Sokunknak hiányzik a könyvespolcról egy olyan füzet vagy kis könyv, mely a Boldogságos Szûz Máriának ünnepeit veszi sorra a naptári év szerint. Ezt a hiányt kívánja ez a füzet pótolni. A füzetben a Szûzanya ünnepeinek rövid ismertetése után az adott napra rendelt szentmise könyörgése található. A füzet végén a Szûz Mária misékre írt idôszaki és általános könyörgéseket közöljük, melyek Egyházunk igen szép imádságai. Nagyasszonyunk ünnepeinek jobb áttekintése érdekében a füzet középsô lapján táblázatban foglaltuk össze a Szûzanya ünnepeit. A szerkesztô
Szûz Mária ünnepek a naptári év folyamán
január 1. Szûz Mária, Isten Anyja Az újév ünneplésének története a pogány világba nyúlik vissza. Mivel a pogányság mulatozással, sôt kicsapongással ünnepelte a kétarcú Janust, aki nevet adott a hónapnak, az Egyház sok helyen böjtöt rendelt el, engesztelési nappá, majd Szûz Mária emléknapjává tette, mert a római legôsibb Mária-templom, a Santa Maira Antiqua felszentelése január 1-jén volt. Rómától távol Jézus körülmetélése és névadása volt e napon az ünnep tárgya, ez jutott el Rómába. A VII. században inkább karácsony nyolcadaként ünneplik, háttérbe szorítva a Mária-ünnep jelleget. Rómában „az Úr körülmetélése” és a „karácsony nyolcada” elnevezés a XIII.-XIV. század óta együtt szerepel. Mivel ez az Úr névadásának napja, így Jézus nevének ünnepévé is lett. A II. Vatikáni Zsinat utáni naptárreform az ôsi római szokást állította vissza, és Mária-ünneppé tette Szûz Mária istenanyaságának fôünnepeként. (Ehhez utóbb még a béke világnapjának gondolatát is hozzákapcsolták.) A középkorban az éveket az Úr megtestesülésétôl (márc. 25.) számították, vagy december 25-tôl, a születéstôl, s így az „Anno 1
Domini” egyúttal Mária istenanyaságára is utal, vagyis arra az új korszakra, mely az üdvösség ideje. Könyörögjünk! Istenünk, te Mária szûzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tôle kaptuk Fiadat, az élet szerzôjét. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.
február 2.
Gyertyaszentelô Boldogasszony
(Urunk bemutatása)
Az ünnep eredete: A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV. században megtartották, s hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is. A bemutatás ünnepe: Mária karácsony után 40 nappal a mózesi törvényben elôírt módon bemutatta a jeruzsálemi templomban a tisztulási áldozatot, s gyermekét fölajánlotta Istennek. A találkozás ünnepe: Jézus születésekor csak a csodálkozó pásztorok képviseletében találkozott választott népével. Ma a szent törvények értelmében találkozik a templomban a papsággal és a prófétákkal (Simeon, Anna), a maga örök papságának és prófétai méltóságának elôre hirdetôivel és elôképeivel. Alázatosságból és az emberi természet teljes fölvételének megmutatására vállalja az elôírt szolgálatot, de valójában az ô jelenléte szenteli meg a szent helyet, ezáltal lesz teljessé a Sion-hegyi templom szerepe a történelemben. A beteljesedés ünnepe: A babiloni fogság után a próféták azzal vigasztalták a népet, hogy az újjáépült templom ugyan nem lehetett oly szép, mint a Salamon által épített régi templom, de sokkal nagyobb kitüntetésben lesz része: a várva-várt Messiás itt fog megjelenni. Ma valóban megjelenik templomában az Úr, Simeon és Anna személyében a választott nép boldogan fogadja azt, akire a századok vártak. Az Egyház ünnepe: Eddig a karácsonyi kisdedet a szent család zártságában szemléltük. Most eljön, hogy boldog örömben találkozzék a teljes közösséggel, az Egyházzal. Az ünnepi liturgia leg2
mélyebb gondolata az, hogy e napon találkozott össze a Vôlegény (Jézus) és a menyasszony (az Egyház). A templom most lakodalmas ház, melyben együtt ünnepeljük ezt a találkozást. A fény ünnepe: A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ô hozza a templomba a „népek megvilágosítására” szolgáló igazi Fényt. Könyörögjünk! Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni elôtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.
