyesületeink a MTESZ-ben t ö m ö r ü l t t á r s e g y e s ü l e t e k ö s s z e f o g á s á v a l és k ö z ö s m u n k á j á v a l , t ö b b o l y a n k ö z ö s f e l a d a t o t is m e g f o g a l m a z t a k , a m e l y e k e t m ű k ö d é s i t e r ü l e t ü k ö n a t u d o ­ m á n y o s kapacitások figyelembe vételével megoldhatunk. Az irányelvek azon részéről, m e l y b e n a földtani k u t a t á s t o v á b b i f o l y t a t á s á t állapítja m e g : „ f o l y t a t n i kell a geológiai k u t a t á s t " . A k ö v e t k e z ő k e t k í v á n j u k h o z z á t e n n i , i t t h e l y e s e b b n e k v é l j ü k e g y o l y a n kifejezés a l k a l m a z á s á t , a m e l y a f o l y t a t á s t m a g a s a b b s z i n t e n és h a t é k o n y a b b a n , e s e t l e g t ö b b a n y a g i e r ő v e l í r n á elő, pl. fokozni, v a g y i n t e n z í v e b b e n folytatni kell. N e feledjük: a k u t a t á s t e r ü l e t é n m i n d e n e g y e s f o r i n t n y i r á f o r d í t á s a j e l e n l e g i á r s z í n v o n a l o n 10 forintnyi megtérülést eredményez az országnak. A m i t a m ű s z a k i t u d o m á n y o k t e r ü l e t é n a m ű s z a k i f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó fo­ g a l m a takar, azt a földtan vonalán talán a földtani modell, kialakításának, t o v á b b f e j l e s z t é s é n e k f o l y a m a t a jelenti s z i n t é n koncepció jelleggel. A m ű s z a k i k o n c e p c i ó szerinti m ű s z a k i fejlesztések megvalósulása igen lényeges, a l a p v e t ő feltétele műszaki fejlődésünknek, termékeink versenyképességének. A műszaki s z a k e m b e r e k ezért r e n d k í v ü l k ö r ü l t e k i n t ő e n f o g a l m a z z á k m e g a célt a t e n n i ­ v a l ó k a t és a c é l h o z v e z e t ő u t a t , és i g e n k o m o l y a n o d a f i g y e l n e k a m e g v a l ó s í ­ t á s r a . P e r s z e h o z z á k e l l t e n n e m , h o g y r e n d e l k e z é s ü k r e áll é r t é k e l é s i és ö s z t ö n ­ zési r e n d s z e r . F ö l d t a n i m o d e l l s z e m p o n t j á b ó l n é z v e u g y a n e z t , m e g á l l a p í t h a t ­ j u k , h o g y r e n d k í v ü l sokféle elgondolás, v á z l a t , á b r a f o l y a m a t , m a g y a r á z a t , v i z s g á l a t i e r e d m é n y l á t n a p v i l á g o t i r o d a l m u n k b a n és e z e k s o k s z o r e l l e n t m o n ­ d ó a k is, de legalábbis n e m k a p c s o l h a t ó k e g y m á s h o z . H a a z t m o n d j u k , h o g y n e m b a j , hiszen az e l l e n t é t e k h a r c á b ó l f a k a d a fejlődés, a k k o r t u l a j d o n k é p p e n n e m is v e t t ü k k o m o l y a n e z t a p r o b l é m á t . M i n é l t á v o l a b b s z ü l e t i k e g y i l y e n m ű a f e l e l ő s s é g t e l j e s g y a k o r l a t i m u n k á t ó l , a n n á l t ö b b b e n n e a g o n d o l a t i e l e m és a kompiláció. Ez n e m baj addig, amíg a k o n k r é t gyakorlati m u n k a alapjául

396

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

szolgáló modell kiválasztására n e m kerül sor. A k k o r d ö b b e n t r á a k u t a t ó a h a s z n á l h a t ó (számára h a s z n á l h a t ó ) modellek csekély a r á n y á r a . M i n d e n elgon­ dolás, elképzelés, hipotézis t a r t a l m a z h a t valami hasznosat, használhatót. E n a s o k modellből, és a sokféle m o d e l l b ő l a h a s z n á l h a t ó r é s z e k k i v á l a s z t á s a és összeötvözése területén látok hiányosságot, összehangolatlanságot. Nincse­ n e k h i v a t a l o s a n elfogadott ilyen é r t e l e m b e n v e t t „ m ű s z a k i fejlesztési" kon­ cepciók, a m i h e z i g a z o d n á n a k a t ö b b i m u n k á k és a m i a h i v a t a l o s bázisa lenne a ráépülő ténykedéseknek. M i n t h o g y az újszerű kamerális m u n k á k n a k egyre n a g y o b b j e l e n t ő s é g ü k lesz a j ö v ő b e n , l é n y e g e s , h o g y c é l r a o r i e n t á l t a n a g y a k o r ­ l a t f o g a l m a z n á m e g , m i l y e n k u t a t á s o k r a v a n szükség, és í g y az e r e d m é n y e k f e l h a s z n á l á s a is b i z t o s í t v a l e n n e . A m á s i k oldala e n n e k a k é r d é s n e k a z , h o g y a földtani t u d o m á n y o s tevékenység eredményességének mérése mindmáig nincs megoldva, ennek megfelelően az érdekeltségi, a j u t a l m a z á s i szisztéma s e m alakulhatott k i a r á n y o s a n és m é l t á n y o s a n a l k a l m a z h a t ó m ó d o n . N a g y o n örvendetes, h o g y é p p e n az M T A F ö l d t a n i B i z o t t s á g á n a k k e r e t é n belül ilyen felmérési t ö r e k v é s m e g i n d u l t . A z e l m o n d o t t a k a l á t á m a s z t á s á r a m e g e m l í t h e t e m , h o g y a n e h e z e n m e g s z ü l e t e t t és a m a legjobbnak t e k i n t h e t ő földtani j u t a l m a ­ zási lehetőség, az 5 M t - n á l n a g y o b b készleteket felfedezők s z á m á r a , egyszer k i ­ f i z e t h e t ő m a x i m á l i s összege is a l a t t a m a r a d a h a s o n l ó n a g y s á g ú előfordulás e g y évre e s ő termelési p r é m i u m á h o z v i s z o n y í t v a . E z is n a g y h a l a d á s a z o n b a n a k o r á b b i a k h o z v i s z o n y í t v a és ismeretes, h o g y a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k k v a n ­ t i t a t í v értékelésére való törekvés világszerte elterjedt, de m i n d m á i g n e m meg­ oldott t é m a . A t u d o m á n y m e t r i a (scientometrics, szcientometria, n a u k o m e t rija) m i n t új m ó d s z e r igen n é p s z e r ű v é v á l t és ö r v e n d e t e s , h o g y n á l u n k is m e g ­ indult az a m u n k a , mely a t u d o m á n y o s teljesítmények, eredmények konkrét m é r h e t ő értékelését c é l o z z a . A naturális m u t a t ó k m i n t e g y e d ü l i mértékrendd e k h e g e m ó n i á j a r e m é l h e t ő l e g m e g s z ű n i k é s e z z e l m e g n y í l i k a l e h e t ő s é g a dif­ ferenciált értékelésre és az ehhez k a p c s o l ó d ó a n y a g i j a v a k racionális elosztásá­ nak m e g v a l ó s í t á s á r a . A M T E S Z igen k o m o l y a n foglalkozott a m ű s z a k i - és ter­ m é s z e t t u d o m á n y i értelmiség t á r s a d a l m i devalvációjával és r á m u t a t o t t e t e n ­ d e n c i a f o l y t a t ó d á s á n a k b e l á t h a t a t l a n v e s z é l y e i r e éppen a t e r m é k v á l t á s , i n ­ nováció fokozott igényének nemzetközileg érvényes időszakában. Eredményes v o l t e z a t e v é k e n y s é g , r e a g á l t r á a M u n k a ü g y i Minisztérium é s a t á r c a j a v a s ­ latainak megvitatása a közeljövő feladata. R e m é l h e t ő l e g k e d v e z ő fejlődési t e n d e n c i á t h o z a z á s v á n y i n y e r s a n y a g - k u t a ­ t á s o k és b á n y á s z a t u k s z á m á r a az a rendszerszemléletű szervezési i r á n y z a t , m e l y t é n y k é n t az 1981-ben l é t r e h o z o t t I p a r i Minisztérium és azzal kapcsolatos d ö n t é s e k v é g r e h a j t á s á b a n r e a l i z á l ó d i k . S z á m u n k r a e z a z é r t lesz f e l t é t l e n ü l hasznos, mert a nyersanyagtermelő (alapanyagtermelő, ásványi nyersanyag­ t e r m e l ő ) á g a z a t o k n e m c s a k a v i l á g p i a c o n , d e a m i k i s e b b m é r e t e i n k b e n is s z á m o s v o n a t k o z á s b a n k e d v e z ő t l e n e b b h e l y z e t b e n v o l t a k ( v a n n a k ) a feldolgo­ z á s t és h a s z n o s í t á s t v é g z ő á g a z a t o k k a l s z e m b e n . T a p a s z t a l h a t ó v o l t ez a v i l á g o l a j i p a r á b a n , a m i k o r a n a g y k ő o l a j k i n c c s e l r e n ­ delkező országok m e g a k a r t á k s z ü n t e t n i 1973-tól a n y e r s a n y a g e x p o r t á l ó orszá­ g o k m e g s z o k o t t k i z s á k m á n y o l t s á g i h e l y z e t é t a feldolgozási és hasznosítási s z e k t o r o k k a l szemben, m e l y s z e k t o r o k az a d o t t esetben a fejlett t ő k é s orszá­ g o k b a n v o l t a k helyileg, és h o g y h o g y a n r e a g á l t a k erre a t ö r e k v é s r e , a r r a az egyre d r á g u l ó világ és fokozódó infláció a d o k u m e n t u m . Matematikailag ugyanis teljesen világos, hogy h a a n y e r s a n y a g k u t a t á s , ter­ melés á g a z a t a a r e n d s z e r b e n szorosan kapcsolódik a feldolgozás és az a felhasz-

Dank:

Elnöki

megnyitó

397

n á l á s á g a z a t a i h o z , a k k o r ezek k a p a c i t á s - , technológia-, b e r u h á z á s fejlesztés v o n a t k o z á s á b a n is a z o n o s , v a g y k ö z e l a z o n o s f e j l e t t s é g ű n e k , t e l j e s í t ő k é p e s s é ­ g ű n e k k e l l l e n n i . H a n e m a z , a k k o r a z z á k e l l f e j l e s z t e n i , ez p e d i g a z t j e l e n t i , h o g y differenciált fejlesztést kell megvalósítani és, h o g y a rendszer o p t i m u m a n e m fog e g y b e e s n i a z e g y e s á g a z a t o k o p t i m u m a i v a l . H a z a i h e l y z e t ü n k e t v i z s ­ gálva megállapítható, hogy h a következetesen végrehajtásra kerül a rendszerk ö z e l í t é s i e l j á r á s o k m e g v a l ó s í t á s a , a z c s a k h a s z n á l n i fog a f ö l d t a n i k u t a t á s o k ­ n a k , hiszen a z o k e g y - k é t kivételtől eltekintve, n a g y o b b m é r t é k ű fejlesztésre s z o r u l n a k m i n t a t ö b b i s z e k t o r . N e m lesz i t t h o n s e m e g y s i m a e g y s z e r ű f o l y a ­ m a t e n n e k a f e l i s m e r t és i g a z o l t s z ü k s é g s z e r ű s é g n e k a m e g v a l ó s í t á s a . Tisztelt közgyűlés ! Végezetül n é h á n y gondolatot a választásról, a tisztújításról. Tekintettel a r r a , h o g y ez a l k a l o m m a l n e m 3 , h a n e m 5 é v r e v á l a s z t u n k t i s z t s é g v i s e l ő k e t , szeretném ismét kihangsúlyozni, hogy ezek a társadalmi tisztségek tulajdon­ k é p p e n a k ö z s z o l g á l a t á t j e l e n t i k és v i s e l ő j ü k t ő l j e l e n t ő s á l d o z a t v á l l a l á s t , a k t i ­ vitást, nem egyszer harcos kiállást v a g y népszerűtlen feladatok végrehajtását igénylik. É p p e n ezért tisztelettel javaslom a közgyűlés küldötteinek, hogy o l y a n t i s z t i k a r t v á l a s s z a n a k , a k i k n e k a z e d d i g i t e t t e i és m a g a t a r t á s m e g n y i l ­ vánulásai biztosítékot, fedezetet n y ú j t a n a k arra, hogy v á r h a t ó a n 5 éven keresztül aktívan munkálkodnak majd a Társulat felvirágoztatásán a tágabb közösség szolgálatában, feladataink megvalósításán. T á r s u l a t u n k a l a p v e t ő feladata változatlanul az, hogy segítse, előmozdítsa az országos tervek, a V I . ötéves terv földtani célkitűzéseinek megvalósítását a m a g a s a j á t o s t u d o m á n y o s , t á r s a d a l m i e s z k ö z e i v e l és m ó d s z e r e i v e l . Komoly tennivalók hárulnak a társulati tagságra a tudományos eredmények m i e l ő b b i és e g y r e h a t é k o n y a b b g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s a t e r ü l e t é n , e l s ő s o r b a n a z a l a p v e t ő á s v á n y i n y e r s a n y a g k i n c s e k felfedezése és m i e l ő b b i m ű v e l é s b e v é ­ tele érdekében. T o v á b b r a is s z o r o s és f o l y a m a t o s e g y ü t t m ű k ö d é s t k e l l k i a l a k í t a n u n k a z á l l a m i i r á n y í t ó s z e r v e k k e l a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l l a l , az I p a r i Minisz­ t é r i u m m a l , t o v á b b á a szénhidrogén-, kőszén-, b a u x i t - , érc-, á s v á n y - , építő­ a n y a g o k - , v í z k u t a t á s o k a t és t e r m e l é s t v é g z ő s z e r v e k k e l , i n t é z m é n y e k k e l , v á l ­ lalatokkal. Az állami szervek hivatalos i r á n y v o n a l á n a k megfelelően t á r s u l a t u n k m u n ­ k á j á b a n folytatni kell a decentralizálási folyamatot, biztosítani az é l ő m u n k a s o r á n m e g á l l a p í t h a t ó a n s ú l y p o n t i f e l a d a t o k k i e m e l é s é t és a z e r ő k n e k e z e k m e g ­ valósítására koncentrálását. I n t e n z i f i k á l n i k e l l a f i a t a l o k n a k és a n ő k n e k a z e g y e s ü l e t i é l e t b e v a l ó b e k a p ­ c s o l á s á t , j a v í t a n i k e l l a t e c h n i k u m o k és s z a k k ö z é p i s k o l á k , v a l a m i n t e g y e t e m e k hallgatóinak körében végzett munkánkat. J a v í t a n i , erősíteni kell a kapcsolatokat m á s országok földtani szervezeteivel, és e l s ő s o r b a n m o z g ó s í t a n i k e l l e r ő i n k e t a z 1 9 8 5 - b e n m e g r e n d e l é s r e k e r ü l ő N e m ­ zetközi Neogén K o n g r e s s z u s sikeres lebonyolítása érdekében. Tisztelt közgyűlés ! Engedjék meg, h o g y a leköszönő tisztségviselők nevében megköszönjem v a l a m e n n y i , közösségünkben dolgozó társulati t a g n a k munkáját, a s z a k m a i

398

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

szakosztályok, a területi szervek, a v á l a s z t m á n y , az elnökség és v a l a m e n n y i bizottság tagjainak, tisztikarának aktivitását, mellyel lehetővé tették, hogy az érintett eredményeket elértük, melyekről bővebbet a főtitkári beszámolóból hallanak majd. S z e r e t n é m megköszönni a M T E S Z m i n d e n k o r érezhető és i g é n y b e v e h e t ő t á m o g a t á s á t az OMPB, az M T A velünk kapcsolatban volt intézményeinek, tagjainak segítségét, a K F H , Ш М , ОТ, Művelődési M., M Á F I , M Á E L G I hat­ h a t ó s t á m o g a t á s á t és e g y ü t t m ű k ö d é s é t , a kőolaj-, kőszén-, u r á n - , bauxit-, színesérc-, é p í t ő a n y a g - , v í z - k u t a t á s és b á n y á s z a t trösztjeit, vállalatait, segítő­ készségét és a n y a g i t á m o g a t á s á t is n a g y r e n d e z v é n y e i n k , területi szervezeteink életének sikeres előmozdításáért. M e g k ö s z ö n ö m közvetlen és s o k v i h a r b a n e d z e t t m u n k a t á r s a i m n a k az ön­ zetlen, b a r á t i e g y ü t t m ű k ö d é s t : D r . TXJRI I S T V Á N N É M T E S Z f ő t i t k á r h e l y e t t e s ­ nek, Dr. S Z É K I N É Dr. F u x VILMA, Dr. A L F Ö L D I László társelnöknek, Dr. H Á ­

MOR Géza főtitkárnak, D r . BÉRCZI István titkárnak, D r . FORBÁTH LÁSZLÓNÉ M T E S Z s z e r v e z ő t i t k á r n a k . E g y ú t t a l k é r e m D r . J É K I László M T E S Z új főtit­ kárhelyettest, hogy támog most megválasztott új tisztikart. Köszönöm figyelmüket.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1981) 111.

399-406

Főtitkári beszámoló Dr. Hámor Géza

Tisztelt közgyűlés ! 1980-ban, SOMODI

ill. 1 9 8 1 - b e n

ZSUZSANNA,

elhunytak

VIRÁGH

Miklós

BARNABAS tagtársaink

Kálmán,

KOVÁCS

és M a r i a n

Zoltán,

KSIASKIEWICZ,

L E N G Y E L E n d r e , S Z Á L A I T i b o r , T á r s u l a t u n k tiszteleti t a g j a i . H a l á l u k k a l az el­ m ú l t 3 e s z t e n d ő s o r á n 26 k o l l é g á n k t ó l , b a r á t u n k t ó l v e t t ü n k b ú c s ú t ö r ö k r e . K é r e m , h o g y e m l é k ü k n e k tisztelegjünk egyperces n é m a felállással.

Tisztelt közgyűlés ! E n g e d j é k m e g , h o g y a t r i e n n i u m r ó l szóló b e s z á m o l ó m a t a m ú l t é r t é k e i n e k , s z a k m á n k k i e m e l k e d ő személyiségeinek m e g b e c s ü l é s é t célzó t e v é k e n y s é g ü n k bemutatásával kezdjem. Az elmúlt 3 év során emléktáblát a v a t t u n k BACSÁK G y ö r g y és id. N O S Z K Y J e n ő t a g t á r s a i n k és m u n k á s s á g u k emlékére — fonyódi, illetve sashalmi h á z u k o n . Illő m ó d o n m e g e m l é k e z t ü n k a T u d o m á n y t ö r t é n e t i Szakosztály szervezésében többek között T E L E G D I R Ó T H Lajos, ZSIGMONDI Vilmos, ROZLOZSNIK P á l , S Z E N T P É T E R I Zsigmond, T O K O D I László munkássá­ gáról. Kiemelkedő t u d o m á n y t ö r t é n e t i rendezvényünk volt az azóta m á r a Földtani Közlöny hasábjain megjelent, a hazai nyersanyagok kutatásának t ö r t é n e t é t b e m u t a t ó , a m á h o z l e g a k t u á l i s a b b k é r d é s e k b e n szóló — n é h o l m á i g i r á n y t m u t a t ó tényeket felsorakoztató ankét. H a egy m o n d a t b a n k í v á n n á m jellemezni t á r s u l a t u n k 3 éves tevékenységét, ú g y kellene fogalmaznom, hogy o t t v o ltu n k e h á r o m év minden eredményénél és problémájánál, k i v e t t ü k részünket e n e m k ö n n y ű időszak napi életének e z e r n y i a p r ó f e l a d a t á b ó l és sorsfordulóhoz közeli n a g y s á g r e n d ű történéseiből. A l a p v e t ő e n és m i n d e n eddiginél k o n k r é t a b b a n , c é l r a t ö r ő b b e n jelölték k i t e v é k e n y s é g ü n k fő i r á n y a i t a X I I . p á r t k o n g r e s s z u s h a t á r o z a t a i é s a k ü l ö n b ö z ő kormányhatározatok a hazai nyersanyagkutatások intenzifikálása terén. Alap­ v e t ő e n r e n d e z t é k s z a k t u d o m á n y u n k és s z a k m á n k megítélését, h e l y é t és szere­ p é t a T u d o m á n y p o l i t i k a i B i z o t t s á g n a k az „Ország természeti erőforrásainak á t f o g ó t u d o m á n y o s v i z s g á l a t a " c. o r s z á g o s k u t a t á s i f ő i r á n y r a é s a h a z a i k u t a t ó ­ bázis helyzetére vonatkozó határozatai. N e m kívánok elébevágni az V. ötéves terv következő h ó n a p b a n sorrakerülő szakmai, gazdaságpolitikai értékelésének, de szükségesnek t a r t o m kijelenteni: a t e r v i d ő s z a k kimagasló eredményessége — melyből csak a z t az egyetlen t é n y t e m e l n é m k i , h o g y á s v á n y v a g y o n - k é s z l e t e i n k a n ö v e k v ő termelés ellenére s e m c s ö k k e n t e k — a l a p v e t ő e n s z a k t á r s a d a l m u n k o s z t a t l a n e g é s z e á t l a g o n felüli m u n k á j á n a k , szakértelmének, elkötelezett feladatvállalásának köszönhető, s így t á r s u l a t u n k joggal érezheti ezeket az eredményeket sajátjának.

400

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

Ú g y v é l e m , a n e m k ö n n y ű i d ő k á l t a l k i v á l t o t t , f e l f o k o z o t t a k t i v i t á s a leg­ p o z i t í v a b b eleme e h á r o m é v t á r s u l a t i életének. N e m kis ö r ö m ü n k r e szolgál, h o g y a t á r s u l a t b ó l indult, v a g y i t t h a n g o t k a p o t t k e z d e m é n y e z é s e k megfelelő csatornákba terelődve, k o n k r é t formában szolgálták jövőnket. N a p o n t a tapasz­ t a l h a t j u k , h o g y sikerült az országos célkitűzések s z a k m a i , t á r s a d a l m i h á t t e ­ rét megerősítem. Az V. ötéves t e r v értékelése, a V I . ötéves t e r v célkitűzéseinek, programjai­ n a k és f e l a d a t a i n a k m e g h a t á r o z á s a a T á r s u l a t b a n n a p j a i n k d e m o k r a t i z m u s a ; elég h a a m ú l t é v b e n l e b o n y o l í t o t t regionális t e r v - a n k é t o k r a , v a g y a földtani k u t a t á s V I . ö t é v e s t e r v e z e t é n e k n a p j a i n k b a n zajló m e g v i t a t á s á r a u t a l o k . M e g n y u g t a t ó s z á m u n k r a , h o g y a részünkről felvetett p r o b l é m á k megjelen­ n e k a M T E S Z , s ő t e g y r e g y a k r a b b a n f e l s ő b b s z i n t e k f ó r u m a i n is (pl. a M T E S Z 5 kiemelt p r o g r a m j á n a k egyike az energiagazdálkodás; T Ó T H J á n o s főtitkár et. interpellációja a műszaki értelmiség káderutánpótlási, dotációs gondjaival k a p ­ c s o l a t b a n ; a f e l s ő o k t a t á s i k é p z é s és t o v á b b k é p z é s k é r d é s e i , a t e c h n i k u s k é p z é s revíziója stb.). A m e l y k é r d é s e k felsőbb s z i n t r e viteléhez m é g nincs elég e r ő n k , o t t m e g p r ó ­ b á l u n k a m a g u n k erejére t á m a s z k o d n i . V i s s z a u t a l v a az elmúlt évi közgyűlés f ő t i t k á r i b e s z á m o l ó j á b a n j e l z e t t a n o m á l i á k r a , ö r ö m m e l j e l e n t h e t e m első e r e d ­ m é n y k é n t , h o g y figyelemfelkeltő jelzéseink jelentős visszhangra találtak társu­ l a t o n k í v ü l i és t á r s u l a t o n b e l ü l i k ö r ö k b e n e g y a r á n t . J ó é r t e l m ű fejlődés i n d u l t m e g , ill. g y o r s u l t fel a h a z a i á s v á n y i n y e r s a n y a g o k gazdasági értékelése, sokoldalú hasznosítása terén; v á l a s z t m á n y u n k elhatá­ r o z t a E t i k a i B i z o t t s á g l é t e s í t é s é t és a k é s ő b b i e k b e n E t i k a i K ó d e x k i a d á s á t ; a z M T A illetékes b i z o t t s á g a és állami f ő h a t ó s á g u n k i s m é t e l t e n n a p i r e n d r e t ű z t e a g e o l ó g u s k é p z é s k é r d é s e i t ; a f e l s ő o k t a t á s i r e f o r m v é g r e h a j t á s a és — e g y e t e m i t a n s z é k e i n k h e l y z e t e t ü k r é b e n ; t ö b b h e l y r ő l h i v a t a l o s á l l á s f o g l a l á s u n k a t , ill. képviseletünket kérték. Utoljára említem, de elsőként kellett volna: e meg­ jegyzéseink jelentősen h o z z á j á r u l t a k t a g s á g u n k egységének, egységes szemlé­ l e t i m ó d j á n a k k i a l a k í t á s á h o z , n ö v e l t é k f e l e l ő s s é g é r z e t ü n k e t , és m á r k i m o n d á ­ s u k p i l l a n a t á b a n , é p p e n a n y í l t p r o b l é m a f e l v e t é s k ö v e t k e z m é n y e k é p p e n csök­ k e n t e t t é k az a n o m á l i á k m é r t é k é t , g y ö n g í t e t t é k a k ö d ö s t ő l , i s m e r e t l e n t ő l v a l ó félelem h a t á s á t . H a n e m m i n d e n k é r d é s o l d ó d o t t is m e g , és a z e r e d m é n y k é n t e m l í t e t t e k k ö z ö t t l á t s z a t e r e d m é n y e k is v a n n a k , e z e k a z e r e d m é n y e k m i n d e n o l y a n a l k a ­ lomkor lemérhetők, m i k o r illetékes szervek előtt, hozzáértők körében merül­ n e k fel e k é r d é s e k , és a l k a l m u n k n y í l i k s z a k t á r s a d a l m u n k m e g f e l e l ő k é p v i s e l e ­ t é r e ( p é l d a k é n t az e l m ú l t évi regionális t e r v - a n k é t o k a t e m l í t e m m e g ) . Tisztelt közgyűlés ! H á r o m é v i m u n k á n k a t a megelőző i d ő s z a k b a n k i a l a k í t o t t és m e g a l a p o z o t t t e r v s z e r ű s é g jellemezte. A z 1978. évi Délkelet-Tiszántúli, az 1979. évi Mecseki liász v á n d o r g y ű l é s ü n k é s a z 1 9 8 0 . é v i 5 d b v á n d o r g y ű l é s s z á m b a m e n ő R e g i o ­ nális T e r v a n k é t u n k lezárt egy t ö b b ciklusra kiterjedő programot, amely hazai á s v á n y i n y e r s a n y a g a i n k h e l y z e t é t , f ö l d t a n i k u t a t á s i l e h e t ő s é g e i n k e t és f e l a d a ­ t a i n k a t , a földtani erőforrások sokoldalú hasznosításának lehetőségeit volt h i v a t o t t f e l m é r n i . A z ú j t á r s u l a t i c i k l u s e l ő t t áll a z a f e l a d a t , h o g y a t e r m é s z e t i erőforrások k u t a t á s á n a k , távlati lehetőségeinek, prognózisának nagyívű prog­ r a m j á t k i a l a k í t s a , ill. a h h o z a t á r s u l a t s a j á t o s l e h e t ő s é g e i v e l c s a t l a k o z z é k .

H ám о г : Főtitkári

beszámoló

401

E r r e lehetőséget a l a p v e t ő e n jelenlegi n y e r s a n y a g e l l á t o t t s á g i h e l y z e t ü n k a d . A c i k l u s o k t ö r e t l e n s é g é n e k b i z t o s í t é k a az elnökség a z o n ö n k r i t i k u s b e i s m e r é s e (vagy felismerése), h o g y m ú l t évre t e r v e z e t t P r o g n ó z i s - A n k é n t u n k a t a felada­ t o k t o r l ó d á s a m i a t t létrehozni n e m t u d t u k , így ezzel k e z d h e t j ü k m u n k á n k a t . Á t t é r n é k t e v é k e n y s é g ü n k értékelésére. T a b l ó n m u t a t j u k b e az előadás összetétel-változását nyersanyagokra vetítve. B á r m a g a m sem hiszek a statisz­ t i k a i a d a t o k és a s z á m o k m i n d e n h a t ó s á g á b a n , d e m i v e l a z o k j o g o s b ü s z k e s é g r e a d n a k okot, megpróbálom segítségükkel érzékelhetőbbé tenni hároméves m u n k á n k a t . E l ő b b a t é n y e k e t : (szíveskedjenek a k ö z r e a d o t t t á b l á z a t o t figye­ l e m m e l k í s é r n i !) T a g l é t s z á m u n k t á r g y i d ő s z a k b a n 1 4 6 fővel n ö v e k e d e t t ( 7 , 5 % ) , a r e n d e z v é ­ n y e i n k e n r é s z t v e t t e k s z á m a u g y a n a k k o r 2 5 3 9 fővel ( 2 6 % - k a l ) e m e l k e d e t t ö s s z e s e n 1 2 3 2 3 fő v o l t . J a v u l t a z e g y e s r e n d e z v é n y e k l á t o g a t o t t s á g a 1 3 f ő v e l ( 4 0 % ) és a z e g y e l ő a d á s r a j u t ó h a l l g a t ó k s z á m a 3 f ő v e l ( 2 2 % ) . A számok három dolgot bizonyítanak: — Utazással e g y b e k ö t ö t t (területi szervezet által rendezett) r e n d e z v é n y esetében célszerű t ö b b (6 — 8) előadást szervezni egy-egy alkalomra. — K ö z é r d e k l ő d é s r e s z á m o t t a r t ó á l t a l á n o s s z a k m a i i n f o r m á c i ó t n y ú j t ó elő­ a d á s o k ( B u d a p e s t e n ) ö n m a g u n k b a n is b i z t o s í t j á k a l e g m a g a s a b b h a l l g a ­ t ó i l é t s z á m o t , m e l y a k ö z p o n t i n a g y r e n d e z v é n y e k n é l is m a g a s a b b ( h a e g y e l ő a d á s r a v e t í t j ü k a h a l l g a t ó i l é t s z á m o t 2 0 fő, u t ó b b i 1 8 - a l s z e m b e n ) lásd Általános Földtani Szakosztály adatát. — V a n társadalmi igény a szórakoztató, társadalmi érintkezésre, találko­ z ó r a is m ó d o t n y ú j t ó r e n d e z v é n y e k r e : k i á l l í t á s o k r a , m u n k a h e l y l á t o g a ­ tásokra, t a n u l m á n y u t a k r a . Figyelemre méltó, hogy a lényegesen válto­ z o t t a n y a g i lehetőségek ellenére u t ó b b i a k s z á m a teljesen a z o n o s az előző 3 é v i v e l : e z e g y é n i a n y a g i á l d o z a t v á l l a l á s t is j e l e n t b i z o n y o s m é r t é k i g . Az előadások tartásával, eredményeink szakmai közvélemény előbbi b e m u ­ t a t á s á v a l , sajnos n e m lehetünk elégedettek: a számok u g y a n azt sugallják, h o g y egy t r i e n n i u m alatt legalább egyszer m i n d e n előadóképes t a g t á r s u n k szerepel f ó r u m a i n k o n ; h a a z o n b a n i s m e r j ü k az előadói n é v s o r o k a t , t u d j u k , h o g y s z é l s ő e s e t b e n e g y - e g y t a g t á r s u n k h á r o m é v a l a t t 7 — 9 e l ő a d á s t is p r o d u ­ kál, a 3 — 4 előadás megszokott; — így túl n a g y n a k t ű n i k a passzivitás. E z a z o n b a n m á r csak azért sem indokolt, mert ismerjük a legváltozatosabb m u n ­ k a h e l y e k e n dolgozó kollégáink, k ö z t ü k szép s z á m b a n fiatalok n a g y o n értékes eredményeit, v a g y részleteredményeit, melyek joggal igényt t a r t h a t n á n a k nyilvános bemutatásra. Minden társulati tagunknak, de különösen vezető b e o s z t á s b a n levő, v a g y idősebb kollégáinknak t e g y ü k kötelessségévé a szolid e r ő s z a k a l k a l m a z á s á t p á l y a k e z d ő k v a g y közlési g á t l á s b a n szenvedők t a p i n t a ­ tos meggyőzésére, b á t o r í t á s á r a , közös é r d e k ü n k felismerésére. I t t t é r n é k ki Ifjúsági B i z o t t s á g u n k m u n k á j á n a k elismerésére, m e l y e t az i f j ú s á g k ö r é b e n , k ü l ö n ö s e n a g e o l ó g i a i s z a k k ö z é p i s k o l a és a g e o l ó g u s s z a k k ö r d i á k j a i k ö z ö t t végeztek. Ahol m ű k ö d ö t t ifjúsági t i t k á r , o t t az e g y e t e m i hallga­ t ó k k ö r é b e n i s v a n e r e d m é n y e e t e v é k e n y s é g n e k (pl. a z é s z a k m a g y a r o r s z á g i t e r ü l e t i s z e r v e z e t n é l ) . Ú g y é r e z z ü k a z o n b a n , l e h e t ő s é g e i n k és k i m e r í t e t l e n t a r t a l é k a i n k v a n n a k a z e g y e t e m e k e n és a f i a t a l p á l y a k e z d ő k k ö r é b e n . E l n ö k ­ s é g ü n k ezért is t á m o g a t t a az a l a p s z a b á l y m ó d o s í t á s a z o n részét, m e l y ifjúsági titkár beállítását szorgalmazza. N e m célom, és n e m f e l a d a t o m , h o g y területi szervezeteink és t e m a t i k u s szakosztályaink m u n k á j á t minősítsem — annál inkább sem, mivel a háromévi

402

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3—4.

füzet

e g y ü t t m ű k ö d é s során alkalmunk nyílott meggyőződni, h o g y szervezeteink — t é r b e n és i d ő b e n v á l t o z ó i n t e n z i t á s s a l u g y a n — d e m a g a s f e l e l ő s s é g t u d a t t a l , g y a k r a n e r ő n t ú l i l e l k e s e d é s s e l és s z a k m á n k i r á n t i f e l t é t l e n o d a a d á s s a l v é g e z ­ t é k f e l a d a t a i k a t . E n g e d j é k m e g , h o g y e z ú t o n is m e g k ö s z ö n j e m a z e l n ö k s é g n e v é b e n á l d o z a t o s m u n k á j u k a t , a z o k é t is a k i k n e m v á l l a l t a k t o v á b b i v e z e t ő i m u n k á t , a z o k é t is a k i k r e a t a g s á g b i z a l m a ú j a b b — b á r b i z o n y á r a ö n k é n t és szívesen vállalt — terheket rótt. A triennium során a legeredményesebb m u n k á t (ma m á r m o n d h a t j u k hagyo­ m á n y o s a n ) a D é l d u n á n t ú l i Területi Szervezet végezte T Ó K A J e n ő elnök és K O V Á C S E n d r e t i t k á r i r á n y í t á s á v a l . L e g j o b b e r e d m é n y t é r t e k el a m o z g ó s í t o t t összlétszám, a fajlagos részvétel, a r e n d e z v é n y e k s z á m a t e k i n t e t é b e n . Óriási f e j l ő d é s t f e l m u t a t v a , e g y e n é r t é k ű e n k i v á l ó m u n k á t v é g z e t t K ö z é p - és É s z a k ­ d u n á n t ú l i T e r ü l e t i S z e r v e z e t ü n k S Z A N T N B E F e r e n c e l n ö k és K N A U E R J ó z s e f t i t k á r vezetése m e l l e t t ; a m o z g ó s í t o t t ö s s z l é t s z á m b a n csak 8 fővel m a r a d t a k el ( a m i 3 é v r e v e t í t v e v é l e t l e n s z e r ű n e k t e k i n t h e t ő ) és b á r k e v e s e b b r e n d e z ­ v é n y e n , d e 54-el t ö b b e l ő a d á s t s z e r v e z t e k , á t l a g o s a n 8 fővel m a g a s a b b volt r e n d e z v é n y e i k l á t o g a t o t t s á g a m i n t déli s z o m s z é d a i k é . P é c s i k o l l é g á i n k j a v á r a a z szól m é g , h o g y h a t s z o r o l y a n g y a k r a n r e n d e z t e k t á r s e g y e s ü l e t e k k e l k ö z ö s rendezvényeket mint Veszprémben, ahol viszont a rendszeres beszámolóülések a d j á k a t á r s u l a t i é l e t e r ő s s é g é t . A k ö z ö s r e n d e z é s e k t é n y e ö n m a g á b a n is b i z o ­ nyítja, az országos átlag e téren k i m u t a t o t t 7 7 % - o s növekedése pedig mégjobb a n aláhúzza, h o g y t á r s u l a t u n k kapcsolatkeresése jó ú t o n halad, tisztességes és egyenlő feltételek m e l l e t t b á r m i k o r h a j l a n d ó k v a g y u n k t u d o m á n y u n k a t i n t e g r á l n i a j o b b e r e d m é n y e k é r d e k é b e n (visszautalok 1 9 8 0 . évi közgyűlési beszámolómban felvetett anomáliák egyikére). Az Északmagyarországi Területi Szervezet m u n k á j a n é m i k é p p visszaesett: kiemelkedő é r d e m ü k azonban, hogy a legeredményesebb tagfelvételi m u n k á t , 6 8 fő, d ö n t ő e n s z a k o s e g y e t e m i h a l l g a t ó t s z e r v e z t e k t á r s u l a t u n k t a g j a i s o r á b a . H a a z e g y é b k é n t is k i t a r t ó m u n k á t , a z i f j ú s á g g a l v a l ó k ü l ö n ö s t ö r ő d é s t ( p é l d a r á az „ I f j ú s á g i n a p " a h o l az első „ s z ű z b e s z é d e k " e l h a n g z a n a k , v a g y az idei I f j ú s á g i D í j o d a í t é l é s e ) is f i g y e l e m b e v e s s z ü k , k ü l ö n is k ö s z ö n e t ü n k e t k e l l k i ­ fejeznünk közös jövőnk alapozása érdekében kifejtett tevékenységükért a szervezet vezetőinek. A t e m a t i k u s szakosztályok közül, fejlődését t e k i n t v e az Á s v á n y t a n i - G e o ­ k é m i a i , a z Ő s l é n y t a n - R é t e g t a n i S z a k o s z t á l y t és a S z é n k ő z e t t a n i M u n k a b i z o t t ­ s á g m u n k á j á t e m e l n é m k i , a m e g ú j u l á s és ú j u t a k k e r e s é s e f e l e t t i ö r ö m m e l . B á r s t a t i s z t i k a i a d a t a i n e m a l e g j o b b a k , fel s z e r e t n é m h í v n i a f i g y e l m e t a M é r n ö k ­ geológiai Szakosztály jól átgondolt, módszeresen v é g r e h a j t o t t a n k é t - p r o g r a m ­ jára: a várostérképezési ankétok u t á n a bányabeli mérnökgeológiai problé­ m á k r a , m a j d a z „ i n s i t u " m é r n ö k g e o l ó g i a i v i z s g á l a t o k f o n t o s s á g á r a h í v t á k fel a f i g y e l m e t , és ő k is p é l d á s a n g y a k o r o l t á k a t á r s e g y e s ü l e t i e g y ü t t e s r e n d e z é s módszereit. Sajnálatosan úgyszólván megszűnt a matematikai szakcsoport működése, t o v á b b r a sem t a l á l t m a g á r a Gazdaságföldtani S z a k o s z t á l y u n k . E z a n n á l in­ k á b b e l l e n t m o n d á s n a k t ű n i k , m e r t t ö b b területi szervezet és s z a k o s z t á l y t ű z ö t t napirendre szakterületükbe vágó kérdéseket (műrevalóság, költséghatár, finan­ s z í r o z á s s t b . ) és e t e r ü l e t e n v a l ó b a n t á g t e r e n y í l n é k k ö z g a z d a s á g i , t á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y i szakegyesületekkel való kapcsolatfelvételnek. M u n k á j u k h o z szük­ s é g e s n e k l á t s z i k e r ő s e b b k ö z p o n t i t á m o g a t á s , p r o g r a m k é n t a j á n l o m és j a v a s ­ l o m s z a k m á n k egyik legégetőbb k é r d é s é t : az á s v á n y v a g y o n értékelést, a szá-

Hámor:

Főtitkári

beszámoló

403

m í t ó g é p i f ö l d t a n i k i é r t é k e l é s e k r e n d s z e r é t , és h o z z á é r t ő k á l t a l k i a l a k í t o t t e g y é b k é r d é s e k t u d o m á n y o s és g y a k o r l a t i m e g a l a p o z á s á t , v i t á j á t n a p i r e n d r e tűzni. A b e s z á m o l ó m b a n n e m e m l í t e t t é s i d ő h i á n y m i a t t t e r m é s z e t s z e r ű l e g n e m is említhetett területi szervezetek, szakosztályok megszokott színvonalon, n e m k e v é s b é e r e d m é n y e s e n v é g e z t é k m u n k á j u k a t m i n t e d d i g . S o k i r á n y ú és e r e d ­ m é n y e s m u n k á j u k a t a k k o r is e l i s m e r j ü k , h a 2 0 é v e v é g z i k , m i n t a z A g y a g ­ á s v á n y t a n i S z a k o s z t á l y és a k k o r is h a c s a k a z első 3 é v p r ó b á j á t á l l t á k k i sikerrel m i n t a B u d a p e s t i Területi Szervezet. E n g e d j é k m e g , h o g y n é h á n y , a s t a t i s z t i k á n t ú l m u t a t ó , á l t a l á n o s í t h a t ó és a j ö v ő b e n r e m é l h e t ő l e g t á r s u l a t i é l e t ü n k b e n h a s z n o s í t h a t ó e r e d m é n y r e is fel­ hívjam a közgyűlés figyelmét: 1. Ö r v e n d e t e s m ó d o n n ő a v i t a s z e l l e m , a h o z z á s z ó l á s o k s z á m a (ezt e g z a k t m ó d o n b i z o n y í t o t t á k a b u d a p e s t i t e r ü l e t i s z e r v e z e t és a z Ő s l é n y t a n - R é t e g t a n i Szakosztály kiértékelt beszámolói, az a t é n y , h o g y az a t h é n i , a párizsi kongresszusok a n y a g á t teljes t e r j e d e l m ü k b e n a t á r s u l a t n y i l v á n o s s á g a előtt v i t a t t u k m e g ; E g y i d e j ű l e g m e g n ő t t a t á r s s z e r z ő s e l ő a d á s o k s z á m a : ez m á r e l e v e a szerzők közötti m e g v i t a t á s t , a szélesebb alapozottságot v a g y l á t ó k ö r t téte­ lezi fel. 2. S z a k s z e r ű b b e n , s z e l e k t í v e b b e n n y ú l u n k f e l a d a t a i n k h o z ; e z e n b e l ü l k ü l ö ­ nösen figyelemre méltó a módszertani t é m á k előtérbe kerülése nemcsak a tema­ t i k u s s z a k o s z t á l y o k b a n , a h o l ez s z ű k e b b s á v o n t e r m é s z e t e s d e a f ö l d t a n á l t a ­ l á n o s , n a g y k é r d é s e i t e r é n i s : a p r o g n ó z i s - m ó d s z e r e k ( e g y e l ő r e főleg c s a k é p í t ő ­ a n y a g o k terén) a nyersanyagkutatási módszerek, a bányageológiai, a b á n y á ­ szati-mérnökgeológiai, anyagvizsgálati, a geokémiai, a gazdasági értékelési, a speciális őslénytani (diatoma) módszerek, a fúrástechnológia, e g y a r á n t önálló r e n d e z v é n y e k e t k a p t a k ezen igény kielégítésére. 3. K i a l a k u l t a k o p t i m á l i s t e v é k e n y s é g i f o r m á i n k : a z a n k é t o k h a t é k o n y s á g a , eredményessége kiemelkedő, n e m csorbítva a h a g y o m á n y o s előadóülésektől, a t a n u l m á n y u t a k o n á t , a k e r e k a s z t a l m e g b e s z é l é s e k i g t e r j e d ő összes szervezési forma létjogosultságát sem. 4. V á l t o z a t l a n a z i g é n y a z i d ő r ő l i d ő r e i s m é t l ő d ő , n a g y r e n d e z v é n y e k é r t é k e l ő e g é s z r é g i ó t v i z s g á l ó és l e h e t ő l e g h e l y s z í n e n is b e m u t a t ó s z e r v e z é s é r e . 5. O f f e n z í v e g y e s ü l e t i s t r a t é g i á n k k e z d k i a l a k u l n i : a 4 8 k ö z ö s t á r s e g y e s ü l e t i r e n d e z v é n y lényege n e m a statisztika, t á m o g a t á s keresés, esetleg segítséghívás ( b á r a z is) h a n e m i g é n y e i n k , g o n d o l a t a i n k , e r e d m é n y e i n k e l j u t t a t á s a a h a t á r ­ területekre, v a g y a t á r s t u d o m á n y o k területére, az e g y ü t t g o n d o l k o d á s kikény­ s z e r í t é s e és s z e r e n c s é s e s e t b e n m e l l é r e n d e l t h e l y z e t ű d ö n t é s és c s e l e k v é s k i a l a ­ kítása. T a v a l y i ö t é v e s t e r v - a n k é t j a i n k b i z o n y í t o t t á k : k ö z e l e b b kell k e r ü l n ü n k az é r d e m i g a z d a s á g p o l i t i k á h o z , a v á l l a l a t i és m e g y e i i r á n y í t á s s z i n t j é n k e l l j ó l fel­ m é r n ü n k a f ö l d t a n i k u t a t á s i r á n t t á m a s z t o t t i g é n y e k e t , és e r e d m é n y e i n k h a s z ­ n o s í t á s á r ó l is a d o t t t e r ü l e t e n k e l l g o n d o s k o d n u n k . S z a k m á n k j e l l e g e , s z e r v e ­ z e t t s é g ü n k f o k a és k i v á l ó s z a k e m b e r g á r d á n k e z t l e h e t ő v é és s z ü k s é g e s s é t e s z i . O f f e n z í v p o l i t i k á n k a t k ü l f ö l d i v i s z o n y l a t o k r a is i g y e k s z ü n k k i t e r j e s z t e n i . Jelenleg a társulat v a g y szervezetei 7 nemzetközi szervnek tagja; m á r kezdeti s z e r v e z e t t f e l l é p é s e i n k is e r e d m é n y e k e t h o z t a k n e m z e t k ö z i v i s z o n y l a t b a n (Párizsi Kongresszus). A z e l m ú l t 3 é v s o r á n e l ő a d ó i n k 68 o r s z á g r e g i o n á l i s f ö l d t a n á r ó l , á s v á n y i nyersanyagairól, a fontosabb nemzetközi rendezvények úgyszólván mind-

404

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

egyikéről szolgáltattak t a g t á r s a i n k n a k értékes információkat. A megelőző 3 — 4 k ü l f ö l d i e l ő a d ó h e l y e t t 3 4 e l ő a d ó a d t a á t n e k ü n k t u d á s a l e g j a v á t és h á r o m r e n d e z v é n y ü n k n e m z e t k ö z i r é s z v é t e l l e l és s z í n v o n a l o n z a j l o t t ( k a o l i n szimpózium, mérnökgeológiai térképezési ankét, d i a t o m a szimpózium). Közeljövő nemzetközi rangú feladataink (KBGA Kongresszus, 82-es I N H I G E O Konferencia, 84-es világkongresszus, 85-ös Neogén Kongresszus) meg­ t e r e m t e t t é k a t o v á b b l é p é s alapjait, ezzel T á r s u l a t u n k teljes t a g s á g á n a k élni j o g a és k ö t e l e s s é g e . U g y a n e z t az offenzív á l l a p o t o t b i z o n y í t j a : — „ H a g y o m á n y o s " társegyesületeinken ( O M B K E , M H T , MGE) kívül je­ l e n t ő s e l ő r e l é p é s t ö r t é n t új e g y e s ü l e t e k k e l v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s t e r é n : Magyar Kémikusok Egyesülete, Magyar Agrártudományi Egyesület T a l a j t a n i T á r s a s á g a , S z e r v e z é s i és V e z e t é s t u d o m á n y i T á r s u l a t , M a g y a r Közgazdasági Társaság, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület stb. irányába. — Ugrásszerűen megnőtt a Magyar Tudományos Akadémia különböző területi v a g y s z a k t u d o m á n y i bizottságaival szervezett közös akcióink száma ( 1 2 alkalomra). — A nehézségek ellenére sem csökkent szocialista országokba u t a z t a t o t t t a g t á r s a i n k s z á m a ( 3 3 h e l y e t t 3 4 fő), és n e m c s ö k k e n t c s a k m e g v á l t o z o t t N y - i r e l á c i ó j ú ú t j a i n k s t r u k t ú r á j a : a m e g e l ő z ő 1 0 főhöz k é p e s t 2 9 főt u t a z t a t t u n k , b á r u t ó b b i s z á m b a n a párizsi kongresszus turista-delegá­ c i ó j a is b e n n f o g l a l t a t i k . I t t e m l í t e m m e g , h o g y a z 1 9 7 5 - b e n m e g k e z d e t t v a l u t a s z e r z ő a k c i ó n k a t a b e s z á m o l á s i i d ő s z a k a l a t t f o l y t a t t u k : a líbiai e g y e t e m i h a l l g a t ó k r é s z é r e s z e r v e z e t t t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s és a D i a toma-kongresszus jelentős valutabevételt jelentett Társulatunknak. T e v é k e n y s é g ü n k i s m e r t e t é s e n e m l e n n e t e l j e s k i a d á s i m u n k á n k és p é n z ü g y i helyzetünk b e m u t a t á s a nélkül. K ö z l ö n y ü n k átfutási ideje a beszámolási időszak alatt meggyorsult. Kiemel­ kedő eredménynek tartjuk a Bányaföldtani Ankét, a „Nyersanyagkutatások h a z a i t ö r t é n e t e " c. a n k é t a n y a g á n a k m e g j e l e n t e t é s é t a z ü t e m e s e n é r k e z ő t ö b b i f ü z e t e k m e l l e t t . A z új R e g i s z t e r K ö t e t h i á n y t p ó t o l és m á r n y o m d a i s z e r k e s z ­ tése folyik. M i n d e z e k é r t fogadja a közgyűlés hálás köszönetét M E I S B L J Á N O S N É szerkesztőnk. T á r g y i d ő s z a k b a n folytattuk szakosztályi füzeteink k i a d á s á t : 1 5 füzet jelent m e g (Alt. F ö l d t a n 3 , Mérnökgeológia 6 , Őslénytan— R é t e g t a n 4 , T u d o m á n y t ö r ­ t é n e t i S z . O. 2 f ü z e t ) . A s z a k o s z t á l y i k i a d v á n y o k a t i g y e k s z ü n k f e n n t a r t a n i : szakmai színvonaluk, bevezetettségük általában igényli ezt. A k ö z e l m ú l t b a n v é g r e h a j t o t t revízió a z o n b a n felhívta a figyelmet ezek t a k a r é k o s a b b technikai s z e r k e s z t é s é r e , t e r j e d e l m é n e k b e h a t á r o l á s á r a és t u d a t o s a b b k i a d á s i p o l i t i k a szükségességére. T á r s u l a t u n k p é n z ü g y i helyzete sajnos n e m a legvígasztalóbb. Nehézségein­ k e t a k i a d á s i és p o s t a k ö l t s é g e k r o h a m o s e m e l k e d é s e ; a j o g i t a g d í j e r ő s c s ö k k e ­ nése ( 2 8 0 0 0 F t jelenleg) okozza. B á r tagdíjbevételeink közel d u p l á j á r a n ő t t e k { j e l e n l e g 1 2 8 0 0 0 F t ) és m e g b í z á s o s m u n k á k k a l i g y e k s z ü n k a n y a g i h i á n y a i n k a t p ó t o l n i , a v á l t o z a t l a n , ill. c s ö k k e n ő ( j e l e n l e g 3 8 8 0 0 0 F t ) á l l a m i t á m o g a t á s m e l l e t t ( v a g y ellenére) nehézségeink n ö v e k v ő e k . A h e l y z e t j a v í t á s á r a elsősor­ b a n a jogi tagdíj revíziója látszik j á r h a t ó ú t n a k . I t t k ö s z ö n ö m m e g mind­ annyiunk nevében F O R B Á T H LÁSZLÓNÉ szervező-titkár munkáját, aki töretlen l e n d ü l e t t e l és s z a k s z e r ű e n s z e r v e z i T á r s u l a t u n k é l e t é t .

Hámor:

Főtitkári

beszámoló

405

Tisztelt közgyűlés ! Befejezésül engedjék meg, hogy b e m u t a s s a m , a leköszönő elnökség h o g y a n l á t j a t á r s u l a t u n k e l ő t t álló f e l a d a t a i n k a t . K ö z h e l y s z e r ű e n h a n g z i k , d e n e m m o n d h a t u n k le s z a k t u d o m á n y u n k á l l a n d ó é s t ö r e t l e n f e j l e s z t é s é r ő l és továbbfejlesztéséről. E n n e k legfontosabb eszköze az ország földtani ismeretességének állandó emelése, a k á r elemi építőkövek szint­ jén, a k á r az átfogó szintézisek területén. L e g n e h e z e b b h e l y z e t b e n lévén, az u t á n p ó t l á s nevelését, a f e l a d a t o k á t a d á s á t e m e l n é m ki k ö v e t k e z ő helyen. A t á r s u l a t közössége a l e g a l k a l m a s a b b , h o g y m e g k ö n n y í t s e a f i a t a l o k beilleszkedését, m e g g y o r s í t s a b e v o n á s u k a t az é r d e m i munkába. E l ő t t ü n k áll a V I . ö t é v e s t e r v v é g l e g e s k i a l a k í t á s a , k u t a t á s i p r o g r a m j a i n a k v é g r e h a j t á s a . E z e n k ö z b e n kell t e l j e s í t e n ü n k az ország t e r m é s z e t i erőforrásai­ n a k m a r a d é k t a l a n f e l t á r á s á t , ú j k o n c e p c i ó k , új f ö l d t a n i m o d e l l e k k i a l a k í t á s á t ismeretlen területek ismeretlen mélységeiben. A MFT 1978. márc. 1.—1981. márc. 1. közötti működésének statisztikai adatai ÖsszlétMeg­ kap

Központi rendezvények Délalföldi Területi Szervezet Dunántúli Területi Szervezet Közép- és Északdunán­ túli Ter. Szerv. Északmagyarországi Területi Szervezet Budapesti Területi Szervezet Anyagásványtani Szakosztály Általános Földtani Szakosztály Ásványtani— Geokémiai Szakosztály Mérnökökológiai Szakosztály Őslénytani—Rétegtani Szakosztály Gazdaságföldtani Szakosztály Tudománytörténeti Szakosztály Ásványgyűjtők Klubja Szénkőzettani Munka­ bizottság

összes rendez­ vény

előadás

Tanul­ mányi kirán­ dulás

Átlagos rendezrész0Ю)

Más Más Blőegyesü­ sz akosz adáson- letekkel tályokkénti át­ közös kal lag rendez- közös (fő) rendez-

1657

2 010

1,2

32

114

3

63

18

98

849

8,6

25

51

2

34

17

2

128

1306

10,2

32

87

3

41

15

11

176

1 298

7,3

23

141

1

48

9

2

192

938

4,8

27

92

2

35

10

2

770

800

1,0

19

71

2

42

11

1

4

326

622

1,9

28

53

22

12

5

1

840

866

1,0

28

43

31

20

1

460

662

1,4

26

64

25

10

3

715

1,3

21

81

30

9

11

923

1,8

22

72

42

13

1

1657

295

0,1

10

19

29

15

2

1667 340

286 580

0,1 1,7

13 3

32 8

8

22 193

9 72

1

12

18

173

2,8

12 323

7,4

9 784

Előző 3 év összesen: 26%

3 4

2

1

—

14

10

321 db 946 db

29

45 fő

16 fő

330 db

29

32

13

27

40%

22%

77%

943 db

1

2

520

61

3

5

510

Összesen: Növekedés %-ban:

rendez-

Rész­ vételi mutató (részt­ vevők) taglét­ szám)

2 48 alk.

— _

16 alk. 24 - Ó0%

F o k o z o t t a n kell é p í t e n ü n k a n e m z e t k ö z i t a p a s z t a l a t o k r a , m u n k a m e g o s z t á s r a és eleget kell t e n n ü n k n é h á n y n a g y n e m z e t k ö z i r e n d e z v é n y m a g a s követel­ ményeinek. 2 Földtani Közlöny

406

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

H a c s a k e n é h á n y s ú l y p o n t i f e l a d a t o t t e k i n t j ü k , ú g y é r e z z ü k ez is m e g n y u g ­ t a t ó zálogul szolgámat t o v á b b i évtizedek eredményes társulati m u n k á j á n a k . E gondolatok jegyében tisztelettel k é r e m a közgyűléstől jelen főtitkári be­ számoló elfogadását, a leköszönő elnökség m u n k á j á n a k jóindulatú értékelését. E formalitáson túl, k é r e m fogadják személyes k ö s z ö n e t e m e t azért, h o g y bizal­ m u k b ó l életem legszebb éveit t á r s u l a t u n k titkári, főtitkári tisztségviselőjeként közös m u n k á n k k a l tölthettem.

FSldtani Közlöny. Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1981) 111. 407-412

Dr. Szálai Tibor emlékezete (1900—1980) Dr. Rónai

András

D r . SZÁLAI T i b o r a M a g y . Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t v o l t igazgatója, e g y e t e m i m a g á n t a n á r , a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a , a M a g y a r h o n i Földtani Társulat tiszteleti tagja 1 9 8 0 . szeptember 29-én Budapesten elhunyt. Dr. SZÁLAI Tibor 1 9 0 0 . november 1 3 - á n született Pozsonyban, 1919-ben érettségizett Pécsen, 1 9 2 4 - b e n szerzett doktori fokozatot földtan, ásvány­ k ő z e t t a n és v e g y t a n t á r g y a k b ó l a B u d a p e s t i T u d o m á n y e g y e t e m e n . E l s ő m u n ­ k a h e l y e a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m Á s v á n y - és Ö s l é n y t á r a v o l t , a h o l s o k n e v e s t u d ó s u n k n e v e l k e d e t t . A m ú z e u m légköre a l k a l m a s v o l t az e l m é l y ü l é s r e , u g y a n a k k o r t á g p e r s p e k t í v á k a t is n y i t o t t és új k u t a t á s o k r a ö s z t ö n z ö t t . M u n ­ k á s s á g a első felében a p a l e o n t o l ó g u s k a p szerepet. Főleg a h a r m a d i d ő s z a k élő­ világával foglalkozik, d e leírásaiban m i n d e g y r e szerepet k a p a k ö r n y e z e t élete, a földfelszín v á l t o z á s a i . K e d v e n c t é m á j a k a p c s o l a t o t keresni a szerves élet fej­ l ő d é s e és a s z e r v e t l e n v i l á g é l e t e , a f ö l d k é r e g a l a k v á l t o z á s a i k ö z ö t t . G o n d o l k o ­ d á s á b a n e g y ü t t m ű k ö d i k a p a l e o n t o l ó g u s és t e k t o n i k u s , a r é s z l e t e k r e f i g y e l ő a p r ó l é k o s l e í r ó és a n a g y t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t k u t a t ó s a r é s z l e t e k e t a t ö r t é n é s n a g y v o n a l a i n a k felfedezése é r d e k é b e n mellőző k u t a t ó .

2*

Földtani

408

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

T u d o m á n y o s fejlődésében d ö n t ő jelentőségű e s e m é n y az, h o g y h á r o m éves i d ő t a r t a m r a ( 1 9 2 8 — 1 9 3 1 ) felvételt n y e r a bécsi Collegium H u n g a r i c u m b a . I t t a véletlen úgy h o z z a , h o g y p á r h u z a m o s a n h a l l g a t h a t j a 0 . А в в ь - t , a paleobiológia a t y j á t é s L . KoBER-t a t e k t o n i k u s t . M i n d k é t s z a k j á b a n m e g e r ő s ö d v e e g y m á s u t á n jelennek m e g t a n u l m á n y a i i d e h a z a é s B é c s b e n . L e g f o n t o s a b b a paleontológia terén a „Bionomische u n d methodologisch systematische Unter­ s u c h u n g e n a n r e z e n t e n u n d fossilen T e s t u d i n a t e n " ( B é c s , 1 9 3 0 ) . A k e t t ő s t é m á t egyesítő jelentős t a n u l m á n y 1 9 3 6 - b a n Berlinben jelent meg: „Der Einfluss der G e b i r g s b i l d u n g a u f d i e E v o l u t i o n d e s Lebens." 1 9 3 8 - b a n a debreceni t u d o m á n y e g y e t e m e n m a g á n t a n á r i habilitációt szerez földszerkezettanból. E z t k ö v e t ő e n i r o d a l m i m u n k á s s á g á b a n hosszú s z ü n e t k ö v e t k e z i k . A k ö v e t ­ kező évek adminisztrációs feladatok végzésében telnek el. A n n á l t e r m é k e n y e b b a következő időszak. 1 9 5 8 - b a n jelenik m e g a Geotektonische Synthese d e r K a r p a t e n ; 1 9 6 1 - b e n a D i e Tisia u n d d a s Zwischengebirge des K a r p a t e n Beckens; 1 9 6 6 - b a n az Aufbau u n d Tektonik des Ostalpin — u n d K a r p a t e n B l o c k e s , m i n d h á r o m B u d a p e s t e n . M o s t m á r a t e k t o n i k u s b o n t a k o z i k ki, d e olyan i d ő b e n a m e l y b e n a t e k t o n i k a v i l á g v i s z o n y l a t b a n h a t a l m a s f o r d u l ó p o n t ­ hoz é r t . A g e o f i z i k a ú j a b b é s ú j a b b m e g f i g y e l é s e k k e l j e l e n t k e z i k , a f i z i k a é s m e c h a n i k a t ö r v é n y e i létjogosultságot n y e r n e k a g e o m e c h a n i k á b a n és megszüle­ t i k a f ö l d f e l s z í n alakulásának ú j m o d e l l j e a l e m e z t e k t o n i k a . S Z Á L A I T i b o r k ü z d az ú j g o n d o l a t o k k a l , d e ő r z i a r é g i i s k o l a t a n í t á s a i t , t a p a s z t a l a t a i t is. L é p é s r ő l - l é p é s r e f o g a d j a b e a z ú j m o d e l l t , d e b i z o n y í t á s a i b a n vissza-vissza n y ú l L ó c z y h o z , STiLLEhez, KoBERhez, a g e o m o r f o l ó g u s K o s -

MAThoz. É l é n k é r d e k l ő d é s s e l f i g y e l i a z i r o d a l m a t , és s z o r g a l m a s a n r é s z t v e s z a h a z a i szakmai értekezleteken, előadásokon. A Földtani Társulat Általános Földtani S z a k o s z t á l y á n a k m e g a l a k u l á s a k o r ő vállalja a n n a k első e l n ö k s é g é t ( 1 9 7 6 ) . N e m c s a k s z e r v e z , hanem előad, v i t a t k o z i k , t e l j e s s z í v v e l é s l e n d ü l e t t e l éli a n e m e l z á r k ó z ó , h a n e m t á r s a s á g b a n é l ő é s p é l d a a d ó t u d ó s é l e t é t . S ú l y t helyez rá, h o g y m i n d e n f e l v e t e t t t u d o m á n y o s k é r d é s b e n leszögezze a m a g a v é l e m é ­ n y é t . S e m m i t s e m fogad e l t e k i n t é l y i a l a p o n , minden ú j t a n t l e s z ű r a m a g a t a p a s z t a l a t a i n , o l v a s o t t s á g á n s a s z e r i n t foglal á l l á s t , m e l l e t t e v a g y e l l e n e . E t e k i n t e t b e n igazi értelmiségi. H i v a t a l i p á l y á j a g y o r s a n í v e l t felfelé. A N e m z e t i M ú z e u m b a n t ö l t ö t t é v e i u t á n 1 9 3 9 - b e n b e o s z t á s t k a p a F ö l d t a n i I n t é z e t b e n ; o t t 1 9 4 4 - b e n főgeológus, 1945-ben igazgatóhelyettes, 1 9 4 6 — 1 9 5 0 - i g igazgató. Az Intézet anyagának m e g v é d é s e és az ú j j á é p í t é s m e g i n d í t á s a t e r é n kimagasló érdemei v a n n a k , a m i t a k o r m á n y z a t a Magyar Népköztársasági É r d e m é r e m a r a n y fokozatával ismer el

(1950).

Az I n t é z e t új f e l a d a t a i n a k k i a l a k í t á s á n alapos s z a k t u d á s s a l m u n k á l k o d i k , d e j a v a s l a t a i n e m t a l á l n a k megfelelő v i s s z h a n g r a , s h i á n y z i k a t u d o m á n y o s élet­ b e n az a h á t t é r , a m e l y r e t á m a s z k o d h a t n a . L e m o n d a z igazgatói állásról, és főgeológusi b e o s z t á s t vállal a Dorogi S z é n b á n y á s z a t i Trösztnél. 1 9 5 6 — 1 9 6 4 k ö z ö t t az E ö t v ö s L o r á n d Geofizikai I n t é z e t t a n á c s a d ó j a , innen m e g y n y u g d í j b a . R ö v i d ideig s z a k é r t ő a V í z g a z d á l k o d á s i T u d o m á n y o s K u t a t ó Intézetben, majd 1968-ban, mint nyugdíjas, újra a Magyar Állami Földtani I n t é z e t s z o l g á l a t á b a l é p . M a g y a r o r s z á g 5 0 0 000-es t e k t o n i k a i t é r k é p s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g á n a k m u n k á l a t a i b a n vesz t e v é k e n y részt. É r d e m e i r e t e k i n t e t t e l a Magyarhoni F ö l d t a n i Társulat 1 9 7 8 - b a n tiszteleti tagjává avatja.

Rónai:

Szálai Tibor

emlékezete

409

Utolsó jelentős m u n k á j a a Brockhaus Verlag k i a d á s á b a n megjelent n a g y Összefoglaló m ű m a g y a r r a f o r d í t á s á n a k s z e r v e z é s e , s z e r k e s z t é s e . D i e E n t w i c k ­ lungsgeschichte der E r d e t ö b b fejezetét m a g a fordította, n é h á n y fejezetet a h a z a i v i s z o n y o k i s m e r t e t é s é v e l k i e g é s z í t e t t . A F ö l d és f e j l ő d é s t ö r t é n e t e c í m e n m e g j e l e n t 1 0 4 0 o l d a l a s m ű s z e r k e s z t é s é b e n n a g y s e g í t s é g e v o l t felesége, d r . S T R O B E N Z I L O N A , a k i h o s s z ú é l e t e n á t s z e l l e m i t á r s a is v o l t . E l m ú l á s a felett g o n d o l k o d v a felidéződik az emlékezőben K Ö L C S E Y F e r e n c emlékbeszédének egy részlete B E R Z S E N Y I Dánielről emlékezve : „ M e r t s z í v ü n k l e g t e r m é s z e t e s e b b i n d u l a t a , v á g y a és k ü z d é s e , m a j d t i s z t á n , majd homályosan a jövendőt tárgyazza; s mondjátok meg: a megholtak jöven­ dője hol v a g y o n ? " „ A z e m b e r i n e m . . ., ö r ö k r e v i r á g z ó n ö v é n y , m i n e k e g y f e l ő l h e r v a d ó v i r á g a i m e l l e t t , m á s f e l ő l s z ü n e t n é l k ü l ú j a b b és ú j a b b a k f a k a d n a k . S a b ö l c s ö r v e n ­ d e z v e néz e j ö v e n d ő elébe, m e r t t u d j a , h o g y az b i z o n y o s a n felvirul, s felvirulta u t á n enyészetre sem hajlik, míg m a g á b ó l a következő időnek alapot n e m készít." E g y b ö l c s k ö l t ő s z a v a i e z e k e g y n a g y k ö l t ő r ő l és a s z e l l e m e m b e r é n e k é l e t e értelméről. F o g a d j u k el m a g y a r á z a t u l s v i g a s z t a l á s u l e z e k e t a g o n d o l a t o k a t , m o s t a m i ­ k o r S Z Á L A I T i b o r b a r á t u n k , m u n k a t á r s u n k életéről és m u n k á s s á g á r ó l emlé­ kezünk.

D E . SZÁLAI T I B O R I R O D A L M I MUNKÁSSÁGA 1. 2. 3. 4. 5.

Új a d a t o k Pomáz és környékének geológiájához. Földt. Közi. 1924. 54. köt. 1 — 12. füz. Az ipolytarnóczi aquitanien. Földt. Közi. 1924. 54. köt. 1 — 12. füz. A d a t o k a harmadkori Crinoidák kérdéséhez. Földt. Közi. 1925. 55. köt. 1 — 12 füz. A várpalotai középmiocén faunája. Ann. Hist. N a t . Mus. N a t . H u n g . 24. köt. 1926. Kontinentales Sarmatien von Szentendre. Geologische Beobachtungen im Szentendre Visegráder Gebirge (Ungarn) m i t besonderer Rücksicht auf die ungarischen terres­ trischen tertiär Bildungen. Neues J a h r b u c h f. Min. Geol. Pal. Suttgart, 1928. Bd. 60. Ser. В . 6. Paleogeográfiai és paleobiológiai feladatok. Földt. Közi. 1929. 49. köt. 7/a A szentendrei artézi k ú t . H i d r . Közi. 1927—1928, 7 — 8. b) a monakói Oceonografiai Múzeum. A Tenger 1929. A Föld és Elet története. Köz­ gyűjtemények ismeretterjesztő irodájának kiadása. Bpest. 1936. 8. On t h e geological occurence of Prodinotherium H u n g a r i c u m Ehik. Geol. H u n g . Ser. Pal. 6. 1930. 4. évf. 9. A huszadik század természettudományi múzeuma. Debreceni Szemle 1930. 4. évf. 10. Bicnomische und methodologisch-systematische Untersuchungen an rezenten und fossilen Testudinaten. Paleobiologica I I I . Bd. 1930. Wien. 11. Föld és életfejlődéstörténeti képek a m ú z e u m b a n . Debreceni Szemle 1931. 5. évf. 12. Clemmys hemispherica Gilmore. Földt. Közi. 1931. 61. köt. 13. Testudo Schafferi nov. sp., eine Riesenschildkröte aus dem Pliocän von Samos. A n n . des N a t u r h i s t . Mus. in Wien, 46. köt. 1931. 14. Biomechanische Untersuchungen a m Schultergürtel der Testudinaton. A n n . des N a t u r h i s t . Mus. in Wien 46. köt. 1931. 15. Magyarországi teknősök jegyzéke. Földt. Közi. 1932. 62. köt. 1—12. 16. A Föld, az Elet és a Társadalmi fejlődés közti hasonlóságok. Debreceni Szemle 1933. 7. évf. 8. sz. 17. Die fossilon Schildkröten Ungarns. Folia Zoologica et Hydrobiologica. Vol. V I . 2. sz. 1934. Riga 18. Testűdé Lambrechti Szálai. Folia Zoologica et Hydrobiologica. Riga 1935. 7. köt. 2. sz. 19. A hegységképződés h a t á s a az élet kialakulására. Debreceni Szemle. 1935. 9. évf. 2. sz.

410

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3— 4. füzet

20. Der Einfluss der Gebirgsbildung auf die Evolution des Lebens. Paleontologische Zeitschrift, Berlin 1936. 19. köt. 21. A n t w o r t auf M. F . Glaessner's „Bemerkungen zur tertiären Schildkröten U n g a r n s " . Zentralblatt f. Min. etc. J a h r g . 1935. A b t . B . No. 9. 22. Kontinensek harca. B ú v á r 1936. 2. évf. 23. Testűdé Strandi nov. sp., eine Riesenschildkröte a u s d e m Miocän von Szurdok­ püspöki (Ungarn). Festschrift zum 60. Geburtstage von Prof. E M B R I K STRAND, Riga 1936. 24. Die Veränderung des E r d k ö r p e r s u n d die Evolution des Lebens, (KOLOSVÁRY Gá­ borral együtt írt cikk) Festschrift z u m 60. Geburts tage von Prof. E M B E I K STRAND, Riga 1936. 25. A mecsek hegység. Ismertetés. Vasi Szemle I I I . 5—6. 1936. 26. Paleogén vulkáni lánc a m a g y a r közbülső tömeg „ 0 " vonala m e n t é n . B á n y . és K o h . Lapok 1937. 70. évf. 17. sz. 27. Eine paleogene vulkanische K e t t e entlang der „ 0 " Linie des ungarischen Internid. Zentralblatt für Mineralogie, Geologie u n d Paléontologie A b t . A. S t u t t g a r t 1938. 3. sz. 28. Fossile Testude Reste aus dem Pleistozän Maltae. A n n . H i s t . N a t . Mus. N a t . H u n g . 31. 1937. Gedanken über das so g e n a n n t e nordische E n t s t e h u n g s z e n t r u m der Tuze. P a r s mineralogica geologica, paleontologica 1937. 29. Az egriekkel azonos h a r m a d k o r i p u h a t e s t ű e k Balassagyarmaton, Ismertetés. B á n y . és K o h . Lapok. 77. 9. 1938. 30. Észrevételek GÁÁL I s t v á n „Amiről a bíráló megfeledkezett" c. közlrményére. B á n y . és K o h . Lapok 1938. 86. köt. 12. f. 31. A tűzhányók keletkezése. B ú v á r 1938. 4. évf. 8. sz. 32. E m y s sp. a r á t k a i szarmatából. Debreceni Szemle 1939. 13. évf. 3. sz. 33. Beschreibung einer E m y s s p . aus Limnoquarzit von R á t k a e r Sarmatien. Festschrift zum 60. Geburts tage von Prof. E M B R I K S T R A N D Riga, 1939. 5. köt. 34. A dunántúli miocén. Földt. Közi. 1940. 70. köt. 35. Tapolca és környékének, v a l a m i n t Zánka és Antaltelep között fekvő területnek föld­ tani viszonyai. M. K . Földt. I n t . 1936—1938. É v i Jelentése I . köt. 1941. 36. Földtani t a n u l m á n y o k a K á r p á t a l j á n (SZENTES Ferenccel). Beszámoló a M. Földt. I n t . 1940. évi Vitaüléseinek m u n k á l a t a i r ó l 2. füz. 1941. (Függ. 93—109) 37. U n g a r n . Geologische Jahresbezichte Berlin 1942. 4. köt. 38. Földtani szelvények a Fekete Tisza, a Tarac és a Talabor m e n t é n . Beszámoló a M. Földt. I n t . 1943. évi Vitaüléseinek munkálatairól. 1943. 2. füz. 39. A várpalotai felső m e d i t e r r á n kagylók (STRAUSZ Lászlóval) Beszámoló a M. Földt. I n t . 1943. évi Vitaüléseinek munkálatairól 1943. 3. füz. 40. Hozzászólás PÁVAI V Á J N A F . „ D u n á n t ú l hegyszerkezete" c. előadásához. Beszámoló a M. Földt. I n t . 1943. évi Vitaüléseinek munkálatairól 5. füz. 41. Szobráncfürdő hidrogeológiai viszonyai, különös tekintettel a kénhidrogén források vízhozamára. B á n y . és Koh. Lapok. 1944. 77. évf. 4. sz. 42. A Föld és az Élet története. B ú v á r 1944. 10. évf. 8. és 9. sz. 43. Szolyva környékének földtani viszonyai. Beszámoló a M. Földt. I n t . 1944. évi Vita­ üléseinek munkálatairól. É v i jel. F ü g g . 4. füz. 44. Rétegtani és szerkezeti t a n u l m á n y o k Kőrösmező környékén. A M. Földt. I n t . 1941 — 1942 É v i Jelentése I . köt. 1945. 45. A Földtani Intézet szerepe az újjáépítésben. Földt. Értesítő 1947. 12. évf. 1. sz. 46. Az Északkeleti K á r p á t o k geológiája. M. Á. Földt. I n t . É v k ö n y v e 1947. 38. köt. 1 — 2. 47. Elnöki bevezető GALLI László: A geológia és hidrogeológia szerepe a mérnöki gya­ korlatban c. előadásához. Beszámoló a M. Földt. I n t . 1947. évi Vitaüléseinek m u n k á ­ latairól. 1947. 9. köt. 1 — 6. füz. 48. Igazgatói jelentés a M. A. Földtani Intézet. 1945. évi működéséről. M. A. Földt. I n t . működési jelentései I . 1947. 49. Igazgatói jelentés az 1946. évről. A M. A. Földt. I n t . működési jelentései I . 1947.; 50. Igazgatói jelentés az 1947. évről. A M. Á. Földt. I n t . működési jelentései I . 1947. 51. A Magyarhoni Földtani Társulat centenáriumi évének megnyitása. B á n y . és Koh. Lapok 1948. I I I . évf. L X X X I . 1. sz. 52. VADÁSZ Elemér üdvözlése negyven éves földtani működése alkalmával. Földt. Érte­ sítő. 1948. 13. évf. 1 — 4. sz. 53. A d a t o k a magyarországi termális vizek „juvenilis" alkatrészeinek származására, valamint hőbőségére nézve. Bánj', és K o h . Lapok 1948. I I I . évf. ( L X X X I ) 7. sz. 54. Origin of t h e „juvenil" substances of t h e thermal waters in H u n g a r y and their quan-

4Ц

55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. SO. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. •88. '89.

t i t y of h e a t . E x t r a i t des procèsverbaux des séances de l'Assemblée Général d'Oslo (19—28 a o û t 1948) de l'Union Geodésique et Géophysique I n t e r n a t i o n a l e . Origin and heat content of t h e „ J u v e n i l e " eostituens of H u n g a r i a n thermal waters. Hidrológiai Közlöny 1949. 3 — 4. sz. Összefüggés a Budai-hegység emelkedése és a termális vizek h o z a m a között. B á n y . és K o h . Lapok 1949. 72. évf. Teke környékének földtani viszonyai. A M. Á. Földt. I n t . 1941 — 1942 É v i Jelentése I I . köt. 1950. Hozzászólás BATJMA V.: Az ipari á s v á n y b á n y á s z a t szerepe népgazdaságunkban és jövőbeni fejlődése c. cikkéhez. B á n y . és K o h . Lapok 1951. (74) 6. évf. A d a t o k a D u n á n t ú l hegyszerkezetéhez. B á n y . és K o h . Lapok 1951 (74) 6. évf. 10. sz. Igazgatói jelentés az 1948. évről. M. Á. F ö l d t . I n t . 1948. É v i Jelentése. 1952. Igazgatói jelentés az 1949. évről. M. Á. Földt. I n t . 1949. É v i Jelentése. 1952. P e r m i vörös homokkőzárvány a polgárdi Somlyó karbonkori mészkövének egyik aplit telérében. B á n y . Lapok 1953. (86) 8. évf. Vázlat Dorog vidékének, a Szentendre—Visegrádi hegység és N a g y m a r o s környéké­ n e k földtani fejlődéstörténetéhez. B á n y . Lapok. 1953. (86). Az Erzsébet sósfürdő artézi kútja (MAJZON és SABLÓ K.-val) M . Á . F ö l d t . I n t . 1941 — 42 É v i jelentése 1953. A D u n a k ö n y ö k és Naszál vidékének tektonikai vázlata. Geof. Közlemények 1956. 5/3. Tektonisches Schema des vom Donauellenbogen umfassten Gebietes u n d der Umge­ b u n g von Naszál. Geof. Közlemények. 5/3. 1956. Hozzászólás Dr. B U L L A Béla elnöki megnyitójához. Földr. Közi. 1958. 82. 3. 12. Geotektonische Synthese der K a r p a t e n . Geof. Közlemények. 1958. V I I . köt. 2. sz. A K á r p á t o k keletkezése. Tisia. Földr. Értesítő 9. 1960. Bányaszintezéseinknek az országos alapszintre való koordinálásáról. Ismertetés. B á n y . Lapok 1959. 2—3. sz. Geofizika a szénbányászat szolgálatában. B á n y . Lapok 1957. 4—5. B i t u m e n előfordulások a Szentendre—Visegrádi-hegységben. Az eocén szén k u t a t á s a . B á n y . Lapok 1959. 10 sz. A szénhidrogének eredetéről. Ismertetés. B á n y . Lapok 1960. 6. sz. S t r u k t u r der prealpinen Bauelemente zwischen den Ostalpen u n d W e s t k a r p a t e n . Geof. Közlemények V I I I . к. 4. sz. 1960. Die Tisia u n d das Zwisehengebirge des Karpatenbeckens. Geof. Közlemények I X . 3-4. A Tisia és a P a n n o n i k u m belsőhegysége. Földr. Értesítő 1961. X . évf. 3. füz. A Cserhát—Mátra gravitációs anomáliáinak tektonikai értelmezése és kristályos kő­ zeteinek helyzete a N y u g a t i - K á r p á t o k rendszerében. Magyar Geof. I I I . évf. 1 — 2. sz. 1962. Epirogene Bewegungen der Tisia (Internid des P a n n o n i k u m ) . Die Erdgeschichtliche Bedeutung der zwischen den W e s t k a r p a t e n u n d den Alföld in die Tiefe gesunkenen Kordiliere. Geof. Közlemények X I I . к. 3 — 4. sz. 1963. Epirogene Bewegungen des Pannonischen Internids und seiner Kordilleren. A c t a Geol. H u n g . T. V I I I . Fase. 1 - 4 . 1964. Aufbau und Tektonik des Ostaplin — und K a r p a t e n Blockes. A c t a Geol. H u n g . T o m . X . 1966. Bem-Böhm Boleszláv emlékezete. F ö l d t . Közi. X C V I . к. 3. f. A Kelet-Alpi- és K á r p á t i t ö m b ö k és hegyszerkezetek kialakulása. Földr. Közlemé­ nyek X V I I ( X C I I I ) к. 1. sz. 1969. Präpermische Überschiebung am südlichen Saum der W e s t k a r p a t e n . Bulgarian Ac. of Sc. CVII. 1968. A N y u g a t i - K á r p á t o k délkeleti szegélyének tektonikai vázlata és a felső karbon-kori előmélység tengere. Földt. Közi. 99. k. 1969. Die Pannonische-Masse (Tisia). A c t a Geol. Ac. Sc. H u n g . T. 14. 1970. Vitális I s t v á n . A hidrológiai szakosztály 1948. február 4-i évzáró ülésén elhangzott nekrológ. H i d r . Közi. X X X I . évf. 1951. T r a n s c u r r e n t F a u l t i n g in South American Tectonic Framework. Ismertetés. F ö l d t . Közi. 101 k. 4. sz. 1971. Hozzászólás SZÁDECZKY-KARDOSS E . : A K á r p á t — D i n a r i d - t e r ü l e t az új globális tek­ t o n i k a szemszögéből c. akadémiai vitanyitó előadásához. MTA. X . oszt. Közleményei 5/1 — 2. 1972. A N y u g a t i - K á r p á t o k délkeleti vonulatának kialakulása különös tekintettel a B a k o n y hegységre az Alp-Kárpáti rendszerben. Veszprémi Múzeumok közleményei 12. 1973.

