öldtani lözlöny T No. 3. (1978) A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE

=

öldtani lözlöny A M A G Y A R H O N I FÖLDTANI T Á R S U L A T FOLYÓIRATA

БЮЛЛЕТЕНЬ

ВЕНГЕРСКОГО

ГЕОЛОГИЧЕСКОГО

ОБЩЕСТВА

BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ G É O L O G I Q U E DE HONGRIE

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN

GESELLSCHAFT

BULLETIN OF THE H U N G A R I A N G E O L O G I C A L SOCIETY

T. 108. No. 3. (1978)

FÖLDTANI

KÖZLÖNY

A MAGYARHONI FÖLDTANI 108.

TÁRSULAT

FOLYÓIRATA

KÖTET

*

TARTALOMJEGYZÉK

ÉRTEKEZÉSEK -

— СОДЕРЖАНИЕ — CONTENU

Н А У Ч Н Ы Е СТАТЬИ -

MÉMOIRES

DR. B A R T H A F.: A magyarországi pannon biofáciesei és a pannon tó kiédesedése — Über die Biofazies des 255 — 271 ungarischen Pannons und die Entwicklung eines Süsswasserregimes im pannonischen See D R . M Ü L L E R P.: Decapoda (Crustacea) fauna a budapesti miocénből (5) — Faune de Décapodes (Crustacea) dans le Miocène de Budapest (5) 272—312 BERCZLNÊ M A K K A N I K Ó : Tengeri felsőperm üledékek Budapesttől DK-re a Sári-2. sz. szénhidrogénkutató fúrásban — Upper Permian marine sediments in hydrocarbon exploring borehole Sári-2, southeast of Budapest (Hungary)

313-327

CSÁSZÁR G.: A Tési Agyagmárga Formáció vázlatos fáciesértékelése — The Tés Clay Formation: a sketch of facies evaluation 328 — 342 D R . B A L K A Y В.: Válasz Stegena Lajos és Horváth Ferenc „Kritikus tethysi és pannon tektonika" c. dolgo zatára 343 — 350

A KÜLFÖLD REGIONÁLIS НЫХ

FÖLDTANÁBÓL

СТРАН

-

— РЕГИОНАЛЬНАЯ

ГЕОЛОГИЯ

ЗАРУБЕЖ

GÉOLOGIE R E G I O N A L E D'AUTRES PAYS

DR. G I D A I L.: Délnyugat-Franciaország paleocén-eocén képződményeinek áttekintése — Aperçu sur les formations paléocènes et éocènes du Sud-Ouest de la France 351 — 362. A M A G Y A R F Ö L D T A N I I R O D A L O M J E G Y Z E K E 1977 ГЕОЛОГИЧЕСКИХ LIOGRAPHIQUES

И

СМЕЖНЫХ

НАУК

D E S PUBLICATIONS

DU

В

БИБЛИОГРАФИЯ

ВЕНГРИИ

ЛИТЕРАТУРЫ

1977. Г. — R É P E R T O I R E

BIB

D O M A I N E D E S SCIENCES G É O L O G I Q U E S E N

H O N G R I E 1977

362-374

H l R E K , ISMERTETÉSEK — С О О Б Щ Е Н И Я , Р Е Ц Е Н З И И

— NOTICES, R E V U E

BIBLIOGRAPHIQUE

TÁRSULATI ÜGYEK -

ДЕЛА

ОБЩЕСТВА -

AFFAIRES D E L A SOCIÉTÉ

375-380

381-387

Wöldtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1978) 108. 265—27f

A magyarországi pannon biofáciesei és a pannon tó kiédesedése Dr. Bartha

Ferenc

Ö s s z e f o g l a l á s : A szerző a p a n n o n b i o f á e i e s e k k i a l a k u l á s á n a k , v á l t o z á s a i n a k , a v a l ó s á g o t m e g k ö z e l í t ő r e p r o d u k á l á s á n a k feltételeit v i z s g á l t a m e g . N a g y f o n t o s s á g o t tu l a j d o n í t o t t a reliktum f a u n á k b i o l ó g i a i a d a t a i n a k , a m e l y e k segítségével n e m c s a k a k i é d e s e d ő p a n n o n t ó f a u n a v á l t o z á s a i t é r t e l m e z t e , h a n e m m e g v i z s g á l t a , h o g y az u t ó b b i é v t i z e d e k j e l e n t ő s f e j l ő d é s e n á t m e n t ü l e d é k v i z s g á l a t m ó d s z e r e i l e h e t ő v é tesznek-e részletesebb fáeiestaglalást. R á m u t a t o t t arra, h o g y a fosszilis b i o f á e i e s e k h e l y e s é r t e l m e z é s é h e z elen g e d h e t e t l e n a f o l y a m a t o s m i n t a v é t e l , a fauna, a flóra, v a l a m i n t az ü l e d é k és a l e l ő h e l y részletes f ö l d t a n i i s m e r e t e . A szerző m e g k í s é r e l t e a Limnocardium praeponticum-os s z i n t t ő l a f e l s ő p a n n o n felső s z i n t j é i g a z e g y e s fáciesek e d d i g m e g i s m e r t j e l l e m z ő i t m e g a d n i , a b i o l ó g i a i e g y e n s ú l y s z e m p o n t j á b ó l v i z s g á l v a . A biofáeiesek m e g v á l t o z á s á n a k m i é r t j é t részben a k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k , t á p l á l k o z á s i feltótelek m e g v á l t o z á s a , r é s z b e n f ö l d t a n i t ö r t é n é s e k , f ö l d k é r e g s ü l y lyedés s t b . befolyásolták. A biológiai analógia igazolta, h o g y a magyarországi pannon b i o f á e i e s e k k i a l a k u l á s á n a k fő t é n y e z ő j e a p a n n o n t ó k i é d e s e d é s e v o l t , d e a h a s z n á l a t b a n l e v ő s z i n t e k e g y része n e m m a g y a r á z h a t ó m e g a v í z s ó t a r t a l m á n a k c s ö k k e n é s é v e l , h a n e m j e l e n t ő s é g e v a n a porta-ferraei-út m e g n y í l á s á n a k , v a l a m i n t m á s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k n e k is. A f e l s ő p a n n o n felső szintjében, a m i k o r m á r o r s z á g o s a n szárazulat és é d e s v í z i b i o f á c i e s v o l t , jelentős esemény a levantei faunahullámmal érkező díszített molluszkák b e v á n d o r lása és a k i s g e r i n c e s e k , főleg az Arvicolidae-k g y o r s evolúciója, amelyek a részletesebb taglalás a l a p j a i . . A szerző e g y i k c é l k i t ű z é s e az v o l t , h o g y m e g k í s é r e l j e a z i r o d a l o m b a n m u t a t k o z ó ellent m o n d á s o k l e h e t ő s é g szerinti feloldását. E z talán a s z a r m a t a - p a n n o n h a t á r e s e t é b e n sike rült, m á s h o l a b i o l ó g i a i s z e m p o n t o k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l k ö z e l e b b v i t t a m e g o l d á s h o z . A m a g a m eddigi álláspontját a „ V e z e t ő réteg" értelmezésében revidiáltam. A p a n n o n biofácieskutatás a j ö v ő b e n a különböző tudományterületek összehangoltabb m u n k á j á t és a r o h a m o s a n s z a p o r o d ó a d a t t ö m e g differenciált értékelését k í v á n j a m e g .

Bevezetés A p a n n o n biofácieskutatás tozással,

múltjával,

a n n a k elméleti alapjaival

már

az

1954 ó t a kialakult szemléletvál

1971-ben részletesen f o g l a l k o z t a m ;

h o g y m o s t mégis visszatérek erre a t é m á r a a n n a k fő o k a , h o g y ben

l é n y e g é b e n csak

besoroltuk

a

biofácies

kategóriákba

a

1954—1962-

vizsgált,

m a g v é t e l e s m é l y f ú r á s o k faunáit, d e n e m ellenőriztük, h o g y a s o k adat

végig meg

erősíti-e a felállított k a t e g ó r i á k számát és határait. M o s t e b b ő l a s z e m p o n t b ó l vizsgáljuk

m e g a f e l d o l g o z á s o k a t és megkíséreljük a felmerült

ellentmondó

a d a t o k összehangolását és ha lehetséges az a d a t o k érvényességi k ö r é n e k leha t á r o l á s á t . A z értékelésnél csak v é g i g magvételes fúrások és egészen kis lépé s e k b e n b e g y ű j t ö t t felszíni feltárások adatait v e t t ü k f i g y e l e m b e , mert a v i s z o n y lag s e k é l y v i z ű p a n n o n t ó b a n m i n d e n ü t t lehet fáciesváltozás és a h é z a g o s ada tok

az

eredeti

környezetnek

teszik l e h e t ő v é .

1 Földtani Közlöny

és

élővilágának

csak

hézagos

reprodukálását

Földtani

256

Közlöny

108. kötet, 3. füzet

A m i k o r e g y földtani k é p z ő d m é n y faunáját, flóráját vizsgáljuk,

elsőrendűen

fácies

kifejlődéséhez

v a g y az üledék jellegét

kapunk

adatokat,

de

annak,

h o g y e z e k b ő l az a d a t o k b ó l e r e d m é n y e s e n kísérelhessük m e g a fosszilis fácies reprodukcióját

ós k é p e t k a p h a s s u n k a n n a k i d ő b e n és t é r b e n t ö r t é n ő m e g v á l

tozásairól, feltételei

vannak.

a) A k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y á g a k

területére eső a d a t o k csak akkor

hozhatók

összefüggésbe és a k k o r áll össze b e l ő l ü k az e g y k o r i fácies valóságost m e g k ö z e lítő k é p e , ha e g y i d ő b e n kifejlődött a d a t o k a t h a s o n l í t u n k össze, mert faciológiai s z e m p o n t b ó l még a méteres horizontális

10 cm-es üledékvastagság-különbség,

távolság-különbség

is jelentős, ami alatt

v a g y néhány fáciesváltozás

történhetett. b ) A fáciesváltozások o k a i n a k elemzése a történés m e n e t é n e k p o n t o s isme rete nélkül m e g t é v e s z t ő

eredményekre

v e z e t , ezért

szükséges

a

folyamatos

mintavétel. c) A fosszilis fauna és flóra értelmezése biológiai analógiák nélkül elképzel hetetlen.

I. A reliktum fauna jelentősége a magyar pannon értékelésében THIBNEMAHW, A . 1 9 1 8 - b a n megjelent munkája vetette m e g az alapjait a modern belvíz k u t a t á s o k n a k . A tengeri, b r a k és é d e s v í z i biofáeiesek é l ő v i l á g á t és k ö r n y e z e t é t e g y s é g e s s z e m p o n t o k szerint k u t a t t a és n e m c s a k az e g y e s fajok só tűréshatárait, d e v a l a m e n n y i k ö r n y e z e t i t é n y e z ő t f i g y e l e m b e v e t t e és a társulási c s o p o r t o k — b i o c o e n o z i s o k — e g y ü t t élési feltételeivel e g y ü t t értékelte. A z 1 9 2 5 - b e n m e g j e l e n t m u n k á j a p e d i g m á r iskolát te r e m t e t t és h a t á s á r a e g y r e - m á s r a j e l e n t e k m e g o l y a n jellegű m u n k á k , a m e l y e k n e k ered m é n y e i r e m á r a p a l e o n t o l ó g u s o k és g e o l ó g u s o k is felfigyeltek. A l e g f o n t o s a b b a k 1 9 3 3 - b a n BEDECKE,

1934-ben RBMANE,

1949-ben HILTEKMANN,

1958-ban R E M A K E A.—

SCHLIPPES.

С , 1 9 6 4 - b e n J A E C K E L S. G . A . m u n k á i voltak, akik a K a s p i - t ó , Aral-tó, Zuider-tó, Keleti tenger, H o l l a n d t e n g e r p a r t b i o f á c i e s e i t v i z s g á l v a , p a n n o n „ r e l i k t u m " n e m z e t s é g e k fajait t a l á l t á k : Gongeria, Hydróbia, Adacna, Monodacna, Dreissena, Micromelania stb. N a g y é r d e m e P A P P A . - n a k , h o g y 1 9 4 8 - b a n , m a j d r é s z l e t e s e b b e n 1 9 5 1 - b e n az o s z t r á k p a n n o n értelmezésénél m á r f i g y e l e m b e v e t t e az a d d i g m e g j e l e n t m u n k á k a t ( R E M A K E és R E D E C K E ) és a s z a r m a t á t ó l — a p a n n o n v é g é i g — A —H-ig jelzéssel — z ó n á k a t különí t e t t el. A s z a r m a t a t e n g e r s ó t a r t a l m á t 3 0 % — 1 6 , 5 % - i g tételezte fel. A p a n n o n szerinte A / B z ó n á v a l ( 1 6 , 5 % s ó t a r t a l o m n á l ) k e z d ő d ö t t és a H z ó n a p e d i g m á r é d e s v i z ű v o l t . B A K T H A F . ( 1 9 5 4 — 1 9 7 1 ) a m a g y a r p a n n o n s z e l v é n y e k , ill.biofáeiesek v i z s g á l a t á b a n a b i o l ó g i a i s z e m l é l e t e t m é g k ö z p o n t i b b a n a l k a l m a z t a , e z t a célt s z o l g á l t a a z egészen rész letes m i n t a v é t e l ( 1 0 c m - e n k é n t ) és a f a j o k statisztikus értékelése. A t ö b b ezer m é t e r vas t a g s á g ú p a n n o n összlet k u t a t á s á h o z ez a m ó d s z e r túl a p r ó l é k o s n a k l á t s z o t t , d e h a m a r o s a n n y i l v á n v a l ó lett, h o g y a n a g y o b b k ö l t s é g és a lassúbb e r e d m é n y n y e r é s n e g a t í v u m á v a l s z e m b e n s o k k a l t ö b b a m ó d s z e r p o z i t í v u m a . U g y a n i s a m o d e r n b i o f á c i e s k u t a t á s ered m é n y e i alapján nemcsak a p a n n o n t ó kiédesedésmenetét lehetett í g y a valóságnak meg f e l e l ő b b e n taglalni, h a n e m a) m e g i n d u l h a t o t t r é s z b e n a m a i b e l v i z e k v a l a m e n n y i k ö r n y e z e t i t é n y e z ő j e és r e l i k t u m fajai a l a p j á n — a r e c e n s és p a n n o n biofáeiesek s o k o l d a l ú részletes összehasonlítása. R e c e n s b i o c o e n o z i s n á l m é r h e t ő a v í z s ó t a r t a l m a , m é l y s é g e , v í z h ő m é r s é k l e t e , p h - j a , a táp lálkozási l e h e t ő s é g e k , a k o n k u r e n s f a j o k s z á m a s t b . v a g y i s a b i o l ó g i a i e g y e n s ú l y m e g l é t e , v a g y h i á n y a . A fosszilis biofáeiesek e s e t é b e n a fosszilizálódás s o k o l y a n k ö r n y e z e t i t é n y e z ő t tesz m é r h e t e t l e n n é , v a g y v á l t o z t a t o t t ú g y m e g , h o g y c s a k m e g k ö z e l í t ő k ö v e t k e z tetések v o n h a t ó k l e . E z t a h i á n y o s s á g o t p ó t o l j a n é m i l e g a f o l y a m a t o s m i n t a v é t e l , m e r t m e g f i g y e l h e t j ü k a z e g y e s b i o f á e i e s e k i d ő b e n i k i a l a k u l á s á t és m e g v á l t o z á s á n a k m e n e t é t . B i o f á c i e s v á l t o z á s a k k o r k ö v e t k e z i k b e e g y lelőhelyen, h a v a l a m i l y e n o k b ó l a b i o l ó g i a i e g y e n s ú l y m e g b o m l i k , d e e n n e k n e m c s a k b i o l ó g i a i o k a i lehetnek, h a n e m f ö l d t a n i , t e k t o n i k a i t ö r t é n é s e k is e l ő i d é z h e t i k . b) A z ü l e d é k v i z s g á l a t m ó d s z e r e i a z u t o l s ó 4 0 é v b e n n a g y f e j l ő d é s e n m e n t e k át. M ó d szereiknek használhatóságát n a g y m é r t é k b e n fokozta a kis lépésekben történő folyamatos m i n t a v é t e l , m e r t l e h e t ő v é v á l t a fauna, f l ó r a és üledék k o m p l e x értékelése. 0

0

0

Hartha:

A magyar

pannon

biofáciesei

és a pannon

tó kiédesedése

257

M u n k á m e g y i k célkitűzése az v o l t , h o g y az i r o d a l o m b a n felmerült e l l e n t é t e k e t lehető ség szerint f e l o l d j a m . T a l á n e g y területen s e m találunk a n n y i e l l e n t m o n d ó állítást, m i n t a s z a r m a t a - p a n n o n á t m e n e t jellegének m e g í t é l é s é b e n , p e d i g n e m m e l l é k e s k é r d é s , h o g y f o l y a m a t o s á t m e n e t t e l s z á m o l h a t u n k - e v a g y d i s z k o r d a n c i á v a l , m e r t m á s a l a p b ó l kell kiin dulni, ha v o l t f o l y a m a t o s á t m e n e t és m á s b ó l , h a n e m v o l t . A z ellentétes f e l f o g á s o k részben azzal m a g y a r á z h a t ó k , h o g y k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k e n v é g z e t t k u t a t á s o k a l a p j á n t ö r t é n t az állásfoglalás és n e m ritkán az o t t t a p a s z t a l t e r e d m é n y általánosítása az ország egész területére. A h é z a g o s m i n t a v é t e l és a f o l y a m a t o s m i n t a v é tel is e r e d m é n y e z h e t e l l e n t m o n d ó e r e d m é n y t . A h é z a g o s m a g v é t e l e k a l a p j á n értékelő s z e r z ő k i n k á b b arra h a j l o t t a k , h o g y d i s z k o r d a n c i á t tételeztek fel a s z a r m a t a és p a n n o n k ö z ö t t és a f o l y a m a t o s á t m e n e t e t csak esetleges séggel f o g a d t á k el — a „ b é k é s i s ü l l y e d é k b e n " és esetleg e g y e s p e r e m i s ü l l y e d é k e k b e n (KŐRÖSSY 1 9 7 1 . SZÉLES 1 9 7 1 ) . A z nyilvánvaló, h o g y ahol a pannon alapkonglomerátum m a l indul, o t t n e m v o l t f o l y a m a t o s á t m e n e t , v i s z o n t az is b i z t o s , h o g y a h o l a s z a r m a t a t e n g e r i b r a k t í p u s ú fauna a p a n n o n t í p u s ú p l i o h a l i n b r a k f a u n á v a l v á l t a k o z o t t , o t t f o l y a matos átmenet volt. J Á M B O R Á . — K O R P Á S N É H Ó D I M . ( 1 9 7 1 . p . 1 7 4 ) t ö b b , v é g i g m a g v é t e l e s fúrásban (Csákv á r - 2 0 , C s v - 2 6 . , T á r n o k - 1 . stb.) f i g y e l t é k m e g a z t a jelenséget, h o g y a m á r p a n n o n t í p u s ú f a u n á t t a r t a l m a z ó réteg felett 3 0 c m - r e l újra visszatért a Oardium vindobonense-s szarmata j e l l e g ű fauna, m a j d a z u t á n m e g m a r a d t a p a n n o n t í p u s ú kis Limnocardium-os fauna. E z e k u t á n az n e m kérdés, h o g y v o l t - e f o l y a m a t o s s z a r m a t a - p a n n o n á t m e n e t , de az t o v á b b r a is kérdéses, h o g y h o l és m i l y e n kiterjedésű á t m e n e t f i g y e l h e t ő m e g , m i l y e n v o l t az á t m e n ő s z a r m a t a és m i l y e n a k e z d ő p a n n o n b i o f á c i e s s ó t a r t a l m a és m á s k ö r n y e z e t i té nyezői, vízmélysége, faunájának p o n t o s eredete. A folyamatos á t m e n e t tagadói közül T Ó T H K . ( 1 9 7 1 . p . 3 4 8 ) v é g i g m a g v é t e l e s f ú r á s o k a t é r t e k e l t (Csv. 8 , 1 4 , 2 6 . sz.) és azt ta lálta, h o g y a f o l y a m a t o s ü l e d ó k k é p z ő d é s l á t s z ó l a g o s , v a l ó j á b a n s z ö g d i s z k o r d a n c i a észlel h e t ő , s ő t a Csv. 8-as fúrásban a r e g r e d á l ó s z a r m a t a t ó u t á n 1 0 m v a s t a g szárazföldi ü l e d é k s o r k ö v e t k e z e t t , m a j d az á t m e n e t i r é t e g b e n a t r a n s z g r e d á l ó p a n n o n t ó a legfelső s z a r m a t a s z i n t e t b e d o l g o z t a , ezért „ k e v e r é k f a u n á j ú " az á t m e n e t i réteg. T Ó T H K . - n a k a v i z s g á l t s z e l v é n y esetében igaza lehet, de n e g a t í v v é l e m é n y e n e m á l t a l á n o s í t h a t ó , m e r t földrajzilag n e m n a g y t á v o l s á g r a ( C s v - 2 0 . , Csv 2 6 . ) m á r f o l y a m a t o s á t m e n e t e t l e h e t e t t bizonyítani. A s z a r m a t a z á r ó (rétegek) és a p a n n o n k e z d ő biofáeiesek s ó t a r t a l m á t k ö z v e t l e n m é r n i m á r n e m lehet, d e f o n t o s a d a t o k a t t a l á l h a t u n k a r e l i k t u m f a j o k a t t á r g y a l ó c i k k e k b e n . E z e k szerint a t ö r p e b r a k f a j o k , v a g y m é g tengeri t í p u s ú m o l l u s z k á k 3 0 % - t ő l egészen 10%o-ig f o r d u l h a t n a k elő. V i s z o n t a p a n n o n t í p u s ú ú g y n e v e z e t t r e l i k t u m a l a k o k k ö z ü l a Congeria cochleata N Y S T . a h o l l a n d t e n g e r p a r t o n ( J A E C K E L S. G . A . ) m a x i m á l i s a n 14% -ig felhatolt. U g y a n e z t találták R E M A N E — SCHLIPPER ( 1 9 5 8 ) az A z o v i - t e n g e r és A r a l - t ó Monodacna-inál és D%dacnaÁná\. N e m h a l l g a t h a t ó el, h o g y r ö v i d i d ő r e e g y - e g y Monodacna és Dreissena faj és az Adacna fragilis a f o l y ó t o r k o l a t o k n á l a v í z teljes k i é d e s e d é s é t is el szenvedte. A K á s p i - t ó b a n a Micromelania cincta és a Olessinola variabilis, s ő t a Lithogliphus naticoides a l i m á n o k b a n , a f o l y ó t o r k o l a t é d e s v i z e i b e is b e h a t o l t a k . A D u n á b a n , T i s z á b a n és a B a l a t o n b a n m a is él ez u t ó b b i f a j . Természetes körülmények közt a tengervízben, v a g y 17% -nél magasabb sótartalmú v í z b e n édesvízi f a j o k a t Planorbis-t, vagy Lvmnaea-t n e m találtak, de r ö v i d időre, h a k í s é r l e t k é p p e n e m e l t é k a v í z s ó t a r t a l m á t , m é g a 4 0 % - - e s s ó t a r t a l m a t is e l s z e n v e d t é k , v i s z o n t a m a é d e s v í z b e n élő T h e o d o x u s o k és V i v i p a r u s o k , a m e l y e k a f e l s ő p a n n o n felső részéig c s ö k k e n t s ó s v í z i f a j o k v o l t a k , k i p u s z t u l t a k a kísérlet alatt. A fentiek a l a p j á n e l f o g a d h a t ó P A P P A . ( 1 9 5 1 ) 1 6 , 5 % s ó t a r t a l o m felvétele a p a n n o n k e z d e t é n é l . M a g a m n e m t a r t o k v a l ó s z í n ű n e k ilyen m e r e v h a t á r t és m é g ennél is a l a c s o n y a b b s ó t a r t a l m a t l á t o k v a l ó s z í n ű n e k ( 1 5 % - 1 0 % ) , m e r t a tengeri típusú fauna e b b e n a szakasz b a n t ű n i k el, a r e c e n s k u t a t á s o k t a n ú s á g a szerint. 0

0

0

0

0

0

II. Az üledékvizsgálatok jelentősége a biofáeiesek értékelésében J A S K Ó S. (1947) szerint a s z a r m a t a - p a n n o n á t m e n e t o l y a n h e l y e k e n k u t a t h a t ó l e g j o b b a n , a h o l m i n d a s z a r m a t á t , m i n d az a l s ó p a n n o n t v a s t a g ü l e d é k s o r képviseli. A B é c s i m e d e n c é b e n 1000 m - t ér el a s z a r m a t a v a s t a g s á g a , n á l u n k a p e r e m s ü l l y e d é k e k b e n a leg n a g y o b b Csapnál v o l t 1040 m , a Zalai m e d e n c é b e n B u d a f á n á l 639 m .

Г

258

Földtani

Közlöny


A Z a l a i - m e d e n c é t STRATJSZ L . — B A R N A B Á S K . ( 1 9 4 7 ) 1 8 d b n e m v é g i g m a g v é t e l e s fúrás a l a p j á n é r t é k e l t é k . S z e r i n t ü k a k é t k é p z ő d m é n y h a t á r á n 1 0 — 2 0 c m - e s l e m e z e s , h a l p i k k e l y e s m á r g a v a n és k ö z ö t t ü k s e m l é n y e g e s k ő z e t t a n i v á l t o z á s t , s e m d i s z k o r d a n c i á t n e m t a l á l t a k . A h é z a g o s m a g v é t e l és a g y é r f a u n a m i a t t részletes b i o f a c i o l ó g i a i elemzés n e m v o l t elvégezhető. Mindenesetre a n a g y vastagságú átmeneti k é p z ő d m é n y e k m é g n e m j e l e n t e n e k m é l y v í z i b i o f á c i e s t , m e r t a süllyedéssel lépést t a r t ó f e l t ö l t ő d é s esetén ilyen h e l y e k e n is l e h e t e t t v i s z o n y l a g s e k é l y v í z . V Ö L G Y I L . ( 1 9 6 5 ) az alföldi n e m v é g i g m a g v é t e l e s fúrások a d a t a i a l a p j á n az a l s ó p a n n o n elejére g y o r s a b b f ö l d k é r e g s ü l l y e d é s t ós v i s z o n y l a g l a s s a b b ü l e d é k k é p z ő d é s i t a r t v a l ó s z í n ű n e k , d e u t ó b b f e l g y o r s u l t szerinte a fel töltődés. J A S K Ó S. ( 1 9 7 4 . p . 1 6 6 . ) szerint a főleg n e m v é g i g m a g v é t e l e s fúrások ü l e d é k k é p z ő d é s i grafikonjai az a l s ó p a n n o n r a n é z v e a z t m u t a t t á k , h o g y n a g y j á b a n az egész m e d e n c e r e n d szer l e s ü l l y e d é s e m e g i n d u l t és c s u p á n a n n y i v o l t a k ü l ö n b s é g az e g y e s részek k ö z ö t t , h o g y a s ü l l y e d ő m o z g á s a p e r e m e k e n g y e n g é b b , a k ö z é p s ő részeken i n t e n z í v e b b v o l t . E z m e g l e p ő e r e d m é n y , m e r t e d d i g á l t a l á b a n a p e r e m i süllyedést t a r t o t t á k elsődlegesnek és e r ő s e b b n e k . L e h e t s é g e s , h o g y ez az e l l e n t m o n d á s is l á t s z ó l a g o s , e g y r é s z t h é z a g o s m a g v é t e l e k k e vés á t l a g e r e d m é n y é b ő l a d ó d o t t , m á s r é s z t n e m u g y a n a z o n s z e l v é n y e k v i z s g á l a t á r a tá m a s z k o d o t t . E l k é p z e l h e t ő , h o g y e g y e s h e l y e k e n a p e r e m s ü l l y e d é s v o l t az e r ő s e b b , m á s h o l a medencesüllyedés. A z ü l e d é k v i z s g á l a t o k k ö z ü l f á c i e s v á l t o z á s t jelez és á l t a l á n o s a n a l k a l m a z o t t a s z e m c s e nagyság-eloszlás, szemcsekoptatottság, karbonáttartalom, kőzettípusok arány-diagram jai stb., m i m é g i s k i e m e l j ü k a r i t k a e l e m e k eloszlásának szerepét a tengeri b r a k és é d e s v í z i biofáeiesek e l v á l a s z t á s á b a n . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . m á r 1 9 5 5 - b e n r á m u t a t o t t e g y e s a g y a g o s k ő z e t e k b ó r ( B ) - t a r t a l m á n a k fáciesjelző szerepére. D E G E N S E . T . — K E I T H M . L . ( 1 9 5 9 ) a b ó r — g a l l i u m és b ó r — l í t i u m a r á n y v á l t o z á s a a l a p j á n m á r b i z t o s a n e l k ü l ö n í t e t t e a tengeri-brak és édesvízi b i o f á c i e s e k e t . K L E B , В . 1 9 7 1 . a m e c s e k i p a n n o n biofáeiesek jel lemzésére is felhasználta a b ó r —gallium a r á n y v á l t o z á s o k a t (1.: 1 0 . á b r a ) . E z e k n e k a ku t a t á s o k n a k m á r a z é r t is k o m o l y p e r s p e k t í v á j u k v a n , m e r t ú j a b b elméletek szerint a foszszilis t e n g e r e k s ó ö s s z e t é t e l e n e m t é r h e t e t t el l é n y e g e s e n a m a i t e n g e r e k s ó ö s s z e t é t e l é t ő l . S T A D N I K O I T , G. ( 1 9 5 8 ) „sóssági e g y ü t t h a t ó j a " tengervíznél 3,8 — 1 1 , 3 , brakvíznél 0 , 3 — 4 , 7 ós é d e s v í z n é l 0 , 2 — 0 , 9 v o l t . A p a n n o n m é l y s é g v i z e k k e l k a p c s o l a t b a n T . R O T H L . ( 1 9 5 0 ) és К о ш м К . ( 1 9 5 5 ) e g y a r á n t h a n g s ú l y o z t á k , h o g y a d u n á n t ú l i a l s ó p a n n o n b ó l s z á r m a z ó v i z e k n e k n a g y a Cl-tart a l m a és m i v e l a Cl a f ö l d k é r e g felépítő s z i l i k á t á s v á n y o k b a n r i t k a és k ő s ó t ö m z s itt n e m f o r d u l t elő — t e h á t u t ó l a g o s b e m o s á s a D u n á n t ú l o n n e m l e h e t e t t — v a l ó s z í n ű , h o g y e z e k m e g ő r i z t é k a p a n n o n eredeti s ó t a r t a l m á t . K R E J C I — G R A F ( 1 9 3 0 ) v i s z o n t — az o l a j t e l e p e k k ö z e l é b e n a p e r e m v i z e k s ó t a r t a l m á t szerves e r e d e t ű e k n e k g o n d o l t a . A r r a v o n a t k o z ó a n , h o g y a m é l y s é g i v i z e k s ó t a r t a l m a j e l l e m z ő - e a f ö l d t a n i k o r r a és fáciesre S C H M I D T E . R . ( 1 9 6 2 ) p o z i t í v m í g J U H Á S Z J . ( 1 9 6 8 ) n e g a t í v álláspontra j u t o t t . V á r a k o z á s s a l t e k i n t ü n k a z o k r a a v i z s g á l a t o k r a , a m e l y e k b e n r e c e n s tengeri és e s ö k k e n t s ó s v í z i ü l e d é k e k átalakulási lépéseit k u t a t j á k . A z 1 9 7 7 . V . 1 0 — 1 3 . k ö z ö t t , M o s z k v á b a n t a r t o t t , N e m z e t k ö z i S z e r v e s G e o k é m i a i V i l á g k o n g r e s s z u s o n t ö b b e l ő a d ó is f o g l a l k o z o t t ezzel a t é m á v a l (lásd: K O N C Z I . 1 9 7 7 . X . 3 1 - é n , a M F T A l t a l á n o s F ö l d t a n i és Á s v á n y - G e o kémiai Szekcióján tartott beszámolója). É r d e k e s kísérletet v é g z e t t SZÖŐR G Y . ( 1 9 7 1 ) a v á r p a l o t a i és h e r e n d i m i o c é n isopikush e t e r o p i k u s fáeiesein, a h o l m a g u k a t a fosszilis f a j o k h é j a i t v i z s g á l t a d e r i v a t o g r á f i á s m ó d szerrel. M e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fosszilis fajok h é j a i n a k a m i n o s a v n y o m e l e m s p e k t r u m a e g y r é s z t fajra j e l l e m z ő t u l a j d o n s á g o k a t ő r i z m e g , m á s r é s z t a k ü l ö n b ö z ő f á c i e s e k b ő l szár m a z ó e u r y ö k f a j o k k ü l ö n - k ü l ö n f á c i e s - i n d i k á t o r o k n a k m i n ő s í t h e t ő k . E m ó d s z e r szélesebb k ö r ű a l k a l m a z á s á h o z m é g s z á m o s t é n y e z ő , í g y a fosszilis h a t á s o k ismerete és r e c e n s m o dell-területekkel v a l ó összehasonlítás, szükséges. R e m é l h e t ő l e g a p a n n o n fáciesek j e l l e m zésére is m e g k í s é r l i m ó d s z e r é t a l k a l m a z n i .

Mindezek a modern üledéktani kutatások reménytkeltőek, de jelenleg nem adnak alapot sem a szarmata-pannon átmenet, sem a kiédesedő p a n n o n t ó olyan részletes biofaciológiai jellemzésére, mint amelyet a „reliktum faunák" vizsgálata tett lehetővé. Természetesen a biológiai analógiák adatai, önmagukban nem, v a g y csak n a g y óvatossággal használhatók, annál is inkább, mert ismerünk a p a n n o n óta környezetigényüket m e g v á l t o z t a t o t t molluszka fajokat, amelyek o t t még

В a r t h a:

A magyar pannon

biofáciesei

és a pannon

tó

kiédesedése

259'

csökkentsósvíz igényűek voltak és ma édesvíziek és megfordítva. Ezért szük séges a fosszilis biofácies kutatásnál is az üledékek részletes, sokoldalú vizs gálata, valamint a földtani történés irányainak, menetének tisztázása és a biofáciesváltozások esetleges földtani tényezőinek megállapítása, vagyis kielé gítő e r e d m é n y t a biológiai, üledéktani és földtani t é n y e z ő k együttes vizsgá lata igér. R E M A N E , R E D E C K E , H I L T E R M A N N biocoenozis taglalása közel van e g y m á s hoz, m a g a m részéről azért d ö n t ö t t e m R E M A N E , illetve H I L T E R M A N N felosz tása mellett, mert az u t ó b b i kettőé részletesebb. R E D E C K E ( 1 9 3 3 ) ugyanis a pannonra csak 3 alkalmazható kategóriát külön böztetett m e g , a mezohalin 1 8 , 9 % — 3 % , oligohalin 3% — 0 , 2 % , és édesvíz 0

0

0

0

0,2-0,0%,,.

R E M A N E ( 1 9 3 4 ) a brachihalin tenger után pliohalin brak vizet 1 6 % — 9 % , mezohalin brak vizet 9% — 5% , miohalin brak vizet 5% — 3% , oligohalin brak vizet 3 % — 0 , 5 % és édesvizet 0 , 5 % — 0 , 0 % különböztetett meg. Megvizsgálva az eddigi p a n n o n kutatások során biztosan elkülönített szin teket és biofácies-típusokat, azt látjuk, h o g y az aktualizmus elve alapján átvett legrészletesebb taglalás sem elegendő a különbségek értelmezéséhez. A fentiek alapján, ha a Limnocardium praeponticum-os szintet pliohalinnak vesszük, a Gongeria banatica-s szintet mezohalinnak, a 0 . czjzeki-s szintet — miohalinnak, akkor a C. ungulacaprae-s szint lenne az utolsó csökkentsósvízű p a n n o n szint — ami lehetetlen. Ennek két oka lehet: a) A faunatípusok különbségeit nemcsak kiédesedés okozta, hanem más környezeti t é n y e z ő k is. b) A földtani történés folyamán a magyar p a n n o n medence időnként össze köttetésbe kerülhetett egy eltérő fejlődési v o n a l o n kialakult t á v o l a b b i m e d e n cével (Dáciai-medence). Valószínűsíthető, h o g y mind a két okkal számolnunk kell. A z egyes szintek tárgyalásakor az alsópannon esetében J Á M B O R Á . , K O R P Á S N É H Ó D I M . 1 9 7 1 - e s felosztását fogadtam el, (L. praeponticum-os, G. bana tica-s, és C. czjzeki-s) míg a felsőpannonra B A R T H A F. ( 1 9 5 9 — 7 1 ) taglalását v e t t ü k át: G. ungulacaprae, G. rhomboidea, Dreissena auricularis-os felsőpan non alsó szint, G. balatonica-s, Viviparus sadleri-s, Prosodacna vutskitsi-s és oszcillációs szakaszos felsőpannon középső szint, valamint a felsőpannon felső szintjét. B A R T H A F . 1 9 7 5 - b e n , a Földtani K ö z l ö n y b e n megjelent cikkében összefog lalta a felsorolt szintek sokoldalú földtani jellemzőit. A következő részben elsősorban biocoenológiai szempontból k í v á n o m megvizsgálni ezeket a szin teket. 0

0

0

O

0

0

O

0

0

o

III. A biofáeiesek szintek szerinti értékelése Alsópannon A p a n n o n klima jellegéről azt tudjuk, h o g y az átlaghőmérséklet a miocén nél h ű v ö s e b b v o l t , ezt részben a szárazföldi molluszka fauna elszegényedése, de m é g i n k á b b a pollenkép megváltozása igazolja, ugyanis eltűntek a trópusi flóraelemek és a fenyőfélék p e d i g dominánsak lettek ( N A G Y L - n é 1 9 6 8 , Hidas 5 3 - a s szelvénye).

260

1. Limnocardium

Földtani

Közlöny

praeponlicum-os


szint

J Á M B O R Á . — K O R P Á S N É H Ó D I M . ( 1 9 7 1 . p . 1 5 9 ) a szint biosztratigráfiai jel

lemzésére azt írják, medencebelseji és partközeli kifejlődésben is megtalál ható, faunája megegyezik G O R J A N O V I C - K R A M B E R G E R ( 1 8 9 0 ) zágrábi un. praepontusi faunájával, vagyis Limnocardium, Gongeria, Pisidium, Orygoceras, Planorbis, Micromelania, Hydrobia, Limnaea nemzetségek fajai éltek együtt. Feltételesen a z o n o s í t o t t á k L Ö R E N T H E Y I . ( 1 8 9 3 ,

1 9 0 2 ) , alsószintjével, V I T Á

LIS I . ( 1 9 5 1 ) „ á t m e n e t i " , ill. meotiai szintjével. S Ü M E G H Y J . ( 1 9 3 9 ) alsópan non alsó szintjével, Z A L Á N Y I B . ( 1 9 5 5 ) „ á t m e n e t i " faunájával. A z alig 8 mm-t elérő kis L i m n o c a r d i u m o k a szint legjellemzőbb fajai. F o n t o s megállapításuk, h o g y a partközeli biofáciesben elszegényedett a fauna és itt csak néhány Lim nocardium, Planorbis, Micromelania és Hydrobia faj néhány példánya fordult elő. M e g g y ő z ő d é s e m szerint ennek az az o k a , hogy bár euryhalin fajok éltek e b b e n a biocoenozisban, mégis a partközeiben a kiédesedés olyan fokú lehetett, amelyet a fajok többsége már n e m szenvedett el. E z t igazolja B A R T H A F. ( 1 9 6 6 . p . 1 6 3 . ) Hidas 5 3 . sz. végig magvételes fúrás feldolgozása, amelyben megtalálta a „kis Limnocardium-ok&b", és pedig az utolsó tengeri típusú Gardium vindobonense-s réteg ( 3 8 9 , 4 m ) felett. A kis Limnocardium-OB biocoenozis-ban a víz sótartalma lényegesen a pliohalin alá süllyedhetett, amit nem csak a kísérő Planorbis és Radix fajok bizonyítanak, hanem szenesedett n ö v é n y m a r a d v á n y o k jelenléte is ( 3 8 3 — 3 8 0 m ) . Időszakos kiédesedés, lokális lefüződés már a pannon alján is előfordulha t o t t , ezt a Csákvár 10-es fúrás is igazolja, ahol H A J Ó S M. ( 1 9 7 1 ) és J Á M B O R Á . ( 1 9 7 1 ) a medencefácies aljában diatomaföldet igazoltak, aminek a képződése előfeltételezi az időszakos lefűződést. Az kétségtelen, h o g y a L. praeponticum-os szint típus szelvényének tekint hető L a j o s k o m á r o m 1. sz. fúrás agyagmárga kifejlődése, a szint mélyebbvízi fáciesének vehető, bár itt is vannak Pisidium, Planorbis és Limnaea fajok, de szenesedett n ö v é n y m a r a d v á n y n e m fordul elő. A z édesvízben gyakoribb Pisidium-ok, Planorbis-ok, Limnaea-íélék önmagukban s e m sekélyvizet, sem teljes kiédesedést nem bizonyítanak, ezt éppen a recens analógiákból tudjuk, pl. az Aral-tó és Káspi-tenger brak vizében R E M A N E az édesvízi származású Planorbis eichwaldi fajt 2 0 0 m mélységig megtalálta. J Á M B O R A . — K O R P Á S N É H Ó D I M. a L a j o s k o m á r o m 1. sz. fúrásban a L. praeponticum-os szintet 6 8 0 — 5 9 0 m k ö z ö t t igazolták. A mélységközben 1 6 nemzetséget különböztettek meg s tizet fajra is meghatároztak. A M á n y - 6 7 - e s fúrásban a L. praeponticum-os szint csak igen v é k o n y kifejlődésű, faunája kevés és rossz megtartású, biofácies szempontjából nem érté kelhető. A z alacsony fajszám L a j o s k o m á r o m esetében azért meglepő, mert R E M A N E A . ( 1 9 3 4 ) megállapítása szerint a tengeri és édesvízi biofáeiesek k ö z ö t t a fajszám-minimum a teljes kiédesedéshez közel 9% — 5 % között v a n és nem a pliohalin szakaszban. Nálunk az eddig ismert lelőhelyek viszont e b b e n a magasabb sótartalmú vízben jelzik a fajszám minimumát. Talán a feltételesen idesorolt ( L Ö R E N T H E Y 1 9 0 2 ) Tinnyei alsó szintjének gaz dag faunája újbóli begyűjtés, feldolgozás esetén megoldaná ezt a kérdést is és a kis Limnocardium-os szint faunájának eredetére nézve is szolgáltatna adatokat. A „kis L i m n o c a r d i u m o k " eredetére és evolúciós vonaluk tisztázására eset leg felhasználható lenne SzöŐR G Y . derivatográfiás módszere. SzöŐR G Y . 0

0

Bartha:

A magyar farínon

biofáciesei

és a pannon

tó

kiédesedése

261

ugyanis kimutatta, h o g y a fosszilis molluszka héjak mint „ k o n z e r v d o b o z o k " megőrzik az egyes fajokra jellemző c o n c h y o l i n fehérje lebomlásából keletkező aminosav spektrumot és ez az ujjlenyomathoz (fingerprint) hasonlóan alkal m a z h a t ó (SzöŐR G Y . 1 9 6 7 — 1 9 7 5 ) . A z egyes fajok aminosav spektrumának hasonlóságából evolúciós összefüggésekre is következtetett a szerző (SzöŐR G Y . 1972).

2. Gongeria banatica-s

szint

J Á M B O R Á.— K o R P â S N É H Ó D I M . ( 1 9 7 1 . p . 1 5 9 ) megállapítása szerint ebben a szintben a medencebelseji és partközeli biofáeiesek élesen elkülönültek. A medence belsejében (típus: L a j o s k o m á r o m 1. sz. f. 5 9 0 — 5 4 0 m ) a Gongeria banatica mellett gyakori fajok a Paradacna abichi, P. lenzi, P. andrusovi, de a kifejlődés alsó szakaszán még előfordulnak az alsó szint jellemző moluszkái is pl. Orygoceras-ok, amelyek mindkét szintben gyakoriak és a két szint határán dominánsok. A medencebelseji fácies leggyakoribb faja a G. banatica is megtalálható már a L. praeponticum-os szintben, de itt domináns. A partközeli kifejlődésben: Melanopsis fajok jellemzőek (M. bouéi sturi, M. fossilis), mellettük Theodoxus sp., Planorbis sp. és szárazföldi fajok is elő fordulhatnak (típus: M á n y 64-es fúrás 1 0 0 — 5 0 m ) . B A R T H A P . ( 1 9 6 4 ) az E l l e n d - 1 . sz. fúrásban mészmárgából határozott meg G. banatica példányokat, amelyeket P. abichi és Orygoceras fajok kísértek. A C. banatica p é l d á n y o k a szarmata rétegek után k b . 1 5 m-rel fordultak elő, míg az Oryoceras-dk közvetlenül a szarmata k é p z ő d m é n y e k után. A z együtt élő, de más törzsbe tartozó fajok közül figyelmet érdemelnek az Ostracodák, amelyek az E l l e n d - 1 . sz. fúrásban és a Szilágy-1. sz. fúrásban is gyakoriak a m é l y e b b v í z i szakaszban. Érdekes, h o g y a Szilágy 1. sz. fúrásban a C. czjzeki legalsó előfordulása mélyebben v a n mint a G. banatica első megjelenése, de ezt a fosszilizálódás véletlenje is okozhatta. A víz sótartalma e b b e n a mé l y e b b v í z i fáciesben még valószínűleg pliohalin lehetett és mélysége maximá lisan az 5 0 0 m-t is elérhette ( V Ö L G Y I L . 1 9 6 5 . szerint, aki S Z E B É N Y I L . ( 1 9 5 5 ) módszere alapján kapta ezt a mélységadatot). A partközeli fácies típus lelőhelyén a M á n y - 6 4 . sz. fúrásban még a szelvény l e g m é l y e b b pontján sem lehetett a víz sótartalma mesohalinnál n a g y o b b ( 1 0 0 m-nél), de lényegesen alacsonyabb sem, mert 8 0 m-körül, ahol a száraz földi fajok b e m o s ó d t a k (Gastrocopta noulefiana, Garychium minimum stb.) o t t is Hydrobia böckhi, Melanopsis impressa és M. fossilis példány fordult elő, és bár az utóbbi 2 faj eurihalin jellege erősebb az átlagnál, mégis miohalinnál kiédesedettebb vízben eddig n e m észleltük. Itt a G. banatica-пгк. egyetlen bizonytalanul meghatározott példányát találtuk márgás kőzetlisztben ( 2 2 7 . m - b e n ) és a G. czjzeki közvetlenül a felsőpannon határa alatt fordult elő ( 2 0 6 m - b e n ) . E b b e n a szintben a szárazföldi biofácies már jelentős kiterjedésű kellett h o g y legyen — ide helyezte K R E T Z O I M. a b ó d v a i 2-es faunahullám Hypparion-jaib — bár igazolt előfordulásuk csak az ország határától Ny-ra van. A L. praeponticum-os szint faunájából a C. banatica-s szint lényegesen na g y o b b és morfológiailag is eltérő Limnocardium féleségeinek (P. abichi, P. lenzi s t b . ) , de magának a C. banatica-шк. is, kialakulása konkrétan nem iga-

Földtani

262

Közlöny


zolható. B A R T H A F. 1975-ben ezért feltételezte a porta ferraei kapunak e g y esetleges korábbi megnyílását a Dáciai-medence felé, de ez szintén n e m bizo nyítható. Talán Tinnye térségében v a n a helyzet kulcsa? Mindenesetre e g y szerencsés helyen lemélyesztett 50 — 60 m-es fúrás közelebb vihetne a megol dáshoz.

3. Gongeria czjzeki-s

szint

J Á M B O R Á . — K O R P Á S N É H Ó D I M. (1971) szerint ezt a szintet a névadó faj tömeges előfordulásán kívül a Limnocardium otiophorum, L. riegeli, Gongeria zagrabiensis és Valenciennesia réussi jellemzi (p. 157). A C. czjzeki gyakran lummasellát alkot, a szint alsó részében kis példányszámban még a G. bana tica-s szint fajai közül a Limnocardium lenzi, L. abichi megtalálható, a szint felső részében pedig már előfordulnak a L. rothi, L. rogenhoferi, L. riegeli, L. majeri, Monodacna simplex és Gongeria zagrabiensis, amelyek már a felső pannon jellemző fajai. Biofaciológiai szempontból fontos megállapítás, h o g y a Congeria czjzeki-s faunaegyüttes mind az előző szint mélyebbvízi, mind a sekélyvízi kifejlődése felett megtalálható (p. 159). E z azt jelenti, h o g y az elő ző szintben élesen elváló mélyebbvízi és sekélyebbvízi területeken részben kiegyenlítődött a vízmélység különbség. A Lajoskomáromi l-es és M á n y 64-es fúrások C. czjzeki-s szintjét ilyen szem p o n t b ó l összehasonlítva ezt igazolva látjuk L a j o s k o m á r o m l-es fúrásban a C. czjzeki már a G. banatica-s szintben megjelenik (kb. 580 m ) , de 500 m körül domináns, ugyanitt domináns 2 sekélyebb vizet jelző faj Pisidium sp. és Planorbis sp. A M á n y 64-es fúrásban, pedig már a szint kezdő szakaszában is bemosott szárazföldi faj és Planorbis sp. jelzik a sekély vizet. A C. czjzeki sóturése meso-myohalin lehetett, valószínűnek látszik, h o g y a lumasellaképződés sok esetben a kipusztulást jelzi és n e m létoptimu mot. B A R T H A F. (1971. p . 137) a Csákvár 31. sz. fúrás értékelése során 253 — 247 m k ö z ö t t G. czjzeki-s lumasellát talált, de feljebb egyetlen példánya sem került meg a fajnak és 184—182 m közt pedig már a felsőpannont jelző Dreissena auricularis dominált. Talán ez a példa igazolja leginkább, h o g y mennyire fon tos az idő tényező a fosszilis biofáeiesek értékelésénél. Hézagos magvétel ese tében a G. czjzeki-s lumasella — ha szerencsés esetben be is kerülhetett volna a vizsgált biofáeiesek közé, de a nagy példányszámból n e m lehetett volna k ö vetkeztetni a biofácies ökológiai, biológiai tényezőire és a valóságnak n e m megfelelő következtetést vonhattunk v o l n a le, de a hézagtalan mintavétel p ó t o l t a a „ m é r h e t e t l e n " biológiai tényezőket, mert a felsőbb rétegekből hiány zott a C. czjzeki és ez valószínűsítette, h o g y a biofácies e faja kipusztult.

P

elsőpannon

A felsőpannon kőzettani kifejlődése általában ciklusos jellegű. A ciklusok vastag, viszonylag durvaszemű homokkal, esetleg kaviccsal kezdődnek, majd felfelé haladva egyre t ö b b aleurit-agyagmárgaközbetelepülés látható és a cik lus végén a homokrétegek kimaradnak. A z átlag négy fél-ciklus szemcsenagy sága felfelé csökken ( J Á M B O R Á . — K O R P Á S N É H Ó D I M., 1971. p . 184.).

Bartha:

A magyar pannon

1. Alsó tagozat: C. ungulacaprae-s, szint

biofáciesei

Dreissena

és a pannon

tó

auricularis-os

kiédesedése

és C.

263

rhomboideás

A felsőpannon kezdetén az ország t ö b b területén a Mecsek-hegységben Cserdi közelében, a Bakony-hegységben K ő v á g ó ö r s ö n , a Budai-hegység egyes lokális részein, Vértesalján, Mátra-hegység, Bükk-hegység egyes lokális részein (Eger, Egerszalók közelében) k v a r c h o m o k k é p z ő d m é n y e k e t írtak le. Ezeknek az üledékeknek képződési feltételei igen fontos a d a t o k a t adnak egyrészt a klímára, másrészt sokféle környezeti tényezőre ( S Z A T M Á B I , P. 1971). A k v a r c h o m o k meleg, nedves klimán k é p z ő d ö t t . D ú s vegetációt tételez fel az üledékképződés egész területén. Csak lassú lepusztulás és folyóvízi szállítás esetében alakult ki és pedig nyílt, tengertől elzárt, savanyú ph-jú közegben. E z utóbbi azért is fontos, mert ilyen helyeken nem élt molluszka fauna, így az üledékből levonható következtetések külön figyelmet érdemelnek. A faunás rétegek közül a Congeria ungulacaprae főleg agyagos üledékben, míg a Dr. auricularis és С. rhomboidea főleg h o m o k o s fáciesben gyakori. A szint jellemző fajainak egyrésze már az alsópannon felső szintjében is előfordult: Congeria zagrabiensis, Limnocardium schmidti, de domináns alakok csak a felsőpannon alsó szintjében lettek. Vitatott a G. ungulacaprae p o n t o s megjelenésének ideje is, mert valószínűleg az alsópannon v é k o n y a b b héjú C. hörnesi fajából származott, de az átalakulásnak sem helye, sem p o n t o s ideje nem ismert. N e m szabad figyelmen kívül hagyni egyrészt, h o g y már a C. czjzeki-s szintben megindult mélyvízi és sekélyvízi fáciesek kiegyenlítődése a felsőpannon aljában befejeződött és a pannon t ó ekkor országosan szétterült — l e g n a g y o b b kiterjedését érte el — másrészt a kiédesedése ezzel fokozatosabb lett és miohalin víz tételezhető fel a kezdetén. E z azért fontos, mert az agya gos fáciesben gyakori, nagytermetű és az alsópannon felső szintjéből átjött fajok: G. ungulacaprae, L. schmidti, L. hungaricum, G. zagrabiensis számára ez a feltételezhetően megcsökkent sótartalmú víz már nem v o l t elégséges és a G. ungulacaprae nagyfokú héjmegvastagodása, v a g y a G. zagrabiensis helyen ként tapasztalt „ ó r i á s n ö v é s e " nem létoptimumot, hanem „ v e r g ő d é s t " jelez. Erre mutat a G. ungulacaprae előfordulásainak gyakori „lumasella" jellege is (Tihany, Cyprian-forrás, K ő b á n y a Jászberényi úti téglagyár ( H Ó D I M.) stb.) A lumasella utáni rétegekben ha nem fodul elő a faj t ö b b példánya, elfogad hatjuk, h o g y kipusztulás történt, ugyanúgy, mint a G. czjzeki esetében. Talán a G. ungulacaprae földrajzi változatokra (alfajokra?) bomlása is ennek v o l t a következménye. A C. ungulacaprae bizonytalan megjelenése és a szintben történt kipusztu lása megmagyarázza, h o g y a szerzők e g y része miért helyezi kissé m é l y e b b szintbe ( S T B A U S Z L . S Z É L E S M . 1971). A b b a n megegyeznek a szerzők, h o g y a Dreissena auricularis sokkal alkalmasabb szintjelzője a felsőpannon alsó ré szének, mint a C. ungulacaprae, mert országos elterjedésű, megjelenésének ideje tisztázott, és bár a h o m o k o s fáciesben sokkal gyakoribb, de az agyagos üledékekben is előfordul. A Dreissena auricularis semmiképpen nem vezethető le hazánk területén az alsópannonban eddig megtalált fajokból, még menzetségre is új és megjelenésének, elterjedésének megmagyarázására kénysze rítő a külső területről történő bevándorlás feltételezése, amit a p o r t a ferraei kapu megnyílása tett lehetővé. U g y a n e k k o r érkezhetett a C. rhomboidea faj is. A lassú transzgresszió talán megmagyarázza ezeknek a fajoknak g y a k o r i b b h o m o k o s fáciesét. A Dreissena auricularis előfordulása helyenként egészen

264

Földtani

Közlöny


partközeli, mint Lázin ( B A E T H A 1 9 6 3 ) v a g y Csákváron ( T Ó T H K . 1 9 7 1 ) , de épen az u t ó b b i helyen kissé mélyebb vizű fáciesben is megélt. Tekintettel arra, h o g y a Dreissena auricularis-t igen gazdag fauna kíséri, n a g y o b b termetű fajok é p ú g y (L. penslii), mint kisebbek (L. apertum, L. riegeli) és egyiknél sem jelentkezik kipusztulási jelenség, ami már túlságosan kiédesedett vizet jelezne, feltételezem, h o g y a Dáciai-medencéből átfolyó víz sótartalma kissé magasabb volt, mint az itt talált vízé, a mesohalin sótartalom látszik a legvalószínűbbnek. A Dreissena auricularis t ö b b lelőhelyen a G. ungulacaprae fajjal együtt for dul elő (Neszmély, Györe 1. sz. f.) sótűrése azonban n a g y o b b mint a C. ungulacaprae-nek és átmegy a felsőpannon C. balafonica-s szintjébe is, de a felső p a n n o n alsó szintjében domináns. A felsőpannon alsó szintjének mezohalin vize azonban a szint felső határához közel már kissé kiédesedett és ott miohalin sótartalom valószínűsíthető. E n n e k igazolására megvizsgáltuk azokat a végig magvételes fúrásokat, amelyeken a felsőpannon alsó és középső szintje faunagazdag és folyamatos volt. A neszmélyi szelvényben a L. penslii ott for dult elő utoljára, amikor a C. balatonica-s szint jellemző faja a Viviparus sadleri megjelenik. A K ő b á n y a Kerámiagyár szelvényében és a Jászladány 1. fúrásban viszont egy L. penslii példány á t m e g y a felsőpannon középső szint jébe, ami már a L. penslii faj n a g y o b b sótűrés határát valószínűsíti. A Nagyr é d e - 6 8 / 3 1 . sz. fúrásban az u t o l s ó i , penslii példány 2 6 2 , 8 0 m-nél fordult elő, míg a V. sadleri j ó v a l feljebb 1 8 2 , 6 0 m-ben jelent meg. A K a r á c s o n d 1/8. sz. fúrásban a felsőpannon alsó szintjében az átmeneti szakasz faunaszegény. A K u r d c s i b r á k 1. sz. fúrásban a nagytermetű L. schmidti és a L. hungaricum is előfordulnak, de ezek a felsőpannon alsó szintjének felső határához közel kipusztultak ( 1 8 2 , 5 0 m ) , a L. penslii 1 6 6 , 5 0 m-ig fordult elő egészen a szint felső határáig. Viszont itt a felsőpannon C. balatonica-s szintjének alsó szaka szán n e m találtunk faunát. A G y ö r e 1. sz. fúrásban a L. penslii felnyomul a felsőpannon középső szintjébe is — egészen 1 5 7 m-ig — a Viviparus sadleri kurdensis viszont csak 1 5 7 , 4 0 m-ben jelenik meg először. A L a j o s k o m á r o m 1. sz. fúrásban az alsó szint és középső szint átmenete fauna gazdag. A Con geria rhomboidea 2 5 0 m-ig fordul elő, a C. zagrabiensis és L. majeri 3 3 0 m-ig, C. balatonica 2 7 0 m-ben jelenik meg és 1 6 0 m-ben fordul elő utoljára, a Micro melania laevis 1 6 0 m-ben jelent meg, 1 1 0 m-ben v o l t utolsó előfordulása, a Prosodacna vutskitsi-t 1 6 0 m-ben találták először és 8 0 m-ben utoljára. Vagyis a nagytermetű fajok a felsőpannon alsó szintjének inkább a kezdetén pusz tultak ki. Meglepő, h o g y a C. balatonica itt a felsőpannon alsó szintjének közepe táján jelent meg és n e m is v o l t ritka; a középső szintben viszont ritka v o l t . E z azt jelenti, h o g y esetleges revidiálásra szorul a felsőpannon középső szintben névadói szerepe.* A Prosodacna vutskitsi a porta ferraei faunahul lámmal érkezhetett és csaknem a teljes kiédesedésig előfordult. A z egyes szintekben vizsgált fajok nagysága és a biocoenozis biológiai egyen súlya k ö z ö t t k ö n n y e n belátható összefüggés van, egyszerűen azért, mert a nagytermetű fajoknak, p é l d á n y o k n a k n a g y o b b a táplálék igénye, mint a közepes v a g y kistermetűeknek. E g y - e g y nagytermetű p é l d á n y b ó l messzemenő következtetéseket levonni elsietett lenne, de ha e g y folyamatos magvételű szelvényben azt látjuk, h o g y e g y faj, v a g y a biocoenozisban található fajok

* A szerző ezt a revidiálást elvégezte a Földtani Közlöny 1979/1 számában és a Viziparus sadleri-t fogadta el a szint névadójának.

Bartha:

A magyar pannon

biofáciesei

és a pannon

tó

kiédesedése

265

fejlődésvonala, nagysága, ellentétbe került a biocoenozis b e f o g a d ó képességé vel, akkor várható a biológiai egyensúly felbomlása, és e g y o l y a n új biocoe nozis kialakulása, a m e l y b ő l már hiányoznak a nagytermetű p é l d á n y o k . E z t a jelenséget is csak végig mintavételes szelvényekben, az időtényező fi gyelembevételével értékelhetjük helyesen. A biocoenozisok b e f o g a d ó képes ségét természetesen nemcsak a nagytermetű példányok terhelhetik túl, ha n e m e g y faj nagyon sok példánya, v a g y n a g y o n sok faj jelenléte is.

2. Felsőpannon középső tagozat: Congeria balatonica-s, sodacna vutskitsi-s szint

Viviparus

sadleri-s,

Pro

A felsőpannon alsó szintjének — felső része és a Prosodacna vutskitsi-s, С. balatonica-s szint k ö z ö t t nem lenne semmiféle jelentékeny határ sem üle d é k b e n , sem a víz feltételezhető sótartalmában (miohalin) csak faunában, de o t t is csak azért, mert igazolhatóan ismét összeköttetésbe került a Dáciai m e d e n c e és a magyar medence a porta ferraei kapun át. A Dáciai-medence vizének sótartalma a felsőpannon alsó szintjében történt megnyílás óta felté telezhetően édesebb vizű lett és a kapun át a 2 medence miohalin vize közle kedett a m é l y e b b fekvésű magyar medence irányában. A C. ungulacaprae-s és C. balatonica-s, szintek elválasztását elsősorban a Viviparus nemzetség nagy példányszánú és változatos kifejlődésű megjelenése indokolja, ehhez járul a Prosodacna vutskitsi nagy területen való elterjedése is. Itt tehát n e m a víz sótartalmának csökkenése o k o z o t t faunakép változást és így új földtani szint elfogadására vezetett hanem e g y földtani történés, tektonikai mozgás, mely nek eredményeképpen kipusztultak az utolsó nagytermetű Limnocardium és Congeria fajok és a porta ferraei úton bejött új fajok elterjedése szerint, a gyakorlatban a lelőhelyek két csoportját különböztettük meg: a) „Congeria balatonica"-s fauna, b) Prosodacna vutskitsi-s fauna. A C. balatonica-s fauna típusa Tihany Fehérpart alsó 1 — 24. jelzésű összlete, amelyből faunagazdag sága miatt típusrétegként a 6-os jelzésűt emeltem ki. Érdekes biofaciológiai törvényszerűség a Tihanyi szelvény C. balatonica-s szintjében 1 — 1 5 rétegig, h o g y a Congeria balatonica, C. triangularis és Limnocardium apertum gyako riság-maximuma a Viviparus-ok és Micromelania laevis gyakoriság-minimu mánál van és fordítva. A 4 —6-os jelzésű rétegekben és a 1 0 — 1 2 sz. rétegben dominálnak a Congeriák, míg a 7 — 9 jelzésű rétegben a Viviparusok és a M. laevis . . . ( 1 . B A R T H A F. 1 9 5 9 . p . 64. 2 1 . ábra). A k k o r a myohalin és oligohalin vízigényű fajok meginduló szétkülönülésével magyaráztam a jelenséget. Figyelemre méltóak a Tihanyi szelvény fauna és üledékváltozá sainak grafikus ábrázolásából levonható következtetések — ha ugyanis a faunát ökológiai igényének megfelelően myohalin, oligohalin édesvíz-száraz földi c s o p o r t o k b a soroljuk, az üledéket pedig finomabbtól durváig csoporto sítjuk, akkor a faunagörbe és az üledékgörbék párhuzamos lefutásúak lesz nek — jelezve, h o g y ugyanazok a tényezők o k o z t á k a faunakép változásokat, mint az üledékfinomság megváltozásait. Vagyis a kéregmozgások m é l y e b b sekélyebb és parti szakaszok kialakulását idézték elő és ezzel párhuzamosan v á l t o z o t t meg a faunakép ( B A R T H A F. 1 9 5 9 . p . 5 8 . 2 0 . ábra és 197-1. p . 9 2 — 9 3 . 1. szelvény). A tihanyi 6-os rétegben a C. balatonica a leggyakoribb, de a Viviparusokban való gazdagsága a legfontosabb, mert ezek a tabi Prosodacna vutskitsi kifejlődésében is gyakoriak (1 — 1 2 jelzésű réteg) a különbség a tiha-

Földtani

266

Közlöny


nyi és tabi Viviparusok k ö z ö t t „földrajzi rassz" jellegű és kialakulásuknak oka valószínűleg az, h o g y а С. balatonica-s szintben már m e g k e z d ő d ö t t a pan non t ó résztavakra tagolódása és egyes résztavak k ö z ö t t megszűnt az örökítő állomány teljes keveredése, így „ l o k á l s o r o k " fejlődtek ki. Tihanyban a Theodoxus vetfanici egyik fontos kísérő faj, T a b o n pedig a Th. crenulatus. A Proso dacna vutskitsi j o b b a n elszenvedte a víz kiédessét és T a b o n egészen a teljes kiédesedés határáig megtalálható, viszont a C. balatonica már az oligohalin víz határán kipusztult és a kisebb termetű С. neumayri váltja fel. A két fauna típus l e g t ö b b faja közös és mind а C. balatonica-s, mind a Pr. vutskitsi-s tó vize a szint felső határáig e l ő b b oligohalin lett, majd kiédesedett. Az egész szintben a vízmélység már sekély v o l t és a végére szinte mindenütt „ p a r t k ö z e i " alakult ki. А C. balatonica-s szint jól megfigyelhető a T ö k ö l 1. sz. fúrás alsó szakaszában is 450 — 300 m-ig, ahol а V. sadleri és Th. vetranici, Unio atavus, L. decorum jellemző fajok, de a szint alsó részén még a Dr. auricula ris is gyakori volt. A Polgárdi-3. sz. fúrásban 100—50 m-ig v o l t kimutatható a C. balatonica-s szint. Prosodacna vutskitsi-s kifejlődést J Á M B O R A . és K O R P Á S N É H Ó D I M . nem említettek.

