Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Délalföldi Regionális Intézete
T á j é k o z t a t ó Bács-Kiskun megye népegészségügyi helyzetérıl
Békéscsaba 2008. június
2
Tartalomjegyzék
I.
BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA......................................... 3 1) 2) 3) 4)
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................................................... 3 CSÖKKENİ TERMÉKENYSÉG:...................................................................................................................... 3 NÉPESSÉG LÉLEKSZÁMÁNAK TERMÉSZETES FOGYÁSA:............................................................................ 4 ELÖREGEDÉS:.............................................................................................................................................. 4 DEMOGRÁFIA ............................................................................................................................................... 6 BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE A HALÁLOZÁSI STATISZTIKÁK ALAPJÁN ....................................................................................................................................................... 8 ÖSSZHALÁLOZÁS:........................................................................................................................................ 9 KERINGÉSI RENDSZER OKOZTA HALÁLOZÁS: ........................................................................................... 10 DAGANATOS HALÁLOZÁS:......................................................................................................................... 11 A LÉGZİRENDSZER BETEGSÉGEI OKOZTA HALÁLOZÁS: .......................................................................... 12 AZ EMÉSZTİRENDSZER BETEGSÉGEI OKOZTA HALÁLOZÁS:.................................................................... 13 BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE A MEGBETEGEDÉSI STATISZTIKÁK ALAPJÁN ............................................................................................................................. 13
II.
TELEPÜLÉSEGÉSZSÉGÜGY.............................................................................................................. 14
III.
KÉMIAI BIZTONSÁG ............................................................................................................................. 16
IV.
ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ................................................. 18
V.
JÁRVÁNYÜGYI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................................ 20
VI.
EGÉSZSÉGVÉDELEM........................................................................................................................... 21
VII.
SZŐRÉSI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................ 22
VIII.
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGY .................................................................................. 25
IX.
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS............................................................................................................ 27
I.
BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 1) Összefoglalás
A jó egészség a társadalmi és gazdasági fejlıdés alapvetı forrása. Miközben a WHO Európai Régiója 879 millió lakosságának egészsége összességében javulást mutat, az 52 tagállam közötti egyenlıtlenségek és az országokon belül a csoportok között fennálló egyenlıtlenségek növekedtek. Magyarországon belül egy kelet-nyugati irányú társadalmi-gazdasági különbség áll fenn, amely a lakosság egészségi állapotának különbségeiben is fennáll. Az egyenlıtlenségek csökkentése létfontosságú feladattá kezd válni. A funkcionális egészség modell, az egészség fogalmának átalakulásának új megközelítést eredményez. Három szintet különíthetünk el, közvetlenül a szervezet mőködését, az egyéni tevékenységét és közösségi részvételét, illetve a szőkebb és tágabb társadalmi-gazdasági környezet befolyását az egyén állapotára. Az egyéni tulajdonságok köre is tovább bontható, örökletes tényezık, a biológiai tulajdonságok a nem és életkor, vagy a pszichés tényezık az értelmi, érzelmi lelki tulajdonságok körére, melyet összefoglalóan magatartásként említünk. Ezen elméleti fejtegetés arra a tényre szeretné felhívni a figyelmet, hogy a részletes megyei lakosság egészségállapot jellemzése milyen sokirányú, széles alapokon nyugvó adatgyőjtésbıl valósulhat meg. A megyei közgyőlés elé kerülı anyag terjedelménél fogva sem lehet teljes és átfogó.
Az adatok önmagukban
értelmezhetetlenek, megítéléséhez segítséget jelent az országos adatokhoz való viszonyítás az országos trendhez képest az eltérés mértéke. A 2006. évi demográfia adatok Bács-Kiskun megyei összegzése után az országos tendenciáktól eltérı változást nem tapasztalunk, legfeljebb a változások az országos átlaghoz viszonyított alacsonyabb vagy magasabb volta írható le.
Csökkenı termékenység:
Teljes termékenységi arányszám megmutatja, hogy az adott születési gyakoriság mellett egy nı élete során hány gyermeknek adna életet, ennek a mutatónak az országos értéke: 1,35. A tisztított reprodukciós együttható értéke a populáció demográfiai irányát mutatja, ez országosan 0,651, amely a populáció nagymértékő csökkenését jelzi. A csökkenés mértékét rontja, hogy csökken a szülı korú nık
4 száma (megyei arány: 45,1 %, orsz: 45,7 %), a gyermekvállalás késıbbi életkorra tevıdik át, csökken a termékenység, alacsony a születésszám (élveszületési arányszám - megye: 9,59 ‰, orsz:9,9‰). Következtetés: • • • •
Csekély esély a reprodukcióra. Rövidtávon csökkenti a gyermekekkel kapcsolatos társadalmi kiadásokat. Gyermekgenerációk testvér nélkül nınek fel, érzelmileg jobban függnek a szüleiktıl, gyengül a család szocializációs funkciója. A késıi gyermekvállalásból adódó egészségi kockázati tényezık szerepe megnı.
Népesség lélekszámának természetes fogyása:
Folyamatos magas halálozási arányszám 2006. évben 13,3 ‰ az országosnál magasabb megyei érték (orsz:13,1‰). A természetes szaporodás/fogyás megyék között középmezınyben a megyei –3,7‰ értékkel, országosan -3,2‰. Következtetés: • •
A fiatalok egészségi állapota, életmódja, magatartása a társadalom egésze és a népességfejlıdés jövıje szempontjából meghatározó jelentıségő. A korai halálozás csökkentése, és az egészségesen megélt élettartam növekedése lehet a cél.
Elöregedés: Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 106,8% Bács-Kiskun megyében. Az országos maximumot Budapesten regisztrálták 146,1%-ot, országos átlag 104,9%. Következtetés: •
•
•
A
A várható élettartam emelkedésével egyidejőleg gyorsítja a népesség öregedési folyamatát. Önmagában nem baj a népesség öregedése, hanem a folyamat gyorsasága, gazdasági, szociális következményei és ezek kezelési módjai okozzák a problémát. A család vertikálisan nı, háromgenerációs család mellett gyakoribbak lesznek, ahol négy generációja él egyidejőleg. Nagyobb teher hárul a „szendvics” generációt képviselı anyákra, akik gyermekeik nevelése és a gondozást igénylı felmenı nemzedék idısödı tagjainak terhe is hárul. Figyelemre méltó az a vizsgálati eredmény, hogy házas és a nem házas népesség halandósági különbsége egyre növekedik, a házasságban élıkhöz viszonyítva a nem házasságban élık halálozási kockázata 2,65 szorosa volt 2002-ben Magyarországon.
demográfiai
változások
eredményeként
aprózódó
háztartások,
változó
családösszetétel, növekvı egyedülálló, emelkedı elvándorlás. A megye lakosainak születéskor várható élettartam növekedése, amely lassú de egyenletes volt 2005. –
5 ben megtorpant, de 2006-ban a növekedés folytatódott. Ezen okok miatt különösen fontos a gyermekek segítése a betegség elkerülésében és az egészség idıs korig történı megtartásában. A megye betegségterhének legfontosabb okait a nem fertızı betegségek képviselik, majd a külsı sérülések és mérgezés. A nem fertızı betegségek a genetika, a viselkedés és a környezet komplex kölcsönhatásából erednek, így hosszú távú tervezést és kezelést igényelnek. A betegségek megelızését nehezíti a szegénység és az alulfinanszírozott szolgáltatások kettıs terhe. Csupán 7 kockázati tényezı – dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterin, túlsúly, alacsony zöldség és gyümölcs bevitel, fizikai aktivitás hiánya – felelıs a különbségekért 7 fı betegségteher tekintetében - ischemiás szívbetegség, unipoláris depresszió, cerebrovaszkuláris betegség, alkohol által okozott betegség, krónikus tüdıbaj, tüdırák, közlekedési sérülések. Jól ismert beavatkozások alkalmazása a kockázati tényezık leküzdésére nagyban megelızhetné ezeket a betegségeket. A WHO meghatározása szerint az elsıdleges megelızés a betegség elsı megjelenésének megakadályozására az egészség megırzésére irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerő egészségnevelés az egészségi állapot erısítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidı eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek,
az
egészséges
és
biztonságos
környezet
kialakítása,
az
egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az intézményünknek e fenti primer prevencióban van jelentıs szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelızés a már meglévı betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelı kezelés révén, például hatékony szőrési tevékenységgel, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, a rehabilitáció segítségével.
