T. 90 lll. sz.
,,•
VÉLEMÉNY a Magyar Köztársaság 1995. évi
1995. április
pótköltségvetéséről
245.
Rövidítések jegyzéke
ÁFA
-Általános Forgalmi Adó
APEH
- Adó- és Pénzügyi Ellenörzési Hivatal
ÁHT
- Államháztartási Törvény
ÁSZ
- Állami Számvevöszék
ÁVŰ
-Állami Vagyonügynökség
ÁVRt.
-Állami Vagyonkezelö Részvénytársaság - Pénzügyminisztérium - Magyar Nemzeti Bank -Vám- és Pénzügyörség Országos Parancsnoksága - háztartási tüzelöolaj - Népjóléti Minisztérium
PM MNB
VPOP HTO NM KüM TB IKM US AID
'
.
- Külügyminisztérium -Társadalombiztosítás - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium -Egyesült Államok Segélyprogramja
•
TARTALOMJEGYZÉK
oldal I. A pótköltségvetés törvényessége
2.
ll. A pótköltségvetés( javaslat egyes szakaszalval kapcsolatos észrevételek
5.
l. Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitel átalakitása piaci kamatozású állami értékpapírrá
5.
2. A központi költségvetési szerveknél végrehajtandó
létszámcsökkentéssei kapcsolatos kiadások
5.
3. A privatizációból származó bevételek
6.
4. Központi költségvetési szerveknél a bevételi elöirányzatot meghaladó telesítések elvonása
7.
5. Az állami felsöoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíjak
8.
6. A helyi önkormányzatok cél- és címzett támogatásainak maradványa
8.
7. A helyi önkormányzatok hitelfelvételi lehetöségeinek korlátozása
8.
8. A társadalombiztosítási alapok tartozás-állománya rendezésének határideje
9.
9. A kezességvállalás összege korlátozásának módosítása 10. Az állami
forgóal~p
finanszírozásának módosítása
10. 10.
ll. A koncessziós bevétel elöirása
ll .
12. Az ÁRT 102. §-a változtatásának hatásáról
12.
Ill. A Kormány szabálytalan Intézkedései
13.
l. A központi költségvetési szerveknél a gazdasági stabilizációt szolgáló 1995. évi kiigazító intézkedések végrehajtásáról
13.
2. Szerződés nélküli hitelfelvétel
13.
3. A koncessziós bevételek felhatalmazás nélküli átutalása a forgóalapra
14.
IV. A bevétell
előirányzatok
megalapozottsága
15.
l . Adóbevételi többlet
16.
2. Vám- és importbefizetési többlet
17.
3. Különleges helyzetek miatti befizetési többlet
17.
4. Gazdálkodó szervek egyéb befizetéseinek többlete
18.
5. Nemzetközi elszámolások befizetési többlete
18.
6. Pénzintézetek társasági adó és osztalék többlete
18.
7. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételi többlet
19.
8. Privatizációs bevételek
19.
V. A gazdasági stablllzáclót szolgáló Intézkedések hatása
22.
VI. Az államadósság alakulása
24.
Vél-31/1/1995
Az Állami Számvevőszék alkotmányos kötelezettségének és a számvevőszéki, valamint az államháztartási törvénynek megfelelően véleményezi a Kormány pótköltségvetési javaslatának megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. Az államháztartási törvény előírja, hogy az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja a {pót)költségvetési törvényjavaslatot. A vélemény elkészítésére az ÁRT nem tartalmaz határidőt. Az ÁSZ ezúttal is néhány nap alatt alakította ki a pótköltségvetéssei kapcsolatos véleményét, hogy ezzel segítse az Országgyűlés és a Kormány munkáját. A törvényjavaslatot elsősorban törvényességi és számszaki szempontból ellenőriz tük. A számítások értékeléséhez megkértük a Pénzügyminisztérium, az Á V Rt és az Á VÜ számítási anyagait. Az ellenőrzéshez a pénzügyminisztertől teljességi nyilatkozatot is kértünk. Ez utóbbit - ami a megküldött számítások teljeskörűségét és valódiságát hivatott igazolni - nem kaptuk meg. A rendelkezésünkre álló számítási anyagok alapján értékeltük az egyes elő irányzatok teljesíthetőségét, megalapozottságát is. Hangsúlyozzuk, hogy a pótköltségvetésben m6dosított előirányzatok teljesítése attól is függ, hogy megvalósításukra a Kormány milyen további konkrét intézkedéseket tesz. Az Állami Számvevőszék véleményében szereplő, a p6tköltségvetési törvény normaszövegének pontosítását célzó javaslatainkat rövidesen átadjuk az Országgyűlés Számvevőszéki bizottságának, hogy azokat megvitatva döntsenek a módosító indítványok benyújtásáról.
-2-
I. A pótköltségvetés törvényessége
l. Az államháztartási törvény (ÁHT) 41.§. (1-2) bekezdése akkor kötelezi a Kormányt p6tköltségvetésre, ha "...év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés teljesftését jelentősen veszélyeztetik ... ", valamint ha "...az általános tanaiékat felhasználták és a költségvetési törvényben megállapftott források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezetére. " A pótköltségvetési javaslat indokolása és az első negyedévi tény adatok - a korábbi évek azonos időszakához hasonlítva - önmagában még nem támasztják alá a pótköltségvetés-készítési kötelezettséget. A tartalék felhasználása a törvényes kereten belül van, a hiány időarányosnál nagyobb összege pedig elsősorban a privatizációs bevételek késedelméből fakad. Ugyanakkor a költségvetés struktúrájának átalakítása feltétlenül intézkedéseket indokol. 2. A Kormány által benyújtott p6tköltségvetési javaslat szerkezetében megfelel az Államháztartási törvény 41. § (4) bekezdésében foglaltaknak, mert a pótelőirányza tokkal összhangban módosítja a költségvetési törvényt. Ugyanakkor a törvényjavaslat nem teljesíti az ÁHT 41. § (3,5,6) bekezdéseiben foglalt előírásokat, amelyek szerint külön kell szerepeltetni a p6t- és az új előirányzatokat Az előírás teljesítése esetén az Országgyűlés könnyebben tekinthetné át az új feladatokhoz kapcsolódó előirányzatokat, ezek indokolását. PótelőirányZat
az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben szereplő előirányzat megváltoztatását szolgáló előirányzat. Az új előirányZat olyan jogcímen keletkező előirányzat, amely nem szerepelt a költségvetési törvény előirányzatai között.
