Sárospatak Város Jegyzőjétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail:
[email protected] Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218.
Tájékoztató - a Képviselő-testületnek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásáról
Tisztelt Képviselő-testület!
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése kötelező jelleggel előírja a helyi önkormányzatoknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység évenkénti átfogó értékelését. Az értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete szabályozza, az alábbiak szerint: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, egyéb, a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), a gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. A 4. és 5. pontok alá tartozó feladatokról (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezések, gyámhivatal éves értékelése) szóló beszámolót a jogszabály változása miatt (Járási Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok) törölték.
1
6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció, stb.). Ennek megfelelően készült el az alábbi részletes tájékoztató. 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Sárospatakon lakóhellyel rendelkezők száma: 2011. évben: 13.127 fő 2012. évben: 13.032 fő 2013. évben: 12.900 fő 2014. évben: 12.792 fő 2015. évben: 12.676 fő
Születések száma: 2011. évben: 96 fő 2012. évben: 106 fő 2013. évben: 96 fő 2014. évben: 109 fő 2015. évben: 105 fő
A 18. éven aluli lakosság megoszlása életkor szerint: 2013. évben 2014. évben 2015.évben 0-2 év: 3-6 év: 7-14 év: 15-18 év: összesen:
295 fő 305 fő 387 fő 413 fő 839 fő 747 fő 604 fő 504 fő 2.125 fő 1969 fő
310 fő 396 fő 842 fő 484 fő 2032 fő
2
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: A Gyvt. 18. § (1) bekezdése szerint a jogosult gyermek számára a) a települési önkormányzat jegyzője a törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete (Egészségügyi és Szociális Bizottság) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult meghatározott ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, valamint a Gyvt. 21/C. §-a alapján szünidei gyermekétkeztetésre, meghatározott természetbeni támogatásra, az e törvényben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére. A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28.500,-Ft/hó) 130 %-át (37.050,-Ft-ot). Amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140 %-át (39.900,-Ft-ot). Mindkét esetben további feltétel még a család vagyoni helyzetének vizsgálata. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. A gyermekvédelmi támogatások közül legjelentősebb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, melynek összege 2015. évben gyermekenként 5.800,-Ft, mely természetbeni ellátásként, Erzsébet-utalvány formájában került kiutalásra, két alkalommal. Ehhez kapcsolódik még a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, valamint a tankönyvtámogatás. 2015. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem elutasítására nem került sor.
3
A pénzbeli támogatások az alábbiak szerint alakultak: ________________________________________________________________________ Támogatás megnevezése 2013. évben 2014. évben 2015. évben Fő (Ft) Fő (Ft) Fő (Ft) Rendszeres gyermekvédelmi 641 7.604.000 568 6.711.000 519 6.055.000 kedvezmény Gyermek rászorultságára tekintettel nyújtott támogatás 9 145.000 14 195.000 7 85.000 (önkormányzati segély, rendkívüli települési támogatás) Óvodáztatási támogatás 59 610.000 39 460.000 11 130.000 Összesen: 8.359.000 7.366.000 6.270.000
Óvodáztatási támogatás: Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője annak a halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője, családbafogadó gyámja részére, aki ötödik életévének betöltése előtt gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról, a gyermek óvodai beíratását követően az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig pénzbeli támogatást folyósít. A folyósítás feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek halmozottan hátrányos helyzetének megállapítása. Halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek: - a szülők alacsony iskolai végzettsége (legfeljebb alapfokú iskolai végzettség) - a szülők alacsony foglalkoztatottsága (aktív korúak ellátására jogosult vagy a kérelem benyújtását megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy) - elégtelen lakókörnyezete esetén, amennyiben fentiek közül legalább két feltétel fennáll. Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma: ________________________________________________________________________ Támogatás 2013. évben 2014. évben 2015. évben Fő (Ft) Fő (Ft) Fő (Ft) Első alkalom További alkalmak Összesen: (halmozott)
2 57 59
40.000 570.000 610.000
4
7 32 39
140.000 320.000 460.000
2 9 11
40.000 90.000 130.000
A támogatást 2009. évtől állapítjuk meg, összege gyermekenként első alkalommal 20.000,-Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000,-Ft. A jogszabály változása miatt az ellátás 2015. szeptember 1. napjával megszűnt. Településünkön a gyermekétkeztetés megoldott. Ennek biztosítása az óvodák, iskolák épületében történik. A gyermekétkeztetés esetén a gyermekek részére a nappali oktatásban történő részvételig az alábbi normatív kedvezményeket kell biztosítani: a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-8 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, c) három vagy több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. 3.Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása (A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását a szolgálat beszámolója tartalmazza.) A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok: A települési önkormányzat feladatai között a Gyvt. 94. § (2) bekezdése szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében nyári napközis otthonban, vagy táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. Településünkön bölcsőde két csoporttal, továbbá óvodai és iskolai napközi működik. ( Az a település, ahol tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni.) Gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. (Az a település, ahol húszezernél több állandó lakos él, gyermekek átmeneti otthonát, ahol harmincezernél több állandó lakos él, családok átmeneti otthonát köteles működtetni.) 4. és 5. pont nem releváns 6.
