Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató 46. szám 2008. február Miért akarunk? Csak az elérhetetlen dolgok maradnak igazán vonzóak. Minden más elveszhet, ha ők nekünk megmaradnak. Semmi sem érheti: foguk sem csorbul, színük sem fakul. A megvalósítatlan álmok hosszú időn át sértetlenül megmaradnak. Magasra emelt tekintetünk előtt lebegnek, távoli csillagként szemünkbe csillognak, és hívogatnak, hogy induljunk feléjük. Csak az elérhetetlen dolgok fontosak. Eszmerendszert is köréjük kanyarít az ember, zászlóra azokat tűzi. Értük csatába megy, s vérét is adja, ha kérik. Az elérhetetlen dolgok hibátlanok, tökéletesek, halni is érdemes értük. Csak az elérhetetlen dolgok maradnak megejtően gyönyörűek. Ami elérhető, szemünk előtt egyik pillanatról a másikra gyorsan megfakul és piszkos lesz. Elértéktelenedik, foltossá, rücskössé válik. Látványát se és szagát sem bírjuk. Szinte viszolygunk tőle. Ami megvalósult, az hibás, satnya, vacak és beteg. Semmi örömünk nem telik benne. Miért akarunk mi mégis minden pazar ötletet, csodálatos tervet megvalósítani, minden gyönyörű álmot beteljesíteni? Molnos Ferenc
Költségvetés – számokba foglalt tervek Egy település költségvetése tulajdonképpen egy kódrendszer, amely révén rubrikákba és számokba foglalva tetten érhető, hogy az adott közösség vezetői milyen pénzügyi eszközök birtokában vannak, és ezekkel az eszközökkel miképpen szándékoznak élni az elkövetkező esztendőben. Hogy Szováta önkormányzatának milyen mozgástere lesz az elkövetkezőkben, hogy erre az időszakra miket tervezett be, és mikhez talált anyagi forrásokat, hogy a városban milyen fejlesztésekre nyílik lehetőség – vagyis Szováta város 2008-as költségvetéséről – Péter Ferenc polgármesterrel beszélgetünk. Miben más? Minden év költségvetése egy kicsit másabb, mint az előbbi évé. Az elmúlt évek során is növekedő trendet mutatott. Most mégis minden eddiginél határozottabban mondhatjuk, hogy különbözik az előbbiektől. Milyen szempontból tér el ez a költségvetés az előbbi évekétől? Eltér a nagyságában. Sokkal nagyobb a tavalyinál, annak ellenére, hogy közben nem volt adóemelés, az akkori adók változatlanul maradtak az idénre is, a helyi bevételek volumene sem változott számottevően. Kicsit ellenmondásosnak tűnik ugye? Hogyan lehet nagyobb a költségvetés, ha a bevételek nem növekedtek? Nyilván úgy, hogy más forrásokból is pénzek jönnek be. Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy sokkal több kötelezettséget vállaltunk magunkra, és ehhez pénzügyi forrásokat is megkerestünk, mert a saját jövedelem, ami mintegy 71 milliárd lejt (7,1 millió RON) irányoz elő (Jó lenne, ha ez maradéktalanul be is gyűlne!), nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztéseket. Honnan jön mégis és mennyi az a különbség? A megyei önkormányzattól 41 milliárd lejt (4,1 millió RON) kaptunk azért, hogy a fejlesztési programok önrészének majdnem egyharmadát tudjuk fedezni belőle. Megjegyzem, hogy a megyei költségvetésből való leosztásban Szováta a második legnagyobb tételt kapta a megye összes települése között. Ez köszönhető a sikeres városvezetésnek, a megpályázott sok-sok programnak, a településnek az évek során kivívott presztízsnek, valamint annak a ténynek, hogy érdekvédelmi szervezetünk révén erőt képviselünk a megyei tanácsban is. De az emberi kapcsolatoknak is. Ne feledjük el azt sem, hogy – egy a város számára gyümölcsöző jó együttműködésben – Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke támogatását élvezhetjük, azonkívül Bán Mózes
révén megyei tanácsosunk közvetlenül védheti a településünk sajátos érdekeit a megyei szakbizottsági vitákon, mert mindenik megyei tanácsos a maga településének, régiójának igyekszik költségvetési támogatásokat szerezni. És ez nem megy simán. Tehát sok összetevője van annak, hogy sikerült ilyen nagyságrendű összegeket szerezni. Ez másképpen nem is lehetséges, hiszen a pályázati lehetőségek megragadása nélkül, a helyi bevételek szűkössége fogytán, nem lehet igazi eredményeket elérni. De a pályázatokat nemcsak írni kell, de meg is kell nyerni, ki kell taposni. A menet közben felbukkanó akadályokat, az ellenérdekeltek által kavart akadályoztatásokat – amikből bőven akad – le kell győzni. Ez megfelelő támogatás nélkül nem lehetséges. Sok ember összefogására van szükség. Mindazoknak az embereknek a segítségére, akik minket képviselve különböző hivatalokban ülnek. Tőlük kapunk információkat, figyelmeztetéseket a közelgő lehetőségekről, szakmai, politikai támogatást, hogy városfejlesztő álmaink ne maradjanak örökre csupán álmok, de meg is valósuljanak. Összefogás révén kaphatta meg a város ezt a támogatást is. Megjegyzem ehhez mérhetőt soha nem kapott. Emlékezzünk csak vissza, amikor más politikai erők uralták a megyei önkormányzatot, döntéseikkel mennyire háttérbe szorították a magyar többségű településeket. Köztük Szovátát is. A támogatások minket elkerültek. A településünk sajátos, fürdő jellege, turisztikai potenciálja sem igazán érdekelte őket. Most szerencsére nem így van, mert megyei szinten is közösségünk tudott egy egységes erőt megjeleníteni, ami által embereink ott vannak a különböző hivatalokban és képesek vagyunk településfejlesztésekre vonatkozó döntéseket keresztülvinni. Az idei költségvetés másik sajátossága az, hogy Szováta az elkövetkező két évben összesen 3,6 millió euró önrészt kell fedezzen. Ez a város kötelező hozzájárulása ahhoz, hogy azok a pályázatokon megnyert hatalmas összegek itt beépülhessenek útba, járdába, víz- és csatornahálózatba, vízüzembe és szennyvíztisztító állomásba, különböző infrastrukturális beruházásokba, amik által a szovátai emberek életminősége javul, fejlődik a település, több pénz kerül a településre, megélhetésre. Ezekkel az összegekkel megterhelte a következő időszak költségvetéseit is az önkormányzat. De kénytelen volt megtenni, ha nem vegetálni akar, túlélni rövidebb időszakokat, hanem egy fenntartható fejlődési trendbe állítani a várost. Az önrészek biztosítása Azáltal, hogy nagyobb tervekbe fogtunk, nagyobb költségvetést irányoztunk elő, olyan felelőségeket is vállaltunk, amelyek hosszabb időre szólnak. Mert ezeknek a terveknek a megvalósítása a következő évek költségvetéseire is ki fognak hatni. Ezek az infrastrukturális beruházások nem egyéves költségvetésre tervezettek, ilyen méretű beruházásokat csak többéves folyamatokban lehet megvalósítani. Szováta egy különleges helyzetben lévő település, mivel megyeszinten első helyen áll a megnyert pályázatokkal. A legnagyobb összegeket vonzotta. Ez egy olyan fejlődési úton indította el, amelyről nem szabad leszállni, amelyen végig kell menni, mert az adott lehetőségek egyszeriek és megismételhetetlenek. Értsük meg, most nyíltak egyes területeken és továbbra is nyílnak különböző más területeken olyan pályázási lehetőségek, amiket ha nem sikerül megragadnunk, örökre elvesznek. Egy részük már elmúlt. Valahogy úgy van, mint a vonattal: hosszasan várunk rá, aztán, ha megérkezik, mindössze percekig áll az állomáson, és indul tovább, s akinek sikerül felkapaszkodnia rá, az megy, halad vele, aki meg elbámészkodott, az csak bánatos képpel nézhet utána. A vasúti pénztárnál érdeklődésére még közlik vele, hogy ez volt az utolsó járat. Kivitelezés alatt álló beruházások legtöbbjéhez önrésszel kell hozzájárulnunk. Például a Domokos Kázmér Iskolacsoportnál ebben az évben befejezik az új műhely építését, s talán az iskolabővítést is, amit tavasszal kezdenek el. Itt az építkezések befejeztével, a környezetet, az új épületek körüli területet kell rendeznünk. Az önrészek mértéke 10 és 16% között váltakozik. A megyei önkormányzattól kapott 41 milliárd lej (4,1 millió RON – kb 1 millió euró) támogatás számunkra igen nagy segítség. Ennyivel kevesebb kölcsönt kell felvennünk az önrészek fedezésére. Ezek az önrészek a város peremvidékein épülő víz-és csatornahálózatok építésére (7-es sürgősségi kormányrendelet által), az 50.000 lakosnál kisebb városok által megpályázható víz- és csatornahálózatok, vízüzemek és szennyvíztisztítók felújítására, bővítésére, fejlesztésére, a fürdőtelepi parkosítási program kivitelezésére használhatók fel. A parkosításra 4 milliárd lejt (400 ezer RON) pályázat útján a kormánytól kaptunk. Ehhez hozzájön a fürdővállalattól kapott 2 milliárd lej (200 ezer RON) és a helyi önkormányzat által erre elkülönített szintén kétmilliárd lejnyi összeg, amikből a fürdőtelep két legfontosabb parkját (a Petőfi-szobor és a Balcescu-szobor körülit) szeretnénk rendbe tenni, egységesíteni, korszerűsíteni. A nagy projektekről