6
2) Demográfia Népmozgalmi adatok Magyarországon és Bács-Kiskun megyében, 2006 évben Magyarország
Bács-Kiskun megye
10 066 158 15,2 68,9 15,9 104,2
536 290 15,28 68,39 16,32 109,2
47,5 52,5
47,5 52,5
93 030
8 445
108,2
63,5
Természetes szaporodás, illetve fogyás (fı) Tényleges szaporodás, fogyás ezer lakosra
-10 423 -3,2
-2 009 -3,7
Élveszületés (fı) Élveszületés ezer fıre
35 547 9,9
5 141 9,6
Halálozás (fı) Halálozás ezer fıre Forrás: Központi Statisztika Hivatal
131 603 13,1
7 150 13,3
Népesség (fı) 0-14 éves népesség (%) 15-64 éves népesség (%) 65 évesnél idısebb népesség (%) Öregedési index (%) Férfi (%) Nı (%) 2
Terület (km ) 2
Népsőrőség (lakos/km )
1
7 1. ábra: Természetes fogyás és szaporodás 1000 lakosra 20
Arányszám /1000 fı
18 16 14 12 10
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1984
1983
1982
1981
1980
1975
1970
8
Bács-Kiskun megye halálozása
Bács-Kiskun megye élveszületés
Magyarország halálozása
Magyarország élveszületése
Dél-Alföldi régió halálozása
Dél-Alföldi régió élveszületése
A megye népessége az országoshoz hasonlóan évrıl-évre csökken. (2001 évhez képest 9699 fıvel élnek kevesebben a megyében). A legnagyobb visszaesés Bácsalmási, Jánoshalmai és Kalocsai kistérségben figyelhetı meg, e települések lakóinak mintegy 5 %-át veszítették el 2001-tıl. A örvendetes az a tény, hogy 2006-ban az élveszületések száma az elızı évhez képest 246 csecsemıvel több, a halálozások száma 309 fıvel volt kevesebb Az élveszületések nem érik el a halálozást, pedig évek óta meghaladja az országost (2.ábra). A megyében természetes fogyás a 2006. évben - 3,2 fı, az országos -3,7 fı ezer lakosra. 2. ábra: Népmozgalmi adatok Bács-Kiskun megyérıl
Természetes szaporodási arány (‰) Nyers halálozási arány (‰)
Nyers élveszületési arány (‰) Csecsemıhalálozási arány (‰)
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
17 (‰) 14 11 8 5 2 -1 -4 -7
8 3. ábra: Bács-Kiskun megye népességének korösszetétele 2007. Férfi
Nı
90-X 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4
-25000
-20000
-15000
-10000
-5000
0 Nı
5000
10000
15000
20000
25000
Férfi
Forrás: KSH Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Évkönyv
A megye lakosságának 1997. évi és 2007. évi korcsoportos megoszlásának összehasonlításakor látjuk, hogy a 0-24 éves korcsoportban 1997. évhez képest csökkenés a 25-64 éves korcsoportban emelkedés tapasztalható. 4. ábra: Születéskor várható élettartam 1998.-2006. Életévek 77 75 73
Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-alföld Országos
71 69 67 65 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Férfi
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Nı
Az 1999 évihez hasonlítva a születéskor várható átlagos élettartam 2006-ben a férfiaknál 3,5 a nık esetében 2,42 évvel növekedett a megyében. Ez az országos átlaghoz hasonló, de az Európai Unióhoz képest a férfiaknál 6,27 a nık esetében 4,5 évvel kevesebb.
9 3) Bács-Kiskun megye lakosainak egészségi állapot jellemzése a halálozási statisztikák alapján A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezıt kell vizsgálni, a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézıpontot képvisel. A halál bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból következtetünk az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. Magyarországon a halandóság növekedése a 80-as években vált kritikussá, a romló trend a 90-es évek közepétıl fordult meg. A csökkenés Bács-Kiskun és Csongrád megyében jelentıs, Békés megyében mérsékeltebb. 5. ábra: Az 1970. bázisévhez viszonyított nyers halálozási arányszám változása a Dél-alföldi régióban % 135 130 125 120 115 110 105 100 1970
1980
1990
Bács-Kiskun
2000 Békés
2001
2002
Csongrád Évek
2003
2004
2005
Dél-Alföld
2006
Magyarország
Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek
A Bács-Kiskun megyében összesen 7150 fı hunyt el 2006 évben, 3690 férfi és 3460 nı. 6. ábra: Haláloki struktúra a Dél-alföld megyéiben 2006. évben 0-X évesek körében 100% 90% Egyéb
80% 70%
Külsı okok
60% Emésztıszervi betegség Légzıszervi betegség
50% 40% 30%
Keringési betegség
20% Daganat
10% 0%
Fertızı betegség
BácsKiskun
Békés Férfiak
Csongrád
BácsKiskun
Békés
Csongrád
Nık
Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv
Összhalálozás:
Az összhalálozást vizsgálva - az utóbbi öt évben - mind a nık, mind a férfiak tekintetében egy hullámzó, de az országos viszonyokat tükrözı trendet tapasztaltunk
10 minden korosztályban. Ez a folyamat a megye kistérségeiben eltérı mértékő. Érvényesül, hogy több férfi halálozik el egy éven belül, mint nı. A férfiak összhalálozása a Jánoshalmai, és a Kiskırösi kistérségben az országosnál 10-12 %-al magasabb, a többlet nem magyarázható az elöregedéssel. A jobb gazdasági viszonyokat követik a kedvezıbb halálozási viszonyok. Az országos átlagnál kedvezıbb helyzetben a megyeszékhelyek – Kecskemét, Békéscsaba, Szeged - környéki kistérségek vannak, a több éve tartó csökkenés mértéke is itt a legegyenletesebb. A nık összhalálozását elemezve az országos adatokhoz hasonló viszonyokat találunk, itt a Kunszentmiklósi kistérség a kedvezıtlenebb 10-14 %-al. Összegezve: A területi egyenlıtlenségek megfigyelhetık a térségben, a kedvezı és kedvezıtlen adottsággal rendelkezı térségek aránya férfiaknál kiegyensúlyozottabb, mint a nık esetében. A halálozások számának csökkenı trendje, amely az összhalálozásban az utóbbi öt évben tapasztalható volt 2006-ban folytatódik. Szembetőnı, hogy míg az aktív korú férfi lakosság körében tett megelızı lépések a 40-49 éves korcsoportban kisebb eredményeket hoztak- országosan és régióban is csökkent az elhalálozottak száma, addig a nıi aktív korú lakosság körében romló, az országosnál magasabb többlethalálozással kell számolnunk. 7. ábra: A 2005. évi standardizált összhalálozás adatai a Dél-alföldi régióban
Keringési rendszer okozta halálozás:
A keringési rendszer okozta halálozás Európa országaihoz hasonlóan Magyarországon és természetesen a megyében is vezetı halálok (48,4%). Gyakorisága a megye teljes népességében, hosszú idısoros standardizált adatok
11 vizsgálata alapján nem tér el az országos gyakoriságtól, kicsivel felette alakul, trendjében csökkenı (8. ábra). 8. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás a Dél-alföldi régióban és Magyarországon, 1985-2005 10 0 0 B á cs -K isk un
R é g ió
M a g ya rorszá g
Standardizált halálozás 100 000 fıre
900 800 700 600 500 400
F érfia k
Nık
300 200 100
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0
Forrás: Magyar Egészségadattár, OSZMK
A férfiak keringési rendszer betegségeiben bekövetkezı korai halálozásának népegészségügyi jelentısége van, itt a heveny lefolyású kórképek játszanak szerepet. Ezen kórképek mortalitása a sürgısségi betegellátás szervezettségével befolyásolható, az országosnál kedvezıbb folyamat tapasztalható a régióban. Kistérségi összehasonlításban a férfiak halálozásánál a teljes korosztályt vizsgálva az országos átlagot 25%-al meghaladó viszonyokat találunk Bácsalmási, Jánoshalmai és a Kiskırösi kistérségekben.. A nık körében az idült keringési betegségek dominálnak, melyek 65 év felett okoznak az országosnál magasabb halálozást. Az országos összehasonlítás során a legmagasabb értéket a Bácsalmási kistérségben találtuk 2006-ban az országos helyzetnél 20%-al magasabb a halandóság. A keringési betegségeken belül elsı helyre az ischaemiás szívbetegségek kerülnek, második helyen az agyérbetegségek és az egyéb érbetegségek „osztoznak” mindkét nemnél. Kedvezı, hogy a magas vérnyomás kezeletlen formában kevésbé okoz korai halálozást, nem közvetlenül, hanem késıi kórformák szövıdményein keresztül vezet halálhoz.
