Szószóló PARÓKIA 2. FELFÚJHATÓ GUMITEMPLOM 3. oldal

Szószóló

A Méntelek-Hetényegyháza Református Társegyházközség kiadványa PARÓKIA

2

Templomépítés Felfújható gumitemplom

3

ELFELEJTETT SZAVAK ~ az íge

4

Kalkuttai Teréz anya: Egy csepp emberség Ünnepi istentiszteletek Az igehirdetés rendje

5

SZÖSZÖLŐ ~ Egyház és politika

6

APOFTEGMA

8

Nyugdíjasok bibliaórája

9

TITKOLT PROBLÉMÁINK: Halál— gyász—haldoklás

10

Markó Mária: Gondolatok a gyász feldolgozásáról VISSZAPILLANTÓ ~ Lapszemle az egyhá-

II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

2004. DECEMBER

A kiadvány ára 195 Ft Római katolikus és/vagy református egyházszervezet? FELFÚJHATÓ GUMITEMPLOM

3. oldal

POLITIZÁLHAT-E AZ EGYHÁZ?

A Szószóló Szöszölő rovata másként teszi fel a mostanában olyan gyakran feltett kérdést: tud-e nem politizálni az egyház. Ugyanakkor nem rejti véka alá a kritikát sem. Szerinte célt tévesztett az egyházi közszereplés, ha az pártokhoz köthető, és nem olyan közéleti folyamatokhoz, amelyekben a pártok legfeljebb támogatóként jelennek meg, nem pedig az adott esemény irányítójaként. 6. oldal

A kérdés nem időszerűtlen. A cikk szerint egyházunk szervezeti jegyei alapvetően nem a református sajátosságokat jelenítik meg, hanem a római katolikus egyházban megszokott struktúrát örökíti át. Vajon milyen hatással van ez gyülekezeti életünkre? Lehet-e és kell-e ezen a tradíción változtatni? Nem jelent-e nagyobb rombolást a változtatás, vagy fordítva: megtarthatjuk-e reformátusságunkat nem református egyházi keretek között? Cikkünk a 2. oldalon ISMÉT LESZ DECEMBER 31-ÉN ÉJFÉLI ÚRVACSORÁS ISTENTISZTELET. AZ ALKALOM 23.30 PERCKOR KEZDŐDIK

NYUGDÍJASOK BIBLIAÓRÁJA

14

HALÁL—HALDOKÁS—GYÁSZ

zi iskolák finanszírozásáról Egyszerűbben az egyházi iskolák finanszírozásáról

15

KÖNYVMOLY

16

RENDELŐ ~ A cukorbetegség

18

KATONADOLOG A gyermek és alkohol

19

LÉLEKBÚVÁR ~ Az ajándékozás

21

REF-LEKCIÓ ~ Páros szimultán a terrorizmusról

22

Missziói munkaterv

23

SÓSZÓRÓ

27

Ez volt a témája a Titkolt problémáink novemberi beszélgetésének Dr. Böszörményi Dalmával. A beszámoló mellett néhány fontos gondolatot olvashatnak Olvasóink a gyásztrauma feldolgozásának kérdésköréről. Összefoglalónk a 10-13. oldalon 9. OLDAL

A terrorizmus kérdésköréről polemizál Sipos János és Birtalan Gyula a 22. oldalon az októberben megrendezett Titkolt problémáink sorozat erről szóló beszélgetésének egy-két nehezebb kérdése alapján.

Egyházközségünk missziói munkatervének bő vázlata a 23. oldaltól olvasható. A munkaterv tartalmazza az előző évi elképzelések megvalósulásának értékelését, valamint a következő hónapok terveit is. 1

ÚJ ROVATOK! A SZÓSZÓLÓ három új rovattal jelentkezik. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni az egészség kérdéskörére, és az egészségtudatos életforma hangsúlyozására. A RENDELŐ című rovatban a háziorvost , a KATONADOLOG című rovatban a gyermekorvost, a LÉLEKBÚVÁR című rovatban a pszichológust kérdezzük meg. Mostani számunkban a cukorbetegségről, a gyermekek alkoholfogyasztásáról, valamint az ajándékozás lélektanáról olvashatnak a 18. oldaltól. Szószóló 2004. december

A Szószóló lelkipásztori rovata Református és/vagy római katolikus egyházszervezet? Nem könnyű kérdés a mai Magyarországon a presbiteriánus egyház helyzete. Tudatosan nevezem így a megszokott református elnevezés helyett egyházunkat – az európai országokban bevett, megszokott módon. Ugyanis ma már igen-igen elfeledkeztünk arról, hogy egyházunk egészének és gyülekezeteinknek is elsődlegesen a presbiteri rend alapján kellene működnie. Nem gondolom, hogy önazonosság-vesztésünk okozóiként okolható lenne épp a gyülekezet fenntartó közösség (amely tagjai ezt a kiadványt is kezükbe veszik), de nem mondhatunk le arról a felelősségünkről, amely a jövőnket alakítja, és nem tehetjük meg, hogy könnyű módon legyintünk: ha eddig jó volt így, ezután is jó lesz. Az egyház- és világi történelemből jól ismert események azok, amelyek ezt a folyamatot kialakították, illetve megerősítették. Már a kezdet kezdetén okozott nehézségeket a reformáció hitvallása, ami tudjuk, nem valami megújítását jelentette, mint ahogy sokan azt szeretnék elferdíteni. Épp ellenkezőleg: re-formálni, azaz visszaformálni akarták az elvilágiasodott egyházat a Bibliához hű, valóban Isten akaratát kereső lelki közösséggé, szemben az akkori egyházpolitikai irányvonallal, amely óriási politikai és gazdasági hatalmat kovácsolt önmagának, és már rég elfeledkezett alapvető küldetéséről. Az évszázadok során csak egész a közelmúltban (a 19. század közepe táján) adódott lehetőség arra, hogy az emberek maguk választhassák meg vallásukat, nem sokkal ezelőtt pl. még torony sem emelkedhetett a református templomok mellett, és a keresztelés csak katolikus pap által volt végezhető, de már ez is előrelépés volt! Ma már mindez a múlté, azonban nyomokban, szemléletében árnyékként kísér(t)i mindennapjainkat is. Ilyen kísér(t)ő jelenség a lelkipásztor központi szerepvállalása a gyülekezet életében. Sok gyülekezet bizony él (és olykor vissza is él) ezzel a tradícióval. Nem véletlen az az általános vélemény, hogy a presbiterek közül legtöbben „nincsenek a helyzetük magaslatán” (Szószóló II.évf. 3. sz. 3. oldal). Az ószövetségi gondolkodásmód vallási életének középpontjában valóban a pap állt, aki áldozatot mutatott be, és közvetítővé vált Isten és az ember között. A biblikus gondolkodású keresztyén tudja, hogy a krisztusi áldozat nem teszi indokolttá, sőt, lehetővé sem az áldozat újbóli megismétlését (pl. Zsid 10, 1-4, 14), ennek okán az Újszövetség korában nincs szükség közbenjáróra sem az emberek közül, mert a Biblia csak egy közbenjárót ismer: Jézus Krisztust (1Pt 2,21), hiszen aki Jézussal találkozott, magával Istennel találkozott (Jn 14,8-9). Ez az oka annak, hogy a protestáns egyházban a gyülekezet pásztorát nem papnak, hanem lelkipásztornak nevezik, és még ha feladatát tekintve megkülönböztetett helye is van gyülekezetben, ő maga a presbitérium egyik alkotó tagja csupán. A Biblia kevés követendő információval, általános útmuta-

2

tással szolgál a gyülekezet szervezeti életét illetően – ezért az egyház intézményi életét leginkább az adott kor vagy földrész kultúrája határozza meg –, de a lelkipásztorok és presbiterek kapcsolata ilyen. Nos, kimondható, ha a presbiterek szerepkörére gondolunk, központi kérdést vizsgálunk. Sajnos ma ismét egyfajta reformációt kell megélnünk, ha valóban újra felismerjük a Biblia ránk vonatkozó tanításának élő voltát, és elgondolkozunk azon a sajátosságon, hogy miért is van úgy, hogy a presbiteriánus egyház majdnem úgy viseli magán a római katolikus ekklézsia Lutherék és Kálvinék által elítélt jegyeit, mint az a középkorban. Sőt, megkockáztatom, a római egyház az utóbbi évtizedekben bizonyos tekintetben inkább megjeleníti a 16. század protestáns felismeréseit, mint mi. Csak egy példa: 1972-től a mise magyar nyelven zajlik a katolikus templomokban is (addig latinul kellett celebrálni). Mi pedig, a nemzeti nyelvek egyháza úgy kanyarítjuk a szót kegyes kánaáni fordulatokkal, hogy abból a minden hájjal megkent évtizedes templomjáró is csak morzsákat szedhet össze. Még rémisztőbb, hogy az ilyen modoros beszédstílus hovatovább elvárás is… Ez esetben talán még a latin beszéd is jobb, mivel legalább a nemzeti jelleget nem imitálja. Míg katolikus testvéreink bizony gyökeres kérdésekben is tudtak váltani, mi még azokban a dolgokban sem voltunk képesek hűek maradni, ami viszont a mi örökségünk – volt. Éppen ezért kardinális kérdés az ősszel megtartandó presbiteri tisztújítás kérdése. Akarunk-e, tudunk-e, készek vagyunk-e presbiteriánus (azaz valóban református) egyházzá válni? Avagy megmaradunk egy olyan egyházi struktúra épületénél, amelynek ugyan van sok előnye, de semmi köze nincs sem tiszta és építendő hagyományainkhoz, sem a Szentíráshoz, hacsak a 16. századot megelőző közös múltra nem gondolunk... A magam megítélése szerint ezért öröm minden építő vita a presbitérium életében – mert vannak ilyenek –, és magam nem szeretnék olyan lelkészmintát megjeleníteni, amely a presbitériumban mindössze egyfajta jóváhagyó testületet lát. Hitvallásom szerint a lelkész feladata nem a gyülekezet formálása, hanem olyan jövőképet elkérni az Úrtól, amely az Ő akaratát fejezi ki (reménység szerint a gyülekezet növekedésében). Így a lelkipásztor dolga nem a döntések meghozatala, vagy a presbitériumon történő keresztülvitele, hanem a lehetőségek, a hitbeli felismerések felvázolása, az érvek pró és kontra felvetése, a vita (amely az egyház egyik legfontosabb kálvini jellemzője) kereteinek megteremtése. De a döntés – amelynek persze a lelkész is részese – általában a presbitérium (ritkábban a gyülekezet) felelőssége. A gyülekezet felelőssége viszont az, hogy olyan presbitereket válasszon, akikben látják a hit titkát a tiszta lelkiismerettel (1Tim 3,9), akik építő, kipróbált és hitvallásról tettek tanúbizonyságot, bibliaolvasó emberek, akik tudják mit jelent ma és itt reformátusnak lenni, rendezett az életük, van tervük, elképzelésük, szándékuk a gyülekezettel kapcsolatban, és mindezt felelősséggel, sőt, a gyülekezet iránti felelősséggel akarják tenni (1, Tim 3; 2Tim 2; Tit 1 stb.). Ezért szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni az elkövetkező évben a presbiterek képzésére, valamint a gyülekezet felkészítésére. Legyen közös ügyünk gyülekezetünk jövője és az előttünk álló tisztújítás!

Szószóló 2004. december


A hetényegyházi gyülekezet régi nagy álmát szeretné megvalósítani. Templomépítésben gondolkozunk. A presbitérium megbízta a lelkipásztort, hogy tegye meg az első lépéseket. A fiatal tervezőt, akivel az első megbeszélések zajlottak Lakó Andrásnak nevezik. A kezdeti elképzelések szerint a templom az út felől nézve a gyülekezeti ház bal oldalán lenne párhuzamosan a főúttal, a térre nyíló kapuval. Bár az első tervezgetésekkor a legtöbb gyülekezeti tag az úttal merőlegesen képzelte el az épületet, de így kellene a legkevesebb fát kivágni, és a parkolás is megoldhatóbb volna. A gyülekezeti ház részét képezné az új építménynek, amelynek fő helyiségében gyülekezeti rendezvények kaphatnának helyet. A bejárati folyosó két oldalán elhelyezkedő helyiségeket egybenyitva – az új ifjúsági

bibliaórai szobával Fegyütt – kialakítható lenne e kettő kisebb terem, amelyben többféle párhuzar mos foglalkozáse is folyhat. A templomot kis üveges lépcsőház köthetné össze a gyülekezeti házal, amely az emeletre is felvezetne. Az emeleten jobbra a karzat lenne (itt megoldható volna a hangszigetelt teljes üveggel elválasztott baba-mama helyiség is, amely zavartalan részvételt biztosíthatna a kisgyermekes családoknak), balra pedig a lelkészlakás, amely a gyülekezeti ház fölött emelkedne. A templom világos, a modern építészetnek megfelelő természetes anyagokból készülő belső teret alkotna. Az ülőhelyek padokkal lennének megoldva, és a kultikus tér mintegy 100-110 ember befogadására lenne alkalmas. A templom alatt altemplom húzódna, amely az első ütemként kerülne megvalósításra. Ez egyben egy urnatemető lenne, amely a templomépítés bevételeit hívatott növelni. A presbitérium elfogadhatónak tartotta az első gondolatokat, és az építés ügyeinek előkészítésével a lelkipásztor mellett Laczi Sándor gondnok

(London / MTI) * Felfújható templommal rukkolt elő egy brit feltaláló. A szürke gumitemplomnak gótikus boltívei vannak, két ablaka, továbbá felfújható orgonája és oltára. A hordozható templom 14 méter magas. „Ha az emberek nem mennek templomba, akkor a templomnak kell menni az emberekhez" - hangoztatja Michael Gill, a feltaláló, aki szerint a gumitemplom forradalmasíthatja az anglikán egyházat. A felfújható templomot minden lelkész autóval szállíthatja, és bárhol felállíthatja: falvak főterén, vagy mezők kellős közepén. A gumitemplom nyilvános bemutatója májusban volt London közelében, a premierre azonban nem gumiharangszó invitálja majd az érdeklődőket. Gill amúgy már írt a pápának, nem venne-e egy hordozható templomot a Vatikán. Hogy milyen választ kapott, nem tudni. Érdeklődnek viszont találmánya iránt az Egyesült Államokból, Belgiumból és Dél-Koreából. Ha sikeres lesz, akkor Gill felfújható kocsmát kezd tervezni.

3


Egyébként innen ered a logikus kifejezésünk is! Az íge más vonatkozásaiban jelenthet egyszerűen szóbeli közlést, mondást, de szólásszabadságot, állítást, parancsot, kijelentést is egyaránt. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor az elszámolás, számadás, felelősségre vonás válik helyes fordítássá. De amennyiben a Tízparancsolatra alkalmazzuk (szoktuk Tíz Igeként is említeni) ugyanolyan helyesen járunk el, mint amikor az Urat, a prédikációt vagy a sákramentumokat jelöljük vele. Szép magyar nyelvünk jól fejezi ki annak hitbeli tartalmát. Mind a Biblia, mind annak magyarázata, mind a sákramentumok akkor lesznek ígévé, ha abban megjelenik az a felülről való hatalom és erő, amely valóban képes változást véghezvinni az ember életében. Hogy miként lehetséges ez? Az nyilvánvalóan titok. De komoly veszély lehet, hogy amint az erőtlennek tűnő kisdedben sem ismerték fel sokan a Világot teremtő Urat, úgy az Ő ígéjében sem látjuk meg a Tőle

Az ige

Karácsonykor az Ige testté lételét ünnepeljük. Ugyanakkor, hogy mit is értünk Ige alatt, az nem ritkán fejtörést okoz. Ennek elsődleges oka nyelvünk egyszerűsödése. Az ige szavunkkal leggyakrabban egy szófajt jelölünk. Ugyanakkor ennek – leszámítva a ma megszokott hasonló szóalakot – semmi köze ahhoz az igéhez, amelyről a Bibliában olvasunk. Aki veszi a fáradtságot, és kikeresi a János evangéliumának legelső versét, azt tapasztalja, hogy Károli Gáspár ezt a szót hosszú „í”-vel jegyzi le. Ma pl. a számítógép ezt az írásmódot már helyesírási hibaként jelzi, de számunkra jelez valamit. Tudniillik az „íge” szó, amit a keresztyén kultúrában a Bibliával, az úrvacsorával és a keresztséggel, valamint magával Jézus Krisztussal kapcsolatban is használunk egyáltalán nem szófajt jelent. A szó az „ígéz(et)” kifejezésből ered, ami erővel, hatalommal mondott szót, tettet jelöl. A íge (talán itt nem helytelen így haszLÉLEKTÁNC Vedres Csaba—Gyermáná Júlia koncert a reformánálnunk) erővel hatalommal megnyilvánuló kijelentus templomban a Ménteleki Kulturális Esték rentést jelent. dezvénysorozat keretében Az Újszövetség eredeti nyelve még gazdagabban adja vissza a szó jelentését. Talán sokak számára ismert az íge bibliai megfelelője a „logosz” szó. származó hatalmat. Merthogy maga Jézus Krisztus is

Kezdetben volt az íge, és az Íge istennél volt és isten volt az íge. Ez kezdetben az istennél volt. Minden őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága, és a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be őt. […] és az íge test lett, és lakozott közöttünk, és láttuk az ő dicsőségét, mint az atya elsőszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. […] istent soha senki nem látta. Az egyszülött isten, aki az atya kebelén van, az jelentette ki őt. János evangéliuma 1. fejezet 4



Az emberek esztelenek, következetlenek, és magukba fordulnak, mégis szeresd őket! Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedetedet, mégis tégy jót! Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt! A jó, amit teszel, holnap már

December 15 December 17 December 17 December 19 December 19 December 21 December 22 December 23 December 24 December 24 December 25 December 26 December 29 December 31 December 31 December 31 Január 1 Január 2

IDŐPONT szerda péntek péntek vasárnap vasárnap kedd szerda csütörtök péntek péntek szombat vasárnap szerda péntek péntek péntek szombat vasárnap

feledésbe megy, mégis tedd a jót! A becsületesség és őszinteség sebezhetővé tesz, mégis légy becsületes és nyílt! Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs! Az embereknek szükségük van a segítségre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van! Kalkuttai Teréz anya

Ádventi ünnepi istentiszteletek és gyülekezeti alkalmak

ALKALOM Dalárda Tinifi Ifi istentisztelet Családi bibliaóra Presbiteri bibliaóra Dalárda Karácsonyi műsor a TBC-otthonban Karácsonyi műsor Ménteleken Karácsonyi színdarab Hetényegyházán úrvacsorás istentisztelet úrvacsorás istentisztelet Nyugdíjasok bibliaórája óévi úrvacsorás istentisztelet Gyülekezeti szilveszter éjféli úrvacsorás istentisztelet újévi úrvacsorás istentisztelet istentisztelet

20.00 16.00 17.30 09.00, 11.00 16.00 18.00 20.00 17.00 13.00 15.00 09.00, 11.00 09.00, 11.00 10.00 10.00 18.00 23.30 09.00, 11.00 09.00, 11.00

TÉMA

1Kor 7, 15-24 A lelki ajándékok 1Tim 3, 14-16

1Kor 7, 25-31 1Kor 7, 32-40 napi ige 1Kor 8,1-6 1Kor 8, 7-13 1Kor 9, 1-7 1Kor 9, 8-14

Időpont

Bibliai olvasmány

Megjegyzés

Január 1

1Kor 9, 1-7

Újévi úrvacsorás istentisztelet

Január 2

1Kor 9, 8-14

Január 9

1Kor 9, 15-23

Január 16

1Kor 9, 24-27

Január 23

1Kor 10, 1-14

Január 30

1Kor 10,15-22

Február 6

1Kor 10,23-33

Február 13

1Kor 11,1-16

Február 20

1Kor 11,17-22

Február 27

1Kor 11,23-29

Február 28március 5 Március 6

Az evangélizáció tanítása a sákramentumokkal lesz kapcsolatos

1Kor 11, 30-34

Március 13

1Kor 12, 1-7

Március 20

1Kor 12, 8-13

Virágvasárnap

Március 27

1Kor 12, 14-27

Feltámadásnapi úrvacsorás istentisztelet

Március 28

1Kor 12, 28-31

Húsvéti úrvacsorás istentisztelet

EVANGÉLIZÁCIÓ

Úrvacsorás istentisztelet

5


Page

6

A Szószóló háttérrovata

mi kontinensünkön a kormányváltás során a minisztériumok életében történő komolyabb beavatkozás finoman szólva tapintatlanságnak számít. Egyház és politika A változás mindössze az ún. politikai elemnél (a miniszter és magyarországi sajátosság, a politikai államtitkár esetében) korTúl sok alkalommal jelenik meg a médiumokban vita, jogos rekt. A közigazgatási államtitkár esetében – jóllehet ő nem a pártés inkorrekt kritika az egyházak politikához való viszonyával kap- politika embere már – ez szinte megszokott, hiszen ő az apparátus csolatban. Nem közömbös tehát, ha olyan szempontokat is kapunk munkáltatója. mindehhez, amely közvetlenül nem a közelA politizálás tekintetében tehát fontos múltbeli közéleti eseményekhez kapcsolódik, „Ma már nem elegendő megkülönböztetni pártpolitikusokat és de módot ad arra, hogy – a közéleti történé- azt mondani, hogy az egy- szakmapolitikával, szakmával foglalkozó sek törvényszerűségeit és belső szabályait ház nem tud nem politi- embereket. Ezeket fontos nem figyelmen másképp (is) megközelítve – iránymutatókat zálni. Ma már azt is meg kívül hagyni, ha szeretnénk eligazodni a kaphassunk az eligazodáshoz. kell fogalmazni, hogyan helyes és téves válaszok között.