február 11. A Lourdes-i Boldogságos Szûz Mária Az egyetlen Mária-jelenés, amelyrôl a római misekönyv megemlékezik. Bernadette Soubirous-nak Lourdes-ban 1858. február 11én, a Gave folyó mellett lévô barlangban jelent meg Szûz Mária, aki önmagát „Szeplôtelen Fogantatás”-nak nevezte. Alapvetô üzenete: bûnbánat és imádság a bûnösökért valamint a rózsafüzér imádkozásának ajánlása. Könyörögjünk! Irgalmas Istenünk, védelmezz minket, mert gyöngék vagyunk. A szeplôtelen Istenanya hathatós közbenjárására add, hogy felkeljünk bûneinkbôl, akik az ô emlékezetét ünnepeljük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen. Gyermekeim, boldog ünnepet! Az én ünnepem az,amikor látom, hogy egybegyûltök. A ti imátok az én ünnepem. A ti hitetek az én ünnepem. A ti szívetek egysége az én ünnepem. A Szûzanya szavai Myrnához, l985-ben – Medugorje
3
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
Ôsi neve: az örömhír ünnepe. Az ünnep tartalma: az Ige megtestesülésének szent pillanata és annak misztériuma (Lk 1,26-38). A Credo-ban a következôket imádkozzuk: „Értünk emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennybôl (descendit de caelis). Megtestesült a Szentlélek erejébôl Szûz Máriától és emberré lett”. E napon tehát Jézus csodálatos fogantatását, vagyis az egyetlen és semmihez nem hasonlítható megtestesülést ünnepeljük. Ezen a napon – csakúgy mint karácsony napján – a Credo-ban a „megtestesült a Szentlélek erejébôl Szûz Máriától és emberré lett” szavakra térdet hajtunk a megtestesült Ige iránti tiszteletünk kifejezésére. A mise collectája a megtestesült Ige, Jézus Krisztus valóságos istenségét és emberségét megvallva azt kéri, hogy isteni természetének részesei lehessünk. (Minden misében ez a kérés hangzik el akkor, amikor a pap a kehelybe töltött borba egy cseppnyi vizet vegyít: „A bor és a víz titka által részesüljünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.”) Amikor nagyhétre, vagy húsvét hetére esik március 25-e, akkor az ünnep fehér-vasárnap (húsvét 2. vasárnapja) utáni hétfôre kerül. Könyörögjünk! Istenünk, te azt akartad, hogy örök Igéd a Szent Szûz méhében emberi testet öltsön. Add, kérünk, hogy mi, akik Megváltónkat valóságos embernek valljuk, isteni természetének is részesei lehessünk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
május 24.
Szûz Mária, a keresztények segítsége
A keresztény nép történelmi és személyes tapasztalatára épülô emléknap. Már az ôsi „Oltalmad alá futunk” antifóna is tükrözi ezt a tapasztalatot. A collecta ezt foglalja össze, utalva a „lelkünk gonosz ellensége feletti”, a halálban megvalósuló gyôzelemre („imádkozzál érettünk bûnösökért most és halálunk óráján”). 4
Könyörögjünk! Mindenható és irgalmas Istenünk, te a Boldogságos Szûz Mária anyai pártfogásában hathatós segítséget rendeltél a keresztény nép védelmére. Engedd jóságosan, hogy a Szent Szûz oltalma alatt megerôsödve küzdjünk az életben, és lelkünk gonosz ellensége felett gyôzelmet arathassunk a halálban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.
május 31.
Szûz Mária Királynô
Ezen a napon engedélyezte Amszterdam püspöke a „Minden népek Asszonya” nyilvános tiszteletét. (Szûz Mária látogatása Erzsébetnél)
1900. óta Mária-kongresszusok és a búcsújáróhelyeken megfordult hívek kérték a pápától ezt az ünnepet és egyben azt, hogy az egész világot ajánlják föl Szûz Máriának, mint Királynônek. Az ünnepet XII. Pius pápa 1954. november 1-én, a mennybevétel dogmája kihirdetésének negyedik évfordulóján rendelte el, május 31-re. Nazianszi Szent Gergely mondotta, hogy Mária az egész mindenség Királyának édesanyja, ezért nyíltan „Úrnô”-nek, „Úrasszony”-nak, „Királynô”nek nevezték ôt a legrégibb idôktôl fogva. Már Órigenésznél, a nagy tudósnál is megtaláljuk ezt a címet, melyet azután Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János, Krétai Szent András és sokan mások adnak meg Máriának. Az Egyház hittudósai pedig minden teremtett lény Királynôjének, a mindenség Úrnôjének nevezik, amiben az Egyház fôpásztorai osztoznak velük. A naptárreform e napra tette át a július 2-i Szûz Mária látogatása ünnepét a világegyházban. (Hazánkban július 2. maradt Sarlós Boldogasszony ünnepe.) Könyörögjünk! Istenünk, te anyánkká és királynônkké tetted Fiad édesanyját. Tekints hathatós közbenjárására, és engedd, hogy menynyei országodban elnyerjük a gyermekeidnek megígért dicsôséget. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen. 5
Szûz Mária dogmák A Jézus Krisztusban elérkezett üdvösség történelmi kezdete egy asszony szabad akaratából született igenlõ döntéssel kapcsolódik össze oly elválaszthatatlanul, hogy ez az igenlõ döntés a történelem folyamán az egyes emberek, kisebb-nagyobb közösségek, végül az egész Egyház mármint a zarándok Egyház üdvösséges célba érése érdekében újabb meg újabb igenlõ döntéseket eredményez, amelyekrõl a népi áhitat egyszerûen azt mondja: Mária hathatós közbenjárása Szent Fiánál sohasem marad válasz nélkül. Mária, aki az Egyház tanításának folyamában megjelenik, ugyanaz, mint aki a Szentírásban jelen van, ószövetségi elõképek alakjában, majd Lukács evangélistánál Jézus magzati létének kezdetétõl a Szentlélek eljöveteléig. Ebbõl következik, hogy az Egyház tanításában Máriával kapcsolatban jelenleg négy dogma, kötelezõ erejû hittétel létezik. Szûz Mária szûz (431-es Efezusi, III. Egyetemes Zsinat) Szûz Mária istenanyasági méltóságából következik, hogy a katolikus hittétel szerint Szûz Mária egyaránt szûz a szülés elõtt, a szülésben és a szülés után. Szûz Mária anya (431-es Efezusi, III. Egyetemes Zsinat) Szûz Mária valósággal Isten anyja, hiszen „az Ige testté lett”. Szûz Mária mentes az áteredõ bûntõl (1854. december 8.) A mindenható Isten páratlan kegyelmébõl és jóságából Jézus Krisztusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel Szûz Mária szeplõtelenül (bûntelenül) fogantatott, azaz létének elsõ pillanatától mentes volt az áteredõ bûntõl. Szûz Mária testestül, lelkestül felvétetett a mennybe (1950. november 1.) Szûz Mária égi születésnapját keleten az V. századtól, késõbb nyugaton is megünnepelte az Egyház. Teológiai viták után, több millió ember kérését is figyelembe véve hirdette ki XII. Piusz pápa ezt a dogmát. (Török József) Istenszülõ, te megõrizted szüzességedet a szülés alatt és elszenderedésedkor nem hagytad el a világot. Átmentél az életbe, mivel te vagy az Élet Anyja. Közbenjárásoddal mentsd meg lelkünket a haláltól! 24
Mária ünnepek az év folyamán Dátum január 1. február 2. február 11. március 25. április 26. május 24. május 31. Jézus Szíve ünnepét követô szombat június 25. július 2. július 16. augusztus 5. augusztus 15. szeptember 8. szeptember 12. szeptember 15. október 7. október 8. október 11. november második vasárnapja november 21. december 8. december 10. december 25.
Ünnep neve Szûz Mária, Isten Anyja Gyertyaszentelô Boldogasszony Gyümölcsoltó Boldogasszony Mária, keresztények segítsége Szûz Mária, királynô Szûz Mária Szeplôtelen Szíve Béke Királynôje Sarlós Boldogasszony Kármel-hegyi Boldogasszony Havas Boldogasszony Nagyboldogasszony Kisboldogasszony Mária szent neve Fájdalmas Szûzanya Rózsafüzér Királynôje Magyarok Nagyasszonya Mária anyasága
Szûz Mária bemutatása Szeplôtelen Fogantatás Loretto Karácsony
Ünnep leírása
Ünnep típusa
Jézus Krisztus bemutatása a templomban Lourdes-i jelenés évfordulója Jézus Krisztus szentséges fogantatása Jó Tanács Anyja Segítô Mária Mária királynôvé koronázása
Dogmatikus Egyháztörténelmi Dogmatikus Egyháztörténelmi Egyháztörténelmi Dogmatikus
Mária és Erzsébet találkozása Skapuláré ünnepe Mária mennybemenetele Mária születése Mária szent nevének ünnepe Mária hét fájdalma rózsafüzér ünnepe
Dogmatikus Egyháztörténelmi Egyháztörténelmi Dogmatikus Dogmatikus Dogmatikus Dogmatikus Egyháztörténelmi
Mária anyaságának boldogsága
Dogmatikus
Mária oltalma Mária templomban való felajánlása Mária szeplôtelen fogantatása Loretto-i ház ünnepe Jézus Krisztus születésének napja
Egyháztörténelmi Dogmatikus Dogmatikus Egyháztörténelmi Dogmatikus