Daganatos halálozás:
A daganatos betegségek okozta halálozás a régióban a második vezetı halálok. Gyakorisága a régió teljes népességében, standardizált adatok hosszú idısoros vizsgálatával az országos alatt alakul, a 90-es évek második felének csúcsa után enyhén csökkenı (9. ábra). Ez a haláloki fıcsoport az, amelyben az elıreszámított trend 2005-ben nem érvényesült, emelkedést vártunk és számszerő csökkenést tapasztaltunk. Valószínősíthetı, hogy a bevezetett automatikus kódolás és szakmai felülvizsgálat hatása itt érvényesült legerıteljesebben. A vizsgált évben a daganatok az összhalandóság 25 %-át elentették férfiaknál, a nıknél 20%-át.
12 A területi egyenlıtlenséget vizsgálva 2 kistérség – Kunszentmiklósi és Kiskırösi – mutatói rosszabbak az országoshoz viszonyítva, mind nık, mind a férfiak esetében. Az elmúlt ıt év adatai közül kiugróan magas halálozást mértünk 2006-ban a nık körében a Kiskunmajsai térségben, itt 50%-al haladta meg az országos átlagot a daganatos halandóság. Árnyalja a képet, hogy a kedvezı térségekben az országos adatokhoz viszonyítottan 25-30%-al alacsonyabb halandóságot is mértünk. Összességében egyik évrıl a másikra a kistérségekben ezen halálokokban a legszélsıségesebb adatokat találjuk, simítva az adatokat, trendeket tekintve, az összes korosztályban mindkét nemben a szélsıségek kiegyenlítıdnek. Az aktív korcsoportban a trend egy lassú emelkedést jelez. A daganatokat szervcsoportok szerint osztályozva mind a nıknél, mind a férfiaknál a légcsı- tüdı daganatos megbetegedése vezet. Férfiaknál második a prosztata, nıknél az emlı rosszindulatú daganata. Harmadik helyre a vastagbél-végbél daganatai kerültek mindkét nemnél. 9. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás a Dél-alföldi régióban és Magyarországon, 1985-2005 450 B á c s - K is k u n
R é g ió
M a g ya ro rs z á g
Standardizált halálozás 100 000 fıre
400 350 300 F é r fia k
N ık
250 200 150 100 50
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
0
Forrás: Magyar Egészségadattár, OSZMK
A légzırendszer betegségei okozta halálozás:
A légzırendszer betegségei okozta halálozás a régióban az ötödik vezetı halálok (5,1%). Trendje a régió teljes népességében, standardizált adatok hosszú idısoros vizsgálatával az országos szerint alakul, mértéke azonban kedvezıbb. Az egyes megyék érintettsége nem azonos, Bács-Kiskunban ez a halálozás mindkét nemben lényegesen gyakoribb, mint a régió másik két megyéjében. Kistérségi összehasonlításban a 2005. évi adatok alapján a légzırendszer betegségei okozta halálozásban, férfiak körében, a 0-64 évesek korcsoportjában Kunszentmiklósi és Kiskunfélegyházai kistérségben észlelni emelkedett mortalitást, míg a 65-x korcsoportjában Kecskeméti, Kisteleki, Bácsalmási kistérség halálozása magasabb az országos átlagnál. Nık körében a teljes populációban háromszoros halálozási többletet találtunk a kecskeméti kistérségben. A kiemelkedıen magas, a régió többi területénél kedvezıtlenebb kép jellemzı Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi térségében is.
13 10. ábra: A légzırendszer betegségei, okozta halálozás Bács-Kiskun megyében, a Dél-Alföldi régióban és Magyarországon, 1985-2006 évben 120
Standardizált halálozás 100 000 fıre
B á c s -K is k u n
R é g ió
M a g y a ro rs z á g
100
80
60 N ık
F é rfia k 40
20
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0
Forrás: Magyar Egészségadattár, OSZMK
Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás:
Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás a régióban a negyedik vezetı halálok (5,4%). Gyakorisága a régió teljes népességében, standardizált adatok hosszú idısoros vizsgálatával az országostól lényegesen kedvezıbben alakul. Az egyes megyék érintettsége nem azonos, Bács-Kiskunban az emésztırendszeri halálozás, akárcsak a légzırendszeri, mindkét nemben lényegesen gyakoribb, mint a régió másik két megyéjében. Kistérségi összehasonlításban, férfiak körében, a 0-64 éves korcsoportban gyakorlatilag Bács-Kiskun megye teljes területén az országos és a régiós átlagot meghaladó többlethalálozást tapasztalunk. A mértékét vizsgálva, Békés megye legkedvezıbb kistérségéhez hasonlítva négy ötszörös halálozás jellemzı az egész Bács-Kiskun megyére. A jelenség hátterében a rossz minıségő alkoholok mértéktelen fogyasztásából eredı nagyszámú májkárosodás áll. Csongrád és Békés megyében a halálozás jóval az országos átlag alatt marad, így lehet a régiós mortalitás is kedvezıbb az országosnál. A 65-x korcsoportban Bács-Kiskun érintettsége már nem ennyire kifejezett. Nık körében a 0-64 éves korcsoportban kedvezı a kép, csak a jánoshalmai és szegedi kistérség emelkedik ki az egyenletesen alacsony mortalitásból. A nık emésztıszervi halálozása a 65-x éves korcsoportban mutat az országos helyzetnél kedvezıtlenebb képet, elsısorban a csongrádi, és a kunszentmiklósi térségben, ahol az országos kétszerese a többlethalálozás
14 11. ábra: Az emésztırendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozá a Dél-alföldi régióban és Magyarországon, 1985-2006
Standardizált halálozás 100 000 fıre
250
Bács-Kiskun
Régió
Magyarország
200
150
100
Nık
Férfiak 50
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
0
Forrás: Magyar Egészségadattár, OSZMK
4) Bács-Kiskun megye lakosainak egészségi állapot jellemzése a megbetegedési statisztikák alapján Intézetünk 2001 ıszén csatlakozott a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának (DE-OEC NI) Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtés Programjához (HMAP), melynek célja olyan módszertan bevezetése és tesztelése, mely megbízható adatokat szolgáltat néhány kiválasztott népbetegség elıfordulási gyakoriságáról. A program keretén belül résztvevı praxisonként azoknak a morbiditási adatoknak a győjtésére és elemzésére kerül sor, melyek hazánk népességében a legnagyobb súllyal fordulnak elı (pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, érrendszeri betegségek, daganatok, stb.) és elıfordulási gyakoriságuk csökkentésével a lakosság egészségi állapota jelentısen javítható. A keletkezı információ jól hasznosítható az egészségügyi tervezés, pl. az ellátó kapacitás tervezése során, vagy a prioritások meghatározásakor. A megyében 20 praxis csatlakozott a HMAP programhoz, kijelölésükkor figyelembe vettük a területi megoszlást, a rendelkezésre álló informatikai hátteret s a korábbi közös munkák során tanúsított együttmőködési készséget. A háziorvosok havi gyakorisággal juttatják el adataikat intézetünkbe papíron vagy elektronikus úton, az adatok itt egységes adatbázisba kerülnek, melyet évente egy alkalommal továbbítunk a DE-OEC NI felé feldolgozásra. A feldolgozott adatokat a háziorvosok további felhasználásra visszakapják. A programban, 2006-ban regisztrált új megbetegedéseket a jelentés morbiditás fejezetében szerepeltetjük. 2007-ben technikai okok miatt a DE OEC NI nem biztosította az üres adatbázist, így a beérkezett jelentılapok feltöltésére és értelemszerően a minıségbiztosítási ellenırzések lebonyolítására nem volt mód.