KÖZZÉ LETT KÖZÉLET

akar politizálni! E nélkül Az pártpolitikai szemlélet A politika mi magunk is manipulál- Ha nagyon leegyszerűsítjük, azt mondhatA politika kifejezést alapvetően rosszul használjuk köznapi értelemben. A politika hatóvá válunk, vagy – ami juk, hogy a politikusok – sajnos – négyeredeti értelmében a közügyekkel (a görög még szörnyűbb – tudato- éves ciklusokban gondolkodnak, szemvárosállamok, a poliszok ügyeivel) való fog- san vagy becsapottan mi pontjuk a párt, illetve a kormány(koalíció) lalkozást jelenti. Ebben az értelemben a kér- is manipuláljuk az embe- által meghatározott szempontok érvényesídésfelvetés is butácska (ti. politizálhat-e az tése, illetve a szavazatok többségének reket.” egyház), hiszen az egyház nem tud nem polimegszerzése. Sajnos azt mondhatjuk, hogy tizálni: jelenlétével, hatásával, tagjaival, szolgálatával (különösen ebben a harcban valójában ma hazánkban ma nincs olyan politiaz olyan állami kötelező feladatok átvállalásával, mint pl. az is- kai erő, amely kiszámíthatóan egy általa megfogalmazott ideolókola- vagy kórházfenntartás) önmagában is alakítja a közügyeket, gia, elv mentén politizálna. A mai politikai erők kizárólag a hatasőt, önmaga léte is alapvetően közügy. lom megszerzésére törekszenek. Ez egyébiránt nem róható fel A későbbi századokban azonban jelentős fejlődésen megy nekik, hiszen minden pártnak ez az egyik fő — ha nem a legfőbb keresztül a közélet alakítása, úgy, hogy az ma már professzionális — célja. De semmiképpen sem az egyetlen vagy kizárólagos! A szakmává, hivatássá vált. Azonban az elmúlt évtizedek hatására probléma akkor kezdődik, amikor a hatalom célja nem egy-egy az emberek többsége még mindig azt gondolja, hogy a közélet fontosnak tartott szemlélet közéleti megjelenítése (pl. bizonyos alakítása csak egy szűk kör kiváltsága és felelőssége, mi több, szabadságjogok érvényesítése, a keresztyén értékek megerősítése, művelése, a kritikus véleménynyilvánítás veszélyes, provokatív a szociális egyenlőtlenségek eltörlése stb.), hanem a hatalom madolog. ga. Ez egyébiránt nemcsak a társadalom egyházak iránti magaElegendő csak arra gondolnunk, hogy a Fidesz MPP nemrég tartásában mutatkozik meg, jól érzékelhető a sok vonatkozásban még radikális baloldali (liberális) erő volt, amely csak az elmúlt az állampárti vezetéstechnikához hasonló módszereket érvényesí- időszakban, a széteső jobboldali pártok tömörítő szervezeteként tő egyházak vezetésében, például amikor egy-egy vita során szin- fogalmazta meg önnön konzervatív gondolatait. Az MSZP gazdate kizárólag csak a „hivatalos álláspontot” támogatók kaphatnak ságpolitikáját tekintve olykor egész radikálisan jobboldali irányelszót. A „bolsevista (többségi) szemlélet” ilyen típusú megnyilvá- veket ismerhetünk fel, nem beszélve arról, hogy – legalábbis nenulása azonban éppen a mi kárunkra üt vissza, amikor társadalmi vében – a szociális igazságosságot zászlajára tűző párt a legvavitákban begyakorlott módon kellene magas színvonalon és érthe- gyonosabb magyarokat tömöríti. A Demokratikus Ellenzék (a tően érvelnünk vélt vagy valós igazunk mellett. Ugyanakkor rendszerváltásig az MSZMP ellenpólusaként működő politikai Boudelaire Albatrosza virgonc légi madár ahhoz a közéleti meg- mozgalom) jogutódjaként létrejövő – a fordulat idején még nanyilvánulás sorozathoz, amelyet az egyházak olykor-olykor köz- gyon radikális – SZDSZ a szocialista diktatúra utódpártjával az életi színtéren tanúsítanak – talán nem véletlenül… MSZP-vel lép mindkét alkalommal koalícióra. A nemzeti radikáHa politikáról szólunk, fontos különbséget kell tennünk meg- lis erők vezetőiről kiderül, más esetben lebegtetetten tudható, jelenési formái között. Az európai országok többségében – így a együttműködtek a régi renddel… Nos, ebben a helyzetben valónémet közigazgatási minta hatására Magyarországon is – a köz- ban nem könnyű kiigazodni a közéleten. (Bár az is nyilvánvaló, életi rendszer két, szemléletében teljesen különböző részből tevő- hogy a modern politológia egyre kevésbé használja a jobb- baloldik össze: a pártpolitikai és a szakmapolitikai elemből. Ez jól dali terminusokat.) elékülöníthető egymástól. Az Egyesült Államokban például váKinek-kinek ízlése szerint elfogadható vagy elutasítandó így lasztások során az egész közigazgatási garnitúra lecserélődik. A a közélet. De hát ilyen. Nekünk pedig ezt kell elfogadni. Ám nem 6


II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM gondolom, hogy minden áron! Szabad azért nem vaknak lennünk, és szabad kellő távolságtartással szemlélnünk az eseményeket. Kimondható: ma a hatalomközeli politikai erők nem elvek megvalósításáért harcolnak, hanem kizárólag a hatalom megszerzéséért vagy megtartásáért. Ebben pedig a hatalom számára mindig fontos kérdés volt, hogyan fogalmazza meg magát az egyházakhoz képest. Minden politikai erő kimondva (ritkábban kimondatlanul) kifejezésre juttatta, rokonszenvezik-e az egyházakkal, vagy elutasítja őket. A jelenkori történelemben a legnehezebb kérdés, hogy mi az ára a koalíciónak vagy az ellenkoalíciónak. Eddig tudomásom szerint nem jutott nyilvánosságra, hogy egyházi vezetőink a felajánlott segítő jobbot milyen feltételekkel fogadták el… Ez pedig akár kiszámíthatatlan helyzeteket is teremthet azon egyházi és világi politikai erők esetében, amelyek törekvéseikben a hataloméhség néha kontroll nélkül tör felszínre. Éppen ezért az aktuálpolitikai döntéseket mindenképpen ilyen mérlegelések mentén lenne célszerű és felelősségteljes dolog meghozni. A szakmapolitikai szemlélet A szakmapolitika részvevői alapvetően szakemberek. Sokfélék ők, vannak közöttük olyanok, akiknek az a feladatuk, hogy alakítsák, koordinálják egy-egy szakterület életét (pl. egészségügy, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, pénzügyek stb.), és érdekeiket érvényesítsék a Parlamentben, illetve a kormányon belül. Ezek az érdekek olykor-olykor egymással ellentétesek. (Ekkor beszélünk tárcavillongásokról. Tárcáknak nevezzük a minisztériumokat) A köztisztviselők nagy része pedig kizárólag végrehajtó, azaz a vezetők által meghatározott feladatokat végzik. A szakmapolitika célja a szakmai szemlélet, érdekek és törvényszerűségek érvényesítése a döntéshozók előtt. Jóllehet a minisztériumok a kormányprogram megvalósítói, az is előfordult már nem egyszer, hogy a szakmai érdekek kerekedtek felül a pártpolitikai érdekeken. A fő különbség a kettő között, hogy míg az egyik fő kérdése: „miként alakíthatom úgy az eseményeket, hogy minél több választó rokonszenvét elnyerjem” (pártpolitikusok), a másik szemlélet fő kérdése: „miként alakíthatom úgy az eseményeket, hogy a rám bízott intézmények, ágazatok, szakmai szempontok minél jobban érvényesüljenek”(szakmpolitikusok). Az igazi probléma akkor következik be, amikor a kettő szögesen ellent mond egymásnak, vagy szakmai kérdésekből aktuálpolitikai kérdés válik. Az első esetben igen komoly – olykor „véres” – küzdelem indul el, amelynek kimenete bizonytalan, és még évek múlva is felkavarja az embereket, a másik esetben a közélet szereplői a közemberek tudatlanságát használják ki, amelynek egyetlen célja van: a hatalmi küzdelemben felmutatni, melyik politikai erő támogatottsága nagyobb. Ez magától értető-

dő, hiszen az emberek nem szakmai döntéseket hoznak (mivel nincsenek tisztában azokkal), hanem a számukra szimpatikusabb politikai fél véleményét fogadják el – hazánkban legtöbbször ellenőrizetlenül. Ha szakmai vitáról van szó, azt tapaszaljuk, szakemberek leülnek egymással szemben, és érveket, ellenérveket hangoztatnak pró és kontra. Az aktuálpolitikai vita esetén ma legtöbbször azt vehetjük észre, hogy az emberek érzelmeikkel „érvelnek”, nincsenek valódi érvek, illetve ellenérvek, az érvektől függetlenül kialakult döntések vannak. Sajnos ez nemcsak mulatságos, hanem gyakran manipulált is! A kormányváltások idején jól megfigyelhető jelenség, hogy az ellenzékbe kerülő erők szóról szóra ugyanazt kezdik el mondani, mint pár héttel azelőtt ellenfeleik a kormányzati oldalon, és fordítva... Vajon melyikünk lenne az, aki a Költségvetési Törvényről szóló vita során korrekt módon képesek lennénk megítélni, melyik politikus mond igazat, és melyik nem? Vajon hány ember olvasta a Büntető Törvénykönyvet vagy a Közoktatási törvényt aki véleményt mondott róla? Nem folytatom. Egyház és politika Ma már nem elegendő azt mondani, hogy az egyház nem tud nem politizálni. Ma már azt is meg kell fogalmazni, hogyan akar politizálni! E nélkül mi magunk is manipulálhatóvá válunk, vagy – ami még szörnyűbb – tudatosan vagy becsapottan mi is manipuláljuk az embereket. Ez pedig rendkívül kényes etikai kérdés és ijesztő felelőtlenség. Meggyőződésem, hogy az egyház nem vehet részt aktuálpoilitikai, pártpolitikai kérdésekben. Ennek egyszerű okai vannak. Az első inkább biblikus eredetű. Az egyház küldetéséből fakadóan az aktuálpolitikai folyamatok felett kellene állnia. Nem aktuálisan a pillanat politikai érdekeit kellene kiszolgálnia, hanem olyan célokat megfogalmaznia, amelyek a Szentírásból eredeztethetően társadalmi feladatai (kötelezettségei?) közé tartozik vagy tartozna. Érdekes módon Jézus minden ilyen törekvést vagy lehetőséget visszautasított. Ez nem apolitikusságot jelent, hanem olyan különbségtételt, amely a politika életének ismeretét feltételezi. Ennek mai módja az, hogy az egyház korrekt módon alátámasztott szakmai programokat dolgoz ki, hirdet meg, és ebben közéleti támogatókat keres. A támogatás elfogadása persze kényes kérdés, de az semmi esetre sem lehet pusztán szimpátia vagy ellenszenv kérdése. A másik szakmai eredetű. Álláspontom szerint az egyház nem foglalhatna állást törvénycsomagok, -javaslatok, normaszövegek ügyében úgy, hogy nincsenek jól felkészült szakemberek, akik nemcsak előkészítik ezt a folyamatot, hanem ismerik és értik is a háttérben történő eseményeket, törvényszerűségeket. Döbbenten láttam, hogy pl. a Közoktatási Törvény titoktartásával kapcsolat-

ADÓIGAZOLÁS AZ EGYHÁZIKÖZSÉGNEK ADOTT ADOMÁNYOKRÓL

Az egyházközségnek juttatott egyes adományok értékének egy része a személyi jövedelemadóból, illetve az adóalapból leírható. Ennek igénybevételéhez az egyházközségnek igazolást kell kiállítania, amit az adóbevallás során érvényesíthet az adózó. Kérjük, hogy aki vissza tudja igényelni adományai után adójának egy részét, mielőbb jelezze ezt az egyházközségi pénztárosnak. Amennyiben nem rendelkezik az adományok befizetését igazoló bizonylatokkal, akkor ez esetben adóbevallása előtt legalább 30 nappal jelezze szándékát! Az ilyen típusú adományok azok lehetnek, amelyekkel kapcsolatban egyértelmű a befizető személye és a befizetett összeg. Ezek a következők: Isten dicsőségére befizetett adományok, céladományok, előre vállalt éves adományok, egyházfenntartói járulék. 7


A gyülekezet pásztorának ott kell állni azok mellett is, akikkel politikailag maximálisan Page 8 egyetért, és azok mellett is, akik kommunista elveket vallanak, és még hívő emberek is, még akkor is, ha feltételezzük az egyházi vezetéstől megkövetelt de sok tekintetben megkérdőjelezhető politikai lojalitást! Jóllehet ez minden bizonnyal azért ilyen érzékeny kérdés, mert sokan élnek még, akik örömmel vagy kényszeredetten együtt élnek az előző hatalommal történő együttműködés nem könnyű terhével. Hányan voltak olyanok, akik megszenvedték ezeket az évtizedeket. (Megvallom, egy-egy ilyen élettörténetet megismerve nem tudom, én tudnék-e ma büszkén kiegyenesedni. Nem érdem, hogy később születtünk!) Ők a csendesebbek… Ám voltak, akik örömmel vetették bele magukat a tisztázatlanságból adódó lehetőségek korszakába, akiknek most – továbbélve a múltat – talán különösen is árulkodó kényszerességükkel és hangoskodásukkal „kell” színt vallaniuk. Ezt semmiképpen nem keverném semmiképpen össze a bátor, nyílt, korrekt és érthető közéleti nyilvános közéleti állásfoglalással. A negyedik a szerepek kérdése. Nem könnyű megtanulni, hogy a lelkipásztor és presbiter külön kell, válassza egyéni és egyházi szerepét. Van olyan kérdés, amelyben élesen, van olyan kérdés, amelyben árnyaltan, és van olyan téma, amelyben ez nem is szükséges. Tragikusnak tartom viszont, amikor bármelyik (hangsúlyozom: bármelyik!) politikai erőnek úgy teszünk kollektív kedvezményeket, hogy abban az egyháztagságot nem elsődlegesen hitéleti vagy közvetlenül az egyház küldetéséhez tartozó kérdésben használjuk „eszközként” csak azért, mert sok olyan település van, amelyben a lelkipásztor még mindig referenciaszemély. Volt olyan időszak, nem is olyan rég, amikor nyíltan elköteleződött az egyházi vezetés egy politikai erő mellett, és erre határozottan kérte (majdhogynem utasította) az egyházközségeket vagy híveket is. A lelkipásztornak lehet véleménye erről, és kifejezetten jó,

ha esetenként színt vall – feltéve, ha nem csinál ebből „dogmatikai” kérdést. De ennek színtere nem lehet a szószék! Nehéz lélektani helyzetben élünk. Nem gondolom, hogy azok, akik egyházunk életében valaha is ilyen kérdésekben manipulálták az egyházi közvéleményt, rossz szándékkal tették volna. De tudjuk, a pokolhoz vezető út is… Vélhetően őket is manipulálták. Viszont rendkívül veszélyesnek tartom, ha hagyjuk a véleményünket úgy formálni (formáltatni?), hogy abban semmilyen egészséges kontroll nem jelenik meg, különösen is akkor, ha ebben lelkiismeretünknél fogva vagy hitünk gyengeségeit kiaknázva próbálnak bennünket kívülről vagy belülről manipulálni. Legyünk azért jó értelemben kritikusak szerető és tapintatos kritikával, amelynek alapja lehetőség szerint elsődlegesen a Biblia legyen, s ha ebben az Élet könyve nem ad pontos eligazítást, akkor legyen iránymutató az elmélyült szakmai tudás és ezelőtt a keresztyén társadalmi etika. Nem utolsó sorban legyen az Írásból tanult kötelezettségünk a vezetőkért való imádság! Állami vezetőkért ugyanúgy, mint az egyháziakért. Amikor az állami vezetőinkre gondolunk, emlékezzünk vissza, hogy azok, akik neve az Újszövetségben feljegyzésre került, azokért a vezetőkért imádkoztak, akik az életüket vagy szerettük életét akarták elvenni. Pedig ha valakik, ők indokoltan gyűlölködhettek volna. Isten megáldotta imádságukat – ismerjük a történelmet. Egyházi vezetőinkért is könyörögjünk, mert a hatalom bármilyen megnyilvánulása olyan eszköz, amely nemcsak előbbre viszi ügyünket, de rendkívüli módon torzíthatja bármelyikünk személyiségét. Nagy ajándék, ha valaki személyisége a hatalom közelében vagy egyenesen gyakorlása közben is egészséges maradhat, és nem torzul emberi kapcsolataiban, önértékelésében és hatalomhoz való viszonyulásában. Kérjünk számukra erőt, bölcs világosságot, értő és felkészült munkatársakat, és olyan barátokat, akik nem érdekből, hanem szeretetből, de rendkívül realista módon és nyíltan jeleznek vissza nemcsak a sikerek idején, hanem akkor is, ha veszélyt látnak, és akkor is, ha ez akár esetében negatív következményekkel is járhat… Ferenczi Zoltán

ű ő

Íme fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, nevezed az ő nevét Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos fiának hivattatik, és neki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának királyi székét, és uralkodik Jákób házán mindörökké, és az ő királyságának nem lesz vége

ő ő

8



A Nyugdíjasok bibliaórájának közössége ősszel Répás János fafaragó művész kiállítását tekintette meg. Tervezzük, hogy a 2005. évben – amikor már jó idő lesz – ellátogatunk olyan kiállításokra, színházakba, múzeumokba, amely programja érdekelheti a bibliaóra tagjait, adott esetben pedig alkalmanként egyegy fürdőbe szeretnénk elutazni. A bibliaóra tagjai kérésére a jövő tavasszal a Szépművészeti Múzeumba teszünk látogatást, fürdőbe terv szerint Cserkeszőlőre utazunk el, és előzetes egyeztetés után Baghet Iszkander fotóművésszel is szeretnénk találkozni. Egy év múlva ősszel csendeshétre készülünk. Valószínűleg Berekfürdőn fogunk közösen eltölteni egy hetet, amikor több időt szentelhetünk majd az igeta- A szerdai Nyugdíjasok bibliaóráján az alkalom kezdetén nulmányozásra és a közösség gyakorlására. A teljes van idő arra is, hogy egy-egy csésze tea vagy kávé mellett beszélgethessünk örömeinkről, bánatainkról is. ellátással, színvonalas körülményeket nyújtó üdülőben eltöltött hét az előzetes kalkulációk szerint kb. 15.000 Ft-ba kerül, amit havi 1.500 Ft-os részletfizetésekben lehet befizetni az egyházközség pénztárába. A bibliaórákon pedig a megszokott légkörben találkoznánk az igével és egymással is egy-egy pohár tea, kávé és kevés pogácsa, sütemény mellett.