Az új előirányzatok kigyűjthetők a javaslat 119- 182 oldalain található kimutatásbóL Eszerint a pótköltségvetés az alábbi, a költségvetésben nem szereplő új előirányzatokat tartalmazza:
l
-3-
Fejezet
Megnevezés
Összeg (mlllló Ft)
Kiadások
vn. vn. Vlll. XVII. XXXI. Összesen
Miniszterelnöki Hivatal igazgatása Felhalmozási kiadások Központi költségvetési szervek.nél végrehajtandó létszámleépítés többletkiadásai Gazdasági stabilizációs intézkedésekhez kapcsolódó szociális célú hozzájárulás Eximbank kamattámogatása 1995-ben felvett hitelek kamata
Bevételek XXXI. Forrásadó ÖSszesen
6,3 2.000,0 6.000,0 200,0 2.21 6,1 10.422 4
7.500 7.500
A felsorolt tételek közül a Miniszterelnöki Hivatal igazgatásánál tervezett 6,3 millió forintos felhalmozási kiadást a javaslat nem indokolja, az nem is áll összhangban a többi fejezetnél végrehajtott takarékossági intézkedésekkel. 3. A pótköltségvetés l., 2., 5. számú mellékleteit és a törvényjavaslat szövegének hivatkozásait ellenőriztük Megállapítottuk, hogy azok számszakilag egyeznek. Valamennyi törvénymódosítási javaslat beilleszthető a jelenleg hatályos költségvetési törvénybe. (Ahol a módosítás lényege, következménye a törvényjavaslat alapján nem vagy nehezen ítélhető meg, ott a törvényesség minősítésén túl - a Il. fejezetben ismertető magyarázatot is adunk.) 4. A pótköltségvetés növeli az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását, megváltoztatja több alap bevételi és kiadási előirányzatait A számszaki változásokat azonban nem vezették át az elkülönített állami pénzalapok összefoglaló táblái n, amiket az Országgyűlés az 199 5. évi költségvetés 7. sz. mellékleteként jóváhagyott. (A törvényjavaslat számszaki mellékletei nem tartalmazzák az alapok bevételeit és kiadásait tartalmazó teljes mellékletet, csak annak egy részletét.) Ez a megoldás az elszámoltatásnál zavarokat okozhat, és nem felel meg az ÁRT. 11 6. § (l) bekezdésében foglaltaknak, miszerint "Az Országgyűlés hagyja j óvá a tervezéskor és a zárszámadáskor ... az alapok költségvetési mérlegét ... ".
-4-
5. A Kormány a költségvetés 19.l 00 millió forint általános tartalékából az eltelt három hónap alatt 7.368 millió forint felhasználásáról rendelkezett. Ezzel a törvényesen eikölthető 40%-on belül maradt, viszont az l. félévből még hátralévő három hónapra mindössze 2 72 millió forint áll rendelkezésére az előre nem tervezett kiadások teljesítésére, illetve az elmaradt bevételek pótlására. Megjegyezzük, hogy a törvényjavaslat 183-185 oldalain a Il. félévi várható hatás oszlopai nem számolnak a 2044/1995. (111.1.) Kormányhatározatnak megfelelően a központi költségvetés általános tartalékát terhelő "a Közbeszerzések Tanácsa 1995. évi megalakulásával az Országgyillés által elfogadott törvényben foglalt feltételeknek megfelelően felmerülő" költségek várható összegével.
-5-
D. A pótköltségvetési javaslat egyes szakaszaival kapcsolatos észrevételek
l. Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitel átalakftása piaci kamatozású állami értékpap{rrá
A törvényjavaslat 3. §-a elóírja, hogy az MNB a kamatmentes államadósságból bizonyos részt alakítson át piaci kamatozású állami értékpapírrá. Az elóírás tartalma összhangban van a jegybanki törvénnyel. Az 1995. évi költségvetési törvényben elfogadott szabályozás csak akkor engedi meg az átalakítást, ha az MNB bruttó devizaköveteléseivel csökkentett év végi bruttó devizatartozásainak állománya csökken. E feltétel szerint a gyakorlatban az átalakítás 1995. évben nem válhatott esedékessé.
A jegybanki törvény 22.§ (2) bekezdéseszerint az MNB mérlegében az év végi kamatmentes hitelállomány 5%-a váltandó át kamatozó hitellé. A rendelkezésre álló adatok szerint 1995. évre vonatkozóan 72.003 millió Ft átváltása esedékes. A költségvetés arról is rendelkezik, hogy az értékpapírrá alakított hiteltartozás kamatbevételét az MNB soron kívül, nyereségadó elólegként fizesse be a központi költségvetésbe. Az ily módon keletkezó 11.800 millió forint megjelenik a költségvetés bevételi oldalán a pénzintézetek befizetései, valamint a kiadási oldalon az adósságszolgálat tételei között. A központi költségvetés pozícióját tehát az intézkedés összességében nem befolyásolja. A soron kívüli befizetési kötelezettség a központi költségvetés finanszírozása szempontjából kedvezó, a forgóalap állományát átmenetileg növeli. Megjegyezzük, hogy a jegybanki törvény értelmében az MNB nyereségének képződésével arányosan negyedévente köteles adóelőleget fizetni.