II. TELEPÜLÉSEGÉSZSÉGÜGY
15 A környezet-egészségügy feladata a környezetben lévı fizikai, kémiai és mikrobiális tényezık által okozott veszélyeztetés felismerése, jelzése, és beavatkozás az egészségkárosító hatások kialakulásának megelızése, vagy a fennálló kockázat társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése érdekében. Az ember egészsége és a környezet állapota közötti kapcsolat sokrétő, a környezeti hatások sokszorosan összetettek és nehezen számszerősíthetık. A krónikus megbetegedések kialakulásában szerepet játszó alacsony szintő környezeti expozíciók hosszú idıintervallum alatt fejtik ki hatásukat, megjelenési formáik gyakran tünetszegények, nehezen felismerhetık. Egészségünket közvetlenül, jól nyomon követhetı módon és nagy tömeget érintıen befolyásolja környezetünk felszíni, felszín alatti, medencés vizeink állapota, és a levegı minısége. Az egészségi állapot javításának és a születéskor várható élettartam növelésének egyik fontos eszköze az egészséget támogató környezet kialakítása, melynek eléréséhez megyénkben az ivóvizek, a felszíni vizek és a levegı minıségének javítása egyaránt szükséges. Vízhigiéne Bács-Kiskun megyében valamennyi településén van közmőves ivóvízhálózat, azonban a vezetett vízzel ellátott lakások aránya 87,2, mely 7,1%-kal elmarad az országos átlagtól. A lemaradás fıként a megyére jellemzı tanyás településszerkezet következménye. A vezetett vízzel való ellátottság teljeskörővé tétele a külterületi lakosság 12%-os aránya miatt gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A vízmő kutak külsı szennyezıdés elleni védelme megfelelınek mondható, a vezetékes vizek mikrobiális szennyezettségi mutatói kedvezıek, a fertızések létrejöttének egészségkockázata a vízmővek gondos és felelısségteljes üzemeltetése mellett elhanyagolhatónak tekinthetı. Vegyi összetevık tekintetében a vízminıségi kép kedvezıtlenebb, a kutakból kinyert víz, vezetett vízellátás biztosítására – kevés kivételtıl eltekintve – csak tisztítást követıen alkalmas. A mélyfúrású kutakban fıként a megye középsı és déli részén nagy gyakorisággal van jelen egészségügyi határértéket meghaladó vas, mangán tartalom, gyakori a határértéket meghaladó ammónium és metán koncentráció. Jól körülhatárolható kisebb térségek vízminıségi problémái a keménység, klorid, nátrium kémiai összetevık, valamint 3 településen a bór határérték feletti koncentrációja. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelettel hatályba léptetett új vízminıségi követelmények figyelembevételével Bács-Kiskun megyében 99 településen nem biztosított a jogszabályi elıírásoknak megfelelı minıségő ivóvíz. A közmőrıl el nem látott belterületi lakosok, illetve a külterületen élık (össz lakosság 12%-a) saját telkükön létesített, többnyire kismélységő fúrt kutakból – ritkán ásott kutakból – nyernek ivóvizet. Rendkívül nagy egészségkockázattal kell számolni megyénkben a magán kutak vizének ellenırzés nélkül való fogyasztása esetén. Gyakori, hogy a sekély rétegre települt egyedi vízellátó rendszerek vizében az arzén és a nitrát tartalom többszörösen meghaladja a megengedett, illetve a közmőves ivóvizeinkben kimutatott értéket. Számolni kell azzal is, hogy a magas szennyezıanyag koncentrációk egészségártalmat, vagy különösen csecsemıkorban életveszélyes állapotot idézhetnek elı.
Természetes fürdık
16 A tavak és természetes vízfolyások mentén 2007-ben 9 szabályos eljárásban kijelölt természetes fürdı üzemelt. A természetes vizek biológiai egyensúlya sérülékeny, bakteriális állapotuk nagymértékben idıjárásfüggı. A vízhozam, illetve a tárolt vízmennyiség csökkenése, a csapadékszegénység, valamint a levegıhımérséklet tartósan magas értékei nyár végére – és sokszor a szezon közben is – vízminıség romláshoz vezetnek. A rendszeresen nem ellenırzött minıségő felszíni vizekben való „strandolás” különösen a gyermekek számára jelent indokolatlanul nagy egészségkockázatot. A folyók strandterületein kívüli szakaszán a szennyvíz kontamináció veszélye miatt fürödni akkor sem tanácsos, ha a fürdızést tiltó tábla arra külön nem hívja fel a figyelmet. 2007-ban a felszíni vizeken kijelölt 9 strand közül 7 strand a nyár egész idıszaka alatt alkalmasnak bizonyult fürdésre. Medencés fürdık Bács-Kiskun megyében a 2007-ben 38 medencés közfürdıt tartottunk nyilván, közülük 2007-ben 3 szezonális jellegő közfürdı nem nyitott ki. A 38 medencés fürdı területén összesen 66 visszaforgatásos medence és 48 töltıürítı medence üzemelt. A mőködı 45 töltı-ürítı medence közül vízforgató berendezés létesítése, ill. üzemeltetése alóli felmentéssel 41 medence rendelkezik. A felmentéssel nem rendelkezı 4 medence 3 szezonális jellegő fürdı területén található, melyek a múlt évben nem üzemeltek. A hatósági és az üzemeltetık által végzett vizsgálatok alapján a visszaforgatott víz és a visszaforgatásos medencék kémiai-, illetve bakteriológiai kifogásoltsági aránya kedvezı. Magas bakteriológiai kifogásoltsági arány a töltı-ürítı rendszerő medencék esetében fordul elı. Az ÁNTSZ-nek nagy szerepe van a fürdık higiénés helyzetének a javításában, beleértve a fertıtlenítés hatékonyságának növelését, a szociális helységek kialakítását, elérhetıségét, valamint a megfelelı fürdési kultúra (zuhanyzó használata fürdés elıtt, után) elérésében. Talajhigiéne A megyében mindössze 40 településen épült ki közmőves szennyvízhálózat, a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 39,4%, az országos átlaghoz képest 29,3%-os elmaradás mutatkozik. A települések csatornázottsága elmaradott, a közmőves vízellátásba bekapcsolt lakások aránya(87,2) és a csatornahálózatra kötött lakások aránya(39,4)között 47,8%-os eltérés van. A közcsatorna hálózat kiépítetlensége miatt a lakóházak udvarában győjtött szennyvizek megfelelı elhelyezése nem biztosított. A kommunális hulladékok szervezett, rendszeres győjtése megyénkben 119 településen valósult meg, a szolgáltatásba bevont lakások aránya 79,0%. A szilárd és folyékony hulladéklerakók többségénél nem biztosított a talaj és a felszín alatti vizek szennyezıdés elleni védelme, mivel kialakításuk néhány kivételtıl eltekintve nem felel meg az érvényben lévı jogszabályi elıírásoknak. Pozitív változás, hogy a települések regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez való csatlakozása reális lehetıséget teremt/teremtett a környezetszennyezı módon üzemeltetett hulladéklerakók bezárására és rekultiválására.
17 A felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet hatálybalépését követı idıszakban több helyszínen vált ismertté környezeti káresemény. A kommunális szilárdhulladék-lerakók, és folyékonyhulladék-leürítık okozta környezetszennyezéseken kívül leggyakoribb a MOL Rt. telephelyein és szénhidrogén-vezetékein bekövetkezett szándékos, vagy véletlenszerő környezeti károsodás. A felismert környezetszennyezések helyszíne többségben külterület, a lakosság közvetlen érintettsége nem nagymértékő, de a közvetett hatások lehetısége miatt környezet-egészségügyi érdekbıl a kármentesítések mielıbbi végrehajtása szükséges. Levegıhigiéne Kecskeméten 1996. óta mőködik mérıállomás a biológiai allergének monitorozására. Elmondható, hogy 2007-ben Kecskemét pollenterhelése az elızı éveknél kedvezıbben alakult. Kecskeméten évek óta tapasztalt szignifikáns pollenszám csökkenéshez hozzájárulhatott a széleskörően kibontakozó parlagfő elleni védekezés, melyben Bács-Kiskun megye országos összehasonlításban is élen járt.