Karácsony környékén különösen nagy ajándék lehet, ha egyedülálló, visszahúzódóbb magányos ismerőseinket, szomszédainkat megajándékozzuk a család közösségének melegével hacsak egy beszélgetés vagy tea erejéig is, a sokszor az ismeretlenség homályában megmaradó telekszomszédokat egy kedves, jó szóval vagy az utca emberét egy nem kiérdemelt mosollyal séta vagy utazás közben. NAGYBETŰS BIBLIA GYENGÉN LÁTÓKNAK A KÁLVIN KIADÓ KORÁBBAN KIADTA SOROZATÁT, AMELY A BIBLIA KÖNYVEIT NAGYBETŰKKEL SZEDVE ADJA KÖZRE. EZ A KIADÁS AZOKNAK LEHET KOMOLY SEGÍTSÉG, AKIK ROSSZUL LÁTNAK, ESETLEG CSAK NAGYTÓVAL OLVASHATJÁK A SZENTÍRÁST. TERVEZZÜK, HOGY IGÉNY SZERINT NÉHÁNY PÉLDÁNYT RENDELÜNK A SOROZATBÓL. EZZEL AKÁR MAGUNKNAK, AKÁR SZERETTEINKNEK KEDVESKEDVE SEGÍTHETJÜK ELŐ A SZENTÍRÁS MINDENNAPOS OLVASÁSÁT. KÉRJÜK, HOGY KÉRDÉSÉVEL VAGY IGÉNYÉVEL FORDULJON AZ IRATTERJESZTŐHÖZ VAGY A LELKIPÁSZTORHOZ! 9

Gyülekezeti szilveszter ~ 2004! Szószóló 2004. december

Halál ~ gyász ~ haldoklás A „Titkolt problémáink” című sorozat novemberi tabutémája az ember földi életének utolsó nagy küzdelme a halál, és az ehhez kapcsolódó legnagyobb kérdések a haldoklás és a gyász kérdésköre volt. Vendégként Dr. Böszörményi Dalmát hívtuk, aki szinte az elsők között fogott hozzá a magyarországi hospic munka kialakításához. Jelenleg ő a Megnyugvás Hospic Alapítvány vezetője. A beszélgetés nemcsak azért volt igazán érdekes és tartalmas, mert a pszichiáter végzettségű szakember rendkívül egyszerűen és meghitten beszélt a halál — számunkra gyakran nagyon távoli — megnyilvánulási formáiról, hanem mert a beszélgetés felénél, videofelvételről egyik gyülekezeti tagunk, Horváthné Ilonka bizonyságtételét is megtekinthettük, aki már hívő emberként élte át a halálközeli élményt, és lett az számára több tekintetben meghatározó tapasztalat. Különös volt megpillantani a halál szelídebb és elfogadhatóbb arcát, amelyről Böszörményi Dalma is beszélt. Valóban igaz, hogy a hit, az IstenDr. Böszörményi Dalma pszichiáter a be vetett élő elkötelezettség, és személyes kapcsolat nemcsak komoly kaTitkolt problémáink sorozat novemberi vendége paszkodó az élet utolsó részének harcában, hanem valódi megoldás is. Ahogyan az a legtöbb halállal komolyan foglalkozó szakember hivatásában is minden bizonnyal megnyilvánul: a halál hatalmában, méltóságában és meghittségében olyan kísérővé szelídülhet, amellyel kapcsolatban érthetővé válik a Biblia bizonyságtétele: „Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad? A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (1Kor 15, 55-57)

Markó Mária: Gondolatok a gyászról, gyászfeldolgozásról „….villámolva véső, ha kivágja óriásabb seb lesz a hiánya.” /Nagy László: Seb a cédruson/ Bevezető A gyásszal kapcsolatos kutatások során szembeöltik, hogy mennyire hiányoznak életünkből a természetes támaszadó rendszerek. Vajon mi az oka annak, hogy az egyéni problémák megoldására ma jóformán csak professzionális megoldásokat ismerünk? Pedig ma nehéz gyászolni. A társadalom elvárja az érzelmek kontrollját. A gyászoló és a környezetében élők /hozzátartozók, barátok, segítők stb./ ismeretek, magatartásminták hiányában magukra maradnak. A mi kultúránkban élő emberek nehezen fordulnak gondjukkal-bajukkal idegenekhez. A gyászoló, ha valakihez, hát ahhoz a segítőhöz fordul – és ez lehet rokon vagy körzeti orvos-akivel az elhunyt ápolása során kapcsolatba került, akit más ismer, ezért nagy szerepe van a laikusok segítésének is. Elsősorban gyászolókról beszélek, de nem szabad elfelejtenünk, hogy mi segítők is segítségre szorulunk, hiszen akarva-akaratlanul megérintődünk, „veszítünk” mi is. Amikor az ember hivatása kapcsán találkozik a halállal, a gyásszal, akkor soha nem kívülálló, hiszen minden esetben saját halálát és gyászát is megéli. Mi az önsegítés első lépése? A tabu feloldása. Valahol a gyermekkorban, már a tudatos eszméléssel együtt kellene helyes képet kapnunk a halálról. A halál feladat fel kell készülnünk rá. Az életünkkel, amit úgy kellene élnünk, hogy minden reggel egy újabb lehetőség, és minden este egy kis halál – ahogy a régi bölcsek mondták. A halál nem attól lesz közeli, hogy nap, mint nap látjuk a tv-ben,

10

hanem attól, hogy megérint egy emberen keresztül, akit elkísérünk. Tanulnunk kéne róla már az iskolában is – különösen az egészségügyi és szociális képzéseken. Hagyni kellene az embereket „hozzáférni”. Odavinni már a gyermeket is, mint régen, hogy jelen legyen, hogy ne féljen.És a haldokló mellet lenni végig, az utolsó időben is, de nem csak vele lenni, hanem megérteni, amit mond, amit mondani akar. A haldokló tanít engem a halálával, mintát ad nekem, mint a szülő a gyermekének. Sokan halnak meg keserűen, mert nem sikerült megértetni, átadni az üzenetet. Ez egy őszinteségen alapuló párbeszéd. El kell fogadnom azt, hogy búcsúzik…. Hazugság az, hogy van még remény…. „Fog még a mama táncolni az én lakodalmamon…” Van, aki elvárja a hitegetést, van aki nem. Ő szeretné befejezni az életét, és nekem támogatnom kell őt ezen az úton. Őszintén kell beszélnünk arról, amire szüksége van. A búcsúzás ne olyan legyen, mint a pályaudvarokon: sok könny, felszínes szavak – úgy elmenni sem, itt maradni sem jó. Meghalni úgy jó, ha az ember tudja, hogy volt értelme az életének. „Tudod most jó. Most béke van a lelkemben. Semmit nem csinálnék másként, nem akarnék többet….” Ma szeretteink legtöbbször intézményekben, személytelen, rideg környezetben halnak meg, de a halál személyes dolog. Nem csak a környezeten múlik a ridegsége. Nekem – akár hozzátartozóként, akár segítőként - ezt a személyességet teljes mértékben segítenem kell. Az orvos, a gyógyító, a segítő – a biztonságot adó személy – nem menekülhet el a feladat elől. A szenvedő ember, a haldokló, a gyászoló felnéz rá, mert azt hiszi, hogy ő mindent tud, segíteni fog – és ezt az érzést nem szabad elvennünk tőle. Ezért nagyon fontos az, hogy a halál közelében dolgozónak legyen lehetősége felkészülni a halálra, a másik halálának az elviselésére, felkészülni arra, hogy képes legyen feldolgozni az élményt, hiszen


II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM lehet, hogy nap, mint nap szembekerül vele. Ha erre nem képes, akkor nem képes támaszt nyújtani sem a gyászban.

tettek. A tapasztalt segítő hívja fel a figyelmet a halál közeledtére, de tartsa tiszteletben, hogy az emberek tűrőképessége más és más, hogy ki-ki csak annyit tud befogadni az információból, amennyire képes. A gyászhoz kapcsolódó pszichés szükségletek Az élet nagy eseményei, a születés, az esküvő, a halál – családi ese- Ha lehet az utolsó, nehéz időben legyen mindig valaki a közelben. A mények, ha ebbe befogadnak valakit, egy idegent, akkor tudomásul haldoklónak is, a hozzátartozónak is szüksége van rá. kell vennie, hogy részese lesz a családnak. Ha mellettem valaki halSosem felejtem el azt a nénit, aki – miközben épp elmenni doklik, akkor én „családtag” leszek. Nem szabad elfordulnom sem készültem – megfogta a kezemet, rám nézett és csak annyit tőle, sem a családjától. mondott: „Sokkal könnyebb lenne, ha itt lenne mellettem…” Ha segítem a haldoklót, segítek az itt maradóknak is. Sokszor kapcsolódik bűntudat a halál pillanatához a jelenA gyászhoz kapcsolódó önsegítés első szakasza a halnem-lét miatt. doklás utolsó szakasza. Mondjuk meg a gyászolónak, hogy a tapasztalatok szerint a Mikor tudunk jól gyászolni? haldokló „képes szabályozni” a halál időpontját: megvárja, Ha jó volt a kapcsolatunk az elhunyttal. amíg megérkezik, aki számára fontos volt. Így talán könyHa nem maradtak kimondatlan, elintézetlen dolgaink. nyebb elfogadni azt is, hogy a halál pillanata is az ő válaszHa tudunk rá figyelni, és segíteni őt, hogy megőrizhestása volt, talán szeretetből, talán kíméletből nem akarta a se a méltóságát. jelenlétét. Ha az iránta érzett szeretetünket ki tudtuk fejezni gonAkár otthon, akár intézményben hal meg valaki, javasoljuk doskodással – még életében és halálában. a hozzátartozónak, hogy – ha most nehéz is – nézze meg a Ha jelen tudtunk lenni. holttestet! Ha nem voltunk ott, mindez nem történhetett meg. Megnehezíti a realitás elfogadását, ha nem látta, nem láthatta. Hányszor hallja az ember: „Valahogy az utóbbi időben Ha van mód, és képes rá a hozzátartozó, vonjuk be a test körüli nem értem rá, nem tudtam elmenni hozzá…..és most már teendők ellátásába : mosdatás, öltöztetés. Ez a szeretet, a kegyelet soha többé…” Fontosak tehát az őszinte szavak. Ne mulasszuk el. Ha van rá lehe- kifejezése. De mindenképpen alakítsunk ki még kórházi körülmények között is tőségünk, ne féljünk kimondani őket. A hazugság bűntudathoz vezet, kényszerű hallgatáshoz – magányhoz, bezáródáshoz. Lehetetlen- egy rítust: lehet ez egy csendes ima, egy szál virág, egy gyertya…és hagyjunk időt a testtől való elbúcsúzásra is. né teszi az elbúcsúzást. Nekem, a segítőnek az a feladatom, hogy oldjam a kommunikációs Ha a hozzátartozónak a segítőtől kell megtudnia a halál hírét. zárlatot. Nehéz feladat, hogyan mondjuk meg? Érzékenyen odafigyelve segítsem a búcsúzást. Az orvos megmondja a hozzátartozónak és a hozzátartozó Fontos lenne az emberi közvetítés, hogy ne táviratban, ne telefonon azt hiszi, hogy a haldokló nem tudja…. Feszíti a titok, lát- közöljük a halálhírt. szik a mozdulatain. Titkolja a haldokló előtt, titkolja a gyer- Nem mindegy kitől tudja meg. meke előtt, a nagymama előtt…,kíméletből. És ezzel meg- Lehetőleg olyan személy közölje, akire felnéz, akiben bízik, aki közel áll hozzá. fosztja az elbúcsúzás lehetőségétől őket. Ehhez a feladathoz empátiára van szükség, olyan személyiségre, Néha előfordul, hogy a sok-sok év alatt visszafogott érzelmeket mély kötődés váltja fel, és ez megnehezíti az elválást – ilyenkor segít- amely képes a másikat nyomorúságában is elfogadni. Az sem mindegy hogyan tudja meg. sük a hozzátartozót, hogy ne a várható elválással, hanem a jelen Teljes ráhangolódásra van szükség. Fel kell mérni a gyászoló igényét, tennivalóival foglalkozzon. elvárását, hogy mennyit és mit szeretne tudni. Használjunk őszinte, A fiú, aki sok évig nem mert találkozni az apjával – a „fekete bárány”… most eljön, és elindul egy beszélgetés, és egyszerű szavakat. Legyünk szelídek, határozottak. Nem tudhatjuk a sok éve felgyűlt fájdalomtól, elfojtott indulatoktól, eljut a előre, milyen lesz a reakció. Hagyjuk, hogy kifejezzék az érzelmeiket, sírjanak, vagy hallgassanak. Nem kell mást tennünk, csak csendesen megbocsátásig. jelen lennünk. Elegendő az együtt-érző szeretet kifejezése érintéssel, Adjunk mintát, ha kell : Mi mindenről lehet beszélni? esetleg öleléssel, támaszt adó mozdulatokkal. Az emlékekről, a közös életről, az együtt töltött időről, az egymás Ha parttalanná válik a zokogás, néhány kérdés, vagy közlés az utolsó iránt érzett érzéseinkről, szeretetünkről, a korábbi sérelmekről, a időszakról, megtörheti azt. megbocsátásról, az „utolsó kívánságokról”, a temetésről, a végakaratról, talán a jövőről is – az itt maradók későbbi életének feloldása- Ha lehet, akkor ne beszéljünk a hivatalos teendőkről, a temetésről, inkább az elmúlt napok, pillanatok történéseiről. ként. Ha mégis beszélnünk kell ügyintézésről, akkor írjuk le a teendőket, Ha érezzük a hozzátartozó bizonytalanságát: most valószínűleg nem tud rá koncentrálni. „Úgy érzem, fárasztom csak ….Nem tudom mi a jobb neki…” Beszélgessünk vele arról, hogy a haldoklás magányos folyamat, s ez A halál utáni időszakban Nagyon fontos a közösség szerepe, hogy megtartsa a gyászolót a a magány nehéz, félelmetes. Mutassuk meg, hogyan oldhatja ezt a félelmet gondoskodással, csendes jelenléttel. Nem kell félnie a tehe- normalitás visszajelzésével, a tennivalók megosztásával, a gyászkeretetlenségtől, nem kell mindenáron tenni – elég a jelenlét. Néha való- tek között tartásával. Ez a kontrollált szakasz, a közösség elvárja, ban riasztó lehet a gyötrelem látványa, hagyjunk kiskaput a búcsúzó- hogy a gyászoló megfeleljen bizonyos társadalmi elvárásoknak, és ezzel próbálja átsegíteni ezen a nagyon passzív időszakon, amikor nak, tegyük lehetővé, hogy visszahúzódjon magányába és a hozzáálomszerű állapotban él és sokszor önmagát is nehezen találja, nehetartozónak is, hogy erőt gyűjtsön. zen viseli el. Az elhunyt iránti utolsó, szeretetteljes gondoskodás lehetősége a A halál pillanata a következő. temetés megszervezése. Mi a legfontosabb ilyenkor? A jelenlét. Az őszinte, szeretetteljes 11


Page 12 A tennivalókkal ne hagyjuk magára, ahol kell, támogassuk. Jó, ha „Emlékeszem mennyit veszekedtem vele, hogy vegye le elkíséri valaki, de adjuk meg a lehetőségét annak, hogy amiről tud, a sáros cipőjét…” önmaga gondoskodjon, pillanatnyi állapotának és teljesítő képesSokszor tör elő önvád vagy mások hibáztatása, megválaszolhatatségének megfelelőn, pl.: ilyen lehet a temetési értesítések szövege, lan kérdések. Nem feladatunk igazságot tenni. A kérdésekre úgyis a zene kiválasztása a szertartáshoz vagy a búcsúbeszéd megírása. belül születik meg a válasz, ha jó úton halad a gyász. Segítség nélkül az ember nehezebben birkózik meg a veszteséggel. A temetés, ahol már érezzük a dolgok visszavonhatatlanságát. Mindig türelmet, odafigyelést igénylő, de megtiszteli is egyben, ha Azt szokták felidézni, hogy amikor a föld elkezdett dübörög- valakinek útitársai lehetünk. ni a koporsón…. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy nem szabad elvárnunk Kísérjük el az elhunytat utolsó útjára. Vegyünk részt a teme- egy gyászolótól, hogy ugyanúgy viselkedjen, mint korábban. tésén, és vigyük el a gyermekeket is. Ha nem tudunk elmenni, objektív vagy szubjektív okok miatt, végezzünk el egy saját rítust, Munka megemlékezve az elhunytról (pl. gyertyagyújtás), vagy küldjünk el A mai társadalmi szokások kevés időt hagynak a gyászra, a fájdaegy tárgyat magunk helyett (l, búcsúlevél, virág). lomra. A temetést követően hozzátartozók, barátok maradjanak még Az ÉLET megy tovább, dolgozni kell, tenni a hétköznapok apegyütt, egy kávé, egy pohár ital mellett beszélgetve, és emlékezróbb-nagyobb feladatait, köztük olyanokat is, amik régen a zünk. „másik” tennivalói voltak. Ez eleinte nagyon nehéz. Lehet, hogy Sok esetben ez hosszú évek óta az első alkalom, hogy távoli roko- ezek lesznek azok a dolgok, amikhez először fogadják el a segítsénok, ismerősök találkoznak. Van a temetésnek egy békítő, család- günket – ne bántódjuk meg, ha kiderül, hogy „Ezt ő, (az elhunyt) egyesítő hatása is. nem így szokta”… Ez a megosztás. Azt sem tudom hová kell menni, mindig ő intézte az Emlékezzünk : virrasztás, siratás, halotti tor. ilyeneket…” A feladataik ellátása közben nem képesek teljesen koncentrálni, teljesíteni. A temetés után jó, ha valaki hazakíséri a gyászolót, és még egy kis időt vele tölt. Nagyon nehéz időszak következik. Egyedül ma- Munkatársaiktól nagyobb megértésre, figyelemre van szükségük, radnak az emlékekkel teli lakásban, a hétköznapokban, ahol min- de nem teljes kíméletre. Könnyebben elfáradnak. Támogassuk den ugyanaz, csak NÉLKÜLE. Az ápolás utáni céltalan időszak őket abban, hogy legyenek türelmesek önmagukkal szemben. Egy ez. ideig ne vállaljanak újabb feladatot, vagy a meglévőket bontsák Ne maradjon egyedül, ha nehéz. Utazzon el, költözzön néhány apróbb részekre ha nehéz, és legyenek elégedettek, ha sikerült napra rokonokhoz, vagy barátokhoz. Hiszen még önmagáról is teljesíteni. gondoskodni nehéz ilyenkor. „Nem megy ez nekem, meg minek is csináljam, már Lehetőség szerint ne hozzon gyors, érzelmi alapokon nyugvó nincs miért…” döntéseket, de gondolja végig azzal, hogy egyedül maradt, menyFelhívhatjuk a figyelmét arra, hogy lehetnek a környezetünkben nyit kell változtatnia a körülményein. olyan emberek, akik szívesen segítenének, de nem mernek közelíA halál utáni időszak a gyász, a veszteség tudatosítása. teni, mert nem tudják, hogyan tegyék. Két nagyon fontos igéje van a gyásznak : átélni és megosztani. Néha nagyon rossz hazamenni, egyedül lenni. Elárasztják az emÁtélni az érzelmeket, érzéseket és megosztani, amit lehet. lékek. Gyakori a céltalanság érzése, hiszen az utolsó idők intenzív Ebben segíteni nem is olyan könnyű. A gyászoló ember nem akar fizikai és érzelmi leterheltségéhez képest üresek a napok. terhére lenni másoknak. „Nem találom a helyem a lakásban…” „Szólj, ha segíthetek valamiben!” – Valószínű, hogy hiába várjuk a Hasznos lehet, ha heti időbeosztást készítenek maguknak. Állítsahívást. Vegyük észre a szükségleteit, vegyük észre, hol akadt el, mi nak össze listát a napi teendőikről, szokásaikról. Egészen apró az, amit nehezére esik megtenni, és konkrét ajánlatokkal keressük dolgok is szerepeljenek benne, és feltétlenül legyen közte olyan is, meg. Vagy egyszerűen csak tegyük meg, amit kell. amiben örömét leli. Vigyük fel az újságot, mint a felesége tette azelőtt. Köz- Fordítsanak figyelmet a régi kapcsolataikra, ebben segítségükre ben néhány szó…. lehetünk az emlékek felidézése kapcsán. Biztassuk őket, hogy Ilyenkor a kapcsolattartás is nehézségekbe ütközik. A gyászoló keressék meg azokat, akik fontosak voltak, hiszen a barátságok rendkívül érzékeny, sértődékeny, bizalmatlan lehet. Gyakran elő- mindkettőjüknek szóltak. fordul az is, hogy a felajánlott segítséget visszautasítja. Ne adjuk „De hát minek menjek én oda, úgyis csak a régi dolgok fel a próbálkozásokat, a magány, a kitaszítottság érzése éppoly jutnának az eszembe…” nehéz lehet számára, mint a gyász. Merjenek emlékezni, felkeresni a régi helyeket, akár egyedül, akár Hívjuk el néha egy-egy beszélgetésre, közös ebédre, teára. Ne egy jó baráttal. féljünk attól, hogy mit kéne mondanunk. Legtöbbször csak meg kell hallgatnunk őt. A normalitás megőrzése… „kezdeményezni, Vannak olyan élmények tapasztalatok a gyász kapcsán, amelyek kérdezni és meghallgatni, riasztóak lehetnek a gyászoló számára, viselkedésminták, ismerevégül nemcsak adni, hanem kérni is” tek híján. A mi feladatunk lehet az, hogy – ha megtisztel a bizal- írja Gyökössy Bandi bácsi a mával – a kontroll szerepét töltsük be. felismerő és érzékeny szeretetről. Lehetnek álmai, hallucinációi, ezekről nagyon nehéz beszélni, Rengeteg érzés borítja el – sokszor váratlanul – néha riasztó, hiszen önmaga is megkérdőjelezi a „normálisságát”. „Tudja, gyakran látom őt…” fájdalmas érzések. Máskor emlékek jönnek, amikről - ha kapcsolódni tudunk hozzá- Fontos, hogy kapjon visszajelzéseket. juk – beszéljünk bátran. Jólesik együtt emlékezni, felidézni a múl- A gyász folyamatának megfelelően lehet ajánlani a gyászhoz kaptat. Ezek a folyamatok gyógyítanak, még akkor is, ha nem mindig csolódó irodalmat, a hasonló sorsot megélt emberek társaságát, csoportokat, klubokat vagy egyéni beszélgetéseket. a szépről szólnak. Bátorítsuk azt is.