Meg kell jegyeznünk, hogy a most kivitelezésre kerülő nagy projektek (víz-és csatornahálózatok, a vízüzemek és a szennyvíztisztító állomás felújítása és bővítése valamint a fürdőtelepi utak, járdák, sétányok korszerűsítése) nem szerepelnek a helyi költségvetésben, mert azok közvetlenül a központból kerülnek kifizetésre. A tavasz folyamán nekilátnak ezeknek a régóta várt, régóta megnyert, és az újságban már régóta beharangozott beruházásoknak. Sokan már kételkedtek is a valóságukban. Nehezen értik meg, hogy egyes pályázatok kifutási ideje igen hosszú. Valamennyien türelmetlenek vagyunk. Alig várjuk, hogy láthassuk, mi lett belőle. Már a rákészüléssel, pályázással is sok idő eltelik, aztán jön a döntésre való várakozás. A legnehezebb kivárni azt a mértéktelen sok időt, ami a nagy projektek beindításához eltelik. Az önkormányzatban dolgozók általában négyéves ciklusokban terveznek, mert két választás között kénytelenek eredményeket felmutatni. Csakhogy a felelősen gondolkodók kénytelenek a négy évre szóló megbízatásukon túl is látni, tervezni, mert az igazán nagy tervek nem négyéves ciklusokra születnek, jóval hosszabb időszakokat ölelnek fel. Lassan születnek, egy darabig a kívülállók nem is észlelik, csak a sok beszédet hallják róluk, aztán ha végül nekifognak, szemeteléssel járnak. A végén viszont, ha már minden a helyére került, azt mondják rájuk: – Megérte a fáradtságot. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ebben az esetben is megérik a fáradtságot. Ezekkel a munkálatokkal az idén egy kicsit fel lesz túrva a város, egy kicsit kényelmetlen is lehet sokaknak, de általuk lefektetésre kerül egy olyan infrastruktúra, amely hosszú éveken át fogja szolgálni a várost, és persze annak lakóit. Az imént itt említett nagy beruházásokra a helyi költségvetésben meg nem jelenő tételekként két év alatt 14 millió euró plussz TVA-t fognak belefektetni. Az ANL-s tömbház szintén hiányzik a költségvetésünkből, mert az országos lakásügynökség közvetlenül finanszírozza. A város a területet, a hozzá szükséges infrastruktúrát (utat, vizet, villanyt, gázt, csatornát) és területrendezést biztosítja. El kell mondanunk, hogy a különböző projektekre, csaknem kétszer annyi (kb 30 millió euró), a helyi költségvetésen kívüli összeg jön, európai uniós és kormánypénzekből, mint amennyi a betervezett évi költségvetésünk, de ezek nem mennek át a város kasszáján. Városfejlesztési stratégia Költségvetésünkben szerepel egy fejlesztési stratégia készítése is. Ez ma már nélkülözhetetlen, hiszen abban leírva, törvénybe foglalva jelennek meg a település továbbfejlesztésének fő irányvonalai. Meghatározódnak prioritások, kijelölnek fejlesztésre szánt területeket. Fontos, hogy a város eldöntse, milyen irányban kíván fejlődni. Az itteni humán, környezeti, gazdasági potenciállal miként próbál a jövőben élni. Gyakorlott szakemberek segítségével készül, akik felmérik az itteni lehetőségeket, elképzeléseket, és ennek eredményeit beépítik a városfejlesztési stratégiába. A városban megszólíttattak különböző szakterületeken dolgozó felelős emberek, hogy véleményükkel hozzájáruljanak egy minél átfogóbb, szakszerűbb, mindenki által vállalható stratégia elkészítéséhez. A tervek szerint, március végére kész kell lennie, hogy legyen mihez igazodnunk a további tervezgetéseinkben, döntéseink meghozatalában. (Majd, ha elkészül, részletesen ismertetjük ebben a lapban valamint az önkormányzat honlapján.) Ugyanakkor, nélküle már nem lehet pályázni az elkövetkező európai uniós pályázati kiírásokon. Már jelen pillanatban is a regionális operációs programban csak olyan dolgokra lehet pályázni, amelyek részét képezik a városfejlesztési stratégiának. Még egy annyit erről, hogy az Aqva Profit cég Magyarországon és Romániában már nagyon sok fürdőhelynek és más településnek készített stratégiát, szakemberei nagy tapasztalatokkal rendelkeznek, nem kezdők és nem rajtunk kísérleteznek. A költségvetésbe foglalt további tervekről Tervezés alatt van „A só útja” nevű program, amelyre a regionális operatív program keretében támogatást kaptunk. E program a Szovátára érkező vendégek szórakozási kikapcsolódási lehetőségeit szeretné bővíteni különböző ötletekkel. Tartalmazná különböző a sóval kapcsolatos turisztikai látványosságok kiemelését, megmutatását. A részletek még nincsenek kidolgozva, még egyeztetések szükségesek a minisztériummal. Elkészült egy előtanulmány a sportbázis felújítására. Továbbhalad a munka a már korábban elkezdett általános városfejlesztési terv (PUG) készítésén, amelynek egyes szakaszai készen vannak, de még sok a tennivaló rajtuk. Részleges városfejlesztési terv (PUZ) készül a Nyírdombról, ahol az önkormányzat területe mellé még 1,15 hektárnyi terület megvásárlására irányoztunk pénzt az idei költségvetésbe a tervezett új kórház számára. Pályázatot szeretnénk kiírni városközpont tervezésére. Továbbá a fürdőtelepi piac és buszállomás elköltöztetésének lehetőségéről készítetünk előtanulmányt. Egy turisztikai információs iroda tervezésének folyamata befejezéshez közeledik. A tavasz folyamán a város három bejáratánál
székelykapukat állítunk fel, hogy barátságosabb képpel fogadhassuk az ide érkezőket. A munkálatok folyamatban vannak. Új világítótestekkel látjuk el a fürdőtelep központi részeit. A szakadáti temető bekerítésére foglaltunk költségvetésbe összeget (tavasszal nekilátnak a bekerítésnek). De foglaltunk egy nyugdíjas klub megvalósíthatósági tanulmányára is valamint az egészségügyi központ felújításának megvalósíthatósági tanulmányára is. Folytatni szándékozzuk a járdaépítést a Fő úton, a megrongált részeket kijavítjuk, a letört oszlopokat kicseréljük. Járdaépítésre csaknem 2 milliárd lejt (197.372 RON-t) irányoztunk elő. Célul tűztük ki nagy püspökünk, Márton Áron szobrát (Bocskay Vince szobrászművész alkotása) városunkban felállítani. Ennek költségei 1 milliárd lejt (100.000 RON) tesznek ki. Autóbuszmegállókra 2,5 milliárd lej (250.000 RON) Fenntartás is van A beruházások mellett fenntartás is létezik. Hiszen oktatási, kulturális, szociális területeken is számos feladat hárul az önkormányzatra. Az oktatásra több mint 56 milliárd lejt (5.621.524 RON-t), a kultúrára és sportra mintegy 12 milliárd lejt (1.262.556 RON-t), a szociális célokra pedig 8,5 milliárd lejt (850.492 RON-t) foglaltunk a költségvetésbe. Ezenkívül az önkormányzat apparátusának fenntartási költségeit is biztosítani kell. De van tűzoltószolgálat, rohammentőszolgálat. Léteznek még környezetvédelmi, tömegközlekedési (iskolabusz) kiadások. Mindezeken kívül az önkormányzat figyelembe vette a városban dolgozó pedagógusok igényét és a helyi tanács megszavazott kétszeri (húsvétra és pedagógusnapra) 2,5 millió lejes (250 RON) személyenkénti juttatást nekik. Molnos
