2016. Május
17. évfolyam 2. szám
Kunmadaras Önkormányzatának közéleti információs lapja. Felelős kiadó: Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata Szerkesztőség vezetője: Gőz András intézményvezető Szerkesztőség tagjai: Nagyné Papp Róza, Batáné Kun Beatrix, Kemecsi Sándorné
Meghívó – 725 éves Kunmadaras
2. oldal
Levél a Kunmadarasiakhoz
2. oldal
Május
3. oldal
Készenléti Szolgálat – Kapcsolattartási ügyelet
3. oldal
Pillanatképek az Sz. Sz. K. életéből
4. oldal
Tájékoztató gyermekorvosi ellátásról
4. oldal
Pályázati hírek
4. oldal
Önkormányzati kitüntetések alapításáról
5. oldal
SZEM – Szomszédok Egymásért Mozgalom
6. oldal
Mentorprogram
6. oldal
Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása
7. oldal
Értékmentés
8. oldal
Szabadtéri tűzgyújtás veszélyei
9. oldal
Testvériskolánkhoz látogattunk
10. oldal
A pad
12. oldal
Gyermeknapi program
12. oldal
2
Madarasi Krónika
Tisztelt Madarasiak! Az elmúlt egy-két évben volt szerencsém többször ellátogatni Önökhöz. Igen szép programokon vehettem részt. Számomra lelket melengető volt, hogy Önök igen szép számmal voltak jelen a könyvbemutatókon, egyéb kulturális rendezvényeken. Nagykunsági nyugdíjas múzeumigazgató révén engem Önök megerősítettek abban a hitben, hogy érdemes a szülőföld hagyományának megőrzéséért dolgozni, harcolni a vidék kulturális felemelkedéséért. E célok eléréséért szeretnénk a mai fiatalokat és idősebbeket is megnyerni az együttmunkálkodásra. Ezért szerveztem egy több éves Nagykunság-kutatást, amelyet az idén Kunmadarason és Túrkevén kezdünk.
Először egy egy hetes közös munkát szervezünk a július 11-15 közötti hétre. Jönnek a településre egyetemi hallgatók Debrecenből, Budapestről, főiskolások Szolnokról. Ugyancsak idelátogatnak egyetemi-főiskolai tanárok, muzeológusok. Mindenki arra kíváncsi hogyan éltek, élnek a madarasiak. (Helyi fiatal csatlakozását is örömmel vesszük.) Kérdezősködnek a régi szokásaikról, megtörtént dolgokról (háborúk, forradalmak stb.), élettörténeteiket szívesen veszik magnetofonra, jegyzik le vagy éppen fényképeznek, rajzolnak. Nem először történik ilyen Kunmadarason, hiszen a két világháború között Györffy István néprajzkutató is hozta diákjait e vidékre. (Az a Nagykunsági krónikát
Madarasi Krónika író, nagy magyar néprajzkutató, aki Karcagon született, de édesanyja madarasi volt.) Később mások is követték példáját. Most mi is a követők nyomába eredünk. Kíváncsiak vagyunk, hogy változott az élet az azóta eltelt fél évszázadban. Kérem Önöket, hogy fogadják szeretettel és bizalommal kutatóinkat, diákjainkat. (Mindenkinek lesz igazolványa, arról, hogy ebben a kutatásban vesz részt.) Beszélgessenek el a fiatalokkal és vezetőikkel. Ne idegenkedjenek attól sem, ha fotózásra, másolásra elkérnek egy-egy régi fényképet, katonalevelet. Csak a tábornak helyt adó Honismereti Egyesület épülete Rákóczi u. 2. – a volt Liga épülete) viszik és a munkálat befejezése után vissza-
Május – Pünkösd hava – Tavaszelő Az egyik legkedvesebb hónapunk. Az időjárás már a nyár közeledtét jelzi. Nevét Maja istennőről kapta, akit a termékenység megszemélyesítőjeként tartanak számon. Esetenként 30 C fokot is mérnek. A Nap a Bika jegyébe tartózkodik 20-áig, majd átlép az Ikrek jegyébe.
Májusi népi megfigyelések és jeles napok - Májusi eső aranyat ér ! - Fülöp napja ha száraz, és meleg, akkor bő termés lesz. - Pongrácz napi eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek.