12


II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A gyakori sírás, amely váratlanul, akaratlanul tör elő, sokszor szabadkozásra készteti őket. „Jaj ne haragudjon, hogy már megint…” Nyugtassuk meg, hogy a jó gyászmunkához elengedhetetlen az érzelmek átélése, bár a társadalom az érzelmek kontrollját várja tőlünk. A gyászolót szélsőséges hullámokban borítják el az érzései: fájdalom, düh, üresség, szomorúság, tehetetlenség, bűntudat, önvád stb. Ez a kontrollvesztettség érzését kelti bennük, vagy éppen szégyenérzetet. Pedig szabad haragudni, szabad kiadni az érzéseket, és érdemes megkeresni a valódi okát. Az érzések kezelésében segíthet a „rossz gondolatok” leírása (kiírása magunkból) és tudatos „jóra” fordítása. A düh, harag levezetésére legalkalmasabb a fizikai aktvitás, sport, fizikai munka. „…Úgy éreztem, üvöltenem kell. A számra szorítottam a párnát, hogy ne hallja senki és ordítottam…. Utána megkönnyebbültem.” Vezessen naplót az érzéseiről, álmairól. Írja le a gondolatait, írjon bele idézeteket, amelyek megérintették. Később elolvasva szembesülhet a javulással, a gyász fejlődésével. Írjon levelet az elhunytnak, ha úgy érzi, valamit el kell még mondania, és esetleg égesse el. Gyakori gond az alvászavar. Lehetőleg vigyen rendszert az életébe: mindig azonos időben feküdjön le, alakítson ki lefekvés előtti rítusokat, ne aludjon napközben, és ha nem tud aludni, nyugodtan keljen fel és csináljon valamit, amit utál. Általános tanácsként azt ajánlhatjuk: legyen jó magához, éljen át apró örömöket, szánjon időt magára.

jövetelekkel. Néha a felbukkanó emlékek, tárgyak hoznak visszaesést. „Ez már örökké így fog menni?” Változni fog, ahogyan mi is változunk. Ha megengedjük neki. Nem is olyan könnyű. A gyászoló fél elengedni az emlékeit, az érzést, azt hiszi ezzel elvész, megszűnik az a kevés is, ami megmaradt. Pedig nem tűnik el, változik – a helyére kerül. A magány A kezdeti időszakban természetes a magány keresése, de később bátorítani kell a gyászolót a kapcsolatok ápolására, felélesztésére, újak építésére.

Ha a gyászoló nincs egyedül, akkor is szüksége lehet külső segítségre. Ha gondoskodnia kell valakiről – gyermekről, hozzátartozóról – segítsük, hogy legyen ideje saját magára is. Félre tudjon vonulni a fájdalmával. Fontos arra is felhívni a figyelmét, hogy ne fojtsa el az érzéseit, érzelmeit: ossza meg velük: akikkel itt maradt, akikkel közös a gyásza, a fájdalma. Hiszen úgyis tudják, érzik, és ha nem beszélnek róla, az nem kímélet, hanem kirekesztés, magány, félelem. Különösen a gyermekek maradnak egyedül a gyászukkal. Nehéz a helyzet, ha az itt maradottak, az érzelmek megosztása helyett egymást vádolják. A közös gyász, egymás támogatása helyett gyűlöletté, szélsőséges érzelmi kitöréssorozattá fajul. Az ilyen helyzetekben feltétlenül szükség van a szakemberek segítségére. (pl.: családterapeuta)

Tudj uk pedi g, hogyha f öl di s át orunk ös s zeoml i k,

van

I s t ent ől

kés zít et t

haj l ékunk, nem kézzel cs i nál t , hanem örökkéval ó mennyei házunk. Azért s ó-

Mennyi ideig tart a gyász? Kérdezhetik a hozzátartozók, ismerősök sokszor aggódva. Minden gyász más és más. Egyéni. Ne siettessük. Legyünk türelmesek, az ésszerűség határain belül mi is, és a gyászoló is. Ne akarjon hamar túl lenni rajta. Ne vesse bele magát a munkába. Ne hasonlítsa magát másokhoz. Ne mások elvárásainak akarjon megfelelni. A gyász mindenkinél más időben is, intenzitásban is. Engedjük meg, hogy a folyamat kinek-kinek a saját ritmusa szerint haladjon. Keresse meg mindenki a saját gyászát, rítusait, külsőségeit, amit őszintén tud képviselni. „Én úgy érzetem, hogyha a gyászruhát hordom, az emberek elhúzódnak tőlem vagy örökké újra és újra kérdeznek…” A gyásznak jól elkülöníthető szakaszai vannak, de ezek a szakaszok vissza-visszatérnek, mint a tenger hullámai. Újra és újra elborítanak az érzelmek, amiken azt hisszük már túljutottunk. Különösen az évfordulók nehezek. Készüljenek rá: saját rítusokkal, családi össze-

haj t ozunk ebben a t es t ben, mi vel vágyakozunk f el öl t eni rá a mennyből val ó haj l ékunkat , ha ugyan nem bi zonyul unk f el öl t özve i s mezít el ennek. Mert mi i s , aki k e s át orban vagyunk megt erhel t en s óhaj t ozunk, mi nt hogy nem s zeret nénk ezt l evet ni , hanemf el öl t özni rá amazt ,

13


visszapillantó

Page 14

A Szószóló lapszemle rovata az egyházi iskolák finanszírozásáról Tiltakoznak az iskolák ~ Az egyházi Bölcskei Gusztáv az Oktatási Miniszintézményeknek még mindig több tá- tériumban mogatás jut? Forrás: NÉPSZABADSÁG 2004. november 08.

Tovább folyik a vita az egyházi iskolák támogatásáról. Az SZDSZ szerint az új támogatási mód

szüntetné meg a diszkriminációt.

„Elmozdulást érzek, de ezekről a kérdésekről hamarabb kellett tárgyalnunk” - nyilatkozta hírszolgálatunknak az Oktatási Minisztériumban ma lezajlott egyeztetésről Bölcskei Gusztáv püspök. A zsinat lelkészi elnöke elmondta, hogy a közigazgatási normatívákról [valószínűleg a helyes megnevezés, amit a webszerkesztő írni szeretett volna: közoktatási normatíva – a szerk!] Magyar Bálint miniszterrel és a pénzügyminiszter megbízottjaival tárgyalt. A megbeszélésen a kormány képviselői ismertették a költségvetésben számukra elfogadható számösszegeket. "Bár kétségkívül érezhető az elmozdulás - tette hozzá a püspök -, alapvető kérdésekről nem sikerült megállapodnunk. Nem derült ki például, hogy ki dönti el, mi tartozik bele az egyházi kiegészítő támogatásba."

Az egyházi iskolák támogatásáról hetek óta folyik a vita. Az egyházak képviselői úgy látják: jövőre kevesebbet kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Veres András püspök szerint a különbség tanulónként húsz százalék. A Magyar Katolikus Egyház ezért kész az Alkotmánybírósághoz fordulni. Csütörtökön hét iskolafenntartó egyház is nyílt levélben tiltakozott a költségvetési tervezet ellen. Bölcskei Gusztáv arról is szólt, hogy újabb egyeztetés már nem lehetsé-

ges, mert az üggyel kapcsolatban ma (november 24.) délután 17 óráig

Az oktatási tárcánál elismerik, hogy jövőre lehetett módosító indítványokat benyújtani. csökken az egyházi iskolák támogatása. De hangsúlyozzák: még mindig többet kapnak, mint az önkormányzatiak. Az idén az egyházi Felekezeti diszkrimináció iskoláknak 482 ezer forint támogatás jár diáa közoktatásban konként, az önkormányzatiaknak csak 408 ezer. A tervek szerint Egyenlők és egyenlőbbek jövőre az önkormányzati intézmények 434 ezer, az egyházi iskolák 440 ezer forintot kapnának diákonként. Magyar Bálint Forrás: HETEK – Közéleti hetilap oktatási miniszter úgy fogalmazott: nem akar különbséget tenni (a Hit Gyülekezete kiadványa) Magyarországon nincs tanszabadság. Ha ugyanis lenne, akkor a diákok között. nem volna lehetséges két, mondjuk nyolcéves, egy városban, A kormányzat és az egyházak különbözőképpen értelmezik, esetleg egy utcában is lakó diák közötti különbségtétel az alapmi minősül iskolai támogatásnak. Ebben látja a konfliktus forrá- ján, hogy az állammal szerződéses viszonyban álló tradicionális sát Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára. Az felekezet vagy az e körön kívül rekesztett valamely egyház iskoönkormányzatok szociális juttatásokat - étkezési és utazási tá- lájának tanulója éppen. Különös, hogy miközben az Oktatási mogatásokat - is adnak diákjaiknak. Az állam eddig ugyanekko- Minisztérium a közoktatási törvény módosításában szívhez szóra öszszeggel toldotta meg az egyházi iskoláknak járó kiegészítő ló passzusokat fogalmaz meg mindenfajta nyílt vagy burkolt támogatást. Most ez megváltozik: az oktatáshoz nem szorosan hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, addig az állam bizonyos kapcsolódó normatívákat az egyházak a jövő évtől más költség- felekezetekkel évek óta diszkriminatív bánásmódot alkalmaz az vetési fejezetekből kapják meg. Ami viszont tény: az egyházak oktatásügyben. oktatási támogatásként kevesebbet, összességében viszont másMagyarországon az Alkotmány és a Lelkiismereti és vallásfél milliárd forinttal többet kapnak majd. szabadságról szóló törvény biztosítja a felekezeti jogegyenlőséA költségvetési törvénytervezet diszkriminatív volta miatt tilta- get, a közoktatási és egyházfinanszírozási törvények pedig rögkozott az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete is. Horn zítik, hogy az államnak segítenie kell a közfeladatokat átvállaló György egyesületi elnök közleménye szerint a tervezet az alapít- egyházi alapítású intézményeket, méghozzá ugyanúgy, mintha ványi iskolák normatív támogatását oly mértékben csökkenti, azok önkormányzatiak lennének. amely tönkretehet több száz jól működő iskolát, óvodát, és munA Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997kanélkülivé válhat több ezer pedagógus. Az egyesület tiltakozik többek között amiatt, hogy az óvodai, az általános iskolai és a ben létrejött megállapodás egy új elemmel bővítette ki az állam gyógypedagógiai ellátás normatívája tíz százalékkal alacso- és az egyházak közötti viszony szabályozását. Ezzel lehetővé vált, hogy például az egyházak által átvállalt közfeladatok – nyabb, mint az önkormányzati intézményeké. oktatás, gyógyítás stb. – finanszírozása ezentúl ne csak törvényeken és rendeleteken nyugodjék, hanem az egyes felekezetekkel megkötött külön megállapodásokon is. A változásnak több 14


II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM közvetlen következménye is lett. Egyrészt e külön szerződések azóta számos törvényi rendelkezés hivatkozási alapjává váltak, másrészt az ilyenfajta „lopakodó alkotmányozás” a törvényi szinten biztosított alapjogokat nyirbálta meg a lehetőségből kirekesztettek oldalán, így diszkriminációt intézményesít. Hazánkban körülbelül tíz egyház tart fenn oktatási intézményt. Ebből néggyel – katolikus, református, evangélikus, izraelita – a törvényi utasításnak megfelelően az állam az oktatási tevékenységükre is kiterjedő szerződést kötött, ám a többi hattal – metodista, Hit Gyülekezete, buddhista, pünkösdi, kétféle adventista – ugyanezen törvény ugyanezen utasítása ellenére nem. Mi a különbség a fenti közösségek között? A Közoktatási Törvény alapján az, hogy az egyik megállapodott az állammal, a másik pedig nem. A jelenlegi szabályozás mellett egy újonnan alapított egyházi iskola, ha fenntartója rendelkezik megállapodással, működése megkezdésétől jogosult a kiegészítő támogatásra, míg egy olyan újonnan alapított egyházi iskola, melynek fenntartója nem rendelkezik ilyen megállapodással, csak akkor válik jogosulttá a kiegészítő támogatásra, ha országos feladatot lát el. Ezt a lécet azonban nem sok felekezet tudja átugrani, hiszen ennek alapfeltétele például, hogy minimum öt megyéből érkezzenek diákok az adott iskolába. Amelyik gyermek „szerződéses” egyházi iskolába jár, megkapja a tanulmányaihoz szükséges kiegészítő állami támogatást (körülbelül 140 ezer forint, a teljes állami finanszírozás 40 százaléka), akinek ez nem adatott meg, más forrásokra kénytelen hagyatkozni. Mindezzel az a jogszabályokban megfogalmazott elv sérül, amely szerint az egyházi intézményeknek az államiakéval azonos költségvetési támogatás jár.

Magyar Bálink: Forduljunk együtt az Alkotmánybírósághoz! Magyar Bálint elképzelhetőnek tartja, hogy az egyházakkal közösen forduljanak az Alkotmánybírósághoz a vitás kérdések tisztázására. Az oktatási miniszter erről egy szerda esti rádióműsorban beszélt, miután a nap folyamán az egyházak vezetőivel egyeztetett Budapesten. "...Azt tervezem, hogy próbáljuk összeírni ezeket a vitás kérdéseket, amelyek problémát okozhatnak, akár a későbbiekben is, és (...) az egyházakkal közösen odafordulni az Alkotmánybírósághoz, hogy erről véleményt mondjon" - mondta az oktatási tárca vezetője az Info Rádió Aréna című műsorában. Magyar Bálint példaként kiemelte: az egyenlő bánásmódról szóló törvény passzusai, amelyet beemelnek a felsőoktatási törvénybe, nem mindig adnak világos eligazítást; tehát a miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy a kérdések egy részéről az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Mint elmondta, szerdán - az oktatási tárca és az egyházak vezetőinek második tárgyalásán - a közoktatási finanszírozásról volt szó. A katolikus, a református és az evangélikus egyház az elmúlt hetekben több alkalommal is kifejezte tiltakozását a jövő évi költségvetésről szóló törvény tervezete ellen, amely elvonást jelentene az egyházi iskolák számára, s korábban már kilátásba helyezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a parlament az eredeti formájában fogadja el a törvényjavaslatot. Magyar Bálint a szerda esti interjújában kiemelte: az elvben, hogy gyerek és gyerek között ne legyen különbség, egyetértenek az egyházakkal, ám a gyakorlati megvalósítást illetően vannak még problémák. Jó néhány kérdésben közeledtek az álláspontok és jó néhány kérdésben megmaradt a különbség - összegezte a szerdai egyeztetést a miniszter. "Itt folyik egy számháború is, a saját számaink meg a Pénzügyminisztérium számai, adatai is azt mutatják, hogy itt az elmúlt években több jutott egy egyházi iskolába járó gyermek támogatására" - mondta. Magyar Bálint szerint a jövőre nézve kormányrendeletet kellene alkotni a számolási módokról, az elszámolás algoritmusáról, s a jövő év első harmadában ebben meg kellene egyezni az egyházakkal, hogy a

következő években ilyen viták ne forduljanak elő. A kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is nyilatkozott az MTI-nek a szerdai egyeztetésről. Elmondta: a kormány szerdán döntött az egyházakat érintő költségvetési módosító javaslatokról, amelyek már délután a parlament költségvetési bizottsága elé kerültek. Gulyás Kálmán hozzátette, hogy a kormány lényegében megerősítette azokat a javaslatokat, amelyeket Hiller István kulturális miniszter tett az egyházi vezetőkkel múlt hétfőn folytatott megbeszélésén. A konkrétumokról szólva elmondta, hogy a módosítás értelmében nem osztanák meg az alapnormatívát, és az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok közalkalmazottak maradnának. Mint közölte, kivették a jövő évi költségvetésről szóló javaslatból - és ez volt az egyház legnagyobb kérése a 96-os szakaszt, vagyis az egyház-finanszírozási törvény tervezett módosítását. A címzetes államtitkár kiemelte: a módosítás azzal került ki a javaslatból, hogy kormány felhatalmazást kap a költségvetési törvényben arra, kormányrendeletet alkot az elszámolás ügyében, "hogy nyilvános legyen az ezzel a pénzzel történő elszámolás". "A csomag része az is, hogy március végére zárjuk le a Vatikáni Bizottságban a tárgyalásokat" - mondta Gulyás Kálmán. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány és az Apostoli Szentszék által megalakított testületben olyan egyezség jöjjön létre, amely a finanszírozás illetően átlátható számítási módot határoz meg, s ugyanezeket a tárgyalásokat mindazon egyházakkal is folytassák le, amelyekkel a kormány korábban megállapodást kötött. A módosító javaslat szerint a tanulónkénti kiegészítő normatíva az egyházi iskolák esetében 125 ezer forintra változna; jelenleg ez az összeg 133 ezer forint, míg az eredeti indítvány értelmében 115 ezer forint lett volna - ismertette. "Vitatéma még a kistelepülési és bejárói normatíva" - mutatott rá a címzetes államtitkár, hozzátéve: az egyházak úgy gondolják, hogy a bejárói normatíva feltétlenül jár az egyházi iskoláknak is, nemcsak az önkormányzati iskoláknak. Bölcskei Gusztáv református püspök elmondta: a találkozón azt a tájékoztatást kapták, hogy vannak a Parlament előtt módosító indítványok, de hogy konkrétan ki nyújtotta be azokat, és mit tartalmaznak, nem tudták meg. Mint hozzátette, Veres András katolikus püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárával egybehangzóan felvetették: miután a számítási módszer nehézkes, az igazán megnyugtató megoldás az lett volna, ha 2005-ben nem változott volna a finanszírozás, s a jövő év első negyedévében visszatértek volna egy átlátható számítási rendszer kidolgozására. Megismételte, hogy az egyházak nem akarnak többet kérni, mint az önkormányzati intézmények juttatása, a kisebb összegű támogatást azonban nem tartják jogszerűnek. A megbeszélésen részt vett Szebik Imre evangélikus elnök-püspök és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója is, jelen voltak továbbá a Pénzügyminisztérium képviselői. (MTI)