III. Kémiai biztonság A 2007. év végén zárult le az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével összefüggı jogszabályváltozások folyamata, melyek a kémiai biztonság szakterület tekintetében jelentısen átrendezték az ÁNTSZ hatósági feladat- és jogkörét. A kémiai anyagok szervezett munka közbeni hatásából eredı kockázatok ellenırzésének jogköre a munkavédelmi hatósághoz került. Az ÁNTSZ ellenırzési jogköre azoknak a kémiai biztonsági jogszabályi elıírásoknak az ellenırzésére korlátozódott, amelyek függetlenek adott munkafolyamattól és minden veszélyes anyaggal, veszélyes készítménnyel végzett tevékenység általános elıfeltételei, a munkaegészségügyi szempontokon túlmenıen a közegészségügyi szempontok érvényesítését jelentik. 2007. évben Bács-Kiskun megyében az ÁNTSZ által elvégzett összesen 6865 ellenırzésbıl 3772 ellenırzés során (55%) a kémiai biztonsági elıírások betartásának ellenırzése is megtörtént. A tapasztalatok alapján a megye helyzete az alábbiakkal jellemezhetı: A munkaegészségügyi szakterület által nyilvántartott egységekben, ahol a közelmúltban zajlottak le a telepengedélyeztetési eljárások, eleget tettek a veszélyes anyagokkal és/vagy veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentési kötelezettségnek, a Biztonsági Adatlapok többnyire rendelkezésre állnak, a veszélyes anyagok/veszélyes készítmények csomagolása, feliratozása, raktározása, tárolása általában megfelelı. A kémiai kockázatelemzés hiánya ritkábban, tartalmi hiányosságok azonban gyakran elıfordulnak. A szervezett munkavégzés körében a dokumentáció készítése munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül, de az elıírt képesítési feltételeknek a dokumentációk készítıi nem felelnek meg. A település- és környezet-egészségügyi, valamint az élelmezés-egészségügyi szakterületek bizonyos egység-típusainál (vízmő, medencés fürdı, élelmiszeripari nagyüzem) hasonlóan kielégítı a kémiai biztonsági helyzet.
18 A vendéglátásban, szépségápolás területén, szociális ellátásban, fogyasztási kiskereskedelemben, egészségügyi szolgáltatásban még jellemzı a kémiai biztonsági ismeretek hiányossága: az egységek jelentıs része nem jelentette be veszélyes anyaggal végzett tevékenységét, a Biztonsági Adatlapokat gyakran kell pótolni, a kémiai kockázatbecslés hiányzik, a veszélyes anyagok tárolása és feliratozása nem megfelelı. Jogszabályi elıírás
Tevékenység bejelentése az ÁNTSZ I. fokú hatósága felé Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tárolása A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tekintetében a kockázat-elemzés megléte A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tekintetében a kockázat-elemzési dokumentum tartalmi megfelelıssége Biztonsági adatlapok bemutatása A biztonsági adatlapok tartalmi elemeinek hiánya A biztonsági adatlapok formai követelményei A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények csomagolása A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények feliratozása
Hiányosság az ellenırzött esetek %ában 8 9 17 29 5 5 8 0,5 1,5
Közérdekő – kémiai biztonsággal összefüggı – bejelentés kivizsgálására 5 alkalommal került sor. Kémiai terhelési bírság kiszabására 31 alkalommal került sor. A kémiai biztonsági megelızı hatósági tevékenység folyamatosan érvényesül az építéshatósági, a mőködési engedélyezési és telepengedélyezési, a szakhatósági eljárások valamint minden egyéb személyes ügyfél-ügyintézı találkozás alkalmával ezért joggal várható a helyzet további folyamatos javulása.
IV. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi helyzet 2007-ben jogszabályváltozások következtében jelentısen átalakult az élelmiszerellenırzés rendszere. Egyik legjelentısebb változás, hogy a 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggı kormányrendeletek módosításáról értelmében 2007. október 1. után az élelmiszerkereskedelem felügyelete a Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz került. Ez a terület az ÁNTSZ tevékenységében is meghatározó volt, mivel a lakosság biztonságos élelmiszerrel történı ellátása kiemelt jelentıséggel bírt. Az összefoglalóban a kereskedelemre vonatkozó adatok a fent említett változásnak megfelelıen háromnegyed év adatait tartalmazzák.
19 Bács-Kiskun megyében a nyilvántartott élelmezés-egészségügyi egységek ellenırzése eltérı arányban történt meg. Megjegyzendı, hogy az élelmiszerelıállítás ellenırzését korábbi jogszabályok elsıdlegesen az állategészségügyi hatóság hatáskörébe utalták.
Az élelmiszerkereskedelemben, vendéglátásban és közétkeztetésben a megtett intézkedések az alábbiak szerint alakultak:
Átiratok
Rendelkezı Eljárási Helyszíni határozatok bírság bírság
Szabálysértési bírság
Minıségvédelmi bírság
Kémiai terhelési bírság
13 27 2
277 74 11
3 12 0
száma Élelmiszerkereskedelem Vendéglátás Közétkeztetés
44 46 70
147 130 50
2 1 0
0 12 0
A kiszabott bírságok összegét tekintve kiemelkedik a kereskedelem teületén az elsı háromnegyed évben kiszabott minıségvédelmi bírság összege: 28 103 130 Ft, ami a lejárt minıség-megırzési idejő, illetve jelölés nélküli termékek forgalmazásának még mindig magas arányát mutatja. Eljárási bírság összege
Helyszíni bírság összege
Szabálysértési bírság összege
Minıségvédelmi bírság összege
Kémiai terhelési bírság összege
28103,13 6950 1100
50 255 0
ezer Ft Élelmiszerkereskedelem Vendéglátás Közétkeztetés
100 30 0
0 120 0
280 940 40
20
Általános élelmezés-egészségügyi jellemzık: Élelmiszer-eredető megbetegedésrıl 2 alkalommal szereztünk tudomást, egy esetben ismeretlen eredető folyadék elfogyasztása utáni mérgezéses tünetek (2 fı) illetve családi esemény kapcsán ételfertızést kapott 12 fı (Salmonella enteritidis) Az ellenırzések során tapasztaltuk, hogy a HACCP minıségbiztosítási rendszert csekély kivételtıl eltekintve az egységek kidolgozták. Leggyakrabban olyan hiányosságok fordulnak elı, melyek tudatos magatartással, megfelelı higiénés szemlélettel megelızhetık lennének, pl.gyakoriak a kisebb higiéniai vétségek, a személyi higiéne be nem tartása, a munkaruha, hajvédı, kézfertıtlenítı, papírkéztörlı hiánya, az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok érvénytelensége, a tevékenységgel összefüggı hibák, a tisztaság, berendezési tárgyak nem megfelelısége, nem szakosított árutárolás, hőtıtárolás, hőtıhımérı hiánya, mosogatással kapcsolatos hibák, ételminta nem szabályszerő eltétele, HACCP ellenırzı lapok hiányos vezetése Nagyobb anyagi ráfordítást igénylı hiányosságok pl a helyiségek rossz mőszaki állapota, elhasználódott, cserére szoruló berendezések, eszközök, hideg-meleg folyóvíz hiánya.
V.