2. A központi költségvetési szerveknél végrehajtandó létszámcsökkentéssei kapcsolatos kiadások
A javaslat 4 . §-a szerint a létszámleépítéssei kapcsolatos többletkiadásokra 2 milliárd forint célelóirányzatot különítenek el, aminek átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. A létszámleépítéssei kapcsolatos többletkiadások fedezetére a Kormány már eddig is tett intézkedésekeL
-6-
A létszámleépítés címén rendelkezésre álló összegek: - az általános tartalékból a Kormány 202 7/1 995. sz. (11.2.) határozatával az I. félévben - a határozat Il. félévi kihatása - pótköltségvetésben céltartalékként szereplő összeg összesen
1,1 Mrd Ft, 0,9 Mrd Ft, 2,0 Mrd Ft, 4,0 Mrd Ft
A pótköltségvetés 21. §-a a létszámleépítésre szolgáló céltartalékot az automatikusan teljesülő előirányzatok közé javasolja sorolni. Ez azt jelentené, hogy az e címen keletkező esetleges többletkiadások az előirányzat módosítása nélkül, automatikusan teljesíthetők. Az ÁRT 40. §-a szerint "A költségvetési törvényben meghatározon egyes előirányZatoknál külön szabályozott módosúás nélkül is eltérhet a teljesülés a j6váhagyott61. Ezen előirányZatok közön olyan bevételi, illetve kiadási el~ irányZat jelölhető meg, amelynek teljesülése j ogs:zabályon alapul, illetve olyan tényezök következménye, amelyek alakulására a Kormánynak közvetlen befolyása nincs."
Az ÁHT szövegének szó szerinti értelmezésével az előirányzat valóban besorolható az automatikusan teljes ülő előirányzatok közé, hiszen a létszámleépítésből eredő többletköltségekről a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények rendelkeznek. Ezek a törvények azonban nem hasonlíthatók például az adótörvényekhez, amelyek alapján az előirányzatok teljesítésére a Kormánynak valóban nincs közvetlen befolyása. A létszámleépítésekre a Kormánynak stratégiát célszerű kialakítania, ami viszont behatárolja, tervezhetövé teszi az ezekkel kapcsolatos többletkiadások összegét. Összegezve: a céltartalék automatikus tétellé minősítésével nem értünk egyet. Indokoltnak tartjuk, hogy az esetleges további többletkiadásokat is az általános tartalékból fedezzék, illetve a 4 milliárd forintot meghaladó kiadások fedezetére a Kormány az Országgyű lés hozzájárulását kérje.
3. A privatizációból származó bevételek A törvényjavaslat 5. §-a a privatizációból származó befizetési kötelezettség teljesítésére kötelezett szervezet jogállására utaló módosítást tartalmaz.
-7-
A költségvetési törvény szerint az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítványnyal rendelkező szervezetnek kell a bcfizetést teljesítenie, amit a pátköltségvetési törvény a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetre változtatott.
Megjegyezzük, hogy a pótköltségvetés nem mutatja be az ÁVÜ és az ÁV Rt összevonásából adódó, abefizetési kötelezettség teljesítési m6dját is befolyásoló pénzügytechnikai megoldásokat. (A pótköltségvetésben változatlanul szereplő 150 milliárd forint teljesíthetőségét a IV. fejezet ismerteti.)
4. A központi költségvetési szerveknél a bevételi elvonása
előirányzatot
meghaladó teljes(tések
A pótköltségvetési törvény 6., 7., 8. és 9. §-ának előírásai az államháztartás területén végrehajtandó, szigorító intézkedések közé sorolhatók. Az új előírások a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycsomagban az ÁHT módosítását érintő 118. § (2) bekezdésével együtt a költségvetési szerveknél keletkező többletbevételek szabad felhasználási lehetőségét korlátozzák. A változtatások a költségvetési szervek bevételi előirányzatainak reális megtervezésére ösztönöznek, mert szűkítik az érdekeltséget az alultervezésre. A megszorító intézkedéseket némileg hatástalanítja, hogy a törvénytervezet 9. §-ának szövegezése szerint a többletbevétel 50%-ának befizetési kötelezettsége csak "a kiadásokkal csökkentett" részre vonatkozna. A költségvetési szervek számvitelében az alaptevékenységen kívüli bevételek közül csak a vállalkozási tevékenység bevételi és kiadási tételei állíthatók egyértelműen szembe egymással. Gyakorlatilag nincs mód arra, hogy a többi érintett bevételnél a felmerülő kiadások egyértelműen és valósan elkülöníthetők legyenek. Ez az előírás a befizetési kötelezettség csökkentése érdekében elszámolási manipulációkra ösztönözné az intézményeket. A törvényjavaslat 7. §-a az alaptevékenység körében végzett földhivatali szolgáltatásokért fizetett díjak miatt keletkező többletbevétel miatti befizetési kötelezettség alól mentesíti a földhivatalokaL A földhivatali szolgáltatásokért korábban illetéket kellett fizetni. A gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycsomag szerint a földhivatali szolgáltatás ellenértékét díjként kell megfizetni, ami a földhivatalok bevételét képezi. A díjfizetés átalakítása miatt többletbevétel keletkezik a földhivataloknáL A rrientesítés a földhivatali feladatokat figyelem-
-8-
be véve indokolt, ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a többletbevétel
felhasználását a 5. Az állami
földművelésügyi
felsőoktatási
miniszter hozzájárulásához kössék.
intézmények hallgatói által fizetett tandfjak
A törvényjavaslat 1O. §-aszerint a felsőoktatási intézmények által fizetett tandíj a központi költségvetést illeti meg. A felsőoktatásról szóló törvény azonban a tandíjat a felsőoktatási intézmények állam által biztosított finanszírozási forrásaként kezeli. A törvény 9. § (l) bekezdése. szerint az intézmények "... tandfj és más hallgatói térftések ... használatával látják el" feladataikat. A pótköltségvetés elfogadásával a két törvény ellentmondásba kerül. A bevételi forrás központi bevétellé minősítése technikai problémát is okoz. Nincs jogszabály arra, hogy a felsőoktatási intézmények által előírt és beszedett tandíjat miként kell a központi költségvetésbe befizetni. A pótköltségvetés nem tartalmaz el ő írást arra, hogy a központi költségvetés számára elvont tandíj mikortól és milyen elosztási technikával kerül vissza a felsőoktatási intézményekhez. 6. A helyi önkormányzatok cél- és cfmzett támogatásainak maradványa
A törvényjavaslat 11 .§-a szerint a cél- és címzett támogatásokról történő lemondásból származó összeg nem növeli az önkormányzatok egyéb központilag kezelt forrásait, hanem a központi költségvetési hiányt csökkenti. A javaslattal egyetértünk. Megjegyezzük, hogy pénzügyi mechanizmusokkal kellene ösztönözni, hogy a helyi önkormányzatok céltámogatásból kistérségi közös beruházásban létesített fejlesztéseket valósítsanak meg. Ez ugyan a költségvetés 1995. évi pozícióján nem változtatna, de a következő években javítaná a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát. 7. A helyi önkormányzatok hitelfelvételi
lehetőségeinek
korlátozása
A pótköltségvetési törvényjavaslat 14.§-a adminisztratív módon kívánja korlátozni a helyi önkormányzatok hitelvételi lehetőségéL A gyakorlatban a szigorító intézkedés indokolt, mert a hitelek elbírálásánál a közgazdasági szempontok nem érvényesülnek kellően.
