!T ' ' 1 CASTIG LIO NE HENRIK, M. KIR. KERESKEDELM I T A NÁCSO S, A CORSO-FILMSZINHÁZ IGAZGATÓJA

C A S T IG L IO N E HENRIK, M. KIR. K ERESKEDELM I T A N Á C S O S, A C O R SO -FILM SZINH ÁZ IG A ZG A TÓ JA

!T”' ' 11

<. ÉVFOLYAM 2. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR

♦

1937. FEBRUÁR 1.

DEANNA DURBIN a legújabb amerikai énekes sztár főszereplésével készült J O E P A S T E R N A K és H E R M A N N K O S T E R L IT Z első idei tengerentúli filmje ■■

i i

HÁROM KIS O R D O G Ez lesz a szezon legnagyobb m eglepetése! ! ! * C A R O L E L O M B A R D és W I L L I A M világattrakciója

POWELL

A VÉDTELEN FÉRFI rövidesen szintén bemutatásra kerül. & Felhívjuk t. üzletfeleink figyelmét nagysikerű 1100 méteres k ie g é s zítő f i lm é in k r e , melyek eddig m i n d e n ü t t a l e g n a g y o b b erkölcsi és anyagi s i k e r t a r a t t á k : M O TO R O S Ö R D Ö G Jock Holt főszereplésével REX, A VADLOVAK KI RÁLYA Noah Beery Jr. TENGERI RABLÓK John Wayne SZÖKÉS A FÖLDRŐL Buster Crabbe POKOLHAJÓ Jack Holt A NAGY FUTAM GYŐZTESE Joel McCrea és BUCK JONES-filmek.

U n i v e r s a l F i l m r .|.¡ 8“d «pes>.vm. NéPsii"h°i u2' T e le fo n : 1 -3 8 4 -4 7 é s 1 -3 8 4 -4 8 .

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS

X.ÉVFOLYAM.

2.SZÁM.

FOLYÓIRAT

1937. FEB RU Á RI. A BNV J E L E N T I:

HANGOS MAGYAR VILAGUIRADÓ H etenként 15 p éld án yb an számol b e a h azai és külföldi esem ényekről. Bem utatásra kerül az ö s s z e s magyar m ozgóképszínházakban. K ia d ja a

MAGYAR

FILMIRODA

R.

T.

Budapest, IX ., H ungária alsó-körut 15. sz. T e le fo n : 1-463-4é. H a n g o s é s n é m a f ilm fe lv é t e le k t r ü k k film k é s z ité s , k ó p iá k é s f ilm f e lir a t o k , k e s k e n y |ilm m u n k á k , u tó s z in k r o n iz á lá s .

HANGOS HÍRADÓ versenyen kívül áll. A 300 magyar mozgószinház 75°/o-a l e k ö t ö t t e .

•

LÍ

Január 30-án ta rto tta meg ülését a Buda­ pesti Nemzetközi V ásár elnöki nagytanácsa Szendy K ároly polgárm ester vezetése mel­ lett. Az elnök m egnyitójában bejelentette, hogy az 1937. április 30-tól m ájus 10-ig megtar­ tandó N em zetközi Vásár ismét a Városligeti Iparcsarnokban és környékén fog elhelyez­ kedni, amelynél megfelelőbb hely ezidőszerint nem áll rendelkezésre. H allósy István, V ásár ügyvezető igazgató beszámolt a folyó évi vásár előkészítő m un­ kálatairól. Január 25-ig 1100 cég jelentke­ zett, ami azt jelenti, hogy a vásár anyagá­ nak zöme m ár együtt van. Külünüsen szá­ mosán jelentkeztek a világm árkás cikkeket gyártó nagyvállalatok. A közhivatalok és közüzemek közül a Külkereskedelmi H iva­ tal, a Máv, a Dohányjövedék, a Posta, az Idegenforgalm i H ivatal, a Rádió, a Gáz- és Elektromosművek, nemkülönben az összes nagybankok kollektive vesznek részt a vásá­ ron. A külön csoportok közül nagy érdeklő­ désre tarthatnak számot a kisipari, export­ csoport, a villam osított kisipari csoport és a kézm űipari remekek csoportja, a Légvé­ delmi L iga és a Légügyi Parancsnokság ál­ tal szervezett légvédelmi propaganda, to ­ vábbá az építőipari újdonságok és az idegenforgalm i csoport, nemkülönben a K árpitosipartestület által kezdeményezett ágykultúra-csoport. De lesz a Nemzetközi V ásár­ nak divatrevűje, fotografálógép és keskenyfilm csoportja is. Résztvesz a vásáron a kül­ földi államok közül Olaszország, Ausztria, Svájc, Egyptom és Brazilia, sőt KeletIndia és D él-A frika. Az idegenforgalom fejlesztését szolgálja a vásár azon kérelme is, amely szerint az utazási pengő-csekkek a vásár alkalmából kivételesen kedvező felté­ telek mellett lennének forgalom ba hozandók a külföldön. Súlyt helyez a rendezőség arra is, hogy a londoni királyi koronázásra és a párizsi világkiállításra utazó külföldiek M agyarországon is minél nagyobb számban utazzanak keresztül, különösen a vásár ta r­ tam a alatt.

ÖSTERREICHISCHE FILMKONFERENZ MAGYAR FILMTANÁCS m agyar film ipar válság­ b an van. A z egész vona­ lon a legsúlyosabb b eteg­ ség tünetei m utatkoznak. A ki a m agyaü filmvilág b ajain a k az okai fölött tűnődik, vagy azokat egyszerű kézlegyintéssel elintézi, az­ zal érvel, hogy ma ez igy „van“ Lon­ dontól Istam bulig m indenütt. Egész Európa filmvilága kátyúba rekedt. L e­ h etn ek ennek pénzügyi, gazdasági vagy m orális okai, tény azonban, hogyha kellő időben nem jö n segítség, egész E urópa film szakm ája rom okban hever. N em kell különös jósnak lenni, hogy ezeket m egállapíthassuk. A k i ism eri a film mai európai vál­ ságát, tu d ja, hogy a licencárak m in­ d en ü tt szörnyen estek. E gynéhány ki­ m o n d o ttan nagy filmen kívül alig fizetnek valam it a nem zeti államok film­ jeiért, ső t — nehéz és fájdalm as k i­ m ondani is, — nem is vásárolják. M in­ d e n ü tt tú lk ín álat m u tatk o zik és így még az úgy n ev ezett jobb nem ném et, angol vagy francianyelvű film ekért sem fizetnek sokat. D e még a három világnyelven készült film ekért sem fizetnek annyit, m int például egy év­ ve/ ezelőtt. Közel valam ennyi európai országban sokkal több film hever a rak táro k b an , m int am ennyire szükség van és így m in d en ü tt olyan bessz ala­ kult ki a filmek licencei tekintetében, hogy előbb-utóbb m ár k ár a legkisebb p o staköltségért, m ert m ár nem is ér­ dem es a külföldre írni, még inkább kiutazni! A z egyes országokban a belföldi piacokon is súlyos válságba ju to tt a m ozgóképipar. R észint az általános eltrö sztö sö d és, részint az egyes orszá­ gokban dúló gazdasági válság sodorta b ajb a a m ozikat és ennek folytán a ilm kereskedclm et is.

N e vigasztaljuk m agunkat azzal, hogy egész E urópában baj van. Ez szá­ m unkra nem lehet vigasztalás, ellen­ ben m agunknak hozzá kell látni a meglevő és időszerű bajok orvoslásá­ hoz. L átjuk, hogy M agyarországon a film szakm a m a m ár úgyszólván az egyes m inisztérium ok jó ak aratátó l függ D e a m inisztérium oknak is m egvan a m aguk baja, azokat túlterhelik egyéb szakmából jö vő hasonló bajok, pana­ szok. A m inisztérium ok nem foglal­ k o zh atn ak egyedül a film szakm a b a­ jaival, m ert nem csak a m iniszter, de a m inisztérium ok állam titkárai és fele­ lős osztályvezetői sem szentelhetnek annyi energiát és időt a filmnek, m int am ennyit a film szakm a joggal elvár és m egérdem el, hiszen azoknak másfelé is ugyanannyi id ő t és erő t kell szen­ telniük, m int am ennyit a film szakm a m agának követel. N em m arad m ás hátra, m inthogy a film szakm a m aga foglalkozzék a saját ügyeivel, úgy hogy az belülről kifelé egysé­ gesnek lássék, m ert csak egységes és kom oly össze­ ta rtá s hozza az illetékes m inisztériu­ m okat abba a helyzetbe, hogy a — mi esetünkben — a film szakm a kérdé seivel foglalkozzék. Fölm erül te h á t a kérdés, m ilyen m ó ­ don, m ilyen ¡eszközökkel lehetne a m agyar film szakm ában egységes „plattfo rm o t“ létrehozni, hogy a korm ány lássa, m iként lehetne az általános szak­ m ai bajokon segíteni. Elő kell te h á t "vennünk a jó külföldi példákat. A nélkül, hogy politikai szem ­ pontból .érdekelne az, hogy a Film kaotera, vagy Film fascio vagy Film konferenz fogalm a m it je le n t az illető országban, hogy az a rendiségen ala­ puló állam egyik szakm ai pillére-e vagy

sem, egyszerűen m eg ¡kell állapítani, hogy az általános és inkább politikai bajoktól eltekintve, az egyes állam ok­ ban kialak u lt szakm ai intézm ények a filmszakma összesége szem pontjából beváltak. M ost nem ak aru n k olasz vagy n é ­ m et példáról beszélni, am elyekről le­ h etn e k ö te te k e t írni, de v an egy példa, am ely nekünk is m egfelelhetne, és am ely a m egvalósulás szem pontjából hozzánk áll a Igközelebb. És ez a példa az osztrák österreichische F ilm konfe­ renz jól bevált intézménye. A u sztriáb an is van OM M E és ren­ geteg M M O E, vagyis annyi M!M OE, ahány tarto m án y ból áll az osztrák szö­ vetségi állam. V an o tt is film gyártó szövetség, van szakszervezet jellegű film m unkavállaló szervezet — ebbe v a­ lam ennyi tag o zatot é rtjü k — és m ind­ am ellett ezek fö lö tt, ezek mellett fenn­ áll az österreichische Filmkonferenz remekül bevált intézm énye, am ely nem a partik u láris és egyéni bajokat, h a­ nem az általános szakm ai b ajo k at gyógyítja, kivezeti az osztrák film szak­ m át ezer bajából és igyekszik a n o r­ m ális re n d e t helyreállítani. N em ak a rju k állítani, hogy ez a jól bevált in tézm én y — ism erve a mi k i­ csinyes és önző v o ltu n k at —- nálunk is hálás talajra találna, ám meg kell kísé­ relnünk, n em lehetne-e nálunk is. szakm aközi M agyar Filmtanácsot létesíteni, am elyben a film gyártás k é r­ désétől kezdve a legjelentéktelenebb szakm ai közügy olyan értelem ben k e ­ rülne m egtárgyalásra, m egvitatásra, hogy onnan m ár készen m egvalósí­ tásra, v ég reh ajth ató állapotban k erü l­ jön a korm ány illetékes szerve elé. A M agyar Film tanács m indenesetre elejét venné annak, hogy egyes szak­ mai ágazatok egymás ellen ágáljanak a különböző m inisztérium okban, m ert nem egyes csoportokkal állna akkor a k orm ány szemben, hanem 1az összesség­ gel, am elynek döntő és súlyos szava

inkább befolyásolná a k o rm án y t té n y ­ kedésében, m in t az alkalmi csoportok déli előszobázása és instánciázása a különböző m iniszteriális folyosókon. A z osztrák film iparnak a m últ n a ­ pokban rengeteg b aja és sok keserve volt. A m űterm ek zárva, a kölcsönzők — bocsánat a kifejezésért! — letörve, a m ozik példátlan harcban a k e n y é r­ ért, színészek, alk alm azo ttak bizony­ talan jelennek és még bizonytalanabb jövőnek néztek elébe és erre január 27-én összeül az ö s te r r e x h is c h e Filmkonferenz, az o sztrák m iniszteriális film szakem ber Eugen Lanske m inisz­ teri tanácsos elnökletével — aki egyéb­ k é n t állandó elnöke az Ö sterreichi­ sche F ilm konferenznek és egy szuszra a következő kérd ések et oldja meg: A z am erikai film behozatal rohamios növekedésével szem ben állásfoglalás olyan értelem ben, hogy az am erikaiak Bécsben dublirozzanak egyes filmeket, N ém etországgal a film kliring lé tre ­ hozása és ezzel az osztrák film gyártás előm ozdítása, az osztrák rövidfilm gyártás bajainak az orvoslása, és egyéb időszerű, kisebb, de osztrák szem pontból fontos kérdés elintézése. A z idei első T anácsülésen résztvett az o sztrák film szakm a m inden árn y a­ lata, békésen, boldogan m eg fértek egy­ más m ellett emberek, akik egyébként ölték, m artá k egym ást és egy táv o l­ álló, de jóindulatú és okos m iniszteriá­ lis ur elnökletével közös nevezőre hoz­ tak olyan kérdéseket, am elyeket az osztrák M M O E-k és OM M E-ek és egyéb érdekképviseletek egym ás között sohasem o ld o ttak volna meg. Ideje tehát, hogy Magyarországon is megalakuljon az a csúcsszervezet, amely túltegye magát a mai kicsinyes partikuláris érdekeken és függ&fjenül m inden egyéni és üzleti érdektől, a köz érdekében orvosolja — amíg lehet é§ amig nem késő — a magyar filmvilág szörnyű bajait.

3

P O L G A R T IB O R :

FILM ÉS MUZSIKA (BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY.)

hangosfilm zenéjéről szói ló cikksorozatunk befeje­ zéséül h ad d beszélges­ sünk egy kicsit arról is, hogy v á jjo n érdem es-e egyáltalában film zenét ír­ n i? Kielégíti-e ez a m ű­ vészet azt, aki foglalkozik vele, eléri-e a k o m p o n ista célkitűzéseit, valóra tudja-e v áltan i elképzeléseit, am elyek a film zen éjén ek m egírásakor éb red ­ n ek benne s h a m egírta a filmzenét, m ire elkészül a film, úgy hallja-e vi­ szo n t azt, ahogyan szeretné és ahogyan elképzelte. A m i a film zeneírás m agyarországi h ely zetét illeti, úgy áll a dolog, hogy nem érdemes film zenét írni. A nnak legalább is nemi, aki k o m o ly m űvészi szem p o n to k at ta rt legelsősorban sze­ me előtt. H a azt, nézzük, hogy kom oly, v ag y könnyű zenével érdem esebb-e foglalkozni: am i a dolog anyagi lehe­ tőségeit illeti, a m érleg serpenyője em berem lékezet óta a kö nn yűzene kom ponistáinak javára billen. A szé­ lesebb nép réteg ek m indig a könnyű zene irán t érd ek lő d tek inkább, a k o ­ m oly zene hívei kisebbségben m arad ­ tak. F o k o zo ttab ban áll ez a filmzenére, am elynek nagyon m ostoha a sorsa, jó, ha a nagyközönség egyáltalában észre­ veszi. N agyközönségen itt általában a m ozibajáró tö m egeket értjü k , akik csak szórakozni ak arnak s akik bizony k evéskét érten ek m agának a filmnek m űvészi szem pontból való m egbírálásához is. A közönség k ö zö tt m indig ak ad n ak jónéhányon, akik; a filmben nem p u sztán szórakozást látnak, hanelm igenis figyelemmel vannak annak kénylés m ű v észi szem pontjaira is. A k ik értékelni tu d já k a film m unka­ társain ak , szellemi m unkásainak te lje ­ sítm ényét, akik azt is m egjegyzik ¡ma­

guknak például, hogy ki írta a filmet. T u d ju k jól, hányán vannak, akik el­ olvasnak egy érdekes könyvet s am i­ k o r beszélnek róla, nem tu d ják m eg­ m ondani,, hogy a kö n y v et tu lajd o n ­ képpen ki írta, ső t esetleg a könyv cím ét sem ism erik. N o s ugyanígy v a ­ gyunk a filmmel. A sztárkultusz h á t­ térb e szo ríto tta azokat, akik alkalm at a d ta k arra, hogy a sztár sztárrá le ­ gyen. A nagyközönség tu d ja azt, hogy^ K arenina A n n á t G re ta G arbó já ts z o t­ ta, de száz em ber közül legalább nyolc­ van nem fogja tudni, ki írta a, regényt, arról nem is szólva, hogy a regényt ki írta át filmre. A film, a kép, film nyelven szólva „prem ier-planban“ áll, illetve játszó* dik le a nagyközönség szem e előtt, míg a zenének csak „second plán“ b e­ állítás jut. E zt nem lehet ké t érzék­ szervünkkel, a szem m el és füllel fel­ fogni, m int m agát a t ö rté n e te t (be­ szédben és képben), a zenét csak fü­ lünkkel érzékelhetjük.