Járványügyi tevékenység
21 2007-ben a Bács-Kiskun megye járványügyi helyzetét befolyásoló tényezık közül a kedvezı jelenségek kerültek elıtérbe. Különösen kedvezı fejlemény, hogy az év folyamán jelentısen, mintegy 1/3-ával kevesebb fertızı eredető hasmenést jelentettek megyénk területérıl, mint az elızı évben. A betegség csoporton belül a legnagyobb, 40%-ot meghaladó mértékben a salmonellosis esetek száma csökkent. 2006. évben országszerte a campylobacteriosis elıfordulási gyakoriságának csökkenését tapasztalták. Bács-Kiskun megyében, ahol 2006-ban a legnagyobb mértékő incidencia csökkenés mutatkozott, 2007-ben további 30%-ot esett a megbetegedések száma. A 2006. évben több nagy közösségi járványt okozó calici vírus aktivitása 2007-ben jelentısen csökkent, ennél fogva tárgyévben vírusos gastroenteritis diagnózissal 40%-kal kevesebb eset került bejelentésre. Az elızıekhez képest szerényebb mértékben, kb. 20%-kal csökkent az enteritis Bejelentett enterális fertızı betegségek megoszlása Bács-Kiskun megyében 1998 - 2007 3500 3000 2500
Egyéb
2000
Vírusos gastroenteritis Enteritis infectiosa
1500
Campylobacteriosis 1000
Salmonellosis
500 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
infectiosa terminológiával jelentett esetek száma. Mindamellett, hogy a 2007. évi
Akut vírushepatitisek aetiológiai megoszlása Bács-Kiskun megyében 1994-2007
60 HAV
HBV
HCV
Tiszt
50
esetszám
40 30 20 10 0 1994 1995
1996
1997
1998
1999
2000 év
2001
2002
2003 2004
2005
2006
2007
22 megbetegedési adatok rendkívül kedvezıen alakultak, az enterális fertızı megbetegedések utolsó 10 évi elıfordulását bemutató diagramról - a tárgyévi esetektıl függetlenül is - határozottan csökkenı trend olvasható le. 2006. évben regisztráltuk a legkevesebb akut vírushepatitis megbetegedést: mindössze 7 esetet jelentettek területünkön. Ezt a kivételesen kedvezı járványügyi helyzetet lényegében sikerült megtartani 2007-ben (8 megbetegedés). A „siker titka” a járványszerően is elıforduló hepatitis A vírus háttérbe szorulása. A tendencia az utóbbi 15 év fertızı beteg anyagában – ellentmondásosan ugyan, de – világosan tetten érhetı. A védıoltással megelızhetı fertızı betegségek közül mindössze 1 pertussis megbetegedést regisztráltunk és nem fordult elı egyetlen kanyaró, mumps és rubeola megbetegedés sem. A rókák között évek óta szisztematikusan végzett veszettség elleni immunizációs kampányoknak köszönhetıen igazoltan veszett állatot az utóbbi 3 évben megyénk területén nem azonosítottak. Veszettségre gyanús expozíció miatt 2007-ben 37%-kal kevesebb személy részesült védıoltásban, mint az elızı évben. Kedvezıtlenül befolyásolta a megye járványügyi helyzetét, hogy 2007-ben 10-rıl 13-ra emelkedett a gennyes agyhártyagyulladások száma. A változás a győjtıdiagnózison belül egyaránt érintette az invazív meningococcus és a pneumococcus által okozott kórképek elıfordulási gyakoriságát. Meningococcus fertızés miatt egy csecsemıt elvesztettünk. A Dél-alföldi Régió a víziszárnyas nevelés és feldolgozói tevékenység vonatkozásában az ország legfontosabb színtere. A régiót alkotó mindhárom megyében gyakoriak az ornithosis megbetegedések, járványok. 2007-ben BácsKiskun megyében 1 járvány fordult elı, melyben egy beteg sajnálatos módon ornithosis következtében meghalt. A ritkábban elıforduló fertızı betegségek közül 1 tetanus esetet regisztráltunk. Az idıs nıbeteg, bár tetanus elleni védıoltásban nagy valószínőséggel soha nem részesült, betegségébıl meggyógyult.
VI. Egészségvédelem Az ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézete Egészségvédelmi és Szőrési Koordinációs Osztálya a Népegészségügyi Programban kitőzött célok érdekében a prioritásokat figyelembe véve folytatta tevékenységét. Az egészségfejlesztés a mindennapi élet 10 színterén (óvoda, általános iskola, középiskola, felsıoktatási intézmény, egészségügyi intézmény, munkahely, közösségi programok falun, városban, média, önkormányzat) a legváltozatosabb módszerekkel, a legváltozatosabb témában történt. Fı tevékenységi területeink: az egészségfejlesztés, egészségvédelem, egészségmegırzés illetve a szőrési koordináció: mammográfia és a cervix szőrés. Az egészségfejlesztési tevékenységen belül a legnagyobb hangsúlyt az ifjúság egészségének megırzésében igyekeztünk kifejteni. Programjainkat az életkorukból adódó problémás témák felvetésével, beszélgetésekkel, interaktív rendezvényekkel igyekeztünk megvalósítani Az általános- és középiskolák iskolabüfé rendszerének
23 átalakítását kezdtük meg. A megye összes alap- és középfokú iskoláját megszólítottuk. Az egészséges táplálkozás népszerősítése, az iskolai büfék árukínálatának módosítása az iskolák jelentıs részénél megtörtént. Kiemelt feladatként kezeltük az „Esélyegyenlıség az egészségért” program alatt a hátrányos helyzető roma gyermekek egészségfejlesztését. A roma nık számára méhnyakszőrést szerveztünk. Egészségfejlesztı, egészségnevelı munkánkat a mindennapi élet más színterein is igyekeztünk kifejteni. Több munkahelyi programot valósítottunk meg, illetve kapcsolódtunk más intézmények rendezvényeihez. Egészségügyi elıadássorozatot tartottunk a megváltozott munkaképességő dolgozókat foglalkoztató intézményben. Az országos munkahelyi testsúlycsökkentı programban is részt vettünk. Sok embert megmozgató, több hónapon keresztül tartó parlagfőmentesítési akciókat szerveztünk a megyénkben. Számos település önkormányzatával és civil egyesületekkel dolgoztunk együtt. Az országos Aerobiológiai Hálózat munkájában is részt veszünk. Programjainkban szerepelt az idısebb korosztály egészségvédelme is. A hipertónia hét keretén belül a szegedi nyugdíjas klubbok tagjai vettek részt nagy számban az intézetünkben megtartott elıadáson, méréseken.