-9-
A saját bevételek indokolatlan túltervezésének megelőzése érdekében a 14.§ (2) bekezdésében célszerűbb lenne az éves elöirányzat helyett az elözö évi tényleges teljesítés százalékában meghatározni a kötelezettségvállalások felső határát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy aszövegjavaslat nem tartalmaz előírást a hitelfelvételi korlátozás figyelmen kívül hagyásának szankcionálására. A (7) bekezdés az "ide nem értve" szövegrész miatt többféle képpen értelmezhető, pontosítása szükséges. Megjegyezzük, hogy az ÁSZ az elmúlt évek vizsgálatai során :- látva e negatív folyamatot - 1994. januárjában javasolta a Kormánynak, hogy szabályazza az eladósodottság (hitelfelvétel) bevételekhez viszonyított arányát, mivel az önkormányzati törvény semmilyen eszközrendszert, szankciót nem tartalmazott az önkormányzatok fizetésképtelensége esetére. Akkor a Kormány az ÁSZ javaslatára intézkedést nem tett.
8. A társadalombiztos(tási alapok tartozás-állománya rendezésének határideje
A társadalombiztosítási alapok tartozás-állománya rendezésének határidejét decemberre halasztja a törvényjavaslat 15. §-a a költségvetési törvény június végi határidejéhez képest. A határidő megváltoztatását az alapok pénzügyi helyzete indokolja. 1994. december 30-án az alapok megelólegezési számláin együttesen 62.112 millió forint tartozás volt, ami 1995. március 31 -re 67.669 millió forintra nőtt. A tendenciából ítélve a decemberi határidő teljesítése is kérdéses. (Megjegyezzük, hogy a TB alapok 1994. évi hiánya több mint 42 milliárd, aminek rendezéséról szintén gondoskodni kell.) A költségvetési törvény a társadalombiztosítási önkormányzatok korábban keletkezett hiányainak fedezetére kincstárjegy kibocsátását engedélyezte. A pótköltségvetés értékpapírra változtatja a hiány fedezetének módját. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok által kibocsátott értékpapírok állami garanciája megszűnhet, ami értékesítési nehézséget idézhet elő. A pótköltségvetési javaslat hatályon kívül helyezi a költségvetési törvénynek azt az előírását, ami szerint az alapok kezelését kereskedelmi bankokra kell bízni. A költségvetés forgóalapját kímélő konstrukció jövőbeni kidolgozásáról az indokolás nem szól.
- 10-
9. A kezességvállalás összege korlátozásának m6dos(tása A pótköltségvetési törvényjavaslat 17.§-a a kiadási főösszeg 1,5%-ában maximálja az 1995. évben újonnan vállalható kezességek összegét a korábbi 2,5 % helyett. A csökkentéssei egyetértünk, de megjegyezzük, hogy a mérték meghatározása továbbra sem felel meg az ÁHT-nak. Az 1995. évi költségvetésről készített véleményünkben jeleztük. hogy a költségvetési törvény előírása nem felel meg az ÁHT 42.§ (l) bekezdésében foglaltaknak. mivel a korlátozás csak az újonnan vállalható egyedi kezességekre vonatkozik és nem együttesen veszi számításba a korábbi és az új kezességvállalások nyomán esedékes fizetési kötelezettségeket
A pótköltségvetési törvényjavaslat 18.§-a értelmében meghatározott körben és időponttól a kezességvállalási szerződést a Kormány nevében a Magyar ExportImport Bank Rt. adja ki. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ÁHT 42. § (l) bekezdésének előírása szerint a Magyar Export-lmport Banknak is meg kell küldenie a kezességvállalásról szóló megállapodást az Állami Számvevőszéknek. 10. Az állami forgóalap finansz(rozásának módos(tása A törvényjavaslat 23. §-a oly módon egészíti ki a költségvetési törvényt, hogy az elkülönített állami pénzalapok bankszámláit is a forgóalaphoz csatolja, és elrendeli, hogy az alapok bankszámláit az :MNB-nél kell vezetni. Ez a megoldás előrelépést jelent, mert a forgóalap helyzetét javítja, az elkülönített állami alapok elszámolásait pedig áttekinthetőbbé teszi. A pótköltségvetési törvényjavaslat 23. § (2) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számlájukat és lekötött betéteiket csak az MNB-nél vezethetik, illetőleg helyezhetik el. Ez az előírás szűkíti az államháztartási törvény 61. § (l) bekezdésében foglaltakat, miszerint '~z alap pénzeszközeit kizárólag jogszabályban meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kell kezelni". Akkor lenne egyértelmű az elkülönített állami alapok bankszámlavezetése, ha a pótköltségvetési törvény 23. §-ából a hivatkozott szövegrészt az ÁHT 61 . p (l) bekezdése módosításaként emelnék törvényerőre.