412

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

90. Magyarország m a g m á s kőzetei. Paleozóos tengeri képződmények Magyarországon. H a z á n k mezozóos képződményei. Magyarország harmadidőszaki képződményei. Á t t e k i n t é s h a z á n k ősmaradványairól. Az új globális t e k t o n i k a elmélete. Fejezetek a Föld és fejlődéstörténete. Leipzig 1970. с. m u n k a m a g y a r fordításában. 91. Beköszöntő az Altalános F ö l d t a n i Szemle első számához. Alt. F ö l d t . Szemle 1. 1971. 92. Hozzászólás K Ő B Ö S S Y László: A t e k t o n i k a i taglalás módszereiről és STEGENA L.: A lemeztektonika, Tethys és a Magyar-medence c. előadásokhoz. Ált. Földt. Szemle 1. 1971. 93. SCHMIDT E . K . — S Z A I A I T . : Hozzászólás JASKÓ S. „ A plioeénkori lignitképződés tör­ vényszerűségei" c. előadásához. Á l t . F ö l d t . Szemle. 2. B p . 1972. 94. Hozzászólás SZEPESHÁZY K á l m á n : A K á r p á t o k és az Alföld metamorf képződmé­ nyeinek kapcsolatai c. előadásához. Ált. Földt. Szemle 3. B p . 1973. 95. LÓCZY L. d e : Consideracoes Concernentes a Constitutiea Tectoniea de Esoudodas Guianas com Especial Referencia a F o r m a c a o R o r a i m a c. m u n k á j á n a k ismertetése. Ált. F ö l d t . Szemle 4. B p . 1973. 96. Hozzászólás B E N D E F Y : A d a t o k a Föld globális tömeg eloszlási és kéregszerkezeti viszonyainak ismertetéséhez o. cikkéhez. Alt. Földt. Szemle 4. B p . 1973. 97. D . ANDRTJSOV: Grundriss der Tektonik d. Nördlichen K a r p a t e n . 1968. m u n k á j á n a k ismertetése. Ált. F ö l d t . Szemle. 5. sz. B p . 1973. 98. LÓCZY Lajos brazíliai geológiai k u t a t á s a i n a k fontosabb eredményei. Ált. Földt. Szemle 6. B p . 1974. 99. R É T H L Y A n t a l 95 éves. Ált. F ö l d t . Szemle 6. B p . 1974. 100. B E N D E F Y László 70 éves. Ált. F ö l d t . Szemle 6. B p . 1974. 101. Einige B e t r a c h t u n g e n über den Aufbau der Geosynklinalen des_Siebenbürgischen Erzgebirges in weiterem Sinne u n d der Nordwestlichen K a r p a t e n . Ált. Földt. Szemle. 6. B p . 1974. 102. H o f m a n n Károly. F ö l d t a n i T u d o m á n y t ö r t . É v k . 6. sz. 1977. 103. Lóczy Lajos. F ö l d t a n i T u d o m á n y t ö r t . É v k . 6. 1977. 104. Emlékezés az előbbieken kívüli geológus akadémiai tagokról. F ö l d t a n i Tudomány­ t ö r t . É v k . 6. sz. 1977. 105. A K á r p á t o k szintézisével foglalkozó irodalom történeti áttekintése. F ö l d t . Közi. 107. 3 - 4 . 1977. 106. B E N D E F Y László: Mikoviny Sámuel megyei térképei különös t e k i n t e t t e l az Akadé­ miai k ö n y v t á r k é z i r a t t á r á n a k Mikoviny térképeire. Ismertetés. Földt. Közi. T. 108. No. 1. B p . 1978. 107. W E I N György emlékezete. F ö l d t . KözL T. 107. B p . 1978. 108. B E N D E F Y László emlékezete. F ö l d t . Közi. T. 108. N o . 4. 1978, 109. P Á V A I - V A J N A Ferenc, a t e k t o n i k u s . F ö l d t a n i T u d o m á n y t ö r t . É v k . 5. sz. 1976. 110. A varisztikus északi törzs és a bükki tengeri felsőkarbon, p e r m és triász. Ált. Földt. Szemle 12. B p . , 1979. 111. Der variszische N o r d s t a m m u n d die m a r i n e n Oberkarbon-, P e r m - u n d Trias-Bildun­ gen des Bükk-Gebirges (Ungarn). Verh. Geol. B . A. H . 3 J a h r g . 1979. Wien, 1980.

ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1981) 111. Í13—Í23

A Tokaji-hegység intermedier és bázisos vulkánosságának kora és időtartama a K/Ar vizsgálatok tükrében Székyné

1

Fux Vilma,

2

Balogh Kadosa,

Szakáll

1

Sándor

(3 ábrával, 2 táblázattal) Ö s s z e f o g l a l á s : A Tokaji-hegységből, elsősorban Telkibánya környékéről szár­ mazó intermedier és bázisos vulkáni kőzetek K/Ar korát h a t á r o z t u k meg. A K/Ar korok a földtani vizsgálatokkal egyezően a vulkáni működésnek felsőbádenitől a pannóniai emeletig terjedő k o r á t állapították m e g . A vulkanizmus minimális i d ő t a r t a m a 4 — 5 millió év. Telkibánya környékén — összhangban a kőzetgenetikai megállapításokkal — a vulkáni működés, propilitesedés, kálimetaszomatózis, folyamatos genetikai sort képeznek, k ö z ö t t ü k k i m u t a t h a t ó korkülönbség nincs. Igazoltuk, hogy a sárospataki Sp-10 mély­ fúrással feltárt bazalt a Tokaji-hegység intermedier és bázisos vulkánosságának eddig ismert legfiatalabb, finális tagja; biztosan pannóniai korú (9,2 + 0,5 mill. év).

Földtani bevezetés A Tokaji-hegység a magyarországi vulkáni hegységek legfiatalabb tagja. V u l k á n o s s á g á t a k i t e r j e d t s a v a n y ú t u f a á r a k és a z i n t e r m e d i e r l á v á k v á l t o z a t o s összeszövődése jellemzi. Az u t ó b b i uralkodóan andezites v u l k a n i z m u s k i t ű n i k a l á v a k ő z e t e k u r a l k o d á s á v a l . A n d e z i t p i r o k l a s z t i k u m o k a t alig t a l á l u n k a h e g y ­ s é g b e n . J e l l e m z ő e k a s z u b v u l k á n i f o r m á k , l a k k o l i t o k , d y k e k , sillek, s z a b á l y ­ t a l a n s z u b v u l k á n i t e s t e k . S o k k a l k i s e b b m e n n y i s é g b e n s z e r e p e l n e k a felszíni lávaömlések, h a s a d é k - , és réteg v u l k á n o k . A s z u b v u l k á n i m ű k ö d é s h e z t ö b b helyen hidrotermális tevékenység, petrometallogenetikai folyamatok, érctelér e k k a p c s o l ó d n a k . A h e g y s é g i a n d e z i t e k , d a c i t o k k i f e j e z e t t e n m é s z a l k á l i jelle­ gű vulkánosság

termékei

(PANTÓ,

1966, SZÉKY-FUX, 1970, GYARMATI,

1977).

A v u l k á n i t e v é k e n y s é g főidőszaka a felsőbádeni (tortonai*) és a s z a r m a t a , d e á t n y ú l i k a p a n n o n b a is. A h e g y s é g t e r ü l e t é n a f e l s ő b á d e n i ö s s z l e t e t a v u l k á n i k é p z ő d m é n y e k e n k í v ü l főleg t e n g e r i ü l e d é k e k k é p v i s e l i k . A s z a r m a t á b a n f o k o ­ zatos kiédesedés i n d u l meg, többszörösen ismétlődve b r a k k , m a j d édesvízi k é p ­ ződmények jelennek meg. K ö v ü l e t e k b e n igen szegények ezek az üledékek, a v u l k á n i t o k és az üledékes k ő z e t e k k r o n o l ó g i a i b e s o r o l á s a s o k p r o b l é m á t v e t e t t fel. K ü l ö n ö s e n b i z o n y ­ t a l a n a s z a r m a t a és p a n n o n h a t á r kérdése. N e m t i s z t á z o t t az a p r o b l é m a sem, h o g y a felsőbádeni (tortonai) és az a l s ó s z a r m a t a andezites vulkánosság k ö z ö t t 1

4 0 1 0 Debrecen, KLTE Ásvány- és Földtani Tanszék. * 4 0 2 6 Debrecen, MTA Atommag Kutató Intézet. * A tortonai megjelölést a magyarországi előzetes vulkanológiai irodalommal való egyeztetés érdekében tüntetjükfel.

Földtani

414

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

jelentős-e az időbeli megszakítás v a g y pedig a k e t t ő k ö z ö t t

csak rövid

jelentett a vulkáni tevékenység szünetelése. Mennyi volt a vulkáni ség p o n t o s i d ő t a r t a m a ?

Hogy viszonyulnak egymáshoz időben a

időt

tevékeny­ telkibányai

é r c e s e d é s t e r ü l e t é n az é r c h o z ó a n d e z i t e s v u l k á n i t e v é k e n y s é g és a

kálimeta­

szomatózis? H o g y mindezekre a kérdésekre választ adhassunk, a hegység ÉK-i K/Ar

kormeghatározásokat

végeztünk

gondosan

válogatott

minták

részén alapján

( 1 . , 2. á b r a ) .

1. ábra. A Telkibánya-2 szerkezetkutató fúrás rétegsora és a vizsgált minták helye. J e l m a g y a r á z a t : 1. Piroxénortoandezit, 2. Andezitogén propilit és metaandezit, 3. Riolittufogén propilit, 4. Dactiogén propilit, 5. Pirites (szulfo) kálitrachit, 6. Pirites (szulfo) kálitrachit szfaleritzsinórokkal, 7. Agyagmárga, 8. Kovás, szulfidos telér, 9. Piri­ tes, agyagos, kalcedonos telér, 10. Pirites, karbonátos vagy pirites kalcedonos érczsinór Abb. 1. Schichtenfolge der Strukturbohrung Telkibánya-2 und die Lage der untersuchten Proben. E r k l ä r u n ­ g e n : 1. Pyroxenorthoandesit, 2. Andesitogener Propylit und Metaandesit, 3. Ilhyolithtuffogener Propylit, 4. Dazitogener Propylit, 5. Pyritfiihrender (Sulpho-) Kalitrachyt, 6. Pyritführender (Snlpho-) Kalitracnyt mit Sphaleritschnüren, 7. Tonmergel, 8. Kieseliger, sulphidischer Gang, 9. Pyritführender, toniger, chalcedonhaltiger Gang, 10. Pyritföhrende, karbonatische oder pyrit- und chalcedonhaltige Erzschnur

S z é к y n é et al.: A Tokaji-hegység

intermedier

és bázisos...

<Ц5

2. Шта. A Tokaji-hegység északi részének földtani térképvázlata. J e l m a g y a r á z a t : 1. Dacit (piroxénfeno-andezit), 2. Kálitrachit, 3. Amfibolandezit, i. Piroxénandezit, 5. Mélyfúrás, 6. A megvizsgált minták gyűjtési helye Abb. 2. Geologische Kartenskizze des Nordteils des Tokajer Gebirges. E r k l ä r u n g e n : 1. Dazit (Pyroxenpheno.andesit), 2. Kalitrachyt, 3. Amphibolandesit, i. Pyroxenandesit, 5. Tiefbohruug, 6. Sammelpunkte der untersuchten Proben

A Tokaji-hegységből és a környező területekről rendelkezésre álló K/Ar adatok áttekintése Az

első K / A r módszeres

kormeghatározásokat

magyarországi

O V C S I N N Y I K O V , P A N O V A és S A N G E B J E E V v é g e z t é k 1960-ban

kőzeteken

Szverdlovszkban,

«redményeik 1965-ben jelentek m e g hazai folyóiratban (OVCSINNYIKOV, L . N . e t a!., 1 9 6 5 ) . A z á l t a l u k v i z s g á l t 1 5 — 2 0 k ő z e t - é s á s v á n y m i n t a k ö z ö t t v o l t e g y t e l k i b á n y a i t á r ó b ó l s z á r m a z ó k á l i t r a c h i t is, a m e l y n e k k o r a 2 4 ^ 1 2 mill, é v n e k a d ó d o t t . A m e g á l l a p í t o t t földtaninál i d ő s e b b k o r t és a n a g y analitikai h i b á t a kőzet rendkívül nagy gáztartalmának tulajdonítjuk, a m i miatt a kőzet K / A r k o r m e g h a t á r o z á s r a kevésbé volt alkalmas, tekintettel a kísérleti módszer a k k o r i s z í n v o n a l á r a . A T o k a j i - h e g y s é g n é h á n y v u l k á n i k ő z e t é n v é g z e t t első h a z a i K / A r k o r m e g h a t á r o z á s o k r ó l B A L O G H és R A K O V I T S s z á m o l t a k b e

(1976).

Eredményeik, melyek a debreceni A t o m m a g K u t a t ó Intézetben létrehozott K / A r l a b o r a t ó r i u m első m e g h a t á r o z á s a i v o l t a k , elég jól e g y e z t e k a f ö l d t a n i l a g v á r h a t ó korértékkel. A későbbi, lényegesen megbízhatóbb módszerrel végre­ h a j t o t t ellenőrző mérések 1 , 5 — 1 4 % - k a l eltérő e r e d m é n y e k e t szolgáltattak.

Földtani

416

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A s z o m s z é d o s k e l e t - s z l o v á k i a i t e r ü l e t e k e n a S z a l á n c i - h e g y s é g b e n és a V i h o r látban lényegesen nagyobb a r á n y ú radiometrikus vizsgálatokra került sor (VASS, 1 9 7 8 ; V A S S D . et al. 1 9 7 8 ) . T ö b b m i n t 5 0 k ő z e t m i n t a k o r á t h a t á r o z t á k m e g , e l s ő s o r b a n s z o v j e t és n y u g a t n é m e t l a b o r a t ó r i u m o k b a n . A j e r e v á n i l a b o ­ r a t ó r i u m vizsgálatai szerint (SLÁVIK J . et al. 1 9 7 6 ) a v u l k á n o s s á g a V i h o r l á t b a n a k ö z é p s ő s z a r m a t á b a n k e z d ő d ö t t ( 1 1 , 4 — 1 1 , 9 m i l l , é v ) és a p a n n o n i a i e m e l e t b e n fejeződött b e ( 8 , 7 — 9 , 3 mill, év), a Szalánci-hegység v a l a m i v e l idősebb, i t t a vulkánosság a felsőbádeni (tortonai) emeletben kezdődött, s a pannóniai eme­ letben m á r csak ércesedéssel kapcsolatos u t ó v u l k á n i m ű k ö d é s t m u t a t t a k ki. A hannoveri laboratóriumban végzett vizsgálatok során (Í)URICA D . et al. 1 9 7 8 ) a V i h o r l á t b a n k ö z é p s ő s z a r m a t a , a S z a l á n c i - h e g y s é g b e n a l s ó - és k ö z é p s ő ­ szarmata vulkáni kőzetek jelenlétét m u t a t t á k ki. A dolgozatunkban közölt K/Ar eredmények a Tokaji-hegység részletesebb r a d i o m e t r i k u s k r o n o l ó g i a i v i z s g á l a t á n a k első lépését j e l e n t i k , e m e l l e t t elősegít­ hetik — m i n t m á r említettük — n é h á n y vitatott földtani probléma megoldását, további részletesebb vizsgálatok tervezését, s egybevetésük a kelet-szlovákiai a d a t o k k a l a t á g a b b k ö r n y e z e t miocén v u l k á n o s s á g á n a k időbeli lefolyásáról n y ú j t h a t felvilágosítást.

Kísérleti módszer ^ A K / A r k o r m e g h a t á r o z á s o k az M T A A t o m m a g K u t a t ó I n t é z e t é b e n (ATOM KI) történtek 1 9 7 6 —80-ban. A vizsgálatokat lávakőzeteken végeztük. A min­ t á k a t n é h á n y tizedmilliméter m é r e t ű r e aprítottuk, m a j d ezt a kémiailag homo­ g é n n e k t e k i n t h e t ő f r a k c i ó t k é t r é s z r e o s z t o t t u k k á l i u m - és a r g o n m e g h a t á r o z á s céljára. A k á l i u m m e g h a t á r o z á s t lángfotométerrel végeztük, a radiogén argon­ t a r t a l o m megállapítása az A T O M K I - b e n kifejlesztett berendezésekkel, stabil­ izotóp h i g í t á s o s analízissel t ö r t é n t . A v i z s g á l a t o k ideje a l a t t az a r g o n m e g h a ­ t á r o z á s m ó d s z e r é t és b e r e n d e z é s e i t j e l e n t ő s e n t o v á b b f e j l e s z t e t t ü k . 1 9 7 6 v é g é i g k i s t e l j e s í t m é n y ű a r g o n k i v o n ó és g á z t i s z t í t ó b e r e n d e z é s t ( B A L O G H K . e t . a l . 1977), s dinamikus üzemmódban működtethető tömegspektrométert, 1977-től n a g y t e l j e s í t m é n y ű a r g o n k i v o n ó és gáztisztító b e r e n d e z é s t ( B A L O G H K . és M Ó R I K G y . 1 9 7 9 ) és s z t a t i k u s ü z e m m ó d r a is a l k a l m a s t ö m e g s p e k t r o m é t e r t ( B A L O G H K . és M Ó R I K G y . 1 9 7 8 ) h a s z n á l t u n k . 1 9 7 9 - b e n a z a r g o n t ö m e g s p e k t r u ­ m á n a k f e l v é t e l é t és k i é r t é k e l é s é t v é g z ő m i k r o p r o c e s s z o r o s r e n d s z e r t h e l y e z ­ tünk üzembe. Méréseink hitelesítésére az „Ázsia 1 / 6 5 " jelű szovjet s t a n d a r d o t h a s z n á l t u k , amelynek radiogén a r g o n t a r t a l m a 2 1 szovjet laboratórium mérése szerint 4 , 4 4 1 • 1 0 ~ n o r m á l c m / g . A K / A r k o r o k h i b á j a a l á n g f o t o m é t e r e s és t ö m e g s p e k t r o m é t e r e s m é r é s h i b á j á n k í v ü l f ü g g m é g a k ő z e t a t m o s z f é r i k u s és r a d i o ­ gén a r g o n t a r t a l m á n a k a r á n y á t ó l is. Átlagos k o r k é n t az egyes m é r é s e k súlyo­ zott középértékét (II. táblázat) adtuk meg. 5

3

A K/Ar korok és értelmezésük Bár a radiometrikus mérési a d a t o k egyedülálló alapul szolgálnak a tényleges földtani kor megállapítására, az egyes a d a t o k értelmezése n a g y körültekintést igényel. Az egyes k o r a d a t o k lehetséges eltérése a földtani kortól a l a p v e t ő e n k é t okra vezethető vissza.

S z é к y n é et al.: A Tokaji-hegység

intermedier

és

bázisos.

417

l.A m é r é s i h i b a a z a r g o n t a r t a l o m , s e z e n b e l ü l k ü l ö n ö s e n a z a t m o s z f é r i k u s a r g o n a r á n y á n a k m e g á l l a p í t á s á r a szolgáló r e n d k í v ü l a l a c s o n y A r t a r t a l o m (10 —10 g/g) m e g h a t á r o z á s á n a k és a k á l i u m m e g h a t á r o z á s n a k a h i b á j á b ó l t e v ő d i k össze. A mérési h i b a egyetlen mérés esetén n e m c s ö k k e n t h e t ő n é h á n y százalék alá, a mérések ismétlésével, nemzetközi s t a n d a r d e k vizsgálatával, a m é r ő b e r e n d e z é s e k és m ó d s z e r e k f o l y a m a t o s t ö k é l e t e s í t é s é v e l a z o n b a n e l v i l e g m i n d kisebbé tehető. 2. F ö l d t a n i h i b á r ó l a k k o r beszélünk, h a a K / A r k o r e g y e n l e t levezetésének f e l t é t e l e i n e m t e l j e s ü l n e k . A k ő z e t k e l e t k e z é s e k o r n e m a d j a le m i n d i g t e l j e s e n r a d i o g é n a r g o n t a r t a l m á t , s a z is g y a k r a n e l ő f o r d u l , h o g y a t o v á b b i a k b a n a k ő ­ z e t k á l i u m r a és a r g o n r a n é z v e n e m a l k o t z á r t r e n d s z e r t . A f ö l d t a n i h i b á k t ö b b , egymással egyértelmű kronológiai kapcsolatba h o z h a t ó k ő z e t m i n t a m e g h a t á ­ r o z á s á v a l , e g y k ő z e t m i n t a t ö b b f r a k c i ó j á n a k e l e m z é s é v e l és p e t r o g r á f i a i v i z s ­ g á l a t o k k a l k ü s z ö b ö l h e t ő k k i v a g y d e r í t h e t ő k fel. Összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy egyetlen k o r a d a t egyezése a valódi k o r r a l n e m á l l a p í t h a t ó m e g teljes biztonsággal, részletesebb vizsgálat során a z o n b a n a módszert ismételt eredményei igazolják. A radiometrikus módszerek jelentősége a b b a n van, hogy m a g m á s kőzetek esetén a földtani kor bizonytalan sztratigráfiai helyzet esetén sokszor kizárólag ezekkel a módszerek­ k e l h a t á r o z h a t ó m e g , t o v á b b á e z e k a m ó d s z e r e k s z o l g á l n a k a p a l e o m á g n e s e s és b i o s z t r a t i g r á f i a i z ó n á k tényleges k o r á n a k m e g á l l a p í t á s á r a is. A g y a k o r l a t b a n a v i z s g á l a n d ó m i n t á k s z á m á t és m i n ő s é g é t — a z a d o t t lehetőségeken belül — az e l d ö n t e n d ő földtani p r o b l é m á h o z célszerű igazítani. Sokszor n e m állnak rendelkezésre megfelelően ép k ő z e t e k ; bizonyos földtani p r o b l é m á k ( p l . m i n i m á l i s k o r ) a z o n b a n i l y e n e s e t b e n is e l d ö n t h e t ő k , e z é r t a v i z s g á l a t o k m e l l ő z é s e h e l y e t t á l t a l á b a n i l y e n e s e t b e n is c é l s z e r ű b b a k ő z e t ­ m i n t á k részleges a l k a l m a t l a n s á g á t m é r t é k t a r t ó következtetésekkel ellensú­ l y o z n i . N a g y o n f o n t o s a m e g h a t á r o z a n d ó k o r v a g y k o r k ü l ö n b s é g és a m é r é s i h i b a a r á n y á n a k b e c s l é s e . M i n é l k i s e b b ez a z a r á n y , a n n á l r é s z l e t e s e b b v i z s g á l a t szükséges a kronológiai probléma megoldásához. A módszer alkalmazhatóságá­ n a k elvi h a t á r á t a t e r ü l e t k ő z e t e i t jellemző ki n e m k ü s z ö b ö l h e t ő f ö l d t a n i h i b a h a t á r o z z a meg. E z a földtani hiba pl. azonos lávafolyás részletes vizsgálatával vagy a k ő z e t m i n t á k különböző frakcióinak meghatározásával becsülhető meg. A Tokaji-hegységben a vulkáni m ű k ö d é s a bádeni (tortonai) emeletben kez­ d ő d ö t t , s a p a n n ó n i a i e m e l e t b e n fejeződött be, t e h á t lényegesen hosszabb ideig t a r t o t t mint meghatározásaink hibája. Ezért a vulkáni működés nagyobb f á z i s a i n a k e l k ü l ö n í t é s e m á r n é h á n y é p k ő z e t m i n t a m e g h a t á r o z á s á v a l is l e h e t ­ s é g e s . A T o k a j i - h e g y s é g r a d i o m e t r i k u s k r o n o l ó g i a i v i z s g á l a t a s o r á n (és m á s h a z a i m i o c é n v u l k á n i h e g y s é g e k e s e t é b e n is) a z t a m ó d s z e r t l á t j u k c é l s z e r ű n e k k ö v e t n i , h o g y megfelelően v á l a s z t o t t m i n t á k k o r m e g h a t á r o z á s á v a l ellenőriz­ zük a földtani módszerekkel kidolgozott elképzeléseket. H a a különböző mód­ szerek azonos eredményre vezetnek, a kérdés m e g n y u g t a t ó a n tisztázott, h a ellentmondanak egymásnak, további vizsgálatok körvonalazásával kívánjuk a p r o b l é m a m e g o l d á s á t elősegíteni. Előzőek szellemében a hegység földtanilag legjobban megvizsgált területé­ r ő l , T e l k i b á n y á r ó l és a k ö z e l i t e r ü l e t e k r ő l v á l o g a t t u k össze m i n t á i n k a t . A m i n t a v é t e l e k h e l y e i t a z 1 . és 2. á b r a , a k ő z e t e k r é s z l e t e s l e í r á s á t és a m é r t K / A r k o r o k a t a z I . és I I . t á b l á z a t t a r t a l m a z z a . A T e l k i b á n y á t ó l É - r a K é k e d község közeléből g y ű j t ö t t k ő z e t (285. m i n t a ) , a h o g y a 2. á b r á b ó l is k i t ű n i k , a z a l s ó s z a r m a t a ú n . s a v a n y ú p i r o x é n a n d e z i t 3 6

- 1 2

- 1 1

Földtani

418

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A megvizsgált minták kőzettani leírása Petrographische Beschreibung der untersuchten Proben I. táblázat — Tabelle I. Szám

Kőzetminta

Lelőhely

%

Penokristályok

Alapanyag

285.

Alsótéked Száraz­ hegy

Pirosénandezit amfibollal

1,68

Plagioklász, friss hipersztén, augit, amfibol

Hialopilites porfiros

189.

Telkibánya-2 mély­ fúrás 19,9—20,0 m

Kálitrachit (kálimetaszomatit)

9,03

Szericites adulár (pszeudomorfóza plagioklász után), pirit

Mikroholokristályos por­ firos pirittel s szekun­ dér kvarccal

211.

173,6 m

Hiperszténandezit amfibollal

1,57

Plagioklász (íabradorit) kevés kloritos hipersztén, amfibol, biotit

Mikroholokristályos porfiros

192.

182,5—183,0 m

Hiperszténandezit (kloroandezit)

1,87

Plagioklász (Íabradorit) kloritos hipersztén és agyagásványosodott biotit

Mikroholokristályos porfiros

190.

947,7—949,5 m

Kálitrachit (kovásodott-pirites)

5,95

Alacsony hőmérsékletű szanidin

Porfiros, pirites, adulárosodott és kovásodott

191.

1024,2—1024,6 m

Andezitogén propilit

1,92

Karbonátosodott, epidotosodott plagioklász, kloritosodott, kar­ bonátosodott, epidotosodott hi­ persztén, opacitosodott amfibol

Mikroholokristályos porfiros

Hiperszténandezit (kloritosodott)

1,58

Szericitesedett plagioklász, klori­ tosodott hipersztén

Mikroholokristályos por­ firos karbonátosodással, kovásodással

Pirosénandezit amfibollal

1,79

Plagioklász, hipersztén (oszlopos kifejlödesu) opacitos amfibol

Mikroholokristályos porfiros

283.

ТеШЬапуа, Csengő-táró

360. Telkibánya, Kányaés Gyepü-hegy között 641.

Teíkibánya, Baglyas-

Amfibolandezit (káliumdúsul ássál)

2,46

Szanidin, plagioklász, amfibol

359.

Telkibány, Magostér

Pirosénandezit

1,89

Plagioklász (oligoklász), hipersztén (oszlopos kifejlődésű), augit

Hialopilites porfiros gyen­ ge agyag ásványosod assal

Pirosénandezit

Tőlgy

opacitos

Hialopilites porfiros, kovásodott

642.

Telkibánya, Tokár-tetÖ

2,00

Agyagásványosodott plagioklász, hipersztén, augit

Hialopilites porfiros

640.

Telkibánya, Pirosénfenoandez it Hársas-hegy amfibollal (dácit) Cenkely-i kőbánya

2,51

Friss plagioklász, szenidin, hiper­ sztén, augit, amfibol, biotit

Hialopilites porfiros

286.

Sátoraljaújhely, Sátor-hegy

Piroxénamfibolan-

2,05

Friss plagioklász, amfibol

Hialopilites porfiros

484.

Sárospatak-10 fúrás 91,2—94,9 m

Bazalt

1,15

Iddmgsitesolivin, plagioklász, Interszertális porfiros (Íabradorit, by townit) hipersztén, augit, biotit

643.

Tarcal, III. kőbánya

Piroxéndácit (fenoandezit)

2,80

Plagioklász, hipersztén, augit

Hialopilites porfiros

összléthez tartozik. Mért K / A r kora (13,ldzl>2) jó egyezést m u t a t

a

földtani

korral. A telkibányai Baglyas-völgyben k u t a t ó fúrásból ján

mind

az

1240 m-ig l e m é l y í t e t t , T e l k i b á n y a

2. é r e -

(1. ábra), a m e l y a közbetelepült kövületes üledékösszlet alap­

alsószarmata,

mind

a

felsó'bádeni

harántolta 5 mintát választottunk ki. A szarmata

(tortonai)

vulkáni

összletet

( 1 8 9 . , 2 1 1 . , 192.) é s b á d e n i

( t o r t o n a i ) v u l k á n o s s á g ( 1 9 0 . , 191.) a f ö l d t a n i é s k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k

alapján

is jól e l k ü l ö n í t h e t ő v o l t . A K / A r k o r m e g h a t á r o z á s o k b e i g a z o l t á k , h o g y a k é t időben elkülönült vulkánosság között igen rövid volt a megszakítás, a telki­ b á n y a i vulkano-tektonikai á r o k b a n a n a g y vastagságú felsőbádeni

andezitvul­

k á n o s s á g r ö v i d üledékképződési szakasz u t á n f o l y t a t ó d o t t az a l s ó s z a r m a t á b a n J ó l i g a z o l t a a K / A r k o r m e g h a t á r o z á s a z t az előzetes k ő z e t g e n e t i k a i

megálla­

p í t á s t is, h o g y a v u l k á n i m ű k ö d é s és a k á l i m e t a s z o m a t ó z i s k ö z ö t t s e m a felső-

419 Tokají-hegységi intermedier és bázisos vulkáni kőzetek K/Ar kora K/Ar-Alter der intermediären und basischen Vulkanite des Tokajer Gebirges II. táblázat — Tabelle

285. 189. 211. 192. 190. 191.

К %

Kőzet, lelőhely

Szám

Pírosénandezit Alfiókéked, Száraz-hegy TelKbánya-2 mélyfúrás Kálitrachit 19,2—20,0 m Hiperszténandezit 173,6 m Kloroandezit 182,5—183,0 m Kálitrachit 947,7—949,5 m

'°Ar %

"Ar lO-'ccSTP/g

rad

K/Ar kor mill, év

r i d

1,68

24

0,874

13,1 ±1,2

9,03

91 72 33 15 20 16 87 16 67 53 63 16 16 36

4,696 4,165 0,824 0,762 0,870 0,850 3,345 3,154 3,159 0,966 1,071 0,932 0,962 0,749

12,8 ±1,3 11,5 + 0,9 13,2 + 1,5 12,1 + 1,8 11,8 + 1,3 11,4 + 1,5 14,1 +1,1 13,3+1,4 13,3 + 0,6» 12,6+1,2 14,0+1,2 12,2 + 1,6 12,6 + 1,1* 12,0±0,6

13,5 + 0,5

27 53 47 49 37

0,669 0,778 0,762 0,671 1,043

9,4 + 1,1 10,9 + 0,9 10,6 + 1,4 9,4 + 1,4 10,6 + 0,5«

10,3 + 0,8

1,57 1,87 6,95

Andezitogén propilit 1024,2—1024,6 m

1,92

360.

Hiperszténandezit TelMbánya, Csengő-táró Piroxénandezit ÉK-re Telkibányától Kánya- és Gyepü-hegy között

1,79

641.

Amfibolandezit Telkibánya, Baglyas-völgy

2,46

359.

Piroxénandezit DK-re Telkitlányától, Magastér Ny-i vége Piroxénandezit TelkJbány, Kis-Tokár-tető Ny-i oldala Dácit (Piroxénfenoandezit) Telkibanya, Hársas-hegy Ny-i vége, Csenkely-i kőbánya Piroxénamfibolandezit Sátoraljaújhely, Sátor-hegy Bazalt Sárospatak, 10. fúrá 91,2-94,9 m Piroxéndácit Tarcal, Ш . kőbánya

1,89

31 36

0,845 0,807

11,2 + 0,7» 10,7 + 0,6»

2,00

24

0,835

10,4 + 0,6»

2,51

23

1,132

11,3 ±0,7»

2,05

54 72 27 10

0,932 0,968 0,431 0,411

11,5^0,9 11,8 + 0,6 9,38 + 0,6« 8,94±0,7»

1,123

10,0 ±0,5»

283.

642. 640. 286. 484. 543.

1,58

1,15 2,80

1

1

Л - 0,584x10""у- ;

Aß = 4,72x10""у- ;

е

II.

12,0 + 0,8 12,8 + 1,2 11,6 + 1,0

13,0 ±0,8

10,9 ±0,5

11,7+ 0,í 9,2 ±0,5

" К / К = 1,19х 10-• mol/mol; hiba: 1

* Az argon tartalom mérése statikusan működő és mikrokompjuterrel ellenőrzött tömegspektrométerrel történt-

bádeniben

(190.,

191. minta),

sem

a

szarmatában

(189., 2 1 1 . m i n t a )

nincs

jelentős korkülönbség. A K / A r vizsgálat még a fúrásban jelentkező teléres kif e j l ő d é s ü k i s s é f i a t a l a b b p i r o x é n a n d e z i t á t t ö r é s t ( 1 9 2 . m i n t a ) is j e l e z t e a t e l k i ­ bányai

ércesedés

területén,

amely

a

Baglyas-völgyben

is k i m u t a t h a t ó

volt

(360., 6 4 1 . m i n t a ) . Mind igazolták

a

földtani-kőzettani a Kánya-hegyi

megállapítások,

Csengő-bánya

mind

a

mélyszintjéről

K/Ar

meghatározások

(a 2. á b r á n

a

felszíni

v e t ü l e t é t t ü n t e t t ü k fel) s z á r m a z ó ( 2 8 3 . m i n t a ) j ó r é s z e ü d e p l a g i o l k á s z o k a t t a r ­ talmazó

hiperszténandezitnek

az

alsószarmata

„savanyú"

piroxénandezittel

azonos korát. Az előzőektől eltérő n e m szubvulkáni kifejlődésű a m a g a s gerinceket képező, hialopilites szövetű, de hasonló ásványos összetételű piroxénandezit ún. leme­ zes a n d e z i t

(359., 642. m i n t a ) a K / A r v i z s g á l a t o k s z e r i n t is f i a t a l a b b

(10,9^

420

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

-J;0,5, i l l e t v e 1 0 , 4 ± 0 , 6 m i l l , é v ) a z a l s ó s z a r m a t a „ s a v a n y ú " p i r o x é n a n d e z i t nél, s z a r m a t a végi k é p z ő d m é n y . U t ó b b i a k k a l közel egyező k o r ú n a k (11,3-£0,7 mill, év) bizonyult a Telkib á n y a és G ö n c k ö z ö t t f e k v ő H á r s a s - h e g y k ő b á n y á j á n a k f e n o p i r o x é n a n d e z i t j e (640. m i n t a ) a m e l y e t n é h á n y e l ő z ő s z e r z ő k i s s é n a g y o b b S i 0 t a r t a l m a a l a p j á n d a c i t n a k m i n ő s í t e t t (kvarcot n e m t a r t a l m a z ) . A v á r t n a k megfelelően fiatalnak b i z o n y u l t a T o k a j i - h e g y d a c i t j a ( 5 4 3 . m i n t a ) a t a r c a l i k ő b á n y á b ó l és l e g f i a t a l a b b n a k (9,2 m i l l , é v ) a h e g y s é g a n d e z i t e s v u l k á n o s s á g á n a k f i n á l i s f á z i s á t k é p e z ő b a z a l t a S á r o s p a t a k 10. f ú r á s b ó l . É r d e k e s , h o g y m i n d ö s s z e 1 g o n d o s a n megvizsgált kőzet K/Ar kora bizonyult fiatalabbnak a várt földtani kornál (286. m i n t a ) , f e l t é t e l e z h e t ő o k a a k ő z e t s z i n e s e l e g y r é s z e i n e k e r ő t e l j e s o p a c i tosodása. A 3. á b r á n K / A r a d a t a i n k alapján f e l t ü n t e t t ü k a Tokaji-hegység intermedier és bázisos v u l k á n o s s á g á n a k időbeli lefolyását és v i s z o n y á t a n e o g é n e m e l e t e k 2

3. ábra. A neogén időskála részlete és a Tokaji-hegység intermedier és bázisos vulkánosságának evolúciója (több szerző adatai alapján) Abb. 3. Detail der neogenen Zeitskala und Evolution des intermediären und basischen "Vulkanismus des Tokajer Gebirges (nach Angaben von mehreren Verfassern)

S z éky

n é el al.: A Tokaji-hegység

intermedier

és

bázisos.

421

k o r á h o z . A d i a g r a m szerkesztésekor azzal a közelítő feltevéssel é l t ü n k , h o g y a tényleges K / A r kor a hibahatárokkal megadott intervallumon belül van, s e t a r t o m á n y b a n valószínűsége azonos. Az emelethatárok bizonytalanságának s z e m l é l t e t é s e c é l j á b ó l a szélső é r t é k e k f e l t ü n t e t é s e m e l l e t t m e g a d t u k a z e g y e s s z e r z ő k által j a v a s o l t é r t é k e k e t is. R á szeretnénk mutatni, hogy a Tokaji-hegységben különösen eredményes l e n n e a p a l e o m á g n e s e s és K / A r v i z s g á l a t o k ö s s z e k a p c s o l á s a , m i n d e n e k e l ő t t a p a n n ó n i a i k o r ú v u l k á n i kőzetek elkülönítése céljából. A p a n n ó n i a i e m e l e t kez­ dete ugyanis semmiképpen nem fiatalabb a 9. normális mágnesezettséget mu­ t a t ó paleomágneses periódus kezdeténél, így a 1 0 , 8 — 1 0 , 9 millió évnél fiatalabb, normálisan mágnesezett képződmények n a g y biztonsággal sorolhatók a pan­ nóniai emeletbe. Például a tokaji Nagyhegy piroxéndácitjának K/Ar kora 1 0 , 0 ^ 0 , 5 millió év, u g y a n e z a kőzet N A I R N , A. E . M . et al. vizsgálatai szerint ( 1 9 7 1 ) normálisan mágnesezett. H a t e h á t későbbi vizsgálatok igazolják a K / A r k o r r e a l i t á s á t , a t o k a j i N a g y h e g y p i r o x é n d á c i t j a p a n n ó n i a i k o r ú n a k lesz tekinthető.

Következtetések A K / A r a d a t o k n a g y o b b r é s z e m e g f e l e l , ill. n e m m o n d e l l e n t a f ö l d t a n i a d a ­ t o k b ó l l e s z ű r h e t ő e r e d m é n y e k n e k . E n n e k a l a p j á n a z el n e m v á l t o z o t t , ill. k i s ­ m é r t é k b e n elváltozást m u t a t ó kőzetek K / A r kora a földtani kor jó közelítése­ k é n t f o g a d h a t ó el és m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a T o k a j i - h e g y s é g b e n a z i n t e r m e d i e r és bázisos v u l k á n i t e v é k e n y s é g minimális i d ő t a r t a m a 4 — 5 mill, é v r e terjed ki. T e l k i b á n y a k ö r n y é k é n a v u l k á n i m ű k ö d é s , p r o p i l i t e s e d é s és k á l i m e t a s z o m a t ó z i s k ö z ö t t jelentős korkülönbség nincs. A k ö z t ü k lehetséges különbség m i n d e n k é p ­ p e n kisebb, m i n t méréseink hibája. T e h á t az a T e l k i b á n y a 2 . fúrásból n y e r t ada­ t o k a l a p j á n m i n d e n k é p p e n k i z á r t , h o g y a v u l k a n i z m u s és a k á l i m e t a s z o m a t ó z i s m i n d az idősebb bádeni (tortonai) fázisban — 1. Telkibánya 2 . fúrás rétegosz­ lopát — mind a szarmatában időben jelentősen elkülönült volna egymástól. Sikerült igazolni a telkibányai területen a m a g a s gerincvonulatot képező ú n . s z a r m a t a , l e m e z e s p i r o x é n a n d e z i t n e k ( 3 5 9 - , 6 4 2 . m i n t a ) és a t e l é r e s k i f e j l ő d é s ű a n d e z i t n e k ( 1 9 2 . , 3 6 0 . , 6 4 1 . m i n t a ) az á l t a l á n o s a n elterjedt s z a r m a t a a n d e z i t ­ nél (285., 2 1 1 . minta) fiatalabb korát. A s á r o s p a t a k i (Sp. 1 0 ) mélyfúrásból s z á r m a z ó bazalt ( 4 8 4 . m i n t a ) a K / A r m é r é s e k a l a p j á n a Tokaji-hegység ezen részének legfiatalabb finális t a g j á t ( 9 , 2 ^ 0 , 5 mill, év) jelenti. A K / A r k o r á t a középső P a r a t e t h y s i d ő s k á l á j á v a l egybevetve pannon kora egyértelműen igazoltnak vehető. A sátoraljaújhelyi Sátor-hegy amfibolandezitje a K / A r mérések szerint f i a t a l a b b n a k a d ó d o t t az ú j a b b a n k ö v ü l e t e k a l a p j á n m e g a d o t t ( C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I. 1 9 6 5 ) k o r n á l . A m é r é s e k a teljes k ő z e t b ő l k é s z ü l t e k . A k ő z e t r e a színes elegyrészek, e l s ő s o r b a n az a m f i b o l o p a c i t o s o d á s a jellemző. L e h e t s é g e s h o g y ez a jelenség a k ő z e t e k o p a c i t o s o d á s á v a l k a p c s o l a t o s . A k é r d é s r e a n e m opacitosodott ásványok szeparált frakciójának meghatározásával lehetne vég­ leges v á l a s z t a d n i . A K / A r módszerrel m e g á l l a p í t o t t é r t é k ( 1 1 , 7 ^ 0 , 5 millió év) H O F F E R A. előzetesen ( 1 9 2 5 ) m e g a d o t t s z a r m a t a korával egyezik. Vizsgálataink jó összhangban v a n n a k a m á r idézett szlovák irodalomban k ö z ö l t a d a t o k k a l is. A Tokaji-hegység É-i f o l y t a t á s á t k é p e z ő Szalánci-hegység­ b e n szintén a felsőbádeni (tortonai) emeletben kezdődött a miocén vulkánosság 3 Földtani Közlöny

Földtani

422

Közlöny

111.

kötet, 3 — 4.

füzet

és a s z a r m a t á b a n é r t e el a m a x i m u m á t . D e a p a n n o n b a n m á r c s a k kapcsolatos

hidrotermális

megállapításokkal

folyamatokat

egyezően

középsőszarmatában

a

Vihorlát

mutattak vulkáni

ki.

A

ércesedéssel

klasszikus

tevékenysége

(11,4—11,9 mill, év) k e z d ő d ö t t és a p a n n ó n i a i

(8,7 — 9,3 m i l l , é v ) f e j e z ő d ö t t

földtani

fiatalabb,

a

emeletben

be.

Irodalom

-

Literatur

BALOGH K., RAKOVITS Z. (1976): Ék-Magyarország néhány miocén vulkanitjának K/Ar kora. MÁFI Évi Jel. 1974ról. p p . 4 7 1 - 4 7 6 . BALOGH K-, BERECZ I., BOHÁTKA S. (1977): Argonkivonó és gáztisztító berendezés K/Ar kormeghatározásához. Földt. Közi. 107 pp. 2 0 8 - 2 1 4 . BALOGH K., MÓEIK GY. (1978): Mágneses tömegspektrométer K/Ar kormeghatározáshoz. ATOMKI Közi. 20. pp. 215 228. BALOGH K., MÓKIK GY. (1979): Nagyteljesítményű argonkivonó- és gáztisztító berendezés. ATOMKI Közi. 21. pp. ggg 375. BÁLDI T. (1968): Az európai neogén emeletek helyzetéről. Földt. Közi. 98. pp. 285 — 289. BÁLDI-ВЕКЕ, M., NAGYMAROSI, A. (1979): On the position of the Ottnangian and Karpatian regional stages in the tertiary nannoplancton zonation, Ann. Geol. Pays. Hellen, Tome hors série, pp. 51 — 59. DURICA, D., KALICIAK, M., KREUZER, H., MÜLLER, P., SLÁVIK, J., TŐZSÉR, J., VASS, D. (1978): Sequence of volcanic events in eastern Slovakia in the light of recent radiometric age determinations. Vest. ü s t . ust. geol. 53 pp. 75—88. GYARMATI P . (1977): A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa. М А И Évkönyv L V I I I . Műszaki Könyvkiadó, Bp. pp. 7—195. H Á M O R G., J Á M B O R Á. (1971): A magyarországi középsómiocén. Földt. Közi. 101. pp. 91 — 102. HÁMOR, G., RAVASZ-BARANYAI, L . , BALOGH, K. ÁRVA-SÓS, E. (1979): K/Ar dating of Miocene pyroclastic rocks in Hungary, Ann. Geol. Pays. Hellen, Tome hors série, pp. 491 — 500. LABRECQUE, J. L., KENT, D. V . , CANDE, S. С. (1977): Revised magnetic polarity time scale for late Cretaceous and Cenozoic time. Geology 5 pp. 330—335. NAIRN, A. E. M., NESENDANK, J . PANTO, G. (1971): Paleomagnetic Investigations of the Tertiary and Quaternary Igneous rocks: IV. The Tertiary volcanic rocks of the Tokaji mountains, Hungary. Geol. Rdsch. 60 pp. 727—743. ORLICKY, О., SLÁVIK, J., TŐZSÉR, J. (1974): Paleomagnetisra of volcanics of the Slánske vrchy, Vel'sky Miliő Mts. and Zemplinske pahorky Hills and its geological interpretation. Geol. Carp. XXV. pp. 209 — 226. OVCSINNYIKOV, L. N., PANOVA, M. V., SANGARJEEV, F . L. (1965): Abszoljutnij vozraszt nyekatorich geologicseszkich obrazovanij Vengrii. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 9. pp. 305—312. PANTO G. et al. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. M-34-XXXIV. Sátoralja­ újhely, Budapest, pp. 16—138. PANTÓ G. et. al. (1968): Cenozoic Volcanism in Hungary. Guide to Excursion 40 С of the Internat. Geol. Kongr. X X I I I Session Prague., Akadémiai Kiadó. Budapest, pp. 1 — 96. RYAN, W. B. F., CITA, M. В. DREYFUS RAWSON, M., BURKLE, L. H., SAITO, T. (1974): A Paleomagnetic Assignment of Neogene Stage Boundaries and the Development of Isochronous Datum Planes between the Mediterranean, the Pacific and Indian Oceans in order to Investigate the Response of the Wordl Ocean to the Mediterranean „Salinity Crisis". Riv. Ita). Paleont. 80 pp. 6 3 1 - 6 8 7 . SLÁVIK, J., BAGDASARJAN, G. P., KALICIAK, M., TŐZSÉR, J., ORLICKY, O. VASS, D. (1976): Radiometricseszkie vozraszti vulkanicseszkich porod Vihorlata i Szlanszkich gor. Min. Slovaca, 8. pp. 319—334. STEININGER, F., RÖÖL, F., MARTINI, E. (1975): Current Oligocene/Miocene biostratigraphic concept of the Central Paratethys, Praeprint for Regional Committee on Mediterranean Neog. Strat. VI. Congr. Bratislava. STEININGER, F., RÖGL, F . (1979): IThe Paratethys history — A contribution towards the Neogene geodynamies of the Alpine Orogene (an abstract) Ann. Geol. Pays. Hellen, Tome hors série, pp. 1153—1165. SZÉKYNÉ F U X V. (1966): Telkibánya 2. perspektivikus földtani alapfúrás földtani jelentése. Kézirat. MÄFI Adattár. Budapest, pp. I. к. 1—139, I I . к. 1 — 265. Mellékletek SZÉKYNÉ F U X V. (1970): Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai. Kózetfejlődés és ércesedés. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 5—264. VASS D. (1978): World Neogene radiometric time scale (estate to the beginning of 1976) Geol. Prace. 70. pp. 197—236. VASS, D., TŐZSÉR, J., BAGDASARJAN, GEVORG P., KALICIAK, M., ORLICKY, O., DURICA, D. (1978): Chronológia vulkanickych udalosti na vychodom Slovensku vo svetle izotopickych a paleomagnetickych vyskumov. Geol. P r a c 71 pp. 7 7 - 8 8 . r d

e

Alter u n d Zeitdauer des intermediären u n d basischen Vulkanismus des Tokajer Gebirges im Lichte der К /Ar-Untersuchungen V. Széky-Fux,

К.

Balogh und S.

Szakáll

D a s Tokajer Gebirge ist das j ü n g s t e u n t e r d e n m i o z ä n e n v u l k a n i s c h e n Gebirgen U n ­ g a r n s . Sein V u l k a n i s m u s ist d u r c h die mannigfaltige Verflechtung der weit v e r b r e i t e t e n s a u r e n Tuffströme, v o r allem R h y o l i t h e u n d der i n t e r m e d i ä r e n L a v a s , vorwiegend A n d é s i t e gekennzeichnet. Andesitische s u b v u l k a n i s c h e F o r m e n sind weit verbreitet, L a -

S z é к у п в et al.: A Tokaji-hegység

intermedier

és bázisos.

423

vaergüsse, Spalten- u n d Stratovulkane sind in kleinerer Menge z u finden. A n mehreren Stellen sind hydrothermale Tätigkeit, petrometallogenetische Vorgänge, Erzgänge a n die s u b v u l k a n i s c h e T ä t i g k e i t gebunden ( P A N T Ó , 1 9 6 6 , S Z É K Y - F T J X , 1 9 7 0 , G Y A R M A T I , 1 9 7 7 ) .

H a u p t p e r i o d e der vulkanischen Tätigkeit w a r d a s obere B a d e n (Torton*) u n d d a s S a r m a t , doch greift sie auch in das P a n n o n hinüber. I m Gebirgsraum ist der oberbadenische K o m p l e x ausser den Vulkaniten hauptsächlich durch Meeresablagerungen vertreten. I m S a r m a t setzt sich allmähliches Süsser-Werden ein u n d in mehrmaliger Wieder­ holung erscheinen bald brackische, bald Süsswasser-Ablagerungen. Die Gebirgsablagerungen sind fossilarm, daher ergaben sich viele Probleme im Z u s a m m e n h a n g m i t der Chronologie der Vulkanite u n d Sedimentgesteine. Besonders un­ gewiss ist die F r a g e der Sarmat — Pannon-Grenze. Ungeklärt ist auch d a s Problem, o b die Zeitspanne der Unterbrechung zwischen dem oberbadenischen (tortonischen) und dem untersarmatischen andesitischen Vulkanismus beträchtlich w a r oder nicht? Wie gross war der genaue Zeitraum der vulkanischen Tätigkeit? W a s ist zeitlich d a s Verhältnis zwischen der erzbringenden vulkanischen Tätigkeit u n d der Kalimetasomatose im R ä u m e der Telkibányaer Vererzung ? U m alle diese Fragen beantworten zu können, haben wir für den NO-Teil des Gebirges an H a n d sorgfältig ausgewählter u n d mikroskopisch ausführlich charakterisierter Pro­ ben (siehe A b b . 1 u n d 2 , u n d Tabellen I u n d I I ) K/Ar-Altersbestimmungen durchge­ führt. Aufgrund der Untersuchungen k a n n d a s K/Ar-Alter der Vulkanite als eine gute An­ näherung zum geologischen Alter angenommen werden u n d es k a n n festgestellt werden, dass die Minimalzeitdauer der intermediären u n d basischen vulkanischen Tätigkeit 4 bis 5 Millionen J a h r e umfasst. I m Bereich der Vererzung von Telkibánya besteht kein wesentlicher Altersunter­ schied zwischen vulkanischer Tätigkeit, Propylitisierung u n d Kalimetasomatose. Auf jeden Fall ist der mögliche Unterschied kleiner als der Fehler unserer Messungen. Auf­ g r u n d der a u s der Bohrung Telkibánya 2 gewonnenen Angaben ist also auf jeden Fall ausgeschlossen, dass Vulkanismus u n d Kalimetasomatose sowohl in der älteren badenischen (tortonischen) Phase, als auch im S a r m a t zeitlich wesentlich getrennt gewesen sein können. Der Basalt avis der Tiefbohrung von Sárospatak (Sp. 10) (Probe 484) stellt aufgrund der K/Ar-Messungen d a s jüngste Abschlussglied (final member) dieses Teiles des Tokajer Ge­ birges ( 9 , 2 ^ 0 , 5 Mill. Jahre) dar. Vergleichen m i t der Zeitskala der zentralen P a r a t e t h y s , k a n n sein pannonisehes Alter als eindeutig bewiesen betrachtet werden. Auch sind unsere Untersuchungen in g u t e m Einklang m i t den bereits zitierten Anga­ b e n der slowakischen Literatur. I m Slanske-Gebirge, das die nördliche Fortsetzung des Tokajer Gebirges darstellt, begann der Miozänvulkanismus ebenfalls im oberen Baden (Torton) und erreichte sein Maximum im S a r m a t . Allerdings konnten im P a n n o n n u r noch an die Vererzung gebundene hydrothermale Vorgänge nachgewiesen werden. I n Überein­ s t i m m u n g m i t den klassischen geologischen Feststellungen w a r die vulkanische Tätig­ keit des Vihorlats jünger, sie begann im mittleren S a r m a t ( 1 1 , 4 — 1 1 , 9 Millionen Jahre) u n d endete im P a n n o n (8,7 — 9 , 3 Millionen J a h r e ) .

* Die Bezeichnung „Torton" habenwir im Interesse der Abstimmung mit früherer ungarischer Literatur über Vulkanologie angegeben. 3*

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oed. Soc. (1Я81) 111. 424-452

A fertőrákosi kristályospala összlet földtani —kőzettani felépítése* Dr. Kósa László—Fazekas

Via**

(4 ábrával, 1 t á b l á z a t t a l , 9 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A szerzők szíámos új a d a t felhasználásával a korszerű litosztratigráfiai osztályozás szempontjait figyelembe véve m u t a t j á k be a fertőrákosi (mörbischi) palaszigetet felépítő metamorf kőzetfajták települését, ásvány-kőzettani jellemzését és a metamorfózis folyamatának m e n e t é t , intenzitását, fáeiesét. Számos olyan eredmény született, melyek n a g y m é r t é k b e n hozzájárulnak a földtani felépítés jobb megismeréséhez, u g y a n a k k o r további kérdések merülnek fel, melyek megoldása a jövő feladata lesz. Végső következtetésük, hogy az elsődleges üledékes-effuzív sorozat progresszív regionális metamorfózisának m é r t é k e elérte az epidot-amfibolit fácies felső övét, a kőzetfajták jelen­ legi állapotát, azonban a többszakaszos, változó intenzitású retrográd folyamatok hatá­ r o z t á k meg, melyek h a t á s a a szelvény alsó részén erőteljesebb. A szerzők állást foglalnak a területet felépítő metamorfitok alloehton helyzete, valamint a Wechsel sorozathoz való t a r t o z á s a mellett.

Bevezetés A Mecseki É r c b á n y á s z a t i Vállalat az 1 9 7 0 - e s évek elején k o m p l e x földtani k u t a t á s o k a t végzett a Soproni-hegység területén. A vizsgálatok elsősorban a kristályos kőzeteket érintették, azonban kiterjedtek a fiatalabb képződmé­ n y e k r e is. A hegységet felépítő m e t a m o r f k é p z ő d m é n y e k n a g y o b b kiterjedésű e l ő f o r d u l á s á n (soproni k r i s t á l y o s p a l a összlet) kívül, a k ö r n y e z ő k i s e b b sziget­ r ö g ö k ( H a r k a i - c s ú c s , K ő h e g y s t b . ) v i z s g á l a t á r a is s o r k e r ü l t . A z e l v é g z e t t m u n k á l a t o k o n belül kiemelkedő szerepet k a p o t t a fertőrákosi (mörbischi) pala­ sziget felderítő fázisú k u t a t á s a . A p a l a s z i g e t — h a z a i r é s z é n e k — alig 1 k m - e s t e r ü l e t é n ( n a g y o b b i k része A u s z t r i a t e r ü l e t é r e esik) t ö b b m i n t 2 0 m é l y f ú r á s ( 3 0 0 m - n é l m é l y e b b ) , k ö z e l 6 0 d b s e k é l y f ú r á s ( 6 0 m - n é l s e k é l y e b b ) és s z á m o s egyéb kutatófeltárás (árok stb.) mélyült. 2

M e g i s m e r é s t e k i n t e t é b e n — a z a k k o r i v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő e n — a leg­ korszerűbb ismereteket V E N D E L M. ( 1 9 2 9 ) nyújtotta, aki a területről monog­ rafikus feldolgozást jelentetett m e g , kiegészítve azt 1 : 2 5 0 0 0 m é r e t a r á n y ú földtani térképpel. A szerző számos t o v á b b i t a n u l m á n y á b a n ( 1 9 3 6 , 1 9 3 7 , 1 9 6 0 — 1 9 6 1 ) jelentősen hozzájárult a terület földtani viszonyainak jobb meg­ ismeréséhez. I d ő k ö z b e n ( 1 9 6 0 ) W . F U C H S osztrák geológus foglalkozott a meta­ m o r f k é p z ő d m é n y e k k e l , m e l y e k e t az A l p o k m a g s o r o z a t á v a l a z o n o s í t o t t . A M E V k u t a t ó létesítményeiből n y e r t a l a p a d a t o k , v a l a m i n t az elvégzett földtani térképező m u n k á k vizsgálati eredményei tették lehetővé a palaszigetet

* Elhangzott a MFT. Ásványtani-Geokémiai Szakosztály 1976. nov. 1. és 1979. jan. 15.-i szakülésén. Kézirat le­ zárva 1979. május 11. *«MÉV PECS.

Kósa

— F г z e к a s : A fertőrákosi kristúlyospala

összlet

425

felépítő m e t a m o r f k ő z e t f a j t á k p o n t o s a b b m i n ő s é g és település szerinti m e g ­ ismerését. Mindenekelőtt olyan eredmények születtek, amelyek alapján meg­ bízhatóbb rétegsort t u d t u n k megrajzolni a kristályos alépítményre v o n a t k o ­ zóan. A palasziget felépítésében résztvevő kőzetek rétegtani besorolásánál — F Ü L Ö P J . a k a d é m i k u s s z o r g a l m a z á s á r a — a l k a l m a z t u k az új litosztratigráfiai o s z t á l y o z á s s z e m p o n t j a i t és a t a n u l m á n y b a n e n n e k m e g f e l e l ő n e v e z é k t a n k i ­ a l a k í t á s á r a is t ö r e k e d t ü n k . D o l g o z a t u n k b a n b e m u t a t o t t képződmények ásvány-kőzettani minősítéséhez egy sor R T G - , DTA-, Kémiai- és színképelemzés készült. A RTG-vizsgálatokat K I S H Á Z I P . (Sopron, B K I Petrográfiai Osztálya) - , a DTA vizsgálatokat SELMEOZI B . (MÉV.) — a kémiai és színképelemzéseket, a MÉV. Analitikai L a b o r a t ó r i u m a végezte. A fényképfelvételeket F Ü Z Y T. és TÉP. I. készítették. M á r a b e v e z e t ő b e n s z ü k s é g e s n e k t a r t j u k k i n y i l v á n í t a n i — és a k ö v e t k e z ő k ­ b e n a m e t a m o r f i t o k a t e n n e k t ü k r é b e n jellemezni —, h o g y a k r i s t á l y o s p a l a ­ s z i g e t (a f e r t ő r á k o s i k r i s t á l y o s p a l a ö s s z l e t ) — egységes felépítésű, azonos üledékes-effuzív s o r o z a t ; — progresszív regionálisan átalakulást szenvedett; — megközelítően azonos m e t a m o r f fáciesű; — t ö b b lépcsős retrográd hatások — részben a n y a g i összetételbeli különb­ ségekre visszavezethetően, — a rétegösszlet alsó részén erőteljesebb diaftorikus változásokra vezettek. E z e k a f o l y a m a t o k a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z z á k a k ő z e t e k jelenlegi megjelenését és á l l a p o t á t . A k u t a t á s e r e d m é n y e k é p p e n s z á m o s , s z é l e s e b b s z a k m a i k ö r ö k b e n ez i d e i g alig i s m e r t e r e d m é n y s z ü l e t e t t , m e l y e k közzétételét első m e g k ö z e l í t é s b e n segíti elő a jelen dolgozat.

Az összlet földtani—kőzettani jellemzése Az összlet a s z a k i r o d a l o m b a n k e z d e t b e n m i n t a ruszti-vonulathoz t a r t o z ó szigetrög, meggyesi kristályospala-sziget, később m i n t fertőrákosi, az osztrák i r o d a l o m b a n mörbischi kristályospala-sziget szerepel. F ö l d t a n i értelemben v e t t v a l ó d i sziget jellegét elsősorban a k ö r ü l ö t t e települő fiatal ( h a r m a d - és n e g y e d ­ időszak) k é p z ő d m é n y e k b ő l morfológiailag kiemelt helyzete h a t á r o z z a meg. Jelenleg a j á n l o t t megnevezését a földrajzi-közigazgatási hovatartozása, a szigetrögöt felépítő m e t a m o r f k ő z e t t e s t e k földtani-kőzettani kifejlődése és települése indokolja. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a m e g k ö z e l í t ő l e g 2000 m v a s t a g s á g ú k ő z e t ö s s z l e t jelenlegi f e l t á r t s á g á b a n először h a z a i t e r ü l e t e n v á l t i s m e r t t é , t í p u s t e r ü l e t k é n t a F e r t ő r á k o s falutól 3 km-re É-ra elhelyezkedő h a t á r m e n t i övezetet jelöljük m e g . (Ezen a t e r ü l e t e n a felszínen n y o m o z h a t ó m e t a m o r f k é p z ő d m é n y e k kiter­ jedése k b . 3 k m , e b b ő l a z o n b a n csak 1 k m o r s z á g h a t á r o n belüli.) A m e t a m o r f i t Összlet m é l y s é g b e l i l e h a t á r o l á s a és í g y v a s t a g s á g a s e m i s m e r t . A fúrások r é t e g s o r a a l a p j á n fedő k é p z ő d m é n y e a fillites csillámpala formá­ cióra d i s z k o r d a n c i á v a l települő felsőhelvéti, v a g y alsótortonai, agyagos k ö t ő ­ a n y a g ú kavicsösszlet (ruszti kavics), a l s ó t o r t o n a i a g y a g (bádeni a g y a g ) , v a g y a l s ó t o r t o n a i m é s z k ő (lajta m é s z k ő ) . A z o n felismerésből k ö v e t k e z ő e n , h o g y a 2

2

Földtani

426

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

m e t a m o r f i t összlet egységes felépítésű, azonos üledékes-effuziv sorozathoz tar­ t o z i k , d e eltérő t í p u s ú k ő z e t e g y ü t t e s e k r e g i o n á l i s a n á t a l a k u l t t ö m e g e ; az össz­ let rétegtani tagolásánál a litosztratigráfiai osztályozás hivatalos alapegysége­ k é n t a formáció

megjelölést javasoljuk

A litosztratigráfiai kristályospala

osztályozás

összlet felépítése

elfogadni.

szempontjait — egyben

figyelembevéve

rétegtani

sorrendje

a

fertőrákosi

— az

alábbi

rendszerbe foglalható (1. ábra):

1. ábra. A fertorákosi kristályospala összlet ideális földtani szelvénye (szerkesztette: KOSA L.). J e l m a g y a r á z a t : 1. Finîtes csillámpala, 2. Leukofillit, 3. Paragneisz, 4. Márvány, 5. Földpátos csillámpala, 6. Apatitos lencsék, 7. Amfibolpala, 8. Biotitpala, 9. Amfibolit, 10. Szenes-grafitos betelepülések, 11. Kvarcitlencsék, 12. Pegmatoid testek, 13. Karbonátos metaszomatit Abb. 1. Idealisiertes geologisches Profil des kristallinen Schieferkomplexes von Mörbisch (zusammengestellt von L . KÓSA). E r k l ä r u n g e n : 1. Phyllitischer Glimmerschiefer, 2. Leukophyllit, 3. Paragneis, 4. Marmor, 5. Felds­ patführender Glimmerschiefer, 6. Apatitische Linsen, 7. Amphibolschiefer, 8. Biotitschiefer, 9. Amphibolit, 10. Kohligegraphitische Einlagerungen, 11. Quarzitlinsen, 12. Pegmatoidkörper, 13. Karbonatischer Metasomatit

2. ábra. A fertőrákosi kristályospala összlet földtani térképe (KÓSA L.). J e l m a g y a r á z a t : 1. Kvarcittörmelék, 2. Tortonai mészkótörmelék (lajtamészkő), 3. Tortonai mészkő (lajtamészkő), 4. Tortonai agyag (bádeni agyag), 5. Agyagbeágyazású kavics (ruszti kavics) (2—5. miocén: M), 6. Szenes, fillites csillámpala, 7. Fillites csülámpala, 8. Leukofillit (kvarc-leuchtenbergit pala), 9. Paragneisz, 10. Földpátos csillámpala, 11. Biotitpala, 12. Amfibolpala, amfibolit (6 — 12. ópaleozoikum: P ) , 13. Képződményhatár, 14. Feltételezett képződményhatár, 15. Szerkezeti vonalak, 16. Földút, 17. Földtani szelvény Abb. 2. Geologische Karte des kristallinen Schieferkomplexes von Mörbisch (L. KÓSA). E r k l ä r u n g e n : 1. Quarzitschutt, 2. Tortonischer Kalksteinschutt (Leithakalk), 3. Tortonischer Kalkstein (Leithakalk), 4. Tortonischer Ton (Badenischer Ton), 5. Schotter mit Toneinbettung (Schotter von &ust)(2—5. Miozän: M), 6. Kohlenführender, phyllitischer Glimmerschiefer, 7. Phyllitischer Glimmerschiefer, 8. Leukophyllit (Quarz-Leuchtenbergitschiefer), 9. Paragneism 10. Feldspatführender Glimmerschiefer, 11. Biotitschiefer, 12. Amphibolschiefer, Amphibolit (6—12. Alt­ paläozoikum: P ) , 13. Bildungsgrenze, 14. Vermutete Bildungsgrenze, 15. Strukturlmien, 16. Feldweg, 17. Geologi­ sches Profil z

z

Földtani

428

Közlöny

Fertőrákosi

111. kötet, 3 — 4. füzet

kristályospala

összlet

1. Fertőrákos amfibolos formáció Amfibolit tagozat Amfibolpala tagozat Biotitpala tagozat Pegmatoidos kifejlődések 2. Gödölyebérci csillámpala formáció Földpátos csillámpala tagozat Amfibolit rétegtag Amfibolpala rétegtag Szenes-grafitos esillámpala változat Apatitos rétegtagok Kvarcitlencsék Pegmatoidos kifejlődések. 3. Újhegyi fülites csillámpala formáció Szenes-grafitos csillámpala változat Paragneisz tagozat Leukofillit rétegtag M á r v á n y rétegtag Amfibolpala rétegtag Kvarcitlencsék

1. Fertőrákosi

amfibolos

formáció

A vizsgált összlet — jelenleg i s m e r t — legalsó részét alkotja. A m i n t m á r u t a l t u n k r á , v a s t a g s á g a és fekvő k é p z ő d m é n y e n e m i s m e r t , d e m é l y b e n i elter­ j e d é s e a p a l a s z i g e t egész t e r ü l e t é n t e l e p ü l é s é b ő l a d ó d ó a n (az ö s s z l e t e t f e l é p í t ő k ő z e t e k m o n o k l i n á l i s h e l y z e t b e n D K - f e l é , 2 0 — 3 0 °-os m e r e d e k s é g g e l a F e r t ő t ó alá dőlnek), különböző mélységben megtalálható. A k u t a t á s s o r á n — kifejezetten a földtani megismerés céljából — kísérletet t e t t ü n k átharántolására, a z o n b a n csak k b . 8 0 0 m-t t u d t u n k belehatolni. Felszíni elterjedése a terület É-i részére korlátozódik ( 2 . , 3 . á b r a ) , m i n t e g y 0 , 0 6 k m t e r ü l e t e n n y o m o z h a t ó és É K - i c s a p á s s a l A u s z t r i a t e r ü l e t é r e h ú z ó d i k át, ahol m i n d e n bizonnyal n a g y o b b kiterjedésben v a n meg. Geomorfológiai t e k i n t e t b e n ez k é p e z i a p a l a s z i g e t l e g m a g a s a b b t é r s z í n é t , a m e l y ettől m i n d e n i r á n y b a n t ö b b é - k e v é s b é egyenletesen lejt. A formáció k é p z ő d m é n y e i (amfibolit, amfibolpala, biotitpala, pegmatoid len­ csék) a f e l s z í n e n n e m , v a g y c s a k i g e n r i t k á n n y o m o z h a t o k , e l u v i á l i s t ö r m e l é k f o r m á j á b a n . A k u t a t ó á r k o k b a n is c s a k g y a k o r l o t t s z e m i s m e r i fel, m i v e l a z esetek t ö b b s é g é b e n egészükben kloritosodtak. L e g i n k á b b jellegzetes r e l i k t u m szövetük utal jelenlétükre. A z e g y e s t a g o z a t o k k ö z ö t t a z á t m e n e t t ö b b n y i r e f o k o z a t o s , a m i k o r is a z uralkodó á s v á n y fokozatos csökkenése figyelhető meg a szomszédos kőzetfaj­ t á k b a n . Az á t m e n e t nélküli érintkezések á l t a l á b a n t e k t o n i k u s a k . 2

Az amfibolithoz a t ö m ö t t szövetű, általában n e m palás, alacsony elsődleges kvarc­ t a r t a l m ú ( < 5%), közepes szemcseméretű, uralkodóan zöldamfibolból (50 — 90%) álló, de albitot (0 — 4 0 % ) , g r á n á t o t (0—10%) és esetenként biotitot, elsődleges klinozoizitot tartalmazó kőzettesteket soroljuk. Az albit klinozoizit-, és szericit-zárványokkal sűrűn telített. Járulékos ásványok: szfén (esetenként kőzetalkotó), ilmenit, magnetit, apatit, nagyon r i t k á n ortit (I. tábla 1.З.). Az amfibol és gránát minőségét optikai vizsgálatok mellett vegyi elemzéssel is ellenőriztük. Hasonló minőségű g r á n á t d ú s í t m á n y összvastartalma FeO-ban kifejezve 22,10%-nak, MnO-tartalma 3,20%-nak bizonyult.

m

3. ábra. A fertőrákosi kristályospala összlet földtani szelvénye (szerkesztette. KÓSA L . ) . J e l m a g y a r á z a t : l.Tortonai mészkő (lajtamészkő, M t ) , 2.Tortonai agyag (bádeni agyag, ^Mi), 3 . Agyagbeágyazású kavics (ruszti kavics, Мь) (1 — 3. miocén, M), 4. Fillites csillámpala ( P ) , 5. Leukofillit ("P ), 0. Paragneisz ( P ), 7. Márvány ( Р ) , 8. Földpátos csillámpala ( P ) , 9. Apatitoslencsék ( P ) , 10. Karbonátos metaszomatit ( P ) , 1). Biotitpala ( P ) , 12. Amfibolit, amfíbolpala ( P ) (4—12. ópaleozoikum, P ) к

fc,

8

z

rl

k m

z

z

т

Z

,P

г

bp

Z

ap

z

2

z

z

ra

Abb. 3. Geologisches Profil des kristallinen Schieferkomplexes von Mörbisch (zusammengestellt von L . KÓSA). E r k l ä r u n g e n : 1. Tortonischer Kalkstein (Leithakalk, Mt), 2. Tortoniacher Ton (Badenischer Ton *M ), 3. Schotter mit Toneinbettungen (Schotter von Rust, M ) (1 — 3. Miozän, M), 4. Phyltitischer Glimmerschiefer ( Р ), 5. Leukophyllit P ) , «. Paragneis (*P ), 7. Marmor ( P , ) , 8. Feldspatfiihrender Glimmerschiefer { 'P ), Apatitische Linsen ( P ) , 10. Karbonatischer Metasomatit ( P ) , 11. Biotitschiefer ( P ) , 12. Amphibolit, Amphibolschiefer (* P ) (4 — 12. Altpaläozoi kum, P ) k

t

,<я

lf

h

l

г

r,

z

k m

z

bp

2

z

m

z

Z

P

z

2

Földtani

430

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A k b . 9 8 % - o s tisztaságú amfiboldúsítmány vegyi elemzésének eredménye % - b a n Si0 Ti0 A1 0 Fe 0 FeO MnO MgO 2

2

2

3

2

3

43,96 1,40 11,99 3,34

12,80 0,05 11,70

CaO

11,15 1,30 0,59 0,94

Na,0 K Ö 2

H 0 P 0 ClFj; 2

2

0,09

5

0,20 0,06 Z

99,57

Összehasonlítási alapként felhasználva D E E R W . A. et al. ( 1 9 6 2 ) a d a t a i t , az amfibolt hornblendeként, a g r á n á t o t almandinként h a t á r o z t u k meg. Az ép amfibolitok granoblasztos-, néhol heteroblasztos-, vagy granonematoblasztos szövetűek. A diaftorézis t ö b b szakaszos folyamatában a kloritosodás esetenként olyan intenzív és m é l y r e h a t ó volt, hogy a kőzet csaknem egészében klorittá alakult és reliktumszövete u t a l az alapkőzet minőségére ( V . tábla 2 0 , 2 1 . V I . t á b l a 2 2 , 2 3 , 2 5 , I X . t á b l a 3 9 . ) . A diaftoritos átalakulások között jelentős szerepe v a n a karbonátosodásnak, a klinozoizit és a k t i n o l i t képződésnek is. A hornblende aktinolitosodásának fokozatai mikroszkóposán jól megfigyelhetők ( V . tábla 1 8 , 1 9 . ) . Csak alárendelten jelenik meg az a r a n y b a r n a színű másodlagos biotit, még r i t k á b b a n a másodlagos kvarc, albit, t u r m a l i n ( V I . t á b l a 2 4 . ) és a szulfidok. A g r á n á t viszont teljesen lebomlik. Az erőteljesebben diaftorizált zónákban a kőzet szövete blasztézis, v a l a m i n t t e k t o n i k u s eredetű bélyegeket visel (brecesásodás, kataklázis). A kőzetet fiatalabb generációjú kalcit és klorit kitöltésű repedéshálózat járja á t . A z a m f i b o l o s f o r m á c i ó n b e l ü l , d e l e g f ő k é p p e n a n n a k k ö z é p s ő és felső á t m e n e ­ t i s z a k a s z á b a n u r a l k o d ó a z amfibolpala megjelenése. Vastagsága cm-től t ö b b méterig terjedhet. Az amfibolpala t e x t ú r á j a általában palás, sávos. Szemcsemérete: közép- és aprószem­ csés. A sötétszürke sávokban az amfibol dúsul, n é h a biotittal, a világosabb szürke részek főleg albitból és kvarcból állnak. A fő kőzetalkotó ásványok azonosak az amfibolitéval, d e a r á n y a i k b a n eltérők (amfibol 5 — 5 0 % , albit 3 0 — 5 0 % , k v a r c 5 — 3 0 % , g r á n á t 0 — 5 % , biotit 0 — 5 % ) . A szomszédos kőzetfajták felé történő elhatárolásuk bizonytalan. Általában fokozatos á t m e n e t a jellemző, ugyanis a biotitpala k o n t a k t u s a környékén a biotittartal o m felszaporodik, az amfibolit felé pedig palásság fokozatosan, vagy hirtelen megszűnik. A biotitpala éles h a t á r r a l , v a g y f o k o z a t o s á t m e n e t t e l t e l e p ü l az a m f i b o l p a l a k;özé, v a g y a n n a k f e d ő j é b e ( I . t á b l a , 2, 4 . ) . V a s t a g s á g a c m - t ő l 100 m - i g v á l t o ­ zik. Ismeretes rendkívül finom, — csak mikroszkóposán megfigyelhető sávoz o t t s á g ú amfibolpala — biotitpala v á l t o z a t is. Felszíni előfordulásuk, m i n t a f o r m á c i ó t ö b b i e g y s é g e a p a l a s z i g e t E - i r é s z é r e k o r l á t o z ó d i k (2., 3 . s z . á b r a ) . A biotitpala — h a nem diaftorizált — makroszkóposán közép ós aprószemcséjű, jól palásodott, szürke, sötétszürke, g y a k r a n sávos megjelenésű kőzet. N é h a g y ű r t . A palássá­ got az elválás, de legfőképpen az 1 — 3 mm-es biotit lemezkék orientációja fejezi ki, néha a z o n b a n a földpát lencsealakú kiválása is hangsúlyozza. A sötét és világosabb sávok felépítését a biotit, illetve kvarc és földpát relatív feldúsulása szabályozza. Az ép amfibol­ p a l a és csillámpala szövete lepidogranoblasztos, granolepidoblasztos. A szöveti képet v á l t o z a t o s a b b á a földpát feldúsulások megjelenése teszi. F ő kőzetalkotó ásványok: albit 4 0 — 6 0 % , k v a r c 2 0 — 4 0 % , biotit 5 — 4 0 % , g r á n á t n é h á n y %-ig- A biotit mennyisége szélsőséges esetben elérheti az 5 0 % - o t is. A biotitpala albitja is sűrűn klinozoizit-szericit zárványokkal telített. N é h a muszkovit is megjelenik — különösen a formáció felső részén települő biotitpalában — fokozatosan átmenetet j e l e z v é n a gödölyebérci csillámpala formáció felé.

Kása

— Fazekas:

A fertőrákosi

kristályospala

összlet

431

A járulékos ásványok azonosak az amfibolitban megfigyeltekkel, de a szfén és ilmenit mennyisége kisebb. Az amfibolithoz hasonlóan az amfibolpala és a biotitpala zöme is erőteljesen diaftorizált. A diaftorézis folyamán keletkezett ásványtársulás minőségileg azonos az amfibolit jellemzésénél b e m u t a t o t t a l . I t t gyakoribb a földpátok lebontásából származó szeriéit. A kőzet m u s z k o v i t t a r t a l m á n a k egy része viszont a biotit átalakulásá­ ból — szfén, rutil és m a g n e t i t kiválások kíséretében — keletkezett. A tektonikus eredetű szöveti bélyegek i t t is gyakoriak. A breccsásodás és kataklázis mellett milonitosodás és fillonitosodás is előfordul. Az alapkőzet magasabb kvarc és földpáttartalma következtében g y a k r a b b a n megfigyelhetjük ezek oldási és továbbnövekedési jelenségeit. Érdekességként megemlíthető a diaftorizált kristályos palában és az anchimetamorf homokkőben előforduló, néhány, teljesen azonos szöveti bélyeg. Ilyenek például : — a „ t ü s k é s " földpát és k v a r c megjelenése a földpátos csillámpalákban, ahol a „tüské­ k e t " másodlagos albit, kvarc, szeriéit és klorit vegyesen képviseli (VII. tábla 31.). — a másodlagos lemezes szilikátok és a nagyon apró kvarcszemesék elrendeződése szabálytalanul sávos lefutású alakzatokban (VII. tábla, 32.). — a ,,transverse m i c a " — a kőzet palásságával merőlegesen, vagy átlósan orientált csillámkötegek megjelenése (VIII. tábla, 34.). Az amfibolos f o r m á c i ó n belül, f ü g g e t l e n ü l az egyes t a g o z a t o k k ő z e t t a n i m i n ő s é g é t ő l , a pegmatoid t e s t e k eléggé g y a k o r i a k . E z e k á l t a l á b a n — h a a be­ f o g a d ó k ő z e t p a l á s — a p a l á s s á g i s í k o k b a n , d e h a r á n t i r á n y b a n is e l h e l y e z k e d ­ hetnek. A kontaktusok m a j d n e m mindig tektonizáltak. Méretük n é h á n y cm-től n é h á n y m é t e r i g t e r j e d . Á s v á n y o s ö s s z e t é t e l ü k b e n u r a l k o d ó a 0,5 — 1 c m - e s k l i n o z o i z i t - z á r v á n y o s a l b i t (V. t á b l a 16.) és k v a r c ; c s i l l á m o k a t c s a k a l á r e n d e l ­ t e n tartalmaznak. Gyakoriak bennük a befogadó kőzet zárványai. A vizsgált szelvény legalsó formációját felépítő k ő z e t f a j t á k a t érte a legerő­ t e l j e s e b b k l o r i t o s o d á s , m e l y n e k o k a az elsődleges m e t a m o r f i t o k n a g y a m f i b o l t e n tartalmaznak. Gyakoriak bennük a befogadó kőzet zárványai. A vizsgált szelvény legalsó formációját felépítő k ő z e t f a j t á k a t érte a legerő­ teljesebb kloritosodás, m e l y n e k oka az elsődleges m e t a m o r f i t o k n a g y amfibol és biotit t a r t a l m a . A kloritot pennin, r i t k á b b a n proklorit képviseli ( D T A elem­ z é s a l a p j á n ) . A m á s o d l a g o s k v a r c , b i o t i t és a l b i t m e g j e l e n é s e s o k k a l s z ű k e b b z ó n á k r a k o r l á t o z ó d i k . K i e m e l k e d ő f o n t o s s á g ú á s v á n y a másodlagos biotit, a m e l y a z t jelzi, h o g y a diaftorézis elérte a z ö l d p a l a fácies m a g a s a b b h ő m é r s é k ­ l e t ű : biotit-klorit-szubfáciesét. H i n t e t t e n , e s e t e n k é n t s z ű k e b b z ó n á k b a n feldú­ s u l v a — s z u l f i d á s v á n y o k is m e g j e l e n n e k .