A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
5
A 2015. évben, egyetlen esetben sem került sor a meghozott döntéssel szemben fellebbezés benyújtására. Meghozott döntés saját hatáskörben történő megváltoztatása és visszavonása nem történt. Felügyeleti szervek (Kormányhivatal, Ügyészség) 2015. évben hivatalunkban szakmai ellenőrzést nem végeztek. A fentieken kívül más úton (bírósági úton, felügyeleti intézkedéssel, ügyészi óvással) megtámadott döntés nem volt. Az ügyintézési határidőket betartottuk, határidő túllépés miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/A. §-a szerinti eljárásra (központi költségvetés részére történő befizetés) nem volt szükség. 7.
Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. meghatározásai alapján (Milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések.) A gyermekek védelmének és ellátásának biztosítása érdekében Sárospatakon az intézményi rendszer kiépült. További célkitűzés az intézményi rendszer jelenlegi színvonalon történő működtetése, amennyiben lehetőség kínálkozik rá, további fejlesztése.
8.
A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. A bűnmegelőzési programot 2013-ban fogadta el a Képviselő-testület. A rendőrség Sárospatak város 2015. évi közbiztonságának helyzetéről szóló beszámolójában ismertette a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők számát és az általuk elkövetett bűncselekményeket.
9.
A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció, stb.). A civil szervezetekkel való együttműködés elsősorban a Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül valósul meg.
6
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tájékoztatót megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.
Sárospatak, 2016. május 17.
Készítette: Garlati Lászlóné igazgatási és szociális csoportvezető
dr. Vitányi Eszter jegyző
7
TÁJÉKOZTATÓ a 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
Tisztelt Képviselő testület! A gyermekjóléti szolgálat működésének alapjait a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény rögzíti. • • • • •
Célját a 38.§ határozza meg, mely szerint a szolgálatnak hozzá kell járulnia: a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, a gyermek családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
Az alapellátás célja, hogy a gyermek és családja lakóhelyén kaphassa meg mindazt a támogatást és segítséget, amely a „jóllétéhez” szükséges. A szolgálatnak fontos és meghatározó szerepe van a település gyermekvédelmi/gyermekjóléti rendszerében. Koordinációs, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatok végrehajtásával lehet biztosítani a megfelelő ellátást. Városunkban a törvényi rendelkezéseknek megfelelően 18 éve, 1998. március 1. napjával alakult gyermekjóléti szolgálat, a településünkön élő gyermekek érdekében és védelmében.
I. A gyermekjóléti szolgálat szervezési tevékenysége, a jelzőrendszer működtetése: A gyermekjóléti tevékenység alapja az észlelő- és jelzőrendszer megfelelő működtetése. Ez a legfontosabb prevenciós feladat. Lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel. Célja: feltárni a veszélyeztető tényezőket, elősegítve a kialakuló problémák időben történő felismerését, valamint azok megoldását.
• • • • •
Feladatunk ennek érdekében: Felhívjuk a jelzőrendszeri tagokat a jelzések írásban történő teljesítésére Figyelemmel kísérjük a településen élő gyermekek, családok (családlátogatások) Fogadjuk a beérkező jelzéseket Megtesszük a szükséges intézkedéseket A jelzést tevőt írásban tájékoztatjuk a megtett intézkedésekről
8
helyzetét
Törvényi kötelezettségünknek eleget téve 2015. március 19-én rendeztük meg az éves gyermekvédelmi tanácskozást, amely különösen fontos a szakmai feladatok áttekintésének szempontjából – helyzetértékelést ad, és kijelöli a következő évi teendőket.
Az óvodák, iskolák, középiskolák gyermekvédelmi felelőseivel való kapcsolatunk jó, gyakran napi szintű. A védőnőkkel is szorosabbá vált a munkakapcsolatunk, egyre gyakoribbak a közös családlátogatások. A háziorvosokkal és a gyermekorvosokkal való együttműködésünk is hatékonyabb az elmúlt évekhez képest – ezt bizonyítják a telefonos problémajelzések, illetve a gyermekek ügyében történő egyeztetések. A rendőrség ifjúságvédelmi felelősével az elmúlt évben több szakmaközi megbeszélést tartottunk, amelyek eredményesnek bizonyultak. Családon belüli erőszak: Sajnos egyre több a családon belüli erőszak, melynek tényét a rendőrség, szomszéd, és egyéb jelzőrendszeri tag által küldött problémajelzés támaszt alá. Az erőszak kiterjed a családban élő gyermekekre, idősekre, de gyakori a házastársak ellen elkövetett erőszakos bűncselekmény előfordulása is. Az ilyen típusú bűncselekmények legfőbb oka a rendszeres alkoholfogyasztás, a nem megfelelő konfliktuskezelés. A problémák kialakulásához hozzájárul az egyre nagyobb méreteket öltő elszegényedés, a kilátástalanság érzése. Annak érdekében, hogy minél nagyobb számban derüljön fény a családon belüli erőszak meglétére, nagyon fontos a jelzőrendszeri tagokban tudatosítani, milyen fontossággal bír a jelzések megtétele. Munkánk során mindig a gyermek/gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt, ezt figyelembe véve tesszük meg javaslatainkat a hatóság felé. A gyámhivatallal való kapcsolatunk megfelelő, azonban előfordul, hogy hatósági szinten nem azonos döntés születik meg a gyermekjóléti szolgálat javaslatával. Erre való tekintettel nagyon fontosak az esetenként előforduló közös családlátogatások – ugyanis segítenek enyhíteni a szakmai nézetkülönbségeket, amelyek olykor az esetkezelés eltérő jellegéből adódnak.
II. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége: Feladata, hogy a családdal való együttműködés keretében elősegítse a gyermek családban történő gondozását, nevelését. Az ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. Az ellátások igénybevétele önkéntes, a gyermek vagy törvényes képviselője csak a törvényben meghatározott esetekben kötelezhető az ellátás igénybevételére. • • • •
Alapellátásban történő gondozás Védelembe vett gyermekek száma Tanácsadottként megjelentek száma Nevelésbe vett gyermekek száma
59 fő 40 fő 41 fő 4 fő 9
• •
Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma Utógondozásból kikerült gyermekek száma
3 fő 1 fő
Érintett családok száma
86 család
1. A gondozási esetek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: • • • • • •
Önkéntes Szülővel közösen Gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett Jelzőrendszer által kezdeményezett Együttműködésre kötelezett (hatóság által kötelezett) Gyámhatóság által kezdeményezett
2 9 14 21 4 28
Összesen:
78
2. A jelzőrendszer által küldött jelzések száma: • • • • • • • •
Egészségügyi szolgáltató Ebből védőnői jelzés Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, bíróság Pártfogó felügyelet Állampolgár Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal
29 27 52 15 4 2 6 13
Összesen:
146
3. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: • • • • • • • • • •
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) Szülők vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen:
59 56 17 30 75 52 37 19 15 10 370
10
Halmozott adat. Esetenként, családonként több problémával szembesülhet a családgondozó a kapcsolatfelvételt követően. Az elmúlt évhez képest emelkedett a családi konfliktusok száma, amely nagymértékben magyarázható a napjainkat érintő elszegényedéssel.
4. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységei: „39.§ (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.” (1997.évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.) • • • • • • • • • • • • •
Információnyújtás Segítő beszélgetés Tanácsadás Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel Felülvizsgálati tárgyaláson való részvételek Pszichológiai tanácsadás Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása Összesen:
974 702 568 219 1316 8 6 31 3 2 231 1 6 4065
5. Szabálysértést elkövetett gyermekek gondozása: •
Szabálysértés elkövetésekor fiatalkorú:
Bűncselekményt elkövető ellátottunk a 2015-ös évben nem volt.
6. Egyéb tevékenységek •
Gyermekétkeztetés
11
6 fő
2015 nyarán a gyermekétkeztetési program megszervezése és lebonyolítása ismét a szolgálat munkatársainak aktív közreműködésével és a Sárospataki Közszolgáltatási Nonprofit Kft részvételével történt. 2015. június 22 – augusztus 19-ig, 44 munkanapon keresztül 152 fő gyermek részesülhetett az ellátásból. A melegételt a gyermekek és családtagjaik az Öregek Napközi Otthonának helyiségében vehették át. •
Adományozás
Adományozás az év folyamán folyamatosan történik lakossági felajánlások által, mely során a rászoruló személyek és családok számára tudunk biztosítani ruhaneműt és bútorokat. •
Korrepetálás: 2 gyermek esetében
•
Kapcsolattartási ügyelet: 1 gyermek esetében
A gyermekjóléti szolgálat feladata a társszakmákkal és a gyermekvédelemben érintett szakemberek kapcsolatainak javítása, valamint tevékenységük megfelelő összehangolása.
Célunk az észlelő és jelzőrendszeri tagok együttműködésének még hatékonyabbá tétele a kiszolgáltatott gyermekek védelme érdekében!
Sárospatak, 2016. május 9.
........................................................ Papp Imréné intézményvezető
....................................................... Karajz Barnabásné szakmai vezető
12
SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2016. (V.26.) KT. határozata a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásáról
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló tájékoztatót megtárgyalta és azt tudomásul vette.
Felelős: jegyző Határidő: azonnal
13