-ll-
A 23 . § (2) bekezdés utolsó mondatában szerepló, a Kormány által engedélyezhető halasztás törlését javasoljuk azzal, hogy 30 napon belül ne a bankszámlák "áttelepítése", hanem az "áthelyezés kezdeményezése" történjen meg. Az MNB, mint számlavezető bank kijelölésével több alap törvényét is módosítani kell, mert eddig az alapkezelő választhatta meg a bankszámlavezető pénzintézeteL A pótköltségvetés Vegyes és zárórendelkezései hat alappal kapcsolatban hatályon kívül helyezte a korábbi rendelkezést. (Megjegyezzük, hogy a 29 §. l.) pontjában szereplő hivatkozás pontatlan.) További tizenhárom alapnál egyébként is az MNB a bankszámlavezető . A fennmaradó tíz alapnál pontosan nem állapítható meg a jogszabályok alapján a jelenlegi bankszámlavezető pénzintézet. Ezért a pótköltségvetés 23. §-nak kiegészítését javasoljuk az alábbi tartalommal: Az elkülönített állami pénzalap kezelője gondoskodjon arról, hogy az alap jogi szabályozását az MNB-nél történő pénzkezelésnek megfelelóen módosítsa, illetve a módosítást az Országgyűlésnél kezdeményezze. ll. A koncessziós bevétel
előfrása
A törvényjavaslat 25. §-a a Távköztési Alapot kötelezi 16 milliárd Ft koncessziós díj befizetésére. A törvényjavaslat szövege Távközlési Alapra hivatkozik, míg az indoklás és az 4. sz. melléklet Hírközlési Alapnak nevezi a koncessziós befizetésre kötelezett elkülönített állami alapot. Megjegyezzük, hogy a koncessziós bevétel nem szerepel az Országgyűlés által jóváhagyott 1995. évi költségvetés 7. számú mellékletében a Hírközlési Alap bevételei között, tehát az eredeti költségvetésben nem számoltak vele. A pótköltségvetésben "új forrásként" megjelenő 16 milliárd Ft is megerősíti korábbi javaslatunkat, miszerint indokolt áttekinteni és az Országgyűlésnek bemutatni hogy a koncessziós szerzódésekból mikorra és mekkora bevételre lehet számítani. Ezekról olyan nyilvántartást kell vezetni, hogy az éves költségvetésben a szerződés szerinti összegek előirányozhatók legyenek. (A pénzalapok között több olyan alap működik, amely tevékenysége kapcsán koncessziós bevételhez juthat.)
- 12 -
12. Az ART l 02. §-a változtatásának hatásáról A gazdasági stabilizációt szolgáló törvénymódosításokat tartalmazó T /817. számú törvényjavaslat a 120. §-ában módosítja az ÁHT 102 . §(4) bekezdését. Korábban - az ÁHT értelmében - az időarányostól eltérő finanszírozásról a Kormánynak kellett döntenie. Az ÁHT javasolt módosítása a pénzügyminisztert hatalmazza fel arra, hogy döntsön az időarányostól eltérő finanszírozásróL A törvényjavaslat elfogadása esetén a pénzügyminiszter saját hatáskörben 20%-kal csökkentheti a központi költségvetési szerveket megillető éves támogatás időará nyos részét. A javaslat nem szól arról, hogy milyen határidőn belül kell az elmaradt támogatást a központi költségvetési szerv számára átutalni, illetve a pénzügyminiszter hány egymást követő hónapban élhet a csökkentés lehetőségéveL A felhatalmazás nagymértékű -a költségvetési szerv havi támogatásának egyötödét kitevő - csökkentést tesz lehetővé. A központi költségvetés likviditási problémái ezáltal a költségvetési szervek gazdálkodásában, feladatellátásában komoly nehézségeket okozhat.
-13-
III. A Kormány szabálytalan intézkedései
l. A központi költségvetési szerveknél a gazdasági stabilizációt szalgá/6 1995. évi
kiigazft6 intézkedések végrehajtásáról
A Kormány l 023/1995. (111.22.) határozata rendelkezik a központi költségvetési szerveknél végrehajtandó intézkedésekről. Határozatában előirányzat- és támogatáscsökkentést rendelt el azonnali hatállyal, a pénzellátás csökkentésével egyidejűleg.
Kormányhatározat szövege: "3.1.1. A központi költségvetési szerveknél a támogatásból finanszfrozott személyi juttatások eredeti előirányzata 3%-ának és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosftási járulék összegének megfelelő előirányzat- és támogatáscsökkenrést kell megva/6sftani és a pénzellátásnál rea/izá/ni... Határidő: a támogatáscsökkentésre azonnal" Az ÁHT l 02. § (4) bekezdése csak arra hatalmazza fel a Kormányt, hogy "-a
központi költségvetés likvidirási szempontjaira tekintettel - indokolt esetben" az időarányosnál kevesebb támogatást utaljon le a központi költségvetési szervekhez.
A Kormánynak tehát nem volt felhatalmazása arra, hogy a központi költségvetési szervek támogatását is csökkentse, mert azokat csak az Országgyű lés változtathatja meg a kiadási és bevételi előirányzatok - ezen keresztül a támogatás megváltoztatásávaL A támogatás csökkentést az Országgyűl és utólag a pótköltségvetési törvényben hagyja jóvá. 2.
Szerződés
nélküli hitelfelvétel
A Pénzügyminisztérium 1995. márciusában írásos szerződés nélkül - az MNB megbízása útján - a forgóalap finanszírozását szolgáló devizahitelt vett fel a kereskedelmi bankoktóL A hitel felvételéhez nem kérték az Állami Számvevő szék elnökének ellenjegyzését. A felvett hitel 1995. évi kamatterhére új előirányzatként 2.216, l millió forintot állítottak be. A szerződés feltételeinek ismerete nélkül a kamatteher megalapozottsága nem minősíthető.
- 14-
3. A koncessziós bevételek felhatalmazás nélküli átutalása a f orgóalapra
A Hírközlési/Távköztési Alap által beszedett koncessziós bevételekből 16 milliárd forintot a pótköltségvetés alapján a központi költségvetésbe kell befizetni. Az eljárás megfelel a koncesszi6s és az államháztartási törvénynek. Kifogásoljuk azonban, hogy a pótköltségvetés hatályba lépését megelőzve az l. negyedévben az elkülönített számláról felhatalmazás nélkül utaltattak át 5 millió forintot a forg6alapra.