Az elmúlt időszakban több olyan nem túl szerencsés megnyilatkozásnak lehettünk szem- és fültanúi, amelyek többségében nem volt jól érezhető az egyházak képviseletében megjelenők szakmai álláspontja. Több alkalommal úgy tűnt, mintha ez az ügy az érzelmeken és olykor a visszavont indulatos megjegyzéseken túl – nem kételkedve abban a jó szándékban és a felkészülés igényében – nem lenne olyan érv, amely meggyőzné a hétköznapi embereket azokkal szemben, akik az Oktatási Minisztérium részéről szakmai vagy szakmainak tűnő érvekkel jelentek meg velünk és vitapartnerükkel szemben. Ez a laikus szemlélődő számára abban lehetett érzékelhető, hogy a sok beszédben — még az élő műsorokban is — valójában kivehetetlen volt, hogy valójában mi is a probléma, és valljuk meg, mintha képviselőink nem is készültek volna fel a legmeggyő15


zőbben… Számomra a legbosszantóbb az volt, hogy egy alkalommal sem láttam azt a táblázatot, amelyet állítólagos egyházi szakértők készítettek, és az egyházak vezetői szinte mindig megemlítettek. Viszont a minisztérium képviselői részéről mindig számszerű tájékoztatást kaphattunk. Tekintettel arra, hogy az egyházi sajtóban is jelent meg olyan tájékoztatás, amely ellentmondó tartalmú volt, fontosnak tartottam, hogy magam is utána járjak a „számháború” hátterének, hiszen már-már abban is elbizonytalanodunk, amit eddig biztosra vettem… Én nem állítom, hogy a kizárólagos igazságot tartalmazza ez az összefoglaló, de törekedtem arra, hogy többeket (olyanokat, akik más-más állásponton állnak!) megkérdezzek a fentiekről, és minél egyszerűbben kapjak képet a számszerűsíthető tényekről. Igyekeztem elkerülni a normatíva számításainak bonyolult folyamatát, amelyről magam is értesülhettem, és nem fogok szólni néhány — a problémával kapcsolatos rendkívül fontos és érdekfeszítő — kérdésről, amely szorosan nem tartozik témánkhoz. Mivel az elmúlt 3 év történései a laikusok előtt könnyen öszszefolynak, ezért igyekeztem időrendbe szedni az eseményeket. A 2003. év Többször kaphattunk hírt arról, hogy a Parlament megállapítása szerint a 2003-as költségvetési évben esedékes közoktatási normatívával kapcsolatban a Zárószamadási Törvényből alapján az egyházi iskoláknak a kifizetett kiegészítő normatíva után gyerekenként még 17.000 Ft jár az össztámogatás korrekciójaként. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a költségvetési számok tükrében ez az összeg egyáltalán nem mondható túlzóan nagy összegnek, és hogy az adott évben esedékes közoktatási költségek soha nem egyeznek meg a Költségvetési Törvényben előirányzott tervekkel. A 2004. év Az oktatási kormányzat szerint a költségvetés nagyobb öszszeget állapított meg az egyházi iskolák javára, de ez esetben valószínűbb, hogy erről az előzőekben említett összegről lehet szó. Idén az egyházi iskolák ún. kiegészítő támogatása 133.000 Ft/ gyerek. Tekintettel arra, hogy a 2004. év még nem ért véget, még nem tudjuk a reális végösszeget. (Ez a 133.000 Ft a Költségvetési Törvény által megállapított összeg. A végleges számokról a Zárószámadási Törvény szól. Ennek indoka egyszerű: pl. hogy évközben változhatnak többek között az energiadíjak stb.) A 2005. év Jövőre viszont (várhatón 5%-os inflációval számolva és 5%

várható kötelező közalkalmazotti béremeléssel számolva, amelyek különböző támogatási tételeket érintenek) tervezetten 5%-kal fog többe kerülni a közoktatás az iskolafenntartók számára. A szektorsemleges finanszírozás az oktatáspolitikai szakértők számításai szerit akkor valósulhatna meg, ha a 2005-ös évben az egyházi kiegészítő támogatás 142.000 Ft lenne gyerekenként. Ettől az összegtől azonban elmarad az előirányzat, amely az első tervek szerint 125.000 Ft összeget jelentett volna. Terv szólt arról is, hogy az egyházakat nem köteleznék arra törvényileg, hogy a közalkalmazotti bértábla szerint fizessék a pedagógusokat (ugyanis az egyházi iskolák pedagógusai nem tartoznak a közalkalmazottak körébe), de az egyházak ragaszkodnak a szektorsemleges bérezéshez. Az OM hivatkozása alapján az egyházak autonómiáját kívánja erősíteni, de valójában pénzügyi érdekek sejthetők a szándék mögött, hiszen a közalkalmazotti bértábla minden évben meghatározott béremelést ír elő, és ha a munkáltatónak törvényi kötelezettsége a béremelés, az ehhez tartozó pénzösszeget is biztosítani kell.. Lapzártakor November utolsó napjaiban Hiller István bejelentette, hogy az egyházi iskolafenntartók megkapják a pénzt a közalkalmazotti bértáblához. Az oktatatási kormányzat és az egyházak képviselői (Veres András, Bölcskei Gusztáv, Szebik Imre, Zoltai Gusztáv) között történő tárgyalás után azonban megmerevedni látszanak a viszonyok. Az egyházak képviselői minimum 133.000 Ft-os támogatást tartanak csak elképzelhetőnek gyerekenként (ez a 2004es érték), míg az OM ettől valamivel kevesebbet ígér. Összegzés Öt év óta kisebb zökkenőkkel, de megvalósult a szektorsemleges finanszírozás. Az egyház — és ebben minden egyházi közoktatási szolgáltatást igénybe vevő — természetes érdeke, hogy ez továbbra is megmaradjon. Ezt az igényt egyrészt garantálják a fenntartókkal kötött szerződések, ezen túl maga az Alaptörvény is, hiszen az ingyenes oktatás alkotmányos jog. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a a közoktatásban a szektorsemleges finanszírozás valósul meg. Az ügy vélhetően azonban nem zárul itt le. 2005 januárjában az egyházak és az oktatási kormányzat szakértői ismét asztalhoz ülnek a finanszírozási mód kiszámítási módjának újratárgyalásáról Ferenczi Zoltán

A Szószóló könyvajánló rovata Michael Dietrich: Pszichológiai és lelkipásztorkodási kézikönyv Szent István Társulat, 2000, Budapest Magyartalan és nyakatekert germános címétől eltekintve igazán hasznos és érdekes olvasmány tarthat kezében az olvasó Vida Tivadar fordításában. A könyv egyik komoly értéke, hogy népszerűsítő, mindenki által érthető nyelven került papírra. Nem igyekszik erőszakos módon meggyőzni az „egy igazság” nem túl szakmai megközelítésében, hanem komolyan mérlegel, olykor 16

érveket és ellenérveket ütköztet egymással. Hangvételét jól jellemzi, hogy a 300 oldalas munka elejének több mint egytizedét teszi ki a legfontosabb kérdéseket tisztázó bevezetés, nem megkerülve a teológia és lélektan legalapvetőbb kérdéseit, vitáit sem – persze mindezt szükség szerint egyszerűsítve, de a döntés lehetőségét (és felelősségét) az olvasó kezében hagyva. A fejlődéslélektan, a patológia, terápia címszavakat magyar megfelelőjük szerint olvashatjuk, és ennek megfelelően igényes Szószóló 2004. december

II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Nemsokára Klára kisasszony is eljön látogatóba. Együtt játkörültekintéssel kerül kifejésre annak tartalma. Akik lelkigondozással kívánnak foglalkozni, vagy mélyebb szik a három gyerek. Egyszer Péter a hátán felviszi Klárát a hegyönismeretre eljutni, méltán ajánlhatjuk a számtalan példával és tetőre, és ott csoda történik. Klára tolószék nélkül pár lépést egyedül tesz meg. illusztrációval tarkított kézikönyvet. Heidi szeretetével megváltoztatja az embereket. A zord nagyapából kedves öregember lesz, Klára pedig újra tud járni. Heidi Ottlik Károly: Protokoll ~ viselkedéskultúra embersége és hite ad erőt ehhez. Életörömével reményt ad a szePanorama Kiadó, 2004, Budapest Az idén kiadott könyv igazán hasznos olvasmány mindenki- génységgel, betegséggel, magánnyal küszködő nehézsorsú embenek, aki szeretné elsajátítani a társadalmi viselkedési szabályokat. reknek. Igazán tanulhatunk tőle mi is. Nagyapa is hálás érte, hiszen A kiadás éve nemcsak az újszerű viselkedési szokások szabályrendszerét foglalja össze, melyekkel kapcsolatban a régebbi kia- ezt mondja: „ – Tudod Heidi, nem is értem, hogyan történhetett dású illemtanokban nem találkozunk (pl. mobiltelefon-használat, mindez, hogy az egész világgal és az emberekkel így megbékéltelefonkonferencia, üzenetrögzítő, modern öltözködés, e-mailes hettem. Olyan jó érzés ez, és látod, ezt neked köszönhetem, kislálevelezés, SMS-küldés stb.), hanem sok tekintetben ismerhetjük nyom.” Johanna Spyri írónő csaknem 50 gyermekeknek szóló könyfel a változás szeleit az etikett tudományában. Így már nem kapunk eligazítást a lovagkori fegyverhaszná- vet írt. Ezek közül az 1880-ban megjelent Heidi a legsikeresebb, latból megmaradt szokásról, ti., hogy hölgyek az urak jobb olda- amely legelső regénye. lán haladnak, a 21. században a „viszontlátásra” köszönés sem Aki szeretné elolvasni, annak szívesen kölcsönadom. számít etikai vétségnek ugyanúgy, mint a meghűlt tüsszögő beNyíri Judit tegnek „egyészségedre” felkiáltással reagálni. Ugyanakkor bőséges eligazítást kaphatunk a Távol-Kelet Könyvajánló országainak főbb szokásairól is az általános etikett-, protokoll- és illemszabályok mellett, úgy mint a társasági élet, a testápolás és a Régen olvastam Szabó Magdát ilyen megrendülten. Úgy tűnik, magánélet illemtana, az orvos-beteg kapcsolat szabályai, az ünnenekem is öregedni kellett, hogy kihalljam a személyes üzenetet. pi társas események, vendéglátás és vendégeskedés, az ajándéko- A nagy vallomás már az első oldalakon elemi erővel hat, hiszen zás és közlekedés legfontosabb ismérvei, de nem hiányoznak az rögtön egy latinul beszélő, hároméves kislánnyal találkozunk. utazással, terítéssel, munkahelyi szokásokkal vagy a politikai és S az újabb döbbenet: Szabó Magda négy évesen egy trianoni árva egyéb közéleti megjelenésekkel kapcsolatos legfontosabb ismere- kislányt kapott testvérnek, akit a Zentáról menekülő szülei holttek sem. teste alatt találtak. A két egykorú gyermek úgy megszerette egyEgy apró (ha ez aprónak nevezhető) kritikai megjegyzés mást, ahogy édestestvérek sem jobban. azonban nem nélkülözhető. Az egyházi szokásokkal kapcsolatos Minden játékban együtt voltak, sőt, egyek voltak, majd a tanulásfejezetek, szövegrészek nemcsak sok tévedést rejtenek magukban, ban is, az érettségiig. A híres debreceni … Gimnázium – Szabó hanem meglehetősen pongyola fogalmazással és nem körültekintő Magda nyelvén: a kisasszonygyár – a 20. század eleji szigorú adatgyűjtéssel árulkodik a szerző jó szándékáról, amely megmaegyházi iskola, a mai fiatalok számára bizonyára elképzelhetetlen. rad mindössze jó szándéknak. Ám ha ettől készek vagyunk nagyMíg a Szabó-lányok elérnek az érettségiig, aközben az olvasó vonalúan eltekinteni, a könyv nem olcsó ára ellenére jól megtérüszinte mindent megtud a századelő szigorú református városáról. lő egyszeri „befektetésként”, illetve szép és hasznos karácsonyi „… és együtt vet titkon szerelmes pillantásokat Ágoston tanár könyvajándékként mindenképpen ajánlhatjuk – persze csak olyaúrra, és haragszik, de nagyon Fejér és Graál tanárnőre…” nok számára, akik otthonosan mozognak az egyházi körökben :) És végigvonul a regényen két különböző vérmérsékletű, de hivaA vaskos – közel 700 oldalas – igényes összefoglaló munkát tásukban utolérhetetlen szülőként Szabó Elek és Jablonczay Lena nem régiben gyülekezetünkben járt Dr. Gyenes Levente lektoke alakja. rálta. - cz - A Szabó lányokkal, Magdolnával és Cilivel sok minden történik, Johanna Spyri: Heidi „Mayenfeld, a festői kisváros egy hegylánc lábánál fekszik, melynek csúcsai sötéten és fenyegetően néznek le a völgyre. A hegyi legelő, melyen dús, rövid szárú fű nő, éppen ott kezdődik, ahol az ösvény szelíden fölfelé kanyarodik.” Ezzel a képsorral kezdődik a regény, mely Svájc hatalmas, napsütötte hegyei közé vezet el bennünket. Ide kerül Heidi az árva kislány morcos nagyapjához, a vén hegyi bátyóhoz. Itt él Péter is a hegytetőn, Heidi barátja, a pásztorfiú. A nagyapja anynyira csökönyös és magának való, hogy még iskolába sem engedi a kislányt. Azt mondja, majd felnő a kecskékkel és a madarakkal. De jön Dete, a nagynéni, aki elviszi őt a városba. A városban is lakik egy kislány, Klára, aki tolószékben ül egész nap és unatkozik. Nagyon vágyik egy játszótársra. Heidit nagynénje éppen ebbe a házba viszi, és ettől a pillanattól kezdve a két lány barátok lesznek. Egy idő után azonban Heidi belebetegszik a honvágyba, haza szeretne menni, fel a hegyek közé. Klára nehezen engedi el, de búcsúzóul azt mondja, majd meglátogatják. Heidi nagyon örül a hazatérésnek. Ismét találkozik a vak nagyanyóval és a vén bátyóval. Péter is igencsak meglepődik a viszontlátáskor.

mint ahogy illik ilyen fiatalon, s közben a történelem sem marad adós, készülődik a második világháború. Alattomosan, mint Fritz Lehner, az álnéven bemutatkozó álkereskedő és társai, akik a berlini polgármester közreműködésével magyar fiatalokkal kezdtek levelezni, hogy nyelvtudásuk csiszolódjék. Amikor Szabó Magda boldogan vállalta a levélbeni nyelvgyakorlást, nem értette, hogy apja miért nem dicséri meg. Cili, a gyönyörű hangú nagy reménység, a hű testvér, az érettségi után egy beteljesületlen szerelem elől menekülve férjhez megy a híres olasz Tonelli karmesterhez. Ezután mindössze három évet élt még. Valami eltörött: „Cili én voltam, Ő meg én, azaz egymás hiányai, ketten alkottunk ideális egészet” – mondja az író sokkal korábban. Kedves Olvasó! Ha még nem tetted meg: vedd le a polcról és porold le a régieket, olvasd újra, hogy jobban értsd az Ágyai Szabók ivadékát. Általa jobb leszel: jobban tudod szeretni, akiket Isten rád bízott, és jobban tudod viselni soha vissza nem fordítható idődben fájdalmas veszteségeid. Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az

17


apáé, aki műveltsége miatt Page 18köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt – gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményei-

vel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író. Trungel Ilona

A Szószóló kérdéseire válaszol: TÉMA:

A cukorbetegség

Dr. Gaszner András háziorvos

- A Nyugdíjasok bibliaóráján történő egyik beszélgetés alkalmával szó esett a cukorbetegségről, és többen úgy fogalmaztak, hogy ha lett volna lehetőségük a tünetek korai felismerésére, talán sokkal hamarabb sikerült volna szakemberhez fordulni. Részben ez indokolta témaválasztásunkat, de talán még ennél is fontosabb hogy a diabétesz ma népbetegségnek számít, és várhatóan az ezzel kapcsolatos helyzet rosszabbodni fog. - A cukorbetegség civilizációs betegség, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 100 évben jelentősen megnőtt az ilyen betegségben szenvedők száma. Többen azt is valószínűsítik, hogy 25 év múlva megduplázódik a cukorbetegek száma. - A mostanihoz képest? - Igen, tehát negyedszázad elteltével kettőször annyi cukorbeteg lesz, mint ma. Ez részben betudható a nyugati kultúrák mozgásszegény életmódjának, valamint a nagyobb kalória bevitelnek. Ez a szegényebb civilizációkban másként van. Itt a társadalom nagy része elhízik, és ennek egyik folyamodványa lehet a cukorbetegség. - Az orvosok többféle cukorbetegségről szoktak beszélni.- Kétféle cukorbetegségről beszélhetünk. Az egyik a gyerekkori cukorbetegség, amely inkább immunológiai eredetű. Gyakran egy egyszerű

gyulladás is előidézheti a cukorbetegséget. Ezt sajnos csak inzulinnal tudjuk kezelni. Sokkal nagyobb társadalmi méreteket ölt a kettes típusú vagy más néven felnőttkori cukorbetegség. Ez a cukorbetegségek 95%-át teszik ki. Itt döntően a mozgásszegény életmód, illetve túlzott szénhidrát-bevitel játszat komolyabb szerepet.

- Vannak olyan életszakaszok, amelyekben szinte kivétel nélkül megjelennek gennyesedésre hajlamos kiütések. - Természetesen a tizenévesek ilyen jellegű tünetei semmilyen összefüggésben nincsenek a hasnyálmirigy által termelt hormonnal – merthogy az inzulin is hormon. Ezeket a kiütéseket is hormonok okozzák, de ezek nemi a hormonok forradalmával vannak összefüggésben. A kü- Itt r e n d k í v ü l ö s s z e t e t t lönbség ott mutatkozik, hogy a cukorbetünetegyüttesről van szó. Milyen tünetek tegség esetén mindig megjelenik a szájszárazság érzése, szomjúság és a kiemelutalhatnak cukorbetegségre? - A gyanút fel kell, hogy keltse, ha kedően nagy folyadékbevitel is. valaki a korábbinál indokolatlanul nagyobb mennyiségű folyadékot iszik, és - Sokan nehezen értelmeik a laborebből eredően több vizeletet ürít. Nyilván- eredményeket. Milyen vércukorszint fovaló, hogy a nagy nyári melegben ez ma- gadható el orvosi szempontból? - A normális érték 3-9 mmol/liter gától értetődő, de itt nem erről van szó. érték között mozog. Az inzulin nem enge- Mennyi a normális napi folyadék- di megemelkedni a cukorszintet. Ha tartósan 9 fölé emelkedik a vércukorszint, akmennyiség? - Átlagban 1,5-2 liter a szükséges napi kor ez elősegíti az erek és a vese állomáfolyadékbevitel, de nyáron, hőségben vég- nyának elöregedését, valamint mindez zett fizikai terhelés esetén ennek a több- hosszú távon mindenféle szövődménnyel szöröse is lehet. A megnövekedett folya- fog járni. dékbevitelen kívül árulkodó jel lehet, ha valakinek visszatérő gennyes bőrbetegsé- Ezért van az, hogy a cukorbetegség ge alakul ki, vagy makacs, többször visz- és a magas vérnyomás gyakran együtt szatérő bőrgombásodást észlel. Ugyan- tapasztalható? ilyen jel lehet a nemi szerveken visszatérő - Igen. Ha az erek állapotát tekintjük, gombás fertőzések. Az is tipikusnak akkor nyilvánvaló, hogy a merev, rugalmondható az előrehaladott cukorbetegség- matlan érfalak hajlamosítnak a magas vérnél, ha valaki többet eszik, de nem hízik, nyomásra. A magas vérnyomás és a cuhanem fogy. Ez azért lehet, mert a cukor- korbetegség az esetek 50%-ban járnak betegség idővel már annyira károsítja a együtt, és így, a kettő együtt sokkal jobban vesét, hogy a vesén keresztül már nem- hajlamosítanak további súlyos betegségekcsak a cukrot veszíti el a szervezet, hanem re, mint a például a szívinfarktus, az agya bevitt fehérjét is. vérzés vagy a veseelégtelenség.