Szováta Város Helyi Tanácsának 8/2008-as számú határozata a közérdekűnek és nyilvánosnak minősülő információkhoz való hozzáférés szabályozásáról 1 § - A nyilvánosnak és közérdekűnek minősülő információkhoz való hozzáférés biztosítása hivatali kötelezettsége a polgármester apparátusának, bármely magán vagy jogi személy számára, írott vagy szóbeli kérés alapján kifejezett igényre. A folyamat felügyeletéért felel a Közigazgatási és Közönségszolgálati Ügyosztály; 2 § - A jelen határozat mellékleteként és annak szerves részeként csatolt Tájékoztató Közlemény tartalmának elfogadását és jóváhagyását, amely tartalmazza a közérdekűnek és nyilvánosnak minősülő információkat tartalmazó ügyiratok és dokumentumok listáját; 3 § - A Tájékoztató Közlemény nyilvánosságra hozatalát a saját tájékoztató kiadvány, a saját internetes honlap, a sajtó valamint a Hivatal székhelyén való kifüggesztés útján; 4 § - A közérdekűnek és nyilvánosnak minősülő információkhoz való hozzáférés biztosítása szóbeli vagy írásos – papíron benyújtott vagy elektronikus levél formájában eljutatott – kérés alapján történik; 5 § - (1) A papíron benyújtott kérések esetében a hivatali apparátus köteles biztosítani a törvény szabta formanyomtatványt az ügyfelek számára; (2) Az írásos kérések az intézmény vezetőségéhez lesznek címezve és miután beiktatásra kerültek az általános iktatóba, az apparátus által, a Polgármesteri Rendelet alapján megszabott módon kerülnek feldolgozásra; (3) A kérelmezett információk közlési határidejét és módját a Helyi közigazgatási és Közönségszolgálati Ügyosztály követi és ellenőrzi; 6 § - (1) A szóbeli kéréseket a megbízott hivatalnokokhoz intézik a Polgármesteri Rendelet által megállapított és a székhelyen kifüggesztett közönségszolgálati program szerint; (2) A kért, igényelt információk természetétől függően a választ helyben és azonnal kell közölni, amennyiben előzetes dokumentálódás szükséges az igénylő írásos kérvényt kell, benyújtson, amelyre a választ a Törvény által megállapított módon és időn belül kap; (3) A sajtó képviselői által igényelt közérdekű és nyilvános információkat lehetőleg azonnal, legtöbb 24 órán belül közölni kell; 7 § - (1) A közérdekű és nyilvános információkhoz való hozzáférés ingyenes. (2) Amennyiben a szóbeli illetve írásbeli kérés másolatok készítését is feltételezi a másolás költségei a kérelmezőt terhelik; (3) A másolatok készítésének ellenértékét készpénzben a Hivatal pénztáránál illetve banki átutalással lehet kifizetni, amihez a szükséges adatokat a kérelmező a válaszlevélben kap meg;
8 § - A sajtó képviselőinek hozzáférését a közérdekű és nyilvános információkhoz a nyilvános gyűléseken, fórumokon és megbeszéléseken való részvételi lehetőség biztosítja; 9 § - A közérdekű és nyilvános információkhoz való hozzáférést biztosító szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak a különböző igazolásokat kérelmező beadványok és minden egyéb nem közérdekű információt tartalmazó, feldolgozó tevékenységre, amelyek ügymentét törvényes rendelkezések szabályozzák; 10 § - A Helyi Közigazgatási és Közönségszolgálati Ügyosztály évente összeállít egy jelentést amely tartalmazza a közérdekű és nyilvános információkhoz való hozzáférést biztosító szabályzat által előírt rendelkezések alapján és annak keretében végzet tevékenységek eredményeit és amely szerves részét képezi a Tájékoztató Közleménynek és azzal együtt kerül nyilvánosságra; 11 § - Szováta Város Polgármesterének apparátusa gondoskodik jelen határozat véghezviteléről;
Önkormányzati határozatok: 2008 januárjában hozott határozatok: 1. Határozat: – a 2007. évi költségvetési zárásból származó forgótőke felhasználásáról; 2. Határozat: – a 2008. évi költségvetésen kívüli bevételek és kiadások költségvetési tervezetének jóváhagyásáról; 3. Határozat: – a 7/2006 sz. Kormányrendelettel elfogadott – a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó program keretében összeállított általános Költségterv újraszámított, módosított változatának elfogadásáról; 4. Határozat: – „Szováta városi sporttelep felújítása” – című terv megvalósíthatósági tanulmányának elfogadásáról; 5. Határozat: – a város magán- és köztulajdonában levő, nem a lakásalaphoz tartozó helységek és ingatlanok bérleti 2008. évi alapdíjainak meghatározásáról; 6. Határozat: – a város magán- és köztulajdonában levő, a lakásalaphoz tartozó helységek és ingatlanok bérleti 2008. évi alapdíjainak meghatározásáról; 7. Határozat: – a közérdekűnek és nyilvánosnak minősülő információkhoz való hozzáférést biztosító és elősegítő helyi szabályzat elfogadásáról; 8. Határozat: – Szováta város címerének – a javasolt módosításokkal együtt való – elfogadásáról; 9. Határozat: – a helyi személy közszállítási díjak emelésének jóváhagyásáról;
Hirdetés Amennyiben a lakosság korrupt cselekedeteket észlel a Közigazgatási- és Belügyminisztérium személyzetének tevékenységében, kérjük, hogy tájékoztassák a Korrupcióellenes Vezérigazgatóságot a 0800.806.806-os (ingyenes) telefonszámon!
Városházi anyakönyvi adatok januárból Bejelentett újszülöttek: Nagy Csaba Levente (szülei: Nagy Pál Levente és Nagy Júlia Anita); Béres Kriszta (szülei: Béres Mihály és Béres Mária Magdolna); Fancsali Biborka (szülei: Fancsali Zsolt és Biró Emőke Ágnes); Gábor Ecaterina (szülei: Gábor István és Rostás Cuca); Elekes Nikolett (szülei: Elekes Zsolt és Elekes Krisztina) Szilveszter Kriszta (szülei: Szilveszter László és Szilveszter Hajnal) Kálmán Enikő (szülei: Kálmán Dénes és Kálmán Hajnal); Gongan Ovidiu David (szülei: Gongan Ilie Viorel és Gongan Mariana)
Isten éltesse Őket!
Házasságot kötöttek:. Gábor István (Rigó utca 11 szám) – Silip Enikő (Tavasz utca 36 szám); Ciurciu Ludovic (Dicsőszentmárton) – Gombóc Gizella (Malom utca 1 szám); Kinda László (Sebesd utca 22 szám) – Jicmon Gabriela Mirela (Tavasz utca 36/A szám).
Boldog házasságot! Elhunytak:. Bocskay Lajos (sz.1943) – Fő út 122 szám; Szabó Julianna (sz.1926) – Csendes utca 12 szám; Bokor Magdolna (sz. 1973) – Hársfa utca 17 szám.
Nyugodjanak békében!
Év eleji munkálatok Tél lévén, hóeltakarítást végeztünk, az utak járhatóvá tételét biztosítottuk. Megkímélt az időjárás, viszonylag keveset havazott. Nem is volt baj a közlekedéssel. Hóolvadás után az utak melletti vízelvezetők rendbetétele következett. Új sáncot ástunk, vagy a meglévőket takarítottuk ki, mélyítettük meg. A Sebesd utcában, patakmajorban, Illyésmező felé, Szakadátban végeztünk munkálatokat. Kitakarítottuk az átfolyókat az utakon. A város kövezett utcáin kátyúztunk, javítottuk az utat. Emellett rendszeresen elszállítottuk a kirakott nem háztartási szemetet. Angi István
Faültetés Március folyamán az önkormányzat kertészcsapata a város parkjaiban utcáin, lakónegyedek zöldövezeteiben csemeteültetést végez. Aki szeretné, hogy a lakása előtti közterületeken fákat, cserjéket ültessenek, igénylését tegye le a Városházán!
Munkában az iskolabusz A szükséges iratok birtokában, február 1-től megkezdte gyermekszállító feladatának ellátását a télen kapott iskolabusz. Igazán nagy az igény rá, sok gyerek iskolába járását hivatott megsegíteni. Naponta Illyésmezőből 25, Felsőszakadátból pedig 12 gyereket hord reggelente az iskolába, majd viszi haza délután. Ám nemcsak ennyiből áll a tevékenysége. Minden hétvégén akad szállítanivaló, hiszen gyerekeket szállít tantárgyolimpiászokra, sportvetélkedőkre, kirándulásokra és minden olyan tevékenységre, amit iskolásoknak szerveznek. Csak jól be kell osztani az eseményeket!
SMURD Márciustól négy személlyel bővül a SMURD rohammentő-szolgálat szovátai állománya. A személyzetbővítést a megváltozott szabályzat tette szükségesé. Az eddigi gépkocsivezető + asszisztens helyett kötelezővé tették a gépkocsivezető + két asszisztensből álló szolgálatot.
Kóbor kutyák befogása A város területén nagyon elszaporodott kóbor ebek befogását kezdték el február közepén. Az önkormányzat felkéri a kutyatartókat, hogy kedvenceiket ne engedjék szabadon csatangolni. Az utcákon, lakónegyedekben kóborló állatokat altató lövedékek segítségével fogják be. A befogott állatokat egy hétig tartják. Ezen időszak alatt 100 RON/db befizetése ellenében kiválthatóak. A ki nem váltott állatokat végleg elaltatják és egy szakvállalat gondoskodik elszállításukról.
Területalapú támogatások Március 1-től május15-ig igényelhetőek a területalapú támogatások. Az igénylés alapfeltétele, hogy a gazda legalább 1 h mezőgazdasági területtel rendelkezzék, és földparcelláinak mérete egyenként haladja meg a 30
árit. Az igényléshez ugyanazon akták szükségesek, mint a tavaly: 1 db sínes dosszié, személyi igazolványmásolat, bankszámlaszám-másolat.
Bejelentőlapok a gazdáknak Február végén, március elején minden gazdának, minden portára fognak kiküldeni egy típusnyomtatványt, úgynevezett bejelentőlapot. A bejelentőlap rubrikáiba a mezőgazdasági területeikre, a mezőgazdasági gépeikre, felszereléseikre valamint a haszonállataikra vonatkozó adatokat kérik beírni. A tulajdonosok ezt kitöltik, majd március 15-ig eljuttatják a Városháza 4-es számú irodájába. A bejelentőlapokon kért adatok a 2008-as Mezőgazdasági Nyilvántartó kitöltéséhez szükségesek.