3. Oszcillációs

szakasz

L Ő R E N T H E Y és H A L A V Á T S Congeria balatonica-s szintje eredetileg a teljes kiédesedésig tartott, de B A R T H A F. 1959-ben számos részletesen feldolgozott felszíni feltárás és főképpen a tihanyi fehérparti szelvény ismeretében t ö b b szempontból is indokoltnak látta a „ b a l a t o n i c á s " szint felső részét — külön biosztratigráfiai egységként megkülönböztetni. A szakasz teljesen kiédese dett vizű biofáciessel kezdődik. A magyar pannon folyamán mélyebben is fordult elő egy-egy, már a kiédesedést jelző faj v a g y 1 — 1 b e m o s o t t száraz földi faj, sőt egyes helyeken (Alsóoldalszán) az alsópannonban is v o l t lignit képződés, de csak a medence peremi részén, az oszcillációs szakaszban viszont a medence egész területére jellemző a mocsári szakasz kialakulása és a lignit képződés. A résztavakra bomlás és a térszín különbségek az oligohalin faunájú vizek és a mocsaras, szárazföldi területek sajátos egymásmellettiségét idézték elő. Ezeknek a biofácieseknek többszöri (helyenként 50 x-es váltako zása viszont csak ú g y képzelhető el, h o g y a j az oligohalin víz olyan sekély volt, h o g y amikor az a megsüllyedő területekre előrenyomult, már nem tellett a víz t ö m e g é b ő l a visszamaradt térszín elborítására és mocsaras terület ma radt vissza, b) A z erősebben megsüllyedő területek helye földrajzilag váltako zott. A z oszcillációs szakasz alsó határa j ó l meghúzható — az első édesvízi szárazföldi biofáciesnél — felső határa pedig az utolsó oligohalin faunás réteg nél, melyet vezető rétegnek n e v e z t e m el, ennek faunája n a g y o n közel v a n a C. balatonica-s szint felső szakaszának faunájához, de azért fontos különbsé gek is vannak. a) A Viviparusok példányszáma kevés és más típusú, főleg a V. lóczy alak körébe t a r t o z ó karcsú p é l d á n y o k fordulnak elő; b) A C. balatonica-t a C. neumayri váltja fel; c) Felső részén még a kiédesedést legjobban tűrő fajok is kipusztultak (Micromelania laevis, Theodoxus vetranici, Melanopsis fuclisi) és pedig gyakran hirtelen, ami áldominanciát o k o z o t t (1. M: laevis Balatonszentgyörgy),

Bartha:

A magyar pannon

biofáciesei

és a pannon

tó

kiédesedése

267

A vezető rétegnek, mint a pannon utolsó brak vizű rétegének megkülön böztetése fontos, de revidiálni szeretném azt az eddigi felfogásomat, hogy képződése országosan e g y időben történt. Valószínűnek látom, h o g y a rész tavakra tagolódás után már a lokális tényezők szerepe megnőtt, ezért egyik helyen hamarabb következett be a teljes kiédesedés, míg a másik helyen k é s ő b b . A z oszcillációs szakasz mind a С balatonica-s üledékek, mind a Pr. vutskitsi-s fauna elterjedési területén kialakult. A z előbbire Öcs, Várpalota, Balatonfűzfő, Tihany szelvénye a legszebb példák, míg az utóbbira a tabiés Jászladány 1. sz. fúrás végig magvételes szelvénye. Az öcsi szelvényben az oligohalin és édesvízi-szárazföldi fauna váltása szinte teljes fajkicserélődéssel járt, míg a tihanyi Fehérpart szelvényben foko zatosan következett be a két faunatípus szétválása és csak a szelvény utolsó 43-as jelzésű rétegében volt teljes. Várpalotán a faunakép megváltozását az üledék változások figyelembe vételével értelmeztem és figyelembe v e t t e m a gazdag fauna molluszkáinak biológiai jellegét is. A T jelzésű rétegben a kopoltyús és a tüdős csigák aránya 2381 : 145 volt, vagyis itt a k o p o l t y ú s o k száma 16 X-osa volt a tüdősökének. Ez a réteg n a g y o n humuszos volt, í g y a kopoltyús csigák (Melanopsisok, Valvaták, T h e d o x u s o k ) tömeges pusztulása következett be, míg a Pianorbisok, Limnaeák a víz О tartalmától nem függenek ennyire. E z t a következő T - e s réteg k o p o l t y ú s , tüdős csiga aránya is alátámasztotta, ott már 43 : 44 volt, tehát a példányszám csökkenés feltűnően a k o p o l y t ú s csigákat sújtotta. Érdemes megfigyelni, h o g y rétegben, ahol az О hiány igazolható volt a kipusztult, de n a g y o n j ó megtartású Melanopsis fuchsi p é l d á n y o k szineződése halványabb v o l t és a díszítő elemek száma is kisebb, mint a m é l y e b b vizű szakasz példányainál ( B A R T H A F. 1955. p . 318-). Az üledék- és faunaváltozások k o m p l e x vizsgálatával a várpalotai szelvény esetében ki lehetett szűrni azt a feltevést, h o g y klimatikus tényezők okozhat ták a m é l y e b b és sekélyebb szakaszok váltakozását (p. 319.) A Jászladány 1. sz. fúrás esetében 950—740-ig oszcillációs szakaszt fogad tam el, ami alatt háromszor történt lignitképződés, meglepő viszont, h o g y itt a vezető réteg után, tehát már a felsőpannon felső szintjében 17 X volt lig nitképződés. Erre majd ott még visszatérünk. Az oszcillációs szakasz vastagsága itt tehát 170 m, amelyben regressziók és ingressziók váltakoztak. A regressziókat nemcsak édesvízi fajok, Gyraulus-ok, Planorbis-ok jelzik, de lignitcsíkok is. A szárazföldi-édesvízi szakaszokban a faunaelkülönülés általában nem volt teljes, mert Dreissena sp. és Limnocar dium sp. b e m o s o t t töredékei is előfordultak. A Pr. vutskitsi ép példányai 889 m-ben fordultak elő. A z alulról számított 3. regressziós szakaszban száraz földi fajokat is találtam, de rossz megtartásúak voltak és bemosott fajtöre dékek kísérték. A z alulról számított harmadik kisebb regressziós szakasz 858 — 858 m k ö z ö t t van. Itt néhány édesvízi kagyló és csiga (Unió sp., Planorbis sp.,) mellett e g y szárazföldi faj (Archeozonites sp.) héjat találtunk. F o n tos, h o g y e g y inkább folyóvízi fajnak a Lithoglypus naticoides-пек egy pél dánya is itt fordult elő. E z a faj ma is él n a g y o b b folyóvizeinkben és a Bala t o n b a n ( B A R T H A F. 1940), de a K á s p i - t ó limánjaiban is élnek rokonai. A leg jelentősebb ingresszió 840 — 770 m k ö z ö t t volt és a jelentős számú csökkent sósvízi faj k ö z ö t t itt fordult elő legmagasabban 750 m-ben e g y Limnocardium cf. penslii példány, de valószínűleg b e m o s o t t . E z után 750 — 740 m-ben aleuritban b e m o s o t t szárazföldi héjtöredékek kíséretében fodul elő utoljára e g y 1 7

12

Földtani

268

Közlöny


csökkentsósvíz igényű Melanopsis fuchsi példány és e g y Theodoxus sp. E b b e n a szelvényben rendkívül zavaró v o l t a sok b e m o s o t t idősebb faunatöredék. Tévesen jelöltem meg itt az oszcillációs szakasz felső határát 700 m-ben, mivel 740 m-nél fordult elő utoljára csökkentsósvízi faj ( B A R T H A F . 1971. p . 113.). J Á M B O R Á . , — K O R P Á S N É H Ó D I M . feldolgozott szelvényei közül a T ö k ö l 1. sz. fúrásban valószínűsíthető az oszcillációs szakasz jelenléte, ugyanis Viviparus-os, Limnocardium decorum-os, Melanopsis decollata-s, Dreissena serbica-s s t b . gazdag mio-oligohalin típusú faunaegyüttes után, (400—300 mig) 290—210 m-ig csak édesvízi és szárazföldi fajok fordultak elő: Limax sp., Planorbis Jcrambergeri, Planorbis sp., Helicigona sp., Helicigona cf. pontica — majd utána 200—180 k ö z ö t t ismét oligohalin fauna következett: Theodoxus vetranici, Valvata sp. és Melanopsis s p . A Balatonszentgyörgy-csillagvári szelvény feldolgozása (Földt. K ö z i . 1977/2 p p . 130—149) igazolta, h o g y itt a legmélyebb szint a szárazföldi-édes vízi biofáciesben volt, melynek e g y szárazföldi molluszka faja (Gepaea neu mayri) és gazdag flórája volt ( P Á L F A L V Y I. 1977). E b b e n mocsári erdők, lige tek, ártéri ligeterdők fajai domináltak (602 faj): Pinus, Tsuga, Quercus, Tilia, Ostrypa fajokkal. Felette Viviparus sadleri-s, Theodoxus vetranici-s, Microme lania laevis-es csökkentsósvízi fauna következett és a szárazföldi biofácies alatt ugyanilyen típusú fauna valószínűsíthető.

4. Felsőpannon

felső

szintje

Az idetartozó 5 0 0 — 6 0 0 m vastagságot is elérő k é p z ő d m é n y s o r v a g y édes vízi (tavi, folyóvízi) v a g y szárazföldi fáciesű durva folyami h o m o k , édesvízi mészkő, aleurit, tarka agyag stb. kifejlődésben. Leggyakoribb molluszka faja a Tacheocampylaea doderleini, amely a pleisztocénig előfordul. E b b e n az idő szakban érte el hazánkat az ún. levantei faunahullám is, melynek díszített k a g y l ó k és csigák (Margaritifera flabellatiformis, Viviparus stricturatus stb.) a jellemző képviselői. Típus szelvényül a Várpalotai feltárást választottam, ahol az oszcillációs szakasz feletti planorbisos-tacheocampylaeás édesvízi mész kőrétegek k ö z ö t t 1,5 m vastagságban folyami h o m o k b ó l előkerült a M. fla bellatiformis (= U. wetzleri) néhány példánya is. Mivel a szárazföldi-édesvízi molluszka fajok fajöltői általában hosszúak, kormegállapításra csak szeren csés esetben használhatók, mint például a levantei eredetű díszített csigák és kagylók esetében, viszont a gerincesek közül egyes nemzetségek, főleg az Arvicolidea-k éppen ezidőben indultak gyors evolúciónak, és ezt felhasznál ták a szárazföldi-édesvízi szakasz részletesebb tagolására: K R E T Z O I M. ( 1 9 5 9 ) Baltavárium; J Á N O S S Y D . ( 1 9 7 2 ) Estramontium; K R E T Z O I M. ( 1 9 6 2 ) Ruscinium; K R E T Z O I

M. ( 1 9 5 9 ,

1 9 6 2 ) , Csarnótanum; K R E T Z O I M . és K R O L O P P E .

a gerinces és molluszka m a r a d v á n y o k összehangolt viszgálatával a Csar nótanum alföJdi képviselőinek a Mindszenti komplexumnak sokoldalú jellem zését adták; „archaikus" Arvicolida-k, Apodemus derivans K R E T Z O I mellett Dreissena, polymorpha, díszített Viviparus dezmanianus B R . és díszített Unió sp. kerültek innen elő. Ennek a szakasznak a klímájára L Ő R I N C Z H . ( 1 9 7 2 ) a Jászladány 1. sz. fúrás pollen anyagán végzett vizsgálatai adnak felhasz nálható adatokat. A flóra többségét Alnus 2 9 % adta, Ginkgo 1 3 % , Tilia 1 2 % mellett m é g ekkor is sok v o l t a Taxodium, Quercus és a Gastanea.

Bartha:

A magyar pannon

biofáciesei

és a pannon

tó

kiédesedése

269

A Jászladány 1. sz. fúrásban 622—433 méterig, v a g y i s a pleisztocén alsó határáig 17 lignitréteget találtak, amiből 12 talajzóna v o l t . A talajok közül 5 vörösbarna erdő talaj volt. Érdekes megállapítása RÓNAi-nak (1972. p . 18), h o g y a p o l l e n d i a g r a m m o k tanulsága szerint a pleisztocén első két harmada m é g inkább meleg klímájú v o l t és csak a harmadik harmad volt igazán hideg, tehát a p a n n o n v é g i fauna v á l t o z á s o k o k a n e m lehetett a klima lehűlése. A talajrétegek és vízzel elöntött területek váltakozása azt mutatta, hogy a „medencebelseji fekvésű" Jászladány ekkorra már inkább szárazulat lett. A magyarországi pannon k é p z ő d m é n y e k részletes, sokoldalú vizsgálata kétségtelenül elősegítette a pannon fáciesek valóságnak megfelelőbb leírását, de f o n t o s lenne a rohamosan szaporodó és sokszor csak látszólagosan, ellent m o n d ó adatoknak differenciáltabb figyelembevétele (folyamatos mintavétel, hézagos mintavétel). A teljesen részletes és sokoldalú vizsgálatok eredményei gyakran azért ellenmondóak, mert n e m pontosan ugyanarról a helyről nyerik a mintákat és éppen a részletes biofácieskutatás tanított meg bennünket arra, h o g y a lelőhely azonossága biofácies szempontjából m é g mennyire semmit m o n d ó adat lehet.

Irodalom—Literatur BARTHA F. ( 1 9 4 0 ) : dokt. ért.) BARTHA F. ( 1 9 5 4 ) : BARTHA F. ( 1 9 5 5 ) : BARTHA F. ( 1 9 5 6 ) : BARTHA F. ( 1 9 5 9 ) : p.

Néhány hazai Lithoglypus populáció variációstatisztikai feldolgozása és radula vizsgálata. (Bölcs, Pliocén puhatestű fauna öcsről. Magy. Ali. Földt. Int. E v k . 4 2 . 3 . p. 1 6 7 — 1 9 1 . A várpalotai pliocén puhatestű fauna biosztratigráfiai vizsgálata. M Á F I E v k . 4 3 . 2 . p. 2 7 5 — 3 3 5 A tabi pannóniai korú fauna. M Ä F I Evk. 4 5 . 3 . p. 4 8 1 — 5 9 2 . Finom rétegtani vizsgálatok a Balatonkörnyéki felsőpannon képződményeken. M Á F I Ê v k . 4 8 . 1.

3—88.

B A R T H A F. ( 1 9 6 2 ) : Lázi felső-pannóniai korú faunájának biosztratigráfiai vizsgálata. M A F I Evi Jel. 1 9 6 0 - r ó l . p. 265—283.

B A R T H A F . ( 1 9 6 4 ) : A Mecsek hegység és tágabb környéke pannon üledékeinek biosztratigráfiai vizsgálata. M Á F I Evi Jel. 1 9 6 1 . évről p. 1 7 5 - 1 8 3 . B A R T H A , F. ( 1 9 6 6 ) : Examen biosztratigraphique de Coulves pannoniennes de la Montague Mecsek. Act. Geol. Hung. X.

p.

159-193.

B A R T H A F . ( 1 9 7 1 ) : A magyarországi pannon biosztratigráfiai vizsgálata. A magyarországi pannonkori képződmények kutatása c. kiadványban, p. 9 — 1 7 2 . _ B A R T H A F . ( 1 9 7 2 ) : A Jászladány l-es számú fúrás makrofaunisztikai kiértékelése. M A F I E v k . 5 6 . 1 . p. 2 3 3 — 2 3 6 . B A R T H A , F. ( 1 9 7 4 ) : The Problems of the Pannonian of Hungary Act. Univ. Szegediensis. Ac. Min. Petr. T. 2 . Fac. 2 . p. 283—301.

B A R C H A F . ( 1 9 7 5 ) : A magyarországi pannon képződmények horizontális és vertikális összefüggései és problematikája. Földt. Közi. 1 0 5 . 4 . p. 3 9 9 - 4 1 8 . B A R T H A F. ( 1 9 7 7 ) : A balatonszentgyörgyi téglagyári fejtő felsőpannőniai rétegeinek molluszka faunája, Földt. Közi. 107.

p.

130—149.

B A R T H A F . — S O Ő S L. ( 1 9 5 5 ) : Die pliocene Molluskenfauna von Balatonszentgyörgy. Ann. His. Nat. Muz. Nat. Hung. Tom. V I . p .

51-72.

D E G E N S , E . T . — K E I T H , M . L . ( 1 9 5 9 ) : Researches in Geochemistry. — New York G O R J A N O V I C - K R A M B E R G E R ( 1 8 9 0 ) : Die praepontischen Bildungen des Agramzer Gebirges. GlasnikaMvotskoga naravosnoga druztva 5 . p. 1 — 1 5 . H A J Ó S M . ( 1 9 7 1 ) : A Csákvári neogén medence alső-pannőiiiai diatomás rétegeinek mikroflórája. M Á F I É V I Jel. 1 9 6 8 . évről p. 3 4 — 4 8 . H I L T E R M A N I Í , H . ( 1 9 4 9 ) : Klassifikation der natürlichen Brack-Wässer. Erdöl u. Kohle. H . 1 . H Ó D I M . ( 1 9 6 6 ) : Kőbányai pannóniai agyaggödrök biosztratigráfiai vizsgálata. Egy. szakdolg. E L T E Földt. Tanszék (Kézirat) J A E C K E L , S. G. A . ( 1 9 6 4 ) : Beiträge über Mollusken in Brackwasser. Schrift. Nat. Var. Schlercw. Holst. 3 5 . JASKŐ S. ( 1 9 6 6 ) : A Közép dunai-pliocén medence lignittelepeinek térbeli elterjedése cs rétegtani szintezése. Földtani Kutatás 9 . p. 3 - 9 . . JASKÓ S. ( 1 9 7 6 ) : Neogén medencéink üledékképződési jelleggörbéi. M A F I Evi Jel. 1 9 7 4 . évről p. 1 5 7 — 1 6 9 . JÁMBOR A . — K O R P Á S N É H Ó D I M . ( 1 9 7 2 ) : A pannóniai képződmények szintezési lehetőségei a Dunántúli középhegység D K - i előterében. M Á F I É V I Jel. 1 9 6 9 . évről p. 1 5 5 — 1 9 9 . J Á N O S S Y , D . ( 1 9 7 2 ) : Middle Pliocene Microvertebrate Faune, from the Ostramos LOc. 1 . (Nordstern Hungary) Ann. Hist. Nat. Mús. Hung. 6 4 . p. 2 7 - 5 2 . J U H Á S Z J . ( 1 9 6 8 ) : A felszín alatti vizek minőségének alakulása. Vízügyi Közi. 3 . p. 3 8 1 — 4 0 0 . K L E B , В . ( 1 9 7 1 ) : A pannon emeletbeli kiédesedés üledékföídtani és geokémiai vizsgálata. A magyarországi pannonkori képz. kut. kötetben p. 1 7 4 — 1 9 7 . KoRIM, K . ( 1 9 6 6 ) : The Commate "Waters of the Hungarian Neogene. Act. Geoi. Hung. 1 0 . p. 4 0 7 — 4 2 6 . K Ö R Ö S 5 Y L . ( 1 9 7 1 ) : Mélyföldtani és fejlődéstörténeti vázlatok a magyarországi pannonból. A magyarorsz. pannon képz. kut. c. kötetben p. 1 9 9 — 2 2 1 . K R E T Z O I M . ( 1 9 5 1 ) : A Csákvári Hipparion fauna. Földt. Közi. 8 7 . p. 3 8 4 - 4 1 7 .

Földtani

270

Közlöny


K R E T Z O I M. ( 1 9 5 4 ) : Befejező jelentés a Csákvári barlang őslénytani feltárásáról. M Á É I Évi Jel. 1 9 5 2 . évről. p. 3 7 — 5 5 ; 213—238.

K R E T Z O I M. ( 1 9 6 1 ) : A diósdi gerinces fauna és a miocén-pliocén határ kérdése. Földtani Közi. 9 1 . p. 2 0 8 — 2 1 6 . K R E T Z O I , M . ( 1 9 6 5 ) : Die Hipparion fauna von Győrszentmárton von N . W . Ungarn. Ann. Hist. Nat. Mus. Hung. 5 7 . p. 127-143.

K R E T Z O I M. ( 1 9 6 9 ) : A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. Földrajzi Közi. 3 . p. 179-204.

K R E T Z O I M . — K R O L O P P Б . ( 1 9 7 2 ) : A z Alföld harmadkorvégi és negyedkori rétegtana az őslénytani adatok alapján Földrajzi Ért. 2 1 . 1 3 3 - 1 5 8 . L Ő R E N T H E Y , I . ( 1 9 0 2 ) : Die pannonische Fauna von Budapest. Paläontographica. 4 8 . LŐRINCZ H . ( 1 9 7 2 ) : A Jászladányi-1. sz. perspektivikus kutatófúrás palinológiai vizsgálata. M Á F I Evkönyve L . VI. 1 . Alföld kötet, p. 2 5 3 - 2 6 2 . N A G Y E . ( 1 9 5 8 ) : A Mátraalji felsőpannon korú barnakőszén palynológiai vizsgálata. M Á F I . Int. Evk. 4 7 . p. 1 — 3 5 4 N A G Y , E . ( 1 9 6 5 ) : The microplankton ocuring in the Neogene of the Mecsek Mountains. Act. Bot. 1 1 . p. 1 9 7 — 2 1 6 . . PAPP, A. ( 1 9 5 1 ) : Die Mollusken fauna des Pannon im Wiener Becken. Mitteil, et Geol. Ges. in Wien. B d - 4 1 . p. 8 7 — 2 2 2 . P Á L F A L V Y I. ( 1 9 7 7 ) : Pliocén növénymaradványok Balatonszentgyörgyről. M Á F I Évi Jel. 1975-ről. p. 4 1 7 — 4 2 2 . B E D E C K E , H . C . ( 1 9 3 3 ) : Über den jetztigen Stand unserer Kenntnise der Flóra und Fauna des Brackwasser. Verh.

Int. Ver. Limn. V I . 1 . R E M A N E , A. ( 1 9 3 4 ) : Die Brackwasserfauna. Vorn. Deutsch. Zool. Ger. 3 6 . R E M A N E , A.—SCHLIPPER, C. ( 1 9 5 8 ) : Die Biologie des Brackwasser. Die Binnengewässer X X I I . Schillgart. H Ó N A I A. ( 1 9 7 2 ) : Negyedkori üledékképződos és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. M Á F I Evk. 5 6 . 1. p. 1 — 1 7 4 . S C H W A B M. ( 1 9 6 3 ) : 1 9 5 7 — 5 8 . évi távlati kutató fúrások (Kisbér, Eonyód-1, Balatonbozsok-1, Györe-1.) M Á F I Evi Je lent. 1960-ról. STADNIKOEE, S. ( 1 9 5 8 ) : Ein chemisches Verfahren zur Feststellung der Ablegerungsbedingungen von Tonen und tonige Gestein. Gluck auf Essen 9 4 . p. 5 9 — 6 2 . STEVANOVIC, P. M. ( 1 9 5 1 ) : Pontische Stufe im engeren Sinne obere Congerienschichten Serbiens und der angrenzenden Gebiete. Serbisch Ac. Wiss. Mat. Nat. K l . 1 8 7 . p. 2 9 3 - 3 6 1 . STRAUSZ L . ( 1 9 4 2 ) : A magyarországi pannonikum párhuzamosítása délkelet-európai üledékekkel. Földt. Közi. 7 2 . p. 233

236.

STRAUSZ L . ( 1 9 4 9 ) : Az üledékképződés ütemessége. Földt. Közi. 7 9 . 4 0 7 — 4 2 0 . STRAUSZ L. ( 1 9 5 3 ) : Neogén fáciesvizsgálatok szerepe az ásványolaj kutatásban. Földt. Közi. 8 3 . p. 2 8 7 — 2 9 0 . STRAUSZ L. — B A R N A B Á S K . ( 1 9 4 7 ) : A délnyugat-dunántúli pannonikum. M. F. T. (Kézirat.)

S Ü M E G H Y J. ( 1 9 3 9 ) : A Győri medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékének összefoglaló ismertetése. Földt. Int.

Evk.

3 2 . p.

67-156.

SZATMÁRI P. ( 1 9 7 1 ) : Kvarchomokképződés feltételei és a magyarországi felsőpannon. A magyarországi pannonkori kép ződmények kutatása c. kötetben, p. 2 3 3 — 2 5 1 . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S , E . ( 1 9 4 7 ) : Die Darstellung der Wässeranalyzen und der Hauptthypen der ungarischen Wasser. Hidr. Közl. 2 7 . p. 1 4 0 — 1 4 5 . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . ( 1 9 5 5 ) : Geokémia Budapest. Ac. Kiad. S Z E B É N Y I L. ( 1 9 5 5 ) : Rétegtömöriilés és szerkezetalakulás. Földt. Közl. 8 5 . 4 . p. 4 2 5 — 4 4 1 . SZÉLES M. ( 1 9 7 1 ) : A Nagyalföld medencebeli pannon képződményei. A magyarországi pannonkori képződmények kuta tása c. kötetben, p. 2 5 3 — 3 4 3 . SzöŐR G Y . ( 1 9 6 7 ) : Mészhéjú fossziliák aminosav spektruma. Acta Biol. Debre'cina V. p. 1 1 1 — 1 1 7 . SzöŐR G Y ( 1 9 7 1 ) ' Fáciesindikáció lehetősége molluszka héjak fizikai és kémiai vizsgálatával. Acta Geogr. Debrecina XV.

XVIII-XIX.

p.

73-83.

SzöŐR G Y . ( 1 9 7 2 ) : Molluszka héjak elemzése derivatográfiás fingerprint módszerrel. Földt. Közl. 1 0 2 - p. 5 4 — 7 3 . SzöŐR G Y . ( 1 9 7 2 — 7 3 ) : Paleobiokémia és kronológia. Acta Biol. Debrecina X — X I . p. 6 7 — 7 2 . T H I E N E M A N N , A. ( 1 9 1 8 ) : Lebensgemeinschaft und Lebensraum. Naturwiss. Wochensch. N. F. 1 7 . T H I E N E M A N N , A . ( 1 9 2 5 ) : Die Binnenwässer Mitteleuropas Stuttgart T Ó T H К . ( 1 9 7 1 ) : A Vértes hegység délkeleti előterének pannon képződményei. A magyarországi pannonkori képződmé nyek kutatásai c. kötetben, p. 3 4 5 — 3 6 1 . ALIS I. ( 1 9 3 7 V I T ) : A soproni Virágvölgy fossilis Baglivriái és kortársaik. Mat. és Term. Tud. Ert. 5 6 . p. 6 7 2 — 6 8 6 . V Ö L G Y I L. ( 1 9 6 5 ) : A Nagy-Alföld középső részének mélyföldtani vizsgálata. Földt. Közl. 9 5 . 2 . p. 1 4 0 — 1 6 3 . _ Z A L Á N Y I B. ( 1 9 4 2 ) : Neogén Ostracoda faunák rétegtani értékelése, bioszociolőgiai összefüggéseik alapján. M A F I Evi Jel. Függ. 6 . p. 5 - 2 0 . Z A L Á N Y I B. ( 1 9 5 5 ) : Kagylősrák (Ostracoda) faunák rétegtani értékelése. M A F I Évi Jel. 1953-ról. p. 5 0 3 — 5 2 8 .

Über die Biofazies des ungarischen Pannons und die Entwicklung eines Süsswasserregimes im pannonischen See Dr.

F.

Bartha

Verfasser h a t die V o r a u s s e t z u n g e n einer a n n ä h e r n d w a h r h e i t s g e m ä s s e n R e p r o d u z i e r u n g d e r E n t s t e h u n g u n d d e r V e r ä n d e r u n g e n p a n n o n i s c h e r B i o f a z i e s geprüft. D e n b i o l o g i s c h e n A n g a b e n d e r R e l i k t e n f a u n e n h a t d e r grosse W i c h t i g k e i t b e i g e m e s s e n ; m i t ihrer H i l f e h a t er n i c h t n u r die V e r ä n d e r u n g e n d e s sich a u s s ü s s e n d e m p a n n o n i s c h e n Sees g e d e u t e t , s o n d e r n prüfte, o b d i e in d e n letzten J a h r z e h n t e n b e d e u t e n d w e i t e r e n t w i c k e l t e n sedim e n t o l o g i s c h e n U n t e r s u c h u n g e n eine ausführlichere F a z i e s g l i e d e r u n g e r m ö g l i c h e n . E r h a t d a r a u f h i n g e w i e s e n , dass d i e k o n t i n u i e r l i c h e P r o b e n a h m e , d i e ausführliche K e n n t n i s v o n F a u n a u n d F l o r a s o w i e S e d i m e n t u n d F u n d o r t u n e n t b e h r l i c h e V o r a u s s e t z u n g e n für eine r i c h t i g e I n t e r p r e t i e r u n g fossiler B i o f a z i e s darstellen. E r v e s u c h t e d i e bisher e r k a n n t e n C h a r a k t e r z ü g e d e r einzelnen F a z i e s v o m L i m n o c a r d i u m praeponticum-Horizont bis z u m obersten H o r i z o n t des Oberpannons anzugeben,

Bartha:

A magyar pannon

biofáciesei

és a pannon

tó

kiédesedése

271

diese v o m G e s i c h t s p u n k t des b i o l o g i s c h e n G l e i c h g e w i c h t e s p r ü f e n d . D i e U r s a c h e n d e r V e r ä n d e r u n g der B i o f a z i e s w u r d e n teils d u r c h d i e v e r ä n d e r t e n ö k o l o g i s c h e n F a k t o r e n w i e z . B . E r n ä h r u n g s v e r h ä l t n i s s e , teils d u r c h g e o l o g i s c h e Ereignisse, w i e z . B . d a s A b s i n k e n d e r E r d k r u s t e u s w . beeinflusst. D i e b i o l o g i s c h e A n a l o g i e bestätigte, dass der H a u p t f a k t o r d e r B i o f a z i e s e n t s t e h u n g d e s u n g a r i s c h e n P a n n o n s d a s sich aussüssende W a s s e r d e s p a n n o n i s c h e n Sees war, d o c h lassen sich d a b e i einige der i m G e b r a u c h b e f i n d l i c h e n H o r i z o n t e n i c h t m i t der A b n a h m e d e s Salzgehaltes d e s W a s s e r s erklären, s o n d e r n es sind d i e Eröff n u n g d e r Porta-ferrae-Strasse s o w i e a n d e r e ö k o l o g i s c h e F a k t o r e n ebenfalls v o n ausschlag gebender Bedeutung. I m o b e r e n H o r i z o n t d e s O b e r p a n n o n s , als dieser in g a n z U n g a r n eine Festland u n d Süsswasser-Biofazies w a r , k a m es z u r E i n w a n d e r u n g — m i t der l e v a n t i n i s c h e n F a u n e n welle — v o n o r n a m e n t i e r t e n M o l l u s k e n u n d z u einer raschen E v o l u t i o n d e r k l e i n w ü c h s i g e n W i r b e l t i e r e , h a u p t s ä c h l i c h der A r v i c o l i d e n , d i e als G r u n d l a g e einer ausführlicheren G l i e d e r u n g z u b e t r a c h t e n sind. Verfasser h a t u. a. v e r s u c h t , d i e in d e r L i t e r a t u r w a h r n e h m b a r e n W i d e r s ä t z e m ö g l i c h s t v o l l k o m m e n aufzulösen. D i e ist i h m v i e l l e i c h t i m Falle d e r S a r m a t - P a n n o n - G r e n z e a u c h g e l u n g e n , a n d e r s w o k a n n es u n t e r B e r ü c k s i c h t i g u n g d e r b i o l o g i s c h e n G e s i c h t s p u n k t e z u einer A n n ä h e r u n g der e n d g ü l t i g e n L ö s u n g führen. Seine eigene S t e l l u n g n a h m e z u r D e u t u n g d e s „ L e i t h o r i z o n t e s " h a t Verfasser r e v i d i e r t . F o r s c h u n g e n i m B e r e i c h der p a n n o n i s c h e n B i o f a z i e s w e r d e n in der Z u k u n f t eine k o o r d i n i e r t e r e A r b e i t z w i s c h e n d e n V e r t r e t e r n v e r s c h i e d e n e r W i s s e n s c h a f t e n u n d eine diffe r e n z i e r t e A u s w e r t u n g d e r rasch a n w a c h s e n d e n D a t e n m a s s e v e r l a n g e n .


Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc.

(1978) 108.

272—312

Decapoda (Crustacea) fauna a budapesti miocénből (5) Dr. Müller Pál (1 t á b l á z a t t a l , 23 t á b l á v a l )

Ö s s z e f o g l a l á s : A K e r e p e s i ú t k ö r n y é k é r ő l felszíni f e l t á r á s o k b ó l , és a pesti ol d a l o n m é l y í t e t t k é t fúrásból ú j a b b a l a k o k k e r ü l t e k elő, t ö b b n y i r e f a j g a z d a g e g y ü t t e s e k b e n . E c i k k b e n 5 új Anomura és 7 Brachyura-fajt ismertetek, ezekkel együtt a budapesti b a d e n i e m e l e t r é t e g e i b ő l 17 Anomura és 38 Brachyura-ía.] v á l t ismertté. A z i n d o - n y u g a t p a c i f i k u s n e m z e t s é g e k b e t a r t o z ó fajok s z á m a 8, m í g e g y é r t e l m ű e n k e l e t - a t l a n t i - m e d i t e r rán g e n u s b a c s u p á n k é t faj t a r t o z i k . A z i n d o - n y u g a t p a c i f i k u s a l a k o k h á r o m lehetséges forrása: 1. T e t h y s - r e l i k t u m o k , m e l y e k k é s ő b b n y u g a t o n k i h a l t a k , 2. a m i o c é n elején a m a i I r á n o n á t k e r ü l t e k a P a r a t e t h y s b e , 3. v a g y a b a d e n i e m e l e t során i s m é t k i n y í l h a t o t t a ke leti tengeri út, s a g y o r s v á n d o r l á s r a k é p e s Decapoda-iakók a feltételezett, r ö v i d i d e i g t a r t ó ö s s z e k ö t t e t é s során m á r c s a k a P a r a t e t h y s i g j u t o t t a k , s itt a s z a r m a t a e m e l e t e l ő t t k i h a l t a k . M á s e r e d e t ( J ó r e m é n y s é g - f o k , K ö z é p - A m e r i k a ) n e m látszik v a l ó s z í n ű n e k .

A lelőhelyek leírása A Kerepesi út közelében a badeni emelet rétegeit 1976-ban és 1977-ben újra feltárták, a Gyakorló út hosszában csatorna-árokkal, az Örs vezér téren pedig az üzletközpont pincéjének kiásásával. A két feltárás a kis távolság ellenére eltérő rétegsort mutat. A részletes rétegleírást, ökológiai és üledék kőzettani leírást e g y előkészületben levő, t ö b b szerző által írandó cikk ismeteti majd. Ezért most csak a gazdagabb Decapoda-ащ&got adó rétegeket ismertetem. A már leírt ( M Ü L L E R , 1976) mészkő alsó részéből származhatott az a néhány mészkődarab, mely sok piroklasztikumot és korall-lenyomatokat tartalmazott. H a s o n l ó anyagú, sajnos korall-mentes d a r a b o k b ó l sok rák került elő, ezt e cikkben „ 9 " rétegként jelölöm. A „ 1 0 " az 1966-ban leírt mészkő jele. E n n e k vastagsága J Á M B O R Á r o n feljegyzései szerint mintegy két méter, fekvőjében gyér faunás h o m o k v a n . A , , 1 1 " réteg a mészkövet fedő, 0,5 miliméter körüli szemnagyságú, jól osztályozott, élesszemü h o m o k , viszonylag sok horzsakődarabot és biotitot tartalmaz. Laza, a kövületek adják a mész tartalom z ö m é t (Foraminifera, kagylók, tengeri sünök). Vastagsága e g y fel tárásban n e m látszott, ezért csak becsülni lehet: 5 — 6 méter. A G y a k o r l ó úti árokban a h o m o k r a (különleges, kemény, laguna-eredetű mészkőpad átmenettel) csökkentsósvízi mészkő ( „ 1 2 " réteg) települ, mely főleg 0,2—0,5 miliméteres, ritkán n a g y o b b o o i d o k b ó l cementálódott össze. A sótartalom 10—20 ezrelék lehetett. A benne talált Pachygrapsusok alapján partközeli, magas szublitorális k é p z ő d m é n y . Feltűnő a fekvő h o m o k ellenére a kis k v a r c h o m o k t a r t a l o m . A mészkő j ó l egyezik (faunáját és a rétegsorren det tekintve is) a Tétényi-fennsík „ B " lelőhelyéről leírt kőzettel ( M Ü L L E R , 1974/a). B e n n e n a g y huminit és bituminit-tartalmú, részben onkoid jellegű

Müller:

Decapoda

fauna a budapesti

miocénből

(5)

273

fekete mészkőbeágyazások vannak, melyek feltehetően e g y zátony-jellegű k é p z ő d m é n y b e m o s o t t darabjai.* A z Örs-vezér téren a laza k v a r c h o m o k r a k b 1,5 méter vastag laza, mor zsolható h o m o k k ő r é t e g települ, mely főleg 0 , 5 — 1 miliméteres k v a r c és mész szemcsékből áll, körülbelül fele-fele arányban. K e v é s a g y a g o t ( v a g y mállott piroklaszt-anyagot) is tartalmaz, nedvességre duzzad ( „ 1 3 " réteg). A l s ó része k ö v ü l e t b e n dús, felső része rossz megtartású Callianassa-ollók mellett Scutella, Echinolampas és Flabellipecten vázakat tartalmaz. Ez hirtelen váltással (valószínűleg diszkordánsan) k b . 2 , 2 — 2 , 5 méter vas tag szivacstűs-Bryozoa-tartalmú mészkőbe m e g y át. ( „ 1 4 " réteg.) A kőzetet B A R T K Ó - K Ó K A Y ( 1 9 6 6 ) már leírták (a „ F e h é r út sarkáról" megjelöléssel). A kőzet főleg é p v a g y kevéssé aprított CWamys-héjakból és más bioklaszta n y a g b ó l áll lazán össze, a vázak közé pedig rétegenként t ö b b - k e v e s e b b m é s z h o m o k f o l y t b e . Ülepedés előtti kéregképződés n e m volt (szemben a j ó részt o o i d o k b ó l és bekérgezett héjjakból álló „ 1 2 " mészkővel), A diagenetikus cement a szabadon álló szabályos sün vázakra nagy kalcitkristályként rakó d o t t , a m é s z h o m o k o t keményre kötötte, d e ahol a bioklaszt k ö z t kevés a h o mok, o t t a kőzet laza, kézzel morzsolható. A Decapoda-héjakat a cement átitatta, ezért azok tökéletesen kemények, nagyszerű megtartásúak. A kőzet kevéssé oxidált, szines Osfrea-héjakat, szarúvázas Lingula-k&t tartalmaz. Jellemzőek m é g az é p szivacs-vázak is. Tiszta tengeri k é p z ő d m é n y , valószí nűleg n y u g o d t vizű, esetleg m é l y e b b (de m a x i m u m 2 0 méter) ö b ö l b e n rakó d o t t le. K é t , valószínűleg erősen csökkentsósvízi k é p z ő d m é n y fedi a réteget. A z „ 1 4 " és „ 1 2 " mészkő valószínűleg e g y k o r ú k é p z ő d m é n y e k . A „ 1 2 " mészkőben talált fekete, zátonyeredetű görgetegek azt sejtetik, h o g y a közel b e n z á t o n y , v a g y foltzátonyokkal védett lidó lehetett. E z választhatta el a tengeri és csökkentsósvízi-lagúna környezeteket egymástól. A z átmenet fel táratlan v o l t a miatt azonban sem az egyidejűség, sem a lídó léte n e m t ö b b , mint feltételezés. Megjegyzem még, h o g y a rétegsor egyértelműen azonosítható a BudapestR á k o s vasúti bevágásának rétegeivel. A z ottani, 4 — 5 méter vastag finom szemű meszes h o m o k ( V A D Á S Z , 1 9 0 6 szerint 4 méter vastag laza mész, az u t ó b b i megjelölés nyilvánvaló elírás) megfelel az itteni, j ó v a l d u r v á b b szemű „ 1 1 " h o m o k n a k , a „ 1 0 " mészkő az alsó, az „ 1 2 " és „ 1 4 " mészkő a felső lajta mészkőnek felel meg.

A Decapoda-fajok előfordulása az egyes rétegekben A z alábbi felsorolásban az összes eddig talált budapesti fajt leírom. A nevek után zárójelben k ö z l ö m a réteg, illetve lelőhely számat, és a szinonimákat. A budapesti rétegeket vázlatos szelvényeken m u t a t o m b e . A lelőhelyek jele: Tétényi-fennsík: 1: korallos „ K " lelőhely, 2 : alsó rétegek az útbevágásban, , , F " lelőhelyen ( M Ü L L E R , 1 9 7 5 ) . 3 : „ A " lelőhely h o m o k k ö v e . 4 : „ B " , , , M " lelőhely és a „ K " lelőhely felső rétege ( M Ü L L E R , 1 9 7 4 / a ) . 5 : „ D " és „ G " lelőhely, M Ü L L E R , 1 9 7 4 / b . 6 : „ J és „ L " lelőhely, az „ M " lelő h e l y t ő l délre. 6 : Budapest-Rákos, ismeretlen rétegből, 7 : Budapest-Rákos, e

Dr. J Á M B O R Áron szóban közölt véleményén alapul a zátony-eredet feltételezése. Dr. V E T Ő István vizsgálata sze rint a minta kb. 0,5% könnyű bituminitet tartalmaz, a sötét szín oka huminit lehet. Kérem, fogadják köszönetemet segítségükért.

2'

Földtani

274

Közlöny

alsó mészkő és f i n o m h o m o k rétegek,


8: B u d a p e s t - R á k o s ,

felső mészkő, 9:

K e r e p e s i út, „ 9 " réteg, 10: K e r e p e s i út, ,,10"réteg, 1 1 : , , 1 1 " ; 12: „ 1 2 " réteg, 13: Örs-vezér tér, „ 1 3 " réteg, 14: Örs-vezér tér, „ 1 4 " réteg. 15: Visegrád, alsóbadeni

emelet,

16: e g y é b P a r a t e t h y s - b e l i lelőhely,

17: mediterrán m i o c é n ,

18: luzitán m i o c é n . Callianassa kerepesiensis ( 3 , 7, 1 0 , 1 1 , 1 4 ) Gallianassa munieri ( 2 , 6 , 7 , 1 0 , 1 1 , 1 6 ) Callianassa chalmasii (? = Callianassa espichelensis V e i g a F E R R E I R A , 1 9 6 1 ) ( 6 , 7 , 1 8 ) Callianassa rakosensis ( 6 , 1 1 ) Callianassa pseudorakosensis ( 2 , 3 , 6 , 7, 1 0 , П , 1 6 ) Callianassa brocchii ( 6 , 1 1 ) Upogebia radula ( 5 ) Upogebia olló ( p i n c e ) ( 1 1 ) Galathea cf. weinfurteri (2, 4, 5, 6, 10, 14, 15, 16) Porcellana kokayi ( 1 , 4 , 5 , 9 ) Petrochirus priscus (Pagurus priscus) (2, 6, 7, 1 0 , 1 1 , 16, 1 7 , 1 8 ) Dardanus substriatiformis (Paguristes s.) ( 2 , 5 , 6 , 1 0 , 1 1 , 1 4 , 1 6 ) Dardanus hungaricus (Paguristes h.) ( 1 ) Pagurus rakosensis ( 6 , 1 1 , 1 4 ) Pagurus concavus ( 1 4 ) Pagurus albus ( 6 ? , 1 4 ) Anapagurus miocaenicus (7, 11, 1 4 ? ) Anapagurus marginatus (14) Calcinus? s p . (11) Dromilites eotvoesi ( 3 , 1 0 , 1 1 ) Dromia neogenica ( 1 0 ) Kerepesia viai ( 1 0 , 1 4 ) Mioranina asymmetrica (11) Calappa heberti ( 2 , 3 , 6 , 7 , 1 0 , 1 1 , 1 6 , 1 8 ) Mursialoczyi (2, 5, 10, 11) Matuta brocchii ( 2 , 3 , 4 ? , 6 , 7 , 1 0 , 1 1 ) Dorippe margaretha ( 6 , 8 ? , 1 4 , 1 8 ) Ebalia hungarica ( 4 , 5 , 1 0 , 1 2 ? ) Ebalia oersi ( 1 4 ) Ebalites globulosa ( 3 , 1 4 ) Andorina elegáns ( T e l e p y u . ) Parthenope szabói ( 5 , 6 , 7 , 1 0 , 1 1 , 1 4 , 1 6 ? , 1 7 ? ) Maja biaensis ( 2 , 6 , 1 0 , 1 1 , 1 4 , 1 6 ? ) Micippa hungarica ( 2 , 4 , 5 , 6 , 1 0 , 1 4 , 1 6 ) Pisa oroszyi ( 4 , 5 , 1 0 , 1 2 , 1 4 , 1 6 ) Achaeus magnus ( 1 4 ) Cancer s p . ( 1 4 ) Pirimela lorentheyi ( 4 ) Trachypirimela grippi ( 5 , 1 4 ) 'Microcorystes' latifrons ( B u d a f o k ) Portunus monspelliensis (7, 15?, 16, 17, 18) Portunus neogenicus ( 1 1 ) Thalamita fragilis ( 2 , 6 , 7 , 1 0 , 1 1 ) Thalamita n . s p . ( 5 ) Mioxaiva psammophila (11) Lissocarcinus szoeraenyiae (Thia sz.) ( 5 , 1 4 ) Portumnus tricarinatus (6, 8 ? ) Macropipus rakosensis ( 4 , 5 , 6 , 8 ? , 1 0 , 1 1 , 1 4 ) Macropipus kuhni ( 5 ) Macropipus pygmeus ( 5 , 6 , 1 0 , 1 1 ) Xantho c f r . incisus ( 1 , 3 , 4 , 5 , 8 , 1 0 , 1 1 , 1 2 , 1 4 , 1 6 ) Pilumnus mediterraneus (2, 3, 4, 5 , 6, 7, 8 ? , 10, 11, 12, 14, 16) Actumnus telegdii ( 5 , 1 1 , 1 4 ) Eriphia sp. ( 1 1 ) Ghlorodiella mediterranea (Zozymus та.) ( 1 , 7 , 9 , 1 0 , 1 5 )

Müller:

Decapoda

fauna a budapesti

miocénből

(5)

275

Daira speciosa (1, 15, 16) Geryon cfr. latifrons ( Z u g l ó 2. sz. fúrás, 17 7) Brachynotus februarius ( 4 , 1 2 ? ) Pachygrapsus hungaricus ( 4 , 12) Ocypode ? sp. (11) Macrophthalmus cf. vindobonensis (fúrás a M e z ő I m r e ú t o n , 16)

E z összesen 19 Anomura-í&], m e l y b ő l 17 meghatározható, a rövidfarkú rákok esetében ez a szám 42, illetve 38. E z tehát jelenleg a leggazdagabb Anomura és Brachyura lelőhely, mégsem éri el e g y szubtrópusi tenger fajgaz dagságát. (Az Adriában például 70 körül van a fosszilizálódásra alkalmas rövidfarkú rákok száma.)

Következtetések A budapesti lelőhelyek faunái e g y alsó, CaZa^a-tartalmú, e g y zátony-jellegű, valamint e g y felső típusra oszthatók. A Cafcp^a-tartalmú lelőhelyek száma a táblázatban: 2, 3, 6(részben), 7, 10, 11. A zátony-jellegűeké: 1, 7 (részben), 9. A felső rétegek közül tiszta tengeri az 5, és 14. számú lelőhely, csökkentsótartalmú tengerrészre utal a 4, és 12. számú réteg anyaga. Még n e m vizsgáltam részletesen a 8. számú réteget, ez is valószínűleg tiszta tengeri anyag. A felső rétegek általában j ó l felismerhető diszkordanciával települnek a fekvőre s attól üledékkőzettanilag is élesen elválnak; a kvarchomoktarta l o m hirtelen lecsökken. A felső és az alattuk fekvő rétegek közötti különbségek oka csak kis rész ben lehet ökológiai jellegű, ugyanis a tiszta tengeri, 10—30 méter mély, mész h o m o k o s aljzatú, viszonylag gyengén mozgatott tengerfenék üledéke mind két rétegcsoportban felismerhető. E n n e k ellenére a felső rétegekben határo z o t t hiányok mutatkoznak az alsókkal szemben, főleg indo-nyugatpacifikus rokonságú, euhalin alakok válnak rendkívül ritkává, v a g y teljesen kihal nak. A z ősi jellegű alakok hiánya is feltűnő. A felső rétegből hiányzik az alsóban gyakoriak k ö z ü l : Calappa heberti, Petrochirus priscus, Dromilites eotvoesi, a n a g y o b b Callianassa fajok, Thala mita fragile, Portunus monspelliensis. Csupán egy-egy példányban került elő a felső rétegekben a lent rendkívül gyakori Maluta brocchii és Mursia loczyi. Valószínű, h o g y a teljes sorozat a felsőbadeni emeletbe tartozik, de a p o n t o s rétegtani besoroláshoz t o v á b b i vizsgálatok szükségesek. Feltűnően n a g y az indo-nyugatpacifikus nemzetségekbe tartozó fajok szá ma. Budapesti lelőhelyekről a k ö v e t k e z ő k kerültek elő: Mursia loczyi, Matuta brocchii, Micippa hungarica, Thalamita fragilis, Thalamita sp., Lissocarcinus szoeraenyiae, Chlorodiella mediterranea, Actumnus telegdii, Daira speciosa, Macro phthalmus vindobonensis. Az alsóbadeni rétegekből még a következő idetartozó fajok ismertek a Paratethysből: Carpilius antiquus, Carpilius sp. 2 ? , Carupa n. sc., Trapezia glaessneri. (A genusok e g y része egy-egy, általában nem típusos faj jal, A m e r i k á b ó l is ismert.) Ezzel szemben az egész faunában alig v a n olyan gen us, m e l y ma atlanti-mediterrán elter jedésű lenne. Ide sorolható : Pirimela lorentheyi, Portumnus tricarinatus, IPisa oroszyi. N a g y elterjedésű, csaknem koz;m o p o l i t a nemzetségbe tartozik a Brachynotus februarius és a Pachygrapsus

276

Földtani

Közlöny


hungaricus, d e legközelebbi fajrokonaik m a mediterrán eltérjedésűek. Való színűleg ugyanez m o n d h a t ó a Pilumnus mediterraneus és Xantho cfr. incisus fajokra is. A Tethys és az indo-nyugatpacifikus terület az eocén végéig közös bioprovincia volt. A z oligocénben már j ó l elkülönült területen különálló faunák keztek kifejlődni, ezek végeredménye a mai kép. A különállóan fejlődő provin ciák többé-kevésbé zárt közösségeibe az időszakos érintkezések során nehezen tudtak már a másik terület elemei beépülni. Ezért a magyarországi miocénben talált nagyszámú keleti genus n a g y o n valószínűvé teszi, h o g y itt n e m csupán időleges — csupán egyes fajokra szorítkozó — beáramlásról, hanem átmeneti területen történt keveredésről v a n szó. Kérdés, h o g y ez miért nem ismerhető fel más állatcsoportok esetében ilyen tisztán ? Az indo-nyugatpacifikus elemek származási lehetőségeit három csoportra oszthatjuk: 1. ezek e g y része Tethys-reliktum, melyek itt (és nyilván a Földközi tengeri területen is) t o v á b b éltek, de máig csak a Tethys klima-viszonyait j o b ban őrző trópusi, korallzátonyos tengerekben maradtak meg. A Daira és Tra pezia hazai eocén előfordulása e genusokra v o n a k o z ó a n ezt a magyarázatot sugallja. 2. A z eggenburgi korszakban újra kinyíló keleti Paratethys-Indiai óceán kapun át migráló elemek t o v á b b éltek a Paratethysben, esetleg a Medi terránban is. E z t a lehetőséget újabban t ö b b e n felvetették ( C H A D I D A és P A P P , 1 9 7 7 ) . 3. A badeni korszakban az előző pontban említett tengeri összekötte tés esetleg újra kinyílhatott. E z még korántsem bizonyított, de újabban nannoplankton-vizsgálatok alapján is hasonló következtetésre jutottak (Hsíj et al., 1 9 7 7 ; R Ö G L et al., sajtó alatt). A modern, újabban kifejlődött genusok esetében az utóbbi két magyará zat látszik kézenfekvőnek, m a azonban aligha lehet egyértelműen eldönteni, melyek is ezek a nemzetségek. Meg szeretném jegyezni, h o g y ilyen ősállatföldrajzi kérdések eldöntéséhez a Decapoda rákok rendkívül alkalmasak lesz nek, ha a Paratethyshez hasonlóan megismerjük a nyugateurópai és közelkeleti lelőhelyek anyagát. A Szuezi csatorna megnyitása után ugyanis éppen a rákok migráltak b e a leggyorsabban a Földközi-tengerbe, a túlsós Keserű t a v a k ellenére (a halaktól eltekintve, E K M A N , 1 9 5 3 ) .

Az új és kevéssé ismert fajok leírása F a m í l i a : Callianassidae D A N A , 1 8 5 2 Callianassa kerepesíensis M Ü L L E R , 1 9 7 6 ( I . tábla, 1 - 3 . kép) A faj t ö b b s z á z p é l d á n y b a n került elő a G y a k o r l ó ú t i árok „ 1 1 " jelű h o m o k r é t e g é b ő l . A z ujj hossza és a rajta levő fog helyzete erősen változik. Callianassa

Callianassa

chalmasii BROCCHI, 1 8 8 3 ( I . tábla, 5 . kép) rakosensis

LŐRÉN T H E Y , 1 8 9 7

( I . tábla, 4 , kép) A faj ollója a felület p o n t o z o t t s á g á b a n , a peremeken levő élek tekintetében erősen ha sonlít a C. chalmasii fajéra. Feltehető, h o g y csupán változatokról v a g y heterocheliaról v a n szó, m e l y felváltva a j o b b v a g y b a l ollón mutatkozik.-

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

277

F a m í l i a : Paguridae L A T R E I L L E , 1 8 0 2 G e n u s : Pagurus, F A B R I C I U S , 1 7 7 5 Pagurus rakosensis n o v . sp. (V. t á b l a , 3 . k é p , V I . t á b l a , 1. k é p ) A n y a g : 1 o l l ó ( h o l o t y p u s ) B u d a p e s t - R á k o s r ó l , s z á m o s olló a G y a k o r l ó ú t „ C " ré t e g é b ő l és az Örs-vezér tér , , 1 4 " m é s z k ö v é b ő l . L o c u s t y p i c u s : Budapest-Rákos D i a g n o s i s : a k é z t ő k ö z é p v o n a l á b a n a külső o l d a l o n 5 — 6 erőteljes, d e előre ki s e b b e d ő d u d o r b ó l álló sor v a n . D e r i v a t i o n o m i n i s : a locus typicusról (Rákos). H o l o t y p u s : M R 1 - 1 . V . t á b l a 3 . k é p , V I . t á b l a 1. k é p . D e s c r i p t i o : csak a j o b b o l d a l i olló i s m e r t b i z t o s a n . A z alsó, felső él és a k é z t ő külső k ö z é p v o n a l a d u d o r o k k a l díszített, az olló t ö b b i része f i n o m a n p o n t o z o t t . A k ö z é p v o n a l b a n l e v ő p o n t s o r a l a t t e g y e s p é l d á n y o k o n e g y r ö v i d , p á r h u z a m o s s o r is l á t h a t ó . A k é z t ő felső éle e g y e n e s , az alsó él k ö r í v e t k ö v e t , c s u p á n a tő felé g ö r b ü l e r ő s e b b e n . A z o l l ó díszítésének erősségét t e k i n t v e a P. variabilis és a P. bernhardus f a j o k k ö z ö t t áll. A m a i é r t e l e m b e n v e t t Pagurus g e n u s b a v a l ó t a r t o z á s a b i z t o s .

Pagurus concavus n o v . s p . (VII. tábla 1 - 5 . kép) A n y a g : 2 4 o l l ó az Örs-vezér tér „ 1 4 " j e l ű m é s z k ö v é b ő l . L o c u s t y p i c u s : B u d a p e s t , Örs-vezér tér. D i a g n o s i s : a j o b b olló külső o l d a l á n levő h á r o m él két, n e m túlságosan m é l y , l a p o s aljú á r k o t k é p e z . D e r i v a t i o n o m i n i s : a külső oldal k o n k á v f o r m á i r ó l . H o l o t y p u s : M O e l - l . , V I I . t á b l a 1. és 2 . k é p . D e s c r i p t i o : a j o b b o l l ó felső p e r e m e teljesen e g y e n e s , ezzel élesen elkülönül a s o k k a l s z é l s ő s é g e s e b b e n s p e c i a l i z á l ó d o t t recens P. alatus-tól (ennek felső éle ívelt) és a f o g a z o t t élű P. sculptimanus-tól. A z alsó él e g y e t l e n k ö r í v e t a l k o t . A b a l o l l ó l é n y e g e s e n k e s k e n y e b b , v á g ó é l e f o g a z o t t . A felület igen f i n o m p ó r u s o k k a l díszített.

Pagurus albus n o v . s p . ( I V . t á b l a 4 . , 5 . k é p , ? V . t á b l a 1., 2 . k é p ) A n y a g : 4 o l l ó az Örs-vezér tér , , 1 4 " m é s z k ö v é b ő l , ? b a l o l l ó k u g y a n o n n é t és e g y bal olló Budapest-Rákosról. L o c u s t y p i c u s : B u d a p e s t , Örs-vezér tér. D i a g n o s i s : a j o b b olló alsó p e r e m e erősen g ö r b ü l t k ö r í v b e n hajlik, a p e r e m e n l e v ő d u d o r o k az u j j o n h o s s z a b b a k , tövis-szerűek. D e r i v a t i o n o m i n i s : a l e l ő h e l y n é l k e z d ő d ő F e h é r ú t n e v é r ő l (fehér = a l b u s ) . H o l o t y p u s : M O e 2 - 1 . , I V . tábla 4., 5 . kép. D e s c r i p t i o : a j o b b o l l ó alsó éle erősen ívelt. A külső o l d a l s o k erős d u d o r r a l dí szített, k e v é s s é d o m b o r ú . K ö z é p v o n a l á b a n g y e n g e ( e g y e s p é l d á n y o k o n e r ő s e b b ) él h ú z ó d i k , ez a l a t t a k é z t ő sík, e felett e n y h é n k o n k á v . A k é z t ő belső o l d a l a igen erősen d o m b o r ú . N é h á n y b a l o l l ó h a s o n l ó díszítése a l a p j á n v a l ó s z í n ű l e g szintén i d e t a r t o z i k . A m a i értelem b e n v e t t Pagurus n e m z e t s é g h e z v a l ó t a r t o z á s n e m v e h e t ő egészen b i z o n y o s n a k .

G e n u s : Anapagurus HENDERSON, 1 8 8 6 A z a l á b b l e í r a n d ó k é t faj esetében a g e n u s t g y ű j t ő f o g a l o m k é n t h a s z n á l o m . A z o l l ó k o n f e l i s m e r h e t ő , v i s z o n y l a g k e v é s b é l y e g m i a t t a fosszilis f a j o k p o n t o s b e s o r o l á s a n e h é z s é g b e ütközik.

Anapagurus miocenicus n o v . s p . (VI. tábla 2 - 5 . kép) A n y a g : számos olló a Gyakorló út „ 1 1 " jelű homokrétegéből. L o c u s t y p i c u s : B u d a p e s t , K e r e p e s i út. D i a g n o s i s : s i m a o l l ó , a felső és alsó él lekerített. D e r i v a t i o n o m i n i s : a m i o c é n korszakról. H o l o t y p u s : M G y l - l . V I . tábla, 2 - 5 . k é p . D e s c r i p t i o : a k i s m é r e t ű faj (a h o l o t y p u s a l e g n a g y o b b p é l d á n y o k k ö z ü l v a l ó )

278

Földtani

Köztöny


j o b b o l l ó j a ismert. A z o l l ó alsó éle k ö r í v h e z k ö z e l áll, d e a g ö r b ü l e t a h o s s z felénél vala m e l y e s t m e g n ő . A felső él is ívelt, a k é z t ő az u j j a k t ö v é n é l a l e g m a g a s a b b . A k é z t ö v e t a t ő n é l a felső h a r m a d b a n e g y h o s s z ú k á s d u d o r díszíti, m e l y e g y b o r d a k e z d e m é n y e lehe t e t t . A felső és alsó él l e g ö m b ö l y í t e t t , az e m l í t e t t d u d o r o n k í v ü l a z o l l ó n s e m m i f é l e díszí tés n e m látszik. A r e c e n s A. laevis ollója v a l a m i v e l k a r c s ú b b .

Anapagurus marginatus n. s p . (IV. tábla, 1 - 3 . kép) A n y a g : 9 olló az Örs-vezér tér > , 1 4 " j e l ű m é s z k ö v é b ő l . L o c u s t y p i c u s : B u d a p e s t , Örs-vezér tér. D i a g n o s i s : az alsó él k ö r í v a l a k ú , rajta f i n o m , de h a t á r o z o t t b o r d a fut v é g i g a külső oldalon. D e r i v a t i o n o m i n i s : m a r g i n a t u s : s z e g é l y e z e t t , az alsó élen h ú z ó d ó p e r e m r ő l . H o t y p u s : M O e 3 - 1 . , I V . tábla, 1. k é p . D e s c r i p t i o : a faj j o b b o l d a l i o l l ó j a ismert. A felső él elülső h á r o m n e g y e d e e g y e nes, p á r h u z a m o s az o l l ó h o s s z t e n g e l y é v e l . A z alsó él p o n t o s k ö r í v a l a k ú , a külső o l d a l o n él fut v é g i g rajta. A z o l l ó külső felülete f i n o m a n p o n t o z o t t . A t ő n é l , a felső h a r m a d b a n e g y h o s s z ú k á s d u d o r díszíti, ez e r ő s e b b , m i n t az A. miocenicus-on.

Calcinus ? s p . A n y a g : e g y e t l e n o l l ó a G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " jelű h o m o k r é t e g é b ő l . A z e g y e t l e n p é l d á n y b a n előkerült o l l ó p o n t o s m e g h a t á r o z á s á t n e m l e h e t e t t elvégezni.

F a m í l i a : Dromiidae D E H A A N , 1 8 3 3 G e n u s : Dromia W E B E R , 1 7 9 5 Dromia neogenica n o v . sp. ( V I I I . tábla, 1. kép) A n y a g : e g y c a r a p a x b a l o l d a l i felének k ő b e l e a K e r e p e s i ú t „ 1 0 " jelű h o m o k o s mészkövéből. L o c u s t y p i c u s : Budapest, Kerepesi út. D i a g n o s i s : a m e l l s ő o l d a l i p e r e m u t o l s ó e l ő t t i és u t o l s ó f o g a e g y m á s h o z feltűnően közel van. D e r i v a t i o n o m i n i s : a neogén korról. H o l o t y p u s : M K c 4 - 1 . , V I I I . tábla, 1. k é p . D e s c r i p t i o : a branchiocardicalis barázda gyenge. A h o l kifut a hátsóoldali pe r e m r e , o t t e g y k i s f o g v a n . A m e l l s ő o l d a l i p e r e m e n a f o g a k s z á m a (az extraorbitalison k í v ü l ) m i n d ö s s z e h á r o m , ezek k ö z ü l a m á s o d i k és h a r m a d i k k ö z t i t á v o l s á g fele a k k o r a , m i n t az első és m á s o d i k k ö z ö t t i . A m o z a i k - k é p az első p e r e m e t — p e r s p e k t i v i k u s o k b ó l — túl szélesnek m u t a t j a .

F a m í l i a : Baninidae D E HAAN, 1841 G e n u s : Mioranina n o v . gen. T y p u s - s p e c i e s : Mioranina asymmetrica n o v . sp., m o n o t y p u s D i a g n o s i s : az első p e r e m j o b b - és b a l o l d a l t 8 — 9 jellegzetes f o g g a l díszített. D e r i v a t i o n o m i n i s : a m i o c é n k o r és a r o k o n Êanina g e n u s n e v e i n e k ö s s z e v o násából. D e s c r i p t i o : a z o n o s a fajleírással.

Mioranina asymmetrica n o v . sp. ( I X . tábla, X . tábla) A n y a g : m i n t e g y tíz c a r a p a x - t ö r e d é k , e g y carpus, e g y olló a G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " j e l ű homokrétegéből. L o c u s t y p i c u s : Budapest, Gyakorló út. D i a g n o s i s : lásd a g e n u s leírásánál. D e r i v a t i o n o m i n i s : a e a r a p a x o n a díszítés g y e n g é n a s z i m m e t r i k u s . H o l o t y p u s : M G y 2 - 1 . , I X . tábla, 2 . tép. D e s c r i p t i o : a c a r a p a x k ö z é p v o n a l á b a n h á z t e t ő s z e r ű e n m e g h a j l i k , a j o b b - és b a l o l d a l e n n e k m e g f e l e l ő e n m e g k ö z e l í t ő e n sík. A z elülső p e r e m k ö z e p é n U a l a k ú b e v á g á s ,

M ü l i er : Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

279

e n n e k k ö z e p é n r ö v i d , rostrurnszerű n y ú l v á n y . K é t o l d a l t jellegzetes fésűfogszerű díszítés v a n . A c a r a p a x fele h o s s z á b a n , k e r e s z t i r á n y ú , s z é t h ú z o t t M b e t ű h ö z h a s o n l ó díszítő léc fut. A h á t s ó részen t ö b b , az elsőn k e v e s e b b , főleg k e r e s z t i r á n y b a n f u t ó , g ö r b e él és b a r á z d a igen jellegzetes, s z é p díszítést a d . A rajzolat e n y h é n a s z i m m e t r i k u s , ez természete sen a t ü k ö r k é p e k b ő l összeállított m o z a i k o n n e m látszik. A m o z a i k első és h á t s ó felének illesztése p e r s p e k t i v i k u s o k b ó l n e m t ö k é l e t e s , az oldafperemet kissé m e g n y ú j t j a ! F a m i 1 i a : Dorippidae D E H A A N , 1841 Dorippe margaretha L Ő R E N T H E Y , 1929 A n y a g : e g y с а г а р а х - t ö r e d é k az Örs-vezér tér „ 1 4 " jelű m é s z k ö v é b ő l , L Ő R E N T H E Y h o l o t y p u s á n k í v ü l , m e l y valószínűleg B u d a p e s t - R á k o s felső (a 4 — 5 m é t e r n y i h o m o k r é t e g eletti) m é s z k ö v é b ő l származik, s k ő b é l m e g t a r t á s ú . L Ő R E N T H E Y ábrája (1929, V I . t á b l a 1. k é p ) erősen idealizált. E z é r t m u t a t o m b e az ú j , h é j a s p é l d á n y f é n y k é p é t . K ü l ö n ö s e n jellegzetes a eardicalis táj k ö z e p é b ő l előre s z é t á g a z ó , V b e t ű a l a k ú él-pár, m e l y e fajon h e g y e s s z ö g e t z á r b e egymással, m í g a D. lanata-n k b . 9 0 ° - o t . A branchialis táj díszítése e g y d u d o r r a s z o r í t k o z i k , m í g a r e c e n s fajon a d u d o r b ó l e r ő s élek i n d u l n a k k i . L Ő R E N T H E Y fajához t a r t o z i k m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g szerint a V e i g a F E R R E I R A (1965) által D. aff. lanata n é v e n i s m e r t e t e t t alak — m e l y e t s z e r z ő j e L Ő R E N T H E Y ábrája miatt n e m azonosíthatott. F a m í l i a : Leucosiidae S A M O T J E L L E , 1819 G e n u s : Andorina L Ő R E N T H E Y , 1901 Andorina elegáns L Ő R E N T H E Y , 1901 A h o l o t y p u s t a n u l m á n y o z á s a a l a p j á n e g y é r t e l m ű e n e l d ö n t h e t ő , h o g y a faj a Leucosiidae c s a l á d b a t a r t o z i k . A h o z z á t a r t o z ó n a k f e l t ü n t e t e t t o l l ó k t í p u s o s ParíTienope-végtagok. G e n u s : Ebalites n o v . g e n . T y p u s - s p e c i e s : Ebalia globulosa M Ü L L E R , 1975 D i a g n o s i s : a felülnézetben k e r e k c a r a p a x b ó l elől a h o m l o k , h á t u l k é t l a p o s , t ö v i s b e n v é g z ő d ő h á r o m s z ö g l e t e s n y ú l v á n y áll k i . D e r i v a t i o n o m i n i s : a r o k o n Ebalia n é v b ő l a k ö v ü l e t e k e t j e l z ő -ites k é p z ő v e l . D e s c r i p t i o : a l e l a p í t o t t f é l g ö m b - a l a k ú c a r a p a x első h a r m a d a s i m a , a t ö b b i rész e g y e n l e t e s , k e r e k d u d o r o k k a l díszített (ez a h o l o t y p u s o n , a n n a k r o s s z a b b m e g t a r t á s a m i a t t n e m l á t s z o t t ) . A g e n u s a h o s s z ú k á s c a r a p a x m i a t t élesen elüt a l e g t ö b b m a i , e csa l á d b a t a r t o z ó alaktól. A h á t s ó p e r e m n y ú l v á n y a i Ebalia-jellegűek. A z alak n é m i l e g h a s o n lít az Ilia és Leucosia fajokra, e z e k t ő l v i s z o n t a p e r e m i tüskézettség élesen elkülöníti.