2. Gödölyebérci

csillámpala

formáció

A fertőrákosi kristályospala összlet legjellemzőbb, e g y b e n l e g v á l t o z a t o s a b b , k ö z b ü l s ő h e l y z e t ű , 4 0 0 m v a s t a g s á g o t is m e g h a l a d ó f o r m á c i ó j a . V á l t o z a t o s s á g a a fő k ő z e t a l k o t ó á s v á n y o k r é s z a r á n y á n a k s z é l s ő s é g e s m e g o s z l á s á b ó l , a z e l t é r ő k i f e j l ő d é s ű k ő z e t f a j t á k (amfibolitok, amfibolpalák, szenes-grafitos csillámpalák, apatitos lencsék, pegmatoidok, gneisz-szerű földpátosodás, szulfidércesedés) gya­ k o r i s á g á b ó l , t e l e p ü l é s i h e l y z e t é b ő l és n e m u t o l s ó s o r b a n a t ö b b l é p c s ő s d i a f t o r é ­ zis o k o z t a á t a l a k u l á s b ó l , i l l e t v e a z e b b ő l s z á r m a z ó k ü l ö n b ö z ő k ő z e t v á l t o z a t o k ( d i a f t o r i t o k ) m e g j e l e n é s é b ő l a d ó d i k . A p e g m a t o i d b e t e l e p ü l é s e k e b b e n a z összletben a leggyakoribbak. A gödölyebérci csillámpala formáció a kristályos­ p a l a - s z i g e t f e l s z í n é n n y o m o z h a t ó r é s z é n e k c s a k n e m a felét a l k o t j a (2., 3 . á b r a ) . T e l e p ü l é s e m o n o k l i n á l i s j e l l e g ű : m i n t e g y 20 — 30 °-os m e r e d e k s é g g e l — a f ö l ö t t e t e l e p ü l ő ú j h e g y i f i l l i t e s c s i l l á m p a l a f o r m á c i ó v a l e g y ü t t — D K felé

432

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

dől. E l h a t á r o l á s a m i n d az amfibolos formáció, m i n d p e d i g a fillites csillám­ p a l a f o r m á c i ó felé m e g l e h e t ő s e n p r o b l e m a t i k u s . A z a m f i b o l o s f o r m á c i ó felé a fokozatos á t m e n e t e t m á r e m l í t e t t ü k . Felfelé v i s z o n t a c s i l l á m p a l á b a n foko­ z a t o s a n c s ö k k e n a z a l b i t - és b i o t i t t a r t a l o m , és f e l s z a p o r o d i k a m u s z k o v i t . A földpátos csillámpala általában közép, vagy durvaszemcsés, gyakran diszharmonikusan gyűrt, főleg a formáció felső részén előfordulnak finoman palás, aprószemű á t m e n e t i változatok is, melyeket m á r n e m lehet megkülönböztetni a fillites csillámpala földpátos kifejlődésétől. A földpátos csillámpala külső megjelenését nagymértékben a szélsőségesen változó ásványos összetétel jellemzi. A földpátos, vagy muszkovitos részek világosak a biotitos, grafitos változatok sötétszürkék. , A palásságot a lemezes-pados elválás, a csillámok sík szerinti orientáltsága, illetve a palássági síkokban rendeződött cm-es nagyságú kvarc-földpát, vagy tisztán földpátlenesék rétegszerű, vagy orsószerű kiválása hangsúlyozza. Megjelenésük a migmatitok leukoszomáira emlékeztet (II. tábla, 5, 6.). A földpátosodást késői, de diaftorézis előtti, metaszomatikus folyamatnak tartjuk, azért is, mivel a földpátos csillámpala átlagos N a - t a r t a l m a megközelíti a gránit N a - t a r t a l m á t (kb. 3,50% N a 0 ) , t e h á t teljes egészében aligha lehet elsődlegesen üledékes eredetű. A földpátos csillámpala fő kőzetalkotó ásványai: k v a r c 20—80%, szericitzárványos albit 10 — 6 0 % , csillámok (biotit és muszkovit) 5 — 4 0 % , g r á n á t (almandin) n é h á n y % . A csillámok közül a muszkovit h a t á r o z o t t a n túlsúlyban van. Járulékos á s v á n y o k : szfén, ilmenit, rutil, orthit, cirkon, a p a t i t . 2

A f o r m á c i ó b a n e l é g g é g y a k o r i a z amfibolpala, n é h a amfibolit, vékonyabbv a s t a g a b b p a d o s elválású betelepülések formájában. E z e k á l t a l á b a n lencsés m e g j e l e n é s ű e k , n é h a a z o n b a n r é t e g s z e r ű e n k i t a r t ó k és jól p á r h u z a m o s í t h a t o k . Á s v á n y - k ő z e t t a n i v o n a t k o z á s b a n teljesen azonosak az amfibolos formáció k é p ­ z ő d m é n y e i v e l . I t t v á l n a k u r a l k o d ó v á a pegmatoid kifejlődések is. E z e k m i n d i g k i f e j e z e t t e n d u r v a s z e m ű e k ( s z e m c s e m é r e t ü k eléri a z 1—3 c m - t is), u r a l k o d ó a n k v a r c b ó l é s f ö l d p á t b ó l ( a l b i t ) á l l ó , a l á r e n d e l t e n c s i l l á m o k a t — k ö z ü l ü k leg­ gyakrabban muszkovitot — tartalmazó mobilizátumok. A szericitzárványos a l b i t (V. t á b l a 17.) n é h o l k é t g e n e r á c i ó s n a k t ű n i k . Településük feltűnően g y a k r a n a kőzethatárokhoz kapcsolódik. A fertő­ rákosi p e g m a t o i d o k b a n m e g v a n n a k m i n d a z o k az ismérvek, m e l y e k alapján a r e g i o n á l i s m e t a m o r f ó z i s f o l y a m á n k é p z ő d ö t t p e g m a t o i d m o b i l i z á t u m o k a t el szokták különíteni a valódi pegmatitoktól. A c s i l l á m p a l á b a n g y a k o r i j e l e n s é g a szenesedés-grafitosodás ( I I . t á b l a 7.). A szenes-grafitos v á l t o z a t m i n d i g az a p r ó , r i t k á b b a n a középszemcsés csillám­ p a l á r a j e l l e m z ő . A s z é n ü l é s f o k a a z a n t r a c i t á l l a p o t o t el n e m é r ő k ő s z é n t ő l a g r a f i t i g t e r j e d . A g r a f i t ez e s e t b e n t e k t o n i t is l e h e t , m i v e l m i n d i g c s ú s z á s i felü­ leteken jelentkezik. Az amfibolos kőzetekhez hasonlóan a földpátos csillámpalát is jelentős retrográd hatások érték. Alacsonyabb fokon átalakult kőzeten a biotit kloritosodása, szericitesedés és a g r á n á t repedésmenti kloritosodása figyelhető meg. A magasabb fokon diaftorizált képződmények térbelileg kisebb eltérj edésűek. Az elsődleges kőzet m á r nem mindig ismerhető fel. Ezeken a helyeken a fillonitosodás, milonitosodás, kataklázis, breccsásodás, valamint a blasztézis különböző megnyilvánulásai a legerőteljesebbek (VI. tábla, 26, 27, V I I . tábla 28, 29, 30.). A kvarc és földpát reliktumok körül oldási és továbbnövekedési jelenségek gyakoriak (VII. tábla 31, 32.). A tektonikus-metaszomatikus átalakulás legmagasabb fokán a kőzet elsődleges szövete teljesen megsemmisült, új ásványok képződ­ tek, m i n t a klorit, szeriéit, kalcit, másodlagos kvarc, víztiszta több generációs metaszoma­ tikus albit —, mely az egész rétegsor viszonylatában, ebben a formációban a leggyako­ ribb — , másodlagos biotit, klinozoizit, aktinolit, turmalin, szfén, rutil, apatitlencsék, kis mértékben pedig dolomit, sziderit ós szulfidok. Kloritok közül a pennin és proklorit

Kósa

— Fazekas:

A fertőrákosi

kristályospala

összlet

433

mellett a magasabb fokon diaftorizált zónákban leuchtenbergit is felismerhető volt. A osillámféleségek néhol illitté alakultak vissza. Kiemelkedő fontosságú itt a másodlagos biotit megjelenése. E g y harántolással karbonátos metaszomatit testet t á r t u n k fel, mely 70 — 80% kalcitból, 2 0 — 3 0 % kvarcból áll, albitot, kloritot és másodlagos biotitot t a r t a l m a z ( I X . tábla 38.). A retrográd átalakulás legerőteljesebben az eltérő kőzetmechanikai tulajdonságokkal rendelkező kőzetfajták határzónáiban nyilvánul meg és a gödölyebérci csillámpala formá­ ció képződményeiben általában is a legerőteljesebbek. A f o r m á c i ó n belül t ö b b jól a z o n o s í t h a t ó , k i é k e l ő d ő , v a g y t a r t ó s a n n y o m o z ­ h a t ó s z i n t b e n , l e n c s é s m e g j e l e n é s ű , apatitban dús k ő z e t v á l t o z a t k ü l ö n í t h e t ő el. A befogadó k ő z e t t ő l m a k r o s z k ó p o s á n n e m , v a g y alig k ü l ö n b ö z t e t h e t ő m e g . Az elsődleges kőzet egyes esetekben jól felismerhetően földpátos csillámpala v o l t , m á s e s e t e k b e n az erőteljes á t a l a k u l á s o k m i a t t m á r biztonsággal n e m i s m e r h e t ő fel. N é h á n y e s e t b e n e l s ő d l e g e s h o r n b l e n d e r e l i k t u m o k a t és a k t i n o l i t o t is t a l á l ­ t u n k b e n n e . Á l t a l á b a n jól p a l á s o d o t t , v a g y e l m o s ó d o t t p a l á s s á g g a l , l e v e l e s e n s z é t e s ő , d e v a n k i f e j e z e t t e n t ö m ö t t s z ö v e t ű is. V a s t a g s á g n é h á n y c m - t ő l n é h á n y m-ig terjed. A kőzet ásványos összetétele és szövete mikroszkóposán lényegében azonos a magas fokon diaftorizált amfibolpaláéval, csillámpaláéval. Figyelemre méltóak a metaszomatikus albit és rutil dúsulások, a kis mennyiségű RF—TJ—Th—Fe-titanátok megjelenése, h i n t e t t szulfidok, v a l a m i n t bőséges m e t a a u t u n i t , r i t k á b b a n saléeit kiválások az oxidációs z ó n á b a n . A jellegzetes lemezes, rozettás kifejlődésű metaszomatikus albit feldúsulások a l b i t t a r t a l m a elérheti a 80—90%-ot is: albit-metaszomatitok ( V I I I . t á b l a 36, 37, I X . t á b l a 40.). Az a p a t i t kiválások többnyire halmazokban, fészkekben, szabálytalan sávok­ b a n csoportosulva jelennek meg, szemcseméretük 0,01—0,05 m m k ö z ö t t változik és l a p o k b a n gazdag táblás kristályokként v á l t a k ki ( V I I I . tábla 35, 37). A vegyi-, infravörös színkép-, és DTA elemzések alapján fluorapatitként h a t á r o z t u k m e g (I. t á b l á z a t 18). Feld ú s u l á s u k g y a k r a n gömbszerű, vagy spirális szabályosságot, néha radiális elrendeződést m u t a t . Az a p a t i t egy része kis mennyiségben u r á n t , thóriumot és ritkaföldfémeket tartal­ m a z . Az a p a t i t feldúsulás keletkezésére vonatkozóan kétféle álláspont alakult ki: a) primer üledékes foszfátfelhalmozódás, foszfátgumókkal (jelenleg ellapított formák) m o s t is látható kolloid szerkezettel, b) a m e t a m o r f elemmobilizáció révén a foszfor kioldódott a bázikus vulkánitokból, kolloid oldat formájában vándorolt és egyes kedvező, magas fokon diaftorizált zónákban d ú s u l t fel. 3. Újhegyi

fillites

csillámpala

formáció

A f e r t ő r á k o s i k r i s t á l y o s p a l a ö s s z l e t l e g f e l s ő , e g y b e n a l e g n a g y o b b felszíni e l t e r j e d é s ű f o r m á c i ó j a (2., 3. á b r a ) . A f ú r á s o k h a r á n t o l á s a i a l a p j á n t é n y l e g e s v a s t a g s á g a e l é r i a 4 0 0 m - t és D K - i i r á n y b a n k i v a s t a g o d i k . A z a l a p k ő z e t e t fillites csillámpala képviseli, a m e l y az a l a t t a t e l e p ü l ő csillám­ p a l á t ó l a fő k ő z e t a l k o t ó á s v á n y o k a p r ó b b s z e m c s e m é r e t é v e l és a l a c s o n y a b b f ö l d p á t t a r t a l o m m a l k ü l ö n b ö z i k , e z é r t fillit k ü l l e m ű ( I V . t á b l a , 1 3 . , 14., 15.). F e l s z í n i e l t e r j e d é s e a p a l a s z i g e t D - i r é s z é r e k o r l á t o z ó d i k és a n n a k t ö b b , m i n t a felét a l k o t j a . E g y e t l e n t e r m é s z e t e s feltárása a t o r t o n a i m é s z k ő érintkezésé­ n é l t a l á l h a t ó (a p a l a s z i g e t l e g d é l i b b r é s z e , 2 . , 3 . á b r a ) , a h o l szenes-grafitos vál­ t o z a t is előfordul. E z u t ó b b i a z o n o s a f ö l d p á t o s c s i l l á m p a l á b a n települővel, a z o n b a n i t t n e m g y ű r t . A fillites c s i l l á m p a l a e l h a t á r o l á s a a f ö l d p á t o s csillám­ p a l a felé b i z o n y t a l a n , m i v e l f o k o z a t o s á t m e n e t t e l és c s a k r i t k á n éles h a t á r r a l jelenik m e g , illetve fejlődik ki a csillámpalából. Felső e l h a t á r o l á s a e g y é r t e l m ű , u g y a n i s f e d ő j e m i o c é n k a v i c s ö s s z l e t ( r u s z t i k a v i c s ) v a g y t o r t o n a i a g y a g , ill. mészkő (bádeni agyag, lajtamészkő).

434

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A t á r g y a l t f o r m á c i ó felső h a r m a d a c s a k n a g y o n k e v é s , v a g y e g y á l t a l á n n e m t a r t a l m a z földpátot, i t t a fillites jelleg válik u r a l k o d ó v á , a z o n b a n g r á n á t o k b a n ( v i s z o n y l a g ü d e a l m a n d i n ) i t t is m e g l e h e t ő s e n g a z d a g . A m e t a m o r f fácies m e g h a t á r o z á s a s z e m p o n t j á b ó l i g e n l é n y e g e s n e k í t é l j ü k m e g , h o g y e b b e n a f o r m á c i ó b a n is m e g t a l á l j u k ( t ö b b s z i n t b e n is) a z amfibolpalát. T e l j e s e n h i á n y z i k a z o n b a n a p e g m a t o i d o s k i f e j l ő d é s . Az alapkőzet színe szürke, zöldesszürke, a szenes-grafitos változat sötétszürke, fekete. Általában finompalás, néha lemezesen, levelesen elváló és csak r i t k á n mikrogyüredezett. F ő kőzetalkotó ásványai: kvarc, (albit), muszkovit, biotit, almandin. A csillámok közül i t t is a muszkovit van túlsúlyban. Egyes szakaszai — m a g a s k v a r c - t a r t a l m ú a k , nem r i t k á n 10—20 cm-es, néha t ö b b méter vastagságú önálló, laterál-szekréeiós — kvarcitZewcse-betelepülések is találhatók benne. Járulékos elegyrészek: szfén, cirkon és jelenték­ telen mennyiségben a p a t i t . A megfigyelési adatokból kitűnik, hogy a fillites csillámpala, illetve a benne települő egyéb kőzetfajták (gneisz, m á r v á n y , amfibolpala stb.) a legkevésbé diaftorizáltak, viszony­ lag csekélyebb mértékben kloritosodtak, karbonátosodtak. Az újra ásványosodás közül legjellemzőbb a szericitesedés (VIII. tábla 33.). A biotit kloritosodott, másodlagos kvarc, — albit és biotit — képződés, v a l a m i n t különböző ércesedés előfordul, de nem jellemző. A fillites csillámpalában a diaftorézis elsősorban fillonitosodásban nyilvánult meg. A klaszszikus filonitos szövet mind makroszkóposán, mind mikroszkóposán jól megfigyelhető. E b b e n a formációban az amfibolpala is a legüdébb. A fillites csillámpala egyes szakaszai­ ban (néha t ö b b méter vastagságban) szenes — gráfüos változatokat tartalmaz, melyek megjelenése — legalábbis a jelenlegi ismereteink szerint — szabályszerűséget n e m mutat. A f o r m á c i ó l e g j e l l e m z ő b b , l e g k i t a r t ó b b és e g y b e n a l e g j o b b a n p á r h u z a m o ­ s í t h a t ó k é p z ő d m é n y e a paragneisz.* K é t meglehetősen különálló padja — az ö s s z l e t á l t a l á n o s d ő l é s é t k ö v e t v e — a f o r m á c i ó a l s ó és k ö z é p s ő r é s z é b e n t e l e ­ p ü l . E z e k v a s t a g s á g a és e g y m á s t ó l v a l ó t á v o l s á g a v á l t o z ó , n é h a m e g h a l a d j a a 100 m - t i s . A k ü l ö n á l l ó g n e i s z p a d o k g y a k r a n t ö b b o s z t a t ú a k l e s z n e k , i l y e n k o r k ö z é j ü k a b e f o g a d ó k ő z e t (fillites c s i l l á m p a l a , f ö l d p á t o s f i l l i t e s c s i l l á m p a l a ) v é k o n y a b b - v a s t a g a b b rétegei települnek. A z o n o s í t á s u k t ö b b száz m é t e r e n ( n é h a k m - e s n a g y s á g r e n d b e n ) k e r e s z t ü l e l v é g e z h e t ő , és m i n t e g y v e z e t ő s z i n t e t képviselnek a formáción belül. P a r a s z á r m a z á s u k a t elsősorban réteges — pados m e g j e l e n é s ü k , s z i n t t a r t ó s á g u k , f o k o z a t o s á t m e n e t ü k a f i l l i t e s c s i l l á m p a l a felé, v a l a m i n t h e l y e n k é n t a gneiszpadokon belül megfigyelhető sávos felépítésű gneisz-csillámpala váltakozások hangsúlyozzák. A mélyfúrási harántolásokon k í v ü l a f e l s z í n e n is m e g j e l e n n e k a z ö s s z l e t e t f e l é p í t ő k ő z e t t e s t e k a z á l t a l á n o s c s a p á s és d ő l é s i r á n y á n a k m e g f e l e l ő t e l e p ü l é s b e n (2. á b r a ) . A s z o m s z é d o s k ő z e t ­ testektől történő elhatárolás a terepen meglehetősen könnyű, mivel a kontak­ tusok környékén nagyon gyakori a tektonikus felaprózódás. Kőzetkémiailag az intenzívebben földpátos csillámpala és gneisz között lényeges különbség nem állapítható meg, csak az utóbbi SiO,-tartalma némileg magasabb (I. táblázat 8, 9, 10.). Az á s v á n y t a n i különbség viszont feltűnő: muszkovit helyett mikrokiint találtunk. T e h á t a gneiszpadok települési helyén a kőzetfajtákban végbement a közismert 650° — 725°-os muszkovit—mikroklin reakció (LUNDGREN L . W . 1966.). A gneisz színe szürke, világosszürke, a biotitos és kloritos részek sötétebb árnyalatúak. Uralkodóan középszemú, de gyakori az aprószemcseméretű változat is. Néha szemes-gneisz * Dolgozatunkban gneisznek osak a klasszikus értelemben vett gneiszt tekintjük — tehát megközelítően gránitnak megfelelő ásványos és kémiai összetételű metamorf közetfajtákat, továbbá olyan kőzeteket, melyek a reliktum szöveti képe alapján a diaftorézis előtt feltételezhetően olyanok voltak.

К ó s a — F a z e k a s : A fertőrákosi kristályospala

összlet

435

és csillámeres szövetváltozatok is előfordulnak. A kőzet lehet palás és ez a gyakoribb, néha azonban tömör, tömeges megjelenésű, gránitos küllemű ( I I I . t á b l a 8, 9, 10.). F 6 kőzetalkotó ásványok: kvarc 40 — 5 0 % , mikroklin 0 — 2 0 % , albit 20 — 4 0 % , muszkovit 5 — 10, biotit n é h á n y %, almandin kevés. Járulékos á s v á n y o k : t u r m a l i n , szfén, ilmenit. A gneiszre általában a járulékos ásványok csekély mennyisége a jellemző. Típusos üde gneiszminta integrációs számlálóval m é r t ásványos összetétele % - b a n : Kvarc Mikroklin Albit Muszkovit Biotit

47,9 28,1 13,6 10,0 0,4

A típusos gneisz szövete mikroszkóposán granoblasztos, poikiloblasztos, porfiroblasztos. A gneisz-csillámpala közötti á t m e n e t i kifejlődésben megjelennek lepidogranoblasztosgranolepidoblasztos szöveti részek is. Az elemzési adatokból úgy tűnik, hogy a gneiszek N a 0 t a r t a l m a (2,9—4,20%) — a földpátos csillámpalákhoz hasonlóan — teljes egészében aligha lehet elsődlegesen üledékes eredetű. Feltehetően i t t is Na-metaszomatozissal kell számolnunk. A diaftorézis h a t á s á r a a kőzet általában kataklázosodott, de v a n n a k egészen üde változatok is. E n n e k megfelelően az ásványosodás is főleg érkitöltő jellegű (kalcit, klorit), nagyon r i t k á n epidot és klinozoizit is előfordul. Helyenként megfigyelhetjük az idős, szericitzárványos albit teljes, vagy részleges átkristályosodását és a mikroklin albitosodását^is. Mind a k é t folyamat t ö b b generációsnak tűnik ( I I I . t á b l a 10, 11, 12.). Általános törvényszerűség, hogy az a d o t t gneiszpadon belül — a szélektől a test közepéig — a kloritosodás mértéke csökken, az albittartalom pedig a mikroklin rovására a szélek felé n ő . A diaftorizált albitgenisz a földpátos csillámpalától mikroszkóposán nem mindig különíthető el megbízhatóan. A felsorolt jelenségek a gneisz genetikájának többlépcsős folyamatát illusztrálják, azonban a keletkezés mechanizmusát nem tekintjük véglegesen megoldottnak. ?

A fillites c s i l l á m p a l a f o r m á c i ó n belül a soproni k r i s t á l y o s p a l a összletben települővel azonosan, de azzal n e m p á r h u z a m o s í t h a t ó m ó d o n — a gneiszhez k a p c s o l ó d ó a n „leukofillit" ( k v a r c - m u s z k o v i t - l e u c h t e n b e r g i t p a l a ) t e l e p ü l . A fel­ színen, tektonikai okokra visszavezethető rendellenes települése, a palasziget k ö z e p é n ( 2 . , 3 . á b r a ) j ó l t a n u l m á n y o z h a t ó . E b b e n a f e l t á r á s b a n a 2 0 — 3 0 °-os D K - i i r á n y b a n dőlő gneiszből f o k o z a t o s a n , á t m e n e t e s e n fejlődik k i , dőlése a gneisz k o n t a k t u s a k ö r n y é k é n azzal egyező, tőle E-i i r á n y b a n t á v o l o d v a egyre m e r e d e k e b b , m a j d a gneisztől 1 0 m-re függőleges helyzetű. A gneiszhez köze­ l e b b m a g a s k v a r c t a r t a l m ú , a t t ó l t á v o l o d v a k v a r c t a r t a l o m c s ö k k e n és a k ő z e t l e v e l e s e n s z é t e s ő l e s z . A f ö l d p á t o s c s i l l á m p a l a felé k b . 2 m s z é l e s , f ü g g ő l e g e s helyzetű szerkezetileg zúzott zóna határolja. Gneiszhez kapcsolódóan „leukof i l l i t " f ú r á s o k b ó l is e l ő k e r ü l t . Megjegyezzük, hogy a „leukofillit" jellegzetes elegyrésze a leuchtenbergit, az összlet m á s képződményeiben is előfordul néha, pl. a magas fokon diaftorizált földpátos csillám­ p a l á b a n és a m á r v á n y b a n . A leuchtenbergitet optikai, valamint DTA vizsgálattal hatá­ roztuk meg. A „leukofillit" kitűnően palás, a palássági felületeken cm-es amplitúdójú, 1 — 3 mm-es kiemelkedésű és párhuzamos lefutású barázdák figyelhetők meg. A kőzet selymesfényű, fehér, ezüstfehér, vagy gyengén limonitos színezetű. Elvétve 1 cm-t meg­ haladó pirit u t á n i goethit pszeudomorfózák találhatók benne. F ő kőzetalkotó ásványai: kvarc, muszkovit, leuchtenbergit. Járulékos ásványok: kevés szfén, rutil, klinozoizit, csak a ,,leukofillit"-gneisz k o n t a k t j a környékén fordul elő. A kőzetkémiai elemzés szerint a fertőrákosi „leukofillit" jelentősen magasabb, 15,30% MgO t a r t a l o m m a l t ű n i k ki (a soproni: 3,78%), t e h á t magasabb a leuchtenbergit t a r t a l m a . A z ú j h e g y i f i l l i t e s c s i l l á m p a l a a l s ó h a r m a d á b a n a z alsó g n e i s z p a d a l a t t és a k é t g n e i s z p a d k ö z ö t t réteges kifejlődésben, eléggé k i t a r t ó a n , ( ~ 1 k m ) m a x i m á ­ lisan 7 m v a s t a g s á g ú márocmybetelepülések t a l á l h a t ó k . Felszíni k i b ú v á s u k 2

Földtani

436

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

n i n c s , t ö r m e l é k f o r m á j á b a n sem t a l á l h a t ó k . Az alsó gneiszpad a l a t t i m á r v á n y a g y e n g é n f ö l d p á t o s , fillites c s i l l á m p a l á h o z k a p c s o l ó d i k . E z u t ó b b i n é h a k é t p a d r a oszlik (egymástól k b . 1 m-re), ilyenkor az alsó m á r v á n y p a d dolomit-, a f e l s ő p a d p e d i g k a l c i t m á r v á n y . K o n t a k t u s u k m i n d i g n a g y o n éles és a b e f o g a d ó k ő z e t b e n — j e l e n l é t ü k r e u t a l ó — e l v á l t o z á s (pl. k a r b o n á t o s o d á s ) n i n c s . A m á r v á n y f a j t á k a t felépítő ásványok szemcsemérete általában 0,2—0,3 m m nagyságú, t e h á t finomszemcsések. Fő kőzetalkotók: kalcit, dolomit, (külön-külön és együttesen), kevés kvarc, talk, leuchtenbergit és néha aktinolit-tremolit is előfordul. Az utóbbiak nyilvánvalóan diaftorézis útján keletkeztek. Jelenlétükről makroszkóposán a kőzet p a l á s külleme tanúskodik.

Fejlődéstörténeti és szerkezeti vázlat A f e r t ő r á k o s i m e t a m o r f i t o k f e j l ő d é s m e n e t é b e n h á r o m j e l e n t ő s fő f o l y a m a ­ t o t l e h e t kijelölni, a m e l y e k d ö n t ő h a t á s t g y a k o r o l t a k az i t t feltárt k ő z e t f a j t á k j e l e n l e g i k i f e j l ő d é s é r e , t e l e p ü l é s é r e és k ő z e t t a n i m i n ő s é g é r e . A f e l t á r t s z e l v é n y t e l j e s k ő z e t e g y ü t t e s é t , e g y s é g e s f e l é p í t é s ű üledékes-effuzív sorozatnak tartjuk, m e l y elsődlegesen eugeoszinklinálisban r a k ó d o t t le. B i z o n y í t é k lehet erre a r é t e g s o r a l j á n m e g i s m e r t t ö b b s z á z (esetleg ezer) m é t e r v a s t a g s á g ú P e - M g - á s v á xiyokban gazdag kőzettípusok (amfibolit, amfibolpala, biotitpala) jelenléte, m e l y e k bázisos magmából, tufából, alárendelten agyagos-márgás üledékekből keletkezhettek. Az összlet középső h a r m a d a u r a l k o d ó a n agyagos-iszapos-homokos képződ­ m é n y e k b ő l á l l h a t o t t a k a r b o n á t o s üledékek teljes h i á n y á v a l . A rétegsor ezen szakaszába lényegesen kevesebb vulkáni eredetű anyag került. A metamor­ fózis s o r á n i t t z ö m é b e n csillámpala k e l e t k e z e t t , lényegesen k e v e s e b b a m f i ­ bolit- és a m f i b o l p a l a betelepüléssel. A s z e l v é n y felső s z a k a s z á n a k ü l e d é k e s f e l é p í t é s é t — a z e l ő z ő r é t e g s o r b ó l f o k o z a t o s a n k i f e j l ő d ő — a r k ó z á s h o m o k k ő és e g y é b h o m o k o s l e r a k ó d á s o k vezették be, majd ezeket szintén agyagos-iszapos üledékek követték, egy-két esetben mészkőképződéssel. Később — a rétegsor tetején — uralkodóvá vált a f o k o z a t o s a n f i n o m o d ó a g y a g o s - i s z a p o s ü l e d é k és c s a k e l v é t v e k e l e t k e z e t t m á r g á s v a g y t u f ás réteg. A g y é r e n előforduló s z é n t a r t a l m ú k ő z e t e i v á l t o z a t o k szerves a n y a g á t alga eredetűnek tartjuk. A z ü l e d é k e k á t a l a k u l á s á b ó l c s i l l á m p a l a , g n e i s z , m á r v á n y , f i n o m s z e m ű csil­ l á m p a l a és l e n c s é s m e g j e l e n é s b e n a m f i b o l p a l a k e l e t k e z e t t . Az összletben található grafit jelenléte m i n d e n esetben szerkezetileg erősen i g é n y b e v e t t zónákhoz, síkokhoz kapcsolódik, következésképpen a grafit tektonit. A z ü l e d é k e s - v u l k a n i k u s s o r o z a t k ő z e t e i n e k j e l l e g e a s z e l v é n y e n felfelé a bázikustól a s a v a n y ú i r á n y á b a n változik. Az á s v á n y - k ő z e t t a n i v á l t o z á s t a k é m i a i v á l t o z á s j ó l t ü k r ö z i . A s z e l v é n y e n felfelé n ö v e k s z i k a k ő z e t f a j t á k S i 0 és K 0 t a r t a l m a , v i s z o n t c s ö k k e n a C a O - , M g O - , és ö s s z v a s t a r t a l o m (I. t á b l á z a t , 4. á b r a ) . A f e j l ő d é s t ö r t é n e t m á s o d i k n a g y e s e m é n y e a regionális progresszív metamor­ fózis v o l t . E n n e k f á c i e s é t — e p i d o t - a m f i b o l i t fácies felső ö v e , * — m e g h a t á r o z ó 2

2

* A metamorf fáciesek elhatárolásához az ESKOLA P . alapelvein épülő és a DOBRECOV N. L . et al. (1972) által továbbfejlesztett rendszerezést találtuk legalkalmasabbnak.

Kósa—Fazekas:

A fertőrákosi

kristályospala

összlet

437

4. ábra. A KjO és Na,0-tartalom összefüggése az üde vagy enyhén diaftorizált fertőrákosi kristályospala összlet alap­ kőzeteiben. J e l m a g y a r á z a t : 1. Amfibolitok és amfibol-biotitpalák, 2. Földpátos csillámpalák, 3. Gneiszek, 4. Különböző mértékben földpátos, fillites csillámpalák Abb. 4. Zusammenhang zwischen dem K , 0 und dem NájO-Gehalt in den anstehenden Gesteinen des frischen oder leicht diaftorisierten kristallinen Schieferkomplexes von Mörbisch. E r k l ä r u n g e n : 1. Amphibolite und AmphibolBiotitschiefer, 2. Feldspatführende Glimmerschiefer, 3. Gneise, 4. In verschiedenem Masse feldspatführende, phyllitische Glimmerschiefer

kritikus á s v á n y o k közül a m i n d e n formációban jelenlevő zöld-amfibol (horn­ blende) és g r á n á t (almandin) a m é r v a d ó . N é h á n y amfibolit f a j t á b a n p r i m e r m e t a m o r f k e l e t k e z é s ű n e k t ű n ő k l i n o z o i z i t is e l ő f o r d u l . A p r o g r e s s z í v r e g i o ­ n á l i s m e t a m o r f ó z i s P T - v i s z o n y a i r ó l k ö z v e t v e a p e g m a t o i d m o b i l i z á t u m o k és a mikroklingneisz jelenléte t a n ú s k o d i k , melyek keletkezése m á r az amfibolitf á c i e s a l s ó h a t á r á t is jelzi. M e t a m o r f f á c i e s é t , ill. s z u b f á c i e s é t a z e g y é b k r i t i k u s ásványok h i á n y á b a n pontosabban elhatárolni n e m t u d t u k . A progresszív regionális metamorfózis k o r á t a variasztikus hegységképződéshez kapcsolhat­ juk. A kőzetfejlődés következő, későbbi s z a k a s z á b a n a rétegsor egyes részeibe, k i s m e n n y i s é g ű Na-behozatal t ö r t é n h e t e t t , melynek nagyobbik része a földpátos c s i l l á m p a l á b a és a g n e i s z b e j u t o t t (4. á b r a ) . A N a - m e t a s z o m a t ó z i s s á v o s a n , lencsésen, legfőképpen a palásság m e n t é n kifejlődött földpátosodást eredmé­ n y e z e t t . Az elsődleges keletkezésű f ö l d p á t o t s a v a n y ú plagioklász. képvisel­ h e t t e , j e l e n l e g ez z á r v á n y o k k a l s ű r ű n t e l í t e t t a l b i t , h e l y e n k é n t t ö b b g e n e r á c i ó s . A földpátosodás eredete a prealpi gránitosodással lehet kapcsolatos, azonban nincs kizárva az eredetileg g r a u w a c k e t í p u s ú üledékekből lokálisan mobilizált Na-feldúsulás lehetősége sem. Az összletet felépítő kőzetfajták fejlődéstörténetében kiemelkedő szerepet j á t s z o t t a t ö b b s z a k a s z o s és e l t é r ő i n t e n z i t á s ú retrográd metamorfózis, mely f o l y a m a t a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z t a a k ő z e t e k jelenlegi állapotát. A diaftorézis k o r a m á r a z a l p i o r o g e n e z i s s e l a z o n o s í t h a t ó . A m é l y s é g felé n ö v e k v ő d i a f t o ­ rézis jól szemlélhető t e k t o n i k u s - s z ö v e t i és m e t a s z o m a t i k u s á s v á n y o s o d á s i bélyegeket h a g y o t t hátra. Az előbbiekben ismertetett ásványtársulás arról 4 Földtani Közlöny

Földtani

438

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A jellegzetes kőzettípusok vegyi elemzésének eredményei %-ban

SiO, TiO, AJ,0, Fe.Os PeO MnO MgO OaO Ha,0 K,0 H.O + 00, P,0, 27

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

45,10 1,70 15,90 2,00 8,00 0,07 8,00 9,60 2,60 0,30 1,35 1,05 0,13 95,80

50,50 1,80 15,70 3,80 8,30 0,33 5,20 7,80 3,40 1,60 2,20 1,20 0,74 102,57

43,80 2,40 18,30 2,30 4,90 0,04 4,00 16,10 0,35 0,50 1,60 1,54 0,13 95,96

52,20 1,70 12,70 1,20 8,50 0,13 4,80 6,30 3,10 0,87 1,62 4,68 0,21 98,01

58,10 0,76 16,90 1,10 5.30 0,07 2,20 2,50 3,70 2,50 1,04 1,16 0,16 95,49

61,60 0,73 17,00 1,60 4,10 0,06 2,00 1,70 3,20 3,10 1,47 1,27 0,21 98,04

60,40 0,50 15,00 1,40 3,20 0,07 1,80 3,80 5,40 1,40 0,42 2,48 1,80 97,67

67,30 0,70 13,60 1,90 3,50 0,07 1,00 1,40 3,50 2,60 0,03? 1,27 0,19 97,06

74,00 0,18 12,60 0,93 0,74 0,01 0,39 0,61 3,10 4,80

78,40 0,14 10,90 0,47 0,96 0,01 0,20 0,62 4,20 1,90

0,72 0,17 98,25

0,72 0,20 98,72

Magyarázat:

1. Üde, kvarcmentes amfibolit lebontott földpáttal. 2. Amfibolit diaftorizált zónákkal (4- metaszomatikus albit + klinozoizit -f másodlagos kvarc + + ferriaktinolit (?) + másodlagos biotit + kevés apatit). 3. Magas fokon diaftorizált amfibolit ( + klinozoizit -f- aktinolit + klorit + kalcit + szfén + szulfid). 4. Enyhén diaftorizált biotit-amfibolpala lebontott földpáttal, kevés kvarccal ( + klorit + kalcit). 5. Enyhén diaftorizált biotitpala lebontott földpáttal, kvarccal, gránáttal ( + klorit + kalcit + pirit). 6. Enyhén diaftorizált kétcsillámú pala kvarccal, lebontott földpáttal, gránátos ( + klorit 4kalcit). 7. Magas fokon diaftorizált földpátos rnuszkovitpala reliktumszövettel (4- metaszomatikus albit + másodlagos kvarc + másodlagos biotit + szeriéit 4- klorit 4- kalcit + apatit 4- szulfid) 8. Földpátos fillítes csillámpala muszkovitos, kvarcos, kevés biotittal, gránáttal, enyhén kloritos. A felső gneiszpadban betelepülést képez. 9. Albit-mikroklin-muszkovitgneisz kevés biotittal. 10. Albit-muszkovitgneisz kevés biotittal, (albitosodott?) 11. Földpátmentes fillites kvarc-muszkovitpala kloritosodott biotittal, kissé limonitos. 12.* Földpátmentes, szenes, fillites kvarc-muszkovit pala. C tartalma: 1,68%. o r g

t a n ú s k o d i k , h o g y a r e t r o g r á d m e t a m o r f ó z i s e l é r t e a zöldpala szubfáciesét.

fácies

biotit-klorit

A diaftorézissel kapcsolatos tektonikus-metaszomatikus-hidrotermális folyamatok egy egész sor elem mobilizációját eredményezték. N e m elhanyagolható a hirtelen nyomás­ változás szerepe sem. A dolgozat keretén belül csak a rendkívül gazdag elemtársulás felsorolására szorítkozhatunk: Cu, P b , Zn, Ni, As, Th, R F , U, Ti, P , kisebb mértékben pedig Mo, Sb, és Со, — melyek szulfidásványosodás, valamint R F — U — T h — F e titanátok képződését eredményezte. A gazdag és szokatlan éreképző elemtársulás, — kivéve a m i n d e n ü t t előforduló piritet és egy, figyelmet érdemlő kaíkopirit feldúsulást, — csak alacsony koncentrációban fordul elő. Az ércesedés részletesebb jellemzése, melynek érc­ á s v á n y t a n i vizsgálatát VrNCZE J . végezte és jelen m u n k á n k b a n is közreműködött, csak egy külön dolgozat keretén belül oldható meg. A d i a f t o r é z i s f o k o z a t o s és t ö b b l é p c s ő s e l ő r e h a l a d á s á n a k k e d v e z ő f e l t é t e l e k e t t e r e m t e t t a h e g y s é g r é s z t i n t e n z í v e n f o r m á l ó , l e g f ő k é p p e n f e l l a z u l á s o k a t , felaprózódásokat okozó, többszörösen ismétlődő szerkezeti hatások. A tekto­ nikus mozgásokat h á r o m nagyobb csoportba sorolhatjuk. E z e k m e g n y i l v á n u l á s á n a k i d e j é t is f i g y e l e m b e v é v e , s o r r e n d j ü k a k ö v e t k e z ő : a) l a p o s p á l y a s í k ú feltolódások, ezekkel h o z h a t ó k a p c s o l a t b a az összlet kiemel­ kedése, m i k r o - és m a k r o g y ü r e d e z e t t s é g ( n é h á n y m é t e r i g terjedően), a fillonitosodás é s r é s z b e n — a z e l t é r ő f i z i k a i t u l a j d o n s á g o k k a l r e n d e l k e z ő k ő z e t f a j t á k p a l á s s á g i k o n t a k t u s á n k i a l a k u l t f e l a p r ó z ó d á s ; b) a z u r a l k o d ó c s a p á s i r á n n y a l p á r h u z a m o s o l d a l i r á n y ú összenyomódás, melynek eredménye az É N y — D K t e n g e l y i r á n y ú , e n y h e f e l b o l t o z ó d á s é s t o v á b b i f e l a p r ó z ó d á s ; c) meredek dőlésű

Kosa

—Fazekas:

A fertőrákosi kristályospala

összlet

439 /. táblázat — Table I.

11

12*

13

14

15

16

17

18»

19

59,80 0,92 18,60 4,10\ 2,50/ 0,07 1,70 0,28 0,50 4,50 4,18 0,44 0,06 97,65

68,20 0,36 18,10 2 70

77,00 0,07 12,50 0,75 1,10 0,01 0,34 2,00 4,90 0,75

75,50 0,10 12,20 0,64 0,48 0,01 0,13 2,00 5,10 1,40 2,09 0,05 99,70

1,38 0,01 1,00 2,50 4,60 0,66 16,40 30,00 0,35 0,20 0,10 43,50 0,05

51,30 1,20 10,70 2,00 4,60 0,20 6,30 5,90 4,00 0,83 2,90 6,60 2,30 98,83

13,10 1,80 12,20 6,00 4,20

0,88 0,05 100,35

1,11 0,01 0,77 0,55 0,68 0,22 5,70 47,10 0,53 0,05 0,60 42,80 0,10 100,22

30,20 1,20 17,90 4,00 7,60 0,10 14,10 6,00 0,25 0,45 8,41 0,39 4,60 95,50

0,80 1,16 0,80 4,40 2,66 0,10 0,03 100,49 13. 14. 15. 16.

100,75

6,80 25,20 0,10 0,10 4,47 0,20 24,20 98,37

20

21

62,40 0,10 19,50 1,30 0,58 0,03 0,82 0,86 9,10 1,30 0,13 0,83 0,54 97,49

60,70 0,05 12,10 0,77 1,00 0,25 15,30 0,01 0,22 0,30 6,53 0,44 0,05 97,72

Kvarc-albit pegmatoid amfibolitból. Az aibit sűrűn klinozoizitzárványos. Kvarc-albit-muszkovit pegmatoid földpátos csillámpalából. Az albit szericitzárványos. Kalcit-márvány kevés dolomittal. Dolomit-márvány kevés kalcittal.

A diaftorézis „végtermékei", melyek alapkőzete már nem ismerhető fel (17—21. sz. minta): 17. Karbonát—szeriéit—albit—kvarc—klorit összetételű kőzet biotittal, apatittal, szulfiddal; kvarc-lebontott földpát—muszkovit összetételű reliktumokkal. Amfibolitban települ. 18. *Klorit—apatit összetételű kőzet kevés másodlagos kvarccal. Földpátos csülámpalában települ. 0,90% P-t tartalmaz. 19. Klorit (kb. 90% permin) apatittal, kevés kvarccal, szericittel, szulfiddal. Földpátos csillám­ palában települ. 20. Metaszomatikus albitit kevés kvarccal, szericittel, klorittal, apatittal. Földpátos csillámpalában települ. 21. „Leukofillit": kvarc-muszkovit-leuchtenbergitpala, kissé limonitos, a gneisz-földpátos csillám­ pala tektonikus kontaktján települ.

vetőrendszerek, m e l y e k elsősorban a m á r felszínre, v a g y felszínközeibe j u t o t t k r i s t á l y o s összletet f o r m á l t á k k i , ill. h a t á r o z t á k m e g sziget-jellegét. A v e r t i ­ kális mozgások többször felújultak, ezek közül a legutolsó p a n n o n u t á n i . V é g e r e d m é n y b e n a m e t a m o r f i t összlet N y - i , D - i é s K - i l e h a t á r o l á s á t , elszige­ t e l t f ö l d t a n i h e l y z e t é t is ilyen v e t ő r e n d s z e r h a t á r o z z a m e g . Tisztázni szükséges m é g , hogy a Soproni-hegység keretén belül, t o v á b b á regionális vonatkozásban az Alpok rendszerében milyen kapcsolata lehet a fertőrákosi kristályospala összletnek? K ö z t u d o t t , h o g y a Soproni-hegység köz­ ponti részét, valamint attól K - r e elhelyezkedő kisebb szigetrögöket (Harkai csúcs, K ő h e g y , H a l á s z k u n y h ó i rög) az Alpok durva-gneisz sorozatához tartozó k é p z ő d m é n y e k é p í t i k fel ( K I S H Á Z I P . 1 9 7 4 . ) .

A fertőrákosi területen feltárt kőzetfajták — a makroszkópos különbsége­ k e n k í v ü l — á s v á n y - k ő z e t t a n i ö s s z e t é t e l , m e t a m o r f fácies é s t e l e p ü l é s t e k i n ­ t e t é b e n a l a p v e t ő e n eltérnek a Soproni-hegységet felépítő kőzetegyüttesektől. A földtanilag elszigetelt h e l y z e t ű fertőrákosi m e t a m o r f i t o k — m a k r o s z ­ kópos

megfigyelésekre

és i r o d a l m i

adatokra

(FATJPL

P . 1970.)

támaszkodó

analógiák alapján — leginkább a Wechsel sorozat kőzetfajtáival azonosítha­ t ó k , — a n n a k l e g k e l e t i b b a l l o c h t o n h e l y z e t ű felszíni e l ő f o r d u l á s a i , a m e l y e k b e n a z o n b a n a r e t r o g r á d f o l y a m a t o k részben eltérő jellegűek és eltérő i n t e n z i t á s ú a k voltak.

4*

440

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

Táblamagyarázat I . t á b l a - T a f e l I. 1. Tömör amfibolit, félig lebontott g r á n á t t a l , kalciteres F ú r ó m a g felvétel. 2. Az amfibolpalák (sötét) sávos váltakozása a biotitpalákkal. F ú r ó m a g felvétel. 3. Tömör, gyakorlatilag kvarementes amfibolit, zárványokkal telített albittal, sok szfénnel. Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 40 X . 4. Biotitos és amfibolos sávok árintkezése a sávos amfibolbiotitpalában. Az albit klinozoizft-szericitzárványokkal telített. A biotitos sávokra (a felvételi alsó részén) maga­ sabb k v a r c t a r t a l o m a jellemző. Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 40 X. [II. t á b l a - T a f e l I I . 5. Kvarc-albit-biotitpala sávos-lencsés földpát feldúsulásokkal. F ú r ó m a g felvétel k b . természetes nagyságban 6. Függőleges. településű, g y ű r t csillámpala a migmatitok leukoszomáira emlékeztető földpát feldúsulásokkal. F ú r ó m a g felvétel. 7. Kvarc-muszkovit-grafitpala, g y ű r t . Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 4 0 x . III. tábla-Tafel III. 8. Kétféle gneisz. A felvétel felső részén finoman sávos, sötét színű, csillámpalákhoz közel álló gneisz, a felvétel alsó részén szemesgneisz. F ú r ó m a g felvétel. 9. Világos színű, földpátdús „csillámeres" gneisz kőzetfelvétel k b . természetes nagyság­ ban. 10. Mikroklin-albitgneisz. Az albit szericitzárványos, a mikroklin üde porfiroblasztokban. Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 40 X . 11. M i k r o K n s z e m c s e gneiszben a kezdetleges albitosodás bélyegeivel. Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 100 X . 12. Mikroklin u t á n i sakktáblás albit pszeudomorfóza albitgneiszben. Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 100 X . I V . t á b l a - T a f e l IV. 13. Fillites csillámpala finom földpátos sávozottsággal. F ú r ó m a g felvétel k b . természetes nagyságban. 14. Fillites kvarc—muszko vit—biotitpala kevés szericitzárványos albittal. (Betelepülés a gneiszben.) Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 60 X . 15. U a . 1 nikollal. V. t á b l a - T a f e l V. 16. Albit az „amfibolittípusú" pegmatoidból, sugaras gócokban csoportosuló klinozoizitzárványokkal. Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 120 X. 17. Albit a „csillámpala" típusú pegmatoidból, sűrűn szericitzárványokkal telitett, csak kevés klinozoizittel. Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 120 X. 18. Az amfibolit diaftoritos átalakulása fokozatos átmenettel. A felvétel baloldalán üde amfibolit hornblendével, a baloldalán aktinolit—kalcit—albit összetételű diaftorit szulfidokkal, szfénnel. Kőzetfelvétel k b . természetes nagyságban. 19. Részlegesen aktinolitosodott hornblendekristály a 18. sz. felvételen b e m u t a t o t t k ő z e t m i n t a középső részéből. Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 100 X. 20. Klorit—szeriéit összetételű diaftorit sok szfénnel, pirrhotinos—pentlanditos ércesedéssel. Klinozoizit zárványokkal telített albitreliktumok is előfordulnak. Szövete és ásványos összetétele alapján feltételezhetően amfibolit, vagy amfibolpala átalakulásá­ n a k terméke. Vékonycsiszolat felvétel -j- nikollal. N = 40 X . 21. U a . 1 nikollal. A szulfidok feketék.

К ó s a— F a z e к a s : A fertőrákosi kristályospala

összlet

441

V I . t á b l a - T a f e l VI. 22. Aktinolit—kalcit—klinozoizit összetételű diaftorit amfibolitban. A főkőzetalkotó á s v á n y o k összenövéseket alkotnak, mintegy átszövik egymást. Vékonycsiszolat felvé­ tel -f- nikollal. N = 40 X . 23. TJa. 1 nikollal. 24. Turmalinkiválások gránátszemcse körül, valamint annak repedéseiben a diaftorizált amfibolitban. A turmalin égszínkék színű radiálisán sugaras kiválásokat alkot (turm a l i n n a p ) . Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 6 4 x . 25. Aktinolit—albit—klinozoizit összetételű diaftorit amfibolitban. A sugaras kristályok, illetve azok keresztmetszetei: aktinolit, az üde, poliszintetikusan ikerlemezes szem­ csék: fiatal albit, a megközelítően izometrikus, zárványokkal telített szemcsék: klinozoizit. Vékonycsiszolat felvétel -\- nikollal. N = 100 X . 26. Fillonitosodott földpátos esillámpala szöveti képe. A felvétel közepén kvarc—albit granula. Vékonycsiszolat felvétel -\- nikollal. N = 64 X • 27. Milonitosodott földpátos csillámpala szöveti képe. Vékonycsiszolat felvétel -f- nikollal. N = 64 X . VII. tábla-Tafel

VII.

28. Breccsásodott kvarcitbetelepülés a magas fokon diaftorizált, földpátos esülámpalábanA kötőanyagot kvarc, szeriéit és klorit képviselik. Vékonycsiszolat felvétel -f- nikollal • N = 40 X . 29. Mikrobreecsa a m a g a s fokon diaftorizált, földpátos csillámpalában. A törmelékanyag: k v a r c , szericitzárványos albit és azok összenövései. A kötőanyag: klorit, másodlagos biotit és szericit. Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 40 X . 30. Blasztokataklázos mikrozóna a szericitesedett, kloritosodott, földpátos csillámpalá­ ban. A felvételen átlósan elhelyezkedő zóna közepén fiatal, üde, ikerlemezes albit és szericit. Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 40 X . 31. Diaftorit, melynek az elsődleges kőzete valószínűleg földpátos csillámpala volt. A fennmaradt reliktumkvarcon oldási és továbbnövekedési bélyegek láthatók (tüskés kvarc). A tüskéket k v a r c és leuchtenbergitképezi kevés másodlagos biotittal. Vékony­ csiszolat felvétel + nikollal. N = 64 x 32. Diaftorizált földpátos csillámpala. A nagy zárványos foltok: idős albit szericittel d ú s a n telített m a r a d v á n y a i , mellettük kevés k v a r c . A m a r a d v á n y o k közti tereket nyalábszerű másodlagos kvarc—másodlagos albit—klorit összenövések töltik ki. A felvétel alján egy kis tüskés k v a r c . Vékonycsiszolat felvétel -f- nikollal. N = 64 x .

VIII. tábla-Tafel VIII. 33. Diaftorizált fillites csillámpala keresztszálas szövettel. Vízszintes orientációban: finomszálas muszkovit. Átlós orientációban: széles, rövidlemezes muszkovit—klorit összenövések és kevés k v a r c . Vékonycsiszolat felvétel + nikollal. N = 50 X 34. Átlós orientációjú másodlagos biotit kiválás kvarc—albit —klorit —apatit összetételű elmosódottan palás szövetű diaftoritban. Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 40 X . 35. A p a t i t klorittal, kevés kvarccal (kémiai elemzés: 1. táblázat. 18.). Vékonycsiszolat felvétel 1 nikollal. N = 100 X . e 36. Jellegzetes blasztokataklázos szövet az albitos—apatitos zónából, üde metaszoma­ t i k u s albittal. Vékonycsiszolat felvétel -f- nikollal. N = 64 x 37. U a . 1 nikollal. A m e t a s z o m a t i k u s albititot az újabb tektonikai elmozdulások mentén klorit és a p a t i t cementálja. Az albitit töredékek körvonalai nem élesek, m e r t szélüket az a p a t i t és klorit korrodálja; néhol a belsejükben is behatol. t )

IX. tábla-Tafel

IX.

38. Másodlagos kvarc-másodlagos biotit-kalcit összetételű metaszomatit. Helyenként kloritot és kevés üde albitot is t a r t a l m a z . A jól fennmaradt reliktumszövet bizonyítja, hogy az elsődleges kőzet gyűrt, földpátos csillámpala volt. F ú r ó m a g felvétel. A termé­ szetes nagyság 2/3-a.

442

Földtani

Közlöny

111. kötet, S — 4. füzet

39. G y a k o r l a t i l a g t i s z t a p e r m i n (kémiai elemzés: 1. t á b l á z a t 19.). Vékonyosiszolat felvétel + nikollal. N = 64 X . 40. M e t a s z o m a t i k u s a l b i t i t (kémiai elemzés: 1 . t á b l á z a t 20.). Vékonvcsiszolat felvétel -4nikollal. N = 40 X .

Irodalom

—

Literatur

Чернецова К. H. (1972): Информационный отчет по минералогии радиоактивных аномалий Шопронских гор и Бюкксенткереста. Pécs, MÉV. kézirat. Добрецов Н.Л., Соболев В. С , Хлестов В. В. (1972): Фации регионального метаморфизма умеренных давлений. Изд. „ Н е д р а " Москва. FAUPL Р . (1970): Zur Geologie und Pétrographie der Südliche Wechselgebites. Mitt, der Geol. Gesselschaft in "Wien. 63. Band, 1970. S. 2 2 - 5 1 . FAUPL P . (1970): Zur Geologie des N. W . Abschnitts des Wechselgebietes zwischen Trattenbach (Nö) und Fröschnitz (Stmk)-Osterreich. Mitt. Ges. Geol. Bergbaustud. 19 Bd. S. 27—70. Wien. FAZEKAS V., KÓSA L - , VINCZE J . (1972): Szulfidos ércesedés a fertőrákosi palasziget területén. Pécs. MÉV Kézirat. FAZEKAS V. (1975): Kutatási jelentés az Fr-1004. sz. mélyfúrás anyagvizsgálati eredményeiről. Pécs, MÉV. Kézirat. FAZEKAS V . (1976): A fertőrákosi kristályos alaphegység ásvány-kőzettani Jellemzése. Pécs, MÉV. Kézirat. FAZEKAS V., VINCZE j . (1976): A fertőrákosi kristályos alaphegység U (Th, KB ) ércesedésének ásványkőzettani és genetikai vonásai. Pécs, MÉV. Kézirat. FUCHS W . (1965): Geologie des Küster Berglandes (Burgenland). J B . Geol. B. A. Bd. 108. S. 155 — 194. FYFE D. S., TURNER F . J., VERHOOOEN J . (1958): Metamorphic reaction and metamorphic faciès. Geol. Soc. Amer. Mem. v. 73. Гинзбург А. И., Архангельская В. В., Шацкая В. Т. (1973): Полевошпатовые метасоматиты — новый гене­ тический тип месторождений полезных ископаемых. „Разведка и охрана недр" 1973 № 1. Гречишников Н. П. (1974): О причинах связи уранового оруденения с натриевыми метасоматитами. Геол. ж . 1974 № 1. 7 5 - 8 4 . KÓSA L. (1968): Soproni hegység uránkutatásának felújítása. (19. sz. tématerv) Pécs, MÉV Kézirat. KÓSA L.—MAJOROS GY. (1973): Soproni hegységben végzett földtani kutatások helyzete különös tekintettel a hasz­ nosítható anyagokra. Pécs, MÉV. Kézirat. KÓSA L. (1973): Fertőrákosi (meggyesi) kristályospalasziget földtani és kőzettani felépítésének vázlata. Pécs, MÉV. Kézirat. KÓSA L. (1973): Soproni hegység kőzeteinek izotóp koráról. Pécs, MÉV. Kézirat. KÓSA L. (1976): Fertőrákosi Metamorfit Formáció vázlatos földtani-kőzettani leírása. Pécs, MÉV. Kézirat. KÓSA L. (1976): Ritkaföldfémércesedés a Soproni hegység kristályos paláiban. Orsz. Ritkafém Konferencia kiadványa. KÓSA L. (1976): A fertőrákosi metamorfit komplexum földtani felépítése. Egyetemi doktori értekezés, ELTE. MÉHSERT, К . K. (1968): Migmatites and the origin of granitic rocks. Elsevier Publ. Comp. Amsterdam — L o n d o n New York. Омельяненко Б . И. (1972): К вопросу о формациях и фациях низкотемпературных околорудных метасоматитвов. Сборник „1-й Международный геохим. конгресс" Т. 3, кн. 1 Москва. TURNER, F . I., VERHOOGEN, I. (1951): Igneous and metamorphic rocks. McGraw-Hill. New York. VENDEL, M. (1929): Die Geologie der Umgebung von Sopron. I. Teil. Die kristallien Schiefer. Bányám, és Erdőmérnöki Főiskola közleményei. VENDEL M. (1969): Vélemény Kósa László geológusnak a „Soproni hegység uránkutatásának felújítása" c. tanulmányá­ ról. Pécs, MÉV. Kézirat. VENDEL, M. (1972): Über die Genese der „Leukophyllite". Tachermaks Min. Petr. Mitt. 17. 1972. 7 6 - 1 0 0 . WIESENENDER, H. (1971): Gesteinsserien und Metamorphose in Ostobschnitt der österreichische Zentralalpen. Verhandlungen der Geol. Bundesanstalt. Wien 1971. Heft 2. 344—354. 1

Geologisch-petrographischer Aufbau des kristallinen Schieferkomplexes von Fertőrákos (Sopron-Gebirge, Westungarn) Dr. L. Kósa—V.

Fazekas

Der in geologischem g e n o m m e n e Sinne I n s e l c h a r a k t e r des M e t a m o r p h i t k o m p l e x e s v o n F e r t ő r á k o s ist d u r c h seine morphologisch erhobene Lage im Vergleich zu den i h n umgeben­ den j u n g e n ( t e r t i ä r e n u n d q u a r t ä r e n ) Bildungen b e d i n g t . Die kristallinen Bildungen lassen sich a n d e r Oberfläche in einem R a u m v o n ca. 3 k m verfolgen, d a v o n befindet sich 1 k m in U n g a r n , der R e s t zieht sich in O s t r i c h t u n g auf österrheichisches T e r r i t o r i u m h i n ü b e r . Die die Insel a u f b a u e n d e n Gesteine fallen in monoklinaler Lage m i t einer Steilheit v o n 2 bis 30° in S O - R i c h t u n g u n t e r d e m Neusiedler See ein. Die Mächtigkeit der d u r c h Schürfarbeiten erschlossenen M e t a m o r p h i t e e r r e i c h t 2000 m . D e n K o m p l e x bilden folgende Gesteine: A m p h i b o l i t e , Amphibolschiefer, Glimmerschiefer m i t kohlig-graphitischen E i n l a g e r u n ­ gen, feldspatführende Glimmerschiefer, phyllitische Glimmerschiefer u n d Gneise; sie e n t h a l t e n M a r m o r l i n s e n u n d P e g m a t o i d k ö r p e r . Die Gneise sind d u r c h Albit-Mikroklinp a r a g n e i s e v e r t r e t e n . Die feldspatführenden Glimmerschiefer, die d a s m i t t l e r e D r i t t e l des K o m p l e x e s bilden, führen in g u t identifizierbaren H o r i z o n t e n a n n ä h e r n d linsenförmige A p a t i t k o n z e n t r a t i o n e n . A m K o n t a k t zwischen Gneis u n d Glimmerschiefer u n d in seiner U m g e b u n g lagern „ L e u k o p h y l l i t e " . E i n sehr charakteristisches Mineral ist A l m a n d i n , der 2

2

К ó s a—F a z e к a s : A fertőrákosi

kristályospala

összlet

443

zwar m i t variierender Häufigkeit, doch in jeder F o r m a t i o n v o r h a n d e n ist. Der allgemeine C h a r a k t e r der Gesteine verändert sich aufwärts i m Profil vom basischen z u m sauren Charakter. Die mineralogisch-petrographischen Veränderungen werden durch die che­ mischen Veränderungen gut wiederspiegelt. I m Profil aufwärts n i m m t der S i 0 - u n d K 0 - G e h a l t der Gesteine zu, dagegen verringert sich der CaO-, MgO- u n d der Ge­ samteisen-Gehalt. Der maximale N a 0 - G e h a l t , m i t durchschnittlich ca. 3,5%, fällt auf das mittlere Drittel des Komplexes, wo feldspatführende, gneisartige Glimmerschiefer u n d Gneise lagern. An manchen Stellen bilden die an die Glimmerschiefer gebundenen Feld­ spatanreicherungen (mit Serizit-Klinozoisiteinschlüssen gesättigter Albit) den Leukoso­ m e n der Migmatite ähnliche Formationen. Aufgrund der vorgelegten mineralogisch-petrographischen Charakteristika muss die Schichtenfolge eine einheitlich aufgebaute, vorzüglich sedimentäre-effusive Serie gewesen sein. Die progressive regionale Metamorphose, welcher der K o m p l e x unterzogen war, erreichte die obere Zone der Epidot-Amphibolitfazies. Altersmässig dürfte die progressive Regionalmetamorphose der variszischen Orogenèse zugeschrieben werden. Der mittlere Teil der Schichtenfolge scheint von einer Na-Metamorphose von nicht so grosser Intensit ä t getroffen gewesen zu sein, die wahrscheinlich m i t präalpiner Granitisierung in Verb i n d u n g stand. Den gegenwärtigen Zustand der Gesteine bestimmten mehrphasige, rückschreitende metamorphische Vorgänge, deren Effekt im unteren Teil des Profils stärker z u m Ausdruck k o m m t . D a s Alter der Diaftorese k a n n schon mit der alpinen Orogenèse identifiziert werden. Mit der Diaftorese verbundene Mineralisationen: Chloritisierung, Serizitisierung, Aktionolitisierung, Klinozoisitisierung, Karbonatisierung, in engeren Zonen: sekundäre Quarz-, Biotit- u n d Rutilbildung sowie durch mehrere Generationen vertretene Albitumkristallisierung. E i n Mineral von besonderer Wichtigkeit ist der sekundäre Biotit, der zeigt, dass die Diaftorese die höher temperierte Biotit —Chlorit-Subfazies der Grünschieferfazies erreicht h a t . Eine wesentliche Rolle in der Entwicklung der Diaftorese h a t die T e k t o n i k gespielt. Tektonisch bedingte T e x t u r m e r k m a l e in den Diaftoriten: Mylonitisierung, Kataklase, Brekziierung, Blastokataklase. I n den stärker diaftorisierten Zonen sind die Blasthesenerscheinungen häufig u n d in grosser Veränderlichkeit zu beobachten. Auf den gesteinsbildenden Mineralien beobachtet m a n Auflösungs- u n d Weiterwachstumserscheinungen. I n diesen Zonen lässt das urpsrüngliche Gestein sich oft nicht mehr m i t Sicherheit erkennen, da von den primären Mineralien nicht einmal Relikte erhalten geblieben sind. Durch Gleitungen bedingte sowie klastische Deformationen eröffneten Zufuhrwege den migrierenden Lösungen u n d Gase. Die Rolle plötzlicher Druckveränderungen k a n n auch nicht vernachlässigt werden. Die verschiedenen Gesteinsumwandlungen, u n t e r welchen die an die Diaftorese geb u n d e n e n tektonischen-metasomatischen-hydrothermalen Vorgänge eine definitive Rolle spielten, förderten die Mobilisation einer ganzen Reihe von Elementen. Demzufolge bild e t e n sich in engeren Zonen mineralogisch reiche, doch konzentrationsarme Sulphid- und T R —U—Th —Fe—Titanate, Vererzungen. Eine Ausnahme stellt der überall vorhandene P y r i t sowie eine merkwürdige Chalkopyritanreicherung dar. D e n kristallinen Schieferkomplex von Fertőrákos betrachten die Verfasser als einen Teil d e r Wechselserie, in welcher die rückschreitenden Vorgänge zum Teil von untereschied. lichem Charakter und verschiedener I n t e n s i t ä t waren. 2

2

2

444

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet I. t á b l a - T a f e l I.

К ó s a—F a z e к a s:

A fertőrákosi

kristályospala

összlet

445

II. tábla-Tafel I I .

446

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet III. Tábla-Tafel III.

Ko sa— Fazekas:

A fertőrákosi

kristályospala

összlet

447

ГУ. t á b l a - T a f e l IV.

448

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet V. t á b l a - T a f e l V .

К ó s a — F a z e к a s : A fertőrákosi kristályospala

összlet

449

VI. tábla-Tafel VI.

450

Földtani Közlöny

111. kötet, 3 — 4. jüzet VEI. t á b l a - T a f e l V I I .

Kása—

Fazekas:

A jertőrákosi kristúlyospala

összlet

451

V I I I . t á b l a - T a f e l VIII..

452

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet IX. tábla-Tafel IX.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Quoi. Soc. (1981) 111. 453 — 471

A Kárpát-medence környéki édesvízi mészkőelőfordulások összehasonlítása a hazai adottságokkal, I. Szlovákia Dr.

Scheuer

Gyula—Schweitzer

Ferenc

(12 ábrával) Ö s s z e f o g l a l á s : Nemcsak hazánkban, h a n e m a környező országokban is számos és jelentős édesvízi mészkőelőfordulás ismeretes. A hazai viszonyok és adottságok jobb és teljesebb megismerése érdekében indokolt ezek tanulmányozása. A külföldi irodalmi a d a t o k o n kívül helyszíni megfigyeléseket is végeztünk Szlovákiában, R o m á n i á b a n és Jugoszláviában, melynek keretében a lerakást végző források morfológiai adottságain túlmenően a rétegzettségi viszonyokat és az azokat befolyásoló tényezőket tanulmányoz­ t u k . A d a t o k a t g y ű j t ö t t ü n k továbbá a forrásvizek kémiai összetételére és hőfokára vonat­ kozóan is. Először Szlovákiában szerzett tapasztalatainkról számolunk be és ennek keretében 16 előfordulásról a d u n k vázlatos áttekintő ismertetést, részben képanyag segítségével is. Megfigyeléseink alapján megállapítható, hogy a szlovákiai travertinó összletek genetikai­ lag részben eltérnek a hazaiaktól. Egyezés van a hideg karsztforrásokból származó édes­ vízi mészköveknél. Szlovákiában igen gyakoriak és jellemzőek az ásványvizekből, túl­ nyomórészben szénsavas forrásokból lerakodott travertinok, amelyek egyes területeken h a t a l m a s kúpokat hoztak létre (Siva Brada). Ilyen típusú és genetikájú felhalmozódások h a z á n k b a n hiányoznak, ill. csak nagyon korlátozottan fordulnak elő (Balaton-felvidék). A hazai édesvízi mészkőösszletek egyik igen jelentős csoportjának keletkezése termális karsztforrásokhoz kapcsolódnak, Szlovákiában viszont ez a típus csak alárendelt szerepet játszik. A k a p o t t eredményekből megállapítható, hogy a hazai édesvízi mészkő egy részé­ nek keletkezése olyan specifikus vízföldtani adottságoknak — termális karsztforrások — köszönheti keletkezését, amelyek a Kárpát-medencében csak országunkra jellemzőek.

Bevezetés H a z á n k r e n d k í v ü l g a z d a g f o r r á s o k és v í z f o l y á s o k á l t a l l e r a k o t t é d e s v í z i m é s z k ö v e k b e n . E z a z z a l áll k a p c s o l a t b a n , h o g y a f ö l d t a n i , v í z f ö l d t a n i , g e o ­ m o r f o l ó g i a i v i s z o n y o k és e g y é b t e r m é s z e t i t é n y e z ő k k e l e t k e z é s ü k n e k i g e n k e d ­ veztek. V i z s g á l v a a h a z a i r e c e n s é d e s v í z i m é s z k ő e l ő f o r d u l á s o k a t és a z a z o k h o z k a p ­ c s o l ó d ó f o r r á s o k a t és l e r a k á s t v é g z ő v i z e k e t , m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y n a g y o n el­ t é r ő s z á r m a z á s ú és k é m i a i ö s s z e t é t e l ű v i z e k b ő l k e l e t k e z h e t n e k , t e r m é s z e t e s e n szoros összefüggésben a képződést befolyásoló környezeti feltételekkel. A h a z a i é d e s v í z i m é s z k ő ö s s z l e t e k k e l e t k e z é s e t ú l n y o m ó r é s z b e n h i d e g és t e r ­ m á l i s k a r s z t f o r r á s o k h o z k a p c s o l ó d i k . D e e z e k m e l l e t t m é g t a l a j és r é t e g , v a l a ­ m i n t u t ó v u l k á n i m ű k ö d é s s e l ö s s z e f ü g g ő f o r r á s o k is r a k t a k le é d e s v í z i m é s z k ö ­ v e k e t . K ü l ö n ö s e n az u t ó b b i t í p u s ú vizek üledék l e r a k ó t e v é k e n y s é g e értékel­ h e t ő m é g j e l e n t ő s n e k és s z á m o t t e v ő n e k ( T i h a n y ) . E l v é g e z t ü k a t ö b b száz előfordulás m e g t e k i n t é s e a l a p j á n t í p u s b a sorolá­ s u k a t is a h a z a i a d o t t s á g o k f i g y e l e m b e vételével. M e g k ü l ö n b ö z t e t t ü n k völgyi, v ö l g y o l d a l i v a g y l e j t ő i , t a v i - m o c s á r i , k ú p o s és v é g ü l v e g y e s é d e s v í z i m é s z ­ k ő t í p u s o k a t ( S C H E U E R G y . — S C H W E I T Z E R F . 1970). A h a z a i é d e s v í z i m é s z 5 Földtani Közlöny

Földtani

454

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

kőösszletek genetikájának, település viszonyainak j o b b megismerése érdeké­ ben felkerestük a környező országok jelentősebb t r a v e r t i n ó előfordulásait is. Ö s s z e h a s o n l í t ó m e g f i g y e l é s e k e t v é g e z t ü n k a z o k n á l , a m e l y e k n é l m a is k ö z v e t ­ lenül t a n u l m á n y o z h a t ó az édesvízi mészkőképződés, a lerakódás folyamata, a r é t e g z e t t s é g e t befolyásoló t é n y e z ő k , t o v á b b á i s m e r t a f o r r á s o k k é m i a i össze­ t é t e l e és h ő f o k a . A t a n u l m á n y o z á s s z e m p o n t j á b ó l szóbajöhető K á r p á t - m e d e n c e i édesvízi mészkőelőfordulások k i v á l a s z t á s á n á l a h a z a i i r o d a l o m b ó l elsősorban S T A U B M. (1893) k ö z l e m é n y é b e n l e í r t a k a t v e t t ü k f i g y e l e m b e , m e r t e b b e n t a l á l h a t ó k olyan adatok, amelyek kiindulási alapot szolgáltattak m u n k á n k h o z . A témá­ h o z k a p c s o l ó d ó , h o z z á f é r h e t ő k ü l f ö l d i i r o d a l m i a d a t o k a t is f e l h a s z n á l t u k . A k é s ő b b i e k b e n r é s z l e t e z e t t e l ő f o r d u l á s o k a t a h e l y s z í n e n f e l k e r e s t ü k , és c s a k o l y a n o k a t i s m e r t e t ü n k , a m e l y e k e t m ó d u n k b a n v o l t a h e l y s z í n e n is m e g v i z s ­ gálni. E z e k n é l t a n u l m á n y o z t u k a forrás k ö r n y e z e t é n e k morfológiai v i s z o n y a i t , az é d e s v í z i m é s z k ő k i v á l á s s a l k a p c s o l a t o s j e l e n s é g e k e t — a r é t e g z e t t s é g e t és e g y é b a l a k u l a t i f o r m á k a t , a l e r a k ó d á s m ó d j á t —, t o v á b b á a m á r k i v á l t a n y a g á l t a l l é t r e h o z o t t e g y é b m e g f i g y e l h e t ő , a t r a v e r t i n ó f e l h a l m o z ó d á s s a l össze­ függő k é p z ő d m é n y e k e t (forrás, k r á t e r stb.). Az egyes á l t a l u n k helyszíni t a n u l ­ m á n y o z á s r a k i v á l a s z t o t t e l ő f o r d u l á s o k n á l a fő s z e m p o n t a z v o l t , h o g y a z o k vizsgálata elősegítse a hazai édesvízi m é s z k ö v e k r e v o n a t k o z ó jelenlegi ismere­ t e i n k t o v á b b f e j l e s z t é s é t , f ö l d t a n i és v í z f ö l d t a n i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t . A jelenkori édesvízi mészkőképződési viszonyok megismerése érdekében a Szlovák Szocialista K ö z t á r s a s á g b a n , R o m á n i á b a n és a J u g o s z l á v Szövetségi Szocialista K ö z t á r s a s á g b a n v é g e z t ü n k megfigyeléseket. Az egyes országokban t e t t tanulmányútjainkról külön-külön számolunk be, egyrészt mert a rendel­ kezésre álló a n y a g n a g y o n g a z d a g , m á s r é s z t pedig a t r a v e r t i n ó ö s s z l e t e k gene­ tikai viszonyai kisebb-nagyobb m é r t é k b e n eltérőek, helyi sajátosságokat t ü k ­ r ö z n e k . A K á r p á t - m e d e n c e i é d e s v í z i m é s z k ő ö s s z l e t e k t a n u l m á n y o z á s a és v i z s ­ g á l a t a l e h e t ő s é g e t n y ú j t a r r a , h o g y ö s s z e h a s o n l í t á s o k a t v é g e z z ü n k és p á r h u ­ z a m o t v o n j u n k e z e k és a h a z a i e l ő f o r d u l á s o k k ö z ö t t , m e r t e z z e l k i j e l ö l h e t ő e g e n e t i k a i n a g y e g y s é g e n b e l ü l a m a g y a r o r s z á g i t r a v e r t i n ó k n a k h e l y e és k i ­ m u t a t h a t ó k specifikus a d o t t s á g a i k , egyedi viszonyaik: m i b e n egyeznek és m i b e n t é r n e k el e g y m á s t ó l .

A Szlovák Szocialista Köztársaság édesvízi mészkőelőfordulásainak áttekintése 1. Altalános

ismertetés

A csehszlovákiai földtani szakirodalomban (KOVANDA J . 1 9 7 1 , L O Z E K V . 1 9 6 1 ) az édesvízi m é s z k ő (travertinó) fogalmát olyan k a r b o n á t o s üledékekre v o n a t k o z t a t j á k , a m e l y e k k a l c i u m b a n g a z d a g forrásokból v a g y vízfolyások­ b ó l c s a p ó d t a k k i , és k i f e j l ő d é s ü k s z o r o s k a p c s o l a t b a n v a n l e r a k ó d á s u k k ö r ü l ­ m é n y e i v e l . A források k ö z e l é b e n á l t a l á b a n jól kifejlődött „ d o m b o k " , édesvízi m é s z k ő k ú p o k k é p z ő d n e k , a m e l y e k s z a b á l y o s a k a sík t e r ü l e t e k e n , m í g l e j t ő s terepen eltorzulnak, egyoldalúan fejlődnek ki. A vízfolyásokban pedig g á t a k jönnek létre (kaszkádok) amelyek a k a r b o n á t a n y a g fokozott kiválásának

Scheuer

—Schweitzer:

A Kárpát-medencei

édesvízi mészkőelőjordulás

455

helyeivé válnak. E n n e k a folyamatnak eredményeként a vízfolyásokban k i s e b b - n a g y o b b m a g a s s á g ú ,,fal"-ak képződnek, m e l y e k n e k élén-gerincén át­ folyó v i z e k vízesés f o r m á j á b a n b u k n a k le. A z első csoportot a z o k a z é d e s v í z i m é s z k ö v e k a l k o t j á k , a m e l y e k k a r b o n á t o s kőzetekből fakadó hidegvízű forrásokkal kapcsolatosak, elsősorban a karszt­ t e r ü l e t e k e n . A z é d e s v í z i m é s z k ö v e k második csoportja o l y a n f o r r á s o k h o z k ö t ő ­ d i k , a m e l y e k e l ő f o r d u l á s a i a fő t e k t o n i k a i v o n a l a k m e n t é n t a l á l h a t ó k , á l t a l á ­ b a n á s v á n y o s a k és g y a k r a n m e l e g e k . A z első c s o p o r t b a t a r t o z ó e l ő f o r d u l á s o k Csehszlovákia szerte megtalálhatók, míg a m á s o d i k b a t a r t o z ó k csaknem teljes egészében a N y u g a t i K á r p á t o k körzetére összpontosulnak. L O Z E K V. ( 1 9 6 1 ) t o v á b b i a k b a n megállapítja, h o g y az édesvízi mészkövek­ b e n t a l á l t f a u n a és f l ó r a a r r a u t a l , h o g y k é p z ő d é s ü k f ő k é n t m e l e g i d ő s z a k o k ­ b a n m e n t v é g b e . A h i d e g e b b i d ő s z a k o k a t jelző l e l e t e k e t á l t a l á b a n az összlet alsó s z a k a s z á n t a l á l t á k m e g , ezért o l y a n k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a m é s z k ő k é p z ő d é s v i s z o n y l a g h i d e g é g h a j l a t a l a t t k e z d ő d i k el és a z u t á n f o l y a ­ m a t o s a n t a r t a z egész m e l e g i d ő s z a k a l a t t . A k ő z e t k é p z ő d é s n e m a n n y i r a a hőmérséklettől függ, h a n e m az olyan éghaj­ l a t i s z a k a s z o k t ó l , a m e l y e k e l e g e n d ő e n c s a p a d é k o s a k v o l t a k , és a m i k o r a f o r r á ­ sok v í z h o z a m a eléggé n a g y v o l t . A száraz i d ő s z a k o k b a n az édesvízi m é s z k ő ­ k é p z ő d é s m e g s z a k a d t . E z a m e g á l l a p í t á s a h o l o c é n és a p l e i s z t o c é n é d e s v í z i mészkövekre egyaránt érvényes. Az édesvízi mészkövek k o r á n a k megállapításánál figyelembe veszik a paleon­ tológiái, archeológiai t a r t a l m u k o n kívül sztratigráfiailag fontos üledékekhez k é p e s t elfoglalt h e l y z e t ü k e t — folyóteraszok, h o r d a l é k k ú p o k , löszök — t o ­ v á b b á a z e r ó z i ó s f o l y a m a t o k k a l v a l ó k a p c s o l a t u k a t és a k ü l ö n b ö z ő t é n y e z ő k következtében előállott mállottsági fokukat. Ezek alapján öt különböző korú édesvízi m é s z k ő főcsoportot k ü l ö n b ö z t e t n e k m e g : 1. Postglaciálist, a m e l y n e k képződése a késő w ü r m végétől egészen n a p ­ jainkig tart. 2. Az utolsó interglaciálisban (riss-würm) keletkezett édesvízi m é s z k ö v e k e t . E n n e k a c s o p o r t n a k jellegzetes képviselője a Gánovcei H r a d o k (Gánóc). 3—4. A z u t o l s ó i n t e r g l a c i á l i s b ó l s z á r m a z ó é d e s v í z i m é s z k ö v e k t ő l , a m e l y e k ­ n e k k o r a k i e l é g í t ő m ó d o n b i z o n y í t á s t n y e r t , m é g k é t idősebb pleisztocén édesvízi mészkőcsoport k ü l ö n í t h e t ő el. E z e k e r e d e t i a l a k j a n e m m a r a d t m e g o l y a n j ó l , s o k o l d á s r é v é n k i t á g u l t r e p e d é s j á r j a á t ő k e t és f e l ü l e t ü k k o r r o d á l t s á g a n a g y m é r e t ű . K o r u k részben a Holsteini interglaciálisra, rész­ b e n pedig az idős pleisztocén e n y h e fázisaira d a t á l h a t ó . 5. E b b e a c s o p o r t b a t a r t o z ó é d e s v í z i m é s z k ö v e k e r e d e t i a l a k j a n a g y m é r t é k ­ b e n m e g s e m m i s ü l t és b e n n ü k s z á m o s r e p e d é s v a n k ü l ö n b ö z ő k i t ö l t ő a n y a g ­ gal. A m é s z k ö v e k f e l s z í n é t n e m t e r r a f u s k a , h a n e m t e r r a r o s s a t í p u s ú v ö r ö s t a l a j fedi. G y a k r a n elszigetelt b l o k k é n t v a g y p i l l é r k é n t á l l n a k ki k ö r n y e ­ z e t ü k b ő l . Az e b b e n a c s o p o r t b a t a r t o z ó édesvízi m é s z k ö v e k a plio-pleisztocén határidőszakban és a neogénben képződtek. Vizsgálatainkhoz m é g n a g y segítséget n y ú j t o t t K O V A N D A J . ( 1 9 7 1 ) „Cseh­ s z l o v á k i a n e g y e d k o r i m é s z ü l e d é k e i " c í m ű m u n k á j a , a m e l y b e n a szerző az o r s z á g é d e s v í z i m é s z k ő e l ő f o r d u l á s o k k a t a s z t e r e z é s é t v é g e z t e el és r ö v i d l e í r á s t ad ezekről.

5*

Földtani

456

2. A vizsgált

előfordulások

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

ismertetése

L O Z E K V. ( 1 9 6 1 ) vizsgálatai szerint a csehszlovákiai édesvízi

mészkőelőfor­

dulások n a g y o b b része a K á r p á t o k b a n és a n n a k k ö r n y e z e t é b e n t a l á l h a t ó k a z o k n á l a t ö b b s é g ü k b e n á s v á n y o s melegvizű forrásoknál, a m e l y e k a fő t e k t o ­ nikai v o n a l a k m e n t é n h e l y e z k e d n e k el. E z e k az édesvízi mészkőelőfordulások á l t a l á b a n csoportosan t a l á l h a t ó k és rendszerint k ü l ö n b ö z ő k o r ú mészkőtestek t a l á l h a t ó k e g é s z e n a m a k é p z ő d ő k i g b e z á r ó l a g . S z e r i n t e a l e g n a g y o b b előfor­ dulás Spisské P o d h r a d i e (Szepesváralja) közelében található, ahol olyan hatal­ m a s mészkőkúpok képződtek az ásványvizes forrásokból, amelyeknek át­ mérője m e g h a l a d j a az 1 k m - t és v a s t a g s á g a pedig a 6 0 m - t . J e l e n t ő s á s v á n y ­ vizes előfordulásoknak minősíti m é g a R u z b a c k y (Ruzsback fürdő), L u c k y (Lucski, B e s e n o v á (Besenyő), V y s n y Sliác (Felső Szijács), G á v o v c e (Gánoc), S l i á c K u p e l e (Szliács f ü r d ő ) , B o r o v a H o r a , B o j n i c e ( B a j m ó c ) , S z á n t o v ( S z á n t ó ) környékén levőket. S z l o v á k i a k a r s z t o s t e r ü l e t e i n is n a g y o n g y a k o r i a k a z é d e s v í z i m é s z k ö v e k . Igen jelentős előfordulásokat említ a dél-szlovákiai karsztvidéken, m i n t pl. E v e t e s , H á j (Aj), H r k o v (Tornagörgő), J a s o v (Jásó), t o v á b b á az A l a c s o n y T á t r a N y - i végén Motyckynél, Trencianské Teplice (Trencsén-Teplice) közelében és a K i s - K á r p á t o k b a n .

L O Z E K V.

(1961),

KOVANDA J.

(1971)

által

említett

és l e í r t j e l e n t ő s e b b e k k ö z ü l 1 6 e l ő f o r d u l á s i h e l y e t k e r e s t ü n k fel é s v é g e z t ü n k megfigyeléseket ( 1 . ábra), amelyeknek eredményeiről az a l á b b i a k b a n számo­ lunk be.