18


II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Mennyire kezelhető eredményesen a cukorbetegség? - A kezelés a mi terápiás gondolkodásunkban több síkú. Az egyik legfontosabb szempont a megelőzés. Ha valakinél felfedezzük a cukorbetegséget, megpróbáljuk állapotát olyan stádiumba visszaszorítani, ahol a cukor okozta károsodás a leglassúbb. Ha már komolyabb a károsodás ,akkor a betegséget kell kezelünk. Ilyenkor célzott gyógyszereket adunk. - A másodlagos és harmadlagos prevenció mellett mit tanácsol az orvos az elsődleges prevenció tekintetében? - Az elsődleges prevenció lenne a leghatékonyabb. Ez esetben a helyes táplálkozást, rendszeres testmozgást és az egészséges életmódot ajánljuk. De ez már meghaladja az egészségügy kereteit, és általánosan egészségtudatos szemléletet

kívánna a mindnyájunktól. Talán a legnagyobb szerepe a családon belüli szokásoknak van, de ennek kialakítása az iskolában is megkezdődhet. Óriási felelőssége van a médiának is – tőlük több is elvárható volna. Amúgy egyénileg soha nincs késő, hogy az ember elkezdje. -

Mit jelent ez a mindennapokban? - Már az is óriási eredmény, ha valaki minden nap fél szelet kenyérrel kevesebbet eszik meg, és 50 méterrel többet sétál. Az, aki 15 kg súlyfelesleggel rendelkezik, és lassan (hangsúlyozom, nem gyorsan!) 1 -2 év alatt lead 10 kg-ot, akkor még a gyógyulás is bekövetkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen meggyógyul a betegsége, hanem a szervezet működése olyan módon változik meg, hogy nem tudjuk kimutatni a cukorbetegséget. - Igaz ez az inzulinos beteg esetében

A gyermekorvos szemével

- Nem, természetesen ez csak a kettes típusú cukorbetegek esetében áll. A másik esetben abszolút inzulinhiányos állapotról van szó. A felnőttkori cukorbetegség esetében nem az a baj, hogy nnincs inzulin, hanem egy úgynevezett inzulinrezisztencia alakul ki, azaz nem tud hatni az inzulin. Sőt! Megfigyeltél, hoyg az ilyen betegek több inzulint termelnek, mint az egészséges emberek. Így évek, évtizedek alatt kimerülnek az inzulintartalékok. Hogy ez 10, 15 vagy 20 év lesz, az nagymértékben függ a beteg fegyelmétől, hogy ő mennyire tartja be a diétás utasításokat. Így nemcsak a tablettákon van a hangsúly, hanem az életmódon is.

Dr. Jávor Ildikó gyermekorvos

Szószóló: Közeledik a szilveszter. Megkínálhatom-e a gyermekeimet egy korty szeszes itallal, vagy akkor gondolkozom jól, ha ezt nem engedem meg nekik? J.I.: Abszolút tilos, én úgy gondolom, megkóstoltatni is. Azt mondják a drogoknál is van könnyű- drog és keménydrog. Valójában bármelyik, a könnyű- és a keménydrog is, tilos. Ugyanezt gondolom az alkohollal kapcsolatban. Nincs olyan alacsonyabb tartalmú alkoholos ital, amit meg lehetne kóstoltatni a gyerekeinkkel. Tehát minden fajtája tilos a gyerekeknek. Nemcsak a kisgyermekeknek, hanem a serdülőknek is, tehát tizenegy évestől tizennyolc éves korig is. Meg lehet találni azt a formát, hogy alkoholfogyasztás nélkül is jól érezzék magukat. Gondolok itt a gyerekpezsgőkre, vagy alkoholmentes gyümölcskoktélokra. Vannak lehetőségek, tehát az ő korosztályuk számára is, hogy szilveszteri hangulatban, jó kedvvel teljen az ünnep. Szószóló: A gyerekpezsgővel kapcsolatban van bennem egy kérdés. A formája alapján ez is pezsgő, bár nincs alkoholtartalma. Nem kelt-e ez az illúzió túl korai vágyat a valódi alkoholtartalmú pezsgő fogyasztására? J.I.: Ha ez csak szilveszterkor van, akkor nem hiszem, hogy ez ilyen problémát jelenthetne, hiszen a felnőttekre is általában szilveszterkor jellemző a pezsgőfogyasztás. Szószóló: Doktornő találkozott-e a gyakorlatában olyan gyermekkel, aki alkoholt fogyasztott? J.I.: Azt kell, hogy mondjam, nem. Ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen probléma. A serdülő korosztály eleve ritkábban jön orvoshoz. Ha jön, akkor is akut betegségekkel fordulnak hozzánk. Míg a kisebb korosztályhoz tartozó gyerekek nemcsak akut betegségek kapcsán jönnek, hanem akár nevelési, magatartási, szociális gondokkal is betévednek sokkal többször a gyerekrendelőbe. Ez a korosztály ilyen alkoholproblémával soha nem jön.

is?

Én akkor vehetek észre alkoholveszélyeztetettségre utaló jelet, ha a kamaszgyereket többször látom. Szószóló: Mi a teendő, ha a szülő azt veszi észre, hogy a gyereke belekóstolt a szeszesitalba? Megtörtént ismerőseinkkel, hogy óvodás gyermekük kiitta az asztalon maradt rövides poharak maradékát, és bizony becsípett. J.I.: Egészen kicsi gyermekeknél nagyon fontos a megelőzés. Tegyük el a szeme elől a tiltott dolgokat, üvegeket, és figyelmeztessük őket a veszélyekre! A hangsúly tehát a megelőzésen legyen. Szószóló: A szülők részéről mi a helyesebb nevelési szempontból: ha ők is teljesen lemondanak az alkoholfogyasztásról, vagy egy-egy pohár bort a gyerekek jelenlétében is elfogyaszthatnak? J.I.: A magánvéleményemet mondom, nem tudom ilyen esetben lehet-e egy gyerekorvosnak szakmai véleménye. Az gondolom, hogy az alkoholfogyasztásnak is van egy egészséges kultúrája. Egy vasárnapi ebéd, vagy más családi összejövetel esetén biztos, hogy terítékre kerül az alkohol. Itt nem lényegtelen, hogy milyen családi közegben nevelődik a gyermek. Ha kultúrált körülmények közt, ünnepekkor, vagy este elfogyaszt apa vagy anya egy pohár bort, azt meg lehet tenni a gyermek előtt is. Ha látják a gyerekek, hogy nem egymás után sokat és sokfélét fogyasztanak a felnőttek, akkor ők ebben nőnek föl, és megtanulják ennek is a kultúráját, s remélhetőleg megértik, hogy ők még nem kóstolhatják meg. Zárszóként üzenhetjük tehát a szülőknek, hogy bátran mondjanak ellent gyermekeik kérésének, ha ők is kóstolni szeretnének az alkoholtartalmú italokból, mert ennek komoly veszélyei lehetnek.

19


férhető addiktológiai rendelés, illetve a gyermek ideggyógyánagyobb gyerekénél esetleg a rendszeres alkoholfogyasztás szati hálózat. Ha ilyen gyanú felmerül, mindenesetre érdemes először a gyerekorvost felkeresni, aki segít megtalálni a módot jeleit tapasztalja? Van ilyen segítő szervezet a városban? J.I.: Ahová én úgy gondolom, hogy ilyen jellegű problémákkal és a lehetőséget a gyógyulásra. lehet fordulni, az a RÉV Ambulancia Kecskeméten, valamint Készítette: Siposné Hajdú Margit működik egy gyerekek, nagyobb kamaszok számára is hozzá-

Szószóló: Hová fordulhat az a szülő, aki azt látja, hogy a

Igen. A pontos meghatározás szerint minden drog, ami a szervezet működését megváltoztatja (WHO 1972). Így nevezik a fitoterápiával foglalkozó szakemberek a gyógynövények hatóanyagát drognak. (Innen származik a drogéria elnevezés is.) Valójában némileg leegyszerűsítve a drog nem más mint (legtöbbször növényi eredetű) hatóanyag. A drogok egy része megváltoztatja tudatállapotot (pl. LSD), eufóriát okoz (pl. heroin), „felpörgeti” az embert (pl. ecstasy) vagy éppen eltompít (pl. alkohol). A drogok egy része függőséget okoz (pl. nikotin), ezek a keménydrogok, más része nem (a kannabiszszármazékok), ezek a lágydrogok. A drogok társadalmanként és koronként változó módon válnak legálissá és illegálissá. Az illegális drogokat nevezzük kábítószereknek. Pl. ma az iszlám társadalomban az alkohol illegális drognak számít, míg a marihuána nem. De Európában is változók voltak a szokások: 1642-ben a pápa kiátkozó bullát bocsát ki, melyben a dohányzókat szeretné figyelmeztetni. Ugyanitt van szó a mise alatt dohányzó papokról, akiket kárhozattal fenyeget. Majd 1725-ben a Vatikán engedélyezi a nikotinfogyasztást, majd 1851-ben a Szentszék a dohányzást ellenző írások szerzőit fogházzal fenyegeti. A nikotin 1848-tól válik egyértelműen legális szerré. Hasonlóan volt ez az alkohollal—

ORSZÁG Ausztia Belgium Kanada Csehország Dánia Finnország Franciaország Németország Magyarország Írország Olaszország Japán Dél-Korea Luxemburg Hollandia Norvégia Lengyelország Oroszország Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Svájc Nagy-Britannia USA

gondoljunk csak az olasz, amerikai vagy orosz alkoholtilalomra… Hazánkban a drogok közül a nikotin okozza legnagyobb károkat (3,5 millió problémás nikotinhasználó él hazánkban), évente mintegy 35 ezer nikotinista hal meg! A lakosság 11%-a problémás alkoholfogyasztó, és ez a drog évente mintegy 11 ezer ember halálát segíti elő. Nehéz megítélni a visszaélésszerű nyugtató– és altatófogyasztók számát. Szakemberek úgy vélik, 400-700 ezer ember él így ma. Az összes betiltott drogot egybevéve (ez főleg a fiatalabb korosztályt érinti) 40-70 ezer problémás használót feltételeznek. A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy minél korábban szerzi valaki a drogokkal kapcsolatos első élményeit, annál valószínűbb, hogy élete során újabb hatásokat keresve komolyabb függőség is kialakulhat szervezetében. Ezért (is) kiemelkedően fontos az, hogy szenvedélybeteg társadalmunkban milyen mintákat kapnak tőlünk felnőttektől a fiatalabb nemzedékek.

FOGYASZTÁS VÁSÁRLÁS ALSÓ KORHATÁRA 18 év 15 év 18-19 év 18 év 18 év 18 év 16 év 16, 18 év 18 év 16 év 20 év 19 év 17,18 év 18, 20 év 21 év 18 év 18 év 16 év 18 év 18 év 21 év

18 év 16 év 18-19 év 18 év 15 év 18 év 16 év 16, 18 év 18 év 18 év 16 év 20 év 19 év 18 év 16, 18 év 18, 20 év 18 év 18 év 18 év 16 év 18, 20 év 18 év 18 év 21 év

BÚÉK ~ Bízd Újra Életed Krisztusra! Békés, szép és Urunktól megáldott új esztendőt kívánunk minden kedves Olvasónknak! 20



A

Mert kicsoda tudja az emberek közül az embernek dolgait, hanem az embernek lelke, amely őbenne van? 1Kor 3,11

Szószóló lélekbúvára:

Nehéz dolog csak úgy egy szóról, mint pl. "ajándékozás" megnyilatkozni, mondjuk úgy, hogy ebben az ügyben a pszichológus válaszoljon. Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy mit is gondolok az ajándékozásról, hát erősen ütközne a szakmai tapasztalatom a magánemberi véleményemmel, s azt nem hiszem, hogy ez szakszerű lehetne. Azt hiszem nagyon sok közhely él az ajándékozás kapcsán a fejünkben, melyek arra valók, hogy megmagyarázzuk, miért veszünk olyan drága ajándékokat, vagy éppen olcsóbbat szeretteinknek, kedveseinknek, gyermekeinknek, szüleinknek, barátainknak. Nagyon nehéz lenne ezeket a közhelyeket sorra venni s áttekinteni pszichológiai hátterüket. Mindenkinek van valami ésszerű magyarázata, esetleg vannak kialakult szokások egyes párok, családok esetében. Talán valamiféle "illik" magyarázat is meghúzódhat a hátterükben. Egy biztos. Ha erről úgy beszélnénk, hogy láttassunk mögötte valamilyen rejtélyes lélektani összefüggést, talán sértőnek találhatná oly sok jó szándékú ember, amit róla is feltételezhetnénk. TAKÁCS PÉTER Azt gondolom az ajándékozásról, hogy az valójában egy „varázslat”, egy csoda megszületése, teremtése. TAKÁCS PÉTER pszichológus Valóban teremtés – méghozzá a semmiből. A varázslat akkor kezdődik, amikor egy csöpp gyermek vágyik pszichológus valakire, valamire, s ez teljesül, ezt megkapja, birtokolhatja, csak az övé, anélkül, hogy ezért bármit tennie kellene, bármit teljesíteni kellene. Amikor az újszülött jelzi szükségleteit, s anyja érti az ő "nyelvét", s kapcsolatukban megteremtődik a szükségletek kielégítése, akkor valójában a varázslat sikerült, mert akkor a gyermek kapott valakit, valamit, amitől aztán jól érezheti magát, s amiért neki semmit nem kellett tennie. Elég, hogy van. Ez a lét feltételek nélküli hatalommal is felruházza őt, s anyját, mert ebben a kapcsolatban minden megvalósul, amely a boldogsásához elengedhetetlen. Ebben a kapcsolatban tapasztalhatjuk meg, hogy vágyaink e kapcsolaton keresztül megvalósulhatnak. Ebben a kapcsolatban élhetjük meg, hogy a kívánságok kézzelfoghatóak lesznek. Úgy éljük meg mindezt, mintha gondolatainknak is teremtő ereje lenne. Ezt a varázslatot élhetjük át akkor is, amikor a szépen kitisztított csizmáinkban, cipőinkben kora reggel ott találjuk a Mikulás ajándékát, mindazt, amire vágytunk, s a szépen feldíszített illatos fenyő alá rejtélyes módon elhelyezte „Jézuskánk” is az áhított, vágyott csodát! Csak ne mondjuk gyermekeinknek: "Ha nem leszel jó, nem hoz majd a Mikulás, a Jézuska ...!"! Hozzon! Nekik nem kell teljesíteni, nem kell viselkedni, elég csak lenni! Már az is nagy ajándék, ha valaki azt megélheti, hogy azért szeretik, mert van! Ehhez a teremtő csodához nem kell pénz, nem értékben mérjük. Az együttlét, a vele lét ennél sokkal fontosabb. A csöppségek számára nincs jelentősége a pénznek ebben a teremtésben, ebben a csodában. Mintha kimondatlanul is éreznék, hogy mindez csak vele, s velünk együtt történhet meg, és azért lesz becses egy-egy ajándék, egy-egy tárgy, mert a kapcsolatot jelképezi. Nem tudom, hogy hol változik ez meg, nem tudom, hogy miként kap más jelentést. Azt tudom, hogy a jelentősebb változás inkább csak a mi férfi lelkünkben történik meg ebben a furcsa "értékvesztésben". Gyakran dolgozom párokkal, s gyakran kapják tőlem azt a feladatot, hogy időnként ajándékozzák meg egymást olyas valamivel, aminek az az üzenete, hogy "Milyen jó, hogy vagy nekem!", s ez az ajándék, ez a meglepetés nem kerülhet pénzbe! Ilyenkor férfi társaim nagyon nagy bajban érzik magukat. Mi történhetett felnőtté válásuk során? Nem tudom. Gyakran megosztom velük azonban kedvenc példámat. "Géza és Ella boldog, kétgyermekes házaspár. Az egyik kellemes hétvégi sétájuk során kirakatokat nézegetnek. Lássunk csodát! Az egyik kirakatban Géza egy fantasztikus szerszámkészletet fedez fel, s örömmel osztja meg Ellával, ezermesteri tudásának minden csínjátbínját, s hogy az egyik-másik felettébb fura szerszám mire való. Van idő, így Ella türelemmel hallgatja az élvezetes előadást. Majd miután az is kiderül, hogy irgalmatlanul drága ez a sok-sok szerszám, lemondóan andalognak tovább. Nem is kell hosszabb utat megtenni, mikor Ella egy csodálatos kosztümöt pillant meg az egyik kirakatban. "Aha" - nyugtázza Géza e szépséget, s hamarosan folytatják útjukat. Lassan telnek a hónapok. A házaspár izgatottan készül a közeledő Karácsonyra. Aztán a fa alatt a gyermekek örömtől csillogó tekintettel bontják ajándékaikat, s Géza szeme is könnybe lábad az örömtől mikor megpillantja a hőn áhított szerszámkészletet a fa alatt "Hogy találtad ki, hogy erre vágytam?"- kérdi Géza. Ám Ella sokáig bolyonghatna a fa alatt a kosztümöt keresve!" Hogy történhet az meg, hogy ezt nem tanultuk még meg, hogy a legegyszerűbb vágyak, egyáltalán a reálisan elérhető vágyak, a kézzelfoghatóvá tehető csodák megteremtése az igazi ajándék. Vagy talán ezt csak egy Anya tudja igazán? Mi férfiak vajon mikor tanuljuk meg? Lehet, hogy az ország ügyeit is az Anyákra kellene bízni, s akkor igazán „anya-országgá” válhatnánk – valamikor…

21


Sipos János & Birtalan Gyula Page 22

SIPOS JÁNOS A Titkolt problémáink sorozat novemberi előadásán a terrorizmus volt a téma. Előadóink Dr. Gyenes Levente biztonságpolitikai szakértő, és John Olarnik vietnámi veterán katona voltak, akik lelkipásztorunk segítségével beszélgettek a terrorizmus fogalmáról, történetéről, problematikájáról. Ízelítőt kaphattunk abból, hogy mennyire összetett, bonyolult kérdésről van szó. Mi különbözteti meg a szabadságharcos forradalmárt a terroristától? Mi a különbség a háború és terrorcselekmények között. Milyen történeti háttere van napjaink terrorizmusának? Jelent-e veszélyt — és ha igen mekkorát? — a Kecskeméten élőkre a terrorizmus? Mind-mind olyan kérdés amire nincs egyértelmű válasz, az előadáson csak a különböző vélemények elmondására volt lehetőség. E sorok írója nincs abban a helyzetben, hogy az elhangzottakat hűen visszaadja, de szubjektív módon, egy kérdésre részletesebben kíván kitérni – lehetőség szerint nem visszaélve az olvasó türelmével. A terrorizmus elleni harcról szólva Gyenes Levente a leghatékonyabb – már-már egyedüli – módszernek az izolálást ill. likvidálást tekintette (1). Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, ezt nem hagyhatom szó nélkül. Azt gondolom, minden probléma hathatós és végső megoldásához szükséges a probléma okának feltárása. Bocsánat a profán hasonlatért, de kivert elektromos biztosíték cseréje előtt meg kell keresni a rövidzárlat okát és ki kell javítani hibát. Ha a terroristában csak a fegyveres gazembert látjuk (mert az!), aki ártatlan embereket, gyermekeket öl meg (mert azt teszi!), akkor a likvidálással legfeljebb gyermekeinkre, unokáinkra tudjuk továbbhárítani a probléma megoldását. Újra fog termelődni. Generációk nőnek fel úgy, hogy a terrorizmust követendő példaként láttatják velük. A „nyugati világnak”(2) meg kell értenie, mi vihet egy embert, emberek ezreit arra, hogy önmagukon túl ártatlanok ezreit is elpusztítsák.(3) Amíg csak leegyszerűsítő válaszok –civilizálatlanság (ez egyébként egyre értelmezhetetlenebb), kisgyermekkortól tapasztalható fanatizálás , pénz, stb. – addig valóban csak az erőszak marad eszköznek. Az erőszak, ami önmagában nem oldja meg a problémát, sőt mint az közelmúlt is igazolja, újabb erőszakot szül. Nem vitatom el senkinek az önvédelemhez való jogát, de ugyanakkor alapvető fontosságúnak érzem az okok feltárását. Az amerikai ezredes, John Olarnik ki is tért egy ilyen tényezőre: a tradicionális társadalom sajátosságaira (4), amely látva értékeinek pusztulását, nem lát más védekezési módot az idegen értékek ellen, így a terrorizmus eszközéhez nyúl. Kell, hogy a terrorizmus elleni harc ne csak az erőszakról szóljon, hanem olyan megoldások keresésről ami a kiváltó okokat orvosolja.(5) Mit tehetek én ezért Hetényegyházán? Az imán túl, semmit, szólhat a lakonikus válasz, amivel nem érthetünk egyet. Mindennapi konfliktusainkban (6) – a szomszéd, kolléga, feleség, férj, gyermekem – tegyünk meg mindent azért, hogy megértsük (ne adj’, elfogadjuk!) a másik gondolkozását, véleményét, hitét. És imádkozzunk.