„Szülőföldön magyarul” pályázat Az Iskola Alapítvány meghirdeti a 2007–2008-as tanévre a „Szülőföldön, magyarul" oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a hallgatói támogatást. Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet az a – pályázat benyújtásáig – 18. életévét be nem töltött kiskorú, aki Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja. Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. A pályázati csomag február 15-től igényelhető a szovátai RMDSZ-irodánál, a hallgatói támogatáshoz szükséges dokumentumok igényelhetők az Országos Magyar Diákszövetségnél és tagszervezeteinél vagy letölthetők az alapítvány honlapjáról. A pályázati feltételek változatlanok maradtak az előző évekhez képest. A kitöltött pályázati laphoz, kérjük, mellékeljék a kért iratokat, majd postázzák a felcímkézett borítékban . Figyelem: ajánlva tegyék fel, és őrizzék meg a szelvényt, amíg a pénzt meghozza a postás, hogy bármikor igazolni tudják, hogy elküldték a pályázatot időben! A beküldési határidő a „Szülőföldön, magyarul" támogatások esetében 2008. április 30. De minél hamarább küldik, annál korábban kapják a pénzt.
Felhívás A mezőgazdasági minisztérium rendelete (Ord. MAPAM 723/2003) alapján az állati tetemeket (elhullt marhát, lovat disznót stb.) erre szakosodott vállalat gyűjti össze és semmisíti meg. Felhívjuk az állattartó gazdák figyelmét, hogy állataik elhullása esetén azonnal értesítsék a polgármesteri hivatalt (tel: 570 218) és a körzeti állatorvosi rendelőt, dr Antal Zsolt állatorvost (tel: 0740 507 005)! A bejelentés kötelező, az elszállításért a gazdáknak nem kell fizetniük. Dr Antal Zsolt állatorvos
Szováta a Duna tv-ben Szent Imre születésének ezredik évfordulója alkalmából szervezték meg tavaly augusztusban az Együtt határok nélkül millenniumi emléktúrát, amelynek egyik állomása Szováta volt. A huszárhagyományok ápolását is a figyelem előterébe emelő rendezvényről készített háromrészes filmet a Duna televízió. Az emléktúra szervezői és a film alkotói most újból bejárták tavalyi útjuk főbb állomásait, hogy bemutassák erdélyi barátaiknak és a nagyszámú érdeklődőnek, de azért is hogy figyelmeztessenek: a filmet műsorára tűzte a Duna televízió. A szovátai bemutatóra február 16-án, szombaton a Városháza nagytermében került sor. A bemutatón egyenruhában jelentek meg a Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrzői. A szovátaiak meghatottan nézték a szép felvételeket, természetesen leginkább a 2007. augusztus 10-i szovátai ünnepség képei érdekelték. Az emléktúra fő szervezője, Csontos János országgyűlési képviselő a filmről készített kazettákat osztott szét, elmesélte élményeit és köszönetét fejezte ki vendéglátóinak. A film első részét, amely a szovátai felvételekkel zárult, az elmúlt csütörtökön, 2008. február 21-én délután nézhettük újra a Duna televízió sugárzásában. A további részek következő csütörtökön (február 28.) illetve egy héttel később (március 6.) tekinthetőek meg.
Köszönet a négy évtizedért! Mikor az ember nyugdíjba vonul, megváltozik az élete. Jólesik a pihenés. Na, végre kialudhatja magát igazán; akkor kelhet, amikor már kezd terhessé válni az ágy, amikor a meggyötört rugók már lázadozva visszanyomnak, és a párnában is a puha pihék már kőkemény csomókká állnak össze. A szokottnál lassabban tesz-vesz a fürdőben, hiszen ráér, nem kell sietnie. Hosszabban pancsolja a jéghideg vízzel az arcát, a fogkrémet a kefére komótosabban nyomja. A borotválkozásnál önkéntelen veszi fel a régi ritmust, de aztán észbe kap, lazít. Nincs miért kapkodni, hiszen ráér. Igen, most már ráér – gondolja. Tulajdonképpen mire is ér rá? Ezen elmélázik egy kicsit, mert hiszen tudja, hogy innen tovább az eddiginél is sebesebben peregnek az évek. Egy pillanat és lefut az egész, ami kiszabatott. De addig is itt áll előtte ez a végtelenül hosszú nap. Nem tervezett be még semmit, bármibe kezdhet. Csak már tudná eldönteni, hogy mibe fogjon! Mikor az ember egyik napról a másikra nyugdíjas lesz – amiből eddig sosem volt elég – most hirtelen olyan sok lesz az ideje, hogy zavarba jön, miként tölthetné ki. Furcsa, hogy nem kell bemennie munkahelyére, ahová még önkéntelenül vinné a lába. Szívesen megtenné, de nem akar zavarni. Hiányzik a megszokott környezet, a rendelő látványából, a váróterem felől halk zsongásként beszűrődő visszafogott hangokból, a mindent átjáró és kiszellőztethetetlen gyógyszerszagból, a fájdalomtól megtört emberek kétségbeesett vagy reménykedő tekintetekből, a gesztusok nyelvén feléje közvetített bizalomból összeálló egyveleg. Hiányzik még sok minden. De aki az életét a hivatásának szentelte, és az a hivatás, szenvedő embertársai gyógyítása, segítése, az sosem tud igazán nyugalomba vonulni. Ha többé be nem tenné a lábát egy orvosi rendelőbe, akkor sem tudna elszakadni a gyógyítástól, mert hivatása egy életre szól. Dr Soós Béla életcélnak a legszebbek egyikét választotta. Élete több mint kétharmadát Szovátán élte. Fiatal orvosként helyezték ide, itt eresztett gyökeret, két gyermekét itt nevelte fel, unokái felcseperedésében is itt gyönyörködött. A szakmáját szerette és valóban hivatásként űzte. Hozzá bármikor fordulhatott a segítségre szoruló. Nappal és éjszaka. Ha beteghez hívták, első szóra vette a táskáját, és tette a dolgát: életet mentett, fájdalmat űzött el, gyógyított. A város megbecsült polgára lett. Betegei szerették, mert tetszett nekik a szaktudása, a hozzáállása, az egyénisége, a modora. Hozzá bármikor lehetett fordulni segítségért. Szomszédja lévén, nem egyszer láttam, amikor délutáni, esti pihenése közben rácsörögtek és beteghez hívták. Úgy ment azonnal, mintha éppen arra a csöngetésre várt volna. Egy gesztusát sem láttam, ami arra utalt volna, hogy csupán kényszernek engedne, hogy kelletlenül indulna, mert éppen beszélgetésben vagy szunyókálásban zavarták meg. Ő ment, ha hívták, tette a dolgát, segített a szenvedőkön. Valahogy úgy tudta a testet gyógyítani, hogy közben egyéniségével a lélekre is hatott. Tán feltűnés nélkül, szinte észrevétlenül történt, de végül a felbolydult lélek egyensúlya is helyreállt. A megyeközponttól, klinikáktól távol lévén, számtalanszor került olyan helyzetbe, amikor nehéz feladatok megoldására kényszerült. Ezek a tapasztalatok megerősítették jártasságát a szakmában. Ő nem menekült a feladatok elől. Dolgozott a kórháznál is több alkalommal, mint szekcióvezető-helyettes. Ügyeletet bármikor vállalt. Nagyon sokszor éppen karácsonykor vagy szilveszterkor, újévkor. Február elsejétől Soós doktor nyugdíjba vonult. Rendelőjét átadta és rábízta a magánpraxisában lévő mintegy 2100 betegét egy Marosvásárhelyről jött fiatal családorvosra, dr Cuzic Melindára, aki felvállalta a praxis továbbvitelét. Szováta önkormányzata a város lakói nevében tisztelettel köszöni meg négyévtizedes áldásos munkáját e településen, és derűs nyugdíjas-kort kíván neki! Mi, akik éveken, évtizedeken át szenvedésünkben bizalommal hozzáfordultunk, hitetlenkedve és magunkat sajnálva fogadjuk a hírt, mert az örökös változásokkal terhelt életünkben eddig Ő volt a kevés bizonyosságok egyike. Rá mindig lehetett számítani. Most nyugtalanul gondolunk arra, mi lesz velünk? molnos
Új autó a mentőszolgálatnak A szovátai egészségügyi központ udvarán két mentőautót látok. A csillogó járművek magukra vonják a figyelmet. Covrig Éva főasszisztenstől valamint Dósa Péter és Szeles József gépkocsivezetőktől a mentőautókról a következőket tudtam meg: Január 11-én hoztuk el őket. Az egyik új autó, a másik egy felújított régebbi. A Maros megyei mentőállomástól kaptuk. Oda tartozik a szovátai alegység is.