1. ábra. Szlovákia áttekintő helyszínrajza a tanulmányozott édesvízi mészköelőfordulások feltüntetésével. J e l m a ­ g y a r á z a t : ! . Bory, Szantov, Malinovec (Bori, Szántó, Magyarád), 2. Dudince (Gyügy), 3. Sklené Teplice (Szklenó), 4. Borova Hora, 5. Sliaé Kupele (Szliács fürdő), 6. Mostenica (Mosztenic), 7. Treníin Teplice (Trencsén Teplic), 8. Stankovany (Sztankován), 9. Luöky (Lucski), 10. Vysny Sliaö (Felső Szijács), 11. Bieli pótok (Fehér patak), 12. Bese­ nova (Besenyő), 13. Gánovce (Gánoc), 14. Siva Brada (Zsibra), 15. Buzbachy kupele (Ruzsbach fürdő), 16. Háj (Áj) Abb. 1. Übersichtskartenskizze der Slowakei mit Anführung der unterscuhten Süsswasserkalkvorkommen. E r k l ä ­ r u n g e n : 1. Bory, Santov, Malinovec (Bori, Szántó, Magyarád), 2. Dudince (Gyügy), 3. Sklené Teplice (Szklenó), 4. Borova Hora, 5. Sliac Kupele (Szliács fürdő), 6. Mostenica (Mosztenic), 7. Trencin Teplice (Trencsén Teplic), 8. Stan­ kovany (Sztankován), 9. Lucky (Lucski), 10. Vysny Sliac (Felső Szijács), 11. Bieli pótok (Fehér patak), 12. Besenova (Besenyő), 13. Gánovce (Gánóc), 14. Siva Brada (Zsibra), 15. Kuzbachy kupele (B.uzsbach fürdő), 16. Háj (Áj)

Scheue

г—S chweitzer:

1. Bory—Szantov—Malinovec

A Kárpát-medencei

(Bori—Szántó—M

édesvízi mészkőelőfordulás

agy

457

arád)

A Selmeci-hegység D-i elővidékén az I p o l y völgyétől É - r a a m a g y a r h a t á r t ó l k b . 15 k m - r e t ö r n e k fel a f o r r á s o k . A z i t t e n i e l ő f o r d u l á s o k r ó l B O L E M A N J . (1896) és S Z O N T Á G H T . (1908) is m e g e m l é k e z i k . B O L E M A N J . B o r i és S z á n t ó k ö z ö t t a B u r p a t a k a l l u v i u m á n f a k a d ó f o r r á s o k a t a földes s a v a n y ú v i z e k c s o p o r t j á b a s o r o l t a , m í g a m a g y a r á d i a k a t m á r k é n h i d r o g é n és s z u l f á t t a r t a l m u k m i a t t a k é n e s v i z e k n é l t á r g y a l j a . S Z O N T Á G H T . (1908) p e d i g k ö z l e m é n y é b e n r é s z l e t e s e n l e í r j a a f o r r á s o k a t és a z o k á l t a l l e r a k o t t é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k a t . S z e r i n t e a szénsavas k a l c i u m k a r b o n á t b a n gazdag források utóvulkáni működéshez k a p ­ c s o l ó d n a k , a m e l y e k a t o r t o n - s z a r m a t a v u l k á n i t e v é k e n y s é g g e l h o z h a t ó k össze­ f ü g g é s b e . A f o r r á s o k h ő m é r s é k l e t s z e r i n t 2 c s o p o r t b a s o r o l h a t ó k : Hideg vizű források, e z e k n é l a m e g f i g y e l é s e k s z e r i n t n i n c s k a l c i u m k i v á l á s , langyos forrá­ sok, a m e l y e k n e k v í z h ő f o k a 17 — 2 8 C° k ö z ö t t v á l t o z i k . E f o r r á s o k f e l t ö r é s i h e l y ü k ö n k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú és m a g a s s á g ú k ú p o k a t h o z t a k l é t r e . M e g f i g y e l é s e i n k s z e r i n t B o r i és S z á n t ó k ö z ö t t a B u r p a t a k v ö l g y é ­ b e n a n n a k a l l u v i u m á n E K — D N y - i i r á n y á b a n h e l y e z k e d n e k el a f o r r á s o k és a z á l t a l u k f e l é p í t e t t k ú p o k , a m e l y e k 2 5 — 60 m s z é l e s s é g ű e k , m a g a s s á g u k pedig 2—5 m. A k ó p o k tetején 2 — 3 m átmérőjű, különböző mélységű szép f o r r á s t ö l c s é r e k f i g y e l h e t ő k m e g . A f o r r á s o k m a m á r e l a p a d t a k . S z á n t ó és M a g y a r á d k ö z ö t t t o v á b b i , források által l é t r e h o z o t t t r a v e r t i n ó k ú p o k figyel­ h e t ő k m e g . A z e g y i k k i s e b b é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o t m u t a t j u k b e a 2 . á b r á n és a n n a k f o r r á s t ö l c s é r é t a 3. á b r á n . E t e r ü l e t e n a l e g n a g y o b b k ú p s z é l e s s é g e 1 0 0 x 3 5 0 m , m a g a s s á g a m e g h a l a d j a a 10 m - t ( K O V A N D A J . , 1 9 7 1 ) . A f o r r á s -

2. ábra. A Szántónál levő édesvízi mészkőkúp Abb. 2. Kalsteinkiippe bei Santov

Földtani

458

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

5. óéra. Az előző édesvízi mészkőkúp forráskrátere 3. Quellenkrater der vorangehenden Süsswasserkalkkuppe

k r á t e r e k is n a g y o k , e g y e s e k á t m é r ő j e e l é r i a 6 — 7 m - t . A f o r r á s o k k i s v í z h o z a m ú a k és v í z k é m i a i l a g a f ő e l e g y r é s z e k m e n n y i s é g i a d a t a i s z e r i n t k a l c i u m ­ hidrogénkarbonátos nátriumkloridos szénsavas ásványvizeknek minősíthetők. Vízföldtanilag a v e g y e s t í p u s ú vizek c s o p o r t j á b a s o r o l h a t ó k (SCHTJSER G y . — S C H W E I T Z E R F . 1 9 7 8 ) és mészfelhalmozó k é p e s s é g ü k jelentősnek ítélhető. A f o r r á s m ű k ö d é s időszakos m e g s z a k a d á s á t jelzik az édesvízi m é s z k ő r é t e g e k k ö z é települő 1 0 — 2 0 cm vastagságú finom homokrétegek. 2. Dudince

(Gyügy)

A Sahy-Zvolen-i országút mellett, az országhatártól k b . 1 5 k m t á v o l s á g b a n a Selmec p a t a k völgyében, számos gyógyászati célokra használt á s v á n y v í z ű f o r r á s f a k a d . E f o r r á s o k , v a g y ő s e i k , k ö r n y e z e t ü k b e n j e l e n t ő s n a g y s á g ú for­ r á s k ú p o k a t h o z t a k létre. A k ó r h á z p a r k j á b a n t ö b b recens t r a v e r t i n ó k ú p figyel­ h e t ő m e g . A z e g y i k , a m e l y n e k á t m é r ő j e k b . 1 5 m és m a g a s s á g a 7 m a p a t a k v ö l g y é b e n v a n és a t e t e j é n f a k a d t e g y k o r a z á s v á n y v í z , k i s e b b f o r r á s k ü r t ő b ő l , a m e l y m a m á r teljesen e l t ö m ő d ö t t . A völgyoldalban 2 önálló édesvízi mészkő­ k ú p f i g y e l h e t ő m e g f e r d é n r á n ő v e a l e j t ő r e . A f o r r á s k r á t e r e k m a m é g is j ó l l á t ­ h a t ó k . Az e g y i k n e k az átmérője 0 , 6 X 0 , 6 m nagyságú. A másik k ú p o n levő forrásjárat ú g y alakult ki, h o g y egy k b . 4 0 cm magasságú meredekfalú kis k ú p o c s k a veszi k ö r ü l a k b . 6 0 c m á t m é r ő j ű kiömlő nyílást. K O V A N D A J . ( 1 9 7 1 ) a recens előfordulásokon t ú l m e n ő e n idősebb pleisztocénbe sorolt t r a v e r t i n ó k a t is e m l í t , a m e l y e k e t a m a i f o r r á s o k ősei r a k t a k le. í g y p l . a g e s t e n c e i k ú p

Scheue

1—S chweitzer:

A Kárpát-medencei

édesvízi mészkőelőfordulás

459

K O V A N D A a d a t a i a l a p j á n 4 5 0 X I 3 0 0 m s z é l e s s é g ű , m a g a s s á g a 1 5 m és f e l s z í n e m á r erősen mállott. A jelenkori előfordulásokat létrehozó források kisvízhozam ú a k , 1 8 — 2 0 0 ° k ö z ö t t i h ő m é r s é k l e t ű e k és i g e n n a g y s ó t a r t a l m ú a k ( 1 5 0 0 mg/l felett). A j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű k a l c i u m h i d r o g é n k a r b o n á t m e l l e t t a víz a k a t i o n o k k ö z ü l m é g n á t r i u m o t , a z a n i o n o k k ö z ü l p e d i g s z u l f á t o t és k l o r i d o t is n a g y o b b m e n n y i s é g b e n t a r t a l m a z . E z e n k í v ü l k é n h i d r o g é n és s z a b a d s z é n s a v is v a n b e n n e . E n n e k megfelelően h ű v ö s alkáli, meszes h i d r o g é n k a r b o n á t o s , kloridos szulfátos, szénsavas ásványvizek csoportjába sorolhatók a források. Geneti­ kailag a környéken ismeretes harmadidőszaki vulkánizmussal kapcsolatos p o s z t v u l k á n i működéssel h o z h a t ó k összefüggésbe. 3. Sklené

Teplice

(SHenó)

A Selmeci-hegységben a Garam egyik mellékvölgyében a Tepla p a t a k jobb o l d a l á n f e k s z i k a f ü r d ő h e l y , a m e l y a z i t t f a k a d ó 3 7 — 5 8 C° h ő m é r s é k l e t ű h é v i ­ z e k e t h a s z n o s í t j a . BOLEMJÚST J . ( 1 8 9 6 ) a f o r r á s o k a t a t i s z t a f ö l d e s h é v i z e k cso­ p o r t j á b a sorolta. A források 1 5 0 X 2 5 0 szélességű és k b . 1 0 m m a g a s s á g ú édes­ vízi m é s z k ő k ú p o t h o z t a k létre. E z t a t r a v e r t i n ö k ú p o t m a m á r a n ö v é n y z e t be­ n ő t t e és az egykori forrás feltörési-helyek s e m n y o m o z h a t o k . A k ú p belső szer­ kezetének tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a kúpot egyidőben t ö b b k ü l ö n b ö z ő h e l y e n f a k a d ó f o r r á s é p í t e t t e fel és e z e k t e t a r á t a g á t a k a t l é t r e ­ h o z v a f o l y t a k l e . A k ú p o t k é p z ő d é s e i d e j é n is n ö v é n y z e t b o r í t o t t a , m e r t a z édesvízi mészkő n ö v é n y m a r a d v á n y o k b a n rendkívül gazdag. A források oldott s ó t a r t a l m a 3 0 0 0 mg/l é r t é k körül ingadozik. A vízben az u r a l k o d ó k a t i o n a k a l c i u m , az anionok közül pedig a szulfát. E n n e k megfele­ lően a kalciumszulfátos vizek csoportjába tartozik jelentős mennyiségű kal­ c i u m h i d r o g é n k a r b o n á t tartalommal. A forrásvizek karbonátkiválási hajlama erőteljesnek m o n d h a t ó . 4. Bor ova

Нога

A G a r a m völgyében Zvolen (Zólyom)-tól É-ra k b . 2 k m t á v o l s á g b a n fakad­ n a k fel a f o r r á s o k , a m e l y e k 3 0 0 X 4 5 0 m s z é l e s s é g u es k b . 2 0 m m a g a s s á g ú é d e s ­ v í z i m é s z k ő k ú p o t é p í t e t t e k fel. A k ú p t e t e j é n k b . 3 0 m á t m é r ő j ű f o r r á s t ö l c s é r a l a k u l t k i és e b b ő l t ö r n e k fel a 2 8 — 3 0 C°-os f o r r á s v i z e k . A v í z e r ő s e n s z é n ­ s a v a s . Az édesvízi m é s z k ő k ú p féloldalasan r á n ő t t a G a r a m völgyét kísérő d o m b v o n u l a t r a . A függőleges t e t a r á t a g á t - s z e r k e z e t h e l y e n k é n t jól megfigyel­ hető. A vegyvizsgálatok szerint a forrás vize a k a l c i u m m a g n é z i u m h i d r o g é n k a r b o ­ n á t o s szulfátos vizek csoportjába sorolhatók. 5. Sliac

Kupele

(Szliács

fürdő)

Z ó l y o m t ó l É - r a a G a r a m völgyét kísérő d o m b v o n u l a t lejtéjén épült ki a f ü r d ő , a m e l y e t a z i t t f a k a d ó l a n g y o s 2 5 — 3 3 C ° - ú h é v i z e k r e a l a p í t o t t a k . A for­ r á s o k v u l k á n i k ő z e t e k h a s a d é k a i b ó l t ö r n e k fel és i g e n n a g y a s z é n s a v t a r t a l m u k . A v i z e k b e n u r a l k o d ó elegyrész a k a l c i u m h i d r o g é n k a r b o n á t , de emellett jelen­ t ő s a s z u l f á t t a r t a l o m is. A források g e n e t i k a i l a g a t e r ü l e t e n i s m e r t a n d e z i t - és

Földtani

460

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

d á c i t t u f á k a t létrehozó v u l k á n i t e v é k e n y s é g u t ó h a t á s á v a l állnak szoros k a p ­ csolatba. Szliács f ü r d ő k ö r n y é k é n jelentős elterjedésben t a l á l j u k m e g az édesvízi m é s z k ö v e t , a m e l y e t r é s z b e n a m a i f o r r á s o k , r é s z b e n p e d i g e z e k ősei r a k t a k l e . A t r a v e r t i n ó r é t e g e k a f ü r d ő p a r k j á b a n és k ö r n y e z e t é b e n v i z s g á l h a t ó k . S z á m o s h e l y e n m e g f i g y e l h e t ő k a z e g y k o r i f o r r á s t ö l c s é r e k m a r a d v á n y a i és a k i s e b b k ú p o k . Az egykor különböző helyeken feltörő források n a g y o n bonyolult egy­ m á s h o z k a p c s o l ó d ó és ö s s z e n ö v ő k ü l ö n b ö z ő k o r ú é d e s v í z i m é s z k ő ö s s z l e t e k e t hoztak létre. 6. Mostenica

(Mosztenic)

Az A l a c s o n y T á t r a n y u g a t i oldalán, B e s z t e r c e b á n y á t ó l K - r e a G a r a m völ­ g y é r e a h e g y s é g b ő l D felé i r á n y u l ó v ö l g y e k e g y i k é b e n , a m e l y M o s t e n i c k ö z s é g ­ től É - r a v a n , t ö b b helyen ismeretes édesvízi mészkő. A hegység m a g j á t a d ó gránitot körülvevő túlnyomórészben mezozóos karbonátos kőzetekből fakadó h i d e g k a r s z t f o r r á s o k r a k t á k le e z e k e t . A f o r r á s o k a m e r e d e k e s é s ű v ö l g y e k b e n t ö b b h e l y e n v é g e z n e k m a is i n t e n z í v m é s z f e l h a l m o z á s t . E g y e s v ö l g y s z a k a s z o ­ k o n 3 — 4 m m a g a s s á g o t is m e g h a l a d ó t e t á r a t a g á t a k a t é p í t e t t e k fel. J ó l t a n u l ­ m á n y o z h a t ó k a r e c e n s é d e s v í z i m é s z k ő k é p z ő d é s f o r m á i és h e l y e i . O t t f i g y e l h e t ő m e g a l e g i n t e n z í v e b b m é s z k i v á l á s , ahol a víz hirtelen i r á n y v á l t o z á s r a k é n y ­ szerül, a k a d á l y b a ütközik v a g y a vízesés alján p o r l a s z t ó d v a levegővel kevere­ d i k . A d ú s n ö v é n y z e t is e l ő s e g í t i a m é s z k i v á l á s t . Megfigyelésünk szerint a völgyi édesvízi mészkőképződés olyan t í p u s á t k é p ­ viseli, a m e l y n a g y esésű v ö l g y e k h e z k a p c s o l ó d i k . 7. Trencin

Teplice

(Trencsén

Teplic)

A Kis F á t r a Ny-i oldalán a gyógyforrásairól híres Trencsén Teplic közelében a V á g b a ö m l ő T e p l a p a t a k m e l l é k v ö l g y e i b e n folyó p a t a k o k h i d e g k a r s z t f o r r á ­ s o k b ó l t á p l á l k o z n a k . A k a r s z t v i z e k t ö b b h e l y e n é d e s v í z i m é s z k ö v e t r a k t a k le n é h a 4 0 0 m - t is m e g h a l a d ó h o s s z ú s á g b a n . A k e s k e n y v ö l g y e k e t t e l j e s e n k i t ö l t i a z é d e s v í z i m é s z k ő , a m e l y r e n d s z e r i n t l a z a és a v í z f o l y á s á l t a l s z á l l í t o t t t ö r ­ m e l é k a n y a g g a l k e v e r e d i k . N é h o l 5 m - t m e g h a l a d ó v í z e s é s e k is k i a l a k u l t a k . A p a t a k m a t ö b b h e l y e n á t v á g j a a k o r á b b a n az á l t a l a f e l h a l m o z o t t édesvízi m é s z k ö v e t . J e l l e g z e t e s , a h a z a i v o n a t k o z á s b a n is j ó l i s m e r t , h i d e g k a r s z t f o r ­ rások által táplált vízfolyásokból k é p z ő d ö t t völgyi t í p u s ú édesvízi mészkőelő­ fordulásként jellemezhető. 8. Stctnkovány

(Sztankován)

A V á g n a k a L i p t ó i M a g u r a és a N a g y E á t r a á t t ö r é s e á l t a l b i z o n y í t o t t , m é l y ­ r e h a t ó n a g y törésrendszerek m e n t é n számos ásványos forrás ismeretes. A vizek erősen szénsavasak, a gázok h a t á s á r a forrni látszanak. A források a Vág á r m e n t e s teraszán f a k a d n a k , kis v í z h o z a m ú a k , langyosak (16 — 17 C°) és e g y r é s z ü k a f o l y ó felé e n y h e l e j t é s ű (2 — 3 °-os) m i k r o t e t a r á t á s k i f e j l ő d é s ű é d e s v í z i m é s z ö v e t r a k le. A j e l l e g z e t e s á s v á n y v í z e r e d e t ű é d e s v í z i mészkőlerakódásokon kívül a sztankováni t e m p l o m melletti S k u t o v a völgy­ b e n , a triász k a r b o n á t o s kőzetekből f a k a d ó források jellegzetes völgyi t í p u s ú édesvízi mészkövet h o z t a k létre. A p a t a k egykori lerakódását m a m á r á t v á g t a

Scheuet—Schweitzer:

A Kárpát-medencei

édesvízi

mészkőelőfordulás

461

és a z é d e s v í z i m é s z k ő e z e k b e n a f e l t á r á s o k b a n v i z s g á l h a t ó . A t e t a r á t a g á t a k n á l k i f e j l ő d é s e k e m é n y , m í g a n n a k b e l s ő r é s z e i n l a z a s z e r k e z e t ű és n a g y o n s o k n ö v é n y m a r a d v á n y t t a r t a l m a z . A m é s z k ő v a s t a g s á g a a 10 m - t is m e g h a l a d j a , h o s s z ú s á g a p e d i g eléri a k b . 2 5 0 m - t . 9. Lucky

(Lucski)

A Liptói M a g u r a D-i oldalán a V á g egyik mellékvölgyében L i p t ó t e p l á t ó l É - r a k b . 4 k m - r e 2 9 — 3 3 C°-os, s z é n s a v a s , n a g y o l d o t t s ó t a r t a l m ú h é v i z e k t ö r ­ n e k fel. K ö r n y e z e t ü k b e n a f ö l d t a n i f e l é p í t é s b e n m e z o z ó o s k ő z e t e k v e s z n e k részt. Ezekből s z á r m a z n a k a hévizek, amelyeket gyógyászati célokra haszno­ s í t a n a k . A z e l f o l y ó h é v í z k b . 8 m m a g a s s á g b ó l v í z e s é s e k e t a l k o t v a b u k i k le (4. á b r a ) a v ö l g y i t e t a r á t a g á t p e r e m é r ő l , a m e l y e t a n ö v é n y z e t t e l j e s e n b e n ő t t és e z e k e t a h é v í z b ő l k i v á l t m é s z a n y a g f o k o z a t o s a n b e b o r í t j a .

4. ábra. A Hózsa-hegytől ÉK-re, Lucskinál fakadó langyos forrásokból képződött édesvízi mészkő, növényzettel takarva Abb. 4. Süsswasserkalk, mit Vegetation bedeckt, gebildet von den lauen Quellen, die bei Lusky N0 vom Ruzomberok zu Tage treten

462

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

5. ábra. A Felső Szijács mellett fakadó szénsavas forrás krátere Abb. 5. Krater der kohlensäurehaltigen Quelle bei Vysny Suae

6. ábra. A Felső Szljácsi édesvízi mészkőkúp mellékforrás-járatának kúpja Abb. 6. Kuppe des Nebenquelleinganges der Süsswasserkalkkuppe in Vysny Sliac

Scheue

10. Vysny

r—S chweitzer:

Slide

A Kárpát-medencei

édesvízi mészkőelőfordulás

4ß3

(Sljács)

Az A l a c s o n y T á t r a É-i l á b á n á l a V á g völgyéhez c s a t l a k o z ó d o m b v o n u l a t t e r ü l e t é n a R ó z s a - h e g y t ő l K - r e a Szliácsi p a t a k v ö l g y é n e k K-i á g á b a n l a n g y o s ( 1 4 — 1 5 C°), e r ő s e n s z é n s a v a s , á s v á n y v i z e s f o r r á s o k f a k a d n a k . A f o r r á s o k a v ö l g y a l l u v i u m á n k i f e j l ő d ö t t 4 0 X 5 0 m s z é l e s s é g ű és k b . 10 m m a g a s s á g ú t r a v e r t i n ó k ú p o t h o z t a k létre. A k ú p tetején levő forrástölcsér 4 — 5 m m é l y s é g ű és k b . 5 X 5 m - e s s z é l e s s é g ű (5. á b r a ) . A z é d e s v í z i m é s z k ő k ú p p a r a z i t a f o r r á s j á r a t a (6. á b r a ) m e r e d e k f a l a k k a l e m e l k e d i k k i . M a m á r t e l j e s e n eltömődött. A k ú p t e t e j é r ő l lefolyó v i z e k b o n y o l u l t , ö s s z e t e t t r é t e g z ő d é s t o k o z t a k . A k ú p f e l s z í n é t n a g y r é s z b e n fű b o r í t j a , a h o l a f e l s z í n e n m é g m é s z k ő v a n m i k r o k a s z k á d o s rétegzettség figyelhető m e g . A bejárás során a völgy t a l p a felett az e l ő z ő e k b e n i s m e r t e t e t t e n k í v ü l m é g k ü l ö n b ö z ő m a g a s s á g b a n t e l e p ü l ő előfor­ d u l á s o k a t sikerült megfigyelni.

11. Bieli

pótok

(Fehérpatak)

Rózsa-hegytől D-re, a R e v u c a p a t a k völgyében, a Beszterce b á n y á r a vezető ú t mellett, Fehér p a t a k település közelében, a N a g y F á t r a K-i peremén hatal­ m a s é d e s v í z i m é s z k ő e l ő f o r d u l á s v a n (7. á b r a ) . A z é d e s v í z i m é s z k ö v e t a m e z o z ó o s m é s z k ő b ő l f a k a d ó k a r s z t f o r r á s r a k t a le. A f o r r á s m a g a s a n a v ö l g y t a l p a f e l e t t f a k a d és a v ö l g y o l d a l o n l e f o l y v a r a k t a le k a r b o n á t a n y a g á t . A f o r r á s j e l e n l e g i f a k a d á s i s z i n t j e f ö l ö t t is i d ő s é d e s v í z i m é s z k ő s z i k l á k v a n n a k . A k a r s z t -

7. ábra. Bózsa-hegytől D-re, a Kevuca völgyének oldalában fakadó forrásból lerakódott jeltői édesvízi mészkő Abb. 7. Gehänge-Süsswasserkalk, der von der Quelle am Hange des Revuca-Tales S von Ruzomberok abgelagert wurde

Földtani

464

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

forrás a R e v u c a p a t a k v ö l g y szakaszosan végbemenő b e v á g ó d á s á t n e m t u d t a k ö v e t n i . í g y j ö t t létre az a jelentős magasságkülönbség, a m e l y a völgy jelen­ legi t a l p s z i n t j e és a k a r s z t f o r r á s k ö z ö t t v a n . A különböző időben ilyen m ó d o n keletkezett édesvízi m é s z k ő n e k szétválasz­ t á s a n e h é z . A f o r r á s j e l e n l e g is i n t e n z í v e n r a k le m é s z a n y a g o t a lefolyási ú t j a m e n t é n . A vízből kivált a n y a g a R e v u c e bevágódásával keletkezett teraszokat befedte, ezért ezek m i n t egy-egy lépcső m u t a t h a t ó k ki az édesvízi mészkőben. Az édesvízi m é s z k ő a völgyoldali t í p u s n a k megfelelően t e t a r á t á s kifejlődésű és e n n e k s z e r k e z e t é t a m e r e d e k l e j t ő is e r ő s e n b e f o l y á s o l t a . H a z á n k b a n is k i m u t a t h a t ó k i l y e n e l ő f o r d u l á s o k , a h o l a v ö l g y b e v á g ó d á s t a források n e m k ö v e t t é k . I l y e n recens t r a v e r t i n ó k t ö b b e k k ö z ö t t a B ü k k b e n és a Mecsek hegységben ismeretesek. 12. Besenova

(Besenyő)

A V á g v ö l g y é n e k j o b b o l d a l á n , R ó z s a - h e g y és L i p t ó s z e n t m i k l ó s k ö z ö t t k b . félúton, Lucskitól K - r e k b . 4 k m - r e h a t a l m a s édesvízi mészkőelőfordulás isme­ retes, a m e l y e t a Vág völgyének o l d a l á b a n fakadó szénsavas ásványvizes forrá­ s o k r a k t á k l e . A k ü l ö n b ö z ő m a g a s s á g o k b a n f a k a d ó v i z e k m a is a k t í v m é s z f e l ­ halmozást végeznek. Megfigyeléseink szerint a Vág teraszaihoz igazodva lép­ n e k ki a források. A legalsó, a m e l y a l e g i n t e n z í v e b b , a folyó a l l u v i u m a felett k b . 10 m - r e l f a k a d (8. á b r a ) és a t e r a s z p e r e m r e r a k j a le a n y a g á t . E f o r r á s f e l e t t k b . 20 — 2 5 m - r e l , m a j d 3 5 — 4 0 m - r e l ú j a b b f o r r á s o k v a n n a k , és k ö r n y e ­ zetükben szintén történik kiválás.

8. ábra. A Vág teraszperem és a lerakódott édesvízi mészkő Besenyőnél Abb. 8. Terzassenrand des Vág-FIusses und der abgelagerte Süsswasserkalk bei Besenov

Scheue

г—S с hw e it z er : A Kárpát-medencei

édesvízi

mészkőelőfordulás

465

A besenyői előfordulás szénsavas, kis v í z h o z a m ú n a g y k a r b o n á t t a r t a l m ú f o r r á s v i z e k b ő l k é p z ő d ö t t , jellegzetes völgyoldali kifejlődésben. M i u t á n a for­ r á s o k e g y i d ő b e n k ü l ö n b ö z ő m a g a s s á g o k b a n f a k a d n a k igen b o n y o l u l t kifejlő­ d é s ű és k o r t a n i l a g n e h e z e n t a g o l h a t ó összlet k e l e t k e z e t t . 13. Gánovce

(Gánoc)

P o p r á d t ó l D-re, Gánoc közsség környezetében számos ásványvíz forrás fakad. E n a g y s ó t a r t a l m ú gyógyvizekre építették ki a fürdőt. Jellegét t e k i n t v e l a n g y o s (24 C ° ) , s z u l f á t o s , e r ő s e n s z é n s a v a s v í z , j e l e n t ő s k a l c i u m h i d r o g é n k a r ­ b o n á t - t a r t a l o m m a l . Keletkezése összefüggésbe h o z h a t ó a közeli andezites vulk a n i z m u s u t ó v u l k á n i t e v é k e n y s é g é v e l . S T A U B M . (1893) r é s z l e t e s e n f o g l a l k o ­ z o t t a z e l ő f o r d u l á s s a l és i s m e r t e t t e a z é d e s v í z i m é s z k ő b ő l e l ő k e r ü l t n ö v é n y l e ­ nyomatokat. A terület gazdag ásványvíz forrásokban, amelyek különböző morfológiai h e l y z e t b e n f a k a d n a k . í g y az édesvízi m é s z k ö v e k igen v á l t o z a t o s formái, t í p u ­ s a i f i g y e l h e t ő k m e g . A v ö l g y t a l p a k o n e l m o c s a r a s í t o t t á k a t e r ü l e t e t és o t t mocsári lerakódások ismeretesek. De képződtek a völgyi alluviumon lapos s z a b á l y o s 50 X 6 0 m á t m é r ő j ű k b . 8 — 1 0 m m a g a s é d e s v í z i m é s z k ő k ú p o k is (9. á b r a ) . A p a t a k b a l o l d a l á t k í s é r ő g e r i n c o l d a l á b a n a v ö l g y t a l p f e l e t t k b . 30 m - r e l , k b . 500—600 m hosszon számos kis vízhozamú forrás fakad, amelyek a lejtőn t o r z u l t f o r r á s k ú p o k a t h o z t a k l é t r e . E z e k n é l m a is i n t e n z í v m é s z f e l h a l m o z ó d á s figyelhető meg. A f ü r d ő k ö r n y e z e t é b e n részben idősebb (felsőpleisztocén), részben pedig recens t r a v e r t i n e előfordulások v a n n a k . A kis (30—50 cm) á t m é r ő j ű forrás-

9. ábra. Poprádtól D-re, a Gánocnál képződött elnyújtott formájú édesvízi mészkőkúp Abb. 9. Süsswasserkalkkuppe ausgezogener Form, die bei Ganovce, S von Poprád entstand

Földtani Közlöny

466

111. kötet, 3 — 4. füzet

10. ábra. A gánoci fürdő parkjában emelkedő kis forráskúp Abb. 10. Kleine Quellenkuppe, die im Park des Strandes von Ganovce aufragt

kráterek t ö b b helyen vizsgálhatók. E g y helyen pl. a forráskráter k b . 2 m m a g a s m e r e d e k falú gejzír k ú p s z e r ű f o r m á t h o z o t t létre ( 1 0 . á b r a ) . Az e d d i g v i z s g á l t előfordulások k ö z ü l az e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b n e k é r t é k e l h e t ­ j ü k , m e r t szűk területen belül igen változatos formák t a n u l m á n y o z h a t ó k . 14. Siva

Brada

(Zsibra)

Szepesváraljától Ny-ra, a n n a k közvetlen közelében emelkedik ki környeze­ t é b ő l e g y l a p o s k b . 3 0 0 m á t m é r ő j ű és 2 0 m m a g a s s á g ú é d e s v í z i m é s z k ő k ú p , m e l y n e k t e t e j é n levő k á p o l n a m e l l e t t i kis forrástölcsérből lép ki az erősen szén­ s a v a s , k i s v í z h o z a m ú , 1 5 C°-os f o r r á s . A t r a v e r t i n ó k ú p b ó l a z o l d a l b a n m é g t ö b b f o r r á s f a k a d , és r a k le k ö r n y e z e t é b e n m é s z a n y a g o t . I n t e n z í v C 0 gázfel­ törés figyelhető m e g a k á p o l n a a l a t t a D-i oldalon gyenge vízszivárgás mellett. E z e k e n k í v ü l t ö b b k i a p a d t f o r r á s f e l t ö r é s i h e l y e i s m e r h e t ő fel. A Siva B r a d a i forrásvíz n a g y oldott s ó t a r t a l m ú — 7 0 0 0 mg/l — a hűvös, szénsavas, k a l c i u m - m a g n é z i u m - h i d r o g é n k a r b o n á t o s szulfátos vizek csoport­ jába sorolható. Szepesváralja környékén találhatók Szlovákia legnagyobb travertinó kúp­ jai ( K O V A N D A J . 1971). Siva B r a d á t ó l K-re v a n a Krizova H o r a , amelynek mérete 300 X 8 0 0 , magassága meghaladja a 2 0 m-t, a Kozia Hora, amelynek á t m é r ő j e eléri az 1 k m - t , m a g a s s á g a p e d i g a 6 0 m - t . E m l í t é s t é r d e m e l m é g a S z e p e s v á r a l j á t ó l K - r e levő k ú p is, a m e l y n e k m é r e t e 8 0 0 X 5 0 0 m , m a g a s s á g a n a g y o b b m i n t 4 0 m. Ezeknél m a m á r forrásműködés nem figyelhető meg. Ö s s z e h a s o n l í t v a a m a i f o r r á s t e v é k e n y s é g n a g y s á g á t , és a t r a v e r t i n ó k ú p o k h a t a l m a s m é r e t e i t , v a l ó s z í n ű s í t h e t ő , h o g y az egykori források e z e n a t e r ü l e t e n 2

Scheuer—Schweitzer:

A Kárpát-medencei

édesvízi

mészkőelőfordulás

467

a k t í v a b b a k l e h e t t e k , és h o s s z ú i d ő n k e r e s z t ü l e g y h e l y e n t ö r t e k fel, m e r t m á s ­ k é n t n e m m a g y a r á z h a t ó és é r t e l m e z h e t ő a z á l t a l u k l e r a k o t t m é s z k ő t e s t n a g y mérete. Egy-egy travertinókúp felhalmozódása hosszabb idő alatt m e h e t e t t v é g b e . Egy-egy édesvízi m é s z k ő k ú p o t a Siva B r a d á n á l t a p a s z t a l t forrásműkö­ d é s a l a p j á n n e m e g y f o r r á s , h a n e m a k ú p o k t e t e j é n és a z o l d a l b a n k i l é p ő v i z e k e g y a r á n t — e g y ü t t e s e n é p í t e t t é k fel. E z é r t a k ú p o k b e l s ő s z e r k e z e t e n a g y o n b o n y o l u l t és e n n e k m e g f e l e l ő e n a z e g y e s t e s t e k k o r s z e r i n t i s z é t v á l a s z t á s a é a tagolása nehéz. 15.

Ruzbachy

kupeïe

(Ruzsbach

fürdő)

A Szepesi M a g u r a K-i elvégződésénél, a P o p r á d völgyétől 3 k m - r e , a h e g y ­ s é g felé e g y m e l l é k v ö l g y b e n , F e l s ő R u z s b a c h k ö z s é g m e l l e t t g y ó g y f o r r á s o k fakadnak, amelyek magas szintű fürdőkultúra kialakítását tették lehetővé. B O L E M Á N J . ( 1 8 9 6 ) is l e í r t a m á r , h o g y a fő f o r r á s e g y m a g a s m é s z t u f a d o m b o n fakad kb. 2 0 m átmérőjű medencéből. További 6 forrást említ még a területen, a m e l y e k s z i n t é n m e d e n c é k b ő l ( f o r r á s k r á t e r ) t ö r n e k fel és o l y a n k r á t e r s z e r ű m e d e n c é k is v a n n a k , a m e l y e k b ő l n a g y m e n n y i s é g b e n ö m l i k k i a C 0 g á z , t e h á t valóságos mofetták. A források a szénsavas, n a g y oldott s ó t a r t a l m ú ( 2 8 0 0 mg/l), langyos (21 — 2 4 C°), kalciumhidrogénkarbonátos hévizek csoportjába s o r o l h a t ó k . A f ő f o r r á s v í z h o z a m a 4 0 0 1/p-re b e c s ü l h e t ő ( 1 9 7 6 m á j u s ) , e z é r t ebből a szempontból közepesnek m i n ő s í t h e t ő . K e l e t k e z é s ü k összefüggésbe h o z h a t ó a k ö z e l b e n felszínen levő triász k a r b o n á t o s k ő z e t e k k e l . A l e g n a g y o b b f o r r á s e g y k b . 2 0 m á t m é r ő j ű , k b . 1 m m a g a s s á g ú , é d e s v í z i m é s z k ő b ő l álló é l e s peremmel körülvett medencéből fakad ( 1 1 . ábra). 2

Abb.

11. ábra. A Ruzsbach fürdői forrástó meredek peremmel 11. Quellensee von Ruzbachy kupele mit einem steilen Rand

46g

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

12. ábra. Rétegzett édesvízi mészkőfeltárás Ruzsbach fürdőnél Abb. 12. Aufschluss geschichteter Süsswasserkalke bei Ruzbachy kupele

E forrás k ö r n y e z e t é b e n m é g t o v á b b i szénsavas források t a l á l h a t ó k . A forrá­ s o k k ö r n y e z e t ü k b e n é d e s v í z i m é s z k ö v e t r a k n a k le és a k é p z ő d é s m a is m e g f i ­ gyelhető. K o V A N D A J . ( 1 9 7 1 ) l e í r á s a s z e r i n t a z a l s ó p l e i s z t o c é n é d e s v í z i m é s z k ő is k i ­ m u t a t h a t ó , a m i jelzi, h o g y m i l y e n r é g ó t a f a k a d n a k e t e r ü l e t e n f o r r á s o k . F e r d e , v í z s z i n t e s és f ü g g ő l e g e s r é t e g z e t t s é g i a d o t t s á g o k i s m e r h e t ő k fel a f e l t á r á s o k ­ b a n (12. ábra). 16. Háj

(Áj)

A Szlovákiai k a r s z t b a n t ö b b jelentős előfordulás ismeretes, amelyeket a h i d e g k a r s z t f o r r á s o k k ö r n y e z e t ü k b e n és elfolyási ú t j u k m e n t é n r a k t a k l e . A z áji é d e s v í z i m é s z k ő e l ő f o r d u l á s r ó l S T A U B M . ( 1 8 9 3 ) t e s z e m l í t é s t . L e í r j a , h o g y a f a l u felső h á z a i t ó l k b . 8 0 0 m h o s s z ú s á g b a n 2 0 — 3 0 m v a s t a g s á g b a n v a n i t t m e g az édesvízi m é s z k ő , a m e l y igen sok l e v é l l e n y o m a t o t t a r t a l m a z . Vizsgála­ t a i n k s z e r i n t az áji e l ő f o r d u l á s a j e l l e g z e t e s v ö l g y i t r a v e r t i n ó t í p u s b a t a r t o z i k . A k e s k e n y v ö l g y b e n hideg karsztforrásokból táplálkozó p a t a k vize ú t j a során e g y m á s a l a t t 9 d b t e t a r á t a g á t r e n d s z e r t épített ki a völgyre merőlegesen. A t e t a r á t a g á t a k b e l s ő o l d a l á n , a m é s z a n y a g s z e m c s é s és s o k h o r d a l é k a n y a g o t t a r t a l m a z főleg o t t , a h o l m e l l é k v í - m o s á s o k c s a t l a k o z n a k b e . A t e t a r á t a g á t a k nagyrészben k e m é n y , rétegzett, édesvízi mészkőből állnak. A p a t a k m a m á r «zeket átvágta, szép feltárásokat alakítva ki.

Scheuer

—Schweitzer:

A Kárpát-medencei

édesvízi mészkőelőfordulás

469

Következtetések — megállapítások A szlovákiai t e r ü l e t e n a recens édesvízi mészkőelőfordulások t a n u l m á n y o ­ zása alapján lehetőség nyílik arra, hogy összehasonlításokat t e g y ü n k a hazai a d o t t s á g o k k a l és v i s z o n y o k k a l , t o v á b b á r á m u t a s s u n k a z o k r a a k ü l ö n b s é g e k r e , e l t é r é s e k r e , ill. a z o n o s s á g o k r a , a m e l y e k a k e t t ő k ö z ö t t f e n n á l l n a k . Az édesvízi m é s z k ő v e k e t n a g y o n k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú és k é m i a i ö s s z e t é t e l ű forrásvizek h o z t á k létre. F ő b b sajátosságaikat figyelembe véve az alábbiak állapíthatók meg: Vízhozam alapján az előfordulásokat lerakó források különbözőek. A gyenge v í z s z i v á r g á s t ó l 1 — 2 1/p-es f o r r á s h o z a m t ó l , a z 1000 1/p-nél n a g y o b b v í z m e n n y i ­ ség is t a p a s z t a l h a t ó v o l t . K i s v í z h o z a m o k a z á s v á n y v i z e s f o r r á s o k r a , m í g a n a g y o k a karsztos területek forrásaira jellemzőek. A vízhőmérsékletben is t á g h a t á r o k m u t a t h a t ó k k i . A 7 —9 C°-os h i d e g v í z t ő l a f o r r ó i g (40 C°) m i n d e n f é l e h ő f o k ú f o r r á s e l ő f o r d u l . L e g g y a k o r i b b a k a z o n b a n a h i d e g , h ű v ö s (15 — 2 5 C°) é s l a n g y o s (26 — 32 C°) v i z ű f o r r á s o k . A vegyi összetétel t e k i n t e t é b e n is j e l e n t ő s e l t é r é s e k m u t a t h a t ó k k i . A t i s z t á n kalciumhidrogénkarbonátos karsztforrások mellett v a n n a k olyan források, a m e l y e k b e n a z u r a l k o d ó k a t i o n a n á t r i u m és a z a n i o n o k n á l p e d i g a s z u l f á t v a g y a klorid, esetleg e g y ü t t a k e t t ő . D e ezek mellett természetesen abszolút értelemben jelentékeny mennyiségben v a n még b e n n ü k a mész képződéshez szükséges k a l c i u m h i d r o g é n k a r b o n á t is. N a g y k ü l ö n b s é g e k v a n n a k a v i z e k b e n a z o l d o t t s ó k m e n n y i s é g e v o n a t k o z á s á b a n is, m e r t a l á g y 4 0 0 — 5 0 0 m g / l - t ő l a k b . 8000 m g / l t ö m é n y vizekig v á l t o z n a k az é r t é k e k . Az édesvízi m é s z k ö v e t lerakó források egy része gázos, jelentékeny C 0 gázt t a r t a l m a z n a k , m á s i k r é s z ü k n é l p e d i g ez h i á n y z i k . A s z é n s a v a s á s v á n y v i z e k r e n d s z e r i n t n a g y s ó t a r t a l m u k k a l t ű n n e k ki. A l e g n a g y o b b édesvízi m é s z k ő ­ k ú p o k a t é p p e n a z e r ő s e n C 0 g á z o s és n a g y o l d o t t s ó t a r t a l m ú f o r r á s o k k ö r n y e ­ zetében találjuk (Siva B r a d a ) . í g y e víztípusoknál igen kedvezőek a kiválási v i s z o n y o k és e z e n belül a t r a v e r t i n ó k k ú p o s k i a l a k u l á s a . A f o r r á s o k vízföldtanilag is k ü l ö n b ö z ő t í p u s o k b a s o r o l h a t ó k . E g y r é s z ü k h i d e g k a r s z t v i z e t s z o l g á l t a t . E z e k a k a r b o n á t o s k ő z e t e k b ő l e r e d n e k és o t t f o r d u l n a k elő, a h o l ezek a felszínen v a g y a n n a k közelébe v a n n a k . A m á s i k r é s z ü k f e l t ö r é s e v u l k á n i u t ó m ű k ö d é s s e l áll k a p c s o l a t b a n . E z e k r e n d ­ szerint v e g y e s — v a g y ö s s z e t e t t á s v á n y v i z e s források. A víz s z á r m a z á s i l a g lehet karszt, rés, hasadék v a g y talajvíz, amelyet a z u t á n a mélyből származó gáz átjár. A m a g a s a b b hőmérséklet pedig a vizek nagyobb mélységből való eredetét bizonyítja. Ö s s z e h a s o n l í t v a a m a g y a r o r s z á g i és a s z l o v á k i a i k v a r t e r é d e s v í z i m é s z k ö v e ­ ket lerakó források sajátosságait, megállapítható, hogy v a n n a k egyezések, de jelentős eltérések is k i m u t a t h a t ó k . E g y e z é s v a n a hideg karsztforrások lerakó­ d á s a i n á l (pl. az áji), m e r t ezek a b ü k k i , mecseki, v a g y a B a l a t o n - f e l v i d é k i édes­ vízi m é s z k ö v e k k e l e g y e z n e k . H i á n y o z n a k , ill. c s a k a l á r e n d e l t s z e r e p e t j á t s z a ­ n a k n á l u n k a z o k a z é d e s v í z i m é s z k ö v e k , a m e l y e k e t s z é n s a v a s á s v á n y v i z e s for­ r á s o k r a k t a k le. E z e k viszont S z l o v á k i á b a n igen elterjedtek, n a g y t e r ü l e t e k e n k é p z ő d t e k és e g y e s e s e t e k b e n n a g y m é r e t e i k k e l t ű n n e k k i . A k o r á b b i vizsgá­ latok a hazai édesvízi mészkőösszletek jelentős részét termális karsztforrások­ ból s z á r m a z t a t t á k . Az ilyen t í p u s ú források Szlovákiában alárendelt szerepet játszanak, m e r t az általunk megvizsgált előfordulások egyike sem sorolható 2

2

6 Földtani Közlöny

470

Földtani

Közlöny

111. kötet, S —4. füzet

ide. í g y l e v o n h a t ó az a m e g á l l a p í t á s , h o g y egyezés m u t a t h a t ó ki a h i d e g k a r s z t ­ forrásokkal kapcsolatos mészfelhalmozódás v o n a t k o z á s á b a n , eltérés van v i s z o n t a t e r m á l i s k a r s z t és s z é n s a v a s á s v á n y v i z e s f o r r á s o k a n y a g f e l h a l m o z ó t e v é k e n y s é g é b e n . Az előbbi h a z á n k r a n a g y o n jellemző, a m á s i k pedig Szlová­ k i á b a n általánosan elterjedt. A z e l ő z ő e k b e n e m l í t e t t e l t é r é s e k és a z o n o s s á g o k m u t a t h a t ó k k i a k ü l ö n b ö z ő édesvízi m é s z k ő t í p u s o k k a l k a p c s o l a t b a n is. Az eltérés az édesvízi mészkőkú­ p o k n á l m u t a t h a t ó k i , m e r t i l y e n t í p u s ú , g e n e t i k á j ú és f o r m á j ú k ú p o k t o v á b b á forrástölcsérek, forráskürtők h a z á n k b a n hiányoznak. Még a Tihanyiakkal sem p á r h u z a m o s í t h a t o k , m e r t f o r m á j u k , k ő z e t t a n i ö s s z e t é t e l ü k e z e k t ő l t e l j e s e n el­ t é r ő . A szlovákiai édesvízi m é s z k ő k ú p o k az általános édesvízi mészkőképződés egyik érdekes típusának tekinthetők.

Irodalom

— Literatur

BOLEMÁN I . (1896): Magyar fürdők és ásványos vizek. Budapest, pp. 1 — 158. CHOLNOKY J . (1940): A mésztufa vagy travertinó képződéséről. Mat. és Term. Tud. Értesítő. 59. pp. 1004—1010. ERDÉLYI M. (1971): Magyarország vízföldtani tájai. Hidrológiai Közlöny. 51. pp. 143—155. KOVANDA, J . (1971): Kvartérni Vápence Ceskoslovenska. Antropozoikum. Praha. PROSEK, FR.—LOZEK, V. (1957): Stratigraphische "Übersicht des Tschechoslovakischen Quartärs. Eiszeitalter und Gegenwart. 8. pp. 37—90. LOZEK, V. (1961): Travertines. INQDA, Warszava. pp. 1—19. SCHEUER GY. — SCHWEITZER F . (1970): A karsztos eredetű édesvízi mészkövek csoportosítása. Földrajzi Értesítő. 19. pp. 3 5 6 - 3 6 0 . SCHEUER GY.—SCHWEITZER Г. (1978): Az édesvízi mészkövet lerakó források sajátosságai. Földrajzi Értesítő. 27. pp. 485-496. STAUB M. (1893): A gánoczi mésztufa lerakódás flórája. Földtani Közlöny. 23. pp. 162—197. SZONTÁGH T. (1908): A hontvármegyei Bur-patak völgyének ásványos forrásai. Földtani Közlöny. 38. pp. 329—337

Vergleich der SüsswasEer kalkvorkommen im R a u m des Karpatenbeckens, I. Slowakei Dr. Gy. Scheuer —F.

Schweitzer

Die einheimische Bedeutung der Süsswasserkalkvorkommen, ihren wissenschaftlie hen W e r t beweisen die darin gefundenen u n d erschlossenen prähistorischen Fundstät­ t e n — Vértesszöllős, T a t a — und zahlreiche Wirbeltier-Faunenfunde. Darüber hinaus h a n d e l t es sieh dabei um eine der terrestrischen Bildungen von grösster Verbreitung u n d B e d e u t u n g in Ungarn, vom Oberpannon bis zur Gegenwart. Die neuesten Untersuchungen h a b e n nachgewiesen, dass diese, in verschiedener Höhe über dem Meerespiegel lagernden, u n d in vielen Fällen eine vertikale Übereinanderfolge bildenden Süsswasserkalke zur R e k o n s t r u k t i o n der morphogenetischen "Vorgänge, zur Bestimmung der postoberpannonischen tektonischen Verhältnisse — R h y t h m i z i t ä t , Geschwindigkeit u n d Grösse der E r h e b u n g — wesentlich beitragen können. Ferner, da es sich u m ein Gestein von klimatologiseher Aussagekraft handelt, erhält m a n dabei wertvolle Informationen über die klimatischen Bedingungen unter Berücksichtigung der den Kalkstein gliedernden anderen Sedimente, wie fossile Böden, lössartige Ablagerungen, Flugsande usw. Die E n t s t e h u n g der Süsswasserkalk-Komplexe Ungarns sind, den Untersuchungen und Beobachtungen nach, grösstenteils an kalte und thermale Karstquellen gebunden. Aller­ dings wurde Süsswasserkalk auch durch Grund- und Schichtenwässer abgelagert. U n t e r Berücksichtigung der einheimischen Gegebenheiten h a b e n die Verfasser auf­ g r u n d der Besichtigung von mehreren h u n d e r t Vorkommen ihre Typisierung durch­ geführt. Dabei wurden Süsswasserkalktypen v o n Tälern, Tallehnen oder Gegangen, Seen u n d Mooren sowie konische u n d schliesslich gemischte Typen unterschieden. Z u m besseren Kennenlernen der Genetik der ungarischen Süsswasserkalk-Komplexe h a b e n wir die wichtigeren Travertin-Vorkommen der Nachbarländer studiert. Vergleiche h a b e n wir bei jenen Quellen u n d Wässern vorgenommen, bei welchen der Vorgang der Süss-

Scheue

r—S ckweitzer:

A Kárpát-medencei

édesvízi mészkőelőfordulás

47 J

wasserkalkbildung, Süsswasserkalkblagerung, die die Schichtung beeinflussenden F a k ­ toren auch heutzutage unmittelbar studierbar sind, ferner sowohl die chemische Zusam­ mensetzung des Quellwassers, als auch die W a s s e r t e m p e r a t u r b e k a n n t sind. Vergleicht m a n die Charakteristika der Süsswasserkalk ablagernden Quellen, so k a n n festgestellt werden, dass es wohl bestimmte Übereinstimmungen gibt, aber auch wesentliche Unterschiede nachgewiesen werden können. E s gibt eine Übereinstimmung bei der Abla­ gerung der kalten Karstquellen, indem diese m i t den Süsswasserkalken des Bükk- u n d Mecsek-Gebirges sowie des Balatonhochlandes übereinstimmen. E s fehlen aber in U n g a r n jene Süsswasserkalke, die durch kohlensäurehaltige Mineralwasserquellen abgelagert wurden, die ihrerseits in der Slowakei sehr weit verbreitet sind u n d sich in manchen Fäl­ len m i t ihren grossen Massen auszeichnen. Die Süsswasserkalk-Komplexe in U n g a r n s t a m m e n grösstenteils aus Thermalkarstwasserquellen. Karstquellen solchen T y p s sind in der Slowakei ganz untergeordnet zu finden. So lässt sich die Feststellung machen, dass eine Übereinstimmung hinsichtlich der an die kalten Karstquellen gebundenen Kalkanhäufung nachgewiesen werden kann, doch k a n n ein Unterschied in der Materialanhäufungstätigkeit zwischen den Thermalkarstquellen und den kohlensäurehaltigen Mineralwasserquellen festgestellt werden. Das erstere ist für Ungarn sehr charakteristisch, das zweitere ist in der Slowakei sehr verbreitet.

6'

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc (1981) 111. 472—486

Holocéii gerinces anyag paleobiogeokémiai módszerrel történő abszolút kronológiai és paleoklimatológiai értékelése Szöőr

Gyula

és

Kordos

László*

(8 ábrával, 6 táblázattal) Ö s s z e f o g l a l á s : A szerzők négy, biokronológiai szempontból pontosan értékelt, holoeén karsztüledékből származó Opkidiaindet. mintasorozat termoanalitikai vizsgálatát végezték el, és új kormeghatározási módszert dolgoztak ki. Megállapították, hogy a fosszilis csontok összes k ö t ö t t szervesanyag-tartalma és az ún. fosszilizációs koefficiens értéke szoros kapcsolatban áll az eltelt földtani idővel. Az eredményeket számítógépes módszerrel dolgozták fel, és az összefüggéseket h á r o m regressziós trend egyenlettel fogalmazták meg. Ы Az összefüggések alapján több, ismeretlen korú, a karsztterület más pontjáról származó fosszilis leletanyag k o r á t h a t á r o z t á k meg. P* Bizonyították, hogy a derivatográfiás mérési eredmények és a beágyazó üledékek geokémiai jellemzőinek korrelativ értékelésével következtetni lehet a holoeén fiatal szakaszában lejátszódott klímaváltozásra. F e l t á r t á k a holocénban lejátszódó fosszilizáeió törvényszerűségeit a folyamatot irányító környezeti hatások elemzésével.

A probléma felvetése Az elmúlt években végzett két a l a p k u t a t á s u n k kapcsolata n y o m á n született az i t t i s m e r t e t é s r e k e r ü l ő dolgozat. Egyrészről k i a l a k í t o t t u k a magyarországi holoeén k é p z ő d m é n y e k biosztrat i g r á f i a i és p a l e o k l i m a t o l ó g i a i v á z l a t á t ( K O R D O S , 1 9 7 8 a ) . M á s r é s z r ő l , r e c e n s és fosszilis c s o n t a n y a g d e r i v a t o g r á f i á s m é r é s é v e l (SZÖŐR, 1 9 7 1 a , 1 9 7 5 i n M Á N D I e t a l . , 1975) s z á m o s m ó d s z e r t a n i k é r d é s t t i s z t á z v a b i z o n y í t o t t u k , h o g y a c s o n t ­ kollagén-tartalom összehasonlításával hasznos, a kormeghatározás számára felhasználható a d a t o k a t nyerhetünk. A f e n t i e r e d m é n y e k a l a p j á n e l e m z é s ü n k h ö z a h a z a i k a r s z t b a r l a n g o k b ó l és h a s a d é k o k b ó l g y ű j t ö t t Ophidia i n d e t . l e l e t a n y a g o t v á l a s z t o t t u k . Ú j k r o n o l ó g i a i m ó d s z e r ü n k k i d o l g o z á s a s z e m p o n t j á b ó l ez a m i n t a a n y a g i d e á l i s m o d e l l n e k t e k i n t h e t ő . E g y r é s z t eleget tesz a k o r á b b i a k b a n megfogalmazott alapelvnek, miszerint derivatográfiás összehasonlításra csak egy a d o t t t a x o n ó m i a i egység a z o n o s s z ö v e t i f r a g m e n t u m a , s t r u k t ú r á j a h a s z n á l h a t ó , és ez a m i n t a a n y a g h a s o n l ó p a l e o ö k o l ó g i a i k ö r n y e z e t b ő l s z á r m a z z o n ( S Z Ö Ő R 1969, 1 9 7 1 a , b , 1 9 7 5 , 1979). M á s r é s z t m i n t a a n y a g u n k k o r m e g h a t á r o z á s a K R E T Z O I (1965, 1969), m a j d K O R D O S ( 1 9 7 6 a , 1977) k i s e m l ő s s z u k c e s s z i ó v á l t o z á s á r a é p í t e t t r e l a t í v k r o n o ­ lógiára alapul, a m e l y kiegészíthető az u g y a n a z o n rétegekből előkerülő régé­ s z e t i , m a l a k o l ó g i a i a d a t o k k a l és s z ó r v á n y o s r a d i o k a r b o n a b s z o l ú t é v e k k e l . A z így kialakított biosztratigráfiai kormeghatározás a holocénban 1 0 0 0 0 — 3 0 0 0 * Előadták az MFT Őslénytan-Kétegtani Szakosztály 1979. nor.

szakülésén.

Szöő

r —Kordos:

A liolocén gerinces anyag

értékelése

473

В . P . ± 5 0 0 év, 3000 — 0 В . P . k ö z t ± 2 5 0 é v p o n t o s s á g g a l h a s z n á l h a t ó ( K O R ­ DOS 1978b). A m i n t a a n y a g e l e m z é s e n y i l v á n v a l ó , h o g y a s z p e l e o k r o n o l ó g i á h o z is k a p ­ c s o l ó d i k ( 1 9 7 6 b ) , ill. „ h a s z n o s í t j a " a k l a s s z i k u s p a l e o n t o l ó g i á i f e l d o l g o z á s s z e m p o n t j á b ó l k e v é s b é é r t é k e s Ophidia i n d e t . c s i g o l y a s z e g m e n t u m o k a t . A k r o n o l ó g i a i célkitűzés m e l l e t t s z e r e t n é n k t i s z t á z n i , h o g y a l e l e t a n y a g szer­ v e s a n y a g - t a r t a l m á v a l u t a l h a t u n k - e h o l o c é n k l í m a v á l t o z á s a i r a . E z u t ó b b i cél­ k i t ű z é s ü n k h ö z , K R E T Z O I (1957) f e l i s m e r é s e és K O R D O S (1977, 1 9 7 8 b ) á l t a l r é s z ­ leteiben kidolgozott „pocokhőmérő" alapján meghatározott holocén klímavál­ t o z á s i s m e r e t e b i z t o s í t o t t a a k u t a t á s i h á t t e r e t . A k é r d é s f e l v e t é s e m á r a z é r t is i n d o k o l t , m e r t T O N G - Y U N Н О (1966) m a l a k o l ó g i a i a n y a g h é j p r o t e i n - n i t r o g é n m i k r o - K j e l d a h l m é r é s é v e l , B A D A (1974) c s o n t l e l e t e k r a c e m a s z p a r a g i n s a v - t a r t a l m á v a l , B U C Z K Ó e t V A S (1977) a n t h r o p o l ó g i a i l e l e t e k ö s s z n i t r o g é n - t a r t a l m á n a k n e u t r o n a k t i v á c i ó s analízisével a k l í m a v á l t o z á s o k r e k o n s t r u á l h a t ó s á g á t hangsúlyozza.

A lelőhelyek vázlatos ismertetése A v i z s g á l a t o k c é l j á r a g y ű j t ö t t Ophidia indet. csigolyaszegmentumok alábbi hazai karsztüregekből s z á r m a z t a k (1. ábra).

az

A Nagyoldali-zsomboly a Jósvafő melletti Nagyoldal 604 m tszf. magassági pontjától К — É k - r e nyílik. A tágas bejárattól kezdődő függőleges a k n a eredeti mélysége 21 m volt.

1. ábra. A holocén Ophidia indet. mintaanyag lelöhelyi és biosztratigráfiai vázlata. J e l m a g y a r á z a t : 1. Bigólyuk, 2. Nagyoldal, 3. Baradla, 4. Kőlyuk-II., 5. Hosszú-hegy, 6. Békásmegyer, 7. Zöld-barlang, 8. Csontos-barlang Fig. 1. Location and biostratigraphíc sketch of the Holocene Ophidia indet. bone material. E x p l a n a t i o n s : 1. Uigfj-lyuk, 2. Nagyoldal, 3. Baradla cave, 4. K61yuk-II, 5. Hosszú-hegy, 6. Békásmegyer, 7. Zöld (Green) cave; 8. Csontos (Bony) cave

Földtani

474

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A t a l p p o n t o n lerakódott, a felszínről behullott nagymennyiségű törmeléket a V I T U K I b a r l a n g k u t a t ó i 10 m mélységben szondázták meg (1970 — 73 év). A feltárásból 1 — 6. jel­ zéssel előkerült őslénytani anyagot K O R D O S (1977, 1978c) az Alföldi szakaszba sorolta. A Rigó-lyuk a bodajki (Bakony hg.) Gaja-patak s z u r d o k á n a k jobb oldalán, a völgy b e j á r a t á n á l levő Csárdától 714 m-re, a p a t a k szintje felett 8 — 10 m-re nyílik. A barlangot csaknem kitöltő, behúzódott törmeléket 1976-ban ásatással b o n t o t t á k meg. A feltárt 1 — 5. réteg m i n t a a n y a g a az Alföldi-szakaszba, az a l a t t a levő 6 — 9. rétegé a Kőhátiszakaszba sorolható ( K O R D O S , 1978 a). A K ő l y u k - I I . sz. barlang (más néven H I X L E B R A N D Jenő-barlang) a Bükk-hegység Kisfennslkján, a K ő l y u k Gallya oldalába nyílik. A neolitikumi bükki-kultúra emberének ismert gazdag lelőhelye. 1975-ben, a bejárati teremben 2 m mély próbagödör falából v e t t 17. réteg m i n t a ­ a n y a g á t K O R D O S (1977, 1978a) a Körösi-szakaszba helyezi. A csigolyák a felső 1 — 9. rétegből kerültek elő. A Hosszú-hegyi-zsomboly, a Pilis hegységben fekvő Hosszú-hegy csúcsától D-re, a gerinc közelében nyílik. B a r l a n g k u t a t ó k segítségével az a k n a 15,7 m-es szintjétől 1 — 6. rétegben, 2,8 m összvastagságban feltárt üledékből K O R D O S (1977, 1978a) Körösi­ szakaszba t a r t o z ó faunaszukcessziót h a t á r o z o t t meg. A Baradla-Domica-barlangrendszerből, az ú n . Denevér-ágból (jelölése BD) és Csontház­ felső részéből (jelölése BCF-2) gyűjtött m i n t a a n y a g o t K O R D O S (1977, 1978a. с) a Körösi­ szakaszba helyezi. A Pilis hegységben feltárt békásmegyeri Felső-hegy pleisztocén édesvízi mészkő­ t a k a r ó j á n a k hasadékkitöltő üledékében levő gerinces leletanyag biokronológiai helyzeté­ ről csak a n n y i t lehet megállapítani, hogy az holocén, u g y a n ú g y a helységben levő Csontosés Zöld-barlangok (Kevély-csoport) fosszilia anyagáról ( K O R D O S , 1970, 1972, 1976c). A B a k o n y hegységi Sümeg, Mogyorós-dombi őskori kovabánya, a S ü m e g - I V . lelőhely feltárási t ö r t é n e t é t és faunáját B Á C S K A Y (1976) ismerteti. K o r a bizonytalan, V É R T E S (1964) szerint a fiatal neolitikumba kell sorolni.

A módszer ismertetése, a termoanalitikai paraméterek jellemzése A csigolyák laboratóriumi vizsgálatát gondos p r e p a r a t í v m u n k á v a l kezdtük. A fosszilia felületéről, üregeiből, repedéseiből a beágyazó üledéket mechanikai úton, majd desztillált vizes mosással tökéletesen eltávolítottuk. A folyamatot mikroszkóppal ellenőriztük. A preparálást 60 °C/24 levegőn, majd 1 hetes exszikkátorban történő szárítás, a szárítást 0,06 m m 0 alatti s z e m c s e t a r t o m á n y r a való őrlés követte. Minden rétegből 6 — 12 db csigolyaszegmentumot h a s z n á l t u n k fel. Számos mérési lehetőséget kipróbálva a l a k í t o t t u k ki az i t t használatos derivatográfiás p r o g r a m o t : 10 °/perc fűtési sebesség, DTA, DTG = 1/5, m i n t a t a r t ó : platina tányérka, levegő atmoszférában, elszívás nélkül. A bemérések és TG-érzékenységek a rendelkezésre álló anyagmennyiségtől függnek, és térfogatukban megegyeznek az A 1 0 inerttel. A méréseket ICTA szabvány szerint kalibráltuk. b

2

3

A t e r m o b o m l á s s o r á n l e j á t s z ó d ó f o l y a m a t o k a t a 2. á b r a , m i n t t í p u s p é l d a s z e m l é l t e t i . A 20 ° — 1 0 0 0 °C i n t e r v a l l u m b a n a k ö v e t k e z ő , ú n . t e r m o a n a l i t i k a i p a r a m é t e r e k e t lehet megkülönböztetni: A В С Z

1

= a s z e r v e s és r é s z b e n á s v á n y o s s t r u k t ú r a f e l ü l e t é n k o l l o d i á l i s é s g y e n g e erőkkel kötött víztartalom eltávozása, endoterm folyamat. = heteropolikondenzátumok keletkezése, a platina m i n t a t a r t ó katalizálta szerves a n y a g kiégés, e x o t e r m folyamat. = a k a r b o n á t h i d r o x i a p a t i t és a f o s s z i l i z á c i ó s o r á n b e é p ü l t k a r b o n á t o k h ő disszociációja, széndioxid eltávozása, e n d o t e r m folyamat. = А + B + C, t e h á t a h e v í t é s s o r á n e l t á v o z o t t ö s s z e s a n y a g m e n n y i s é g .

S z ö öi— Kordos:

0

A holocén gerinces anyag

200

400

0

600

800

értékelése

1000 56,41

'/.

475

Z

С

S. ábra. Típuspélda a csigolyaszegmentumok derivatográfiás elemzéséről. O-phülia indet., recens múzeumi példány (az ábra értelmezését lásd a szövegben) Fig. 2. Typical example of the derivatographic analysis of vertebra segments. Museum sample of a recent Ophidia indet (for interpetation of the sample, see the text)

A n é g y l e l ő h e l y T G - g ö r b e s ú l y % - o s é r t é k e i t a z I . és I I . t á b l á z a t b a n f o g l a l ­ t u k össze. A t á b l á z a t o k b a n az e l ő z ő e k b e n i s m e r t e t e t t m é r ő s z á m o k o n k í v ü l k é t , s z á m í t o t t é r t é k e t is f e l t ü n t e t t ü n k . Az e g y i k a z á l t a l u n k m e g f o g a l m a z o t t ú n . fosszilizációs koefficiens ( F k ) é r t é k e :

A±l.

Fk =

с A m á s i k , a E , a z i z z í t á s i m a r a d é k ( C a P 0 , C a O , M g O és e g y é b o x i d o k ) . Szükségesnek t a r t o t t u k , hogy a derivatográffal mérhető, a kollagén tarta­ l o m r a l e g i n k á b b u t a l ó B - é r t é k e g z a k t s á g á t m á s m ó d s z e r r e l is k o n t r o l l á l j u k . 2

3

4

Földtani

476

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A holocén Ophidia indet. csigolyák derivatográfiás elemzése. (A termogravimetriás paraméterek értelmezését lásd a szövegben) Derivatographic analysis of Holocene Ophidia indet. vertebrae. (For interpretation of thermogravimetrie parameters, see the text) I. táblázat — Table I. Ее teg (jele)

Lelőhely Sagyoldal

Rigó-lyuk

1

ÎTa-0 i ÏTa-1 Í Na-2 ! Na-3 Ma-6 ! 271—5 Bi-1 Ei-2 Bl-3 Ei-4 Bi-5 Bi-6 Bi-7 Bi-8 Bi-9 271—9

%

В %

9,72 10,08 6,64 8,96 7,16 8,51 9,69 10,23 10,24 9,61 10,59 9,78 9,31 9,00 9,29 9,75

24,30 21,70 18,58 17,92 17,64 20,03 17,50 18,18 16,90 16,59 17,66 17,66 16,90 16,60 15,00 17,00

A

Ci %

Ci %

4,17 2,33 1,32 3,22 3,69 2,95 4,38 4,32 4,29 4,37 5,01 5,25 3,45 3,60 3,57 4,25

— —

—

—

— — — 1,72 1,60 1,61 0,55

s 27, %

г

% 8,158 13,639 19,106 8,348 6,721 11,194 6,208 6,576 6,326 5,995 5,639 5,477 5,070 4,923 4,689 5,656

38,19 34,11 26,54 30,10 28,49 31,49 31,57 32,73 31,43 30,57 33,26 32,69 31,38 30,80 29,47 31,55

61,81 65,89 73,46 69,90 71,51 68,51 68,43 67,27 68,57 69,43 66,74 67,31 68,92 69,20 70,53 68,45

Minta­ szám 2 1 2 27 30 52 33 38 41 51 38 44 27 36 37 345

A K L T E Kísérleti Fizikai T a n s z é k e n e u t r o n a k t i v á c i ó s analízissel megvizsgálta a R i g ó - l y u k 1 — 9. r é t e g c s o n t m i n t á i t . A 3 . á b r á n a d e r i v a t o g r á f f a l

meghatáro-

z o t t B - é r t é k és a n e u t r o n a k t i v á c i ó s analízissel k i m u t a t o t t összes n i t r o g é n t a r talom összehasonlítását látjuk. Az időskálán feltüntetett értékek trendje

meg­

egyezik, bizonyítva, hogy a derivatográffal m é r h e t ő B-érték egzakt mérőszám, ami alkalmas a szervesanyag-tartalom

nyomonkövetésére.

A derivatográfiás paraméterek időfüggvényében ábrázolva azt tapasztaltuk, h o g y a B - é r t é k t r e n d j e m i n d e n e s e t b e n a z o n o s a z (A - | - B ) - é r t é k

változásával

A holocén Ophidia indet. csigolyák derivatográfiás elemzése. (A termogravimetriás paraméterek értelmezését lásd a szövegben.) Derivatographic analysis of Holocene Ophidia indet. vertebrae. (For interpretation of thermogravimetric parameters, see the text.) II. táblázat — Table II.

Lelőhely Hosszú-hegy

Kôlyuk-П

Beteg jele Ho-2 Ho-3 Ho-4 Ho-5 Ho-6 27 2 - 6 Kő-II/1 Kő-II/2 Kő-II/3 Kő-II/4 К6-П/5 Kő-II/6 Kő-II/7 Kő-II/8 Kő-II/9 KŐ-II/10 27 Kő-II/ 1—10

A %

В %

С %

Fk

Ï

27j %

Minta száma

8,37 8,18 8,70 7,20 6,67 7,82 8,60 8,70 7,69 9,27 7,62 7,86 7,79 9,03 7,74 5,48

13,39 14,54 15,65 12,66 11,90 13,63 15,07 14,13 15,38 17,04 12,86 15,00 18,18 11,70 17,34 16,44

2,93 2,50 2,61 2,62 3,34 2,80 3,19 3,26 3,30 3,76 2,86 3,34 3,90 3,68 3,71 4,11

7,427 9,088 9,329 7,580 5,560 7,797 7,445 7,003 6,991 6,997 7,161 6,844 6,659 5,633 6,760 5,333

24,69 25,22 26,96 22,48 21,91 24,25 26,94 26,09 26,37 30,07 23,34 26,20 29,87 24,41 28,79 26,03

75,31 74,78 73,04 77,52 78,09 75,75 73,06 73,91 73,63 69,93 76,66 73,80 70,13 75,59 71,21 73,97

67 23 12 20 9 131 6 13 4 3 4 4 1 3 1 S

7,99

15,31

3,51

6,683

26,81

73,18

42

S z ö ő г—Kordos:

A holocén gerinces anyag

értékelése

477

3. ábra. A Rigó-tyuk 1 — 9. rétegből gyűjtött Ophidia indet. csigolyák derivatográffal mért B-értékeinek és a neutron­ aktivációs analízissel megállapított N-tartalmának összehasonlítása Fig. 3. Comparison of the derivatographically measured В values of Opkidia indet. vertebrae sampled from Beds 1 — 9 of Rigó-lyuk site and their N content determined toy neutron activât ion-analysis

4. ábra. A Rigó-lyuk lelőhely Ophidia indet. leletanyag derivatográfiás paramétereinek változása az idő függvényében. Fig. 4. Variation with time of the derivatographic parameters of Ophidia indet. finds from Rigó-lyuk site

478

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

ő. ábra. A Kőlyuk-II. lelőhely Ophidia Ladet, leletanyag derivatográfiás paramétereinek változása az idő függvényében Fig. 5. Variation with time of the derivatographic parameters of Ophidia indet finds from Kőlyuk-II site

(4. és 5. á b r á k ) . E z é r t a z i d ő f ü g g v é n y ű ö s s z e h a s o n l í t á s t a z (A + В ) - p a r a m é t e r segítségével v é g e z t ü k el. A R i g ó - l y u k , N a g y o l d a l , K ő l y u k - I I . és H o s s z ú - h e g y l e l ő h e l y e k r ő l g y ű j t ö t t Ophidia indet. csigolyaszegmentumok nagyszámú derivatográfiás adatsorá­ b ó l , a z (A + B ) - p a r a m é t e r és i d ő k o r r e l á c i ó s ö s s z e f ü g g é s e i t s z á m í t ó g é p e s m ó d ­ s z e r r e l d o l g o z t u k fel ( S Z Ö Ő R , 1 9 7 9 ) . A p r o g r a m o z á s t T A R K á r o l y ( K L T E ) végezte. A logaritmus f ü g g v é n y a l a k ú regressziós t r e n d tulajdonságait a 6 . ábra szemlélteti.

•6. ábra. A holoeén korra megállapított korrelációs egyenesek. A logaritmus f üggvényalakú regressziós trendek ábrázolása Fig. 6. Correlation lines obtained for the Holocene. Ilepresentation of regression trends in forms of logarithmic functions

S z ö ő r — Kordos:

A holocén gerinces anyag

értékelése

479

Az abszolút kormeghatározás új lehetősége a holocénban A s z á m í t ó g é p e s feldolgozás lehetővé teszi, h o g y e g y l e l e t a n y a g d e r i v a t o g r á f i á v a l t ö r t é n ő ú n . (A + B ) - p a r a m é t e r m e g h a t á r o z á s a u t á n , h a a m i n t a F k - é r t é k e > 4 , 0 0 h á r o m i d ő i n t e r v a l l u m b a n k i s z á m í t s u k a fosszilis b e á g y a z á s i k o r á t (T = В. P. év-ben). 0 — 2 2 0 0 В . P . é v i n t e r v a l l u m b a n , a m i k o r (А + B ) > 2 8 , 1 % a b s

_

T

a b

s =

29,71

(A + B) -

10 -e 2

''

(±250

2 9

2 200 —5 100 В. P. év intervallumban, amikor 2 3 , 6 % < _

T s = a b

év)

(А + B ) < 2 8 , 1 %

(A + B) — 30,63

10 -e 2

( ± 2 5 0 év)

i.™

5 1 0 0 — 1 0 0 0 0 В . P . é v i n t e r v a l l u m b a n , a m i k o r (А + B ) < _

T

A

B

S

= 1 0

2

23,6%

(A + B) - 33,86

(±500

2 , 6 0

- e

év)

A fenti összefüggések alapján h a t á r o z t u k meg a k ö v e t k e z ő ismeretlen v a g y v i t á s k o r ú k a r s z t k a v e r n a ü l e d é k é b ő l m i n t á z o t t fosszilia e g y ü t t e s k o r á t : Lelőhely: Csontos-barlang Békásmegyer Baradla-barlang (BCF-2, BD) Zöld-barlang Sümeg-IV.

(A+B)%

Fk

32,20

12,78

14

(±250)

24,20

5,65

2897

(±250)

23,00

12,82

6516

(±500)

7313

(±500)

38228

(±500)

l-abs

22,70

5,97

18,40

3,44?

[ В . P . év"

A B a r a d l a - b a r l a n g ( B C F - 2 és B D ) l e l e t a n y a g a a f e n t i k o r a d a t a l a p j á n a Körösi-faunaszakaszba sorolható. E z t bizonyítja a faunaszukcesszió (KOR­ D O S , 1 9 7 8 a ) é s V O G E L e t W A T E R B O L K (1964) C a b s z o l ú t k o r a d a t a , 6 0 8 0 ± 7 5 В . P . (Gr. 2 4 3 5 , 1 9 6 4 ) . A C s o n t o s - b a r l a n g l e l e t a n y a g á t a k o r m e g h a t á r o z á s a l a p j á n az Alföldi-sza­ kasz legfiatalabb szakaszába, a Békásmegyerét a Bükki-szakasz kezdetére, a Zöld-barlangét a Körösi-szakasz végére datáljuk. Ezek a megállapítások újak, a h i á n y o s l e l e t a n y a g a l a p j á n n e m l e h e t e t t m e g á l l a p í t a n i a biokronológiai sor­ r e n d e t . A S ü m e g - I V . e l e m z é s i a d a t a k é r d é s e s . T o v á b b i v i z s g á l a t o k k a l k e l l el­ d ö n t e n i , h o g y a l e l e t v a l ó b a n a p l e i s z t o c é n b a s o r o l h a t ó , v a g y e x t r é m fossziliz á c i ó s h a t á s o k m i a t t b o m l o t t le a c s i g o l y á k s z e r v e s a n y a g - t a r t a l m a i l y e n k i s értékre. l 4

A régészeti k u t a t á s b a n közismert az antropológiai leletek történő

kormeghatározása

(KISZELY,

1969a,

b),

az

у =

derivatográffal 3

2,84 • 1 0 •

+

+ 1 3 , 4 % t a p a s z t a l a t i k é p l e t a l a p j á n . Az y - é r t é k e l v b e n azonos az ( A + B ) p a r a m é t e r ü n k k e l . Ö s s z e h a s o n l í t v a a z y - é r t é k e k e t ( K I S Z E L Y , 1976) a z á l t a l u n k m é r t paraméterekkel, szembetűnő, hogy azok lényegesen kisebb értékeket m u t a t t a k . E z a z z a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a t a l a j o k b ó l és l a z a ü l e d é k e k b ő l m i n ­ t á z o t t s í r o k l e l e t a n y a g á b a n a k o l l a g é n l é n y e g e s e n g y o r s a b b a n b o m l i k el, m i n t a karszterület üledékeiben.

480

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A holocén klímaváltozások nyomonkövetésének lehetősége a csontszervesanyag-tartalom mérés alapján A b e v e z e t é s s o r á n e m l í t e t t ü k , h o g y a fosszilis k o l l a g é n v i z s g á l a t á v a l u t a l n i lehet a paleoklimatikus változásokra. A következtetés azon alapul, hogy mele­ g e b b k l í m a p e r i ó d u s b a n a fosszilia s z e r v e s a n y a g - t a r t a l m a g y o r s a b b a n b o m l i k el a felerősödő mikrobiológiai a k t i v i t á s h a t á s á r a , h i d e g e b b s z a k a s z o k b a n a folya­ m a t l e l a s s u l , e s e t l e g „ b e f a g y " ez i d ő t a r t a m r a . í g y a k o l l a g é n - l e b o m l á s f o l y a ­ m a t o s t r e n d j é t m a x i m u m és m i n i m u m é r t é k e k b o n t j á k m e g . E s e t e n k é n t m i i s t a p a s z t a l t u k a szórásértékeket. Megvizsgáltuk, hogy ezek összekapcsolhatók-e K O R D O S (1978b) által kidolgozott ú n . „ p o c o k h ő m é r ő " és „ A r v i c o l a h u m i d i t a s " k l í m a g ö r b é i v e l . E z t a z é r t is f o n t o s n a k t a r t o t t u k , m e r t a k o r á b b i p a l e o b i o g e o kémiai összehasonlítások során a k u t a t ó k a klímából önkényesen a hőmérsék­ l e t v á l t o z á s á t r a g a d t á k k i és f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j á k a z a r i d i t á s - h u m i d i t á s változását. A s z e r v e s a n y a g - t a r t a l o m l e b o m l á s á n a k szórásértékeit összehasonlítva az említett klímagörbékkel, csak a holocén legfiatalabb szakaszában tapasztal­ h a t ó , h o g y a z e r ő t e l j e s j ú l i u s i k ö z é p h ő m é r s é k l e t e m e l k e d é s é v e l (900 B . P . é v ) egybeesik a szervesanyag-tartalom minimum-értéke (Rigó-lyuk, Nagyoldal). E z t a megállapítást a következő fejezetben ismertetjük részletesebben. A holocén idősebb mintáit elemezve a szervesanyag-tartalom minimum­ m a x i m u m szórásértékeit sem a klíma, sem a h u m i d i t a s változásával n e m k a p ­ c s o l h a t j u k ö s s z e . E g y e t l e n e s e t b e n t a p a s z t a l t u n k k a p c s o l a t o t , ez a 7 0 0 0 B . P . é v h u m i d és e r ő t e l j e s l e h ü l é s i s z a k a s s z a l e s i k e g y b e ( K ő l y u k - I I . l e l ő h e l y ) . B U C Z K Ó e t V A S (1977) a N a g y a l f ö l d t e r ü l e t é r ő l f e l t á r t , h u m á n l e l e t a n y a g össznitrogén-tartalmának mérése alapján megállapított hőmérsékletgörbéje t ö b b s a r k a l a t o s p o n t o n ellentétes t e n d e n c i á t m u t a t K O R D O S (1978b) „pocok­ h ő m é r ő " a d a t s o r á v a l . G ö r b é j ü k e l t é r a 0 — 100 B . P . é v l e g f i a t a l a b b és 3 0 0 0 — 1000 B . P . é v legidősebb s z a k a s z o k b a n . V é l e m é n y ü n k s z e r i n t a 0 — 3000 B . P . év intervallumban tapasztalható különbség következhet a m i n t a a n y a g különb­ s é g é b ő l , a m o d e l l k é n t v i z s g á l t s í k v i d é k és a k ö z é p h e g y s é g i k a r s z t t e r ü l e t e l t é r ő k l i m a t i k u s viszonyaiból, v a l a m i n t az eltérő fosszilizálódási k ö r ü l m é n y e k b ő l . A holocén idősebb szakaszaira utaló paleoklimatikus értékelés lehetőségét n e m t a r t j u k v a l ó s z í n ű n e k . A fosszilizáció e z e n s z a k a s z á b a n , a k o l l a g é n a u t o h i d r o lízis t e r m é k e i n e k ö s s z e h a s o n l í t á s á v a l , a r a c e m - a m i n o s a v a k k v a n t i t a t í v m é r é s é ­ vel

( O R T N E R et al. 1972,

B A D A 1972,

1974,

B A D A et al. 1973,

1974,

1975

köz­

leményei alapján) oldható meg a paleoklimatológiai rekonstrukció.

A fosszilizációt irányító tényezők elemzése a korhatározás és a klímakonstrukeió szempontjából A fossziliákat beágyazó üledékek képződésük szerint a k ö v e t k e z ő k : F e l s z í n r ő l b e h ú z ó d o t t és b e m o s o t t t ö r m e l é k f e l h a l m o z ó d á s a k ő f ü l k é k és b a r l a n g b e j á r a t o k k ö z e l é b e n ( R i g ó - l y u k , K ő l y u k , B C F - 2 , C s o n t o s - és Z ö l d ­ barlang). Barlangi ártéri üledék (BD). Zyombolyok alján a behullott, bemosott törmelékből felhalmozott kitöltés (Nagyoldali-, Hosszú-hegyi-zsomboly). Édesvízi mészkő hasadékkitöltése (Békásmegyer).

S z ö ő r— К о r d о s : A holocén gerinces anyag értékelése

481

A n é g y e l t é r ő ü l e d é k k é p z ő d é s i t í p u s r é s z l e t e s p e t r o g r á f i a i és g e o k é m i a i é r t é ­ k e l é s é n e k i s m e r t e t é s é t ő l e l t e k i n t ü n k (lásd SZÖŐR, 1 9 7 9 ) , a k ö v e t k e z ő s o r o k b a n csak a legfontosabb megállapításainkat ismertetjük. 1. A k a r b o n á t o s k ő z e t h á t t é r ( m i n t m a k r o f á c i e s ) e l s ő d l e g e s e n m e g h a t á r o z z a a c s o n t a n y a g fosszilizációs á l l a p o t á t , b á r e z t a h o l o c é n f i a t a l a b b s z a k a s z á b a n klímaváltozás befolyásolta. A k a r s z t k a v e r n á k b a n l á t s z ó l a g h o m o g é n r é t e g s o r o k r a k ó d n a k le, á m r é s z ­ letező elemzéssel k ö v e t k e z t e t n i lehet a m ú l t eseményeire. J ó l szemlélteti ezt a R i g ó - l y u k r é t e g e n k é n t g y ű j t ö t t ü l e d é k e i n e k i n f r a v ö r ö s s p e k t r u m a (7. á b r a ) , s z e m c s e ö s s z e t é t e l i g ö r b é i (8. á b r a ) , a l e l ő h e l y k ő z e t e i n e k k é m i a i e l e m z é s e ( I I I . t á b l á z a t ) és a d e r i v a t o g r á f i á s m ó d s z e r r e l m e g h a t á r o z o t t t e r m o g r a v i m e t r i á s a d a t s o r o k (IV. t á b l á z a t ) . Az elemzési a d a t o k a t figyelmesen t a n u l m á n y o z v a a z t t a p a s z t a l h a t j u k , h o g y a felső r é t e g e k s z e r v e s a n y a g b a n d ú s a b b a k , j o b b a n h i d r a t á l t a k , a z a l s ó k m i n e -

25

30

АО

Hullómhossz 50 60

ip.1 80 10

16 2025 50

7. ábra. A Rigó-lyuk 1 — 8. réteg üledékeinek infravörös spektrumai Fig. 7. Infrared spectra of Beds 1 — 8 at Rigó-lyuk site

482

Földtani

0.001

0.01

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

1

0.1

10

100

8. ábra. A Itigó-Iyuk 1—8. réteg üledékeinek szemcseösszetételi görbéi Fig. 8. Grain-size distribution curves from Beds 1—8 at Rigó-lyuk site

A Rigó-lyuk 1.—8. réteg üledékeinek kémiai elemzése. A vizsgálatokat SOHA ISTVANNE (МАИ) végezte Chemical analyses of Beds 1—8 at Rigólyuk site. Analyst: I . SOHA (МАИ) III. Alkotórész (%) Si0 Ti0 A1 0 Pe,O MgO OaO Na,0 KjO —H„0 CO, 2

2

S

3

s

С szerves CaCO,

táblázat — Table

III.