3
adják. Önök is felkereshetnek bennünket a tábor ideje alatt. Ha valamilyen régi tárgyat, egyéb dokumentumot pedig át tudnak adni megőrzésre, örökbe az a Madarasi Honismereti Egyesület gyűjteményét gyarapítja. Mindezzel Önök is hozzájárulnak a kunmadarasi értékek gyarapításához, megőrzéséhez. Dr. Örsi Julianna kutatásvezető Táborunk munkáját az EMMI, a GULAG emlékbizottság, Kunmadaras Önkormányzata és a Kunmadarasi Honismereti Egyesület támogatja.
-
Savanyú lesz a bor ha Orbán napja esős, édes ha tiszta az idő. Pünkösdi szép idő sok bort ígér. Száraz május gyenge termés előjele. Forró május után esős június következik.
Május első vasárnapja: Anyák napja Ezen a napon általában ki-ki saját édesanyját köszönti egy csokor virággal, megköszönve neki az eddigi fáradalmait, amit értük tett. 1925-ben rendezték meg először Magyarországon. A hagyomány Amerikai eredetű.
Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ 5300 Karcag, Püspökladányi út 33. Tel.: 59/311-006 e-mail:
[email protected]
Tisztelt Lakosság! Szeretnénk felhívni figyelmüket intézményünk új szolgáltatásaira:
Készenléti szolgálat Célja a Család és Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával van megszervezve úgy, hogy munkatársunk telefonon keresztül tanácsadással szakszerű segítséget tud nyújtani, vagy ilyen segítséget tud mozgósítani a krízishelyzetbe került lakosoknak, családoknak, fiataloknak. A telefonos készenléti szolgálat az intézmény nyitvatartási idején túl hívható az alábbi időpontokban: Hétfő Kedd
16,00 – Kedd 16,00 – Szerda
Szerda 16,00 – Csütörtök Csütörtök 16,00 – Péntek
07,30-ig, 07,30-ig, 07,30-ig, 07,30-ig,
Péntek du. 13,30 – Hétfő reggel 07,30–ig.
A készenléti szolgálat telefonszáma: 0630/5709611 A telefonszám hívása nem ingyenes. Kapcsolattartási ügyelet A Kapcsolattartási ügyelet célja lehetőséget biztosítani a gyermek, valamint a különélő, kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára, hogy semleges helyszínen, nyugodt, biztonságos körülmények között találkozhassanak egymással. Helyszín: Család- és Gyermekjóléti Központ (5300 Karcag, Püspökladányi út 33.) A szolgáltatásokról bővebb információ kérhető az alábbi elérhetőségeinken: Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ 5300 Karcag, Püspökladányi út 33. Tel.: 59/311-006 e-mail:
[email protected] A Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai ingyenesek.
Madarasi Krónika
4
Pillanatképek az Sz.Sz.K. életéből! A Szociális Szolgáltató Központ gondozottjai részére, a 2016os évben is sok színes programot kínálunk. Foglalkozásaink és rendezvényeink az ellátottak igényeinek, érdeklődésüknek, egészségi állapotuknak, képességeiknek és készségeiknek megfelelően kerülnek megrendezésre. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltése érdekében társasjátékok, kártyajátékok, ügyességi feladatok, kvízjátékok kavalkádja várja az érdeklődőket. A képességek fejlesztésére és szinten tartására nagyon sok új eszköz áll rendelkezésünkre, melyet gondozottjaink örömmel vesznek igénybe. Az Intézményi belső környezet szebbé tételére kézműves foglalkozásokon közösen készítünk dekorációt. Irodalmi délutánjainkon filmvetítést (régi magyar filmek), és különböző novellákból, elbeszélésekből felolvasást tartunk. Egészségünk érdekében címmel heti rendszerességgel interaktív prevenciós előadást tartunk. Minden nap lehetőség van a masszázs szobában a masszírozó készülékek igénybevételére. Hetente, csütörtökön nótadélutánon énekkel és tánccal vigadunk. Kb. két havonta Bata Sándor szolgáltatja hozzá az élőzenét. A jeles napokra kvíz feladatokkal készülünk.
Az idei farsangunkon a zene játszotta a főszerepet. Külföldi és hazai énekesek és együttesek lepték meg a Szociális Szolgáltató Központot. Itt volt „Surda, Nagy Feró, Arash, Apostol együttes, Dupla kávé, Janicsák István és az asszonykórus”. A telet és gondjainkat, kiszebáb égetéssel űztük el. Férfi gondozottjaink az idei nőnapon, a Hattyúk tava balett előadással kedveskedtek a hölgy tagjainknak, mely nagy sikert aratott. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc megemlékezésére, a Petőfi úti óvoda színvonalas műsorát láthattuk. Április 11.-én megemlékeztünk a költészet napjáról is. Ágoston Imréné anyák napi rendezvényén örömmel vettünk részt, melyre a meghívást ezúton is köszönjük. Júniusba harmadik alkalommal megtartjuk a „Generációs Napunkat”, ahol számítunk minden unokára és nagyszülőre. Amennyiben kedvet kapnak a programjainkon való részvételre, szívesen várjuk Önöket!