„Könnyűzene" — „Komolyzene" N em szeretünk éles különbséget ten n i könnyű és kom oly zene között, m ert ez az elkülönítés m agának a ze­ nének, m int m űvészetnek rovására m egy, mégis ez alkalom m al el kell vá= lasztanunk a k e ttő t egym ástól. K önnyűzenét kom ponálni filmhez, feltétlenül hálásabb feladat. Egy revüfilm, vagy film operett zenéjét mégis csak könnyebben, ham arabb észreve­ szi a közönség, esetleg öntudatlanul is, úgy, hogy elkezdi dudölni a „slágert“ (m icsoda rém es szó!), — m int egy komloly film aláfestőzenéjét. N a g y m ű­ vészi ö n m eg tartó ztatás kell ahoz, hogy

4

valaki kom oly filmhez szívesebben ír­ jo n m uzsikát, m int egy könnyed té ­ m ához. É rth ető persze, hogy a közön­ ség m anapság jo b b an érdeklődik a de= rüs tém ák, m in t a drám ák iránt, éppen elég gondja, b aja van m a bárkinek is, sem m inthogy, am ikor szórakozni akar, ak k o r is „problém ákkal,, tö m je tele az agyát. Figyeljük csak meg s ez bi­ zony sajn álato s m egállapítás, hány elsőrangú (különösen francia) film k e ­ rü lt le nálunk rövidesen a m ozi vász­ n áról az érdeklődés hián y a m ia tt és hány értéktelen, ál-rom antikával te líte tt ém elygős tém ájú film csinált ugyan­ ak k o r k arriert. M a m ár sajnos a g y ár­ tó k is erre vannak berendezkedve, félnek az „intelligens“ tém áktól, de öröm m el vállalkoznak a „nagyközöm ség“ szájaíze szerint való tém ák feldol­ gozására. Az, ilyen könnyed film ek zenéjének m egírásához nálunk nem kell sok tu ­ dás. Elég, hogy a „zeneszerző“ jól tu d ­ jo n fütyülni, ¡esetleg sok pénze legyen és ak ad jo n valaki aki a lefütyült m eló­ diákból helyette megírja a zenét. A z inflációs idők k o n ju n k tú rája o n to tta az ú jd o n sü lt „slágerszerzőket“, ezek eleinte, csak egyes táncszám okat írtak, m a m ár azonban szívesen foglalkoznak filmzenével is. Sőt! K itűnő lehetősége­ k e t látn ak benne. M egírják a slágert, a film fő szám át, am it lehetőleg a gép­ írókisasszony, vagy a fiatal vezérigaz­ gató énekel csöpögő érzelm essséggel a filmen, a kiadó k iad ja a szám ot és kész a k arrier. A tö bbi nem az ő dolga. A kom oly film eknél, am elyből ná< lünk sajnos nagyon kevés készül, m ás a helyzet. E nnek zen éjét rendes kö rü l­ m ények k ö zö tt k ép z ett zenész írja, sláger nélkül, de m űvészi érzékkel, az­ zal a céllal, hogy ezzel a film cselek­ m é n y é t előmozdítsa, támogassa. I tt a zenének, m in t ezt m ár előző közle­ m ényeinkben em lítettük, együtt kell élni, lélegzeni a filmmel, hangulatot kell terem ten i hozzá s ezt a hangu­

lato t m indvégig m egtartani. M ost kell azonban annak a kérdésnek felvetőd­ ni, hogyha itt nincs sláger és nincse­ nek olyan anyagi lehetőségek, m int a lim onádéízenénél, m egtalálja-e a zene­ szerző m űvészi szám ításait, azt tudja-e tényleg adni, am it akart, m ód nyilik-e szám ára ahoz, hogy tényleg olyat p ro ­ dukáljon, am ilyet eredetileg szándé­ kozott.

Szándék és kivitel a film­ zenében — itthon A felelet rövid és töm ör: nem. A imlai m agyarországi film gyártásnál az a sajnálatos helyzet, hogy a kom oly képzettségű m űvészi szándékú zene­ szerzőnek alig nyílik alkalm a arra, hogy p rodukáljon valam it. M iért? Tegyük fel, hogy akad egy jó tém a. Jó rendező, jó színészek, pénz is van a produkcióhoz, ugylátszik, itt m inden eg y ü tt van ahoz, hogy ebből valam i abszolút m űvészi teljesítm ény „jö jjö n ki“. A zeneszerző m egkapja a „fo r­ gató k ö n y v et“, átolvassa, átéli, fölépíti miagában a zenét, közben a felvételek folynak, a fölvételek befejeződnek s ezzel a film rendezőjének tulajdonképeni m űvészi m unkája végetér. Más, új művészi m unka kezdődik, a ,,cutteré“, aki a film et összeállítja, aki so k ­ szor fontosabb, m in t a rendező, m ert ő a film tu lajd o n k ép en i dram aturgja, m ajd később m egkezdődik a zeneszer­ ző m unkája. A „ c u tte r“-nek rendkívül kifinom ult m űvészi érzékkel kell ren ­ delkeznie, m ert ő állapítja meg, hogy m elyik jelenet m ilyen hosszú legyen, a jelenetek m ilyen sorrendben kerül­ jen ek leghatásosabban egym ás után, m i az aimi fontos, hogy benne m arad­ jon a filmben s am i még ennél is fon­ tosabb, m i az, am i ne m arad jo n benne. A „cutter“ muzikális, zenéhez értő is kell hogy legyen, m ert a zenei felvé­ telek, a „N achsynchron“ u tá n a zene h angszalagját is ő vágja, ő illeszti ősz-

ren d szerin t kevesebb, esetleg több szo­ sze a képszalaggal és bizony üdítőbb dolog is van a világon, m in t az, am i­ k o tt lenni, m ert, m int utólag kiderül, kor a zene, vagy ének, vagy beszéd a cu tter a zeneszerző m érése u tán m eg­ első vagy utolsó hangját, vagy ta k tu ­ változtatta a jelenet hosszúságát, azzal, sait a vágó a képpel együtt csupa vé- hogy kivágott belőle vagy h o zzáto ld o tt letlenségből levágja a filmről, úgy, hogy egy d arab o t és m indössze arról feled­ o tt egy tak tu s, vagy m o n d at félbe­ k ez ett meg, hogy ezt a v á lto z ta tá st í m arad. Szóval a c u tte r „összevágja“, zeneszerzővel közölje. Persze, ez is sú helyesebben összeállítja a film et s ak ­ lyos cso rb át e jt a film m űvészi egysé k o r a zeneszerző következik, sto p p er­ gén, m ert m ost sebtében kell az alá* órával a kezében nézi, m éri a kész fil­ festőzenét a rendelkezésre álló film­ m et, hova, m ilyen id ő tartam ú aláfestő­ jelenethez alkalm azni, perszk, m egrö­ zenei jö jjö n . Ez rendkívül nagy p o n to s­ vidítve vagy, ha a jelen et a toldás foly­ ságot igénylő m unka, m ert a z é rt hív­ tá n hosszabb lett, a zenét is meg kell ják az aláfestőzenét aláfestőzenének, toldani, h a m ásképp nem , ism étlések hogy a jelen eteket pontosan kísérje. útján. M iután ennél az utószinkronizá­ I tt m ásodpercnyi, sőt sokszor ennél is lásnál m ár csak tisztán a zene kerül fel­ rövidebb id ő tartam ú pontosságra van vételre, de esetleg olyan jelenetekhez, szükség. M ikor a zeneszerző ezzel a ahol a kész film nél m ajd beszéd is m éréssel készen van, m egkom ponálja lesz a zenével egyidejűén, ezután k e­ a zenét s ha ez is kész, ak k o r jö n az rül a sor a zene és a beszéd, illetve zö­ úgynevezett „utószinkronizálás“, vagyis re je k összekeverésére. E zt ren d szerin t a hangm érnök, a cut* az az aktus, am ikor a film et jelenetek* re szétszedve lejátsszák s a zenei alá­ té r és a rendező együttesen végzik, a festésre k ijelö lt helyeknél a zenekar zeneszerző nélkül, ami nagy hiba, m ert m ikrofonba játssza a kísérőzenét. A film ezután újabb m eglepetések érhetik a felvételeinél ren d szerin t m indenre elég zeneszerzőt, nevezetesen, o tt, ahol ő idő áll rendelkezésre, am ikor azonban halk zenét akart, erősen szól a m uzsika kész a film és a kísérőzene m egkom poná- és viszont. Ez persze nincs általánosan lására kerül a sor, akkor viszont m ár k i­ így, de előfordul. Végül, h a teljesen készen van a film fogytak az időből és így a zeneszerző­ és a m oziban vetítik, o tt is van egy nek pár nap áll csupán rendelkezésére a zene m egkom ponálásához. Ez a haj­ erősítő, illetve halkító szerkezet, az szolt tem p ó term észetesen semmiesetre úgynevezett „potenciom éter’“, am i arra sem előnyös a film m űvészi egységé­ jó, hogyha nem szakértő kezekben van, bizony a film, han g ja nem szól olyan nek szempontjából. T együk fel azonban, hogy a kom po­ erősséggel, m int kellene, hanem vagy n ista b írja az iram o t és időre elkészül erősebben, vagy gyengébben. M egtör­ m unkájával. A zenekar készen áll, ténik, hogy éppen olyan jelenetnél, illetve ül a helyén, következik az első ahol nincs a filmen sem m i beszéd, sem szinkronizálandó jelenet, am ely mond* zörej és erősen kellene, hogy szóljon juk, a zeneszerző előzetes pontos m é­ a zene, o tt szól éppen halkan, vagy rése alap ján négy percig kell, hogy m egfordítva. tartso n . A karm ester, aki a felveendő Hás rendszert! jelen et zen éjét dirigálja, először m eg­ nézi a k ép et és egyúttal! ugyancsak L áth a tju k ebből, m ennyire nem függ sto p p eró ráv al kontrollálja a zeneszám a zeneszerző sa já t célkitűzéseitől, hogy lejátszása elő tt a kim ért négy percet. a film zenéje jól érvényesül-e és hogy M egtörténik, hogy az id ő tartam egye­ érvényesül-e egyáltalán. H ogyan v á r­ zik az előzetes lem ért időtartam m al, de h a tja itth o n egy k ép zett kom ponista,

6

A FI PR E SC I

hogy m uzsikája m egfelelően kezeltes­ sék, am ikor m agának a film zenének olyan m o stoha a sorsa, hogy a h iv a ta ­ los „kollektív m egállapodás“-ban, am ely m indenkinek, aki a film körül tevékenykedik, jo g ait és kötelességeit szabályozaz a film zenéjéről és annak szerzőjéről úgyszólván szó sincs. Ezt egyszerűen kifelejtették. E bben a hivatalos m egállapodásban m indössze annyi em lítés esik a filmze* néről, hogy azok felsorolásánál, hogy a m egállapodás k ikre vonatkozik, utolsó, — tizennegyedik helyen, o tt áll, hogy „karm esterre és zeneszerzőre“ is érvé­ nyes, de a zenekari zenészről sincs már szó, eltekintve attól, hogy a m eg­ állapodás egész szövegén keresztül nincs olyan p ont sem, amely a fentem lített k é t kö zrem űködőre érvényes lehetne. Ez így nincs rendjén! C ikksoroza­ tunk folyam án részletesen bebizonyí­ to ttu k , h a ez ugyan egyáltalán bebizo­ n y ításra szorult, hogy a film nem élhet m eg zene nélkül! Ez tény, h a pedig így van, ak k o r tessék az illetékeseknek jo b b an tö rő d n i vele, tessék m egbecsül­ ni ezt a m űvészeti ágat, úgy m int aho* gyan m egérdem li és tessék olyan h e ­ ly et és te re t n y ú jta n i szám ára m inden vonatkozásban, ahogyan az m egilleti. És félre a filmzenénél a d iletta ntizm u s­ sal, am ely csak rom obi, de nem épít. A jó pap is holtig tanul, tessék példát venni a külföldtől, nem szégyen, m ert itthon ugyanolyan jó t és értékeset le­ het filmzenében is produkálni, m int külföldön, — ha nem jobbat. Elég sok fiatal és nem fiatal, de hozzáértő és m ű ­ vész van itthon, aki nem csak az anyagi lehetőségeket nézi az ilyen m unkánál, hanem azt, hogy szépet, m agyart, m ű­ vészit produkálhasson, csak alkalm at kell nekik adni erre!

a nem zetközi film ujságíró szövetség (F édération In tern atio n ale de la P res­ se C iném atograpbique) v égrehajtó bi- / zottsága m indig m ás és m ás nagyvá­ rosban szokott ülésezni, hogy ezzel is közelebb vigye céljait a m egvalósulás felé: a nem zetközi film béke és a népek b arátság án ak az előm ozdítását. E zúttal Bécsben ülésezett a Fipresci végrebizo ttság a Jean C hataigner elnökleté­ vel és ré sztv ettek az ülésen m integy huszonhatan v Franciaországból, N é­ m etországból, Belgiumból, Svájcból, Luxem burgból, O laszországból, Len­ gyelországból,' A usztriából és Magyarországból (L ajta A ndor). A bécsi ülés foglalkozott a párizsi világkiállítás filmkérdéseivel és elhatározta, hogy a párizsi világkiállítást felhasználja a nem zetközi film szaksajtó előnyére is, ezért az idei kongreszust junius 6-án P árizsban ta rtja meg. A végrehajtó b i­ zottság a Fipresci tag jai közé v e tte a nem régiben alakult o sztrák Fiprescitagozatot, m ajd kim ondotta, hogy a jövőben a francia nyelv m ellett az an ­ gol, n ém et és olasz nyelvet is alkal­ m azza hivatalos nyelvül, de a tanács­ kozási nyelv m indig az lesz, am ilyen az illető ország állam nyelve, illetve am elyet a négy nyelv közül a nem an­ gol, ném et, francia vagy olasz nyelvterü leten levő országban a kongresz— szus kiválaszt. A végrehajtó bizottság ezen kivül elhatározta, hogy n ém et­ nyelvű hivatalos közlönyt ad ki, am e­ lyet B erlinben jelen tetn ek meg és szer­ k esztője d r F ritz O lim sky lesz. A bécsi összejövetel alkalm ával az oszt­ rák kollégák, élükön H erm ann Maillel' főszerkesztővel, A lfréd D eutsch-G er* m an-nal és d r Iderm ann Pfaudler m i­ niszteri tanácsossal valóban a vendégszeretet olyan nagyfokú m egnyilvánu­ lását tan ú síto tták , am ellyel örök hálára kötelezték a m egjelenteket, akik az­ után a legszebb em lékekkel és benyo­ m ásokkal té rte k vissza hazájukba.

(Vége.) A

FILMKULTÚRA

mai számának boríték lapjá^ y ^ 4 c n fa ^ f i II .............. ...........

\t7

í/ /

R SÜ O W ■ nyomták!

7

D r. PO Z SO N Y I G \B O R sz é k e s fő v á r o si m érnök, tö r v é n y szé k i film technik ai sza k értő :

OKTATÓFILM ÉS FILMTECHNIKA m odern film oktatás leg­ fontosabb pedagógiai k ö ­ vetelm énye az osztályban való vetítés. C sak így le* h ét a filméi a tan ítás k e­ retébe helyesen beillesz­ teni. A z osztályvetítés m egvalósítását a keskenyfilm technika haladása lehetővé tette. A m ai film oktatás a keskenyfilm techn ik án alapszik ugyan, azonban téves volna azt állítani, hogy az oktatófilm ­ nek a filmtechnika egyéb ágazataival sem m i kapcsolata nincsen. A n n a k illusztrálására, hogy ¡milyen szervesen kapcsolódik a keskenyfilm a film technika sokfelé ágazódó terü letei­ vel, kövessük vázlatosan azokat a film­ technikai előkészületeket, am elyek el­ végzendők ahhoz, hogy az oktatófilm et a tan ár a tan u lóknak levetíthesse. A film oktatáshoz — m int általában tu d ju k —< 16 m m széles biztonsági (ég* hetetlen ) film szalagra készült m ásola­ to kra, keskenyfilm vetítőgépre, gépasz­ talkára, vetítőfelületre,, áram fo rrásra és a tan terem elsö tétítésére van a többek k ö zö tt szükség. A z osztály v etítésekhez szükséges keskeny filmmásol áto k nagy szám ára való te k in tettel és a keskeny m ásola­ to k m inősége érdekében a film ere d e ti­ jé t ren d szerin t norm ál (35 mm széles) filmre k észítjü k .1 A z oktatófilm et vagy ered eti szcenáriurn alapján gyártás vagy m eglevő kultúrfilm ek felhasználá­ sával (vágás, m ontírozás, szerelés) ál­ lítjá k elő. M int látjuk, az oktatófilm előállításánál m ár a normáltechnika

k ét nagy területével a filmgyártással és a filmmontázzsal találkozunk. A z oktatófilm gyártása közben, ha nem is egyszerre és legkevésbé olyan nagy m értékben, de előfordulnak m in d ­ azok a feladatok, am elyek a játékfilm* gyártásnál film technikai és gazdasági szem pontokból felm erülnek. K ivételt ezek alól egyelőre csak a hangfelvéte­ lek képeznek. A szcenáriurn az o k ta tó ­ filmnél is ellátandó forgatói u tasítás­ sal; a filmről előzetes előirányzati k ö lt­ ségvetés készül; a felvételek szabad­ ban, m űterem ben, belső helyiségben, belám pázva, színészekkel, díszletekkel, stb. készülnek. M egrendezésükre sok gond fordítandó. K ülön feladat a te r­ m észeti jelenségeknek filmszerű beállí­ tása, a term észeti jelenségeknek sok* szór olyan korrigálása, hogy azok fel­ vételre alkalm asak legyenek. A tu d o ­ m ányos felvételekhez szükséges m ik­ roszkopikus, röntgenfelvételek, időrög­ zítő (Z eitraffer) berendezések pedig a játékfilm ekben nem ism ert feladatok elé állítják a film technikust. Végül filmre m áskép fel nem dolgozható té ­ m ákat rajzfilm m el kell m egoldani. A felvételek anyagának kidolgozásánál term észetesen előfordulnak az összes normál filmlaboratóriumi m unkák: h í­ vás, m ásolás, dublirozás, áíusztatások, áttünésiek, főcím ek, feliratok, stb. k é ­ szítése. A z ezek u tán összeállított m unkakópia alapján a negatív megvá* gásával elkészül az eredeti norm ál oktatófilm -negatív. M indezeket a m unkákat a film tech­ nikusnak kell m inőségileg ellenőrizni és ¡mennyiségileg szám ontartani. A z el­ szám olás, te k in tettel az oktatófilm ekre szűkösen rendelkezésre álló anyagiakra és tek in te tte l arra, hogy a közpénzek­ ről, nagyrészt a tanulóifjúság fillérjei­

1 D r. H. Lummerzheim: Schmalfilmtechnik-Schmalfilmmöglichkeiten. Die Kinotechnik. 1936. évf. 16. füzet. 2 A Főváros 1986. évben nagy sikerű oktatófilm -szcenárium pályázatot tartott.