Rigó-lyuk, réteg 1

2

32,70 0,86 15,20 5,30 4,48 10,16 0,20 1,06 3,46 9,86 0,86 3,48 16,37

35,94 0,78 15,18 5,24 4,62 9,46 0,20 1,09 3,46 9,16 0,77 2,25 13,67

J

1 j

3 33,36 0,81 15,95 4,98 2,19 11,41 0,20 1,08 3,38 10,59 0,74 2,45 18,42

j

4

J 33,71 0,75 14,63 4,91 3,72 9,81 0,20 1,01 4,05 9,04 0,72 3,61 16,57

5

J 34,72 0,80 14,83 5,14 4,36 9,09 0,16 1,03 3,78 8,91 0,71 3,09 14,88

6

l 34,58 0,87 17,01 5,50 3,85 10,88 0,12 1,16 2,98 10,50 0,68 1,14 16,14

7

|

8 35,00 0,77 16,18 5,48 3,97 12,31 0,14 1,10 2,83 11,30 0,55 1,35 18,96

35,77 0,75 15,07 5,42 4,11 12,31 0,15 1,14 2,71 11,02 0,53 1,20 18,09

ralizáltabbak, karbonát-, alumíniumoxid-, szilíciumdioxid-tartalmuk nagyobb. A z 5. és 6. r é t e g k ö z ö t t m é g s e m á l l a p í t h a t ó m e g ü l e d é k k é p z ő d é s f o l y t o n o s s á g i hiány, mert a faunaösszetételük azonos. Az előzőekben m á r i s m e r t e t t ü k a b e á g y a z o t t c s o n t a n y a g összetételi v á l t o ­ z á s á t . A z 5. és 6. r é t e g b ő l g y ű j t ö t t c s o n t a n y a g s z e r v e s a n y a g t a r t a l m a k ö z e l a z o n o s , ez is a l á t á m a s z t j a a f o l y a m a t o s ü l e d é k k é p z ő d é s t . A k é t r é t e g c s o p o r t k ü l ö n b s é g é t k l i m a t i k u s o k o k r a v e z e t h e t j ü k v i s s z a . A felső r é t e g e k e g y m e l e g h u m i d p e r i ó d u s b a n r a k ó d t a k le. A z é g h a j l a t i v á l t o z á s a z 1. és 4. r é t e g e k n é l következhetett be, itt tapasztalható a csont szervesanyagtartalom két mini­ m u m é r t é k e . A v á l t á s r a a c s o n t o k k a r b o n á t t a r t a l m á v a l is u t a l h a t u n k . A z 1 — 5 . rétegekből nyert m i n t á k ~ l % - a l kevesebb karbonátot tartalmaznak, mint a 6 — 9. r é t e g e k b ő l m i n t á z o t t c s i g o l y á k .

Szöő

r — Kordos:

A holocén gerinces anyag

értékelése

483

A Rigó-lyuk

1. —8. réteg üledékeinek derivatográfiás elemzése. Terme-gravimetriás paramétere: H j O I = agyagásványok gyengén kötött víztartalma H Oorg = szerves anyag + goethit víztartalma H O i i — agyagásványok strukturális víztartalma C 0 = karbonátok széndioxid-tartalma Z = izzítási veszteség 1000 °C-ig Derivatographio analysis of Beds 1 — 8 at Rigó-lyuk site. Thermogravimetric parameters: H O i = weakly bonded water content of clay minerals H Oorg = water content of organic matter + goethite H O n = structural water content of clay minerals 0O = carbon dioxide content of carbonates ^ = 1053 on ignition up to 1000 °C 2

2

2

2

2

2

2

IV.

Lelőhely

Rigó-lyuk

Réteg

1 2 3 4 5 6 7 8 271—8

HJOI

% 5,00 5,25 5,00 5,50 5,50 4,75 4,75 5,00 5,09

táblázat — Table

H,On

CO

%

%t

%

%

4,27 4,00 3,90 4,60 4,50 3,00 2,25 2,50 3,62

8,25 8,55 8,60 9,15 8,75 8,50 8,75 9,25 8,72

9,00 8,20 9,50 8,25 7,75 8,25 8,75 7,75 8,44

26,52 26,00 27,00 27,50 26,50 24,50 24,50 24,50 25,87

A

IV.

Z

A R i g ó - l y u k b e á g y a z ó ü l e d é k é n e k és c s o n t a n y a g á n a k k a p c s o l a t á t s z á m í t ó ­ g é p e s m ó d s z e r r e l m á r k o r á b b a n e l e m e z t ü k (SzöŐR, 1 9 7 9 ) , i t t c s a k a l e g f o n t o ­ sabb eredményeket ismertetjük. A f o s s z i l i á k k o l l o i d á l i s és g y e n g e e r ő k k e l k ö t ö t t v í z t a r t a l m a ( A - é r t é k ) és a f o s s z i l i z á c i ó s k o e f f i c i e n s ( F k - é r t é k ) p o z i t í v k a p c s o l a t b a n áll a z ü l e d é k h u m i n k o m p l e x e i h e z és a v a s h i d r o x i d h o z r e n d e l t v í z t a r t a l o m m a l (H C>Qrg-érték). T e h á t szerves a n y a g b a n d ú s a b b , h i d r a t á l t a b b üledékben t ö r t é n ő beágyazás intenzívebben befolyásolja a kollagén lebomlási folyamatát. E m l í t é s r e m é l t ó , h o g y a fossziliák k a r b o n á t t a r t a l m a (C-érték) n e g a t í v k a p ­ c s o l a t b a n áll a z ü l e d é k s z i l i k á t á s v á n y - t a r t a l m á v a l (a S i O y t a r t a l o m a l a p j á n ) . S z i n t é n n e g a t í v k a p c s o l a t t a p a s z t a l h a t ó a fosszilia k ö t ö t t s z e r v e s a n y a g ­ t a r t a l m a ( B - é r t é k ) és a b e á g y a z ó k ö z e g k a r b o n á t t a r t a l m a ( C O y é r t é k ) k ö z ö t t . A f o s s z i l i z á c i ó s k o e f f i c i e n s ( F k - é r t é k ) p o z i t í v k a p c s o l a t b a n áll a z ü l e d é k P 0 tartalmával. Tehát, a szilikátásványban dúsabb rétegekben lassúbb, karboná­ t o s b e á g y a z á s e s e t é b e n g y o r s a b b lesz a f o s s z i l i z á c i ó . A f o l y a m a t l é n y e g e : a k o l l a g é n h i d r o l í z i s e és s z a b a d a m i n o s a v a k e l t á v o z á s a , a c s o n t a n y a g k a r b o n á t o s o d á s a , a z a p a t i t l a s s ú o l d ó d á s a és ü l e d é k b e n t ö r t é n ő m á s o d l a g o s k i c s a p ó ­ dása. 2. A z ü l e d é k é s a fosszilia k a p c s o l a t á t e l e m e z v e j o g o s a n v e t ő d i k fel a k é r d é s , hogy a kőzetátalakulási folyamatok során fennmarad-e a csontok eredeti ké­ miai felépítése. A s z e r v e s a n y a g t a r t a l o m mérésén alapuló kronológiai m ó d ­ s z e r ü n k h a s z n á l h a t ó s á g á n a k e l s ő d l e g e s k r i t é r i u m a , h o g y a fosszilia m i n t s p e c i ­ fikus s z e r v e s - s z e r v e t l e n o b j e k t u m , m i n t q u a z i z á r t r e n d s z e r létezzen az üledék­ ben. E n n e k eldöntése céljából vizsgáljuk m e g a holocén idősebb rétegeit repre­ zentáló K ő l y u k - I I . lelőhelyet. A r e n d e l k e z é s ü n k r e álló c s i g o l y a s z e g m e n t u m o k m e n n y i s é g é t ő l f ü g g ő e n , n é h á n y e s e t b e n e l v é g e z h e t t ü k a n y o m e l e m e k m e g h a t á r o z á s á t (V. t á b l á z a t ) . H a s o n l í t s u k össze a lelőhely c s o n t a n y a g á n a k n y o m e l e m - s p e k t r u m a i t a b e 2

2

5

Földtani

484

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

Négy holocén lelőhely Ophidia indet. csigolyáinak nyomelemspektruma. Koncentráció ppm-ban. Az elemzést DR. BARTA István (KLTE) végezte Trace element spectrum of Ophidia indet. vertebrae from four Holocene sites. Concentration in ppm. Analyst: D R . I. BARTA (KLTE) V. táblázat — Table V. Lelőhely

Beteg

Bigó-lyuk

Hosszú-hegy

—

6 7

—

-

220 180 240 160 160 140 130 750 1000 960 780 780 190 260 250 370 400 360

—

6

—

0,2 0,1 0,2 0,1 0,2

11 17 11 17 40 14

—

0,2 0,2

Zn

72 54 40 37 26 36 17 84 74 86 92 100

3 6

Nagyoldal

—

Cu

2 3 4

II/l Ы/2 II/4 П/5 II/6 IT/7

Kőlyuk

Ag

1 2 3 4

16 17

Pb

Ci­

—

—

2 3 3 3

1

— — 3 3 2 3 3

400 230

V

Mo

Co

J

60 40 10 20 8 20 30

64 180 116 102 76 140 —

12 12 22 16 40

40 80 70 70 120

30 66 41 68 28

S 12 8 12 11 16

20 40 50 100 70 110

_

- 1

—

-

-

1

8 16

3 3

11 11 10 10 7 13 10

105 130 75 85 70 100 20

3 3 4 3 4

16 16 17 20 24

40 125 40 40 40

4 4 5 8 8 18 5 11

50 45 75 110 70 70

1 —

—

I

3 ! 5

_ _

„

50

В

Ni

„

li 16 6 6 4 8 6

I

3

50 50

Ga 2

—

_

Ba

Sr

Mn

70 70 60 60 60 70 70

160 150 140 160 140 150 140

210 150 90 100 35 80 80

50 50 50 50 130

50 60 65 60 90

120 120 300 300 600

100 90 80 120 110 130

110 110 120 140 130 150

110 120 420 900 1100 2000

120 100

100 130

1500 1200

á g y a z ó ü l e d é k n y o m e l e m ö s s z e t é t e l é v e l ( V I . t á b l á z a t ) . A fosszilia m i n t „ ö n á l l ó rendszer" állapotát bizonyítja a nyomelemek különbsége. A kőzet indikátor e l e m e i (Ti, С о , N i , G a , B a , M n ) j ó v a l s e b b é r t é k k e l s z e r e p e l n e k , v a g y k i s e m mutathatók a csontanyagban. 3. A k o r á b b i é r t é k e l é s ( S Z Ö Ő R , 1979) r é s z l e t e s e n e l e m z i a z t a p r o b l é m á t , h o g y az eltérő üledékfelhalmozódási módok következtében azonos vagy különböző a fosszilizáció a z s o m b o l y o k b a n , k ő f ü l k é k b e n , b a r l a n g o k b a n ? A r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t u n k , h o g y a kronológiai l e h e t ő s é g e t n e m befo­ lyásolja a mikrofácies h a t á s . J ó l szemlélteti ezt a n é g y „ s t a n d a r d " lelőhely

A Kőlyuk-II. holocén lelőhely üledékeinek nyomelemspektruma. Koncentráció ppm-ban. Az elemzést a MÁFI spektro­ gráfjai laboratóriuma végezte Trace element spectrum of Holocene sediments from K61yuk-II site. Concentration in ppm. The analysis was carried out by the staff of the Spectrographic Laboratory of M AFI VI. táblázat — Table VI. Lelőhely

J Réteg 1 3 4 5b 6 7 9 10 11 12 13 14 16

Жо1уик-11.

[

1

5

17

j

M

Си

Zn

Pb

0,25 0,25 0,25 0,25 0,4 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25

60 40 40 60 60 60 40 25 40 25 25 25 16 60 60 25 40

160 250 100 100 160 160 100 160 100 160 100 100 100 100 160 160 100

10 1 10 í 16 16 16 1 :

6

i io !

10 ' 16 10 16 16 6 6 10 1 6 1 6 1 1

Cr

V

60 60 60 100 100 60 40 60 40 40 60 60 40 40 60 40 60

160 100 60 160 160 60 60 60 100 40 100 60 25 100 160 100 160

Ti 10 000 2 500 6 000 10 000 10 000 2 500 6 000 2 500 4 000 1 600 6 000 4 000 600 6 000 10 000 4 000 10 000

Co

Ж

В

16 <10 <10 25 25 <10 <10 <10 16 <10 <10 16 <10 <10

60 40 25 60 60 16

25 40 25 25 40 40 16 25 25 25 16 16 16 16 16 25 16

<10 16

25 40 40 40 16 40 60 60 60

j

Ga

Ba

Sr

Mn

Li

40 16 40 40 60 16 40 16 40 6 40 40 4 25 40 16 40

1600 400 1000 1600 2500 600 600 400 400 100 400 400 60 600 1600 600 1000

160 40 100 250 400 160 100 60 100 <16 100 100 <16

2500 1600 1600 2500 4000 2500 1600 1000 1600 400 1600 1600 250 1000 4000 600 1600

400 60 160 400 400 160 250 60 160 40 160 160 <10 160 400 100 250

wo

160 100 100

S z ö ö r — Kordos:

A holocén gerinces anyag

értékelése

485

c s o n t a n y a g á n a k n y o m e l e m ö s s z e t é t e l e (V. t á b l á z a t ) . A h o l o c é n i s o c h r o n h e t e r o t i p (és h e t e r o t o p ) f á c i e s e k c s o n t a n y a g á n a k n y o m e l e m - s p e k t r u m a h a s o n l ó , és n e m az i s o t i p - h e t e r o c h r o n l e l ő h e l y p á r o k é . A R i g ó - l y u k és a H o s s z ú - h e g y i z s o m b o l y l e l e t a n y a g á b ó l h i á n y z i k az Ag, k ö v e t k e z e t e s e n v a n M o , k i m u t a t ­ h a t ó a G a , á l t a l á n o s a n k e v e s e b b a B a és a M n , ö s s z e h a s o n l í t v a a K ő l y u k - I I . és a N a g y o l d a l - i z s o m b o l y m i n t a a n y a g á v a l . 4. A k a r s z t t e r ü l e t e n a z a d o t t fosszilizációs t ö r v é n y s z e r ű s é g e k t ő l e l t é r ő , e x t r é m e s e t e k is e l ő f o r d u l n a k . P é l d á u l a K ő l y u k - I I . l e l ő h e l y c s o n t s z e r v e s a n y a g ­ t a r t a l o m m i n i m u m s z ó r á s é r t é k e i t (5. á b r a , 5. é s 8. r é t e g ) a z a d o t t h e l y e n fel­ t á r t k é t fosszilis t ű z h e l y o k o z t a , m i n t a n t r o p o g é n - h a t á s . A B a r a d l a - b a r l a n g Csontház-felső lelőhely (BCF-2) fosszilizációja erősen f á c i e s d e t e r m i n á l t . A barlangi pleisztocén vörösagyagra települt v é k o n y neolitikumi kultúrréteget a b e s z i v á r g ó víz v a s t a g (10—15 cm) c s e p p k ő r é t e g g e l b o r í t o t t a . A lelőhely m i n t a a n y a g a erősen k a r b o n á t o s o d o t t , s z e r v e s a n y a g - t a r t a l m a ki­ oldódott, ellentétben a barlang azonos korú denevérági (BD) mintáival.

Következtetés Az i t t i s m e r t e t e t t paleobiogeokémiai szemléletű elemzés továbbfejleszti a k a r s z t t e r ü l e t e k üledékes r é t e g s o r a i n a k k u t a t á s á t . E r e d m é n y e i n k jól kiegé­ szítik a gerinces szukcesszió v á l t o z á s á t értékelő biosztratigráfiai k u t a t ó m u n ­ k á t , a biokronológiai taglalást abszolút mérőszámokkal t á m a s z t j á k alá. A f o s s z i l i z á c i ó és a d i a g e n e z i s k o r r e l a t i v e l e m z é s e a h o l o c é n f i a t a l a b b s z a k a s z á b a n lejátszódott klímaváltozás k i m u t a t á s á t teszi lehetővé. Az eljárás fontossága m e g n ő a z o k b a n az e s e t e k b e n , a m i k o r az üledékből csak i n d e t e r m i n á l t v a g y szórványlelet kerül elő. Irodalom — References BADA, J. L., KVESVOLDE.4, K . A. and PETERSON, E. (1973): Racemization of amino acids in bones. Nature. 245. pp. 308-310. BADA, .1. L., SCHROEDER, R. A., PROTSCH, R. and BERGER, R. (1874): Concordance of collagen-based radiocarbon and aspartic-acid racemization ages. Proc. Nat. Acad. Sei. U.S.A. 171. pp. 914 — 917. BADA, J. L . and DEEMS, L . (1975): Accuracy of dates beyond the C dating limit using the aspartic acid racemisation Nature. 255. pp. 218-219. BÁCSKAI E. (1976): A Sümeg-Mogyorós-dombi őskori kovabányában végzett ásatások. M. Áll. Földt. Int. Évi Jelentése az 1976 évről. pp. 389 — 393. BUCZKO, M. Cs. and VAS, h. (1977): Effect of climate on chemical composition of fossil bones. Nature. 269. pp. 792—793. KISZELY, I. (1969 a): Derivatographic research of subfossile bones. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1969. 2. pp. 217-224. KISZELV, (1969 b): Derivatographische Untersuchungen an subfossilem Knochenmaterial. Wiss. Zeitschr. der Humboldt Gniv. zu Berlin, Math. Nat. К. 18. pp. 9 8 1 - 9 8 7 . KISZELY I. (1976): Sírok, csontok, emberek. Gondolat Kiadó. Bp. KORDOS L. (1970): Az Ezüsthegy, Ezüstnyereg, Nagykevély, Kevélynyereg, Kiskevély, Csúcshegy, Oszoly vonulat barlangjainak kutatása (Kevély csoport). Kézirat. KORDOS L. (1972): Barlangtani vizsgálatok a Kevély csoport barlangjaiban. Acta Juvenum Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominata, pp. 95—108. KORDOS, L. (1976 a): in JÁNOSSY,, D. and KORDOS, L. (1976): Pleistocene-Holocene Mollusc and Vertebrate Fauna of Two Caves in Hungary. Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 68. pp. 5 — 29. KORDOS L. (1976 b): A szpeleokronológia elméleti és gyakorlati kérdései. Karszt és Barlang. I—II. pp. 15—20. KORDOS L. (1976 c): A Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjai. Beszámoló a MKBT 1975. második félévi tevékenységéről. Bp. pp. 1 8 5 - 2 0 5 . KORDOS, L. (1977): Holocene Vertebrate Studies in Hungjrian caves. Proceedings of the 7 Intern. Speleological Congress Sheffield, England, pp. 2 7 2 - 2 7 5 . KORDOS, L. (1978 a): A sketch of the Vertebrate biostratigraphy of the Hungarian Holocene. Földrajzi Közlemények, 1 - 3 . pp. 144—160. KORDOS, L . (1978b): Changes in the Holocene climate of Hungary reflected by the ,,vole-thermometer" method. Földrajzi Közlemények. 1 — 3. pp. 222—229. KORDOS L. (1978 с): Historico-zoogeographical and ecological investigation of the subfossil Vertebrate fauna of the Aggtelek Karst. Vertebr. Hung. XVIII. pp. 85 — 101. KRETZOI, M . (1957): Wirbeltierfaunistische Angaben zur Quartärchronologie der Jankovich-Höhle. Folia Archeol. 9. pp. 1 6 - 2 1 . 14

t h

7 Földtani Közlöny

486

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4.

füzet

KRETZOI, M. (1965): in KRETZOI M. and VÉRTES L.: The role of Vertebrate faunae and Paleolithic industries of Hungary in Quaternary stratigraphy and chronology. Acta Geol. Hungar. 1965. 9. pp. 125 — 143. KRETZOI M. (1969): A magyarországi quarter és pliocén szárazföld biosztratigráfiájának vázlata. Foldr. Közi. 3. pp. 179-204. MÁNDI, В., PETKÓ, M . , SZÖŐR GY. and GLANT, T. (1975): Connective tissue alterations following neonatal thymectomy. Acta Morphologica Acad. Sei. Hung. 23 (1). pp. 59—69. ORTNER, D. J., VON ENDT, D. W. and ROBINSON, M. 8. (1972): The effect of temperature on protein decay in bone: its significance in nitrogen dating of archaeological specimens. American Antiquity. 37. pp. 514 — 520. SZÖŐR GY. (1969): Molluszkum héjak aminosav, nyomelem, derivatográfiás elemzése. Doktori értekezés. Debrecen, KLTE. SZÖŐR, GY. (1971 a): The isntrumental analysis of modern vertebrate tooth as fossil model material. Acta MineralogicaPetrographica, Szeged, Hungária, X X . pp. 149—167. SZÖŐR, G Y. (1971 b): Possibilities of facies indication through physical and chemical analyses of molluscan shells. Acta Geogr. Debrecina XV—XVI. pp. 7 3 - 8 3 . SZÖŐR, GY. (1975): Sedimental correlations. A possibility for the determination of relative chronology on the basis of thermoanalytic (derivatographic) investigation of the organic material content of fossils. Acta MineralogicaPetrographica, Szeged, XXII/1. pp. 6 1 - 7 1 . SZÖŐR GY. (1979): Quarter és neogén fosszília anyag paleobiogeokémiai elemzése kronológiai, taxonális és fáciestani kiértékeléssel. Kandidátusi értekezés. MTA Könyvtára. Bp. TONG-YUN Н О (1966): Stratigraphie and paleoecologic applications of water insoluble fractions of residual shell-proteins in fossil shells. Geol. Soc. Am. Bull. 77. pp. 375-392. VÉRTES, L. (1964): Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorósdomb bei Sümeg. Act. Arch. 16. pp. 188—215. VOGEL, J . С. and WATERBOIK, H. T. (1964): Groningen Radiocarbon Dates. V. 6. pp. 349—368.

Absolute chronological and palaeoclimatological evaluation of Holocene vertebrate remnants by palaeobiogeochemical method Oy. Szöőr and L.

Kordos

F o u r s a m p l e series of Ophidia i n d e t . from Holocene k a r s t i e sediments were, after e x a c t biochronological e v a l u a t i o n , t e s t e d t h e r m o a n a l y t i c a l l y a n d a new m e t h o d of absolute dating was worked out. T h e t o t a l c o n t e n t of b o u n d e d organic m a t t e r in t h e fossil bones a n d t h e so-called fossilization coefficient were found t o be closely related w i t h t h e geological t i m e t h a t h a d elapsed. T h e r e s u l t s were processed b y c o m p u t e r t e c h n i q u e s a n d t h e relationship were formulated in t e r m s of t h r e e regression t r e n d e q u a t i o n s . On t h e basis of t h e s e correlations t h e age of several fossil finds of u n k n o w n age derived from different p o i n t s of t h e k a r s t a r e a could be d e t e r m i n e d . T h e a u t h o r s p r o v e d t h a t t h e correlative evaluation of t h e geochemical characteristics of t h e enclosing sediments and t h e d e r i v a t o g r a p h i c m e a s u r e m e n t s enabled t o d r a w con­ clusions as to t h e climatic change t h a t h a d t a k e n place in a later p a r t of t h e Holocene. B y a n a l y z i n g t h e e n v i r o n m e n t a l effects controlling t h e process, t h e y disclosed t h e re­ gularities of fossilization in Holocene t i m e .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1981) 111. 487—512

Az úrkúti mészkő Mollusca faunájának őslénytani vizsgálata Czabalay

Lenke

(1 táblázattal, 13 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A szerző az ú r k ú t i mészkő* Mollusca a n y a g á t a P a d r a g k ú t 7. s z á m ú fúrásából és a régi gyűjtésű anyagokból vizsgálta. A Bakony hegységben ezt a k é p z ő d m é n y t az ú n . urgoni típusú mészkő és márgás mészkő képviseli, toucasias, pseudotoucasias, eoradiolitises, agripleurás, nerineás-nerinellás, apró csigás, orbitolinás és algás biofáciesekkel. A makrofaunára jellemző a balteknővel rögzített R u d i s t á k (Toucasia, Pseudotoucasia) és az Eoraiolites genus képviselői, a csigák közül a Nerinea, N erinella és néhány Metacerithium, Urgonella és Pseudomelania faj. A P a 7 sz. fúrásban az alábbi fajok gyakoriak: Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudo­ toucasia santanderensis D o u v . , Eoradiolites murgensis T O R R E , Eoradiolites davidsoni (HILL.)

DOUV.,

Nerinea

fleuriaui

D'ORB.,

Nerinea

(Ptygmatis)

micromorpha

COSSM.,

Nerinella utrilasensis V E R N . et L O R . , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Metacerithium trimonile ( M I C H . ) , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp., Ezek a fajok helyenkint kőzetalkotó mennyiségűek. A felsorolt fajok szinte az egész rétegsoron á t nyomonkövethetőek, mennyiségi eloszlásuk igen gyorsan változik, ez egyben a biofácies jellegének gyakori változásához vezet. A kistermetű Nerinea fleuriaui D ' O R B . , Nerinella utrillasensis V E R N . et L O R . az albai emeletre jellemző fajok. Viszonylag nagy ősföldrajzi elterjedésben ismertek a mediterrán területek nerineás-nerinellás biofácieseiben, m i n t : Görögország, Portugália, Olaszország (Le Murge, Bari környéke). E z utóbbi lelőhelyen az albaiból ismert a toucasias-eoradioliteses biofácies is. A bakonyi biofáciesekben nagy egyedszámban, helyenként kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő a Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis D o u v . és Eoradiolites hungaricus n . sp., Eoradiolites murgensis T O R R E és Eoradiolites davidsoni ( H I L L . ) D O U V , fajok. E z a faunaegyüttes a rétegsor albai emeletbe való tartozá­ sát támasztja alá.

Bevezetés V i z s g á l a t a i n k a l a p j á t a P a d r a g k ú t 7 . sz. fúrás Mollusca f a u n á j a és a régi gyűjtésű P a c h y o d o n t á k képezik. Hazai vonatkozásban az úrkúti mészkőből s z á r m a z ó f a u n a először k e r ü l t őslénytani feldolgozásra. Hosszú évtizedeken k e r e s z t ü l a z i r o d a l o m b a n c s a k f a j n e v e k e t s o r o l t a k fel ( N O S Z K Y J . 1 9 3 5 ) . A z ú r k ú t i mészkő újravizsgálatával k a p c s o l a t b a n szükségessé v á l t a faunisztikai v i z s g á l a t , ökológiai és r é t e g t a n i értékelése e n n e k a k é p z ő d m é n y n e k . A régi gyűjtésű a n y a g b a n találjuk az aránylag jó megtartású P a c h y o d o n t á k a t , míg a P a 7 , sz. fúrásban ezeket csak m e t s z e t b e n t u d j u k vizsgálni. A B a k o n y hegységben az albai emelet egy részét az ún. urgoni típusú mészkő és m á r g á s m é s z k ő k é p v i s e l i , t o u c a s i a s , p s e u d o t o u c a s i a s , e o r a d i o l i t e s e s , n e r i n e ­ ás-nerinellás, a p r ó csigás, Hostreás, orbitolinás és algás biofáciesekkel. 1

Magyar Állami Földtani Intézet * Az úrkúti mészkő a zirci mészkő formáció tagozata

7

:

Földtani

488

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A Padragkút-7 sz. fúrás jellemző faunája

1

267,30—267,60 267,60 - 2 6 8 , 3 0 268,30-268,80 268,80-270,40 270,40 - 2 7 1 , 1 0 271,10—272,60 274,20 - 2 4 7 , 2 5 276,10 - 2 7 7 , 2 0 277,70 - 2 7 8 , 4 0 / a 277,70 - 2 7 8 , 4 0 / b , с 279,10 - 2 7 9 , 3 0 283,30 - 2 8 3 , 7 0 283,70 - 2 8 4 , 7 0 / a , b 284,70 - 2 8 7 , 1 0 288,50—289,50 289,50-289,80 289,80 - 2 9 0 , 6 0 290,60-291,80 291,80-291,90 291,90—292,30 292,30—292,70 292,70-292,90 292,90-293,00 293,00 - 2 9 4 , 8 0 295,00-295,15 300,60-302,50 302,50 - 3 0 3 , 6 0 303,60-307,10 307,10—309,00 309,50 - 3 1 0 , 7 0 311,00—314,20 323,60-324,00 324,40-325,00 325,00 - 3 2 5 , 2 0 326,30—328,00 329,00—329,30 329,80-335,80 335,80 - 3 3 6 , 2 0 336,20 - 3 3 9 , 3 0 339,30 - 3 4 0 , 2 0 340,20 - 3 4 1 , 1 0 341,10 - 3 4 1 , 3 0 341,30 - 341,50 341,50 • 342,00 345,10-346,20 346,20 - 3 4 6 , 5 0 346,50 - 8 4 6 , 8 0 349,60 - 3 5 0 , 0 0 / 1 349,60 - 3 5 0 , 0 0 / 2 350,40—350,60 354,50 357,20 357,40 - 3 5 7 , 6 0 357,60—361,80 362,00 - 362,50

eudo

DOU

1

fi

ft.

1

1

I

1

1

1

Ii 1

2

1 s

I

-

igmatis) microm

illasensis VERNE]

davidsoni (HILL

oiites

1 s >

Ö •s DUO VILLE

1 1 Я

oiites Iшпдатгсиз nov. s

à.

о а

Ji. Я

i§

'S 8

i

fei

î

1

1

1 1 1

I i

4

fei

2

2

+ + +

+

+

+

+

+ •

+

+

+

+

+ +

+ +

+ + +

-b

+ +

+

+

+ + +

+ +

+ +

+

+ + +

+ +

+

+

+

+ +

+

+ +

+

+ +

+ +

+ +

+

+ +

+ +

+ +

+

+ + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+ + + + +

+

+ +

+

+

+

+ + +

+

+

+

+ +

+

+ +

+

+

+

+

+ + + M a g y a r á z a t :

1 = zátonyfácies, 2 = euryhnlm.

3 = csökkentsósví

G z ab al ay :

Az úrkúti

mészkő

molluszka-faunája

489

Faune caractéristique du sondage Padragkút 7 /. táblázat — Tableau I.

Légende:

1 = faciès récifal, 2 = euryhalin, 3 = saumâtre

Földtani

490

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A b i o f á c i e s e k g y a k o r i és h i r t e l e n v á l t o z á s á t a z ö k o l ó g i a i t é n y e z ő k k i s e b b módosulásával magyarázhatjuk, mint pl. a tengervíz mozgási intenzitásának f o k o z ó d á s a v a g y c s ö k k e n é s e , a v í z s z e n n y e z e t t s é g e , t á p l á l k o z á s i m ó d és l e h e ­ t ő s é g k a p c s o l a t a és a l a k u l á s a . E z u t ó b b i t é n y e z ő m a g y a r á z a t o t a d a r r a i s , h o g y n ö v é n y e v ő Nerinea-íélék legritkább esetben élnek együtt a rablóéletmódot f o l y t a t ó Actaeonella-félékkél. Áz ökológiai t é n y e z ő k közül m e g kell említe­ n ü n k az F e feldúsulását, az alga vegetáció növekedését, esetleg egyes n y o m ­ elemek koncentrációját, m e l y sok esetben összefüggésbe h o z h a t ó az algavege­ táció növekedésével. A P a 7. s z . f ú r á s b a n a z a l s ó s z a k a s z o n g y a k o r i b b a k s k i s s é m á r g á s b a u x i t ­ b e v o n a t o s , a p r ó csigás biofáciesek, m e l y e k f o k o z a t o s a n á t m e n n e k eoradiolit e s e s , n e r i n e á s - n e r i n e l l á s b i o f á c i e s e k b e . À felső s z a k a s z o n a m é s z k ő r é t e g e k b e n a toucasias, pseudotoucasias biofáciesek u r a l k o d n a k . Ű r k ú t k ö r n y é k é n u g y a n ­ c s a k a z á t o n y és z á t o n y k ö r ü l i b i o f á c i e s e k v á l t a k o z á s á t f i g y e l h e t j ü k m e g , i t t a m é s z k ő r é t e g e k v a n n a k t ú l s ú l y b a n . Az erre a rétegsorra jellemző csigafajokat a P a 7. s z . f ú r á s b a n n e m t a l á l j u k m e g , m i n t p l . Nerinea coquandiana D'ORB., Actaeonella baconica C Z A B . , Nerinea ajkaensis C Z A B . , Nerinea prefleuriaui rengarteni

CZAB.

A fauna általános jellemzése és palaeoökológiai viszonyok Az ú r k ú t i m é s z k ő b e n jellemzőek — m i n t e m l í t e t t e m — a b a l t e k n ő v e l rög­ z í t e t t P c h y o d o n t á k (Toucasia, Pseudotoucasia) és a z Eoradiolites genus kép­ v i s e l ő i ; a c s i g á k k ö z ü l a Nerinea, N erinella félék és n é h á n y a p r ó t e r m e t ű csiga­ faj a Metaceriihium, Urgonella, Pseudomelania g e n u s o k b ó l . A P a 7. s z . f ú r á s ­ b a n a z a l á b b i f a j o k f o r d u l n a k e l ő n a g y e g y e d s z á m b a n : Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis D u o v . í Nerinea fleuriaui D'OEB., Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . , N erinella utrallisensis V E E N , et L O R . , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Metaceriihium trimonile D'ORB., Cryptaulax (Cryptoptyxis) s p . fajok, m e l y e k n é m e l y r é t e g b e n k ő z e t a l k o t ó m e n n y i s é g e t is e l é r n e k . A k í s é r ő f a u n á b a n k i s e b b e g y e d s z á m b a n s z e r e p e l n e k a p r ó t e r m e t ű m á s g e n u s b a t a r t o z ó c s i g a f a j o k i s , m i n t : Ampullina laevigata D ' O R B . Nododelphinula valfinensis E T A L L O N , Dimorphotectus sp., Cryptaulax angustatum D ' O R B . , Pyrazus michaillensis (P. et С ) . A felsorolt fajok szinte az egész r é t e g s o r o n n y o m o n k ö v e t h e t ő k , m e n n y i s é g i eloszlásuk r e n d k í v ü l gyor­ s a n v á l t o z i k , e z á l t a l a b i o f á c i e s j e l l e g is g y a k r a n v á l t o z i k . A biofáciesek gyors v á l t a k o z á s á t az ökológiai t é n y e z ő k m ó d o s u l á s a okozta, ezek a t é n y e z ő k különböző m ó d o n h a t o t t a k a faunaegyüttesre, egyes esetek­ b e n a tengervíz s ó t a r t a l m á n a k ingadozása, a vízmozgás intenzitása, az oxigén­ csere ü t e m e , m á s k o r a vízszennyezettség, az algavegetáció feldúsulása v a g y egyes r i t k a e l e m e k k o n c e n t r á c i ó j a j á t s z o t t a k elsődleges szerepet. A f a u n a m e n n y i s é g i e l o s z l á s á t t e k i n t v e a Pachyodonta félék és a c s i g á k k ö z ü l a Nerinea félék i g é n y l i k a z á l l a n d ó s ó t a r t a l m ú t e n g e r v i z e t , a z a p r ó t e r m e t ű c s i g á k k ö z ü l j ó n é h á n y o l y a n faj v a n : Metaceriihium, Pseudomelania, melyek a s ó t a r t a l o m v á l t o z á s á t jól t ű r i k . Meg kell jegyezzem, h o g y i t t n e m c s u p á n a t e n g e r v í z s ó t a r t a l o m i n g a d o z á s á v a l á l l u n k s z e m b e n , h a n e m a z á t o n y és z á t o n y k ö r ü l i biofáciesek eltérő faunaegyütteseivel. I g e n nehéz megítélni, h o g y m e l y i k t é n y e z ő játszik elsődleges szerepet a biofácies v á l t o z á s á n á l , a sótar­ talom csökkenése vagy a tengeraljzat milyensége.

Czabalay:

Az úrkúti mészkő

molluszka-faunája

491

A r é t e g s o r a l j á n v ö r ö s és s z ü r k e m é s z k ő , m e s z e s m á r g a v á l t a k o z n a k . A f a u ­ n á b a n ( 3 5 5 , 0 — 3 6 2 , 5 0 m ) Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) s p . f a j o k d o m i n á l n a k , a Toucasia carinata ( M A T H . ) és Lopha rectangularis ( R O E M . ) e g y - e g y e g y e d é n e k t á r s a s á g á b a n . E f e l e t t e g y a p r ó c s i g á s b i o f á c i e s t e l e p ü l , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Dimorphotectus sp., Nododelphinula valfinensis E T A L L O N fajok t ö m e g e s jelenlétével és n é h á n y Nerinea faj e g y - e g y e g y e d é v e l ( 3 4 4 , 0 — 3 5 4 , 0 0 m ) . A z e r r e t e l e p ü l ő b a u x i t o s m e s z e s m á r g a r é t e g e k b e n ( 3 2 5 , 0 — 3 4 4 , 0 m ) m e g j e l e n n e k a z a l g á k , Nerinea, Toucösia és Eoradiolites félék, e z e k e g y e d s z á m a f o k o z a t o s a n n ö v e k s z i k . A k í s é r ő f a u n á b a n n é h á n y Lopha s p . é s a p r ó t e r m e t ű csigafaj v a n : Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Crypraulax (Cryptoptyxis) s p . , Metacerithium trimonile ( M I C H . ) és Nododelphinula valfinensis E T A L L O N . A felsorolt fajok k i v é t e l n é l k ü l n ö v é n y ­ e v ő k v o l t a k . A z a l g á k f e l d ú s u l á s a c s ö k k e n t e t t e a z o x y g é n c s e r e ü t e m é t és a f a u n á b a n a fajok, e g y e d e k s z á m a is k e v e s e b b é v á l t . A 3 2 0 , 0 — 3 2 5 , 0 méterek közti szakaszon közbecsípett szenon kőszéntelepes rétegfoszlány van. A f e l e t t e k ö v e t k e z ő r é t e g e k b e n ( 3 1 2 , 0 — 3 1 5 , 0 m ) a Toucasia carinata (MATH). Pseudotoucasia santadnerensis D o u v . , Eoradiolites murgensis TÖBRE, Eoradio­ lites davidsoni ( H I L L . ) D o u v . , fajok egyedeinek s z á m a növekszik, mellette gaz­ d a g Nerinea, N erinella, melyet n é h á n y csigafaj k í s é r : Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Pyrazus michaillensis (P. et С . ) Az algatenyészet v á l t o z a t l a n u l gazdag, de a tenger m o z g á s á n a k fokozódása m á r érezhető. E z t a biofáciest újra a p r ó c s i g á s b i o f á c i e s v á l t j a fel, m e l y n e k f a u n á j a a s ó t a r t a l o m k i s e b b i n g a d o z á s á t el t u d t a viselni. F e l e t t e ( 3 0 6 , 0 — 3 1 2 , 0 m ) Nerinea, Nerinella, Toucasia, Eoradiolites tartalmú zátonybiofácies települ. Ez a fauna a tengervíz sótartalmának állandósulását, a v í z t i s z t a s á g á t és a z o x i g é n c s e r e f o k o z o t t a b b ü t e m é t i g a z o l j a . F e l e t t e g a z ­ d a g algás-eoradioliteses biofácies k ö v e t k e z i k ( 3 0 3 , 0 — 3 0 4 , 0 m ) , m a j d újra kőzetalkotó mennyiségben a Toucasiak jelennek meg. A faunából az Eoradio­ lites f a j o k h i á n y z a n a k , a c s i g á k k ö z ü l a Nerinella utrillasensis V E R N . et LOR., Nerinea fleuriaui D ' O R B és Nerinea (Ptygmatis) micromorpha COSSM. fajok v a n n a k j e l e n . A t e n g e r v í z s ó t a r t a l m a ú j r a á l l a n d ó s u l , a víz n e m s z e n n y e z e t t és a z o x i g é n c s e r e f o k o z o t t . A z u t o l s ó n é h á n y m é t e r e n a Metacerithium trimo­ nile ( M I C H . ) é s Pyrazus michaillensis (P. et С.) egyedszáma növekszik. Ez a fauna a sótartalom kisebb csökkenésére utal.

Rétegtani értékelés A f e l s o r o l t a p r ó t e r m e t ű Nerinea fleuriaui D ' O R B . , Nerinea cretacea C O N R A D , Nerinella utrillasensis V E R N . et L O R . az albai emeletre jellemző fajok. E z e k n e k a f a j o k n a k ősföldrajzi elterjedése a r á n y l a g n a g y a m e d i t e r á n t e r ü l e t e k nerineásn e r i n e l l á s b i o f á c i e s e i b e n ( O l a s z o r s z á g , B a r i k ö r n y é k e ) , G ö r ö g o r s z á g , V a r d a r és P e l a g o n i ö v e k ; L i b a n o n . ) T O R R E ( 1 9 6 3 ) B a r i k ö r n y é k é r ő l í r t le h a s o n l ó t o u c a s i a s - e o r a d i o l i t e s e s b i o f á c i e s t és m e g j e l ö l e g y m é l y e b b t o u c a s i a s s z i n t e t is, m e l y e t a felsőaptiba, az előbbi biofáciest az albai e m e l e t b e sorolta. T O R R E által Bari környékéről leírt k é p z ő d m é n y s o r sok hasonlóságot m u t a t a b a k o n y i rétegsorral, de eltér a b b a n , h o g y a b a k o n y i összletben lényegesen t ö b b a m á r gás a p r ó csigás közbetelepülés, ezek az olaszországi r é t e g s o r b a n h i á n y z a n a k .

Földtani

492

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A B a k o n y b a n a tengervíz s ó t a r t a l m á n a k ingadozása gyakoribb volt, amit a f a u n a is jól a l á t á m a s z t . E z e n k í v ü l i d ő n k é n t a t e n g e r v í z s z e n n y e z e t t s é g e is m a g a s a b b v o l t . O l a s z o r s z á g b a n az összlet t i s z t a z á t o n y m é s z k ő jellegű. A felszíni f e l t á r á s o k b ó l és a P a 7 . s z . f ú r á s b ó l v i z s g á l t Toucasia metszetek a Toucasia carinata ( M A T H . ) fajjal jól m e g e g y e z n e k . A T O R E E az á l t a l a leírt f a u n á b ó l k i c s i n y t e r m e t ű T o u c a s i a k a t T. transversa v a r . minuta n é v e n í r t a l e . M e g í t é l é s e m s z e r i n t e z e k a T. carinata ( M A T H . ) f a j j a l a z o n o s a k c s a k l é n y e g e s e n kisebb t e r m e t ű e k . T o v á b b á m e g kell jegyezzem, h o g y T O R R E példányai n a g y o n rossz m e g t a r t á s ú a k , m i n d e n jelleg n e m v i z s g á l h a t ó a p é l d á n y o k o n . A n a g y o b b t e r m e t ű Pseudotoucasia santanderensis D o u v . faj jellegei j ó l fel­ i s m e r h e t ő e k a m e t s z e t e k b e n . A z Eoradiolites hungaricus n . s p . faj és a z E. davidsoni ( H I L L . ) D O U V . fajok közelállnak egymáshoz. E b b e n a f a u n á b a n m i n d k é t faj m e g t a l á l h a t ó . A z új Eoradiolites faj j e l l e g e i b e n f e j l e t t s é g i f o k á b a n az albai emeletre jellemző. A fúrási a n y a g b a n g y a k r a n m e g t a l á l h a t ó Eoradio­ lites murgensis T O R R E faj s z i n t é n a l b a i e m e l e t r é t e g e i b e n g y a k o r i . A B a k o n y h e g y s é g t e r ü l e t é n e d d i g vizsgált fúrások k ö z ü l h a s o n l ó kifejlőd é s ű és f a u n á j ú r é t e g s o r t v i z s g á l t a m a z O t 8 4 ( O l a s z f a l u ) , P a 6 ( P a d r a g k ú t ) é s U 3 7 3 ( Ú r k ú t ) . E z e k a k é p z ő d m é n y e k a zirci f o r m á c i ó ú r k ú t i m é s z k ő t a g o z a ­ t á n a k e g y részét képviselik, a f a u n a a l a p j á n az albai e m e l e t b e t a r t o z i k .

őslénytani leírás F a m í l i a : Radiolitidae GRAY S u b f a m i l i a : Eadiolitinae GRAY G e n u s : Eoradiolites DOUVILLÉ, 1909. Eoradiolites hungaricus nov. spec. (IV. tábla, 1 - 4 . ; X I I . tábla, 1 - 2 . ) (Holotypus: X I I . tábla, 3 — 4 . ) H o l o t y p u s : E g y j o b b a l s ó t e k n ő , felső t e k n ő h i á n y z i k . A d í s z í t e t t s é g j ó l v i z s ­ g á l h a t ó és a m e t s z e t b e n a j e l l e g e k f e l i s m e r h e t ő e k . H o l o t y p u s m é r e t e i : m a g a s s á g : 5 0 m m ; szélesség: 3 0 m m . H o l o t y p u s lelőhelye: A j k a Csinger völgy, Bocskor-árok. Derivatio nominis: Elnevezés Magyarországról. H o l o t y p u s leltári s z á m a : 4 0 4 6 . További vizsgálati a n y a g : 4 0 példány. T o v á b b i vizsgálati a n y a g leltári száma: 4 3 3 2 . F ö l d t a n i lelőhely: A j k a Csingervölgy, B o c s k o r - á r o k P a d r a g k ú t 7 . sz. fúrás. 272,50;

283,70/1;

284,70-284,90;

310,70;

330,20; 3 5 6 , 0 - 3 5 7 0 , 0 / 1 - 2 .

Föld­

t a n i k o r a : Albai, ú r k ú t i m é s z k ő eoradioliteses biofácies. A n y a g e l h e l y e z é s e : M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t M ú z e u m a ( H o l o t y p u s ) és Szépvizér raktár. L e í r á s : A j o b b t e k n ő m e g n y ú l t k ú p a l a k ú , külső felületét kissé hullámos leme­ zek borítják. Ezeket a lemezeket egyenlő távolságban elhelyezkedő bordák d í s z í t i k . A z a l s ó t e k n ő o l d a l á n a k é t s z i f o n á l i s s z a l a g j ó l l á t h a t ó , E j ó v a l széle­ s e b b S-nél. A m e t s z e t b e n j ó l k i v e h e t ő k a z első és h á t s ó i z o m b e n y o m a t o k h e l y e és a z e l s ő és h á t s ó f o g a k h e l y e (A I I , P I I ) . A sarokpánt*(V) kicsiny, alig k i v e h e t ő .

С z ab al ay : Az úrkúti mészkő

molluszka-faunája

493

T o v á b b i vizsgálati a n y a g leírása: K ö z e l száz p é l d á n y k e r ü l t elő a h o l o t y p u s l e l ő h e l y é r ő l e b b ő l a f a j t á b ó l , e z e n k í v ü l n é h á n y p é l d á n y a P a 7. s z . f ú r á s b ó l . A z új faj p é l d á n y a i r e n d k í v ü l n a g y v á l t o z é k o n y s á g o t m u t a t n a k a k i c s i n y t e r ­ m e t ű m e g n y ú l t f o r m á t ó l a széles z ö m ö k f o r m á i g b e z á r ó l a g . K ü l s ő a l a k j a az é l e t k ö r ü l m é n y e k k e l f ü g g ö s s z e , a t t ó l f ü g g ő e n h o g y a n h e l y e z k e d e t t el a z e r e d e t i biofáciesben. A kicsiny termetűek között v a n kerek-szögletes keresztmetszetű p é l d á n y , aszerint h o g y a n a l k a l m a z k o d o t t a b i o t o p o n belül az e g y m á s m e l l e i t éléshez, a kis záton3^okon v . az ú n . c s o k r o k o n belső v a g y k ü l s ő h e l y e t foglalt-e el a z e g y e d és a szifonális oldal m i l y e n k ü l s ő h a t á s o k n a k v o l t k i t é v e . Az idős p é l d á n y o k szélesebbek, a h u l l á m o s lemezek v a s t a g a b b a k és a b o r d á k erősebbek. Differenciál diagnózis: Az Ajka Csinger völgyből előkerült p é l d á n y o k m i n d e n k é t s é g e t k i z á r ó a n a zárszerkeze elhelyezkedése és a külső alakja a l a p j á n az Eoradioütes genusba tartoznak. I g e n k ö z e l á l l a z E. davidsoni ( H I L L . ) DOTJVILLB fajhoz, azonos az E és S el­ h e l y e z k e d é s e é s e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y a . A s a r o k t a r é j (L) a z a j k a i p é l d á n y o ­ k o n e g y e n e s é s n e m m e g h a j l í t o t t , m i n t a z E. davidsoni fajtál. A zárszerkezet e l h e l y e z k e d é s e a k é t f a j n á l a z o n o s , d e a z új f a j n á l a z e l s ő és h á t s ó i z o m b e n y o m a t ( m a é s m p ) a l a k j a l é n y e g e s e n m e g n y ú l t a b b é s a z e l s ő é s h á t s ó f o g ( A l i és P I I ) sokkal lekerekítettebbek. A hullámos lemezeket díszítő b o r d á k egyenlő t á v o l s á g b a n h e l y e z k e d n e k el, m í g a z E. davidsoni-iíél k é t erősebb borda közé e g y v é k o n y a b b illeszkedik b e . A z á r s z e r k e z e t l e k e r e k í t e t t f o r m á j á v a l O R B I G N Y E. triangularis fajához áll k ö z e l , d e a n n a k k ü l s ő f e l ü l e t é n a l e m e z e k s i m á k . A z a j k a i ú j faj a z e l ő b b e m l í ­ t e t t k é t faj k ö z ö t t k é p e z á t m e n e t e t , m i n d k é t f a j t ó l k ü l s ő f o r m á j á b a n és b e l s ő szerkezetében jól lehatárolható. Földrajzi elterjedés: Magyarország (Bakony hegység, Ajka Csingervölgy, Bocsk o r - á r o k , P a d r a g k ú t 7. s z . f ú r á s .

Táblamagyarázat

— Explanation

des Planches

I . tábla — Planche I . 1. 276,1 m P a 7. fúrás 2. 276,1 m P a 7. fúrás 3. 276,1 m P a 7. fúrás

a) b) a) b) a) b)

Toucasia carinata (MATH.) Dimorphotectus s p . Toucasia carinata (MATH.) Pseudomelania urgonensis COSSM. Toucasia carinata (MATH.) Nerinea (Ptygmatis ) micromorpha

COSSM .

I I . t á b l a — Planohe П . 1 — 2 . 2 7 6 , 3 m P a 7.

a) Lop/га rectangularis

b) Toucasia c) Pyrazus

carinata

ROEM.

(MATH.)

rnichaillensis

( P I C T . e t CAMP.)

d) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha COSSM. e) Nerineïla utrülasensis VEBN". et L O B . f) Nerinea fleriaui D ' O K B .

Földtani

494

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

I I I . tábla — Planche I I I . 1 — 3. 295,2

m

Pa

7.

a) Eoradiolites

murgensis

TŐRBE

b) Urgonella s p . c) Nododelphinula valfinensis E T A L L O N d) Toucasia carinata ( M A T H . ) I V . t á b l a — Planche I V . 1. 300,6 m P a 7 . 2 — 4 . 300,6 m P a 7.

a) Eoradiolites hungaricus nov. spec. b) Eoradiolites murgensis T O R R E c) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . a) Toucasia carinata ( M A T H . ) b) Nerinea fleuriaui D ' O R B . c) Metacerithium trimonile ( M I C H . ) d) Pseudomelania urgonensis C O S S M . e) Eoradiolites murgensis T O R R E V . t á b l a — Planche V .

1 — 2. 3 0 9 , m P a 7.

a) Nerinella utrillanensis V E R N . e t L O R . b) Pseudomelania urgonensis C O S S M . c) Cryptopzyxis sp. d) Nerinea fleuriaui D ' O B B . e) Toucasia carinata M A T H . f) Pseudotoucasia santanderensis D o u v .

1 — 3. 310,0 m Pa 7 .

a) Toucasia carinata ( M A T H . ) b) Pseudotoucasia santanderensis Dotrv. c) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . d) Nerinea fleuriaui D ' O R B . e) Nerinella utrillanensis V E R N e t L O R .

V I . t á b l a — Planche V I .

f) Tritonália

urgonensis

P I C T . et

CAMP.

V I I . tábla — Planche V I I . 1. 3 1 0 , 0

m Pa

7.

1:2 2. 310,4 m P a 7.

a) Nerinea b) Nerinea e) Toucasia a) Nerinea b) Nerinea c) Nerinella

fleuriaui D ' O R B . (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . carinata ( M A T H . ) fleuriaui D ' O R B . (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . utrillanensis V E R N . e t L O R .

V I I I . tábla — Planehe V I I I . 1 — 3 . 3 1 0 , 4 — 3 1 0 , 5 m P a 7 . a) Toucasia carinata ( M A T H . ) b) Pseudotoucasia santanderensis (Douv.) c) Nerinea fleuriaui D ' O R B . c / 1 ) Nerinea cretacea C O N R A D d) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . e) Nerinella utrillasensis V E R N . et L O R . I X . t á b l a — Planche I X . 1-3.

311,02

m

Pa 7.

a) Eoradiolites b) Pyrazus

murgensis

michaillensis

c) Dimorphotectus

sp.

TORRE ( P I C T . et

CAMP.)

G z ab al ay :

Az

X. 1 — 3. 335,5 m

Pa

7.

úrkúti

t á b l a —Planche

a) b) c) d) e) f) g)

7.

a) b) c) d) e) f) g)

molluszka-faunája

495

X.

Nerinea fleuriaui D'ORB. Nerinea (Ptygmatis) micromorpha COSSM. Dimorphotectus sp. Nododelphinula valfinensis ETALLON Metacerithium trimonüe (MICH.) Pyrazus michaillensis ( P I C T . e t C A M P . ) Pseudomelania urgonensis C O S S M .

XI. 1 — 4. 335,8/2 P a

mészkő

tábla

— Planche

XI.

Eoradiolites murgensis T Ő R B E Nerinea fleuriaui D'ORB. Nerinea (Ptygmatis) micromorpha COSSM. Pyrazus michaillensis P . e t С. Metacerithium trimonüe (MICH.) Cryptoptyxis sp. Cirsocerithium subspinosum D'ORB.

XII.

tábla

-

Planche

XII.

1 — 4. P a 7. Eoradiolites hungaricus n . s p . (3 — 4. H o l o t y p u s 5. 336,2 m P a 7. Eoradiolites murgensis TORRE

X I I I . tábla 1 — 2. Pseudotoucasia santanderenqis 3. Eoradiolites sp. 4—6. Toucasia carinata (MATH.)

— Planche

1 : 1

XIII.

Dotxv.

Irodalom

—

Bibliographie

ASTRE, G. (1972): Les faunes de Pachyodontes de la Province Catalane entre Segre et Frasesr. pp. 1 — 154. Pl. I—VIII. Toulouse ASTRE, G. (1954): Radiolitidés Nord-Pyrénées. Mém. de la Soc. Géol. de France, N. S. Tome X X X I I I . Fasc. 3—4. Mém. N'71. pp. 1 — 140, P l . I - V I I I . Paris CHOFFAT, P . (1886): Receuil d'études paléontologiques sur la faune crétacigue du Portual. Section des travaux géologiques du Portugal. Lissbonne CIRY, R. (1940)- Étude géologique d'une partie de provinces de Burgos, Palencia, Léon et Santander. Thèse, pp. 1 — 519. Pl. I—XIII. Cartes A—D Co .'HAND, H. (1865): Monographie de l'étage Aptien de l'Espagne. Marseille COSSMANN, M. (1895): Essais de Paléoconchologie comparée, t. I . Opistobranchiata. Paris COSSMANN, M. (1896): Essais de Paléoconchologie Comparée, t. I I . Entomotaeniata, Prosobranchiata, Pectibranchiata, A. Tenioglossa Paris COSSMANN, M. (1901): Sur „Über cretaceische Gastropoden von Libanon und von Karmel" du John BÖHM (1900). Revue critique de Paléozoologie, T. VI. Paris COSSMANN, M. (1918): Essais de Paléoconchologie comparée, t. X I . Euomphalacea (Suite) Turbinacea, Astylacea. Paris COSSMANN, M. (1921): Essais de Paléoconchologie, Pyramidellidae. Paris COSSMANN, M. (1925): (1924) Essais de Paléoconchologie comparée, t. X I I I . Euspiridae, Naticopsidae, Naticidae, Neritidae, Paris CZABALAY L. (1962): Apti és albai Nerineák a Bakony hegységből. Földtani Intézet Évi Jelentése 1959 évről p p . 155—173. Budapest CZABALAY, L. (1963): Les formations de l'Aptien supérieur des Monts de Bakony (Massiv Central de Hongrie). Colloque sur le Crétacé inférieur (Lyon, Septembre, 1963.) Mémoires du Bureau de Recherches Géologiques et Minieres N/ 34., pp. 779—783. Paris CZABALAY L. (1965): A Bakony hegység apti, albai és cenomán Gastropodái. Geologica Hungarica ser Paleontológia, fasc. 29 - 32. pp. 1 8 1 - 2 7 5 . , Pl. I—VII. Budapest CZABALAY, L. (1966): Liste raisonnée des types et exemplaires figurés de Rudistes fixées par la valve gauche, conservés dans la collection de paléontologie de l'École des Mines Paris. (Résumé) C. R. Soc. géol. France, N/ 4. pp. 162—163. Paris CZABALAY, L. (1970): Les biofaciès des formations récifales du Crétacé. Acta Geologica Scientarium Hungaricae, Tomus 14. pp. 271 — 286. (1970) Budapest DECHASEAUX, C. (1952): Traité de Paléontologie I—II. Lamellibranches pp. 261 — 264. Masson. Paris

Földtani

496

Közlöny

111. kötet, 3 — 4.

füzet

DESCASEUX, C. (1969): Treatise os Invertebrate Paleontology part Ko 2, Mollusca (6) Bivalvia Superfamily Hippuri tacea. pp. 749—817. New York DELPEY, G . (1940): Gastéropodes mésozoïques de la région libanaise. Notes et Memories de la Section d'Études ^зи Haut-Commissariat de la République Française Syrie et au Liban, pp. 1 — 292. Cartes-4. Pl. I—XI. Paris DIETRICH, W . O. (1925): Gastropoda mesozoica: Fam. Nerineaidae, Fossilium Catalogue. I. Animalia. Pars 31. Berlin DOUVILLÉ, H. (1889): Rudistes du Crétacé inférieus des Pyrenees. В. S. G. F . t. 17. p . 632. fig. 4—5. Paris DOUVILLÉ, H. (1910): Études sur les Rudistes: Rudistes de Scilie. d'Algérie, d'Egypte, du Liban et de la Perse. Mém. de la Soc. Géol. de France, Tome XVIII. Fasc. 1. pp. 1 — 84. Pl. I—VII. Paris DOUVILLÉ, H. (1935): Les Rudistes et leur évolution. Bull. Soc. Géol. France. (5) pp. 319 — 358. 26. figures, 15 planches. Paris EMBKKGER, J . (1954): Présence d'Agria marticensis d'Orb. et de Praeradiolites pulchellus Vidal dans les terrains crétacés du bassin du Hodna (Algérie) С R . som. Soc. Géol. de France 3,: 49—50. Paris GLAÇON, J . et. G . (1953): Etude quelques Nérinées et Milioles du Crétacé inférieur du Hodna. Bull. Soc. Géol. France ser. 6, T. 3, fasc. 1 — 3. Paris HEXNIG, E D W . (1916): Die Fauna der deutsch ostafrikanischen ürgonfazies. Z. D. G. G. Band LXVIII., p . 441. MARLIÉRE, R . (1936): Sur l'Albien et la Cénomanien dans le Nord de la France et le Bassin de Möns: Meule grés vert, Vraconien. Annales de la Soc. Géol. de Belgique t. I X . p. 132—140. Bruxelles MASSE, J. PHILIP, J . P . (1974): Définition, position systématique, répartition stratigraphique et évolution du genre Agriopleura Kühn (Rudiste). Géologie médeterrénéenne Tome 1, № 2, 1974., pp. 53 — 62. Marseille MENQAUD, L. (1920): Recherches géologiques la région cantabrique. Thèse Fac. Su: Paris, 370. p . 87 fig., 18 Pl., 1 caste structurale au 1/5000.000; 1 castre géologique 1/200.000. Paris LORIOL DE, P . (1882): Études sur la faune des couches du gault de Cosne (Nièvre), Mém. Soc. pal. Suisse, volt. I X . Geneve ORBIGNY, D'A. (1842—43): Paléontologie française. Terrain cértacées. Tome. I—III. Gastéropodes, Lamellibranches. Paris PAQUIER, V . (1903): Les Rudistes urgoniens. Mém. de la Soc. Géol. de France Paléontologie. Memorie № 29, pp. 1 — 102, Pl. I - X X I . Paris PARONA, C. F . et BONARELLI, G. (1896): Fossili albiani d'Escragnolles, del Nizzardo e délia Liguria occidentale. Paleontographia Italica, t. I I . p . 53—112. PELLAT EDM. et COSMANN M. (1907): Le Barrémien supérieur a faciès urgonien de Brouzet-les-Alais (Grad) 1 vol. Mém. Soc. Géol. de France, t. XV. fasc. 1. Mém. № 37. Paris PERON, A. (1889—90): Description des Mollusques fossiles des crétacés de la région sud des Hauts-Plateaux de la Tunisie receuillis en 1885—86. par M. Philippe Thomas Paris PERVINQUIERE, L. (1912): Études de Paléontologie tunisienne. II. Gastropodes et Lamellibranches des terrains crétacés. Paris PICTET, F . J . et CAMPICHE, G. (1869): Descriptions des fossiles du terrain crétacé des environs de Ste Croix. Mat. pour la paléontologie Suisse ser. 5. 2.4. parties. Geneve PICTET et RENEVIER (1854): (1858) Description des fossiles du terrain aptien de la Perte du Rhône et des environs de Sainte Croix. Mat, pour la Pal. Suisse, Geneve RAT, P . (1959): Les Pays crétacés Basto-Cantabriques (Espagne). Publications de l'université Dijon, XVIII. pp. 1 - 5 2 5 . P l . I — V . Dijon SHARPE, D. (1849): Remarks on the genus Neritiaes, with an accoun of the species found in Portugal. Quart. Journ. Géol. Soc. London SAYN, G. (1932): Description de la faune de Г ürgonien de Barcelonne (Drome). Travaux du Laboratoire de Lyon, fasc. XVIII. Mém. 15. Lyon TOUCAS, A. (1907): Étudee sur la classification et l'évolution des Radiolitidés. Mém. de la Soc. Geol. de France. Mém. № 36, p p . 1-129., Pl. I - X X I V . Paris VERNEUIL DE et LORIÈRE (1868): Description des fossiles du Néocomien supérieur d'Utrillas et ses environs (Province de Teruel). Le Mans

E t u d e paléontologique de la faune de Mollusques du Calcaire d'Űrkút Mme Lenke

Czabalay

Introduction L a faune de Mollusques d u sondage P a d r a g k ú t 7. et les P a e h y o d o n t e s des anciennes récoltes f o r m e n t la base de nos é t u d e s . E n r e l a t i o n d u p a y s c'est la p r e m i è r e fois que l'on é t u d i e p a l é o n t o l o g i q u e m e n t la faune p r o v e n a n t d u Calcaire d ' Ű r k ú t (terme de la F o r m a ­ t i o n de Calcaire de Zirc). P e n d a n t de longues dizaines d ' a n n é e s on n ' a fait q u ' é n u m é r e r des n o m s d'espèces d a n s la l i t t é r a t u r e spéciale ( N O S Z K Y , J . J R . 1935). E n r e l a t i o n de la révision d u Calcaire d ' Ű r k ú t l ' é t u d e faunistique est devenue nécessaire ainsi que l'évaluation écologique e t s t r a t i g r a p h i q u e de c e t t e f o r m a t i o n . D a n s le m a t é r i e l des anciennes récoltes o n t r o u v e les P a e h y o d o n t e s r e l a t i v e m e n t bien conservées c e p e n d a n t on ne p e u t les étudier q u ' e n section d a n s les échantillons d u sondage P 7. D a n s la M o n t a g n e d u B a k o n y les soi-disants calcaire e t marno-calcaire de t y p e urgo­ n i e n r e p r é s e n t e n t u n e p a r t i e de l'étage albien avec biofaciès à Toucasia, Pseudotoucasia, Eoradiolites, Nerinea-N erinella, p e t i t s Gastéropodes, Liostrea, Orbitolines et à Algues. On p e u t e x p l i q u e les v a r i a t i o n s fréquentes et b r u s q u e s des biofaciès avec les légères modifications des facteurs écologiques, comme p a r ex.: a u g m e n t a t i o n ou d i m i n u t i o n de

О zab

al ay:

Az úrkúti mészkő

molluszka-faunája

497

l'intensité de l'agilité de l'eau marine, pollution de l'eau, relation et évolution d u mode et possibilité de la nutrition. Ce dernier facteur-ci explique aussi ce que les Nérinées phyto­ phages ne vivaient que le plus rarement ensemble avec les Actéonelles prédatrices. Par­ m i les facteurs écologiques nous devons mentionner l'enrichissement en Fe, la progression de la végétation d'Algues, éventuellement la concentration des éléments traceurs qu'on p e u t m e t t r e souvent en relation à la progression de la végétation d'Algues. A l'intervalle inférieur du sondage P a 7. les biofaciès à petits Gastéropodes — légèrem e n t marneux à incrustations de bauxite — sont plus fréquents et ils passent progressivem e n t dans les biofaciès à Eoradiolites et Nerinea-Nerinella. A l'intervalle supérieur prédom i n e n t les biofaciès à Toucasia et Pseudotoucasia. Aux environs d ' U r k ú t on peut égalem e n t observer les variantions des biofaciès récifaux et subrécifaux, ici les couches de calcaire se présentent en dominance. Les espèces de Gastéropodes caractéristiques à cette série de couches ne sont pas retrouvables dans le songade P a 7., par ex.: Nerinea coquandiana D ' O R B . , Actaeonella baconica C Z A B . , Nerinea ajkaënsis C Z A B . , Nerinea prefleuriaui rengarteni

CZAB.

Garactérisation générale de la faune et conditions

paléoécologiques

Comme nous avons déjà mentionnné les représentants des Pachyodontes fixées à valve gauche (Toucasia, Pseudotoucasia) et du genre Eoradiolites sont caractéristiques dans le Calcaire d ' Ü r k ú t ; p a r m i les Gastéropodes on y trouve les Nerinea et Nerinella, quelques Gastéropodes de petite taille des genres Metacerithium, Urgonella et Pseudomelania. Dans le sondage P a 7. les espèces suivantes se présentent en nombre d'individus élevé: Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis D o u v . , Nerinea fleuriaui D ' O B B . , Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . , Nerinella utrillasensis V E R N . et L O B . , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Metacerithium trimonile C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp., d e v e n a n t constructeurs aussi dans certaines couches. Dans la faune accompagnante et en nombre d'individus moins élevé se présentent aussi des espèces de Gastéropodes de petite taille a p p a r t e n a n t à d'autres genres, ainsi: Ampullina laevigata D ' O B B . , Nododelphinula valfinensis E T A B L O N , Dimorphotectus sp., Cryptaulax angustatum D ' O B B . , Pyrazus michalensis ( P I C T . et C A M B . ) On p e u t suivre les espèces ci-énumérées presque le long de la série de couches entière, mais leur répartition q u a n t i t a t i v e varie extrêmement vite et p a r suite le cachet des biofaciès change aussi fréquemment. L'alternance rapide des biofaciès a été causée p a r la modification des facteurs écologiques, et ceux-ci ont influencé l'association faunistique de manière différente; dans certains cas la variation de la salinité de l'eau marine, 'intensité de l'agitation de l'eau et du r y t h m e du ravitailement en oxygène a joué le rôle principale, dans d'autres cas la pollution de l'eau, la progression de la végétation d'Algues ou la concentration de certains éléments rares ont fait la même chose. E n ce qui concerne la répartition q u a n t i t a t i v e de la faune ce cont les Pachyodontes et — p a r m i les Gastéropodes — les Nérinées qui demande de l'eau marine à salinité cons t a n t e ; parmi les Gastéropodes de petite taille on connaît bien des espèces — Metacerithium, Pseudomelania — qui supportent aussi bien la variation de la salinité. Mais on doit ici remarquer que le problème ne se trouve seulement dans la variation de la salinité, mais aussi dans les associations faunistiques différentes des biofaciès récifaux et subrécifaux. Il est bien difficile de juger lequel a été le facteur q u i a joué le rôle principal dans la variation des biofaciès: la diminution de la salinité ou la consistence du fond d e l à m e r ? . A la base de la série de couches, le calcaire, rouge et gris, et la marne calcaire sont en alternance. Dans la faune ( 3 5 5 , 0 — 3 6 2 , 5 m) Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp. prédominent en compagnie de quelques rares spécimens de Toucasia carinata ( M A T H . ) et Lopha rectangularis ( R O E M . ) E n dessus repose le biofaciès à p e t i t s Gastéropodes avec Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Dimorphotectus sp. et Nododelphinula valfinensis E T A L L O N en abondance extrême et avec quelques rares spécimens de certains ( 3 4 4 , 0 — 3 5 4 , 9 m). Dans les couches de m a r n e calcaire bauxitique qui la surmonte ( 3 2 , 0 — 3 4 4 , 0 m) apparaissent les Algues, Nérinées et les Toucasia et Eoradiolites dont le nombre d'individus augmente progressivement. Dans la faune accompagnante se présentent quelques Lopha sp. et espèces de Gastéropodes de petite taille: Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp., Metacerithium trimonile ( M I C H . ) et Nododelphinula valfinensis E T A I X O N . Les espèces ci énumérées étaient sans exception phytophages. L'enrichissement en Algues a abbaissé le r y t h m e du ravitaillement en oxygène, et p a r suite d a n s la faune le nombre des espèces et individus est devenu aussi moindre. A l'intervalle — entre 3 2 , 0 et 3 2 5 , 0 m — on trouve un lambeau de couche sénonienne y coincé à gîte de lignite.

Földtani

498

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

Dans les couches qui le s u r m o n t e n t (312,0 — 315,0 m) augmente le nombre des individus des espèces: Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis D o u v . , Eoradiolites murgensis T O R R E e t Eoradiolites davidsoni ( H I L L . ) , à côté d'elles Nerinea e t Nerinella sont aussi abondantes accompagnées de quelques rares espèces de Gastéropodes: Pseudomelania

urgonensis

C O S S M . , Pyrazus

michaillensis

(PICT.

et

CAMP.)

L a végétation

des

Algues est sans changement abondante mais la progression de l'agitation de la mer est déjà sensible. Ce biofaciès est remplacé p a r u n autre à petits Gastéropodes dont la faune pouvait supporter la variation légère de la salinité. E n dessus (306,0 — 312,0 m) repose le biofaciès récifal à Nerinea, Nerinella, Toucasia et à Eoradiolites. Cette faune témoigne de la stabilité de l a salinité e t la pureté de l'eau et du r y t h m e plus rapide du ravitaillement en oxygène. Au-dessus suit le biofaciès riche en Algues e t Eoradiolites (303,0 — 304,0 m), puis apparaissent à nouveau les Toucasias, comme constructeurs. Les espèces d'Eoradiolites m a n q u e n t encore dans la faune, et p a r m i les Gastéropodes Nerinella utrillasensis V E R N . e t L O R . , Nerinea fleuriaui D ' O R B , e t Nerine (Ptygmatis) micromorpha C O S S M , y sont présentes. L a salinité de l'eau est devenue à nouveau stable, elle n'est p a s polluée e t le r y t h m e du ravitaillement en oxygène est progressé. Dans les derniers quelques mètres le nombre d'individus de Metacerithium trimonile ( M I C H . ) e t de Pyrazus michaillensis ( P I C T . e t C A M P . ) monte. Cette faune indique la légère diminution de la salinité. Evaluation Nerinea

stratigraphique fleuriaui

D ' O R B . , Nerinea

cretacea C O N R A D e t Nerinella

utrillasensis

V E R N . et

L O R . espèces de petite taille ci-énumérées représentent telles qui sont caractéristiques à l'étage albien. L a répartition paléogéographique de ces espèces est relativement large dans les biofaeiès à Nérinées e t Nérinelles des régions méditerranéennes (Italie: les environs de Bari; Grèce: zones de Vardar e t pélagonienne; Liban). Aux environs de Bari, T O R R E (1963) a décrit u n biofaciès semblable à Toucasia e t Eoradiolites e t il a aussi indiqué u n niveau à Toucasia plus inférieur rangé dans l'Aptien supérieur, cependant il a inséré le biofaciès précédent dans l'étage albien. L a série de formations — décrite p a r T O R R E a u x environs de Bari — montre beaucoup d'affinités avec la série de couches d u Bakony, mais elle en distingue p a r cela que dans le complexe du Bakony il y a considérablement plus d'intercalations de m a r n e à petits Gastéripodes qui m a n q u e n t dans la série de couches d'Italie. L a variation de la salinité de la mer a été plus fréquente dans le Bakony ce qui est aussi approuvée p a r les faunes. E n outre de t e m p s en t e m p s la pollution de l'eau marine était aussi plus élevée. E n Italie le complexe présente le cachet du faciès récifal p u r du calcaire. Les sections de Toucasia étudiées — provenant des affleurements e t du sondage P a 7. — sont bien identifiables à l'espèce Toucasia carinata ( M A T H . ) . Dans la faune décrite p a r lui, T O R R E mentionne sous nom de T. transversa var. minuta les Toucasias de petite taille. Selon m o n évaluation celles-ci sont identiques à Toucasia carinata ( M A T H . ) seulement leur taille est considérablement plus petite. E n outre nous devons remarquer que les échantillons de T O R R E sont très m a l conservés, et ainsi on ne p e u t étudier tous leurs cachets. Les caractéristiques de l'espèce Pseudoucasia santanderensis D o u v . de taille plus grande sont bien reconnaissables dans les sections. Les espèces Eoradiolites hungaricus n. sp. e t E. davidsoni ( H I L L . ) D O U V . sont proche, l'une de l'autre. Dans cette faune on retrouve toutes les deux espèces. L a nouvelle espèce d'Eoradiolites est caractéristique à l'étage albien t a n t dans ses sachets que son é t a t d'évolution. L'espèce Eoradiolites murgensis T O R R E — fréquemment retrouvable dans les échantillons de condage — est aussi fréquente dans les couches de l'étage albien. Au territoire de l a Montagne d u Bakony e t p a r m i les sondages étudiés jusqu'ici j ' a i trouvé des séries de couches à faciès et faunes pareils, dans ceux: Ot 34. (Olaszfalu), P a 6. (Padragkút) et TJ 373. (Ürkút). Ces formations représentent une partie du Calcaire d'Urk u t — t e r m e de la F o r m a t i o n de Zirc — e t d'après la faune elles appartiennent à l'étage albien. Description

paléontologique F a m i 1 i a: Radiolitidae GRAY S u b f a m i l i a : Radiolitinae GRAY Genus: Eoradiolites D O U V I L L É , 1909.

Eoradiolites

hungaricus nov. spec.

Ozabalay:

Az úrkúti mészkő

molluszka-faunája

499

(Planche IV., Figs 1 - 4 . , Planche X I I . , Figs 1 - 2 . , H o l o t y p e : Planche X I I . , Figs 3 - 4 . ) H o l o t y p e : une valve droite inférieure, celle supérieure m a n q u e . On p e u t bien étudier l'orn a m e n t a t i o n et les cachets sont reconnaissables en section. Domensions de l'holotype: h a u t e u r : 50 m m ; largeur: 30 m m . Localité de l'holotype: Ajka, vallée „Csinger-völgy", ravin „Bocskor-árok". Derivation nominis: Hongrie. N u m é r o inventaire de l'holotype: 4046. Matériel étudié en plus: 40 spécimens. N u m é r o inventaire du matériel étudié en plus: 4332. Localité géologique: Ajka, vallée „Csinger-völgy", ravin „Bocskor-árok"; sondage P a d ­ r a g k ú t , 7. Age géologique: Albien, Calcaire d'Urkut, biofaciès à Eoradiolites. Dépôt du matériel: Musée de l'Institut Géologique de Hongrie, et magasin de Szépvizér. Description: L a valve droite est conique allongée, sa surface extérieure est couverte de lamelles légèrement onduleuses. Ces lamelles sont ornamentées de côtes situées en distances égales. Au flanc de la valve inférieure les deux ligaments siphonaux sont bien visibles, E est vien plus large que S. E n section apparaissent bien les places des empreintes musculaires antérieure et postérieure et des dents également antérieures et postérieures (A I I , P I I ) . L i g a m e n t (V) petit guère visible. Description d u matériel étudié en plus. L a localité de l'holotype a livré presque cent spécimens de cette espèce, en outre quelques u n s en sont aussi provenus du sondage P a 7. Les spécimens de la nouvelle espèce m o n t r e n t une variabilité extrêmement large depuis les formes de petite taille allongées j u s q u ' à celles larges et trapues. Sa forme extérieure dépend des conditions de vie, de sa position dans le biofaciès original. P a r m i les formes de petite taille on trouve des spécimens à section circulo-angulaire en dépendant comment il s'adaptait au symbiose à l'intérieur du biotope; dans les petits récifs, les soi-disants bouquets, a-t-il occupé une position intérieure ou extérieure et à quel effects extérieurs était exposé le flanc du siphon. Les spécimens adultes sont plus larges, les lamelles onduleuses sont plus épaisses et les côtes plus fortes. Diagnose différentielle: D'après la position de la charnière et la forme extérieure les spécimens provenus de la vallée „Csinger-völgy" à Ajka appartiennent, sans aucun doute, au genre Eoradiolites. L'espèce est bien proche de E. davidsoni ( H I L L . ) D O U V I L L É , les positions de E et S et leur relation mutuelle sont identiques. L a crête angulaire (L) aux spécimens d'Ajka est rectiligne, non arquée comme à l'espèce E. davidsoni. L a position de la charnière est identique a u x deux espèces, mais à la nouvelle espèce la forme des empreintes musculaires antérieure et postérieure (ma et mp) est considérablement plus allongée et les dents antérieures et postérieures sont beaucoup plus arrondies ( A l l et P I I ) . Les côtes — qui o r n a m e n t les lamelles onduleuses — sont équidistancées, cependant à E. davidsoni entre deux côtes plus fortes u n e telle plus mince est intercalée. Avec la forme arrondie de la charnière elle approche de l'espèce de D ' O K B I G N Y : E. triangularis, mais à la surface extérieure de celle-ci les lamelles sont lisses. L'espèce nouvelle d'Ajka présente une forme intermédiaire entre les deux espèces mentionnées ci-haut, mais on p e u t la bien séparer de toutes les deux espèces p a r sa forme extérieure et sa structure intérieure. R é p a r t i t i o n géographique: Hongrie (Montagne du Bakony, Ajka, vallée „Csingervölgy", ravin „Bocskor-árok" et sondage P a d r a g k ú t 7.)

500

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet I . t á b l a —Planche I.

С z ab al a y : Az úrkúti mészkő

molluszka-faunája

501

I I . t á b l a —Planche I I .

8 Földtani Közlöny

502

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet III. tábla-Planche III.

G zab

al a y:

Az úrkúti mészkő

molluszka-jaunája

503

IV. t á b l a - P l a n c h e IV.

s*

504

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet V. tábla - Planohe V.

G zab

al a y:

Az úrkúti mészkő molluszka-faunája

505

VI. t á b l a - P l a n c h e VI.

506

Földtani

Közlöny

111. kötet, S —á. füzet VII. tábla-Planohe VII.

С zabal

a y:

Az úrhúti mészkő

molluszka-faunája

507

VIII. t a b l a - P l a n c h e VIII.

508

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet IX. tábla-Planche IX.

G zab al a y:

Az úrkúti mészkő

molluszka-jaunája

509

X . t á b l a —Planche X .

510

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet XI. tábla-Planche XI.

С z ab al a y : Az úrkúti mészkő

molluszka-faunája

511

XII. tábla-Planche XII.

512

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet XIII. tábla-Planohe ХП1.

Földtant Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1981) 111. 513—528

Adatok a mányi formáció és a solymári homokkő tagozat foraminifera-faunájának ismeretéhez* Dr. Horváth

Mária**

( 8 ábrával, 4 táblázattal)

1 . Bevezetés A Mányi-medencében mélyített barnakó'szénkutató fúrások által harántolt oligocén k o r ú törmelékes üledékösszlet biosztratigráfiai vizsgálatát és értéke­ l é s é t a z 1 9 6 0 - a s é v e k b e n ú j r a k e z d t é k , főleg B Á L D I T . (1967) m o l l u s z k a v i z s g á l a t a i a l a p j á n . V é l e m é n y e szerint a m e d e n c é b e n feltárt összlet (maximális v a s t a g ­ s á g a 500 m , á t l a g o s v a s t a g s á g a 200 — 300 m k ö z ö t t i , feküje triász i d ő s z a k i v a g y eocén k o r ú , fedője diszkordánsan települő középsőmiocén k é p z ő d m é n y e k b ő l áll) teljes egészében a felsőoligocént képviseli. A m o l l u s z k a f a u n a e g y h a r m a d á t a l k o t ó t a x o n o k c s a k a f e l s ő o l i g o c é n t ő l i s m e r t e k , ill. i g e n s o k a t ö r ö k b á l i n t i for­ mációval közös forma is. A malakológiai vizsgálatok alapján a terresztrikusl i m n i k u s - b r a k k b e t e l e p ü l é s e k e t is t a r t a l m a z ó , u r a l k o d ó a n s z u b l i t o r á l i s k i f e j l ő d é s ű t e n g e r i ö s s z l e t ( = m á n y i f o r m á c i ó , B Á L D I 1969) n é g y h e l y i é r t é k ű b i o ­ sztratigráfiai szintre tagolható.

/. ábra. A vizsgált szelvények térképi elhelyezkedése Fig. 1. Location of the examined profiles on the map

A Piliscsaba-2. és - 3 . sz. b a u x i t k u t a t ó fúrás ( 1 . ábra) molluszka TÓTH

(in B E O K É S és T Ó T H

1 9 6 8 ) dolgozta

által elkülönített faunaegyütteseket.

fel, f e l i s m e r v e

A fúrások

azokban

faunáját a

molluszka-faunájának

v i z s g á l a t á t B Á L D I (in B Á L D I e t al. 1 9 7 3 ) v é g e z t e el. * Elhangzott az RIFT Őslénytan-Kétegtani Szakosztálya 1979. április 18-i ülésén. ** ELTE TTK Földtani Tanszék.