Pásztor Ferencné Varga Erika Szociális és mentálhigiénés munkatársak
Tájékoztató Tájékoztatjuk Kunmadaras Nagyközség lakosságát, hogy 2016. április 1. napjától a házi gyermekorvosi alapellátási feladatot helyettesítéssel Dr. Gál Róza és Dr. Matus Mária gyermek-szakorvosok biztosítják két hetes váltásban az alábbi időpontokban: A hónap ELSŐ két hetében Dr. Matus Mária Hétfő: 13.00 – 15.00 óra Kedd: 9.00 – 11.00 óra Szerda: 14.00 – 16.00 óra Csütörtök: 14.00 – 16.00 óra Péntek: 13.00 – 15.00 óra Tanácsadás: Kedd: 8.00 – 9.00 óra Csütörtök: 13.00 – 14.00 óra
A hónap MÁSODIK két hetében Dr. Gál Róza Hétfő: 14.00 – 16.00 óra Kedd: 14.00 – 16.00 óra Szerda: 9.00 – 11.00 óra Csütörtök: 14.00 – 16.00 óra Péntek: 9.00 – 11.00 óra Tanácsadás: Kedd: 13.00 – 14.00 óra Csütörtök: 13.00 – 14.00 óra
Kérjük a rendelési idő pontos betartását!
dr. Vincze Anita jegyző
Pályázati hírek Pályázati adatlapot nyújtott be Önkormányzatunk 2015. június 09-én az Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására. A Belügyminiszter Úr 2015. augusztus 4-én döntött, amely alapján önkormányzatuk támogatásban részesült. A projekt keretében 30 millió forint összegben felújításra kerül a Semmelweis utcai Orvosi Rendelő épülete. A pályázat vonatkozásában módosítási kérelemmel fordultunk a Belügyminisztériumhoz az alábbi indok miatt. A pályázat benyújtása során csatolásra került a Kunmadaras, Semmelweis Ignác utca 9. sz. alatti Orvosi Rendelő felújításának egy előzetes költségbecslése (30.000.000.-Ft). A pályázat benyújtását követően önkormányzatunk a pályázatban szereplő felújítási munkálatokról részletes költségtervet készítetett, melyből kiderült, hogy a becsült költségek a pályázatban szereplő felújítási munkák teljes körű megvalósítását nem teszik lehetővé, mivel a tényleges tervezői költségvetés alapján azok kivitelezése 82.632.922.-Ft
ráfordítását igényelnék. A támogatói szerződésben vállalt fejlesztés eredeti célkitűzését a módosítás nem érinti. A projekt keretében tervezett megvalósítandó célok: külső homlokzat, padlás, lapostető hőszigetelése, vízszigetelés, külső nyílászáró csere, napelemes rendszer kiépítése. A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szóló 2006/2015. (XII.29.) Korm. határozat alapján Önkormányzatunk a Belügyminisztériumtól 30.000.000.- Ft összegű, egyszeri jellegű, vissza nem térítendő támogatást kapott. A projekt keretében a József Attila Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár energetikai korszerűsítése valósul meg az épület energiaigényének csökkentése érdekében. A projekt keretében a nevezett épület homlokzati szigetelésére, nyílászárók cseréjére valamint külső felújítási munkálatokra kerül sor. A kivitelező kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás 2016. április 28án megindításra került.