8

kenydupnegatívot készítenek, am elyről a pozitív m ásolatokat m ár k o n ta k t­ másolás ú tján állítják elő. A v etítésre kész m ásolatok m ellett nem kevésbé fontos szerepet játszik az iskolai keskenyfilm vetítögép. A h a tó ­ ságoknak az a törekvése, hogy magyar gyártm ányú vetítőgépet szerezzenek be, sikert ért el. A technikusnak a gép­ pel kapcsolatban, azonban nem csak a gép átvétele és tökéletesítésében való közrem űködés a feladata, hanem az is, hogy a gép kezelésére és karbantartá­ sára a tanerőket megtanítsa. A gépen kívül term észetesen filmátcsévélők, ragasztóprések, stb. a mozU m űszerészek m unkakörébe tarto z ó be­ rendezések beszerzése is szükségessé vált. A ta nterm ek felszerelése vetítő asz­ talkákkal, ablaksötétítőberendözésekkel, vetítővászonnal és vetítő k o n n ek ­ to rra l teljessé teszi a film oktatás elő­ készítését. M egjelent a film a tanulók előtt! Fel­ csillant a gyerm ekek szem ében az é r­ deklődés. A p ró m agyarok képzeletét m eg term ék en y ítette a film. M egállhat-c itt a film technikus? Megelég'edhetik-e azzal, hogy a ném afilm pereg a tanulók elő tt? N em . A keskenyfilm technika m ár m inden te k in te t­ ben m egfelelő hangos keskenyfilm eket és vetítőg épeket produkált. Elkészült m ár a m agyar hangos keskenyfilm vetítőgép. T erm észetesen film kell hozzá. H ogy m elyik oktatófilm legyen hangos és m elyik m arad jo n ném a, ezt a peda­ gógus állapítja meg. D e h a ez a m eg­ állapítás, ez a kívánság felm erül, az ok­ tatófilm a film technika újabb területét, a hangosfilmét is igénybeszi. A régi filmek egy része utólag kap hangot, sz'nkronizáltatik, készülnek m ajd új hangos oktatófilm ek és meglévő hangos norm ál kultúrfilm ekből nem csak a ké= pet, de a hangot is redukálják vagy á t­ írják, esetleg m agyarrá való szinkroni­ zálás kapcsán.

ről (film díjak) van szó, talán még p o n ­ tosabb és fillérekrem enőbb, m int a lég? szigorúbb p ro d ucer elszám olása, ahol sokszor az an y agiakat m ás szem pontok felülm úlják: például a filmnek időre való elkészítése, stb. A z oktatófilm ek gyártásának v e zeté­ se, ellenőrzése és elszámolása rendsze­ rin t a filmtechnikában k é p z e tt m érnök kezében van. Sajnos, a játékfilm ek gyártásánál ez a gyakorlat még csak kevéssé érvényesült, pedig az ellenőrző m érnök tiszteletd íja sokszorosan m eg­ térülne a film finanszírozója szám ára. M eglévő film eknek oktatófilm ek cél­ já ra való átalakításánál, te h á t adaptált oktatófilmeknél elsősoran a feldolgo­ zásra átveendő rendszerint norm ál m á­ solat, lavcndcbkópia vagy dupnegatív kifogástalan állapotának m egállapítása a feladat. E zután m ár csak lab o rató ­ rium i m unka (felirat, rajzfilm -készítés, stb.) és vágás következik. T erm észetesen úgy a felvételeknél, m int a m ontírozásnál tárgyi szem pon­ tokból a szcenárium író, illetve pedagó­ gus irányítja a m unkákat. A norm álm éretű, eredeti filmek m eg­ tekintéséhez és m egbírálásához szükség van egy norm ál vetítőhelyiségre, tűz? biztos kam rával, norm ál hangos v etítő ­ géppel, te h á t az oktatófilm a normál vetítőgép és vetítés technikájával is kapcsolatba kerül. A norm ál-vetítőgép az ért hangos, m ert az átvételre felaján ­ lo tt hangosfilm ek eredetiben kerülnek m egtekintésre. H a fentiek szerint elkészült az ok­ tatófilm és az O ktatófilm ek O rszágos B irálóbizottsága által elfo g ad tato tt, úgy a keskeny-m ásolátok előállítására kerül a sor. M int em lítettü k a m ásolatok 16 mm-es biztonsági (nem robbanva égő) filmre készülnek. A norm álnegatívról a m ásolatok o ptikai úto n k icsinyittetnek (redukálás). A redukálás külön fel? ad ato k és nehézségek elé állíto tta a film laboratórium okat. A redukálás h i­ báinak kiküszöbölésére újabban kes-

9

^

A FILM S Z E R E P E A PÁR IZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSON

H asonló a helyzet a színes keskenyfilmeknél is, b ár m ég nem olyan közel­ fekvő, m in t a hangos oktatófilm . A szükséglet m egvan a film oktatásban a színes film irán t is G ondoljunk csak a n ép rajzi filmekre. V égül meg lehetünk győződve arról, hogy h a a plasztikus filmre megfelelő m egoldás lesz, az oktatófilm ezt is ugyanúgy szolgálatába fogja állítani, m in t a film technika m inden eddigi ú jítását. Előbbi rövid áttek in tésb ő l láth atju k , hogy az oktatófilm a keskenyfilm techn ika k eretein tú ln ő tt és a filmtechnikanak m inden területét és eszközét igénybeveszi, hogy m ennél tökéletesebb filmet és vetítő gépet állíthasson az bktatás szolgálatába.

UJ h í r e k a s z í n e s f i l m FEJLESZTÉSÉRŐL Q \ színesfilm egyre kom olyabban és /~ \m in d nagyobb arányokban terjed . A m erika pl. erre az évre 20 színes nagyfiím k észítését v ette tervbe. A ng­ liában is egyre erősödik a színes film­ láz. L assan szám olhatunk avval, hogy a színesfilm ek szám a egész kom oly százalékot fog elérni és hogy Európa is elkezdi a színes filmek gyártását. A z A g fá é k k arácsony elő tt jö tte k ki az Agfacolor néven ism ert kitűnő színes anyaggal, am elynél egym ás felett négy em ulzióréteg helyezkedik el, am elyek közül három különbözőképen színekre szenzilizált fotóréteg, míg a negyedik egy szűrőréteg. A gfáék új anyaga egyelőre még csak m in t 16 mm-es fordításos film kerül forgalom ba, am elynél a felvevőfilml fordításos hí­ vás ú tjá n m in d já rt m in t színes pozi­ tív használható. A z előkészületek és kísérletek a 35 m m -es filmmel kap cso ­ latban m ár olyan stádium ban vannak, nogy rem élhetjük, hogy az új eljárás szerin t kop irozható norm ál színes film eket is b eláth ató időn belül forga­ lom ba kerülnek.

A z ezidei párizsi világkiállításra nagyban készülődnek az egyes nem ze­ tek. V alam ennyi kultúráltam , de ren ­ geteg tengerentúli ország kü ön pavillonnal szerepel m ajd a világkiállítá­ son. V alam ennyi nem zet kiállítási csarnokjában önálló film bemutató te r­ m et állítanak fel, ahol az illető ország tetszésszerint m u ta th a tja be saját film jeit. Ez a nagy szabadosság v o n at­ kozik te h á t nem csak az illető ország játékfilm jeire, hanem a propaganda- és ism eretterjesztő film ekre is. A nem ­ zeti jellegű film bem iutatóterm eken k í­ vül a kiállítás vezetőségei k ét hatalm as csoportban egyesítette a filmre v o n at­ kozó kérdéseket. A z egyik csoport n e­ ve „ F ilm m űvészet“, díszelnöke Louis Lumière, am elyhez a tudom ány, iro­ dalom muzeurn, film művészet, színm ű­ vészet, kongresszus és konferenciák ügyei tartoznak. N agy francia filmversenyt is terveznek, am elynek k e­ retén belül b em u tatják a m ájus 30.-ig elkészült francia játék- és ism eretter­ jesztő film eket. E rre a célra 50.000 és 25.000 frankos d íjak at tű ztek ki a leg­ jobb francia film jutalm azására és k ü ­ lön 10.000 fran k o t kap a legjobb fran ­ cia am atőrfilm . A francia külügym i­ nisztérium legközelebb valam ennyi o r­ szághoz k érést intéz, am elyben fölkéri a különböző állam okat, hogy nem ­ zeti filmgyártásuk legkiválóbb filmjét küldjék el bemutatásra. (Ism ételten ajánljuk a magyar kor­ mány figyelmébe a párizsi világkiál­ lítás óriási j elentőségét. Tudjuk, hogy a külkereskedelmi hivatal ma; gyár ism eretterjesztő filmek bemu­ tatását tervezi, ám ez nem elegendő, Sürgősen kellene olyan tanács­ adó szervet létesíteni, amely a kül­ ügyminisztériumnak, vagy a minisz­ terelnökségnek segítségére lenne a világkiállítás magyar vonatkozású filmügyeinek a végrehajtásánál.)

10

vitéz KOVÁCS L Á SZ L Ó K ecsk em ét s

MEG KELL VONNI A SZÜNETELŐ MOZIENGEDÉLYEKET filmek o k tató h atása a töm egekre nagy jelen tő ­ ségű, m ert em lékünkben a kép m aradandó nyom ot hagy és m eggyőző erejű. A z igazságok felism eré­ sét elősegíti s szem lélte­ tően saját képességeinket ébreszti, edzi, csiszolja. T ö b b m in t 20—25 éve annak, am ikor a B alatoni Szövetség elő terjesztést te tt arra nézve, hogy „mezőgazdasági fil­ m e k e t“ m utasson be a földm ívelésügyi s a vallás- és közoktatásügyi m iniszté­ rium közös eljárásával a balatonm enti községekben, hogy az iskolánkívüli népm űvelődési előadások ezzel a Bas laton m entének felvirágoztatását szol­ gálják. N ém etországban _akkor m ár több száz jó ism eretterje sztő film volt forgalom ban. E nnek nyom án olyan ira ­ m o t v e tt a gazdasági fellendülés N é ­ m etországban az utóbbi 20 év alatt, hogy évszázadok lassú fejlődését p ó ­ tolhatták az egész világ m eglepetésére. H ogy O laszország szinte u tolérhetetlen gyorsasággal lendült fel m ezőgazdasági ku ltú rájáb an , abban nagy része van a nagyszám ú m ozgépszínházaikban m ind sűrűbben elő adott s elszaporodó ism e­ re tte rjesztő előadásoknak. D e m ind­ azokban az országokban, am elyek ma expanzív erő ket m u tath atn ak fel, ugyanezek a tényezők m űködtek a köz javára és m i m essze elmaradoztunk. Ez utó b b i té n y t beism erve, (lássuk meg azt is, hogy kevés jól vagy ilyen irányban m űködő m ozink van, h ab á r a m öziengedélyek mai kon tin g en tált lé t­ szám a engedélyeseknek papiroson kb ad a to tt, de nagy részük se jól, se roszszul nem m űködik, vagy egyáltalában nincsen üzemük. Ezzel szem ben a k o n ­ tingens létszáma be van tö ltv e és ezzel

11

elvágták m indazoknak a dolgozni aka­ rását, akik, ha engedélyekhez ju to tta k volna, vagy jutnának, úgy hasznosan folyhatnának b e a ,,nem zetnevelés“-be. M iért kell ennek így lenni? K i fele­ lős azért, hogy ez így van? K árára a film iparnak, az állam jöve­ delm ének és szám os a film szakm a és m oziüzem re kapcsolódó kenyéradás és kereseti lehetőségeknek. Félre a kínai copffal egy kicsit és ezekben a rohanó időkben ü tö tt az óra és cselekedni kell. K ö telezzék a m ozi játszási engedélylyel bírókat arra, hogy ne töltsék k i a kontingens létszámát m ások kárára, ha nincsen üzemük. K ötelezzék az enge* délyeseket arra, hogy irredenta, haza­ fias érzést tápláló és olyan ism e re tte r­ jesztő előadásokat vegyenek be h eten ­ k én t legalább egyszer, am ely a m agyar agrárország lakosságának, az országot fe n n ta rtó rétegnek legjobban kell. V agyis m utassanak be a m ezőgazdaság köréből v e tt film eket és m eglátják, hogy hálás lesz a z é rt a közönség és felvirágzik az ország. N e kicsinyelje le m ost senki azt, hogy én, aki évtize­ dek ó ta foglalkozom ezzel a problém á­ val, szerény elgondolásaim at ezen a h e­ lyen vetem fel. O t t teszem azt, ahol megértenek, ahol szívükön viselik a nem zetnevelés nagy kérdéseit, ahol jó t ak arn ak azzal, hogy az illetékesek szí­ ves figyelm ét erre a fontos kérdésre reá irányítják. A ki ezt a felszólaláso* m at nem helyeselné, annak szíves kész­ séggel részletesebb, m eggyőző m agya­ rázatokkal m indenkor szolgálhatok. C sak azt ne kívánja senki, hogy a kérdés tovább tespedhessen, hogy ne n y erjen egészséges, gyors m egoldást, hogy m arad jo n m inden a régiben és faekével szántsuk drága, csonka hazánk barázdáit, am ikor az egész világon gőzekék rohanó iram ával dolgoznak.

A legtöbb h áb o rú t az a hadsereg vesz­ te tte el, am elynek technikai felszere­ lése gyenge volt. A nem zetek gazdasági versenyében mi ne ak a rju n k alul m aradni ma, m ert ez végzetes lehetne reánk. C seleked­ jü n k te h á t idejében. Revideálják a m o zingedélyeket! K ötelezzük az enge­ délyeseket záros h atárid ő n belül a fenti értelem ben leendő eljárásra és azt el­ lenőriztessük. N e tű rjü n k m eg enge­ délyeseket, akik üzem et nem tarta n ak fenn, de neveikkel a létszám b etö ltését m u tatjá k k i és elzárják az engedély kiadhatását azok elől, akik a n e m ze tn eve­ lés áldását tű z té k ki zászlóikra.

A MAGYAR FILMEK ARÁNY­ SZÁMÁNAK m e g á l l a p í t á s a Több mozgószínház panasszal fordult a Moziegyesülethez a kötelező m agyar film ■%1-ra vonatkozó rendelet téves rendőri ér­ telmezése tárgyában. Bár a 175.100/1986. B. M. sz. rendelet 1. §-a e tárgyban világosan intézkedik, az egyesület elnöksége szüksé­ gesnek látta a legilletékesebb fúrum : a bel­ ügym inisztérium megkérdezését. A belügy­ m inisztérium ban a rendelet értelmezése te­ kintetében az alábbi felvilágosításokat ad­ ták: A százalék kiszám ítása 1936. augusztus 1-től 1987. julius 31-ig terjedő teljes évre egységesen eszközlendő, tehát nem lehet az évet 2 önálló félévre felosztani, m int az a multévben történt. A rendelet a százalékos játszási kötelezettséget az 1200 méternél hosszabb filmek arányában darab szám ra ál­ lap ítja meg, tehát a lejátszott külföldi és ha­ zai filmek m éterszám ának a kiszámításánál -jelentősége nincsen. A százalék kiszám ításá­ nál nemcsak a külföldi filmek veendők szá­ mításba, hanem a hazaiak is, vagyis, ha va­ lamely mozi pl. 40 külföldi és 10 m agyar film et m utatott be, úgy a 20%! nem a 40, hanem a 40 plus 10, vagyis 50 film után szá­ mítandó, azaz 10 filmet tesz ki. Amennyiben az elsőfokú rendőrhatóságok a rendeletet mégis tévesen értelmeznék, an­ nak következéseit ők nem vonhatják le, ha­ nem jelentést kötelesek tenni a. belügyminisz­ térium nak, ahol a téves értelmezést ki fogják korrigálni. M agyar Mozgóképengedélyesek Országos Egyesülete M orvay Pál s. k.

A plasztikus film új utakon. Az am erikai Gordon új eljárást talált fel, amellyel fel­ tevése szerint jó plasztikus hatású vetített mozgófényképet érhetünk el. E ljárásának legfontosabb sajátossága és egyben előnye, hogy a szemlélésénél a nézőnek semmiféle segédeszközre (ú. m.: szinkron-m otorral h ajto tt pilla, kétszínű szemüveg) nincsen szüksége. Ugyancsak a leadásnál sincsen szükség különösebb vetítőberendezésre, a meglévők nagyjából megfelelők lennének. Gordon módszere abból áll, hogy a felveen­ dő alakról egymásután közvetlenül egy kö­ zelebbi, m ajd távolabbi felvételt eszköz­ lünk. Vagyis az egymást követő képkocká­ kon ugyanennél az alaknál egy nagyobb és egy kisebb kép következik, amely képek egymással koncentrikusak. Az így elkészí­ tett filmet levetítve, az egymásután követ­ kező távolabbi és közelebbi képek minden külső segédeszköz nélkül a térszer6ség be­ nyom ását keltik. Minél közelebbi a tárgy, annál tökéletesebb a plaszticitása. Az ezzel az eljárással készült próbafilm et A m eriká­ ban állítólag nagy tetszés mellett m utatták be. Természetesen a Gordon-féle plasztikus film felvétele nem olyan egyszerű és még egyáltalában nem biztos, hogy sikerül-e az elméleti elgondolásnak megfelelően gya­ korlati szempontból is kielégítően . meg­ valósítani. Gondoljunk csak azokra a szer­ kezeti és mechanikai nehézségekre, amelyek előadódnak abból, hogy ugyanarról a tá rg y ­ ról a felvevőgéppel egyszer egy közelebbi, m ajd rögtön egy távolabbi képet kell ex­ ponálni, m ajd ismétlődik a játék. E z op­ tikai szerkezetek, a felvevőgép vagy annak egy részének másodpercenkinti 48 kockás m ozgatását (ide-oda) jelenti, am it tökélete­ sen elérni rendkívül nehéz dolog. A film igénybevételéről és a vetítéskor előálló egyéb mellék jelenségekről nem is beszélünk.