BÁLDI

újra-

514

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

2. ábra* A í*iliscsaba-2 fúrás szelvénye, mulluszka zónái és foraminifera közösségei Fig. 2. Section, mollusc zones and foraminiferal communities of the borehole Piliscsaba-2

Horváth:

A mányi formáció és a solymári

tagozat

foraminiferái

515

A m u r á n y i formáció kronosztratigráfiai helyzetének értelmezése a későbbi­ e k b e n sok v i t á r a a d o t t a l k a l m a t . J Á M B O R e t al. ( 1 9 7 2 ) és K O R P Á S ( 1 9 7 5 , 1 9 7 8 )

s z e r i n t a kiscelli a g y a g és m u r á n y i f o r m á c i ó összefogazódnak, azaz a kiscelli a g y a g h e t e r o p i k u s k i f e j l ő d é s e a V é r t e s - G e r e c s e h e g y s é g b e n a m u r á n y i for­ m á c i ó , és e z u t ó b b i f o r m á c i ó c s a k a felső r é s z é n felel m e g a t ö r ö k b á l i n t i for­ mációnak. B Á L D I T . ( 1 9 7 6 ) a d u n á n t ú l i o l i g o c é n n e l is f o g l a l k o z ó m u n k á j á b a n a m e l l e t t foglalt állást, h o g y a m á n y i formáció kétségtelenül felsőoligocén, Ny-felé a b a k o n y i alluviális csatkai formációval, K-felé a tengeri törökbálinti formáció­ v a l fogazódik össze. T e h á t a piliscsabai fúrások által h a r á n t o l t a g y a g o s összlet (slires j e l l e g ű a l e u r i t o s a g y a g ) n e m a k i s c e l l i a g y a g m e g f e l e l ő j e . A f e n t v á z o l t v é l e m é n y k ü l ö n b s é g e k t i s z t á z á s á r a t e t t k í s é r l e t k é n t i s m é t fel­ d o l g o z t a m a P i l i s c s a b a - 2 . és - 3 . sz. f ú r á s o k m é g r e n d e l k e z é s r e álló a n y a g á n a k foraminifera-faunáj át.

3. ábra. A diverzitási értékek megoszlása a Püiscsaba-2 fúrás foraminifera közösségeiben. J e l m a g y a r á z a t : 1. Ammonia beccarii közösség és troohamminás közösség, 2. Uvigerma gallowayi közösség, 3. Cribrononion hiltermanni — Protelphidium subgranosum közösség Fig. 3. Distribution of diversity values in the foraminiferal communities of the borehole Piliscsaba-2. E x p l a n a ­ t i o n s : 1. Ammonia beccarii and Trochammina communities, 2. Uvigerina gallowayi community, 3. Cribrononion. hiUermanni — Protelphidium subgranosum community

Földtani

516

Közlöny

111. kötet,

3 — 4.

füzet

2. Piliscsaba-2. sz. fúrás A rétegsor

foraminifera-faunáját

B E O K É S (in B E O K É S és T Ó T H 1 9 6 8 ) d o l g o z t a

fel e l s ő k é n t . H a t á r o z á s a i é s a z a b b ó l l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e k l é n y e g é b e n m a helyesek,

amennyiben

BEOKÉS

a

foraminifera-fauna

korát

is

felsőoligocénnek

vélte. Az

újrafeldolgozás

együtteseket zása alapján

lehetett

során

a

fúrás

elkülöníteni

a

rétegsorában taxonok

a

következő

foraminifera

dominanciaviszonyainak

válto­

(2. és 3. á b r a , I . t á b l á z a t ) :

A Piliscsaba-2. sz. fúrás foraminifera-faunájának néhány jellemző formája és azok gyakorisága a rétegsorban Some characteristic forms of the foraminiferal fauna of the borehole Piliscsaba-2 and their frequency in the sequence I. táblázat — Table I. EGERIEN

Trochunm/iiia s p . XpiroplfLlun/mit/a curintita (ORIUGNY) Trilaxia szabói ( H a n t k e n ) Qninaueloculùta div. sp. LenticuHva inormüa (ORBIGNY) M urginulinopsis fraguria (UÜMBKI.) Vagimdir/opsis gladius (РШЫРГ1) J'laimktria kuhmyii (HaxtKEN*) I'seu/lupolyinorphinu div. s p . J'yrulina pisiformis (ROBMBR) Jiolivina /nulassica HOFFMANN Jioliriittt rtigncaeniai rnrica Hon-'MAtfrf Vvigennn gnllou/nn Ccsn.MAN Vrigerin// l/unlkeni Cl'SHMAX (-C KUWAKI'S ItMMa rmmi CrsHMAX RtÁiüm prnpii/gvu R[*u:ss Ammimiu hn-mrii (U.VNIi) CTibriimmiim minutum ( lini'ss) Crilmiiiuninn hiltrrmmnii { H AG N ) rrnlHpliidinm siiligriwimiui (.ИОНИИ.) aiuh/grr/nu t/i/gui/s/d///ut'/s Bou.r filubup-r/'//// oiitt<-lii(uriisis-v*opvn Oluhigfr'///// /;/-w/;ií//íJí>/M-c:sopnn CliiborMiilia (Г.) u/m,, ( K o u . l i cihicidrs loimiulus íW.ii,кик a J a c o b ) Aliilmmiiiii

InnijrnliuUs

(Cl.oimrs)

Cihiridnulr* „//uh,;in„us (OIUiKlNV.i инс„1 ,и ,iu„m,,i,u «mumm; AI/m//-/,// us/inUr/lipu/sis ( M i'xsTKH ).-. 1. Hi.'iiHwi« Гншюн-lnmi-k: СЧ11-.-П immniuliteszek k. ciii-i-ii plankton (i;h/higi:riim .\niri,//,iui П

.] с 1 ni а я у и 1 ;i z а I a t á b l á z a t o k h o z : = rsvnbnim 1 - 5 között - ouveclszáiii ( i - 10 között. = egyedszám U — 2 0 között = e g y e d s z á m 21 — 50 k ö z ö t t = e g y e d s z á m 5 1 - 1 0 0 között.

2.1.

Trochamminás

vékony a

szintben

közösség,

fordul

Pseudopolymorphina

mely

elő. A jonesi

\

К х р 1 а и a I i i. n to t h e t a b l e s : - 1 t o ".> s p e c i m e n s — ( H o 10 s p e c i m e n s - 1 1 to 2 0 s p e c i m e n s — 21 t o 5 0 s p e c i m e n s - 51 t o 100 s p e c i m e n s

közvetlenül

trochamminák

é s Pyrulina

az

oligocén

mellett

fusiformis.

összlet

kis s z á m b a n

A faunában

a

bázisán,

fordul

elő

diverzitási

H or V á t h: Л mányi

formáció és a solymári

tagozat

foraminiferái

517

i n d e x é r t é k e 5 ( 3 . á b r a ) , jellemző a kis faj- és e g y e d s z á m . A f a u n a v é l e m é n y e m szerint azonos szintet képvisel a solymári szelvényekben felismert (vö. 4 . 2 . és 5.2. fejezetek; t o v á b b á H O R V Á T H in B Á L D I e t al. 1 9 7 3 a pesthidegkúti terület­ ről leírt) t r o c h a m m i n o i d e s z e s f a u n á k k a l , v a l a m i n t a z o n o s B R O K É S (in B R O K É S é s T Ó T H 1 9 6 8 ) á l t a l 3 7 4 , 8 — 3 8 1 , 1 m k ö z ö t t j e l z e t t Ammobaculites sp.-t tartal­ mazó együttesekkel. 2 . 2 . Ammonia beccarii közösség, m e l y b e n az asszociációjelző e g y e d s z á m a 2 0 — 5 0 k ö z ö t t i , v á l t o z a t o s a Polymorphinidae, a diverzitási érték 1,5— 5 közötti, a p l a n k t o n teljesen hiányzik. R e n d k í v ü l gazdag az Ostracoda-íauna, m e l y M O N O S T O R I v é l e m é n y e szerint a felsőkiscellien pilisszentkereszti ( M O N O S ­ TORI i n B Á L D I et al. 1 9 7 6 ) faunának fejlettebb, egyben fiatalabb képviselője (az M F T Ő s l é n y t a n i - R é t e g t a n i S z a k o s z t á l y á n a k 1 9 7 9 . á p r i l i s 1 8 - i ü l é s é n e l ­ hangzott előadás). A k é t fenti közösség m e g e g y e z i k B R O K É S (in B R O K É S és T Ó T H 1 9 6 8 ) á l t a l l e í r t , Ammonia beccarii g a z d a g s á g á v a l jellemzett foraminifera-faunával; és e l ő f o r d u l á s á t t e k i n t v e m é l y e b b h e l y z e t ű , m i n t a Polymesoda convexa-val jel­ l e m z e t t a l s ó Polymesoda molluszka együttes (BÁLDI 1 9 6 7 , B Á L D I in B Á L D I et al. 1 9 7 3 ; 2 . á b r a ) . 2 . 3 . Cribrononion hiltermanni-Protelphidium subgranosum közösség, melyben az alacsony ( 0 , 5 — 2 , 5 közötti) diverzitási érték jellemző, csak az asszociációj e l z ő k e g y e d s z á m a é r i el n é h o l a z 5 0 - t ( I . t á b l á z a t ) . A Textulariina teljesen, a Miliolina n a g y r é s z t h i á n y z i k . Az e g y ü t t e s m e g e g y e z i k B R O K É S (in B R O K É S és T Ó T H 1 9 6 8 ) által 1 4 2 , 0 — 3 6 1 , 2 m k ö z ö t t leírt f a u n á v a l . A fenti szerző szerint e z e n a s z a k a s z o n a l e g g y a k o r i b b a k a z a l l o c h t o n f a u n a e l e m e k , í g y a Globotruncana s p . , Gümbelina (= Chiloguembelina) gracillima, Amphistegina sp., Operculina s p . , Nummulites s p . A z ú j a b b feldolgozás s o r á n a fentieken k í v ü l s z á m o s , l u t é t i e n b ő l á t h a l m o z o t t Acarinina s p . is e l ő k e r ü l t ( v a l ó s z í n ű l e g a z o n o s B R O K É S á l t a l Globigerina sp.-vel jelzett formákkal). Az a u t o c h t o n b e n t o s z összetétele és az allochton elemek s z á m a , összetétele megfelel a B u d a f o k - 2 . típusszelvény törökbálinti h o m o k k ő solymári t a g o z a t a foraminifera-faunájának

(vö. N Y I R Ő

H O R V Á T H in H O R V Á T H és Т. M A K K

1 9 6 3 ,HORVÁTH

in

BÁLDI

et

al. 1 9 7 4 ,

1974).

2 . 4 . Uvigerina gallowayi közösség, melyben kiugróan magas a diverzitási i n d e x é r t é k e ( 2 0 ) , a t ö m e g e s e n e l ő f o r d u l ó Uvigerina gallowayi mellett gyakori a Bolivina fastigia, Cibicidoides ungerianus, Heterolepa dutemplei, Almaena osnabrugensis. A Miliolina m a j d n e m t e l j e s e n h i á n y z i k , a Textulariina változa­ tos, d e k i s e g y e d s z á m m a l k é p v i s e l t ( I . t á b l á z a t ) . A f a u n a e g y ü t t e s b e n m e g t a l á l ­ h a t ó a Planularia kubinyii é s Tritaxia szabói i s , e z e k e l ő f o r d u l á s a a l a p j á n v é l ­ t é k e g y e s s z e r z ő k a s l í r j e l l e g ű k i f e j l ő d é s t k i s c e l l i a g y a g n a k . B R O K É S (in B R O ­ K É S és T Ó T H 1 9 6 8 ) m á r k o r á b b a n f e l i s m e r t e a f e n t i f o r m á k a t ( h a t á r o z á s á b a n Uvigerina pygmea = U. gallowayi i t t ) , v a l a m i n t m e l l e t t ü k Globotruncana sp. a l l o c h t o n é s Globigerina globularis (= Tmborotalia munda) autochton plank­ t o n t t a l á l t . A z ú j a b b f a u n a v i z s g á l a t s o r á n Nummulites s p . á t h a l m o z o t t pél­ d á n y o k is e l ő k e r ü l t e k . 2 . 5 . Cribononion hiltermanni-Protelphidium subgranosum közösség (kb. 5 0 m-ig). A hasonló fajokkal j e l l e m z e t t , / m é l y e b b szakaszon előforduló közösség­ t ő l a Heterolepa dutemplei n a g y o b b e g y e d s z á m á b a n t é r el. A kis p é l d á n y s z á m ú a u t o c h t o n p l a n k t o n (főleg Globigerina praebulloides-íélék, belépő Turborotalia obesa) m e l l e t t e l t é r ő m e g t a r t á s i á l l a p o t ú a l l o c h t o n p l a n k t o n is v a n (Turboro­ talia brevispira, Globanomalina evoluta, Chiloguembelina cubensis, Ch. gracillima

9 Földtani Közlöny

518

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

( I . táblázat). Ez utóbbi formák áthalmozott voltára kőbeles megtartási állapotukból lehet következtetni, szemben az autochton plankton egyedek tiszta, üreges mészvázaival, t o v á b b á abból, hogy fiatal taxonokkal keverve, ill. i l y e n e k e t t a r t a l m a z ó r é t e g e k f e l e t t f o r d u l n a k e l ő . 2 . 6 . A f ú r á s s z e l v é n y legfelső 50 m - e s s z a k a s z á t c s a k B R O K É S (in B R O K É S és T Ó T H 1 9 6 8 ) f e l d o l g o z á s á b ó l i s m e r j ü k . A s z e r z ő i t t bolivinás közösséget i s m e r t fel, m e l y b e n Bolivina tereta, Loxostomum (— Coryphostoma) digitale, L. (— C.) sinuosum a l e g g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó f o r m á k a z Almaenaosnabrugensis mellett. A f a u n a ö s s z e t é t e l megfelel a B u d a f o k - 2 . s z e l v é n y b e n a t ö r ö k b á l i n t i h o m o k k ő felső t a g o z a t a a l e u r i t o s k ő z e t f á c i e s ű f o r a m i n i f e r a - f a u n á i n a k ( v ö . H O R V Á T H i n H O R V Á T H és T . M A K K

1974).

3. Piliscsaba-3. sz. fúrás B á r csak kilenc m i n t a faunáját volt m ó d o m b a n vizsgálni, megállapítható, hogy a fúrásszelvény foraminifera-faunája azonosnak t e k i n t h e t ő a Piliscsaba-2. sz. f ú r á s f a u n á j á v a l . K i m u t a t h a t ó k a z Ammonia beccarii és Cribrononion hiltermanni-Protelphidium subgranosum közösségek ( 4 . á b r a és I I . t á b l á z a t ) , m e l y e k b e n jellemző a T e x t u l a r i i n á k teljes h i á n y a , a Miliolinák alárendelt

4. ábra. A diver zitási értékek megoszlása a Piliscsaba-3 fúrás forammifera közösségeiben. J e l m a g y a r á z a t : 1. Ammonia beccarü közösség, 2. Сribrónomon hiltermanni — Protélpkidium subgra?w$um közösség Fig. 4. Distribution of diversity values in the foraminiferal communities of the borehole Piliscsaba-3. E x p l a n a ­ t i o n s ; 1. Ammonia beccarii community, 2. Gribrononion hiltermanni — Protelphidium subgranosum community

Horváth:

A mányi formáció és a solymári

tagozat

foraminiferái

519

szerepe. A faunaösszetétel megfelel a Piliscsaba-2. fúrás 1 4 2 , 0 — 3 6 1 , 2 m közti s z a k a s z a f o r a m i i ú f e r a - f a u n á j á n a k . S e m a z ú j a b b feldolgozás, s e m B R O K É S (in B R O K É S és T Ó T H 1 9 6 8 ) f a u n a v i z s g á l a t a n e m m u t a t t a ki a formáció bázisán a Piliscsaba-2. fúrásban felismert agglutinált közösséget. A k é t szelvény fauná­ j á n a k h a s o n l ó s á g a a k é t f e n t j e l z e t t f a u n a e g y ü t t e s e n k í v ü l a z uvigerinás közös­ ségben

is f e l i s m e r h e t ő

( B R O K É S i n B R O K É S és T Ó T H

i t t h i á n y z i k a Tritaxia

1968), mely

közösségben

szabói.

A Piliscsaba-3. sz. fúrás néhány mintájából származó foraminifera-fauna jellemző formái és azok gyakorisága a rétegsorban Characteristic foraminiferái form from some samples from the borehole Piliscsaba-3 and their frequency in the sedimentary sequence II. ny.i-nt - Table II.

;>,„/;„.< f„*if„re.h I Кокшло

/,W(l//iim;//i/ITS|IMA.N Hiituti'l i.mininimi HKI-SS Cribronvnim hiltermaiuá (HaGK) Cribrimonimi minutum (RECSS) Cribrorifinion. sp. Pmídphitliiiin suh<jniiL»sH.m (KCOKR)

Bemosol t. Jaimnelfiniek: » i n |йю>Мо» (Лстишп, NliWltifinu. :iÜ>.) «ости bcntos/. (llrtrr,,!,),,,) i. кг.Чл |il«nk1 nn

(i;Mi„lrum;i,m)

4. Solymár-72. sz. fúrás A kiscelli a g y a g e l t e r j e d é s é n e k l e h a t á r o l á s á t célzó v i z s g á l a t a i n k s o r á n ( B Á L D I e t al. 1973) a fúrás 171,1 — 298,0 m közti szakaszát m ó d o m b a n volt t a n u l m á n y o z n i . A teljes fúrásanyag m a k r o f a u n á j á t B Á L D I (1965, 1 9 7 3 ; B Á L D I e t a l . 1 9 7 3 ) d o l g o z t a fel, a m i k r o f a u n á t N . G E L L A I ( 1 9 6 7 ) i s m e r t e t t e . A fúrás a t ö r ö k b á l i n t i f o r m á c i ó b a n i n d u l t és teljes oligocént h a r á n t o l t ( 5 . á b r a ) . A kiscelli a g y a g l e g n y u g a t i b b e l ő f o r d u l á s á n a k f e l t á r á s á v a l i g a z o l t a a t é n y t , h o g y e f o r m á c i ó N y - f e l é k i é k e l ő d i k , a f ú r á s b a n és S o l y m á r - P e s t h i d e g k ú t v o n a l á b a n ö s s z v a s t a g s á g a alig éri el a 3 0 m - t . N. GELLAI (1967) a rupéli/katti h a t á r t a fúrásszelvény 254 m-ben vonta m e g . A f e l s ő 2 5 4 m - e s s z a k a s z o n rotaliás-polymorphinás faunaegyüttest i s m e r t fel. A k i s c e l l i a g y a g f a u n a t á r s u l á s á b ó l s z i n t e k b e n trochamminás é s Bulimina elongata-s asszociációkat is jelzett, a felsőbb s z a k a s z o n . Az újrafeldolgozás s o r á n N. GELLAI megállapításához képest annyi változást javasoltam (HORVÁTH in B Á L D I e t al. 1 9 7 3 ) , h o g y a középső/felsőoligoeén h a t á r t mélyebben, 2 9 0 m k ö r ü l v o n j u k m e g (piliscsabai és S o l y m á r - t é g l a g y á r i szelvényekkel v a l ó össze­ hasonlítás alapján). N . G E L L A I ( 1 9 6 7 ) a k i s c e l l i a g y a g f a u n á j á b a n , 3 2 0 m - b e n , Nummulites sp. és Discocyclina s p . p é l d á n y o k a t f i g y e l t m e g . V é l e m é n y e m s z e r i n '• e z e k a z a l l o chton nagyforaminiferák azonos szintet képviselnek a solymári Várerdőhegy 9'

Földtani Közlöny

S. ábra. A Solymár-72 fúrás szelvénye, molluszka faunája és foraminifera közösségei Fig. 5. Section, mollusc fauna and foraminiferal communities of the borehole Solymár-72

520

111. kötet, 3—4. füzet

Horváth:

A mányi formáció és a solymári

tagozat foraminiferái

521

n a g y f o r a m i n i f e r á k a t is t a r t a l m a z ó h á r s h e g y i h o m o k k ő k i f e j l ő d é s é v e l ( K E C S ­ K E M É T I in B Á L D I et al. 1 9 7 6 szerint a várerdőhegyi rétegsorban rupélinál n e m i d ő s e b b lepidocyclinák m e l l e t t á t h a l m o z o t t Discocyclina s p . és Nummulites fabianii van!).

tí. ábra. A diverzitási értékek megoszlása a Solymár-72 fúrás foraminifera közösségeiben. J e l m a g y a r á z ; 1. Ammonia beccarii közösség, 2. Heterolepa costala közösség, 3. Heterolepa dutemplei közösség Fig. 6. Distribution of diversity values in the foráminiferal communities of the borehole Solymár-72. E x p i a i t i o n s : 1. Ammonia beccarii community, Heterolepa costata community, Heterolepa dutemplei community

4.1. A S o l y m á r - 7 2 . fúrás kiscelli a g y a g j á b a n a f o r a m i n i f e r a - f a u n a Uvegerina hantkeni-Heterolepa costata közösséggel j e l l e m e z h e t ő , m e l y f a j - és e g y e d g a z d a g , a d i v e r z i t á s i i n d e x é r t é k e 5 — 7,5 ( 6 . á b r a ) . A s o l y m á r i t é g l a g y á r i s z e l v é n y b e n f e l t á r t k i s c e l l i a g y a g f a u n á t ó l ( v ö . 5 . 1 . f e j e z e t ) a Valvulineria complanata k i s e b b e g y e d s z á m á b a n t é r el ( I I I . t á b l á z a t ) . 4.2. A kiscelli a g y a g felett települő t ö r ö k b á l i n t i h o m o k k ő s o l y m á r i t a g o z a t á ­ b a n k é t f o r a m i n i f e r a k ö z ö s s é g k ü l ö n í t h e t ő el. A z a l s ó b b t á r s u l á s a s o l y m á r i t é g l a g y á r n á l j e l z e t t Heterolepa dutemplei közösség a z o n s z a k a s z á v a l a z o n o s , a h o l a t r o c h a m m i n o i d e s z e k is e l ő f o r d u l n a k ( v ö . 5.2. f e j e z e t ) , ill. a k ö z ö s s é g megfelel a Piliscsaba-2. fúrásszelvényben, a m á n y i formáció bázisrétegeiben j e l z e t t t r o c h a m m i n á s f a u n á n a k ( v ö . 2 . 1 . f e j e z e t ) . A m a g a s a b b s z a k a s z o n (251 — 171 m k ö z ö t t ) Ammonia beccarii közösség j e l l e m z ő (5. á b r a ) . A k ö z ö s s é g a u t o ­ c h t o n t a x o n j a i n a k e g y e d s z á m a k i c s i , á l t a l á b a n 10 a l a t t i . A m é s z v á z ú f o r m á k

Földtani

522

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A Solymár-72. sz. fúrás néhány mintájából származó foraminifera-fauna jellemző formái és azok gyakorisága a rétegsorban Characteristic foraminiferái forms from some samples from the borehole Solymár-72 and their frequency in the sedimentary sequence III. táblázat - Table III.

Trochumminoidfx timgaiensis (ASA No) Cydavimnw acutidursnta(11 ANTKEN) Cydamminn rotund id'orsatu (HANTKl-'.N) Xpiroplrctm/nitintirarinattiiOiimaSY) Lenüculinn i/ioniftta (OIÜSUINY) Murginvlinupsisfr/tfjaha (Cl Vmhki.) J'yndina fusifomiix (HOKMKIO Uvitjerina cf. yutloicuyL GusH.\JAN livUterina liurdkcni Cl.'SHMAN f t .KrnvAKhS Asteriger innidcs gUrictti (FRANKE) Hot alia propinqua KKUSS Ammonia Ыссати (LINNE) Cibiddcs hjlmtuhts (WAI.KKH et Л'лоон) Alabamina fange ntialis (Cl.ODJUS) Oyroidma suläanii (ORBKÍXV) ArioinaUiia- cryplomphula (ЯкгйЮ ('îhkMoidûS ys<:tul
t a x o n - és e g y e d s z á m a meghaladja az agglutináltakét. A g a z d a g allochton fau­ n á b a n n e m c s a k s z e n o n é s főleg k ö z é p s ő e o c é n p l a n k t o n t , h a n e m e o c é n b e n t o s z t is j e l e n t ő s s z á m b a n t a l á l u n k (pl. 231,1 m - b e n a foraminifera-fauna 8 0 % - b a n c s a k a l l o c h t o n e l e m e k e t t a r t a l m a z o t t ( I I I . t á b l á z a t ) . I g e n g a z d a g a z Ostracoífa-fauna, m e l y n e k feldolgozása f o l y a m a t b a n v a n .

5. Solymár, téglagyári szelvény A 10 — 1 2 m v a s t a g s á g ú k i s c e l l i a g y a g r a ü l e d é k f o l y t o n o s k i f e j l ő d é s s e l , d e éles r é t e g h a t á r r a l h o m o k k ő összlet t e l e p ü l 1 6 — 1 7 m v a s t a g s á g b a n ( 7 . á b r a ; NAGYMAROSY

1974).

5 . 1 . A k i s c e l l i a g y a g i t t f e l t á r t felső s z a k a s z á n a k f o r a m i n i f e r a - f a u n á j á b a n Valvulineria complanata-Heterolepa costata közösség v a n , m e l y b e n j e l e n t ő s a r o t a l i i n á k r é s z a r á n y a , a Textulariina v á l t o z a t o s , a Miliolina gyakorlatilag h i á n y z i k . A k ö z ö s s é g j e l z ő f a j o k o n k í v ü l a z Uvigerina hantkeni, Allomorphina trigona, Cibicidoides ungerianus, Heterolepa bullata f o r d u l n a k e l ő l e g n a g y o b b e g y e d s z á m b a n ; t o v á b b á g y a k o r i a k a Cyclammina acutidorsata, Spiroplectam•mina carinata, Karreriella siphonella, Sphaeroidina bulloides, Gyroidina soldanii é s a Lenticulina-ïélék ( I V . t á b l á z a t ) . A f a u n a m é g a t i p i k u s kiscelli a g y a g

Horváth:

A mányi formáció és a solymári

tagozat

foraminiferái

523

7. ábra. A solymári téglagyár szelvénye és foraminifera közösségei Fig. 7. Section and foraminiferái communities of the brick-yard at Solymár

f a u n á h o z t a r t o z i k (ezt legfőképp az a g g l u t i n á l t f o r m á k megoszlása m u t a t j a ) , d e a miliolinák h i á n y á b a n különbözik a legmagasabb szintet képviselő, m á r e g e r i e n k i s c e l l i a g y a g f a u n á t ó l ( v ö . B u d a f o k - 2 . s z e l v é n y Spiroloculina canaliculata közössége a k i s c e l l i a g y a g legfelső s z a k a s z á n , H O R V Á T H i n H O R V Á T H és T . MAKK 1974, HORVÁTH 1980).

5.2. Solymári h o m o k k ő tagozat A kiscelli a g y a g r a települő h o m o k k ő agyaggal, a g y a g o s aleurittal v á l t a k o ­ z i k , felső s z a k a s z a k e r e s z t r é t e g z e t t , f e d ő j e 3 — 4 m v a s t a g s á g ú lösz és l e j t ő t ö r ­ m e l é k ( N A G Y M A R O S Y 1 9 7 4 , B Á L D I e t al.

1973).

Földtani

524

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

A s o l y m á r i h o m o k k ő f o r a m i n i f e r a - f a u n á j a Heterolepa dutemplei közösség, m e l y b e n a z a l s ó s z a k a s z o n a Trochamminoides-félék é s a z Alábamina tangentialis g y a k o r i a k . E z a f a u n a e g y ü t t e s v é l e m é n y e m s z e r i n t a z o n o s s z i n t e t k é p ­ visel a P i l i s c s a b a - 2 . é s S o l y m á r - 7 2 . f ú r á s á k trochamminás és trochamminoideszes közösségeivel (vö. 2 . 1 . és 4.2. fejezet). A felsőbb s z a k a s z o n a f a u n a általá­ b a n k i s d i v e r z i t á s ú , c s a k a Heterolepa dutemplei egyedszáma emelkedik ki. Az egész t a g o z a t r a j e l l e m z ő a z a l l o c h t o n f a u n a e l e m e k g y a k o r i s á g a , a s o k s z e n o n p l a n k t o n , k ö z é p s ő e o c é n p l a n k t o n és b e n t o s z (IV. t á b l á z a t ) . E z e k m e g t a r t á s i állapota á l t a l á b a n jó, csak az eocén példányokon m u t a t k o z i k k o p t a t o t t s á g .

6. Biosztratigráfia A Tritaxia szabói é s Planularia киЫпугг n e m b i o s z t r a t i g r á f i a i é r t é k ű t a x o n o k , a m e n n y i b e n k i h a l á s u k n e m a k i s c e l l i e n / e g e r i e n h a t á r t d e f i n i á l j a (SZTÁK O S 1 9 7 8 , H O R V Á T H , i n p r e s s ) . A Tritaxia szabói a n o v a j i e g e r i e n f a c i o s z t r a t o t í p u s s z e l v é n y b e n Miogypsina septentrionalis-ssd e g y ü t t található (NYIRŐ in B Á L D T e t al. 1 9 6 1 , H O R V Á T H in B Á L D I és S E N E S 1975, H O R V Á T H ,

nyomdában).

V é l e m é n y e m s z e r i n t n e m a Tritaxia szabói f a j ö l t ő j e n a g y o b b a k o r á b b a n v é l t ­ n é l , h a n e m M A J Z O N (1960, 1 9 6 6 ) c ö n o z ó n á i r é t e g t a n i h e l y z e t e m ó d o s u l t ( H O R ­ V Á T H 1 9 8 0 ) . E n n e k m e g f e l e l ő e n a P i l i s c s a b a - 2 . f ú r á s s z e l v é n y b e n n e m a Tri­ taxia szabói, h a n e m a t ö m e g e s e n f e l l é p ő Uvigerina gallowayi határozza meg a f a u n a k o r á t . A z Uvigerina gallowayi a K ö z é p s ő P a r a t e t h y s b e n és É — OlaszA Solymári téglagyári szelvény foraminifera-faunájának néhány jellemző formája és azok elterjedése a rétegsorban Some characteristic forms of the foraminiferal fauna of the brick-yard section at Solymár and their distribution in the stratigraphie sequence IV. táblázat - Table IV.

J'rochammmoidf.-t ц/шдагепш ( A S A N O ) (jytfammma acutidorsata (HANTKKN)

.Spiroplectnmmina curuuita (ORIirGNY) Lentiadina inornntn (ОНШ<;.\у) J'lf-ctofrondtcularm striata ( H A N X K K N ) Uvigerina galloway t CCSHMAN l. vigennufiantkeml;vxi\M\'s et K D W A R D S -

l

Valvulinena complanata (OlUilGNY'L Asberigerinoule.s gunchi (bllANKI-;) Jlotaha projnnqua Ammonia beccam

(RKI;SS) (J,INNK)

Oibicides tenellux

(liKr.ssj

Allomorphina

tngona

F

Kl'JUFTS

Alabamina tangemiabs (( ллт\\ S) (iyraidina soldunn (OllHiGNY) ( 'ibiadouU'H ungenarnis ( O H H I Í Í N Y ) Heterolepa bulla ta l-'RANZF.NAr Heterolepa vustatu b'RANZEXAl' Heterolepa Heterolepa

dutemplei (ORRKÍNY) simplex Ъ"RANZIÍNAV

Almaena oma.britgm.4ix (Mi.'NSTKH) >•• 1B e m o s o t t faunaelemek:

Horváth:

A mányi

formáció és a solymári

tagozat foraminirerái

525

8. ábra. A diverzitási értékek megoszlása a solymári tégla­ gyári szelvény foraminifera közösségeiben. J e l m a g y a ­ r á z a t : 1. Heterolepa coslata közösség, 2. fíeterólepa dutemplei közösség Fig. 8. Distribution of diversity values in the foraminiferái communities of the brick-yard section at Solymár. E x p l a ­ n a t i o n s : ! . Heterolepa costata community, 2. Heterolepa dvtemplei community

o r s z á g b a n is a középsőoligocén v é g é n fellépő t a x o n , m e l y a z egerien kifejlődé­ s e k b e n g y a k o r i és jellemző (RÖGL e t al. 1975, S T E I N I N G E R e t al. 1976, P A P P i n B Á L D I és S E N E S 1975, C I C H A e t al. in B Á L D I és S E N E S 1975, S Z T R Á K O S 1978,

H O R V Á T H 1980). A Bolivina molassica fajt H O F M A N N (1967, 1968) felsőoligocén-alsómiocén t a x o n k é n t í r t a le. É - M a g y a r o r s z á g o n és B u d a p e s t k ö r n y é k é n az egeriene g g e n b u r g i e n b e n ( t ö r ö k b á l i n t i h o m o k k ő , s z é c s é n y i slir, p u t n o k i slir) f o r d u l e l ő (HORVÁTH

és N A G Y M A R O S Y

1979, H O R V Á T H

1980), k ö z é p s ő o l i g o c é n b ő l

nem

ismert. A z Asterigerinoides gürichi a k a t t i e n n e o t í p u s á b a n ( D o b e r g b e i B ü n d e ) s z i n t ­ j e l z ő é s Miogypsina septentrionalis-ssd e g y ü t t fordul elő ( A N D E R S O N e t al. 1971), h a z á n k b a n is csak felsőoligocénből i s m e r t (N. G E L L A I 1967). A Globigerina angulisuturalis-t világszerte az N 2 — N 3 plankton zónában t a r t j á k j e l l e m z ő n e k ( B O L L I 1 9 5 7 , 1 9 6 6 ; B L O W 1 9 6 9 , B E R G G R E N 1 9 6 9 ) , a felsőoligocénben. A taxon hazánkban ritka, ugyanúgy, mint a Középső Paratet h y s b e n á l t a l á b a n ( S T E I N I N G E R e t a l . 1 9 7 6 , R Ö G L 1975). F e l l é p é s e e g y é r t e l m ű e n az egerien emeletre utal. A Turborotalia obesa faj a K ö z é p s ő P a r a t e t h y s b e n (és h a z á n k b a n is) a z e g e ­ r i e n b á z i s á t ó l a felsőmiocénig i s m e r t ( S T E I N I N G E R e t al. 1976, R Ö G L 1975). S Z T R Á K O S ( 1 9 7 4 , 1 9 7 8 ) a Turborotalia obesa p l a n k t o n z ó n á t a z a l s ó e g e r i e n e n d e m i k u s z ó n á j a k é n t í r t a le É - m a g y a r o r s z á g i v i z s g á l a t a i a l a p j á n .

Földtani

526

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

7. összefoglalás A m á n y i formációt h a r á n t o l ó P i l i s c s a b a - 2 . és - 3 . sz. fúrások által feltárt oligocén összletek kora a foraminifera-fauna szerint egerien, az alábbi t é n y e k alapján: — a 6 . f e j e z e t b e n j e l z e t t és a k é t e m l í t e t t f ú r á s b a n is e l ő f o r d u l ó f a j o k (az Asterigerinoides gürichi k i v é t e l é v e l ) e g e r i e n b e n l é p n e k fel v a g y e g e r i e n b e n j e l ­ lemzők ; — a P i l i s c s a b a - 2 . s z . f ú r á s b a n o l y a n polymorphinák v a n n a k (pl. P. jonesi, P. dollfusi), m e l y e k a z A q u i t á n i - m e d e n c e a k v i t á n - b u r d i g a l a i r é t e g e i b ő l is i s m e r ­ t e k (CTJSHMAK e t O Z A W A 1 9 3 0 , D R O O G E R e t al. 1 9 5 5 ) . N . G E L L A I ( 1 9 6 7 ) a pilis­ c s a b a i h o z h a s o n l ó , p o l y m o r p h i n á k b a n g a z d a g f o r a m i n i f e r a - f a u n á t í r t le a s o l y m á r i t e r ü l e t r ő l . A B u d a f o k - 2 . p a r a t í p u s s z e l v é n y é b e n is j e l l e m z ő ez a t á r ­ s u l á s a t ö r ö k b á l i n t i h o m o k k ő b e n ( H O R V Á T H i n H O R V Á T H és T . M A K K 1 9 7 4 ) . V é l e m é n y e m szerint a p o l y m o r p h i n á k b a n gazdag faunák azonos rétegtani h e l y z e t ű e k és l o k á l i s s z i n t e z é s r e a l k a l m a s a k ; — h a s o n l ó k é p p e n a z o n o s r é t e g t a n i h e l y z e t ű e k a trochamminoideszes faunák, m e l y e k a Solymár-72, solymári téglagyár szelvényében a törökbálinti formáció b á z i s á n f o r d u l n a k e l ő , d e m e g t a l á l h a t ó k S o l y m á r - P e s t h i d e g k ú t v o n a l á b a n is ( H O R V Á T H in B Á L D I et al. 1 9 7 3 ) . E trochamminoideszes f a u n á k analógja a Piliscsaba-2. szelvényben, a m á n y i formáció bázisán megismert trochamminás Isifejlődés; — a K ö z é p s ő P a r a t e t h y s (főleg E - D u n á n t ú l é s D - S z l o v á k i a ö s s z e f ü g g ő k i ­ fejlődései) és az É s z a k i - t e n g e r m e d e n c é j é n e k felsőoligocén kifejlődéseiben k ö z ö s v o n á s a z a u t o c h t o n p l a n t o n s z e g é n y s é g e , k i s d i v e r z i t á s a és a z a l l o c h t o n e l e m e k n a g y s z á m a ( B R E S T E N K A 1 9 6 2 , B R E S T E N K A i n B Á L D I és S E N E S 1 9 7 5 , BERGGREN 1969); — a t ö r ö k b á l i n t i h o m o k k ő alsó t a g o z a t á b a n ( B u d a f o k - 2 . f ú r á s b a n ) figyel­ t ü k m e g , h o g y a k ő z e t v á l t o z á s s a l e g y i d ő b e n (kiscelli a g y a g / t ö r ö k b á l i n t i h o ­ m o k k ő h a t á r a ) m e g j e l e n n e k a k r é t a és eocén á t h a l m o z o t t elemek ( H O R V Á T H é s T . M A K K 1 9 7 4 ) . H a s o n l ó j e l e n s é g e t é s z l e l t ü n k a s o l y m á r i s z e l v é n y e k b e n is (vö. 4 . 2 . és 5 . 2 . f e j e z e t e k ) . A k r é t a és e o c é n a l l o c h t o n e l e m e k e l ő f o r d u l á s a a f o r a m i n i f e r a - f a u n á b a n j e l e n v i z s g á l a t o k s z e r i n t a z e g e r i e n r e , a n n a k is i n k á b b alsó szakaszára korlátozódik. E z az á t h a l m o z á s igazolhatja B Á L D I et al. ( 1 9 7 3 ) , B Á L D I ( 1 9 7 3 ) véleményét, m e l y szerint a p r e s z á v a i m o z g á s o k s z ü n t e t t é k m e g a kiscelli a g y a g m é l y s z u b l i t o r á l i s - b a t i á l i s k é p z ő d é s i k ö r ü l m é n y e i t é s t e r e m t e t t é k m e g a t ö r ö k b á l i n t i for­ m á c i ó kifejlődésének feltételeit. E mozgások v á l t o t t á k ki a Mányi-medence ( T e l e g d i R ó t h H á t s á g ) s ü l l y e d é s é t és a f e l s ő o l i g o c é n t r a n s z g r e s s z i ó n a k a k e z ­ d e t é t . E g y e s t e r ü l e t e k k i e m e l k e d é s é r e és d e n u n á l ó d á s á r a u t a l n a k a z i s m e r t e t e t t fúrásszelvényekben talált allochton elemek.

Irodalom — References ANDERSON, A. J . , HINSCH, W . , MAETINI, E., MÜLLEK, C , IUTZKOWSKI, S. (1971): Chattian. Giron. Geol., 72/2 (1969), pp.

69-79.

pp.

407-424.

BALM T . (1965): A Solymár-72. sz. fúrás makrofaunája. Kézirat, М А И Adattár. BÁLDI T. (1967): A Mány-Zsámbéki-medence felsőoligocén makrofaunája. Földt. Közi., 97, pp. 437 — 466. BÁLDI, T. (1969): On the Oligocène and Miocene stages of the Central Paratethys and on the Formations of the Egerian in Hungary. Ann. Univ. Sei., sec. geol., 1 2 (1968), pp. 1 9 - 2 8 . BÁLDI T . (1976): A Dunántúli Középhegység és Észak-Magyarország oligocénjének korrelációja. Földt. Közi., 106,

Horváth:

A mányi formáció és a solymári tagozat

foraminiferái

527

BÁLDI T. (1979): Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk kora és képződésük története. Akad. Dokt. Ért., Kézirat. BÁLDI T., KECSKEMÉTI T., NYIRÖ M. U . , (1961): A katti és akvitáni emelet kérdése a Kárpát-medencében Eger kör­ nyéki ú j adatok alapján. Földt. Közi., 91, pp. 282— 291. BÁLDI T., HORVÁTH M-, NAGYMAROS_Y A. (197?): A Kiscelli Agyag, mint formáció. Kézirat, MÁFI Adattár. BÁLDI, T., HORVÁTH, M., T. MAKK, A. (1974): Profile Budafok-2: Parastratotype proposed for the Paratethyan stages Kiscellian, Egerian, Eggenburgian. Ann. Univ. Sei., sec. geol., 17, pp. 3—57. BÁLDI, T., SENES, J . (1975): Egerian — ОМ. Chronostratigraphie und Neostratotypen, Bd. 5, p . 577. BÁLDI Т., В . ВЕКЕ M., HORVÁTH M., KECSKEMÉTI T., MONOSTORI M., NAGYMAROSY A. (1976): A Hárshegyi Homokkő Eormáció kora és képződési körülményei. Földt. Közi., 106, pp. 353—386. BERGGREN, W. A. (1969): Paleogene biostratigraphy and planktonic Foraminifera of Northern Europe. I n t . Conf. Plank. Microfos., Geneva 1967, 1, pp. 121-160. BLOW, W. H. (1969) : Late Middle Eocene to recent planktonic foraminiferal biostratigraphy. Int. Conf. Plank. Microfos., Geneva 1967, 1, pp. 1 9 9 - 4 2 1 . BOLLI, H. M. (1957): Planktonic Foraminifera from the Oligocene-Miocene Cipero and Lengua Formations of Trinidad U. S. Nat. Mus. Bull., 215, pp. 155-172. BOLLI, H. M. (1966): Zonation of Cretaceous to Pliocene marine sediments based on planktonic Foraminifera. Ass, Venez. Geol. Min. Petrol. Bol. Inf., 9, pp. 3—32. BRESTENSKA, E. (1962): Nicholko poznámok к mikrobiostratigrafickému Clehenin oligocénu a miocénu. Geol. Práce. 63, p p . 137—139. BROKÉS F., TÓTH К . (1968): Jelentés a Piliscsaba-2. és -3. bauxitkutató fúrások földtani anyagvizsgálatáról. Kézirat, BKV. CUSHMAN, J. A., OZAWA, Y . (1930): A monograph of the foraminiferal family Polymorphinidae, recent and fossil. U . S . Nat. Mus. Proc. ,no. 2829, p . 175 DROOQER, С. W . , KAASSCHIETER, J . P. H., K E Y , A. J. (1955): The microfauna of the Acmitanian-Burdigalian of South western France. Kon. Neder. Ak. Wet., Natuurk., 21, pp. 51—96. HOEMANN, G. W. (1967): Untersuchungen an der Gattung Bolivina (Foraminifera) im Oligozän und Miozän der ost­ bayerischen Molasse. Geol. Bavar., 57, pp. 121—205. HOFMANN, G. W. (1968): Evolutionary trends in Bolivina d'Orbigny (Foraminifera) from the East-Bavaria Miocene (Germany). Giorn. Geol., 35/2, pp. 263-270. HORVÁTH M. (1980): A magyarországi felsőoligocén típusszelvények foraminifera-faunája. Kand. Ért., Kézirat. HORVÁTH M.: Az egri és novaji típusszelvények foraminifera-faunája. I n press. HORVÁTH M., T. MAKK Á . (1974): A Budafok-2. oligocén-miocén típusszelvény üledékföldtani és mikropaleontológia elemzése. Földt. Közi., 104, pp. 8 9 - 1 0 4 . HORVÁTH, M., NAGYMAROSY, A. (1979): On the boundaries of Oligocene/Miocene and Egerian'Eggenburgian in Hungary. Ann. Geol. Pays Hellén., Vllth Congr. B.CMNS in Athen, I I , pp. 543 — 552. JÁMBOR, Á., KORPÁS L., KRETZOI, M., PÁLEALVY, I., RÁKOSI, L. (1972): A dunántúli oligocén képződmények rétegtani problémái. MÁFI É v i j e i . 1969-ről, pp. 141 — 154. KORPÁS L. (1975): Csatkai Formáció. MBB Oligocén Albizottságának tett javaslat, Kézirat KORPÁS L. (1978): A Dunántúli Középhegység oligocén képződményeinek üledékföldtani feldolgozása. Kand. Ért., Kézirat MAJZON L . (1960): Magyarországi paleogén foraminiferea szintek. Földt. Közi., 90, pp. 355—362. MAJZON L. (1966): Foraminiferavizsgálatok. Akad. Kiadó, p . 939, Budapest NAGYMAROSY A. (1974): Az észak-budai kiscelli agyag összefoglaló fáciesvizsgálata. Szakdolgozat, Kézirat N. GELLAI Á. (1964): A Dorogi-medence oligocén képződményeinek Foraminiferái. MÁFI Évi Jel. 1961-ről, pp. 369— N. GELLAI Á . (1967): A solymári teriilet oligocén Foraminiferái. MÁFI Évi Jel. 1965-ről, pp. 273 — 275. NYIRÖ, M. K. (1963): Beiträge zur Foraminiferen-Fauna der Oligozän Schichten von Törökbálint. Ann. Hist. Nat. Mus., Hung., 55, pp. 61 — 70. JRÖGL, F . (1975): Die planktonischen Foraminiferen der Zentralen Paratethys. Vlth Congr. RCMNS in Bratislava, pp. 1 1 3 - 1 2 0 . JlöQL, F., CITA, M. В . , HOCHULI, P . (1975): Iliochronology of conglomerate bearing molase sediments near Como (Italy). B.iv. Ital. Paleont., 81. pp. 5 7 - 8 8 . STEININGER, F., KÖGL, F., MARTINI E. (1976): Current Oligocene/Miocene biostratigraphic concept ofÎ the Central Paratethys (Middle Europe). Newslet. strat., pp. 147—202. SzTRÁKOS, К. (1974): Plaeogene planktonic foraminferal zones in Northeastern Hungary. Frag. Min. Pal., 5, pp. 29—81. SZTRÁKOS, К . (1978): Stratigraphie et Foraminiféres de l'Oligocène du Nordest de la Hongrie. These dipl. docl., Manuscript

Contribution t o understanding t h e foraminiferal fauna of t h e Many Formation a n d t h e Solymár Sandstone Member Dr. M. Horváth 1 . There are t w o different opinions on the chronostratigraphie position of t h e Many Form a t i o n in T r a n s d a n u b i a , H u n g a r y , a n d on t h e correlation of the Kiscell Clay, t h e Many F o r m a t i o n a n d t h e T ö r ö k b á l i n t F o r m a t i o n in t h e H u n g a r i a n l i t e r a t u r e ( B Á L D I 1 9 6 9 , 1 9 7 3 , 1 9 7 6 o n t h e one h a n d a n d J Á M B O R e t al. 1 9 7 2 a n d K O R P Á S 1 9 7 5 , 1 9 7 8 o n t h e o t h e r ) .

Seeking t o eliminate t h e controversy, t h e a u t h o r u n d e r t o o k a revision of t h e forminiferal faunas of boreholes Piliscsaba 2 a n d 3 and compared it with t h a t of t h e brick-yard section a t Solymár a n d t h a t of t h e p a r t l y re-examined borehole Solymár-72, b o t h being listed in t h e paper.

528 2. Borehole Piliscsaba 2 Unconformably overlying t h e Triassic, t h e 40-m-thick complex (Many Formation) w a s found t o include t h e following foraminiferal communities distinguishable in t e r m s of changes; in abundance (Fig. 3 and Table I ) : — Trochammina community in a thin horizon a t t h e base. I n addition t o Trochammina, the Pseudopolymorphina jonesi a n d Pyrulina jusiformis species are characteristic; — Ammonia beccarii community in which t h e index form is accompanied b y a variety of Polymorphinidae: t h e Ostracoda fauna, a more highly developed and, a t t h e same time, younger representative of t h e Upper Kiscellian fauna (personal communication b y M O N O S T O E Y ) , is very a b u n d a n t ; — Gribrononion hiltermanni-Protelphidium subgranosum community, in which t h e autochtonous elements are accompanied b y Cretaceous a n d Eocene allochtonous ones such as Globotruncana sp., Amphistegna sp., Operculina sp., Nummulites sp., Acarinina sp. ( B R O K É S in B R O K É S a n d T Ó T H 1968, a n d t h e p r e s e n t results in Table I ) .

— Uvigerina gallowayi c o m m u n i t y in which t h e representatives of Bolivia fastigia, Cibicoidoides ungerianus, Heterolepa dutemplei a n d Almaena osnabrugensis occur in great frequency associated with a b u n d a n t U. gallowayi. Planularia kubinyii and Tritaxia szabói are also present in t h e assemblage; — T h e Cribrononion hiltermanni — Protelphidium subgranosum c o m m u n i t y is differring by t h e greater n u m b e r of individuals of Heterolepa dutemplei from t h e c o m m u n i t y of t h e deeper p a r t of t h e section characterized b y similar species. I n addition t o t h e individually poor autochtonous p l a n k t o n (mainly varieties of Globigerina praebulloides, Turborotalia obesa), there is a n allochtonous plankton of different preservation (Turborotalia brevispira, Globanomalina evoluta, Chiloguembelina cubensis, Ch. gracillima) as well. 3. Borehole Piliscsaba 3 The foraminiferal fauna of t h e borehole is similar t o t h e former, as shown, among other t h i n g s , b y B R O K É S (in B R O K É S a n d T Ó T H 1968) (Table 2).

4. Borehole Solymár 72 a n d brick-yard section a t Solymár I n t h e re-studied p a r t of t h e borehole section (the whole borehole section was studied earlier b y N . G E L L A I 1967) and t h e outcrop section of the Solymár Member of t h e Törökbálint Sandstone is exposed above t h e Kiscell Clay ( N A G Y M A R O S Y 1974). T h e fauna of t h e Solymár Member differs sharply from t h a t of t h e underlying Kiscell Clay (Fig. 5 a n d 7, Tables I I I . and IV). The microfauna of t h e member is characterized b y t h e Trochamminoides asagiensis assemblage in t h e basal layers a n d t h e Ammonia beccarii assemblage in t h e higher horizons. The autochtonous fauna is usually poor, of low diversity (Fig. 6 and 8), benthonic a n d planktonic forms redeposted from Cretaceous a n d Eocene sediments are frequent. 5. As shown b y foraminiferal studies, t h e Many Formation, like t h e Törökbálint Form a t i o n , was formed in Egerian time. The Trochammina community recognizable a t t h e base of t h e Many Formation a n d t h e Trochamminoides communities in t h e lower p a r t of t h e Solymár Member of t h e Törökbálint Formation represent t h e same stratigraphie horizon. T h e Egerian faunas of t h e four sections are very similar in t h e t e r m s of their composition, abundances a n d t h e number of allochtonous elements in t h e m , t o t h e foraminiferal faunas known from t h e Budafok 2 p a r a s t r a t o t y p e , from t h e Törökbálint F o r m a t i o n ( H O R V Á T H in B Á L D I e t al. 1974).

6. T h e reworking on t h e Kiscell Clay/Solymár Sandstone boundary m a y confirm t h e opinion of B Á L D I et al. (1973) a n d B Á L D I (1973) suggesting, t h a t t h e pre-Sava movements finished deep sublittoral t o b a t h y a l environmental conditions of t h e Kiscell Clay and established t h e depositional environments of t h e Törökbálint Formation, further, caused t h e subsidence of t h e Many basin (the Telegdi R o t h Ridge) and, consequently, t h e transgression of t h e L a t e Oligocène.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Földtani Közlöny, Ball. o! the Hungarian Geol. Soc. (1981) 111. 529-531

Kiegészítés a Nemzetközi Rétegtani Lexikon „Magyarország" kötete 2. kiadásának egyes kréta szócikkeihez Knauer József* A N e m z e t k ö z i R é t e g t a n i L e x i k o n „ M a g y a r o r s z á g " k ö t e t e ( v o l . 1 . f. 9 . ) 1 9 7 8 - b a n megjelent m á s o d i k k i a d á s á b a n h i v a t k o z á s t ö r t é n i k a z o k r a az É N y b a k o n y i b a u x i t k u t a t ó fúrásokra, amelyek főbb a d a t a i t O T T L I K P é t e r ismertette ( 1 9 5 8 ) . K ö z l e m é n y é b e n e fúrások 1-től 13-ig f o l y a m a t o s számozással szerepel­ n e k , ez a z o n b a n n e m a z o n o s azzal a megjelöléssel, amellyel a B a u x i t k u t a t ó Vállalat nyilvántartja ezeket a fúrásokat. A publikáció, valamint a lexikon megfelelő szócikkeinek k ö n n y e b b h a s z n á l a t a végett é r d e m e s n e k látszik meg­ adni a számozás „megfejtését". A z 1 — 6 . sz. f ú r á s m e g f e l e l s o r r e n d b e n a B m - 1 - 6 j e l ű f ú r á s n a k . A t o v á b b i a k : 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

fúrás fúrás fúrás fúrás fúrás fúrás fúrás

= = = = = = =

Bh-5 Bh-3 Bh-4 Bh-1 Bh-2 Hb-1 Hb-5

A L e x i k o n 7 8 . oldalán a „ B a k o n y j á k ó i szárazföldi rétegcsoport" ismerteté­ s é b e n a szócikk szerzője, G Ó C Z Á N F e r e n c idézi O T T L I K O Í : ,,Le s o n d a g e № 1 3 , s i t u é a u f i n a g e s u d - e s t d e H o m o k b ö d ö g e " , ez t e h á t a H b - 5 j e l ű f ú r á s r a v o n a t ­ kozik, a k á r c s a k a következő idézet: ,,Au-dessous de la m a r n e . . . d'argile ligniteuse." Az ezt k ö v e t ő idézet: „ D a n s c h a q u e . . ." viszont félreérthető, mivel általában a tárgyalt területre vonatkozik, m a g a a H b - 5 viszont műszaki o k o k m i a t t 3 1 6 , 4 m - b e n a szárazföldi rétegcsoportban megállt, a m i n t ezt O T T L I K P . a t o v á b b i a k b a n í r j a is ( 1 9 5 8 . p . 2 1 8 . 2 . b e k . ) . É r t h e t ő , h o g y a h o m o k b ö d ö g e i 1 3 . sz. f ú r á s n a k n e m v o l t a k i s m e r t e k a m i n t á i (ilyen jelű fúrás a m a i n a p i g n e m m é l y ü l t ) , s így k e r ü l t b e téves m e g ­ á l l a p í t á s a L e x i k o n 7 9 . o l d a l á r a : , , P a r c e q u e les é c h a n t i l l o n s d u s o n d a g e H o ­ m o k b ö d ö g e 1 3 n ' e x i s t e n t p l u s , n o u s a v o n s choisi p o u r c o u p e - t y p e la succes­ s i o n t r a v e r s é e p a r le s o n d a g e d e B j 2 4 . " A s z ó b a n f o r g ó , h e l y e s e n H b - 5 j e l ű f ú r á s m i n t a a n y a g a j e l e n l e g is a B a u x i t k u t a t ó V á l l a l a t b a l a t o n a l m á d i k ö z p o n t i mintaraktárában található. H a s o n l ó k é r d é s m e r ü l föl a L e x i k o n 1 6 3 . o l d a l á n , a h o l a , , C s i n g e r v ö l g y i k o r a l l o s - m o l l u s z k u m o s a g y a g m á r g a " elterjedéséről v a n szó. Az o t t i d é z e t t H b - 1 3

• Előadta az MFT Őslénytan-Hétegtani Szakosztályának 1980. I I I . 19-i ülésén.

Földtani

530

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

jelű fúrás, m i n t l á t t u k , a Hb-5-tel azonos. A H b 1 viszont — a rétegsorok e g y e z t e t é s e a l a p j á n — h e l y e s m e g j e l ö l é s é v e l s z e r e p e l , a z O T T L I K P . féle 1. és 2. sz. f ú r á s ( = B m - 1 , -2) n e m h a r á n t o l t a a c s i n g e r v ö l g y i r é t e g e k e t . N e m h a r á n t o l t a a z o n b a n a H b - 2 s e m , a m e l y a k é p z ő d m é n y e l t e r j e d é s é n é l fel v a n t ü n t e t v e . F e l m e r ü l h e t , h o g y esetleg a B h - 2 jelű fúrásra g o n d o l t a szócikk szerzője, azon­ b a n ez s e m h a r á n t o l t a e z t a k é p z ő d m é n y t . A t e l j e s s é g k e d v é é r t á l l j a n a k i t t a csingervölgyi rétegeket e területen h a r á n t o l t fúrások: B h - 1 , Bh-9, B h - 1 1 . ( E m ­ l í t e n d ő , h o g y e b b e a r é s z b e s a j t ó h i b a is c s ú s z o t t : a z S n 5 9 8 j e l e h e l y e s e n C n 598.)

Irodalom E

GÓCZÁN F. (1978): in: FÜLÖP J. et al.: Lexique Stratigraphique International vol. 1. Europe f. 9. Hongrie 2 édition p. 7 8 - 8 0 . (Bakonyjákő), p. 1 6 1 — 1 6 3 . (Csingervölgy). Paris, CNRS kiady. OTTLIK P. (1958): Adatok az Északi Bakony földtanához — Contributions to the geology of the Northern Bakony mountains. Földt. Közi. 8 8 . 2 . p. 2 1 5 - 220.

Supplément a certains mots-souches du Crétacé de la 2 édition du volume „Hongrie" du Lexique Stratigraphique International e

József

Knauer

D a n s la deuxième édition du volume „ H o n g r i e " du Lexique Stratigraphique I n t e r n a tional (Vol. I. f. 9.) parue en 1978- on fait allusion à ces sondages de recherche de b a u x i t e approfondis an N W du B a k o n y dont les données principales ont été publiées p a r P é t e r OTTLIK (1958). Dans sa publication ces sondages sont numérotés de 1 à 13 mais ce numérotage ne correspond pas à celui enregistré à l'Entreprise de Recherche de B a u x i t e . A l'intérêt de l'utilisation plus facile de l'article et des mots-souches correspondants du Lexique il semble intéressant présenter ici le ,,code" de ce numérotage. Les sondages 1 à 6 correspondent en ordre a u x sondages à signe Bm-1 à 6. Les suivants: sondage sondage sondage sondage sondage sondage sondage e

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

= = = = = = =

Bh-5 Bh-3 Bh-4 Bh-1 Bh-2 Hb-1 Hb-5.

A la 78 page du Lexique dans la description du ,,Groupe de couches continentales de B a k o n y j á k ó " l'auteur du mot-souche — Ferenc GÓCZÁN — cite OTTLIK: „Le sondage № 13, situé au finage sud-est de Homokbödöge", celui-ci concerne alors le sondage H b - 5 , de même la citation suivante: , , A u - d e s s o u s d e l a m a r n e . . . d'argileligniteuse." P a r contre on p e u t méconnaître la citation suivante : „ D a n s chaque . . . " cas celle-ci concerne en général le territoire traité, cependant le sondage Hb-5 à causes techniques a été arrêté à 316,4 m dans le groupe de couches continentales comme l'a écrit OTTLIK, P . (1958., p . 218., 2s alinéa) dans la suite aussi. Il est bien compréhensible que les échantillons du sondage 13 de Homokbödöge n ' o n t pas été connus (jusqu'aujourd'hui on n ' a pas approfondi un sondage à tel signe) et c'était ainsi que la constatation erronnée est parue à la 79e page du Lexique: Parce que les échantillons du sondage Homokbödöge 13 n'existent plus, nous avons choisi pour coupetype la succession traversée p a r l e sondage Bj-24." Les échantillons du sondage en question — à signe correct H b - 5 — se trouve actuellement aussi au dépôt d'échantillons central de l'Entreprise de Recherche de Bauxite à Balatonalmádi.

К n au er:

Kiegészítés

a Rétegtani Lexikon kréta

címszavaihoz

531

A la 163e page du Lexique pose le même problème, ou il s'agit de la répartition de la „Marne argilleuse a Polypiers et Mollusques de Csingervölgy." Comme nous l'avons v u le sondage H b - 1 3 là-cité correspond à H b - 5 . P a r centre d'après la corrélation des séries de couches, H b - 1 est indiqué sous le signe correct, les sondages 1 et 2 mentionnés p a r O T T L I K , P . ( = B m - 1 , -2) n ' o n t p a s traversé les couches de Csingervölgy. Mais H b - 2 — indiqué à la r é p a r a t i o n de la formation — ne les a traversé non plus. On p e u t supposer que l'autor du mot-souche a pensé au sondage Bh-2 mais celui-ci n ' a traversé la formation non plus. P o u r l a complexité voyons les sondages qui ont traversé les couches de Csingervölgy au territoire: B h - 1 , Bh-9, Bh-11. (Il faut mentionner qu'une faute typographique est arrivée à c e t t e partie: le signe de Sn 598 est correctement: Cn-598.)

A m a g y a r földtani irodalom jegyzéke, 1980. — Библиография литературы г е о л о г и ч е с к и х и с м е ж н ы х н а у к в В е н г р и и 1980. г. — R é p e r t o i r e biblio­ g r a p h i q u e s d e s publications d u d o m a i n e d e s sciences géologique e n Hongrie 1980

A C Z É L , E . — W A L L N E B , A.: On t h e Geomag­

netic Field a n d its Secular Variations in H u n g a r y . Gerlands Beiträge zur Geo­ physik, 89. 6., p p . 491 — 498., 3 ábra, ang., ném., or. R . Leipzig, 1980. A L B U I . ; lásd: P O S G A Y K . A L F Ö L D I L. — D E Á K J . — L I E B E

Paleozoic a n d Mesozoic formations i n one of t h e Alpine mobile belts of t h e P a n n o n i a n basin. I n : A b s t r a c t s of t h e 26th Congress of t h e I U G S . Paris. Aub­ in és Poitiers. 1980. 1. p . 12. Á R V A I N É Soós E . : lásd: H Á M O R G.

P. — L O R -

A R Z T J . : lásd: L A C Z K O V I C S J .

ASSZONYI Csaba—GÁLOS Miklós—KER­ B E R E R A . : A középhegységi hideg és T É S Z P á l — R I C H T E R R i c h á r d : A kőzet­ meleg karsztvízkészletek összefüggése, mechanika anyagszerkezeti és reológiai különös tekintettel a bányászati vízte­ alapjai. V E A B , Veszprém, p . 446., 161 lenítési törekvéseire. Beszámoló a ábra, 11 t á b l á z a t V I T U K I 1 9 7 6 - 1 9 7 7 . é v i munkájáról, A U J E S Z K Y G.: Az építéshidrológiai adott­ V Í T U K I Közlemények — Proceedings ságok ezerepe a városi környezet alakí­ — Szoobsenyija 2 3 . p p . 300 — 317. 7 tása szempontjából, szegedi tapasztala­ ábrával tok alapján. U r b e n v i t a '80 Konferencia, — Vzaimoszvjaz' reszurszov cholodnüch 1980. okt. 21 — 23. I I . köt. B p . E T E . p p . i gorjacsih karsztovych vod v Zadunaj113—137., 2 á b r a szkom Cholmogor'je sz oszobnym ucseA U J E S Z K Y G. — S C H E U E B G Y . : A felsőtár t o m sztemlenyíj k obezvozsivanyiju kányi Lök-völgy karsztvízkutatásának sacht, U . о. 23 A, p p . 5 8 - 5 9 . eredményei. H i d r . Tájékoztató, október, — Relationships between t h e cold a n d p p . 30—32., 2 á b r a w a r m karstic waters in t h e Central R a n g e with special regard t o mine drainage requirements, U . o. 23 B , p p . B Á C S K A Y E R Z S É B E T : A m a g y a r holocén60-61. sztratigráfia régészeti dokumentációs — Relation entre des eaux karstiques pontjai az Alföldön. Neolitikum — Archaudes e t froides dans le Massif Centr­ cheological d o k u m e n t a r y sites of Hunga­ al avec considerazion particulière a u x rian Holocene Stratigraphy in Great prélèvement envisges p a r des mines. U . Hungarian Plain. Neolitic. M Á F I É v i o. 23 C, p p . 6 1 - 6 2 . Jelentése az 1978. évről. p p . 429 — 433. — Zusammenhang zwischen kalten u n d 3 melléklet u n d warmen Karstwasservorräten im B A D I N S Z K Y P . : A betonadalék-anyag kuta­ Mittelgebirge m i t Rücksicht auf die t á s időszerű kérdései. Műszaki Tervezés. Entwässerungsprobleme beim Bergbau. 20. évf. 1980. 7. sz. p p . 37 — 38., 1 ábra U. o. 23 D, p p . 64 — 65. B A K S A C S . : lásd: B A L L Á Z. A N D B Á S S Y L.: A p p r o x i m a t e Graphical a n d B A L Á Z S В., F É N Y E S I., G É C Z Y В., Н о в Numerical Determination of Densities VÁTH J . : Mi az idő? A biokronometria Corrected for Borehole Diameter — K ö és a biokronológia alapjai. Budapest, zelítő grafikus és m a t e m a t i k a i megoldás 1980. p p . 111 — 167., 3 ábra a térfogatsúly értékek fúrólyukban tör­ B A L Á Z S E . — B Á L D I T. — D T J D I C H E . — G I ­ ténő közvetlen meghatározására, a fúró­ DAI L. —KOEPÁS L. —RADÓCZ GY.— l y u k h a t á s figyelembevételével — PribS Z E N T G Y Ö R G Y I K. — Z E L E N K A T.: A ma­ lizsennoe graficseszkoe i matematicseszgyarországi eocén/oligocén h a t á r kép­ koe resenie dija opredelenija zraesenij ződményeinek szerkezeti-facialis vázla­ ob'emnogo vesza szucseton vlijanija t a — Structural a n d faciological study szkvazsinü. Geof. Közi., 26., p p . 79 — on t h e Eocene/oligocene b o u n d a r y for­ 88., 7 ábra, 2 táblázat mations in H u n g a r y . Őslénytani Viták. Á R K A I P . : Metamorphic evolution of t h e 25. p p . 1 3 - 4 6 . a n g . R .

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980 B A L Á Z S Y В . : N a g y munkagödrök hatása a városi környezetre. Magyar Építőipar. 29. évf. 1980. 6 - 7 . sz. p p . 4 1 8 - 4 2 6 . , 20 á b r a B Á X D I T.: Az eoeén-oligocén h a t á r kérdé­ séről — On t h e problems concerning t h e Eocene/Oligocene boundary. Őslénytani V i t á k . 25. pp. 5—11., ang. K . B Á L D I T.: A korai P a r a t e t h y s története — The early history of t h e P a r a t e t h y s . F ö l d t . Közi. 110. 3 - 4 . p p . 4 5 6 - 4 7 2 . , 6 ábra, 1 táblázat, 1 tábla, ang. R . B Á L D I T.: lásd: B A L Á Z S E . B Á L D I N É В Е К Е M Á R I A : Az

eocén/oligocén

h a t á r plankton Foraminiferák és a Nannoplankton tükrében — T h e Eocene/ Oligocène B o u n d a r y A s Reflected b y the Planktonic Foraminifers a n d t h e Nannoplanktonic F o r m s . Őslénytani Viták 25. p p . 79—101. 3 á b r a BÁLDINÉ ВЕКЕ

M Á R I A : A B ö r z s ö n y hegy­

533

pathian Region — A neogén vulkánitok jelentősége és problematikája a K á r p á t i régió geodinamikai rekonstrukciójában — Problematika i znacsenie neogenovüh vulkanitov dija geodinamieseszkih rekonsztruckij V K a r p a t s z k o m regioné. Geof. Közi. 26., p p . 5 — 41. 21 ábra B A L L A Z. — K O R P Á S L . : A B ö r z s ö n y hegy­

ség vulkáni szerkezete és fejlődéstörté­ nete — Volcano-tectonics a n d its Evo­ lutjon in t h e Börzsöny Mountains. A M Á F I É v i Jelentése az 1978. évről p p . 75—101., 13 ábra, 2 melléklet BALLA

Z. — K O R P Á S

L.: A

dunazúg-hegy-

ségi vulkánitok térképezésének mód­ szertani kérdései — Methodological Questions of the Mapping of Vulcanics in t h e Dunazug Mountains, N H u n g a r y . A MÁFI É v i Jelentése az 1978. évről, pp. 2 3 3 - 2 3 8 . , 1 melléklet BALLA

Z. — M Á R T O N N É

SZALAY

EMŐ:

A

Börzsöny és a Dunazúg-hegység magnetosztratigráfiája — Magnetostratigraphy of t h e Börzsöny a n d Dunazug Mts. — Magnitosztratigrafija Berzsen' szkih i Dunazugszkih Gor. Geof. Közi., 26., p p . 57 — 77., 6 ábra, 4 táblázat B A L O G H I . : Modell a bauxitok alumíniut a r t a l m á n a k neutronaktivációs karoB Á L D I N É В Е К Е M., B O H N N É H A V A S M., tázs mérések alapján történő meghatá­ K O R E C Z N É L A K Y I., N A G Y N É GELLAI rozásához. Magyar Geof. X X I . évf. 5. Á., N A G Y L Á S Z L Ó N É : U j a b b őslénytani sz. p p . 170—178., 6 ábra, ang., or. R . és rétegtani eredmények a Börzsöny­ B A L O G H K.: 50 éves Telegdi R o t h Károly: hegység és távolabbi környékének oli„Magyarország geológiája" — Károly gocénjéből és miocénjéből — Recent Telegdi R o t h ' s „Magyarország geoló­ Paleontological a n d Stratigraphical giája" (Geology of Hungary) 50 years Results o n t h e Oligocène a n d Miocene old — Károly Telegdi R o t h ' s „Magyar­ of t h e Börzöny Mountain a n d its Surország földtana" (Die Geologie Ungarns) roundings. Őslénytani Viták. 26. p p . 50 J a h r e alt. Földt. Közl. 110. p p . 246 — 61 — 103., 9 á b r a 250., ang., ném. R . B Á L D I N É В Е К Е M . — H O R V Á T H M. — H O R ségi andezit fekvőjében található üledé­ kek nannoplanktonja — T h e nannoplankton of the Oligocene-Miocene sedi­ m e n t s underlying t h e Börzsöny M t s . (Northern H u n g a r v ) andésites. Földt. Közi. 110. 2. p p . 159 — 179. 2 ábra, 2 táblázat, 4 tábla, ang. R .

VÁTHNÉ

K O L L Á N Y I K . : Az

eocén/oligo-

cén h a t á r plankton foraminiferák és a n a n n o p l a n k t o n t ü k r é b e n — T h e Eocene/ Oligocène b o u n d a r y a s reflected b y t h e planctonic foraminifers a n d t h e nannoplanktonic form. Őslénytani Viták. 25., pp. 7 9 - 1 0 1 . , 3. ábra, a n g . R . BÁLDINÉ ВЕКЕ

M.—HORVÁTH

M.—NAGY-

M A R O S S Y A.: Az alföldi fliskópződmények biosztratigráfiai vázlata — New biostratigraphical d a t a o n t h e flyschdeposits of t h e Great H u n g a r i a n Plain. Őslénytani Viták. 26. p p . 51 — 59., ang. R. BALLA

Z. — B A K S A

Cs. — F Ö L D E S S Y

J.—

H A V A S К . — S Z A B Ó I . : T h e tectonic sett­

ing of t h e ophiolites in t h e B ü k k Moun­ tains (North H u n g a r y ) . Geologica Carp a t h i c a (Geologicky Sbornik) 31., 4., p p . 465—493., 36 á b r a , or. R . Bratis­ lava, 1980. december B A L L A Z.: Neogene Voleanites in t h e Geodynamic Reconstruction of t h e Car­ 10 Földtani

Közlöny

B A L O G H К . , lásd: J Á M B O R Á . B A L O G H K . , lásd: H Á M O R G. B A L O G H K . : lásd: S Z É K Y - F U X V. B Á N H E G Y I I., C S E R H Á T I T., K E C S K É S

M.:

Effects of some abiotic factors on t h e Fe(II) oxidation activity. Acta Microbiologica Académine Scientarium H u n garicae. 27, p . 258. BÁNHEGYI

I., K E C S K É S

M.:

Ecophysiolo-

gical study of Thiobacillus ferrooxidans strains osilated in Hungary. I n : Use of microorganism in hydrometallurgy. I n ­ t e r n a t . Conference, Pécs, 1980. p p . 29 — 30. MTA Pécsi Akad. Biz. Kiad., Bécs B A R A N Y A I L . , lásd: J Á M B O R Á.

B A R Á T H I . : A szenek minőségi paraméterei­ nek meghatározási lehetősége mélyfúrási geofizikai adatok alapján. Földt. K u t . X X I I I . évf. 4., p p . 2 4 - 4 5 . , 27 ábra, 6 táblázat BARÁTH

I.—MORVÁI

L. —SZENDRŐ

D.:

Mélyfúrási geofizikai adatok értelme­ zési rendszere R-35 típusú számítógé-

534

Földtani

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

pen. Magy. Geof., X X I . évf., 5., p p . B E R N Á T H Z.: A Z urbanizálódás okozta hidrológiai változások és előrejelzésük. 161 —169., 5 á b r a , ang., or. R . Urbenvita'80 Konferencia. 1980. o k t . I.—MORVÁI L.— S Z E N D R Ő D.: 21 — 23. I . k ö t . B p . E T E . p p . 1 5 1 - 1 6 2 . , Sistema interpretacii karotazsnüh dan3 ábra n ü h n a É V M ESz-1035 (SIVER) Well-logging I n t e r p r e t a t i o n System for BERNÁTH Z. — S C H E U E R G Y . : A L u k á c s fürdő rekonstrukciójával kapcsolatos the ESz-1035 Computer. Proceedings of józsefhegyi vizsgálatok földtani és víz­ t h e 25th I n t e r n a t i o n a l Geophysical Sym­ földtani eredményei. H i d r . Tájékoztató, posium. Székesfehérvár, September 16 — április, p p . 33 — 36., 4 á b r a 20, 1980, p p . 3 4 2 - 3 5 2 . , 5 á b r a B E R N H A R D T В . : lásd: H A A S J . B Á R D O S S Y G y . : T h e role of tectonism i n B E R T A L A N É . : l á s d : S Z A B Ó Z. L . t h e formation of bauxite deposits. B I D L Ó G.: l á s d : D O B O L Y I E . T r a v a u x d e l'ICSOBA N o . 15. Zagreb B I D L Ó G.: lásd: V E R E S I . pp. 1 5 - 3 4 . 1979. B I H A R I D . : Magyarázó a Bakony-hegység B Á R D O S S Y G Y . , J Ó N Á S К . , I M R E A., S O L Y ­ 20 000-es földtani térképsorozatához. M Á R К . : Interrelations of bauxite tex­ Magyarpolány, (1980) ture, micromorphology, mineral indivi­ B o c z Á N В . : lásd: R Ó N A I A. dualism. "Characterization a n d pros­ BODOKY T. — G Y Ö R G Y L. — J Á N V Á R I J.: pecting of b a u x i t e s . " E d . ALUTERV— Role of " A p p a r e n t Sprend L e n g t h " i n F K I . B u d a p e s t , p p . 5 9 - 7 1 . 1979. V I B R O S E I S Measurements R o l B Á R D O S S Y G Y . , B O T T Y Á N L., G A D Ó P . , „Kazsuscsejszja dlinü r a s z t a n o v k i " p r i GRIGER Á . , S A S V Á R I J . : Automated vibroszeiszmicseszkih izmerenijah. P r o q u a n t i t a t i v e phase analysis of bauxites. ceedling of t h e 25th I n t e r n a t i o n a l Geo­ American Minerolagist. Vol 65. p p . 135 physical Symposium Székesfehérvár, — 141. September 1 6 - 2 0 , 1980 p p . 1 0 3 - 1 1 3 . , B Á R D O S S Y G Y . , P A P A S T A W R O T J S. E . : S t r a 13 ábra tigraphisch-mineralogische Untersuch­ B O D O K Y T . — G Y Ö R G Y L. — J Á N V Á R I J . : A ung der B a u x i t e v o n Katsika, Halbinsel „látszólagos terítéshossz" szerepe a v i b Chalkidike, Griechenland. 4 t h Interna­ roszeiz méréseknél. Magyar Geof. X X I . tional Congress of ICSOBA. Vol. 4. p p . évf. 6., p p . 208—216., 13 ábra, ang., or. 2—38. A t h e n s 9 — 12. p o t . 1978. R. B Á R D O S S Y G Y . : lásd: F O D O R B . B O D R I В . : Dagálysúrlódás a Föld—Hold B A R T H A G Y . : A Z ű r k u t a t á s nemzetközi rendszerben. I . Planetológiai szeminá­ kongresszusairól. Csillagászati É v k ö n y v , rium k i a d v á n y a . MTESZ Közp. Asztr. pp. 176—179., Gondolat Kiadó, B u d a ­ Szako. B p . , p p . 1 1 8 - 1 3 2 . , 1 ábra, 1 pest táblázat B Á T H O R Y S.: l á s d : S Z Ö Ő R G Y . BARÁTH

B É K É S T.: lásd: M O R V Á I L.

B O D R I В., P E D E R S E N

G. P . H . :

Influence

of m a n t l e an elasticity o n t h e phase a n d B E N K Ő F . : Nagyolvadáspontú ritkafémek amplitude of earth tides. P h y s . E a r t h . világgazdasági kérdéseinek földtani alap­ Planet. I n t . 22, p p . 97—105. 2 ábra, 4 jai — Geological fundamentals of t h e táblázat world-economic problems of rare metals B O D R I В . : Influence of dynamic shear mo­ of high melting t e m p e r a t u r e — Geolodulus o n t h e amplitude a n d phase of gicseszkie osznovü voproszov mirovoj earth tides. P h y s . E a r t h Planet. I n t . 22. ékonomiki redkih metallov vüszokoj pp. 106—110. 2 táblázat t e m p e r a t u r ü plavlenija. Geonómia és B O D R I В . e t al.: Registracija prilivnüh Bányászat. A Magyar Tudományos Aka­ variacij szilii tjazsesztyi v Tihany (Vendémia X . Föld- és Bányászati Tudomá­ grija). I n : N . N . P A R I I S K Y (Editor): Izunyok Osztályának Közleményei. 12., chenije Zemnih Prilivov, N a u k a , Mos­ 1979. 4. p p . 371 — 400., 20 táblázat, ang., cow, p p . 162—171. 1 ábra, 6 táblázat or. R . B O D R I В . — B O D R I L . : Numerical simula­ B E N K Ő F . : A ritkafémek és szórt elemek tion of initiating processes of evolution geológiája. Szemelvények a „Ritkafé­ of sedimentry basins; t h e P a n n o n i a n mek előállítása és felhasználása" (1976) basin. I n : A . E . S C H B I D E G G E R (Ed.): és a 6. (Nemzetközi) R i t k a f é m Konferen Tectonic Stresses in t h e Alpine-Mediter­ cia plenáris előadások (1977) anyagából. ranean Region. Rock Mechanics, Suppl. Bp. 1 9 7 9 . A L T J T E R V - - F K I . p p . 2 3 - 9 4 . 9., p p . 233 — 244., 6 á b r a B É R C Z I N É M A K K A N I K Ó : Szilvágyi ( D N y B O D R I В . : l á s d : V O L K O V V. A . Magyarország) triász-jura mikrobioB O D R I L., H O R V Á T H F . , O T T L I K P . : Geofáciesek — Triassic t o Jurassic microthermics of H u n g a r y a n d t h e tectonofacies of Szilvágy, southwestern H u n ­ physics of t h e P a n n o n i a n basin " r e d gary, F ö l d t . Közi. 110. p p . 9 0 - 1 0 3 . , 2 s p o t " . I n : V. C E R M Á K a n d L. T Y B A C H ábra, 5 tábla, ang. R .

535 (Editors): Terrestrial H e a t Flow in E u ­ r o p e . Springer Verlag, Berlin, 1979, p p . 206 — 217., 5 ábra, 2 táblázat

birges. H i d r . Közl. 60 évf. (2. sz.) (1980. febr.) p p . 49 — 55. 4 á b r a , 2 t á b l á z a t , ném. R .

B O D R I L . : lásd: B O D R I В .

BOGÁR

S . — M O Y Z E S A.:

Felszínmozgások

és településfejlesztés. Urbenvita ' 8 0 . Konferencia 1980. o k t . 21 — 23. I I I . k ö t Bp. É T É . p p . 29—41., 3 á b r a B O G N Á R L . : lásd: S O Ó K I T Ó T H G .

B O G S C H L . : Lóczy Lajos szerepe a Bala­ ton-felvidék k u t a t á s á b a n , valamint a Balaton-monográfia megalkotásában. Földrajzi Közlemények 1979. évi 1 — 3. pp. 1 7 1 - 1 7 7 . B O G S C H L . : Horusitzky Ferenc: Alsómio­ cén vitakérdések c. könyvének recen­ ziója. Földt. Közi. 110. köt. 2. sz. p p . 296-298. B O G S C H L . : 39 referátum magyar őslény­ t a n i és rétegtani munkáról a Geologi­ sches Zentralblatt, Teil I I . Paläontologie с. S t u t t g a r t b a n megjelenő folyóiratban BOHNNÉ

HAVAS

M., K O R E C Z N É L A K Y

I.:

Eggenburgien fauna a felsőbogdányi (Csádri) p a t a k b ó l . Földt. Közi. 110/2. p p . 276 — 283., 1 ábra, 4 tábla B O H N É H A V A S M . : l á s d : B Á L D I N É В Е К Е M. B O R B Á S L . : l á s d : S I P O S S Z. B O T T Y Á N L.: lásd: B Á R D O S S Y G Y .

B Ö C K E R Т.: Karszthidrológia, karsztgeo­ lógia „ 7 0 éves a szervezett m a g y a r k a r s z t k u t a t á s " . MTESZ — M K B T jubile­ u m i k i a d v á n y a , Budapest, 1980. szept. pp. 3 4 - 3 5 . BÖCKER

T. — D É N E S

G Y . : Hidrogeológiai

vizsgálatok a Keleti-Bükkben, és az o t t foglalt források védőidomának megha­ tározása. Beszámoló a V I T U K I 1976 — 1977. évi munkájáról, V I T U K I Közle­ m é n y e k — Proceedings — Szoobsenyija 23. sz. p p . 2 0 8 - 2 2 6 . , 6. ábra, 1 t á b ­ lázat. — Gidrogeologieseszkije izüszkanyija v vosztocsnüch gorach B j u k k i opregyeljenyije k a p t a z s n ü c h elementov isztocsnikov. U . o. 23 A, p p . 44—49. — Hydrogeological investigations i n t h e eastern B ü k k Mountains a n d determi­ nation of t h e i n t a k e areas of the springs developed. U . o. 23 B , p p . 46 — 51. — E t u d e s hydrogéologiques s u r l a B ü k k Orientale e t determination des zones de protection d e s sources captées de l a m ê m e region. U . o. 23 C, p p . 47—53. — Hydrogeologische Untersuchungen i m östlichen Teil des Bükk-Gebirges u n d B e s t i m m u n g der Schutzfigur der Qellfassungen. U . o. 23 D , p p . 49 — 54. B Ö C K E R T . — S C H M I E D E R A.— S Z I L Á G Y I G.:

A B ü k k hegység regionális hidrodinam i k a i képe és karsztvízforgalma — Regionales Hydrodynamisches Bild u n d Karstwasserumsatz des Bükk-Ge10*

CZABAXAY

LENKE:

Vaecinites

arehiaci

(Mun. Chalm.) sérült példánya. F ö l d t . Közl. 110. 2. p p . 284—287., 2 t á b l a C S A L A G O V I T S I . : Gazdasági szerkezet és információ. Tudományszervezési füzetek. Akadémiai K i a d ó . „ A t u d o m á n y erőfor­ r á s a i " cikkgyűjtemény, ang., or. R . C S A P Ó G.: Geodéziai-gravimetriai hálóza­ tok időszerű kérdése — Some aspects of t h e establishment of u p t o date g r a v i t y networks. Geodézia és Kartográfia 32. évf. 6., p p . 18—31., 1 t á b l á z a t CSÁSZÁR

G.—HÁMOR

G.—HAAS

J. — Н А Х -

M A I J . — K O R P Á S L . : T h e Role of tecto­ nic Phases in H u n g a r y ' s Geological History. 2 6 Congres Géologique Inter­ national Resumes Abstracts I . p . 329 Párizs. e

C S Á S Z Á R G.: l á s d : H A A S J . CSEH-NÉMET J . — K O N D A J .—GRASSELLY

G Y . — S Z A B Ó Z . : Sedimentary manga­ nese deposits of H u n g a r y . I n : V A R E N T s o v a n d G R A S S E L L Y : Geology a n d Geo­ chemistry of Manganese, Vol. 2., p p . 199—222. C S E H - N É M E T H J . : l á s d : S Z A B Ó Z.

