A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája dr. Riskó Ágnes Szöveg beírásához kattintson ide Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus
Az onkopszichológia meghatározása
Új tudományág az onkológia, a klinikai pszichológia, a pszichiátria, a szociológia, és a rehabilitáció területén dolgozó szakemberek együttműködésével alakult ki. (NY 1950, OOI 1988) Pszichoszociális és pszichobiológiai (pszichológiai és magatartásbeli tényezők szerepe) dimenzió A betegek onkoterápiája és a kísérő, egyénre alakított szomato-pszichoszociális rehabilitációja holisztikus szemléletű, multidiszciplináris tevékenységgé bővítette az onkológiai kezelőcsoport tagjainak működését. Ma már a pszichológus onkológiai team tagként dolgozhat.
Legfontosabb feladataink az onkopszichológia területén
Klinikai gyakorlat, oktatás, kutatás Klinikai gyakorlat:megfigyelés, egységes nyelv kialakítása (együttműködés alapja - vizit), pszichológiai szűrés/pszichodiagnosztika, pszichoedukáció, tanácsadás, pszichoterápia Oktatás: páciens, hozzátartozók, szakemberek, graduális, posztgraduális képzés Kutatás: diagnózisközlés pszichoszociális vonatkozásai, depresszió, szorongás, coping, QL, PTSD, burn out, stb. Egyéb: pszichoszociális gondozás integrálása a komplex onkológiai ellátásba, média, stb.
Az onkológiai kezeléshez történő alkalmazkodás, együttműködés fő pszichoszociális tényezői
A daganatos betegség megállapításához, kezeléséhez, majd a gondozáshoz történő sikeres alkalmazkodást társadalmi tényezők, a beteg személyiségében és életútjában rejlő faktorok, a rákbetegség és kezelésének bizonyos sajátosságai egyaránt befolyásolhatják.
Kellő együttműködést nehezítő, uralandó pszichoszociális tényezők
Pszichológiai/pszichiátriai tünet/betegség a kórelőzményben Társas támogatottság csökkenése, hiányosságai
A személy, a család társadalmi, kulturális elszigeteltsége kedvezőtlen társadalmi/gazdasági helyzet (iskolázatlanság,munkanélkülis ég, szegénység, stb.)
Tehetetlenség érzés, tartós érzelmi krízis, aktuális, vagy korábbi rendezetlen érzelmi veszteség, megoldhatatlannak érzett, idült stresszt okozó ingerek jelenléte, aktuálisan pszichológiai/6pszichiátriai tünet/ek, a daganatos betegséggel kapcsolatos korábbi, kedvezőtlen tapasztalatok. Fontos: betegség stádiuma, gyógyíthatósága
A daganatos betegek csoportosítása a pszichoszociális támogatás szempontjából 1.
2. 3.
4.
Aktív, gyógyulási esélyt adó kezelésben részesülık Sikeres túlélık Palliatív (nem oki) kezelés alatt állók, terminális állapotba kerülık, haldoklók Onkogén hordozók, pozitív tumormarkerrel rendelkezık
A daganatos betegek leggyakoribb pszichológiai, pszichiátriai zavarai
Hangulatzavar: depresszió, szorongás, gyakran „billegő” lefolyással Delírium (okok: szenvedélybetegség onkológiai betegség, láz, fertőzés, stb.) Fokozott, merev lelki védekezések Kondicionálódott pszichogén mellékhatások
Kórházban kezelt betegek depressziója
1988 óta a lakosság köreiben az enyhe nem, de a közepes és súlyos mértékben depr emberek száma (3x) jelentısen nıtt. Évente 25.000 suic kísérlet, 2200 befejezett suicidium (Molnár Károly 2015 MPT) A kórházakban kezelt testi betegek közel fele depresszióval és szorongással küzd, de ennek csupán 20-25 %-át ismerik fel. Vörös Gyula, Bitter István Kemoterápia alatt lévı, bentfekvı malignus lymphomás betegek 54 %-a jellemzi önmagát depressziós és szorongásos tünetekkel. Riskó Á. 2005 E komorbiditás=fokozott veszély, és számos az ok! Számos daganatellenes, antimikrobás, immunmoduláns, neurológiai, illetve hormonháztartásra ható gyógyszer hathat negatív irányban a hangulatra = szorongás és depr
Muszbek K, Molnár M, Rohánszky M és mtsai MKOT kongresszusa 2004
Az országra kiterjedı szőrıvizsgálatba 924 rákkal küzdı, vegyes diagnózisú beteget vontak be. Alkalmazott módszerek: hangulathımérı, problémalista (symptom listm practice guidelines in oncology), HADS.