BIRTALAN GYULA (1). Ezt inkább mint pillanatnyi, „jobb híján” lehetőségnek értettem én. A hasonlatoddal: ha rövidzárlat tüzet okoz, először eloltom, mert ha a hálózat javításának látok leég a ház. Lehetünk mi innen moralisták, de úgy vélem, hogy egy Tel Aviv – Jaffa buszjeggyel a zsebünkben kicsit másként látnánk a problémát. (2). Mintha kicsit túlzó mértékben lennénk meggyőződve arról, hogy az a „nyugati” világ a világok lehető legjobbika. Picit azért erről a furcsa meggyőződésről is szól a dolog. A „nyugati” világ bármely másik világgal bármit megtehet és meg is tett (mesélhetnének az indiánok, a feketék, stb., de aktuálisabb nemzeteket is sorolhatnánk), de ha egyszer valaki vissza mer ütni, csodálkozik. Ha az egész rendszert kritika nélkül elfogadjuk, apró visszásságok miatt nem ér nyafogni. (3). A „nyugati világ” mindezt megérti, de valójában ezzel mit sem törődik. A „nyugati világ” emberének megvannak a saját prioritásai, és ezek között a világ jobbá tétele, pláne ha ahhoz tevőlegesen is hozzá kellene járulnia, annyira hátul van, hogy nyugodtan el is hanyagolhatjuk. (4). A tradicionális társadalom értékei még kismillió helyen pusztulnak, de ők mégsem nyúlnak fegyverhez. Megértem, hogy szeretnéd megkerülni a vallás szerepét az ügyben, de nehéz lesz. (5). Ehhez vérmes reményeket nem fűznék. Huntington szerint a civilizációk közötti törésvonal csak mélyülni fog és szélesedni, ez a jóslata igen erősen bejött a jelek szerint. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy csak az erős szegregáció tudná a kiváltó okokat megszüntetni. Ehhez viszont fel kellene találni valami olyan energiaforrást, ami kiváltja az olajat. (226). Hányszor, de hányszor elmegyünk szó nélkül a mi mindennapi kis terrorizmusunk mellet. Krokodilkönnyeket hullatunk a bangladeshi árvízben elpusztultakért, és közben a szomszédunkat megfojtanánk egy kanál vízben, amiért az autója kereke tíz centire átlóg a mi portánk elé...

Hallotok majd háborúkról és háborúk híreiről, vigyázzatok, és meg ne rémüljetek, mert mindennek meg kell lennie, de ez még nem a vég… (Mt 24, 6) 22



RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT 1.1. Az előző évben kitűzött célok és teljesítésük értékelése A tavalyi év a lelkipásztori munka szempontjából egyrészt az elmúlt évtizedek értékeinek megfogalmazásának és átvételének, másrészt az új lehetőségek, erőforrások és teendők megtalálásának volt az ideje. A missziói munkaterv jelentős részét legfontosabb kérdéseink feltevése foglalta el, amelyre válaszokat kerestünk, és ezekhez rendeltük azokat a célokat, amelyek az előző év prioritásait jelentették. 1. A tavalyi évben növekedett mindkét gyülekezet istentiszteleti látogatottsága. 2. A munkatársak közös gondolkodása, képzése és tevékenykedése együtt csiszolt minket, és késztetett arra, hogy közösen keressük az utat. 3. A tanításokban, az iratterjesztésben, a lelkigondozásban, a bibliaórákon, a gyülekezeti lét többszintű megélésében többekben megerősödhetett az együvé tartozás érzése. 4. Befejezés előtt áll a gyülekezetépítési stratégia, amely hosszabb távon adhat keretet a gyülekezetépítésnek. 5. Megváltoztattuk a konfirmáció rendjét, amely vélhetően kevesebb számú konfirmandust jelent az elkövetkezőkben, de már most is látható, hogy a konfirmációra jelentkezők sokkal elkötelezettebbek a gyülekezet élete iránt. Alapvető célunk nem a konfirmandusok számának növelése, hanem a gyülekezet vérkeringésébe kerülő fiatalok (így a konfirmandusok esetében is) gyülekezeten belüli megerősítése, integrálása. 6. Úgy tűnik a gyülekezet anyagi életében is felismerhető egyfajta elmozdulás. Újfajta adakozási renddel, illetve a pénzügyi élet átláthatóbbá és szabályozottabbá tételével nemcsak a pénzügyi rend teremthető meg, hanem növelhetjük az adakozó kedvet is. A Pénzügyi Szabályzat a tervek ellenére nem készült el, de az, illetve a mellé rendelt (egyházközségünk számviteli életére írt) pénzügykezelési program nemcsak naprakésszé teszi a társegyházközség pénzügyi adatait, de mintát is szolgáltathat más gyülekezeteknek is. 7. Új gyülekezeti alkalmak indultak el: a. Ifjúsági bibliaóra Hetényegyháza és Méntelek b. Presbiteri bibliaóra Hetényegyháza és Méntelek c. Hitoktatói megbeszélés Hetényegyháza d. Titkolt problémáink Hetényegyháza e. Családi bibliaóra Hetényegyháza f. Gyülekezeti bibliaóra Méntelek (ez később megszűnt) Nem valósultak meg a következő tervezett alkalmakat: g. Kék kereszt csoport h. Idősek bibliaórája 8. Gyülekezetünk nyári gyülekezeti hetére mintegy 80 fővel mentünk el, amelynek fő témája a kapcsolatok és a keretek voltak. A délelőtti programok 3 korcsoportban zajlottak. 9. Nagyobb beruházások is elkezdődtek. Ménteleken meg kellett kezdeni a templom fűtésének kialakítását, mivel a parókia a tél során kicsinek bizonyult. Hetényegyházán át kellett alakítani a gyermek-istentiszteleti helyiséget, mert csak így tudjuk megoldani a gyerekek bontott csoportban történő nevelését. 10. Az istentiszteleten bevezettük a folyamatos igemagyará-

zat kálvini rendjét, amely egyrészt nagyobb bibliaismeretet biztosít, másrészt a rendszeres istentisztelet-látogatásra sarkallja a hívő reformátusokat. 1.2. Az előző évi gyülekezetépítési munka hatása a gyülekezeti életre A kapcsolatok tekintetében megerősödhetett a közösségi jelleg, a gyülekezet szélesebb körének bevonása, megszólíthatóvá válása, illetve a közösségi színtérből adódóan újabb alkalmak és szolgálati területek elindítása. Kiemelendő a gyülekezeten belüli nem kellőképpen tisztázott helyzetek egyre inkább tisztázottá válása. A közösségi élet kereteinek tekintetében mind szervezetileg, mind az egyéni vagy csoporton belüli keretek tisztázottabbá válhattak, jóllehet magától értetődő, hogy az egyházunkba is beszűrődő fogyasztói szemlélet megerősítette a szolgáltatásközpontú elvárásokat, amelyek erőteljesen jelenítik meg a gyülekezeti munkával szemben, hogy a közösségi alkalmak, a tanítás, gyülekezeti programok, egyéb gyülekezeti teendők egyfajta „megrendelés” szerint kerüljenek megvalósításra. A gyülekezeti alkalmak ugyanakkor alkalmat nyitottak arra, hogy ezek kezelhetővé/kezelhetőbbé váljanak, és nem titkolt cél volt, hogy a gyülekezetben megerősödjön egy olyan elkötelezett réteg, amely a hit és a közösségi együttműködés tekintetében egyaránt a gyülekezet szemléletformálójává válhat. 1.3. A gyülekezeti életet meghatározó fontosabb gyülekezeti események és folyamatok Gyülekezeti szolgálatunk központi kérdéseként jelenik meg, hogy mit jelent a misszió ma. Mivel legtöbben a misszió fogalmát összemossák az evangélizáció fogalmával, nehézséget jelent a misszió mai megjelenési formáit jól megjeleníteni. Mivel egyházi kultúránkban a 19. századi misszió honosodott, csontosodott meg, nem tudunk mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy ezek a módszerek ma már nem alkalmasak a posztmodern ember megszólításához, ugyanakkor általános kép, hogy azok a kísérletek, amelyek a mai társadalom megszólítását eredményesen célozzák meg, nem teljesen érthetők a hagyományos egyházban szocializálódott (többnyire tradicionális) többség számára. A jövő azonban mindenképpen csak az lehet, ha bebetonozódott hagyományainkhoz – hitvallásunk szelleméhez híven – csak addig ragaszkodunk, amíg az építi Isten munkáját, és nem rombolja. A meghonosított missziói tevékenységek megfelelő előkészítéssel megvalósíthatók. Ezekben elsőbbséget kell élvezniük a következő szempontoknak: 1. az egyháztól távol élők eredményes megszólítása (a jelenleg bevett megszólítási módok túlnyomó többsége olyan, amely maximum adminisztratív módon jeleníti meg a missziót), 2. a mai kor emberének problémáival foglalkozni, 3. az egyháztól legtávolabb élő emberek számára is érthető válaszok megfogalmazása, 4. vonzó gyülekezeti élet biztosítása, 5. a gyülekezetünket nem ismerők (esetleg téves előítélettel élők) előtt is átlátható gyülekezeti élet megteremtése. Ezekben volt eszköz egyrészt a gyülekezeti újság, a helyi társadalmat megszólító rendezvényeink, illetve média megjelenéseink. Kezdeményezéseink eredményeként láthatjuk a római katolikus testvérek közeledését (pl. szervezett ökumenikus hagyományteremtő alkalmak), a római egyház tagjainak érezhető érdeklődése gyülekezetünk iránt (jóllehet ez nem jelenik meg célkitűzésként munkánkban), de az új, eddig még nem látott barátaink gyülekezetlátogatása is ilyen jellegű visszajelzés. A legfontosabb alkalmak a következők voltak: 1.3.1. A Titkolt problémáink sorozat elindítása (2004. októbertől) 1.3.1. Gyülekezeti szilveszter (2004. december) 1.3.2. Gyülekezeti farsangi bál (2005. február) 1.3.3. Evangélizációs hét (2005. március) 23


Pageménteleki 24 1.3.4. Lisztes József gondnok búcsúztatása (2005. április) 1.3.5. Gyülekezeti csendeshét (2005. augusztus) 1.3.6. Ökumenikus alkalmak (2004. augusztus) 1.3.7. Szeretetvendégségek 1.4. A gyülekezet belső életének sajátosságai A legfontosabb változás, amit a gyülekezeti élet sajátosságaként nevezhetünk meg, az közösségi felelősség, kontroll és vezetés, az alulról építkező kezdeményezések, valamint a közösségi akciók kialakulása, megerősödése. Ez alapozhatja meg azt a hosszú távon nélkülözhetetlen gyülekezeti modellt, amely lényegét tekintve a gyülekezetet teszi működőképessé a lelkipásztor jelenlététől vagy távollététől függetlenül. Ez a lelkész távozása vagy kiesése esetében sem okozza a gyülekezeti munka megfeneklését vagy összeomlását, ugyanakkor lényegesen nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé a gyülekezetépítésben. Így a református egyházban észlelhető római hatás és gyülekezeti gyakorlat idővel valóban átalakulhat tisztán vagy nagyobb arányban reformátussá. Egyházközségünkben ez hosszú távon fontos célkitűzés, amivel kapcsolatban úgy tűnik az első meghatározó elmozdulások megtörténtek. Ugyanakkor ez a szemlélet szükségszerűvé teszi a lelkipásztor szerepének újrafogalmazását. A mi gyülekezetépítési modellünkben a lelkipásztornak nem abban az értelemben van központi szerepe, mint ahogy azt a hagyományos lelkipásztormodell tekintetében látjuk. Így a lelkész több időt fordíthat az evangéliumi munkára, a lelkigondozásra, misszióra, bibliaórák szervezésére, a megfelelő készülésre stb., egyszóval azokra a tevékenységekre, amelyek a gyülekezet életének adott szakaszában a lelkész képes elvégezni a legszínvonalasabban vagy a gyülekezet igénye szerint a lelkész feladata lesz. Ez e lelkészkép nyilvánvalóan még nem bevett közösségünkben, de megvalósítása mindenképpen létkérdés a jövőt tekintve. A valósághoz hozzátartozik, hogy a két gyülekezetrész közül Hetényegyháza kedvezőbb helyzetben van. Sajnos érezhetően a ménteleki gyülekezetet nem sikerült a megfelelő módon megszólítani a korosztályi alkalmak szervezésében az elmúlt esztendőben, és a gyülekezet aktivitása sajnos a mostani missziói évben is elmaradt a várttól. Az okok között mindenképpen megemlíteném a lelkipásztor lakhelyét, az elmúlt hosszabb időszak építkezésének hiányát, illetve, hogy valójában nem sikerült jól megtalálni azt a kaput, amelyen keresztül a gyülekezetet a megfelelő módon sikerül megszólítani. Ugyanakkor mindenképpen megemlítem a ménteleki munkatársi kör kiemelkedő és példaértékű szerepét a gyülekezeti élet kézben tartásában, szervezésében, a gyermek-istentiszteletek szervezésében megtartásában, a templompark gondozásában stb. A ménteleki gyülekezetrész gondozásában és a gyülekezeti élet koordinálásban munkatársam és a gyülekezet gondnoka B. Kisné Edit nemcsak erőn felüli, hanem valóban szívvel-lélekkel és magas színvonalon végzi szolgálatát munkatársainkkal közösen. Köszönet nekik! Ménteleken elmozdulási lehetőségként talán a Ménteleki Esték sorozat mutatkozik, amely nagy látogatottságot vetít előre, és talán kijelöli azt az utat, amely a gyülekezet arculatához leginkább illeszkedik. 1.5. Fontosabb változások a gyülekezeti életben A legmeghatározóbb változást abban látom, hogy az előző esztendőben sikerült kialakítani azt a gyülekezeti struktúrát, amely lehetővé teszi a „korosztályi gyülekezetépítés” megvalósulását. Ebben a missziói évben gyülekezetünk gyakorlatilag a kisgyermekkor elejétől, az időskor végéig valamennyi korosztályt képes megszólítani, és részükre valamilyen személyesebb

gyülekezeti programot kínálni. Hasonló eleme a gyülekezeten belüli változásoknak a gyülekezeti címer elkészülte és alkalmazása. A Pénzügyi Bizottság olyan naprakész, szakmailag korrekt pénzügyi struktúrát állított fel, amely módot ad a gyülekezet pénzügyi átláthatóság elvárásának teljes mértékű megteremtésére, a kettő gyülekezetrész pénzügyi teljesítése arányainak követésére, a gyülekezetrészek közötti közterhek igazságosabb és követhetőbb tervezésére. A PüB valóban éjszakákba nyúló kimagasló és rendkívül magas színvonalú teljesítményt nyújtott, amelyre hosszú távon lehet alapozni. Ez a tevékenység valóban nem valósult volna meg Sipos János személye és határozott bizottsági vezetése és Nyíri Györgyné, valamint Tekes Csaba bizottsági tagok nélkül. Köszönjük! Kiszámíthatóbb, tervezhetőbb pénzügyi rendszer kialakulása kezdődött meg az egyházfenntartói járulék rendszerének megváltoztatásával, valamint a borítékos adakozás bevezetésével. Jóllehet a passzívum nem szűnt meg, de annak növekedési üteme láthatóan csökken. 1.6. A gyülekezeti élet szükségletei a gyülekezetépítés vonatkozásában Az előző egy évben több olyan igény szükséglet jelentkezett, amelyek mindenképpen figyelembe kell venni. A gyülekezetépítéshez legfontosabb szükségletként – amely a következő missziói év célkitűzéseinek kialakításában is fontos szerepet játszik – a következőket fogalmazzuk meg:  családias légkör kialakítása a tantermi légkör helyett,  kisközösségi élmények megteremtése a kis létszám miatt megjelenő negatív érzések visszafordítására,  a szolgáló közösség létszámának növelése és aktívabbá tétele,  a szolgálatok minőségének emelése,  az eddig elindított folyamatok megvizsgálása, pozitív esetben megerősítése.

II. Megvalósítandó gyülekezetépítési célkitűzések a 2004-2005. missziói évben 2.1. A fő célok (prioritások) megfogalmazása A prioritásokat három kifejezéssel lehet tömören megfogalmazni: családiasság, átláthatóság, nyitottság. 2.1.1. Családiasság 2.1.2. Átláthatóság Az átláthatóságot kettő értelemben használjuk itt. Egyrészt a szervezeti keretek értelmében. Szeretnénk, ha gyülekeztetünk tagjai tisztában lennének azzal, hogy milyen egyházban, egyházkerületben, egyházmegyében, egyházközségben élnek. Hangsúlyt fektetünk ezért arra, hogy a konfirmáció képzés során a konfirmandusok alapvető kérdésekben világosan lássák a presbitérium felépítését, munkáját, szolgálati területeit, a nagyobb egyházi közigazgatási egységek szerepét, jelentősebb vezetőit, a pénzügyi támogatási rendet, törvényeket stb. Ugyanezt kívánjuk képviselni a gyülekezet nagyobb tagsága előtt (pl. a Szószólóban rendszeresen megjelentett egyházi törvényekkel, presbitériumi határozatokkal, pénzügyi elszámolásokkal stb.). A másik vonatkozása ennek a prioritásnak a pénzügyi átláthatóság, amit a pénzügyi szabályzatunk megteremtésével, többszintű vizsgálatával, ellenőrzésével, valamint pénzügyi folyamataink közreadásával kívánunk megteremteni, megerősí-