Az új mentőben meleg van, orvosi felszerelés, amire szükség van, gyorsabban, biztonságosabban lehet eljuttatni a bajba jutott embert kórházba. Röviden: jobbak a körülmények. Ilyen felszerelésünk nem volt soha. Monitor van, amivel vérnyomást, pulzust, légzést, oxigén szaturációt ki tudunk mutatni, EKG-görbét lehet a monitoron nézni és EKG-t készíteni. Amellett nyákszívónk van, hordozható oxigénpalack és sok más felszerelés. A monitoron lehet követni a beteg állapotát. Utazás közben nem annyira pontos az érték, a trepidációtól nem annyira reálisak, de a nagyobb változások észlelhetőek. Álló helyzetben, induláskor és érkezéskor viszont pontosat mér, és azok összehasonlításából láthatóak a folyamatok. Szívstop esetén sokkolni tudunk. Nyakrögzítőket kaptunk, vákuumos matracokat (törések esetén használatosak), fémhordágy, KED-t. Újdonság az, hogy hozzátartozót nem szállíthatunk, csak kiskorúval. A beteget övekkel rögzítjük a hordágyra vagy a székre. Perfúziós oldatoknak melegítője van. Minden szükséges felszerelés ott van az autóban, nem kell táskákban hordozni őket. Marosvásárhelyi diszpécserszolgálat irányítása alapján megyünk ki a szolgálatot igénylőhöz, velük kapcsolatot tartva, útmutatást, segítséget kérhetünk. Ugyanazon diszpécserszolgálat irányítása alá tartozik a SMURD is, velük is jól együttműködünk. A 112-es telefonszámon lehet igényelni a segítséget, a diszpécser dönti majd el, hogy éppen melyik mentőautó, melyik csapat tud kimenni a bajbajutotthoz. Nagyon praktikus, korszerű Volkswagen 4x4-es típus. Három ilyen autó érkezett a megyébe, ebből egy Szovátára jutott. Nagyon örvendünk neki. Ezzel biztonságosabban jutunk el a betegekhez és velük együtt a kórházba. Reméljük, kevesebb műszaki hiba lesz, mint a régivel, amit most lecseréltünk. Elég sűrűn hívnak, napi 3-4 alkalommal, például január 1 és 30 között 110 hívást kaptunk. A felújított mentőautó pedig egy Iveco típus, amellyel nem szállnak ki sürgősségi esetekben, hanem betegszállítást (mozgásképtelen betegek kórházba- illetve hazaszállítását) végeznek. Amire a város részéről szükségünk lenne: autómosási lehetőség (mert állandóan tisztáknak kell lenniük) és egy meleg garázs. Molnos
Jótékonysági koncert A jótékonyságnak nincs ellenpárja, mint ahogyan a szeretetnek sincs. Nem lehet, mert a szeretet első és utolsó. Minden más elfogy, de a szeretet soha. Február 3-án, vasárnap este a szeretet jegyében gyűltek össze sokan az önkormányzat, a Bernády Közművelődési Egylet és a Mezőhavas népi zenekar által szervezett műsorra a Domokos Kázmér Művelődési Központba, hogy tartalmas szórakozással töltsenek közösen egy estét, és adományaikkal a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó Szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központ ifjú lakóit támogassák. A telt ház nézőserege hálás tapssal köszöntötte a színvonalas előadók zenéjét, énekét, táncát. A rég nem látott sikerhez főszereplőként hozzájárult a Mátyus Vilmos vezette népi zenekar, Tófalvi Edit, Károly Katalin, Fazakas Imola és Zsombori Róbert szólisták, továbbá a 15. Mátyás huszárezred hagyományőrző lovascsapata a sóvidéki legényessel és palotás táncával, a Domokos Kázmér Iskolacsoport Harmat tánccsoportja és meghívottként a Barabási Attila vezette kibédi Madaras Gábor tánccsoport. Mester Zoltán
Farsangi bál A BKE január 19-én tartotta hagyományos farsangi bálját a Fenyves szálló Margaréta termében. Az idei bál ismét tematikus volt. A bor, a szerencse, Bálint-nap, a pásztorélet stb. témák után, idén a pánkó (fánk) volt a főszereplő. A pánkóevési verseny, a legérdekesebben elkészített és feltálalt pánkók díjazása után a vendégek a tombolák kisorsolásán és a tárgyak elnyerésén is jól szórakoztak. A hangulat emelkedettségét biztosította az Oprea Cosmin vezette zenekar és nem utolsó sorban a résztvevő 181 vendég, akiknek jókedve hajnalig kitartott. Támogatóink voltak: Danubius Szováta Hotel, Kusztos Endre, Suciu Maria, Kuti Dénes, Bocskay Vince, Siklódi Zsolt, Kuti Botond, Promedivet dr Fazakas Zoltán és dr Fazakas Mihály, Márton Béla, Király Csaba, Csíki Zsigmond, Polgármesteri hivatal, Elixon üzletház, Hochland, Molnos Ferenc, Maros Megyei Önkormányzat, Farkas András, Larix, He-Ba Cons kft, Borház, Kakucs gyógyszertár, Farkas Éva, Bokor
Rozália, Boglárka virágüzlet, Csali könyvesbolt, Városi könyvtár, Jázmin virágüzlet, Derzsi Rozália, Csortán Imre, Slow kft, Fülöp Judit. A Bernády K.E. vezető Tanácsának tagjai, akik előkészítették és levezették ezt a bált, köszönetüket fejezik ki a támogatóknak! Mester Zoltán
Wass Albert-emlékünnep 2008. március 2-án, vasárnap 17 órai kezdettel a református templomban Wass Albert-emlékünnepély lesz születése 100. (1908. január 08. – Válaszút) és halálának 10. (1998. február 17. – Florida) évfordulója alkalmából. A szervezők – református egyház, Bernády K.E. – szeretettel várnak minden érdeklődőt. Mester Zoltán
Lezárult a magyar tantárgyverseny megyei szakasza Február 16-án, szombaton délelőtt zajlott Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megyei szakasza. Ezen a szakaszon azok a tanulók vehettek részt akik a körzeti versenyen minimum 90 pontot értek el. Iskolánk az „ S.Illyés Lajos” Általános Iskola is közel húsz tanulóval képviseltette magát. Tanulóink szép eredményeket értek el, ami színvonalas felkészültségükről tanúskodik. Ezt fémjelzi az a tény is, hogy iskolánkból került az egyetlen tizes dolgozat megyei szinten. Ez a Páll Katinka Pálma, VII.b. osztályos tanuló munkáját dicséri. Iskolánkból ő vesz részt az országos megmérettetésen, április 25-29-e között, Szatmáron. Molnár Éva magyartanár
A szovátai református felekezeti oktatás kezdetei A szovátai református iskolát, mint az az egyháznál megtalálható jegyzőkönyvekből kitűnik, 1893-ban szervezték meg, ekkor még egy osztályteremmel. Első tanítója Bányai József lévita-tanító volt. Az épületet az egyház építtette, és az akkori Kossuth Lajos utca 51 sz. alatt volt megtalálható. Tanítói lakással együtt három szobával rendelkezett, egyszerre hat osztály járt ide, körülbelül 50-60 tanuló. Az ő távozása (a kérdés még nem tisztázott, hogy elhalálozott, vagy csak egyszerűen elhagyta a községet) után, mivel a tanítói fizetés gyengének mutatkozott, és szerény juttatások jártak hozzá, két évig nem került új tanító. A szovátai családok így inkább Sóváradra küldik a gyerekeket, mintsem hogy a helyi katolikus iskolába járassák őket. 1896-ban Rácz József, volt siklódi községi tanító foglalja el az állást. 1897 márciusában az imateremnek használt iskolában tűz ütött ki, és komoly károk keletkeztek. Emiatt a tanítást egy darabig szüneteltetni kellett. 1898 januárjától Vígh Sándor lévita-tanító végzi a tanítást. A források szerint 1900-ban egy vegyes elemi népiskola működött akkor, öt osztállyal, melyet az egyház önerejéből tartottak fent. A tanítás 8 hónapig tartott, az iskola épülete az akkori követelményeknek megfelelt, még tornázásra alkalmas tér is állt a rendelkezésére. A taneszközzel való ellátottság ugyanakkor hiányos. 1903-ban nagyobb felújításokat végeznek, és 1906-ban, pedig irodahelyiséggel bővítik az épületet. 1910-ben a tankötelesek száma 82, de ebből csak 32 járt iskolába! Ezek közül legtöbben a nagy távolság, ruhahiány, vagy éppen sorozatos betegségek miatt maradtak távol. Nagy távolságban laktak az iskolától a szakadáti tanköteles gyerekek, pedig a számuk ekkor elérte a 47-et. Emiatt lett volna szükséges egy iskolaépület a számukra, amit 1914-ben meg is valósíthattak volna, mivel az Egyházmegyei Tanács jóváhagyja a terveket, és egy 7 holdas telek is rendelkezésre állt. Ezt a tervet azonban az első világháború meghiúsítja. 1919-ben az államsegélyt az iskola részére beszüntették, így a presbitériumnak intézkednie kellett az iskola fenntartásáról. Rendkívüli egyházadókat vetnek ki, bevezetik a tandíjat a szegénység fokától függően. 1921-ben felállítják a román tannyelvű állami elemi népiskolát 4 osztállyal és 2 tanerővel. Ennek megnyitása a református tanulók egy részét elvonta a református iskolától. 1923-ban Jodál Rezső lett a református iskola tanítója. Ezután, az ő működése idején, vezetik be a beiratkozási díjat, ami a más felekezetűek számára a két-háromszorosa volt, és felállítják a faiskolát az