Következtetések
A nemzetközi adatokhoz képest a magyar rákbetegek rosszabbul érzik magukat A rossz érzésekhez kapcsolódó problémák elsısorban testi és emocionális problémákra épülnek A magyar rákbetegek a NY-i adatokhoz képest egyértelmően szorongóbbak és magasabb depresszió pontszámmal jellemzik magukat. A magyar rákbetegek pszichés állapota aggasztó.
Önarckép palliatív kezelés idején
Barabás Júlia verse onkológiai kezelése alatt Félelem
Próbálj engem úgy ölelni, hogy ne férjen hozzám senkisem. Tolvajok járnak körülöttem éhesen. Lelkem már régen eltemettem sírnélküli síromon kuporgok most és hallgatom az örök éj zenéjét s a férgeket kémlelem, melyek fogaikat fenve várják, hogy érkezem. Maradj még itt és tarts kezedben Emeld rám tekinteted Hozz le a komor felhők közül Egy parány kék eget. Úgy ölelj, hogy ne mehessek Bármennyire várnak ott Segíts ragyogni egy percig még egy hulló csillagot.
A betegek leggyakoribb lelki problémái – palliatív gondozás
Fokozott érzékenység, bűntudat, düh, szorongás, depresszió, pánik reakciók, halálfélelem, önmaga és hozzátartozói anticipált gyásza (bizonytalanság)
A betegek leggyakoribb lelki problémái – terminális állapot
Halál elutasítása Düh Alkudozás Depresszió Belenyugvás (Elizabeth KüblerRoss)
„Elég jó” terminális állapot
Elfogadható pszichoszociális és testi életminőség az élet utolsó szakaszában Különösen fontos a különbözı kötődési igényeknek megfelelő gondozás megvalósítása, fenntartása A haldokló minden egyes közeli hozzátartozójára (családtagok, barátok) gondot kell fordítanunk, főleg a gyerekekre. Idő kell az életút, a kapcsolatok, az életesemények átgondolására, megbeszélésére, elrendezésére – szükség szerint, a beteg a vezetı! Megszervezendő: kívánt találkozások és beszélgetések Elengedés.....
Hozzátartozók
Azonosulás a beteg hozzátartozóval Bűntudat Fokozott testi, lelki, anyagi terhelés Életmód, szokások, önállóság változása Az egyenrangú párból beteg és hozzátartozó válik Szeparációs szorongás, anticipált gyász, burn out.
A szakemberek érzelmi terhei
Folyamatos kognitív, érzelmi, fizikai terhelés egyszerre, emiatt kevés energia a szakemberben, a team-ben és a családban, stb. a kommunikációra Mindennapos terhelés+egy-egy súlyos állapotú beteg/család hatásai Kik abuzálhatják a
A klinikai szakpszichológus lehetőségei az onkológián
Feltétel: multidiszciplináris összetételű, nyílt és nyitott onkológiai csapat, folyamatos kommunikáció, önreflexió, sajátos feed-back Feltétel: megfelelő tárgyi környezet és munkaszervezés, onkopszichológiai képzés és szupervízió elérhetőségének biztosítása Feltétel: tudatos saját motiváció, együttműködésre alkalmas, onkológiai team tagként dolgozó klinikai szakpszichológus Az onkológiai pszichológiai tevékenység kellő felkészültség, fejlődés és szupervízió mellett végezhető.
Onkopszichológia a gyakorlatban Szerk. Horti J., Riskó Á. Medicina, 2006