VII. Szőrési tevékenység A népegészségügyi program keretén belül tovább folytatódott a mammográfiai és cervix szőrés koordinálása megyénkben. A nık méhnyak szőrés részvételének fokozása érdekében az év elsı felében mozgó szőrıbusz mőködtetését kezdeményezte és finanszírozta a Magyar Posta. A Dél-alföldi Régió három megyéjében szerveztük meg a szőrést, olyan kistelepüléseken, ahonnan nehéz a beutazás a legközelebbi szőrıállomásra. A sikeres "„Liliom program”-ot 2006-ban a szervezık újra indították, melyhez csatlakoztunk. Programjaink egy részérıl a helyi és országos médiák is beszámoltak. Az immár ötödik éve folyó emlıszőrés az eredeti szerkezetben mőködik. A Kecskeméti Megyei Kórházban mőködı MaMMa Klinika ZRT Mammográfiás Szőrıközpont a megye északi kétharmadát, a Bajai Városi Kórház Mammográfiás Szőrıközpontja pedig a megye déli egyharmadát látja el Bajai Városi Kórház Mammográfiás Szőrıközpont Megjelenési arány: 63,7% Elsı körös meghívott: 6991 Másodkörös meghívott: 4909 Szőrésen megjelent: 4450 Kiküldött meghívólevél: 12114 Kézbesíthetetlen meghívó: 214
24 Az emlıszőrésre meghívottak és az abban részt vettek alakulása a Bajai Városi Kórház Mammográfiás Szőrıközpontban, 2007 14000 12000 10000 Kézbesíthetetlen
8000
Másodkörös 6000
Elsı körös
4000 2000 0 Kiküldött meghívólevél
Megjelentek
Forrás: ÁNTSZ D-a RI
Mamma Klinika ZRT Mammográfiás Szőrıközpont Megjelenési arány: 55,5% Elsı körös meghívott: 17337 Másodkörös meghívott: 12900 9625 Szőrésen megjelent: Kiküldött meghívólevél: 30845 Kézbesíthetetlen meghívó: 608
Az emlıszőrésre meghívottak és az abban részt vettek alakulása a MaMMa Klinika ZRT Mammográfiás Szőrıközpontban, 2007 35000 30000 25000 Kézbesíthetetlen
20000
Másodkörös 15000
Elsı körös
10000 5000 0 Kiküldött meghívólevél
Forrás: ÁNTSZ D-a RI
Megjelentek
25 Bács-Kiskun Megye összesen
Megjelenési arány: 57,9%
Elsı körös meghívott: 24326 Másodkörös meghívott: 17809 Szőrésen megjelent: 14030 Kiküldött meghívólevél: 42957 Kézbesíthetetlen meghívó: 822 Az emlıszőrésre meghívottak és az abban részt vettek alakulása Bács-Kiskun megyében összesen, 2007 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
Kézbesíthetetlen Másodkörös Elsı körös
Kiküldött meghívólevél
Megjelentek
Forrás: ÁNTSZ D-a RI
Az emlıszőrést követı beavatkozások száma és a citológiai eredmény alakulása Bács-Kiskun megyében, 2007
Baja Kecskemét Bács-Kiskun
Mőtétre javasolt 27 33 60
Mőtött
Benignus
Malignus
18 25 43
4 5 9
14 20 34
Forrás: ÁNTSZ D-a RI
Az eredményesség növelése érdekében a szőrésbe éppen bevont közigazgatási területen személyesen felkerestük a település polgármesterét, háziorvosait, védınıit és értesítettük ıket a várható szőrésrıl. 92 településre saját készítéső felhívást juttattunk ki, amit a polgármesterek, védınık a helyi médiában közzétettek. Kijuttattuk a szőrésre jogosultak névsorát azzal a céllal, hogy a helyi szakemberek mozgósítsák ıket a szőrésre. Bejátszásra videokazettát kölcsönöztünk, illetve orvosi rendelıkben, közforgalmi helyeken a vizsgálatot népszerősítı plakátokat helyeztünk ki. Munkánk eredményeként a megjelenési arány tovább emelkedett (2005-ben 33%, 2006-ban 48,8%, 2007ben 57,9%). A roma népességben a daganatos megbetegedések aránya a rendelkezésre álló adatok szerint közel háromszorosa a hazai átlagnak. A roma nık veszélyeztetettsége, függetlenül a lakókörülményektıl és a gazdasági aktivitástól, közel másfélszerese a roma férfiakénak.
26 A megbetegedések számának csökkentésére a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve többek között célul tőzte ki a romák egészségügyi szőrıvizsgálatokon való részvételi arányának növelését, ezen belül a roma nık egészségügyi prevenciós szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítását, egészségügyi, higiénés prevenciós felvilágosító programok szervezését. Ennek gyakorlati megvalósítására a magyarországi három legnagyobb rákellenes civil szervezet „A rák ellen, az emberért, a holnapért Alapítvány”, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szövetsége „EGYENLİ ESÉLLYEL A RÁK ELLEN” Mellrák Szőrı és Felvilágosító Kampány Roma Nıknek címmel közös programokat szervezett. A program lényege egy szervezett egészségnap, amelynek központi része a szociálisan hátrányos helyzető, kiemelten a roma lakosságot megszólító emlıszőrés, egészségi állapotfelmérés és felvilágosítás. Mivel az egészségnapra nemcsak a nıket, hanem a családokat várták, ezért a rendezvényt egy sokoldalú, mővészettel és sporttal, egészséges életmóddal kapcsolatos program köré szervezték. Az egészségnapot megelızte egy, a térség döntéshozói, szakemberei, kisebbségi képviselıi részére szervezett konferencia. A programok három helyszínen zajlottak, az egyik helyszín a Bács-Kiskun megyei Kiskırös volt. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában osztályunk aktívan részt vett. Az emlıszőrı busz több mint egy hétig állomásozott a helyszínen, lehetıséget adva a kiskırösi, keceli, soltvadkerti roma hölgyeknek, valamint a térség érintett nıi lakosságának a szőrésben való részvételre. A szervezett szőrés keretén belül meghívólevelet kapott roma nık megjelenési aránya korábban soha nem tapasztalt 100%-os volt. A Népegészségügyi Program keretében a két éves ciklus végén Bács-Kiskun megyében a két évre számított megjelenési arány 53% (elsıkörös meghívott 51919, ebbıl megjelent 27547), a Bajai Városi Kórház Mammográfiás Szőrıközpont területén 57% (elsıkörös meghívott 16830, ebbıl megjelent 9591), a MaMMa Klinika ZRT Mammográfiás Szőrıközpont területén 51,1% (elsıkörös meghívott 35089, ebbıl megjelent 17956).
VIII. Gyermek- és ifjúság-egészségügy Nyilvántartott egységek száma: 2006-ban 885, 2007-ben 896 Intézkedést igénylı esetek aránya az ellenırzött egységekhez viszonyítva:
Ellenırzött egységek száma Átirati és határozati intézkedések aránya
2006 311 24%
2007 321 38%
Általánosságban elmondható, hogy a csökkenı gyermeklétszámok mellett a pénzügyi források is jelentısen apadnak, szőkösek az intézmények költségvetési keretei és a gondok csökkentésére ill. a pénzügyi források hatékonyabb felhasználása végett bölcsıde - óvoda, valamint általános iskola összevonására került sor, társulás formájában. Mára a községek óvodáit és iskoláit társították a város oktatási intézményeivel.
27
Bölcsıdék
2007 évben zajlott a bölcsıdék komplex, országos felmérése, közegészségügyi ellenırzéssel összekötve. Általánosságban elmondható, hogy az utóbbi két évben megnıtt az igény a gyermekek bölcsıdei elhelyezésére, a szülık munkahely-megtartása miatt, és ma már „sorbanállás” van a férıhelyekért. Elıfordul, hogy az engedélyezett létszám 240%-át veszik fel, illetve óvodában „tipegı” csoportot alakítanak ki. Az épületek egy része régi, felújításra szorul. A fenntartó önkormányzatok az elérhetetlen pályázati lehetıségekre, anyagi nehézségekre hivatkozva csak a kisebb javításokat tudták elvégeztetni.
Óvodák
Vannak olyan települések, ahol az óvodák 50-90%-a nem célépület, általában lakóházakból lett kialakítva a 20. század elsı felében, így állagukban, valamint az óvodákban kötelezıen kialakítandó helyiségekben komoly hiányosságok tapasztalhatók. Komoly problémát okoz az óvodák fenntartásának kérdésében a gyermekek létszámának folyamatos csökkenése. Az óvodák megszüntetésének elkerülése, az anyagi források optimálisabb kihasználása érdekében a szomszédos Önkormányzatok, akár több településre kiterjedı, közös mővelıdési központokat hoztak létre. Ennek ellenére a kisebb települések óvodáiban a gyermekek létszáma olyan kevés,- alig haladja meg a 10-20 fıt- hogy az a települési Önkormányzat fontolgatja az óvoda bezárását és a gyermekek szomszédos községbe való utaztatását. Az ellenırzések során jellemzı tapasztalat volt, hogy az Önkormányzatoknak a hiányosságok megszüntetésére igen szőkösen jut anyagi keret, saját pénzügyi erıforrásból legjobb esetben is csak az évenkénti festéseket, meszeléseket tudják elvégeztetni, ezért a nagyobb befektetést igénylı problémák (főtés- illetve villamoshálózat-korszerősítés, padozat felújítása, nyílászárók cseréje, hiányzó helyiségek kialakítása) megoldását pályázati pénzbıl szeretnék finanszírozni.