C S E R E P E S L.: Előadások az I . Planetológiai Szeminárium anyagából. Szerk.: S Z E M E R É D Y P . MTESZ K ö z p . Asztronau­ tikai Szakosztály, p p . 92—117., 6 ábra C S E R E P E S L . : Neutronterek elméleti t a n u l ­ mányozása többcsoportos neutrondif­ fúziós egyenletekkel modell-körülmények esetére. M Á E L G I - n e k készített k u t a t á s i jelentés I . 1979. p p . 1 — 87 + mell., 26 ábra, 4 t á b l á z a t , I I . 1980. p p . 1 — 70., 32 ábra, M Á E L G I A d a t t á r C S E R H Á T I T.: lásd: B Á N H E G Y I I .

C S I K Y G.: Beszámoló és megemlékezések az 1977. évről. F ö l d t a n i T u d o m á n y t ö r ­ téneti É v k ö n y v 1978. (7. szám). 1979. pp. 5—15. C S I K Y G.: K r ó n i k a az 1978. évről. Föld­ t a n i T u d o m á n y t ö r t é n e t i É v k ö n y v 1978. (7. szám). 1979. p p . 159—163. C S I K Y G.: D r . Tomor J á n o s ( 1 9 1 0 - 1 9 7 9 ) . Kőolaj és Földgáz, 13. (113.) évf. 2. szám, 1980. p p . 56. C S I K Y G.: A Z M F T Földtani T u d o m á n y t ö r ­ téneti N a p j a (1977. I I . 14.) Földt. Közl. T. 110. No. 1. 1980. p p . 1 - 2 . C S I K Y G.: Colloquium o n t h e History of Geology, organized b y t h e H u n g a r a n Geological Society (the 14th of Febru­ ary, 1977). Földt. Közl. T . 110 N o . 1. 1980. p p . 3 - 4 . C S I K Y G.: History of Petroleum a n d N a t u ­ ral Gas Exploration i n H u n g a r y from

Földtani

536

Közlöny

the Beginning till 1920. Földt. Közi., T. 110. N o . 1. 1980. p p . 1 5 - 1 8 . CSIKY

G., D U D I C H E . , Р О К А T.,

ZSÁMBO-

K I L . : French-Hungarian Interrelations in t h e Geological Sciences before 1832. I n : Abstracts of t h e 26th Congress of the I U G S . Paris. Aubin és Poitiers. 1980. 3, p . 1259. CSIKY

G.,

DUDICH

E.,

Р О К А T . : Az

első

m a g y a r természettudományi szakegye­ sület (a Magyarhoni Földtani Társulat) és az első kutatóintézet (Magyar Királyi Földtani Intézet) szerepe 1918-ig. I n : ,,A természettudományok és a technika fejlődésének kérdései Közép-Európában 1848—1919 k ö z ö t t " konferencia anya­ gai. Budapest. MTESZ. 1980. C S Ó K Á S J . : Fúrómagok dinamikus és stati­ kus rugalmassági állandóinak összeha­ sonlítása — Comparison of dynamic a n d static elasticity constants of core sam­ ples. Földt. Közi. 110. p p . 125—139., 13 ábra, 1 táblázat, ang. R . C S O R D Á S I . : Középdunántúli triász dolo­ mitok összehasonlító termolumineszcenciás vizsgálata — A comparative ther­ moluminescence analysis of Triassie do­ lomites from central Transdanubia. Földt. Közi. 110. p p . 1 8 9 - 2 0 5 . , 9 ábra, 2 táblázat, 3 tábla, ang. R . C S O R D Á S I. : A Mecsek- és a Villányi-hegy­ ség dolomitos kőzeteinek termoluminográfiás vizsgálata — Thermolumonographische Untersuchung der Dolomit­ gesteine der Mecsek u n d der VillányiGebirge — Thermoluminescence of some Dolomite Rocks of t h e Mecsek a n d Villány Mountains. É p í t ő a n y a g , X X X I I 10. p p . 3 7 6 - 3 8 4 . , 11 ábra, 1 táblázat, ang., ném., or. R . C S O R D Á S I. : Középdunántúli dolomitok termoluminográfiás vizsgálata — Therfnoluminographische, Untersuchung d ë r m i t teltransdanubischen Dolomitvorkommen — Thermoluminographical Examina­ tion of Dolomites from t h e Middle Trans­ danubien Region. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 2. p p . 41 — 48. 11 ábra, 1 táblázat, ang., ném., or. R .

111. kötet, 3 — 4. füzet D E Á K J . : Felszínalatti vízáramlási rend­ szerek vizsgálata természetes izotópok­ kal. I n : „ V I T U K I Tudományos Napok 1980" 4. ülésszak: Vízrajz V I T U K I Köz­ lemények — Proceedings — Szoobsenyíja 24/4. sz. p p . 34 — 50., 5 ábra D E Á K J . — K O R D O S L. : A c o m p a r a t i v e s t u d y

of changes in paleoclinate on t h e basis of stable isotops a n d paleontological d a t a . E G S - E S C , Budapest' 80 A 7. 1. D E Á K J . : lásd: A L F Ö L D I

D É N E S G Y . : lásd: B Ö C K E R T.

D E T R E C S . : Az elidegenedés és alkalmazko­ dás dialektikája. „Biológia" 27. k. 2. f. pp. 1 8 5 - 1 8 7 . D E T R E C S . : Meditáció az élővilág fejlődési és szerveződési szintjeiről — Meditado pri la evolueiaj k a j organizigaj niveloj de la vivmondo. „Teorio", 6. f. p . 1 — 27. ( 2 8 - 3 2 ) . DOBOLYI

E. —B I D L Ó

G.:

Contribution

to

the s t u d y o n botton sediment in Lake Balaton. International Revue Gesell­ schaft Hydrobiology 65. p p . 489 — 497., 2 ábra, 3 táblázat DOBOLYI

E. — B I D L Ó

G.: N é h á n y

adat a

Balaton fenéküledékének vizsgálatából. Hidr. Közi. 2. sz. p p . 7 2 - 7 7 . , 6 ábra, 3 táblázat D O B O S I R M A : Development of t h e explora­

tion a n d exploitation of subsurface waters in H u n g a r y till 1920. Földt. Közi. 110. p p . 3 6 - 3 8 . D O B O S I.: Ásvány- és gyógyvizeink szám­ bavétele száz évvel ezelőtt. Hidr. Tájé­ koztató, október, p p . 3 — 4. D O B O S L : Földtani és vízföldtani eredmé­ nyek Zsigmondy Vilmos mélységi vízfeltárása n y o m á n . H i d r . Tájékoztató, április, p p . 11 — 12. DÖMSÖDI

D A N K V.: A földtani k u t a t á s készül a V I . ötéves tervre (az 1980. I I I . 12-iki köz­ gyűlés elnöki megnyitója). Földt. Közi. 110. p p . 311 — 314. D A N K V . : Elnöki megnyitó (Ősföldrajzi ankét, 1978. X I . 9 - 1 0 . ) . Földt. Közi. 110. p p . 3 2 0 - 3 2 2 . D E Á K J . : Radiocarbon dating of t h e ther­ m a l waters in t h e Budapest area. „Iso­ tope in der N a t u r " 2. Arbeitstagung v o m 5 — 9. November 1979 i n Leipzig. ZFI-Mitteilungen, N r . 30, B a n d 2b> V o r t r a g 083; p p . 257 — 266, 5 á b r a

L.

D É N E S G Y . : A k a r s z t k u t a t á s és a nyelvtu­ d o m á n y . „70 éves a szervezett magyar k a r s z t k u t a t á s " M T E S Z - M K B T jubile­ umi kiadványa. Budapest, p p . 5 6 — 59. D É N E S G Y . : H e t v e n éves a magyar karszt­ k u t a t á s szakmai-tudományos szerveze­ te. Föld és É g 15. évf. (12. sz.) B p . , 1980. dee. p p . 359 — 361., 6 ábra

J. — H A J D Ú

В . : A lápi

eredetű

karbonátiszapok hasznosítása — Die N u t z u n g a u s Sümpfen stammender K a ronatschlämme — Utilisation of Carbo­ nate Silts of Swamp Origin. Építőanyag, X X X I I . 12. p p . 4 5 6 - 4 5 9 . , 2 ábra, ang., ném. R . DUDÁS

J. — P L E S Z K Á T S

T.:

Rezültatü

iz-

merenij po m e t o d u V P n a rudoprojavlenii Undur-Cagan-Obo. Szovremennoe szosztojanie i p u t i dal'nejsego razvitija geofizicseszkih isszledovanij v Mongol'szkoj. Narodnoj Reszpublike. p . 44. Ulan-Bator, 1980.

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980

537

G . : A B a k o n y és kör­

kesztő: d r . V Á S Á R H E G Y Í G Y . Szerkesz­

nyéke eocén ősföldrajzának vázlata — Outlines of t h e Eocene Paleography of the Bakony Mountains (Transdanubia, H u n g a r y ) . Földt. Közi. 1 1 0 / 3 - 4 . p p . 417 — 431., 12 ábra, ang. R .

tők: B Ö R Z S Ö N Y I L . , C Z I R Á K I В., F A R ­ K A S G Y . , F O D O R В., H O R V Á T H J., O S V A L D Z., S I L L I N G E R N . 1072 oldal

D U D I C H E. — K O P E K

D U D I C H E . : lásd: B A L Á Z S E . D U D I O H E . : lásd: C S I K Y G . DUDKO A. — O D O R L.: A

betenietődési

mélység és a kompakciós víz mennyisé­ gének becslése a tfs-értékek segítségével — Оценка глубины захоронения осадков и количества вытесненной воды в прочессе их катагенеза на основании знацений плотностей пород. M Á F I É v i J e ­ lentése az 1978. évről. (1980) p p . 291 199., 4 ábra, or. R . DUMA

G. — R A V A S Z

C s . : Farbstoffe

aus

Tell-el-Amara. Acta A n t i q u a Aeademia Sei. H u n g . X X V I (1978) ( 3 - 4 ) . (1980) ( 3 - 4 ) p p . 2 5 5 - 2 6 8 . , 2 ábra EGERER

F. —NEMESÁNSZKY

К.:

Építő-

és

építőanyagipari nyersanyagok meddő­ hányóinak kataszterezése — Katastrier u n g d e r A b r a u m h a l d e n von Rohs­ toffen der B a u - u n d Baustoffind7strie. — Registry of Deadrock Wastetips of the Building a n d Building Materials Industries. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 6. p p . 221 — 225., 2 ábra, ang., ném., or. R . E L E K I Z A B E L L A : A vésztői V-i sz. k u t a t ó ­

fúrás mikromineralógiai eredményei — Micromineralogical logging of borehole Vésztő V - l . M Á F I É v i Jelentése az 1978. évről. (1980) p p . 1 6 7 - 172. E M B E Y - I S Z T I N A : Major element p a t t e r n s in H u n g a r i a n basaltic rocks: An appro­ ach t o determine their tectonic sett­ ings. A n n . Hist.-nat. Mus. N a t . H u n g . , 72, p p . 1 9 - 3 1 . , 8 ábra, 3 tábla

F O D O R В . : l á s d : Z O L O M I M. F O D O R В . : l á s d : L E N G Y E L V. F Ö L D E S S Y J.: lásd: B A L L Á Z .

F R A N Y Ó F . : Újabb felszínfejlődéstörtóneti és vízföldtani eredmények a D u n a Tisza közti kutatófúrások alapján. Föld­ rajzi Értesítő, 1980/4. p p . 331 — 362. 14 ábra, 6 táblázat F Ü K Ö H L. — K O R D O S L. : J e l e n t é s az U p p o n y

Horváti-lik 1978. évi őslénytani ásatá­ sáról — Bericht über die Paläontologi­ sche Ausgrabung in Horváti-lik bei Uppony, im J a h r e 1978. Az Egri MúzeX V I I . p p . 2 1 - 4 3 . , 9 ábra G A B O S G Y . : Mélyépítéssel foglalkozó m ű ­ szaki tervező vállalatok ágazati együtt­ működése. Geodézia és Kartográfia. 32. évf. 1980. 1. sz. p p . 48 - 5 0 . G A B O S G Y . : A mélyépítéssel foglalkozó mű­ szaki tervező vállalatok ágazati együtt­ működése. H i d r . Közi. 60. évf. 1980. 1. sz. pp. 32 — 34. G A B O S G Y . : A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat nemzetközi együttműködésen alapuló közös kiadványai. Nemzetközi E g y ü t t m ű k ö d é s i Tájékoztató. 1980-2. (39. sz.) p p . 2 7 - 2 8 . G A B O S G Y . : Mélyépítéssel foglalkozó m ű ­ szaki tervező vállalatok ágazati együtt­ működése. Mélyépítést udományi Szem­ le. 30. évf. 198Ô. 6. sz. p p . 2 7 0 - 2 7 1 . G A B O S G Y . : Környezetvédelmi oktatás az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főisko­ lán. U i-ben vita '80 Konferencia. 1980. okt. 2 1 - 2 3 . I . köt. B p . É T É . p p . 1 8 7 199. G A D Ó P . : lásd: B Á R D O S S Y G Y .

G A L Á C Z A.: Gyenespusztai bajóci és b a t h ammonitesek — Bajocian a n d Bathonian ammonites of Gyenespuszta. B a ­ kony Mts., H u n g a r y , Geol. H u n g . Ser. Paleont. fasc. 39. Op. 1 - 2 2 7 . , 110 ábra, 37 tábla, or. R . G Á L O S M.: Laboratornaja iszpütatyelnaja usztanovka dija opredelénije reológicsszkih szvijsztv párod. Naucsno-TeehF É N Y E S I.: lásd: B A L Á Z S В . nicseszkaja Konferencija Sztran-CsleF O D O R В . , L E N G Y E L V . , L A D O S В . és B Á R nov I N T E R G E O T E C H N I K A , Pezinok, D O S S Y G Y . : Computer-aided informa­ p. 13., 7 ábra tion-system of mineral resource in t h e G Á L O S M. : Laboratórne skusobné zariaHungarian Aluminium Corporation. denia n a ureenie reologickych vlastnosti 17th I n t . S y m p . on t h e Application of zemin. V y z k u m n y ustav geologického Computers a n d Mathematics in t h e inzenyrstvi. Brno, Koordinace pracoMineral Industries " A P C O M " Moscow. visko I N T E R G E O T E C H N I K A , H o r Oct. 2 0 - 2 5 . 1980. Vol. 2. p p . 2 7 1 sky hotel B a b a p r i Pezínku, p p . 93 — 279., 3 á b r a 97., 7 ábra F O D O R В . szerzőtársként: Alumíniumipar G Á L O S M.: Alagútfalazat igénybevételének I —II. (Kézikönyv). Magyar Alumínium­ meghatározása kinematikai úton a kőipari Tröszt, B u d a p e s t , 1980. Főszer­ FARKAS L.—WERNER

P . E . : Power

dif­

fraction studies on aluminite a n d metaaluminite. Zeitschrift für Kristallo­ graphie 151. p p . 151 — 152. F A R K A S L . : lásd: K i s s В . A. F E J É R L . : H i s t o r y of h a r d a n d soft coal exploration in H u n g a r y till 1945. Földt. Közi. 110. p p . 9 - 1 1 .

Földtani

538

Közlöny

111. kötet, 3 — 4. füzet

zetfizikai vizsgálatok eredményeinek I n d i a . R e c e n t Researches i n Geology. felhasználásával. Mérnökgeológiai Szem­ Vol. 6. (1980) p p . 582 — 593., 6 tábla, le, 22. p p . 119—131., 4 ábra I n d i a Delhi G Á L O S M.: Az é p í t ő k u t a t á s vizsgálat kérkérdése a z ú j szabványrendszer alap­ j á n . Mérnökgeológiai Szemle, 24. p p . G Y Ő R F F Y J . : A talajvíz környezeti szere­ pének vizsgálata a településekben, külö­ pp. 31 — 42., 1 t á b l á z a t nös tekintettel az építmények állagára G Á L O S M . — K E R T É S Z P . — K Ü R T I I.: En­ és a zöldterületekre. U r b e n v i t a '80 Kon­ gineering Geology problems of cellars ferencia. 1980. okt. 21 — 23. I I I . köt. B p . a n d caverus u n d e r historical centres of ÉTÉ. pp. 5 7 - 6 5 . town. Abstract, S U B S U R F A C E SPACE, G Y Ö R G Y L.: lásd: B O K O D Y T. Stockholm, Volume of abstract, p . 527., Proceeding Rock Store, 80. p p . 119 — 126., 10 á b r a H A A S J . : Országos alapszelvény p r o g r a m G Á L O S M . — K E R T É S Z P . : Megjelent a z új — A countrywide geological —key sec­ kavicsszabvány. Építőanyag, X X X I I . tions p r o g r a m m e . M A F I É v i Jelentése 9. p p . 346 — 351., 1 táblázat 1978-ról. p p . 5 9 - 6 4 . G É O Z Y В . : Az őslénytan legújabb eredmé­ H A A S J . — B E R N H A R D T В. — C S Á S Z Á R G.— nyei I I I . A kihalt állattörzsek problé­ J O C H Á N É E D E L É N Y I E.: Stratigraphie mája. Őslénytani Viták 26, Budapest, a n d palaeoecologic control of t h e bauxi­ t e and coal resources: an analysis based 1980. p p . 1 — 9. 1 táblázat on examples from t h e Cretaceous a n d G É O Z Y В . : lásd: B A L Á Z S B. Eocene i n H u n g a r y . Industrie Minérale G H O N E I M M. A . : l á s d : S Z E D E R K É N Y I T . les Techniques, p p . 2 7 3 - 2 8 1 . an., fr. R . G I D A I L . : A Dunaszentmiklós-Süttő kör­ Párizs nyéki terület eocén képződményei — Les formations eocenes du terrotoire des H A A S J . : l á s d : C S Á S Z Á R G . environs d e Dunaszentmiklós e t Süttő. H A B L Y L . : Oligocén (Kiscellion) makroFöldt. Közl. 110/2. p p . 1 8 0 - 1 8 8 . , 4 flóra az óbudai H-jelű fúrásokból — ábra, fr. R . Oligocène — Kiseellian — macroflora from the ,,H"-boreholes of Óbuda. Ős­ G I D A I L.: lásd: B A L Á Z S е . lénytani Viták (Discussiones PalaeontoGLUMOV I.—KÁZSMÉR J. — M Ü L L E R P.: logicae) 25., p p . 155—164. R-10-re alapozott navigációs geofizikai a d a t g y ű j t ő és real time feldolgozó rend­ H A B L Y L.: P l a t a n u s n e p t u n i (Ett.) Buzek szer. Magyar Geof. X X I . p p . 2 0 1 - 2 0 7 . , — Holy — Kvacek in t h e H u n g a r i a n 5 ábra, ang., or. R . Oligocène. Acta Bot. Sei. H u n g . 26 (3 — G L U M O V , I, — K Á Z S M É R , J . — M Ü L L E R , P.: 4)., p p . 301 — 318., 1 ábra, 10 tábla, 2 térkép Szisztéma dija szbora i obrabotki navigacionno — geofizicseszkih d a n n ü h v H A J D Ú В . : lásd: D Ö M S Ö D I J . real'nom m a s z t a b e vremeni n a baze H A J Ó S M Á R T A : A Garábi Slir Formáéi ÉVM Esz-1010 — Real-Time Naviga­ Diatomái — Diatoms of t h e Garáb tion, Geophysical Data-Acquisition a n d Schlier F o r m a t i o n . M Á F I É v i Jel. 1978. Processing System Based o n t h e E S évről p p . 123—158., 2 ábra, 3 táblázat, 1010 Mini-Computer. Proceedings of the 12 tábla, ang. R . 25th I n t e r n a t i o n a l Geophysical Sym­ H A J Ó S M Á R T A — N A G Y E. — R A D Ó C Z G Y . : posium (Székesfehérvár, September 16 Diatomák K u b a É N Y - i partszegélyéről — 20, 1980). p p . 9 1 - 1 0 2 . , 5 ábra — Diatoms from t h e Northwestern lit­ G Ő B E L E.: A Duna—Tisza köze déli részén toral of Cuba. M Á F I É v i Jel. 1978. év­ mélyített artézi k u t a k vizének vastar­ ről, p p . 437 — 483., 1 ábra, 1 táblázat, 19 tábla, ang. R . talma. H i d r . Tájékoztató, október, p p . 35—38., 2 ábra, 3 táblázat H A J Ó S M.: l á s d : N A G Y E . GÖNCZÖL

J.-né — K I S S

M.: Városi

szenny­

víziszapok energiatakarékos és környe­ z e t b a r á t összetevőket megkímélő szállí­ tása. U r b e n v i t a '80 Konferencia. 1980. okt. 2 1 - 2 3 . I I I . köt. B p . E T E . p p . 159 — 174. G R A S S E L L Y G Y . : lásd: C S E H - N É M E T H J. G R A S S E L Y G Y . : lásd: S Z A B Ó Z. G R A S S E L L Y G Y . : l á s d : V A R E N T S O V I . M. G R I G E R Á.: lásd: B Á R D O S S Y G Y . G U P T A V. J . — K O V Á C S S. — O R A V E C Z S C H E F -

F E R A N N A : Upper Triassic Microfossils from Northeastern K u m a u n Himalaye,

H A L Á S Z P . : lásd: B . S Z A B Ó L. H A L M A I J.: lásd: C S Á S Z Á R G .

H Á M O R G.: A K á r p á t o k felgyűrődésének kora Magyarországon. T I T Földtudo­ mányi Ismeretterjesztés. Fejezetek Ma­ gyarország geológiájából, p p . 122—135., 1 ábra H Á M O R G.: The Age of Neogene Tectonic Phases in t h e P a r a t e t h y s R e a l m . 2 6 Congres Géologique International Resu­ mes Abstracts Vol. I . p . 348, Párizs H Á M O R G.: Főtitkári beszámoló. F ö l d t . Közl. 110. p p . 3 1 3 - 3 1 9 . е

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980 HÁMOR G.—RAVASZNÉ BARANYAI L.— B A X O G H K . — Á R V A I N É S O Ó S E.: A ma­

gyarországi miocén riolittufa-szintek r a d i o m e t r i k u s kora — Radiometric age of t h e _miocene rhyolite tuffs in Hunga­ r y . M Á F I É v i Jelentés 1978. évről. p p . 65—72., 3 á b r a , 1 táblázat H Á M O R G . : lásd: C S Á S Z Á R G . H A V A S L.: lásd: B A X L A Z . H E G Y I - P A K Ó J . : lásd: V I T Á L I S G Y . H E G Y I N É P A K Ó J.— V I T Á L I S GY.—WOJNÁROVITS L.-né: Északmagyarországi

triász dolomitok pásztázó elektronmik­ roszkópiái vizsgálata — Rasterelektronmikroskopische Untersuchung der tria­ sischen Dolomitgesteine Nordungarns — E x a m i n a t i o n of Triassic Dolomites from Nord H u n g a r y b y Scanning Elec­ tron Microscopy. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 5. p p . 188—192., 24 ábra, 1 táblázat, ang., ném., or. R . H E G Y I N É P A K Ó J.: lásd: V I T Á L I S G Y . H E L L E R F . : lásd: M Á R T O N E .

H E T É N Y I M.: T h e r m a l degradation of t h e oil shale kerogen of P u l a (Hungary) a t 473 a n d 573 K . Acta Miner. P e t r . Univ. Szeged, X X I V / 1 . p p . 9 9 - 1 1 1 . (1979) H E T É N Y I M.: Thermal degradation of t h e organic m a t t e r of oil shale of P u l a (Hun­ gary) a t 573—733 K . Acta Miner. P e t r . U n i v . Szeged, (Nyomdában) H E V E S I A.: A d a t o k a B ü k k hegység ne­ gyedidőszaki ősföldrajzi képéhez — Contributions à l'image paléogéogra­ p h i q u e quaternaire de la Montagne B ü k k . Földt. Közi. 110. p p . 5 4 0 - 5 5 0 . , 10 ábra, fr. R . H O R V Á T H F . e t al.: Paleotectonie evolu­ tion of Adria, the African promontory. In: J. A U B O U I N ,

J.

DEBEEMAS

and

M.

L A T R E I L L E (eds.): Geology of t h e Alpine chains born of t h e T e t h y s . Coll. С 5 of t h e 26th I n t e r n a t . Geol. Congress p p . 331 — 351. 18 ábra, 4 táblázat, Memoire B R G M N o . 115, Orleans, 1980. HORVÁTH HORVÁTH HORVÁTH HORVÁTH HORVÁTH

F . : lásd: V Ö R Ö S A. F . : l á s d : S C L A T E R J . G. F . : lásd: B O D R I L. J . : lásd: B A L Á Z S B . M.—NAGYMAROSY A.:

HORVÁTH

539

M.—NAGYMAROSY

A . : Eocén/

oligocén h a t á r k é p z ő d m é n y e k a közle­ kedési létesítményekkel kapcsolatos óbudai feltárásokban — Eocene/Oligocene b o u n d a r y formations i n t h e sub­ surface excavations of t h e Óbuda trans­ port-constructions. Őslénytani Viták. 25. p p . 143—153., ang. R . H O R V Á T H M.: lásd: B Á L D I N É В Е К Е HORVÁTH

Z S . — S Z I L V Á G Y I I.:

M.

Felszínmoz­

gásveszélyes területek kataszterezésének szerepe a településrendezési és tele­ pülésfejlesztési tervekben. Urbenvita '80 Konferencia. 1980. o k t . 21 — 23. I I I . köt. B p . E T E . p p . 43 — 57., 2 ábra H O R V Á T H Z S . : A Z emberi környezet védel­ me c. célprogram hulladékelhelyezéssel kapcsolatos k u t a t á s a i . Műszaki Terve­ zés. 20. évf. 7. sz. p p . 1 — 3., 5 á b r a H O R V Á T H Z S . — K E N É Z L Ő I L.: A felhagyott

külszíni b á n y á k b a n létesített hulladék­ lerakóhelyek n é h á n y környezetvédelmi problémája és rekultivációjának szerepe a területek újrahasznosításában. Urben­ vita '80 Konferencia. 1980. o k t . 21 — 23. IV. köt. B p . É T É . p p . 15 — 30., 3 á b r a HORVÁTHNÉ В Е К Е M.

HUNYADI

K O L L Á N Y I K . : lásd

BÁLDINÉ

F . : V I I . Földrengés-mérnöki

Világkonferencia. Nemzetközi E g y ü t t ­ működési Tájékoztató. 1980 — 6. (43. sz.) p . 52 IHAROSNÉ

LACZÓ

ILONA:

A

Máza-15.

sz.

fúrás felsőtriász és liász összletének vitrinitreflexió értékei és földtani jelentő­ sége — Vitrinite reflexion d a t a bearing on t h e Upper Trissic a n d Lias sequence intersected b y borehole Máza 15 a n d their geological significance. M Á F I É v i Jel. 1978. évről. p p . 319 — 332., 3 ábra, ang. R . I M R E A . : lásd: B Á R D O S S Y G Y .

J A K U S P . : Magyarázó a Bakony-hegység 20 000-es földtani térképsorozatához — Márkó. pp. 3 — 53. Budapest M Á F I JÁMBOR

A.: A

Dunántúli-középhegység

pannóniai képződményei — P a n n o n i a n in t h e Transdanubian Central Moun­ t a i n s . M Á F I É v k ö n y v e 52., p p . 1 — 259., age of t h e Rzehakia-beds a n d Garáb 21 ábra, 7 tábla, 6 melléklet Schlier based on foraminifera a n d n a n J Á M B O R Á . : Szigethegységeink és környe­ n o p l a n k t o n investigations. Annales Unizetük pannóniai képződményeinek fáversitatis Scientiarum Budapestinensis ciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük — de R o l a n d o E ö t v ö s N o m i n a t a e . Sectio Paleogeographieally significant Pan­ Geologica. 20. 1978. p p . 3 — 21., 2 á b r a nonian facies units in a n arround t h e 7 tábla inselbregs of t h e H u n g a r i a n p a r t of t h e H O R V Á T H M.: A d a t o k az eocén/oligocén Carpathian Basin. Földt. Közi. 110. p p . h a t á r h o z bentosz kisforaminifera fau­ 498—511., 2 ábra, ang. R . n á k alapján — D a t a for t h e Eocene/Oligocene b o u n d a r y , o n t h e basis of ben- J Á M B O R Á.: A kőszén helye gazdálkodá­ sunkban. Élet és T u d o m á n y (1980) I X . thonic smaller-foraminifer faunas. Ős­ 5. 36. szám p p . 1 1 2 5 - 1 1 2 7 . , 2 á b r a l é n y t a n i Viták. 25., 69 — 78., a n g . R . On

the

540 J Á M B O R Á . : Amikor a tenger visszahúzó­ d o t t Magyarországról. F ö l d t u d o m á n y i Ismeretterjesztés. (1980) p p . 136—166., 6 ábra^ JÁMBOR Á . — P A R T É N Y I Z.—RAVASZ CS.— B A R A N Y A I L. — S O L T I G. — B A L O G H K . :

K/Ar Dating of basaltic Rocks in Transdanubia, H u n g a r y — Dunántúli bazaltos kőzetek K / A r kormeghatározása. A T O M K I közlemények 22. (1980) p p . 173 — 190., 2 ábra, 2 táblázat, ang. R . JÁMBOR

A. — S O L T I

G.:

A

magyarországi

olajpalakutatások eredményei. Földta­ ni k u t a t á s . (1980) p p . 5—8., 2 ábra J Á N O S E D I T : l á s d : R Ó N A I A.

JÁNOSSY

D . : Die Kleinsäuger-fauna a u s

H u n g a r i a n E a r l y Cretaceous sediments. Acta Biol. Szeged, 26. p p . 51 — 62. K A K A S К . — N Y E R G E S L. — S Z A B A D V Á R Y

L.

— S Z A N T N E R F . : A b a u x i t k u t a t á s b a n al­

kalmazott felszíni geofizikai módszerek és eredmények áttekintése. A „Bauxit­ k u t a t á s i Szakmai N a p o k " előadásai (Balatonalmádi, 1980. I X . 1 9 - 2 0 . , I — I I . szekció, p p . 65—75., 5 ábra K A R Á C S O N Y I S. — Ö L L Ö S G . : A talaj vízdú­

sítás időszerű kérdései. H i d r . Közi. 60. évf. 1980. 10. sz. p p . 4 3 6 - 4 5 0 . , 21 ábra, ang., or. R . K A R Á C S O N Y I S.: K u t a k indító igénybevé­ tele. Vízügyi Közlemények. 1980. 4. sz. pp. 587 — 606., 16 ábra, ang., ném., or. R .

dem Pariser-Horizont u n d der unters­ ten Schichten des Oberen Travertins. K A R P O V L.: lásd: P U S K Á S N É H Ő G Y E S I. (Proben M , M _ u n d d). Paläontolo­ K A S S A I M.: A Dél-Dunántúl perm végi ős­ gische Abhandlungen. 2 1 . Berlin 1974s földrajzi rekonstrukciója és a környező p . 233. országokkal kapcsolatos néhány rétegJ Á N O S S Y D . : Plio- Pleistocene Bird R e ­ tani hasonlítás — Latest Permian palaeomains from t h e Carpathian Basin V . geographic reconstruction of southern Policipediformes, Ciconiiformes, OtidiTransdanubia a n d some comparisons formes, Columbiformes, Piciformes. with the neighbouring countries. Földt. Aquila. 1979. p p . 1 9 - 3 3 Közi. НО. 3 - 4 . p p . 3 4 2 - 3 5 9 . , 13 ábra, ang. R. J Á N O S S Y D,: Őslénytan in 70 éves a szer­ K A S S A I M.: A D K - d u n á n t ú l i felsőkarbon vezett magyar karszt- és barlangkuta­ képződmények elterjedésének meghatá­ tás. Magyar Karszt- és B a r l a n g k u t a t ó rozása a szeizmikus és tellurikus adatok Társulat.'Budapest, 1980. p p . 47 — 49. alapján — Distribution of t h e upper J Á N O S S Y D . : A magyarországi pleisztocén carboniferous formations as outlined tagolása gerinces faunák alapján. Aka­ upon seismic a n d telluric^ measurements démiai Kiadó., Budapest, p . 207., 50 in t h e transdanubia, M A F I É v i jelen­ ábra, 21 kép, 2 tábla tése az 1978. évről p p . 3 0 1 - 3 0 7 . , 4 J Á N O S S Y D . — V Ö R Ö S I . : Grossäuger — ábra, ang. R . Streufunde aus dem Pleistozän Ungars. F r a g m e n t a Min. - Paleont. 8. 1979. K A S Z A P A.: Új hévízkút a Margitszigeten. Hidr. Tájékoztató, október, p p . 24 — 26., pp. 2 1 - 6 0 . 3 ábra J Á N V Á R I J . : lásd: B O K Ó D Y T. K A U S A Y T.: A szobi dácit kőzetértékelése J A S K Ó S.: History of lignite exploration in — W e r t u n g des Dazitgesteins aus Szob H u n g a r y . Földt. Közi. 110. p p . 12—14. Dacite from Szob. Roek P r o p e r t y Eva­ J O H Á N É E D E L É N Y I E . : lásd: H A A S J . luation. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 9. p p . J Ó N Á S К . : lásd: B Á R D O S S Y G Y . 352 — 360., 3 táblázat, ang., ném., or. R . J U H Á S Z J . : Áramlástan és hidrogeológia K Á Z S M É R J . : lásd: G L U M O V I . egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, K E C S K E M É T I T.: Az eocén/oligocén határ Bpest., p . 317, 208 ábra a Nagyforaminifera vizsgálatok szem­ J U H Á S Z J . : A települések környezetvédel­ pontjából. Őslénytani Viták 25., p p . 47 — me és a mérnökgeológia. Urbenvita 68. '80 Konferencia anyaga. B p . 1980. X . K E C S K E M É T I T.: Őslénytan. Műszaki K i ­ 2 1 - 2 3 . p p . TV/131-136. adó, Bpest, 1980. p . 289. (Tankönyv a J U H Á S Z M. : A dunántúli alsó- és középső­ geológiai szakközépiskolák I I . osztálya k r é t a palinológiája. K a n d i d á t u s i diszszámára) szertáció. Szeged, p . 124., 48 tábla (Vé­ K E C S K E M É T I T.: A Bakoiry hegységi Numdés időpontja: 1980. április 25.) mulites-fauna paleobiogeográfiai átte­ J U H Á S Z M.: Dispersed Matoniaceae spores kintése — Aperçu paléobiogéographifrom Hungarian Lower a n d Middle que sur la fauna de Nummulites d u Cretaceous sediments. Acta Biol. Sze­ Bakony. Földt. Közi. 110. p p . 4 3 2 ged. 25. 1 — 2., p p . 3 3 - 4 7 . 449., 8 ábra, fr. R . J U H Á S Z M.: Investigation of some spore KEÇSKEMÉTINÉ KÖRMENDI ANNA: Az genera from t h e Lower a n d Middle Cre­ Északkeleti-Bakony eocén medence fátaceous in Transdanubia. Acta Biol. ciesének puhatestű faunája — L a fauna Szeged. 25. 1 — 2., p p . 4 9 - 6 4 . des Mollusques d u faciès de bassin éoJ U H Á S Z M.: Bryophyte spores from t h e 3

5

8

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980 cène d u B a k o n y Nord-Oriental. M A F I É v k ö n y v L X I I I . 3., p p . 1 - 1 8 0 . , 2 3 tábla, ïr. R . KECSKEMÉTINÉ

KÖEMENBY

ANNA:

A

fel-

sőeocén/alsóoligocén határkérdés a Malakológia szemszögéből. Őslényrani Vi­ t á k 25. p p . 1 0 3 - 1 0 9 . KECSKEMÉTINÉ KÖRMENDY ANNA—MÉ­ S Z Á R O S M.: Az eocén szigettengeri fácies

P u h a t e s t ű faunája a B a k o n y keleti pere­ m é n — Mollusques éocènes d u secteur oriental de la m o n t a g e du Bakony (Facies archipélaque). M A F I É v k ö n y v L X I I I . 2., p p . 1-1.16., 13 tábla, fr. R . K E C S K É S M.: l á s d : B Á N H E G Y I I .

K E D V E S M. (1979): Scanning electron microscopy of some selected recent Amentiflorae pollens I . A c t a B o t . Acad. Sei. H u n g . 25. p p . 1 - 2 . , 7 5 - 8 2 . K E D V E S M. (1979): Données stratigraphiques sur les Angiospermes d u Crétacé supérieur d ' E u r o p e . Paleobiologie continentale 10. 1. p p . 18 — 22., Montpellier K E D V E S M. (1979): Intraspecific morphological variations a t recent Angiosperm a t o p h y t a pollen grains (Short communication). Acta Biol. Szeged 25. 1 — 2., pp. G 5 - 6 8 . K E D V E S M. (1979): Scanning electron-microscopical investigations into t h e sporomorphes of t h e coal layers in t h e Dorog Basin. Acta Biol. Szeged 25, 3 — 4., p p . 35-44. K E D V E S M. (1979): Az E q u i s e t u m nemzetség recens spóráinak LM és SM vizsgálata. Bot. Közlem., 66. 3, p p . 195 — 204., ang. R. K E D V E S M. (1979): Palynological investigations on sediments of t h e Lower Dánián (Fish Clay, Denmark) I . A c t a Miner.-Petr. Szeged 24. 1., p p . 167 — 186. K E D V E S M. — D I N I Z F . (1979): Les pollens

d'Angiospermes du Crétacé de Vila Flor, Portugal. Genres de forme Atlantopollis et Limaipollenites. Bol. Soc. Geol. de Portugal, 2 1 . , p p . 2 0 3 - 2 1 6 . , 4 tábla, ang., portugál R . , Liszabon KEDVES

M. — D I N I Z F . (1979): É t u d e a u

microscope électronique à balayage de quelques espèces d u genre de forme I n terporopollenites d u Crétacé d'Arada, Portugal. Bol. Soc. Geol. de Portugal, 21., p p . 217 — 226., 2 tábla, ang., portugál R . Liszabon K E D V E S M. — P I T T A I T P . (1979): Contribu-

541

K E D V E S M. — H E R N G R E E N G. F . W . : P a l y -

nology of t h e s t r a t o t y p e of the Maestrich tian a n d t h e Gulpen Formation, E N C I Section, Maastricht, t h e Netherlands. Pollen e t Spores 22. 3 — 4., p p . 4 8 3 - 5 4 4 . , 15 tábla, fr. R . Párizs K E N É Z L Ő I L.: lásd: H O R V Á T H Z S .

K E R E S Z T Ú R I G.: lásd: K i s s B . A. K E R T É S Z P . : Hegyiné P a k ó Júlia — D r . Vitális György: Cementipari nyersanya­ gaink és k u t a t á s u k módszertana. K ö n y v ­ ismertetés. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 1. p . 40 K E R T É S Z P . : l á s d : G Á L O S M.

K E R T É S Z P. : History of construction stonematerial exploration in H u n g a r y . Földt. Közi. 110. évf., 1. sz., p p . 31 — 33. K E R T É S Z P . : Discussion on the rheological behaviour of rock. Proceedings Volume 3. 4. International Congress on Rock Mechanics. Montreux, 1979., p p . 145 — 147., 5 ábra K E R T É S Z P . : Műszaki Földtan. Szakközép­ iskolai t a n k ö n y v . 88 ábra, 2 táblázat, Műszaki Kiadó, B p . K E R T É S Z P . : Le rote de l'altération dans la géologie de l'ingénieur Pauel-report. I I I . Congrès International de l'Association International de Géologie de l'ingénieur. Madrid, 1978. sept. 4 — 8., Vol. 10. p p . 1 0 1 - 1 1 2 . , 5 ábra, Madrid K E R T É S Z P . : A mállás szerepe a mérnökgeológiában. Mérnökgeológiai Szemle, 22. sz. p p . 5— 35., 4 ábra, 1 táblázat K E R T É S Z P . : Az építési kőanyagok és hal­ mazok szabványosításának rendszere Magyarországon. Mérnökgeológiai Szem­ le, 22. sz. p p . 9 9 - 1 0 6 . , 1 ábra K E R T É S Z P . : A mérnökgeológia az építő­ anyag-bányászatban. Mérnökgeológiai Szemle, 24.;sz. p p . 7 — 22., 2 ábra, 1 t á b ­ lázat K I S К . — M E S K Ó A . : Derivation of struc­ t u r a l trends from gravity d a t a with ap plication to t h e tectonics of t h e P a n n o ­ nian Basin. Spec. E d s . I n s t i t u t o Geografico Nacional os Spain, p p . 315 — 335., 15 ábra K I S S B . A. — K E R E S Z T U R Y G. — F A R K A S

L.:

R a m a n a n d i. r. spectra a n d structure of boehmite (y-A100H). Evidence for the recenthy discarded D space g r o u p . Speetrochemica Acta Vol. 36 A. (1980) pp. 653 — 658., 4 ábra, Nagy-Britan­ nia 2 h

tion à la connaissance des pollers des Normapolles d u ,,Groupe papilloide" K I S S В . A. - K E R E S Z T U R Y G. — F A R K A S L . : du Crétacé supérieur du Portugal. Pollen A böhmit szerkezetvizsgálata infravö­ et Spores 21. 1 - 2 . , p p . 169 - 2 0 9 . , 10 rös spektrofotometriás módszerrel. A tábla, ang. R . Párizs H - a t o m o k helyzetének meghatározása. K E D V E S M.: E v o l u t i o n a r y problems of Magyar Kémiai Folyóirat, 86. 9. p p . early Brevaxones pollen genera. 5. I n 3 9 8 - 4 0 6 . , 8 ábra t e r n a t . Palynol. Conf., Abstracts, 198. K i s s M.: lásd: G Ö N C Z Ö L J.-né

542

Földtani

Közlöny

K L E B В . : Az egri mérnökgeológiai vizsgá­ latok geodéziai vonatkozásai. G E O D I N FORM, Geodéziai és Kartográfiai Tájé­ k o z t a t ó . X I . / 5 . , p p . 60 — 65., 6 ábra

111. kötet, 3 — 4. füzet K O R D O S L.: lásd: F Ű K Ö N L . K O R D O S L.: lásd: D E Á K J . K O R D O S L . : lásd: S Z Ö Ő R G Y .

KORECZNÉ

L A K Y I L O N A : Kísérleti

electro-

scanning felvételek recens foraminiferákról — E x p e r i m e n t a l electroscannb á n y a Vállalat bányaüzemeinek fedőing result on foraminifera. F ö l d t . Közi. meddő viszonyai — Abraumverhält­ 110/2. p p . 251 — 275., 1 ábra, 17 tábla, nisse der Steinbruchbetriebe des Nord­ ang. R . ungarischen Steinbrucunternehmens — K O R E C Z N É L A K Y L — N A G Y N É G E L L A I Á.: — Overbunden Dead-rock Conditions Az Almaena nemzetség fajainak electroin Quarries of t h e N o r t H u n g a r i a n Quar­ scanning vizsgálata — Elektroscannr y Co. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 7. p p . ing examination of species of t h e genus 267 — 269., 5 ábra, ang., ném., or. R . Almaena. Földt. Közi. 110/1. p p . 65— K X E S P I T Z J . : A Kőbányászati Egyesülés 89., 16 tábla, ang. R . bányáinak m e g k u t a t ó ttsága. Építő­ anyag X X V I . évfolyam (1974) 11., p p K O R E C Z N É L A K Y L : l á s d : B Á L D I N É В Е К Е M. 411 — 413. K O R E C Z N É L A K Y L : lásd B O H N N É H A V A S K X E S P I T Z J . : A Déli-Bakony bazaltbányák M. művelését befolyásoló földtani ténye­ K O R I M K . : Subsurface water exploration zők. É p í t ő a n y a g X X X I . évfolyam in H u n g a r y between t h e t w o World (1979) 5., p p . 1 9 3 - 1 9 6 . Wars. Földt. Közi. 110. p p . 3 9 - 4 1 . X O N D A J.: lásd: C S E H - N É M E T H J . K O R P Á S L . : lásd: B A L Á Z S E . K O P E K G.: A B a k o n y hegység É K - i részé­ nek eocénje. M Á F I É v k ö n y v e 83 1. fr. K O R P Á S L . : l á s d : B A L L A Z. K O R P Á S L . : l á s d : C S Á S Z Á R G. R . Műszaki K ö n y v k i a d ó , Budapest K X E S P I T Z J . : Az E szakmagyarországi K ő ­

K O P E K G.: l á s d : D U D I C H E .

K O R M Á N Y T., N A G Y

K O K D O S L . : Vízkémiai vizsgálatok a K e ­ vély-csoport barlangjaiban — Hidrochemise Untersuchungen i n machen Höhlen der Kevély-gruppe. Karszt- és B a r l a n g k u t a t á s . I X . k. (1980) p p . 3 9 72., 6 á b r a , eszp., ném., or. R . K O R D O S L . : Földtani vizsgálatok barlan­ gokban. Karszt- és Barlangkutatói Tan­ folyam J e g y z e t I . p p . 22 — 29. K O R D O S L . : Régi idők hőmérői: a csepp­ kövek. Természet Világa, 111. évf. 5. sz. pp. 231 — 232., 4 á b r a K O R D O S L . : B a r l a n g k u t a t á s Magyarorszá­ gon. Kiállítás katalógus (Herman О. Múz., Miskolc), p p . 1 — 8., 5 ábra, a n g . R. K O R D O S L . : A magyarországi paleoklimatológiai k u t a t á s o k módszerei és ered­ ményei — Methods a n d Results of Paleoclimatological Research in H u n g . Az Orsz. Meteorológiai I n t . Hivatalos K i a d v . 50. k. p p . 1 — 167., 40 ábra, 20 20 táblázat, ang. R . K O R D O S L . : The Revision of t h e Upper Pleistocene Vertebrate F a u n a of Seybold Stone Quarry a t Kőszeg. Frag­ m e n t a Min. e t Pal."9. p p . 11 — 20. K O R D O S L . : T h e possibility of m a k i n g Holocene palaeoclimatological a n d biostratigraphical investigations with t h e aid of small m a m m a l s . Symposium Franken, Holocene valley development — methods a n d results. 15. Düsseldorf K O R D O S L.: Palaeogeographical reconstruc­ tion of t h e site of Rudapithecus hun­ garicus. E u r o p e a n . A n t h r o p . Ass. I I . Congr. 3. Brno

probe investigations of thin films o n ceramic substrates. I n : Electron Micro­ scopy. Vol. 3. Leiden. Nederlandse Vereining voor Electronenmicroscopie. p . 50. K O R V I N G.: Effect of t h e r a n d o m porosity on elastic wave a t t e n u a t i o n — A vélet­ len porozitás h a t á s a a rugalmas hullá­ mok elnyelődésére — Vlijanie szlucsajnoj porisztoszti n a poglascsenije upruhigh voln. Geof. Közi. 26., p p . 4 3 - 5 6 . , 1 ábra K O V Á C S S. : A triász hallstatti mészkő fácies ősföldrajzi jelentőséhe az északalpi fáciesrégióban — Palaeogeographical sig­ nificance of the Triassic H a l l s t a t t limes­ tone faciès in t h e N o r t h Alpine faciesregion. Földt. Közi. ПО. 3—4. p p . 360 — 381., 5. ábra, a n g . R .

G.: E l e c t r o n micro­

K O V Á C S S. — K O Z U R H . : Some r e m a r k s on

Middle a n d Upper Triassic platform conodonts. Recent Researches in Geology, 6 (1978). p p . 5 4 1 - 5 8 1 . , 2 táblázat, 5 tábla, Delhi KOVÁCS

S. — K O Z U R

H . : Stratigraphische

Reichweite der wichtigsten Conodonten (ohne Zahnreiehenconodonten) der Mittelund Obertrias. Geol-Palaont. Mitt. Inssbruck, 10, 2. p p . 47 — 78., 2 táblázat, 14 tábla, Innsbruck K O V Á C S S.: l á s d : G U P T A V. J . K O V Á C S S.: lásd: S Z A B Ó J .

KOZÁK

M.: Wasserbesorgungsmöglichkei­

ten der Umgebung von Aggtelek. Acta Geogr. Debrecen, X I V - X V . p p . 8 1 108., 1976., 2 táblázat KOZÁK

M. — P U S K Á S N É

HŐGYES

I. —RÓ­

Z S A P . : A Tokaji-Nagyhegy kőzeteinek

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980 genetikai és kőzetfizikai vizsgálata — — Genetische u n d gesteinsphysikali­ sche Untersuchung d e r Gesteine d e s Nagyhegy-Berges bei Tokaj — Genetical a n d Rock Physical Investigation of R o c k s from t h e Tokaj-Nagyhegy Area. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 12. p p . 444— 449., 2 ábra, 2 táblázat, ang., ném., or. R. K O Z Á K M.: l á s d : ANNA KOZÁKNÉ TORMA

KOZÁKNÉ

TORMA

JULIANNA —KOZÁK

JULI­ M.:

A d u r v a törmelékes üledékek szemcse­ jellemzőinek meghatározásához szüksé­ ges m i n t a tömege — T h e mass of samples necessary for t h e determination of granular characteristics in coarse, bro­ ken deposits (sediments). Földt. Közi. 110. p p . 104—111., 6 ábra, 1 t á b l á z a t , ang. R . K O Z Y R H . : lásd: KSvÁos S. K Ö R N Y E I L . : 20 éves a Hidrológiai Tájé­ k o z t a t ó . H i d r . Tájékoztató, április, p . 5 K Ő R Ö S S Y L . : Some d a t a t o the history of H u n g a r i a n petroleum exploration bet­ ween 1920—1945. Földt. Közi. 110. p p . 19-21. K Ő R Ö S S Y L . : Neogén ősföldrajzi vizsgála­ tok a K á r p á t m e d e n c é b e n — Investiga­ tion into Neogene paleogeography i n t h e Carpathian basin, Földt. Közi. 110. pp. 473 — 484., 3 ábra, ang. R . K Ő R Ö S S Y L . : lásd: R Ó N A I

A.

543

L A C Z K O V I C S J . — A R Z T J . : A kóboráramtér

vizsgálatok szerepe fémanyagú föld­ alatti közműrendszerek tervezésében. Műszaki Tervezés. 20. évf. 7. sz. p p . 31 — 33., 6 ábra L A D O S В . : lásd: F O D O R B .

L Á S Z L Ó T.-né: H u m u s z m e n t e s területek biológiai védelme. U r b e n v i t a '80 Kon­ ferencia. 1980. okt. 21 — 23. I I I . köt. B p . ETE. pp. 97-104. L E L K E S G Y . : lásd: S Z A B Ó J . L É N Á R T G.: l á s d : P I N T É R J . L É N Á R T G.: l á s d : V E R E S I .

L É N Á R T L . : Speläologisehe Verhältnisse i m Bükk-Gebirge (Ungarn) Der Höhlenfor­ scher, 12. 1980. 1. p p . 5—10. u n d 12. 1980. 2. p p . 22 — 26., Dresden L É N Á R T L . : Szpeleológiai eredmények a Bükk-hegységből. Borsodi Földrajzi É v ­ k ö n y v (6). 1979. p p . 7 3 - 9 0 . , Miskolc L É N Á R T L . : Újabb a d a t o k a Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásáról. N M E Közleményei . 1 . B á n y á s z a t 28. 3 - 4 . , p p . 147—159. LENGYEL

V., F O D O R

В.:

Computer-aided

d a t a processing of bauxite drill holes. Registration a n d economic assessment of mineral resources. 17th I n t e r n a t i o n a l Symposium on t h e Application of Com­ puters a n d Mathematics i n t h e Mineral Industries. Volume 2. Moscow, 1980. O c t o b e r , p p . 262—270., 3 á b r a L E N G Y E L V.: lásd: F O D O R

В.

L I E B E Р . — S Z É K E L Y F . : Nyomáscsökkené­ K R O L O P P E . : A Földtani Intézet pleiszto­ sek vizsgálata és előrejelzése hévízkucén malakológiai típusanyaga — Pleis­ t a k b a n . Beszámoló a V I T U K I 1 9 7 6 - 7 7 . tocene Mollusc type Material of t h e évi munkájáról, V I T U K I Közlemények H u n g a r i a n Geological I n s t i t u t e . M A F I — Proceedings—Szoobsenyija 2 3 . sz. É v i J e l . az 1978. évről. p p . 3 5 9 - 3 8 3 . , 8 p p . 282 — 299. 7 ábra, 1 táblázat — Isztábla szledovanyije i prognoz napóra v szkvaK R O L O P P E . : Fosszilis Unió-gyöngyök a zsinach tyermel'-nüch vod U . o. 23 A, magyarországi pleisztocén üledékekből pp. 56 — 58. — Investigation into a n d — Fossile Unio-Perlen aus ungarischen prediction of head losses in thermal pleisztozänen Sedimenten. Soosiana 8. wells. U . o. - 23 B , p p . 5 8 - 6 0 . — pp. 21 — 23., 1 á b r a É t u d e e t prevision d u decroissement de K R O L L O P E . : Adatok az Ancylus fluviatipression dans des puits à l'eau thermale. lis O. F . Müller 1774 magyarországi re­ U . o. 23 C, p p . 5 8 - 6 0 . - Untersuch­ cens és pleisztocén elterjedéséhez — A n ­ ung u n d Vorhersage der Druckmidnergaben z u r rezenten u n d pleistozänen ungen in Thermalbrunnen. U . o. 23 D , Verbreitung v o n Ancylus fluciatilis O. pp. 61 — 63. F . Müller 1774 in Ungarn. Soosiana 8. L I E B E P . — S Z É K E L Y F . : A rétegvizek u t á n p . 24 pótlódásának vizsgálata víztermelésiK R O L O P P E . : Die mittelpleistozäne, jungés n y o m á s a d a t o k alapján. Beszámoló a pleistozäne u n d postglaziale GastropoV I T U K I 1 9 7 6 - 1 9 7 7 . évi munkájáról, denfauna der Felsnische Tarkő — A tar­ V I T U K I Közlemények — Proceedings kői barlang középső-pleisztocén, felső­ pleisztocén és posztglaciális csigafau­ — Szoobsenyija 23. sz. p p . 227 — 237., nája. Karszt- és B a r l a n g k u t a t á s 9. 5 ábra, 3 táblázat — Iszszledovanyije (1975 — 80). p p . 5—38., 2 á b r a pitanyija plasztovüch vod n a osznovaK U C H E N Z . : lásd: R Ó N A I A. nyiji dannüch о vododobücse i naporach. K U T I L . : lásd: R Ó N A I A. U. o. 23 A, p p . 49 — 50. — Recharge t o artesian waters based on well-yield a n d K Ü R T I I . : l á s d : G Á L O S M. pressure d a t a . U . o. 23 B , p p . 51 — 52. — Contribution a l'étude d e recharge

Földtani

544

Közlöny

des eouches-aquiferes sur la base des données de production et de pression. 17. o. 23 C , p p . 5 2 - 5 3 . — Untersuch­ ung der Schieb.tenwasserneubildung auf­ grund der Wasserproductions u n d Druckwerte. U. o. 23 D, pp. 54 — 55. L I E B E P . : lásd: A L F Ö L D I L .

L O R B E R E R A . : Hydrogeologiczna charakterystika regionów krasowych Wegier — Magyarország karsztterületeinek hidrogeológiai jellemzése — Hydrogeological characteristics of t h e k a r s t regions of H u n g a r y — Caractéristiques hydro­ géologiques des régions karstiques de l'Hongrie. K r a s i Speleologia Tom. 3. p p . 7—12., 4 ábra, ang., fr. R . P r a c e N a u kowe Uniwersytetu Slaskiego w K a t o wicach N r . 375. LOLBERER

A.—LORBERERNÉ

IZABELLA—MIKE

К.: A

SZENTES

Balaton-víz­

111. kötet, 3 — 4. füzet gravity a n d its main consequences. A b ­ stracts of Contributed P a p e r s for t h e Discussion Groups of t h e 9-th I n t e r n a ­ tional Conference on General Relativity a n d Gravitation (Jena, J u l y 14—19, 1980). Vol. 1. p p . 1 3 6 - 1 3 7 . M Á R T O N E . : Multicomponent N a t u r a l R e ­ m a n e n t Magnetization of Migmatites, Mórágya aerea, S W H u n g a r y . E a r t h and P l a n e t a r y Science Letters 47. p p . 102—112., 12 ábra, 1 táblázat, Amster­ dam MÁRTON E.—MÁRTON

P. — H E L L E R F.: Re­

m a n e n t Magnetization of a Pliensbachian Sequence a t Bakonycsernye, H u n ­ gary. E a r t h a n d Planetary Science Let­ ters 48. p p . 218 — 226., 7 ábra, Amster­ dam MÁRTON

P.—MÁRTONNÉ

SZALAY

EMŐ: A

földmágneses tér nagyperiódusú jelen­ ségei a közvetett megfigyelések alap­ ján. Előadások az I . Planetológiai sze­ minárium anyagából MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály K i a d v á n y a pp. 47 — 59., 6 á b r a

gyűjtő földtani kialakulása, felépítése és vízföldtani viszonyai. , , A Balaton k u t a t á s a és szabályozása" (Szerk.: B Á ­ R Á N Y I S.) V I T U K I Közlemények — Proceedings—Szoobsenvija 27. sz. p p . M Á R T O N P . — M Á R T O N E . : Mesozoic palaeo46 —121.,,43 ábra, 2 táblázat magnetism of t h e Transdanubian Cen­ L O R B E R E R A . : lásd: A L F Ö L D I L . tral Mountains a n its tectonic implica­ LORBERERNÉ ,SZENTES IZABELLA: lásd: tions. Tectonophysics 72. p p . 129—140., LORBERER A. 6 ábra, 1 táblázat M Á R T O N P . : lásd: M Á R T O N E .

M A J O R O S G Y . : A permi üledékképződés problémái a Dunántúli-középhegység­ ben: E g y ősföldrajzi modell és n é h á n y következtetés — Problems of Permian sedimentation in t h e Transdanubian Central Mountains: a paléographie mo­ dell a n d some conclusions. Földt. Közl. 110. 3 - 4 . p p . 323 — 341., 8 ábra, a n g . R.

M Á R T O N N É S Z A L A Y E M Ő : Mecseki granitoid

MAKSIMOVIT

karbonátos víztartóinak nagy egységei. Hidr. Tájékoztató, október, p p . 16—18., 1 ábra, 1 táblázat M E S K Ó A.: Gravitációs és mágneses ada­ tok regionális vizsgálata, 1979. I . rész pp. 1 — 62., 38 ábra, 197 mell.; I I . rész pp. 1 — 74., 32 ábra, 3 táblázat, 72 mell. K u t a t á s i jelentés Közp. Földt. H i v . számára M E S K Ó A.: Szerkezeti irányok m e g h a t á r o ­ zása gravitációs adatok alapján. K u t . jelentés K F H számára, 1980. p . 67., 26 ábra, 12 táblázat M E S K Ó A.: Gravitáció és nyersanyagkuta­ tás. Magyar T u d o m á n y 1980. 10., p p . 743 — 752., 7 ábra M E S K Ó A.: lásd: K i s s K . M É S Z Á R O S J . : Magyarázó a Bakony-hegy­ ség 20 000-es,földtani sorozatához. F a r kasgyepú. M Á F I K i a d v á n y a , p p . 1 — 77. M É S Z Á R O S J . : Magyarázó a Bakony-hegy­ ség 20 000-es földtani sorozatához. P a d ragkút. p p . 1 — 89.

Z.,

PANTO

G Y . : Bastnäsite-

(La) a n d monazite-(Nd), a now variety of monazite from t h e Marmara bauxite deposit (Greese). Bulletin de 1'Akademie Serbe des Sciences et des Arts, Clas­ se des Sciences Naturelles e t Mathéma­ tiques, Sciences Naturelles, 72 (20), p p . 35 — 42. 6 ábra, 2 táblázat M A R C Z I S J . : A Dorogi-medence negyedkori képződményei hasznosításának gazda­ ságföldtani lehetőségei — Wirtschafts­ geologische Verwertungsmöglichkeiten der Quartärformationen des doroger Baunkohlenbeckens — Economic-geo­ logical Utilisation Possibilities of Qua­ ternary Deposits in the Dorog Basin. Épí­ tőanyag, X X X I I . 1. p p . 2 3 - 3 1 . , 4 ábra, 4 táblázat, ang., ném., or. R . M A R E K I . : F e l t á r t kőzetvagyon minőségi értékelése. Mérnökgeológiai Szemle, 24. sz. p p . 43 — 52., 3 ábra M Á R F Ö L D I G.: The t h i r d universal constant derived from t h e dynamics-interval of

kőzetek paleomágneses vizsgálata A l t . Földt. Szemle, 13., p p . 7 1 - 9 4 . , 7 ábra, ang. R . M Á R T O N N É S Z A L A Y E M Ő : lásd: B A L L Á Z.

M Á T Y Á S E . — FAXTR P . : Felépült az erdő-

bényei kovaföldelőkészítő üzem. B K L . Bányászat, 113. 1980. 1. p p . 2 9 - 3 4 . M E N S Á R O S P . : A Dunántúli-középhegység

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 19S0 M É S Z Á R O S J . : Magyarázó a Bakony-hegy­ ség 20 000-es földtani sorozatához. Szent­ gál. 1980. p p . 1 — 91. M É S Z Á R O S M.: l á s d : K E C S K E M É T I N É MENDI ANNA

KÖR­

M I H Á L Y S.: Echinoidea m a r a d v á n y o k a B ü k k hegység felsőpermjéből — Echinoideenreste a u s d e m Oberperm des Bükkgebirges, N o r d u n g a r n . M Á F I É v i Jelen­ tése 1978. évről, p p . 399 — 412., 1 ábra, 3 tábla, ném. R . M I H Á L Y S.: Felsőkarbon növénymaradvá­ nyok a fülei Kőhegyről — Oberkarbonische Pflanzenreste vom Kőhegy (Stein­ berg) bei Füle (Transdanubien, Un­ garn). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 16. Veszprém, p p . 21 — 28., 1 á b r a , 1 t á b l á z a t , 4 tábla M I K E К . : Milyen lesz a „kavicstermés"? Elet és T u d o m á n y 35. évf. (8. sz.) B p . , 1980. febr. 22. p p . 236 — 238., 5 ábra M I K E К . : A B a l a t o n környéki neotektonika — Neoteetonics in t h e Lake Bala­ ton region. Földrajzi Közlemények X X V I I I (CIV), 3., p p . 1 8 5 - 2 0 4 . 13 á b ­ ra, 1 táblázat, ang. R \ M D X E : lásd: L O R B E R E R Á.

M O L D V A Y L . : Megjegyzés a felszín alatti képződmények szűrőképességétől kör­ nyezetvédelmi szempontból — Zur Fra­ ge des Filtrationsvermögens von Bild­ ungen u n t e r der Oberfläche in Hinblick auf den Umweltschutz. M Á F I É v i Jelen­ tés 1978. évről, p p . 435 — 436.

545

M O N O S T O R I M.: Ostracoda együttesek paleobiogeográfiai jelentősége — Paleobiogeographic significance of ostracod as­ semblages. Földt. Közi. 110. 3 — 4., p p . 450-455. MORVÁI L. — B É K É S T. — R E N N E R J.— S Z E N T E S I J . — S Z U N Y O G H F.: Röntgen-

radiometrikus mérési eljárás és műszer alkalmazása a színesércbán3 ászat terü­ letén. Magyar Geof. X X I . évf. 6. p p . 2 2 3 - 2 3 3 . , 10 á b r a , ang., or. R . r

MORVÁI L. — B É K É S T. — R E N N E R J.— S Z E N T E S I J. — S Z U N Y O G H F.: Primene-

nie m e t o d a i a p p a r a t u r ü rentgeno-radiometricseszkogo karotazsa v oblasti dobücsi c v e t n ü h r u d — Application of the X - R a y R a d i o m e t r i c Method a n d E q u i p ­ m e n t in Coloured Ore Prospecting. Proceedings of t h e 25-th I n t e r n a t i o n a l Geophysical Symposium (Székesfehér­ vár, September 16 — 20, 1980.) p p . 477 — 491., 10 ábra, 1 táblázat M O R V Á I L . : lásd: B A R Á T H I . M O Y Z E S A . : l á s d : B O G Á R S.

M Ü L L E R P . — S Á R V Á R Y I . : K a r s t i c corrosi­

on graphs — Karsztkorróziós grafokonok — Graphiques d e corrosion karsti­ que — Karstokorodaj grafikajoj — Karsztovo-korrozionnüje grafiki. Karszt- és B a r l a n g k u t a t á s 1975 — 1980. I X . kötet p p . 201 — 228. 3 á b r a , eszpe­ rantó, fr., or. R . M Ü L L E R P . : lásd: G L T J M O V I .

N A G Y В . : Adatok a Velencei-hegységi és szabadbattyáni ércesedések és ércindi­ m i k r o e l e m t a r t a l m á n a k vizsgálata emiszkációk ásványparageneziséhez és geo­ sziós színképelemzéssel. Alföldi Tanul­ kémiájához — Contribution to the param á n y o k p p . 7 —16. genesis a n d geochemistry of ore minera­ M O L N Á R В . : A Föld és az élet fejlődése lizations a n d ore shows in t h e Velence (egyetemi jegyzet I . éves biológia sza­ Mountains a n d a t S z a b a d b a t t y á n . kos hallgatók számára) Szeged, 1979. p . M Á F I É v i Jel. az 1978. évről. p p . 263 — 243, 167 ábra, 8 t á b l á z a t 289., 27 ábra, 7 t á b l a M O L N Á R В . : Hiperszalin tavi dolomitkép­ N A G Y E., C O N T I N D. P., R I V E R O F . : La ződés a Duna—Tisza közén — Hyper­ teledeteccion en el estudio de la estrucsaline lacustrine dolomite formation in t u r a semicircular delsur de Holguin the Danube—Tisza Interfluve. Földt. (zona Oriental de Cuba). Ciencias de la Közi. 110. 1. p p . 45 — 64., 9 ábra, 2 t á b ­ Tierra y del Espacio, 2. p p . 44—51. 4 lázat, 2 tábla, ang. R . ábra, a n g . R . M O L N Á R В . : Erosion Surfaces a n d Facies N A G Y E . , H A J Ó S M., R A D Ó C Z G Y . : D i a t o changes in t h e D a n u b e Tectonic Trench. meas de l a zona sublitoral de Cuba norActa Min.-Petr., Szeged, 1979., 24. 1. occidental. Ciencias de la Tierra y del p p . 149—165., 2 ábra, 1 táblázat, 6 Espacio, 2. p p . 67—74., 1 ábra, 14 t á b ­ tábla la, ang. R . M O L N Á R В . : Geokémiai és üledékképző­ N A G Y ' E . : lásd: H A J Ó S M Á R T A dési folyamatok a Duna—Tisza közi N A G Y G.: lásd: K O R M Á N Y T . szikes t a v a k b a n . H i d r . Tájékoztató, ok­ N A G Y G.: l á s d : P A N T Ó G Y . tóber, p p . 32 — 35., 4 ábra, 1 táblázat N A G Y L Á S Z L Ó N É : Palynological e v a l u a t i o n M O N O S T O R I M . : Az eocén/oligocén h a t á r of t h e holostratotype of t h e Egerian. kérdése ostracoda faunák alapján — Acta Biologica Szegediensis 25 (3 — 4), The problem of t h e Eocene/Oligocene 1979. p p . 4 5 - 5 2 . , 1 ábra, 2 t á b l a b o u n d a r y , on t h e basis of ostracod fau­ nái studies. Óslénvtani Viták, 25., p p . N A G Y L Á S Z L Ó N É : Palynological d a t a of t h e Neogene marginal facies in H u n g a r y . 111-116. M O L N Á R Á . - N É — R A K O N O Z A I I.: A

talajok

Földtani

546

Közlöny

Proceedings I V . I n t . Conferance Vol. 2, 2. p p . 444—449., 2 ábra. Lucknow. India NAGY

L Á S Z L Ó N É : N e w tropical

111. kötet, 3 — 4. füzet zsöny Mountains (Hungary). A n n . Hist.n a t . Mus. N a t . H u n g . , 72. p p . 33 — 47., 4 ábra, 4 tábla, 2 fényképtábla

elemenst

P Á K O Z D I I . : User-oriented P r o g r a m m i n g Language for a Dedicated Microcompu­ ter System. Proceedings of t h e "Mini a n d Microcomputers a n d their Applica­ t i o n s " (MIMI '80) (Budapest, 1980. I X . N A G Y L Á S Z L Ó N É : Recensio: V. A. Vachra9-11.). pp. 9 3 - 9 9 . mejev, I . A . Dobruschkina, S. V. Meyen P Á L F Y J . : A bányászati vízemelés h a t á s a , and E . D . Zaklinskhaia: Paläozoische és a vízaknákon emelt langyosvizek hal­ und mesozoische Floren Eurasiens u n d tenyésztési hasznosítása a Devecser— die Phytogeographie dieser Zeit. J e n a , Nyirád—Gyepükaján közötti területen. V E B Gustav Fischer Verlag 1978. p p . Hidr. Tájékoztató, április, p p . 30—33., 1 — 300., 30 figures, 2 táblázat, Acta Bo3 ábra tanica Academiae Scientiarum H u n g a P A N T Ó G Y . : R a r e earth distribution i n ricae, 26., (1 — 2) p p . 223 — 229. ome igneous a n d genetically related N A G Y L Á S Z L Ó N É : lásd: B A L D I N É В Е К Е M. rocks of H u n g a r y . Abstracts of t h e N A G Y I S T Ó K F . : Az ivóvíz beszerzésének 26th Congress of t h e I U G S . P a r i s . jelene és jövője Csongrád megyében. Aubin és Poitoers. 1980. 1, p . 71 H i d r . Tájékoztató, október, p p . 43 — P A N T Ó G Y . , N A G Y G.: Az e l e k t r o n - m i k r o 46., 4 á b r a szonda és alkalmazása a földtani anyag­ N A G Y M A R O S Y A.: A magyarországi badevizsgálatban. Korszerű anyagvizsgálati nien korrelációja n a n n o p é a n k t o n alap­ módszerek. 1979. p p . 13—25., 1 á b r a . ján — Correlation of t h e Badenian i n Magyarhoni Földtani Társulat K i a d v . H u n g a r y o n t h e basis of t h e n a n n o Budapest p l a n k t o n . Földt. Közi. НО. 2. p p . 206 P A N T Ó G Y . - lásd: M A K S I M O V I C Z . — 245., 6 á b r a , 5 táblázat, 7 tábla, a n g . P Á P A Y L . : Several features of t h e oil-shale R. and oil-shale kerogen bitumens of P u l a N A G Y M A R O S Y A . : l á s d : B Á L D I N É В Е К Е M. (Hungary). A c t a Miner. P e t r . U n i v . N A G Y M A R O S Y A . : lásd: H O R V Á T H M. Szeged. X X I V / 1 . p p . 1 1 3 - 1 2 4 . (1979) N A G Y N É G E L L A I Á.: lásd: K O R E C Z N É L A ­ P A R I J S Z K I J N . N . — B A R S Z E N K O V Sz. N . — KY I. from t h e H u n g a r i a n Neogene. Grana 18. E r d t m a n Memorial Volume I I . N o . 3. (1979). p p . 183 — 188., 2 ábra, 2 tábla. Uppsala, Svédország

NAGYNÉ

G E L L A I Á.: lásd: B Á L D I N É

ВЕКЕ

M. N A M E S Á N S Z K I К . : lásd: E G E R E R F . N O S K E N É F A Z E K A S G A B R I E L L A : Statistical

investigations of plagioclase twin laws e r u p t e d between t h e D a n u b e a n d t h e Central Börzsöny Mountains (Hunga­ ry). A n n . Hist.-nat. Mus. N a t . H u n g . 72., p p . 1 1 - 1 8 . , 3 ábra, 4 t á b l a N Y E R G E S L . : lásd: K A K A S К . Ó D O R L.: lásd: D U D K O A. O N U C H A M.: lásd: V Ö R Ö S A. O R A V E T Z S C H E F F E R A N N A : lásd: G U P T A V.

J. O R A V E T Z - S C H E F P E R A.: lásd: S Z A B Ó J . O R A V E C Z N É S C H E F F E R A N N A : Középsőtri­

ász mikrobiofáciesek a Szentantalfa-1. sz. fúrás rétegsorában — Middle Triassic Microbiofacies in t h e Lithological Log of Borehole Szentantalfa-1. M A F I É v i Jelentése az 1978. évről. p p . 205 — 231., 1 á b r a 9 tábla, ang. R . O T T L I K P . : l á s d : B O D R I L. Ó C S É N Y I A.: lásd: V E R E S I.

ÖLLŐs G . : lásd: K A R Á C S O N Y I S. ÖRKÉNYINÉ

BONDOR

L Í V I A : Andésite

ag­

glomerate from Zebegény village, Bör­

V O L K O V V. A . — G R I D N E V D . G. — K U Z N E C O V M. V, — K U Z N E C O V A L . V . — P E R CEV

В. P. — SZARÜCSEVA J .

К.—VARGA

P. — S I M O N Z . : Prilivnüe variaeii szilü tjazseszti. Izucsenie zemnüh prilivov (Nauka). p p . 65 — 84., 1 ábra, 10 táblá­ zat, Moszkva P A R T É N Y I Z . : lásd: J Á M B O R A. P E R E G I Z S . — R A I N C S Á K G Y . : Magyarázó

Bakony-hegység földtani térképe 20 000es sorozat. — Veszprém. Magyar Állami Földt. I n t . K i a d v á n y a P E S T Y L . : Optische Untersuchung d e r Wasserdiffuzion i n ursprünglichen u n d künstlichen vulkanischen Glasern unter hochen P T Bedingungen. Abstracts of the 26th Congress of t h e I U G S . Paris. Aubin és Poitiers. 1980. 1. p . 73 P E T H Ő S Z . — T O M P O S E.:

Nemesvakolathoz

szükséges dolomit őrlemény előállításá­ ról — Über die Herstellung z u m Edel­ p u t z nötiger Dolomitmahlgute — H o w to Produce dolomite Aggregate for De­ corative Plasters. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 10. p p . 3 6 8 - 3 7 5 . , 8 ábra, 2 t á b l á z a t , ang., ném., or. R . P E T R O V I C S I L O N A : lásd: P O S G A Y К . P I N T É R I.: lásd: V E R E S I . P I N T É R J . , L É N Á R T G., R I S C H Á K G.: I z ü l e t i

osteochondromatosisos

szabad

testek

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980 komplex krisztallográfiai vizsgálata. Kísérleti Orvostudomány. 32. (1980) p p . 528 — 533., 4 ábra, ang., ném. R . P I N T É R J . , L É N Á R T G., R I S C H Á K G.: H i s t o ­

logy, physical a n d chemical investiga­ tions of myositis ossificans t r a u m a t i c a . A c t a Ortop Soand 5 1 . p p . 899 — 902. 3 á b r a , Copenhagen P L E S Z K À T S T . — T A B A S . : R e z ü l t a t ü region a l ' n ü h geofizicseszkih iszledovanij b Szevero-Kerulenszkom rajone. Szovremennoe szosztojanie i puti dal'nejsego razvitija geofizicseszkih iszszledovanij V Mongolszkoj Narodnoj Reszpublike. p. 33., Ulan-Bator P L E S Z K À T S T . : lásd: D U D Á S J . P L E S Z K À T S T . : lásd: В . S Z A B Ó L .

P O G Á C S Á S G Y . : Neogén süllyedékeink fej­ lődéstörténeti viszonyai a felszíni geo­ fizikai mérések tükrében — Evolution of H u n g a r y ' s Neogene depressions i n t h e light of geophysical surface measu­ r e m e n t s . Földt. Közi. 110. p p . 485 — 497., 12 ábra, ang. R . Р О К А T.: Tertiary a n d Quaternary chemic­ al development of m a g m a t i s m a n d struc­ t u r e formation in t h e Carpathien Basin. A b s t r a c t s of t h e 26th Congress of t h e U I G S . Paris. Aubin és Poitiers. 1980. 1. p . 78 Р О К А T . : lásd: C S I K Y G. POSGAY К.—ALBU I.—PETROVICS

ILONA

— R Á N E R G.: Character of t h e E a r t h Crust a n d Upper Mantle on t h e Basis of Seismic Reflection Measurements i n H u n g a r y . Proceedings of t h e 7-th A n ­ n u a l Meeting of the E u r o p e a n Geophysic­ al Society (EGS) (Budapest, 24—29 August 1980) p . 93 P U S K Á S N É H Ő G Y E S I . — K A R P O V L . : A gán-

t i dolomit-bányaüzem — Der DolomitSteinbruchbetrieb in G á n t — T h e Dolo­ m i t e Quarry of G á n t . É p í t ő a n y a g , X X X I I . 5. p p . 1 8 1 - 1 8 7 . , 6 ábra, 3 t á b ­ lázat, ang., ném., or. R . P U S K Á S N É H Ő G Y E S I . : l á s d : K O Z Á K M.

R Á D A I Ö.: Tafone („niche") formation in carbonate rocks in N o r t h Spain —Tafoni-képződés karbonátos kőzetben, ÉszakSpanyolországban — Tafoni-Bildung in Karbonatgesteinen i n Nord-Spanien — — Tafono-elformigo en elkarbonataj petroj, en Nordhispanio — Obrazovanyija tafoni v karbonatnoj porod'e v szevernoj Iszpanyiji. Karszt- és Barlang­ k u t a t á s 1975—1980. I X . kötet, p p . 93 — 106., 4 ábrával, eszperantó, magy., ném., or. R . R A D Ó C Z G Y . : lásd: H A J Ó S M Á R T A R A D Ó C Z G Y . : lásd: N A G Y E . R A D Ó C Z G Y . : lásd: B A L Á Z S E .

RAINCSÁK

GY.: A

547

Várpolota-Iszkaszent-

györgy közötti triász vonulat szerkezete és földtani felépítése — Geological make­ u p a n d structure of a triassie range between Vár-palota a n d Iszkaszentgyörg M Á F I É v i Jelentés 1978. évről, p p . 187 —196., 2 ábra, ang. R . R A I N C S Á K G Y . : lásd: P E R E G I Z S . R A K O N C Z A I I . : l á s d : M O L N Á R A.-né

R Á K O S I L . — T Ó T H K . : A d a t o k a Déli-Ba-

kony eocén képződményeinek lito- és biosztratigráfiájához — Contribution à. la litho- e t biosrtatigraphie de l'éocène an sud de la montagne B a k o n y . M Á F I É v i J e l . 1978. évről. p p . 239 — 261., 4 ábra, 6 tábla, fr. R . R Á N E R G.: l á s d : P O S G A Y K._ R A V A S Z C s . : lásd: J Á M B O R Á . R A V A S Z C S . : lásd: D U M A G. R A V A S Z N É B A R A N Y A I L . : l á s d : H Á M O R G_

R E M É N Y I P . : A települési környezet védel­ me az F T V mérnöki m u n k á j á b a n . Gaz­ dasági Magazin. 1980. 17. sz. p . 13 R E N N E R J . : lásd: M O R V Á I L .

R É T H Á T I L . : Magas talaj vízállású idősza­ kok összehasonlító elemzése. Műszaki Tervezés. 20. évf. 1980. 7. sz. p p . 14— 17., 8 ábra, 1 táblázat R É T H Á T I L . : A talajrétegek alakváltozásá­ n a k utólagos összehasonlító elemzése. Mélyépítéstudományi Szemle. 30. évf.. 1980. 9. sz., p p . 3 7 7 - 3 8 3 . , 8 ábra R É T H Á T I L . : A talajminták száma és a biz­ tonság. Minőség és megbízhatóság. 1980. 2. sz. p p . 2 6 4 - 2 6 7 . R É V É S Z I . : Az Algyő-2 telep földtani fel­ építése, üledékföldtani heterogenitása és ősföldrajzi viszonyai — Hydrocarbon deposit Algyő-2: geological structure sedimentological heterogeneity a n d palaeogeographic features. Földt. Közi. 110. pp. 512—539., 7 ábra, 9 tábla, ang. R . R I S C H Á K G.: lásd: P I N T É R

R Ó N A I A . : A nagytáji földművelés föld­ t a n i alapjai. Agrárföldtan — Geologi­ sche grundlage für den Ackerbau einer makroregion. M Á F I É v i J e l . 1978-ról. pp. 159—166., 5 ábra, ném. R . R Ó N A I A.: Development of principles relat­ ed t o subsurface water prospecting i n H u n g a r y . Földt. Közi. 110. p p . 42 — 44. R Ó N A I A., B Ó C Z Á N В . , J Á N O S E D I T , K Ő R Ö S S Y L . , K U C H E N Z., K U T I L., S Z E P E S H Á Z Y К . , U R B A N C S E K J . : Az Alföld

földtani atlasza. Gyoma, I — X I I I . 14 ábra, 19 térkép, M Á F I K i a d v . Buda­ pest R Ó N A I A., B Ó C Z Á N В . , J Á N O S E D I T , K Ő R Ö S S Y L . , S Z E P E S H Á Z Y K., U R B A N C S E K

J . : Az Alföld földtani atlasza. P ü s ­ pökladány, I — X I I . 10 ábra, 19 t é r k é p , M Á F I K i a d v . Budapest R Ó Z S A P . : lásd: K O Z Á K M.

Földtani

548

Közlöny

S Á R V Á R Y I . : Víznyomjelzési kísérletek né-

hány elvi és gyakorlati kérdése — Theoretical a n d practical aspects of tracer experiments — Quelques problèmes théoritiques e t pratiques des essais a u moyen de tracteurs — Einige prinzipielle u n d praktische Fragen der Traceversuche. Vízügyi Közlemények 6 1 . ( 1 9 7 9 ) 3., p p . 4 4 9 - 4 7 6 .

1 3 ábra, 3 táb-

lázat, ang., fr., ném. I i . S Á P . V A R Y I.: lásd: M Ü L L E R P . S A S V Á R I J . : lásd: B Á R D O S S Y G Y . SCHEUER GY.—TÓTH L-né — S Z E N T I R M A I

L.-né: Tájvédelem, tájrendezés és a mérnökgeológiai adottságok kapcsolata. Urbenvita ' 8 0 Konferencia. 1 9 8 0 . o k t . 21-23.

Bp. E T E .

IV.

köt.

pp. 1 6 7 -

1 8 4 . , 5 ábra SCHEUER

GY.—TÓTH

I.-né — S Z E N T I R M A I

111. kötet, 3 — 4. füzet S Z A B A D V Á R Y L.: lásd: K A K A S K.

S Z A B Ó I . : Egyszerű nyírógépen végrehaj­ t o t t folyás és kúszás vizsgálatokról. Mérnökgeológiai Szemle B p . 1 9 7 9 októ­ ber, p p . 1 1 1 — 1 2 5 . , („Mérnökgeológia a b á n y á s z a t b a n " c. ankétról megjelent különszám) S Z A B Ó L : A szivárgási tényező — hézagté­ nyező kapcsolatának meghatározása nagynyomású kompressziós készülék­ kel. Hidr. Tájékoztató 1 9 8 0 . áitrilis p p . 18-19.