F IL M K O P IR O Z Á S I ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ. TELEFON: 1-372-87.

t______

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

Áz

Erzsébetkörut sarkán

A

találkozik

Rákócziut sarkán

az

egész város és a magyar film s zakm a

.. . hogy gyö nyörködjék ^ ^'

!

körút sarkán

az üjj^ y a r^ zso^

E M K E -ká vé h á zb a n

A FILMCENZURA U J TAGJAI belügym iniszter az O r­ szágos M ozgóképvizsgáié B izottság tisztviselői és tag jai m egbízatásának le­ jártai folytán a 4.300 1924. M. E. szám ú rendelet 2. §-a alap ján az O rszá­ gos M ozgóképvizsgáló B izottságot 1939. évi december hó 3 hig terjedő hatállyal a k ö v e tk e z ő m ó do n alakította meg■ Elnök: d r Szőllőssy A lfréd belügy­ m inisztérium i m iniszteri tanácsos helyettes elnök: Kilb G yula belügy­ m inisztérium i m iniszteri tanácsos, alelnökök: d r Sass Elem ér belügy­ m inisztérium i m iniszteri tanácsos, dr Bencs Z o ltán m iniszterelnökségi m iniszteri tanácsos. Jegyzők: d r R u ttk a y Ödön belügy­ m inisztérium i m iniszteri osztály tan á­ csos, d r Páskándy János belügym iniszté­ rium i m iniszteri titk ár, Szabó Lajos belügym inisztérium i m i­ n iszteri titk á r, d r Balogh Pál belügym inisztérium i m iniszteri osztálytanácsos. Tagok: A miniszterelnökség részéről: dr Bencs Z o ltán m iniszteri tanácsos, d r T orm a D om okos m iniszteri osztály* tanácsos. A z igazságügyminisztérium részéről: d r H orváth D ániel m iniszteri osz­ tályfőnök, d r Bary Z o ltán kir. ügyész. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium részéről: K őszegh y Iván m iniszteri osztálytanácsos, d r D obrovics K ároly m inisz­ teri osztálytanácsos. A pénzügyminisztérium részéről: dr Hirsch N á n d o r m iniszteri ta n á ­ csos, d r Sz. N a g y Béla m iniszteri osz­ tálytanácsos.

A külügyminisztérium részéről: d r Jam brekovich László m iniszteri osztályfőnök, báró Villani L ajos követségi tanácsos. A honvédelmi minisztérium részéről: Manó Iván alezredes, Vásárhelyi László m. kir. honvéd százados. A z iparügyi minisztérium részéről: d r Kádas K ároly m iniszteri tanácsos, N o v á k E rvin m iniszteri m űszaki ta n á ­ csos. A vallás* és közoktatásügyi minisz* térium részéről: ifj. dr báró W lassics G yula h ely et­ tes állam titkár, d r Je szen szky Sándor m iniszteri tanácsos, d r Balogh László m iniszteri titk á r. A társadalmi élet szakértő kiváló* ságai közül: dr Szem erjay-K ovács D énes belügy­ m inisztérium i m iniszteri tanácsos, Folyovits József belügym inisztérium i m i­ niszteri tanácsos, Párdány O szkárné szül. M árkus Emília, özv. gróf Teleky Sándorné, Z á m o r y G yörgyné, d r T om csányi Z oltánné, dr G erm ann T iborné szül. Bajor Gizella, dr. Rottenbiller Fülöp nyugalm azott állam titkár, d r Ferenczy T ib o r a m. kir. rendőrség bu* d apesti főkapitánya, d r Eliássy Sándor a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya, H orváth Elek nyugalm azott h elyettes állam titkár, d r M arinovich Jenő nyu­ galm azott főkapitány, vitéz Berkó Ist­ v án nyugalm azott ezredes, H la tky E ndre a R ádió és T elefonhirdm ondó Rt. igazgatója, d r Baranyay Z o ltán m i­ niszteri osztálytanácsos, V erő G yörgy író és zeneszerző, d r Jósa Béla m inisz­ teri osztálytanácsos, d r Szép László m iniszteri osztálytanácsos, O d r y Á r­ pád színm űvész, dr G en thon István egyetem i m agántanár, dr G im esi N á n ­ dor egyetem i m agántanár, Szunyogh Szavér bencés tan ár, Koch István ág.

hitv. ev. főgim názium i igazgató, dr Pethő Istv án ref. főgim názium i tanár, d r Pollermann A rth u r nyugalm azott m iniszteri tanácsos.

N Y ÍL T

t é r

*

N yilatkozat.

A M ozgóképüzem engedélyesek és Mozgóképipari Érdekeltségek stb. köréből szakértők: Bornemisza G ábor, a M M O E elnöke, Gyárfás G yula m ozgófényképüzem i en­ gedélyes, Plervay Frigyes lapszerkesztő, Lajta A n d o r a F ilm kultúra szerkesz­ tője, Pogány Frigyes nyugalm azott h e­ lyettes állam titkár, Jekelfalussy Z oltán v. b. t. t., volt fium ei korm ányzó, dr Bingert János a H unnia Film gyár R t. igazgatója, d r Taubinger Z o ltán a M a­ g yar Film iroda igazgatója, dr Palugyay M iklós a M ozgóképipari Egyesü­ let alelnöke, Kolba G yula lapszer» kesztő, Kállay M iklós lapszerkesztő, M ih á lyffy Ernő lapszerkesztő, Szilárd János lapszerkesztő, d r Grosch K ároly m iniszteri tanácso, orvos, dr Aczél E lem ér m iniszteri osztálytanácsos, o r­ vos, d r Balla Borisz m iniszteri titkár.

A k isíarcsai Népművelési Bizottság, m int a „Fórum filmszínház’1 K istarcsa en­ gedélyese, közhírré teszi, hogy a Komáromi A ladár úr által, a fenti mozgószínház részére eszkö­ zölt film kötésekért az anyagi felelősség k i­ zárólag nevezett u ra t terheli és a Népmű­ velési B izottság m int engedélyes ezekért semmiféle felelősséget nem vállal. K istarcsa, 1937. jan u ár 12. Népművelési Bizottság: Veress Ferenc s. k. elnök. * E rovatban k özü liek ért nem v á lla l fe le lő ssé g e t sem a szerk esztőség, sem k iad óh ivatal. •W W W W V V V W V W V W 1 W W

WéK F W

^

W U ÍH

Helyesbítés. A Film m űvészeti É vkönyv 1937. évi k i­ adásában a Globus-íilm kft. ad atai közölt haitiül Sándor úr m int tá rs ta g szerepel. M egállapítjuk, hogy ez a közlés tévedésen alapszik. A Film m űvészeti É vkönyv szerkesztősége.

vV V W W W V V W W V W V V W W W V V Biztonsági film — éghetetlen film. A film tűzveszélyességének a kérdése sok embert foglalkoztat Európában és Amerikában egyaránt. Kiváló tudósok és szakemberek tanulmányozzák a film anyag viselkedését tűz esetén. A m erikában külön bizottságok alakultak a film gyártók köréből, amelyek feladata ezt a problém át alaposan tanulm á­ nyozni. H atalm as és fontos munkásságuk értékes eredményeit az am erikai filmtech­ nikusok folyóirata, az S M P E Journal rész­ letesen ismerteti. Különösen érdekesek azok azok a részek, amelyek a biztonsági film ­ mel foglalkoznak. A biztonsági filmet téve­ sen szokták éghetetlen filmnek is nevezni. E z az elnevezés erősen megtévesztő, mert azt a hitet kelti, mintha az egyáltalán nem volna m eggyujtható. A biztonsági film is elég, csakhogy ennek, m int acetilcelluózának lényegesen kedvezőbbek az égési tulajdon­ ságai, úgyhogy normális körülmények kö­ zött sokszorosan tűzbiztosabb anyag, mint a normál nitracellulóza film. A tűzbizton­ sági film gyulladási hőfoka jelentékenyen magasabb (3701— 430 Celsius-fokok között), m int a nitracellulóza filmé: (150 Celsiusfok). A meggyulladt biztonsági film csak akkor ég tovább, ha különösen kedvező a levegő hozzávezetés. Érdekes megállapítás az is, hogy a biztonsági film égési sebes­ sége jóval kisebb, mint a papíré vagy fáé.

V W v v V W V V S A A A /V W W W W V W V '»

O sztrák m ozistatisiűika. Az osztrák fő­ városban ezidőszerint 185 filmszínház já t­ szik, am elyek közül- csak e g y m utat be még némafilmeket. Az osztrák mozik szá­ m a az 1935 évvel szemben valam ivel sza­ porodott. Amig 1935-ben A usztriában 824 mozi m űködött, addig 1936-ban már 839 mozi játszott. Az osztrák szövetségi orszá­ gok szerint ez a szám ekként oszlik meg: A lsóausztria — —- — 314 Feisőausztria —• — — 91 S tájerország — — — 97 K arin tia — — — —• 36 Salzburg — — — — 28 Tirol — — — — — 2j5 V oralberg — — — — 14 B urgenland — — •— 49 654 Bécs — — — -— — 185 összesen 839 Egész A usztriában még 31 n é m a m o z i játszik, az előző évi 49 ném amozival szem­ ben. A naponta játszó mozik száma 2214, hetenként 1—-2-szer játszik 152, egyszer he­ ten k én t 227, hetenként 2—6-szor játszik 176 mozi. Az ezernél nagyobb befogadóképes­ ségű filmszínházak száma 7, a legtöbb mozi befogadóképessége 300 körül váltakozik.

15

MAGYAR ÁLOM ANGOL VALÓSÁG

A FILM HALOTTAI E n tzel István a dom bóvári Ip a rtes­ tü let elnöke jan u ár 19-én elhunyt. E ntzel éveken keresztül v ezette a dom bóvári Ip a rtestü let m ozgóképszín­ h ázát és igen b arátságos ö ssz e k ö tte ­ té st ta r to tt fenn a m agyar film szak­ m ával. R ichard Boleslavsky, az ism ert len­ gyel szárm azású am erikai film rendező, em bólia k ö v etk eztében H ollyw oodban m eghalt. M int Stanislaw sky ta n ítv á ­ nya k erü lt a színpadhoz, m ajd gyors tem p ó b an ju to tt a filmhez is, ahol csakham ar ism ertté te tte a nevét. H u ­ zam osabb ideig dolgozott A m erikában, ahol 1929-ben h ív ták m eg a hollw oodi film gyárak egyikéhez.. Boleslawsky rendezte tö b b ek k ö zö tt a N y o m o r u l­ tak egyik film változatát, a Rasputint, legutóbb pedig a színes M arlene Dietrich-film et az Allah kertjét. M indössze 47 éves volt. H ella M oja valam ikor a legjobb nevű film sztárok közé ta rto z o tt. A z egykor ün n ep elt és nagy sikerekkel rendelkező film m űvésznő az utóbbi években visszavonultan élt B erlinben férjével, H einz Paul-lal, aki m a is a k ­ tív film rendező N ém etországban. H ella M oja so k at b eteg e sk ed ett az utóbbi években és m ost 44 éves korában a halál v á lto tta meg szenvedéseitől. V a ­ lam ikor m éltó v ersen y társa volt H enny Porten-nek, Mia Afav-nak és m ások­ nak. A ímoziközönség nagy része, am ely m ég élénken em lékszik erre a bájo s és kedves film színésznőre, nagy m egdöbbenéssel szerzett tu d o m ást az egykor ünnepelt film diva haláláról. W ald em ar Dalquist svéd filmszínész, aki a svéd film eken já ts z o tt főszere­ p ek et és a legkedveltebb svéd színészek közé ta rto z o tt, Stockholm ban 49 éves k o ráb an h irtelenül m eghalt. K ari Pahl, a legöregebb _ncmet m o­ zigépész B erlinben m eghalt. P ahl m ár 1896-ban v e títe tte az első filmeket.

N éh án y londoni film gyár veszteséges üzletpolitikája m iatt, am elyen az an ­ gol m ozik egy része is elvérzett, 300 angol, úgynevezett független mozgó­ képszínház elhatározta, hogy „British Independent Exhibitors" elnevezéssel s z ö v e tk e ze te i létesít, am elynek célja az is, hogy résztvesz bizonyos angol filmek gyártásában, am elyek üzleti eredm ényességéről m eggyőződést sze­ rez. Egy-egy filmen 25.000—30.000 fo n t­ tal vesz részt a szindikátus, am elynek m ozijai összesen 296.000 ülőhely fe­ lett rendelkeznek, te h á t elég te k in té ­ lyes töm egű közönség befogadására alkalm asak. (A z angol példa nem újkeletű. N á­ lunk már két évvel ezelőtt alakult meg Gyárfás, Morvay, Ungerleider és Segall elgondolása szerint hasonló szindikátus, de amit Angliában a tömegek (már mint a mozik töm e­ gei), az összetartás ereje és végül a pénz alkothatott, nálunk ezeknek a hiánya miatt megfeneklett. Pedig kár v o lt...) O 0 O O O O O 0 O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O

A soproni Városi-moziban jan u ár 3-án az o ttan i Iskolánkiviili Népművelési Bizottság lengyel-m agyar film m atinét rendezett, am e­ lyen Földes Béla szerkesztő ism ertette Len­ gyelország helyzetét, majd mozgóképeken m u ta ttá k be Lengyelország szépségeit, né­ pét és zenéjét. A debreceni Hnngária-mozgó jan u ár 20-tól kezdődően érdekes újítást v ezetett be. Eszerint a H ungária ezentúl naponta 4, 6 és 8 órai kezdettel ta rtja előadásait. Ezzel lehetővé tette, hogy Debrecen lakosságának az a része, am ely a kültelkeken lakik, még az utolsó villam ossal hazatérhet. A dom bóvári Ipar-m ozgó kötéseit ezentúl Szabó János ipartestületi alelnök intézi az Ip artestü let irodájában, Dombóvár, Jó k ai u. 10. alatt. Csepeli Csik mozgóképszínház kft. névvel új vállalkozás alakult Csepelen, József ucca 102 alatt. A tá rsa sá g célja Csepelen mozgó­ képszínház létesítése, törzstőkéje pedig 10 ezer pengő. A tá rsa sá g ügyvezetője Csik Mihályné szül. Apró Mária (Budapest, X., Hölgy ucca 50), aki egyedül képviseli a tá r­ saságot.

16

|

^

A MŰTEREM

j

CA H unnia film gyárban januárban há/ v r o m produkció dolgozott. Előbb a Focus-produkció fejezte be a Fizessen N a g ysá d című film et R áthonyi Á kos rendezésében. E bben a filmben, m int ism eretes1, Kabos G yula és Latabár K álm án játsszák a vezetőszerepeket. K özvetlenül u tán a az újonnan alakult Objektiv-filmvállalat kezdte meg első film jének a Rád bízom a feleségem című V aszary-vigjáték fölvételeit. A rendkívül m ultságos v íg játék főszere­ p eit Págeir A ntal, Erdélyi Mici, Vaszar y Piroska, K omár Júlia, A j t a y A ndor, Pethes Sándor, Bilicsi T ivadar, Makláry Z oltán, H a jm ássy M iklós jáitszszák. Vaszary János ötletes és szelle­ m es rendezésében elsőrangú m agyar v íg játék kerül ki a H unnia-film gyár új m űterm éből. A film nagy sikerét g aran tálják m ajd a nagyszerű fölvéte­ lek — Eiben István pom pás és színdús m u n k ája — Lohr Ferenc kom oly m ű­ vészi értékű hangfölvétele, Vince M ár­ ton díszletei és a m űvészi együttes ko­ m oly és m űvészi produkciója. A film fölvételeit február 8— 10-én fejezik be. A film et az Uránia m u ta tja be és az U fa hozza forgalom ba. Jan u ár elején k ezdték meg a régi m űterem ben a Globus-produkció E g y­ szer egy héten című film jének a föl­ vételeit. A G lóbusnak ez az első film­ je kom oly és nagyvonalú alkotásnak Ígérkezik, am ely m ég ebben az id én y ­ ben jelenik meg a R oyal-tröszt film­ színházaiban. A budapesti színészek színe-java játszik a filmen: Perczel Z ita, Kabos G yula, M ély G erő, V aszary Piri, Földessy G éza, Salamon Béla, Rajna Alice és m ások. A fölvételeket Vidor A n d o r készítette, aki k ifo rro tt m űvészi m u n k át produkált, a hangföl­ v ételeket Lohr Ferenc kezdte, m ajd

Lázár István, a kitűnő hangm érnök folytatta. A díszleteket Vincze M árton tervezte. A körívvet Lőrinc M iklós ötlete alapján N ó t i K ároly írta. A ze­ n ét Szlatinay Sándor szerezte, aki egyben a film rendezője is. A film föl­ vételeit feb ru ár első nap jaib an fejezik be és február végén m ár meg is jele­ nik. A k é t vígjáték u tán Pásztor Béla egy rövid, ezerm éteres film je készül a H un7 niában Hová m e g yü n k vasárnap? cím ­ mel. E rre a filmre azonban csak a h ó ­ nap 10-ike tá já n kerül a sor. Ezenkí­ vül kom olyabb terv februárra nincsen, úgyhogy a következő hónapban előre­ láthatólag kom oly produkció nem dol­ gozik a H unniában. A Magyar Filmiroda m űterm ében jan u ár 20. tá já n befejezték a Lovag ias ügy fölvételeit, utána néhány n a ­ pos szünet állt be, am ely e lta rto tt ja ­ nuár végéig. F ebruárban egyetlen ko­ m oly produkció a Torockói menyaszszon y G ál E rnő produkciójában. Ja ­ nuár utolsó n ap ján Bajor G iziről k é ­ szült próbafölvétel és a szereposztás, valam int a fölvétel kezdésének pontos id ő p o n tja azonban csak február első nap jaib an dűl el. Ezzel a produkcióval körülbelül ki is m erül a Film iroda feb­ ruári gyártási program ja. A Torockói m en yasszo ny m űterm i fölvételeit feb­ ruár 20-án kezdik meg. M árciusra úgy a Elunniában, m int a Film irodában kom oly és n agyjelentő­ ségű m unka indul meg, ezek a filmek azonban előreláthatólag m ár csak az új idényben jelennek meg. Készül a M ozgóképipari kft. -egy új filmre, a Globus-Film három film et tervez, m ár­ ciusban kezd a Phöbus filmi Rt. és al­ kalm asint a R eflektor is belefog egy film készítésébe, az A llianz három nagyszabású film et tervez, úgyhogy a tavaszi gyártási program igen válto­ zatosnak Ígérkezik.