Iskolák (Általános iskolák, gimnáziumok, szakközép és
szakképzı iskolák) A gyermeklétszám csökkenés az általános iskolákat, fıleg a kisebb települések iskoláit érinti. Egy kecskeméti iskolát, egy vonzáskörzetben lévı községi iskolát bezártak, valamint két kisközségben csak alsó tagozatos osztállyal mőködtetik az iskolát. Szerencsétlen helyzet volt Fülöpházán, mivel a nyár végére végre elkészült az új tálalókonyha, de az iskolások létszáma nem érte el a mőködtetéshez szükséges határt, ezért szeptemberben nem nyithatott ki az iskola. Az általános iskolák egy részében az elızı évekhez hasonlóan egy-egy vizes helyiséget korszerősítettek. A kecskeméti önkormányzati iskolákban a „Szemünk fénye” program kapcsán a régi elavult világítótestek helyére korszerőeket szereltek fel.
28
Szakképzı iskolák
A „piaci igényeknek” megfelelıen új szakok beindítására törekednek és ennek kapcsán korszerően felszerelt oktató termeket alakítanak ki. Kiskunhalason a Garbai Sándor Szakképzı Iskolát Területi Integrált Szakképzési Központtá kívánják folyamatosan kialakítani. A családi napközi iránti igény fokozódik. Kiskunhalason 7, Lajosmizsén 5, Kecskeméten, Kerekegyházán, Kunszentmiklóson, Jakabszálláson és Kisszálláson 1-1 családi napközi mőködik. Az ellenırzések során higiénés, közegészségügyi, balesetvédelmi hiányosságot nem tapasztaltunk. 2008-ban kiemelt, teljes körő ellenırzéseket fogunk végezni. Az oktatási intézményekben folyó diétás étkeztetés körülményeinek felmérése érdekében 2007- folyamán az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Gyermek-és ifjúság-egészségügyi csoportja levélben érdeklıdött valamennyi település polgármesterétıl. A 119 településérıl mindössze 21 válasz érkezett érdeklıdésünkre: • nem merült fel a diétás étkeztetés igénye, ill. nincs tudomásuk róla: 5 • az igény felmerült ugyan, de az oktatási intézményt ellátó konyha nem tudja biztosítani (anyagi, tárgyi, személyi okokból): 12 • szülı biztosítja az ellátást:: 7 • Kórház, Kft, Kht vagy vállalkozó által üzemeltetett konyháról valósul meg a diétás étkeztetés 6 válaszadó településén.
IX. Egészségügyi igazgatás Az ÁNTSZ átszervezésének hatása az egészségügyi igazgatási feladatokra A 2007. január 1-ei regionális átszervezéssel a regionális intézet székhelye Békéscsabára került, ezen kívül az intézetnek Szegeden és Kecskeméten kirendeltsége mőködik. A regionális szintő egészségügyi igazgatási feladatok koordinálása Békéscsabán történik és a Bács-Kiskun megyei kórházakkal és betegszállító szervezetekkel kapcsolatos ügyintézés is itt folyik. Az ÁNTSZ területi és helyi szervei között új munkamegosztás alakult ki az egészségügyi igazgatási feladatok kapcsán, ennek megfelelıen a fekvıbeteg-ellátás, a mentés és a betegszállítás felügyelete a regionális intézet hatáskörében maradt, az alapellátás felügyelete mellet azonban a járóbeteg-ellátás felügyelete is a kistérségi intézetek hatáskörébe került. A regionális intézet természetesen ellátja a kistérségi intézetek egészségügyi igazgatási tevékenységének irányítását és koordinálását. Az ÁNTSZ egészségügyi igazgatási hatáskörét alapvetıen az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrıl szóló, többször módosított 1991. évi XI. törvény szabályozza. Ebbıl a következıket szükséges kiemelni: – javaslattétel az egészségügyi ellátással kapcsolatos intézkedésekre – az egészségügyi intézmények mőködésének felügyelete
29 – – – –
javaslatétel egészségügyi intézmények létesítése, fejlesztése, megszüntetése kérdésében a tulajdonos, illetve a finanszírozó számára az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos tervek véleményezése az egészségügyi szolgáltatások engedélyezése, ellenırzése és a kiadott engedélyek nyilvántartása az ügyeleti és a betegbeutalási rend kialakítása, összehangolása és nyilvántartása.
A fenti feladatok elvégzését az ÁNTSZ-szel megbízási jogviszonyban álló szakfelügyelı fıorvosok segítik, akik az általuk felügyelt szakmában mőködı egészségügyi szolgáltatók számától függıen regionális, megyei vagy kistérségi szinten látják el a feladatukat. Az egészségügyben mőködı szakmai kamarák átalakítása miatt az ÁNTSZ feladatai kibıvültek egyrészt azzal, hogy a regionális intézet átvette az orvosi kamarától a háziorvosi és a fogorvosi praxisjog engedélyezését és nyilvántartását.
ÁNTSZ Dél- Alföldi Regionális Intézet Régiós tisztifıorvos 1 fı Helyettes régiós tisztifıorvos RET titkárság 3 fı Belsı ellenır 1fı Humánpolitikus 1+1 fı Minıségügyi megbízott 1 fı Controller 1 fı Titkárság 1 fı Iktató 2 fı
Közegészségügyi osztály 1 fı osztályvezetı 4 szakterületi csoport 12 fı + 1 fı adminisztrátor
Sugáregészségügyi Decentrum 1 fı vezetı 10 fı munkatárs
Régiós tisztifıgyógyszerész 1 fı + 3 fı Informatikai Osztály 1 fı osztályvezetı + 4 fı
Járványügyi osztály 1 fı osztályvezetı 4 szakterületi csoport 10 fı + 1 fı adminisztrátor
Laboratóriumi osztály 1 fı osztályvezetı
Gazdasági Igazgató1 fı Gazdasági osztály 12 fı
Mőszaki ellátás 10 fı
Egészségvédelmi osztály 1 fı osztályvezetı Egészségvédelem 5 fı Szőrés 3 fı Nem fert. epid. 2 fı + 1 fı adminisztrátor Egészségügyi igazgatási osztály 1 fı osztályvezetı Vezetı Védını, Vezetı Ápolónı Jogászok 10 fı + 1 fı adminisztrátor
30
ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet kistérségi intézetei KECSKEMÉT SZENTES
BÉKÉSCSABA
KALOCSA
GYULA
OROSHÁZA BAJA KISKUNHALAS SZEGED
MAKÓ
10 kistérségi intézet + 6 kirendeltség = 281 fı A regionális átalakulással egyidejőleg a helyi szerveket is átszerveztük, ennek megfelelıen Bács-Kiskun megyében négy kistérségi intézet mőködik (Kecskemét (zöld), Kalocsa (kiwi), Baja (narancs), Kiskunhalas (citrom) melyeknek két településen (Kiskunfélegyháza, Kiskörıs) kirendeltségük van. Az elızetes szervezımunka miatt a regionális átszervezés nem okozott fennakadást az ÁNTSZ feladatainak ellátásában. A betegbeutalási rend A kórházak ellátási területének változása szükségessé tette a betegbeutalási rend felülvizsgálatát is. A betegbeutalási rend természetesen az ellátási területeken alapul, azaz a beteget elsısorban abba az intézménybe kell beutalni, melynek ellátási területéhez a lakóhelye tartozik. Kérésére azonban az orvos más intézménybe is beutalhatja a beteget, ha a beteg által megjelölt fogadó intézmény nyilatkozik arról, hogy vállalja az ellátást. A betegbeutalási rend azt is szabályozza, hogy amennyiben a betegnek az ellátására kötelezett intézményben nyújtott ellátáson felül magasabb szintő ellátásra van szüksége, akkor hová kell be- vagy továbbutalni. Az úgynevezett magasabb progresszivitási szintő osztályok tehát a betegbeutalási rend szerint az ellátási területükön kívülrıl is kötelesek fogadni a betegeket. A magasabb progresszivitási szintő ellátások betegbeutalási rendjének közzététele során a kialakult betegutakat mértük fel és vettük figyelembe. A fentiek szerint aktualizált általános betegbeutalási rendet a sürgısségi ellátásra vonatkozó alapvetı információkkal együtt 2007. decemberében az Interneten közzétettük.
31 http://delalfold.uw.hu/keres.php http://www.antsz.hu/portal/portal/antszmegyeiintezetei_92.html
Békéscsaba, 2008. június
……………………………. Dr. Mucsi Gyula regionális tisztifıorvos ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézete
