T. Ágoston László 70. születésnapjára A Magyar Írószövetség és a Hungarovox Kiadó és a jelenlévő vendégek T. Ágoston László író 70. születésnapját köszöntötte 2012. október 11. (csütörtök) 18 órakor a Magyar Írószövetség Klubjában (Budapest VI., Bajza u. 18.). Kaiser László költő, író, a Hungarovox Kiadó vezetője köszöntője után Hemmert László grafikus, köteteinek illusztrátora, Zsirai László költő, író méltatta a szerzőt. A műsorban Gódor Erzsébet hárfaművész, Göncz Renáta és Ágoston László operaénekes, Rudas Attila előadóművész közreműködött. A meleg hangulatú rendezvényen T. Ágoston László műveiből hangzottak el részletek. T. Ágoston László – Lenkey János tábornok leszármazottja, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatója – Tasson született 1942-ben. Vidéki iparoscsaládban született Tasson, két testvére van. Apjától asztalosmesterséget tanult, a kétkezi munka és a falu világa számos novellájának ihletője, de felnőttként kiállt a gyalupad mögül és Budapestre költözött. Rossz káderlapja miatt betanított munkásként tudott csak elhelyezkedni és csak hosszú évek után, 1970-ben kezdhette el az újságíró iskolát, főiskolai diplomát 36 évesen szerzett. Újságíróként elsősorban üzemi, intézményi lapoknál dolgozott (Tungsram; Egészségügyi Dolgozó; stb.), de pályája során volt a Pest megyei hírlap, a Sporthorgász és több más országos lap munkatársa is. Munkássága egyik csúcspontja a harmadik kiadást megélt: "A két Lenkey" című történelmi regénye, amely az 1848/49-es szabadságharcban Lengyelországból a forradalom megsegítésére hazajövő Lenkey-huszárok történetét meséli el. A könyv megjelenése után több egyetemen tartott előadásokat a témáról és a Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesület felügyelőbizottsági tagjává választották. T. Ágoston László életművének fő sodrát szépírói tevékenysége adja. Elsőként a Kelet Népénél fiatalon még Móricz Zsigmonddal is együtt dolgozó Kopré József figyelt fel tehetségére. Első novellája 1966 decemberében, a Csepel újságban jelent meg. Eztán több mint ezer alkalommal jelentek meg írásai a Népszava, Népszabadság, Nők lapja, megyei lapok, Somogy, Hévíz, Hevesi Szemle, Új Hevesi Napló, Lant, Polisz, Ezredvég, Új Horizont, Keresztény Élet, Amerikai Magyar Népszava, Amerikai Magyar Szó, Bécsi Napló, kanadai Krónika, belgiumi Kilátó, és sok más kiadvány hasábjain. Bár írásai negyedszáz antológiába válogatták be, első önálló kötetére mégis 2001-ig kellett várni. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör alapító tagja, írószövetségi tag, számos könyv szerzője, Többszörösen elismert novellista.1982-ben a Krúdy Gyula Irodalmi Kör alapító főtitkára, a rendszerváltás után az Írók Szakszervezetének tagja, 1991-1992 között az Írók Alapítványa kuratóriumi tagja. A 2001-es "Hol lakik az Isten?" után több kiadó is felfedezte munkásságát és volt olyan év, amikor három kötete is megjelent. 2008ban a tagjai közé választotta a Magyar Írószövetség. Jelenleg a főváros XVII. kerületében, Rákoshegyen él, a Rákosmenti Irodalmi Műhely tagja. Legjelentősebb elismerései: Krúdy Emlékérem (1989), a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége /Washington/ dicsérő oklevele (1999), Országos Milleniumi Pályázat - különdíj (2000), Díj a Magyar Rádió irodalmi pályázatán (2002), Fehér Mária alkotói díj (2005). T. Ágoston László korábbi irodalmi pályázaton elnyerte a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat díját is. Kötetei: Hol lakik az Isten? - novellák (2001), Aranyka - gyermektörténetek (2001), Kinek dolgozik az idő - szatírák (2004), Ördögszekér - novellák (2004), Egy pohár vihar - kisregény (2004), A két Lenkey történelmi nagyregény (2005)- második kiadása (2007), Eltékozolt évek -novellák (2008), Lenkey huszárok - dokumentumkötet (2009), Bumeráng - novellák (2009), Csendélet tigrissel - Történetek Durciról novellák (2010), A bicskafaló csuka - novellák (2011) valamint Nömös tassi novellák - novellák (2011). T. Ágoston Lászlónak sok boldogságot kívánunk! STO LAT! B. A.
Budapest Főváros XVII. kerületének Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.