A

Schuchm ann Antal, a m agyar filmszakma régi és népszerű tag ja, aki azonban már évek ó ta külföldön él, átv ette a bécsi Tobis-Sascha belföldi kölcsönző osztályának a vezetését igazgatói minőségben.

H Í R A D Ó J A

A kőbányai A lfa-m ozgóképszínházat k a­ rácsony napján n y ito tták meg és ad ták át rendeltetésének. Az új modern filmszínház 800 személy befogadására alkalm as és napon­ ta játszik. T echnikailag a legmodernebb bu­ dapesti filmszínházak egyike és Oláh György m űszaki irán y ításáv al épült. A vetítőhelyi­ ségben a legmodernebb Zeiss-Ikon hangos­ film leadógépet szerelték föl. A mozgóképszínház vezetője Gobbi Ede.

A korm ányzó, a Mikecz Ödön dr. sajtó ­ főnöknek belügyi állam titk árrá való kine­ vezése alkalm ából m egüresedett sajtóíőnöki állást dr. Rákóczy Im re m iniszteri ta n á ­ csossal, a sajtóosztály eddigi helyettes ve­ zetőjével töltötte be. Rákóczy Im re 15 év óta áll a m iniszterelnökség sajtóosztályá­ nak a szolgálatában és ez a la tt az idő alatt az egész m agyar sajtó szeretetét és n ag y ra­ becsülését vívta ki m agának. A kinevezés alkalm ából kap o tt sajtóosztálybeli beosztást dr. Torm a Domonkos m iniszteri o sztálytaná­ csos, a t'ilmcenzura ta g ja is, aki eddig a m iniszterelnökség más osztályán dolgozott. A korm ányzó a belügym iniszter előter­ jesztésére dr Szőllőssy Alfréd m iniszteri osztálytanácsonak, a Film cenzura elnökének a m iniszteri tanácsosi címet adom ányozta. A korm ányzó az ipariigyi m iniszter elő­ terjesztésére m egengedte, hogy N o v á k Ervin, m iniszteri m űszaki tanácsosi címmel és jelleggel felruházott m iniszteri főm érnök­ nek, F e h é r Ernő iparfelügyelőnek a Hun­ nia filmgyár volt igazgatójának és G u l y á s Jenő építészm érnöknek a m agyar film gyár­ tá s fejlesztése körül kifejtett értékes m un­ k ásság u k ért elism erését tu d tu l adják. J. C. Cowdin, az Universal Pictures Corp. igazgatóságának elnöke, az am erikai film­ világ egyik reprezentáns ta g ja jan u ár 23-án Budapesten tartózkodott és ebből az alka­ lomból a H ungária-szállodában te ára hívta meg a szaksajtó és napilapok m unkatársait. Mr. Cowdin, aki m ost elsőízben tartózko­ dott Budapesten, ism ertette az U niversalnál véghezvitt változásokat és részletesen tá ­ jéko ztatta az ú jságírókat az Universal új film gyártási terveiről. Kari Opitz az Ufa berlini központjának a sajtófőnöke a januárban ta rto tt országos U ía-bem utatók alkalm ával néhány napig Budapesten tartózkodott és ebből az alk a­ lomból fogadta a napi- és szaksajtó m unka­ társa it. K ari Opitz a sajtódélutánon be­ hatóan ism ertette az Ufa jövő évi rendkivüli gazdag gyártási program ját. A z Országos Magyar Film egyesület el­ nöksége és választm ánya januárban lemon­ dott, m ert a kollektív szerződés életbelép­ tetése folytán új helyzet állott elő, úgy­ hogy a jövőben nagyobb energiával és föl­ készültséggel kívánják az egyesület ügyeit intézni. A Film egyesület közgyűlését feb­ ru ár 7-én d. e. 11 órakor ta rtjá k meg E öt­ vös u. 4. alatti hivatalos helyiségben.

B udapest m ozgóképszínházainak száma ismét szaporodott eggyel. Ja n u ár 23-án nyilt meg az Erzsébet királyné út 36/b sz. alatti házban B udapest legújabb mozgó­ színháza Star-film színház elnevezés alatt. A 430 személyes befogadóképességű moziban a legújabb rendszerű Bauer'jgépet szerel­ tek fel. A technikai és m űszaki m unkálato­ k a t Simonyi Vilmos, a MMOE kitűnő szak­ értő m érnökének ellenőrzése m ellett végez­ ték. Az új filmszínház igazgatója Libertiny László. A M agyar Film kaszinó — a m agyar filmtársadalom új klubhelyisége — február 4-én ta rtja alakuló közgyűlését az OMME-ben. Az ülésen Décsi Oszwald elnököl az előké­ szítő bizottság nevében. A közgyűlésen m egválasztják az elnökséget, a v álasztm á­ nyi ta g o k at és a számvizsgáló bizottság ta g jait. A K aszinó ta g jai egyelőre az Emkekávéház különhelyiségébe járn ak , de szep­ tem ber elsejére m egnyílik a kávéház em e­ letén egy 3—4 szobából álló klubszerűén berendezett helyiség, úgyhogy ősztől kezd­ ve a Film kaszinónak előreláthatólag saját otthona lesz. A légvédelmi kiállítás m ár a múlt évi Budapesti Nemzetközi V ásáron is szenzá­ ciót k eltett. Az április 30. és m ájus 10. kö­ zött ta rtan d ó idei v ásár légvédelmi csoport­ já t egészen újszerű alapon tervezik meg­ valósítani. Az eddigi tervek szerint eme­ letes házat szándékoznak keresztm etszet­ ben felépíteni, ahol a közönség a lakókat is látja, am int riadójelre m indazokat a v é­ delmi cselekedeteket végzik, am elyek légi tám adások esetén szükségesek. U gyancsak tanulságosnak Ígérkezik a légvédelmi cso­ port keretében felállítani tervezett mozgó­ színház program ja, am elyet különböző m a­ g yar és külföldi légvédelmi filmekből állí­ ta n ak össze. Brassóban Royal-mozi elnevezéssel új filmszínház nyilt meg, am elynek tulajdonosa F ark as Imre, a Superfilm vállalat igazgatója. A z új mozi 550 személyes.

| B U D A P ES T ER FILMMARKT

\

Bisocop-Film: Das Schloss in Flandern —■ Radius Film palast, Jf. ECO-Film: „La Garçonne“, F orum -F ilm ­ theater, Jv. —• „La Bandera", Radius-Film palast, O m nia-K ino, Jf. Fox-Film: A s you like it, Corso-Filmtheater, Jf. — Poor littVf rieh )girl, lAJrium-Film­ theater, Casino-Kino, Jf. — Ramona, Padius-Film theater,, Jf. Kino-Film: Ehre der Ausnahm e (ung.), U ra­ nia u. Radius. K inoindustrie G. m. b. H.: Das gnädige Fräulein (ung.), Décsi-Kino, K am m er­ lichtspiele, A trium -Film theater, Jf. Emil K ovács & Co.-Film: Der K urier des 7.áren, O m nia-City-K ino, A trium Film theater, Jf. Metro-Film: Rom eo & Julia, F orum -F ilm ­ theater, M'etro-Filmpalast, Jf. — T he unguarded hour, M etro-Film pa­ last, Jf. Művész-Film: W o die Lerche singt, Forum Film theater, Jf. -— D ie Puppenfge, Kammerlichtscpiele, Jf. Unitas-Film: Les bateliers de la Volga, Décsi-Kino, Jv. — Veille d’ armes, Royal Apollo, Jf. Ufa-Film: Achtung, Verräter, U rania, Ca­ sino-Kino. — Und Du mein Schatz, U rania-F ilm ­ theater. W arner Bros.-Film: A nthony Adverse, Royal Apollo, Jf.

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ EN G E DÉ LY ES EK KÖRÉBEN Uj m o zien ged élyek : Rácalm ás: Csémy Endre, paksi lakos, Rácalmás, Szent Im re u. 194. szám alá. Ősi (Veszprém m.): Faludi Dezső, ősi lakos. K ondoros: özv. P róféth Ödönné, szül. Perczel Irm a szarvasi lakosnak, Kondoros, Kossuth tér 470. szám alá. Szőreg: Kasza Pál, szőregi lakosnak, Szőregre, Rózsa u. 427. szám alá. M egnyílt mozik : Dunapentele: Engedélyes Szemmelweisz Mátyás, bk.: 180. J.: vasárnap. Verseg: Erzsébet-m ozgó, engedélyes: Laczik József, bk.: 100. J.: vasárnap.

MEG JEL EN ÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK Ja n u á r hónap (Monat Jan u ar) M agyar (ungarischer) film 2 M agyarországon készült ném et (In U ngarn gedrehter deutscher) film 1 N émet (deutscher) film 4 A m erikai (am erikanischer) film 6 O sztrák (österreichischer) film 1 F ran cia (französischer) film________ 4 Összesen (Zusammen)

18 film

EDDIG M EG JELE N TEK : Seit dem 1. Ja n u a r 193'7 1937. jan u ár 1-től: M agyar (ungarischer film) 2 M agyarországon készült ném et (In U ngarn gedrehter deutscher) fim 1 N ém et (deutscher) film 4 A m erikai (am erikanischer) film 6 O sztrák (österreichischer) film 1 F ra n cia (französischer) film_________4 összesen (Zusammen) 18 film 1936 augusztus 1-től: Seit dem 1 . A ugust 1936: M agyar (ungarischer) film 14 M agyarországon g y á rto tt idegen­ nyelvű, (in U ngarn gedrehter frem dsprachiger) film 2 N émet (deutscher) film 17 A m erikai (am erikanischer) film 46 O sztrák (österreichischer) film 8 F ra n cia (französischer) film 13 Cseh (tschechischer) film___________ 1____ Összesen (Zusammen) 101 film

Speciális film szállitások a világ minden részébe.

le g g y o rs a b b vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivataloan és a hajóállom ásokon

„HEBEL“ nem zetközi szállítm ányozási és elvám olási v á lla la t,

IV., V Á C I - U T 1. T e l e f o n :

1 -1 5 9 -4 7 .

A MAGYAR FILMCENZURA MŰKÖDÉSE 1936-BAN Az O rszág o s M ozgóképvizsgáló B izottság az 1936. évben m egvizsgált m o zg ó k ép ek rő l a következő sta tisz tik á t b o csájto tta a F IL M K U L T Ú R A ren d elk ezésére : h an g o s 255 2 n ém a h an g o s 991 I I . M egvizsgált m ozgógépek d a ra b sz á m a — — 52 ném a h a n g o s 5328 I I I . K iadott en g ed ély o k irato k d a ra b sz á m a — ném a 52 han g o s 932.913 IV. M egvizsgált m ozgóképek ce n zú ra m tr. hossza n ém a 19.240 36.690 IV/a. E b b ő l előzetes sy n ch ro n 19 d rb h an g o s 38 V. F elülvizsgált m ozgóképek d a ra b szám a és ném a m é te r hossza — — — — — — Ö sszforgalo m H . és N. 1081 I. ü lé s e k s z á m a ------- —

II. M I N Ő S Í T É S

—

-

s z e r i n t

1. Z öld en g e d ély o k ira to t n y e rt

H N.

2

S á rg a en g e d ély o k ira to t n y e rt

H. N.

Ö sszesen

Ö sszesen

Ö sszesen 4/a. B etilto tt film ekből u tó la g eng. Ö sszesen

Ö sszesen

ö sszesen

5371

összesen

952 153

m. ö sszesen d rb .

28 db. —

1,020.118 m.

3%

59.773 m. -------

6.4°,'o

38 db. 15 db.

59.773 m 4% 30%

56 db. — 18 db. — 38 db —

26 256 in. 3.670 ni.

2 .6 % 19 o/o

29 926 m.

6%

108.456 ni. -------

I I . 60/0

108.456 m.

2%

35 830 m. — —

3.8%

35.830 in. 4%

72.629 in.

7.80/0

-------

38 db.

72.629 m.

3 db.

6.605 ni.

4 /b /l. E b b ő l véglegesen b etilto tt synchronizált film

H.

4/b/2. E b b ő l a véglegesen b etilto tt m a g y ar film Ö sszesen

H.

2

db.

1.370 in.

H.

5 db.

7.975 m.

k ü i£ L T a z néúi

67.965

79.4% 81 %

18 db. H. N.

4/b V églegesen betilto tt

1043

738.425 m. 15.570 m. 753 995 m.

56 db. H. N.

ö sszesen

87%) 70%

53 db. H. N.

4. B etiltott film ek

869 db. 37 db.

28 db. H. N.

3. Kiviteli engedélyt n y e rt

257

:

906 db.

Ö sszesen

ö sszesen

F ilm m ű v é s z e ti É v k ö n y v e t!

Ara portóval 5 pengő, m egrendelhető a k iad ó h iv atalb a n .

20

III. SZÁRMAZÁSI HELY SZERINT :

Ö sszesen 2. N ém etország —

H. 440 db. K 1 db.

44 o'o 2 o/o“ ’

419.269 m. 45 o/o 783 m. 4 %

441 db. H. 199 db . N. 7 db.

20 % 14 o/o

420.052 m. 163 146 m. 17.5% 2.920 m. 15 o/o

Ö sszesen r ran e iao rsza g

H. N.

206 db. 66 db. 1 db.

6 .50/0

H N.

67 db. 10 db. —

1 o/o

Ö sszesen 4. O laszország

— Ö sszesen

5. A ngolország —

10 db.

—

Ö sszesen 7. É szaki állam ok : (Belga 1, Cseh 2 L engyel 3)

23 d b -

H. N.

23 db. 28 db. 1 db.

3 %

H. N.

29 db. 22 db. —

2.5%

22

Ö sszesen

8.

E b b ő l véglegesen synchr. Ö sszesen

20.5% 80 0/0

31.900 m. ------31.900 m. 51 953 m. 1.764 m. 53.717 m. 28.003 Hl. -------

13 db.

932.913 m. 19 240 111.

H.

1043 db.

1

3.4%

5 .60/0 10 50o

952 153 m

RINT: IV. TÁRGY SZERINT: ism e re tte rj. —

—

H. N.

171 db. 16 db.

52.509 m. 8.360 m.

H. N.

187 d b . 202 db. 5 db.

60 870 m. 60.600 m. 424 111.

H. N.

207 db. 74 d b. 7 db.

61.024 m. 6.713 m. 696 111.

H. N.

81 db. 544 db. 24 db.

7.409 m, 813 091 111. 9.760 m.

H. N.

568 db. 991 db. 52 db.

822.851 m. 932.913 m. 19.240 m.

1043 db.

952.153 m.

Ö sszesen 2. R ip o rt Ö sszesen 3. R eklám Ö sszesen 4 Játékfilm Ö sszesen Ö sszesen Főösszeg

21

0/0

3

0/0

28.003 m. 158.533 m. 17 % 13.473 m. 69 °o

H . 991 db. N. 52 d b

245 db.

7.5% 1 50/0

70 567 m. 9842 m. ------9.842 m.

172006 m. 26 460 m.

Ö sszesen

8/a.

2 0/0

db.

H. 203 db. N. 42 db.

M agyarország

2.5%

H. N. Ö sszesen

t>. A u sztria —

2 %

166.066 m. 70.267 m. 300 m.

V. FILMALAPDIJRA KÖ TE LES FILMEK: 1. Já ték film 200 m éteren alul

H. N.

77 db. 1 db.

14.372 m. 181 m.

78 db.

14 553 m.

H N.

55 db 2 d b.

14.823 m. 516 m.

57 db.

15.339 m.

25 db 1 db.

13.000 m. 783 m.

26 db.

13 783 m.

11 1 12

db db.

12.311 m 1.037 m.

db.

13.348 m.

181 db. 1 db.

442.757 m. 1.764 m.

182 db

444.521 m.

349 db.

497.263 m. 4.281 m

Ö sszesen 2- Já ték film 201—400 m éterig Ö sszesen H. N.

3. Já ték film 401—800 m éterig Ö sszesen 4. Já ték film 801

1200 m éterig

H N.

Ö sszesen 5. Játék film 1201 m éteren fe ül

H. N.

Ö sszesen Ö sszesen

H. N.

F őösszeg

6 db. 355 db.

501.544

447 db. 28 db.

119.822 m. 9.481 m.

475 db.

129.303 m.

195 db. 18 db. 213 db.

315.828 m. 5.478 m. 317.306 m.

991 db. 52 db.

932.913 m. 19.240 m.

r a .

VI. FILMALAP MENTES FILMEK:

1.

O ktató, rip o rt, reklám

H. N.

Ö sszesen H. N.

2 Já ték film Ö sszesen Ö sszesen

H. N.

F őösszeg

1043 db

952.153 m.

FŐÖSSZESITÉS: F ilm a lap d ijas film

H. N.

349 db. 6 db.

497.263 m. 4.281 m.

E ilm alapm entes film

H. N

642 db. 46 db.

435.650 m. 14.959 m

1043 db.

952.153 m.

Ö sszesen M indenki

szám ára

nélkülö z­

hetetlen az uj 1937. évi

F ilm m ű vészeti É vkönyv

T a r ta lm a z za tö b b ek k özött: a te lje s sz a k m a i cím tárt, a film g y á r tá sh o z s z ü k s é g e s sz ln é sz c lm tá r a t, a z ö s s z e s m a g y a r o rsz á g i m ozik ad atait, a z uj tű z r e n d é sz e d rend e le te t stb .

A ra 3

.f. pengő (portó 7 0 fill.)

22

M egrendelhető a F ilm kultúra kiadóhivatalában

*■

4

RENDELET AZ ÜZEMVEZETŐI ÉS MOZIGÉPÉSZ TANFOLYAMOKRÓL ÉS VIZSGÁIRÓL A z üzem vezetői és gépkezelői képzettség megszerzésé.

Á m. kir. belügyminiszternek 182.960/1936. V. a. B. M. számú rendelete.

(1) Az üzemvezetői és gépkezelői képzett­ ség a Mozgófényképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyam on szerez­ hető meg, melynek szabályzatát külön ren­ delet tartalm azza. (2) A tanfolyam üzemvezetői szakának si­ keres elvégzése után kiadott bizonyítvány alapján — az egyéb feltételek igazolása ese­ tén — mozgófényképüzem vezetésére jogo­ sító üzemvezetői (működési) igazolvány (1. sz. m intái, gépkezelői szakának sikeres el­ végzése után kiadott bizonyítvány alapján pedig mozgófényképüzemben a gépkezelői (működési) igazolvány (2. sz. minta) k i­ adása kérhető. A z üzem vezetői és a gépkezelői (működési) igazolvány. 4. §• (1) Mind az üzemvezetői, mind a gépke­ zelői igazolvány személyre szóló, m ásra át nem ruházható rendőrhatósági jogosítvány. (2) Az üzemvezetői s a gépkezelői igazol­ vány kiadását a Belügyminisztertől szabály­ szerűen bélyegzett kérvényben (3. sz. minta) kell kérni. Az 5. §-ban, illetőleg a 6. §. (6) bekezdésében felsorolt mellékletekkel felsze­ relt kérvényt folyamodónak a lakóhelye sze­ rint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál (a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósága területén a főkapitánynál) kell be­ nyújtania, aki azokat a belügyminiszterhez terjeszti fel. (3) Az igazolványokat a belügyminiszter a nyomtatványok tényleges árának megté­ rítése s a bélyegilleték. lerovása ellenében adja ki. (4)1 Az igazolványok csak akkor adhatók ki, ha a folyamodó ellen erkölcsi és közren­ dészeti szempontból, valam int nemzethűség szempontjából a bizonyítvány megszerzése óta nem m erült fel kifogás. (5) Az igazolványok visszavonásig érvé­ nyesek (7. §.) (6) A kiadott üzemvezetői és gépkezelői igazolványokról külön-külön nyilvántartási kell vezetni. (7) Az üzemvezető üzemvezetői igazolvá­ nyát, a gépkezelő pedig gépkezelői igazol­ ványát a mozgófényképüzemben a rendőrhatóság képviselőjének, illetőleg az ott szol­ gálatot teljesítő közbiztonsági közegnek — kívánságára — felm utatni köteles.

A m ozgófényképüzem ekről szóló ren­ d ele te k

kiegészítése

tá rg y á b a n

és m ódosítása

k iad o tt 7.200/1936. H . E.

sz. rendelet v ég re h a jtás a A 7.300/1986. M. E. sz. rendelet* 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem. M ozgófényképüzem folytatására jogosító m u­ tatványengedélynek természetes szem ély ré­ szére kiadása.

1- .§• (1) Mozgófényképüzem foytatására jogo­ sító mutatványengedély kiadása iránt term é­ szetes személy részről benyújtott kérvény­ hez a 68.800/Í920. B. M. számú rendelet 3§-ában felsorolt okmányokon felül folyamo­ dónak üzemvezetői igazolványát is csatolni kell. (2) H a a folyamodó természetes személy üzemvezetői igazolványát a 7.200/1986. M. E. számú rendelet 1. §-ában em lített ok m iatt nem tudja megszerezni, kérvényében a m oz­ gófényképüzem vezetésére jogosult egyént (felelős üzemvezetőt) kell megneveznie s a kérvényhez ennek születési anyakönyvi ki­ vonatát, erkölcsi bizonyítványát és üzemve­ zetői igazolványát is mellékelnie kell. T ermészetes szem ély tulajdonában levő m ozgófényképüzem ben az üvem vezetői tenniva­ lók ellátása. (1) Az üzemvezetői tennivalókat e rende­ let hatálybalépése után term észetes személy részére kiadott mozgófényképüzemi m utat­ ványengedély alapján létesített mozgófényképüzemben is csak üzemvezetői igazolvány­ nyal rendelkező egyénnek szabad ellátnia. (2) A belügym iniszter az (1) bekezdésben említett üzemvezetői igazolvány bem utatá­ sára a mozgófényképüzem engedélyes te r ­ mészetes személy részére az engedélyokirat­ ban e rendelet hatálybalépésétől szám ított legfeljebb három évi időtartam ra halasztást adhat. Ily halasztás az 1. §. (2) bekezdésé­ ben említett esetben nem engedélyezhető.

A z üzem vezetői igazolvány kiadása. 5. §• Az üzemvezetői igazolvány kiadása iránt

* L. a Film kultúra 1Í937. évi l. számát:

23

benyújtott kérvényhez (4. §. (2) bek.) mel­ lékelni kell a folyamodó a) születési anyakönyvi kivonatát (férjes nőnek házassági anyakönyvi kivonatát); b) erkölcsi bizonyítványát; c) a Mozgófénykcpüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyam üzemveze­ tői szakának sikeres elvégzését igazoló bi­ zonyítványát; cl) felragasztásra alkalmas sajátkczüleg aláírt 6 X 9 nagyságú arcképét, továbbá e) 1 (egy) pengős okmánybélyeget és f) a 100-937. számú bevételi számlára (8. §. (13 bek.) 50 (ötven) fillér befizetését iga­ zoló csekkelismervényt. A gépkezelői igazolvány kiadása.

6: §■ (1) A gépkezelői igazolvány csak akkor adható ki, ha a folyamodó igazolja, hogy gépkezelői munkakörben a vizsgát megelő­ zően már legalább két éven át segédkezett és a bizonyítvány megszerzése után mozgó­ fényképüzemben legalább három havi gya­ korlatot folytatott. (2) Aki az (1) bekezdésben említett elő­ zetes gyakorlattal nem rendelkezik, annak a bizonyítvány megszerzése után ténylegesen működő mozgófényképüzemben eltöltött leg­ alább hat havi gyakorlatot kell igazolnia. (3) Az előzetes gyakorlatra jelentkezőt, valamint a tanfolyam szakvizsgájának meg­ ismétlésére utasított vizsgázót — kívánsá­ gára — a M agyar Mozgófényképüzemengedélyesek Országos Egyesülete (alábbiakban: M. M. O. E.) hivatalos felterjesztése értel­ mében a szükséges gyakorlati ismeretek elsajátíthatása céljából valamelyik ténycg m ű­ ködő mozgófényképüzembc kezelői gyakor­ latra beosztja. Az ily gyakorlatra beosztott részére a M. M. O. E. vezetősége a mozgófényképüzemengedélyes (felelős üzemveze­ tője) a mozgófényképüzem nevét és helyét is tartalm azó igazolványt állít ki, mellyel az illető a mozgófényképüzem vetítőkam rá­ jában a vetítőgép működése közben is ta r­ tózkodhat. Az igazolványt a beosztottnak a mozgófényképüzemben tartózkodása alatt magánál kell tartania s a rendőrhatóság kép­ viselőjének vagy szolgálatot teljesítő köz­ biztonsági közegnek — kívánságára — fel kell mutatnia. (4) A vetítőkam rában azonban ugyanab­ ban az időben mozgóíényképüzemenkint — a mozgófényképüzem vetítőgépének kezelő­ jén kívül — legfeljebb egy ilyen gyakorló gépkezelő lehet jelen. (5) Az (5) bekezdésben és a (2)—(3) be­ kezdésben említett gyakorlat tényleges el­ töltését az illető mozgófényképüzem enge­ délyese (felelős üzemvezetője) igazolja. Ezt az igazolványt a M. M. O. E. vezetősége láttamozza.

6. A gépkezelői igazolvány kiadása iránt előterjesztett kérvényhez (4. §. (2) bek.) mellékelni kell a folyamodó a) születési anyakönyvi kivonatát, b) erkölcsi bizonyítványát, c) A Mozgófénykcpüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyam gépkezdői szakának sikeres elvégzését igazoló bizonyít­ ványát, cl) az (l) vagy (2) bekezdésben említett gyakorlatot igazoló igazolványát, e.) felragasztásra alkalmas sajátkezüleg aláírt 6 X 9 cm nagyságú arcképét, továbbá f) 1 (egy) pengős okmánybélyeget és g) a 100.937. sz. bevételi számlára (8. §. (1.) bek.) 50 (ötven) fillér befizetését igazoló csekkelismervényt. A z üzem vezetői s a gépkezelői visszavonása.

igazolvány

7. §• (Üt) Az elsőfokú rendőrhatóság (Budapes­ ten a főkapitány) indokolt előterjesztésére a belügyminiszter az üzemvezetői, illetve a gépkezelői igazolványt határozott időre vagy véglegesen visszavonhatja. (2) Súlyosabb term észetű visszaélés miatt, vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén a rendőrhatóság az igazol­ ván vt azonnal bevonja és a visszavonás tá r­ gyában való döntés céljából a belügyminisz­ terhez felterjeszti. (:3) Bármelvik igazolvány határozott időre vagy véglegesen visszavonható, ha a) az igazolvány tulajdonosa foglalkozása körében olyan cselekményt vagy olyan súlyos mulasztást követett el, avagy olyan m aga­ tartást tanúsít, amely m iatt mozgófénykép­ üzemben működése nem kívánatos; b) erkölcsi és közrendészeti szempontból kifogás alá esik; c) testi fogyatkozás m iatt vagy egészségi okból az üzemvezetői vagy gépkezelői tenni­ valók ellátására tartósan vagy állandóan képtelenné vált; d) utóbb derül ki, hogy az üzemvezetői vagy gépkezelői igazolvány a m eghatározott feltételek valamelyikének hiánya m iatt nem lett volna kiadható; e) az üzemvezetői, illetve gépkezelői iga­ zolvánnyal bárki visszaélést követett el. (4) A gépkezelői igazolvány határozott időre való visszavonásának időtartam a két évnél több nem lehet. E lveszett vagy használhatatlanná vált igazolvány kicserélése. 8. §. (13 H a az üzemvezetői vagy a gépkezelői igazolvány elvész, ezt tulajdonosa szabály­ szerűen bélyegzett kérvényben 3. sz. minta) a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál (a m. kir. rendőrség budapesti

főkapitányának hatósága területén a főkapi­ tánynál') három nap alatt bejelenteni köteles. A kérvényhez mellékelni kell a bejelentő felragasztásra alkalmas 6 X 9 cm. nagyságú sajátkezüleg aláírt arcképét, 1 (egy) pengős okmánybélyeget és csekkelismervényt arról, hogy a bejelentő a 100.937. Számú „Belügy­ minisztérium. Államrendőrség. Rendőri dí­ jak és egyéb bevételek, bevételi számla Bu­ dapest“ című bevételi számlára 2 (kettő) pengőt befizetett. A fénykép hátlapján a fénykép és tulajdonosa azonosságát az első­ fokú rendőrhatóságnak (a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósága területén az illetékes rendőrőrszobának) igazolnia kell. Oüft Az elsőfokú rendőrhatóság (a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának ható­ sága területén a főkapitány) e bejelentés alapján a bejelentő részére m ásra át nem ruházható ideiglenes igazolványt ad ki (4. sz. minta), a kérvényt pedig — mellékletei­ vel együtt — a belügyminiszterhez terjeszti fel annak jelentése mellett, hogy a bejelentő ellen nincs kifogása. (7. §.) (3() A (2) bekezdésben em lített igazolvány alapján annak tulajdonosa az üzemvezetői, illetőleg gépkezelői tennivalók ellátására a belügyminiszter döntéséig jogosult. Az iga­ zolványt tulajdonosa a mozgófényképüzemben magánál tartani s a rendőrhatóság tag­ jának vagy közegének kívánságára felmu­ tatni köteles. (4) A belügym iniszter az elveszett igazol­ ványt megsemmisíti, erre vonatkozó határo­ zatát a „Belügyi Közlöny“-ben közzéteszi s az elveszett igazolványról másolatot ad ki, feltéve, hogy az igazolvány tulajdonosa ellen időközben nem m erült fel kifogás. (7. §.) (5) A másodlatot az (1) bekezdésben em­ lített rendőrhatóság — az ideiglenes igazol­ vány egyidejű bevonása mellett — átvételi elismervénnyel kézbesítteti. (6) H a az üzemvezetői vagy a gépkezelői igazolvány olvashatatlanná vagy használha­ tatlanná válik, avagy tulajdonosa családi nevében változás áll be, az igazolványt ki kell cserélni. Ebben a tekintetben az (1)— (5) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az igazolvány tulajdono­ sának az (li) bekezdésben em lített csekk­ számlára csak 50 (ötven) fillér befizetését kell igazolnia s a kérvényhez igazolványát is mellékelnie kell.

désében megállapított m intának megfelelő üzemvezetői, illetőleg gépkezelői igazolvány­ nyal rendelkezik. (2) A régi „M űködési igazolvány“ kicse­ rélését kérvényben (3. sz. m inta) kell kérni s ahhoz folyamodónak erkölcsi bizonyítvá­ nyát, felragasztásra alkalmas 6 X 9 cm. nagyságú, sajátkezüleg aláírt arcképét 1 (egy) pengős okmánybélyeget és a 100.937. sz. bevételi számlára 50 (ötven) fillér be­ fizetését igazoló csekk-elismervényt kell csa­ tolnia. (3i) A kérvényt és mellékleteit a folya­ modó lakóhelye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál (a m. kir. rendőrség bu­ dapesti főkapitányának hatósága területén a főkapitánynál) kell benyújtani. (4) Az igazolványok kicserélése tekinteté­ ben a 8. §. (2), (3) és (5) bekezdésében fog­ lalt rendelkezések az irányadók. Büntető rendelkezések.

10. §. H a cselekménye súlyosabb büntető rendel­ kezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással kell büntetni, a) azt, aki mozgófényképüzemben üzem­ vezetői tennivalókat érvényes üzemvezetői, gépkezelői tennivalókat pedig érvényes gép­ kezelői igazolvány, illetve a 8. §. (2) be­ kezdésében és a 9. §. (4) bekezdésében em­ lített, ideiglenes igazolvány nélkül lát el: b) azt az engedélyest, aki az a) pontban em lített tennivalók ellátására ugyanott em­ lített igazolvánnyal nem rendelkező egyént alkalmaz ; c) azt, aki üzemvezetői, illetőleg gépkeze­ lői igazolványát, vagy ideiglenes igazolvá­ nyát m ásra átruházza (4. §. (1.) bek., 8. §• (2) bek.) 11 .

§•

(1) H a cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ cl és pénzbüntetéssel büntetendő. a) az az előzetes gyakorlatra beosztott egyén, aki a mozgófényképüzem vetítőhelyi­ ségében (vetítőkam rájában) a vetítőgép mű­ ködése közben a M. M. O. E. részéről k i­ állított igazolvány nélkül tartózkodik (6. §. (3) bek.; b) az az előzetes gyakorlatra beosztott egyén, aki a M. M. O. E. részéről kiállított A régi „Működési •igazolvány"~ok kicserélése. igazolványt a rendőrhatóság képviselőjének, illetőleg 'szolgálatot teljesítő közbiztonsági 9. §• • közegnek kívánságára nem m u tatja fel (6. (1) Az 1937. évi december hó 31. napján §• (3) bek.); az eddig érvényben volt rendelkezések alap­ c) az az előzetes gyakorlatra beosztott ján kiadott valamennyi (régi) „Működési egyén, aki nem abban a tényleg működő igazolvány“ érvényét veszti. 1938. évi ja ­ mozgófényképüzemben végzi az említett gyakorlatot, amelybe beosztották. (6. §. (3) nuár hó 1. napjától mozgófényképüzemben üzemvezetői, illetőeg gépkezelői tennivaló­ bek .); d) annak a mozgófényképüzemnek enge­ kat csak az láthat el, aki a 3. §. (2) bekez­

délyese vagy felelős üzemvezetője, aki meg­ engedi, hogy a mozgófényképüzem vetítő­ helyiségének vetítőkam rájában vetítőgép mű­ ködése közben egynél több előzetes gyakor­ latra beosztott egyén tartózkodjék (6. §. (8) b ek.); e) az a mozgófényképüzemi üzemvezető, vagy gépkezelő, aki üzemvezetői, illetőleg gépkezelői igazolványát, vagy ideiglenes igazolványát a rendőrhatóság képviselőjének vagy szolgálatot teljesítő közbiztonsági kö­ zegnek kívánságára — nem m u tatja fel. (4. §. (7) bek., 8. §. (2) bek., 9. §. (4) bek.); /) az a mozgófényképüzemi üzemvezető vagy gépkezelő, aki a 8. §. (6) bekezdésében foglalt kötelezettségnek nem tesz eleget. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) H a a rendőri eljárás során olyan kö­ rülményt állapítanak meg, amely a gépkeze­ lői igazolvány visszavonására is okul szol­ gálhat, a rendőri büntetőbíró a gépkezelőt a mozgófényképüzem gépkezelői tennivalói­ nak ellátásától a hozandó ítéletben hat hó­ napig terjedő időre eltilthatja. (4) A (3) bekezdésben em lített esetben a rendőri büntetőbíró á gépkezelői igazolványt megőrzi, az ítélet m ásolatát pedig a bel­ ügym iniszterhez felterjeszti. (5) A 10—11. §-ban m eghatározott kihá­ gások m iatt az eljárás a közigazgatási ha­ tóságnak, m int rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működése területén pe­ dig a m. kir. rendőrség hatáskörébe ta rto ­ zik. H arm adfokon á belügym iniszter bírás­ kodik. Hatálybalépés.

12 . §. Ez a rendelet a hivatalos lapban kihirde­ tését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1936. évi december hó 30-án. vitéz K ozm a M iklós s. k. m. kir. belügyminiszter.

FILM G YÁR ÉS L A B O R A TÓ R IU M

B U D A P E S T , X I V ., G Y A R M A T -U . 3 5 . T E L E F O N

:

2 -9 7 8 -5 5 .

M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt ' l a b o r a t ó r iu m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film fe lirato ka t, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-filmeket

26

A MMOE HÍREI A MMOE legutóbbi választm ányi ülésén szóba k erü lt az a kérdés, hogy a nyári idényben a budapesti és vidéki filmszínhá­ zak kétslágeres m űsorokat játszanak-e? A választm ányi ülésen igen heves v ita folyt erről a kérdésről, végül is egy szavazat többséggel elv etették az erre vonatkozó in­ dítványt. A jav aslato t ellenzők egy része am ellett érvelt, hogy k á r volna a közönsé­ get a ny ári hónapokban ismét a két-slágerhez szoktatni, hogy azután az ősszel ismét nehezen lehessen a közönséggel az egysláger-rendszerhez, való v isszatérést meg -1 értetni. Az ellenzők egy része azonkí­ vül félt bizonyos olcsó délutáni előadások bevezetésétől, úgyhogy ' végeredm ényben — szerintük — a nyári kétsláger-rendszer nagyjában csak árto tt volna. A Zeneszerzők Szövetkezete és a MMOE kö­ zött m egindultak az 1937. évre vonatkozó zenejogdíj m egállapítási tárg y aláso k . A Zeneszerzők Szövetkezete föl ak a rja emelni a jogdíjakat, úgyhogy a MMOE v álaszt­ m ánya legközelebb kénytelen foglalkozni ezzel a fontos kérdéssel. Az Országos M agyar Mozgóképipari Egye­ sület a jelenlegi idény végére felm ondotta a m últ év novem ber 15-én életbe lép tetett keret-m egállapodást. Az új tárgyalások csak a tavaszi hónapokban indulnak meg. A filmhíradó kölcsöndíjának a m egálla­ p ítása és előállítási árán ak a rögzítése ügyében a MMOE és a M agyar Film iroda között újabb tárg y aláso k indultak meg. A MMOE ebből a célból teljhatalom m al fel­ ruházott bizottságot küldött ki. A Moziegyesület elnöksége körtelefon­ rendszert szervezett meg, am ely azonban m ár az első alkalom m al csődöt m ondott. A h at vonalra bevezetett körtelefonon csak egy esetben ad ták tovább az első üzenetet, úgyhogy az elnökség a MMOE legközelebbi választm ányi ülésén fölveti a kérdést, v áj­ jon ilyen nem törődöm ség és közöny mellett érdem es/e a kör'telefon-rendsziert fönntar -1 tani. A pestkörnyéki m ozgóképszínház-vezetők egy része arra k érte a MMOE elnökségét, hogy jan u ár 26-án délelőttre értekezletre hívja össze a környékbeli m ozisokat. S aját­ ságos jelenség és az elnökség körében m eg­ döbbenést k eltett az, hogy éppen az össze­ hívók egy része nem jelent meg az ülésen, úgyhogy a tanácskozást nem is lehetett m egtartani. A legközelebbi, egyben első „különválasz­ to tt“ mozigépész és üzletvezetői tanfolyam április 1-én nyílik meg az Elektrom os és Mechanikai Szakiskolában.

A

z o ic t a t ó f il m

ADATOK A SZÉKESFŐVÁROSI FILMOKTATÁS 1936. ÉVI FEJLŐ D ÉSÉH EZ szcenárium ok közül válogatják és a Pe­ dagógiai B izottság gondos és k örülte­ k intő b írálata és útbaigazítása szerint készíttetik a Magyar Film Irodában. K ülföldön is nagy érdeklődéssel kí­ sérik a fővárosi film eket, am elyek k ö ­ zül imár szám osat m egvettek külföldi film oktatás céljaira, ső t a legutóbbi londoni kiállításon kitűnő eredm énnyel szerepelt a rádióvételről és leadásról, valam int a csecsemővédelemről szóló film, am elyeket m in d já rt m eg is vásá= roltak a b rit birodalom részére. A m ásik nagy nem zetközi sik e rt az ezévi velencei Biennale-n érte el a H o ­ gyan m ozognak a halak? című o k ta tó ­ film, elnyervén a III. dijat. Ezek a külföldi sikerek b iztató fényt v etnek am a törekvésekre, hogy a fővárosi oktatófilm ek bekapcsolód­ janak a nem zetközi filmcserébe. M in­ den rem ény meg van arra, hogy a n í­ vós m agyar film jeinket öröm m el fo» gadják a külföldi pedagógusok is és ezek ellenértékeképen jelentős külföldi anyaggal tu d ju k m ajd film jeink állo­ m án y át szaporítani. A z őszi iskolai évadot m ár 100-nál több nívós oktatófilm m el fogják kez­ deni.

kötelező film oktatás be* vezetésével a fővárosi is­ kolai filmek 1936. év fo ­ lyam án igen nagy lendü­ le te t vettek. A régi film anyagot m o­ dernizálták és szám os új külföldi, illetve itth o n készült eredeti filmmel bővült. A z év végére 88 film áll az' iskolák rendelkezésére, beleértve az állam tól átv e tt filmek k ópiáit is. Ebből 82 cen­ zúrázva, teljesen kész, 6 film cenzúrára előkészítve. T o vábbá m unkában van 2 ered eti m agyar film és 2 film átalakí­ tása. A filmekből egyenként 4— 10 kópia áll az iskolák rendelkezésére, a leg­ nagyobb részben új kópiák. 1936sban több, mint 40.000 m éter kes­ keny anyagot dolgoztak fel és ez a m ennyiség a jövőben m ég erős em el­ kedésre szám íthat. A filmek tém ája úgyszólván valamennyi iskolai tantárgy anyagát felöleli és igen nagy gondot fo rd íto tta k arra, hogy az elemi, polgári, kereskedelm i és más középiskolák, sőt az iparostanonc iskolák is érdeklődési körüknek és n ívójuknak m egfelelő fil­ m eket k apjanak. A filmek anyagát p ályadíjnyertes

I S K O L Á K / / F 1 L M K Ö L C S Ö N Z Ö K // E G Y E S Ü L E T E K KULTURFILMSZÜKSÉGLETÉRŐL AZ

EGÉSZ

VILÁGRA

KITERJEDŐ

SZERVEZETÉVEL

27

GONDOSKODIK

A

Hiradómozi a bécsi Tavaszi Vásáron. A m árciusban megnyíló bécsi T avaszi V ásár egyik csarnokában különleges berendezésű m ozihelyiséget létesítenek, ahol csakis bél­ és külföldi h írad ó k at fognak vetíteni. Film akadém ia A ngliában. B ritish Insititute of Cinematography névvel film akadé­ mia létesült Londonban, amelynek az angol szigetországban olyan szerepe lesz, mint az am erikai Académie of Motion P icture A rts and Sciences of America-nak. Ujabb íiimexpedició a lappok földjén. Január 20-án nagyobb dán filmexpediciő mdult útnak a lappok földjére, hogy ezt ér­ dekes és eddig sok tekintetben ismeretlen filmfölvételeket készíthessen. A fölvételek egy részét azonban beillesztik egy Nordiskgyártm ányú játékfilm be is. A lappföldi Geillban 35 emberről álló társaság üti föl tan y áját és ott a Laila című dán hangos­ filmhez készítenek felvételeket. A uatok a lengyel mozlvíszonyokról. J a ­ nuár elsején 628 mozgóképszínház játszott L engyelország területén, am elyek közül még 94 volt néma és 65 vándormozi. V ar­ sóban 65 filmszínház m űködik. Az elmúlt évben alig em elkedett a lengyel mozik szama, A ném et m oziviszonyokról m ost jelent] meg a N ém etbirodalm i Film kam ara kim u­ ta tása, E szerint összesen 5302 m o z i j á t ­ szik a Németbirodalom t e r ü l e ­ t é n , am elyek közül 2316 mozi, majdnem 1,200.000 ülőhellyel n a p o n t a játszik. Az utolsó hónapokban a ném et mozik száma 29-cel em elkedett. Színfolt a francia filmsajtóból. A francia film szaksajtó karácso n y k o r valósággal tü n ­ dökölt. A lapok közül a legnagyobb pél­ dányszám ban megjelenő C i n é m a t o g r a ­ p h i q u e f r a n ç a i s e karácso n y k o r 230 oldalas terjedelem ben jelent meg és ebből 133 . oldal volt hirdetés, köztük rengetegsokszínű, karto n h ird etés és 97 oldal szö­ veg, term észetesen a legszebb és legragyo­ góbb tartalom m al. Hol v an n ak azok az idők, am ikor a régi három m ag y ar filmszaklap m indegyike 200 oldal terjedelem ­ ben jelent meg? Svédország évi filmszükséglete. Most je­ lent meg a Svéd F ilm kam ara évi jelentése, am ely beszámol arról, hogy 1935 julius 1től 1936 junius 30-ig összesen 293 film je­ lent meg a svéd filmpiacon. Ebből a leg­ több persze am erikai eredetű: .192 film, mig az u tán a következők N ém etország és Franciaország, egyenként 23 filmmel. A svéd filmek száma 22 volt, az angoloké 14. Az osztrák filmek száma 6, a m agyar fil­ meké pedig 3 volt. Ezt a 293 filmet 27 fiimvállalat, köztük 8 am erikai fiók, hozta forgalomba. A fenti játékfilm eken kiviil m egjelent még 45 svéd hetihíradó és k ö ­ rülbelül 70 svéd kulturfilm.

Film az egyetem en. Az am erikai Colombus (Ohio) egyetemen külön hároméves tan­ széket rendeztek be a filmtudomány céljai­ ra. A tanszék hallgatói tudományos és gya­ korlati oktatásban részesülnek és három év alatt tanult rendezőkké, színészekké, opera­ tőrökké és technikai szakemberekké képezik ki. A harm adik év végén különböző tá r­ gyakból szakvizsgát kell tenniök. Életbelépett a nem zetközi oktatófilm ­ egyezm ény. Tudvalevő, hogy a N épszövet­ ség kötelékébe tartozó államok, köztük Ma­ gyarország is, m ár régebben elhatározták a nemzetközi oktatófilm csere megkönnyíté­ sét. M iután a legtöbb állam törvényhozása elfogadta ezt az oktatófilm-egyezményt, m ár semmi akadálya nem volt annak, hogy ez az egyezmény életbe lépjen. Az angol film gyártás számbeli emelkedése. Az utóbbi hetekben sokat irntak bel- és külföldön az angol film iparban beállott pénzügyi összeomlásról. Kétségtelenül van bizonyos válság Angliában, amely term észe­ tesen főleg anyagi természetű, azonban való­ színű, hogy sikerffl ezeket a súlyos bajokat rövidesen eliminálni. Az elmúlt esztendő folymán még virágkorát élte az angol film ­ ipar és a gyártás az előző évivel szemben 13.7 százalékkal emelkedett. A kultúrfilm eknél az emelkedés még nagyobb: 38 százalé­ kos. A játékfilm ek száma 1936-ban 222 volt. A 'külföldi játékfilm ek szám a meghaladta az 530-at, ami az előző évivel szemben mindössze 6 százalékos emelkedésnek felel meg. Az angol filmcenzura összesen 5.9 millió láb film et vizsgált felül. Állami kölcsön az am erikai moziknak. Az elmúlt esztendőben 508 am erikai filmszínház 1.5 millió dollár állami kölcsönt kapott, il­ letve olyan kölcsönhöz jutottak ezek a mo­ zik, amelyeket magántőkések adtak, azon­ ban az állam garantálta a tőke és kam at.fizetésétt. Ebből a másfél millió dollárból 238.000 dollárt fordítottak renoválásra, mig 917.000 dollárt technikai újdonságok beszer­ zésére és átalakításokra használtak föl. Az állami kölcsön révén emelkedett az am erikai mozik száma, ezenkívül sok rossz állapot­ ban levő mozgóképszínházat sikerült olyképen átalakítani, hogy a közönség is szíve­ sebben látogatja azokat, m int eddig. Á tszervezték a ném et Tobist. Jan u árb an érdekes és nag y arán y ú átszervezést v ittek véghez a berlini Tobisnál. A felügyelő bi­ zottság ta g jaiv á Emil J a n u i n g a t, Gustav G r ü n g e n s t és W illy F o : s t- o t ne­ vezték ki. Ez az első eseet, hogy rn íi v és z e k kerültek egy k e r e s k e d e l m i vállalat főlügyelő bizottságába, ahol alk al­ m asint m ódjukban áll művészi tud ásu k at érvényesíteni. Az elnökségbe az eddigi F ritz M a i n z mellé k é t uj tagot delegál­ tak, úgyhogy a berlini Tobisnál teljesen új vezetőség v ette á t az ügyek vezetését.

2r

«TEC H N IK A A FILMOPERATŐR ÉS A FÉNYMÉRŐK 0 5 yakfan esik szó mostanában filmfelvételekkel kapcsolatban az expozíció m eg­ állapításának oly módszereiről, amelyeknél nem a szubjektív, egyéni becslőképesség alapján volna megadott viszonyok között az expozíció meghatározható, hanem mérőesz­ közök segítségével. T ehát az operatőr szeme és egyéni Ítélőképessége legyenek azok az eszközök, amelyek a megvilágítási értékeket megállapítják, hanem ezek helyett az egyénenkint meglehetősen változó és néha bi­ zonytalan módszer helyett mérőműszerek számszerűen adják meg az illető nyersanyag, o’o jektivnyilás és fényerő mellett az exponá­ lási időt. Annál is inkább időszerűnek lá t­ szik ezzel a kérdéssel az operatőrök szem­ szögéből foglalkozni, m ert az am atőrfényké­ pészek m ár elég régen használnak készülé­ keket, amelyek segítségével az am atőr m ajd­ nem mindig helyes expozíciót tud megálla­ pítani. Az A gfa kiadásában megjelenő „Kinotechnikai közlemények“ egyik füzete behatóan foglalkozik e problémával és is­ merteti azokat a tapasztalatokat, amelyeket ilyen fénymérőkkel a film iparral kapcsolat­ ban szereztek. A nagyszámú vizsgálat egybehangzó ta ­ nulsága szerint ezek az am atőrfotografusok körében közkedvelt fénymérők filmtechnikai vonatkozásban nem jöhetnek számításba. Ezek jelenlegi form ájukban megtévesztő adatokat szolgáltatnak, olyannyira, hogy az ennek adatai alapján exponált felvételek ja ­ varészt túl, vagy alexponáltak. Ezek ugyanis

mindig egy integrális, vagyis nagyobb terü­ letre eső fénymennyiséget vesznek alapul, holott a filmfelvételeknél éppen nem egy na­ gyobb területre eső fénymennyiség az irány­ adó, hanem ezen a területen belül mozgí, vagy álló személy', vagy' tárg y egyes pont­ jainak, arcának m egvilágítottsága. Az in­ tegrális fénymérők az egész terület fény­ mennyiségének középértékét vére alapul, ad­ nak expozicióidőt, míg ezzel szemben az operatőrnek a kihangsúlyozandó személy vagy tárgyon esetleg ennek egy pontján já t­ szódó fényfokozatszerinti expozícióidőt kell megállapítani. Az operatőr tehát csakis olyan fénym érőt használhat, amely nem egy integ­ rális, vagyis nagyobb területről kapott fény'mennyiség alapján dolgozik, hanem amely az egyes pontokon uralkodó fényviszonyokat veszi tekintetbe és ennek alapján szolgáltatja az expozícióértékeket. Ilyen fénymérők, ame­ lyek term észetesen fotocellával működnek, mindezideig még nincsenek forgalomban, de bizonyára a jövőben m ár számolni lehet a kinoipar ilyen természetO produktum aival is. Ne feledjük el, ha ilyen tökéletes fény'm érőt sikerül is megszerkeszteni, ez az ope­ ratőr m unkáját . egyáltalán nem tenné me­ chanikussá, m ert az operatőri tevékenység­ nek csak kis hányadát jelenti az expozíció megállapítás. Legfőbb teendője a felveendő jelenetet az egész film stílusának és hangu­ latának megfelelően úgy megörökíteni, hogy az a vetítésnél, mint művészi kép hasson. Ez pedig mindig egyéni m unka marad.

Európai érdekeltség m egszerezte a Keller—Dorian-siánesfilm eljárás többségét. A világhírű Keller—D orian Color-Film Corp. évek óta kísérletezik színesfilmek előállítá­ sával és e téren jelentékeny szabadalmak birtokában van. A cég részvényeinek a többsége sokáig am erikai kezekben volt, míg most egy francia-angol érdekeltség át­ vette az am erikaiktól a részvények nagy ré­ szét, összesen 390.000 darabot. Ehhez a francia-angol társasághoz tartozik többek között H enry Colgate, a híres borotvaszappangyáros. A K eller—D orian-jog tu ­ lajdonképpen a K odak-gyár kezében van, legutóbb azonban Keller—Dorianék néhány

nagy am erikai film gyártó céggel tárgyaltak a szabadalmak gyakorlati értékesítése cél­ jából. Az egyik am erikai társaság m ár vál­ lalkozott is arra, hogy eszerint az eljárás szerint öt játékfilm et készit. Uj trükkfilm felvételi eljárás. Egy' erősen, titokban ta rto tt trükkfilm felvételi eljárás­ ról olvasunk az angol szaklapokban. Az el­ járás neve: Multiscene. Itt különböző rend­ szer szerint felállított tükrök segítségével szülnek a jelenetek, amelyek annyira tökéle­ tesek, hogy a néző a vetített képről egyál­ talán nem tu d ja megállapítani, hogy trükkfilmfelvételről van-e szó?

29

Üzletvezető és gépkezelői tanfolyam ok. T öbbirányú érdeklődésre a Moziegyesület közli, miszerint a szaktanfolyam ok az új rendszer szerint véglegesen még nincsenek megszervezve, így azokról részletes felvilá­ gosítást nem adhat ki. Több vidéki mozis oly irányú kérelmet terjesztett elő, hogy ta r­ tassák egy tanfolyam csak hétfő és keddi napokon, hogy azt vidéki aktív mozisok is akadálytalanul látogathassák. A szaktanfo­ lyam veztősége erre hajlandóságot is mutat, ha legalább 30 hallgató jelentkezik ilyen előadásokra, amely esetben a tanfolyam 3 hónapig tartana. Az egyesület elnöksége fel­ hívja az érdeklődőket és résztvenni szándé­ kozókat, hogy részvételi szándékukat sürgő­ sen jelentsék be, közöljék egyúttal azt is, mi volna a legkedvezőbb időpont a tanfolyam megkezdésére. A tandíj előreláthatólag 100 pengő lesz. M orvay s. k. ügyv. alelnök.

W V W V V W W W V W W W V W ^V W V A B udapesti Színészek Szövetsége és az Országos M agyar Film egyesület köpött létrejött a m egállapodás a kollektív szer­ ződés és a színészelosztás kérdésében, úgy­ hogy külön Szövetségközi-bizottság alakúit, amely a két Egyesület közti ügyeket in­ tézi. A Film egyesület részéről Székely Ist­ v án t és G ertler V iktort küldték a Sz>övetségközi bizottságba. A közelj övőben föl­ állítják a FilmstatisztU-ölosztó irodát isi; úgyhogy e téren is a norm ális állapotok áll­ nak helyre. Omnia mozgófényképüzem kft. elneve­ zéssel Mohácson új vállalkozás alakult, am elynek ügyvezetői mohácsi Német Géza m alom igazgató és dr Beck Alajos ügyvéd, mohácsi lakosok. A tá rsa sá g törzstőkéje 10 ezer pengő. A tá rsa sá g vette át az Omniamozgót, am elynek engedélyese eddig a Mo­ hácsi T akarékpénztár Rt. volt, míg most az engedély az új kft.-é.

V V Z V A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A iV W V /W A D unningcolor-eljárás. Kevés területi van a kinotechnikának, amelyen oly nagy­ számú eljárás és szabadalom volna, m int a színesfilm. B eláthatatlan sokaságú módszer és tipus alakult ki kezdettől fogva és nap­ nap után jönnek újabb és újabb eljárások. Mindezek azt m utatják, hogy a színesfilm problém ája erősen foglalkoztatja a szakem­ bereket és a végleges és egyben tökéletes megoldása egyre jobban közeledik. A m eri­ kában a legelterjedtebb és az eddigiek sze­ rint legtökéletesebb a Technikolor színes­ film. E z természeténél fogva igen drága. M iután a színesfilm iránti érdeklődés egyre fokozódik, viszont nem minden játék-, kul­ túr- és reklámfilm b írja el a Technikoloreliárás költségeit, a kinotechnikusok olyan módszer után kutattak, amellyel a Techni-

kolort jól megközelítő tökéletességű, de an­ nál olcsóbb színesfilmet lehessen előállítani. A híres am erikai trükktechnikusnak, Dunningnak sikerült olyan színesfilm -eljárást k i­ hozni, amely A m erikában m ár meglehetősen elterjedt és ezzel nagyszámú trükk, kultúrés kisebb filmet, valam int nagyobb filmek egyes jeleneteit vették föl. A Dunningcolorel járás két-színes eljárás, amely azonban lé­ nyegesen eltér a Bipacktól. A Dunningcolor-eljárásnál két film szalagra vesznek fel, még pedig normál K odak-Super X pankromatikus negatívra, speciális felvevőgéppel. A gépben a lencsén keresztül érkező fény­ nyalábot egy sugárosztó szerkezet, amely egyszersmind a két komplementer színnek megfelelő szűrőket is tartalm azza, két rész­ re osztja és mindegyiket egy-egy negatívra exponálja. Á nyert negatívokat rendes la­ boratórium i hívással hívják elő, m ajd a negatívot rendes pozitívre m ásolják és pe­ dig úgy, hogy a két negatív kópiája pon­ tosan fedésbe kerüljön. A két kép ugyanazon rétegben fekszik, ami azt jelenti, hogy a kép teljesen éles Különösen érdekes része a felvevőgépnek az a ellenőrző szerkezet, amellyel az operatőr ugytanolyan színekben látja a felvételkor a képet, m int aminőben az a vetítéskor a vásznon mutatkozik. Londonban nyílik meg az első távolba­ látó mozi. Most építik Londonban az első angol, de egyúttal a világ első távolbalátó film színházát. Az új film palotát R ex -re ke­ resztelik és háromezer személy befogadásá­ ra lesz alkalmas. Az új filmpalotában rend­ szeres távolbalátó képeket m utatnak be a rendes vetítővásznon és a szokásos vetítési felületen. Az új nagyszabású és hiperm o­ dern filmszínház megnyitását augusztus 2-ára tervezik. H áttérv etítés színes filmfelvételnél. Ame­ rikából kapjuk annak a hírét, hogy színes filmfelvételeknél m ár a vetített színes h át­ teret is alkalmazzák. Gaetano Gondio ame­ rikai film operatőr egyik filmjénél repülő­ gépről készített színes felvételeket és eze­ ket a műteremben egy 9 X 2.4 m. nagyságú ernyőre vetítette, amely ernyő előtt a sze­ replők játszották jeleneteiket. A felvétel a hírek szerint jól sikerült és teljes illúziót keltett a vettéskor.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője: Budapest, V II., Á lm ássy-tér 12. sz. Hivatalos ó r á k : 2 — 6-ig. T elefon: 1-375-98

A munkaügyeket Szabó István a Capitolmozgó gépésze intézi. Hívható d. e. 6-12-ig 1-343-'1 . alatt.

30

Zavar-keresés.

éilm tech

^

írja: Brückner János oki. gépészmérnök. A hangm inőség csökken! Minden rendbeli van! Legalább is ligy látszik és mégis a színházunk hangja roszszabb, gyengébb, mint volt a szerelést kö­ vető időkben. Az erősítő jól dolgozik, a lám pákat cserélték, szakember rendben ta ­ lálta. A hangszóró is jó, az előerősítő is, fotocellával nincs baj, a hanglám pa egészen friss. A résoptikávai sem lehet baj, mert annakidején írequencia filmmel állították be és azóta lezárva, leplombálva van, senki nem nyúlhatott hozzá. A hiba mégis a rés­ optika körül van. Az tö rté n t ugyanis, hogy a fdm az idők folyamán erősebben lekop­ ta tta a hangadapterben a kapu csúszó fe­ lületét. A film rétegoldala így más hely­ zetbe került, vagyis nem áll a hangcsík az optika fucusában, nem tökéletes a frequencia visszaadás. Ezen az optika utánállításával segíthetünk. Term ésoetesen ennek gondosan, frequenciafilm segítségével kell m egtörténnie.

E m eljük a színvonalat! A filmszínház sikeres üzletm enetének egyik főkelléke a leadott műsor minél tö­ kéletesebb tálalása. Ne gondoljuk, hogy a közönségnek mindegy az akárhogyan viszszaadott film és ne gondoljuk, hogy csak az* elsőhetes moziknál kell különös gondot fektetni a tökéletes leadásra. Saját tapasz­ talatból állíthatom , hogy a nívósán, gondo­ san vezetett filmszínház mindig nagyobb üzleti eredm ényt m utat fel, m int a kevésbé alaposan vezetett. A filmszínház vezetőjénak és m űszaki irányítójának állandóan azon kell lennie, hogy az előforduló kisebbn agy óbb hibák m egszűnjenek, a tökéletlen­ ségek és bizonytalanságok kiküszöböltessenek. A v etíte tt kép legyen minél szebb, a hang minél jobb. Ne nyugodjunk meg a k á r­ milyen eredm énnyel. A technikai vezető­ nek minél m agasabb igénye legyen saját színházával szemben. A mennyire a gazda­ sági körülm ények engedik, állandóan ja v ít­ tassunk, cseréljünk, hozzunk jobbat az el­ avult helyére. A kinoipar évről-évre jobbnál-jobb hasznos újdonságokkal jelenik meg a piacon. Szerezzük be ezekből m indazt ami kell, ami a mi üzem ünk nívóját em el­ heti.

31

A rossz kon tak tu so k , hibás kapcsolók, m otorok, jelzőcsengők g y ak ran okoznak kellem etlen kísérő zajokat a leadásban. No­ ha ezek ereje sokszor csekély, mégis n a­ gyon zavar az ilyen zaj valam ely csende­ sebb zenei helynél vagy beszédnél. A zavartokozó elektrom os-szerkezet megfelelő szűrésével, illetve a hibás alkatrész cseré­ jével tudunk itt segíteni. M indenekelőtt fel kell k u tatn u n k mi, illetve mik okozzák a bajt. Ez nem mindig egyszerű és könnyű feladat. Sok esetben m agával az erősítővel (bekapcsolt helyzetben hagyásával) nem k e­ reshetjük fel gyorsan a hibahelyeket. L eg­ jobb módszer a gépházban egy egyszerűbb vagy am ilyen épen akad, rádióvevőt felál­ lítani és ezen figyelni a m otorok járásakor, be-kikapcsoláskor, csengőberergéskor stb. stb. fellépő zavaró hangokat. Evvel az el­ járással gyorsan és biztosan célt érünk.

A jegyszedők zseblám pája. líésőnfövő mindig akad a filmszínházban. Ezeket a jegyszedők vezetik helyükre, zseb­ lám pájuk fénye m ellett. Ez a kis fény sok nézőt m egzavar. Az oldalról v agy szemből beverődő fénysugár élesen vág szemünkbe és valam ennyien tu djuk m ennyire kellem et­ lenül érint a vászonra figyelés közben. Még kellem etlenebb, ha a zseblámpa fénye a vászonra jut. Akkor az egész nézőközön­ ség előtt zav arja meg a v etíte tt képet. A kép azokon a helyeken ahová a fény esik, halványabb, sápadtabb lesz és erősen le­ rontja a jelenet értékét. Ezek elkerülésére ajánlatos minél kisebb szórólencséjű zseb­ lám pát adni a jegysz-adőknek, a zsebizzót hom álvositani és főleg pedig k ioktatni a s"em éívzetet. hoarv kerüljék a fentem litett káros m egvilágításokat.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — % évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: L ajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 2-970-76. Megjelenik minden hónap elsején. Minden

cikkért

a

szerző felel.

BUDAPESTI FILMPIAC. Film m egjelenések 1937. ja n u á r hónapban. JELMAGYARÁZAT; Megj. = Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. = Felírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli.

BIOSCOP FILM k f t. 1. 7

Erzsébet-körut 9. Telefon: 1-334-95.

1. 19

ECO FILM Rákóczi-út 14. T el.: 42-9-76.

I.

21

I. 14

Ahogy tetszik. — Megj.: Corso. —- H.: 2660 m. — M.: V ígjáték. -— F.: P ásztor Béla. — Fősz.: E lisabeth Bergneri — R.: P aul Zirmer. — C.: a.

1. 16

Szegény kis gazdag lány. — Megj:. Átrium, Casino. — H.: 2253 m. — M.: Zenés vígj. — F.: L ak n er Lí­ via. — Fősz.: Shirley Temple. — R.: Irving Cummings. — C.: aluli.

1. 28

Ramóna. — Megj.: Rádius. — II.: 2313 m. — M.: Dráma. — F.: Szántó A. — Fősz.: L oretta Young. — R.: H enry King. — C.: aluli.

1. 9

T isztelet a kivételnek. M.: V ígjáték. — Fősz.: R áday, R átkai, T olnav K lári. — R.: R áthonvi Á. — C.: aluli.

I. 9

Strogofí Mihály. — Megj.: Omnia, City, Átrium. — H.: 2512 m. — M.: K alandos drám a, — F.: Sik­ lóssy Iván. — Fősz.: Adolf W ohlbrück, Marié A ndergast. — R.: R ichard Eiclrberg. — C.: aluli.

FOX FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 1-394-37 és 1-316-58.

KINO-FILM, Miksa-utca 7. T el.: 36-9-42.

KOVÁCS EMIL é s TÁRSA VII., Erzsébet körút 8. Telefon: 1-489-48.

I. 2

METRO-GOLDWYN V III., Sándor-tér 3. Tel.: 1-444-24 és 25. I. 22

MOZGÓKÉP­ IPARI k .í.t Erzsébet-körut 8. T.: 1-347-57, 1-400-28.

F elejtsük el a m últat. — Megj.: Radius. — H.: 2527 m. — M.: Zenés színmű. — F.: P ásztor Béla. — Fősz.: E ggerth Mártira, P aul Ilartm ann, Georg A lexander. — R.: Bolváry. — C.: aluli. A garszonlány. — Megj.: Fórum . — H.: 2325 m. — M.: Dráma. — F.: Siklóssy. — Fősz.: Marié Bell, H enri Rollan. — R.: Je an di Limur. — C.: f. Spanyol légió. — Megj.: Rádius, Omnia. — H.: 2740 m. — M.: Idegenlégiós film. — F.: Siklóssy. Fősz.: A nnabella, Je a n Gabin. — RÍ: D uvivier. C.: aluli.

Rómeó és Júlia. —• Megji.: Fórum, Metró. — II.: 3454 m. — M.: Drám a, — F.: Radó. — Fősz.: N. Shearar, Leslie Howárd. — R.: Cukor Gy. — C.: aluli. Államügyész. — Megj. Metró. — II.: 2400 m. — M.: Dráma. — F.: P ethő József. — Fősz.: Franchot Tone, Lewis Stone, L orette Young. — R.: Sam Word. — C.: aluli.

I. 26

A m éltóságos kisasszony.. - Megj.: Déesi, K a­ m ara, Átrium. — H.: 2341 in. ■— M.: Színmű. — F.: m agyar. — Fősz.: Osortos, Uray, Básthy, Szeleozky, Fiilöp. — R.: Balogh Béla. — C.: aluli.

I. 9

P acsirta. — Megj.: Fórum. •— FI.: 2717 m. — M.: Zenés vígjáték. — F.: Pacséry. — Fősz.: E g­ gerth Márcha, Hans Söhnker, Luise Englisch. — R.: Lamac. — C. aluli.

1.

Mulat a császárváros. — Megj.: K am ara, — H.: 21425 m. — M.: Zenés vígjáték. — F.: Pacséry. — Fősz.: M agda Schneider, P aul Hörbiger, A. Sandrock, W olf Albach R etty. — R. W. Emo. — C.: aluli.

MŰVÉSZFILM, Rákóczi-út 40. T el.: 40-3-97. 16

32

Árulók. — Megjl. Uránia, Casino. — H.: 2511 ni. 1. 5 U FA -F1EM RT., Kossuth Laios-u. 13. Tel: 1-838-58. I. 25

U n ifa s film fo r g a im i é s lilm k ö lc s ö n z ő kff. Erzsébet körút 45. Telefon: 4-44-87 és 88.

W illy Birgel, Lida B aarova, T. Loos, Sepp Rist. — R.: K ari R itter. A szív nem eladó. — Megj. Uránia. — H.: 2619 m. — M.: Film operett. — F.: Lándor T ivadar. — Fősz.: Rökk Marika, Hans Söhnker, A lfréd Ábel, 0. Sima, L. K onstantin. — R.: Georg Jacobi.

I. 9

A Volga hajósa. — Megj.: Décsi. — H.: 2343 m. M.: Dráma. — F.: Serény E. — Fősz.: Pierre Blancher, V era K oréne. — C.: felüli.

I 27

Asszony a hadihajón. — Megj.: Royal Apolló, Corso. •— H.: 2998 m. — M.: Dráma. — F.: Paisé ry László. — Fősz.: Annabella. — C.: aluli.

1. 20

Anthony A dverse. — Megj.: R oyal Apolló. — H.: 3750 m. — M.: Rom antikus drám a, — F.: Váczi D. — Fősz.: Olivia de H avilland, F redric March. -— R.: Marvyn Le Roy. — C.: aluli.

WARNER BROS József-körút 32. Telefon: 1-325-90.

— M.: Kémfilm. — F.: L ándor T ivadar. — Fősz.:

AZ AGFA-POZITIV a le g jo b b es a legtartósabb kóp iaanyag

VEZÉRKÉPVISELŐ M agyarország részére :

Loita Ándor BUDAPEST

XIV., T h ö k ö ly - u t 75. T e l e f o n : 2 -9 7 0 -7 6 .

A

ic »im « LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVOK

d u p n e g a t i v , D U P -P O Z IT IV ,

h a n g - n e g a t i v

Tf4

H A H G - P O Z I T I V

16 és 3 2 m ilim éteres k e s k e n y f i l m e k

B eb izonyítottak, a

III. o rszá go s

sz a k b e m u la tö v a l,

hogy

az

Különleges film csem ege:

T O Z O t.

H s o d o c t vá za s Főszereplők: G u s t á v F r ö h t i c h , B r i g i t t a H o r n a y , F r itz K a m p e r s . I z g a l m a s , s z e n z á c i ó s f i l m. Hm

Igazi U fa-operett:

U ú & z

év

u tá n

Főszereplők; É g g & r t h M á r t a , J o h a r t n a s H e c s t e r s A legsikerültebb E g g e r t h M á r t a-film ! G y ö n y ö r ű b b , mint a „Hercegnő adjutánsa“ 3 ,

Egy rendkívüli film ;

Am

u v

nem

F őszereplő: R Ő K K M A R I K A a legragyogóbb és legsikerültebb szerep b en ! Amerikai óriásszinpadok káprázatos kiállítása. <j$m Szebb, nagyobb, meghatóbb, mint a „Csárdáskirálynő“

S & a é a d s á # , v z e te le m ... Főszereplők: W l l l y B lr g o l, H a tta l Rendezte: K a ri H a rtl. Vi l á gr a s z ól ó, g r a n d i ó z u s

K n o ta k alkotás!

4 0 >Vexetfink! t ^ S i k e r ! <^>dyő zfink! N yom atott: Otthon-nyomda (Kiss Iván) Budapest, IX., Lónyay ücca 50 — T elefon: 1-872-87 és 1-875-77.