S Z A B Ó I.: Az egyszerű nyírás elvét megva­ lósító nyírókészülékek. N M E Közlemé­ nyei I . Sorozat Bánvászat. 2 6 / 1 9 8 0 . p p . 189-206.

S Z A B Ó I.: A közvetlen ós az egyszerű nyírás által kialakított belső szerkezet értelme­ zése talajoknál. Mélyépítéstudományi

Szemle. 1 9 8 0 . 3 0 . 1 . p p . 2 5 — 3 3 . L.-né: Hidrológiai megfigyelések és t a S Z A B Ó I.: Orazovanyije vnutrennoy sztrukpasztalatok n é h á n y budapesti felszínt u r ü p o d gyejsztvijem odnoplaszkosztmozgásos területen. Műszaki Tervezés. novo i prosztóvo szdviga i szvjaz mezs2 0 . évf. 1 9 8 0 . 7 . sz. p p . 1 8 — 2 1 . , 8 ábra du raszpregyelenyiem vnutrenovo n a p S C H E U E R G Y . — S C H W E I T Z E R F.: A budai rajazsenyija v iszpütujenom obrazca". hévízforrások fejlődéstörténete a felső­ KGST Intergeotechnika Konferencia pannontól napjainkig. Hidr. Közi. 6 0 . évf. 1 9 8 0 . 1 1 . sz. p p . 4 9 2 - 5 0 1 . ,

1 4 ábra,

ném R . S C H E U E R G Y . : lásd: A U J E S Z K Y G . S C H E U E R G Y . : l á s d : B E R N Á T H Z. S C H M I E D E R A . : l á s d : B Ö C K E R T. S C H W E I T Z E R F . : lásd: S C H E U E R G Y . S C L A T E R J . G., R O Y D E N L., H O R V Á T H F . , B U R C H Í T E L B . C., S E M P K E N S., S T E G E -

N A L.: The formation of t h e intra-Carp a t h i a n basis as determined from sub­ sidence data. E a r t h a n d P l a n e t a r y sci­ ence letters 1 9 8 0 . nov., p p . 1 3 9 — 1 6 2 . , 1 1 ábra, 5 táblázat S I M O N Z.: l á s d : V O L K O V V. A . S I M O N Z.: lásd: P A R I J S Z K I J , N . N . S I M O N C S I C S P . a n d S Z É L E S M A R G I T : Azolla

and Salvinia from Pleistocene of Vésztő (Great H u n g a r i a n Plain). Acta Biol. Szeged. 2 5 . , 3 — 4 . p p . 5 5 - 6 9 . , ( 1 9 7 9 ) S I P O S S Z. — B O R B Á S L . : P a l e o g é n és n e o -

gén rétegvizek okozta problémák a bá­ nyászatban. Hidr. Tájékoztató 2 . füzet, pp. 4 3 — 4 6 . , 1 ábra, 1 táblázat S O L T I G.: l á s d : J Á M B O R Á . S O L Y M Á R K.: lásd: B Á R D O S S Y G Y . S O M O G Y I G Y . : lásd: V I N C Z E J . SOÓKI TÓTH G. — B O G N Á R L. — U D V A R D I

M.: H a z a i kaolinos alunit viselkedése 1 0 0 0 — 1 5 0 0 °C hőmérséklettartomány­ ban — Das Verhalten des einheimischen kaolinhaltigen Alunits im Temperaturbe­ reich von 1 0 0 0 bis 1 5 0 0 °C — Behavious of Kaolinite-containing Alunite in t h e Temperature Range 1 0 0 0 - 1 5 0 0 °C. Építőanyag, X X X I I . 1. pp. 1 7 - 2 2 . , 6 ábra, 3 táblázat, ang., ném., or. R . S T E G E N A L . : l á s d : S C L A T E R J . G.

anyaga 1 9 8 0 . I X . 1 5 - 1 9 . p . 3 0

S Z A B Ó I . : Alapozás (Válogatott fejezetek geológusmérnök hallgatók részére). Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Bpest 1 9 8 0 . p . 2 2 0 , 1 5 8 ábra S Z A B Ó I . : l á s d : B A L L Á Z.

S Z A B Ó J . : Lower a n d Middle Jurassic Gas­ tropods from t h e Bakony Mts. (Hunga­ ry) P a r t I . : Euomphalidae (Archaeogastropoda). A n n . Hist.-nat. Mus. N a t . Hung. 71., pp. 4 9 - 7 1 .

S Z A B Ó J . : Lower a n d Middle Jurassic Gas­ tropods from t h e Bakony Mts. (Hunga­ ry). P a r t . I I . Pleurotomariacea a n d Fissurellacea. A n n . Hist.-nat. M u s . Hung., 72., p p . 4 9 — 7 1 . S Z A B Ó J . : Liász és dogger Gastropoda állat­ földrajz a Tethys n y u g a t i részén — Liassic a n d Dogger gastropod zoo-geo­ graphy in t h e western p a r t of t h e Tet­ hys. Földt. Közi. 1 1 0 . p p . 3 8 2 - 3 9 4 . , 1 ábra, 4 táblázat, ang. R . S Z A B Ó J., K O V Á C S VECZ-SCHEFFER

S., L E L K E S G Y . , O R A A.: Stratigraphie in­

vestigation of a Pelsonian-Fassanian Section a t Felsőőrs (Balaton Highlands H u n g a r y ) . Rivista I t a l i a n a d i Paleontologiq e Stratigrafia 8 5 . 3 — 4 . p p . 7 8 9 — 8 0 6 . , 3 ábra, 2 tábla, a n g . R . , Milano В . S Z A B Ó L. — P L E S Z K Á T S , T . — H A L Á S Z , P . :

Opredelenie plotnoszti v gornüh porod po karotazsnü izmerenija. Szovremennoe szosztojanie i puti dal'nejsego razvitija geofizicseszkih iszszledovanij v Mongolszkoj Narodnoj Reszpublike. p . 4 8 . Ulan-Bator.

A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1980

549

Newsletter of I G C P N o . 5. Vol. 2., p p . 64—66. P a d o v a al reactions of t h e electrode g a p a n d S Z E D E R K É N Y I T . : Pre-Alpine metamortheir role i n spectro-chemical analysis, p h i s m a n d m a g m a t i s m of H u n g a r y . A b ­ X X X I I I . Behaviour of m e t a l oxides stracts of I n t . Geol. Congr. 1980. Vol. I . in t h e are. t h e effect of 0 impurities of 96. Paris Ar, t h e carrier electrode as reaction p a r t n e r a n d t h e decomposition of m e ­ S Z E D E R K É N Y I T.: Magyarország földtörté­ nek kezdete. (Fejezetek Magyarország t a l oxides b y t h e a r c . Acta Chimical geológiájából.) T I T B u d a p e s t , p p . 3—20. 102. (4) p p . 371 —381., ,15 ábra, a n g . R .

S Z A B Ó Z . L . ~ B E R T A L A N É . : Some chemic­

2

S Z A B Ó Z . L . — B E R T A L A N É . : Some chemic­

S Z E D E R K É N Y I T . — G H O N E I M M. A . : P e t r o -

logical review of t h e Ofalu serpentinite, al reactions of t h e electrode g a p a n d Mecsek Mountains, H u n g a r y . A c t a their role i n spectrochemical analysis, Miner. P e t r . Univ. Szeged, X X I V / l . , X X X I V . Behaviour of t h e m e t a l oxide, pp. 5—18. (1979) in t h e a r c . average t e m p e r a t u r e of t h e S Z E D E R K É N Y I T.: Petrological a n d geocheelectrodes a n d t h e chemical reactions. mical character of t h e B á r basalt, South A c t a Chimica, 102 (4) p p . 383 — 390., 10 H u n g a r y . Acta Miner. P e t r . U n i v . Szeá b r a , ang. R . ged, (nyomdában) S Z A B Ó Z . L . — B E R T A L A N E . : Some chemice al reactions of t h e electrode g a p a n d S Z É K E L Y F . : A felszínalatti vizek hidroló­ giája. Beszámoló a V I T U K I 1976 — their role in spectrochemical analysis, 1977. évi munkájáról. V I T U K I Közle­ X X X V . Behaviour of m e t a l oxides in m é n y e k — Proceedings — Szoobsenyija t h e a r c . chemical reactions, average 23. sz. p p . 33 — 38. — Gidrologija podt e m p e r a t u r e of t h e plasma a n d a r c zemnüch vod. U . o. 23 A , p p , 6 — 8. — voltage. A c t a Chimica, 102 (4) p p . 391 — Ground water hydrology (Summary). 400., 8 ábra, 6 táblázat, ang. R . U. о. 23 В , p p . 6 — 8. — Hydrologie des SZABÓ Z . — G R A S S E L L Y G Y . : Genesis of eaux sourterraines. U . о. 23 С, p p . 6 — 9. m a n g a n e s e oxide ores in t h e U r k u t Basin. — Hydrologie der unterirdischen Gewäs­ I n Varentsov— Grasselly ed. : Geology a n d ser. U. o. 23 D , p p . 6 — 9. Geochemistry of Manganese. Vol. 2. p p . S Z É K E L Y F . : lásd: L I E B E P . 223-236. S Z É K Y - F T T X V.: Opening address. F ö l d t . S Z A B Ó Z. — G R A S S E L L Y G Y — C S E H - N É M E T H Közl. 110. p p . 7 - 8 . J . : Some conceptual questions regard­ S Z É K Y - F U X V. — B A L A G H К . — S Z A K Á L S.: ing t h e origin of manganese i n t h e Ur­ The age a n d duration of t h e intermedi­ k u t deposit, H u n g a r y . Chemical Geo­ ate a n d basic volcanism i n t h e Tokaj logy (nyomás a l a t t ) . Mountains, N o r t h - E a s t H u n g a r y , with S Z A B Ó Z. L . , B E R T A L A N É., T A T Á R E.: Fém­ respect to K / A r datings. A T O M K I Közik a r b o n á t o k viselkedése az ívben. A lemények 22. p p . 191 — 201., 3 ábra, 2 higító szónpor szerepe. X X I I I . Magyar táblázat Színképző Szeminárium előadásai. Gö­ S Z É K Y N É dr. F u x V I L M A : E l n ö k i m e g n y i t ó . döllő. GTE-kiadvány. p p . 1 7 9 - 1 8 2 . 4 Földt. Közl. 110 p p . 5 — 6. ábra S Z A B Ó Z.: lásd: C S E H - N É M E T H J .

S Z É L E S M A R G I T : lásd: S I M O N C S I C S P .

S Z Á D E O Z K Y - K A R D O S S E . : Megnyitó a tiha­ nyi „Pianetológiai szeminárium"-on. Előadások az I . Pianetológiai szeminá­ r i u m anyagából. Budapest, MTESZ Köz­ p o n t i Asztronautikai Szakosztály. 1980. pp. 1 — 5, S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . : A bolygók fejlő­ dése a z univerzális cikklustörvény tük­ rében. Előadások а I . Pianetológiai sze­ m i n á r i u m anyagából. Budapest, MTESZ K ö z p o n t i Asztronautikai Szakosztály. 1980. p p . 324—342., 5 á b r a

S Z E N D R Ő D . : K a r o t á z s szelvények számí­ tógépes relatív mélységegyeztetése. Ma­ gyar Geof. X X I . évf. 2., p p . 5 1 - 5 6 . , 3 ábra, ang., or. R .

S Z A K Á L S . : l á s d : S Z É K Y - F T T X V. S Z A N T N E R F . : lásd: K A K A S K .

S Z E B É N Y I L . : D r . Tasnádi Kubacska And­ rás emlékére — To t h e m e m o r y of D r . A n d r á s T a s n á d i K u b a c s k a . M Á F I É v i Jel. az 1978. évről. p p . 39 - 4 4 . , 1 fénykép S Z E D E R K É N Y I T.: Model for presentation of Variscan a n d Pre-Variscan events along ^Hungarian p a r t of t h e Geotraverse " C " . 11 Földtani Közlöny

S Z E N D R Ő D . : lásd: B A R Á T H S. S Z E N T E S I J . : lásd: M O R V Á I L . S Z E N T G Y Ö R G Y I K.: lásd: B A L Á Z S

E.

S Z E N T I R M A I L . - n é : lásd: S C H E I I R

GY.

S Z E P E S H Á Z Y K.: lásd: R Ó N A I A.

S Z I G E T I G. : A komform leképezések mód­ szerének alkalmazása egyenáramú v o ­ nalforrás által keltett, végtelen ellen­ állású aljzatból kiemelkedő félhenger feletti elektromos t é r meghatározására. Magyar Geof. X X I . évf. 4., p p . 121 — 133., 12 ábra, ang., or. R . S Z I L Á G Y I G.: lásd: B Ö C K E R T . S Z I L V Á G Y I I.: lásd: H O R V Á T H Z S .

S Z Ó F O G A D Ó P. — S Z V Á K

M.: Ivóvíz nyolc­

vanezer embernek. Műszaki Tervezés. 20. évf. 1980. 7. sz. p p . 2 2 - 2 5 . , 5 ábra

Földtani

550 S Z Ó N O K Y M.: G y a k o r l a t o k

Közlöny

„ A F ö l d és az

élet fejlődése" c. koUégiurnhoz.(Egye­ temi jegyzet I . éves földrajz-matematika és földrajz-történelem szakos hallgatók részére) Szeged, 1 9 8 0 . p . 2 2 3 , 4 2 oldal feladatlap, 1 6 9 á b r a S Z Ó N O K Y M.: Odanőtt gyöngyök és gyöngy­ ház-kinövések pliocénkori Congeriákon és Uniókon — Schalenperlen u n d Schalenwarzen a n pliozänen Congerien u n d Najádén. Soosiana, 8. p p . 1 7 — 2 0 . , 2 ábra, ném. R . S Z Ö Ő R G y . : Az őslénytan legújabb ered­ ményei I V . Paleobiogeokémia, a fossziliakutatás új lehetősége. Őslénytani Vi­ t á k , 2 6 . p p . 1 1 — 3 3 . , ang. R . S Z Ö Ő R G Y . — B Á T H O R Y S.: T e r m o a n a l í z i s al­

kalmazása az építésügyi minőségellen­ őrzésben. Építés-minőség, 5 . p p . 1 2 — 18., 1 4 á b r a S Z Ö Ő R G Y . — K O R D O S L . : N e w paleobioche-

mical m e t h o d for t h e absolute age deter­ mination of Vertebrate fossils of eaves. E u r o p e a n Regional Conference of Spe­ leology, Sofia-Bulgaria. Abstracts of Papers, p . 1 8 S Z T J N Y O G H F . : lásd: M O R V Á I L .

SzuROVY G.: Development of petroleum prospecting m e t h o d s before. W . W . I I . Földt. Közi. 1 1 0 . p p . 2 2 - 2 7 . S Z V Á K M.: lásd: S Z Ó F O G A D Ó P . T A B A S.: l á s d : P L E S Z K Á T S T.

T A K Á C S J . : Az achát. Élet és T u d o m á n y . 24. pp. 7 5 0 — 7 5 1 . , 2 ábra

T A K Á C S J . : A rubin. Élet és T u d o m á n y . 3 8 , p. 1215., 1 ábra T A M Á S G.: l á s d : V I T Á L I S G Y . T A T Á R E . : lásd: S Z A B Ó Z . L. T O M P O S E . : lásd: P E T H Ő S Z . T O M S C H E Y O.: Beszámoló az N D K

Föld­

tani Társulata Ásványtani-Geokémiai Szakosztályának 1 9 7 8 . évi greifswaldi üléséről. MTA. X . Oszt. Közlem. 1 2 , 4 , pp.

425—426.,

1979.

T Ó T H I.-né: Pécs építésföldtani térképezé­ se a településfejlesztés t ü k r é b e n . Urbenvita ' 8 0 Konferencia. 1 9 8 0 . o k t . 2 1 — 2 3 . I . k ö t . B p . É T E . 1980. p. 1 3 9 - 1 5 0 . , 3 ábra T Ó T H L-né: lásd: S C H E U E R G Y . T Ó T H K . : lásd: R Á K O S I L.

111. kötet, 3 — 4. füzet VARENTSOV

I . M. — G R A S S E L L Y

G Y . : Geo­

logy a n d Geochemistry of Manganese. Vol. 1 : General Problems, mineralogy, geochemistry, m e t h o d s p . 4 6 4 . ; Vol. 2 . : Manganese deposits on t h e continents (p. 5 0 4 ) . ; Vol. 3 : Manganese on t h e bottom of recent basins (p. 3 4 2 , megjelenés a l a t t ) . Akadémia K i a d ó és Schweizer bart'sche Verlagbuchhandlung, 1 9 8 0 . VARGA

GY.:A

Mt.

St.

Helens

kitörése.

Természet Világa 9 . sz. p p . 4 1 4 — 4 1 5 . , 4 ábra V A R G A G Y . : A tűzben született ország (Izland). Természet Világa 1 9 8 0 . 2 . sz. pp.

6 3 — 6 6 . , 5 ábra

V A R G A P . : Stresses in t h e E a r t h caused by E a r t h tides a n d loading influences Ma­ rées Terrestres. Bulletin d'Information. 8 3 . , p p . 5 3 1 2 - 5 3 2 0 . Bruxelles, 1 9 8 0 V A R G A P . : lásd: V O L K O V V. A. V A R G A P . : lásd: P A R I J S Z K I J N . N . V É G H - N E U B R A N D T E . : B e d e u t u n g der Tri­

asforschungen bei hydrogeologischen Problemen in Ungarn. A n n . Naturist. Mus., 8 3 . p p . 3 4 3 - 3 4 9 . , 1 ábra, Wien, Dezember 1 9 8 0 VERES TÉR

I . — B I D L Ó G. — L É N Á R T G. — P I N ­ I . — Ő C S É N Y I A . : Complex u l t r a -

structuralinvetigation of bone. Proceed­ ings I I . International Conference o n Comission I n t e r n a t i o n a l du Genie Rural, Gödöllő 2 6 — 2 8 . august. 1980. pp. 1-5. VETŐNÉ

Á K O S É V A : Paleohőmérséklet

re­

konstrukciója folyadék-gázzárványok alapján a Pécs környéki mezozoikum­ ban — Fluid Gas Inclusion Test for Reconstructing t h e Paleotemparature of t h e Mesozoic near Pécs, S H u n g a r y . M Á F I É v i Jelentése az 1 9 7 8 . évről p p . 3 0 9 - 3 1 8 . , 1 3 ábra VINCZE J. —SOMOGYI

G Y . : Nyomdetek­

toros radiográfiás módszer a geokémia területén. Korszerű ásványtani geoké­ mia területén. Korszerű ásványtani geo­ kémiai anyagvizsgáló módszerek ankét anyaga, p p . 1 3 7 — 1 5 2 . , 7 ábra. A Ma­ gyarhoni Földtani Társulat K i a d v á n y a , Budapest, 1 9 7 9 VITÁLIS

G Y . : Galli

László

1904-1979.

Hidr. Közi. 6 0 . 1. p p . 1 — 2., 1 fénykép V I T Á L I S G Y . : E x p l o r a t i o n of ceramical a n d

U D V A R D Y J . : K Ő - és k a v i c s b á n y á k m e d d ő i ­

nek vizsgálata és felhasználási lehetősé­ gei — Untersuchung u n d Verwendungs­ möglichkeiten des A b r a u m e s der Stein­ brüche u n d Kiegsgruben — Wasterocks of Rock a n d Gravel Quarries a n d their Utilisation. Építőanyag, X X X I I . pp. 2 2 6 — 2 3 2 . , 2 ábra, 4 táblázat, ang., ném., or. R . U D V A R D I M . : l á s d : S O Ó K I T Ó T H G. U R B A N C S E K J . : lásd: R Ó N A I A.

cementing r a w materials in H u n g a r y till 1 9 4 5 . Földt. Közi. 1 1 0 . 1. p p . 3 4 - 3 5 . V I T Á L I S G Y . : Veszprém megye és a határos területek vízföldtani tömbszelvénye — Hydrogeologisches Blockdiagramm d e s K o m i t a t s Veszprém u n d der umgrenz­ enden Gebiete. Hidr. Közl. 6 0 . 2 . p p . 6 6 — 7 1 . , 2 ábra, ném., or. R . V I T Á L I S G Y . : É p í t ő - és építőanyagipari

nyersanyagprognózis térképek szerkesz­ tése — Anfertigung von Prognosekarten

A magyar földtani irodalom ü b e r die Rohstoffe d e r B a u u n d Bau­ stoffindustrie — R a w Materials i n t h e Building a n d Building Materials I n ­ dustries; Construction of Forecast Maps. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 6. p p . 2 1 4 - 2 2 0 . , 4 ábra, 1 t á b l á z a t , ang., ném., or. R . VITÁLIS G.—TAMÁS

G. — Z I L A H Y J . P . : Az

építő- és építőanyagipari nyersanyagka­ taszterek számítógépes feldolgozásának lehetőségei — Computeraufarbeitungs­ möglichkeiten der Rohstoffkataster der B a u u n d Baustoffindustrie — R a w Ma­ terial Repertories for t h e Building Ma­ terials I n d u s t r y — Possibilities of D a t a Processing b y Computer. É p í t ő a n y a g , X X X I I . 12. p p . 450—455., 4 ábra, 2 táblázat, a n g . , ném., or. R . VITÁLIS

G Y . : Zusammenstellung

von

Ka­

t a s t e r n u n d Anfertigung von Prognose­ k a r t e n über Rohstoffe für die Silikat­ industrie. 2 6 Congres Géologique I n ­ ternational, P a r i s 7—17 Juillet 1980. Résumés. Vol. I I I . p . 1208 e

VITÁLIS GY.—HBGYI-PAKÓ

J.:

Genetische

Typen triadischer Dolomite i m Unga­ rischen Mittelgebirge. 26 Congres Géo­ logique I n t e r n a t i o n a l , Paris 7—17 Juil­ let 1980. R é s u m é s . Vol. I I . p . 557

jegyzéke, 19S0

551

V O L K O V V. A . — B A B S Z E N K O V S Z . N . — Z A S Z I M O V Sz. Sz. — G U S Z E V A F . P . — V A R ­ GA P. — S I M O N Z.—KRAMER M. V.—

K U Z N E C O V M. V . : Nabludenija prilivn ü h izmenenij uszkorenija szilü tjazseszti v Pulkove v 1976 — 77. Izucsenije zemnüh prilivov (Nauka) p p . 137 — 152., 3 ábra, 4 t á b l á z a t , Moszkva, 1980 V O L K O V V. A . — V A R G A P . — B A R S Z E N K O V Sz. N . — G R I D N E V D . G . — B O D R I В.:

Regisztraeija prilivnüh variaeij szilü tjazseszti v T i h a n y (Vengrija) p p . 162 — 171., I ábra, 6 t á b l á z a t , Moszkva, 1980 V Ö R Ö S A . : Liász és dogger braehiopoda provinciák a Nyugati-Tethysben — L o ­ wer a n d Middle J u r a s s i c brachiopod provinces i n t h e western T e t h y s . F ö l d t . Közl. 110. p p . 3 9 5 - 4 1 6 . , 14 ábra, a n g . R. VÖRÖS

A.—HORVÁTH

F.—ONUCHA

M.:

P l a t e tectonics of t h e W e s t e r n CarpathoP a n n o n i a n region: a working hypothe­ sis. A c t a Geol. Acad. Sei. H u n g . 2 1 . , 4., p p . 207—221., 3 á b r a or. R . V Ö R Ö S I . : lásd: J Á N O S S Y D .

e

VITÁLIS

GY. —H E G Y I N É

PAKÓ

J.:

A

Ma­

gyar-középhegység triász dolomitjainak genetikai típusai — Genetische Typen der Triasdolomiten des Ungarischen Mittelgebirges — Genetic types of t h e triassic dolomites of t h e H u n g a r i a n Central R a n g e of Mountains — Types génétiques des dolomites d u trias d e la m o n t a g n e centrale de l a Hongrie. B á n y . és K o h . L a p o k — Bányászat, 113. 12. p p . 813—818., 2 ábra, 4 t á b l á z a t , ang., ném., fr., or. R .

W A L L N E R A.: lásd: A C Z É L E . W E R N E R P . E . : lásd: F A R K A S L. W o j N Á R O V i T s L . - n é : lásd: H E G Y I N É P A K Ó J . Z E L E N K A T.: lásd: B A L Á Z S E .

Z E N T A Y T . : F r a n c i a hévízhasznosítási ered­ mények. H i d r . Közl. 4 p p . 170. Z E N T A Y T.: Talajtan, agrokémia és a föld­ t a n i t u d o m á n y á g a k kölcsönhatása az agrogeológiában. Földt. Közl. 110. 2. pp. 140-158. Z E N T A Y T.: A lerakott finom ásványos hulladék kémiai fejlődésének és hidro­ dinamikai viselkedésének vizsgálata. V I T Á L I S G Y . : lásd H E G Y I N É P A K Ó J . H i d r . Közl. 10. p . 466. V I T Á L I S N É Z I L A H Y L . : A hidrogeológiai Z E N T A Y T.: Környezetvédelem és a francia egység szervezeti felépítése a víz- és természetvédelmi törvény. H i d r . Közl. csatornamű vállalatok területén. H i d r . 12. p p . 503. Tájékoztató, április, p p . 25 — 26. Z E N T A Y T . : A fáradt olaj okozta talaj­ szennyezés. H i d r . Közl. 8. p . 348. V I Z Y В . : H i s t o r y of b a u x i t e exploration i n Z E N T A Y T.: A francia geotermikus energia­ H u n g a r y till 1945. Földt. Közl. ПО., források hasznosítási lehetősége, számí­ pp. 2 8 - 3 0 . tási módok. H i d r . Közl. 6. p . 275. V O L K O V V. A. — S I M O N Z.—VARGA P.— V E N E D I K O V A. — G U S E V A F . — Z A S I M O V

S. S.: E a r t h tide observations b y gravi meters in Obninsk a n d Pulkovo (USSR) during 1975—78. W o r k i n g Group. 3.3. — S t u d y of t h e E a r t h Tides Bulletin No. 3. p p . 4 — 3 1 . , 1 ábra, 8 t á b l á z a t V O L K O V V. A . — V A R G A P . — B A R S Z E N K O V Sz. N . — G U S Z E V A F . P . : Szovetszko —

vengerszkie izmerenija zemnüh prilivov v Obninszke Izucsenie zemnüh prilivov (Nauka). p p . 125—136., 3 ábra, 6 t á b ­ lázat Moszkva, 1980

Z I L A H Y J . P . : lásd: V I T Á L I S G Y . Z O L O M I M., F O D O R В . : O p t i m u m p r o i z v o d -

sztvennüh poter p r i dobücse bokszitov podzemnün szposzobom v V N R Szövet ekonomicseszkoj vzaimoposcsi. Bjulleten naucsotexnicseszkogo coveta p o dobücse r u d cvetnüh mellalov 6., p p . p p . 98—121., 6 á b r a Z S Á M B O K I L.: lásd: C S I K Y G .

A szerzők által beküldött a n y a g alapján összeállította: MEÉSEL

11*

JÁNOSNÉ

HÍREK Elhalálozás

TÖRÖK

ILONA

(1958—1981) Fájdalommal és megdöbbenéssel t u d a t ­ juk, hogy T Ö R Ö K I L O N A , az E ö t v ö s Loránd Tudományegyetem Természettudományi K a r á n a k hallgatója 1981. j a n u á r 28-án, 22 éves k o r á b a n a Magas-Tátrában hegyi szerencsétlenség áldozata lett. F e b r u á r 10-én Mezőtúron n a g y részvét mellett helyeztük örök nyugalomra. A b a r á t a i , egyetemi társai, a földtudo­ m á n y i szak, az V. éves geológusok nevében m o n d o t t búcsúztatóból idézzük: „Vajon h á n y m a g y a r parasztember j u t el odáig, hogy leányát a legfelső fokig tanít­ tassa? T Ö R Ö K Sándor és T Ö R Ö K Sándorné m e g t e t t e ezt.

Vajon h á n y a n j u t n a k be városból az ország első egyetemére? T Ö R Ö K I C A ki­ vívta ezt. Köszönet E r t e d szüleidnek, akik min­ dent m e g t e t t e k boldogulásodért. De mi megérdemeltünk-e? Vigyáztunk-e Rád? Bíztunk-e Benned? É s volt-e akiben Te bízhattál? Búcsúzunk Tőled, aki életedben csak jót cselekedtél. Példa és támasz, szeretet és biz­ t a t á s voltál barátaidnak. N a g y reménysége voltál ennek az országnak." KRIVÁN

Pál

Hírek

553

Országos földtani 1981. április 25-én a Központi Földtani H i v a t a l , a Magyarhoni Földtani Társulat és az ankét házigazdája, az Országos K ő ­ olaj- és Gázipari Tröszt szervezésében került megrendezésre — az 1980. évi regio­ nális tervankétsorozat összefoglalásaként — i m m á r másodízben az Országos F ö l d t a n i Ankét. Meghívottként jelen volt M É H E S Lajos az MSzMP P B tagja, ipari miniszter, B A L L A I László az MSzMP K B Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője, K O V Á C S A n t a l az M S z M P K B tagja, az OVH elnöke, K A POLYI László ipari minisztériumi államtit­ k á r , K Á D Á R József az ÉVM miniszterhe­ lyettese, L Á N G I s t v á n az MTA főtitkár­ helyettese, M E N Y H Á R T László az O B F elnöke, L A J E R László a BDSZ t i t k á r a és H O R G O S Gyula a MTESZ ügyvezető elnöke. Az ankéton a közel 16 000 földtani ku­ t a t á s b a n résztvevő dolgozó közül 220 meg­ h í v o t t szakember, a vállalatok, kutatóin­ tézetek, főhatóságok, a Tudományos Aka­ démia, a MTESZ, a szakszervezetek és a m u n k á b a n élenjáró Szocialista brigádve­ zetők képviselői v i t a t t á k meg az V. ötéves t e r v eredményeit, a földtan művelői milyen m ó d o n t u d n a k segítséget nyújtani a nép­ gazdaságnak, hogyan látják a jövő energia és ásványi nyersanyagtermelési, felhasz­ nálási céljainak földtani megalapozott­ ságát. Z S E N G E L L É R I s t v á n az OKGT vezérigaz­ gatójának megnyitója u t á n F Ü L Ö P József a Központi F ö l d t a n i Hivatal elnöke vita­ indító referátumában értékelte az elmúlt ötéves terv földtani k u t a t á s á n a k eredmé­ n y e i t . Külön kiemelte, hogy — m i n d e n ásványi nyersanyagcsoportban és ásványfajtánként — a kőolaj kivéte­ lével — a megismert új ásványvagyon meghaladja a kitermelt ásványi nyers­ anyagok mennyiségét. — A k u t a t á s r a fordított 13,6 Mrd F t segít­ ségével 163 Mrd F t értékű új ipari ásv á n y v a g y o n t sikerült megismerni. — A V I . ötéves tervidőszak ásványi nyers­ anyagtermelési és bányászati fejlesztési célkitűzéseit kellő mennyiségű megkuta­ t o t t ásványvagyonnal biztosítottuk. — Uj ásványfajtákkal bővült a választék. — N é h á n y területen a kutatások eredmé­ n y e lehetővé teszi a termelés növelését is. Az előttünk álló tervidőszak feladatait ismertetve megállapította, hogy — a t e r v szigorú követelményeket t a r t a l ­ m a z ó program, megvalósítására korsze­ r ű b b szemléletre, a módszerek és eszkö­ zök összehangolt alkalmazására van szükség.

ankét

— A VI. ötéves t e r v k u t a t á s a i n a k bizto­ sítaniuk kell; a V I I . ötéves terv fejlesz­ tési előirányzatait. — A jól kidolgozott és szilárd fejlesztési célok elősegítéséhez növelni kell a kuta­ t á s hatékonyságát, fejleszteni kell az alap- és előkutatást, a nyersanyagprog­ nózist. — E g y r e jobban teret kell biztosítani a komplex, a készletnövelő és választék bővítő k u t a t á s o k n a k . — Fejleszteni kell az ásványi nyersanya­ gok számbavételének, nyilvántartásá­ nak, értékelésének és védelmének rend­ szerét. — Tovább kell fejleszteni az ásványva­ gyongazdálkodás finanszírozási és érde­ keltségi rendszerét. A vitaindító referátum u t á n hozzászó­ lásában M É H E S Lajos ipari miniszter rá­ m u t a t o t t az elkövetkező öt év k u t a t á s a i ­ n a k fontosságára, kiemelve a szénhidrogén és b a u x i t k u t a t á s t . E g y ú t t a l bejelentve, hogy a k u t a t á s o k hatékonyságának növe­ lése érdekében t o v á b b fejlesztik a k u t a t á s ­ finanszírozás és érdekeltségi rendszert, tö­ rekedni fognak a párt- és k o r m á n y z a t i szer­ vek, hogy a gazdasági szabályozók h a t é ­ k o n y a b b k u t a t á s r a és takarékosabb gaz­ dálkodásra ösztönözzenek. A vitaindító referátumban elhangzotta­ k a t a bányavállalatok, kutatóintézetek vezetői, főgeológusai, főmérnökei egészítet­ ték ki. Az országos tervből rájuk háruló fela­ datok, azok megvalósítási lehetőségeinek ismertetése mellett sok értékes és a teljes földtani k u t a t á s i vertikumot érintő gondo­ lat, javaslat is elhangzott, m i n t : — a földtani alap- és előkutatás fejlesz­ tése; — a termelési k u t a t á s fejlesztése; — a nagyobb behatoló mélységű és speciá­ lis feladatok ellátására alkalmas mély­ fúrási és geofizikai műszerpark fejlesz­ tése; — a vízkészletek k u t a t á s a és védelme; — a településfejlesztés, környezetvédelem és a bányászat érdekszférájának közelí­ tése és összehangolása; — a szakemberképzés és továbbképzés fej­ lesztése; — szakszerűség és a gazdaságosság viszo­ nyai. *

*

*

A Magyarhoni Földtani Társulat m i n t a földtani k u t a t á s egyik társadalmi, tudomá­ nyos szervezete a következő ötéves ciklus­ r a kidolgozott m u n k a p r o g r a m j á n a k kere­ tében — a regionális és az országos anké-

Földtani

554

Közlöny

tok jó tapasztalatai alapján — a szakági állami vezetéssel együttműködve a t o v á b ­ biakban is fórumot kíván biztosítani a földtani k u t a t á s eredményeinek idősza­ konként, területenként és nyersanyagfaj­ t á n k é n t történő számbavételéhez.

A

földrajztudomány

Azzal a szép gondolattal kezdem a Ma­ gyarhoni Földrajzi Társaság Múzeumi Bi­ zottsága t i t k á r á n a k a „Magyar N e m z e t " 1980. december 18-i számában megjelent felhívására adandó válaszomat, amely gon­ dolatot ugyancsak e lap hasábjain olvas­ t a m évekkel ezelőtt — 1977. szeptember 16-án — Sz. F . levélíró tollából: „ . . . a jövő sem a d hajlékot azoknak, akik a m ú l t . . . beszédes köveit könnyelműen veszni hagy­ ják . . . " Azt hiszem ehhez senkinek semmi hoz­ zátenni valója n e m lehet. D r . B A Í Á Z S Dé­ nes kezdeményezése lehet, hogy n e m egye­ dülálló és ú j , mégis olyan m u n k á t és moz­ galmat i n d í t h a t el, amely m é l t á n említhető m a j d egyik legésszerűbb, leghasznosabb kezdeményezéseink között is. Több alkalommal j á r t a m m á r Csopakon a Füredi ú t 100. szám alatti háznál, amely­ ben alkotó évei n e m kis részét t ö l t ö t t e L ó c z i L Ó C Z Y Lajos (így „teljes" a neve !) neves földrajztudósunk, s ahol érdeklődé­ semre az egyik jelenlegi tulajdonostárs meg is m u t a t t a az általa m é g LóczY-emlékeknek t a r t o t t és t u d o t t „ereklyéket": egy lépcsőfeljáró m a r a d é k á t , amelyet állítólag a tudós h o z a t o t t o d a m á s vidékről, kútjá­ n a k rozsdás kanalasfelhordó szerkezetét és a kandallója előtt volt használatos fahasáb­

111. kötet, 3 — 4. füzet Az ankét teljes a n y a g a a Földtani K u t a ­ t á s c. folyóiratban fog megjelenni és így minden t a g t á r s u n k megkapja. DB.

történeti

H A L M A I János

emlékeiről

t a r t ó vasrácsot. E n n y i m a r a d t a tárgyi emlékekből — a m i Csopakot illeti; „legen­ d á s " malomkőasztala állítólag „ . . . a t a t a i földtani-természetvédelmi p a r k egyik ke­ gyeletes látványossága . . . " — írta 1974ben

T A S N Á D I K U B A C S K A András.

Az említett vasrácsot a tulajdonostárs jóváhagyó beleegyezésével lakásomra szál­ lítottam, o t t is őrzöm — természetesen a k í v á n a l m a k n a k megfelelően rendelkezére bocsátom —, de bízom a b b a n is, hogy a rozsdás kútszerkezet és a m a r a d é k lépcső is m é g megtalálható illetékesek által a cso­ paki ház u d v a r á n . S i t t ragadom meg az alkalmat a követ­ kezők közlésére is: a Magyar Földrajzi Tár­ saság — akár a Csopaki Tanáccsal együtt — adjon arra megfelelő személynek megbízést egy, az említett h á z falára készíten­ dő emléktábla elkészítésére; de bizonyára szép példája lenne a kegyelet-ápolásnak az is, h a C H O L N O K Y J e n ő hitvese balatonaráesi temetőben levő sírját is méltókép­ pen rendbetennénk. A tudós nevét váro­ s u n k b a n ú t c a viseli, Veszprémben lakó­ telepet neveztek el róla; az ilyen jellegű „áldozatok" is megtérülnek — h a m á r . . . . . számunkra a Föld középpontja . . . a magyar föld . . . " SZEKÉR

Ernő

TÁRSULATI ÜGYEK

A

Magyarhoni

Földtani

Társulat 1981. január—március elhangzott előadások

Január 5. Agyagásványtani Szakosztály elő­ adóülése E l n ö k : V A R J Ú Gyula N A G Y Béla: A nagybörzsönyi ércesedési típusok kísérő agyagásványai Vita: Bidló G . , Varjú Gy., N a g y B . Résztvevők száma: 11 fő Január 7. Általános Földtani Szakosztály előadóülése és vezetőségválasztása Elnök : K Ő R Ö S S Y László B B R C Z I I s t v á n : A R o c k y Mountains-től a Csendes-óceánig Résztvevők száma: 34 fő A Szakosztály új vezetősége : Elnök : D U D I C H E n d r e Titkár: M I N D S Z E N T Y

ANDREA

Vezetőségi tagok: B A L K A Y Bálint, В A L ­ L A Zoltán, B A L O G H K á l m á n , C S E R E P E S N É MESSZÉNA

BERNADETT,

KLEB

BÉLA, K Ő ­

R Ö S S Y László, N A G Y Elemér, ORAVECZ J á n o s , O R S O V A I I M R E , R A D Ó C Z Gyula

Január 12. Ásványtan-Geokémiai Szakosz­ tály előadóülése és vezetőségválasztása Elnök: K I S S János F E L VÁRI

GYÖNGYI:

A

magyarországi

prealpi m e t a m o r f folyamatok vázlata Résztvevők s z á m a : 65 fő A Szakosztály új vezetősége: Elnök : K I S S J á n o s Titkár: B A L Á Z S Endre Vezetőségi t a g o k : C S I L L A G J á n o s , Е м B E Y - I S Z T I N A n t a l , P E S T Y László, R A V A S Z NÉ BARANYAI LÍVIA, SERESNÉ HARTAI ÉVA,

S Z E D E R K É N Y I Tibor, V I N C Z E J á n o s

Január 14. Oslénytan-Rétegtani Szakosztály előadóülése és vezetőségválasztása E l n ö k : K E C S K E M É T I Tibor M O N O S T O R Y Miklós: A kihalás problémá­ j a (Az őslénytan újabb eredményei — V . rész) V Ö R Ö S Attila: T a n u l m á n y ú t o n Szicíliá­ ban Résztvevők száma: 22 fő A Szakosztály új vezetősége: E l n ö k : K E C S K E M É T I Tibor

havi

ülésszakán

Titkár: N A G Y M A R O S Y A n d r á s Vezetőségi t a g o k : B Á L D I N É В Е К Е BOHNNÉ HAVAS MARGIT,

GÉCZY

MÁRIA,

Barnabás,

J Á N O S S Y Dénes, K Ó K A Y József és G A L Á C Z

András m i n t az Őslénytani Viták szerkesz­ tője Január 16. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor Napirend: 1. Tisztújítással kapcsolatos kérdések, 2. K á r p á t - B a l k á n Geológiai Kongresszus 1981. évi bukaresti ülésszaka, 3. Lapok áremelkedése — szakosztályi ki­ adványok, 4. A társulatnál lezajlott belső ellenőrzés jegyzőkönyvének ismertetése, 5. Egyéb kérdések Résztvevők száma: 4 fő Január 19. Tudománytörténeti Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: B O G S C H László Napirend: 1. Szakosztályi tisztújítás, 2. Földtani T u d o m á n y t ö r t é n e t i N a p Résztvevők száma: 10 fő Január 19. Tudománytörténeti Szakosztály előadóülése és vezetőségválasztása Elnök: B O G S C H László C S L K Y Gábor: Ferdinando Marsigli — a magyar föld felfedezője Résztvevők száma: 18 fő A Szakosztály új vezetősége: Elnök: A L L O D I A T O R I S

IRMA

Titkár: C S I K Y Gábor Vezetőségi tagok : B I D L Ó Gábor, B O G S C H László, D O B O S I R M A , D U D I C H E n d r e , F E ­ J É R L e o n t i n , K A S Z A P A n d r á s , K R I V Á N Pál, P A P P Péter, P Ó K A T E R É Z , R Ó N A I András, S Z É K Y N É F u x V I L M A , S Z T R Ó K A Y Kálmán, V A R G A G Á B O R N É , V I T Á L I S György

Január ülése

27. Szénkőzettani

Munkabizottság

Elnök: V A R G A I M R É N É IHAROSNÉ LACZÓ ILONA—VETŐ

István:

Diszperz szervesanyag vizsgálata, geoké­ miai és ősföldrajzi következtetések a Zalai­ medencében Résztvevők száma: 10 fő

Földtani

556

Közlöny

Január 27. Mérnökgeológia és Építésföldtani Szakosztály munkahelyi látogatása a Köz­ ponti Bányászati Fejlesztési Intézet Kutatási Igazgatóságánál és vezetőségválasztás A résztvevőket A S S Z O N Y I Csaba igaz­ gató üdvözölte s S C H M I E D E S , A n t a l szak­ vezetése mellett t e k i n t e t t é k meg az I n t é z e t mérnökgeológiai m u n k á v a l foglalkozó rész­ legeit Résztvevők s z á m a : 5 1 fő A m u n k a h e l y i látogatás u t á n került sor az új vezetőség megválasztására: E l n ö k : J U H Á S Z József T i t k á r o k : L I P T A I E D I T és C S E R N Y Tibor

Vezetőségi tagok: Á c s E n d r e , TAMÁSNÉ,

HORVÁTH

Zsolt,

Sándor, K E R T É S Z Pál, K É R I

FODOR

KARÁCSONYI

János,

S Z I L V Á G Y I I m r e , V I T Á L I S György és G R E S C H I K Gyula, v a l a m i n t H O R V Á T H Tibor, a

Mérnökgeológiai Szemle szerkesztői Szerkesztő­

Február 2. Agyagásványtani Szakosztály élő­ adóülése és vezetőségválasztása E l n ö k : V A R J Ú Gyula M Á T Y Á S E r n ő : Á Tokaji-hegységi zeolitk u t a t á s o k jelenlegi állása V i t a : Kiss J . , Varjú Gy., Beyer H . , P a p p J., Mátyás E . Résztvevők száma: 5 5 fő A Szakosztály új vezetősége: E l n ö k : V A R J Ú Gyula Titkár: F Ö L D V Á R I M Á R I A

Vezetőségi tagok:

BIDLÓ

Gábor, J U ­

H Á S Z Zoltán, K L I B U R S Z K Y N É V O G L M Á R I A , L E N K E I M Á R I A , M Á T Y Á S Ernő, N E M E C Z

Ernő,

S Z Á N T Ó Ferenc,

Február 4. Nemzetközi Kapcsolatok Bizott­ ságának ülése E l n ö k : A L F Ö L D I László N a p i r e n d : 1 . A K á r p á t - B a l k á n Geoló­ giai Asszociáció X I I . kongresszusa, 2. Az 1 9 8 2 . évben Magyarországon rendezendő I N H I G E O szimpózium Résztvevők száma: 5 fő Február 4. Az INHIGEO szimpózium elő­ készítő bizottságának ülése E l n ö k : A L F Ö L D I László Napirend: Az 1 9 8 2 . évi magyarországi I N H I G E O szimpózium Résztvevők száma: 5 fő

MOL­

N Á R I m r e , P A Á L Tamás, R É D E Y K á l m á n ,

Január 30. A Földtani Közlöny bizottságának ülése E l n ö k : K O N D A József Résztvevők száma: 6 fő

111. kötet, 3 — 4. füzet

S Z E N D R E I Géza,

S Z É K Y N É F U X V I L M A , T A K Á T S Tibor, Viczi-

Á N István Február 2. Tudománytörténeti Szakosztály Földtani Tudománytörténeti Nap című an­ kétja „A hazai földtudományok egyes ágai­ nak története kezdettől a felszabadulásig" témakörben

Február 4. Általános Földtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: D U D I C H Endre Napirend: 1 . Az 1 9 8 1 . I . f. é. feladatok, tervek, 2 . Az „Általános F ö l d t a n i Szemlé"-vel kapcsolatos kérdések, 3 . E g y é b ja­ vaslatok Résztvevők száma: 8 fő Február 4. Általános Földtani Szakosztály közreműködése a MTESZ Központi Asztro­ nautikai Szakosztály Földfotó Munkabizott­ sága által rendezett előadóülésen Elnök: D U D I C H Endre B É R C Z I Szaniszló: A bolygótestek külső és belső szerkezete a budapesti COSPAR kongresszus előadásainak tükrében Résztvevők száma: 4 0 fő Február 9. Ásványtan-Geokémiai tály előadóülése Elnök: K i s s J á n o s

Szakosz­

J U H Á S Z Márton—VTNCZE Péter—WEISZ-

B U R G T a m á s : Mellit lelőhely Csordakúton Vita: Mindszenty A., K á l m á n T., J u ­ hász M., Kiss J . Résztvevők száma: 2 7 fő Február 10. Őslénytan-Вétegtani előadóülése Elnök: K E C S K E M É T I Tibor KORPÁSNÉ

HÓDI

MARGIT:

Szakosztály A

Vértes-

l é n y t a n — , V É G H S Á N D O R N É az alkalma­

Gerecse előtér p a n n o n faunája D E T R E Csaba: Az evolúeiódinamikaalap; kérdései Vita: Szabóné D r u b i n a M., Kecskeméti T., Tóth K., Korpásné H ó d i M., Barátosi J., Vecseki I., Dudich E . , Detre Cs. Résztvevők száma: 2 3 fő

z o t t földtan —, D O B O S I R M A a vízföldtan —, és J U H Á S Z József a műszaki földtan történetéről emlékezett m e g kezdettől a felszabadulásig Résztvevők száma: 5 8 fő

Február 11. Ifjúsági Bizottság élőadóülése a tatabányai Geológiai Szakközépiskolában D Ó D O N Y I s t v á n : Érdekességek az á s ­ ványtanban

Elnök: A L L O D I A T O R I S I R M A

Az elnöki megnyitó u t á n C S I K Y Gábor visszapillantást a d o t t a Szakosztály 1 0 éves működéséről. E z u t á n S Z T R Ó K A Y K á l m á n az á s v á n y t a n — , S Z É K Y N É F U X ] V I L M A a k ő -

zettan-geokémia —, B O G S C H László az ős­

Társulati Február 16. Gazdaság földtani Szakosztály előadóülése és vezetőségválasztása E l n ö k : H A H N György M B S Z Á B O S Mihály: Görögország gazda­ ságföldtana Résztvevők száma: 41 fő A Szakosztály új vezetősége: E l n ö k : B O H N Péter T i t k á r : H A H H György T i t k á r h.: B A D I N S Z K Y Péter Vezetőségi t a g o k : B E N K Ő Ferenc, C S E H N É M E T H József, F O D O R Béla, M A C H P é t e r , M É S Z Á R O S Mihály, P O G Á N Y László, R É T ­ V Á R I László, S Á G László, S O M O S László, S Z A B Ó László

Február 23. Alapszabálymódosító ülése E l n ö k : A L F Ö L D I László Résztvevők száma: 8 fő

Bizottság

Február 23. Mémökgeológia-EpUésföldtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : J U H Á S Z József K E R T É S Z P á l : A kőzettani és műszaki kőzet-tűlajdonságok összefüggései (áttekin­ tés a párizsi kongresszus anyagából) FODOR TAMÁSNÉ:

A pézinoki

mérnök­

geológiai konferencia ismertetése Résztvevők száma: 15 fő Február 27. Elnökségi ülés E l n ö k : D A N K Viktor N a p i r e n d : 1. Tájékoztatás az alapsza­ bálymódosítás tervezetéről, 2. Tisztújítás­ sal kapcsolatos teendők, 3. Területi szerve­ zetek vezetőségválasztó ülései, 4. K i a d v á ­ n y o k k a l kapcsolatos takarékossági intéz­ kedések, 5. Kiutazások F t - t á m o g a t á s a , 6. E g y ü t t m ű k ö d é s a MGE-vel, 7. J a v a s l a t a K F H kiváló dolgozó kitüntetésre, 8. Neogén kongresszus előkészítő elnökségi ülése, 9. E g y é b kérdések Résztvevők száma: 6 fő

ügyek

557

1984-ben Magyarországon történő megren­ dezésére Résztvevők száma: 11 fő Március 2. Agyagásványtani élőadóülése Elnök: V A R J Ú Gyula PACZKÓ

ÁGNES —SZÁNTÓ

Szakosztály Ferenc—VAR­

J Ú Gyula: Kaolinit-montmorillonit szusz­ penziók együttes ülepedése (a r á t k a i petyt y e s keletkezési modellje) Vita: Sztrókay K . , K a k a s y Gyné, B e ­ ver H . , Varjú Gy., Szántó F . Résztvevők száma: 11 fő Március 4. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: K Ő R Ö S S Y László R Ó N A I A n d r á s : A Kőrös-medence n e ­ gyedkori földtörténete D U D I C H E n d r e : A Lápos-hegységben (Kapcsolat a Tiszántúli és a Máramarosi f lis között) Vita: Kőrössy L., Mindszentv A., R ó n a i A., Dudich E . Résztvevők száma: 42 fő Március 6. Választmányi ülés E l n ö k : D A N K Viktor Napirend: 1. Beszámoló az Alapszabály­ módosító Bizottság munkájáról, 2. A tiszt­ újítással kapcsolatos előterjesztések, 3. E g y é b kérdések Résztvevők száma: 46 fő Március 10. Őslénytan-Rétegtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : K E C S K E M É T I Tibor F Ü K Ö H L e v e n t e : Ú j a d a t o k a negyed­ kor rétegtanához — malakosztrarigráfia G A L Á C Z A n d r á s : Beszámoló angliai t a ­ nulmányútról Vita: Kecskeméti T., F ü k ö h L., Galácz A. Résztvevők száma: 27 fő

Február 27. Pártaktíva az 1981. évi tisztújí­ tó küldött-közgyűlés előkészítése tárgyában E l n ö k : M O R V Á I Gusztáv Résztvevők száma: 19 fő

Március 13. Ifjúsági Bizottság előadóülése a tatabányai Geológiai Szakközépiskolában G A L Á C Z András: Földtani tanulmány­ ú t o n Angliában

Március 2. Tudománytörténeti vezetőségi ülése

Március 16. Tudománytörténeti vezetőségi ülése

Elnök: A L L O D I A T O R I S

Szakosztály

IRMA

Szakosztály

Elnök: A L L O D I A T O R I S I R M A

N a p i r e n d : 1. A F ö l d t a n i T u d o m á n y t ö r ­ t é n e t i N a p értékelése, 2. E g y é b kérdések Résztvevők száma: 11 fő

Napirend: 1. Mauritz-emlékülés, 2. T á ­ jékoztatás a kiadványokról Résztvevők száma: 8 fő

Március 2. Agyagásványtani Szakosztály vezetőségi ülése E l n ö k : V A R J Ú Gyula T á r g y : Az A I P E A felkérés megtárgya­ lása a z európai agyagásvány-konferencia

Március 16. Tudománytörténeti előadóülése

Szakosztály

Elnök: A L L O D I A T O R I S I R M A

PÓKA

1930-tól

TERÉZ:

A kőzetkémia

története

Földtani

558

Közlöny

M Ü L L E R P á l : Alfred Wegener emléke­ zete D E T R E Csaba : P . Teilhard de Chardin és az evolúcióelmélet (Megemlékezés születésé­ n e k 100. évfordulóján) Résztvevők száma: 25 fő *v Március 17. Általános Földtani Szakosz­ tály közreműködése a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztály előadó­ ülésén Elnök: E R H A R D T György H A R S Á N Y I Alfréd: A szovjet licenc alap­ j á n végzett kőzettömítési kísérletek kez­ deti eredményei és tapasztalatai^

111. kötet, 3 — 4. füzet Gyula, N E M E C Z

E r n ő és S Z É K Y N É F U X

VrLMA személyében. A közgyűlés rövidebb vita u t á n az előterjesztett alapszabálymó­ dosítást ideiglenes jelleggel 9 ellenszavazat­ t a l és 11 tartózkodással elfogadta. Elnök felkérésére H Á M O R Géza megtar­ t o t t a főtitkári beszámolóját,* melyet a köz­ gyűlés egyhangúlag elfogadott. B O G S C H László az interregnum elnöke­ k é n t levezette a szavazást, melynek értel­ mében a Társulat tisztikara 1981 — 1985. évre az alábbi: D A N K Viktor elnök, A L ­ F Ö L D I László, H Á M O R Géza, SOMSSICH L Á S Z L Ó N É és G É C Z Y B a r n a b á s társelnökök,

B É R O Z I I s t v á n főtitkár, H A L M A I J á n o s tit­

O K A V E O Z J á n o s — L O R B E R E R Á r p á d : Az

k á r , B A L O G H A N N A ifjúsági t i t k á r . V I T Á L I S

eocén-program keretében mélyült figyelőkut a k előzetes általános- és vízföldtani ered­ ményei Felkért hozzászóló: K A S Z A P A n d r á s ,

György ellenőrző-, N A G Y I s t v á n (MÁFI) a fegyelmi bizottság elnöke. A kibővített el­ nökség tagjai hivatalból a területi szerve­ zetek elnökei és t i t k á r a i . A választmány­ n a k szavazás útján tagjai lettek: A L F Ö L D I

K Á R P Á T I Lajos

Vita: K a s z a p A., K á r p á t i L., Oravecz J . , Lorberer Á. Résztvevők száma: 44 fő Március 18. Tisztújító küldött-közgyűlés Elnök: D A N K Viktor A közgyűlés elnökségében helyet foglalt di'. T Ó T H J á n o s a MTESZ főtitkára — a k i meleg szavakkal köszöntötte az egybegyűl­ t e k e t és értékelte a Társulat eddigi tevé­ kenységét — valamint d r . J É K I László fő­ titkárhelyettes A közgyűlés programja: D A N K Viktor: Elnöki megnyitó* R Ó N A I A n d r á s : Megemlékezés Szálai Tibor tiszteleti tagról* E z u t á n sor került a társulati emlékér­ m é k és g y ű r ű k kiosztására. Szabó József emlékéremmel „ A mecseki gránitosodott kristályos alaphegység f ö l d t a n a " c , J A N T S K Y Béla m u n k á j a —, H a n t k e n Miksa emlékéremmel „ T a t a i mezozóos alaphegy­ ségrögök" c. F Ü L Ö P József könyve — , К о о н A n t a l emlékéremmel „ A D u n á n t ú l i ­ középhegység _pannoniai k é p z ő d m é n y e i " című, J Á M B O R Áron m u n k á j a került k i t ü n ­ tetésre. ^A Vendl Mária emlékalapítvány
László, B A L O G H K á l m á n , B A R A B Á S A n d o r , BÁbDl T a m á s , B Á R D O S S Y György, B É R C Z I I S T V Á N , C S A Í A G O V I T S Imre, C S E H N É M E T H

József, Gerber P á l , G É C Z Y Barnabás, H Á ­ M O R Géza, J Á M B O R Áron, J U H Á S Z András, K A J R Á C S O N Y I Sándor, K E R T É S Z Pál, K O N D A

József,

K U B O V I C S Imre,

MÁTYÁS

Ernő,

M E Z Ő S I József, M O R V Á I G u s z t á v , N A G Y E l e m é r , N É M E D I V A R G A Zoltán, N É M E T H G U S Z T Á V , P A N T Ó György, S O M S S I C H

LÁSZ­

L Ó N É , S Z É L E S Lajos, T Ó T H K á l m á n ,

VÁN-

DORFI

Róbert,

VIRÁGH

Károly,

VITÁLIS

György; hivatalból tagjai a belföldi tiszte­ leti tagok, a t e m a t i k u s szakosztályok elnö­ kei és t i t k á r a i . A Társulat elnöke hivatal­ ból a választmány elnöke. Az interregnum elnöke ezután á t a d t a helyét a megválasztott új elnökségnek s a tisztújító küldött-közgyűlés D A N K Viktor elnök zárszavával é r t véget. Résztvevők száma: 224 fő Március 20. Gazdaságföldtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : H A H N György P R U Z S I N A J á n o s : Á z ásvány-vagyonkihozatal növelése, gazdasági ösztönzésé­ nek egyik lehetősége S O M O S László: Ásványi nyersanyagok osztályozásával kapcsolatos problémák Résztvevők száma: 26 fő

-

A n t a l részesültek. Társulati emlékgyűrűt hosszú időn á t végzett áldozatos társadal­ mi munkásságáért B B R C Z I István, H A J Ó S M Á R T A , K Ő R Ö S S Y László, S Z A N T N E R F e r e n c

és T O K A J e n ő k a p o t t . E z u t á n a közgyűlés belföldi tiszteleti tagokat választott : B A R T KÓ

Lajos,

FÜLÖP

József,

* A füzet elején található.

GRASSELLY

Március 20—21 — 22. „Tokaji Napok" az Ifjúsági Bizottság rendezésében. A résztvevőket H A J D Ú Gyula, az Orszá­ gos É r c - és Á s v á n y b á n y á k Hegyaljai Mű­ veinek igazgatója üdvözölte. Az elnöki megnyitót, valamint a „Telkibánya éroesedése és a Tokaji-hegység érckutatási pers-

Társulati

p e k t í v á i " c. e l ő a d á s t S Z É K Y N É F T J X V I L M A

t a r t o t t a . A d é l u t á n folyamán Z E L E N K A T i b o r „ A Tokaji-hegység DNy-i részének földtani felépítése, nyersanyagkutatási p e r s p e k t í v á i " — , G Y A R M A T I P á l „Perlitk u t a t á s lehetőségei a Tokaji-hegység föld­ t a n i felépítésének t ü k r é b e n " és M Á T Y Á S E r n ő „ A Tokaji-hegység nemesfémes ásvá­ n y i n y e r s a n y a g a i " című előadása h a n g z o t t el. A R á t k a - M á d - i limnikus medence feltá­ r á s á n a k s b á n y á i n a k megtekintését M Á ­ T Y Á S E r n ő és S Á N T H A P á l vezették. Tálylyán E N C S Y György m a g á n g y ű j t ő féldrága­ k ő kollekciójának és paleophytológiai gyűj­ t e m é n y é n e k megtekintésére került sor. Más­ n a p a t a n u l m á n y ú t során M Á T Y Á S E r n ő , S Á N T H A P á l és Z E L E N K A Tibor vezetésével

a résztvevők az erdőbényi morfológiai fél­ m e d e n c e kovaföld-előfordulásait, az erdőbényei B a r n a m á j és Mulatóhegy lakkolitj a i t , v a l a m i n t a k ő b á n y a földtani kifejlő­ dését, a bodrogszegi s z a r m a t a összletet, a m á d i ásványelőkészítő üzemet s a Mádkirályhegyi b á n y á s z a t i körzetet l á t o g a t t á k meg. A h a r m a d i k n a p o n a sárospataki nyersanyagelőfordulások helyszíni megte­ kintésénél M Á T Y Á S E r n ő , a sárospataki t e r m á l i vonal bejárásánál Z E L E N K A Tibor, a sárospataki k e r á m i a ü z e m látogatásánál N A G Y E n d r e vezette a csoportot. P á l h á z á n megállót t a r t o t t a k a Néma-hegyi k o n t a k t ­ n á l G Y A R M A T I P á l szakvezetésével s végül a pálházi p e r l i t b á n y a helyszíni megtekin­ tése, ill. a füzérradványi illites nemesanyag­ készlet h á n y ó j á n a k teleptani megismerése alkotta

— MÁTYÁS

Ernő,

SÁNTHA Pál,

ügyek

559

V A R G A Tibor kalauzolásával — a tanul­ m á n y ú t utolsó p r o g r a m p o n t j á t . R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 8 fő Március 23. Mérnökgeológiai-Építésföld­ tani Szakosztály vezetőségi ülése E l n ö k : J U H Á S Z József Napirend : 1 . Mérnökgeológiai Szemle szer­ kesztése, 2 . T u d o m á n y o s T a n á c s szervezé­ se, 3 . Az 1 9 8 1 . I I . f. é. m u n k a t e r v véglege­ sítése, 4 . T a n u l m á n y ú t előkészítése, 5 . Pécsi konferencia, 6 . T i t k á r i beszámoló az 1 9 7 8 — 8 0 . évről Rész w e vők száma: 1 3 fő Március 23. Mérnökgeológia-Epitésföldtani Szakosztály előadóülése Elnök: J U H Á S Z József G Á L O S Miklós: Tagoltság felvétele és figyelembe vétele építési m u n k á k tervezé­ sénél Felkért hozzászóló: J o ó T I B O R ,

LANTOS

MIKLÓSNÉ

Vita: Szilvágvi I . , Greshik Gy., Bognár E . , Gálos M. Résztvevők száma: 3 4 fő Március ülése

24. Szénkőzettani

BÁNHEGYI

Munkabizottság

István—VARGA

IMRÉNÉ:

A

szén b a k t é r i u m o s kéntelenítésének újabb eredményei és a kéntelenítés h a t á s a a szén­ kőzettani tulajdonságokra i Résztvevők s z á m a : 1 0 fő

A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t Alföldi T e r ü l e t i S z e r v e z e t e 1981. j a n u á r — m á r c i u s h a v i ü l é s s z a k á n e l h a n g z o t t e l ő a d á s o k Január 13. Előadóülés a Magyar Hidroló­ giai Társaság Szegedi Területi Szervezetével közös rendezésben Elnök: V Á G Á S István E R D É L Y I Mihály: A felszínalatti vizek szennyezés i r á n t i érzékenysége V i t a : Szépfalusy J . , Vágás I . , Iványosi A., Török J . , Kiss I . , E r d é l y i M. R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 5 fő Január 21. Vezetőségi ülés E l n ö k : S O M F A I Attila N a p i r e n d : 1. A jelölőbizottság beszámo­ lója, az 1 9 8 1 . évi területi közgyűlés előké­ szítése, 2 . E g y é b kérdések R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 2 fő Február 24. Tisztújító- és Területi Közgyűlés E l n ö k : S O M F A I Attila

Küldött-választó

V Ö L G Y I László: Szakmai ú t o n Argentí­ nában Z E N T A Y Tibor: Az Alföldi Területi Szer­ vezet 1 9 7 8 — 8 0 . é v i tevékenységének is­ mertetése Résztvevők s z á m a : 3 5 fő A Területi Szervezet új t i s z t i k a r a : Tiszteleti elnök: K O C H Sándor Elnök: S O M F A I A t t i l a T i t k á r : Z E N T A Y Tibor Vezetőségi t a g o k : G R A S S E L L Y Gyula, KURUCZ

Béla,

MEZŐSI

József,

MOLNÁR

Béla, M U C S I Mihály, S Z E D E R K É N Y I Tibor, S Z E N T G Y Ö R G Y I K á r o l y , S Z Ö Ő R Gyula, T . KOVÁCS

Gábor,

VÁNDORFI

Róbert,

VÖL­

G Y I László Az ülés az anyaegyesület tisztújító köz­ gyűlésére 1 0 k ü l d ö t t e t választott.

Földtani

560

Közlöny

Március 17. Vezetőségi ülés E l n ö k : Z E N T A Y Tibor N a p i r e n d : 1 . Az anyaegyesület tisztújító közgyűlésével kapcsolatos tájékoztatás, 2. Az 1 9 8 1 . I . f. é. m u n k a t e r v pontosítása, 3 . E g y é b ügyek Résztvevők száma: 5 fő Március 17. Előadóülés Szolnokon E l n ö k : S Z E D E R K É N Y I Tibor

111. kötet, 3 — 4. füzet V Ö L G Y I László: A bihari miocén és a neogén t e k t o n i k a GAJDOS

István—PAP

GYÖRGYI KÁRÓLYNÉ:

A

Sándor—SZENTBattonya—Mező­

hegyes— K e v e r m e s környéki pannóniai földgáztelepek t o v á b b k u t a t á s á n a k lehető­ ségei földtani meggondolások alapján Vita: F á b i á n Gy., Trocsányi G., Szeder­ kényi T., H a j d ú D . , J á m b o r Á., Mucsi M., Völgyi L., Szalóki I . , Szili Gy., P a p S. Résztvevők száma: 24 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat Budapesti Területi Szervezete 1981. j a n u á r — m á r c i u s h a v i ü l é s s z a k á n e l h a n g z o t t e l ő a d á s o k Január 28. Tisztújító és Küldött-választó Területi Közgyűlés E l n ö k : D A N K Viktor K O V Á C S Sándor: Magyarországi Conod o n t a sztratigráf iai vizsgálatok eddigi ered­ ményei V i t a : Balogh K., Zelenka T., Kovács S . R é s z t v e v ő k száma: 3 7 fő A Területi Szervezet új tisztikara: Elnök: V É G H

SÁNDORNÉ

T i t k á r : Z E L E N K A Tibor Vezetőségi t a g o k : B R E Z S N Y Á N S Z K Y K á ­ roly, J Á M B O R Á r o n , K A R Á C S O N Y I Sándor, K I Í E B Béla, M Ü L L E R

Pál, S Z E R E C Z Ferenc

Az ülés az anyaegyesület tisztújító köz­ gyűlésére 7 7 főt választott. Február 25. Vezetőségi ülés Elnök: V É G H

SÁNDORNÉ

N a p i r e n d : Az 1 9 8 1 . évi program Résztvevők száma: 7 fő

Február 25. Előadóülés Elnök: Z E L E N K A Tibor K A L A P U T Miklós: A m á t r a i vulkán-szer­ kezet kérdése B A L L Á Z o l t á n — H A V A S László: A m á t ­ r a i eltolódás Vita: Földessy J . , Varga Gy., Czakó T . , Ballá Z., Székely A., B a r t k ó L., Síkhegyi F., Kalafut M., Zelenka T. Résztvevők száma: 52 fő Március 25. Előadóülés Elnök: Z E L E N K A Tibor G Y A R M A T I P á l : A Tokaji-hegységi perlitk u t a t á s o k eredményei H O R V Á T H I s t v á n : Beforsit típusú kőzet­ telérek a Velencei-hegységben Vita: Morvái G., K i r á l y É . , F a r k a s L . , Zelenka T., G y a r m a t i P . , Földvári M., J a n t s k y В., H o r v á t h I . , Ballá Z., Vető I . Résztvevők száma: 24 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi 1981. j a n u á r — m á r c i u s h a v i ü l é s s z a k o n e l h a n g z o t t

Szervezetének előadások

Január 13. Klubdélután a Mecseki Szén­ bányák Liász Klubjával közös rendezésben Elnök: K O V Á C S Endre M É S Z Á R O S Mihály: Bolíviai útibeszá­ moló Résztvevők száma: 62 fő

A Területi Szervezet új tisztikara Elnök: T Ó K A J e n ő Titkár: K O V Á C S E n d r e Vezetőségi tagok: B A R A B Á S Andor, B O ­

Január 27. Tisztújító és Küldött-választó Területi Közgyűlés E l n ö k : B A R A B Á S Andor B A R D Ó C Z Béla: A Dráva-medencében f o l y a m a t b a n levő szénhidrogénkutatások ú j a b b eredményei V i t a : P o r d á n S., Pólai Gy., Honig Gy., Kassai M., Sütő Zné, Majoros Gy. B a r a b á s A., Bardócz B . Résztvevők száma: 46 fő

István, V Á R H E G Y I Pál

N A József, É R D I - K R A U S Z Gábor, K A S S A I Miklós, K O C H László, L I P I I m r e , N É M E T H Gusztáv,

SOMSSICH

LÁSZLÓNÉ,

TORMÁSSY

Az ülés az anyaegyesület tisztújító köz­ gyűlésére 1 3 k ü l d ö t t e t választott Február 17. Előadóülés Elnök: B A R A B Ó S A n d o r LELKESNÉ

FEL VÁRI

GYÖNGYI:

A

Pécs-

Báránytetői fúrás ásvány-kőzettani vizsgá­ l a t á n a k eredményei

Társulati P O R D Á N Sándor: Pécs-Pécsudvard kör­ nyéki hévíz-feltárási lehetőségek H O N I G Gyula: N é h á n y újabb megfigye­ lés a dolomitporlódással kapcsolatban Vita: Szederkényi T . , Majoros Gy., Bara­ bás A., Lelkesné Felvári Gy., Kassai M., Mach P . , Koch L . , P o r d á n S., Honig G y . Résztvevők száma: 31 fő Február 23 — 25. Fúrásműszaki továbbképző tanfolyam a Fúrástechnikai és Kutatásmód­ szertani Szakcsoport, valamint a Mecseki Ércbánya V. közös rendezésében Elnökök : V Á R H E G Y I Pál, K O V Á C S István

W É B E R Béla: Hévízkutatási és feltárási lehetőségek B a r a n y a megyében K O C H László: Mélyfúrásokban végzett korszerű hidrogeológiai vizsgálat követel­ ményei F E R K A Sándor: A M E V által mélyített nagymélységű k u t a k vízhozamnövelése savazással T O M P O S J á n o s : Vízkút létesítésének ad­ minisztratív követelményei L A K A T O S P é t e r : Középszintű fúró-szak­ munkásképzéssel szemben t á m a s z t o t t igé­ n y e k és azok kielégítése S T R E I C H E R Ferenc: A M E V K u t a t ó Mélyfúró Üzem műszaki fejlesztési tevé­ kenységének eredményei U R S P R U N G J á n o s : Gépkocsira szerelt hidraulikus emelők kihasználása a fúró­ berendezések átszerelésével P A T L A K á r o l y : Időszerű gazdaságpoli­ tikai kérdések K O V Á C S I s t v á n : 2400 m-es k u t a t ó mag­ fúrás kivitelezésének és előkészítésének tapasztalatai F A R K A S K á r o l y : 1 В A—15 fúróberende­ zés ismertetése és üzemeltetési t a p a s z t a l a t a S Z A K Á L Y Áron: Karsztosodott, tűzkövesedett dolomitok és mészkövek fúrásá­ nak t a p a s z t a l a t a i T Ó T H Zoltán: Fúrólyuk előterelés terve­ zése számítógéppel V Á R H E G Y I P á l : F o r d í t o t t öblítéses mag­ fúrás a fúrómagnak az öblítőárammal tör­ ténő kiszállításával V Á R H E G Y I P á l : Információ a hajlékony fúrócső mélyfúrásnál történő alkalmazásá­ nál L A U E R J á n o s : F é l a u t o m a t a szállítószé­ kek alkalmazási t a p a s z t a l a t a i W E I C H P é t e r : Fúrócső törések tapaszta­ l a t a i n a k értékelése I V Á N László: Karottázs-vizsgálati ered­ mények felhasználása a fúrólyukak terve­ zésénél és kivitelezésénél S Z É L I G J á n o s : SZDA-115 áramfejlesztő kiválasztásának indokolása A m e g n y i t ó t és zárszót V Á R H E G Y I P á l tartotta. Résztvevők száma: 34 fő

ügyek

561

Március 2. Vezetőségi ülés Elnök: T Ó K A J e n ő Napirend: 1. Tisztújító küldött-közgyű­ lés, 2. Az 1981. évi rendezvények, 3. A Mérnökgeológiai-talajmechanikai csoport­ r a t e t t javaslat m e g v i t a t á s a , 4. Tanulmány­ ú t előkészítése, 5. E g y é b kérdések Résztvevők száma: 12 fő Március 4. Klubdélután Nagykanizsán Elnök: N É M E T H Gusztáv B É R O Z I I s t v á n : A Sziklás-hegységtől a Csendes Óceánig Résztvevők száma: 30 fő Március 8. Előadóülés Elnök: B A R A B Á S Andor B A L L Á Zoltán: A dél-dunántúli ultrabázitok lemeztektonikai értelmezése K A S S A I Miklós: A d a t o k a N y - D u n á n t ú l neotektonikai értékeléséhez Vita: Balogh K . ' ( í r á s b a n ) , Szederkényi T . B a r a b á s A., Hőiíig Gy., Ballá Z., Mikolay I., P o r d á n S. Résztvevők száma: 47 fő Március 19. Előadóülés Elnök: K O V Á C S E n d r e K A S S A I Miklós: A tervszerű környezet­ gazdálkodás (környezetfejlesztés-környe­ zetvédelem) földtani alapjai KASZÁS Ferenc — N A G Y Zoltán — S Z A ­ K Á C S J ó z s e f — V E R E C Z K E I Rezső: Erőművi

pernye- és salak felhasználásának helyzete, különös tekintettel a pécsi régióra Vita: Veszély K., Kassai M., K a m a r á s В . , Várnai P . , Vereczkei R., Kaszás F . Résztvevők száma: 22 fő Március 21. Kerekasztal-beszélgetés az OMBKE Mecseki Csoportjával és a Mecseki Szénbányák Liász Klubjával közös rendezés­ ben Elnök: R A D Ó Aladár M A C H P é t e r : Természeti erőforrások ér­ tékelésének KGST módszertani alapelvei (vitaindító előadás) Vita: Virágh K., Pólai Gy., K r a j n y á k J . , R a d ó A., Kővári J . , Machné Mocsári I., Kiss J . , Kovács F . , Lueza V., Major G., Bodrogi F . , Mach P . Résztvevők száma: 55 fő Március 26. Kerekasztal-beszélgetés az OMBKE Mecseki Csoportjával és a Mecseki Szénbányák Liász Klubjával közös rendezés­ ben E l n ö k : R A D Ó Aladár ,,Új módszer a gázkitörések előrejelzésé­ re és e l h á r í t á s á r a " témakörben K O V Á C S

Földtani

562

Közlöny

Ferenc és S O M O S V Á R I Zsolt bevezető előa­ dása u t á n a v i t á b a n részt v e t t e k : G u t h F . , Nyers J . , Hoffmann В . , R a d ó A., Sebes­ tyén В . , K á l m á n E . , Balassa M., Mester J . ,

111. kötet, 3 — 4. füzet P á l I . , Várfalvi L., Kiss J . , Bánhegyi M . , R a d n a i n é Gyöngyös Zs., Kovács F . , So­ mosvári Zs. Résztvevők s z á m a : 70 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Területi Szervezete 1981. j a n u á r — m á r c i u s h a v i ülésszakán e l h a n g z o t t előadások Január 28. Tisztújító és Küldött-választó Területi Közgyűlés E l n ö k : G O D A Lajos H Á M O R Géza: Beszámoló а X X V I . Nem­ zetközi Geológiai Világkongresszusról (Párizs) Résztvevők száma 40 fő A Területi Szervezet új tisztikara: Elnök: M O N O S János Alelnök: J U H Á S Z A n d r á s Titkár: M A J O R O S

LÁSZLÓNÉ

Vezetőségi tagok: B A K S A Csaba, E G E ­ R E R Frigyes, G O D A Lajos, J Ó Z S A Gábor, MÁTYÁS

Ernő,

NÉMEDI

VARGA

Zoltán;

ifjúsági t i t k á r : S E R E S L Á S Z L Ó N É ; tisztelet­ beli vezetőségi t a g : P O J J Á K Tibor Az ülés az anyaegyesület tisztújító köz­ gyűlésére 20 k ü l d ö t t e t választott. Februári 26. Vezetőségi ülés Elnök: J U H Á S Z András

Napirend: Az 1981. évi Borsodi Műszaki H e t e k programja, 2. E g y é b kérdések Résztvevők s z á m a : 3 fő Február 26. Előadóülés E l n ö k : J Ó Z S A Gábor S Z T . A B Ó C Z K Y P á l : Általános földtani ered­ m é n y e k a budapesti m e t r ó mérnökgeoló­ giai k u t a t á s á n á l K E R B O L T T a m á s — P A X K Ó Miklós: A lig­ nittelepek fűtőértékének és h a m u t a r t a l m á ­ n a k meghatározása sűrűség-szelvényekből Vita: Szokolai Gy., Szlabóczky P . , J ó ­ zsa G. Résztvevők száma: 37 fő Március 26. Előadóülés E l n ö k : E G E R E R Frigyes M Á T Y Á S E r n ő : A hazai zeolit-kutatás eredményei és problémái V i t a : Goda L., Varró T., Majoros Lnó Résztvevők száma: 1 6 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat K ö z é p - és É s z a k d u n á n t ú l i Területi Szervezete 1981. j a n u á r — m á r c i u s h a v i ülésszakán e l h a n g z o t t előadások H Á M O R Géza: Beszámoló a X X V I . Nem­ zetközi Geológiai Kongresszusról (Párizs)

Január 27. Előadóülés E l n ö k : S Z A B Ó Elemér F A R K A S N É D A R Á N Y I I D A : A n y i r á d i nagy­

á t m é r ő j ű fúrt a k n á k é l e t t a r t a m á n a k vizs­ gálata K E C S K É S Tibor: Vas megye építőipará­ n a k nyersanyagai NYERGES Lajos—MINDSZENTY

ANDREA:

Karotázs-mérések természetes gammasu­ gárzás görbéinek felhasználási lehetőségei V i t a : H e g e d ű s I n é , K a r d o s L., K o p e k G., Mindszenty A . , Szabó E . , K n a u e r J . , Kecskés Т., К . Nyirő R., Nyerges L., Tóth Á., Molnár P . , Nádasdi Gy. Résztvevők száma: 33 fő Február 17. Tisztújító és Küldött-választó Területi Közgyűlés Elnök: C S Á S Z Á R Géza, S Z A B Ó Elemér

MINDSZENTY

ANDREA:

Geomorfológiai

megfigyelések I h a r k u t - N é m e t b á n y a tér­ ségben Vita: K n a u e r J., Szabó E . Résztvevők száma: 50 fő A Területi Szervezet új tisztikara: Elnök: S Z A N T N E R Ferenc T i t k á r : K N A U E R József Vezetőségi tagok: B O L D I Z S Á R I s t v á n , C S Á S Z Á R Géza, E R D É L Y I Tibor, GERBER Pál, H E G E D Ű S I S T V Á N N É , J Ó N Á S K L Á R A , K É R I J á n o s , M A K R A I László, M U N T Y Á N

I s t v á n , S Z A B A D V Á R Y László, S Z A B Ó Zoltán, S Z I L Á G Y I Albert.

Az ülés az anyaegyesület tisztújító köz­ gyűlésére 18 küldöttet, a Veszprém megyei MTESZ küldött-közgyűlésre pedig 7 kül­ d ö t t e t választott.

SZERZŐTÁRSAINKHOZ ! Kérjük, hogy a Földtani Közlöny Szerkesztőbizottságához beküldött kéziratokat az alábbiak szerint szíveskedjenek elkészíteni: 1. Minden oldal (az esetleges apróbetűs szedések is) kettes sorközzel, soronként 5 0 leütés­ sel, 2 5 sorral készüljön. 2 . A fokozódó papírhiány m i a t t és a hosszú átfutási idő lerövidítése érdekében egy-egy cikk m a x . 15 szabvány oldal (lásd az 1. pontot) terjedelműlehet, beleértve a t á b l á z a t o k a t és az idegen nyelvű rezümé szövegét is, ami m a x . 2 — 3 gépelt oldal legyen. 3 . A cikkhez m a x . 8 — 1 0 á b r a t a r t o z h a t , a megfelelő feliratokkal és jelmagyarázattal (ez nem számít bele a 2 . p o n t b a n említett 1 5 oldalba). Az ábracímeket és a jelmagyará­ z a t o k a t külön (tehát nem a szövegben !) kérjük. Az ábrák helye a szövegben megjelö­ lendő. 4 . Amennyiben fénykép-tábla melléklet szükséges, kérjük, hogy pl. egy ő s m a r a d v á n y vagy kristály (stb.) csak egy fényképen szerepeljen, a t á b l á k száma sem lehet t ö b b 5 —8-nál. A fényképek minősége kliséképes kell legyen. 5. A gépelt szövegben a szerző által kívánt kiemeléseket kérjük ceruzával megjelölni, minden m á s megkülönböztetést (pl. csupa nagybetű stb.) mellőzni kérünk. 6. A F ö l d t a n i Közlönyben csak olyan cikket közlünk, amelyet megelőzőleg a Társulat fórumán előadtak és m e g v i t a t t a k . E z t a címhez tartozó lábjegyzetben minden esetben fel kell t ű n t e t n i . 7. A lektorok kijelölése a szerkesztőbizottság feladata. Mellékelt lektori véleményt nem veszünk figyelembe. 8. A szerkesztőbizottság csak a fentieknek megfelelő kéziratot fogad el. 9. Kérjük Szerzőtársainkat, szíveskedjenek a közlés céljából k í v á n t postacímüket (irányí­ tószámmal) megküldeni. Továbbá közölni pontos lakcímüket és személyi számukat, amely a d a t o k r a a szerzői díj kiutalásához van szükség. 10. A k o r r e k t ú r á r a visszaküldött levonatokat javítás u t á n kérjük minden esetben D B . K A S Z A P A N D B Á S címére, és nem a Társulat titkárságára eljuttatni, ill. ajánlott külde­ m é n y k é n t p o s t á r a adni ( 1 0 3 4 Budapest I I I . Nagyszombat u. 2 5 . I I . 87.).

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó és Nyomda főigazgatója Műszaki szerkesztő: Sándor István A kézirat a nyomdába érkezett: 1986. szeptember 4. — Terjedelem: 11,2 (A/5 ív) 87.15962 Akadémiai Kiadó és Nyomda, Budapest. — Felelős vezető: Hazai György

Á r a : 1 9 , — Ft

I N D E X : 25 299 ISSN 0015 5 4 2 X

Előfizetési díj e g y é v r e : 7 6 , — Ft

Felelős szerkesztő: DANK VIKTOE Teciinilvfü szerkesztő: MEISEL JÁNOSNÉ A szerkesztő bizottság tagjai: BÁLDI TAMÁS, VÜGL MÁRIA, KONDA JÓZSEF, KRIVÁN PÁL SZÉKV'inS FÜX VILMA, SZILVÁGYI Ш И В

-х-

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (PKHI 1900 Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vapv posta­ utalványon, valamint átutalással a PKIII 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés bejelenthető az Akadémiai Kiadónál (1363 Budapest V., Alkotmány utca 21. Telefon: 111-010). Példányonként beszerezhető: az Akadémiai Könyvesboltban (1368 Budapest V., Váci utca 22. Telefon: 185-881), a PKHI Hírlapboltjában (1055 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 76 Telefon: 116-269) és minden nagyobb árusítóhelyen. Előfizetési díj ecy

évTe:

76,— Ft

1 szám ára: 1 9 , - Ft Iudex szám: 25 299 Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest, Pf. 149.

A K A D É M I A I

K I A D Ó ,

B U D A P E S T