- 15-
IV. A bevételi
előirányzatok
megalapozottsága
A központi költségvetés bevételeinek háromnegyed részét az adó- és vámbevételek, valamint - az 1995. évi költségvetési törvény előirányzatában - a privatizációs bevételek adják az alábbi táblázat szerint:
A központi költségvetés bevételel az 1994. évi CIV. törvény szerlnt Megnevezés
Mrd Ft
Bevétell f6összeg Ebből - általános forgalmi adó -fogyasztási adó - személyi jövedelemadó - társasági adó (pénzintézetek nélkül) -vám- és importbefizetések - privatizációs bevételek (központi költségvetést illető) - egyéb bevételek
%
1.631,5 429,0 190,0 283,5 55,0 132,7
100,0 26,3 11,6 17,4 3,4 8,1
150,0 391,3
9,2 24,0
Az 1995. évi költségvetési törvény a központi költségvetés hiányát 282,6
milliárd forintban állapította meg. Ezt a pótköltségvetési törvényjavaslat 156,0 milliárd forintra, 126,6 milliárd forinttal kívánja csökkenteni oly módon, hogy a bevételi főösszeget 157,2 milliárd forinttal, a kiadási főösszeget pedig 30,6 milliárd forinttal növeli. A bevétell többlet forrásai Megnevezés l. adók 2. vám- és importbefizetések 3. különleges helyzetek miatti befizetések 4. gazdálkodó szervek egyéb befizetéseinek többlete 5. nemzetközi kapcsolatok befizetései 6. pénzintézetek társasági adója és osztaléka 7. adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek 8. egyéb bevételek 9. privatizációs bevételek Többletbevételek összesen:
Mrd Ft 24,3 88,6 16,0 4,0 6,5 11,8 5,0 1,0
157,2
- 16-
Az ez évi pótköltségvetési törvényjavaslatot első ízben ell enőriztük bekért dokumentumok alapján, helyszíni vizsgálatok és konzultációk módszerével. A bevételi előirányzatok megalapozottságáról véleményünket az alábbiak szerint foglaljuk össze. l. Adóbevételi többlet
Az általános forgalmi adó 9 milliárdos többlet -előirányzata a globális adatok indexálásával készült. A lakossági fogyasztást és az intézményi beszerzéseket érintő áremelkedés (fogyasztáscsökkenés) hatásaival számolva a növekmény egyharmadát, 3 milliárd forintot irányoztak elő, további 6 milliárd forintot pedig az ellenőrzés szigorításától vár a pénzügyi kormányzat. Ez a várakozás figyelembe véve a feketegazdaságban keletkező jövedelmek arányát - nem túlzott. A tervezett bevétel - figyelembe véve az 1995. évi l. negyedévi teljesítést is - megvalósíthatónak látszik. A fogyasztási adó előirányzatának l O milliárd forintos növelése indokolt. Jogszabályi hátterét a stabilizációs törvénycsomag elfogadása (a RTG-utalványok megszüntetése, személygépkocsik fogyasztási adójának emelése) biztosíthatja. A növekményből 4 milliárd forintot az adóellenőrzés szigorításától vár a Kormány. Ezt az APEH-nek kell realizálnia, míg a többi érintett szervezet (vámőrség, rendőrség , határőrség) e téren kifejtendő tevékenysége nincs számszerűsítve .
A személy i jövedelemadó bevételi előirányzatának 3,5 milliárd forintos megemelése számításokkal kielégítően alátámasztott. Növekmény valójában csak a cégautók magáncélú használatának adóztatásából származik. A feketegazdasággal kapcsolatos intézkedésekból remélt 2 milliárd forintos bevétel-növekmény óvatos becslésre utal. A társasági adó 0,5 milliárd forintos növekményét csak makroszintű számítások támasztják alá. Mindezek mellett a teljesítés valószínű síthető. A játékadó 4,5 milliárd forintos eredeti előirányzatának 300 millió forintos növelése a szabályozás javasolt módosítása és az l. negyedévi 1,2 milliárd forintos bevételt tekintve akár több is lehetne.
- 17-
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az ellenőrzés szigorításától várt többletbevételek realizálásának módszereit, időbeli és területi ütemezését intézkedési tervek. részletes prognózisok nem mutatják be. Az APEH május l-jétől 350 fős létszámnövelést hajthat végre. A dolgozók felvétele, szakmai felkészítése, elhelyezésének biztosítása csak késoöb bozhat eredményt. A kapacitás-növeléstől ezért csak korlátozott eredmény várható ebben az évben.
A lakossági vámbefizetések l milliárd forintos növelését a jogszabályváltozások megalapozták. 2. Vám- és importbe/izetési többlet
Csaknem kétharmadával nő a vám- és importbefizetések előirányzata. Realitásának megítélését nehezíti, hogy már az eredeti előirányzat is 20 milliárd forint vámbiztosítékból származó bevételt tartalmazott, ami sem közgazdasági, sem jogi nézőpontból nem illeti meg a központi költségvetést. A vámbiztosítékot ugyanis a vám és egyéb közterhek fedezetére, letétként kell elhelyeznie az importóröknek. A vámhatározat kiadását követően ebből fizeti be az importőr a vámot, az ÁFA-t, a fogyasztási adót stb. Mindezek miatt a vámbiztosítéknak a törvényjavaslatban 25 milliárd forintra növelt összege nem vehető figyelembe bevételkén t. A feketegazdaság elleni fellépéstól várt vám- és importbevételek prognózisa viszont véleményünk szerint rendkívül óvatos (csupán 2 milliárd forint többlettel számol). A VPOP számításai mintegy 15 milliárd forint többletbevételt is reálisnak tartanak arra való tekintettel, hogy 215 fós létszámbővítést tesz lehetóvé az intézmény költségvetésének 840 millió forintos kiadási pótelóirányzata. A forint-Icértékelésnek és a vámpótlék bevezetésének a bevételekre gyakorolt hatását az eredeti 1995. évi el őirányzatok tervezési alapadatainak indexálásával számították. Módszertani szempontból ezért a megalapozottság kétséges, mert sem a várható struktúrális változásokat, scm az 1995. évi I. negyedévi tényszámokat nem vették figyelembe.
3. Különleges helyzetek miatti bejizetési többlet
A jelenleg érvényes előirányzat 16 milliárd forintos növelését a távköztési koncessziós díjak központi költségvetésbe történő bevonása reálissá teszi.