iskola számára a Tímár kertben. 1925-től volt tervbe véve a templom és papilak felépítése, de ettől eltérnek 1926-ban, és elhatározzák, hogy inkább iskolát építenek. Helyesen látják meg a hatósági bezáratás veszélyét és teszik fel a kérdést, hogy egy tágas iskolában nem lehetne ugyanúgy imádkozni? Így tehát lemondanak a templomépítésről és egy iskola és tanítói lakás felépítését határozzák el, amilyen gyorsan csak lehet. A presbitériumi döntés ellen egyes tagok fellebbezni akartak, de a gyűlés újból kimondta, hogy az egyház újraépítését az iskola építésével kezdik meg. Az iskola felépítését sürgőssé tette még az 1925 decemberében bekövetkezett árvíz is, mely több mint fél méter magasságban állt a régi iskola épületében. Az azelőtt harmincnégy évvel épült iskola gyenge alapokon állt, sövényből épült falai akkorra már életveszélyesekké váltak. Az építkezést sikerült megvalósítani és 1927 aug. 21-én szentelték fel az új iskolát, melynek utca felőli terme imaházul is szolgált a későbbiekben. Ugyanez év novemberében Bartha Béla vette át az egyház, és ezzel együtt az iskola vezetését is, amikor is egy új, megvalósításokkal tele korszak veszi kezdetét az egyház életében. Szolláth Hunor
Szovátai villaépítészet I. A villák építészete szorosan összefügg a szovátai fürdőélet fejlődésével, sőt ez utóbbi generálja a villák építésének folyamatát. E villák ún. prototípusa a svájci villa, ahol szintén hasonló helyzettel állunk szemben, ha figyelembe vesszük az Alpok tövében élő lakók életkörülményeit és lakóházait. A 19. században felépült villák két típusát különböztetjük meg: Főként a század első felében elterjedt Palladio szellemében épült villák, amelyeket szimmetrikus alaprajzi elrendezés, oszlopos-portikuszos, timpanonnal lezárt homlokzat jellemzett, a második kategóriába az osztrák közvetítéssel meghonosodott, a század második felében elterjedt, a már fentebb is említett „svájci villa” és jellemző volt az ún. Fachwerk és/vagy a nyitott, lombfűrészelt díszű, faragott oszlopos veranda. A 19. század első felében a nemzeti ornamentika körül kialakult vita eredményeképpen a század második felében olyan premisszák foglamazódtak meg a vitával kapcsolatban, amelyek szerint a stílusfejlődés irányát a természeti népek geometrikus ornamentikájától a különböző művészeti stílusok egyre naturalistábbá váló formaalkotás felé való haladás jellemzi. A villák a stílus szempontjából való besorolása, meghatározása csakis a századfordulón jelentkező stílusáramlatok viszonylatában lehetséges. Mindenképpen ötvözi a hagyományos népi építészetet szecessziós elemekkel, és ez utóbbi leginkább a homlokzat tagolásában jut kifejezésre. A Szováta villa nagy valószínűséggel már az első világháború előtt felépült. Főhomlokzatát meghatározza a három faszerkezetes, toronyszerű, egyszeresen tagolt rizalit, amelyek jelenlétük révén hangsúlyozzák az épület függőleges tagoltságát. A háromszintes villa ajtó- valamint ablaknyílásai egyenes záródásúak, egyszerűek, de annál inkább gazdagabb kiképzésben részesültek a fából készült alkotóelemei. Nagyméretű, áttört faragással alakított leveles tulipánok díszítik, amelyek a fehér alapon szembetűnően érvényesülnek. A központi kiugró részt mindhárom oldalból félköríves záródású levegős nyílások határolják, amelyek sarokdíszei között felfedezhetjük az ősi pegazusokra emlékeztető figurákat. A két oldalsó kiugró épületszárny földszinti és első emeleti szintjén a párkányok alatt közvetlenül látható keresztre emlékeztető csüngő díszsorozat, amelyek központi részén egy vagy több körtemotívum található. A Klein villát 1910 körül építették, tulajdonosa Klein Albert volt, szebeni tanár. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy 1938-ban a Fürdőbizottság alelnöke. Az egyik fia Berlinben és a másik Szebenben tanul. A fürdővendégek illetve a magasabb igényszintnek való megfelelési vágy arra késztette a villatulajdonosokat, hogy átalakítási munkálatokat végezzenek ingatlanjaikon. 1931-ben a Klein villából három szobát lebontottak és helyébe tizenkét új szobát építettek. E villa tulajdonosai Frida Klein és férje valamint Albert Klein és Johanna Petrovits voltak. A Géra fürdő mellett is volt egy kis villájuk, ahová a vizet nem tudták ekkor még bevezetni pénzhiány miatt. Ezek az átalakítással kapcsolatos kérelmek alapján valamennyire sikerül beazonosítani bizonyos villák helyét. (Példaképpen említhetjük, hogy az Erzsike villának, amelynek tulajdonosa Kádár József, vízvezetéki ügyvivő, valahol mellette kellett lennie, ugyanis közösen létesítettek egy villanytelepet. Ez abból derül ki, hogy a villany bevezetése alkalmával Klein részére harminc villanykörte, míg Szabó részére negyven villanykörte szükségeltetett.) A Klein villa kastélyszerű monumentalitásával hivalkodik, 1996-ban kapta vissza a tulajdonosa és az akkori renováltatás következtében néz ki így ma. Sajnos alaprajz illetve régebbi felmérések hiányában kerül sor a leírására. A villa tipológiáját vitatva besorolhatjuk a részben Fachwerk elemeit is felhasználó
villák kategóriájába, amely hegyi, svájci jelleget hangsúlyosabbá teszi a két oldalsó, erőt és reprezentációt sugalló torony, amelyek kissé kiugranak a főhomlokzat síkjából. A háromszintes épületet a két torony közötti homlokzati részen két cseréppel fedett támpillér erősít meg, amelyek inkább a reprezentáció célját szolgálják mintsem a támasz szerepét töltik be. A földszinti részt az első emeleti résztől cseréppel fedett párkány választja el, amely hasonló módon megismétlődik a második és harmadik szint között is. A főbejárati nyílás fából készült háromszög oromzattal zárul, és a toronyszerű részbe nyílik. Egyszerű, egyenes záródású hol kisebb, hol nagyobb méretű ablakok tagolják a különböző szinteket. Az alsó szint kb. negyed alsó része különböző méretű kövekkel kiképzett rusztikus megoldás nyomait viseli magán. Az udvarra nyíló rész, ebben az esetben a kertben illetve az oldalhomlokzat fából kialakított korlátos, mellvédes oszlopokon nyugvó tornáccal büszkélkedik. Ezeknek az oszlopoknak alsó és felső részükön kétkét bevágás látható, valamint az ezeket összekötő vízszintes gerendákról szimmetrikusan szerkesztett csüngődíszek lógnak le. A harmadik szint inkább félemeletnek számít, itt az ablaknyílások is jóval kisebbek mint az alsóbb szinteken. Az egész épület fehérre van festve, mely szín még inkább hangsúlyozza az épület monumentalitását. Fejes Margit
Huszka József és Szováta Ma kevesen ismerik Huszka József nevét – pedig az utóbbi száz év magyar művészettörténete és építészete igen sokat köszönhet neki. 1854-ben született Kiskunfélegyházán. Rajztanár volt, kutató, festőművész, tanított Zentán, Dézsen, éveket töltött Sepsiszentgyörgyön, majd a budapesti Piarista Gimnáziumban. 1934ben halt meg, 80 éves korában. Tevékenysége elszakíthatatlan a kiegyezés utáni lázas országépítéstől. Akkoriban már elterjedt a (feketefehér) fényképezés, de a műemléki vizsgálatoknál, falképek kutatásánál-vizsgálatánál még hosszú ideig nélkülözhetetlen volt a képek vízfestékkel történő lemásolása. Magyarországon (és Erdélyben) a szervezett műemlékvédelem az 1850-es évek elején kezdődött, a szabadságharc leverése utáni önkényuralom éveiben, az egész Habsburg birodalomra kiterjedő hatáskörű „Zentralkomission”, a Műemlékvédelem Központi Bizottsága létrehozásával. A kiegyezés (1867) után beindult a különálló magyarországi műemlékvédelmi intézmény felépítésének többéves küzdelme. Ennek egyik korai lépése az volt, hogy 1872-ben létrehozták a „Magyarországi műemlékek ideiglenes bizottmányát”. Elkezdődik a műemlékek felkutatásának és jegyzékbevételének folyamata, fényképek, felmérési rajzok gyűjtése – sok jószándékú dilettáns mellett építészek és rajztanárok vállalták e munkát. Ezek egyike volt Huszka József, a fiatal sepsiszentgyörgyi rajztanár. Életművének kiemelten fontos része a nagyszámú székelyföldi (pl. Sepsibesenyő, Erdőfüle, Homoródszentmárton, Székelydálya, Székelyderzs, Bögöz, Maksa, Csiksomlyó), bihari (Mezőtelegd), felvidéki és tiszamenti (pl. Csaroda, Csécs) falusi templom vizsgálata, középkori falképeik feltárása és a színes festett másolatok elkészítése. Minthogy azóta jópár falkép megsemmisült, ma csak Huszka képei dokumentálják azok létét, művészi színvonalát. Ezek az évről évre, a diákokkal együtt tett munka-kirándulások azonban sokkal többet hoztak: a bejárt falvak magyar népe hagyományos kultúrájának, népviseletének, használati tárgyainak, házainak a megismerését is. Tudnunk kell, hogy ezekben az évtizedekben egész Közép-Európa a nemzet, a nemzeti művelődés és stílus, a „saját hagyományok” keresésének illetve megteremtésének a lázában él, Finnországtól Görögországig. A másik fontos tényező a világkiállítások rendezése, nyugat-európai vagy éppen amerikai nagyvárosokban – a modernizálódás útjára lépett államok itt mutatták be gazdasági fejlődésüket, de kultúrájukat is. Ezeken általában Magyarország is részt vett. Igen fontos alkalom volt a „millennium”, a honfoglalás ezeréves évfordulója, illetve az országos „millenniumi kiállítás”, 1896-ban. A korszaknak további fontos jelensége a háziipar kifejlesztése, a néhány lelkes szakember által feltárt szőttesés hímzésminták, faragványok alapján, ami igen sok falusi asszonynak nyújtott jövedelmet. Huszka József sokat közölt, mind műemlékekkel, mind a népművészeti gyűjtéseivel kapcsolatban. 1883ban jelenik meg Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön című írása, majd 1885-ben egy nagy mintaalbum, Magyar díszítő styl címmel. A rohamosan polgárosodó országban lassacskán divatossá vált a lakásokat „paraszti tárgyakkal” is díszíteni – ez az a korszak, amikor a gyári bútorokat, illetve a kor építészei által tervezett középületeket is az ősinek, netán a honfoglalókig visszavezetett, eredetinek tartott népművészeti motívumokkal díszítették. Huszka és társai – hiszen nem volt egyedül e mozgalomban – behozzák a magyar köztudatba a matyó, kalocsai és kalotaszegi hímzések mintakincsét, az alföldi cifraszűrök díszítményeit. E folyamat eredménye a magyar szecessziós építészek stílusa (amelynek jelentős
példái a marosvásárhelyi Református Kollégium, az egykori városháza, ma megyei tanács, valamint a kultúrpalota). De ebből a forrásból merített Kós Károly, Thoroczkai Wigand Ede és Debreczeni László, századeleji templomok, középületek és lakóházak tervezői, és végső soron a szováta-fürdőtelepi Bernádyvilla, valamint a szovátai református templom építői is. Huszka kezdetben a magyar népművészet és népi építészet díszítményeit a reneszánszkori Európában kereste, majd a honfoglalás-kori régészeti leletekre is kiterjesztette figyelmét. Úttörője volt a székely népi építészet és a székelykapuk kutatásának is: 1895-ben jelent meg A székely ház című nagyméretű, gazdagon illusztrált könyve, amelyben a címnek némileg ellentmondva alig szól a székelyföldi lakóházakról, a könyv terjedelmének illetve a képanyagnak legnagyobb része a székelykapukkal foglalkozik, és azok díszítményeit a régi, esetenként ókori mezopotámiai, perzsiai, indiai, kínai építmények ornamentikájából vezeti le (minthogy szerinte a magyarok, és mindenek felett a székelyek keletről, „Turánból” jöttek, illetve a hunok leszármazottai). Ezzel azonban nagy vihart kavart a születőben levő néprajztudomány berkeiben, bírálói „joggal vetették szemére az esetleges formai hasonlóságokból minden történeti kritika, kronológiai elemzés nélkül levont következtetéseket – a módszer dilettáns művészettörténészek vagy akár nyelvészek alkalmazásában azonban ma is él és virul” – állapítja meg egy mai kutató, egy Huszka életművét bemutató írásban (Lővei Pál, a Holmi című folyóirat 2006/8-as számában, amelyből jelen írás is sokat merített). A könyv bemutat néhány Székelyföldön kívüli kaput és házat is (a Barcaságból, a Felvidékről - szlovák környezetből), háromszéki, udvarhelyszéki és szarvasi kopjafákat, tornácoszlopokat Csíkból, Háromszékből és Udvarhely-székből valamint egy felvidéki evangélikus templomból, falusi lakóházak oromfalait „kikapart” azaz sgrafitto-technikával készített díszítéssel. Az egész könyvben, a címnek ellentmondva, összesen két (!) ház-alaprajz van, Csíkszentgyörgyről. A „székely háznak” szentelt egyetlen fejezet általában leírja a székelyföldi lakóházak jellegzetességeit, elemeit, de eltérően a későbbi néprajztudomány vizsgálódási módjától Huszkát nem foglalkoztatja a házak beosztása, az elemek funkcionalitása, összefüggése a népi foglalkozásokkal, a fűtőberendezések – hanem kizárólag az „eredet”, a kapcsolat a távol-keleti, a „turáni” építészettel... Hogy kerül egy kalap alá Huszka József és Szováta? Átolvasva a könyvet, amelyben igen sok székelykapu képe található (általában az 1880-as években készült fényképek átrajzolt változatai), megállapíthatjuk, hogy mindegyik székely szék területéről közöl kapukat, a legrégebbiek XVII.-XVIII. századiak, de a legtöbb a könyv megjelenése előtti évtizedekből való. Ma a könyv legnagyobb értéke talán éppen a sok kapu pontos rajza (fényképe), megannyi azokból már rég elenyészett. És örömmel fedezzük fel négy szovátai kapu képét is – e kapuknak nyoma sincs már. Az első egy nagykapu, az 52. oldalon. Magyarázata: 54. ábra. Nagykapu Szovátán. A kis kapu fölött bevésve: „Úr Isten segedelméből építették ezen kaput Ágoston Károly és nője Sándor Rozália 1884-ben”. Ezt is, valamint a másik két „kiskaput” is ugyanazon kúszónövény-, virág- illetve életfa-mintákkal díszítették, mint a legtöbb kaput Székelyföld-szerte. A következő az 53. oldalon van. A kép magyarázata: 55. ábra. Kiskapu Szovátán. Felírása: „Ezen kis kaput Épitete Kelemen József feleségével Bokor Judit asszonnyal isten segedelméből 1861 Be május 29-én” A lapos relief-dísz színei alulról fölfelé: piros tulipánok sárga középpel. A pálmalevélen sárga piros váltakozik. A Margit-virág piros, a felső zöld tulipán sárga közepű. A további két kép a kötet végén sorakozó egészoldalas „Táblák” között található. A XXV. Tábla magyarázata: Szovátai kis kapu. Felírása: „Ezen kapu Ki És Be tsak egy utat muta tere pediglen kétfelé ad utat”. A díszítés színei: sötétkék virágcserép, piros virágok, sötétkék szőlőfürt, zöld levél és szár, kék kagyló és kék felső levélpárkány. Az utolsó kép a XXVI. Tábla. Magyarázata: Csortán Ferencz háza Szovátán. A kapulábakon „1885” és „1862”. A bevésett dísz kékkel kitöltve. E kapu (amelyet e sorok írójának dédnagyapja állított immár 145 évvel ezelőtt), az egyetlen a négy közül, amelyről feltételezhető, hol is volt: véleményünk szerint a főutcán, a Domokos Kázmér Művelődési Háztól lefelé állt, a mai id. Csortán Imre telke bejáratánál. Talán valamelyik olvasó tudhat a másik háromról, illetve az azokat állító családokról (Kelemen József és Bokor Judit, illetve Ágoston Károly és Sándor Rozália házaspárokról), leszármazottaikról, egykori lakóhelyükről. Itt említjük meg, hogy egy igen szép székelykapu állt Petelei István, neves XIX. század végi – XX. század eleji novellaíró szovátai (egykori alsó-fürdőtelepi) háza előtt. Ezen a telken lakik ma Bocskai Vince szobrászművész. Állapotának megromlása után bevitték az akkori tartományi múzeumba, Marosvásárhelyre – nincs adatunk mai hollétéről.