24


II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM teni. Jóllehet ez a típusú átláthatóság a mi részünkről is elvárás lenne az egyház magasabb egységeitől. (Szeretnénk hasonló tendenciát látni pl. a jogalkotási folyamatban történő érdemi egyeztetésben, az egyházi közpénzek – pl. kötelező adományok – tételes elszámolásában, a nagyobb kiadásokban történő előzetes egyeztetésben, a szakmai jellegű döntésekben, pozíciókban megfelelő képzettségű és tapasztalatú szakemberek megjelenítésében, az összeférhetőségek és összeférhetetlenségek tisztázásában stb. egyszóval az átláthatóság megteremtésében.) Ez esetben számos nehéz kérdéssel kapcsolatban gyülekezeti tagságunk és konfirmandusaink előtt olyan mindnyájunkat erősítő és követendő példákat sorakoztathatnánk fel, amelyek ténylegesen (át)láthatóvá tennék: valóban ilyen példaértékűen működik egyházunk. 2.1.3. Nyitottság A nyitottság szintén kettős értelemben szerepel itt. Nyitottak kívánunk lenni többek között a bennünket körülvevő társadalom problémáira. Nem kívánjuk követni azt a mintát, amely az embereket érintő modern társadalmi kérdésekben is középkori kiüresedett tekintélyelven megjelenő kijelentésszerű megnyilvánulásokban jelenik meg. Úgy gondoljuk, egy pluralista társadalomban az egyház megjelenése akkor válik elfogadottá, ha üzenetét úgy képes megjeleníteni, hogy az éppen a párbeszéd, őszinteség, adott esetben az önkritika folytán válik elfogadhatóvá az emberek számára. Éppen ezért olyan színtereket kívánunk megteremteni, amelyek a nem hívő társadalom számára is elfogadható, biztonságos légkört teremtenek, amelyben olyan kérdésekről esik szó, ami őt is érdekli, és az erre adott válaszok érthetők számára. E tekintetben tehát jelen kívánunk lenni a helyi társadalom életében. Elfogadjuk, hogy a társadalom többsége számára az egyház nem jelentős súlyú szervezet, ugyanakkor vállalva a párbeszédet, igényes és magas színvonalú gyülekezeti munkával és társadalmi feladatok felvállalásával, valamint mindennapjaink megismertetésével nyomatékosítani szeretnénk, hogy olyan értékeket képviselünk, amelyek kortól függetlenül jelentettek építő erőt a mindenkori társadalmakban, és mi arra törekszünk, hogy ezeket az értékeket a számukra is érthető nyelven fogalmazzuk meg. Másrészt nyitottak kívánunk maradni a bennünket nem ismerők előtt. Ezért törekszünk egyházközségünk másokat elzáró vagy riasztó belterjességének minden formáját visszaszorítani. Olyan programokat is szervezünk, amelyek elsősorban a nem hívő társadalmat szólítják meg, és olyan fontos, izgalmas és tabutémának számító kérdésekkel kapcsolatban hívunk ismert szakembereket, mint pl. az öngyilkosság, kábítószer-probléma, terrorizmus, haldoklás – halál – gyász, depresszió, homoszexualitás stb. (ld. Titkolt problémáink), vagy szervezünk olyan kulturális rendezvényeket, mint pl. a neves zeneszerzőházaspár koncertje, a Vedres-Gyermán est a Ménteleki Esték keretében. Úgy ítéljük meg a misszió ma már nem végezhető középkori és múlt századi eszközökkel, azt újra kell értelmezni és módszertanát kidolgozni vagy a magyarországi helyzetre adaptálni. Megítélésünk szerint az egyház mai missziója ilyen keretek között indulhat el és erősödhet meg Hetényegyházán és Ménteleken a 21. század elején. 2.2. A korábban elindított (megerősítendő) folyamatok Korosztályi építkezés A korosztályi gyülekezetépítés módszere azért nyert elsőbbséget más gyülekezetépítési módszerekkel szemben, mert az a rendszer két olyan célt is érvényesít, amely számunkra rendkí-

vül fontos: 1. megfelelő esetben középhosszú távon jelentős növekedést eredményezhet a gyülekezet életében, 2. a fiatalok gyülekezeten belüli arányának nagyobb mértékű emelkedését eredményezheti, 3. egyszerű módon biztosítja a gyülekezet egészének személyes és családias megszólításának lehetőségét. 2.2.1. A református öntudat és önazonosság megerősítése Már az előző missziói évben is fontos mérföldkő volt a református önazonosság megerősítése. Komoly problémaként jelenik meg, hogy gyülekezetünk hitben elkötelezettebb része is olyan környezetben keres lehetőségre erősödést, amely tanításában nem kevés elem teljesen idegen a református szemlélettől (így jelent meg pl. a laikus szolgálattal szemben megfogalmazott ellenérzések stb.), vagy csak komoly fenntartásokkal, illetve helyreigazítással fogadhatók el (pl. a bűn és bűnök gyakorlatban történő folyamatos összemosása, a jó cselekedetek szerepe, a megigazulás és megszentelődés kérdése stb.). Mindezekben komoly félreértések láthatók, amelyek kihatással vannak egyrészt a gyülekezet életére, az egyéni kegyességre, vagy adott esetben még az illető lelki teherbírására is. Az elmúlt évben ezért került nagyobb hangsúly a fontosabb fogalmak tisztázására az tanító jellegű igehirdetések alkalmával vagy a konfirmációi felkészítésen, illetve a bibliaórákon, alkalmanként ezért került elő az igemagyarázatok során a Heidelbergi Káté vagy a II. Helvét Hitvallás is. De hasonló célzattal indítottunk olyan rovatot a gyülekezet újságjában, amely ezt a helyzetet kívánja orvosolni. Ez a folyamat központi fontosságú hosszú távú céljaink megvalósításában, éppen ezért a megkezdett folyamatot hasonló módon kívánjuk erősíteni a továbbiakban is, amelynek elsődleges színtere a vasárnapi istentisztelet, a konfirmációi képzés, a presbiteri bibliaóra és a Szószóló egy-egy rovata. 2.2.2. A gyülekezet körzetesítése Az elmúlt időszakban 14/He (I.8.)/2004. számmal presbiteri határozat született arról, hogy Hetényegyházán kísérleti jelleggel a gyülekezet körzetesítésre kerül. A határozatot a presbitérium idő hiányában nem hajtotta végre, ami arra sarkall minket, hogy újabb megvalósítási formát keressünk. 2.2.3. A gyülekezetépítési stratégia befejezése 2.2.4. A gyülekezeti hét 2.2.5. Szeretetvendégségek 2.2.6. Kiszámíthatóbb és tervezhetőbb pénzügyi rendszer, valamint a Pénzügyi Szabályzat 2.3. Újonnan beindítandó folyamatok, megszervezendő események Egyházközségünk újonnan beindítandó folyamatai, eseményei közül a következőbb a legjelentősebbek: 2.3.1. A környező kisgyülekezetek összefogása Újszerű megközelítést tesz lehetővé az a folyamat, amely az elmúlt hónapokban kelt életre. A kezdeményezés célja, hogy a 20-30 km-es körzeten belül lévő kisgyülekezetek bizonyos tevékenységeiket (pl. nyári táborok, presbiterképzés, újságszerkesztés, ifjúsági munka beindítása stb.) megosztva sokkal hatékonyabb gyülekezeti munkára képesek, illetve újszerű gyülekezeti munkaszervezéssel (pl. szabadságolási és helyettesítési rend, szószéki rotáció stb.) eddig át nem hidalható problémák is megoldhatóvá válnak. A folyamat kidolgozásában és megerősítésében, illetve a gyülekezetek bevonásában mi magunk is szívesen vállalunk feladatokat. 2.3.2. A gyülekezet helyzetének felmérése Célszerűnek tűnik olyan olcsó és jól használható felmérési

25


módszer, amely a gyülekezet Page 26 tagságának helyzetét képes rögzíteni. A fókuszcsoportos felmérés helyett mi a kérdőíves reprezentatív mintavételt választottuk, egy több szempontú kérdőív segítségével. Ennek alapján bizonyos prognózis állítható fel a gyülekezetszociológiai helyzetével kapcsolatban (pl. korfa), vagy láthatóvá válnak azok a folyamatok, amelyek változtatásra vagy megerősítésre szorulnak. A mintavétel az ádventi időszak környékén a legcélszerűbb, kiértékelésére a jövő év elején várható. Terv szerint a kérdőív a stratégia megvalósítását hívatott monitorozni,és azt 3-5 évenként ismételnénk meg. 2.3.3. A presbiterválasztás Fontos időszak lesz a presbiterválasztás időszaka. Terv szerint a presbitériummal történő előzetes egyeztetés alapján a presbiterek olyan – a gyülekezet által is megismerhető programmal – állnának elő, amely valós presbiterválasztást tesz lehetővé. Ugyanis eddig kizárólag az alapján került megválasztásra egyegy presbiter, hogy felkerült a presbiterek listájára, vagy egyszerűen ismerték őt. A presbitérium megfelelő bibliai súlyának viszszaállítása olyan feltétel, amely a gyülekezetépítés tekintetében nem megkerülhető. 2.3.4. A lelkipásztor beiktatása A presbitérium határozata szerint a lelkipásztor a következő évben beiktatásra kerül. Jóllehet egyházjogi szempontból – lévén, hogy missziói egyházközség vagyunk – nincs jelentősége, erkölcsi tartalma azonban nem kevés. A gyülekezeti önállósággal kapcsolatos teendőket a Presbitérium a későbbiekben tárgyalja. 2.3.5. A következő missziói évben előkészítendő folyamatok, események Nagy valószínűséggel ebben a misszió évben még nem valósíthatók meg rendszeresen a gyermekdélutánok, azaz a gyermekek rendszeres gyülekezet által szervezett szabadidős programja, de olyan egyszeri kampányszerű programok végzésére van lehetőség, amely a településrészek fiataljainak, gyermekeinek megszólítását, illetve bevonását teszi lehetővé. Ebben tervezetten a nyári időszakban, a nyári szünet idejében tervezünk nem rendszeres alkalmakat. A településrészek megszólításában lehet nagy jelentősége bankettek szervezésének, amely olyan kulturális esemény lehet, amely egy-egy egyházi ünnephez kapcsolódik (pl. karácsony). A program célja, hogy a helyi embereket (gyülekezeti tagságtól függetlenül) olyan kulturális programra hívjuk meg, amely lehetőséget teremt a találkozásra, kapcsolatépítésre, valamint egy (önköltsége vagy ingyenes) vacsora elfogyasztására.

III. A gyülekezeti katekhézis éves koncepciója 3.1. Az istentiszteletek rendje A folyamatos lekció alapján történő igemagyarázat ebben az évben is váltakozva megjeleníti a különböző (tanítói, lelkigondozói, evangélizációs, hitmélyítő) igehirdetési stílusokat, úgy, hogy mindezek közül idén is a tanítói típusú igehirdetések jelennek meg nagyobb arányban. 3.2. A bibliaórák rendje A bibliaórákat nem tudjuk ebben az évben tematikusan a vasárnapi igemagyarázatokhoz igazítani, így azok részben a lelkipásztor vagy csoportvezető által meghatározott témák szerint (pl. Gyülekezeti bibliaóra, Tinifi), részben a csoport választása szerint (pl. Ifjúsági bibliaóra), részben egy-egy bibliai könyv folyamatos tanulmányozásával (pl. Presbiteri bibliaóra), részben a Bibliaolvasó kalauz igéi alapján (pl. Nyugdíjasok bibliaórája) kerülnek megtartásra. 3.2.1. Az ifjúsági bibliaórák Gyülekezetünkben ebben a missziói évben már több ifjúsági

26

bibliaóra indulhatott el: 3.2.1.1. Középiskolások bibliaórája Ez a csoport olyan általuk választott témák alapján gondolkodnak közösen a Biblia gyakorlati tanításairól, amelyek számukra a legfontosabbnak tűnő kérdések (pl. családi konfliktusok, Jézus és a deviancia, kapcsolataink, félelem, veszteségek feldolgozása, kultúra és keresztyénség, nemzettudat, kábítószerprobléma, katolikus és református vallás, ateizmus és üdvösség stb.). 3.2.1.2. Tinifi A fiatalabbakkal a hitbeli alapokat kívánjuk lerakni, illetve megerősíteni az előzőhöz képest sokkal játékosabb és plasztikusabb formában, amikor már a vita mint kommunikációs eszköz megjelenhet. 3.2.1.3. Lakóotthon A hetényegyházi lakóotthonban a legelemibb egzisztenciális kérdésekről és problémákról folyik beszélgetés kifejezetten miszsziói jelleggel, így egészen elérő munkamódszerrel, mint az a hagyományos gyülekezeti munkában megszokott. Ilyen témák pl. a szeretet, békesség, boldogság, szex, pénzügyek, idő stb. 3.2.2. A családi bibliaóra A családi bibliaóra részben a családi élettel kapcsolatos kérdéseket (pl. egy-egy bibliai család életének elemzése), részben a nehezebb hitéleti kérdéseket (pl. honnan tudhatom meg Isten útmutatását stb.) tárgyalja. Minden alkalommal témavázlat készül, amit a bibliaóra tagjai hazavihetnek, és amely a beszélgetés nehezebb részeit segíti, illetve a bibliai helyeket könnyebben megjegyezhetővé teszi. 3.2.3. A nyugdíjasok bibliaórája A nyugdíjasok bibliaórája családiasabb alkalom, amelyen több időt szentelünk a beszélgetésre, a kedvesebb énekek éneklésére. A délelőtti hosszabb alkalomból kb. ľ óra az igei rész. Ezentúl a kávé és tea mellett sort kívánunk keríteni egy-egy régi magyar, érdekesebb természet- vagy életrajzi film megtekintésére. Terv szerint alkalmanként egy-egy vendéget (jogászt, orvost, művészt stb.) is szeretettel látunk, akikkel érdekesebb vagy fontosabb kérdésekről lehet beszélgetni. A csoport tagjai időnként együtt látogatnak el múzeumba, fürdőbe vagy mennek kirándulni. Ősszel csendeshétre készülünk, amely – a csoport kérésére – nem a gyülekezeti hét időpontjában lesz. 3.2.4. A presbiteri, munkatársi bibliaóra A bibliaórán az 1 Timóteus folyamatos magyarázata történik, illetve a beszélgetés és imaközösség után a soron következő presbitériumi ügyek megvitatása, valamint a presbiteri határozati pontok megjelölése. Így több idő marad az egyes ügyek megvitatására, illetve a konszenzus kialakítására, míg a presbiteri gyűlés ezután már csak az adott javaslatok elfogadásának vagy elutasításának színtere lesz. 3.2.5. Gyülekezeti bibliaóra A gyülekezeti bibliaóra az egyetlen gyülekezeti alkalom ma még, amely idén óta Gáspár Tibor segítségével nemlelkészi vezetéssel történik. Örömteli egyrészt, hogy ilyen alkalom lehet gyülekezetünkben, hiszen ez nagymértékben hozzájárul a református önazonnosság kialakulásához, megerősödéséhez, valamint, hogy színtere lehet a gyülekezeten belül korábban már megerősödött pietista hívő kör egy részének gyülekezeten belüli megszilárdulásához. 3.3. Speciális katekhetikai alkalmak előkészítése Több hónapja fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy a speciális nevelésű igényű fiatalok, illetve felnőtt lakosság megszólítása és bevonása sajátossága lehet a gyülekezetnek. Tekintettel arra, hogy ebben jól képzett munkatársunk jelenleg nincs, keressük a lehetőséget és a módszereket a program megvalósítáSzószóló 2004. december

II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM sára. Hasonlóan újszerű elképzelésnek tűnik a különböző szekták által behálózott, és a keresztyénségből még nem kiábrándult környékbeliek lelkigondozói jellegű csoportalkalma. A még ki nem forrt kezdeményezés kidolgozása – amennyiben az elképzelés megvalósul – ebben a missziói évben történik meg. 3.4. Iskolai hitoktatás Az iskolai hitoktatás a már korábban megkezdett rend szerint folytatódik. A missziói év ez irányú feladata a hosszú távú hitoktatási rend kidolgozása, illetve az iskoláskorúak hitoktatása, valamint a konformáció előkészítő két év anyagának összehangolása és egymásra építése lesz. 3.5 A nyári gyülekezeti hét Ld. korábban 3.6. Egyéb alkalmak 3.6.1. Titkolt problémáink A program ebben az évben az ÁMK-vel közös szervezésben történik. A soron következő tervezett témák a terrorizmus, hal-

Kanonok lepény Sütemény, amelyet gyerekkoromban nem szerettem, sőt haragudtam az anyukámra, ha ilyet sütött, mert mindig a szegénységünket juttatta eszembe. A gazdag süteményt én akkor dúsan krémesnek és nagyon habosnak gondoltam. Azóta az unokák kedvencévé vált! A lepény összetétele az alábbi: 50 dkg finomliszt 25 dkg kristálycukor 3 db tojássárga 1 db citromhéj 1 db sütőpor 1 evőkanál sertészsír és kevés tej az öszszeállításhoz A lepény elkészítése. Az összedolgozott tésztát két részre osztjuk. Az egyik felét a zsírral kikent tepsibe terítjük és megkenjük baracklekvárral, majd ráhelyezzük a tészta másik felét. Közepes tűznél rózsaszínűre sütjük, majd hagyjuk kihűlni. Ezután óvatosan rákenjük a kemény habbá vert tojásfehérjét. Majd megszórjuk darabolt dióval és cukorral. Kicsit visszatesszük a sütőbe, hogy megszáradjon. Ízlés szerint daraboljuk, de legmutatósabb, ha fánkszaggatóval holdacskaformát vágunk. A mennyiség kb. 40x30 cm-es tepsinek felel meg. Jó étvágyat a süteményhez, amely sem nem kanonok, sem nem lepény, viszont finom! Trungel Ilona

doklás és gyász, depresszió, homoszexulatitás, szektakérdés lesznek. 3.6.2. Bankett Ld. korábban 3.6.3. Kalandtúra A tavalyi évben megfelelő támogatottság hiányában nem sikerült megvalósítani a programot, amit a tavalyi koncepció szerint idén ismét megpróbálunk. 3.6.4. Katekhetiakai konferencia Az őszi időszakban gyülekezetünk lesz a szervezője és házigazdája az egyházmegye katekhetikai konferenciájának. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden munkatársunknak, aki szabadidejét, hozzáértését, pénzét, szeretetét nem sajnálva állt gyülekezetünk építésének ügye mellé, és segítette annak növekedését, fejlődését.

há A S zia zó ssz sz on ól yr ó ov ata

Aszaltszilvás-mogyorós adventi koszorú Hozzávalók a töltelékhez: 250 g aszalt szilva,150 g darált mogyoró, 100 g cukor, 1 teáskanál őrölt faéj, 1 (közepes méretű) tojás, 1 tojásfehérje, 75 ml tej vagy rum, a kelt tésztához: 375 g liszt, 1 élesztő, 1 csipet só, 1 tojás, 200 ml tej, 50 g lágy vaj vagy margarin a kenéshez: 1 tojás sárgája, 1 evőkanál tej Elkészítés: A szilvát felaprítjuk. A mogyorót, a fahéjat és a cukrot 1 keverőedényben jól elvegyítjük. Hozzáadjuk a tojást, a tojásfehérjét és a rumot vagy tejet majd jól elkeverjük. A lisztet 1 keverőedénybe átszitáljuk és azonnal elkeverjük az élesztővel. A maradék hozzávalókat is hozzáadjuk és konyhai robotgéppel (dagasztó spirál) 2 perc alatt jól összedolgozzuk. Egy sárgabarack nagyságú adagot a belisztezett munkalapra szedünk, kinyújtjuk és karácsonyi motívumokat szaggatunk ki, majd félretesszük. A megmaradt tésztadarabokat a nagy darab tésztához gyúrjuk és hengerré formáljuk. A belisztezett munkalapon négyzet alakúra nyújtjuk. Rákenjük a tölteléket, de 1 cm szélt szabadon hagyunk. Egyenletesen rászórjuk a szilvadarabokat is. A tésztát a hosszabbik oldalán feltekerjük, és kizsírozott tepsibe helyezzük úgy, hogy a „varrat” lefelé nézzen. A végeit egymásba illesztjük és összenyomkodjuk. A tojássárgáját elkeverjük a tejjel, megkenjük vele a koszorút, ráfektetjük a kiszaggatott formákat és ezeket is megkenjük tejjel. A tésztát meleg helyen kelesztjük míg szemmel láthatóan megnő. Ha megkelt, a sütő középső részében megsütjük. Sütési idő: kb. 35 perc Légkeveréses sütőben kb. 160°C (előmelegítve). Alsó és felső sütés: kb. 180 °C (előmelegítve) Gázsütőben 2-3 fokozat (előmelegítve). Tipp: Ha a szárított gyümölcs darabkái egymáshoz ragadnának, adjunk hozzá 1 evőkanál lisztet! A szilvát ízlés szerint helyettesíthetjük mazsolával vagy bármilyen szárított gyümölccsel, akár rumba áztatva is! Kecskés Judit 27


Kedves Olvasó! Ha túljutottál a szöveghasábok rengetegjein, szeretnénk egy nagyon izgalmas kézműveskedésre invitálni. Az alábbi kép egy miniatürizált mézeskalács-házikót ábrázol. Elkészítésében segítkezhetnek kicsik és nagyok egyaránt. Hasznos időtöltést kívánunk és sok örömet a munka során.

A szerkesztőség címe 6044 Hetényegyháza, Csillagfény u. 1. Telefon/fax: 76/32 87 86 E-mail: [email protected]; [email protected] FELELŐS SZERKESZTŐ: Ferenczi Zoltán MUNKATÁRSAK: Szőllősiné Éva, Ferencziné Bodor Csilla, Nyíri Judit, Nyíri Györgyné, Trungel Ilona, Gaszner András dr., Jávor Ildikó dr., Takács Péter, Sipos János, Sipos Jánosné, Birtalan Balázs, Kecskés Judit 28


Szószóló PARÓKIA 2. FELFÚJHATÓ GUMITEMPLOM 3. oldal

Recommend Documents