- 18-
4. Gazdálkodó szervek egyéb befizetéseinek többlete
Egyéb befizetések címen az előirányzat 4 milliárd forintos többletet tartalmaz, amit teljes egészében a feketegazdaság elleni harc sikerétól vár a Kormány. A többletbevétel összetevői: bírság, önellenőrzési és késedelmi pótlék stb., amit az APEH ró ki, illetve szed be, míg a partner szervezetek (vámőrség, rendőrség) hozzájárulását nem szárnszerűsítették. 5. Nemzetközi elszámolások bejizetési többlete
A nemzetközi elszámolások fejezet összesen 6,5 milliárd forint többlet bevételt tartalmaz. A javaslat a központi költségvetés pozícióját 2, l milliárd forinttal javítaná. A kedvezőnek tetsző hatás azonban bizonytalan, a módosított elő irányzatok számítási hibákat is tartalmaznak. A pozíció javulása döntően annak következménye, hogy a kiadások közill törölték - az eredeti költségvetésben is már indokolatlanul szerepeltetett - 2,7 milliárd forint összegű, Indiának nyújtandó kormányhitel összegét. A bevételek között viszont változatlanul megjelenik az US AID - kellően meg nem alapozott - 2,8 milliárd forintos lakásprogram hozzájárulása, ami a bizonytalanság fő oka. A költségvetési törvény alapján nem lenne szükséges az árfolyam változások átvezetése az elöirányzatokon, de az adatok realitása szempontjából helyeselhető. A forint 20%-os leértékelési mértékével végzett korrekció azonban az eredeti előirányzatokra vetítve történt, számításon kívül hagyva a bevételek I. negyedévi 15%-os és a kiadások 18%-os teljesítését. A kormányhitelek árfolyam korrekciója elmaradt.
6. Pénzintézetek társasági adó és osztalék többlete A pénzintézetek társasági adója az eredeti 28 milliárd forintos bevételhez képest ll ,8 rnilliárd forinttal növekszik. A PM előzetes számítási adatai ennél lényegesen magasabb, 4 7 milliárd forint os bevételt valószínűsítettek. Nem tudtuk megállapítani, hogy a számítási anyagban szerepló magasabb összeget miért nem irányozták elő.
•
- 19-
7. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételi többlet Az 1995. évi költségvetés forrásadóból nem irányzott elő bevételt. Ezt az
Állami Számvevőszék 1994. novemberében az ez évi költségvetési törvényjavaslatról kialakított véleményében kifogásolta, mert indokoltnak tartottunk volna ezen a címen- a korábbi gyakorlatnakmegfelelően-az év végi tőkésítés alapján bevételt előirányozni. A pótköltségvetési törvényjavaslat 7,5 milliárd forint os előirányzatát reálisnak tartjuk, amit az l. negyedévben befolyt 6, l milliárd forint bevétel is alátámaszt. Kétséges viszont a jamburgi gázszállítás 2,5 milliárd forintos bevétel-növekményére vonatkozó előirányzat. Mindeddig nem gondoskodtak ugyanis az elszámolás alapjául szolgáló gázár-szerződés rögzítésérőL (A befizetések ez év elejétől az alacsonyabb gerincvezetéki áron történnek.) 8. Privatizációs bevételek
A pótköltségvetési törvényjavaslat megismétli az 1995. évi költségvetésben szereplő, a központi költségvetést illető privatizációs bevételi előirányzatot Ezt már 1994. novemberében sem tartotta az Állami Számvevőszék reálisnak, mert az előirányzat a Kormány gazdaságpolitikájával összhangban állt ugyan, de megalapozottságát akkor sem tudták alátámasztani. A pótköltségvetési törvényjavaslat bevételi előirányzatainak legkritikusabb tételét a privatizációs bevételek jelentik. Helyszíni vizsgálataink során áttekintettük az ÁV Rt. és az Á VÜ előzetes üzleti terveit. Eszerint az ÁV Rt. 1995-ben - 152 milliárd forint privatizációs készpénzbevételt, 5 milliárd forint osztalékbevételt, 3 milliárd forint egyéb bevételt irányzott elő, ami azt jelenti, hogy - figyelembe véve a társaság nyitó készpénzállományát is - tervének megvalósulása eset én I 67,6 milliárd forint forrással rendelkezhetne.
-20-
A bevételekkel szembe kell állítani egyrészt a törvényi társaság kötelezettségeit, amelyek az alábbiak: Megnevezés - 1994-bcn felvett (átvállalt) hitelek törlesztése - kama tfizetési kötelezettség - privatizációs költségek - működési költségek - vagyonkezelési költségek - egyéb kifizetések - 1994-ről elmaradt befizetések Kö telezettségek összesen:
előírásokat,
másrészt a
Mrd Ft 21,4
1,7 3,3 2,0 22,0 2,4 17,9 70,7
• •
Az Á V Rt. - figyelembe véve a fenti kötelezettségeit és a nyitó készpénz-állo-
mányát - előzetes üzleti tervében 85 milliárd forint privatizációs bevétel és 5 milliárd forint osztalék-bevétel befizetését irányozta elő a központi költségvetésnek a 150+ l 7,9 milliárdos törvényi kötelezettséggel szemben. Az eredetileg 10 milliárd forintos osztalék-előirányzat számításokkal korábban nem volt alá támasztva; arról a PM az Á V Rt-től nem kért megalapozó információkat A módosított 5 milliárd forintos előirányzat az Á V Rt. üzleti számításai
szerint megalapozottnak
tekinthető.
A számvevőszéki vélemény kialakításakor rendelkezésre álló összes információ ismeretében azt mondhatjuk: -Ideális esetben - 152 milliárd forintos privatizációs bevétel realizálásával 90-100 milliárd forintra teljesülhet a költségvetés bevétele. Számítani kell tehát arra, hogy a reméltnél 60-80 milliárd forinttal kisebb privatizációs bevétel folyik be ez évben, mégpedig nem egyenletesen, hanem várhatóan az év végén. Mivel a költségvetés kiadásai a jelenlegi finanszírozási gyakorlatban egyenletesen jelentkeznek, számolni kell a likviditási zavarokkaL -A pesszimista prognózis szerint az ÁV Rt. privatizációs bevétele saját "önfogyasztásához" sem lesz elegendő. Ebben az esetben a társaság veszteséges lesz, aminek a fedezetét csak a Kormány által nyújtott költségvetési garancia teremtheti meg.