A n y a g : véből.

Ebalites globulosus ( M Ü L L E R , 1975) a t é t é n y i h o l o t y p u s o n k í v ü l 10 c a r a p a x a z Örs-vezér tér „ 1 4 " j e l ű m é s z k ö

G e n u s : Ebalia L E A C H , 1817 Ebalia oersi n o v . sp. Ebalia oersi n o v . sp. ( X I I I . tábla, 1 - 3 . k é p ) A n y a g : 3 c a r a p a x a z Örs-vezér tér , , F " jelű m é s z k ö v é b ő l . L o c u s t y p i c u s : B u d a p e s t , Ö r s - v e z é r tér. D i a g n o s i s : l a p o s , pajzs-alakú c a r a p a x , g y e n g e díszítéssel. D e r i v a t i o n o m i n i s : a z Örs n é v átirata (a l e l ő h e l y n e v e ) . H o l o t y p u s : M O e 4 - 1 . X I I I . tábla, 1 - 3 . k é p . D e s c r i p t i o : a faj az Ebalia edwardsi recensés az E. vanstraeleni m i o c é n faj alakk ö r é b e t a r t o z i k . A k o p o l t y ú t á j az új a l a k o n j ó v a l k e v é s b é díszített, a d u d o r o k l a p o s a b bak, m i n t a másik két fajon, s sima átmenettel olvadnak be a rendkívül lapos carapax felszínébe. A z E. vanstraeleni f a j o n a k o p o l t y ú t á j o n a díszítés n e m c s a k e r ő s e b b , h a n e m két dudorra különül. F a m í l i a : Majidae S A M O T J E L L E , 1819 G e n u s : Achaeus L E A C H , 1815 Achaeus magnus n o v . s p . ( X V . tábla) A n y a g : 3 c a r a p a x és 2 o l l ó az Örs-vezér tér „ 1 4 " m é s z k ö v é b ő l . L o c u s t y p i c u s : B u d a p e s t , Ö r s v e z é r tér.

Földtani

280

Közlöny

108. kötet 3. füzet

D i a g n o s i s : a gastralis t á j o n e g y h o s s z ú tüske áll fölfelé, t ö b b tüskeszerű díszítés a carapaxon nincs. D e r i v a t i o n o m i n i s : n a g y m é r e t é r ő l , a g e n u s á l t a l á b a n kis t e r m e t ű . H o l o t y p u s : M O e 5 — 1. X V . t á b l a , 1., 2 . k é p . D e s c r i p t i o : a gastralis t á j o n felfelé álló tüske v a n . A cardicalis t á j o n két, e g y m á s melletti d u d o r . A c a r a p a x ezen k í v ü l díszítetlen, a n e m r e j e l l e m z ő eloszlású tájakkal. A szemüreg m ö g ö t t n y a k s z e r ű e n e l k e s k e n y e d i k . A z e g y e t l e n t ü s k é v e l v a l ó díszítettség elválasztja a recens f a j o k t ó l , m e l y e k v a g y s i m á k , v a g y t ö b b tüskéjük v a n . E z az első foszszilis faja a n e m n e k . A k é z t ő erősen d o m b o r ú .

Família: Pirimélidae G e n u s : Trachypirimela MÜLLER, 1 9 7 4 Trachypiriméla grippi ( M Ü L L E R , 1 9 7 4 ) (új k o m b i n á c i ó ) ( X I V , tábla, 3 . kép) — Micromithrax grippi, M Ü L L E R , 1974/b, Trachypirimela radula, MÜLLER, 1974/b

A T é t é n y i - f e n n s í k J + L l e l ő h e l y é r ő l , v a l a m i n t az Örsvezér térről az , , 1 4 " j e l ű m é s z k ő ből előkerült új p é l d á n y o k a l a p j á n m e g l e h e t e t t állapítani, h o g y a Micromithrax grippi n é v e n leírt faj is az ú j o n a n felállított Trachypirimela genusba tartozik, amennyiben a h á t s ó p e r e m az ép p é l d á n y o k o n u g y a n o l y a n széles, a díszítés és a p e r e m e k kifejlődése a z o n o s . E g y e t l e n l é n y e g e s eltérés, h o g y a n a g y o b b p é l d á n y o k , m e l y e k k ö z é a Micromithrax grippi h o l o t y p u s a is t a r t o z o t t , r e n d k í v ü l erősen d o m b o r ú a k , a p r o t o g a s t r i k u s táj elején lépcsősen l e t ö r i k a carapax-felület az orbitális táj felé. E z z e l s z e m b e n a k i s e b b p é l d á n y o k ( m e l y e k k ö z é a Trachypirimela radula t y p u s a t a r t o z o t t ) teljesen l a p o s a k . A z alakbeli v á l t o z á s t e h á t n a g y o n n a g y v a l ó s z í n ű s é g g e l életkori kérdés, s í g y a k é t fajt e g y b e v o n o m , az a d u i t alak n e v é t a d v a a j e l e n r e v í z i ó s o r á n az egyesítéskor. G e n u s - n é v k é n t a Trachy pirimela nevet tartom m e g , mint érvényes nevet, melynek typus-faja: Trachypirimela grippi, o b j e k t í v s z i n o n i m á j a a Micromithrax grippi n é v n e k .

Genus:

Portunus

F a m í l i a : Portunidae RAFINESQTJE, 1 8 1 5 W E B E R , 1 9 7 5 ( = Neptunus D E H A A N , 1 8 3 3 , n o n : Portunus RICIUS,

FAB-

1798)

Portunus monspelliensis ( A . M I L N E - E D W A R D S , 1 8 6 0 ) = Neptunus granulatus A . M I L N E E D W A R D S , 1 8 6 0 , n o m e n p r a e o c e u p a t u m , n o n Portunus granulatus ( H . M I L N E - E D W A R D S ) = Lupea granülata, H . M I L N E - E D W A R D S , 1 8 3 4 A n y a g : a L Ő R E N T H E Y által á b r á z o l t p é l d á n y (in L Ő R E N T H E Y - B E T J R L E N , 1 9 2 9 ) B u d a pest-Rákosról, Î ollók Budapest-Rákosról, valamint t ö b b példány a Mecsek-hegységből, a K i s h a j m á s - S z a t i n a melletti új v a s ú t i b e v á g á s b ó l , g y ű j t ö t t e SOLT P é t e r (a leletek átenge déséért s s o k m á s segítségért f o g a d j a k ö s z ö n e t e m e t ) . A m e d i t e r r á n , l u z i t á n és p a r a t e t h y s m i o c é n b e n r e n d k í v ü l elterjedt alak n e v é t t ö b b m i n t száz é v e n át h e l y t e l e n ü l h a s z n á l t á k . L e í r ó j a , A . M I L N E - E D W A R D S f i g y e l m e n k í v ü l h a g y t a a p j a n é v a d á s á t , m e l y e g y m o r f o l ó g i a i l a g teljesen eltérő, d e e g y g e n u s b a t a r t o z ó i n d o - n y u g a t p a c i f i k u s fajra v o n a t k o z o t t . A h o m o n í m i a m e g s z ü n t e t é s e e g y s z e r ű : a z e g y idejűleg leírt Neptunus monspelliensis fajról G L A E S S N E R ( 1 9 2 9 ) k i m u t a t t a , h o g y a N. gra nulatus szinonimája. A Természettudományi M ú z e u m Őslénytárában t ö b b példány van MátraverebélyS z e n t k ú t területéről is.

Portunus neogenicus n o v . s p . ( X I X . tábla) A n y a g : e g y c a r a p a x b a l o l d a l i része a G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " j e l ű h o m o k j á b ó l . L o c u s t y p i c u s : Budapest, Gyakorló út. D i a g n o s i s : az o l d a l p e r e m i élek h e g y e s s z ö g b e n t a l á l k o z n a k . A h á t s ó tüske h o s s z ú , e n y h é n előre ívelt. D e r i v a t i o n o m i n i s : a neogén korról. H o l o t y p u s : M G y 3 - 1 . , X I X . tábla. D e s c r i p t i o : a p é l d á n y t ö r e d é k e s v o l t a ellenére j ó l j e l l e m e z h e t ő . A z o l d a l p e r e m e k m i n t e g y 60°-os s z ö g b e n t a l á l k o z n a k (a P. monspelliensis esetében e z a s z ö g 9 0 ° ) . E z á l t a l a c a r a p a x igen széles, k e r e s z t i r á n y b a n e l n y ú l t . A l a k j a a l a p j á n b i z t o s a n a Portunus sub-

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

281

g e n u s b a tartozik, n é m i l e g a P. sanguinolentus-та, hasonlít, d e eltér a b b a n , h o g y a m i o c é n faj o l d a l p e r e m i tüskéje kissé előre ível, s a b e l ő l e i n d u l ó él n a g y o n h a m a r — a t ü s k e h o s z s z á n a k m e g f e l e l ő t á v o l s á g o n — eltűnik, b e o l v a d a c a r a p a x s z e m c s é z e t t felületébe. A ki lenc m e l l s ő o l d a l i f o g k ö z ü l a h á t s ó k m é g s u g á r i r á n y b a n állnak, a z elsők e g y r e j o b b a n előre i r á n y u l n a k s t r a p e z o i d a l a k o t ö l t e n e k . A felület s z e m c s é z e t t , a s z e m ü r e g felé h a l a d v a erő södik.

Thalamita fragilis n o v . s p . ( X V I I . tábla) — Portunus rakosensis (ollók), L S R E N T H E Y - B E Ü R L E N , 1 9 2 9 ,

X I I . tabla, 2 0 — 2 3 . képek, non: X I I I . tábla 1 . kép

A n y a g : h á r o m c a r a p a x - t ö r e d é k a G y a k o r l ó - ú t „ 1 1 " jelű h o m o k j á b ó l , ö t t ö r e d é k a K e r e p e s i ú t „ 1 0 " j e l ű m é s z k ö v é b ő l , e g y p e d i g a Tétényi-fennsík alsó r é t e g e i b ő l . S z á m o s o l l ó a „ 1 1 " jelű h o m o k b ó l és B u d a p e s t - R á k o s r ó l . L o c u s t y p i c u s : Budapest, Gyakorló út. D i a g n o s i s : fejlett frontális, p r o t o - , m e s o - és metagastrális, v a l a m i n t epibranchialis élek. D e r i v a t i o n o m i n i s : fragilis : t ö r é k e n y , m e r t v a l a m e n n y i c a r a p a x m a r a d v á n y töredékes. H o l o t y p u s : M G y 4 - 1 . , X V I I . tábla, 1. k é p . D e s c r i p t i o : a faj k ö z e l áll a T. crenata recens a l a k h o z , d e p r o t o g a s t r i e u s éle lé n y e g e s e n h o s s z a b b , s j o b b a n m e g k ö z e l í t i a k ö z é p v o n a l a t . ( A z élekre — ridge — v o n a t k o z ó t e r m i n o l o g á t S T E P H E N S O N et al., 1 9 5 7 . m ű v é b ő l v e t t e m . ) A z e l n y ú l t S a l a k ú epibranchiális él c s a t l a k o z i k a m e t a g a s t r i c u s élhez, m e l y k ö z é p e n m e g s z a k a d . A z összerajzolt á b r a ará n y a i n é m i l e g h i b á s a k lehetnek, m e r t eltérő k o r ú p é l d á n y o k r ó l v e t t e m a részleteket. A z élek r a j z o l a t á t m e g b í z h a t ó a n m e g l e h e t e t t állapítani. A z o l l ó k a l e l ő h e l y e k e n n a g y o n g y a k o r i a k , s o k s z o r ezek a l e g g y a k o r i b b .Brac%-ura-maradványok. V a l ó s z í n ű l e g i d e t a r t o z i k B R O C C H I ( 1 8 8 3 ) 5 . t á b l á j á n a 4 / b jelű, Portunien (Portunidae) m e g n e v e z é s ű o l l ó is.

G e n u s : Mioxaiva n o v . g e n . T y p u s - s p e c i e s : Mioxaiva psammophila nov. sp. D i a g n o s i s : s i m a felületű c a r a p a x , h á r o m l ó b á r a o s z l ó h o m l o k p e r e m m e l , ö t mellső oldali foggal. D e r i v a t i o n o m i n i s : a m i o c é n s z ó , v a l a m i n t a r o k o n Xaiva g e n u s n e v é n e k összevonásából. D e s c r i p t i o : a z o n o s a fajleírással.

Mioxaiva psammophila n o v . sp. ( X V I . tábla) A n y a g : e g y c a r a p a x j o b b első része a G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " jelű h o m o k j á b ó l . L o c u s t y p i c u s : Budapest, Gyakorló út. D i a g n o s i s : a g e n u s leírásánál. D e r i v a t i o n o m i n i s : h o m o k o s r é t e g b ő l k e r ü l t elő, n y i l v á n h o m o k k e d v e l ő faj volt. H o l o t y p u s : M G y 5 - 1 . , X V I . tábla. D e s c r i p t i o : a faj a s i m a h é j j ú Portunidae-alakok k ö z é t a r t o z i k , m e l y e k valószí n ű l e g k ö z e l e b b i r o k o n s á g b a n is állanak e g y m á s s a l : Portumnus, Xaiva, v a l a m i n t az erő s e b b e n s p e c i a l i z á l ó d o t t Lissocarcinus, Oaphyra. V a l a m e n n y i t ő l élesen e l k ü l ö n ü l k ü l ö n l e ges h o m l o k á v a l , m e l y a k é t i n t r a o r b i t a l i s lóban k í v ü l e g y k ö z é p s ő , h e g y e s l ó b á b ó l áll. A l ó b á k k ö z t i b e m e t s z é s e k f i n o m a n f o g a z o t t a k . A z ö t m e l l s ő o l d a l i f o g előre i r á n y u l , az elől állók egyre hegyesebbekké válnak. Lissocarcinus — Thia szoeraenyiae, M Ü L L E R ,

szoeraenyiae

(MÜLLER, 1974).

1974/b

A n y a g : a h o l o t y p u s o n k í v ü l e g y c a r a p a x az Örs-vezér t é r „ 1 4 " jelű m é s z k ö v é b ő l . D r . L . B . HOLTHTJIS j a v a s l a t á r a ( k é r e m , f o g a d j a k ö s z ö n e t e m e t a s o k o l d a l ú segítségért) a fajt a Portunidae c s a l á d b a k e l l e t t á t s o r o l n i . B Í R Ó L a j o s által g y ű j t ö t t Ü j - G u i n e a i Lissocarcinus orbicularis p é l d á n n y a l ö s s z e h a s o n l í t v a , m i n d ö s s z e k é t eltérést t a p a s z t a l t a m :

Földtani

282

Közlöny


a r e c e n s fajon az u t o l s ó m e l l s ö o l d a l i f o g t ó l befelé g y e n g e él h ú z ó d i k , m e l y a m i o c é n a l a k o n hiányzik, de nincs meg a genusba tartozó m á s mai fajokon sem. A másik különbség, h o g y a m e l l s ő o l d a l i f o g a k a L. szoeraenyiae f a j o n e r ő s e b b e k . L é n y e g e s v i s z o n t , h o g y a fosszilis faj s o k k a l n a g y o b b , m i n t a Holothuria-íéléken c o m m e n s a l i s m a i a l a k o k , í g y h a s o n l ó élet m ó d aligha k é p z e l h e t ő el.

F a m í l i a : Xanthidae DANA, 1851 Actumnus telegdii ( M Ü L L E R ) 1 9 7 4 c o m b . n o v . A z Ö r s - v e z é r tér , , 1 4 " jelű m é s z k ö v é b ő l s z á m o s k i t ű n ő m e g t a r t á s ú p é l d á n y k e r ü l t elő, e z e k l é n y e g e s e n n a g y o b b a k a t y p u s o k n á l . A P. mediterraneus fajtól ( m e l y a P. hirtellushoz igen k ö z e l áll) n a g y o n élesen elkülönül. A h á t s ó p e r e m k ö r n y é k e p o n t o z o t t , s z e m b e n a k e r e s z t i r á n y b a n g y ű r ő d é s - s z e r ű s z a b á l y t a l a n r a j z o l a t t a l díszített p e r e m ű P. mediterraneusszal. O l l ó j a n a g y o n hasonlít az A. squamosus f a j é h o z . Chlorodiella

mediterranea

— Zozymus mediterraneus, LŐRENTHEY,

(LŐRENTHEY,

1929)

1929

S z i n t é n d r . L . B . HOLTHTJIS h í v t a fel a f i g y e l m e m e t , h o g y e faj v a l ó s z í n ű l e g az i n d o n y u g a t p a c i f i k u s és K a r i b - t e n g e r i Chlorodiella n e m h e z t a r t o z h a t . D r . J. S . G A R T H által k ü l d ö t t p é l d á n y o k ( k é r e m , f o g a d j a k ö s z ö n e t e m e t a segítségért) m e g g y ő z t e k , h o g y a re c e n s Ch. nigra igen k ö z e l áll, o l l ó j á t t e k i n t v e is, a m i o c é n a l a k h o z . F a m i 1 i a : Ceryonidae, COLOSI, 1 9 2 4 Geryon cfr. latifrons V A N S T R A E L E N , 1 9 3 6 A n y a g : e g y c a r a p a x a Z . — 2 s z á m ú fúrás 3 6 , 3 m é t e r é b ő l , a T h ö k ö l y ú t és F r a n c i a ú t B a r k á r ó l , m e l y e t dr. K Ó K A Y J ó z s e f g y ű j t ö t t és b o c s á t o t t r e n d e l k e z é s e m r e ( k é r e m f o g a d j a k ö s z ö n e t e m e t ezért és s o k m á s segítségért). A k ő z e t a n y a g Amussium cristatum t a r t a l m ú a g y a g m á r g á s aleurit. A p é l d á n y h o m l o k a h i á n y z i k , ezért n e m lehet b i z t o s a n a z o n o s í t a n i az algériai saheli e m e l e t b ő l leírt fajjal. F a m i 1 i a :

Ocypodidae

RAFINESQUE, 1 8 1 5

Ocypode? sp. ( X X I I I . t á b l a , 1., 2 . k é p ) L e g j o b b a n a z Ocypode o l l ó k h o z h a s o n l í t a G y a k o r l ó ú t h o m o k j á b a n ( , , 1 1 " ) talált k é t p é l d á n y , b á r h i á n y z i k r ó l u k a cirpelésre s z o l g á l ó recés díszítés — m e l y v i s z o n t a Matuta brocchii o l l ó k o n n a g y o n j ó l l á t h a t ó ( X I . t á b l a , 1., 2 . k é p ) . Macrophthalmus cfr. vindobonensis GLAESSNER, 1 9 2 4 H á r o m k i t ű n ő m e g t a r t á s ú c a r a p a x k e r ü l t elő a M e z ő I m r e útról, a z S Z T K k ö z p o n t t a l s z e m b e n m é l y í t e t t Н . — 3 4 s z á m ú M e t r ó fúrás 2 5 , 8 és 3 3 , 0 m é t e r é b ő l , m e s z e s , o o i d o s h o m o k ból, i l l e t v e m e s z e s a l e u r i t b ó l ( k é r e m B U B I T S I s t v á n t , a k i az a n y a g r a f e l h í v t a f i g y e l m e m e t és a g y ű j t é s t l e h e t ő v é tette, f o g a d j a k ö s z ö n e t e m e t ) . A z ausztriai k á r p á t i e m e l e t b ő l leírt fajjal s z e m b e n a m e l l s ő o l d a l i p e r e m h á r o m f o g a k ö z e l e g y e n l ő m é r e t ű , ezért a faji e g y e z é s n e m v e h e t ő egészen b i z o n y o s n a k .

Táblamagyarázat — Légende des planches I. tábla — Planche I. 1 — 3 . Callianassa

kerepesiensis

MÜLLER, 1976, Gyakorló út „ 1 1 " .

4 . Callianassa

rakosensis

LŐRENTHEY, 1897, Gyakorló út „ 1 1 " .

5 . Callianassa

chalmasii

BROCCHI, 1 8 8 3 , Gyakorló út '

Upogebia

I I . tábla — Planche I I .

sp. Gyakorló út „ 1 1 " .

„11".

Müller:

Decapoda

fauna

I I I . tábla Calcinus?

a budapesti

miocénből

(5)

283

Planche III.

sp. Gyakorló út „ 1 1 " . IV. tábla -

Planche I V .

1. Anapagurus marginatus nov•. sp., h o l o t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " . 2., 3 . Anapagurus marginatus n o v . sp., p a r a t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " . 4 . , 5 . Pagurus albus n o v . sp., h o l o t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " . V. tábla -

Planche V .

1., 2 . Pagurus albus ? n o v . sp., bal o l l ó — p i n c e g a u c h e , B u d a p e s t - R á k o s . 3 . Pagurus rakosensis n o v . sp., h o l o t y p u s , B u d a p e s t - R á k o s . VI.

tábla -

Planche V I .

1. Pagurus rakosensis n o v . sp., h o l o t y p u s , B u d a p e s t - R á k o s . 2 — 5 . Anapagurus miocenicus n o v . s p . , h o l o t y p u s , G y a k o r l ó út „ 1 1 " . ( 1 . , 2 . : ellentétes m e g v i l á g í t á s s a l — a v e c l'illumination different) VII.

tábla -

Planche V I I .

1 — 2 . Pagurus concavus n o v . sp., h o l o t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " . 3 . Pagurus concavus n o v . sp., p a r a t y p u s , b a l o l l ó — p i n c e g a u c h e , Örs-vezér tér „ 1 4 " . 4 . , 5 . Pagurus concavus n o v . s p . , p a r a t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " . V I I I . tábla -

Planche V I I I .

1. Dromia neogenica n o v . sp., h o l o t y p u s , m o n t a g e , K e r e p e s i ú t „ 1 0 " . 2 . Dromilites eotvoesi M Ü L L E R , 1 9 7 5 , o l l ó — p i n c e , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . 3 . Actumnus telegdii ( M Ü L L E R , 1 9 7 4 ) o l l ó — p i n c e , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . I X . tábla 1. Mioranina 2 . Mioranina 3 . Mioranina

asymmetrica asymmetrica asymmetrica

Planche I X .

n o v . sp., m o n t a g e , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . n o v . sp., h o l o t y p u s , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . n o v . sp., p a r a t y p u s , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . X . tábla — Planche X .

1. Mioranina asymmetrica n o v . sp., ö n t v é n y — m o u l e , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . 2 . , 3 . Mioranina asymmetrica n o v . sp., c a r p u s & p r o p o d u s , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . X I . tábla — P l a n c h e X I . 1., 2 . Matuta brocchii G L A E S S N E R , 1 9 6 9 , bal o l l ó cirpelő szerve — p i n c e g a u c h e , a p p a reil stridulatif, G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . 3 . Parthenope s p . n o v . ? b a l olló — p i n c e g a u c h e , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . XII.

tábla -

Planche X I I .

1., 2 . Mursia

loczyi ( M Ü L L E R , 1 9 7 4 ) , G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " (leg. SOLT P . ) .

3 . Parthenope

sp. nov.? montage, Gyakorló út „ 1 1 " . X I I I . tábla -

1 — 3 . Ebalia 4 . Dorippe

Planche X I I I .

oersi n o v . sp., h o l o t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " .

margaretha

L Ő R E N T H E Y , 1 9 2 9 , Örs-vezér tér „ 1 4 " . XIV.

tábla -

Planohe X I V .

1., 2 . Ebalites globulosus ( M Ü L L E R , 1 9 7 5 ) , Örs-vezér tér „ 1 4 " . 3 . Trachypirimela grippi ( M Ü L L E R , 1 9 7 4 ) , Örs-vezér tér „ 1 4 " .

284

Földtani

Közlöny

XV.

tábla

108.

-

kötet,

3.

füzet

Planche X V .

1., 2 . Achaeus

magnus

n o v . sp., h o l o t y p u s , Örs-vezér tér „ 1 4 " .

3.,

magnus

n o v . sp., j o b b olló

4 . Achaeus

XVI. Mioxaiva

psammophila

nov.

tábla

-

— p i n c e droit, Örs-vezér tér „ 1 4 " . Planohe X V I .

sp., holotypus, Gyakorló út „ 1 1 " .

XVII.

tábla

-

Planche

XVII.

1 . Thalamita

fragilis

n o v . sp., holotypus, Gyakorló út „ 1 1 " .

2 . Thalamita

fragilis

n o v . sp., paratypus, Gyakorló ú t „ 1 1 " .

3 . Thalamita

fragilis

n o v . sp. j o b b olló X V I I I . tábla

I . Portunus

monspelliensis

MILNE-EDWARDS, 2 — 4 . Portunus

sp., ollók

neogenicus

XX.

tábla -

tábla

-

2 . Xantho

sp. ( ? s p 2 . ) G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " . sp. Gyakorló út „ 1 1 " .

1., 2 . Eriphia

sp. Gyakorló út „ 1 1 " .

XXI.

mediterraneus

tábla

(MÜLLER,

1974),

Planche X I X .

Planche X X .

-

Planche X X I .

sp., j o b b olló hungaricus

-

Planche

XXII.

Örs-vezér tér „ 1 4 " .

X X I I I . tábla

3 . Pachygrapsus

A.

(LŐRENTHEY, 1 8 9 7 ) , Gyakorló út „ 1 1 " . X X I I . tábla

telegdii

granulatus

(leg. SOLT P . ) .

Kerepesi út „ 1 0 " .

3 — 5 . Xantho

1., 2 . Ocypode?

1 8 6 0 ) ( = Neptunus

n o v . sp., h o l o t y p u s , m o n t a g e , G y a k o r l ó út „ 1 1 " .

c f r . incisus,

Actumnus

XVIII.

— pinces, Budapest-Rákos.

1 . Xantho

3 . Pilumnus

Planche

1 8 6 0 , n o m e n preocc.), Kishajmás-Szatina

XIX. Portunus

— pince droit, G y a k o r l ó út „ 1 1 " . -

( A . MILNE-EDWARDS,

-

Planche

XXIII.

— p i n c e droit, G y a k o r l ó ú t „ 1 1 " .

MÜLLER,

1 9 7 4 , Gyakorló út „ 1 2 " .

Irodalom—Bibliographie BAKTKÓ L . , K O K A T J. (1966): Lajtamészkő előfordulás a Kerepesi úton. Földtani Közlöny 46, (3), pp. 301 — 305 BROOCHI, P. (1883) : Note sur les Crustacés fossiles des terrains tertiaires de la Hongrie. Annales des Sciences géologiques, 13, (5), art. (2), pp. 1 - 8 . E K M A N , S. (1953): Zoogeography of the sea. London CHADIDA, M . R., PAPP, A . (1977): Verbreitung von Oberoligozän und Untermiozän im Zentral-Iran und dessen faunistisch-paläogeographische Beziehungen zur Paratethys. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Monats hefte, 1977, (7), pp. 402 - 4 0 6 . GLAESSNER, M . F . (1929): Crustacea Decapoda. Fossilium Catalogue 41, Berlin Hsij, K . I . et al. (1977): History of the Mediterranean salinity crisis. Nature, 267, (5610), pp. 399—403. L Ő R E N T H E Y I . ( „ E " ) , B E U R L E N , К (1929) Die fossilen Dekapoden der lander der ungarischen Krone. Geologica Hun garica, ser. Pal., 3, Budapest M Ü L L E R P. (1974/a): Decapoda (Crustacea) fauna a budapesti miocénből. Földtani Közlöny, 102, (2), pp. 119—132. M Ü L L E R P. (1974/b): Decapoda (Crustacea) fauna a budapesti miocénből (2). Földtani Közlöny, 102, (3), pp. 275—287. M Ü L L E R P. (1975): Decapoda (Crustacea) fauna a budapesti miocénből (3). Földtani Közlöny, 105, (4), pp. 506—517. M Ü L L E R P. (1976): Decapoda (Crustacea) fauna a budapesti miocénből (4). Földtani Közlöny, 106, (2), pp. 149—160. B.ÖGL, F . et al. (in press): Middle miocène salinity crisis and paleogeography of the Paratethys. Initial Reports of the Deep Sea Drilling Project Leg 42 A

M ü l i e r: Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

285

STEPHENSON, W . , H U D S O N , J. J. (1957): The Australian portunids (Crustacea, Portunidae). I . The genus Thalamita. Australian Journal of Marine and Freshwater Research, 8., (3), pp. 312—368. V A D Á S Z M . E . (1906): Budapest Rákos felső mediterránkorú faunája. Földtani Közlöny, 36, pp. 256—283. V E I G A FERREIRA, О. da (1965): Nova contribuicao para о conhecimento dos Malacostráceos do Miocénico Marinho de Portugal. Comunicacoes dos Servicos Geológicos de Portugal, 48, pp. 5—17.

Faune de Décapodes (Crustacea) dans le Miocène de Budapest (5) Pál

Müller

A B u d a p e s t , p r è s l ' a v e n u e K e r e p e s i ( K e r e p e s i ú t ) , d a n s les a f f l e u r e m e n t s d e n o u v e l l e s f o r m e s o n t été d é c o u v e r t e , à la p l u p a r t en a s s o c i a t i o n s riches en e s p è c e s . D a n s le p r é s e n t article б espèces d ' A n o m u r e s et 7 e s p è c e s d e B r a c h y u r e s n o u v e l l e s , s o n t décrites A i n s i 17 e s p è c e s d ' A n o m u r e s e t 38 e s p è c e s d e B r a c h y u r e s s o n t c o n n u e s d a n s les c o u c h e s b a d e n i e n n e s d e B u d a p e s t . A u genres i n d o - p a c i f i q u e o u e s t a p p e r t i e n n e n t 8 e s p è c e s , t a n d i s q u e d e u x espèces s e u l e m e n t a p p a r t i e n n e n t à un genre s û r e m e n t a t l a n t i q u e est-méditerranéen. Conclusions A B u d a p e s t , à p r o x i m i t é d e l ' a v e n u e K e r e p e s i , o n a créé d e n o u v e a u x a f f l e u r e m e n t s des c o u c h e s b a d e n i e n n e s , en 1976 et 1977. D a n s c e t article, le calcaire à P o l y p i e r s , situé à la base d u c a l c a i r e d é j à d é c r i t ( M Ü L L E R , P . 1976) est i n d i q u é , , 9 " . L e signe d u c a l c a i r e d é j à d é c r i t est , , 1 0 " . , , 1 1 " désigne le sable b i e n classé à g r a n u l o m é t r i e d e 0,5 m m e n v . s u r m o n t a n t le c a l c a i r e . D a n s l'un d e s affleurements, un calcaire s a u m â t r e ( c o u c h e , , 1 2 " ) r e c o u v r e le sable, c ' e s t u n d é p ô t d e la z o n e sublittorale p e u p r o f o n d e p r é s d e la c ô t e d ' a p r è s les P a c h y g r a p s u s y t r o u v é s . A l'autre localité (place Ors-vezér), c ' e s t u n grès — c o m p o s é d e grains d e c a l c a i r e e t quartz q u i s u r m o n t e le sable quartzifère friable. L e grès passe b r u s q u e m e n t ( p r o b a b l e m e n t à d i s c o r d a n c e ) d a n s le c a l c a i r e à spicules d ' É p o n g é s e t B r y o z o a i r e s ( c o u c h e s „ 1 4 " ) , o u é t a t d e c o n s e r v a t i o n d e s Crustacés est e x c e l l e n t . Celui-ci est u n e s é d i m e n t m a r i n véritable dépesé p r o b a b l e m e n t d a n s u n golfe à e a u c a l m e , é v e n t u e l l e m e n t un p e u p l u s p r o f o n d e (20 m a u m a x . ) . L e s calcaires „ 1 4 " et „ 1 2 " r e p r é s e n t e n t des f o r m a t i o n s p r o b a b l e m e n t s y n c h r o n i q u e s . L e s o n c h o ï d e s n o i r e s , t r o u v é e s d a n s le calcaire , , D " s u g g è r e n t la p r é s e n c e p r o c h e d ' u n r é c i f o u c o r d o n littoral à S t r o m a t o l i t h e s q u i p o u v a i t séparer les f o r m a t i o n s m a r i n e s e t celles s a u m ô t r e s d e lagune. L a d i s t a n c e entre les d e u x affleurements e s t m o i n s d e c e n t m è t r e s . L a succession est corrélable à l'affleurem e n t d e R á k o s situé n o n l o i n d ' i c i . D a n s le t e x t e h o n g r o i s s o n t é n u m e r é e s t o u t e s les espèces m i o c è n e s d e B u d a p e s t , trouv é e s j u s q u ' i c i . A p r è s les n o m s figure, entre paranthèses, le n u m é r o d e la c o u c h e , r e s p . localité d'après la c l é a v a n t l ' é n u m é r e t i o n : 1 à 5, T é t é n y , 6. à 8. R á k o s , 9. et 10. A v e n u e K e r e p e s i , 11. e t 12. A v e n u e G y a k o r l ó , 13. et 14. P l a c e Ors-vezér, 15. V i s e g r á d , étage b a d e n i e n inférieur, 16. A u t r e s localités d e la P a r a t é t h y s , 17. M i o c è n e m é d i t e r r a n é e n , 18. M i o c è n e lusitanien. D a n s les localités d e B u d a p e s t 19 espèces d ' A n o m u r e s o n t été p r o v e n u e s en t o t a l d o n t 17 d é t e r m i n a b l e s . P a r m i les 4 2 espèces d e B r a c h y u r e s 38 s o n t d é t e r m i n a b l e s . A u j o u r d ' h u i c ' e s t l a p l u s r i c h e l o c a l i t é à B r a c h y u r e s et A n o m u r e s fossiles. N é a n m o i n s elle n ' a t t e i n t p a s la richesse en e s p è c e d ' u n e m e r s u b t r o p i c a l e (Mer a d r i a t i q u e : e n v . 70 espèces). D a n s les c o u p e s d u B a d e n i e n d e B u d a p e s t se d i s t i n g u e n t u n m e m b r e inférieur et u n a u r e supérieur. L e s n u m é r o s d e s c o u c h e s d u m e m b r e inférieur s o n t dans l ' é n u m é r e t i o n : 2., 3., 6., 7., 10., 1 1 . D a n s le m e m b r e inférieur les c o u c h e s 1. et 9. s o n t récifales. P a r m i les c o u c h e s supérieures, celles 5. e t 14. s o n t d e salinitémarine n o r m a l e , tandisque les c o u c h e s 4. e t 12. se s o n t d é p o s é e s en m i l i e u s a u m â t r e . D a n s le m e m b r e supérieure de n o m b r e u s e s e s p è c e s m a n q u e n t q u i s o n t f r é q u e n t e s d a n s celui inférieur. C'est f r a p p a n t q u e les g e n r e s i n d o - P a c i f i q u e o u e s t s o n t b i e n n o m b r e u s e s : Mursia, Matuta, Micippa, Thalamita ( d e u x espèces), Lissocarcinus, Chlorodiella, Actumnus, Daira, Macrophthalmus. D a n s le m e m b r e b a d e n i e n inférieur, Carpilius, Carupa, Trapezia, Charybdis s o n t e n c o r e c o n n u s . P a r c o n t r e , o n n e r e t r o u v e q u e très p e u d e genres d e l ' A t l a n t i q u e e s t e t d e la M é d i t e r r a n é e Pirimela, Portumnus, ? Pisa, et p a r m i les genres c o s m o p o lites les espèces Pilumnus mediterraneus, Brachynotus februarius, Pachygrapsus hungaricus o n t d e s espèces v o i s i n e s m é d i t e r r a n é e n n e s . L e n o m b r e é l e v é d e s g e n r e s i n d o - p a c i f i q u e s p r o b a b i l i s e q u ' i l n e s'agit p a s d ' u n e m i g r a tion restreinte à certaines e s p è c e s s e u l e m e n t m a i s d ' u n e v r a i m é l a n g e q u i se p r o d u i t d a n s une région de pasage.

286

Földtani

Közlöny


L e s é l é m e n t s i n d o - p a c i f i q u e o u e s t p o u r r a i e n t ê t r e d ' o r i g i n e triple: 1. u n e p a r t i e d e c e u x - c i p r é s e n t e les é l é m e n t s relictuels d e la T é t h y s q u i v i v a i e n t en H o n g r i e (et peut-être aussi d a n s la M é d i t e r r a n é e ) j u s q u ' a u M i o c è n e , e t d a n s les m e r s c h a u d e s à récifs coralliens s u r v i v e n t m ê m e a u j o u r d ' h u i . L a p r é s e n c e d e s g e n r e s Daira e t Trapezia d a n s l ' E o c è n e d e H o n g r i e , s u g g è r e c e t t e e x p l i c a t i o n s . 2 . A l ' E g g e n b u r g i e n , à t r a v e r s la p o r t e entre la Parat é t h y s o r i e n t a l e et l ' O c é a n indien, o u v e r t e d e n o u v e a u à l ' é p o q u e , les é l é m e n t s i m m i g r é s v i v a i e n t j u s q u ' a u m i l i e u d u M i o c è n e . R é c e m m e n t plusieurs spécialistes s u p p o s e n t u n e pareille c o m m u n i c a t i o n ( C H A D I D A e t P A P P , 1 9 7 7 ) . 3. A u B a d e n i e n la p o r t e p r é c é d e m m e n t m e n t i o n n é e p o u v a i t être de n o u v e a u r é o u v e r t e . C'est e n c o r e i n c e r t a i n , m a i s r é c e m m e n t d ' a p r è s les é t u d e s sur le n a n o p l a n c t o n H s ü et al. ( 1 9 7 7 ) , ainsi q u e R Ö G L e t al. (sous presse) a r r i v a i e n t , e u x aussi, à u n e telle c o n c l u s i o n . A l ' é t u d e d e tels p r o b l è m e s z o o g é o g r a p h i q u e s les Crustacés D é c a p o d e s seriont très b i e n utilisables, si p a r e i l l e m e n t à celles d e la P a r a t é t h y s , o n v a m i e u x c o n n a î t r e aussi les faunes de l ' E u r o p e o c c i d e n t a l e ainsi q u e celles d u P r o c h e - O r i e n t p r a t i q u e m e n t i n c o n n u e s . D e p u i s l ' o u v e r t u r e d u Canal d e Suez, o u t r e les P o i s s o n s c e s o n t les Crustacés q u i o n t été i m m i g r é s le p l u s v i t e d a n s la M é d i t e r r a n é e , m a l g r é les L a c s A m e r s sursalés ( E k m a n , 1953). Description

des espes nouvelles et peu connues Pagurus rakosensis n o v . s p . ( P l a n c h e V . , 3 . , P l a n c h e V I . , 1.)

Seul la p i n c e d r o i t est c o n n u e sûrement. L e s t r a n c h a n t s inférieur e t supérieur e t la ligne m é d i a n e de l a p a l m e s o n t o r n e m e n t é s d e p r o t u b é r a n c e s , l'autre partie d e l a p i n c e est finem e n t p o n c t u é e . A u - d e s s o u s d e la r a n g é e d e p o i n t s à la ligne m é d i a n e , à certains i n d i v i d u s se t r o u v e aussi u n e c o u r t e r a n g é e parallèle. L e t r a n c h a n t supérieur d e la p a l m e est droit, celui inférieur suit u n a r c de cercle, n e c o u r b a n t p l u s f o r t q u e v e r s la p a l m e . E n c o n s i d é r a n t le d é v e l o p p e m e n t d e l ' o r n a m e n t a t i o n d e la p i n c e , elle se t r o u v e e n t r e P. variabilis et P. bernhardus, e s p è c e s récentes. S o n a p p a r t e n a n c e a u g e n r e Pagurus — a u sens d u g e n r e recent est certain. Pagurus concavus n o v . s p . ( P l a n c h e V I L , figs 1. à 5 . ) L e b o r d supérieur d e la p i n c e d r o i t est c o m p l è t e m e n t droit, e t p a r c e l a l ' e s p è c e se distingue n e t t e m e n t d e P . àlatus r é c e n t ( d o n t le b o r d supérieur est a r q u é ) e t d e P . sculptimanus à b o r d d e n t é . L e b o r d inférieur c o n s t i t u e u n u n i q u e a r c d e cercle. L a p i n c e g a u c h e est c o n s i d é r a b l e m e n t p l u s étroit, s o n t r a n c h a n t est d e n t é . L a surface d e s p i n c e s est très finem e n t p o n c t u é e e t o r n a m e n t é e d e p o r e s fins. Pagurus albus n o v . s p . ( P l a n c h e I V . , figs 4 . e t 5 . , ' P l a n c h e V . , figs 1. e t 2 . ) L e t r a n c h a n t inférieur d e la p i n c e d r o i t est très f o r t e m e n t arqué. L e c ô t é extérieur est l é g è r e m e n t c o n v e x e et o r n a m e n t é d e b e a u c o u p d e d e n t s fortes en p a r t i e épineu. A sa ligne m é d i a n e u n t r a n c h a n t faible (à certains i n d i v i d u s p l u s fort) s'allonge, au-dessous d e celui-ci la p a l m e est p l a n e , en dessus l é g è r e m e n t c o n c a v e . L e c ô t é intérieur d e la p a l m e est fort c o n v e x e . D ' a p r è s leur o r n a m e n t a t i o n pareille aussi q u e l q u e s c i s e a u x g a u c h e s p o u r r a i e n t a p p a r t e n i r i c i . S o n a p p a r t e n a n c e a u genre r é c e n t Pagurus n e s e m b l e p a s être t o u t à fait certaine. Anapagurus miocenicus n o v . s p . ( P l a n c h e V I . , figs 2 . à 5 . ) E s p è c e à p e t i t e taille ( l ' h o l o t y p e p r o v i e n t p a r m i les i n d i v i d u s les p l u s g r a n d s ) , la p i n c e d r o i t e est c o n n u . L e t r a n c h a n t inférieur d e l a p i n c e a p p r o c h e de l ' a r c d e c e r c l e , m a i s la c o u r b u r e a u g m e n t e u n p e u à la m o i t i é d e la l o n g u e u r . L e t r a n c h a n t supérieur est égalem e n t a r q u é , la p a l m e est la p l u s h a u t e à la base d e s d o i g t s . L a p a l m e est o r n a m e n t é e à sa base (au b o u t v e r s le c a r p e ) d ' u n e p r o t u r b é r a n c e a l l o n g é e . L e s t r a n c h a n t s supérieur e t inférieur s o n t a r r o n d i s . Outre la p r o t u b é r a n c e c i - m e n t i o n n é e , o n n e v o i t p a s d ' a u t r e s o r n a m e n t a t i o n s . L a p i n c e d'^á. laevis r é c e n t est l é g è r e m e n t p l u s s v e l t e . Anapagurus marginatus n o v . s p . ( P l a n c h e I V . , figs 1. à 3 . ) L a p i n c e d r o i t e d e l ' e s p è c e est c o n n u . T r o i s q u a r t a v a n t d u t r a n c h a n t supérieur est d r o i t e t parallèle à l ' a x e l o n g i t u d i n a l d e la p i n c e . L e t r a n c h a n t inférieur p r é s e n t e la f o r m e e x a c t e

V á z l a t o s szelvény a budapesti lelőhelyekről C o u p e s c h é m a t i q u e des gisements de B u d a p e s t

G y a k o r l ó út

Örs-vezér tér, Kerepesi ú t

M é s z h o m o k k ő — Calcilutite (sarmatien ?)

M é s z k ő — Calcaire Mésziszap — V a s e cale.

Tétényi-fennsík — P l a t e a u de T é t é n y

„ D - f G " , .,J + L "

„4"

Cerithiumos

,,4"

mész

h o m o k k ő —• Calcilutite

Cerithiumos

homokkő

à

—

mész

Calcilutite

Cerithiumos

homokkő —

mész

Calcilutite

Cerithium

à Cerithium

Cerithium

,,4"

à

,,5"

Chlamysos

Calcaire à C h l a m y s ?

mészkő

,,12"

Cerithiumos

h o m o k k ő — Calcilutite

Korall-pados

glomerátum

—

Récif

„3"

Mészkő — Calcaire

kon

Laza

de

H o m o k k ő — Grès

m é s z h o m o k k ő —•

Homokos

à

Szivacstíis

mészkő

Calcaire à spicules

Szarmata m é s z k ő — caire sarmatien

Cal „ F e l s ő b b rétegek" — , p o u

Cardiumos

mészhomokkő c h e s superiores"

— Calcilutite à C a r d i u m

d'Epongé Finomszemű

Calcaire ,,13"

blanc H o m o k k ő — Grès'â

H o m o k k ő — Grès

kvarchomok

k ő — Grès à grain fin

tílycy-

»6"

Calcilutite

Corail

„14"

Cerithium Fehér mészkő —

,,1"

mész

Budapest-Rákos

meris mészkő

Calcaire sableus K a v i c s — Caillou

,,11"

Flabellipecfceries,

Scutellás

homok

Sable

à

Flabellipecten, Scutella

Ostreás,

homokos mészkő

— Calcaire à outriche

D i s z k o r d a n c i a v a g y felszín „10"

H o m o k o s m é s z k ő —•

Középszemű

homokkő

D i s c o r d a n c e ou surface Calcaire s a b l e u x

J

Grès à grain m o y e n

Feltételezett diszkordancia ,,9"

Korallpadok Récif de

Riolittufa

Cepaearal

D i s c o r d a n c e incertaine Corail

T u f à Cepaea

H o m o k g y é r faunával

Finomszemű

Sable à faune rare

G r è s à grain fin

M á s jelölés híjján m i n d e n réteg b a d e n i Sauf indication, t o u t les c o u c h e s sont b a d e n i e n

homokkő

. A lelőhelyek jele (Selon MÜLLER, 1 9 7 4 / a ) A "

K ö z é p s ő riolittufa ( k á r p á t i )

Középső

T u f (kárpátién)

p á t i ) —• T u f (kárpátién)

"riolittufa

(kár

Signe des gisements

A rétegek jele e cikkben. Signe des c o u c h e s dans c e t t e article

.„Alsóbb rétegek" — ,,Cou c h e s inferiores"

—

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

287

d ' u n e a r c d e cercle, au c ô t é extérieur traversé p a r u n e c ô t e saillante. L a surface extérieure d e la p i n c e est f i n e m e n t p o n c t u é e . A son b o u t v e r s la c a r p e , a u tiers supérieur, u n e p r o t u b é r a n c e a l l o n g é e O r n a m e n t e la p a l m e , b i e n p l u s forte q u e d a n s le c a s d e l ' e s p è c e A. miocenicus. Dromia neogenica n o v . s p . ( P l a n c h e V I I I . , fig. 1.) L e sillon b r a n c h i o - c a r d i c a l est f a i b l e . O u il arrive a u b o r d latéral postérieur, il y a u n e p e t i t e d e n t . A u b o r d anterolateral, l e n o m b r e des d e n t s n ' e s t q u e trois ( o u t r e celle e x t r a o r b i t a l e ) , e t la distance entre la d e u x i è m e e t l a t r o i s i è m e est la m o i t i é d e celle entre la p r e m i è r e e t la d e u x i è m e . P a r causes p e r s p e c t i v e s , l ' i m a g e en m o s a ï q u e p r é s e n t e le b o r d a n t é r i e u r p o u r t r o p large. F a m i l i a : Raninidae D E HAAN, 1841. G e n u s : Miorania n o v . g e n . T y p u s - s p e c i e s : Miorania asymmetrica nov. s p . , m o n o t y p i a . D i a g n o s i s : le b o r d antérieur a u x c ô t é s d r o i t e t g a u c h e o r n a m e n t é d e d e n t s à n o m b r e d e 7 à 8 , en p e i g n e . Miorania asymmetrica n o v . sp. ( P l a n c h e s I X . et X . ) A la ligne m é d i a n e la c a r a p a c e f l é c h i t en toit, les c ô t é s d r o i t e t g a u c h e s o n t a p p r o x i m a t i v e m e n t p l a n s . A u m i l i e u d u b o r d a n t é r i e u r il y a u n e entaille en U a u m i l i e u d e laquelle se t r o u v e u n e c o u r t e p r o t u b é r a n c e r o s t r i f o r m e . L e s d e u x c ô t é s d u b o r d a n t é r i e u r s o n t o r n a m e n t é s en p e i g n e . A la m i - l o n g u e u r d e la c a r a p a c e s'allonge u n e lamelle o r n a m e n t a l e en M , t r a n s v e r s a l e m e n t allongée. D e s lamelles e t sillons c o u r b é s s u r t o u t t r a n s v e r s a u x — p l u s i e u r s à la p a r t i e postérieure, en m o i n s à celle antérieure — p r é s e n t e n t u n e o r n a m e n t a t i o n très caractéristique e t belle. L e dessin est l é g è r e m e n t a s y m é t r i q u e c e q u i b i e n e n t e n d u n ' e s t p a s visible au p h o t o m o n t a g e c o m p o s é d e s i m a g e s d e m i r o i r . P a r suite d e s causes p e r s p e c t i v e s , l ' a j u s t e m e n t d e s p a r t i e s antérieure e t postérieure d e la m o s a ï q u e n ' e s t p a s p a r f a i t , le b o r d latéral s e m b l e être l é g è r e m e n t a l l o n g é . Dorippe

margaretha

LŐRENTHEY, 1929.

L a f i g u r e p r é s e n t é e p a r L Ő R E N T H E Y ( 1 9 2 9 , Taf. V I . , F i g . 1.) est idéalisée. C'est p o u r c e l a q u e j e p r é s e n t e le p h o t o d u n o u v e l i n d i v i d u à c a r a p a c e . L a p a i r e d e t r a n c h a n t s — d i c h o t o m i q u e en V en a v a n t , à p a r t i r d u m i l i e u d e la r é g i o n c a r d i c a l e —est particulièrem e n t c a r a c t é r i s t i q u e , e m b r a s s a n t un angle a i g u à c e t t e e s p è c e , t a n d i s q u ' à l ' e s p è c e D. lanata l ' a n g l e est d e 9 0 ° e n v i r o n . L ' o r n a m e n t e t i o n d e la r é g i o n b r a n c h i a l e est restreinte à u n e seule p r o t u b é r a n c e , c e p e n d a n t à la f o r m e r é c e n t e d e s t r a n c h a n t s forts s o r t e n t d e la p r o t u b e r a n c e . L a f o r m e p o r t u g a i s e d é c r i t e sous le n o m d e D. a f f . alata p a r V e i g a F E R R E I R ( 1 9 6 5 ) a p p a r t i e n t v r a i s e m b l a b l e m e n t àl ' e s p è c e é t a b l i e p a r L Ő R E N T H E Y ( q u e c e t a u t e u r n e p o u v a i t identifier à cause d e la figure idéalisée p a r L ő r e n t h e y ) . F a m i l i a : Leucosiidae S A M O T J E L L E , 1 8 1 9 . G e n u s : Andorina LŐRENTHEY, 1 9 0 1 . Andorina elegáns L Ő R E N T H E Y , 1 9 0 1 . S u r la b a s e d e l ' e x a m e n d e l ' h o l o t y p e , o n p e u t d é f i n i t i v e m e n t c o n s t a t e r q u e c e t t e espèce a p p a r t i e n t à la famille d e s Leucosiidae. L e s p i n c e s — considérés p a r L Ő R E N T H E Y ( 1 9 2 9 ) sous réserve, c o m m e appartenant à cette espèce — représentent des m e m b r e s de Parthenope.

T y p u s - s p e c i e s : Ebalia

G e n u s : Ebalites n o v . g e n . globulosa M Ü L L E R , 1 9 7 5 , m o n o t y p i a , P l a n c h e X I V . , fig. 1. e t 2 .

L e tiers a n t é r i e u r d e la c a r a p a c e h é m i s p g é r i q u e a p p l a t i e est lisse, les autres p a r t i e s s o n t d r u m e n t o r n a m e n t é e s de p r o t u b é r a n c e s r o n d e s (ce q u i n ' é t a i t p a s visible à l ' h o l o t y p e à c a u s e d e sa d i m e n s i o n restreinte e t s o n é t a t de c o n s e r v a t i o n plus m a u v a i s ) . P a r suite d e la c a r a p a c e a l l o n g é e , le genre se d i s t i n g u e n e t t e m e n t d e la p l u p a r t d e s f o r m e s , a p p a r t e n a n t à c e t t e f a m i l l e . L e s p r o t u b é r a n c e s d u b o r d p o s t é r i e u r p r é s e n t e n t le caractère d'Ebalia. S a c a r a p a c e a r r o n d i e ressemble l é g è r e m e n t a u x e s p è c e s à'Ilia et Leucosia, m a i s les p r o t u b é r a n c e s m a r g i n a l e s la d i s t i n g u e d e t o u t e s les d e u x . 3 Földtani Közlöny

Földtani

288

Közlöny


Ebalia oersi n o v . s p . ( P l a n c h e X I I I . , figs 1 . à 3 . ) L ' e s p è c e a p p a r t i e n t a u g r o u p e d'Ebalia edwardsii r é c e n t e e t E. vanstraeleni m i o c è n e . A l ' e s p è c e n o u v e l l e , la r é g i o n b r a n c h i a l e est m o i n s o r n a m e n t é e , les p r o t u b é r a n c e s s o n t p l u s p l a t e s q u ' a u x d e u x autres e s p è c e s et elles se f o n d e n t à p a s s a g e lisse, d a n s la surface de l a c a r a p a c e e x t r ê m e m e n t p l a t e . A l ' e s p è c e E. vanstraeleni, l ' o r n a m e n t e t i o n d e la région b r a n c h i a l e se sépare en d e u x p r o t u b é r a n c e s . Achaeus magnus n o v . s p . (Planche X V ) A la r é g i o n gastrique se t r o u v e u n e é p i n e allongée v e r s le h a u t . A la r é g i o n cardicale, il y a d e u x p r o t u b e r a n c e s arrondies, l ' u n e juste à c ô t é d e l'autre. H o r s celles-ci l a carapace i n o r n é e p r é s e n t e les r é g i o n s à r é p a r t i t i o n caractéristique a u g e n r e . Derrière l ' o r b i t e il y a une i n c i s i o n b i e n légère, m a i s aussi b i e n visible en f o r m e d e c o l . L ' o r n a m e n t e t i o n à u n e seule é p i n e la distingue d e s espèces r é c e n t e s q u i s o n t o u lisses o u p o s s è d e n t plusieurs épines. C'est la p r e m i è r e espèce fossile d u g e n r e . L a p a l m e est f o r t c o n v e x e .

Trachypirimela

G e n u s Trachypirimela MÜLLER, 1974. grippi ( M Ü L L E R , 1 9 7 4 ) ( n o u v e l l e c o m b i n a i s o n ) . Planche X I V . , fig. 3 .

— Micromithras grippi, M Ü L L E R , 1 9 7 4 / b , Trachypirimela radula, M Ü L L E R , 1 9 7 4 / b

Sur la b a s e d e s n o u v e l s i n d i v i d u s p r o v e n u s , o n p e u t c o n s t a t e r q u e l ' e s p è c e décrite sous e n o m d e Micromithrax grippi a p p a r t i e n t aussi a u g e n r e Trachypirimela r é c e m m e n t établi. N o t a m m e n t a u x i n d i v i d u s i n t a c t s le b o r d postérieur est aussi large, l ' o r n a m e n t a t i o n e t la f o r m e b o r d s s o n t i d e n t i q u e s . L a seule différence c o n s i d é r a b l e est c e q u e les i n d i v i d u s p l u s g r a n d s — y c o m p r i s l ' h o l o t y p e d e Micromithrax grippi a p p a r t e n a i t — s o n t e x t r ê m e m e n t c o n v e x e s , à l ' a v a n t d e la r é g i o n p r o t o - g a s t r i q u e la surface d e la c a r a p a c e d e s c e n d e en échelle v e r s la r é g i o n o r b i t a l e . P a r c o n t r e , les i n d i v i d u s p e t i t s — ainsi le t y p e d e T. radula aussi — s o n t p l a t s . A l o r s , la v a r i a t i o n m o r p h o l o g i q u e reflète très v r a i s e m b l a b l e m e n t une différence d ' â g e i n d i v i d u e l . C'est p o u r q u o i j ' i d e n t i f i e les d e u x espèces en d o n n a n t le n o m d e la f o r m e adulte, lors c e t t e r é v i s i o n . P o u r n o m g é n é r i q u e j e m a i n t i e n Trachypirimela, c o m m e n o m v a l i d e d o n t l ' e s p è c e - t y p e : Trachypirimela radula — en v e r t u d e s p r é c é d e n t s — e s t le s y n o n y m e o b j e c t i f d u n o m Micromithrax grippi. G e n u s : Portunus W E B E R , 1 7 9 5 ( = Neptunus D E H A A N , 1 8 3 3 , n o n : Portunus FABRIcros, 1798). Portunus monspelliensis ( A . M I L N E - E R W A R D S , 1 8 6 0 ) = Neptunus granulatus A. M I L N E E D W A R D S , 1 8 6 0 , n o m e n p r a e o c c u p a t u m p r o specie Portunus granulatus ( H . MILNEE D W A R D S ) = Lupea

granulata

H. MILNE-EDWARDS, 1834.

P e n d a n t p l u s q u e c e n t a n s , o n a e r r o n é m e n t utilisé le n o m d e c e t t e espèce r é p a n d u e e t lfréquente d a n s le M i o c è n e m é d i t e r r a n é e n , lusitanien e t d e la P a r a t é t h y s . S o n descripteur, M L I N E - E D W A R D S , A . , a n é g l i g é la c r é a t i o n d e n o m faite p a r s o n p è r e e t q u i a c o n c e r n é u n e espèce i n d o - p a c i f i q u e ouest, m o r p h o l o g i q u e m e n t c o m p l è t e m e n t différente m a i s a p p a r t e n a n t a u m ê m e genre. L a s o l u t i o n d e l ' h o m o n y m i e est s i m p l e : G L A E S S N E R ( 1 9 2 9 , p p 2 6 7 — 2 6 8 ) a m o n t r é q u e l ' e s p è c e d e Neptunus monspelliensis, décrite en m ê m e t e m p s , est le s y n o n y m e d e N. granulatus. Portunus neogenicus n o v . s p . (Planche X I X . ) M a l g r é la c o n s e r v a t i o n f r a g m e n t a i r e , o n p e u t b i e n caractériser c e t i n d i v i d u . L e s b o r d s l a t é r a u x se r e n c o n t r e n t s o u s u n a n g l e d e 6 0 ° e n v , (à P. monspelliensis l'angle est d e 9 0 ° ) . P a r cela la c a r a p a c e est très large, t r a n s v e r s a l e m e n t allongée. D ' a p r è s sa f o r m e elle appart i e n t sans d o n t a u sous-genre Portunus, r e s s e m b l a n t l é g è r e m e n t a P. sanguinolentus, mais se diffère en c e q u e l'épine m a r g i n a l e d e l ' e p è c e m i o c è n e est arquée en a v a n t e t le t r a n c h a n t p a r t a n t d e l à disparaît très v i t e , — en d i s t a n c e i d e n t i q u e à la l o n g u e u r d e l'épine, — se fond d a n s la surface g r a n u l é e d e la c a r a p a c e . L e s postérieures p a r m i les n e u f d e n t s d u m a r g e antérolatérale s o n t e n c o r e radiales, m a i s l e s premières t e n d e n t d e plus e n plus e n a v a n t e t p r e n n e n t u n e f o r m e t r a p é z o ï d a l e e n v u e d e h a u t . L a g r a n u l a t i o n d e l a surface d e v i e n t p l u s forte e n a l l a n t v e r s l ' o r b i t e .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

289

Thalamita fragilis n o v . s p . (Planohe X V I I . ) — Portunus rakosiensis (pince), L Ö R E N T H E Y - B E U R L E N , 1929, Taf. X I I , Fig. 20.—23, non: Taf. X I I I , Fig. 1.

L ' e s p è c e est v o i s i n e d e la f o r m e récente d e Th. crenata, m a i s s o n t r a n c h a n t p r o t o - g a s t r i q u e e s t c o n s i d é r a b l e m e n t p l u s l o n g et a p p r o c h e d e la ligne m é d i a n e . ( L a t e r m i n o l o g i e sur les t r a n c h a n t s — r i d g e s — est prisé d a n s l ' o e u v r e d e S T E P H E N S O N et al., 1 9 5 7 . ) . L e t r a n c h a n t é p i b r a n c h i a l e en S allongée se j o i n t à celui m é t a - g a s t r i q u e i n t e r r o m p u a u m i l i e u . L e s p r o p o r t i o n s d e la figure c o m p o s é e p e u v e n t présenter certaines erreurs, c a r les détails s o n t p r i s d e s s p é c i m e n s d ' â g e différent, m a i s o n a p u u n i f o r m é m e n t d é t e r m i n e r la c o u r s e des t r a n c h a n t s . A plusieurs localités, les p i n c e s présentent les p l u s fréquents débris d e B r a c h y u r e s . L a p i n c e n o m m é P o r t u n i e n , d a n s le P l a n c h e 5 . à signe 4 / b p a r B R O C C H I ( 1 8 8 3 ) , appartient probablement ici. G e n u s : Mioxaiva n o v . g e n . T y p u s - s p e c i e s : Mioxaiva psammophila n o v . sp. D i a g n o s i s : c a r a p a c e à surface lisse, b o r d frontal à trois l o b e s , c i n q d e n t s a u c ô t é antérieur. Mioxaiva

psammophila nov. sp. (Planche X V I . )

L ' e s p è c e a p p a r t i e n t a u x f o r m e s d e Portunus à c o q u i l l e lisse d o n t l'affinité e s t p r o b a b l e m e n t aussi p l u s p r o c h e : Portumnus, Xaiva ainsi q u e Lissocarcinus p l u s f o r t spécialisé, Caphyra. E l l e se diffère d e t o t e s c e s f o r m e s p a r s o n front particulier q u i c o m p r e n d , o u t r e d e u x l o b e s i n t r a o r b i t a u x , u n autre l o b e m é d i a n , p o i n t u . E n t r e les l o b e s les i n c i s i o n s s o n t f i n e m e n t d e n t é e s . L e s c i n q d e n t s d e l a m a r g e antérolatérale se p r o l o n g e n t e n a v a n t , celles situées en a v a n t d e v i e n n e n t d e p l u s e p o i n t u s . Lissocarcinus

szoeraenyiae,

(MÜLLER, 1974).

— Thia szoeraenyiae, M Ü L L E R , 1974/b

A la p r o p o s i t i o n d u D r . HOITHTTIS, L . B . (à q u i j e r e m e r c i e d e s o n assistance m u l t i l a t é rale), j ' a i t r a n s m i s c e t t e e s p è c e à la famille d e s Portunidae. E n la c o m p a r a n t a u s p é c i m e n de Lissocarcinus orbicularis, j e n ' a i t r o u v é q u e d e u x différences: à l'espèce r é c e n t e u n faible t r a n c h a n t d i r i g e v e r s l'intérieur à p a r t i r d e la dernière d e n t d u c ô t é antérieur c e q u i m a n q u e à l ' e s p è c e m i o c è n e , m a i s aussi a u x autres espèces r é c e n t e s a p p a r t e n a n t à c e genre. L ' a u t r e d i f f é r e n c e : les d e n t s d u c ô t é antérieur s o n t p l u s fortes à l ' e s p è c e d e L. szoeraenyiae. I l est essentiel q u e l ' e s p è c e fossile est b e a u c o u p p l u s g r a n d e q u e les f o r m e s actuelles c o m m e n s a l e s d e s H o l o t h u r i e s , ainsi o n n e p e u t guère i m a g i n e r q u e leur m o d e d e vie s o i t pareil. Chlorodiella

mediterranea

(LŐRENTHEY, 1929).

— Zozymus mediterraneus, L O R E N T H E Y et al., 1929

L e D r . H O L T H U I S , L . B . a attiré m o n a t t e n t i o n à c e q u e c e t t e e s p è c e p o u r r a i t p r o b a b l e m e n t a p p a r t e n i r a u g e n r e Chlorodiella i n d o - p a c i f i q u e o u e s t et c a r a ï b i q u e . L e s s p é c i m e n s e n v o y é s p a r le D r . G A R T H , J. S. ( q u i j e p r i e d e b i e n v o u l o i r r e c e v o i r m e s r e m e r c i e m e n t s ) m ' o n t c o n v a i n c u q u e Ch. nigra r é c e n t e est très p r o c h e d e la f o r m e m i o c è n e , m ê m e en c o n s i d é r a n t sa p i n c e .

3'

290

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

I. t á b l a — P l a n c h e I .

Müller:

Decapoda

fauna a budapesti

miocénből

(5)

291

I I . t á b l a — P l a n o h e II.

292

Földtani

Közlöny


III. tábla -

3.

Planche III.

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

IV. tábla -

293 Planche ГУ.

294

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

V. tábla -

Planche V .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

V I . tábla -

295

Planche V I

296

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

V I I . tábla -

Planche V I I .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

V I I I . tábla -

297 Planche V I I I .

298

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

I X . tábla — Planche I X .

Müller:

Decapoda

fauna a budapesti

miocénből

(5)

299

X . tábla — P l a n c h e X .

300

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

X I . tábla — Planche X I .

Müller:

Decapoda

jauna

a budapesti

miocénből

(5)

X I I . tábla -

301 Planche X I I .

302

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

X I I I . tábla -

Planche X I I I ;

Müller:

Decapoda

fauna a budapesti

miocénből

(5)

303

X I V . tábla — Planche X I V .

4

Földtani Közlöny

304

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

X V . tábla -

Planche X V .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

X V I . tábla -

4*

305 Planche X V I .

306

Földtani

Köztöny

108. bötet, 3. füzet

X V I I . tábla -

Planohe X V I I .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

307

X V I I I . tábla — Planche X V I I I .

308

Földtani

Közlöny


X I X . tábla -

Planche X I X .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

309

X X . tábla — Planche X X .

310

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

X X I . tábla -

Planche X X I .

Müller:

Decapoda

fauna

a budapesti

miocénből

(5)

311

X X I I . tábla — Planche X X I I .

Földtani

Közlöny


X X I I I . tábla — Planche X X I I I .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1978)

108. 313—327

Tengeri felsőperm üledékek Budapesttől DK-re a Sári-2. sz. szénhidrogénkutató fúrásban Bércziné

Makk

Anikó*

(2 á b r á v a l , 3 táblázattal, 5 t á b l á v a l )

Ö s s z e f o g l a l á s : B u d a p e s t t ő l D K - r e m é l y í t e t t Sári-2. sz. s z é n h i d r o g é n k u t a t ó fúrás által 1033 —1300 m k ö z ö t t h a r á n t o l t összlet ú j r a v i z s g á l a t a — a k o r á b b i e r e d m é n y e k kel e l l e n t é t b e n — tengeri felsőperm k é p z ő d m é n y e k jelenlétét v a l ó s z í n ű s í t e t t e . A feltárt 267 m v a s t a g f e l s ő p e r m összlet m é s z k ő k o n k r é c i ó s , s ö t é t v ö r ö s , ő s m a r a d v á n y m e n t e s , m e szes a l e u r o l i t b ó l ; ő s m a r a d v á n y o k b a n g a z d a g a g y a g o s d o l o m i t b ó l , d o l o m i t b ó l és ő s m a r a d v á n y o k b a n s z e g é n y d o l o m i t o s m é s z k ő b ő l áll. E z e n k é p z ő d m é n y e k d e n u d á l ó d o t t felszí nére paleogén k é p z ő d m é n y e k települnek. B u d a p e s t t ő l D K - r e a Sári-2. sz. (Si-2.) fúrás által ( 1 . ábra) az 1033—1300 m k ö z ö t t harántolt összlet (2. ábra) újravizsgálata o l y a n új kőzettani, őslény tani, rétegtani megállapításokat e r e d m é n y e z e t t , a m e l y e k alapján a terület

1. ábra. A Sári-2. sz. fúráspont környékének térképvázlata. J e l m a g y a r á z a t : 1. A térképvázlat magyarországi helyzete, 2. Szénhidrogénkutató fúráspont, 3. Helység a névvel együtt, 4. Tengeri felsőperin képződményeket feltárt szénhidrogénkutató fúráspontok Fig. 1 Location sketch map of the environ of the borehole Sári-2. L e g e n d : 1. Location of the exploration area in Hungary, 2 . Hydrocarbon exploring borehole, 3. Village and its name, 4 . Hydrocarbon exploring borehole discovering Upper Permian marine formations

* Előadva a MET Óslénytan-Rétegtani Szakosztályának 1977. december 5-i szakülésén.

314

Földtani

Közlöny


2. ó&ra. A Sári-2. sz. fúrás 1000—1300 m közötti szakaszának rétegtani felépítése és jellemzői. J e l m a g y a r á z a t : X- Dolomitos mészkő, 2. Tömött dolomit, 3. Breccsás dolomit, 4. Agyagos dolomit, 5. Aleurolit, 6. Magmintavétel helye a magminta számával és mélységével Fig. 2 Lithological composition and characteristics of the depth-interval 1000—1300 m in the borehole Sári-2, as illust rated by PS-Resistivity log combination. L e g e n d : 1. Dolomitic limestone, 2. Massive dolomite, 3. Brecciated dolo mite, 4. Clayey dolomite, 5. Siltstone, 6. Position, number and depth interval of the cores

földtani modelljét módosítani kell. A leglényegesebb változás az, h o g y a fúrás dokumentációjában és az irodalmi adatokban k o r á b b a n ( J U H Á S Z Ä.— K ő V Á R Y J. 1 9 6 4 , J U H Á S Z Á . 1 9 6 4 , B A L Á Z S E . — J U H Á S Z Á . — M A T Y Ó K I . 1 9 7 0 . ) középsőtriász (ladini) korúnak tekintett összlet mikrofaunájának és mikroflórájának újravizsgálata felsőperm kort bizonyít. Erre először G K O S Z A . hívta fel a figyelmet 1 9 7 1 - b e n , a fent említett fúrás 7. és 1 2 . sz. magmintájának vizsgálata alapján. A 7 / b . magrész vékonycsiszolatából előkerült ,,. . . erősen átkristályosodott algametszetek (Gymnocodium . . . " és a mikrofácies alapján a kőzetanyag a ,,. . . Vértes előtéri felsőperm lagunás fácies algás kifejlődésével a z o n o s í t h a t ó . " 1 9 7 3 - b a n az O K G T számára a J A T E Földtani és Őslénytani Tanszékén vég zett munkáról adott jelentésben B A L O G H K . kétségbe vonja a Sári-2. sz. fúrás 1 0 3 3 — 1 3 0 0 m k ö z ö t t i szakasz k é p z ő d m é n y e i n e k ladini korát. Véleménye szerint ,,. . . a középsőtriászban nehezen lehetne olyan barnásvörös és szürke, mészkőkonkréciós agyagpala, v a g y aleurit betelepüléseket elhelyezni, ami lyeneket a Sári-2. sz. fúrás 1 2 . sz. . . .magja képvisel. A bükki felsőpermben

Bércziné:

Tengeri

felsőperm

Budapesttől

DK-re

315

A Sári-2. sz. szénhidrogénkutató fúrással feltárt felsőperm összlet mélységadatai Spatial position of the Upper Permian series revealed by the hydrocarbon exploring borehole Sári-2. /. táblázat — Table I.

Fúrási terület

S4

„

Fúrás jele

Felsőperm. összlet tető értéke abszolút mélységben, m

Si-2.

Forgatóasztal Talpmélység, m

1033,0

1300,0

107,3

A Sári-2. sz. szénhidrogénkutató fúrással feltárt felsóperm összlet magmintáinak fontosabb jellemzői Major characteristics of the cores taken in the Upper Permian series discovered by the hydrocarbon exploring borehole Sári-2 II. táblázat — Table II.

Fúrás jele

Si-2.

Mag szám

Mélység, m

7. 8. 9. 10. 11. 12.

1055,0—1056,0 1145,0—1145,5 1165,0—1166,0 1217,0—1217,8 1272,0—1276,0 1298,0—1299,5

^ég/nT 1,0 0,1 0,15 0,2 0,05 0,3

Képződmény

dolomitos mészkő dolomitos mészkő dolomit dolomit agyagos dolomit aleurolit

Facies

laguna laguna laguna laguna laguna laguna

ellenben valóan gyakoriak az ilyen betelepülések a sötétszürke mészkőpa dok k ö z ö t t , s u g y a n o t t a szürke d o l o m i t v a g y dolomitos mészkő sem ritka." Ilyen előzmények u t á n vizsgálta újra a szerző az említett 1033—1300 m közötti szakasz kőzetanyagát ( I — I I . táblázat), újra elvégezve az O G I L magraktárban még meglévő magminták kőzettani leírását, az ősmaradvá n y o k vékonycsiszolatból való meghatározását. E z ú t o n szeretném megköszönni az újrafeldolgozás során szóbeli útmutatá sokkal és tanácsokkal ellátó dr. S I D Ó M Á R I A és S Z A B Ó Imre önzetlen segítségét.

A Sári-2. sz. fúrás tengeri felsőperm összlete A fúrás 1300 m-es mélységben sötétvörös, kemény, rideg, t ö m ö t t , szürke színű, ősmaradvány mentes, mészkőkonkréciókat tartalmazó meszes aleurolitban fejeződött be (12. sz. magminta: 1298,0—1299,5 m ) . A rátelepülő, 1260,0—1289,0 m mélységben feltárt, sötétszürke, fekete, rétegzetten, rideg, k e m é n y , fehér kalciterekkel sűrűn átjárt, breccsás szövetű, bitumenes, agyagos d o l o m i t b ó l (11. sz. magminta: 1272,0—1276,0 m) szegé nyes mikrofauna (Glomospira s p . , Globivalvidina sp. Staffella sp., Miliolina, Nodosaria sp.) és mikroflóra (Girvanella sp., Mizzia velebitana ( ' S C H U B E R T ) , Vermiporella nipponica E N D O , Gymnocodium sp.) került elő, de a felsőperm kort mindenképpen valószínűsítik. A z 1185,0—1260, 0 m közötti mélységben harántolt és a 10. sz. magmin tával (1217,0—1217,8 m ) a felszínre hozott sötétszürke, fekete színű, réteg zetten, kemény, rideg, fehér kalciterekkel sűrűn átjárt, breccsás, bitumenes, helyenként rozsdabarna aleurolit betelepüléses dolomit mikrofaunában és 3

Földtani

316

Közlöny


mikroflórában gazdag. Mikrofauna: Glomospira gordialis ( J O N E S et P A R K E R ) , Glomospira sp.j, Glomospira sp. , Glomospirasp. , Glomospirella sp., Tuberitinal sp., Lunucammina cf. postcarbonica ( S P A N D E L ) , Lunucammina sp.j, Lunucammina sp..,, Pachyphloia asymmmetrica ( M I K L . — M A K L . , K , V . ) , Pachyphloia gefoensis ( M I K L . — М А Ж Ь . , К , V . ) , Pachyphloia sp., Colaniella sp., Globivalvulina vonderschmitti R E I C H E L , Globivalvulina graeca R E I C H E L , Globivalvulina bulloides ( B R A D Y ) , Globivalvulina sp.j, Globivalvulina sp, , Olympina sp., Archaediscus milliolides ( M I K L . — M A K L . , К . V . ) , Archaediscus sp., Hemigordiopsis cf. геигг R E I C H E L , Nodosaria sp., Gastropoda embrió. Mikroflóra: Girvanella sp., Mizzia velebitana ( S C H U B E R T ) , Mizzia cornuta K O C H A N S K Y et H E R A K , Atractyliopsist sp., Vermiporella sp., Gymnocodium bellerophontis (ROTHPLETZ), Gymnocodium sp. A mikrofauna és mikroflóra alapján sekély-, melegtengeri, lagunás k é p z ő d m é n y . A kőzet kora az ősmaradványok alapján minden kétséget kizáróan felsőperm ( I I I . táblázat). 2

3

2

A Sári-2. sz. szénhidrogénkutató fúrás felsőperm összletéből előkerült ősmaradványok eloszlása Distribution of the fossils recovered from the Upper Permian series discovered by the hydrocarbon exploring borehole

III. táblázat — Table

Ma gminta sz Fajuév 7. 9.

a.

10.

11.

b.

Glomospira gordialis (JOKES et PARKER)

+

Glomospira sp^ Glomospira sp. Glomospira sp. Glomospirella sp. Tuberitinal sp.

+ + + + +

2

3

Lunucammina cf. postcarbonica (SPANDEL)

Lunucammina sp^ Lunucammina sp. Pachyphloia asymmetrica (MlEX.-ltAEL., K. Y . )

+

2

+ + + + + + + +-f.

Pachyphloia cf. asymmetrica (MIKL.-MAKL., К. V . ) Pachyphloia gefoensis (MIKL.-MAEL., К . Y . )

Pachyphloia sp. Colaniella sp. Globivalvulina Globivalvulina Globivalvulina Globivalvulina

vonderschmitti REICHEL cf. vonderschmitti EEICHEL graeca EEICHEL bulloides (BRADT)

Globivalvulina sp.! Globivalvulina sp. Olympina sp.

+ +

2

Archaediscus milliolides (MLKL.-AIAKL., К . Y . ) Archaediscus cf. milliolides ÇMIKL.-ЫАЕЪ., E . V . )

Archaediscus sp. Staffella sp.

+

+ +

Hemigordiopsis cf. гетш REICHEL

+ + +

Nodosaria sp. ladet. Foraminifera Indet. Foraminifera? Gastropoda embrió Echinodermata váztöredék Girvanella sp.

+-f

Mizzia velebitana (SCHUBERT) Mizzia cornuta KOCHANSKY et HERAK

-f-

+ +

Atractyliopsis? sp. Vermiporella nipponica E N D O

Vermiporella sp. Gymnocodium bellerophontis (ROTHTLETZ)

Gymnocodium sp. Permocalculus sp.

-f

+

+ +

+ +

12.

III

Б ér с z i n é: Tengeri

felsőperm

Budapesttől

DK-re

317

A z 1 1 6 0 , 0 — 1 1 8 5 , 0 m között feltárt ( 9 . sz. magminta: 1 1 6 5 , 0 — 1 1 6 6 , 0 m ) sötétszürke, fekete színű, rétegzetlen, rideg, k e m é n y , t ö m ö t t , fehér kalciterek kel sűrűn átjárt d o l o m i t vastagabb kalcitereinek peremén — a d o l o m i t és a kalcitér k ö z ö t t — 2 m m vastag tömeges, másutt oktaéderes kifejlődésű pirit figyelhető meg. A z E L T E Ásványtani Tanszékén (dr. K i s s J Á N O S ) végzett mikromineralógiai vizsgálatok szerint a pirit markazittal szennyezett. A röntgenvizsgálat (Készült: O G I L - b a n , kiértékelte: C S E R E P E S N É M E S S Z É N A B . ) a d o l o m i t rácsába beépült vasas szennyezést m u t a t o t t ki. A z elvégzett mikro mineralógiai és röntgenvizsgálatokért ezúton szeretnék köszönetet mondani. E b b ő l a kifejlődésből mindössze néhány Echinodermata-váztöredék került elő. Felfelé haladva egyre inkább a C a C 0 - e s jelleg válik u r a l k o d ó v á . A 8. sz. magmintával ( 1 1 4 5 , 0 — 1 1 4 5 , 5 m ) a felszínre h o z o t t sötétszürke, fekete, réteg zetlen, kemény, rideg, fehér kalciterekkel sűrűn átjárt, t ö m ö t t , d o l o m i t o s m é s z k ő b ő l mindössze egy teljesen átkristályosodott Permocalculus sp. került elő. A z összlet tetejéből vett magminta ( 7 . sz. magminta: 1 0 5 5 , 0 — 1 0 5 6 , 0 m ) sötétszürke, rétegzetlen, kemény, rideg, fehér kalciterekkel sűrűn átjárt t ö m ö t t , d o l o m i t o s mészkő ( 7 / b . magrész) néhány Gymnocodium sp. m a r a d v á n y t tartalmaz ( E L T E T T K Alkalmazott Földtani Tanszék, 1 9 7 1 ) . A 7/a. magrész világos barnásszürke, t ö m ö t t , rétegzetlen, ősmaradványmentes, durvakris t á l y o s mészkövének rétegtani hovatartozása bizonytalan és kérdéses, az sem kizárt, h o g y repedéskitöltő anyag. E n n e k eldöntése a meglevő kőzetanyag alapján nem lehetséges. 3

Fejlődéstörténeti kapcsolat A Sári-2. sz. fúrással harántolt 2 6 7 m vastag felsőperm összlet legalsó 1 1 m-s ( 1 2 8 9 , 0 — 1 3 0 0 , 0 m) a felsőperm transzgressziót megelőző ill. kezdetét jelző üledékekből áll. A 1 2 . sz. magminta ( 1 2 9 8 , 0 — 1 2 9 9 , 5 m ) szürke mészkőkonkréciós, sötétvörös színű, meszes aleurolitja és a Sári-1. sz. fúrás 1 3 . sz. magmintájának ( 1 2 5 6 , 0 — 1 2 5 8 , 5 m ) szürke konkréciós, lilásvörös színű ale urolitja a karbonátos felsőperm alatt jelentkező törmelékes rétegsor felső ré szét képviseli. A Sári-2. sz. fúrásban erre települ a felsőperm sekélytengeri, uralkodóan d o l o m i t o s kifejlődésben, amely felfelé d o l o m i t o s mészkőbe m e g y át. A z 1 1 8 5 , 0 — 1 2 8 9 , 0 m mélységben lévő, 1 0 4 m vastag, a 1 0 . és 1 1 . sz. m a g m i n t á v a l fel színre hozott sötétszürke, bitumenes, agyagos dolomitja, dolomitja a belőle előkerült mikrofauna és mikroflóra alapján melegtengeri, lagunás fáciest k é p visel. A z erre települő, mintegy 1 5 2 m vastag ( 1 0 3 3 , 0 — 1 1 8 5 , 0 m közötti sza kasz), kőzettani alapon a felsőperm tetejét képviselő, sötétszürke, bitumenes, erősen pirites, mikrofauna mentes, mikroflórában szegény, t ö m ö t t d o l o m i t o k , d o l o m i t o s m é s z k ö v e k finomszemcsés piritjei esetleg kénhidrogénes vízi közegre utalnak. E z t támasztaná alá a mikrofauna teljes hiánya, az a néhány Echinodermata-y kztöredék pedig ú g y sodródhatott ide. A z összlet bitumentartalma v i s z o n t o x i g é n b e n szegény tengervízre utalhat. A kénhidrogénes és oxigén s z e g é n y k ö z e g egymást nem kizáró, hanem indokló t é n y e z ő k . A bükk-hegységi felsőperm üledéksorozattal jól azonosíthatók ezek a k é p ződmények

(BALOGH K .

1964, H E R A K , M . — KOCHANSKY, V . 1 9 6 3 , SIDÓ, M .

1 9 7 4 ) . Sőt kapcsolatba hozhatók a tőle Ny-ra mélyített B u g y i - 5 . sz. fúrás

Földtani

318

Közlöny


sötétszürke színű, fehér kalciterekkel sűrűn átjárt, erősen préselt, kőszenes, a g y a g o s , felsőperm glomospirás és agathamminás m é s z k ö v é v e l ( S I D Ó , M . 1974). A fentieket összegezve a B ü k k - h e g y s é g t á v o l a b b i déli előterében h ú z ó d ó D N y - É K irányú szerkezeti v o n a l mentén, B u d a p e s t t ő l D K - r e l é v ő területen a szénhidrogénkutató fúrások szálban álló, lagúnás, sekélytengeri felsőperm k é p z ő d m é n y e k e t t á r t a k fel. A z előkerült mikrofauna és mikroflóra a terület felsőperm tengerének a T e t h y s é l ő v i l á g á v a l v a l ó k a p c s o l a t á t csak alátámaszt ják (GÉCZY B . 1 9 7 2 ) . R e m é l e m , h o g y a m a g y a r m é l y f ö l d t a n i kutatás számára, a magyarországi tengeri felsőperm k é p z ő d m é n y e k elterjedéséhez, a fentiek hasznos alapada t o k a t szolgáltatnak.

Táblamagyarázat

— E x p l a n a t i o n o f plates

I . tábla -

Plate I .

1. Agathammina pusilla ( G E I N I T Z ) m e t s z e t a B u - 5 . sz. fúrás 3. sz. m a g m i n tájának (486,0 — 4 8 8 , 0 m ) sötétszürke a g y a g o s m é s z k ö v é b ő l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő : 0,6 m m . S e c t i o n o f a n Agathammina pusilla ( G E I N I T Z ) Core N o . 3 (486 — 488 m ) , b o r e h o l e B u - 5 ; d a r k - g r e y c l a y e y l i m e s t o n e . U p p e r - P e r m i a n . D i a m e t e r ; 0,6 m m . 2. Hemigordius harltoni ( C U S H M A N — W A T E R S ) m e t s z e t a B u - 5 . sz. fúrás 3. sz_. m a g m i n t á j á n a k (486,0 — 488,0 m ) s ö t é t s z ü r k e a g y a g o s m é s z k ö v é b ő l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő ; 0,86 mm. S e c t i o n o f a Hemigordius harltoni ( C U S H M A N — W A T E R S ) Core N o . 3 (486 — 488), b o r e h o l e B u - 5 ; d a r k - g r e y c l a y e y l i m e s t o n e . U p p e r - P e r m i a n , D i a m e t e r : 0,86 m m . 3. Glomospira gordialis ( J O N A S — P A R K E R ) m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő ; 0,28 m m . S e c t i o n o f a Glomospira gordialis ( J O N A S — P A R K E R ) . Core N o . 10, b o r e h o l e Si-2 (1217 — 1217,8 m ) . U p p e r P e r m i a n . D i a m e t e r : 0,28 m m . 4. Glomospira sp^ m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,232 m m . S e c t i o n o f a Glomospira s p . . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. L e n g t h : 0,232 m m . 5. Glomospirella s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,396 m m . S e c t i o n o f a Glomospirella sp. L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. L e n g t h : 0,396 m m 6. I n d e t . Foraminiferametszet a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 —1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,297 m m . S e c t i o n o f a n i n d e t . Foraminifera. L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. L e n g t h : 0,297 m m . 7. Glomospira s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,363 m m . S e c t i o n o f a Glomospira s p . . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. L e n g t h : 0,363 m m . 8. Lunucammina s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,651 m m . S e c t i o n o f в, Lunucammina sp^. L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. L e n g t h : 0,651 mm. 9. Hemigordiopsis cf. renzi R E I C H E L m e t s z e t a Si-2. s z . fúrás 10. s z . m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő : 0,396 m m . S e c t i o n o f a Hemigordiopsis cf. renzi R E I C H E L . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. D i a m e t e r : 0,396 m m . 10. Glomospira s p . m e t s z e t a Si-2. s z . fúrás 11. s z . m a g m i n t á j á n a k (1272,0 — 1276,0 m ) s ö t é t s z ü r k e a g y a g o s d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő : 0,277 m m . S e c t i o n o f a Glomospira s p . Core N o . 1 1 , b o r e h o l e Si-2 (1272 — 1276 m ) ; d a r k - g r e y , c l a y e y d o l o m i t e . U p p e r P e r m i a n . D i a m e t e r : 0,277 m m . 11. Colaniella s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) sötét s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,165 m m . S e c t i o n o f a Colaniella s p . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 3. L e n g t h : 0,165 m m . x

2

2

x

3

3

Bércziné:

Tengeri felsőperm

Budapesttől

DK-re

319

1 2 . Lunucammina cf. postcarbonica ( S P A N D E L ) m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0 , 3 7 5 m m . S e c t i o n o f a Lunucammina cf. postcarbonica ( S P A N D E L ) . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at 3 . L e n g t h : 0 , 3 7 5 m m . II. tábla -

Plate I I .

1. Pachyphloia gefoensis M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 1,0 m m . S e c t i o n o f a Pachyphloia gefoensis M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . C o r e N o . 1 0 . , b o r e h o l e Si-2 ( 1 2 1 7 — 1 2 1 7 , 8 m ) . D a r k - g r e y d o l o m i t e . U p p e r - P e r m i a n . L e n g t h : 1 , 0 m m . 2 . Pachyphloia asymmetrica ( M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . ) m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . s z ; magmintájának ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Hossza: 0,875

mm.

See a t 1. L e n g t h : 0 , 8 7 5 m m . 3 . Lunucammina s p . m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Hossza: 0 , 4 4 m m . S e c t i o n o f a Lunucammina s p . . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1 . L e n g t h : 0,44 mm. 4 . Pachyphloia cf. asymmetrica ( M I K L U K H O - M A K L A Y , K . V . ) m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 1 0 . sz. magmintájának ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Hossza: 0,66 mm. S e c t i o n o f a Pachyphloia cf. asymmetrica ( M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . ) L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1. L e n g t h : 0 , 6 6 m m . 5 . Globivalvulina graeca R E I C H E L m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás , 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 6 7 5 m m . S e c t i o n o f a Globivalvulina graeca R E I C H E L . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1. Diameter: 0 , 6 7 5 m m . 6 . Globivalvulina vonderschmitti R E I C H E L m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. A l a p átmérő: 0 , 6 m m . S e c t i o n o f a Globivalvulina vonderschmitti REICHEL Location, formation, lithology see a t 1 . B a s a l d i a m e t e r : 0 , 6 m m . 7 . Globivalvulina vonderschmitti R E I C H E L m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . s z . m a g m i n t á j á nak ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 5 5 m m . S a m e as a t 6 . D i a m e t e r : 0 , 5 5 m m . 8 . Globivalvulina graeca R E I C H E L m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás, 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 6 m m . S a m e as a t 5 . D i a m e t e r : 0 , 6 m m . 9 . Globivalvulina bulloides ( B B A D Y ) m e t s z e t a S i - 2 . s z . fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 3 5 m m . S e c t i o n o f a Globivalvulina bulloides ( B R A D Y ) . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at 1 . Diameter: 0 , 3 5 m m . 2

2

I I I . tábla -

Plate I I I .

1. Globivalvulina s p . m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 6 6 m m . S e c t i o n o f Globivalvulina s p , c o r e N o . 1 0 , b o r e h o l e S i - 2 ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) , d a r k - g r e y dolomite. Upper Permian. Diameter: 0 , 6 6 m m . 2 . Globivalvulina bulloides ( B B A D Y ) m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 4 7 5 m m . S e c t i o n o f a Globivalvulina bulloides ( B R A D Y ) . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1. Diameter: 0 , 4 7 5 m m . 3 . Globivalvulina s p . , m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 1 0 . sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0 , 3 7 5 m m . S e c t i o n o f a Globivalvulina s p . , . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1. D i a m e t e r : 2

2

0,375

mm.

4 . Archaediscus cf. milliolides ( M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . ) m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 1 0 . sz. magmintájának ( 1 2 1 7 , 0 — 1 2 1 7 , 8 m ) sötétszürke dolomitjából. Felsőperm. Á t m é r ő : 0,56 m m . S e c t i o n o f a Archaediscus cf. milliolides ( M I K X U K H O - M A K L A Y , К . V . ) . L o c a t i o n , for m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1. D i a m e t e r : 0 , 5 6 m m . 6 ïoldtani Közlöny

320

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3.

füzet

5. Archaediscus milliolides ( M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . ) m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) sötétszürke d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,53 m m . S a m e as a t 4. L e n g t h : 0,53 m m . 6. Nodosaria s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . A l e g n a g y o b b k a m r a h o s s z a : 0,13 m m . S e c t i o n o f a Nodosaria s p . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at 1. L e n g t h o f the largest c h a m b e r : 0,13 m m . 7'. Tuberitina ? sp. m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . H o s s z a : 0,35 m m . S e c t i o n o f a Tuberitina? s p . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at 1. D i a m e t e r : 0,35 m m . 8. I n d e t . Foraminiferal m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő : 0,37 m m . S e c t i o n o f a n i n d e t . Foraminifera. L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 1. D i a m e t e r : 0,37 m m . 9. Olympina s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 —1217,8 m ) sötét s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő : 0,462 m m . S e c t i o n o f a n Olympina s p . Core N o . 10., b o r e h o l e Si-2 (1217,0 — 1217,8 m ) D a r k - g r e y d o l o m i t e . U p p e r P e r m i a n . D i a m e t e r : 0,462 m m . 10. Mizzia cornuta K O C H A N S K Y — H E R A K m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k ( 1 2 1 7 , 0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . l O O x . S e c t i o n o f a Mizzia cornuta K O C H A N S K Y et H E R A K . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at 9. M a g n i f i c a t i o n a b o u t 100 X . 11. Gymnocodium bellerophontis ( R O T H P L E T Z ) m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 100 X . S e c t i o n o f Gymnocodium bellerophontis (ROTHPLETZ) Location, formation, lithology, m a g n i f i c a t i o n s a m e as a t 10. I V . tábla -

Plate I V .

1. Atractyliopsis ? s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 60 X . S e c t i o n o f a Atractyliopsis ? s p . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t H I / 9 . Magnifica t i o n a b o u t 60 X • 2. Vermiporella nipponica E N D O m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 11. sz. m a g m i n t á j á n a k (1272,0 — 1276,0 m ) s ö t é t s z ü r k e a g y a g o s d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 100 X . S e c t i o n o f a Vermiporella nipponica E N D O . C o r e N o . 11., b o r e h o l e Si-2 (1272 —1276 m ) D a r k - g r e y c l a y e y d o l o m i t e . U p p e r P e r m i a n . M a g n i f i c a t i o n a b o u t 100 X • 3. Permocalculus s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 8. sz. m a g m i n t á j á n a k (1145,0 — 1145,5 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t o s m é s z k ö v é b ő l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 63 X . S e c t i o n o f a Permocalculus s p . C o r e N o . 8., b o r e h o l e Si-2, (1145 — 1145,5 m ) . D a r k - g r e y d o l o m i t i c l i m e s t o n e . U p p e r P e r m i a n . M a g n i f i c a t i o n a b o u t 63 X . 4. Gymnocodium s p . m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 75 X . S e c t i o n o f a Gymnocodium s p . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at I I I / 9 . M a g n i fication a b o u t 75 X . 5. Mizzia velebitana ( S C H U B E R T ) m e t s z e t a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 85 X . S e c t i o n o f a Mizzia velebitana ( S C H U B E R T ) . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t I I I / 9 . M a g n i f i c a t i o n a b o u t 85 X . V . tábla -

Plate V .

1. „ G l o b i v a l v u l i n á s " m i k r o b i o f á o i e s a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 21 x . M i c r o b i o f a c i e s w i t h Globivalvulines. L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see at I I I / 9 , Magni f i c a t i o n a b o u t 21 X . 2. Gastropoda e m b r i ó a Si-2. sz. fúrás 10. sz. m a g m i n t á j á n a k (1217,0 — 1217,8 m ) sötét s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 20 X . G a s t r o p d e ' s e m b r y o . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t I I I / 9 . M a g n i f i c a t i o n a b o u t 20 X .

Bércziné:

Tengeri

felsőperm

Budapesttől

321

DK-re

3. F e l s ő p e r m m i k r o b i o f á c i e s a S i - 2 . s z . fúrás 1 0 . s z . m a g m i n t á j á n a k

( 1 2 1 7 , 0 — 1217,8 m )

s ö t é t s z ü r k e d o l o m i t j á b ó l . N a g y í t á s : k b . 25 X U p p e r P e r m i a n m i c r o b i o f a c i e s . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t I I I / 9 . M a g n i f i c a tion about 4. Staffella

25 X .

s p . m e t s z e t a S i - 2 . sz. fúrás 11. s z . , m a g m i n t á j á n a k

(1272,0—1276,0 m )

sötét

szürke a g y a g o s d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . Á t m é r ő : 0,430 m m . S e c t i o n o f a Staffella

sp. C o r e N o . 11, b o r e h o l e Si-2, (1272 — 1276), dark-grey,

clayey

d o l o m i t e . U p p e r P e r m i a n . D i a m e t e r : 0,430 m m . 5. Globivalvulina

s p . m e t s z e t a S i - 2 . s z . fúrás

11. sz. m a g m i n t á j á n a k

(1272,0—1276,0 m )

s ö t é t s z ü r k e a g y a g o s d o l o m i t j á b ó l . F e l s ő p e r m . N a g y í t á s k b . 140 X . Section about

o f a Globivalvulina

s p . L o c a t i o n , f o r m a t i o n , l i t h o l o g y see a t 4. M a g n i f i c a t i o n

140 X .

Irodalom—References BALÁZS E . — J U H Á S Z A . — M A T Y Ó K I . (1970): Magyarország medencebeli triász időszaki képződményei. OGIL Műszaki Tudományos Közleményei, p . 36—42. BALOGH K . (1964): А Вùkkhegység földtani képződményei. M A P I Évkönyv 48, 2, 243—719. E L L I O T T , G . F. (1968): Permian to palaeocene calcareous algae (Dasycladacaea) of the middle East. Bull. British Mus. (Natural History), Geology Supplement 4. London E L T E Alkalmazott Fkldtani Tanszék (GEOSZ Á . ) (1971): Sári-2. 7. és 12. sz. magmintáinak vizsgálata. Budapest (OKGT Adattár Kűtkönyvi dokumentáció) F L Ü G E L , E . (1971): Palökologische Interpretation des Zottachkopf-Profiles mit Hilfe von Kleinforaminiferen. Carinthia II, Sh. 28, 6 1 - 9 6 . Klagenfurt F L Ü G E L , H . (1963): Algen und Pioblematica aus dem Perm Süd-Anatoliens und Irans. Sitzungsber. österr. Akad. Wiss., mathem.-naturw. K L , 1 , 1 7 2 , 1 / 2 , 8 5 - 9 5 . Wien G É C Z Y B . (1972): Ösnövénytan. Tankönyvkiadó, Budapest H E R A K , M . — K O C H A N S K Y , V . (1963): Jungpaläozoische Kalkalgen aus dem Bükk-Gebirge. Geol. Hung. Ser. Pal. vol. 28, 4 5 - 7 8 . H E R A K , M . — S K A L E C , D . (1966): Kalkalgen im Perm des Samoborer Gebirges. Geol. Vjesnik Inst, za Geol. Ist. u Zagrebu, vol. 20, 37—39. H O M A N N , W . (1972): unter- und tief-mittelpermische Kalkalgen aus den Kattendorfer Schichten, dem Trogkofel-Kalk und dem Tressdorfer Kalk der Karnischen Alpen (Österreich). Senckenbergiana letheae, 53, 3/4, 135 — 313. Frank furt am Main I S H I I , K . — O K I M U R A , Y . — N A K A Z A W A , K . (1975): On the Genus Colanieila and its Biostratigraphic Significance. Journ. Geosciences, Osaka City Univ., 19, 6, 1 0 7 - 1 2 9 . Osaka J Ä T E Földtani és őslénytani Tanszék (BALOGH К . ) (1973): Jelentés az O K G T számára 1973-ban végzett munkáról. Szeged JUHÁSZ Á. (1964): Adatok a Duna—Tisza köze E - i részének mélyföldtanához. Földt. Közi., 94., 2 . , 184—194. JUHÁSZ Á.—KÖVÁRY J. (1964): Adatok Jászberény környékének mélyföldtanához. Földt. Közi. 94., 4 . , 459—465. K O O H A N S K Y - D E V I D É , V . (1954): Permische Foraminiferen und Kalkalgen aus der Umgebung von Bar in Montenegro. Vjesnik Geol. 5—7. Zagreb K O C H A N S K Y - D E V I D É , V . (1970): Permski mikrofosili zahodnih Karavank. Geologija, 13, 175—250. Ljubljana K O C H A N S K Y , V . — H E R A K , M . (1960): On the Carboniferous and Permian Dasycladaceae of Yugoslavia. Geol. Vjesnik, 13., 65 — 94. Zagreb K U M M E L , В . — T E I C H E R T , C. (1970): Stratigraphy and Paleontology of the Permian-Triassic Boundary Beds, Salt Bange and Trans-Indus Hanges, W e s t Pakistan. In: K U M M E L , В . — T E I C H E R T , O : Stratigraphie Boundary Problems: Per mian and Triassic of West Pakistan. Univ. Kansas Dep. Geol. Special Publication 4., 1 — 110. N A K A Z A W A , K . et al. (1975): Upper Permian Fossils from Island of Salamis, Greece. Mem. Fac. Sc., Kyoto Univ., ser. Geol. Min., 41, 2, 21 — 44. Kyoto O K G T Kútkönyvi dokumentáció. Budapest, O K G T Adattár P A N T I C , S. (1969): Lithostratigraphy and Micropaleontology of the Middle and Upper Permian of Western Serbia. Bull. Inst. Geol. Geophysical Bes. (Geology), Ser. A, 27, 2 3 9 - 2 7 2 . Belgrad P A N T I C , S . — C I C I C , S. (1970): Ein Beiträg zur Kenntnis der litho- und biofazialen Charakteristiken des oberen Perms und der Trias in der Gegend von nordöstlicher Majevica. Geol. Glasnik, 14, 91 — 98. Sarajevo PRATTJRLON, A . (1963): Dasycladaceae from Upper Permian of the Dolomites. Geol. Romána, vol. 2 , 119—150. Roma R E I T L I N G E R , E . A . (1965): Razvitie foraminifer v pozdnepermskuju i rannetriasovuju epohi na territorii Zakavkazia. Voprosy mikropal., 9, 45 — 70. Moszkva SCHRÉTER Z . (1959): A Bükk-hegység tengeri eredetű permi képződményei. Földt. Közi. 89, 3, 364—369. SIDÓ, M . (1974): Paläontologische und stratigraphische Untersuchungen der Kleinforaminiferen aus dem Jungpaläo zoikum des Bükkgebirges. In: SIDÓ. M. — Z A L Á N Y I , В . —SCHRÉTER, Z . : Neue paläontologische Ergebnisse aus dem Oberpaläozoikum des Bükkgebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest, 11 — 93.

Upper Permian marine sediments in hydrocarbon exploring borehole Sári-2, southeast of Budapest (Hungary) Anikó

Upper below the of

Permian surface

Budapest

5*

marine b y the

(Fig. 1).

sediments

have

Bérczi-Makk

been

intersected

at

a

depth

1033 — 1300

h y d r o c a r b o n e x p l o r i n g b o r e h o l e Sári-2 ( S i - 2 ) l o c a t e d

m

southeast

Földtani

322

Közlöny


T h e l o w e r m o s t 11 m e t e r - p a r t o f the 267 m t h i c k , U p p e r P e r m i a n series e x p l o r e d here (Fig. 2) consists o f s e d i m e n t s d e p o s i t e d p r i o r t o the U p p e r P e r m i a n transgression a n d / o r m a r k i n g t h e s t a r t o f this transgression. T h e s e s e d i m e n t s are o v e r l a i n b y t h e o v e r w h e l m i n g l y d o l o m i t i c f o r m a t i o n s o f t h e U p p e r P e r m i a n s h a l l o w sea w i t h a gradual u p w a r d transition into a dolomitic limestone. T h e d a r k - r e d c a l c a r e o u s siltstone w i t h g r e y c a l c a r e o u s c o n c r e t i o n s r e c o v e r e d b y c o r e N o . 12 o f the b o r e h o l e Si-2 (1298 — 1299,5) a n d purple-red siltstone w i t h g r e y c o n c r e t i o n s r e c o v e r e d b y c o r e N o . 13 o f t h e b o r e h o l e Si-1 (1256 —1258,5 m ) m a y b e c o n s i d e r e d as relict of a p e r i o d with lagoonal sedimentation. On t h e basis o f the m i c r o f a u n a a n d / o r m i c r o f l o r e f o u n d in the 104 m t h i c k , dark-grey, b i t u m e n o u s , c l a y e y d o l o m i t e , d o l o m i t e series intersected a t a d e p t h b e t w e e n 1185 —1289 m [Glomospira gordialis ( J O N E S et P A R K E R ) , Glomospirasp.^Glomospirasp.^, Glomospirella sp., Tuberitina? s p . , Lunucammina cf. postcarbonica ( S P A N D E L ) , Lunucammina sp. , Lunucammina s p . , Pachyphloia asymmetrica ( M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . ) , Pachyphloia gefoensis ( M I K L U K H O - M A K L A Y , К . V . ) , Colaniella s p . , Globivalvulina vonderschmitti REICHEL, Globivalvulina graeca R E I C H E L , Globivalvulina bulloides ( B R A D Y ) , Globivalvulina sp. Globivalvulina s p . , Olympina sp., Archaediscus milliolides (MIKLUKHO-MAKLAY, К . V.), Miliolina s p . , Hemigordiopsis cf. renzi R E I C H E L , Nodosaria sp., G a s t r o p o d s ' e m b r y o ; a n d / o r Girvanella sp., Mizzia velebitana ( S C H U B E R T ) , Mizzia cornuta K O C H A N S K Y e t H E R A K , Atractyliopsis ? sp., Vermiporella nipponica E N D O , Vermiporella sp., Gymnocodium bellerophontis ( R O T H P L E T Z ) , Gymnocodium s p . ] t h e series i n v o l v e d is c o n s i d e r e d as a f o r m a t i o n of w a r m , shallow marine, lagoonal environment. T h e f i n e grained p y r i t e c r y s t a s c o n t a m i n a t e d b y m a r e a z i t e a n d revealed i n the 152 m (1033 — 1185 m b e l o w t h e surface) d a r k - g r e y , b i t u m e n o u s , s t r o n g l y p y r i t i c , m a s s i v e d o l o m i t e s a n d d o l o m i t i c l i m e s t o n e s , w h i c h are free o f m i c r o f a u n a p o o r in m i c r o f l o r e (Gymnoco dium s p . a n d Permocalculus s p . ) , a n d w h i c h — o n the basis o f their l i t h o l o g i c a l characte ristics — are c o n s i d e r e d as t h e t o p o f t h e U p p e r P e r m i a n , refer t o a h y d r o g e n - s u l p h i d e c o n t a i n i n g d e p o s i t i n g a g e n t . T h i s c o n c l u s i o n w o u l d b e testified b y the t o t a l a b s e n c e o f m i c r o f a u n a . T h e several E c h i n o i d - f r a g m e n t s here m a y b e r e w o r k e d m a t e r i a l carried f r o m other places. T h e f o r m a t i o n s intersected b y the b o r e h o l e Si-2 a n d d e s c r i b e d h e r e a b o v e c a n easily b e c o r r e l a t e d w i t h t h e r e s p e c t i v e p a r t s o f t h e U p p e r P e r m i a n s e d i m e n t a r y series o f the B ü k k x

2

1 ;

2

Mts.,

N e - H u n g a r y ( B A L O G H , К . 1964,

H E R A K , M . et K O C H A N S K Y , V .

1963,

SIDÓ, M.

1974).

M o r e o v e r t h e strata i n v o l v e d c o u l d b e easily correlated w i t h the U p p e r P e r m i a n r o c k s o f t h e b o r e h o l e B u g y i - 5 , drilled w e s t o f t h e area discussed here. T h u s , t h e U p p e r P e r m i a n s h a l l o w m a r i n e , l a g o o n a l e n v i r o n m e n t are represented i n the area i n v o l v e d b y a darkg r e y , s t r o n g l y pressed, c a r b o n a c e o u s , c l a y e y , Glomospirella and Agathammina-hearmg l i m e s t o n e w i t h dense n e t w o r k o f w h i t e calcite v e i n s intersected b y the b o r e h o l e B u - 5 ( S I D Ó , M . 1974) a n d b y t h e d a r k - g r e y , d o l o m i t e series o f t h e b o r e h o l e Sári-2 re-investigated b y the author. Summing-up : autochtonous lagoonal, shallow-marine Upper Permian formations have b e e n d i s c o v e r e d b y h y d r o c a r b o n e x p l o r i n g b o r e h o l e s drilled s o u t h e a s t o f B u d a p e s t , a l o n g a m a j o r S W — N E trending d i s l o c a t i o n h o n e i n t h e e x t e n d e d f o r e g r o u n d o f t h e B i i k k - M t s . T h e m i c r o f a u n a a n d m i c r o f l o r e r e v e a l e d testifies t o t h e c o n n e c t i o n b e t w e e n t h e U p p e r P e r m i a n Sea o f the area i n v o l v e d a n d t h e T e t h y s ( G É C Z Y , В . 1972).

Bércziné:

Tenyéri

felsőperm

Budapesttől

DK-re

323 I. t á b l a — P l a t e I.

324

Földtani

Közlöny

108. kötet, 3. füzet II. tábla -

Plate II.

Bércziné:

Tengeri

felsőperm

Budapesttől

DK-re

Ш . tábla -

325 Plate Ш .

326

Földtani

Közlöny


IV. t á b l a -

Plate I V .

Bércziné:

Tengeri

felsőperm

Budapesttől

DK-re V . tábla -

327 Plate V .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1978) 108. 328—342

A Tési Agyagmárga Formácó vázlatos fáciesértékelései Császár Géza (9 ábrával)

A tési agyagmárgának — a kifejlődési jellegeiből k ö v e t k e z ő e n — nincse nek a figyelmet magukra v o n ó feltűnő felszíni feltárásai, mégis viszonylag régtől ismerünk ide tartozó előfordulásokat. A Bécsi Földtani Intézet által H A U E R vezetésével 1 8 6 1 - b e n indított rendszeres felvételeket v é g z ő k jelentései még n e m tesznek u g y a n róla említést, de a nem egészen két évtizeddel k é s ő b b ( 1 8 8 0 ) készített E-8 jelű 1 : 1 4 4 0 0 0 méretarányú kéziratos földtani térkép három darab „Foraminifera agyag és m á r g a " jelzésű foltja már a tési agyagmárgával azonosítható. A n n a k ellenére, h o g y a térképről hiányzik a felvétel készítőjének neve, biztosak lehetünk abban, h o g y a formáció felismerése H A N T K E N M. nevéhez fűződik, m i n t h o g y a kőzetben felismert algafélék (Munieriak) p o n t o s a b b meghatározására még a 80-as é v e k elején néhány kőzetda rabot küldött D E E C K E - h e z , aki azokat az 1 8 8 3 - a s publikációjában — H A N T K E N névadásának megfelelően — Munieria baconia néven tette ismertté. H A N T K E N 1 8 9 4 - b e n tett megállapítása a k é p z ő d m é n y alapvető sajátosságait tárja fel. Eszerint a k é p z ő d m é n y „ n e m tiszta tengeri, hanem félig sósvízi". A századfordulót k ö v e t ő e n T A E G E R H . fokozatosan v á l t o z ó véleménye, T E L E G D I R O T H К . lényegre törő értelmezései, N O S Z K Y J. részletes megfigye lései és V A D Á S Z E . faunahatározásai érdemelnek említést. A formáció megis merése terén elért haladás már a két világháború k ö z ö t t is, de főként а I I . világháború után a bauxittelepekkel v a l ó szoros kapcsolatának köszönhető. E g y m á s után jelennek meg az őslénytani munkák: Z A L Á N Y I В . : Ostracodák ( 1 9 5 3 - t ó l ) , K O L O S V Á R Y G.: K o r a l l o k ( 1 9 5 4 ) , S Z Ö R É N Y I E . : E c h i n o i d e á k ( 1 9 5 5 ) , R Á S K Y K . : Charophyták ( 1 9 5 5 ) , B E N K Ő N É C Z A B A L A Y L.: Gastropodák ( 1 9 6 1 -

től), H . D E Á K M . : Spóra-pollen ( 1 9 6 5 ) . A különböző vizsgálatok eredményei alapján F Ü L Ö P J. ( 1 9 6 1 ) a formáció korát még a gargasiban jelölte meg. A számos, e g y m á s t ó l elszigetelt adat v a g y viszonylag szűk területre épülő összesítés azonban n e m tette lehetővé a részleteken n y u g v ó egységes kép ki alakítását. Jelen dolgozat az 1974-ben indított rétegtani-őslénytani-szedimentológiai és ősföldrajzi feldolgozás eredményeinek a címben is jelzett töredé két kívánja az olvasó elé tárni. A legújabb idők rendszeres kutatását, ami e g y évtizedes múltra tekint vissza, u g y a n összekapcsolja a megelőző fázissal a Vértes-előtérben hosszú időn keresztül megszakítás nélkül folyt kőszénkutatás, de megkülönbözteti az

* A Nemzetközi Geológiai Korreláció Program (IGCP) vezetőségének kívánságára az egész világon ezzel az emblémá val jelzik a földtani szakfolyóiratok, hogy az adott cikk az UNESCO és Földtudományok Nemzetközi Uniójának össze fogásával létre hozott IGCP valamely tervezetével áll kapcsolatban. Jelen esetben a vonatkozó tervezet címe: Közép kréta Események

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

329

a körülmény, h o g y a nyersanyagkutatás során nyert maganyag mellett t ö b b rétegtani és szerkezetfeltáró fúrás is mélyülhetett. A Vértes-előtér mezozóos k é p z ő d m é n y e i n e k vizsgálata F Ü L Ö P József irányításával folyt, melynek keretében a tési agyagmárga feldolgozására is sor került. A munka eredmé nyei lezárás előtti állapotban vannak. 1974-ben lehetőséget kaptam arra, h o g y a rétegtani irányelvekben rögzített k ö v e t e l m é n y e k n e k is eleget tevő m ó d o n dolgozzam fel a Bakony-hegység területén az akkor még különböző nevekkel illetett Tési F o r m á c i ó t . Minthogy a számos, egymástól elszigetelt adat önmagában n e m teszi lehetővé a részle tekre épülő, d e egységes k é p kialakítását s a felszíni feltárások lényeges új ismeretek szerzésére alkalmatlanok, a feladat megoldása csak fúrások segít ségével v o l t m e g o l d h a t ó . A sztratotípusnak (Tés Tt-27), illetve hivatkozási szelvénynek (Olaszfalu Ot-84, Zirc Zt-61 és a Csehbánya Cseh-13) tekintett fúrások anyaga a M A F I szép vízéri fúrási mintaraktárában nyert elhelyezést. A vizsgálatra b e g y ű j t ö t t anyagok sztratigráfiai és szedimentológiai feldolgo zása befejezéshez közeledik. A z őslénytani feldolgozásban a M Á F I specialis tái: B Á L D I N É В Е К Е M . (nannoplankton),, K U R U C Z N É S I D Ó M . (Foraminifera), M Ó R Á N É C Z A B A L A Y L . (makrofauna), O R A V E C Z N É S C H E F F E R A . (Ostracoda)

és a Szegedi József Attila T u d o m á n y e g y e t e m r ő l J U H Á S Z М . (Palynológia) vett részt. A szedimentológiai tárgyú vizsgálatok ugyancsak a M Á F I - b a n készülnek. N a g y o n nagy jelentőséget kell tulajdonítani a korábban mélyült Súr-1. és Nagyveleg-1 sz. fúrás rétegsorának, melynek csiszolatait K N A U E R József v o l t szíves rendelkezésemre bocsátani. Hozzájárulásával néhány kiegé szítő szedimentológiai vizsgálatra is sor kerülhetett. A sztratigráfiai vizsgálatok eredményeinek ismertetése n e m célom ugyan, de az e r e d m é n y e k b ő l az alábbiakban a fáciesviszonyokra utaló néhány meg állapítást ki k í v á n o k emelni.

A Tési Formáció földrajzi, rétegtani helyzete A Tési Agyagmárga Formációnak még vázlatos fáciesértékeléséről sem lehet anélkül szólni, h o g y ki ne jelölnénk a térben és időben szomszédos formációk hoz v a l ó viszonyát. A formáció jelenlegi elterjedése a Dunántúli K ö z é p h e g y ség tengelyében Oroszlánytól Urkútig n y o m o z h a t ó (1. ábra). Oroszlány kör nyékén a formáció É K - i irányban — valószínűleg a K ö r n y e i Mészkő Formáció közbeiktatódásával — a nyílttengeri kifejlődésű Vértessomlói Aleurolit For mációba m e g y át (2 ábra). A z Oroszlánytól ENy-i irányban kivastagodó, gyakran zátonykifejlődésű — mind korallos-algás mind p a c h y o d o n t á s zá tonytestek — máskor lapos térszínű parti mészkő kifejlődésű környei mész kő a tési agyagmárga alatt D N y - i irányban fokozatosan e l v é k o n y o d ó for mában egészen Pusztavámig n y o m o z h a t ó . Minthogy azonban a Vértes somlói F o r m á c i ó n a k láthatóan csak alsóbb szintjei maradtak fenn, a fiatalabb rétegeinek a Tési F o r m á c i ó v a l v a l ó későbbi kapcsolatát n e m ismerjük p o n t o san. Minden esetre, a tési agyagmárgának Oroszlánynál a környei mészkőre való települése az előbbi kettő közvetlen heteropikus kapcsolatát is valószí nűsíti. F e d ő j é b e n mindenütt a Zirci Mészkő formáció települ, amelybe bele tar t o z ó n a k ítélem a csupán tagozat rangon elkülönítésre érdemes úrkúti mész követ is.

330 Földtani Közlöny 108. kötet, S. füzet

1. ábra. A Tési Agyagmárga Formáció elterjedési területe. J e l m a g y a r á z a t , 1. A Tési Agyagmárga Formáció jelenlegi elterjedése (a nem sraffozott területen), 2 . A Tési JJ ormárao fedőjének (Zirci Meszkó Formáció) jelenlegi elterjedése Fig. 1. Geographic range of the Tés Clay Formation. E x p 1 a n a t i о n: 1 . Present-day range of the Tés Clay Formation (area without hachure), 2 . Present-day range of the hanging-wall of the Tés Formation (Zirc Limestone Formation)

8

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

331

2. ábra. Középsőkréta formációk a Dunántúli Középhegységben. J e l m a g y a r á z a t : 1. Pénzeskúti Márga Formá ció, 2. Zirci Mészkő Formáció, 3. Tési Agyagmárga Formáció, 4. Környei Mészkő Formáció, 5. Vértessomlói Aleurolit Formáció Fig. 2. Middle Cretaceous formations in the Transdubian Central Mountains. E x p l a n a t i o n s : 1. Pénzeskút Marl Formation, 2. Zirc Limestone Formation, 3. Tés Clay Formation, 4. Környe Limestone Formation, 5. Vértessomlyó Siltstone Formation

A tési agyagmárga megismerhetőségi viszonyait számos tényező hátrá n y o s a n befolyásolta. K ö z ü l ü k a két legfontosabb: 1. A szeszélyesen v á l t o z ó , általában alacsony karbonáttartalom miatt a for m á c i ó n a k csak jelentéktelen felszíni feltárásai ismertek, ezek esetében is na g y o n körülményes a szelvényszerű tanulmányozás. 2. Az i d ő s e b b képződményekkel való településmenti felszíni érintkezési terü letén a formáció összvastagsága mindössze 3 0 — 4 0 m . A tatai mészkő képződésével egységessé vált Dunántúli középhegységi üledékgyűjtő kiegyenlített volta a mészkőképződés vége felé ismét felborult, haránt és valószínűleg hosszanti irányokban tagolttá vált, s az üledékképző dést egyenlőtlen lepusztulás váltotta fel. M É S Z Á B O S József e b b e n az időben jelölte meg a Déli B a k o n y b a n észlelt gyűrődések létrejöttét, de ezt a képet sugallja a Bakonyesernye környéki terület tési agyagmárgánál idősebb kép z ő d m é n y e i n e k elrendeződése is ( 3 . ábra). A térkép szerint fekvőként a dachsteini mészkőtől a tatai mészkőig terjedő valamennyi k é p z ő d m é n y , de a leg g y a k r a b b a n éppen a két időben egymástól legtávolabb álló szerepel. A z úrkúti mészkő elterjedési területének jura-krétájáról t ö b b fedetlen földtani térképet készítettem. A z ,,alsókréta" vastagsági maximumainak (4. ábra) a gyűrt jura szinklinálisétől teljesen elütő rendszere a gyűrődési fázisnak a terresztrikum előtti létrejöttére utal. A terresztrikum és a tési a g y a g m á r g a hasonló elterjedése viszont egyértelműen az azonos ciklushoz t a r t o z á s t jelenti. Litosztratigráfiai megnevezésük, — egyenlő v a g y eltérő rangú megjelölésük megfontolandó kérdés. A tési agyagmárg i к pződése előtti üledékhézag É K - i irányban egyre rövi d e b b időtartamot ölelt fel, sőt a vértessomlói aleurolit képződési területének egy részén valószínűleg folyamatos v o l t az átmenet a tatai mészkő, (illetve az azt helyettesítő k é p z ő d m é n y ) és a Vértessomlói F o r m á c i ó k ö z ö t t . A leg n a g y o b b mértékű lepusztulás Olaszfalu és Bakonyesernye k ö z ö t t következett

332

Földtani

Közlöny


TATABÁNYA

<3. dóra. A tési agyagmárga fekvőtérképe. J e l m a g y a r á z a t : 1. Tatai Mészkő Formáció, 2. Alsókréta márga, mészkő, 3. Maim, alsókréta mészkő, 4. Dogger-malm képződmények, 5. Liász mészkő, tűzköves mészkő, 6. Jura kép ződmények általában, 7. Dachsteini Mészkő Formáció, 8. Felsőtriász dolomit (fekvőként nem ismert) Fig. 3. Map of the footwall of the Tés Clay Formation. E x p l a n a t i o n s : 1. Tata Limestone Formation, 2. Lowe Cretaceous marl, limestone, 3. Malm to Lower Cretaceous limestone, 4. Dogger-Malm formations, 5. Liassic limestone, cherty limestone, 6. Jurassic in general, 7. Dachstein Limestone Formation, 8. Upper Triassic dolomite (unknown as footwall)

be, mégpedig a dachsteini mészkőig, ahol karsztosodott térszínen kialakult csapdák kedvező lehetőséget biztosítottak a bauxitképződésre (Perepuszta Tés, B a k o n y o s z l o p ) . A Zirc K - i peremén É N y — D K - i irányban húzódó szer kezeti vonaltól D N y - r a a lepusztulás mértéke az előbbi területénél jelentősen kisebb és egyenetlenebb v o l t . A tagolt térszínen az Ürkút környékihez hasonló m ó d o n terresztrikus üledékgyűjtő medencécskék alakultak ki. A z ezekben felhalmozódó üledéket túlnyomórészt elváltozott jura és alsókréta tűzkő kavicsok, ill. k o n g l o m e r á t u m , valamint vas-mangán pizoidos tűzkőmálladék alkotja, ritkán k o v a v á z a s szervezetek felismerhető maradványaival. A z Ürkút környéki területen a D u d a r környékinél is n a g y o b b mértékű lepusztulást sejtet az a körülmény, h o g y már a tési agyagmárgából is írnak

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

333

4. ábra. A Xési Agyagmárga Formáció alatti szárazföldi üledékek vastagsága Úrkút környékén. J e l m a g y a r á z a t : 1. A tési agyagmárga alatti szárazföldi üledékek elterjedési vonala, 2. Vastagságvonalak Fig. 4- Thickness of the terrestrial sediments underlying the Tés Clay Formation nearly village Űrkút. E x p l a n a t i o n s : 1. Limit of range of the terrestrial sediments underlying the Tés Clay Formation, 2. Isopach lines

le dolomit anyagú kavicsokat. E z e k szerint ez volna a dachsteini mészkőnél i d ő s e b b k é p z ő d m é n y n e k az erózióbázis szintjénél magasabb térszíni helyzetbe kerülésére v o n a t k o z ó legkorábbi adat. A makroszkópos meghatározást, saj nos, n e m k ö v e t t e laboratóriumi elemzés.

A biofáciesről A fáciesviszonyok vizsgálata során k ü l ö n b ö z ő jellegű kérdésfelvetésekre kell megkeresnünk a választ. A sótartalom szerinti nagyfáciesek kiderítésének legjobb módszere az élőszervezeteknek meghatározott sótartalmú élőhelyhez való lazább v a g y szigorúbb kötöttsége. E b b ő l a szempontból valamennyi fel sorolt őslénytani vizsgálatot érdemes u g y a n figyelembe venni, de ezekben a rétegsorokban a sótartalom szerinti változás legjobb indikátorai az Ostracodák, m i n t h o g y tengeri és limnikus v i s z o n y o k k ö z t egyaránt jelentős mennyi ségben fordulnak elő. É p p e n ezért a vázlatosnak igért és előzetes jellegű fáci es értékelést ezúttal elsősorban ezekre k í v á n o m építeni. Minthogy a külön b ö z ő Ostracodák a vízmozgás szempontjából lényegében azonos jelentőségűek (kis közegenergia), ezért elsősorban a sótartalom tér és időbeli változásainak meghatározására alkalmasak. E n n e k tendenciái j ó l értékelhetők. Erről nyújt képet a Tés 27 sz. térképező fúrás sztratotípus szelvény és a Zirc 61. sz. fúrás, mint elsőrendű hivatkozási szelvény rajza (5. 6. ábra). Mindkét szelvényen jól látható, h o g y a limnikus rétegekkel induló rétegsorban fölfelé egyre g y a -

Földtani

334

Közlöny


5. ábra. A Tés Tt-27 jelű fúrás földtani szelvénye és Ostracoda vizsgálatának eredményei. J e l m a g y a r á z a t : Q = Negyedkori képződmények, " К = Zirci Mészkő Formáció, * K , = Tési Agyagmárga Formáció, * К = T a t a i Mész kő Formáció, * T = Dachsteini Mészkő Formáció; 1. Mészkő, 2. Bioklasztos mészkő, 3. Márga, 4. Szürke agyag, 5. •Szenes agyag, 6. Különböző színű tarkaagyag, 7. Aleurolit, 8. Homokkő, 9. Konglomerátum, 10. Breccsa, 11. Bauxit, 12. Talaj, 13. Pizoid, 14. Mészkonkréció, 15. Pachyodonta kagylók, 16. Ostreák, 17. Csigák, 18. Édesvízi-, 19. Elegyes vízi-, 20. Tengeri fajok viszonylagos mennyisége (18—20. az Ostracoda oszlopban) Fig. S. Geological section and Ostracod results of borehole Tés Tt-27. E x p l a n a t i o n s : Q = Quaternary, PK, = Zirc bimestone Formation, T, = Dachstein Limestone Formation, * К = Tata Limestone Formation, K = Tés Clay Formation; 1. Pimestone, 2. Bioclastio limestone, 3. Marl, 4. Grey clay, 5. Carbonaceous clay, 6. Variegated clays of different colour, 7. Siltstone, 8. Sandstone, 9. Conglomerate, 10. Breccia, 11. Bauxite, 12. Soil, 13. Pisoid, 14. Lime concretion. 15. Pachyodont bivalves, 16. Ostrea, 17. Gastropods, 18. Freshwater, 19. Brackish-water, 20. Marine species (18. to 20. relative percentages in the ostracod column) г

г

3

d

ä

г

2

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

335

6. ábra. A Zirc Zt-61 jelű fúrás földtani szelvénye és Ostracoda vizsgálatának eredményei. J e l m a g y a r á z a t o t lásd az 5. ábránál

Fig. 6. Geological column and Ostracod results of borehole Ziro Zt-61. For explanations, see Fig. 5


336

Földtani

Közlöny


k o r i b b á lesznek az elegyesvízi és tengeri beütések. U g y a n a k k o r megállapít ható, h o g y a tési szelvényben a tengeri beütések száma kevesebb, mint a zirciben. E z kínálja egyébként a fenti két, de a t ö b b i fúrás közötti egyetlen párhuzamosítási lehetőséget is. A fúrások kellő számú mintáinak vizsgálata segítségével egyszerű esetben elvileg önállóan is megrajzolható lenne az üle dékképződési terület növekedési tendenciája, vagyis h o g y melyik terület került e l ő b b és melyik később az erózióbázis szintje alá. Esetünkben a tési területnek valamivel kiemeltebb helyzetűnek kellett lenni a zircinél. Erre utal t ö b b e k k ö z ö t t az u t ó b b i terület faunaképe is: 25 d b Foraminifera taxon, közülük 3 d b plankton, míg a tési fúrásban mindössze 6 bentosz t a x o n for dult elő. A t ö b b i őslénytani vizsgálat is hasonló képet mutat. A z ennek rész letezését jelentő k o m p l e x biofácies értékeléstől eltekintek. Összefoglalólag elmondható, h o g y a Tési A g y a g m á r g a F o r m á c i ó uralkodóan édesvízi v a g y elegyesvízi k é p z ő d m é n y , fölfelé területenként változóan növek v ő mértékű tengeri behatásokkal.

Litofáciee A fáciesfajták e g y másik fontos csoportját a litofáciesek alkotják, ezek köz vetlen kapcsolata a szedimentológiai és az ősföldrajzi értelmezéssel azok egyik megbízható alapjául szolgál. A litológiai fácies térképek legprimitívebb, de nélkülözhetetlen fajtája a képződményvastagság-térkép. A b e m u t a t o t t térképek k ö z ö t t t ö b b ide tar t o z ó térkép is található. A tési agyagmárgára v o n a t k o z ó , mind az úrkúti (7. ábra) mind a Zirc-balinkai (8. ábra) az eredeti vastagsági adatokat mutatja. A z úrkúti térkép esetében ez nyilvánvaló, hiszen a 25 m-es vastagságot m e g nem haladó k é p z ő d m é n y csak a mészkővel fedett részeken volt képes fenn maradni. Egészen más a helyzet a Zirci-medencétől K - r e eső területen, ahol már jelentősen n a g y o b b vastagsági értékeket találunk. E b b ő l egyrészt az következik, h o g y sokkal kevesebb fúrás harántolta, másrészt, elég széles az a peremi sáv, ahol az eredeti fedő, vagyis a zirci mészkő hiányzik. Ennek k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a perei, az eplényi és a balinkai terület — az utóbbi nak csak e g y töredéke — kivételével csak a bizonytalanságot kifejező vonal rendszert t u d t a m a térkép hézagos adataira ráépíteni. A kirajzolódó képből az elöljáróban ismertetett ősföldrajzi szituációval e g y b e v á g ó következtetések v o n h a t ó k le. — a Tési F o r m á c i ó képződése idején létezett üledékgyűjtő-rendszer D-i, D N y - i irányban zárt lehetett; — a k é p z ő d m é n y kiékelődési tendenciájával számolva a D-i oldalon az idő sebb mezozoikum felé kijelölhető a formáció maximális elterjedési vonala, vagyis a mocsári-lagunás üledékgyűjtő D-i partvonala, ami a jelenlegi elter jedési vonaltól csupán néhány kilométerrel lehetett délebbre; — a formáció üledékgyűjtőjének aljzata az üledékképződés kezdetén — az eddigi adatok szerint — csupán néhány tíz méteres egyenetlenségeket tar talmazott. Meglepő m ó d o n az egykori kiemelkedések e g y része m a is pozi t í v morfológiaként jelentkezik, p l . Perétől K-re, és a T u n y o g h e g y . U g y a n a k k o r vannak m a k ö z ö m b ö s formaelemek, sőt ellentétes is megfi gyelhető. A z utóbbinak legszebb példája a Móri-árok, amelynek a földtörté-

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

337

7. ábra. A Tési Agyagmârga Formáció vas tagságtérképe Űrkút környékén. J e l m a g y a r á z a t : 1. A tési agyagmárga elterjedési vonala, 2, A formáció vastagságvonalai Fig. 7. Isopach map of the Tés Clay Formation in the vicinity of Úrkút. E x p l a n a t i o n s : 1. Limit of range of the Tés Clay Formation. 2. Isopach lines of the Formation

net során tapasztalt többszöri intenzív kiemelkedését és süllyedését követően ma is egyik legaktívabb szeizmikus területünk. A litofácies térképek kissé érettebb formái a különböző aránytérképek. E z e k a legcélszerűbben a kettős litológiájú k é p z ő d m é n y e k esetében mint pl. a mészkő-agyag, v a g y h o m o k k ő - a g y a g használhatók. G B E K S A E . kollégám mal 1975-ben kezdtünk el szerkeszteni ilyen típusú térképeket. A z értéke léshez fölhasználható fúrások száma és azoknak néhány kis kiterjedésű nyers anyaglelőhelyre való koncentrálódása miatt a tervezett 100 ezres méretarány n e m bizonyult alkalmasnak a változások kimutatására. E z e k használhatósá gáról m e g g y ő z ő képet szolgáltatnak az alap- és hivatkozási szelvények alap ján számított adatok:

Törmelék

Zt-61

Tt-27

Ot-84

Cseh-8

Sur-l

2,43

7,59

35,69

5,75

2,76

Mészkő -I- agyag homokkő -f aleurolit

5,61

4,76

57,36

55,13

0,41

Tarka törmelék szürke törmelék

0,53

1,92

1,68

3,12

3,55

mészkő

6'

338 Földtani Közlöny 108. kötet, 3. füzet S. ábra. A tési agyagmârga eredeti vastagsága Zirc és Balinka között. J e l m a g y a r á z a t : 1. A formáció jelenlegi elterjedési vonala, 2. A formáció vastagságvonalai Fig. S. Original thickness of the Tés Clay Formation between Zirc and Balinka. E p n a l t a x i o n s : 1. Present-day limit of range of the formation, 2. Isopach lines of the Formation

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

339

A fúrási szelvények között a mészkő a l e g n a g y o b b viszonylagos gyakoriság gal a Zt-61 és Cseh-8 jelű fúrásokban fordul elő míg a Tt-27 kiugróan magas arányértéke a mészkőrétegek majdnem teljes hiányáról tanúskodik. E g y máshoz közelálló értékével köztes helyzetet foglal el az Ot-84 és Súr-1 sz. fúrás. A h o m o k k ő + aleurolit viszonylagos mennyisége feltűnően magas a Sur-1 és rendkívül alacsony a Tt-27 sz. fúrásban, de igen kis mennyiséget jelöl az olaszfalui és csehbányái fúrás rétegsorából számított érték is. A z egyes fúrások a n y a g á b ó l végzett szemcseeloszlási vizsgálatok eredményei közül — összhang ban az arányértékekkel — a súri fúrás a többihez képest durva szemcseössze tételével tűnik ki. A n e m mészkő v a g y mészmárga anyagú tarka rétegek viszonylagos mennyi sége tekintetében a l e g n a g y o b b értékkel a Sur-1 sz. fúrás, míg a legkisebbel a Zt-61 szerepel. A fenti a d a t o k alapján az alábbi következtetés v o n h a t ó le: — a tési agyag márga ma ismert elterjedési területéről a törmelékes anyagszolgáltató lepusz tulási területhez a legközelebb a Súr-1 fúrás környéke állt, tehát a törmelék anyag d ö n t ő része É N y - r ó l v a g y É-ról származik. Zirc környéke mindhárom adat alapján medencebelsejei kifejlődésű területnek adódik. L e g a l á b b ilyen mértékben egyértelműek a tési adatok is: lapos partmentén kifejlődött, beszá r a d ó parti mocsaras kifejlődésű terület. Ezzel r o k o n az Ot-84 sz. fúrás kör nyéke, míg a Csehbányái-medence területe részben medencebelsőre, részben peremi kifejlődésre utaló adatokat tartalmaz, vagyis olyan sekélyvizű, gyak ran beszáradó peremi medence, amelybe d u r v á b b klasztikus a n y a g o k nem kerülhettek b e . A z úrkúti terület fúrásai a formáció rendkívül kis vastagsága és v á l t o z a t o s kifejlődése miatt hasonló arányérték számítására alkalmatlanok. A kifejlődési jellegeket a 9. ábra térképe mutatja. Eszerint elkülöníthető e g y m á s t ó l a m e d e n c e belsejét jelző agyagos, az átmenetet jelző márgás kifejlődés és a medenceperemet képviselő agyagos, mészkő, mészmárga kifejlődési terület. A mészkő és részben a mészmárga (a Ny-i peremen) gyakori eleme az intrabreccsa és részben saját, részben idegen eredetű konglomerátum. É p p e n az idegen eredetű törmelékek jelenléte a bizonyíték a szárazföld közelségére. A jelenség a fedő úrkúti mészkőre is átöröklődött. A szenes agyag az agyagos kifejlődési területnek e g y vető mentén folyamatosan süllyedő peremén a leg szembetűnőbb. A litofácies térképek j ó v a l b o n y o l u l t a b b változatát jelentik az entrópiavagyis a keveredési aránytérképek, amelyek már három kőzettípus egymáshoz v i s z o n y í t o t t arányát hivatottak kifejezésre jutatni. Sajnos a nehézségek tekin tetében az aránytérkép esetében elmondottak ide is érvényesek. A 100.000-es méretarányról tehát itt is át kell térnünk n a g y méretarányra. E n n e k eredmé nyei a z o n b a n csak k é s ő b b kerülhetnek ismertetésre. Végezetül csupán néhány összegező következtetés az ősföldrajzi v i s z o n y o k ról: — A tési agyagmárga a z á t o n y jellegű kifejlődésű környei mészkő m ö g ö t t mocsári-lagunás k é p z ő d m é n y , fölfelé n ö v e k v ő mértékű tengeri beütésekkel. — A mocsári üledékgyűjtő lényegében kiegyenlített térszínű, lapos dőlésű k a r b o n á t o s aljzatú D-i partvonala hozzávetőlegesen a Tés-Eplény vonal tól D-re m a x i m u m 5 km-re h ú z ó d o t t .

340

Földtani

Közlöny

108.

kötet, 3. füzet

á&ra. A Tési Agyagmárga Formáció Htofácies térképe Úrkút környékén. J e l m a g y a r á z a t : 1. Agyag- és márgabetelepüléses mészkő, %. Márga, 3. Szürke és tarka agyag, 4. Szenes agyag, 5. Breccsa, 6. Konglomerátum, 7. Vörös agyag-betelepülés Fig. 9. Lithofacies map of the Tés Clay Formation in the vicinity of Űrkút. E x p l a n a t i o n s : 1. Limestone with interbedded layers of clay and marl, 3. Marl, 3. Grey and variegated clays, 4. Carbonaceous clay, 5. Breccia, 6. Conglo merate, 7. Interbedded layer of red clay

— A képződés idején a süllyedés mértéke északi irányban n ö v e k v ő jellegű. A törmelékanyag döntő része is e b b ő l az irányból származik. — Valószínűleg Úrkút és A j k a k ö z ö t t húzható m e g a formáció D N y - i irányú elterjedési vonala. A z ettől D N y - a b b r a előforduló k é p z ő d m é n y — a vörös színű márga n a g y mennyisége ellenére is — m á r az úrkúti mészkőhöz sorolható.

Irodalom—References B E N K S N É C Z A B A L A Y L. (1962): Apti és albai Nerineák a Bakony hegységből. É v i Jel. 1959. 155. o. B E N R Ö N É CZABAIIAT L. (1964): A bakonyi apti-szenon csigafaunák fejlődéstörténeti vázlata. M Á F I Evi Jel. 1962. 111. о. D E E C K E (1883): Ueber einige neue Siphoneen. Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Paléontologie В. 1.1—14. F Ü L Ö P J. (1961): Magyarország kréta időszaki képződményei. M Ä F I Évkönyv 49. 3. 577. o. H A N T K E N M. (1884): A magyarországi mész- és szarukövek górcsöví alkatáról. Mat. és Term. Tud. Értesítő 2. 373—389. H . D E Á K M . (1961): A Bakonyhegység apti képződményeinek és bauxittelepeinek palynológiai vizsgálata. M A F I Év könyv 1961. X L I X . K . 3 f. 654. H . D E Á K M . (1965): A Dunántúli Középhegység apti üledékeinek palynológiai vizsgálata. Geol. Hung. Ser. Pal. 29. 7-105. K O L O S V Á R Y G. (1954): Magyarország kréta-időszaki koralljai. M A F I . Évkönyv 42.2. 67—163. N O S Z K Y J. (1934): Adatok az Északi-Bakony krétaképződményeiről. Földt. Közi. L X I V . 99—136. N O S Z K Y J. (1941): Adatok a Bakony Zirc és Pénzeskút-közti részéről. Évi Jel. 1 9 3 6 — 3 8 . 1 . 2 4 5 . N O S Z K Y J. (1943): Földtani vázlat az Északi-Bakony belső részéből. Évi Jel. 1 9 3 9 — 4 0 . 1 . 245. PvÁSKY K . (1955): Fosszilis Charophyta termések Magyarország területéről. Kézirat 1949. S Z Ö R É N Y I E . (1955: Bakonyi kréta Echinoideák. Geol. Hung. Ser. Pal. F. 26. S Z Ö R É N Y I E . (1955): Bakonyi kréta Echinoideák. Geol. Hung. Ser. Pal. F. 26. T A E G E R H . (1911): Adatok az Északi-Bakony geológiájához. M . Kir. Földt. Int. É v i Jel. 1904. 55—62. T A E G E R H . (1912) : További adatok a Bakony földtani viszonyaihoz. M . Kir. Földt. Int. É v i Jel. 1 9 1 1 . 6 1 . o.

Császár:

A Tési Agyagmárga

Formáció

341

T A E G E R H . (1914): A tulajdonképpeni Bakony középső részére vonatkozó földtani jegyzetek. M . Kir. Földt. Int. Évi Jel. 1913. 326. o. T E L E G D I R . K . (1934): Adatok az Északi-Bakonyból a Magyar Középső Tömeg fiatal mezozoós fejlődéstörténetéhez. Mat. és Term. Tud. Ért. L H . 2204. I. V A D Á S Z , E . (1934): Das geologische Alter der Transdanubischen Bauxitbildung. Zentralblatt Min. Geol. Pal. Abt. B. 429—443. Z A L Á N Y I В. (1953): Adatok az Északi-Bakony apti Ostracoda faunájának ismeretéhez. M A F I Evi Jel. 1950. 303. o. Z A L Á N Y I B. (1959): Északi Bakonyi apti ostracoda faunák. M Á F I Évkönyv 1959. X L V I I . 2. Z A L Á N Y I B. (1959): Magyarországi kagylósrák-(Ostracoda) — faunák rétegtani értékelése.MAFI Évi Jel. 1 9 5 5 - 5 6 . 425. o.

The Tés Clay Formation: a sketch of facies evaluation 67. Császár On a c c o u n t o f its f a c i o l o g i c a l characteristics, t h e T é s C l a y F o r m a t i o n traceable in a n a r r o w b e l t a l o n g the T r a n s d a n u b i a n Central M o u n t a i n s ( o r T r a n s d a n u b i a n M o u n t a i n R a n g e ) l a c k s a n y r e m a r k a b l e e x p o s u r e . Nevertheless, t h e o c c u r e n c e o f t h i s f o r m a t i o n h a s b e e n k n o w n f o r a c o m p a r a t i v e l y l o n g t i m e n o w . T h e g e o l o g i c a l m a p , scale 1 : 144,000, issued in 1880 s h o w s already 3 p a t c h e s labelled „ f o r a m i n i f e r a l c l a y s a n d m a r l s " . H o s t s o f w o r k s a n d p a p e r s published after t h e turn o f t h e c e n t u r y dealt with this f o r m a t i o n , t h o u g h its stratigraphie p o s i t i o n w o u l d b e cleared o n l y as a result o f b a u x i t e p r o s p e c t i n g b e g u n as late as the twenties. A f t e r w a r d s , n u m e r o u s treatises o f p a l e o n t o l o g i c a l c o n t e n t c a m e t o d a y l i g h t . T h e p r e s e n t p a p e r is i n t e n d e d t o m a k e readers familiar with a small fraction o f t h e results o f t h e stratigraphie, p a l e o n t o l o g i c a l , s e d i m e n t o l o g i c a l a n d p a l e o g e o g r a p h i c e l a b o r a t i o n s e m b a r k e d u p o n in 1974. B e c a u s e o f the v e r y n a t u r e o f this f o r m a t i o n , these results rely o n l i t h o l o g i c a l logs o f b o r e h o l e s p u t d o w n q u i t e r e c e n t l y . T h e T é s F o r m a t i o n lies with a h i a t u s o n t h e surface o f different r o c k s v a r y i n g f r o m Dachstein Limestone to Tata Limestone Formation (Aptian), respectively, m o r e o v e r t o the n o r t h e a s t o f village P u s z t a v á m , o n t h e transgressive K o m y e L i m e s t o n e F o r m a t i o n g r a d u a l l y r e p l a c i n g t h e T é s F o r m a t i o n e v e n c h r o n o l o g i c a l l y i n eastward d i r e c t i o n . O n t h e basis o f t h e basal b e d s further differences c a n b e r e c o g n i z e d : terrestrial s e d i m e n t a r y basins o f v e r y small size h a v e d e v e l o p e d t o t h e w e s t o f t o w n Z i r c . T h e s e d i m e n t s a c c u m u l a t e d in these c o n s i s t o v e r w h e l m i n g l y o f altered Jurassic a n d L o w e r C r e t a c e o u s c h e r t g r a v e l s a n d conglomerates and/or weathering products o f chert with ferromanganiferous pisoids. E v e n t h o u g h based p r i m a r i l y o n t h e lithofacies, t h e facies e v a l u a t i o n o f t h e F o r m a t i o n i n v o l v e d deals w i t h t h e b i o f á c i e s features as well. A s i m p l i e d b y t h e p é t r o g r a p h i e c o m p o sition o f the r o o k s u n d e r c o n s i d e r a t i o n , the b i o f á c i e s r e f l e c t p r i m a r i l y t h e differences in salinity. B e s t indices o f the v a r y i n g salinity o f t h e s e d i m e n t a r y e n v i r o n m e n t are t h e O s t r a c o d s , o c c u r r i n g i n c o n s i d e r a b l e a m o u n t s b o t h in m a r i n e a n d freshwater e n v i r o n ments. T h i s is w h y t h e a u t h o r h a s c h o s e n t o p r e s e n t a d i a g r a m s h o w i n g t h e distribution o f o s t r a c o d s in t h e k e y s e c t i o n (Tés 27) a n d a reference s e c t i o n ( Z t - 6 1 ) . I n c o m p l e t e a c c o r d a n c e w i t h o t h e r faunal elements, t h e d i a g r a m suggests t h a t t h e T é s C l a y F o r m a t i o n is a p r e d o m i n a n t l y freshwater o r b r a c k i s h - w a t e r s e d i m e n t w i t h a g r a d u a l u p w a r d intensification o f m a r i n e i n f l u e n c e . A f e w facies m a p s , i s o p a c h m a p s , are t o s h o w t h e lithofacies a s o b s e r v a b l e b o t h in t h e n o r t h e a s t e r n a n d the s o u t h w e s t e r n B a k o n y M o u n t a i n s ( W - H u n g a r y ) . A l t h o u g h t h e d a t a a v a i l a b l e are insufficient f o r c o m p i l i n g m a p s s h o w i n g t h e p r o p o r t i o n s (ratios) o f t h e v a r i o u s lithofacies, t h e y d o satisfactorily c h a r a c t e r i z e single facies units e v e n i n d e p e n dently :

Detritus

Zt-61

Tt-27

Ot-84

Cseh-8

Sur-l

2,43

35,69

5,75

2,76

7,59

5,61

4,76

57,86

55,13

0,41

0,53

1,92

1,68

3,12

3,55

Limestone Limestone -f clay Sand Variegated detritus Grey detritus

342

Földtani

Közlöny

108. kötet, S. füzet

I n the l i g h t o f t h e c o m p r e h e n s i v e e v a l u a t i o n o f t h e facies, t h e f a c i o l o g i c a l a n d p a l e o g e o g r a p h i c c o n d i t i o n s m a y b e s u m m a r i z e d as f o l l o w s : — O c c u r r i n g b e h i n d t h e K ö r n y e L i m e s t o n e o f reef facies, t h e T é s C l a y F o r m a t i o n is a p a l u d a l l a g o o n a l f o r m a t i o n w i t h a n u p w a r d intensification o f m a r i n e influence. — T h e s w a m p y sedimentary basin can b e shown to have h a d a virtually planated carbo n a t e b o t t o m o f g e n t l e d i p w i t h a r e a d i l y traceable s o u t h e r n coastline. — T h e l i m i t o f the s o u t h w e s t w a r d r a n g e o f t h e f o r m a t i o n c a n b e traced b e t w e e n U r k u t a n d A j k a . T h e s e d i m e n t o c c u r r i n g t o the s o u t h w e s t o f t h i s line c a n b e assigned —in spite o f the g r e a t a m o u n t o f red marls, c l a y s a n d b a u x i t i f e r o u s c l a y s —to t h e U r k u t Limestone already. — T h e r a t e o f s u b s i d e n c e w a s n o r t h w a r d increasing during t h e d e p o s i t i o n o f t h e F o r m a t i o n i n v o l v e d . T h e o v e r w h e l m i n g m a j o r i t y o f the clastic m a t e r i a l also d e r i v e d f r o m this direction.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1978) 108.

343—350

Válasz Stegena Lajos és Horváth Ferenc „Kritikus tethysi és pannon tektonika" c. dolgozatára Balkay

Bálint

G y ü m ö l c s ö z ő vitánk a Földtani K ö z l ö n y hasábjain mindeddig meglehetős v o n t a t o t t a n f o l y t : S T E G E N A , G É C Z Y és H O R V Á T H tanulmánya „ A Pannonmedence késő-kainozóos fejlődéséről" a Földtani K ö z l ö n y 1 9 7 5 / 2 . számában, kritikai reflexióim pedig az 1 9 7 5 / 4 . számban, azaz t ö b b , mint két éve jelentek meg. S T E G E N A és H O R V Á T H ( 1 9 7 8 ) ezt

írják:

,,. . . a Pannon-medence késő-kainozóos fejlődésére lemeztektonikus modellt adtunk, a m e l y a k ö v e t k e z ő k b e n foglalható össze: A nem egyveretű (hanem részben európai, részben afrikai lemezrészekből összeállt) Pannon terület alá a felsőoligocén — középsőmiocén során az európai lemez felől (és feltehetőleg az A d r i a felől is) szubdukciós folyamatok irányultak. E z e k egyrészt felgyűr ték a K ü l s ő K á r p á t o k (és Dinaridák) hegyívét, másrészt a mélybe kerülő v o l a tilok, a súrlódásos hő és/vagy másodlagos köpenyáramlások révén a P a n n o n terület alatt részleges köpeny-olvadást hoztak létre. A részlegesen o l v a d t k ö p e n y - a n y a g felemelkedett (aktív köpeny-diapir), elérve a szilárd kérget, oldalt szétterült és alulról elvékonyította azt (szubkrusztális erózió). A z elvé k o n y o d o t t kéreg izosztatikusan lesüllyedt: a süllyedés mértékét a lerakódott üledékek felfokozták. így j ö t t létre a — z ö m m e l panoniai üledékekkel feltöl t ö t t — ívközi P a n n o n m e d e n c e . " Ezzel az elképzeléssel f ő b b vonalaiban egyet is lehet érteni. A vitatható p o n t o k a részletekben vannak, az alábbiak szerint. 1. S T E G E N A és H O R V Á T H ( 1 9 7 8 ) szerint e modell ,,. . . K ö z ö s okra vezeti vissza a K á r p á t o k m i o c é n orogenezisét és a hegyív k o n k á v oldalán létrejött posztorogén P a n n o n medence kifejlődését." V o l t a k é p p e n azonban semmi ilyet nem tesz, csupán regisztrálja és értelmezni próbálja azt a tényt, h o g y az afrikai és európai kéreglemez mintegy 4 5 0 0 k m széles összetorlódási frontján ívközi m e d e n c é k is vannak (holott ez a hegységláncoknak n e m szükségkép pen jellemzőjük, 1. pl. az A n d o k a t ) . A F ö l d t a n i K ö z l ö n y 1 9 7 5 / 4 . számában ezt írtam:,,A p r o b l é m a alapkérdése ez: miért v a n hegységközi medence a K á r p á t o k körülfogta területen, és miért simulnak össze a medencét közrefogó hegyláncok tőle nyugatra és keletre, ill. délre ?. . . A . . . köztes tömeg-elmélet, amely egyes kéregrészek eltérő m o z gékonyságát, illetve szilárdságát föltételezte, legalább hozzászólt ehhez a kérdéshez. . . " Ujabban C H A N N E L L és H O R V Á T H ( 1 9 7 6 ) * érdekes tanulmánya is fontos sze* Azt a tényt, hogy a S T E G E N A — H O R V Á T H ( 1 9 7 5 , 1 9 7 8 ) , ill. a CHANNELL—HORVÁTH-féle dolgozatok egyik szerzője

— H O K V Í T H Ferenc — közös, nem szándékozom valamiféle „ad hominem" érvelésre felhasználni; CHANNELL és H O R VÁTH dolgozatára egyszerűen csak mint egy másik érdekes lemeztektonikai elképzelésre hivatkozom.

344

Földtani

Közlöny


repet tulajdonít a Kárpát-medence és környezete alakulásában e g y kettős mikrokontinensnek, amely a földtörténet folyamán a Pannon-medence terü letére került : a két mikrokontinenst C H A N N E L L és H O R V Á T H Tatridának és . . . Tisziának nevezi ! (Ugyané dolgozatban moesiai, Drina-ivanjicai, R h o d o p e és pelagóniai mikrokontinenssel is megismerkedik az olvasó.) Ü g y tűnik tehát, h o g y a bonyolult kárpát-balkán-dinári szerkezetek erőjáté kában a globális tektonikából levezethető általános feszültségtéren belül óhatatlanul figyelembe kell venni a feszültségtér hatása alá került kéregré szek rendkívül eltérő viselkedését, amely feltehetőleg (sajnos, a kézzel fogható kutatási adat igen kevés) jórészt a „ k é s ő - k a i n o z ó o s " * időt messze megelőző, varisztid, kaledonid, sőt asszinti események g y ü m ö l c s e . Itt kell rámutatni, h o g y az az egykori szigetív-ívközi medence, amelynek maradványait az A n d o k déli részén kimutatták D A L Z I E L és társai (idézi: S T E G E N A és H O R V Á T H , 1 9 7 8 ) , az ellenkező érvelésre is m ó d o t a d : ha ez a m e

dence eltűnhetett, miért n e m tünt el az annyira meggyöngült felső-köpenyű és kérgű Pannon-medence ? Hiszen a környező gyűrthegységekben a miocénban, sőt később is folytatódott a gyűrődés ! Általánosságban, ha áttekintjük az ívközi medencék értelmezésére S T E G E N Á n á l és H o R V Á T H n á l , ill. a tárggyal foglalkozó t ö b b más szerzőnél felhozott (nagyobbrészt vitathatatlan) tényeket, arra a belátásra juthatunk: az ívközi m e d e n c é k legfontosabb közös vonása az, h o g y ahány, annyiféle. V é l e m é n y e m szerint világméretben is támadhatatlanabb lemeztektonikai elmélet volna kiala kítható, ha a lemeztektonikának meghagynánk a globális erőtérforrás szerepét, és a Pannon-medence, valamint a világon szerte található nagyszámú más sajá tos eset megoldását elsősorban azok előtörténetének és az a b b ó l levezethető el térő szilárdsági és egyéb viselkedési jellemzőinek felderítésétől várnánk. (Végső s o r o n ezt teszi C H A N N E L L és H O R V Á T H is.) 2. S T E G E N A és H O R V Á T H ( 1 9 7 8 ) szerint , , A mélyszerkezeti v i z s g á l a t o k n e m

m u t a t t a k semmi olyasmit, h o g y a Pannon-medence, és más ívközi medencék mélyszerkezete m e r e v e b b lenne. Sőt ellenkezőleg, ezeken a területeken a mele g e b b felsőköpeny képlékenyebb felsőköpenyt (sic) és kérget j e l e z . " A z követ keznék ebből, h o g y a lemeztektonikai erőtérben éppen a melegebb, képléke n y e b b kéreg és felsőköpeny helyei maradnak felgyűretlenül ? Aligha. K é z e n f e k v ő b b feltevés, h o g y a n a g y o b b meleg és a n a g y o b b képlékenység a földtör ténetnek csak e g y meghatározott, n e m nagyon kiterjedt szakaszán érvénye sült. V é l e m é n y e m szerint ,,. . . Magyarországot a m e z o z o i k u m b a n aránylag kis m o z g é k o n y s á g jellemezte. ( E b b e n láthatjuk a Tisia-elmélet gyökerét.) A f o r d u l ó p o n t a kainozoikumban, közelebbről a miocén korban következett be. E t t ő l k e z d v e a magyar terület mozgékonysága az A l p o k é v e l egyenértékű." ( B A L K A Y , 1 9 6 0 ) . A hegységképződés jelenségeit általában és az anomális terü letek viselkedését különösen mindenképpen földtörténeti szemléletben, az idődimenzió kellő figyelembevételével kell vizsgálni. A z t a tételt, h o g y a Pannon-medence történelme folyamán mindvégig m o z g é k o n y a b b lett v o l n a környezeténél S T E G E N A és H O R V Á T H ( 1 9 7 8 ) implicite m a g u k is elvetik, amikor a köpenydiapir kialakulását az oligocén-miocénre (nem pedig korábbra) teszik. C H A N N E L L és H O R V Á T H pedig u g y a n í g y tesznek,

* A terminus félrevezető, mert a késő kainozoikum geológus-fejben kb. a pliocén és az azt követő idők képzetét kelti. A z ollgocén (mint a paleogén része) mindenképpen korai (helyesebben: alsó) kainozoikumnak minősül.

В al

к ay

: Válasz a „Kritikus

tethysi

és pannon

tektonika"

cikkre

345

a m i k o r szerkezetfejlődési modelljük középpontjába merev mikrokontinenseket állítanak, a korai harmadidőszakig terjedőleg. Nézeteink k ö z ö t t az eltérés v o l t a k é p p e n igen csekély.* 3. S T E G E N A és H O R V Á T H ( 1 9 7 8 ) szerint „kevéssé megmagyarázott kérdés, h o g y h o g y a n hozza létre az alátolódó lemez a köpenydiapirt ? " Vállalva az ismételgetés ódiumát, itt újra e l m o n d o m , h o g y az alátolódó rideg (közép- és mélyfészkű földrengések kipattantására alkalmas, tehát hétköznapi értelem ben szilárd, környezetéhez képest hideg) kéreglemez nehezen egyeztethető a kiterjedt andezites vulkánossággal, a köpenydiapirral, a kisebb sűrűségű, for r ó b b felsőköpennyel, kéregvékonyodással és hőanomáliával. E z a lemeztekto nikai alapon n y u g v ó szubdukciós elképzelésnek a l e g g y ö n g é b b (de azért n e m elvetendő, sőt inkább igen alapos és elmélyült kutatásra serkentő) pontja n e m csak a Pannon-medencében, d e globálisan mindenütt. A megoldás valószínűleg abban v a n , h o g y a geofizikus szemlélet által a térbe összetolt, de valójában téridőbeli jelenségeket itt is célszerű a földtör téneti szemlélet szerint időben szételemezni. Alighanem kiderül majd, hogy az ellentmondónak látszó jelenségek n e m egyidőben, hanem meghatározott földtörténeti folyamat törvényszerűen összekapcsolt láncszemeiként, időben e g y m á s után jelentkeznek. Szerintem a Pannon-medencében „ A m a g m a aktiválódásának helye a k ö p e n y felső része lehetett, hacsak n e m a kéreg alatti köpenyrész, ill. a kéreg. . . A magmakamra először feltehetőleg e g y Velence és R e c s k közötti mélytörés mentén, az ún. paleogén-vonallal párhuzamosan alakult ki. . . A z ilyesfajta mélytörések a csendes-óceáni szigetíveket jellemzik. . . A z ismétlődő kéreg deformáció a kéreg alatt n a g y o b b kiterjedésű magmatartályt aktiválhatott, amint azt a miocén vulkanizmus nagy kiterjedése igazolja. . . A magmás tevé kenységet nagykiterjedésű vízszintes magmamozgás kísérhette. N e m a Griggsféle értelemben vett h ő k o n v e k t í v magmaáram ez, hanem kis mélységű (már t.i. a griggsi magmaáramokéhoz képest kis mélységű) n y o m á s - k o n v e k t í v magmaáram. . . " ( B A L K A Y , 1 9 6 1 ) . A k ö z b e n eltelt 1 6 é v ellenére a nézetek, úgy tűnik, itt sem különböznek o l y n a g y o n . 4. A hegységképződés szakaszosságát illetőleg n e m „intermittáló, szaka szos spreadingre" ( S T E G E N A - H O R V Á T H , 1 9 7 8 ) g o n d o l o k , amikor szaggatott kéreg- és k ö p e n y f o l y a m a t o t javasolok, hanem inkább arra, h o g y Magyaror s z á g o n a terepi és bányabeli tektonikai aprómunka során eléggé j ó l felderí tett szerkezetalakulási folyamat a k ö v e t k e z ő k b e n foglalható össze ( 1 . pl. BALKAY

1960):

— A z ausztriai (középsőkréta), pre-gosau (felsőkréta közepe), szávai (oligocén-végi) és attikai (pannon-előtti), valamint rodáni (pannon-végi) o r o gén-fázisban a Kárpát-medence területe a környező lánchegységek terü letével együtt homogénnek tűnő nyomófeszültségek hatása alatt állott. — A larámi (kréta-eocén határ), pireneusi (eocénbeli) és különösen a stájer (helvéti-tortonai, ill. kárpáti-bádeni) orogén fázisban a medence húzófeszült ségek hatása alatt állt, noha a környező lánchegységekben nagyjából meg m a r a d t a k a nyomófeszültségek. A legfontosabb a stájer fázis, amelyben

w

Hans STILLE „regenerációnak", kivételesen erőteljes esetben „revolúciónak" nevezte a viszonylag merev kéregrészek ilyetén mobilizálődását, ellentétben az elmerevedéssel (konszolidáció), amelyet б a földkéreg-fejlődés uralkodó folyamatának tartott.

346

Földtani

Közlöny


koherens, erőteljes húzó feszültségtér jelentkezett a Pannon-medence tel jes területén.* E mozgási fázisok a magmás lódnak össze ( B A L K A Y , 1961):

tevékenységgel az alábbiak szerint kapcso

— A húzásos fázisok k ö z ü l a larámiban a magmás tevékenység, ú g y látszik, t ú l n y o m ó r é s z t a k ö r n y e z ő lánchegységekre k o r l á t o z ó d o t t : de mivel o t t n e m h ú z ó , hanem n y o m ó feszültségek uralkodtak, a magmatizmus — eddigi ismereteink szerint — mélységi (plutóni) jellegű. — A pireneusi fázisnak az e o c é n vulkánosság felel meg, amelyet a P a n n o n m e d e n c e magmatektonikájának értelmezésénél n e m szabad figyelmen kívül hagyni (Velencei-hegység, R e c s k , K o m l ó ) . A z e o c é n b a n indult vul kánosság az oligocén rupéli emelet végéig f o l y t a t ó d o t t , az oligocén és m i o c é n vulkánosság azonban elválik e g y m á s t ó l (JUHÁSZ, 1971): a kettő k ö z ö t t i szünet éppen a kompresszív szávai szakasznak felel meg. — A legerőteljesebb vulkánosság, a miocén-beli, a legerőteljesebb diszjunktív fázissal, a stájerral k ö s z ö n t ö t t b e , és a két pannóniai kompresszív fázis sal (attikai és rodáni) ért véget csaknem mindenütt. — A fiatal b a k o n y i , nógrádi, baranyai és kelet-alpi bazalt-vulkánosság egé szen eltérő, atlanti természetű, és szintén tágulásos, vetődéses ( = , , n o r máltöréses") formaelemekkel kapcsolatos. A fenti k é p figyelembevételével, ill. az észak-magyarországi szénbányákban feltárt nagyszámú törés korának (stájer fázis) és mozgásmechanizmusának elemzése n y o m á n fölöslegesnek tűnik, h o g y a Cserhát ugyancsak stájer andezit-teléreit n y o m á s alatt keletkezetteknek tartsuk. ő. S T E G E N A és H O E V Á T H (1978) szerint a tengeri mágneses mérésekből leve zetett l e m e z m o z g á s o k ,,túl j ó l ismertek" ahhoz, h o g y szakaszos spreadinget feltételezhessünk. Nincs o k kétségbevonni az ottani m o z g á s o k egyenletessé gét. U g y a n e z t a Pannon-medencére átvinni nemcsak h o g y n e m lehetséges, de n e m is szükséges. A z egyenletesen felgyülemlő feszültség n e m o k o z szük ségképpen egyenletes alakváltozást, sőt az alakváltozás a természetben g y a k rabban egyenetlen, mint egyenletes (gondoljunk a rianásra). A z anyagi reak cióerők ugyanis n e m egyenletesek az i d ő b e n : különösen nem azok a b o n y o lult, régi szerkezeti m o z g á s o k sebhelyeivel át- meg átjárt kárpát-balkáni területen. A Pannon-medence eseményeinek szakaszossága tehát u g y a n ú g y nem m o n d ellent a globál-tektonikai erőforrás egyenletességének a felső jura óta, a h o g y a n a S T E G E N A és H O R V Á T H (1978) által említett izlandi és kalifor niai intermittáló m o z g á s o k sem. 6. A m i a STiLLE-féle fázisok természetét illeti, j ó m a g a m azokat ( B A L K A Y 1960A) ,,a tektonikai feszültségek időbeli homogenitástartományainak" ne v e z t e m , és azt hiszem, ez a meghatározás funkcionálisan m a is kielégítő. I t t is tekintettel kell azonban lenni a földtani valóságra: pl. a stájer fázis „ s z é t k e n é s e " a felsőoligocéntől a miocénig a fentiek tükrében éppen azért nem lehet séges, mert nincs tekintettel a szávai fázisra, amelynek a medencében még a feszültsége is ellenkező előjelű (de az A l p o k b a n is, sőt Európa-szerte jól elkü löníthető, hiszen S T I L L E azért is különítette e l ) .

** E képhez bizonyára hozzájárult az összenyomott kéregre rakódott üledékek „relaxációs széthúzódása" a kéregbeli nyomófeszültségek feloldódása idején, de a széthúzódás méreteit tekintve nem valószínű, hogy az egész jelenségért ez a hatás lett volna felelős.

В a l h a y :

Válasz

a „Kritikus

tethysi

és pannon

tektonika"

cikkre

347

7. Véleményein szerint az a kérdés, h o g y volt-e helycsere a Pannon-medence aljzatának északi és déli részegysége között, nem kapcsolódik szorosan a Pan non-medence lemeztektonikai értelmezésének kérdéséhez. T ö b b é - k e v é s b é v é letlen időbeli egybeesésnek tekinthető, h o g y a lemeztektonikai értelmezés és a helycserekérdés egyszerre került az érdeklődés homlokterébe, és í g y minden képpen tudomást kellett venniök egymásról. A helycsere azonban n e m követ kezménye a lemeztektonikai modellnek, sőt nem is feltétele annak (ha nem kel lene, a helycserét magyaráznia, a lemeztektonikai — és általában a tektonikai — értelmezés feladata sokkal k ö n n y e b b lenne). Annál is inkább í g y v a n ez, hiszen szó sincsen arról, mintha a helycsere kézzelfogható szerkezetföldtani (tektonikai) valóság lenne. Vannak olyan ősföldrajzi és őséletföldtani jelensé gek, n e m is kis számmal, amelyeket e g y ilyen helycsere egyszerűen, elegánsan megmagyarázna. A lemeztektonikai értelmezéstől azonban eleve csak azt sza b a d elvárni, h o g y azt a szerkezetföldtani modellt, amely a helycsere magya rázatára majdan megszületik, ellentmondásmentesen és elegánsan képes le gyen ö n m a g á b a felvenni. N e m változtat ezen az sem, ha a lemeztektonikai értel mezés és a szerkezetföldtani modell megalkotói történetesen ugyanazok a sze mélyek lesznek. A részletekre v o n a t k o z ó fenti megjegyzések után lássuk mostmár a globális tektonika Pannon-medencebeli loMláu alkalmazásának átfogó kritikáját. Az európai Alpidákat az Atlasztói a Tauruszig a tektonikusok jóformán e t u d o m á n y kezdetei ó t a egységes erőtér — lényegileg észak-déli összenyomás — hatására kialakult rendszernek tartották. E z nem volt triviális eredmény, hiszen a világnak talán egyetlen hegységrendszerében sem rakódik erre az egyszerű alapsémára annyi bonyolult rész jelenség, mint éppen itten. Mármost kétségtelen, h o g y a lemeztektonikai modell kézenfekvően és elegánsan indo kolja az észak-déli összenyomó erőteret e g y afrikai és e g y európai kéreglemez összetorlódásának feltételezésével, ill. a Tethys-óceán bezárulásával. V a n a z é r t itt is k u t a t á s r a v á r ó r é s z p r o b l é m a é p p e n elég. A z e g y i k az alpi c i k l u s t m e g , előző — variszti, k a l e d ó n i , asszinti — szerkezetek beillesztése e b b e a k é p b e . A m á s i k azh o g y h a — a m i n t m a m á r á l t a l á n o s a n elfogadják — a m e z o - k a i n o z ó o s T e t h y s e g y V e n e zuela t á j á n l e v ő forgási p ó l u s k ö r ü l z á r u l t b e , v a n n a k - e az A l t a n t i - ó c e á n b a n , m o n d j u k V e n e z u e l a és G i b r a l t á r k ö z ö t t , k o m p r e s s z i ó r a v a l l ó n y o m o k , ill. h a n i n c s e n e k , m i é r t n i n c s e n e k ? A h a r m a d i k az észak-afrikai és e u r ó p a i a l p i d szerkezetalakulás t ö r t é n e t i f o l y a m a t á n a k n é m e l y eltérése, a m i arra vall, h o g y a m a i F ö l d k ö z i - t e n g e r m e d e n c é j é n e k az a l p i d h e g y s é g k é p z ő d é s b e n a k t í v szerepe v o l t , az afrikai és e u r ó p a i l e m e z ö s s z e t o r l ó d á s á r a r á r a k o d ó m ó d o n . ( A z a l a p a d a t o k a t illetőleg 1. p l . U n e s c o 1971.)

Igen g y ü m ö l c s ö z ő n e k tűnik az a feltevés ( C H A N N E L L és H O R V Á T H , 1 9 7 6 ) , h o g y a fenti fő mozgási sémára másodlagos mozgásként E u r ó p a és Afrika k ö z ö t t nagyjából kelet-nyugati eltolódásos ( = , , t r a n s z f o r m " ) mozgások ra k ó d t a k rá. Ezáltal kézenfekvő és elegáns magyarázatot nyernek az európai A l p i d á k kelet-nyugati főcsapásától elütő rézsútos elemek, pl. a Dinaridák. És bár C H A N N E L L és H O R V Á T H (i. m . 8 1 . old.) óvatosságra intenek elképzelésük túlértékelésével szemben, az általuk javasolt „ A d r i a - f o k " (,,Adriatic P r o m o n t o r y " ) tetszetős és k o m o l y a n veendő föltevés. E z is fölvet azonban e g y kér dést: az „ A d r i a - f o k " szilárdságának, szerkezeti ellenállásának kérdését a rá nehezedő n y o m á s és különösen forgatónyomaték hatása alatt, ill. viszonyát a tirréni szerkezetekhez. Ezzel azonban — v é l e m é n y e m szerint — végére is jutottunk mindannak a p o z i t í v u m n a k , amely a lemeztektonikai modellnek az európai Alpidákra,

348

Földtani

Közlöny


közelebbről a Pannon-medence környékére v a l ó alkalmazásából eddig szár mazott. U g y a n i s — a Pannon-medence északi és déli részének helycseréje, mint láttuk, o l y a n jelenség, amely a lemeztektonikai elképzelésnek n e m k ö v e t k e z m é n y e , hanem „ e x o g é n föltétele" (azaz, amelyet majd m e g kell magyarázni, ha és amennyiben az valósnak b i z o n y u l ) ; — a Pannon-medence vulkanológiai és földfizikai (kéregszerkezeti, hőtani és k a p c s o l ó d ó ) sajátoságai bármely o l y a n föltevésből levezethetők, amely a p a n n o n kéregrész(ek) regenerációját és az annak kapcsán fejlődő nagy hőmennyiség köpeny- és kéregolvasztó hatását posztulálja (így t ö b b e k közt S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . 1 9 6 6 . évi köpenydiapir-modelljéből). A fentiekből, gondolom, kiderül, h o g y a lemeztektonikai elmélet egészét' v a g y akár annak szűkebb környezetünkre való alkalmazását elvetni egyálta lán n e m szándékom. V é l e m é n y e m azonban az, h o g y ennek az elméletnek a Pannon-medence mérettartományára és sajátos viszonyaira v a l ó alkalmazása ma még n e m kellőképpen megalapozott. Föltétlenül szükséges és hasznos az a szándék, amely a globális tektonika lokális alkalmazására irányul, de be kell látni, h o g y az eredmények ma még inkább csak ennél n a g y o b b szerkezeti egységek vonatkozásában m e g g y ő z ő e k ; a lokális alkalmazásokban pedig az eddiginél j ó v a l t ö b b figyelmet kell szentelni a földtani tényeknek, „ p e r e m feltételeknek".

* Végül célszerűnek látszik itt e g y r ö v i d visszapillantás a tektonikai elméle tek történetére. A t u d o m á n y o s földtan történetében az első globális tektonikai elmélet STJESS „száradó almája" v o l t . E z az elmélet két p o n t o n bizonyolt támadhatónak. A z a felismerés, h o g y a F ö l d nem hül ki, sőt esetleg melegszik, megfosztotta mechanizmusától; az afrikai árkok vizsgálata pedig olyan nagy méretű húzott szerkezeteket tárt föl, amelyek a „száradó a l m á n " sehogyan sem v o l t a k elhelyezhetők. (Igen tanulságosak mai szemmel azok a d o l g o z a t o k , amelyek szerzői az afrikai árkok kompressziós voltát akarták mindenáron kimutatni.) W E G E N E R elmélete korai megfogalmazásában fenomenológiailag kifogás talanul vezette le az Atlanti óceán felnyílását. A n n a k fenomenológiai részét lemeztektonika teljes egészében m a g á é v á teszi, és k ö n n y e d é n magyarázni tudja. W E G E N E R elmélete azért nem nyert széles körben bizalmat, mert nem t u d t a a posztulált mozgásokat megfelelő mechanizmussal okadatolni. (Az a feltevése, amely szerint az A n d o k e g y nyugatra vándorló „kontinens-hajó" orrhullámaihoz hasonlóak, derültséget keltett.) A kritika hatására W E G E N E R a t o v á b b i a k b a n e g y sor olyan feltevéssel állott elő, amelyek elméletének tény anyagát meghaladták, és ezáltal hitelét v é g k é p p elvesztette. E G Y E D földtágulási elmélete (amely, ha meggondoljuk, n a g y o n jól megfér ne a lemeztektonikai elmélettel) két o k b ó l nem nyert szélesebb körű elisme rést; először is nem tudta a posztulált mozgásokat megfelelő mechanizmussal okadatolni, másodszor pedig rendkívül erőszakolt magyarázatokra kénysze rült a vitathatatlanul kompressziós eredetű gyűrt hegységek indoklása tekin tetében. H o g y a n állunk mostmár a lemeztektonikai elmélettel ? E z az elmélet mind máig tisztán fenomenológiai alapokon nyugszik. E g y i k oszlopa az óceánfenék

Balkay:

Válasz a „Kritikus

tethysi és pannon

tekt07iika" cikkre

349

geomágneses alapon igazolt szinkron terjeszkedése (spreading), a másik az, h o g y a kéreglemezeknek az ebből levezetett mozgásai egyszerű esetekben és nagy vonalakban (a kiemelés fontos) megegyeznek a tapasztalattal, ill. a meg figyelésekkel. A lemeztektonika anyagi mechanizmusára v o n a t k o z ó elgondo lások azonban meglehetősen önkényesek: arra a kérdésre válaszolva pl., h o g y h o g y a n záródik az anyagi körfolyam, h o g y a n jut vissza az anyag a szubdukció helyeitől az óceáni feláramlás helyei felé, lényegileg a korábban éppen geofi zikai oldalról oly buzgón cáfolt magmaáramlásokat újítja fel. Ezért hát a lemeztektonikai elmélettől u g y a n ú g y el kellene vitatnunk a hitelt, mint ahogyan annak idején W E G E N E R elméletétől elvitatták ? Egyáltalán nem. Hiszen ez az elmélet az említett és nyilván rövidesen kipótlásra kerülő hiányosságai ellenére valóban lenyűgöző, nemcsak értelmileg, hanem esztéti kailag is vonzó, és a F ö l d számos fontos élet jelenségének teljesen elfogadható magyarázatát adja. . . minden eléggé egyszerű és eléggé nagyméretű esetben. A mechanizmus-kérdés a kis méretek tartományában válik kényessé. A fizikai jelenségek hasonlóság-elméletének ismert tételei szerint ugyanis a geo metriai kicsinyítés n e m jelenti eleve azt, h o g y a fizikai jelenségek hasonló sága is megmarad, és ha ehhez m é g a kis méretek tartományában az anyag erőteljes strukturáltsága, „szemcséssége" járul, akkor — mutatis mutandis — u g y a n o l y a n problémával találjuk magunkat szemben, mint a fizikusok, ami kor rájöttek, h o g y a fény n e m folytonos jelenség. I t t tehát a n a g y b ó l a kicsi be v a l ó átlépés a mechanizmus pontos ismerete és megértése nélkül nem végez hető el megbízható m ó d o n . * (Szigorúan véve azt is igazolni kellene, h o g y vajon a gyúrt hegységövek területén a lemeztektonika az egyetlen elsődleges erőforrás-e ? A kutatás mai fázisában valószínűleg g y ü m ö l c s ö z ő az a munkahipotézis, amely ezt föltéte lezi. E kérdés azonban egyáltalán n e m tekinthető lezártnak.)

* A fentiekből a következő konklúziók látszanak adódni. 1. A lemeztektonika jelentős sikereket könyvelhet el a F ö l d nagyszerkeze teinek értelmezésében. A kisebb szerkezetek értelmezése azonban ma még túl feszíteni látszik a lemeztektonika mai fejlettségi állapotában rejlő lehető ségeket. 2. A t o v á b b i fejlődés iránya véleményem szerint a kárpát-balkáni, ill. átfo g ó b b a n az egész afro-európai alpid szerkezetalakulás földtani ismeretének és az arra v o n a t k o z ó eddigi tektonikai megállapításoknak integrálása a lemez tektonika itteni alapsémájával. 3. E g y ilyen integráció előtt a földtani és tektonikai ismeretek igen alapos, forráskritikai jellegű revíziójára v a n szükség, és valószínűleg szükség lesz e g y sor új megfigyelésre is. 4. A lemeztektonikai elmélet egésze, különösen pedig annak az afro-európai hegységrendszerre, közelebbről a Kárpát-Balkán régióra (és általában a kisebb mérettartományokra) v a l ó alkalmazása csak akkor lehet igazán gyümölcsöző, ha az elmélet mély ismeretelméleti elemzésére jelentős erőfeszítések történnek.

* Epp ezért pl. a „mikrokontinens" elnevezés (CHANNELL és H O R V Á T H ) csak akkor fogadható el, ha hangsúlyozzuk: a mikrokontinens nem kontinens, hanem egészen más valami (sziget, mint pl. Madagaszkár), és csak a szemléletesség okán nevezzük egyfajta „kontinensnek".

350

Földtani

Közlöny


Irodalom B A L K A Y B. (1960): A magyarországi földkéreg szerkezete. Geofizikai Közlemények, I X . köt., 1—2. sz., pp. 5—21. B A L K A Y , B . (1961): On the Neozoic magma tectonics of Hungary. Acta Geologica, V I I . köt., 1—2. sz., pp. 159—162. B A L K A Y , В . (1960A): Probleme der tektonischen Spannungsverteilung im Karpatenraum. Geologische Rundschau, 50. köt., pp. 396—403. CHANNELL, J . B . T. és H O R V Á T H , F. (1976): The African/Adriatic Promontory as a Paleogeographic Premise for Alpine Orogeny and Plate Movements in the Carpatho-Balkan Kegion. Tectonophysics, 35. köt., pp. 71—101. JUHÁSZ Á . (1971): A Duna—Tisza köze harmadidőszaki vulkanitjai. Földtani Közlöny, 101., köt., 1. sz., pp. 1—12. STEGENA L . , G í c z y B. és H O R V Á T H F. (1975): A Pannon-medence késő-kainozóos fejlődése. Földtani Közlöny 105. köt., 2. sz. STEÖENA L . és H O R V Á T H F. (1978): Kritikus tethysi és pannon tektonika. Földtani Közlöny 108. Unesco (1971): Tectonics of Africa. Earth Sciences sorozat, 6. sz. Párizs, pp. 602-

A KÜLFÖLD REGIONÁLIS FÖLDTANÁBÓL Földtani Közlöny, Suli. of the Hungarian Qeol. soc. (1918) 108. 351—362

Délnyugat-Franciaország paleocén-eocén képződményeinek áttekintése Dr.

Gidai

László

(3 á b r á v a l , 2 t á b l á z a t t a l )

1. Bevezetés Franciaországi tanulmányutamon (1973 o k t ó b e r 8—1974 április 10) az Aquitaniai-medence és a Pireneusok paleocén-eocén képződményeinek réteg tani viszonyaival is foglalkozhattam. Alkalmam v o l t a legfontosabb feltárások megtekintésére is. Ezekről a tapasztalatokról szeretnék most beszámolni. K ö s z ö n e t e m e t fejezem ki VIGNETJX M. bordeauxi professzornak, V E I L L O N M . , GAYET

J.

és

PRATVIEL

L.

bordeauxi

kutatóknak,

valamint

MIROUSE,

R.

toulousei professzornak és V I L L A T E , J., TAMBAREATJ, Y . toulousei kutatóknak, akik tájékoztattak az Aquitániai-medence és a Pireneusok paleogénjének rétegtani kérdéseiről. Átadták t u d o m á n y o s közleményeik különlenyomatait, elkísértek a feltárásokhoz. K ö s z ö n e t t e l t a r t o z o m t o v á b b á P O M E R O L , Ch. párizsi professzornak, francia országi t a n u l m á n y u t a m szakmai irányítójának. „Ere C h e n o z o ï q u e " című, 1973-ban megjelent k ö n y v e az Aquitániai-medence és a Pireneusok paleocén, eocén k é p z ő d m é n y e i n e k megismerése terén is alapvető jelentőségű a D é l n y u gat-Franciaországi paleocén-eocén k é p z ő d m é n y e k jellemzését elsősorban az ő munkájára alapozzuk. r

2. Áttekintés az Aquitániai-medence—Pireneusok eocén kép ződmény eiről A t á g a b b értelemben vett Aquitániai-medencét É - o n a Centrális Masszívum, délen az E b r ó és az Asturiai szárazulatok határolták a paleogén folyamán. A szűkebb értelemben vett Aquitániai-medencének általában két n a g y o b b kifej lődési területét különítik el. A z északon l é v ő t , v a g y a Girondéit, és a délit, amelyet Aturiai-öbölnek is neveznek. A két fáciesterületet a köztes, az időn ként küszöbként viselkedő zóna különíti el. E z a Roquefort-Villagrains-Landirasi antiklinális, melynek területén a kréta jelenleg helyenként a felszínre b u k k a n . A Roquefort-Villagrains — Landirasi küszöb területén középsőeocén k é p z ő d m é n y e k már n e m keletkeztek. Ugyanis ez a terület a középsőeocénben a Pireneusokkal együtt elkezdte a kiemekedést. A z É-i z ó n a a délivel szemben litorálisabb jellegeket mutat: nyugat felé ten geri, kelet felé kontinentális fácies átmeneteket tartalmaz. A déli z ó n á b a n — a Pireneusok északi előterében — lévő Aturiai-öböl déli részén a kréta és a har7 Földtani Közlöny

352

Földtani

Közlöny


1. ábra. A z Aguitáni-medence ( V I G N O U X M . nyomán 1964). J e l m a g y a r á z a t : V . L . = Villagraina — Landiras, B . 0 . = Boquefort-Créon, A . = Audignon, T. = Tercig, B. = Biarrotte 1. Le Bassin d'AçLUitaine (d'après V I G N E A U X , M . , 1964.) L é g e n d e: V . L . = Villagrains — Landiras, K . C. = BoQuefort — Créon, A . = Andignon, T = Tercis, В = Biarrotte

Fig.

madidőszak k ö z ö t t az üledékképződés folyamatos v o l t . E z e n a területen a kontinentális plató, v a g y az ennél m é l y e b b környezetben keletkezett üle dékek dominálnak. A tengeri üledékképződés a paleocén és eocén folyamán is folyamatos v o l t . A z Aturiai-öböl északi részén Chalosseban, az üledékkép ződés az ilerdi emeletben indult m e g . a) Az északi, v a g y Girondéi zóna fejlődése némi hasonlóságot mutat a Párizsi-medencével. P O M B E O L , C H . 1 9 7 3 szerint a kréta végi tengeri képződ m é n y e k lerakódása után a terület kiemelkedett: a maastrichti és az alsóeocén k ö z ö t t szárazföldi kifejlődésű paleocén k é p z ő d m é n y e k találhatók: vörös agyag és k v a r c h o m o k . A z első, nagy területre kiterjedő, gyors transzgresszió e terü letegységen az ilerdi emeletben következett be. A z ilerdi az Alveolina cucumiformis-os mészkővel kezdődik, amelyet a Nummulites exilis-es és Nummulites globulus-os márgás mészkövek követnek. A Nummulites planulatus-t és Alveo lina oblonga-t tartalmazó alsócuisi k é p z ő d m é n y e k folyamatosan fejlődnek ki az ilerdiből. M e d o c b a n megvan a felsőcuisi Nummulites burdigalensis-es és a Nummulites aquitanicus-os h o m o k is. A cuisi — lutéciai határon v é g b e m e n t regresszió után rakódott le a t ö b b ször v i t a t o t t korú „ a l s ó h o m o k . " Maximális vastagsága 1 0 0 — 1 5 0 m k ö z ö t t váltakozik, anyaga a Centrális Masszívum lepusztulásából származik, Jellemző ősmaradványa a Nummulites aquitanicus. V B I L L O N , M . szerint ez a homokösszlet a lutéciai emelet kezdetét jelzi, ugyanis véleménye szerint a benne található ő s m a r a d v á n y o k t ö b b hasonlóságot mutatnak a középső-, mint az alsóeocén formákkal. J ó ivóvizet tárol, B o r d e a u x környékének ivóvíz ellátása szempontjából fontos k é p z ő d m é n y . Felfelé mészkőbe („lutéciai m é s z k ő " ) m e g y át. A z átmeneti h o m o k o s mészkő rétegekben megtalálható a Nummulites laevigatus, melynek alapján e rétegek korrelálhatok a Párizsi-medencei, d e a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g alsólutéciai k é p z ő d m é n y e i v e l is. Maximális vastagságuk 2 0 0 m körüli. V E I I X O N , M . sze rint a középső- és felsőeocén k ö z ö t t szintén üledékhézag v a n . A felsőeocén alsó részét h o m o k , h o m o k o s mészkő és zöld agyagrétegek váltakozása alkotja, Nummulites variolarius-sal és még néhány más felsőeocén formával. Erre tele pülnek a középsőeocén mészkövekre hasonlító Nummulites-merúes Blayei mészkövek.

О i d ai:

Délnyugat-Franciaország

paleocén-eocén

képződményei

353

Az. Aquitániai-medence fontosabb paleogén formációinak rétegtani vázlata (POMEROL C H . nyomán 1 Ô 7 3 ) Esquisse stratigraphique des formations paleogènes plus importantes du Bassin d'Aquitaine, d'après P O M E R O I C H . , 1973

I. táblázat — Tableau I.

Gironde

bp о

Katti ci

Infra aqnitaniai

Stampi

Asterias-os mészkő

Agenais Agenaisi fehér mkő Agenaisi molasz Fransadaisi mo lasz PalaeolheHum magnum-os mészkő Piassaci tavi

Castilloní mészkő Anomiás márga és mészkő (Sarmoisi) Bartoni Saint-Estèphei mészkő

Emlősmaradványok Paulhiac La Millique Eabastens (Tarn) Villebramar

0. cucullaris-os m árgák

1

s

Lutéciai

N. brongniarti-vaA Orb. complanatus-s&l N. laevigatus-s&l

Cuisi

N. aquitanicus-os homok Glaukom'tos homok N. plan datus-s&l, Alveolina oblonga-v&\

Ilerui

A. cucumiformis-os mészkő

Paleocén

Echinodermatás mészkő

Blayei mészkő

La Couquèquesi mészkő St.-Palaisi

Issei Castresi hkő mészkő

Issel

Girondéi alsó homokok Passignaci tufa

Vörös agyag Pessaci homok

Pessaci tavi mészkő

Maestrichti * A Blayei mészkő tévedésekre adhat okot, ugyanis a szerzők szerint vagy a s. s. lutéciait, vagy a lutéciaifc mint a felsőeocén részét, vagy a felsőeocén egy részét jelöli. Pontosabb egyszerűen „lutéciai mészkövet" mondani. Ny-on ten geri, K-en szárazföldi forációk.

A Blayei mészkőtípus szelvénye Blaye város erődítménye, a Citadella mel lett, a Gironde folyó partján van. A z itteni k e m é n y Blayei mészkő teljesen Nummulites-mentes, viszont elég sok sün és Nipadites m a r a d v á n y t tartalmaz. Innen délre és délnyugatra laterálisán fokozatosan megjelennek a Nummulites-ek. Blayetól délre Octroinál a Blayei mészkő felső része v a n feltárva sok Miliolinával, Eoraminiferával, Orbitoidessel és Ostracodával. Nummulitesek itt n e m találhatók. A kifejlődés sekély tengerre utal. A korábbi szerzők ezeket a rétegeket a középsőeocén tetejére tették. V E I L L O N , M . szerint itt kezdődik a harmadik n a g y o b b üledékképződési ciklus, élnek még a középsőeocén fajok, de már a felsőeocén formák is megjelennek. A felsőeocén alsó részét képviselő rétegcsoport vastagsága 50—60 m körüli. A z óceán felöli átmeneti zónában Nummulites brongniarti-k, Nummulites aturicus-ok és Nummulites millecaput-ok vannak, amelyek laterálisán átmenet mutatnak a biarritzi szelvény felé. A felsőeocén alsó és a felsőeocén felső része k ö z ö t t , azaz a Blayei mészkő fölött üledékhézag van. A felsőeocén középső részét a Plassaci tavi formáció képviseli, amely néhány Vertebrata m a r a d v á n y t tartalmaz. A Saint-Martin de Villeréali kőfejtőből a következő gerinces m a r a d v á n y o k ismertek: Palaeotherium magnum C U V I E R (egy csontdarab és e g y teljes állkapocs). Palaeotherium (Plagiolophus) cf. annecteus kistermetű állkapocstöredék és két tépőfog. Palaeo therium medium CTJVIER és t ö b b krokodil fog. A felsőeocén felső részében újabb transzgresszió után Medocban a SaintEstephei mészkő r a k ó d o t t le, amelynek három szintje — két mészkő és e g y márga — ismeretes. A z oligocénbe is felnyúló — Fronsadi h o m o k alsó része laterális fáciese a Saint-Estephei mészkőnek. 7*

354

Földtani

Közlöny


2. ábra. A pireneusi-provencei-thaneti ősföldrajzi vázlata POMEROL C H . ( 1 9 7 3 ) nyomán. J e l m a g y a r á z a t : 1 . A szárazföldi üledékképződés területe, 2 . A parteltolódás öve, 3 . Állandó tengeri terület Fig. 2. Esquisse paléogéographique du Thanétien des Pyrénées et de la Provence; d'après POMEROL, C H . ( 1 9 7 3 ) . L é g e n d e : ! Région de la sédimentation continentale, 2 . Zone du déplacement littoral, 3 . Région marine permanente 3. ábra. A z Amiitáni-medence barton-végi ősföldrajzi vázlata POMEROL C H . ( 1 9 7 3 ) nyomán, j e l m a g y a r á z a t :

P O M E R O L , C H . 1973 szerint az Aturiai-öböl területén a paleogén formációk általában vastagabbak, mint a girondéi területen, a mai Pireneusi hegylánc által elfoglalt középső üledékgyűjtő v á l y ú területe o l y k o r flisoid jellegű. A z Aturiai-öböl d é l i r é s z é n dániai-monszi Nautilus danicus-os mészkő tar talmazza az első paleogén Globigerinákat (Globigerina daubjergensis) és Globorotaliákat (Globorotalia eugubina). E z e k a tercisi globigerinás mészkövek. Pautól északra ezek az algás organogén mészkövek, o l y k o r szirt jellegűek és dolomitosodtak. A thanétiben az Alveolina primaeva-t, Alveolina levis-t és Operculina-t tartalmazó mészkövek keletkeztek. L . H O T T I N G E R és H . S C H A U B bázeli k u t a t ó k és toulousei követőik J . V I L L A T E és У . TAMBARBATJ érdeme annak felismerése, h o g y az eddig yprésinek és lutéciainak t a r t o t t formációk ilerdi (Lerida É-spanyolországi t a r t o m á n y latin neve alapján 1961-ben kreált emeletnév) korúak. A Pireneusok l e g n a g y o b b harmadidőszaki tengeri elborítása az alsóilerdi Alveolina cucumiformis-os mészkövek lerakódása idején v o l t . K R O M szerint a tenger elborította a mai Pireneusok egész területét, átlépte a Corbières-eket, majd a középsőilerdiben elérte a Montagne Noiret. A korábban lutéciainak tartott középsőilerdi márga és h o m o k k ő r é t e g e k jellemző ősmaradványai: Turritella trempina, Nummu lites globulus, Nummulites atacicus, Alveolina corbarica. b) A z Aturiai-öböl déli részén az ilerdi és a cuisi emeletet az igen j ó megtar tású, n a g y fajgazdagságú, méltán híres Mollusca-faunát tartalmazó Gani márga képviseli. A cuisinai fiatalabb paleogén k é p z ő d m é n y e k az alsólutéciaitól a stampiig bezárólag az Atlanti óceán partján a Biarritzi part k b 6 k m hosszú szelvényé-

Gidai:


paleocén-eocén

képződményei

355

1. Fluviatilis homok és tavi mészkő, 2. Gipsz. 3. Konglomerátum (1—3. laguna), 4. Karbonátok (kontinentális küszöb), 5. Márga és agyag (nyílttengeri terület), 6. Letarolt övek, 7. A z evaporitok elterjedésének határa, 8. A bartoni elterjedé sének határa, 9. A z Észak-pireneusi áttolődás frontja Fig. 3. Esquisse paléogéographique du Bassin d'Aquitaine à la fin du Bartonien; d'après POMEROL, C H . (1973). L ég e n d e: 1. Sable fluviatile et calcaire lacustre, 2. Gypse, 3. Conglomérat (1 à 3. lagune), 4. Carbonates (plate-forme continentale), 5. Marne et argile (région pélagique), 6. Zones érodées, 7. Limite de l'extension des évaporites, 8. Limite de l'extension du Bartonien, 9. Front nord-pyrénéen

ben

tanulmányozhatók,

Chambre jed. ROL,

d'Amouri

Ez kb.

amely

a

Handiai

( É K - oligocén flisoid

(DNy-

alsólutéciai)

sziklafaltól

m á r g á k és m é s z k ö v e k ) s z i k l á k i g

1 5 0 0 m v a s t a g ü l e d é k s o r o z a t . A b i a r r i t z i s z e l v é n y b e n (CH.

1 9 7 3 . nyomán)

általában

a

következő' formációkat

különítik

lefelé :

11. L a n d e s i h o m o k 10. A C h a m b r e

d ' A m o u r i flisoid m á r g a és mészkő

Negyedkor

el,

a

ter-

POMEfelülről

356

Földtani

Közlöny

108. kötet,

3. füzet

A Dél-Aquitániai-medence paleogén formációinak egymáshoz való viszonyát és a transzgrassziók keleti irányban való maximumát bemutató vázlat, Ny-on tengeri, K - e n szárazföldi képződmények. POMEROL C H . nyomán 1 9 7 3 Esquisse présentant les positions stratigraphiques mutuelles des formations paleogènes du Bassin d'Aquitaine méridional et les maximus des transgressions en direction vers l'Est (formations marines à l'W et celles continentales à ГЕ) (d'après POMEROL, O H . 1 9 7 3 ) II. táblázat — Tableau II. Aturiai-öböl Dél Világítótorony Homokos már gák Chambre

Stampi

Eis Pireneusok (Touloustól D-re)

Chalosse

Plantaurel (Ariège)

Corbières

Hérault

Gaasi mészkő és márga

О

1

Miramar Pentacr. márgák

Márga és mész kő N. fabianii

Auversi Felsolu téciai „Biarcitzi"

Vüla Marbella Peyreblanque

Brassempouyi mészkő

Alsó és középső lutéciai

La Gourèpe

Noussei mészkő

Cuísi

N. planulatus

Donzacqui

Ilerdi

Cloborotalta velascoensis

Turrítellás és A. corbarica-s már ga Alveolina cucumiformis-os mész!ő

Thaneti

Horbazioui márga

Alveolina laevis

Alv. primaeva Tercisi mészkő Operculinás

A. primaeva, Operculina heberti, Micraster tercensis

Miiiolideás mészkő

Mon szi-Dániai

Tercisi mészkő Giobigerinás

Algás és madreporáriás mészkő

Élénkvörös a ;yag: Prv: Vitrollien Tavi mészkő

Maestricliti

G-lobotruncanás mészkő

Auzasi márga

Vörös márga Í és homokkövek

Eocén

Bartoni

Palassou-kong] omerátum

Xantopsis-o& Nummuliteses mészkő

Physa соlumnaris-os mészkő

Paleocén

В ê

' ей

Physa priscas mészkő

ft £

9. A R o c h e r d e l a V i e r g e i , a P o r t i ( k i k ö ő i ) é s a V i l l a E u g e n i e i m á r g a és h o m o k k ő 8. A M i r a m a r i k i l á t ó i és a L o u C a c h a o u i mészkő 7. A C ô t e d e B a s q u e s i m á r g a 6. P e n t a c r i n u s o s m á r g a 5. A V i l l a M e r b e l l a i m á r g a 4. A P e y r e b l a n q u e i m é s z k ő

Oligocén agyag

és h o m o k o s Bartoni

Felsőlutéciai

3. A H a n d i a i m á r g a 2. G o u r è p e i

márga-mészkő

1. A P e y r e - q u é B è v e i m é s z k ő L.

Alsólutéciai

H O T T I N G B E és H . SCHATJB a f e l s ő l u t é c i a i n a k a H a n d i a i

m á r g a és P e y r e

blanquei mészkő által képviselt szakaszát a „biarritzi e m e l e t " sztratotípusául javasolta. Míg ugyanebben a k ö z l e m é n y b e n a sztratotípusként javasolt ilerdit

Gidai:


páleocén-eocén

képződményei

357

a szakemberek általában elfogadják és alkalmazzák, addig a ,,biarritzi" eme letet a francia geológusok nem fogadták el. C H . P O M E R O L ( 1 9 7 3 . p . 9 8 . ) p r o fesszor szerint a biarritzi emelet sztratotípusát különösen rosszul választották ki az elkülönült, elmozdult sziklákban, ahol n e m látszik a rétegek fekvőjük höz és fedőjükhöz való viszonya. Saját megfigyelésünk szerint is a sztratotípusként javasolt rétegeket a hullámverés alámosta s az elmozgatott nagy k ő z e t t ö m b ö k és törmelékanyag kusza összevisszaságában n e m lehet követni a rétegek egymásutánját s n e m lehet megállapítani, h o g y tulajdonképpen mettől-meddig tartana az emelet. E szelvényszakasz sztratotípusként való alkalmassága ellen szól az is, h o g y az óceán hullámverése a part e szakaszát állandóan módosítja s időről időre n e m ugyanazt az alakzatot találjuk. c) P O M E R O L , C H . 1 9 7 3 szerint az Aturiai-öböl északi részén Chalosseban az üledékképződés meszesebb v o l t , mint délen. A z ilerdi Xanthopsis-os márgából kimutatták a Globorotalia subbotinae-t, a D o n z a c q i cuisi márgából pedig a Globorotalia aragonensis-t és a Discoaster lodoensis-t. A mészkő kifejlődésű alsó- és középsőlutéciáiban Assilina exponens, Nummulites atacicus, Nummu lites laevigatus van. U t ó b b i faj elég ritka és n e m tipikus forma képviseli. A középsőlutóciait V E I L L O N , M. vezetésével feltárásban két helyen láttuk. 1. Hostingues: ősmaradványokban viszonylag gazdagabb mészkövek a közép sőeocén alsó részéhez sorolhatók. 2 . Guiche, a kis falu benzin kútja mellett v a n a feltárás, vele szemben lát ható e g y régi, felhagyott kőfejtő, amelyben ugyancsak ezt э k é p z ő d m é n y t művelték. A z előbbivel azonos korú k é p z ő d m é n y e k márgásabb kifejlődésűek, igen sok Nummulitessel. A lutéeiai emelet felső részében keletkezett mészköveket Cauneillenél a Les Gaves folyók összefolyásánál láttam. A mészkőben Nummulites aturicus és Nummulites millecaput szint különíthető el. A z itteni rétegek fekvőjét középsőlutéciai k é p z ő d m é n y e k alkotják. Chalosseben a bartoni emeletet Nummulites fabianii-s mészkövek és márgák képviselik. d) Az előbbiektől keletre lévő K i s Pireneusoki, Plantaureli, Corbièresi és Héraulti területek paleocénjét Toulouseben J. V I L L A T E és J. T A M B A R B A U segítségével tanulmányoztam. D É B A T , P . et al. ( 1 9 7 1 ) szerint a kréta — harmadidőszaki átmenet területegységenként másképpen alakul. N y u g a t o n a jelenlegi tengely zóna és a Baszk Masszívum D N Y - i takarójában MezozoikumN u m m u l i t i k u m átmeneténél a tengeri üledékképződés folytatódik. Ezzel szem ben keleten, a maastrichti fölött k e z d ő d ő e n regressziós jelleg mutatkozik, argilit formáció, márga, valamint n ö v é n y i maradványos h o m o k k ő , kong lomerátum, csigás és algás édesvízi mészkő keletkezett: ez a „ G a r u m n i e n " összlet, amely o l y k o r diszkordánsan települ a mezozoikumra. A dániai-monszi emeletben a Plantaurelben, a Kis-Pireneusokban (Toulousetől délre) és P r o v e n c e b a n (Marseille és A i x környékén) a kréta felső részében elkezdődött regresszió a dániai-monsziban (Provence: rogniaciai) f o l y t a t ó d o t t , szárazföldi vörös agyag és algás mészkő keletkezett. A Kis-Pireneusi thanéti k é p z ő d m é n y e k kifejlődése megegyezik az Aturiaiöbölbeliekkel. Innen keletebbre, a Corbières területen, valamint Provenceban, Marseille és A i x környékén v ö r ö s színű szárazföldi agyag és physás mészkő keletkezett ( P r o v e n c e : = Vitrollesi formáció). Az ilerdiben — a Pireneusok l e g n a g y o b b harmadidőszaki elborítása idején — az Aturiai-öböltől keletre is tengeri k é p z ő d m é n y e k keletkeztek. Jellemző

358

Földtani

Közlöny


fáciesek a Turritella trempina-s és az Alveolina corbarica-s márga, valamint az Alveolina cucumiformis-os mészkő. A cuisi emelet kezdetén e területegy ségen hirtelen regresszió következett be és ekkor, n e m a lutéciaiban, mint ahogy azt eddig vélték, k e z d ő d ö t t el a Pireneusok kiemelkedése. E k k o r kezdődött el és a paleogén végéig folytatódott a Palassou (a 18. század végén élt pireneusi geológus nevéről) konglomerátum keletkezése. A konglomerátum kevert anyagú, mezozóos és paleozóos kavicsokból áll. Helyenként gerinces maradványokat tartalmaz. V I L L A T E , J. és TAMBAREATJ, Y . vezetésével a Kis-Pireneusok paleocénjének a következő feltárásait láttam: I t t a t : a Douitougre p a t a k v ö l g y é b e n lévő szelvényben a maastriehti emeletet szárazföldi kifejlődésű tarka agyag és márga képviseli, néhány őstalaj szinttel. A kréta és a harmadidőszak között itt nincsen diszkordancia. A n a g y o b b területegységet tekintve a kréta — harmadidőszak határon helyenként regresszió, helyenként transzgresszió volt. R a p y : az úton lefelé a patakmeder mellett v a n feltárva a dániai tavi fáciesű mészkő. Microcodiumos, ritkán kevés Gastropoda átmetszettél, vas tagsága k b . 15 m. E z megfelel a provencei vitrolliennek. A Kis-Pireneusok területén az első tengeri transzgresszió a thanétiben v o l t , uralkodó képződ m é n y a mészkő. A z összlet a bázison márgásabb, felül meszesebb, algákat, korallokat és bryozoákat tartalmaz. Feljebb jelennek meg a Miliolinák és az Alveolina primaeva, ez az első Alveolina zóna. A thanétiben osztreás márga és ehárás mészkő is van. A chárás mészkőben Physa prisca is található, amely j ó l jellemzi a thanéti mészköveket. A thanéti összvastagsága 150 m körüli. Az előbbi tavi kifejlődésű összletre — régen szparnacuminak tartott — tengeri gumós mészkő következik. TAMBAREATJ, Y . szerint sok B r y o z o á t Beiselinát és Embergerit tartalmaz. A z Alveolina laevis a második Alveolina zónát képiseli. F o u e t : Fouetben a felsőthanéti, régebben szparnacuminak tartott mész követ ismertük meg Physa columnaris-al. Les-Chaubets: az Ariègeben lévő feltárásban a terület utolsó tengeri kép ződményeit láttuk. K o r u k az újabb vizsgálatok szerint felsőthanéti. K o r á b ban ezeket is szparnacuminak tartották. Neylis: (Carla város mellett): Itt az előbbi formációra transzgresszív ilerdi mészkövek alsó részét ismertük meg. Itt van az Alveolinák harmadik zónája: Alveolina cucumiformis (zóna jelző), Alveolina avelana. P a t a t e : e g y d o m b o l d a l o n lévő vízmosásban az ilerdi emelet második, v a g y harmadik zónájában az alábbi ősmaradványokat gyűjtöttük: Operculina subgranulosa, Nummulites atacicus, K o r a l l o k , Turritella sp. A Nummulitesek először csak az ilerdi emelet második zónájában jelennek meg. Sarnac: a Kis-Pireneusok területének legfiatalabb tengeri képződményei, koruk középsőilerdi, a Palassou konglomerátum legalsó rétegeivel v á l t a G o z v a jelennek meg. Seignerix: e helyen találtuk meg feltárva a fentebb már jellemzett Palassou-konglomerátum összletet. E b b e n a t ö b b , mint 1000 m vastagságú száraz földi fáciesű összletben lévő gerinces m a r a d v á n y o k lehetnek lutéciai, v a g y bartoni korúak is. A toulousei Természettudományi Múzeumban alkalmam v o l t megtekin teni a Palassou-konglomerátum összlet heteropikus fáciesének tekinthető

Gidai:


paleocén-eocén

képződményei

359

isseli felsó'lutéciai h o m o k k ő b ő l előkerült és meghatározott emlős maradvá nyokat : Lophiodon Lophiodon Lophiodon

buxovillanum D E S M . 1820 (zápfogak), tapioterium, isselense CTJVIER (zápfogak, csigolya d b - o k )

Ugyanebben a Múzeumban őrzik az Alacsony Pireneusok eocén emlős maradványait is, Saint-Martin mellől: Antracotherium magnum C U V I E R (fehér mészkőben t ö b b állkapocs darab) Palaeoiherium medium CTJVIER (állkapocs, t ö b b lábszár csontdarab)

3. Az Aquitániai, Pireneusi és Dunántúli Középhegységi paleocén és eocén képződményeinek korrelációjáról A m i t a Párizsi-medence és a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g paleocén-eocén k é p ződményeinek analógiáiról m o n d t u n k ( G I D A I L . 1976), az nagyjából ezekre a területekre is érvényes. Faunával igazolható monszi-dániai és thanéti a Dunán túli K ö z é p h e g y s é g területén nincs. A szparnakumi barnakőszén összletünk alatti szárazföldi tarkaagyagjaink feltehetően korban az aquitániai és pire neusi dániai-monszi, de még inkább a thanéti tavi formációkkal azonosak. A z ilerdi tenger n a g y o n gyorsan transzgredált, de a Dunántúli K ö z é p h e g y ség területét n e m érte el. A szparnakumi elmocsarasodás, kőszénképződés e tenger előrenyomulással kapcsolatos. E l ő b b i v e l szemben a cuisi transzgresszió általánosabb elterjedésű. A Dunán túli középhegységi cuisit a Nummulitesek — elsősorban a Nummulites planu latus — alapján a girondéi és az Aturiai-öböl déli része eocénjével párhuzamosí tom. A Kis-Pireneusokban és a Plantaurelben a cuisiben mutatkozó regreszsziós és kiemelkedési tendencia hozzánk a cuisi végén ér el. A z aquitániai lutéciaiban a tengeri üledékképződési tér leszűkülése ment v é g b e s nagy területen szárazföldi üledékek keletkeztek. U g y a n e b b e n az idő ben a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g területének nagy részén szigettenger v o l t , az ekkor keletkezett üledékek a részterületek gyakori fácies ingadozását tükrözik. A „perforátuszos fauna" (Nummulites perforatus, Nummulites brongniarti, Nummulites millecaput, Nummulites discorbinus) a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g területén a lutéciai emelet alján, az Aquitániai-medencében, a lutéciai emelet felső részében jelenik meg. E jelenség okát, v a g y okait részleteiben még n e m ismerjük. Ú g y v é l e m , h o g y ez esetben a keletről nyugat felé történt fauna vándorlás valószínűsítése egyelőre a legkézenfekvőbb magyarázat. E z annál is inkább valószínűnek látszik, mivel a francia kutatók a Tengeri A l p o k luté ciai transzgresszióját is keletről származtatják. A z innen keletebbre lévő terü leten kialakult lutéciai fauna csak a felsőlutéciai alemeletben, a transzgresszióval érkezett a területre. A priabónai, bartoni emeletben: Aquitániában és a Pireneusok terü letén az ősföldrajzi v i s z o n y o k alig változtak. A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g terü letén nagy, általános, a korábbiakon túlterjedő transzgresszió következett be. Olyan területek is tengeri elborítás alá kerültek, amelyeket az eddigi eocén transzgressziók elkerültek: Budai-hegység, É K - i K ö z é p h e g y s é g . A z A q u i t á niai — Pireneusi és a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g felsőeocén tengere a N u m m u -

360

Földtani

Közlöny


litesek (Nummulites fabianii) és plankton Foraminiferák (Globigerapsis semiinvolufa) tanúsága szerint az Atlantikunion és a Mediterraneumon keresztül kapcsolatban volt

* * * A z eocén rétegtani v i s z o n y o k o n kívül jelentésünkben szeretnénk m é g Bor d e a u x környékének néhány, érdekes földtani mozaikját rögzíteni. A B o r d e a u x i Oceanográfiai Intézet — állami megrendelés alapján — rend szeres vizsgálatokat végez az óceánfenék és az óceáni üledékképződés megis merésére. A z eddigi munkálatok alapján az óceán partjától befelé, nyugati irányban k b . 30—40 km-ig a földtani viszonyok elég j ó l ismertek. A z óceán fenekén feltárt paleogén rétegsorok az aquitániaiakkal elég jól párhuzamosít hatok. Aquitániában az 1950-es é v e k elején feltárt olajtelepeket nyugati irányban az Atlanti Óceánban is megtalálták n a g y mélységben, kitermelésük egyelőre (1973) n e m rentábilis.

Irodalom—Bibliographie A L V I N E R I E , J . — M A Y E U X , C — B E C H I N I A C , A . (1964): Esquisse sédimentologique de la coupe de Biarritz. Mém. du B. В . Gr. M . No. 28, pp. 407—424. A L V I N E R I E , jr.—PRATVIEL, L . (1971): Extension et faciès de la formation dite des „sables inférieurs du Bordelais". C. B . Sommaire des Séances de la Soc. Géol. de France, fasc. 15, Séance du 29 mars 1971, p. 158. A L V I N E R I E , J . — P R A T V I E L , L . — V E I L L O N , M . — V I G N E A U X , M . (1970): Observations structurales et faciologiques sur le Tertiaire de la région sud de Bordeaux (Gironde). C. B,. Acad. Se. Paris, t 271, pp. 2240 — 2242. A L V I N E R I E , J . — P R A T V I E L , L . — V E I L L O N , M . — V I G N E A U X , M . (1970): Etude géologique du Tertiaire de la région sud de Bordeaux. Bull, de l'Institut de Géologie du Bassin d'Aquitaine, No. 9. pp. 221—264. A L V I N E R I E , J . — P R A T V I E L , L . — V E I L L O N , M. — V I G N E A U X , M . (1971): Esquisse structurale du sous-sol de l'agglomération bordolaise. C. B . Acad. Se. Paris, t. 272. pp. 2140 — 2142, (26. avril, 1971). A L V I N E R I E , J".—PRATVIEL, L . — V E I L L O N , M . — V I G N E A U X , M . (1971): Etude géologique du sous-sol de la Communauté urbaine de Bordeaux. Bull, de l'Institut de Géol. du Bassin d'Aquitaine. No. 10. pp. 145—251. A N D R E I E F E , P . — M A R I O N N O U D , (1972): Observation préliminaires sur la limite éocène — oligocène dans la série clas'ique du Médoc (Gironde). La position stratig raphique des „Grès et calcaires à Anomies". Comptes rendus des séances l'Académie des Sciences. Paris t. 274, pp. 1637—1640. A U B E R T , J . — B E S E M E , P . — E L L O Y , В . — E S G U E R I N , J. et al. (1964): Progrès récents dans la connaissance du Danien et du Paléocène en Aquitaine méridionale. Mém. du B. B . G . M . No. 28, pp. 381—392. C O R B I N E A U — L A R R O U D E , J . — G A Y E T , J . — V I G N E A U X , M . (1970): Microfaciès -types de l'Eocène nord-aquitain. Bull, de l'Inst. de Géol. du Bassin d'Aquitaine. Bull. Inst. Géol. Bassin Aquitaine.. Bull. Inst. Géol. Bassin Aquitaine, 8. pp. 2 4 7 - 2 5 2 . D É B A T , P . — L U C A S , C L . — M I R O U S E , В . — P E R R E T , M . P . — T A M B A R E A U , Y . — V I L L A T E , J. (1971): Excursion Géologique dans les Pyrénées 20—22 mai 1971. pp. 1—12. D E L T E L , B . (1962 — 1963): Nouveaux Ostracodes de l'Eocène et de l'Oligocène de l'Aquitaine méridionale. Actes de la Société Linnéenne de Bordeaux, Vol. 100. pp. 127 — 221. D E L T E L , B. (1964): Ostracodes du Paléogène d'Aquitaine méridionale. Mém. du B. B . G. M . No. 28, pp. 1041—1048. D E N I Z O T , G. (1964): Sur l'Eocène marin des Corbières. Mém. du B. B . G. M . No. 28. pp. 393—394. D U M O N , J. C — K L I N G E B I E L , A . (1964): Etude sédimentologique de quelques séries eocènes de la partie occidentale de l'Entre-Deux-Mers. Mém. du B. B . G. M . No. 28. pp. 3 1 7 - 3 2 5 . D U C A S S E , O . (1962—1963): Quelques espèces nouvelles d'Ostracodes de l'Eocène terminal Girondin. Actes de la Soc. Linnéenne de Bordeaux. Vol. 100. pp. 223—248. D U C A S S E , O. (1964): Biozones d'Ostracodes de l'Eocène nordaquitain. Mém. du B. B . G. M . No. 28. pp. 243—256. D U C A S S E , O. (1968): Bépartition stratigraphique des Ostracodes de l'Eocène et de la base de l'Oligocène dans le Nord du bassin d'Aquitaine. Bull. Soc. Géol. de France (7), X . pp. 196—199. D U C A S S E , O. (1968): Contribution à la stratigraphie de l'Eocène nord-aquitain. Bull. Soc. Géol. de France (7), X . pp. 200-205. D U C A S S E , O. (1969): Biozonation de l'Eocène nord-aquitain. Bull. Soc. Geol. de France. X I . pp. 451—501. G I D A I L . (1976): A Párizsi-medence és a Dunántúli középhegységi eocén rétegtani analógiáiról. Földt. Közl. 106. No. 2. pp. 143—148. K L I N G E B I E L , A . (1967): Etude sédimentologique du Paléogène Nord-Aquitain, Interpretation lithostratigraphique et paléogeographique. Bull, de l'Inst. de Geol. du Bassin d'Aquitaine. No. 2. pp. 1—290. K L I N G E B I E L , A . — L A L A N N E D E H A U T , J. P. (1964): Sedimentologie et paléogeographie des „sables inférieurs", du Bordelais. Mém. du В. B . G . M . No. 28. pp. 341 — 3 1. K L I N G E B I E L , A . — L A P I E R R E , F. (1964): Bépartition des faciès et lithostratigraphie de l'Eocène dans la partie nord-est du Bassin d'Aquitaine. Mém. du B. B . G. M . no. 28. pp. 3 3—360. K L I N G E B I E L , A . — P O N S , J . 0 . (1964): Les atterrissement continentaux au Nord du Bassin Aquitain. Mém. du B. B . G . M. No. 28. pp. 3 2 7 - 3 3 9 . K L I N G E B I E L , A . — T A S T E T , J . P. (1968): Interpretation sédimentologique des faciès argileux de l'Eocène Terminal du Bordelais. C. B . Acad. Se. Paris, t. 266. pp. 1691 1694. (22 avril 1968). K A P E L L O S , C H . — S H A U B , H . (1973): Zur Korrelation von Biozonierungen mit Grossforaminiferen und Nannoplankton im Paläogen der Pyrenäen. Eclogae Geol. Helv. Vol. 66/3, pp. 687— 737. L A R R O U D E , J. (1967): Le Numnmiitique de Saint-André—De-Cubzae à Blaye. Bull, de l'Institut de Géologie du Bassin d'Aquitaine. No. 3. pp. 137—180.

Gidai:


paleocén-eocén

361

képződményei

LEZATJD, L . (1964): Essai d'utilisation de quelques Nannofossiles (Coccolithophorides et Groupes annexes) en strati graphie de l'Eocène d'Aquitaine occidentale. Mém. du B . R . G. M . No. 28. pp. 289—294. LEZATJD, L.—TAMBAJREAU, Y — T O U M A R K I E , M . (1969): Sur la découverte d'une microfaune et d'une Nannofaune pélagiques dans le Nummulitique du Plantaurel. C. B . Sommaire des Seances de la Soc. Géol. de France, Fasc. 8. Seance du Iff decembere 1969. p. 311. M A G N É , J . — M A L M O U S T I E R , G. (1964): Contribution à l'étude des associations microfauniques du Paléogène nord-aquitain. Mém. du B . B . G. M . No. 28. pp. 2 6 9 - 2 8 2 . M A Y E U X , C. (1964): Les microfaciès dans l'interprétation stratigraphique des biozones du Paléogène nord-aquitain. Mém. du B . B . G. M . No. 28. pp. 2 8 3 - 2 8 7 . M I R O U S E , B . (1972): Pyrénées. Encyclopaedia Universalis, t. X I I I . pp. 837—841. P O M E R O L , C H . (1973): Ere cénozoïque, Paris, D O I N éditeurs. P E A T V I E L , L . — P R U D ' H O M M E , В . — V E I L L O N , M . — V I G N E A U X , M. (1969): Structure du pays de Buch dans la bordure sud du bassin d'Arcachon. С. B . Acad. Se. Paris, t. 296. pp. 2487—2490 (22. décembre 1969). P R U D ' H O M M E , J . — V I G N E A U X , M. —LABRACHERIE, M. (1964): Biozonification des Bryozoaires du Paléogène Nordaquitain. Mém. du B. R . G. M . No. 28. pp. 29 - 3 0 0 . B E Y , В . — V I L L A T E , I . (1971): Gastéropodes des calcaires lacustres du Thanetien sous-pyrénéen entre les Vallées du Douctouyre et de l'Aude. Bull, de la Soc. d'Histoire Naturelle de Toulouse, 1.107. fasc. 3—4. pp. 414—422. SzôTS, E . (1964): Esquisse stratigraphique du Lutétien Sud-Ouest du Bassin Aquitain. (Bassin de l'Adour, fossé aturien, les environs de Biarritz, Bas-Adour, Béarn. Mém. du В. B . G. M. No. 28. pp. 401 — 406. T A M B A R E A U , Y . (1968): Remarques sur la répartition de quelques grands Foraminifères de l'Eocène basai des Petites Pyrénées. Implications paléogéographiques. Bull, de la Soc. d'Histoire Naturelle du Toulouse, 1.104. fasc. 3—4. pp. 350-354. T A M B A R E A U , Y . — V I A L L E R D , P . — V I L L A T E , J . (1966); Modalités de la transgression „yprésienne" dans la région d'Albas (Aude). С. B . Sommaire de Séances de la Soc. Géol. de France. Fasc. 3 . Séance du 21 mars 1966. p. 140. T A M B A R E A U , Y . — V I L L A T E , J . (1968): Les zones de grand Foraminifères du Paléocène Thanétien-Sparnacien) del'avantpays Pyrénéen â l'Est du plateau de Lannemezau et leur extension. Mém. du B. R . G. M . No. 58. pp. 57—62. T H A L E R , L . (1964): Sur l'utilisation des Mammifères dans la zonation du Paléogène de France. Mém. du B. B . G. M . No. 2 8 . pp. 9 8 5 - 9 8 9 . T O U M A R K I N E , M . — V I L L A T E , J. (1973): Position des couches à Micraster tercensis Cotteau, du Thanetien de la HanteGaronne, dans l'échelle biostratigraphique de Foraminifères planctoniques. C. B . Somm. Soc. Géol. Fr. p. 104. V E I L L O N , M . — V I G N E A U X , M. (1964): Le Paléogène nord-aquitain: interpretation stratigraphique et essai de corrélation. Mém. du B. R . G. M . No. 28. pp. 2 5 7 - 2 6 7 . V E I L L O N , M . (1964): Les zones Foraminifères du Paléogène nordaquitain et leur valeur stratigraphique. Mém. du B. R . G. M . No. 28. pp. 2 2 7 - 2 4 1 . V E I L L O N , M . (1967): Considerations sur la diversification spécifique des Nummulites en Aquitaine. C. R . Sommaire des Séances de la Soc. Géol. de France, fasc. 3. séancedu 6mars 1967. p. 96. V I G N E U X , M . (1964): Le bassin d'Aquitaine. Mém. du B. R . G. M . No. 28. pp. 1 7 7 - 2 2 6 . V I L L A T E , J . (1962): Etude stratigraphique et paléontologique du montien des Petites Pyrées et du Plantaurel. Editions Privat. Toulouse 1962. pp. 1 — 331. V I L L A T E , J . (1969): Sur l'âge des couches rapportées, dans les Petites Pyrénées et le Plantaurel, au Danien et au Montien. Mém. du B. R . G. M . No. 28. pp. 8 5 9 - 8 6 3 . V I L L A T E , J . (1966): Echinide nouveau de l'Eocène inférieur de l'Ariège. Bull, de la Soc. d'Histoire Naturelle de Toulouse t. 102. fasc. 2 - 3 . pp. 5 1 7 - 5 2 0 .

Aperçu sur les formations paléocènes et éocènes du Sud-Ouest de la France Dr.

László

Gidai

L o r s m o n v o y a g e d ' é t u d e en F r a n c e , j ' a v a i s l ' o c c a s i o n d e m ' o c c u p e r a u s s i d e s p o s i t i o n s stratigraphiques

des

formations

paléocènes

et

éocènes

du

Bassin

d'Aquitaine

P y r é n é e s . J ' a v a i s a u s s i la p o s s i b i l i t é d e p o u v o i r v i s i t e r les p l u s i m p o r t a n t s

et

des

affleurements.

E t m a i n t e n a n t , je v o u d r a i s rendre c o m p t e de ces expériences. J'exprime

mes

gratitudes

profondes

à

VIGNEAUX,

M.

professeur

à

Bordeaux,

aux

c h e r c h e u r s scientifiques V E I L L O N , M., G A Y E T , J . et P R A T V I E L , L . à B o r d e a u x , ainsi q u ' a u professeur

MIROUSE,

R.

à

Toulouse

et

aux

chercheurs

scientifiques

VIIXATTE,

J.

et

T A M B A R E A U , Y . é g a l e m e n t a T o u l o u s e q u i m ' o n t i n f o r m é sur les p r o b l è m e s s t r a t i g r a p h i q u e s d u B a s s i n d ' A q u i t a i n e e t d e s P y r é n é e s . I l s m ' o n t r e m i s les t i r a g e s d e l e u r s p u b l i c a tions scientifiques et m ' o n t

accompagné aux

affleurements.

D ' a p r è s les e x p l i c a t i o n s d e s c h e r c h e u r s e t les e x c u r s i o n s a i n s i q u e les p l u s p u b l i c a t i o n s , c e t article présente

importantes

u n a p e r ç u sur les p o s i t i o n s s t r a t i g r a p h i q u e s d e s f o r m a -

t i o n s p a l é o c è n e s et éocènes d e l ' A q u i t a i n e et des P y r é n é e s . Ce

q u e n o u s a v o n s d i t sur les a n a l o g i e s d e s f o r m a t i o n s p a l é o c è n e s e t é o c è n e s e n t r e le

Bassin 1976)

d e P a r i s e t la M o n t a g n e C e n t r a l e

e t d e la M o n t a g n e Centrale d e A

la

région

thanetien

c'est aussi valable ( G I D A I ,

L.

de

l'âge

la

Transdanubie.

Montagne

Centrale

— p r o u v a b l e s p a r faunes

lées c o n t i n e n t a l e s de

de Transdanubie

g r o s s o m o d o a u x p o s i t i o n s stratigraphiques de l ' E o c è n e d ' A q u i t a i n e , des P y r é n é e s

analogue

thanétienne

de

Transdanubie,

les é t a g e s

dano-montien

— situées audessous d e n o t r e c o m p l e x e lignitifère sparnacien à

celui

des

et

— n ' e x i s t e n t p a s . S e l o n m o n o p i n i o n , les a r g i l e s b a r i o -

formations

lacustres

— de l'Aquitaine et des Pyrénées.

dano-montiennes

— même

— sont plutôt

362

Földtani

Közlöny


L a transgression d e la m e r ilerdienne a été très r a p i d e , m a i s elle n ' a p a s a t t e i n t la r é g i o n d e la M o n t a g n e Centrale d e T r a n s d a n u b i e . L e s m a r a i s e t la f o r m a t i o n d u lignite s o n t en r a p p o r t à c e t t e transgression m a r i n e . P a r c o n t r e , la transgression cuisienne est p l u s r é p a n d u e , en général. Sur la base d e s N u m m u l i t e s — p r e m i è r e m e n t Nummulites planulatus — j e c o r r è l e le Cuisien d e la M o n tagne Centrale de T r a n s d a n u b i e à la p a r t i e sud d e s Golfes d e la G i r o n d e et de l ' A d o u r . L a t e n d a n c e d e régression et s o u l è v e m e n t m a n i f e s t é e d a n s le Cuisien d e s P e t i t e s P y r é n é e s e t d e la M o n t a g n e d u P l a n t a u r e l n ' e s t arrivée à la r é g i o n d e la H o n g r i e q u ' à la fin d u Cuisien. D a n s le L u t é t i e n d ' A q u i t a i n e l ' e s p a c e d e la s é d i m e n t a t i o n m a r i n e est d e v e n u restreint, e t d e s s é d i m e n t s c o n t i n e n t a u x o n t été d é p o s é s sur un g r a n d territoire. A u n e g r a n d e partie d e la r é g i o n de la M o n t a g n e Centrale d e T r a n s d a n u b i e un a r c h i p e l s'est installé, réfléchissant les c h a n g e m e n t s d e faciès f r é q u e n t s d e s s é d i m e n t s e n t r e les différentes r é g i o n s partielles. A la r é g i o n d e la M o n t a g n e Centrale d e T r a n s d a n u b i e , la „ f a u n é à p e r f o r a t u s " (Nummulites perforatus, Nummulites brongniarti, Nummulites millecaput, Nummulites discorbinus) a p p a r a î t à la base de l'étage lutétien t a n d i s q u e d a n s le B a s s i n d ' A q u i t a i n e elle se p r é s e n t e à la p a r t i e supérieure d u m ê m e é t a g e . N o u s ne c o n n a i s s o n s p a s e n c o r e la cause o u les causes d e ce p h é n o m è n e . Je p e n s e q u ' e n ce cas la m i g r a t i o n d e la faune — de l ' E s t v e r s l'Ouest — p r é s e n t e p r o v i s o i r e m e n t l ' e x p l i c a t i o n la p l u s p a u s i b l e . Ça s e m b l e d ' a u t a n t p l u s p r o b a b l e , car m ê m e s les c h e r c h e u r s français f o n t d é r i v e r la transgression lutétienne des A l p e s m a r i t i m e s d e la d i r e c t i o n orientale. L a faune lutétienne é v o l u é e a u x régions situées p l u s v e r s l ' E s t n ' e s t arrivée ici q u e s e u l e m e n t a v e c la transgression, d a n s le sousé t e g e lutétien s u p é r i e u r . D a n s l'étage p r i a b o n i e n , c'est-à-dire b a r t o n i e n : en A q u i t a i n e et à la r é g i o n des P y r é n é e s les situations p a l é o g é o g r a p h i q u e s n ' o n t été g u è r e c h a n g é e s . P a r c o n t r e , à la région de la M o n t a g n e Centrale d e T r a n s d a n u b i e u n e g r a n d e transgression générale — p l u s large q u e celles p r é c é d e n t e s — est arrivée. L a m e r a e n v a h i m ê m e telles r é g i o n s q u e les transgressions é o c è n e s p r é c é d e n t e s o n t é p a r g n é : M o n t a g n e d e B u d a , M o n t a g n e Centrale d u N o r d - E s t . D ' a p r è s le t é m o i g n a g e d e s N u m m u l i t e s (Nummulites fàbianii) e t les ï o r a m i n é f è r e s p l a c t o n i q u e s (Globigerapsis semiinvoluta) la m e r é o c è n e supérieur d e l ' A q u i t a i n e , d e s P y r é n é e s e t d e la M o n t a g n e Centrale d e T r a n s d a n u b i e était en p l e i n e c o m m u n i c a t i o n à t r a v e r s l ' A t l a n t i q u e et la Méditerranée.

A m a g y a r földtani irodalom jegyzéke 1977 — Библиография литературы геологических и с м е ж н ы х наук в Венгрии 1977. г. — R é p e r t o i r e bibliogra phiques des publications d u domaine des sciences géologiques en Hongrie 1977

Á D Á M О . : A f ö l d t a n i e l ő k u t a t á s o k jelentő sége a z á s v á n y i - n y e r s a n y a g k u t a t á s b a n . , F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 1 2 5 - 1 2 9 . ÁRKAI

P.:

AUJESZKY

lásd:

SZÁDECZKY

G.—LIPTAI

KARDOSS

E.

E. — SCHEUER G Y . :

A z EjNTY-i B ü k k v í z f ö l d t a n i v i s z o n y a i . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y . 5 7 . é v f . 6 — 7. s z . pp. 2 7 3 - 2 8 3 . , 9 ábra, 2 táblázat, ném. R . AUJESZKY

G. — S C H E U E R

GY.

—

ZSÁMBOK

I. : A t e r v e z e t t L ő r i n c i R e g i o n á l i s V í z m ű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , p p . 52 — 56., 6 ábra

BÁRDOSSY GY.,

VÁRHEGYI GY.,

PANTÓ

GY.:

Редкие элементы в в е н г е р с к и х боксита и в о з м о ж н о с т и и х извлечения. Геология Рудных М е с т о р о ж д е н и й М о с к в а . № 3. p p . 72-81. BÁRDOSSY

GY.,

FONTBOTE,

J. M.:

Obser

v a t i o n s o n t h e A g e a n d Origin o f t h e R e p o r t e d Bauxite a t Portilla de Luna. Spain. E c o n o m i c G e o l o g y , V o l . 72. p p . 1355-1358. BÁRDOSSY G Y . ,

ARGENIO,

B O N I , M., DALL'AGLIO,

В. D . , PANTÓ

GY.:

M.,

Bauxites

o f Peninsular I t a l y . C o m p o s i t i o n , Origin a n d Geo t e c t o n i c S i g n i f i c a n c e . M o n o g r a p h Series o n Mineral D e p o s i t s . N o . 15. 61 p . B A D I N S Z K Y P . : A Z ópítőanyagipar gazda Stuttgart ságföldtani helyzete. Földtani Kutatás. 20. é v f . 2 - 3 . s z . p p . 4 7 - 5 4 . , 3 á b r a , o r . B A R T H A F . : G o n d o l a t o k a h a z a i p a n n o n r a v o n a t k o z ó k u t a t á s o k szemlélet-fejlődé R. séről és a z a d a t o k k o r s z e r ű f e l d o l g o z á B Á L D I N É В Е К Е M Á R I A : A budai oligocén sáról — O n t h e d e v e l o p m e n t o f a p p r o a r é t e g t a n i és fáciestani t a g o l ó d á s a n a n ches t o research o n t h e P a n n o n i a n a n d n o p l a n k t o n alapján — Stratigraphical o n t h e u p - t o - d a t a p r o c e s s i n g in H u n g a r y . a n d f a c i o l o g i c a l s u b d i v i s i o n s o f t h e OliF ö l d t . K ö z i . 107. p p . 1 7 - 2 6 . , 1 á b r a , gocène as based o n Nannoplankton. ang. R . F ö l d t . K ö z i . 107, L, p p . 5 9 - 8 9 . , 6 . á b r a , B A R T H A F . : A b a l a t o n s z e n t g y ö r g y i tégla I I . tábla, a n g . R . g y á r i fejtő f e l s ő p a n n ó n i a i rétegeinek BALOGH К., BERECZ I., BOHÁTKA S.: m o l l u s z k a faunája — D i e Mollusken A r g o n k i v o n ó és g á z t i s z t í t ó b e r e n d e z é s fauna der oberpannonischen Schichten К — A r kormeghatározáshoz — Argon in d e r T o n g r u b e d e r Ziegelfabrik i n extraction and purification system for B a l a t o n s z e n t g y ö r g y . F ö l d t . K ö z l . 107. K-Ar d a t i n g . F ö l d t . K ö z i . 107. p p . pp. 1 3 0 - 1 4 9 . , 2 ábra, n é m . R . 2 0 8 - 2 1 4 . , 1 ábra, a n g . R . B A R T A G Y . : S z e m l é l e t ü n k korlátai o k o z t a B Á N Á . , FÜLÖP J . : Osznovnije rezultati i n e h é z s é g e k a F ö l d s z e r k e z e t é n e k vizsgá dalnejsije n a p r a v l e n y i j a p o i s z k o v o - r a z l a t á b a n . M a g y a r T u d o m á n y . 7., p p . vedocsnih rabot n a neft i g a z v V N R . 332-339. Inform Nyeftyegaz: Poiszkovo-razveB A R T A G Y . : Über das Gleichgewicht der d o c s n u j e r a b o t i n a n y e f t i g a z v sztraMassen i m Erdinnern. G e o p h y s . u n d nah cslenah. S Z E V . 1977. Moszkva Geol. Geophysikalische Veröffentlichun VNIIOENG pp. 1 8 - 2 8 . gen d e r K a r l M a r x U n i v e r s i t ä t L e i p z i g , B Á R D O S S Y G Y . , JÓNÁS К., IMRE A . , and B d . I . H e f t . 3., p p . 5 - 1 0 . A k a d . Verlag, SOLYMÁR, К . : Interrelations o f Bauxite Berlin T e x t u r e , M i c r o m o r p h o l o g y , Mineral I n B E N K Ő F . : A ciklus összefüggések függ dividualism, a n d Heteromorphism. E c o v é n y k a p c s o l a t a i és é r v é n y e s s é g i hatá n o m i c G e o l o g y , V o l 72. p p . 573 — 5 8 1 . rai. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t , M T A . X . B Á R D O S S Y G Y . és T Ó T H P . : G y e n g e m i n ő o . k ö z l e m é n y e i 8. k ö t e t , 2 — 3. s z . , p p . ségű b a u x i t o k i p a r i értékelése és a 4 3 1 - 4 3 7 (1975) k o m p l e x hasznosítás l e h e t ő s é g e i . B á n y á B E N K Ő F . : A z ásványi nyersanyagprognó szati és K o h á s z a t i L a p o k . B á n y á s z a t . zis a l a p v e t ő elvi és m ó d s z e r t a n i kérdé110. é v f . 8. sz. p p . 5 2 9 - 5 3 3 .

Földtani

364

Közlöny


sei. M A F I M ó d s z e r t a n i K ö z l e m é n y e k , p. 63., Budapest. B E N K Ő F . : (S. n.) A Z Országos Prognózis Tanács megalakulása. Földtani Kutatás, X X . évf. 2 — 3. s z . , p p . 65 — 66. B E N D E F Y L . : K é r e g m o z g á s o k és flisképződés a K á r p á t - m e d e n c é b e n — T e c t o n i c m o v e m e n t s and flysch formation in the C a r p a t h i a n B a s i n . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 3 7 5 - 3 8 3 . , 4 ábra, ang. R .

z g o r n j e k a r n i j s k i h plasti p r i I d r i j i . G e o l o g i j a - R a z p r a r e i n P o r o c i l a , 19, L j u b l j a n a 1976. p p . 2 9 - 3 4 . 1 t á b l a , h o r v á t R . C O R N I D E S I . a n d K i s s J.: C o r r e l a t i o n o f t h e o x y g e n a n d c a r b o n i s o t o p e r a t i o s o f calcite s a m p l e s f r o m a h y d r o t h e r m a l o r e v e i n . G e o c h e m i c a l J o u r n a l , V o l . 10. p p . 181 - 1 8 4 , 1976. 5 á b r a , a n g . R .

BÉRCZI

C S Á S Z Á R G . , H A A S J. : A f o r m á c i ó f o g a l o m a

J.: lásd: H A F E R

S. A B D E

WAHAB

B É R C Z I - M A K K A . : B i o s t r a t i g r a p h i c signi f i c a n c e o f t h e M e a n d r o s p i r a pusilla ( H o ) (Foraminifera) a n d its distribution in Triassic s e d i m e n t a r y r o c k s i n H u n g a r y , as r e v e a l e d b y h y d r o c a r b o n e x p l o r i n g boreholes. A c t a Geologica Academiae S c i e n t i a r u m H u n g a r i c a e 20 ( 1 — 2 ) 1976. pp. 1 0 1 - 1 2 4 . , 2 ábra, 3 tábla B E R T A L A N M . : lásd:

GRASSELLY G Y .

B I L I K J.: lásd: F Ö L D I M .

B I S Z T R I C S Á N Y E . : A K á r p á t - m e d e n c e föld rengés-veszélyeztetettségéről — ,. O n earthquake in the Carpathian Basin. F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 9 7 - 1 0 1 . , 3 á b r a , a n g . Pv. BODOKY

T. — J Á N V Á R I

J.—NEMESI

L.—

POLOZ I . — SZEIDOVITZ G Y Ő Z Ő N É : K o m p

lex g e o f i z i k a i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i a Nyírségben — Results o f Complex Geo physical Surveying in the Nyírség Area N E G r e a t H u n g a r i a n Plain. Á l t . F ö l d t . Szemle 10. p p . 5 — 4 4 . 18 á b r a BOGNÁR

L . : lásd: H A F E Z

S. A B D E L

B O G N Á R L . : lásd: P É C S I - D O N Á T H

WAHAB

É.

B O G S C H L . : H ú s z é v e h u n y t el T e l e g d i R o t h Károly. Földt. Tudománytörténeti É v k . 1975., p p . 4 1 - 4 4 . B u d a p e s t , 1976. (1977.) B O G S C H L . : A 80 é v e s V e n d e l M i k l ó s ü n n e p lése. F ö l d t . K ö z l . 107, p p . 233 BOGSCH L . : Csepreghyné Meznerics Ilona e m l é k e z e t e . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 275 — 281., 1 f é n y k é p B Ö C K E R T.,

MAROS

GÁBORNÉ,

MÜLLER

P.:

A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g karsztvízs z i n t - t é r k é p e , 1 9 7 7 . (2 t é r k . ) . BÖJTÖSNÉ VARRÓK

KORNÉLIA:

A Z Észak-

m a g y a r o r s z á g i O s z t á l y 1975. é v i m ű k ö dése — R e p o r t o n the W o r k o f the N o r t h H u n g a r y D e p a r t m e n t in 1975. M Á F I É v i j e l . 1 9 7 5 . é v r ő l (1977) p p . 1 7 - 2 2 . B U D A G Y . : lásd: SZTRÓKAY К . I.

CHIKÁN G.: A Keleti-Mecsek aerofotogeológiai értékelése — P h o t o g e o l o g i c a l S t u d y of the Eastern Mecsek Mountains. M Á F I É v i j e l . a z 1975. é v r ő l ( 1 9 7 7 ) . p p . 3 1 9 332, 11 á b r a CIGALE

M. —RAMOVS

A. —VÉGH-NETJ-

B R A N D T E . : Triadomegalodon idrianus n. s p . aus d e m Oberkarn b e i Idrija — Triadomegalodon idrianus n. sp. iz

CSABA A . : lásd:

HABLY

LILLA

n e m z e t k ö z i s z a k i r o d a l o m b a n és alkal m a z á s á n a k lehetőségei h a z á n k b a n — T h e notion formation in the international literature a n d possibilités f o r its a p p l i c a t i o n i n H u n g a r y . F ö l d t . K ö z l . 107. 1., pp. 3 8 - 5 8 . CSÁSZÁR G . : lásd: H A A S

J.

C S E R N Y T . : A z 1 : 25 000-es m é r e t a r á n y ú é p í t é s f ö l d t a n i m i n t a t é r k é p e k szerkeszté sének elvi alapjai. M Á F I É v i jelentése a z 1975. é v r ő l (1977), p p . 3 1 5 - 3 1 8 , 4 á b ra CSIKY G . : A z Erdélyi-medence mélyföld t a n i v i s z o n y a i a l e g ú j a b b k u t a t á s i ered m é n y e k alapján — Subsurface g e o l o g y of the Transylvanian Basin in the light o f r e c e n t results. F ö l d t . K ö z l . 107. 3 — 4. pp. 4 0 6 - 4 2 0 . 6 ábra, ang. R . CSIKY G . : Beszámoló és megemlékezések az 1 9 7 5 . é v r ő l . F ö l d t . T u d o m á n y t ö r t é n e t i É v k . 1976. 5. p p . 5 - 1 7 . CSIKY G . : Emlékezés P a p p Simonra és Pávai V á j n a Ferencre. Földt. T u d o m á n y t ö r t é n e t i É v k . 1976. 5. p p . 4 9 - 5 7 . C S I K Y G . : K r ó n i k a a z 1976. é v r ő l és F ü g gelék (a Társulat tiszteleti t a g j a i ) . F ö l d . T u d o m á n y t ö r t é n e t i É v k . 1976. 5. p p . 83-88. D A N K V . : E l n ö k i m e g n y i t ó (1977. I I I . 2 3 . K ö z g y ű l é s ) . F ö l d t . K ö z l . 107., p p . 2 4 7 248. D A N K V . : T e k t o n i k a i s z e m l é l e t ü n k alaku lása é s p r o b l é m á i ( e l n ö k i m e g n y i t ó ) . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 2 9 0 - 2 9 4 . D A N K V . : P r i n c i p i i m e t o d i p o i s z k o v neftjanih i gazovih mesztorazsgyenyij v VNR. Metodika о cenkih prognoznih z a p a s z o v neft i g a z . I n f o r m N y e f t y e g a z : Poiszkovo-razvedocsnije raboti na nyeft i g a z v sztranah cslenah. S Z E V . 1 9 7 7 . Moszkva V N I I O E N G p p . 9 5 - 1 0 2 . D É N E S G Y . : A B ü k k karsztja és barlangjai, in: Bükk — turistakalauz (Szerk.: N Ó G R Á D I G Y . ) p p . 4 9 - 8 8 . 12 f é n y k é p melléklettel M E D I C I N A k ö n y v k i a d ó , Budapest D É N E S G Y . : The caves o f Hungary. Karszt és B a r l a n g 16. évf. ( 1 9 7 7 ) . S p e c i a l Issue p p . 19 — 26. 9 á b r a , a n g . R . D E T R B C S . : A k ö z é p s ő t r i á s z anisusi e m e l e t h a t á r a i és tagolási l e h e t ő s é g e i a z a l p i és

A magyar

földtani

irodalom

m a g y a r o r s z á g i k i f e j l ő d é s i területeken — T h e B o u n d a r i e s o f t h e A n i s i a n Stage ( M i d d l e Triassic) a n d Possibilities o f its S u b d i v i s i o n in t h e A l p i n e a n d H u n g a r i a n Facies R e g i o n s . M A F I É v i jel. 1974. é v r ő l , (1976) p p . 3 4 3 - 3 6 4 , 3 á b r a D I E N E s I . : Formalized Stratigraphy and its use o n t h e D o r o g B a s i n A r e a . P r o c e e d ings o f the S y m p . „ H o r n i c k a Pribram v e d e a T e c h n i c e 1 9 7 7 " . 1 ábra, P r i b r a m 1977. D I E N E S I . , ( M A N N C. J.

ed. Coll.):

Mathe

m a t i c a l F o r m a l i z a t i o n o f Stratigraphie T e r m i n o l o g y . J o u r n a l o f I A M G , 9, N o . 6., 6 ábra N e w - Y o r k 1977. D O B O S I R M A : N a g y á t m é r ő j ű k u t a k szerepe a vízellátásban. Hidrológiai Közlöny 1977. 8. s z . p p . 3 5 5 - 3 6 0 . 9 á b r a , 2 táb lázat, n é m . , a n g . R . D Ó D O N Y I . a n d K i s s J. : Crystal S t r u c t u r e s and Genetical Studies o n the Palygorskite-Sepiolite-Saponite (Montmorillonite) Group. Acta Geologica Academiae Hungaricae, T o m u s 20 ( 1 - 2 ) , p p . 1 - 1 7 (1976), 7 ábra, 5 tábla, or. R . D Ö M S Ö D i J. : L á p i e r e d e t ű szervesanyag t a r t a l é k a i n k m e z ő g a z d a s á g i hasznosítá sa. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B p . 1977. p p . 1 — 124. 79 á b r a , 23 t á b l á z a t D Ö M S Ö D I J. — H E G Y I N É P A K Ó J.

—KEMÉNY

jegyzéke 1977

365

E R D É L Y I M . : Mérnökgeológiai térképsoro z a t o k talajvíz- és v í z m i n ő s é g i térképei n e k ismertetése. M é r n ö k g e o l ó g i a i S z e m l e 18. s z . (1977. j a n u á r ) p p . 2 1 - 3 1 . FAZEKAS V I A : Magnézium-alumínium-hid-

roxilfoszfát-ásvány a soproni hegységből. Földt. K ö z i . 107. p p . 2 2 6 - 2 2 8 . FORMELL

F. — J A K U S

P. — G Y A R M A T I

P.:

N u e v a s areas p e r s p e c t i v a s p a r a la a c c u m u l a c i o n d e b a u x i t a s carsicas en las alrededores de Guantanamo, Cuba. 8 Carribean Geological Conference, p p . 52 — 5 3 . , 5 á b r a , C u r a z o , 1 9 7 7 . ( л

FRANCO

G.

L. — N A G Y

E.—RADÔCZ

GY.:

D e s a r r o l l o d e las facies Coralinas d e s d e al o l i g o c e n o hasta el r e c i e n t e en la r e g i o n oriental de Cuba. V I I I . Caribbean Geo l o g i c a l Conf. A b s t r a c t , p p . 54 — 55., 1 táblázat, Curazao, 1977. F R A N Y Ó F.: A Z erdőtelki Et-1 sz. kutató fúrás f ö l d t a n i és v í z f ö l d t a n i e r e d m é n y e i — Geological and Hydrogeological R e sults o f D r i l l E r d ő t e l e k E t - 1 . M Á F I É v i j e l ? 1975-től (1977) p p . 9 9 - 1 1 2 . , 1 á b r a , 6 táblázat r t

FÖLDI

M.,

HERÉNYI

R.,

NAGY

I.,

BILIK

I., H Á M O R G . : M a g y a r á z ó a H o s s z ú h e t é n y — É . M e c s e k - h e g y s é g i 10 000-es t é r k é p h e z . 72 p . B u d a p e s t , 1 9 7 7 . FÜLÖP J.: lásd: B Á N Á .

В. — K U N L . — H A J D Ú В . : Kavicsbányák

tájrendezési kérdései — Landschaftsplanungsprobleme i m Falle v o n Kiesgruben — Country-planning problems o n t h e site o f g r a v e l p i t s — P r o b l è m e s de la p r o t e c t i o n d e s sites a u x m i n e s d e c a i l l o u . B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k — B á n y á s z a t , 1 1 0 . 8. p p . 538 — 5 4 5 . , 5 á b r a , o . , n é m . , a n g . , fr. R . DÖRNYBI

SÁGHY

PIROSKA,

KASZNER

G Y . , VÉGES

I.:_„AIR

ERNESZTIN,

GTJN"

és

r o b b a n t á s o s gerjesztésű m é r é s e k össze hasonlítása. Magyar Geofizika, X V I I I . évf. 2 . p p . 7 0 - 7 6 . , 12 á b r a D U M A G Y . : G r a p h i t a l t i g e Gefässe a u s Öster r e i c h s Mittelalter. A r c h a e o l o g i c a A u s t r i ca, 5 9 / 6 0 , p p . 2 2 5 - 2 4 2 о . 6 á b r a , 7 tábla, W i e n 1976. D U M A G Y . — R A V A S Z C S . : Ü b e r die P r ü f u n g

d e r M ö r t e l s t o f f e b e i e i n e m mittelalterli c h e n K i r c h b a u in U n g a r n . M i t t e i l u n g e n d. K o m i s s i o n f. B u r g e n f o r s c h u n g u . Mit telalter. A r c h ä o l o g i e , B d . 113, N r . 19, p p . 4 6 5 - 4 8 9 . , 6 á b r a , 5 t á b l a , 1977 Wien. EDELBNYI

E.:

lásd: H A A S

J.

E M B E Y - I S Z T I N : T h e Szigliget A m p h i b o l i t e Iherzolite C o m p o u n d X e n o l i t h as a n E v i d e n c e f o r D i a p i r i c U p r i s e in t h e M a n t l e B e l o w H u n g a r y . Annales Hist., -Nat. Mus. N a t . H u n g . 6 9 . p p . 5 — 11., 4 á b r a EMSZT

M.:

lásd:

RAVASZ CS.

G A B O S G Y . : E g y új t u d o m á n y á g : a m é r n ö k g e o l ó g i a . T e r m é s z e t V i l á g a . 108. é v f . 2. s z . p p . 75 — 77., 5 á b r a G A B O S G Y . : A F ö l d m é r ő és T a l a j v i z s g á l ó Vállalat az építőipari nyersanyagkutatás bázisintézete. Földtani K u t a t á s . 20. évf. 1. sz. p p . 4 8 - 4 9 . G A J D O S I . — P A P S.: T ö r é s e s f o r m a l a k u l á s lehetőségei a z alföldi p l i o c é n ü l e d é k e k b e n — Possibilities o f faulting in t h e Pliocene sediments o f the Great Hunga rian P l a i n . F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 4 3 7 456., 8 á b r a , a n g . R . GALÁCZ

A.—MONOSTORI

M.:

Őslénytani

g y a k o r l a t o k . T a n k ö n y v k i a d ó , p p . 1 —165. G A L L I L . : A f ö l d t a n a l k a l m a z á s a a v í z - és mélyépítésben — The Application o f Geo logy in the Hidraulic and Substructure Construction W o r k s . A z O V H megbízá s á b ó l k i a d t a a V I Z D O K , B p . 1977. p p . 1—404. 265 á b r a , 14 t á b l á z a t , o r . , a n g . G É C Z Y В . : Őslénytan. T a n k ö n y v k i a d ó , p p . 1 — 304, 62 á b r a , B u d a p e s t GÉCZY В . : Makroevolúeiós folyamatok paleontológiái megközelítése. A c t a Phil o s o p h i c a , 4. p p . 1 4 7 — 1 8 0 , o r . , a n g . R. G É C Z Y В . : A z e m l ő s ö k kialakulása és törzs fejlődése. T e r m é s z e t v i l á g a , 108, p p . 5 6 2 - 5 6 6 , 4 ábra G É C Z Y В . : C í m s z a v a k a L e x i q u e Strati g r a p h i q u e I n t e r n a t i o n a l 9. H o n g r i e k ö -

Földtani

366

Közlöny


t é t é b e n . 1975, Paris, I I . edit., 1977., p p . 1-176. „ T.

GECSE É . : lásd: VÖRÖS I.

GEÖMLEY

G.:

lásd:

HAFEZ

S.

ABDEL

WAHAB GHONEIM

M.

P.

and

SZEDERKÉNYI

T.:

Preliminary petrologieal and geochemic a l s t u d i e s o f t h e a r e a Ofalu, M e c s e k M o u n t a i n s , H u n g a r y . A c t a Miner. P e t r . T o m . X X I I I , F a s c . 1. S z e g e d , 1977. p p . 1 5 - 2 8 . 9 ábra, 2 táblázat G I D A I L . : A Sümeg — Csabrendek környéki e o c é n k é p z ő m é n y e k f ö l d t a n i alapszelvé n y e a c s a b r e n d e k i C n - 8 5 0 sz. fúrás a l a p j á n — C o u p e d e reference g é o l o g i q u e d e s Formations éocènes des environs d e Süm e g e t Csabrendek, d ' a p r è s le S o n d a g e n ° C n - 8 5 0 . M Á F I É v i J e l . 1975-ről (1977) p p . 2 2 9 - 2 4 7 . , 10 ábra, fr. R . G I D A I L . : A t a t a b á n y a i Ta-1481 s z . fúrás e o c é n rétegsora — S u c c e s s i o n é o c è n e d u sondage de Tatabánya n ° Ta-1481. M Á F I É v i jel. 1975-től, (1977) p p . 2 J 9 228., 3 á b r a , fr. R . ~ G I D A I L . : A H é r e g —Tarján — G y e r m e l y — C s a p d i k ö z ö t t i területen e d d i g v é g z e t t b a r n a k ő s z é n és b a u x i t - k u t a t á s e r e d m é n y e i — Results o f Prospecting Drilling hitherto m a d e for Subbituminous Coul a n d B a u x i t e in t h e t o c a o f H é r e g — T a r ján—Gyermely—Csapdi. Bányászati K o h . L a p o k , B á n y . 110, 2 . p p . 1 1 9 - 1 3 1 , 9 ábra or., n é m . , ang., fr. R . G I D A I L . : Reménybeli eocénkorú kőszén, — és bauxitelőfordulások, az É N Y - i Gerecsében — Prospective E o c e n e Coal and Bauxite Deposits in the Nort-western A r e a s o f t h e G e r e c s e M o u n t a i n R a n g e B á n y . és K o h . L a p o k , B á n y . 110. 10. p p . 692 — 702, 3 á b r a , o r . , n é m . , a n g . R . G I D A I L . : A tatabányai eocén rétegtani megismerésének története — Histoire d e la Reconnaissance Stratigraphique de l'éocène de Tatabánya. M A F I E v i jel. 1975-ről (1977), p p . 2 0 7 - 2 1 7 . , 6 á b r a , fr. R . G I D A I L . : Stratigraphie a n d evolutionary A n a l o g i e s o f t h e E o c e n e o f t h e Parisian Basin and NE-Transdanubia. A c t a Geol. 20, 1 - 2 , p p . 9 3 - 1 0 0 . , 4 á b r a o r . R . G I D A I L . : Â Dorogi-medence eocén kép z ő d m é n y e i n e k földtani alapszelvénye, a t o k o d i T - 5 2 7 fúrás rétegsora — Strati g r a p h y o f the geological k e y section o f the E o c e n e o f the D o r o g Basin as un c o v e r e d b y borehole T-527 a t T o k o d . F ö l d t . K ö z l . 107. 2 , p p . 2 1 5 - 2 2 5 . , 2 á b ra, 1 t á b l á z a t , a n g . R . GRASSELLY G Y . , B E R T A L A N , M. and

SAJGÓ,

Cs.: Contributions t o the knowledge o f t h e H u n g a r i a n o i l shale k e r o g e n I I . Results o f preliminary D T A and IR-investigations o n the kerogen o f the oil

shale o c c u r r e n c e a t P u l a . A c t a Mineralogica-Petrographica T o m . X X I I I , Fasc. 1. S z e g e d , 1977. p p . 1 7 7 - 1 9 6 . 9 ábra, 8 táblázat G R A S E L L Y G Y . : A c h i e v e m e n t a n d scienti fic s i g n i f i c a n c e o f t h e I G C P P r o j e c t N o . 111 : Genesis o f M a n g a n e s e O r e D e p o s i t s . A c t a Miner. Petr. T o m . X X I I I , Fasc. 1. S z e g e d , 1977. p p . 1 9 7 - 2 0 5 . GÖNCZ

G., M A K Á R Y E . :

An

investigation

o f t h e w e i g h t i n g c o e f f i c i e n t s used in migration stacking. 2 1 . Geophysical Symposium Leipzig, Proceedings, p p . 2 3 1 - 2 4 4 . , 9 ábra G Y A R M A T I P.: lásd: FORMELL

F.

G Y Ő R B T Y J . — R A P A Y E . : Szentes v á r o s á l t a l á n o s rendezési t e r v é n e k építésföld t a n i előkészítése. M ű s z a k i T e r v e z é s . 17. évf. 7. sz. p p . 14 — 18., 6 á b r a HAAS

J.,

EDELÉNYI

E.,

CSÁSZÁR

G.:

Mezozóos formációk vizsgálata a Dunán túli-Középhegységben. M Á F I É v i jel. 1975-ről, (1977) p p . 2 5 9 - 2 7 2 . , 5 á b r a H A A S J.:

lásd: CSÁSZÁR G.

H A B L Y LILLA (1976): Oligocén páfrányok V é r t e s s z ő l ő s k ö r n y é k é r ő l — Oligozäne Farne d e r U m g e b u n g v o n Vértesszőlős. Bot. K ö z l . 63. füz. 2. p p . 1 9 5 - 1 9 7 . 1 ábra, 1 térkép, n é m . R HABLY

LILLA

and

CSABA

A.

(1977):

A

New Smilax L . Species f r o m t h e Upper Oligocène o f Vértesszőlős (Hungary). Annales Hist.-nat Mus. Nat. Hung. T o m 69. p p . 2 3 - 2 7 . 8 á b r a , 1 t é r k é p H A F E Z S. A B D E L W A H A B , B É R C Z I , J.,

N Á R , L., GEÖMLEY, G.:

BOG

Non-Destructive

Neutron Activation Analysis o f Zircons from Different Genetic T y p e s . Journal o f R a d i o a n a l y t i c a l C h e m i s t r y , V o l . 36, p p . 479 — 4 9 0 . 7 t á b l á z a t , a n g . R . HAJÓS M Á R T A : Stratigraphically Important

Marine D i a t o m s i n t h e S a r m a t i a n Paratethys Sediment. N o v a Hedwigia, Bei h e f t 5 4 . 1977. L e h r e H A J Ó S M Á R T A : A b u d a j e n ő i B ő - 2 . sz. fúrás

n e o g é n k é p z ő d m é n y e i n e k D i a t o m a fló rája — D i a t o m a c e a e o f t h e N e o g e n e B e d s Drilled in Borehole B ő - 2 at Buda j e n ő , H u n g a r y . M Á F I É v i j e l . 1975-ről (1977) p p . 3 8 3 - 4 0 0 . , 4 á b r a , 3 tábla H A J Ó S M Á R T A : S z o k o l y a k ö r n y é k é n e k dia-

t o m á s üledékei — M i o c e n e D i a t o m a c e o u s Sediments at Szokolya Village and Vici nity, North Hungary. M Á F I É v i jel. 1975-ről (1977), p p . 3 9 - 8 2 , 2 ábra, 2 t á b l á z a t , 13 tábla, a n g . R . H A L Á S Z P . — M O R V Á I L . et al.: A neutron

a k t i v á c i ó s m ó d s z e r lehetőségei a b a u x i t k u t a t á s b a n — S o m e possibilities o f t h e neutron activation m e t h o d in bauxite e x p l o r a t i o n — В о з м о ж н о с т и нейтронак-

A magyar

földtani

irodalom

тивационного метода в разведке б о к с и тов. M a g y a r G e o f i z . X V I I I . 1 . p p . 2 8 3 4 , 9 ábra, 1 táblázat, or., ang. R . H A M A R D . : K o m p l e x geofizikai kutatás a Dunántúli Középhegységben. A Magyar Állami E ö t v ö s Loránd Geofizikai Intézet 1 9 7 6 . é v i jelentése, p p . 1 1 — 1 9 . , 7 á b r a . (Társszerzők: N Y I T R A I T. — P I N T É R A . — REZESSY

G. — SZABADVÁRY

L.)

H Á M O R G. : Főtitkári beszámoló. Földt. Közi. 107. pp. 2 4 9 - 2 5 5 . H Á M O R G . : lásd: F Ö L D I M . R.

HEGYBÍRÓ

ZSUZSA — S Z .

KILÉNYI ÉVA:

jegyzéke

1977

367

H u n g a r i a n o i l shale k e r o g e n I . Prelimi n a r y r e p o r t o n t h e results o f t h e p y r o l y s i s a n d selective o x i d a t i o n . A c t a Miner. P e t r . T o m . X X I I I . F a s c . 1., Szeged, 1 9 7 7 . pp. 1 6 5 — 175., 3 ábra, 6 táblázat H E T É N Y I R . : lásd: F Ö L D I M .

H O N F I F . : 2 5 é v e s a g e o f i z i k u s - és olajmér nökképzés. Magyar Geofiz. X V I I I . 3 . , pp. 81 - 9 8 . , , 3 ábra H O R V Á T H I., Ó D O R L . : A Tisza

meander-

ö v é n e k és ü l e d é k c i k l u s á n a k n é h á n y föld t a n i jellegzetessége. M Á F I É v i Jel. 1 9 7 5 . évről ( 1 9 7 7 ) p p . 1 1 3 - 1 2 7 . , 1 0 ábra H O R V Á T H F.: The Pannonian basin: A Me diterranean i n t e r a r c basin. S y m p o s i u m Intern, o n the Structural History o f the M e d i t e r r a n e a n basins, Split, 2 5 — 2 9 O c t . 1 9 7 6 . É d i t i o n s T e c h n i p , Paris, 1 9 7 7 . , p p .

On t h e possibilities o f t r a c i n g litho-stratigraphical changes o f sandstone bodies — M ó d s z e r t a n i kísérletek h o m o k k ő s z i n tek litosztratigrafiai v á l t o z á s a i n a k n y o m o n k ö v e t é s é r e — Методические опыт 333 — 340. (Társszerző: STEGENA L . ) ные работы для п р о с л е ж и в а н и я литоH O R V Á T H F. : Further evidence relavant t o стратиграфических изменений в песча the A f r i c a n . A d r i a t i c p r o m o n t o r y a s a ных горизонтах. G e o f i z . K ö z i . 2 4 . p p . palaegeographic premise for Alpine oro 5 3 — 6 1 . , 5 ábra, 2 táblázat, m a g y . , or. R . g e n y . S y m p . I n t e r n , o n t h e Structural H E G Y I N É P A K Ó J. — V I T Á L I S G Y . : C e m e n t History o f the Mediterranean basins, ipari nyersanyagaink és kutatásuk m ó d Split, 1 9 7 6 . É d i t i o n s T e c h n i p , Paris, szertana — R a w materials for the c e 1977., pp. 1 3 3 - 1 4 2 . m e n t industry o f Hungary and relevant H O R V Á T H M Á R I A : lásd: B Á L D I T. m e t h o d s o f investigations — Matières p r e m i è r e s p o u r l'industrie d e s c i m e n t s I A N O L I U С : lásd: M É S Z Á R O S M . et m é t h o d e s de recherches respectives — R o h s t o f f e für d i e Z e m e n t i n d u s t r i e U n I M R E A . : lásd: B Á R D O S S Y G Y . garns u n d Methodik ihrer Erforschung. Műszaki K ö n y v k i a d ó , B p . 1 9 7 7 . p p . J A K U S P.: lásd: FORMELL F . 1 - 2 2 1 . 1 5 8 ábra, 4 8 táblázat, ang., fr., J A K U S P : lásd: D E L A T O R R E Á . JÁMBOR Á . : A középhegységi Osztály 1 9 7 5 . ném. R . évi t e v é k e n y s é g e — T h e Central M o u n H E G Y I N É PAKÓ J. — WOJNÁROVITS L.-NÉ: tains Department's A c t i v i t y i n 1 9 7 5 . D o l o m i t o k scanning elektronmikroszJÁMBOR Á. — SZABADVÁRY L . : A bauxit k ó p i vizsgálata — Rasterelektronen földtani előkutatás feladatai — The mikroskopische Untersuchung v o n Dolo Tasks o f Bauxite-Geological Investiga mitgesteinen — Scanning Electron Mict i o n s . F ö l d t a n i K u t . X X . , 1., p p . 3 6 roscopie Examination o f Dolomites. 37. Építőanyag, X X I X . 1 1 . p p . 4 5 3 - 4 5 6 . , J A S K Ó S.: A n e o g é n m e d e n c é k a z A l p - k á r 2 7 ábra, ném., ang. R . páti hegységrendszerben — Neogene ba H E G Y I N É P A K Ó J . : lásd: D Ö M S Ö D I J . sins i n t h e A l p i n e - C a r p a t h i a n m o u n t a i n H E G Y I - P A K Ó J. —VITÁLIS G Y . : Fragen der system. Földt. Közi. 107. p p . 4 2 1 - 4 3 0 . , Darstellung v o n Qualität u n d A b b a u 5 ábra, ang. R . w ü r d i g k e i t v o n R o h s t o f f e n d e r ungari schen Zementindustrie direkt a u f d e n JÓNÁS K . : lásd: B Á R D O S S Y G Y . geologischen Karten der Lagerstätte — JÁNOSSY D . : Results o f Paleontological Queries c o n c e r n i n g the r e p r e s e n t a t i o n o f e x c a v a t i o n s in C a v e s o f H u n g a r y . K a r s z t quality and explotation o f the hungarian os B a r l a n g , p p . 4 9 — 5 1 . , 4 á b r a c e m e n t industry r a w material deposits J Á N O S S Y D . : Plio- p l e i s t o c e n e b i r d r e m a i n s on g e o l o g i c a l m a p s . T o n i n d u s t r i e Z e i t u n g , f r o m t h e Carpathian B a s i n . I I . Galli1 0 1 . 1., p p . 7 - 1 2 . , 1 0 á b r a , 3 t á b l á z a t , formes. 2 . Phasianidae. Aquila. 8 3 . 1 9 7 6 . , a n g . R (Goslar) p p . 2 9 — 4 2 . , 3 ábra, m a g y . R . J Á N O S S Y D . : D i e fossilen V o g e l r e s t e a u s H E G Y I - P A K Ó J.: lásd: M O L N Á R В . d e n T r a v e r t i n e n v o n T a u b a c h . Quartär H E R N Y Á K G . : A R u d a b á n y a i - h e g y a é g szer paläontologie. 2., p p . 1 7 1 — 1 7 5 . , 1 tábla k e z e t i elemzése a z e l m ú l t 2 0 é v k u t a t á s a i a l a p j á n — Structural a n a l y s i s o f t h e J Á N O S S Y D . : Subfossil b i r d r e m a i n s f r o m R u d a b á n y a Mountains i n t h e light o f t h e K e r m a n s b a h V a l l e y Sites. British t h e l a s t t w e n t y y e a r s o f research. F ö l d t . A r c h a e o l . R e p o r t s . S u p p l e m e n t a r y Ser. K ö z i . 1 0 7 . p p . 3 6 8 - 3 7 4 . , 2 ábra, ang. R . 3 4 . Oxford, p p . 1 1 9 - 1 3 2 . HETÉNYI M., MAITZ К . , and TÓTH Ё.: JÁNOSSY D . : D i e Revision jungmittelpleiContributions t o the knowledge o f the stozäner Vertebratenfaunen. Fragm. Min v


Földtani

368

Közlöny


K A S Z A B I . : Ú j s z e g e d építésföldtani v i s z o P a l . 7. 1976. p p . 2 9 - 5 4 . , 5 á b r a , 2 t á b l a , nyai — Ingenieurgeologische Verhält magy. R . nisse v o n Ú j s z e g e d (Grosse U n g a r i s c h e JÁNOSSY D . : Die Felsnische Tarkő u n d die T i e f e b e n e ) . M Á F I É v i J e l . 1975-ről, p p . Vertebratenfauna ihrer Ausfüllung. 1 8 7 - 1 9 8 . , 3 á b r a , 3 t á b l a , 6 mellék K a r s z t - és B a r l a n g k u t a t á s , 8. 1973 — 75 let ( 1 9 7 6 ) . p p . 1 — 106., 14 á b r a , 3 t á b l á z a t , K A S Z N E R E R N E S Z T I N : lásd: D Ö R N Y E I P I magy., ang., or., eszp. R . ROSKA J Á N O S S Y D . : N e k o t o r y e d a n y e о faunisztiKECSKEMÉTI T . — V Ö R Ö S A . : Intralutéciai c s e s z k o m o b m e n e cserez Beringszkij áthalmozott rétegsor Magyarpolány kör Moszt. Beringia v K a i n o z o e . Vladivsztok. nyékén — A n Intra-Lutetian (Middle 1976. p p . 2 7 3 - 2 7 9 . , 4 á b r a , a n g . R . _ Eocene) redeposited sequence at M a J Á N O S S Y D . : T h e i n f l u e n c e o f t h e glacia gyarpolány (Hungary). Fragm. Min. et tions o n t h e microvertebrate fauna t h e Pal., 7., 1976., p p . 8 - 2 7 . , 2 á b r a , 6 periglacial a r e a in E u r o p e . G e o l . F ö r e n i n tábla, a n g . R . gens Förhandlingar. 98. 4., N o . 576. K E M É N Y В . : l á s d : D Ö M S Ö D I J. 1976. p p . 2 9 1 - 2 9 6 . , 4 ábra, Stock K E R T É S Z P . — M A R E K I. : Caractérisation de holm g é o l o g i e d e l'ingénieur des tufs r h y o l i q u e s JÁNOSSY D . — K O R D O S L . : Pleistocene. H o d e H o n g r i e . P r o c e e d i n g s o f the X I . C o n g locene Mouulucana Vertebrate Fauna o f ress o f C a r p a t h i a n - B a l c a n G e o l o g i c a l Two Caves in H u n g a r y . A n n . Hist. — A s s o c i a t i o n s . K i e v , 1977.^390. p . N a t . M u s . N a t . H u n g . 68., p p . 5 - 2 5 . JÁNVÁRI JÓSA

J . : lásd:

BODOKY

E. — LACZKOVICS

K E R T É S Z P.: lásd: OROSIK

T.

J.—VARGA

J.-NÉ

—

VERŐ L . : Folyóteraszok, törmelékkúpok geofizikai-vízföld tani kutatása. Hidroló g i a i T á j é k o z t a t ó , p p . 19 — 2 2 . , 4 á b r a JUHÁSZ

A.—KISS

J . — SZLABÓCZKY

P.:

Karsztvízhasznosítás a Keleti Bükkben. B o r s o d i M ű s z a k i É l e t 1976/3. JUHÁSZ J . : Gondolatok a hazai geotermi k u s energiahasznosításról. Hidrológiai K ö z l ö n y 1977. 6 - 7 . s z . p p . 2 4 3 - 2 4 6 . 2 ábrával, or., n é m . R .

KÉSMÁRKY

I.,

KLOSKA

ÉVA

K.,

MAKÁRY

E.,

R E M E T E L . : S z i n t v o n a l a s t é r k é p e k elő állítása s z á m í t ó g é p p e l . F ö l d m é r ő , X X I I I . é v f . 7. p p . 5 - 9 . K É S M Á R K Y L : E s t i m a t i o n o f reflector p a rameters b y the virtual image technique. Geophysical Prospecting (The Hauge) V . 25. n o . 4. p p . 6 2 1 - 6 3 5 . , 3 á b r a K É S M Á R K Y L : E s t i m a t i o n error o f interval velocities a n d the geological m o d e l . Geo fizikai K ö z l e m é n y e k 2 4 . p p . 63 — 75., 8 ábra

Sz. KILÉNYI É V A : lásd: R . HEGYBÍRÓ K A R Á C S O N Y I S.: A b á n y a v í z j e l e n t ő s é g e ZSUZSA és értéke a v í z e l l á t á s b a n . B p . B K I . K I S S J. : C r y s t a l l o c h e m i c a l a n d M e t a l l o g e 1976. 26 p . 7 á b r a . ( 7 . B á n y a v í z v é d e l m i netic Investigation a n d Evaluation o f K o n f . 1976. o k t . 2 7 - 2 9 . ) o r . , a n g . , f r . , H y d r o t h e r m a l Crystal P h a s e M o d e l E x n é m . R . (Megjelent 1977-ben) p e r i m e n t s (25° t o 300 °C). A c t a G e o l o g i c a K A R Á C S O N Y I S. — S C H E U E R G Y . : A f e l h a A c a d e m i a e Scientiarum Hungaricae, T o g y o t t b á n y á k h a t á s a a felszín a l a t t i m u s 19 ( 3 - 4 ) . , p p . 2 6 5 - 2 7 4 (1975), o r . v i z e k r e . B p . B K I . 1976. 14 p . 3 á b r a . ( 7 . R. B á n y a v í z v é d e l m i K o n f . 1976. o k t . 27 — K I S S J.: l á s d : C O R N I D E S I . 29.) o r . , a n g . , f r . , n é m . R . ( M e g j e l e n t K I S S J.: l á s d : D Ó D O N Y J . 1977-ben) KARASNÉ

TAMÁS

ZSUZSA,

NAGY

Z.,

PÁ

Z S I T I M R É N É ( M Á E L G I ) : A m a g n e t o tel -

l u r i k u s m ó d s z e r ú j l e h e t ő s é g e i a digitális technika alkalmazásával. Magyar Geo fizika X V I I I . kötet, 2., p p . 4 1 - 4 6 . K A R A S N É TAMÁS ZSUZSA, N A G Y

Z . , PÁZSIT

IMRÉNÉ: Novüje vozmozsnosztyi magn y i t o t e l l u r i c s e s z k i h m e t o d o v sz iszpoPz o v a n y i e m cifrovoj tyehniki. 2 1 . Geofizicseszkoj Szimpózium 1976. Leipzig. TrudüII. pp. 6 6 5 - 6 7 0 . O M K D K Ä T E C H Trudü I I . p p . 6 6 5 - 6 7 0 . O M K D K Ä T E C H N O I N F O R M Budapest KASSAI M . : Data for a Paleogeographic Reconstruction o f Transdanubia, Hun gary at t h e end o f Paleozoic Time. A c t a M m . Petr. Szeged, X X I I I / 1 . , p p . 4 1 - 4 8 . , 4 ábra

KISS

J.:

lásd: JUHÁSZ A .

K i s К . : Palaeomagnetism o f the Börzsöny Mountains (Hungary) Pure and Applied Geophysics 115., 4., p p . 9 7 9 - 9 8 7 . , 3 á b r a , 2 t á b l á z a t , a n g . R . (Társszerzők: ANDÓ,

J.—MÁRTON,

E.—MÁRTON,

K L O S K A К . : lásd: K É S M Á R K Y

P.)

I.

K O M J Á T I J., S O M F A I A . : P e r s z p e k t i v i p o i s z -

kov nyefti i gaza n a bolsih gulibnah v VNR. Inform Nyeftyegaz: Poiszkovorazvedocsnije raboti n a nyeft i gaz v sztranah cslenah. S Z E V . 1977. M o s z k v a VNIIOENG pp. 165-168. K O N D A J. : A M a g y a r Á l l a m i F ö n d t a n i I n t é z e t 1975. é v i m u n k á j a — A c t i v i t i e s o f the H u n g a r i a n G e o l o g i c a l I n s t i t u t e i n 1975. M Á F I É v i Jel. 1975-ről, (1977) p p . 9-11.

A magyar

földtani

irodalom

K O R D O S L . : Jelentés a Hosszúhegyi H á r o m l y u k ú barlang őslénytani kutatásáról B e s z á m o l ó a M a g y a r K a r s z t - és B a r l a n g k u t a t ó T á r s u l a t 1 9 7 5 . m á s o d i k félévi t e v é k e n y s é g é r ő l . B u d a p e s t , 1977. p p . 109-111. K O R D O S L . : Les grandes cavités mondiales. S p e l u n c a S p e c i a l N o 2 . , p p . 36 — 37., P a r i s , 1977. K O R D O S L . : Jelentés a „kőlyuk-kutatót á b o r " szakmai munkájáról. Beszámoló a M a g y a r K a r s z t - és B a r l a n g k u t a t ó Tár sulat 1975. m á s o d i k félévi t e v é k e n y s é g é ről. B u d a p e s t , p p . 7 0 - 7 1 . , 1977. K O R D O S L . : A s z p e l e o k r o n o l ó g i a elméleti és g y a k o r l a t i k é r d é s e i . K a r s z t - é s B a r l a n g , 1977. p p . 1 5 - 2 0 K O R D O S L . : Ú j f e l s ő e o c é n sziréna (Paral i t h e r i u m t a r k a n y e n s e n . g . n . s p . (Felsőtárkányból.) — A n e w upper eocene sirenian ( P a r a l i t h e r i u m tarkanyense n . g . n . s p . ) f r o m F e l s ő t á r k á n y , JNE H u n g a r y . M Á F I É v i J e l . 1975-ről (1977), p p . 3 4 9 - 3 6 5 . , 5 t á b l a , ang. R . K O R D O S L . : Cave Documentation in Hun g a r y . P r o c e e d i n g o f the 7th I n t e r n a c i o n a l S p e l e o l o g i c a l C o n g r e s s . Sheffield, E n g land 1977, p . 271 K O R D O S L . : A C s ú c s h e g y é s az O s z o l y bar langjai. Beszámoló a Magyar Karsztés B a r l a n g k u t a t ó T á r s u l a t 1975. m á s o dik félévi tevékenységéről. Budapest, 1977, p p . 1 8 5 - 2 0 5 . , 21 t é r k é p m e l l é k l e t K O R D O S L . : Barlangi üledékek jelentősége az ő s f ö l d r a j z i k u t a t á s b a n . B e s z á m o l ó a M a g y a r K a r s z t - és B a r l a n g k u t a t ó Tár sulat 1975. m á s o d i k f é l é v i t e v é k e n y s é g é ről. B u d a p e s t , 1977. p . 158. K O R D O S L . : V e r t e b r a t e Studies in H u n g a rian C a v e s . P r o c e d i n g s o f the 7th I n t e r n a c i o n a l S p e l e o l o g i c a l Congress. Shef field, E n g l a n d , 1977., p p . 2 7 2 - 2 7 5 . K O R D O S L . : The longest and deepest Caves o f H u n g a r y . K a r s z t és B a r l a n g , S p e c . Issue, 1977., p p . 6 5 - 6 6 . K O R D O S L . : Csont- és c s i g a m a r a d v á n y o k a P i l i s é s a z A l s ó h e g y n é h á n y barlangjá ból. B e s z á m o l ó a Magyar Karszt- és B a r l a n g k u t a t ó T á r s u l a t 1975. m á s o d i k félévi t e v é k e n y s é g é r ő l . B u d a p e s t , 1977., pp. 1 6 9 - 1 8 0 . , 4 térképmelléklet KORDOS

L . : lásd: JÁNOSSY

KORECZNÉ

LAKY

I.,

D.

NAOYNÉ

GELLAI

A.:

jegyzéke

197 7

369

F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 1 5 0 - 1 6 7 . , 6 á b r a , ném. R . K O V Á C S I . - M E Z Ő P . : 2000 m-es kutató fúrás k i v i t e l e z é s é n e k t a p a s z t a l a t a i a M e c s e k i É r c b á n y á s z a t i Vállalatnál. F ö l d t . Kut. X X . 2 - 3 . , p p . 5 5 - 6 0 . , 1 ábra KOVÁCS L . : N e w conodonts from the North H u n g a r y a n Triassic. A c t a Min.P e t r . S z e g e d 23/1., p p . 7 7 - 9 0 . , 1 á b r a , 8 tábla K Ő R Ö S S Y L . : A S z o l n o k - m á r m a r o s i flisárok szerkezeti h e l y z e t e és k a p c s o l a t a i — Flyschoidal formations o f Hungary: structural p o s i t i o n a n d c o n n e c t i o n . F ö l d t K ö z l . 107. p p . 3 9 8 - 4 0 5 . , a n g . R . K R E T Z O I M. — KROLOPP E . : Alsópleisztocén

v é g i p u h a t e s t ű és g e r i n c e s fauna a k ő r ö s h e g y i t é g l a g y á r ( B a l a t o n f ö l d v á r ) fel tárásából — Mollusken- u n d W i r b e l t i e r fauna a u s d e m A u f s c h l u s s d e r K ő r ö s h e g y e r Ziegelfabrik ( B a l a t o n f ö l d v á r ) a u s dem ausgehenden altpleistozän. M A F I É v i J e l . 1975-ről (1977)., p p . 3 6 9 - 3 8 2 . , 1 ábra, 2 táblázat KRETZOI

M.—KROLOPP E.—LŐRINCZ

H.—

PÁLFALVY I.: A rudabányai alsópannóniai p r e h o m i n i d á s l e l ő h e l y flórája, fau nája é s r é t e g t a n i h e l y z e t e — F l o r a , F a u n a u n d Stratigraphische L a g e d e r unterpannonischen Prähominiden-Fundstelle v o n R u d a b á n y a (NO-Ungarn). M Á F I É v i J e l . az 1974. é v r ő l , p p . 3 6 5 394, 4 t á b l a K R O L O P P E . : A l f ö l d i m é l y f ú r á s o k Zsigmondy-Halaváts-féle mollusea anyagá nak revíziója. I I . A hódmezővásárhelyi, szegedi, szarvasi és k e c s k e m é t i artézikút fúrás — K R O L O P P E . : A l f ö l d i m é l y f ú r á s o k Zsigmondy-Halaváts-féle mollusea anyagá nak revíziója. I I I . A zombori, (Sombor) szabadkai (Subotica), nagybecskereki, ( Z r e n j a n i n ) artézikút-fúrások — Revi sion o f Fossil M o l l u s c s c o m i n g f r o m t h e material o f deep Boreholes Driven b y Z s i g m o n d y in t h e G r e a t H u n g a r i a n p l a i n a n d studied b y H a l a v á t s . I I I . A r t e s i a n well drilling a t Z o m b o r ( S o m b o r ) , Sza badka (Subotica), and Nagybecskerek ( Z r e n j a n i n ) . M Á F I É v i jel. a z 1975-ről, (1977), p p . 1 4 5 - 1 6 1 . , 1 á b r a , 1 t á b l a KROLOPP E . : Angaben zur Entfaltung der Mitteleuropäischen Fluviatilen Molluc e n f a u n a . M a l a c o l o g i a , 16/1., p p . 149 — 153., A n n A r b o r (1977)

Rendellenes növésű Foraminiferák a Börzsöny-hegység harmadidőszaki kép z ő d m é n y e i b ő l — Foraminifera o f a b KROLOPP E . : lásd: K R E T Z O I M . n o r m a l g r o w t h f r o m t h e M i d d l e Oligo K U L C S Á R L . : lásd: S Z É K Y N É F U X V I L M A c è n e a n d M i d d l e M i o c e n e o f the B ö r z s ö n y KUN L . : l á s d : D Ö M S Ö D I J. M o u n t a i n a s , H u n g a r y . M Á F I É v i J e l . K U T I L . : Talaj v í z t í p u s o k a d a b a s i térkép 1975-ről ( 1 9 7 7 ) . , p p . 2 3 - 3 7 . , 1 á b r a , 4 l a p o n — G r o u n d - w a t e r t y p e s in t h e tábla D a b a s s u r v e y area. M Á F I É v i jel. 1975T. K O V Á C S G . : A D é l - A I f ö l d m e z o z o i k u m a ről (1977), p p . 1 2 7 - 136., 8 á b r a , 2 t á b — D a s Mesozoikum des Süd-Alföld. lázat

Földtani

370

Közlöny

s

LACZKOVICS J . : lásd: JÓSA E .

L A N D Y K O R N É L N É : Szénhidrogéntelepeket

lehatároló geoelektromos módszer m a tematikai modelezése. Magyar Geofizika, X V I I I . kötet 4. pp. 1 2 7 - 1 3 3 . L I P T A I E D i T : _ l á s d : Á U J E S Z K Y G.

LORBERER A . : Hidrogeológiai adatok a m é l y s é g i v i z e k m o z g á s v i s z o n y a i n a k is meretéhez — Hydrogeologische Daten zur Erkennung der Bewegungsverhält nisse d e r T i e f e n g e w ä s s e r . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y 5 7 . évf. 9 . sz., p p . 3 9 0 - 4 0 3 . 1 6 ábra, 1 táblázat, n é m . R . LŐRINCZ H . : lásd: K R E T Z O I M .

M A I T Z К . : lásd: H E T É N Y I M. M A K Á R Y E . : lásd: K É S M Á R K Y I .

M A K A R Y E . : lásd: GÖNCZ G. M A R E K J . : lásd: K E R T É S Z

P.

M A R E K J . : lásd : O R C S I K É V A M A R O S G Á B O R N É : lásd: B Ö C K E R T .

M Á R T O N P.:-Palaeomagnetism o f the Bör zsöny Mountainas. Pure and Applied Geophysics, 1 1 5 . p p . 9 7 9 — 9 8 7 . , 3 ábra, 2 táblázat (Társszerzők: A N D Ó J . — Kis

К.-MÁRTON

E.)

M Á R T O N P . : A p a l e o m á g n e s e s szerkezet k u t a t á s alapjairól. M a g y a r G e o f i z i k a , X V I I I . 5 , p p . 1 6 1 - 1 6 5 . , 2 ábra, 1 táb lázat M Á R T O N P . : Paleomágnesség és lemeztek tonika. Köznevelés, X X X I I I , 4 L , p . 1 3 - 1 4 . , 3 ábra MÁRTON

PÉTERNÉ

et

al.:

Palaomagne-

tism o f the Börzsöny Mountains. Pageo p h y , Basel 1 9 7 7 . , 1 1 5 . p p . 9 7 9 - 9 8 7 . , 3 ábra, 2 táblázat M A U C H A L . : S t u d y o f tidal m o v e m e n t s o f karst waters and karstic rocks. Annales de G é o p h i s i q u e ( M o n t p e l l i e r ) t. 3 3 . , fasc. 1 / 2 . , 1 9 7 7 . , p p . 1 5 1 - 1 5 6 . , 1 5 á b r a , a n g . , fr. R . MÉSZÁROS

M. —IANOLIU

C.:

Az

Erdélyi

m e d e n c e paleogén üledékeinek nannoplanktonja — Nannoplankton o f the paleogene sediments o f t h e Transsyl vanián Basin. Földt. Közl. 1 0 7 . p p . 9 0 - 9 6 . , 1 á b r a , ang. R . M E Z Ő P.: lásd: K O V Á C S J . MIHÁLY

S.,—MIHÁLYNÉ

GOMBOS

I.,:

A

Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai g y ű j t e m é n y é n e k története és a soronkövetkező gyűjteményfejlesztési feladatok. „ A B a k o n y Természeti K é p e " program. V I . Bakonykutató Ankét, Zirc 1 9 7 6 . , p p . 3 - 1 0 . MIHÁLYNÉ

GOMBOS

I.:

lásd

MIHÁLY

S.

MINDSZENTY A . : Some remarks o n the latérites o f Nigeria. T r a v a u x d u C o m . Int. p . l'étude des Bauxites etc. Zagreb No. 13. pp. 1 8 5 - 1 9 0 . M I N D S Z E N T Y A . : On the

texture

o f some

108. kötet, 3; füzet

du Com. I n t . p . l'étude des B a u x i t e etc. Z a g r e b , N o . 13. p p . 1 9 5 - 1 9 7 . M O L D V A Y L . : Quarter töréslépcső a Keszt helyi-hegység D K - i oldala és a Balaton k ö z ö t t — Quarternary Step Faults b e t w e e n t h e K e s z t h e l y M o u n t a i n s \ s e Slo pes a n d lake B a l a t o n . M Á F I É v i jel. 1975-ről ( 1 9 7 7 ) , p p . 2 7 3 - 2 7 5 . , 1 á b ra M O L D V A Y L . : Építésföldtani környezet v é d e l m i k é r d é s e k a B a l a t o n térségé ben — P r o b l e m s o f E n v i r o n m e n t a l G e o logy in the L a k e Balaton R e g i o n . M Á F I É v i j e l . 1975-ről ( 1 9 7 7 ) , p p . 2 7 7 - 2 8 2 . , 3 ábra, 1 m e l l é k l e t M O L N Á R В . : A D u n a - T i s z a k ö z felsőplio c é n (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete — Geologische Ent wicklungsgeschichte des Donau-TheisZwischenstromlandes i m Oberpliozän (Levant) u n d Pleistozän. Földt. Közl. 107. 1., p p . 1 - 1 6 . , 6 á b r a , 1 t á b l á z a t , ném. R . MOLNÁR

В.—MURVAI

I. — H E G Y I - P A K Ó

J.:

R e c e n t Lacustrine D o l o m i t e Formation in the Great Hungarian Plan. A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . 2 0 . 3 - 4 . , 1976. pp. 1 7 9 - 1 9 8 . , 9 ábra, 2 táblázat M O L N Á R К . : A digitális s z e i z m i k a szerepe a korszerű szénhidrogénkutatásban. F ö l d t a n i K u t a t á s 1976. X I X . é v f . 4 . pp. 1 9 - 2 2 . MONOSTORI М . : Ostracode fauna from t h e E o c e n e o f G á n t ( T r a n s d a n u b i a Central Mountains, H u n g a r y ) . Annales Univ. sei. b u d a p . R . E ö t v ö s n o m . , S e c t . , G e o l . , t. X I X . ( 1 9 7 5 ) . , p p . 7 5 - 1 2 9 . , 4 t á b l a MONOSTORI M.:

lásd: GALÁCZ A .

MORVÁI L.—NYERGES

L.: Recent

results

of bauxite qualification with geophy sical m e a s u r e m e n t s i n p r o s p e c t i n g b o r e holes. T r a v a u x d u C o m . I n t . p . l'étude d e s B a u x i t e s e t c . Z a g r e b , N o . 13. p p . 261-269. M O R V Á I L . : lásd: H A L Á S Z P . MURVAI

MÜLLER

I.:

lásd: M O L N Á R

Р. — S Á R V Á R Y

I.:

В.

Some Aspects

o f D e v e l o p m e n t s i n H u n g a r i a n Speleo l o g y T h e o r i e s d u r i n g t h e last 10 Y e a r s . K a r s z t é s B a r l a n g 16. évf. 1977. Special Issue p p . 53 — 60., 12 á b r a , 1 t á b l á z a t , ang. R . M Ü L L E R P.: lásd: B Ö C K E R T .

N A G Y E . : lásd: FRANCO G. L .

N A G Y G . : Electron probe microanalysis o f m i n e r a l s t o establish t h e i r g e n e t i c c o n d i t i o n s . Р г о с . X X . C S I . a n d 7th ICAS, Prága N A G Y S.: l á s d : F Ö L D I M . N A G Y Z . : lásd: K A R A K A S N É T A M Á S ZSUZSA

structure

diasporites.

and

Travaux

NAGYNÉ LAKY

GELLAI I.

Á.:

lásd:

KORECZNÉ

A magyar

földtani

NÉMEDI VARGA Z . : A Kapós-vonal

irodalom

— The

K a p o s L i n e . F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 3 1 3 328., 7 ábra, 2 t á b l á z a t , ang. R . NÉPPEL F . — R Á D A I Ö . : A zsomboly köz n é v eredete — On t h e origin o f t h e w o r d „ z s o m b o l y " — Proiszházsgényije szpeleologicseszkovo termina „ z s o m b o l y " . K a r s z t és B a r l a n g 15. évf. I — I I . p p . 39 — 42., ang. o r . R . FAZEKAS

G.:

Feldspatuntersu-

hungen a m Andesitvorkommen des Róka-Berges bei Szokolya (Ungarn). Annales Hist.-Nat. M u s . N a t . H u n g . 69., p p . 1 3 - 2 1 . , 3 á b r a , 3 t á b l a , 3 t á b lázat

O D O R L . : J á s d : H O R V Á T H I. ÉVA — ZÁDOR

MAREK

M. — KERTÉSZ

I. — V A R G A

T. :

371

c e o u s r o c k s . P r o c e e d i n g s o f the X I . C o n g ress o f C a r p a t h i a n - B a l c a n Geological Association K i e v , p . 223. formation o f montmorillonite under s i m o u l t a n e o u s l o a d a n d v o l a t i l e pres sure. A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X X . , p p . 3 1 - 3 8 . , 1976. PETROVICS

ILONA — POSGAY К . : A

földkö

p e n y és a földkéreg kutatása reflexiós m ó d s z e r r e l — I n v e s t i g a t i o n o f t h e Crust and Upper Mantle o f the Earth b y the R e f l e c t i o n S e i s m i c - M e t h o d . — Исследо вание земной к о р ы и верхней мантии методом отраженных волн. M a g y a r G e o fiz. X V I I I . 5., p p . 1 6 6 - 1 7 4 . , 9 á b r a , o r . , ang. R . POLCZ L : lásd: B O D O K Y T .

N Y E R G E S L . : lásd: M O R V Á I L .

OROSIK

1977

P E S T Y L . — T O M S C H E Y O . : T h e r m a l trans

N E M E S I L . : lásd: B O D O K Y T .

NOSKENÉ

jegyzéke

P.—

Observations

o f t h e alteration a n d c o n s e r v a t i o n o f l i m e s t o n e P r o s e e d i n g s o f the X V . C z e c h o slovak Conference o n electron mikrosc o p y . P r a h a , 1977. p p . 5 9 1 - 5 9 2 . , 4 á b r a

POSGAY K . : Reflexiós mérésekkel megha t á r o z o t t felületek é s sebességeloszlás a f ö l d k é r e g b e n é s k ö p e n y b e n — Surfaces a n d v e l o c i t y d i s t r i b u t i o n i n t h e earth c r u s t a n d m a n t l e a s d e t e r m i n e d b y ref lexion measurements. Földt. K ö z i . 107. pp. 3 0 8 - 3 1 2 . , 1 ábra, ang. R . POSGAY K . : lásd: PETROVICS

ILONA

R Á D A I Ö . : Observation des mouvements t e c t o n i q u e s d u t e m p s p r é s e n t à l'aide d e l ' i n t e r p r é t a t i o n d e s satellites e t d e s p h o t o s aériennes — T h e O b s e r v a t i o n o f R e c e n t Crusta) M o v e m e n t s b y Satel lite — a n d A i r p h o t o I n t e r p r e t a t i o n . P Á L F A L V Y J.: l á s d : K R E T Z O I M . I n t e r n a t i o n a l S y m p o s i u m o n Satellite P Á L F Y J. : M é r n ö k - és h i d r o g e o l ó g i a i m u n G e o d e s y — A b s t r a c t s 28. June — 1. July, k á k V e s z p r é m m e g y e k ö r n y e z e t - é s ter 1977 — B u d a p e s t , H u n g a r y p . 1. ang., mészetvédelmi problémáinak megoldá fr. R . M T E S Z m a g y a r G e o d é z i a i és K a r sához. Mérnökgeol. Szemle, 19., p p . tográfiai Egyesület kiadása, Budapest 4 1 - 4 8 . , 4 ábra R Á D A I O . : A p p l i c a t i o n d e s d o n n é e s satel P A N T Ó G Y . : 20 éves a M T A Geokémiai lites d a n s l ' h y d r o l o g i e e u égard a u x Kutatólaboratóriuma. G e o n ó m i a és B á e a u x s o u t e r r a i n e s — Satellite D a t a A p p n y á s z a t 10. l i c a t i o n in H y d r o l o g y w i t h Special A t t e n P A N T Ó G Y . : lásd: B Á R D O S S Y G Y . t i o n f o r Subsurface W a t e r . I n t e r n a t i o P A N T Ó G Y . : lásd: R A V A S Z CS. nal S y m p o s i u m o n Satellite G e o d e s y P A P P P . : A g e o l ó g i a A p á c z a i Csere J á n o s — A n s t r a c t s 28. June — 1. j u l y , 1977. Magyar Encyklopaediájában — L a B u d a p e s t , H u n g a r y p . 1. a n g . , fr. R . géologie en „ M a g y a r E n c y c l o p a e d i a " M T E S Z Magyar Geodéziai és Kartográ d e J á n o s A p á c z a i Csere a u X V I I siècle. fiai E g y e s ü l e t k i a d á s a , B u d a p e s t F ö l d . K ö z i . 107. k ö t e t , p p . 1 0 2 - 1 1 4 . , 4 á b r á v a l , fr. R . R Á D A I Ö . : lásd: N É P P E L J . P Á L F A L V Y I. : P l i o c é n n ö v é n y m a r a d v á n y o k Balatonszentgyörgyről — Pliozäne Pflanzenreste on BalatonszentgyörgyS W - U n g a r n . M Á F I É v i j e l . 1975-ről, (1977), p p . 4 1 7 - 4 2 2 .

PÁZSIT

IMRÉNÉ

et

al.:

A

magnetotelluri-

k u s m ó d s z e r ú j lehetőségei a digitális technika alkalmazásával — N e w possi bilities o f t h e m a g n e t o t e l l u r i c m e t h o d a p p l y i n g DIGITAL t e c h n i q u e s — Н о в ы е в о з м о ж н о с т и метода M T в с в я з и с при менением цифровой техники. M a g y a r G e o f i z . X V I I I . 2., p p . 4 1 - 4 7 . , 8 á b r a , or., a n g . R . PÁZSIT

IMRÉNÉ:

lásd: K A R A K A S N É

TAMÁS

ZSUZSA

PÉCSI —DONATH É . — B O G N Á R

L.:

Geoche-

mical investigation a n d evaluation o f t h e t r a c e e l e m e n t s o f H u n g a r i a n argilla

RÁDLER

В.—RUMPLER

J. —V A R G A

L.—

V Á N D O R В . : A szeizmikus kutatás né h á n y e r e d m é n y e M a g y a r o r s z á g m é l y üle dékes medencéiben — Some o f the results g a i n e d w i t h seismic p r o s p e c t i n g in d e e p s e d i m e n t a r y basins o f H u n g a r y — R e z u l t a t ü szeiszmicseszkoj r a z v e d k i v Vengriji prokrütüh molodüni oszadocsn ü m i otlozsenijami glubokih basszejnov. Kárpát-Balkán Geológiai Asszociáció Kiadványa, Kijev RADÓCZ G Y . : É l e t n y o m o k (paleoichnológiai adatok) Bélapátfalváról, a helvéti összlet síkparti h o m o k j á b ó l — P a l i c h -

Földtani

372

Közlöny

nological data from the B e a c h Sands o f the Helvetian Sequence a t Bélapátfalva, H u n g a r y . M Á F I É v i jel. a z 1975. é v r ő l , (1977), p p . 8 3 - 9 5 . , 4 t á b l a R A D Ó C Z G Y . : lásd: FRANCO G . L .

R Á K O S I L . : A nagyegyházai terület bauxit es á t h a l m o z o t t d o l o m i t ö s s z l e t é n e k k o r meghatározása palinológiai alapon — Opregyelenyie vorzaszta tolscs bokszitov i pereotlozsennüh dolomitov na palinologicseszkom psznoványii b rajone c. N a g y e g y h á z a M Á F I . , É v i jel. 1975-ről (1977), p p . 2 8 2 - 2 9 3 . , 1 t á b l á z a t , 3 t á b l a R A P A Y É . : lásd: G Y Ő R F F Y RAVASZ

CS.,—

EMSZT

J.

westlichen Mecsek-Gebirge. Földt. K ö z l . 107. p p . 2 2 9 - 2 3 2 . , 4 á b r a , n é m . R . RUMPLER

М.,—PANTÓ

GY.:

GY.

R E M É N Y I P . : A talajba k e r ü l ő f o l y é k o n y h u l l a d é k o k k á r o s hatásai és a v é d e k e zés g e o l ó g i a i lehetőségei. Településtisz tasági S z o l g á l t a t ó V á l l a l a t o k K o n f e r e n ciája. É G S Z I . B p . p p . 3 5 - 5 3 . R E M É N Y I P . : Aspects o f environmental protection in the geotechnical prepa ratory work o f use zoning. Proceeding of Geotechnical Enginering a n d Envi r o n m e n t a l C o n t r o l , S p e c i a l t y Session. I X . ICSMFE. Tokyo, p p . 3 3 - 4 8 . , 4 áb ra

J.,

SZILÁGYI

L.,

VÁRKONYI

L.:

S z e i z m i k u s kísérleti m é r é s e k az , , A i r g u n " rengéskeltő berendezéssel — F i e l d e x p e r i m e n t s w i t h laud air-gun seismic s o u r c e — O p ü t n ü j e szeiszmicseszkije r a b o t ü sz u s z t a n o v k o j v o z d u s no u d a r n o v o v o z v u z s d e n i j a szeiszmicseszkih v o l n . M a g y a r G e o f i z i k a , X V I I I , 2., p p . 64 — 69., 6 ábra, ang., o r . R . RUMPLER SÁGHY

The Minnichhof Meteorite. A c t a Min. P e t r . S z e g e d , 2 3 . , 1, p p . 1 3 9 - 1 5 8 . , 7 ábra, 5 t á b l a R A V A S Z CS.: lásd: D U M A


J. : lásd: R Á D L E R

В.

G Y . : lásd: D Ö R N Y E I

PIROSKA

SAJGÓ C S . : lásd: GRASSELLY S Á R V Á R Y I.: lásd: M Ü L L E R SCHEUER

GY.—

GY. P.

SCHWEITZER

F.:

New

as

p e c t s i n t h e f o r m a t i o n o f t h e fresh w a t e r l i m e s t o n e series o f t h e e n v i r o n s o f B u d a M o u n t a i n s . I n t e r n a t i o n a l Conference o n Geomorphologie Mapping. Budapest. 1977. o k t . 2 5 - 2 8 . , p p . 3 3 - 3 9 . , 3 á b r a SCHEUER

G Y . : lásd: H O R V Á T H Z S .

SCHEUER

G Y . : lásd: A U J E S Z K Y

SCHEUER

GY.:

SCHWEITZER

F.:

lásd: lásd:

G.

KARÁCSONYI SCHEUER

S.

GY.

vironment — controlling system in the geotechnics during construction a n d operating. Proceedings o f Geotechnical Engineering a n d Environmente,! Cont rol, S p e c i a l t y Session. I X . I C S M F E . T o k y o , p p . 1 8 5 - 2 0 0 . , 1 ábra R E M É N Y I P . : K i g o n d o z z a a szeméttele p e k e t ? I n t e r p r e s s M a g a z i n . 1977. 6. s z . , p p . 3 7 - 4 1 . , 10 f é n y k é p

S E N E S J. : D i m i t r i j A n d r u s o v a k a d é m i k u s . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 2 8 7 - 2 8 9 . , 1 f é n y kép SIDÓ M Á R I A : Ujpaleozóos kőzetek bio sztratigráfiai vizsgálata V i e t n a m északi részéről — A b i o s t r a t i g r a p h i c s t u d y o f Upper Paleozoic rocks from the Nort hern part o f Viet-Nam. Földt. K ö z l . 107. 2 . , p p . 1 6 8 - 2 0 7 . , 1 á b r a , 1 táblá zat, 20 t á b l a , a n g . R . S I K L Ó S S Y S.: G y ö n g y ö s o r o s z i és k ö r n y é k é n e k szerkezeti értékelése — Structu ral e v a l u a t i o n o f G y ö n g y ö s o r o s z i a n d its v i c i n i t y . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 3 4 8 357., 5 ábra, a n g . R .

REMETE

S O L Y M Á R К . : lásd: B Á R D O S S Y

REMÉNYI

P. — V A R G A

M. :

Multistage

L . : lásd: K É S M Á R K Y

I.

en

GY.

R Ó N A I A . : Jelentés a Síkvidéki K u t a t ó S O M F A I A . : l á s d : K O M J Á T I J. O s z t á l y 1975. é v i m ű k ö d é s é r ő l — R e S T E G E N A L . : l á s d : H O R V Á T H F . port o n the W o r k o f the Lowland R e search D e p a r t m e n t i n 1975, M Á F I É v i S Z A B A D V Á R Y L . : lásd: JÁMBOR Á . jel. 1975-ről (1977), p p . 9 7 - 9 8 . S Z A B Ó Z . : A t a l a j n e d v e s s é g - v á l t o z á s és a RÓNAI A . : Negyedidőszaki kéregmozgá talajvízszint-ingadozás h a t á s a a gravi sok a M a g y a r - m e d e n c é b e n — Quater t á c i ó s m é r é s e k r e — T h e e f f e c t o f chan nary tectonic m o v e m e n t s in the Hunages i n soil m o i s t u r e a n d w a t e r t a b l e g a r i a n B a s i n . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 431 — fluctuation gravity measurements — 436., 1 ábra, a n g . R . Влияние изменений в л а ж н о с т и почвы к R Ó N A I A . : R e v i e w o n t h e P r e s e n t State колебаний у р о в н я г р у н т о в ы х в о д на из of A r t in the K n o w l e d g e Neogeneмерение силы т я ж е с т и . M a g y a r G e o f i z . Quarternary in Austria-Hungary-Cze X V I I I . 4., p p . 1 2 1 - 1 2 6 . , 4 á b r a , 1 t á b choslovakia. Proceed. I I . Neogenelázat, o r . , a n g . R . Quarternary Symposium, 1975. Bolog SZÁDEOZKY-KARDOSS E . : Vendel Miklós na, p p . 2 0 3 - 2 1 3 . , B o l o g n a 1977. e m l é k e z e t e . F ö l d t . K ö z l . 107., p p . 2 5 6 RÓZSÁS F. — T É G L Á S S Y L . : A d a t o k a N y 265, 1 f é n y k é p m e c s e k i bázisos-alkáli ( „ t r a c h i d o l e r i t " ) SZÁDECZKY-KARDOSS E.: Elgondolások a v u l k a n i z m u s elterjedéséről — U b e r d i e M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a és az V e r b r e i t u n g d e s basisch-alkalischen Országos Béketanács 1977. n o v e m b e („Trachydolerit") Vulkanismus des rére t e r v e z e t t e g y ü t t e s üléséről.

A magyar

földtani

irodalom

S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . : M e g n y i t ó elő adás a M T E S Z Asztronautikai Szemi náriumán (Tihany, 1977. V - 1 0 - 1 4 . (nyomtatás alatt) S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . : A b o l y g ó k fej lődése az univerzális eiklustörvény tük rében (Előadás a M T E S Z Asztronau tikai Szakosztályának Szemináriumán, T i h a n y , 1977. V . 1 0 - 1 4 . nyomtatás alatt SZÁDECZKY-KARDOSS

E.—ÁRKAI

P.:

A

K B G A terület metamorfit térképe (1 : 100 0 0 0 m é r e t a r á n y á b a n ) . SZÁLAI T . : W e i n G y ö r g y emlékezete. F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 2 8 2 - 2 8 6 . , 1 fény kép S Z Á L A I T . : A K á r p á t o k szintézisével f o g lalkozó irodalom történeti áttekintése — R e v i e w o f w o r k s giving an account of the tectonics o f the Carpathian are and the territory surrounded b y it. F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 2 9 5 - 3 0 7 . , a n g . R . S Z E B E N Y I L . : A z építésföldtani d o k u m e n tációs térképek jelentősége. Mérnökg e o l . S z e m l e , 18. p p . 9 — 12. SZEBENYI L . : D r . Jugovics Lajos emléke z e t e — T o t h e M e m o r y o f dr. L a j o s J u g o v i c s . M Á F I É v i jel. 1975-ről ( 1 9 7 7 ) , p p . 13-15. SZEBENYI L . : Rétegvíz nyugalmi víz szintjének hosszú periódusú változása az A l f ö l d D K - i részén — L o n g - P e r i o d static level variations o f Artesian water in t h e S o u t h - E a s t great H u n g a r i a n P l a i n . M Á F I É v i j e l . 1975-ről, ( 1 9 7 7 ) , p p . 3 3 3 - 3 4 0 . , 6 á b r a , ang. R . SZEDERKÉNYI T . : Geological evolution o f S o u t h T r a n s d a n u b i a ( H u n g a r y ) i n Pale ozoic time. A c t a Miner. Petr. T o m . X X I I I , F a s c . 1. S z e g e d , 1977. p p . 3 - 1 5 . 4 ábra SZEDERKÉNYI T . : Barrow type Metamorp h i s m i n t h e Crystalline B a s e m e n t o f Southeast Transdanubia. A c t a Geologica Academiae Scientiarum Hungar i c a e , T o m . 20 ( 1 - 2 ) , p p . 4 7 - 6 1 ( 1 9 7 7 ) , 5 ábra, 3 táblázat

jegyzéke 1977

(Kijev alatt).

373

1977) K i a d v á n y á b a n

SZÉKYNÉ F Ü X

(nyomás

VILMA —KULCSÁR L.:

A

Be-

regdaróc (B-3) mélyfúrás k o m p l e x föld tani f e l d o l g o z á s a . K u t a t á s i jelentés., fú rásszelvénnyel, táblázatokkal, mikrosz k ó p o s f e l v é t e l e k k e l . K é z i r a t , p p . 1 — 175. SZÉLES

MARGIT:

A

k e c s k e m é t i K e - 3 . sz.

m é l y f ú r á s p a n n ó n i a i k o r ú faunája. M Á F I É v i jel. a z 1 9 7 5 - é v r ő l , p p . 1 6 3 186. 3 t á b l a . SZÉNÁS G Y . : Geofizika és földszerkezet — Geophysics a n d Earth structure — Геофизика и строение Земли. Geofiz. K ö z i . 24., p p . 5 — 3 8 . , 9 á b r a , a n g . o r . R . SzENTiRMAi L . - N É

— T Ó T H I . - N É : A z észak

pesti szennyvíztisztító telep előtervezési m u n k á l a t a i . M ű s z a k i T e r v e z é s . 17. é v f . 7. sz. p p . 43 — 45. SZEPESHÁZY K . : A z Alföld m e z o z ó o s mag más képződményei — Mesozoic igneous rocks o f the Great Hungarian Plain. F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 3 8 4 - 3 9 7 . , 3 á b r a . ang. R . SZILÁGYI L . : lásd: R U M P L E R J . SZILÁGYI T.: lásd: N É M E D I V A R G A Z .

SZILVÁGYI I. : A z alapozások mérnök-geoló giai p r o b l é m á i . I n „ A z a l a p o z á s k é z i k ö n y v e " . F ő s z e r k . R Ó Z S A L . 2 . á t d . és b ő v . k i a d . B p . M ű s z . K . 1977. p p . 1 5 46., 19 á b r a , 14 t á b l á z a t . SZLABÓCZKY P . : A B o r s o d i Hidrogeológiai Tájegységi Térkép Hidrológiai Tájékoz tató. SZLABÓCZKY P.: lásd: JUHÁSZ A .

S Z E D E R K É N Y I T . : lásd: G H O N E I M M . F.

SZÓNOKY M.: Kagyló-féreg paleobiocönózis életnyomai a Szeged környéki mélyfúrá sok p a n n ó n i a i ü l e d é k e i b ő l — L e b e n s p u ren v o n M u s c h e l n - W ü r m e n P a l e o b i o c ö nosen v o n Tiefbohrungen in den pannonischen Schichten d e r U m g e b u n g v o n Szeged ( U n g a r n ) . S o o s i a n a ( Á T I T B á c s K i s k u n m e g y e i s z e r v e z e t e b i o l ó g i a i szak osztályának időszakos malakológiai köz leményei). SZÖŐR G Y . : A f ö l d t u d o m á n y i t á r g y a k sze repe a v i l á g n é z e t f o r m á l á s á b a n . Felső o k t a t á s i S z e m l e , 26., 3., p p . 1 4 0 - 1 4 3 .

SzEiDOviTS G Y Ő Z Ő N É : lásd: B O D O K Y T.

SZTRÓKAY, К . I. (Budapest), W I I K ,

S Z É K E L Y F . : V í z t e r m e l é s h a t á s á r a kiala k u l ó regionális v í z s z i n t s ü l l y e d é s s z á m í t ó gépes vizsgálata negyedkori képződmé nyeinkben — Untersuchung der regio nalen Grundwasserspiegelsenkung a u f E i n f l u s s d e r W a s s e r g e w i n n u n g i n unse ren q u a r t ä r e n F o r m a t i o n e n m i t t e l s Elektronenrechner. Hidrológiai K ö z l ö n y 57. évf. 3. sz., p p . 118 — 126. 7 á b r a , n é m . R. SZÉKY-FTJX V . : Angaben z u m Ursprung d e s M a t e r i a l s der tertiären h y d r o t h e r m a len V e r e r z u n g e n i n d e n K a r p a t h e n . A X I . K á r p á t —Balkán Földtani Kongresszus

H. B.

(Otaniemi) und B U D A , G Y . (Budapest): Ein Amphoterit-Chondrit aus Ungarn. Chem. Erde B d . 36., p p . 2 8 7 - 2 9 8 . , 9 ábra, ang. R . TÉGLÁSSY L . : lásd: RÓZSÁS F.

T O M S C H E Y О . : lásd: P E S T Y L . DE

L A TORRE. A . — J A K U S P.,

D E ALBEAR

J . F. : N u e v o s d a t o s s o b r e les a s o c i a c i o n e s de Rudistas en Cuba. 8 th Caribbeau Geological Conference, Abstracts, p p . 2 0 9 - 2 1 0 . , C u r a z a o 1977. TÓTH É . : lásd: H E T É N Y I M . T Ó T H I . - N É : lásd: SZENTIRMAI L Á S Z L Ó N É .

Földtani

374

T Ó T H I . - N É : lásd: SCHEUER

Közlöny


V E T Ő N É Á K O S É . : A kápolnásnyéki fluorit

GY.

T Ó T H P . : lásd: BÁRDOSSY G Y .

T Ö R Ö K E . : K a v i c s ásványi — (Építő) — a n y a g m e g í t é l é s e szilárdsági j e l l e m z ő k a l a p j á n . X I I . Szilikátipari és Szilikát t u d o m á n y i K o n f e r e n c i a . 1977. 6. 6 — 11. I I . k ö t . p p . 921 — 933., 8 á b r a , ang., n é m . , or. R . V Á N D O R Y В . : lásd: R Á D L E R B .

V A U G A I.: lásd: R Á D E R B . V A R G A J . - N É : lásd: JÓSA E .

V A R G A M . : lásd: R E M É N Y I P .

z á r v á n y a i n a k t e r m o o p t i k a i vizsgálata — Thermo-optical E x a m i n a t i o n o f Inclu sions i n F l u o r i t e f r o m K á p o l n á s n y é k . M A F I É v i j e l . 1975-ről (1977), p p . 2 9 5 298., 4 á b r a . V I T Á L I S G Y . : A f ö l d t a n i t é r k é p e k , illetve t é r k é p v á l t o z a t o k k r i t i k a i értékelése. M é r n ö k g e o l ó g i a i S z e m l e , 18. s z . f. 1 9 7 7 . j a n u á r , p p . 13 — 19. 1 t á b l á z a t . VITÁLIS G Y . : D r . Vendel Miklós ( 1 8 9 6 1977). H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 5 7 . , 6 - 7 . ; 1977. p p . 2 4 1 - 2 4 2 . 1 á b r a .

V A R G A P . e t al.: Rétegvíz szintingadozások vizsgálata a Magyar Állami Földtani In tézet rétegvízmegfigyelő kútjaiban — Untersuchung v o n Schichten WasserSpiegelschwankungen in d e n SchichtenBeobachtungsbrunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts — Исследование колебаний с т а т и ч е с к о г о у р о в н я п л а с т о в ы х в о д в наблюдатель ных с к а ж и н а х В е н г е р с к о г о Г е о л о г и ч е с к о г о Института. H i d r o l . K ö z i . 5., p p . 2 2 0 224., 2 á b r a , 3 t á b l á z a t , n é m . , o r . R .

VITÁLIS

V É G H S Á N D O R N É : A n i z o t r o p y o f the carbo

WOJNÁROVITS

G Y . : lásd: H E G Y I N É

PAKÓ J.

VITÁLIS G Y . : lásd: H E G Y I — P A K Ó J . VÖRÖS A . : lásd: K E C S K E M É T I T.

V Ö R Ö S I. —T. GECSE É . : Micromineralogical

and sedimentological study o f some Hun garian bauxites. Travaux d u C o m . I n t . p. l'étude des Bauxites etc. Zagreb, N o . 13. p p . 1 7 5 - 1 8 3 .

W E B E R В . : Nagyszerkezeti szelvényvázlat a Ny-Mecsekből. — Grosstektonische Profilskizze a u s d e m W - M e c s e k - G e b i r g e . F ö l d t . K ö z l . 107. 1. p p . 2 7 - 3 7 . , 8 ábra, V A R G A T.: lásd: ORCSIK É V A . ném. R . V Á R H E G Y I G Y . : lásd: BÁRDOSSY G Y . W E B E R В . : Tapasztalatok a gravitációs V Á R K O N Y I L . : lásd: R U M P E R T J . m a r a d é k a n o m á l i a a d a t o k f ö l d t a n i értel V É G E S I.: lásd: D Ö R N Y E I PIROSKA. m e z é s é r ő l . M a g y a r G e o f i z i k a X V I I I . 1., V É G H SÁNDORNÉ: A Dunántúli Középhegy p p . 5 — 9., 3 á b r a . ség k a r s z t j á n a k a n i z o t r ó p i á j a é s a n n a k W E I N G Y . : A B u d a i - h e g y s é g szerkezete — bányavízvédelmi következményei M T A Tectonics o f the B u d a Mountains. Földt. X . O s z t . K ö z l e m . , 9 / 3 - 4 . 1976. p p . K ö z l . 107. p p . 3 2 9 - 3 4 7 . , 9 á b r a , a n g . R . 1 6 3 - 1 7 1 . , 4 ábra. n a t e r o c k c o m p l e x as a f a c t o r i n f l u e n c i n g w a t e r i n r u s h i n t o subsurface m i n e s o f t h e Transdanubian Central M o u n t a i n s re g i o n , N W - H u n g a r y . P r e p r i n t a 7. N e m zetközi Bányavízvédelmi Konferenciá h o z , 1976. B u d a p e s t , p p . 1 — 33., 4 á b r a . V É G H S Á N D O R N É : Vitális István emléke z e t e . F ö l d t . K ö z i . 107. p p . 2 6 6 - 2 7 4 . , 1 fénykép. VÉGH-NEUBRANDT GUTNIE

E.—DUMON

J.

M. — MARCOUX J. — MONOD

F.— O.

—

POISSON A . : Megalodontidae d u Trias supérieur dans la chaîne Taurique ( T u r q u i e M é r i d i o n a l e ) . G é o b i o s , 9/2 L y o n , 1976. p p . 1 9 9 - 2 2 2 . , 4 ábra, 4 tábla. VÉGH-NEUBRANDT

E . : lásd: CIGALE M.

V E R Ő L . : lásd: JÓSA E .

V E T Ő É V A : C o n d i t i o n s d e m i s e en p l a c e d e s filons tardi-hercyniens d e la p r o v i n c e d e H v e l v a (Espagne): données d e l'étude d e s i n c l u s i o n s fluid d a s le q u a r t z . C . R . A c . Sei. P a r i s 1976 (1977), p p . 5 8 9 - 5 9 2 . , 4 ábra, ang. R .

L . - N É : lásd: H E G Y I N É

PAKÓ

J. Z Á D O R M . : lásd: ORCSIK É V A .

Z E L E N K A T . : A R e c s k és P a r á d s a s v á r k ö r n y é k i k u t a t á s o k s z e r k e z e t f ö l d t a n i ered m é n y e i — S t r u c t u r e - g e o l o g i c a l results o f explorations in the vicinity o f R e c s k and P a r á d s a s v á r . F ö l d t . K ö z l . 107. p p . 358 — 367., 3 á b r a , a n g . R . Z E N T A Y T. : A Magyar Állami Földtani In tézet D é l a l f ö l d i Területi F ö l d t a n i Szol g á l a t a s z a k m a i m u n k á j á n a k ismertetése. H i d r . K ö z l . 1977/8., p p . 3 6 9 - 3 7 0 . ZSÁMBOK I.: lásd: A U J E S Z K Y G.

ZSELLÉR P . : A u t o m a t i k u s sebességmegha tározás r e f l e x i ó s s z e i z m o g r a m o k b ó l . M a g y a r G e o f i z i k a , X V I I I . évf. 6., p p . 2 1 1 218., 5 á b r a . A s z e r z ő k által b e k ü l d ö t t a n y a g összeállította MEISEL

alapján

JÁNOSNÉ

HÍREK, ISMERTETÉSEK

Oleg Sztyepanovios V j a l o v profeszor 75 éves O. S z . V J A L O V p r o f e s s z o r , az U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a tagja, a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t tiszteleti tagja 75 é v e s . 1904. j a n u á r 23-án T a s k e n t b e n született. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i t 1928-ban fejezte b e a l e n i n g r á d i Á l l a m i E g y e t e m e n . 1927 — 33. é v e k k ö z ö t t a L e n i n g r á d i G e o l ó g i a i B i z o t t s á g ( m a V . Sz. E . G . E . I.) g e o l ó g u s a . 1 9 3 3 - 4 8 k ö z ö t t a V . N y . I. G . Fi. I . (Összs z ö v e t s é g i Olaj- és G á z I n t é z e t ) K ö z é p Á z s i á i és N y u g a t - U k r a j n a - i s z e k c i ó j á n a k f ő g e o l ó g u s a L e n i n g r á d b a n . 1937-ben v é d i meg „ A d a l é k o k Közép-Ázsia harmadidő s z a k i rétegei m e g i s m e r é s é h e z " c í m ű d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó j á t . 1941-ben m e g h í v o t t k é n t t ö r t é n e t i g e o l ó g i á t a d elő a leningrádi e g y e t e m e n . 1945 —61-es é v e k k ö z ö t t a l v o v i á l l a m i e g y e t e m t ö r t é n e t i g e o l ó g i a és p a leontológiái tanszékének vezetője. 1 9 4 7 - b e n a F e r g á n a i - m e d e n c e új olajlelő helyeinél végzett geológiai tanulmányáért á l l a m i díjjal t ü n t e t t é k k i . 1948 ó t a az U k r á n A k a d é m i a t a g j a . 1 9 4 9 - t ő l m á i g az U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a H e g y v i d é k i és B á n y á s z a t i - G e o l ó g i a i és G e o k é m i a i I n t é z e t e t e k t o n i k a i és p a l e o geográfiai osztályának vezetője L v o v b a n . M e g j e l e n t m u n k á i n a k s z á m a 400 k ö r ü l v a n , a m e l y e k ú g y s z ó l v á n a f ö l d t a n egész t e r ü l e t é t felölelik: t e k t o n i k a , regionális g e o lógia, paleontológia, hidrogeológia, mérnök geológia, olajgeológia vonatkozásában k ö zölnek fontos eredményeket. E z t a sokol d a l ú t e v é k e n y s é g e t n a g y o n j ó l illusztrálják tudományos munkásságának következő f ő b b a d a t a i : 1927 — 33 k ö z ö t t a k a r s z t f ö l d t a n i v i z s g á l a t o k a t v é g e z t e a K r í m b e n , hid rogeológiai kutatásokat Usztyuriban, mér n ö k g e o l ó g i a i v i z s g á l a t o k a t és t é r k é p e z é s i m u n k á k a t a K a u k á z u s b a n , s különféle pa leontológiái feladatokat oldott meg. 1933 — 48 k ö z ö t t k r é t a és p a l e o g é n réte gek tanulmányozását végezte a Fergánaim e d e n c é b e n és k ü l ö n b ö z ő k ö z é p - á z s i a i o l a j lelőhelyeken (Tádzsikisztánban, Turkmen i á b a n , T a s k e n t területén), a h o l s z á m o s p a l e o n t o l ó g i á i (főleg Ostreákra v o n a t k o z ó r e n d s z e r t a n i ) k é r d é s t is m e g o l d o t t . D z s u n -

gária, K a z s g a r i a k ő o l a j - és g á z k u t a t á s a i t ö b b e k k ö z ö t t a F e r g á n a i - m e d e n c e réteg t a n i k é r d é s e i n e k m e g o l d á s a , a terület g e o l ó g i a i t é r k é p é n e k elkészítése v o l t az általa v e z e t e t t k o l l e k t í v a feladata, a m i a K ö z é p Á z s i a olajkutatás alapjait s z o l g á l t a t t a . 1945-től k u t a t á s a i b a n a K á r p á t o k g e o l ó giája k e r ü l t előtérbe. 1952-ben részt v e t t az U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a Oceanográfiai Intézetének szervezésében, e g y O h o c k i tengeri expedí cióban, ennek eredményeként jelent m e g : „ A tenger geológiája" c í m ű m ű v e . 1955 —56-ban részt v e t t a S z o v j e t T u d o m á n y o s A k a d é m i a első A n t a r k t i s z e x p e d í c i ó j á b a n és n é h á n y ausztráliai g e o l ó g i a i e x pedícióban. L v o v i tartózkodása idején a geológiai i d ő b e n az a l s ó p a l e o z o i k u m t ó l a n e o g é n i g , a területileg K ö z é p - Á z s i á b a n , Szibériai p l a t t f o r m i g , — a K r í m i félszigeten át a K á r p á t o k i g kiterjedt geológiai tevékenysé get f o l y t a t o t t . Térképező geológusi tevékenységében a K a u k á z u s és K a m c s a t k a g e o l ó g i a i t é r k é p e emelendő ki. A paleontológia területén k i e m e l k e d ő m u n k á s s á g a tengeri s ü n ö k , h a r m a d i d ő szaki m o l l u s z k á k , s z i l i k á t v á z ú f o r a m i n i f e rákra vonatkozik. L e g n a g y o b b jelentőségű a p a l e o g é n Ostreák rendszerezésére v o n a t k o z ó munkássága Közép-Ázsiából. Paleoichnológiai munkái szintén fosszilis Ostreákra v o n a t k o z n a k . Rétegtani t e v é k e n y s é g é r e a l e g j e l l e m z ő b b e k a k a u k á z u s i p a l e o g é n f l y s r e , a fergánai k r é t a f l y s r e , B e l s ő - Á z s i a k ü l ö n b ö z ő terüle t e i n e k h a r m a d i d ő s z a k i r é t e g e i n e k térképe zésére, m a j d a k a r p á t i f l y s k i f e j l ő d é s e k és a K á r p á t o k előterének neogén molaszára v o natkozóak. V I A L O V akadémikus legelsősorban m i n t tektonikus a l k o t o t t k i e m e l k e d ő t . A Csendes Ó c e á n o r o g é n fázisainak és a P a m í r , T i e n Csan ö s s z e h a s o n l í t ó t a n u l m á n y o z á s á t , A n tarktisz t e k t o n i k a i kérdéseivel f o g l a l k o z ó m u n k á s s á g á t e m l í t j ü k . Összehasonlító m u n k á i : Usztyurt, Kaukázus, Ural, Fer-

376

Földtani

Közlöny

g a n a és K a m c s a t k a , v a l a m i n t a K á r p á t o k t e k t o n i k a i v á z l a t á n a k elkészítése v o l t . Marandót alkotott, mint olajgeológus, mind Közép-Ázsiában, mind a Kárpátok előterének p e r s p e k t i v i k u s k u t a t á s á b a n . N a g y m u n k á t végzett, m i n t különböző t u d o m á n y o s m u n k á k szervezője: a Közép ázsiai h a r m a d i d ő s z a k i k u t a t á s o k b a n fiatal geológusok csoportját összefogva, azok pa leontológiái, litológiai munkáját irányí totta. 30 é v e v e z e t i az U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a H e g y v i d é k i és B á n y á s z a t i , G e o lógiai és G e o k é m i a i I n t é z e t p a l e o g e o g r á f i a i és t e k t o n i k a i o s z t á l y á t . K i e m e l k e d ő pedagógus, 1931-től a le n i n g r á d i e g y e t e m e n m ű k ö d ö t t és 1945-től a l v o v i e g y e t e m g e o l ó g i a i f a k u l t á s á n a k első professzora, 15 é v e n át a t ö r t é n e t i g e o l ó g i a i és p a l e o n t o l ó g i á i tanszék v e z e t ő j e . S z á m o s t a n í t v á n y a f o l y t a t j a g e o l ó g i a i m u n k á j á t és


n a g y k o l l e k t í v á k v é g e z t é k és v é g z i k m a is irányítása alatt feladatukat. T u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g e elismerése k é n t s z á m o s f ö l d t a n i egyesület, í g y a m a g y a r , a g r ú z , a l e n g y e l , a francia f ö l d t a n i t á r s u l a t tiszteleti t a g j á v á v á l a s z t o t t a . Á l landó résztvevője nemzetközi kongresszu s o k n a k , elsősorban a Kárpát — Balkán Geo lógiai Asszociáció üléseinek. H a z á n k b a n is ü d v ö z ö l h e t t ü k a K . B . G. A . 1969-es k o n g resszusán. 1959-ben a M Á F I 90. é v e s j u b i l e u m a al kalmából rendezett m e z o z ó o s kongresszu son és 1969-ben a M Á F I c e n t e n á r i u m i ün n e p s é g e i n is részt v e t t . T a g j a m é g s z á m o s s z o v j e t és n e m z e t k ö z i egyesületnek, bizottságnak. Köszöntjük a kiváló tudóst, a magyar geológusok nagy barátját. DR.

NAGY

LASZLÓNÉ

Elhalálozások 1977. d e c e m b e r 5-én, életének 46. é v é b e n , h o s s z ú , t ü r e l e m m e l viselt b e t e g s é g b e n h u n y t el K R T Z S Á N P á l c s o p o r t v e z e t ő g e o l ó gus, az O r s z á g o s É r c - és Á s v á n y b á n y a V á l lalat m u n k a t á r s a . Szerény, c s e n d e s , r o k o n s z e n v e s személyiségére szívesen e m l é k e z i k vissza m i n d e n szaktársa, m u n k a t á r s a , s a k i k c s a k ismerték. A z Á s v á n y b á n y á s z a t n a k p á l y á j a k e z d e t é t ő l f o l y a m a t o s a n hűsé ges, t e v é k e n y , h a s z n o s s z a k e m b e r e v o l t . K R I Z S Á N P á l t 1977. d e c e m b e r 14-én ő s z i n t e részvéttel h e l y e z t é k ö r ö k n y u g a l o m r a a pilisvörösvári temetőben. 1977. d e c e m b e r 15-én, 44 é v e s k o r á b a n , h o s s z ú , t ü r e l e m m e l viselt b e t e g e s k e d é s és b e t e g s é g u t á n v á r a t l a n u l h u n y t el M I K Ó L a j o s szakági f ő g e o l ó g u s , t a g t á r s u n k , a Központi Földtani Hivatal munkatársa. Csendes, szerény, d o l g o s t á r s u n k a t v e s z t e t t ü k el s z e m é l y é b e n . H a l k s z a v ú , feltűnést kerülő l é n y e s z í v ó s kitartást, s z a v a k b a n k i n e m fejezett elhatározottságot, m á s utakat n e m bántó értelmes céltudatosságot, öntu datosságot sőt önérzetességet rejtett. Jó-

s z á n d é k a ismeretlenné t e t t e számára az intrikát. J ó k o l l é g a v o l t . V e l e a m a g y a r ás v á n y v a g y o n érces o l d a l á n a k e g y i k ő r e tá v o z o t t el. M I K Ó L a j o s t ő s z i n t e részvéttel kísérték el u t o l s ó útján, 1977. d e c e m b e r 28-án, a Far k a s r é t i t e m e t ő b e n h o z z á t a r t o z ó i , b a r á t a i és pályatársai. A K ö z p o n t i Földtani Hivatal saját h a l o t t j á n a k t e k i n t e t t e . A K F H és a g e o l ó g u s t á r s a d a l o m n e v é b e n M O R V Á I Gusz t á v elnökhelyettes vett búcsút tőle. 1978. február 2-án, h o s s z ú s z e n v e d é s u t á n , életének 82. é v é b e n e l h u n y t dr. S C H U L H O Ï Ö D Ö N az o r v o s t u d o m á n y o k k a n -

didátusa, reumatológus, balneológus, a b a l n e o t e r á p i a k i v á l ó t u d ó s a , h í r n e v e s fejlesztője. D r . P A P P F e r e n c p r o f e s s z o r r a l kar öltve a magyar gyógyfürdőügy háború utáni újjáteremtője. Hamvait, kívánsága szerint, c s e n d b e n h e l y e z t e ö r ö k n y u g a l o m r a g y á s z o l ó családja. ( N é p s z a b a d s á g , 1978. f e b r . 18. sz.)

Sírkőavatás 1977. n o v e m b e r 9-én v o l t a F a r k a s r é t i t e m e t ő b e n ( 6 / 1 . parcella, 1. sor, 72. sír) dr. R E N N E R J á n o s K o s s u t h - d í j a s , a m ű szaki t u d o m á n y o k d o k t o r a , a M . Á l l . E ö t v ö s Loránd Geofizikai Intézet nyugal m a z o t t igazgatója, a Magyar Geofizikusok E g y e s ü l e t e t á r s e l n ö k e s í r k ö v é n e k felava tása. B e s z é d e t m o n d o t t dr. B A R T H A G y ö r g y akadémikus. A z ünnepi eseményről szóló

értesítést a , M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a , a M . Á l l . Eötvös L o r á n d G e o f i z i k a i I n t é z e t , az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m T é r k é p t u d o m á n y i és G e o f i z i k a i tan székei, az O r s z á g o s K ő o l a j - és G á z i p a r i T r ö s z t és az O r s z á g o s M a g y a r B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i E g y e s ü l e t n e v é b e n a M a g y a r Geofizikusok Egyesülete adta ki.

Hirek,

ismertetések

377

Kitüntetések Kitüntetések a Magyar Hidrológiai Társa ság Tisztújító Közgyűlése alkalmából A M a g y a r H i d r o l ó g i a i Társaság 1 9 7 7 . s z e p t e m b e r 27-i T i s z t ú j í t ó K ö z g y ű l é s é n T á r s u l a t u n k tagjai k ö z ü l s z á m o s a n része sültek k i t ü n t e t é s b e n t u d o m á n y o s t e v é kenységük egyesületi működésük, a k é t e g y e s ü l e t k ö z ö t t i m ű k ö d é s i összhang fenn t a r t á s a és t o v á b b f o r m á l á s a elismeréseként. A z é p í t é s ü g y i és városfejlesztési m i n i s z ter d r . H O R V Á T H J ó z s e f t a g t á r s u n k n a k , a Fővárosi Fürdőigazgatóság főmérnökének, a Társaság B a l n e o t e o h n i k a i S z a k o s z t á l y á nak megalakulásától elnökének, eredmé n y e s és f á r a d h a t a t l a n l e n d ü l e t ű m u n k á s sága elismeréséül a z É p í t ő i p a r K i v á l ó D o l gozója kitüntetést adományozta. Dr. H O R V Á T H József elnöki minőségében t ö b b nagy sikerű o r s z á g o s és n e m z e t k ö z i n a g y r e n d e z v é n y t b o n y o l í t o t t le ( B u d a p e s t i g y ó g y f ü r d ő k k e l k a p c s o l a t o s építési t é m á k t á r g y a lása, F ü r d ő k u l t ú r a , b a l n e o t e c h n i k a és ur b a n i z á c i ó c . k o n f e r e n c i a a szocialista álla mok vízügyi t u d o m á n y o s egyesületeinek részvételével, k ö z ö s szervezésében). A Vásárhelyi P á l D í j a t dr. JUHÁSZ J ó zsef tagtársunk, a műszaki t u d o m á n y o k doktora, a Nehézipari Műszaki E g y e t e m F ö l d - és T e l e p t a n i T a n s z é k é n e k e g y e t e m i tanára kapta. E kitüntetés adományozásá v a l a Társaság d r . J U H Á S Z J ó z s e f k i t e r j e d t és j e l e n t ő s s z a k i r o d a l m i m u n k á s s á g á t , a m ű s z a k i f e l s ő o k t a t á s b a n szerzett é r d e m e i t , a közelmúltban az Akadémiai K i a d ó gon dozásában megjelent „ H i d r o g e o l ó g i a " c . k ö n y v é t (idegen n y e l v ű k i a d á s a m á r f o l y a m a t b a n v a n ) ismeri el és h o n o r á l j a . N e m feledkezik m e g u g y a n e k k o r a Tár saság d r . J U H Á S Z J ó z s e f szinte p á r a t l a n munkabírásáról, o d a a d ó egyesületi tevé k e n y s é g é r ő l . A M a g y a r H i d r o l ó g i a i Társa s á g n a k 1949. é v i ö n á l l ó s u l á s a ó t a ( k o r á b b a n a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat n a g y a k t i v i t á s ú és t a g l é t s z á m ú Szakosztálya v o l t . Szerk.) tagja, a k i ,,az a z ó t a eltelt 28 é v a l a t t s o h a s e m sajnálta a z i d ő t és a fáradt s á g o t , h a az e g y e s ü l e t i élet e l ő m o z d í t á s á r ó l v o l t s z ó . Ö n z e t l e n s é g e és a m u n k á j á t jel l e m z ő alaposság e m e l t e T á r s a s á g u n k alel nöki székébe". Dr. B E R C Z I K Á r p á d főtitkár a V á s á r h e l y i P á l D í j á t a d á s a k o r s z a v a i t az zal a k í v á n s á g g a l z á r t a , h o g y k i t ü n t e t e t t ,,a m a g y a r v í z g a z d á l k o d á s és í g y a M a g y a r H i d r o l ó g i a i Társaság ü g y é t tartsa m e g a régi s z e r e t e t b e n " . A M a g y a r H i d r o l ó g i a i Társaság Tiszt újító K ö z g y ű l é s e S c h a f a r z i k F e r e n c É r e m m e l t ü n t e t t e k i d r . E R D É L Y I M i h á l y tag társunkat, a Vízgazdálkodási T u d o m á n y o s K u t a t ó K ö z p o n t V í z r a j z i I n t é z e t é n e k tu d o m á n y o s tanácsadóját. A kitüntetés ado

mányozásának indoklása kiemeli dr. E R D É L Y I Mihály igen sokoldalú hidrogeológiai munkásságát, amit a Hidrológiai K ö z l ö n y b e n és I n t é z e t é n e k k i a d v á n y a i b a n m e g j e lent n a g y s z á m ú értekezése tanúsít. E z e k k ö z ü l is k i e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g ű e k a z A l f ö l d h i d r o g e o l ó g i a i v i s z o n y a i n a k feltárását szol g á l ó k u t a t á s a i . S z é l e s k ö r ű n y e l v i s m e r e t e ré vén — n e m c s a k , m i n t a V I T U K I - s z e r v e z t e n e m z e t k ö z i h i d r o l ó g i a i t o v á b b k é p z ő tan folyamoknak, hanem többek közt, U N E S C O s z a k é r t ő k é n t , a brazíliai P o r t o allegrei e g y e t e m v e n d é p r o f e s s z o r a k é n t is — n e m z e t k ö z i elismerést és h í r n e v e t szerzett. A Társaság d r . E R D É L Y I M i h á l y t , h ű s é g e s és a k t í v tagját, m á r k o r á b b a n is k i t ü n t e t t e : 1964-ben a Z s i g m o n d y V i l m o s E m l é k l a p adományozásával. A Társaság n é g y t a g t á r s u n k a t részesí tette P r o A q u a E m l é k é r e m b e n (névsor rendben): E M B E R K á r o l y hidrológus-mérnökgeológus szakmérnököt, a Mélyépítési T e r v e z ő V á l l a l a t i r á n y í t ó t e r v e z ő j é t ,,a Tár saság m ű k ö d é s é n e k h a t é k o n y elősegíté s é é r t " : d r . K A R Á C S O N Y I S á n d o r tagtársun k a t , a F ö l d m é r ő és T a l a j v i z s g á l ó V á l l a l a t i r o d a v e z e t ő j é t ,,a v í z s z e r z é s és v í z e l l á t á s terén v é g z e t t m u n k á j á é r t " ; d r . K o R l M K á l m á n t a g t á r s u n k a t , a V í z k u t a t ó és F ú r ó V á l l a l a t f ő g e o l ó g u s á t ,,a h é v í z - k i n c s feltá rása terén k i f e j t e t t m u n k á j á é r t " , v a l a m i n t dr. V I T Á L I S G y ö r g y t a g t á r s u n k a t , a Szili k á t i p a r i K ö z p o n t i K u t a t ó és T e r v e z ő I n t é zet főgeológusát „Magyarország vízföld t a n i t ö m b s z e l v é n y e i n e k elkészítéséért". A Tisztújító K ö z g y ű l é s a Társaság e l n ö kéül d r . I L L É S G y ö r g y ö t a z O r s z á g o s V í z ügyi Hivatal elnökhelyettesét, főtitkárául dr. S Z Á L A I G y ö r g y ö t , a g ö d ö l l ő i A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m docensét választotta. Ör v e n d e t e s , h o g y az új t i s z t i k a r b a n a tisztség v i s e l ő k k ö z ö t t s z á m o s t a g t á r s u n k n e v e sze repel a h a g y o m á n y o s és a k t í v e g y ü t t m ű k ö dés élő p é l d á j a k é n t . E g y e s ü l e t i titkár, n e g y e d s z á z a d o t is m e g h a l a d ó a n , é r d e m e i t il l e t ő e n is m a r a d a n d ó a n : H E R K E P A U L A .

*** A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná csa a N a g y O k t ó b e r i Szocialista F o r r a d a l o m 60. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l d r . S E B E S T Y É N K á r o l y tagtársunknak, a M . Á l l . E ö t v ö s Loránd Geofizikai Intézet tudomá n y o s tanácsadójának, a Magyar Geofiziku sok E g y e s ü l e t e a l a p í t ó t a g j á n a k , v o l t f ő t i t k á r á n a k , v e z e t ő s é g i tisztségviselőjének, eredményes munkássága elismeréséül a M u n k a Érdemrend arany fokozata kitün t e t é s t a d o m á n y o z t a ( M a g y a r N e m z e t , 1977. n o v . 6., X X X I I I . évf. 262. s z . ) .

Földtani

378

Közlöny

A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná csa d r . B A L O G H K á l m á n n a k , a f ö l d t u d o m á nyok doktorának, a József Attila Tudo m á n y e g y e t e m t a n s z é k v e z e t ő e g y e t e m i ta n á r á n a k , T á r s u l a t u n k hűséges, m i n d e n k o r tevékeny tagjának, minden megbízatásá b a n a l a p o s s á g g a l h e l y t á l l ó tisztségviselőjé nek, n y u g á l l o m á n y b a vonulása alkalmából, t ö b b é v t i z e d e s m u n k á s s á g a elismeréseként a M u n k a É r d e m r e n d a r a n y f o k o z a t a kitün tetést a d o m á n y o z t a ( M ű v e l ő d é s ü g y i K ö z l . X X I . évf., 2 3 . sz., 1977. d e c . 2 . ) . A M a g y a r Népköztársaság E l n ö k i Taná csa d r . S Z T R Ó K A Y K á l m á n n a k , a f ö l d t u d o m á n y o k doktorának, az E ö t v ö s Loránd T u d o m á n y e g y e t e m egyetemi tanárának, T á r s u l a t u n k tiszteleti t a g j á n a k , m i n d e n v i selt t i s z t s é g é b e n n a g y aktivitású, h a g y o m á n y a i n k n a k elkötelezett, helytállásában p é l d á s , p o n t o s s á g á b a n m é r t é k a d ó személyi ségének, n y u g á l l o m á n y b a v o n u l á s a alkal m á b ó l , é r d e m e s és e r e d m é n y e s m u n k á s s á g a elismeréséül a M u n k a É r d e m r e n d a r a n y f o k o z a t a k i t ü n t e t é s t a d o m á n y o z t a (Művelő d é s ü g y i K ö z l . X X I I . é v f . 2 . s z . , 1978. j a n . 15.). 1978. m á r c i u s 22-én, a M a g y a r h o n i Földtani Társulat Tisztújító Küldött-köz g y ű l é s e h a z a i és k ü l f ö l d i tiszteleti t a g o k a t v á l a s z t o t t , k i o s z t o t t a a T á r s u l a t emlékér meit, átnyújtotta a Társulat emlékgyűrűit, e m l é k l a p j á t , k i a d t a a V e n d l Mária alapít v á n y - d í j a t s az Ifjúsági d í j a k a t . A T i s z t ú j í t ó K ü l d ö t t - k ö z g y ű l é s általá nos és e g y h a n g ú tetszésnyilvánítással h a z a i tiszteleti t a g j a i n k s o r á b a e m e l t e B O G S C H L á s z l ó , L E N G Y E L E n d r e , R Ó N A I A n d r á s és S Z Á L A I T i b o r k i v á l ó , n a g y társulati m ú l t t a l , hűséggel, ö n z e t l e n á l d o z a t k é s z s é g g e l , tudá suk, t e h e t s é g ü k l e g j a v á v a l b i z o n y s á g o t t e t t t a g t á s a i n k a t , m a j d k ü l f ö l d i tiszteleti tagokat választott Szabó József Emlékéremmel BÁRDOSSY G y ö r g y karsztbauxit munkáját, Hantken Miksa E m l é k é r e m m e l G É C Z Y Barnabás ba konyi ammonitesz-monográfiáját, Koch Antal Emlékéremmel K A S S A I Miklós — NAGY

Elemér — N A G Y

István — B Ó N A

Jó

z s e f V i l l á n y i h e g y s é g i perm-triász m o n o g r á fiáját j u t a l m a z t á k . A Társulat emlékgyűrűjét, „ M e n t e et m a l l e o " vésettél, „ a Társulatért" m o t t ó v a l ALLODIATORIS

ALFÖLDI László,

IBMA,

MEISEL

JÁNOSNÉ,

SÓLY'OM F e r e n c , STBAITSZ

L á z s i ó és V I T Á L I S G y ö r g y k a p t a . Társulati e m l é k l a p o t a d o m á n y o z t a k M A B Z S Ó L a j o s t ö b b m i n t fél é v s z á z a d a Tár sulatunk tagjának. A V e n d l Mária alapítvány-díjat Ö R K É N Y I N É BONDOR Líviának

Ifjúsági

A M a g y a r N é p k ö z t á r s a s á g Miniszterta n á c s a h a z á n k f e l s z a b a d u l á s á n a k 3 3 . évfor dulója alkalmából, az Országház kupola c s a r n o k á b a n r e n d e z e t t 1978. április 1-i ü n n e p s é g e n k i o s z t o t t a az 1978. é v i Á l l a m i és Kossuth-díjakat. E z a l k a l o m m a l s z a k á g a z a t u n k a t és inter diszciplináris k a p c s o l ó d á s a i t t ö b b v o n a t k o z á s b a n érte a m e g t i s z t e l ő elismerés: „ A m a g y a r b a u x i t b á n y á s z a t fejlesztésé ben v é g z e t t k i e m e l k e d ő t e v é k e n y s é g ü k é r t " m e g o s z t o t t Á l l a m i D í j b a n részesült: I S K I K á r o l y a F e j é r m e g y e i B a u x i t b á n y á k igaz gatója, KANIZSAI József a B a k o n y i Bauxit b á n y a V á l l a l a t i g a z g a t ó j a ós S T U B N Y Á N István a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgató helyettese. „ A szénhidrogén-kutatás geofizikai m ű szereinek és m ó d s z e r e i n e k fejlesztésében elért e r e d m é n y e i k é r t " m e g o s z t o t t Á l l a m i D í j b a n részesült: K O V Á C S F e r e n c a z Orszá gos K ő o l a j - és Gázipari T r ö s z t g e o f i z i k a i kutatási üzem osztályvezetője, dr. MESKÓ A t t i l a az E L T E d o c e n s e , M O L N Á R K á r o l y az Országos K ő o l a j - és G á z i p a r i T r ö s z t g e o fizikai k u t a t á s i ü z e m i g a z g a t ó j a , S Á G H Y G y ö r g y az Országos K ő o l a j - és Gázipari Tröszt geofizikai kutatási üzem osztályve z e t ő j e , v a l a m i n t V A R G A I m r e t a g t á r s u n k az O r s z á g o s K ő o l a j - és G á z i p a r i T r ö s z t geofi zikai kutatási üzem igazgatóhelyettese. ,,A t i m f ö l d g y á r t á s új t í p u s ú t e c h n o l ó g i á i n a k k u t a t á s á b a n és t o v á b b f e j l e s z t é s é ben elért k i e m e l k e d ő e r e d m é n j - e i k é r t " m e g o s z t o t t Á l l a m i D í j b a n részesült: S T E I N E R J á n o s az A l u m í n i u m i p a r i T e r v e z ő és K u tató Intézet irodavezetője, dr. TÓTH Béla az A j k a i T i m f ö l d g y á r és A l u m í n i u m k o h ó igazgatója, VÖRÖS István a Magyar Alumí n i u m i p a r i T r ö s z t f ő o s z t á l y v e z e t ő j e és dr. Z Á M B Ó J á n o s az A l u m í n i u m i p a r i T e r v e z ő és K u t a t ó I n t é z e t i g a z g a t ó j a . „ A z a t o m f i z i k á b a n elért e r e d m é n y e i é r t és iskola-teremtő m u n k á s s á g á é r t " részesült Á l l a m i D í j b a n dr. S Z A L A Y S á n d o r K o s s u t h díjas a k a d é m i k u s , a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a A t o m m a g K u t a t ó Intézete tudo m á n y o s tanácsadója. „ Á c e m e n t i p a r m ű s z a k i fejlesztésében k i f e j t e t t k i e m e l k e d ő e r e d m é n y e i é r t " része sült Á l l a m i D í j b a n d r . T A L A B É R J ó z s e f az É V M Szilikátipari K ö z p o n t i K u t a t ó ós Ter vező Intézet igazgatója, Agyagásványtani S z a k o s z t á l y u n k a l a p í t ó tagja. A kitüntetések ü n n e p é l y e s átadásán részt v e t t : L Á Z Á R G y ö r g y a Minisztertanács e l n ö k e , N É M E T H K á r o l y , Ó V Á R I M i k l ó s , az M S Z M P P o l i t i k a i B i z o t t s á g á n a k tagjai, a K ö z p o n t i B i z o t t s á g tagjai; B O R B Á N D I Já nos,

ítélték.

BALÁSHÁZY

László,

K O V Á C S J U D I T és K O V Á C S S á n d o r

(Szeged)

részesült.

Díjban


H A V A S I Ferenc, S Z E K É R G y u l a , a Mi

nisztertanács e l n ö k h e l y e t t e s e i , a K ö z p o n t i B i z o t t s á g és a K o r m á n y t ö b b tagja, az Á l l a m i és a K o s s u t h - d í j B i z o t t s á g tagjai, vala-

Hírek,

m i n t t á r s a d a l m i és kulturális életünk ki e m e l k e d ő személyiségei. Ü n n e p i b e s z é d e t m o n d o t t s a díjakat át adta A C Z É L G y ö r g y , az M S Z M P Politikai B i z o t t s á g á n a k tagja, a K o r m á n y elnökhe l y e t t e s e , az Á l l a m i és K o s s u t h - d í j B i z o t t s á g elnöke.

*** A M a g y a r Népköztársaság Elnöki Taná csa h a z á n k felszabadulásának 33. é v f o r d u lója alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül d r . T Ó T H M i k l ó s n a k , a K ö z p o n t i Földtani Hivatal elnökhelyettesének a M u n k a É r d e m r e n d a r a n y f o k o z a t a kitün tetést a d o m á n y o z t a .

ismertetések

379

H a z á n k felszabadulásának 33. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l , az 1978. április 1-én rende z e t t ü n n e p s é g e n , dr. G A B O S G y ö r g y a F ö l d m é r ő és T a l a j v i z s g á l ó V á l l a l a t i g a z g a t ó j a s z a k m u n k á s s á g u k elismeréséül B A D I N S Z K Y P é t e r és M O Y Z E S A n t a l t a g t á r s a i n k n a k az F T I K i v á l ó Dolgozója kitüntetést adomá n y o z t a . U g y a n e z e n a l k a l o m b ó l dr. F Ü L Ö P József a K ö z p o n t i Földtani Hivatal elnöke az É p í t é s ü g y i és V á r o s f e j l e s z t é s i Miniszté r i u m f ö l d t a n i szolgálatai területéről AUJESZKY

Géza

építőmérnök,

BERNÁTH

Z o l t á n g e o l ó g u s m é r n ö k és dr. B É N Y E I K á roly főtechnológus (Beremend) tagtársunk nak a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta.

Akadémiai székfoglaló — t u d o m á n y o s minősítés 1977. o k t ó b e r 12-én, a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a F ö l d - és B á n y á s z a t i T u d o m á n y o k Osztálya rendezésében, a Felolvasó t e r e m b e n t a r t o t t a m e g a k a d é m i a i székfog laló e l ő a d á s á t d r . F Ü L Ö P J ó z s e f a k a d é m i k u s , e g y e t e m i tanár, a K ö z p o n t i F ö l d t a n i Hivatal elnöke „Magyarország geológiája — e g y új szintézis i r á n y e l v e i " c í m m e l . A z a k a d é m i a i székfoglaló ülésen dr. M A R T O S Ferenc akadémikus, a Bányászati Kutató Intézet igazgatója elnökölt. A z ő s l é n y t a n i részben n a g y o n i n d o k o l t az ö k o l ó g i a és a p a l e o ö k o l ó g i a alapfogal m a i n a k ismertetése. A m e n n y i r e n é l k ü l ö z h e t e t l e n előfeltétele a s o k o l d a l ú k ö r n y e z e t v i z s g á l a t a f á c i e s k u t a t á s n a k , a n n y i r a in d o k o l a t l a n n a k és m e g h a l a d o t t n a k t ű n i k v i s z o n t a törzsfejlődésről í r o t t fejezet. G E Y E R pl. t ö b b t e r e t szentelt a t y p o s t r o p h i s m u s nak, m i n t a darwinizmus ismertetésé nek! 1978. m á r c i u s 23-án v o l t dr. D E T R E K Ő I Á k o s a műszaki tudományok kandidátusa „ M é r n ö k g e o d é z i a i m o z g á s v i z s g á l a t o k ter v e z é s e , számítása, e l e m z é s e " c . a k a d é m i a i d o k t o r i értekezésének n y i l v á n o s vitája. A z e r e d m é n y e s vita alapján a kiküldött Bíráló B i z o t t s á g javaslatot terjesztett a T u d o m á n y o s M i n ő s í t ő B i z o t t s á g elé az a k a d é m i a i d o k t o r i fokozat odaítélése érdekében. A z értekezés opponensei dr. H A Z A Y István akadémikus, dr. FARKAS Miklós a matema t i k a i t u d o m á n y o k d o k t o r a és d r . H A L M O S Ferenc a műszaki tudományok doktora vol tak. G E Y E R , О. F . : Grundzüge der Stratigraphie und Fazieskunde I I . Schwizerbart kiadó, S t u t t g a r t , 1977. 341 o l d a l .

1973-ban jelent m e g G E Y E R r é t e g t a n r ó l és fáciestanról szóló m ű v é n e k első, réteg t a n t t á r g y a l ó k ö t e t e ( v ö . F ö l d t . K ö z l . 104, B u d a p e s t , 1974. 497. o . ) . A m á s o d i k k ö t e t szerencsére t ö b b , m i n t a f ő c í m a l a p j á n v á r t fáciestan. A m ű felépítése: p a l e o n t o l ó g i á i a l a p o k 1 7 % ; p a l e o g e o g r á f i a 3 4 % ; fáciestan 4 9

%A z ősföldrajzi rész u t ó l a g o s b e é p í t é s e a k é t k ö t e t e s m ű b e n a g y o n szerencsés. A p a l e o g e o g r á f i a és a f a c i o l ó g i a k ö z t r e n d k í v ü l s z o r o s a k a p c s o l a t . A z ő s f ö l d r a j z o t a Szerző széles é r t e l e m b e n használja i s m e r t e t v e a m o r f o l ó g i a , o c e á n o l ó g i a , t e k t o n i k a , geofi zika, paleoklimatológia stb. eredményeit. G y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l h a s z n o s az ősföld rajzi t é r k é p e k r ő l s z ó l ó fejezet. A r á n y t a l a nul kevésnek tűnik viszont a lemeztekto n i k a má,sféloldalas ismertetése. A fáciestanról szóló részt t ö r t é n e t i át tekintés v e z e t i b e , a k ü l ö n b ö z ő szerzők fácies-definícióinak p o n t o s idézésével. A FA c i è s f o g a l o m m é l y r e h a t ó , t ö r t é n e t i elemzése feltétlenül i n d o k o l t , hiszen e kifejezést a f ö l d t a n i i r o d a l o m o l y k ö r ü l h a t á r o l a t l a n ért e l e m b e n használja, h o g y h o v a t o v á b b elveszíti m i n d e n j e l e n t é s t a r t a m á t . A lithoés b i o f á c i e s elemzés u t á n a Szerző 25 fáciesről n y ú j t részletesebb elemzést. E z a p é l d a tár h a s z n o s a terepi g e o l ó g u s o k számára, de az elemzések k ö z t a g e n e t i k a i összefüg gések hiányzanak. G E Y E R m ű v é n e k fő e r é n y e i : a f ö l d t u d o m á n y o k széles k ö r é r ő l n y ú j t á t t e k i n t h e t ő , m e g b í z h a t ó összefoglalást: a k ö t e t e t 190 önálló, didaktikai szempontból mintaszerű á b r a illusztrálja; a Szerző f i g y e l e m b e v e s z i az a n g o l s z á s z , francia és s z o v j e t i r o d a l o m e r e d m é n y e i t is, t o v á b b á az i r o d a l o m fejeze t e n k é n t i b o n t á s á v a l m e g k ö n n y í t i a rész t u d o m á n y o k t o v á b b i önálló tanulmányo zását.

380

Földtani

Közlöny

J ó l e s ő ö r ö m m e l k ö n y v e l h e t j ü k el a m ű hazai v o n a t k o z á s a i t . G E Y E R idézi S T R A U S Z L. Fazieskunde-jét, hivatkozik EGYED L.-ra a földtágulási elmélettel k a p c s o l a t ban, és F Ü L Ö P J. m o n o g r á f i á j a a l a p j á n k ü lön f e j e z e t e t szentel a t a t a i K á l v á r i a d o m b felsőtriász M e g a l o d o n - a l g a s z ő n y e g fáciest í p u s á n a k . A M a g y a r o r s z á g o n is e l ő f o r d u l ó m e z o z ó o s m e d i t e r r á n fáciesek értékelése sok ö r ö m e t f o g n y ú j t a n i a hazai g e o l ó g u s o k nak. A m i a m u n k a h á t r á n y a i t illeti, a Szerző n e m k e r ü l h e t t e el az e n c i k l o p é d i k u s össze állítás v e s z é l y e i t . A t á r g y m u t a t ó 2600 c í m s z ó t t a r t a l m a z , az á s v á n y - , k ő z e t - , fosszilis-, k r o n o s z t r a tigráfia és s z e r z ő n e v e k n é l k ü l ! E z oldalan k é n t á t l a g t ö b b m i n t 8 f o g a l o m ismerteté sét j e l e n t i . G E Y E R m ű v e — m i n t f ö l d t a n i glosszárium — nélkülözhetetlen, kérdés vi


s z o n t , h o g y ö n m a g á b a n alkalmas-e a féciesk u t a t á s összetett m ó d s z e r e i n e k teljes ér tékű bemutatására ? Különösen a lemez t e k t o n i k a és a fácies-genetika összefüggé seinek e l m é l y ü l t e b b e l e m z é s é t h i á n y o l j u k . N a g y o n v a l ó s z í n ű u g y a n i s , h o g y a fáciesk u t a t á s o k i r á n y á t a j ö v ő b e n ez s z a b j a m e g . VALENTINE úttörő munkássága a kötetből sajnálatos m ó d o n k i m a r a d t , u g y a n e k k o r a k ö t e t b e n szereplő i r o d a l m i u t a l á s o k b ó l le h e t e t t v o l n a szelektálni. A m u n k a kiállítása r e n d k í v ü l g o n d o s , íz léses. A K i a d ó t m i n d e n elismerés megilleti azért, h o g y e g y é v leforgása a l a t t (/) ilyen formában adta ki a kéziratot. Remélhető, h o g y G E Y E R m u n k á j a t ö b b évtizeden át h a s z n o s segítőtársa lesz m i n d e n g e o l ó g u s nak. GÉCZY

B.

TÁRSULATI ÜGYEK

A Magyar Földtani Társulat 1978. január—március havi ülésszakán elhangzott előadások Január 3. Geológus Szakkör H I D A S I János: Ismerkedés a kőzetekkel R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő Január 4. Általános Földtani Szakosztály klubdélutánja Elnök: KŐRÖSSY László D U D I C H Endre: Titkári beszámoló B Á R D O S S Y G y ö r g y : V e t í t e t t k é p e s úti beszámoló Jamaicáról R é s z t v e v ő k s z á m a : 21 fő Január 9. Szénkőzettani Munkabizottság elő adóülése Elnök: VARGA Imréné H O R V Á T H Z o l t á n : A v i t r i n i t r e f l e x i ó és földtani alkalmazásai V i t a : V a r g a I n é , B e l l a L n é , V e t ő I., Рока T . , Sajgó Cs., H o r v á t h Z . R é s z t v e v ő k s z á m a : 10 fő Január 16. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor T á r g y : 1. T i s z t ú j í t ó K ö z g y ű l é s előkészí tésével k a p c s o l a t o s k é r d é s e k , 2. E g y é b ügyek R é s z t v e v ő k s z á m a : 4 fő Január 16. Választmányi ülés Elnök: D A N K Viktor N a p i r e n d : 1. T i s z t ú j í t ó K ö z g y ű l é s elő készítése, 2. E g y é b i n d í t v á n y o k , javasla tok R é s z t v e v ő k s z á m a : 45 fő Január 17. Mérnökgeológia-Epitésföldtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: RÓNAI András T á r g y : Szakosztály vezetőségi választás előkészítése R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Január 17. Agyagásványtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: VARJÚ Gyula T á r g y : Szakosztályvezetőségi választás előkészítése R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő

Január 17. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése Elnök: VARJÚ Gyula E L E K Izabella — R I S C H Á K Géza: A Tisza felső szakasza recens m e d e r ü l e d é k e i n e k ás v á n y t a n i vizsgálata V i t a : B i d l ó G., J u h á s z Z . , P e s t h y L . , R i s e h á k G., V a r j ú G y . R é s z t v e v ő k s z á m a : 24 fő Január 17. Geológus Szakkör H I D A S I János: A mállás folyamata R é s z t v e v ő k s z á m a : 14 fő Január IS. Általános Földtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: KŐRÖSSY László T á r g y : Szakosztály vezetőségi választás előkészítése R é s z t v e v ő k s z á m a : 8 fő Január 18. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László Á D Á M Oszkár: A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y ség m é l y s z e r k e z e t e V i t a : Stegena L . , S z á d e c z k y - K a r d o s s E . , S z e b e n y i L . , H a a s J., Szálai T . , H o r v á t h F., H o r v á t h I., B a l o g h K . , B a l k a y В., J á m b o r Á . , S z a l a y I., S z e p e s h á z y K . , Á d á m O . R é s z t v e v ő k s z á m a : 51 fő Január 25. Őslénytan-Rétegtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: BÁLDI Tamás T á r g y : S z a k o s z t á l y i tisztújítás előkészí tése R é s z t v e v ő k s z á m a : 7 fő Január 27. Tudománytörténeti Szakosztály vezetőségi ülése. E l n ö k : ALLODIATORIS I r m a T á r g y : S z a k o s z t á l y i tisztújítás előkészí tése R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Január 30. Földtani zottságának ülése

Közlöny

szerkesztőbi

Földtani

382

Közlöny

Elnök: D A N K Viktor R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Január 30. Mérnökgeológia-Epitésföldtani Szakosztály és a Magyar Hidrológiai Társa ság Középdunántúli Területi Szervezetének közös rendezésű előadóülése ELNÖK: RÓNAI

András

SZABÓ L a j o s : F o l y é k o n y és szilárd hulla d é k elhelyezése a B a l a t o n ü d ü l ő ö v e z e t é b e n P Á L F Y József: A Balaton védelmében végzett környezetvédelmi földtani munkák P Á L F Y József. A k ö r n y e z e t v é d e l m i g e o lógia franciaországi tapasztalatai V i t a : J u h á s z J., S z a b ó L . , P á l f y J., V é g h Sné, K o c h L . , C s o n t a i A n é , H o r v á t h L., F r i g y e s A . , M o l n á r I . , T ó t h F . A z e l ő a d á s o k u t á n k e r ü l t sor a s z a k o s z tály új vezetőségének megválasztására. E l n ö k : J U H Á S Z József, t i t k á r : P A Á L T a m á s , vezetőségi tagok: FODOR Tamásné, K A R Á C S O N Y I Sándor, K E R T É S Z Pál, K É R I

János,

P Á L F Y József, S C H E U E R Gyula, S Z I L V Á G Y I

I m r e , V I T Á L I S G Y Ö R G Y és a M é r n ö k g e o l ó

giai Szemle szerkesztője: GRESCHIK Gyula. R é z s t v e v ő k s z á m a : 47 fő Január 30. Ásványtan-Geokémiai Szakosz tály előadóülése Elnök: KUBOVICS Imre B O G N Á R László: Titkári beszámoló DUDICH Endre: Nyomelemek a bakonyi eocénban D Ó D O N Y I s t v á n — T A K Á C S József: A

vö

r ö s v á g á s i o p á l szerkezetének és színének f é n y - és e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t a Vita: Pesthy L . , Vető I., Sztrókay K . , T. G e c s e É . , Z a g y v á i I . , B o n d o r L . , V ö r ö s I., Z e l e n k a T . , D ó d o n y I . A z előadások után választották m e g a szakosztály új vezetőségét: elnök: K I S S Já nos, t i t k á r : S Z E M E T H Y A n d r e a , v e z e t ő s é g i tagok: BALÁZS Endre, BONDOR Lívia, CSILLAG János, GECSE Éva,

P E S T H Y László, SZEDERKÉNYI Tibor, VINCZE János.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 35 fő

Vita: Varjú Gy., Badinszky P., Mónus F., P a p p P . , B a r á t o s i J., H a h n G y . , V a r g a G y . , B o h n P . , K a t o n s S. A z előadás után került megválasztásra a szakosztály új vezetősége: elnök: B A R A B Á S Antal, titkár: H A H N G y ö r g y , titkár h . : B A D I N S Z K Y Péter, vezetőségi tagok: B E N K Ő Ferenc, B O H N Péter, C S E H N É M E T H József, FÉLEGYHÁZI Zsolt, F O D O R Béla, MACH

Péter, P O G Á N Y László, R A D Ó C Z Gyula, SÁG László, TÓTH Miklós, V A R J Ú Gyula. R é s z t v e v ő k s z á m a : 36 fő Február 8. Budapesti Területi adóülése Elnök: V É G H Sándorné

Szakosztály

Január 31. Geológus Szakkör H I D A S I János: A z üledékes kőzetek cso portosítása R é s z t v e v ő k s z á m a : 14 fő Szakosztály

elő

K A T O N A Sándor—KERESZTESI Zoltán —

RÉTVÁRI László: Tatabánya környezetmi nősítése

Szervezet

élő

M O R V Á I Gusztáv — C S E H N É M E T H József:

M a g y a r o r s z á g 1 : 1 ООО 0 0 0 m é r e t a r á n y ú metallogéniai térképének vázlata A z e l ő a d á s u t á n a S z e r v e z e t 71 tisztújí tási k ü l d ö t t é t t i t k o s s z a v a z á s ú t j á n válasz tották meg. R é s z t v e v ő k s z á m a : 73 fő Február 13. Agyagásványtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök NEMECZ Ernő T á r g y : 1. A s z a k o s z t á l y e l m ú l t h á r o m évi m u n k á j á n a k értékelése, t o v á b b i irány e l v e k , 2. V e z e t ő s é g v á l a s z t á s i p r o g r a m j ó v á hagyása R é s z t v e v ő k s z á m a : 7 fő Február 13. Agyagásványtani előadóülése Elnök: NEMECZ Ernő BALÁZS

Szakosztály

János—VÁRKONYI

Bernát —

M O L N Á R Jenő : Invert emulziós fúróiszapok V i t a : V a r j ú G y . , J u h á s z Z . , M o l n á r J., Szántó F., Lenkei M., N e m e c z E . A z előadást k ö v e t ő e n választották m e g a szakosztály új vezetőségét: elnök: V A R J Ú Gyula, titkár: VICZIÁN István, vezetőségi t a g o k : B I D L Ó G á b o r , F Ö L D V Á R I Mária, JUHÁSZ

Zoltán, KLIBURSZKYNÉ

VOGL

Má

ria, L E N K E I M á r i a , M Á T Y Á S E r n ő , S Z Á N T Ó

Ferenc,

Január 31. Agyagásványtani szemináriuma L E N K E I Mária: Földpátok R é s z t v e v ő k s z á m a : 7 fő

Február 7. Gazdaság földtani adóülése Elnök: V A R J Ú Gyula


SZENDREI

Géza,

SZÉKYNÉ F U X

Vilma, TAKÁTS Tibor. R é s z t v e v ő k s z á m a : 24 f ő Február 13. Őslénytan-Rétegtani Szakosztály előadóülése Elnök: B Á L D I Tamás, aki átfogó képet a d o t t a 15 é v e m ű k ö d ő s z a k o s z t á l y t e v é kenységéről, majd GALÁCZ András számolt b e a z 1977-ben D é l - N é m e t o r s z á g jurájáról t a r t o t t terepi s z i m p ó z i u m r ó l . A vezetőségválasztás eredményeként a szakosztály elnöke: K E C S K E M É T I Tibor, titkára: NAGYMAROSI András, vezetőségi tagjai:

Mária,

BOHNNÉ

H A V A S Margit, G É C Z Y Barnabás,

BÁLDINÉ

ВЕКЕ

JÁNOSSY

D é n e s , K Ó K A Y József. R é s z t v e v ő k s z á m a : 34 fő

Társulati

Február 14. Tudománytörténeti Szakosztály előadóülése E l n ö k : ALLODIATORIS Irma D O B O S I r m a : 100 é v e s Z s i g m o n d y V i l m o s városligeti artézi kútja A z előadás utáni szakosztályvezetőség v á l a s z t á s e r e d m é n y e az a l á b b i : e l n ö k : A L L O D I A T O E I S I r m a , t i t k á r : CSLKY G á b o r , v e z e t ő s é g i t a g o k : BLDLÓ G á b o r , B O G S O H László, DOBOS Irma, DUDICH Endre, FEJÉR

L o n t i n , K R I V Á N Pál, PAPF Péter, P Ó K A Teréz, R Ó N A I András, SZÁLAI Tibor, S Z É K Y N É F u x Vilma, SZTRÓKAY Kálmán, V A R G A Gáborné, VITÁLIS György.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 17 fő Február 14. Geológus Szakkör ORSOVAI Imre: Ércek R é s z t v e v ő k s z á m a : 15 fő Február 15. Általános Földtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : KŐRÖSSY László K N A U E R József: Peremi kifejlődésű jura r é t e g s o r az É s z a k k e l e t i B a k o n y b a n V i t a : Galácz A . , B a l k a y В., Bernhard В . , B a r t k ó L . , K n a u e r J. A z e l ő a d á s e l h a n g z á s a u t á n s z a v a z á s út j á n v á l a s z t o t t á k m e g a s z a k o s z t á l y új v e zetőségét. E l n ö k : K Ő R Ö S S Y László, titkár: D U D I C H Endre, vezetőségi tagok: BALLÁ Zoltán, BALOGH Kálmán, K L E B Béla, MINDSZENTY Andrea, ORAVECZ János, R A D Ó C Z Gyula, SZEPESHÁZY Kálmán, SZLABÓCZKY

Pál.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 31 fő Február 20. A tisztújító közgyűlés jelölőbi zottságának ülése Meisel János vezetésével. R é s z t v e v ő k s z á m a : 8 fő Február 20. A választmányi pártaktíva Elnök: MEISEL János R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő

383

Február 27. Elnökségi ülés Elnök : D A N K Viktor N a p i r e n d : 1. T i s z t ú j í t ó K ü l d ö t t - k ö z g y ű lés, 2. E g y é b ü g y e k . R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Február 27. Mérnökgeológia-Építésföldtani Szakosztály előadóülése Elnök: JUHÁSZ József B E R N Á T H Z o l t á n : A k o m m u n á l i s hulla dékok elhelyezésének környezetföldtani szempontjai Budapest térségében V i t a : H o r v á t h V . , J u h á s z J., M o l n á r I., Csontai A n é , H o r v á t h Zs., —Báthory К B e r n á t h Z . , K a r á c s o n y i S. R é s z t v e v ő k s z á m a : 23 f ő Február 28. Agyagásványtani Szakosztály szemináriuma D Ó D O N Y István: Rostos-szálas ásványok R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Február 28. Geológus Szakkör H I D A S I János: Hasznosítható ásványi nyersanyagok R é s z t v e v ő k s z á m a : 13 fő Március 3. Tudománytörténeti Szakosztály Vezetőségi ülése E l n ö k : ALLODIATORIS I r m a T á r g y : A z 1978. é v i p r o g r a m p o n t o s í t á s a R é s z t v e v ő k s z á m a : 9 fő Március 6. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor T á r g y : Tisztújító K ü l d ö t t - k ö z g y ű l é s R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő — Március 6. Választmányi ülés Elnök: D A N K Viktor N a p i r e n d : 1. T i s z t ú j í t ó k ü l d ö t t - k ö z g y ű lés előkészítése, 2. A k ö z g y ű l é s s e l k a p c s o l a t b a n felkért b i z o t t s á g o k előterjesztése, 3. E g y é b i n d í t v á n y o k , j a v a s l a t o k R é s z t v e v ő k s z á m a : 41 fő

ülése.

Február 22. Általános Földtani Szakosztály és a Közép- és Eszakdunántúli Terület Szer vezet közös rendezésű előadóülése Elnök: DUDICH Endre S Z A N T N E R F e r e n c — SZABÓ E l e m é r — K Á Gyula — K N A U E R József—GECSE

ROLY

É v a — T Ó T H K á l m á n — R . SZABÓ I s t v á n : A z Északi-Bakony bauxitprognosztikai célú rétegtani, hegységszerkezeti, bauxitföldtani ú j r a é r t é k e l é s e és f ö l d t a n i t é r k é p s o r o z a t a . R é s z t v e v ő k s z á m a : 35 fő Február 27. Nemzetközi Kapcsolatok Bizott ságának ülése Elnök: SZÉKYNÉ F u x Vilma T á r g y : A z 1978. é v i k ü l f ö l d i k i k ü l d e t é sek. R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő 9 Földtani Közlöny

ügyek

Március 8. Ásványtan-Geokémiai Szakosz tály előadóülése E l n ö k : K I S S János V A S K Ó N É D Á V I D Klára: F i n o m szemcse m é r e t ű s z ó r t v u l k á n i a n y a g s z e r e p é n e k ki m u t a t á s a a k ö z é p s ő k r é t a t a r k a a g y a g sajá t o s fáciesjellegének k i a l a k í t á s á b a n , k o m p lex anyagvizsgálat alkalmazásával V A S K Ó N É D Á V I D Klára: Szórt vulkáni anyag morfológiáját megőrző mikrostruk t ú r a h a z a i b a u x i t e l ő f o r d u l á s o k b a n (beje lentés) V i t a : P ó k a T., D u d i c h E . , Mindszenty A . , Császár G., T ó t h M . , K i s s J., V a s k ó n é Dávid K. R é s z t v e v ő k s z á m a : 22 fő Március 13. Gazdaságföldtani Szakosztály előadóülése Elnök: H A H N György TÓTH Miklós: A z ásványi nyersanyago-

384

Földtani

Közlöny

kat érintő néhány világgazdasági prognó zis és k ö v e t k e z t e t é s F E J É K L e o n t i n : A z energiakérdésről g e o lógus szemmel V i t a : M o l n á r J., H a h n G y . , C s a l a g o v i c s I., Ft. S z a b ó I . , T ó t h M . , G o n d o z ó G y . , Fejér L . R é s z t v e v ő k s z á m a : 4 7 fő Március 14. Agyagásványtani szemináriuma B I D L Ó Gábor: A talajokban n y o k t e r m i k u s vizsgálata R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 5 fő Március 14. Geológus Szakkör H I D A S I János: Ismerkedés kel - I I . R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 3 fő

Szakosztály levő ásvá

a kőzetek

Március 15. Őslénytan-Rétegtani Szakosztály előadóülése Elnök: KECSKEMÉTI Tibor JÁNOSSY Dénes: A z őslénytan legújabb eredményei: I. Paleoornitológiai vizsgála tok V i t a : G a l á c z A . , K e c s k e m é t i T., M i h á l t z Iné, Jánossy D . Március 19. ,,Amatőr ásványgyűjtők I. or szágos találkozója" az Ásványgyűjtők Klubja és a tatai Barlangkutató Geológiai Szakcso port közös rendezésében A K o m á r o m Megyei Művelődési K ö z pontban, Tatán megrendezett találkozót d r . K A P O L Y I L á s z l ó n e h é z i p a r i miniszter helyettes nyitotta meg. A tatai Megalodus barlangról dr. V Á J N A G y ö r g y szakcsoport v e z e t ő s z á m o l t b e , m í g a M a g y a r o r s z á g i ás v á n y o k és f é l d r á g a k ö v e k a z i p a r m ű v é s z e t ben címmel R E M É N Y I Katalin ötvös tartott kiállítással e g y b e k ö t ö t t e l ő a d á s t . R é s z t v e v ő k m e g t e k i n t e t t é k a t a t a i b a r l a n g i kris t á l y m ú z e u m o t s a h a z a i és k ü l f ö l d i ásvá n y o k b ó l álló a l k a l m i kiállítást. A z i g e n n a g y s z á m b a n m e g j e l e n t g y ű j t ő k és érdek lődők ásványcseréket is f o l y t a t h a t t a k . A z első i l y e n p r o g r a m m a l m e g r e n d e z e t t ta l á l k o z ó v e z e t ő j e V Á R H E G Y I G y ő z ő , szerve zője B E N K E István volt.


A k ö z g y ű l é s a l k a l m á v a l b e l f ö l d i tiszte leti t a g g á v á l a s z t o t t á k d r . B O G S C H L á s z lót,

dr. L E N G Y E L E n d r é t , dr. R Ó N A I A n d

rást és d r . S Z Á L A I T i b o r t . A k ü l f ö l d i tisz teleti t a g a j á n l á s o k k a l : E k i m Stefanovic B O N C E V ( B u l g á r i a ) , M i c h a l M A H E L (Cseh szlovákia), Kazimierz SMULIKOWSKY ( L e n g y e l o r s z á g ) , J o s e f V A C H T L (Csehszlo vákia), A d o l f W A T Z N A U E R ( N D K ) Hel m u t h ZAPPE (Ausztria) a közgyűlés egyet értett, e z e k e t a z e l n ö k s é g felterjeszti m e g felelő k ü l ü g y i j ó v á h a g y á s r a . Társulati e m l é k é r e m m e l az a l á b b i m u n k á k a t t ü n t e t t é k k i : S z a b ó J ó z s e f emlék éremmel dr. BÁRDOSSY G y ö r g y „Karszt bauxitok"-, H a n t k e n Miksa emlékérem mel dr. GÉCZY Barnabás „ L e s Ammonitin e s d u Carixien d e la M o n t a g n e d u B a k o n y " - , K o c h Antal emlékéremmel dr. KASSAI

• A ïoldtani Közlöny 4. sz. füzetében jelenik meg.

NAGY

Elemér —

jat

ÖRKÉNYINÉ

D R . BONDOR

LÍVIA

„The

P l a g i o c l a s e Crystals o f t h e A n d é s i t e A g g l o m e r a t e f r o m t h e C s a t t o g ó H i l l in B ö r z s ö n y M o u n t a i n s ( H u n g a r y ) " e. d o l g o z a t a n y e r t e . Ifjúsági D í j b a n K O V Á C S Sándor, B A L Á S H Á Z Y L á s z l ó és K O V Á C S J U D I T része

sültek. A társulati e m l é k g y ű r ű t a k ö z g y ű l é s elnöke dr. A L F Ö L D I László nyújtotta át dr.

ALLODIATORIS

NOSNÉ,

dr.

IRMA,

SÓLYOM

dr.

MEISEL

Ferenc,

dr.

JÁ-

STRAUSZ

L á s z l ó és d r . V I T Á L I S G y ö r g y tagtársak n a k t ö b b é v t i z e d e s társulati t e v é k e n y s é gükért. 5 0 é v e s társulati t a g s á g a e m l é k é ü l dísz oklevelet kapott dr. MARZSÓ Lajos n y . főgeológus. E z u t á n a tisztújító küldött-közgyűlés megválasztotta az új tisztikart: elnök: D A N K Viktor társelnök: S Z É Y N É

F U X VILMA, ALFÖLDI

László főtitkár: H Á M O R Géza titkár: BÉRCZI István választmányi tagok : ALLODIATORIS IRMA, BALOGH

Március 22. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor T á r g y : A z 1 9 7 8 . é v i tisztújító k ü l d ö t t közgyűlés R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Március 22. Tisztújító küldött-közgyűlés D A N K Viktor: Elnöki megnyitó* K R I V Á N P á l : Megemlékezés Tasnádi Kubacska Andrásról SZÁLAI Tibor: Bendefy László nekro lógja*

M i k l ó s —dr.

N A G Y I s t v á n — B Ó N A J ó z s e f : A Villányi h e g y s é g p e r m , triász k é p z ő d m é n y e i c . m u n k á j á t . A V e n d l Mária a l a p í t v á n y d í

ANDÓ

József,

Kálmán,

DOSSY

György,

GOVITS

Imre,

Gábor, Gyula,

CSEH

DUDICH

G E R B E R Pál,

BARABÁS

BARTKÓ

BENKŐ

NÉMET

Endre,

Lajos,

Ferenc, József,

FÜLÖP

Andor, BÁR CSALACSIKY

József,

GÉCZY Barnabás, GRASSELLY

HAHN

György,

JÁMBOR

Áron,

JUHÁSZ A n d r á s , J U H Á S Z József, K E C S K E M É T I T i b o r , K I S S J á n o s , K N A U E R József, K O N D A József, K O V Á C S E n d r e , K Ő R Ö S S Y László, MAJOROS LÁSZLÓNÉ, M O N O S János, M O R V Á I Gusztáv, N A G Y M A R O S Y András, NEMECZ Ernő, NÉMEDI VARGA Zoltán, ORAVECZ János, P A Á L Tamás, SOMFAI Attila,

SOMSSIOH

LÁSZLÓNÉ,

SZANTNER

Társulati

Ferenc, Andrea,

Lajos, DORFI

SZEDERKÉNYI Tibor, SZEMETHY SZEPESHÁZY Kálmán, SZÉLES

T Ó K A Jenő, V A R J Ú Róbert,

VÉGH

Gyula, V Á N -

SÁNDORNÉ,

VICZIÁN

István, VIRÁGH Károly, VITÁLIS György, ZELENKA Tibor, ZENTAY Tibor.

Márciusi 28. Mémökgeológia-Építésföld tani Szakosztály vezetőségi ülése E l n ö k : JUHÁSZ József T á r g y : 1. B e s z á m o l ó a Társulat tiszt újító k ü l d ö t t - k ö z g y ű l é s é r ő l , 2. M u n k a t e r v vel k a p c s o l a t o s kérdések R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Március 28. Geológus Szakkör A z E L T E á s v á n y - és k ő z e t g y ű j t e m é nyének megtekintése.

ügyek

385

R é s z t v e v ő k s z á m a : 17 fő Március 29. Általános Földtani Szakosztály vezetőségi ülése E l n ö k : KŐRÖSSY László T á r g y : A z 1978. é v i m u n k a p r o g r a m pontosítása R é s z t v e v ő k s z á m a : 9 fő Március 29. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László S Z E P E S H Á Z Y K á l m á n : A Tiszántúl és a z E r d é l y i - K ö z é p h e g y s é g n a g y s z e r k e z e t i és rétegtani kapcsolatai V i t a : B a l o g h K . , Császár G . , Szálai T . , H o r v á t h F., V ö r ö s A . , K ő r ö s s y L . R é s z t v e v ő k s z á m a : 47 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete 1978. január—március havi ülésszakán elhangzott előadások Január 25. Vezetőségi ülés Elnök: GRASSELLY Gyula N a p i r e n d : A területi v e z e t ő s é g v á l a s z tás előkészítése, tisztújító közgyűlés, egyéb ügyek R é s z t v e v ő k száma: 8 fő Január 25. Klubnap Elnök : SOMFAI Attila Z E N T A Y T i b o r : A f ö l d t a n szerepe a környezetvédelemben S Z E D E R K É N Y I T i b o r : A természeti-kör n y e z e t p o t e n c i á l és a k ö r n y e z e t v é d e l e m kapcsolata FOGAS Zoltán: A szénhidrogénkutatás k ö r n y e z e t v é d e l m i kérdései Vita: Zentay T., Szederkényi T., Somfai A . R é s z t v e v ő k s z á m a : 24 f ő Február 9. Vezetőségi ülés Elnök: GRASSELLY Gyula T á r g y : J e l ö l ő b i z o t t s á g előterjesztése a z új területi v e z e t ő s é g r e és a z a n y a e g y e s ü leti tisztújítás k ü l d ö t t e i r e , e g y é b ü g y e k . R é s z t v e v ő k s z á m a : 9 fő Február 15. Tisztújító és küldött-választás sal egybekötött előadóülés Elnök: BALOGH Kálmán SZÉKYNÉ

FUX

VILMA:

A

Tokaji

h e g y s é g tufaárjainak h ő m é r s é k l e t e szene sedéit fatörzsek infravörös spektruma alapján KULCSÁR László: A szovjet határmenti vulkánosság legújabb kutatási eredményei P I T T L I K E l e m é r — SZÖŐR G y u l a : Tiszán túli j e l l e m z ő talajok Proctor-Casagrande

9*

féle és derivatográfiás v i z s g á l a t e r e d m é nyeinek korrelációja V i t a : B a l o g h K . , M e z ő s i J., S z é k y n é F u x V., Pápay Z . , Kulcsár L . , Szentgyör gyi K . A területi s z e r v e z e t ú j o n n a n m e g v á lasztott vezetősége: díszelnök: K O C H Sándor elnök: SOMFAI Attila titkár: Z E N T A Y Tibor vezetőségi tagok: GRASSELLY Gyula, KURUCZ

Béla,

Béla, MEZŐSI József, M O L N Á R MUCSI Mihály, SZENTGYÖRGYI

K á r o l y , SZÖŐR G y u l a , T . K O V Á C S G á b o r , VÁNDORFI Róbert, VÖLGYI

László.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 31 fő Március 17. Vezetőségi ülés E l n ö k : SOMFAI Attila N a p i r e n d : 1. Tisztújító k ü l d ö t t - k ö z g y ű lés, 2 . T a n u l m á n y ú t előkészítése, 3. A z 1978. é v i m u n k a t e r v p o n t o s í t á s a , 4. E g y é b kérdések R é s z t v e v ő k s z á m a : 11 fő Március 29. Előadóülés Elnök: GRASSELLY Gyula M O L N Á R B é l a : R e c e n s szindiagenetikus dolomitképződés a Nagyalföldön MOLNÁR

Béla

—

SZÓNOKI

Miklós

—

K O V Á C S S á n d o r : N a g y a l f ö l d i r e c e n s szin diagenetikus dolomitok kőzettani kifej lődése V i t a : S z e d e r k é n y i T . , M e z ő s i J., Gras selly G v . , V a l e z G y . , M u c s i М . , S z e m e t h y A . , M o l n á r В . , K o v á c s S., S z ó n o k y M . , R é s z t v e v ő k s z á m a : 22 fő

Földtani

386

A Magyarhoni Földtani 1978.

január—március

Közlöny


Társulat D é l d u n á n t ú l i Területi Szervezete havi ül ssszakán elhangzott e l ő a d á s o k

Január 20. Vezetőségi ülés E l n ö k : TÓKA Jenő N a p i r e n d : 1 . A tisztújítással k a p c s o l a tos t e n n i v a l ó k , 2 . M u n k a t e r v i p r o g r a m o k , 3. E g y é b indítványok, javaslatok R é s z t v e v ő k s z á m a : 8 fő Január 24. Előadóölés a Magyar Karsztés Barlangkutató Társulat Déldunántúli Területi Szervezetével közös rendezésben Elnök: K O C H László JÁNOSSY Dénes: Őslénytani kutatások a magyarországi barlangokban R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 6 fő Február 17. Tisztújító és küldött-választás sal egybekötött klubdélután E l n ö k : TÓKA Jenő RADÓCZ Gyula: Kubai utibeszámoló N A G Y Elemér: Térképezési munkák Kubában A területi s z e r v e z e t ú j o n n a n m e g v á lasztott vzetősége: elnök: TÓKA Jenő titkár: K O V Á C S Endre vezetőségi tagok: BARABÁS A n d o r , B Ó N A József, É R D I - K R A U S Z G á b o r , K A S S A I

Miklós, K O C H László, L I P I Imre, N É M E T H Gusztáv, SOMSSIOH Lászlóné, T O R M Á S S Y István, V Á R H E G Y I Pál.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 7 fő Március 9 — 11. Továbbképző tanfolyam a Fúrástechnikai és Kutatásmódszertani Szak-

osztály és a Mecseki Ércbányászati Válla lat közös rendezéséven OSZETZKI E g o n : Környezetvédelem — különös tekintettel a vízszennyezettség kérdésére JANKÓ Gábor: Nagymélységű vízkutak m é l y í t é s e és k i k é p z é s e , k ü l ö n ö s tekintet tel a b e é p í t e t t s z e l v é n y e k ismertetésére E R T L Mihály: Fúrógépek javításának és k a r b a n t a r t á s á n a k megszervezése a Bauxitkutató V.-nál Ősz Á r p á d : F ú r ó k g a z d a s á g o s s á g i vizs g á l a t á n a k új m ó d s z e r e i K A T O N A J ó z s e f : K o r s z e r ű iszapvizsgá lati m ó d s z e r e k és e s z k ö z ö k PAPP Imre: Tanulmányi beszámoló, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a k i s m é l y s é g ű fúrások h o z a l k a l m a z o t t f ú r ó t o r n y o k r a és az ezek be beépített szerelvényekre ALLIQITANDER Ö d ö n : A gyémántfúrás elmélete, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a k i s á t m é r ő j ű gyémántfúrásokra R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 7 fő Március 14. Előadóülés a Fúrástechnikai és Kutatásmódszertani Munkabizottság rendetésében Elnök: ÉRDI-KRAUSZ Gábor G Y Ö R E I László: Bányabeli fúrólyukak elferdülésének v i z s g á l a t a V i t a : P á l I . , Zseli J., M i k o l a y L , ÉrdiK r a u s z G . , W i r t h J., K o v á c s E , , Á d á m M . , Györei L . R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 7 fő

A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat É s z a k m a g y a r o r s z á g i Területi Szervezete 1978. január—március h a v i ülésszakán elhangzott e l ő a d á s o k Január 18. Vezetőségi ülés Elnök: JUHÁSZ András T á r g y : 1 . Tisztújítás előkészítése, 2 . A z 1978. I . f. é. p r o g r a m megbeszélése, 3. E g y é b ügyek R é s z t v e v ő k s z á m a : 4 fő Január 18. Klubnap E l n ö k : J U H Á S Z András A z 1 9 7 8 . é v i p r o g r a m ismertetése után B A K S A Csaba s z á m o l t b e a K á r p á t - B a l k á n Geológiai Asszociáció X I . kievi kongreszszusáról R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 1 fő Február 9. Vezetőségi ülés E l n ö k : J U H Á S Z András T á r g y : T i s z t ú j í t ó és k ü l d ö t t - v á l a s z t ó ülés p r o g r a m j a R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő

Február 9. Tisztújító és küldött-választással egybekötött klubdélután Elnök: GODA Lajos A vezetőség elmúlt három évi tevékeny ségéről s z ó l ó b e s z á m o l ó s a s z a v a z á s l e b o nyolítása után FÖLDESSY János vetített képes utibeszámolót tartott Ausztráliáról. A területi s z e r v e z e t ú j o n n a n m e g v á lasztott vezetősége: elnök: MONOS János alelnök: JUHÁSZ András titkár: MAJOROS

LÁSZLÓNÉ

v e z e t ő s é g i t a g o k : B A K S A Csaba,

GODA

Lajos, K É R I János, N É M E D I V A R G A Zoltán, POJJÁK Tibor.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 6 fő Március

16.

Előadóülés

Elnök: N É M E D I V A R G A Zoltán

FÖIDESSY

János:

Adatlapos

földtani

Társulati

a n y a g f e l d o l g o z á s a recski részletes kuta tásoknál H E R N Y Á K G á b o r : A vasércekkel szem ben támasztott földtani minőségi követel mények

ügyek

387

H A R N O S János: Mélységi kőzetek a R u d a b á n y a i - h e g y s é g területén V i t a : K é r i J.', E g e r e r F . , F ö l d e s s y J., H e r n y á k G . , H a r n o s J. R é s z t v e v ő k s z á m a : 28 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat K ö z é p - és Északdunántúli Területi Szervezete 1978. január—március havi ülésszakán elhangzott előadások Február 1. Vezetőségi ülés E l n ö k : SZANTNER Ferenc Napirend: 1. Tisztújítás előkészítése, 2. P á l y a m u n k a bírálata, 3. R é s z v é t e l a Veszprémi A k a d é m i a i Bizottság földtani munkabizottsága megalakításának elő-ké szítésében, 4 . A területi szervezetek u n . h a t á r a i n a k kérdése, 5. A z 1978. é v i m u n k a p r o g r a m kiegészítése R é s z t v e v ő k s z á m a : 9 fő Február 14. Tisztújító és küldöttválasztó ülés E l n ö k : SZANTNER Ferenc, választási elnök: SZABÓ Elemér K N A U E R József titkári beszámolóját k ö v e t ő e n a szavazatszámlálás alatt M I N D S Z E N T Y Andrea K u b á r ó l tartott élmény beszámolót. A területi s z e r v e z e t ú j o n n a n m e g v á lasztott vezetősége: elnök: SZANTNER Ferenc titkár: KNATJER József vezetőségi tagok: BOLDIZSÁR István, CSÁSZÁR TÓTH

Géza,

GERBER

ZSUZSA, LUDAS

Pál,

GÖMBÖSNÉ

FERENCNÉ,

MAKRAY

L á s z l ó , S Z A B A D V Á R Y L á s z l ó , SZABÓ Z o l t á n , SZILÁGYI Albert.

R é s z t v e v ő k s z á m a : 55 f ő Február 28. Előadóülés E l n ö k : SZANTNER Ferenc K A S Z A N I T Z K Y Ferenc: A z új b á n y á k kőzetmechanikai jellemzőinek hatása a bányászkodásra SCHMIEDER Antal: Kútvizsgálatok H E G E D Ű S I S T V Á N N É : Aknafúrás

és ten

gelyfúrása ö s s z e h a s o n l í t ó v í z f ö l d t a n i v i z s gálata M I N D S Z E N T Y A n d r e a : „ R e c e n s " és „fosszilis" lateritbauxitok , Vita: R . Szabó I., Tóth A . , Mindszenty A., G o n d o z ó G y . , Kaszanitzky F., Mol nár P . , H e g e d ű s I n é , N y e r g e s L . , Szant ner F . , F o d o r В . , T . G e c s e É . , F a r k a s S n é , S e h m i e d e r A . , V a r s á n y i A . , B ő c z e J., Szabó E . , Szekér Z . R é s z t v e v ő k s z á m a : 72 fő

Március 20. Kibővített vezetőségi ülés Elnök: K N A U E R József N a p i r e n d : 1. A z ú j v e z e t ő s é g m e g a l a kulása, 2 . A k ü l d ö t t k ö z g y ű l é s kérdései, 3. 1 9 7 8 . é v i b e s z á m o l ó ülés előkészítése, 4. A litosztratigráfiai s z e m i n á r i u m szer v e z ő b i z o t t s á g á n a k m e g v á l a s z t á s a , 5. E g y é b szervezési kérdések R é s z t v e v ő k s z á m a : 13 f ő Március 30. „Földtani anyagvizsgálatok az oligocén képződmények tanulmányozásában" tárgyú ankét Elnök: B Á L D I Tamás, K N A U E R József KORPÁS László: A Dunántúli-Közép h e g y s é g o l i g o c é n k é p z ő d m é n y e i n e k litosz tratigráfiai e g y s é g e i T Ó T H K á l m á n : A Csatkai F o r m á c i ó tagolása morfofáciesek alapján Súr kör nyékén T. G E C S E É V A : A Csatkai F o r m á c i ó m é s z k o n k r é c i ó i n a k vizsgálata a Súr-11. s z . fúrásban BÁLDINÉ

ВЕКЕ

MÁRIA:

Új

módszerek

és l e h e t ő s é g e k az o l i g o c é n n a n n o p l a n k t o n kutatásban BÓNA József — G Á L Miklós: Nanno plankton vizsgálatok a budapesti Metrofúrások k ő z e t a n y a g á b ó l az É l m u n k á s t é r — Ó b u d a k ö z ö t t i szakaszon K E R N E R N É SÜMEGI K A T A L I N — T I M Á R N É

TALÁLT TERÉZIA:

Mikrofauna

vizsgálatok

a b u d a p e s t i Metro-fúrások k ő z e t a n y a g á b ó l az É l m u n k á s - t é r — Ó b u d a k ö z ö t t i szakaszon R Á K O S I L á s z l ó : P a l y n o l ó g i a i vizsgála tok a hazai oligocénből B Á L D I T a m á s : A d u n á n t ú l i é s a z északmagyarországi oligocén korrelációja V i t a : T ó t h K . , B á l d i T., N a g y m a r o s y A . , K n a u e r J., K o r p á s L . , B u b i c s L , T . G e c s e É . , B ó n a J., K . T ü s k e M . , M i n d s z e n t y A . , В . В е к е M . , Muntyán I., К . S ü m e g i К . , Bernhardt В . , H o r v á t h I., K o p e k G . , R á k o s i L . , H o r v á t h M . , Gellai A . , K . Nyirő R . R é s z t v e v ő k s z á m a : 42 fő r

34

Mindent megtudhat korunk tudományáról A

K O R U N K T U D O M Á N Y Á B Ó L !

Kiváló tudósok írják — mindenkinek • páratlanul érdekes témákról • könnyen érthető stílusban A sorozat néhány sikeres kötete Rényi Alfréd : Dialógusok a matematikáról Szabó Imre: Az emberi jogok Sztyepanov, J . Sz. : Szemiotika Selye János: Stressz distressz nélkül Beck Mihály: Tudomány — áltudomány Csányi Vilmos: Magatartásgenetika Ungvári Tamás: Brecht színházi forradalma Láng István: Biológiai forradalom — hazai realitások

Az egyes kötetek kb. 100 — 200 oldalon jelennek méretük 13 x 19 cm. Áruk 10, — és 25, — Ft között

Akadémiai Kiadó, Budapest

Ára: 1 0 , - Ft

I N D E X : 25299 ISSN 001S-542X

Előfizetési díj egy évre: 40,— Ft

Felelős szerkesztő: DANK VIKTOB Technikai szerkesztő: MEISEL JÁNOSNÍ A szerkesztő bizottság tagjai: BÁLDI TAMÁS, VOGL MÁRIA, KONDA JÓZSEF, KBIVÁN PÁL, SZÉKYNÉ FUX VILMA, SZILVÁGYI ШВЕ

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál ( K H I 1900 Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy posta utalványon, valamint átutalással a K H I 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés bejelenthető az Akadémiai Kiadónál (1363 Budapest V., Alkotmány utca 21. Telefon: 111-010). Példányonként beszerezhető: az Akadémiai Könyvesboltban (1368 Budapest V. , Váci utca 22. Telefon: 185-881), a K H I Hírlapboltjában (1055 Budapest V. , Bajcsy-Zsilinszky út 76. Telefon: 116—269) és minden nagyobb árusítóhelyen. Előfizetési

díj egy évre: 40,— Ft

1 szám ára: 10,— F t Index szám: 25299 Külföldön terjeszti a K U L T U B A Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest, Pf. 149.

AKADÉMIAI

KIADÓ,

BUDAPEST

öldtani lözlöny T No. 3. (1978) A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE

Recommend Documents