Csortán Ferenc
Sporthírek 1. Futball: 2008. január 25-én kezdte el a téli felkészítőt a helybeli futballcsapat. A Varró Sándor és Fábián Róbert edzőpáros vezetésével a csapat február 2-9. között edzőtáborozott itthon, Szovátán. A csapattól távozott Vrabie Adrian, Tompi Claudiu (Gaz metan Tg. Mures), Porav Adrian (visszavonult). Érkezett játékosok: Flavius Breaz (Gaz metan Tg. Mures), Ionel Aloman (Gaz metan Medias) valamint Branda Emil, Bereczki Csaba (jr), Páll Szabolcs (jr) szovátai játékosok. A felkészítő alatt játszott barátságos mérkőzések eredményei: - Szováta – Szilágycseh 2-3 (gólszerzők: Breaz, Nikolics); - Szováta – marosvásárhelyi Gaz metan 1-3 (gólszerző: Butiu); - Szováta – Nyárádszereda 3-1 (gólszerzők: Ani 2, Branda). A bajnokság tavaszi szezonja február 29-én kezdődik. Csapatunk nehéz feladattal kezd, ugyanis első mérkőzésén az éllovas Lotus Felixet fogadja. 2. Sakk: Jelenleg is zajlik a 2008-as városi sakkbajnokság, amelyet 11 fordulóban rendeznek meg. Az eddig lezajlott kilenc forduló eredményesei: Madaras Zoltán (8 pont), Pirosca Alexandru (6,5 pont), Engi Albert (6,5 pont). 3. Sportcsarnoki rendezvények: A sportcsarnokokban is sor került, illetve kerül különféle rendezvényekre, amelyeket iskolásszinten szerveztek, szerveznek: - február 13. – futball – IX-XII. osztályosoknak – résztvevők: Szováta, Erdőszentgyörgy, Nyárádszereda; - február 16. – futball – V-VIII. osztályosoknak – résztvevők: Szováta, Erdőszentgyörgy, Nyárádszereda; - február 19. – kézilabda – IX-XII. osztályos fiúknak – résztvevők: Szováta, Erdőszentgyörgy, Nyárádszereda; - február 20. – kézilabda – IX-XII. osztályos lányoknak – megyei szakasz; - február 23. – futball – V-VIII. osztályosoknak – megyei szakasz (8 csapat részvételével). 4. Ifi-foci: Február 3-án Székelyudvarhelyen vett részt egy turnén a Start Csíkszereda, az FC Budvár, az ISK Székelyudvarhely társaságában a szovátai ifi csapat 93-as illetve 94-es korcsoportja. A Jeremiás Zoltán és Kénesi Lajos által vezetett csapat a 4. helyezéssel zárta a tornát. Fábián Róbert
Dakar helyett Szovátán a rali Miután terrorfenyegetés miatt idén januárban elmaradt a sokak által várt, és a tévécsatornákon évente követett híres Dakar-rali, helyette egy új sorozatot indít a szervező Amaury Sport Organisation (ASO) a távoli Afrika helyett itt a közelben, Magyarország és Románia területén. Hozzánk annyira közel, hogy éppen Szovátát jelölték meg a rali egyik fontos állomásának. Az autós cirkusz Közép-Európa-rali néven, Budapestről indul áprilisban, és három erdélyi szakaszt is magába foglal. A Közép-Európa-rali hozzávetőleges útvonala: a versenyzők Budapestet, Nagybányát, Szovátát, Debrecent és Veszprémet érintik. Február 4-én Budapesten Ujhelyi István, a magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sportügyekért felelős államtitkára, Etienne Lavigne, a Dakar-rali versenyigazgatójának társaságában jelentette be az új viadal megrendezését. Az MTI tudósítása szerint, a versenyigazgató kitért rá, hogy 2009 januárjában ismét megszervezik a hagyományos sivatagi Dakar-ralit, de a tervezett Dakarszériát is ugyanilyen színvonalas, komoly versenynek akarják. Az áprilisban, Budapestről induló hétnapos rali programja: április 18. és 19.: gépátvétel, ellenőrzés; április 20.: Budapest– Nagybánya; április 21.: Nagybánya–Szováta; április 22.: Szováta és környéke; április 23.:
Szováta–Debrecen; április 24.: Debrecen–Veszprém; április 25.: Veszprém és környéke; április 26.: Veszprém–Balatonfüred.
Teremfoci bajnokság Január 25 és 27 között az új sportcsarnokban Fábián Róbert szervezésében kilenc helybéli- és vendégcsapat részvételével nagysikerű teremfoci bajnokságra került sor. A három csoportba sorolt együttesek között pénteken délután kezdődött a küzdelem. A csoport: – Inforeg I, Inforeg II, Real; B csoport: – Akarat, Nyárádszereda, Egrestői Lokomotiv; C csoport: – Lendület, Tanárok, Illyésmezei Szilas. Az új épületben futball nagyüzem volt. Székelyudvarhelyről hoztak bírókat. A csarnokba kilátogató érdeklődőknek, szurkolóknak összesen 23 mérkőzésből adatott meg a lehetőség, hogy kedvükre válogassanak. A harmadik helyért a Lendület 3-0-ra győzött Nyárádszereda ellenében. A döntőben az Inforeg I diadalmaskodott 1-0-ra a Tanárok ellenében. A legjobb játékosnak Csoma Ferencet (Inforeg I), a legjobb kapusnak Cseke Lorándot (Nyárádszereda) választották. A torna gólkirálya: Deák Levente (Lendület – 6 gól). A tornát jelenlétével megtisztelte, majd a díjakat átadta Jakab Zoltán, a román teremfoci-válogatott (futsal) szövetségi kapitánya.
Sítábor Bogdánon A félévi vakációt aktív pihenéssel töltöttük, résztvevén a Bogdánon szervezett sítáborban, amely február 4 és 8 között zajlott, és amelyre jelentkezhetett az S. Illyés Lajos Általános Iskola bármelyik tanulója. E tábor már több éves múltra tekint vissza, és két lelkiismeretes tanár: Kacsó Rozália és Kacsó István munkáját dicséri. Feláldozva pihenőszabadságukat, a két félév között gyermekek sokaságát a sport, a mozgás megszeretésére, a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére ösztönözik. Az indulás hétfőn tíz órakor történt, és negyed tizenkettőre már meg is érkeztünk a völgy aljába. A csomagok rat-rakra való felrakása után, nekivágtunk a hegynek és nemsokára fel is értünk a menedékházhoz, ahol elfoglalhattuk szobáinkat. A Bogdánon eltöltött öt nap mindannyiunknak feledhetetlen élményt nyújtott. A legtöbb időt a sízéssel töltöttük. Ki-ki a maga tudása szerint: vagy merészen, vagy óvatosan sízett. A pálya a kezdőknek és a haladóknak egyaránt megfelelt, még a legkisebb korosztály is vígan csúszott lefelé a lejtőn. Egész héten sütött a nap. Ebből adódott is egy kis probléma, mivel olvadni kezdett a hó. De ennek ellenére is jól lehetett sízni. Esténként szabad program volt. Egyik este közösen énekeltünk, melyet gitárszó kísért, a másikon kikapcsolódásként bulit szerveztünk, amelyen mindenki kedvére szórakozhatott. Csütörtökön a gyergyóiakkal közösen szerveztünk síversenyt, amelyen sokan nyertek közülünk oklevelet, és álltak fel a képzeletbeli dobogóra. Esetünkben is beigazolódott, hogy gyorsan telik az idő, ha jól mulat az ember. Észre sem vettük, és máris eltelt az idő, haza kellett indulni, és hagyni ezt a meseszép környezetet. Az idei tábor nagyon tartalmas és szórakoztató volt, reméljük, jövőre is ilyen jó lesz! Duka Eszter és Pál Katinka
„Bogdán-kupa” síverseny Első alkalommal került megrendezésre február 7-én a bogdáni sípályán a „Bogdán-kupa” elnevezésű síverseny. A versenyen a szovátaiak mellett résztvettek gyergyószentmiklósi, borzonti, fogarasi, dicsőszentmártoni, gyulakuti, parajdi és nyárádszeredai sízők. A rossz idő ellenére sikerült egy színvonalas versenyt rendezni, amelyen közel nyolcvan versenyző állt a rajthoz. A pályakitűzést és a verseny levezetését gyergyószentmiklósi szakemberek végezték. A versenyzőket két csoportra osztották: kezdőkre és haladókra. Azért, hogy ez a verseny létrejött köszönettel tartozunk Székely Bélának, a menedékház tulajdonosának és Antal Józsefnek, aki összehangolta a szervezők tevékenységét A gyermekeknek a versenyen való részvétel felejthetetlen élmény marad, és szeretnék, ha a következő években is rajthoz állhatnának a „Bogdán-kupán”.
Eredmények: Kezdőcsoport: - Óvodás fiúk: I. hely – Gál Benedek – Gyulakuta; - Óvodás lányok: I. hely – Hegyi Boróka – Szováta; II. hely – Döngölő Toth Henrietta; - I-II. osztályos fiúk: I. hely – Hegyi Balázs – Szováta; Kiss Dániel – Parajd; Gál Botond – Gyulakuta; -I-II. osztályos lányok: I. hely – Végh Andrea – Dicsőszentmárton; -III-IV. osztályos fiúk: I. hely – Gál Tamás – Szováta; II. hely – Muresan Stefan – Foaras; III. hely – Péter Attila – Szováta; – III-IV. osztályos lányok: I. hely – Káli Bettina – Szováta; -VVI. osztályos fiúk: I. hely – Nagy Kristóf – Nyárádszereda; II. hely – Pálfi Barna – Szováta; - V-VI. osztályos lányok: I. hely – Fodor Andrea – Szováta; II. hely – Bokor Imola – Szováta; III. hely – Grünesz Paula – Szováta; - VII-VIII. osztályos fiúk: I. hely – Szikszai Csongor – Szováta; II. hely – Grünesz Róbert – Szováta; - VII-VIII. osztályos lányok: I. hely – Ştefan Renáta – Szováta; II. hely – Duka Eszter – Szováta; III. hely – Páll Katinka Pálma – Szováta. Haladócsoport: - Óvodás fiúk: I. hely – Magyari Tamás – Gyergyószentmiklós; - I-II. osztályos fiúk: I. hely – Zöld Róbert – Gyergyószentmiklós; - I-II. osztályos lányok: I. hely – Kémenes Noémi – Gyergyószentmiklós; II. hely – Duka Boróka – Szováta; - III-IV. osztályos fiúk: I. hely – Portik Áron – Gyergyószentmiklós; II. hely – Biró Tamás – Szováta; III. hely – Kilyén Szabolcs – Szováta; - III-IV. osztályos lányok: I. hely – Siklódi Fruzsina – Szováta; -VII-VIII. osztályos fiúk: I. hely – Gergely Róbert – Szováta; II. hely – Nagy Tamás – Nyárádszereda; III. hely – Kulcsár Róbert – Szováta; -VII-VIII. osztályos lányok: I. hely – Portik Emese – Gyergyószentmiklós; II. hely – Ştefan Renáta – Szováta; - IXXII. osztályos fiúk: I. hely – Fodor István – Szováta; - IX-XII. osztályos lányok: I. hely – Sipos Edina – Gyergyószentmiklós. Kacsó Rozália