•
-21-
Döntő
kérdés tehát a 152 milliárd forint privatizációs bevétel realizálása. Ez 21 társaság részbeni vagy teljes értékesítését tételezi fel. A bevételek zömét az alábbi társaságok privatizációja adhatná: Megnevezés - áramszolgáltatók (MVM Rt.) - gázszolgálta tók - MOL Rt. - Antenna Hungária - gyógyszeripari kereskedelmi társaságok -OTP -e éb Összesen:
Mrd Ft 75,0 15,0 39,0 2,0 10,5 8,0 2,5 152,0
Az Á VÜ bevételi terve 66 milliárd forinttal számol, amiból 26 rnilliárd forint a készpénz. Figyelembe véve kiadási tervének teljesítését, az osztalékkal együtt 4,7 rnilliárd forint költségvetési befizetést irányoz elő az ÁVÜ, ami megítélésünk szerint reális.
-22-
V. A gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedések hatása
A központi költségvetési szerveknél elrendelt 3%-os személyi juttatás és az ezzel összefüggő társadalombiztosítási járulék, továbbá l 0%-os felhalmozási, valamint 15%-os fejezeti kezelésű előirányzat zárotását a fejezetek döntő többségénél következetesen végrehajtották. Az l 02311995. (III. 22.) Korm. határozatban megjelölt mentesítéseken felül a csökkentés nem érintette a Magyar Televízió és a Magyar Rádió fejezeteket és 25,9 millió forintos részleges mentesítést kapott a Népjóléti Minisztérium. A PM-NM közötti alkuban törölték az Állami szociális intézetek (8,4 millió forint) és a Gyermek és Ijfúságvédelem intézetei (17,5 millió forint) címek személyi juttatások és társadalombiztosítási járulék előirányzatot terhelő csökkentést.
A fejezeteket váratlanul érték a 2-3 nap alatt végrehajtandó intézkedések. Azokat feladat- és intézményfelülvizsgálat nem előzbette meg, ezért a záralások fejezeten belüli megalapozott differenciálására általában nem is volt lehetőség. Általános tapasztalatok szerint a kormányhatározatban megfogalmazott azon cél. hogy '~ költségvetési kiadásokat mérséklő intézkedések j ellegüket és tartalmukat tekintve ne egyszera megszor{tások legyenek, hanem elsősorban a társadalmilag indokolatlan, illetve gazdaságilag ésszerat/en kiadásokat szor{tsák vissza, ezáltal járuljanak hozzá az állam által finanszfrozott rendszerek, az egész államháztartás maködésének, hatékonyságának javulásához" ezzel a lépéssei nem fog teljesülni. A csökkentéseket az intézmények között egyenletesen felosztó fejezetek közül a Külügyminisztériumnál és a Magyar Tudományos Akadémiánál a már eddig is jelentkező működési feszültségek felerősödése várható. A KüM pl. már 1994-ben sem tett eleget 732 millió forint összegű nemzetközi tagdíj fizetési kötelezettségnek.
A differenciálást alkalmazó fejezetek között több tárcánál a minisztériumi apparátus az intézkedés következményei alól kivonta magát azzal, hogy a saját igazgatási címére jutó összeget részben vagy egészben más címekre hárította át. A Kormány intézkedései a kormányzati beruházások felülvizsgálati igény sem fogalmazódott meg.
előirányzatát
nem érintették,
Eseti példaként említjük, hogy az Országos Atomenergia Hivatal székház-vásárlására előirányzott 75 millió forint rendeltetés nélkülivé vált, miután a szervezetet beköltöztették az IKM irodaházába.
"
-23-
A társadalombiztosítás közremüködésével folyósított ellátások mérséklésére irányuló intézkedések hatásának számszaki megalapozottsága hiányos és elnagyoltnak tekinthető. A teljesítés ezért- a törvényjavaslat változtatás nélküli elfogadása esetén is - jelentősebben eltérhet az előirányzattóL A megalapozó számítások a családok számára, nagyságára, jövedelmére vonatkozóan döntöen az 1993. évi adatokra, illetve becslésekre támaszkodtalc. Az információs bázis hiányosága különöscn a családi pótlékra vonatkozó számításoknál szembetünö, mivel a családok vagyoni helyzetét tükröző adatokkal a becslések készítésekor nem rendelkeztek. ezt a korlátozó feltételt nem is vették figyelembe. A számításokat az első változat szerinti 15 ezer forint/fő nettó jövedelemkorlát szempontjából végezték el, a törvényjavaslatba bekerült 25 ezer forint/fő bruttó jövedelmet - külön kalkuláció nélkül - ezzel azonos mértékünck és összetételűnek tekin tették.
-24-
VI. Az államadósság alakulása
A belföldi államadósság bevételi és kiadási előirányzatainak tervezett módosítása a XXXI. fejezet eredeti pozícióját 41,3 milliárd forinttal rontja. A módosítások jelentős része az eredeti előirányzatok kialakításakor elmaradt vagy hibás számítások utólagos pótlását, illetve korrekcióját szolgálja, ami a költségvetés reálisabbá tétele szempontjából kívánatos. A fejezet l. címében megjelenő hitelkamatok pozitív irányú változtatása a jegybanki alapkamatok 1995. február l-jei növekedését követi, a csökkentő tételek a költségvetési törvényben rögzített 8,2%-os karnatmérték miatti utólagos korrekcióval függenek össze. Ezzel megszúnik a törvény szövege és l. számú melléklete közötti eddigi diszharmónia. A változó kamatozással kibocsátott és kibocsátandó értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek) kamatelőirányzata a PM becslésén alapul, ahhoz az MNB-től kamatprognózist nem kértek be. Az 1995-ös kibocsátásokhoz (szerkezet, kibocsátási feltétel) a PM jóváhagyott költségvetés-finanszírozási tervvel nem rendelkezik. Így a fejezet 2. és 3. kiadási előirányzatának módosítása - az államkötvények kamattörlesztése miatt 25,1 milliárd forint, a kincstárjegyek kamattörlesztése miatt 21,8 milliárd forint - a megalapozottságot tekintve nem minős íthető. A kedvezményes kamatozású lakáshitelek 2 ,6 milliárd forintos kamatkiegészítés csökkentése, valamint a reklám és a nyomdaköltségek 800 millió forintos növelése számításokkal nincs alátámasztva.
Budapest, 1995. április 20.