Madarasi Krónika
5
Önkormányzati kitüntetések alapításáról Kunmadaras Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének i) pontja, valamint Magyarország címerének és zászlajának használatáról, az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. tv. alapján a 2016. február 25-ei ülésén megalkotta az önkormányzati kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről szóló 5/2016.(III.01.) sz. rendeletét (továbbiakban: R.) A hivatkozott önkormányzati rendeletben az önkormányzat annak érdekében, hogy kifejezhesse nagyrabecsülését mindazon polgároknak, akik a helyi közösség szolgálatában, a nagyközség jó hírének öregbítésében, a település fejlődésének elősegítésben, valamint a közszolgáltatások biztosítása során és a jövendő nemzedékek nevelésében és oktatásában kimagasló és példamutató tevékenységet fejtettek ki, az alábbi kitüntetéseket alapította: 1.) Kunmadaras Nagyközség Díszpolgára, 2.) Kunmadaras Nagyközségért Oklevél, 3.) Kunmadaras Nagyközség Diákja. 1./ A rendeletben foglaltak alapján az Önkormányzat a „Kunmadaras Nagyközség Díszpolgára” kitüntető cím adományozásával fejezi ki nagyra becsülését azok iránt, akik gazdasági, tudományos, kulturális, sport vagy egyéb téren kifejtett tevékenységükkel a nagyközség lakossága, hírnevének öregbítése érdekében huzamosabb időn át példamutató eredményességgel munkálkodtak. Maradandó alkotásaikkal elősegítették a település fejlődését, hozzájárultak a nagyközség lakói anyagi és szellemi jólétének gyarapodásához. E kitüntető címmel óhajt adózni továbbá azoknak is, akik a tudomány és a művészet kimagasló művelőiként szereztek érdemeket és kerültek kapcsolatba Kunmadarassal. A Díszpolgári címet a község lakossága nevében Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata adományozza annak az élő, vagy elhunyt magyar, vagy külföldi személynek, aki a fentiekben foglaltak szerint arra érdemes. Díszpolgári cím évente legfeljebb egy személynek adományozható. Az adományozásról a kitüntetett részére díszoklevél kerül kiállításra, valamint az adományozott a nagyközség címerével díszített arany pecsétgyűrűt, vagy 100.000 Ft értékű a nagyközség címerével díszített emléktárgyat kap. 2./ A R. 5. § (1) bekezdése értelmében az Önkormányzat „Kunmadaras Nagyközségért Oklevél” címet adományoz annak a személynek, aki hosszú idő óta (legalább 10 éve) szakterületén tartósan kimagasló teljesítményt nyújtott és munkáját lelkiismeretesen, kimagasló eredménnyel végezte. Az oklevél az alábbi kategóriákon belül adható: 1) Kunmadaras Nagyközség Oktatás- és Nevelésügyéért, 2) Kunmadaras Nagyközség Közszolgálatáért, 3) Kunmadaras Nagyközség Közművelődéséért, 4) Kunmadaras Nagyközség Közbiztonságáért, 5) Kunmadaras Nagyközség Egészségügyéért, 6) Kunmadaras Nagyközség Sportjáért, 7) Kunmadaras Nagyközség Szociális Gondoskodásáért, 8) Kunmadaras Nagyközség Épített Örökségének és a Település Környezetének Gondozásáért, Védelméért, 9) Kunmadaras Nagyközség Kulturális Örökségének, Hagyományainak Ápolásáért, 10) Gyermek és Ifjúságvédelmi Tevékenységéért. A R. 9. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozását kezdeményezheti: - települési képviselő, - képviselő-testület bizottságai,
- önkormányzati intézmények vezetői, - egyesület, civil szervezet. A javaslatnak tartalmaznia kell a kitüntetésre méltónak tartott személy, csoport nevét, címét, valamint az elismerni kívánt tevékenység részletes ismertetését, életútját, amellyel a javaslattevő szerint méltónak bizonyult a kitüntetésre. Az Oklevél adományozására vonatkozó javaslatokat minden év március 31-ig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki azokat döntés céljából a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság véleményével terjeszti a képviselő-testület elé. Az Oklevél átadása köthető olyan országos vagy nemzetközi jeles naphoz, mely adott szakterületen meghatározó jelentőséggel bír, ezek felsorolását a hivatkozott rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, de ezen időpontoktól a képviselő-testület eltérhet. A helyi rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében Oklevél legfeljebb kettő adományozható a R. 5. § (2) bekezdésében megjelölt kategóriák figyelembe vételével. A képviselő-testület az előterjesztett javaslatokról, a kitüntetések odaítéléséről zárt ülésen, minősített többséggel dönt. Az adományozásról a kitüntetett a nagyközség címerét tartalmazó Kunmadaras Nagyközségért Oklevelet és 50.000 Ft értékű emléktárgyat kap, melyet a polgármester, vagy az általa megbízott személy ad át. 3./ A R. 8. §-a alapján Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata a nagyközség területén működő általános iskolákban folytatott kiemelkedő tanulmányi és sportolói vagy egyéb művészeti területen – ének-zenében, rajz- és képzőművészetekben, táncban, egyéb művészeti ágban – elért tevékenység elismeréseként „Kunmadaras Nagyközség Diákja” díjat adományoz azon tanulóknak, akik példás magatartással, példás szorgalommal és legalább 4,5-es tanulmányi eredménnyel zárják a tanévet és a fentiekben felsorolt területek valamelyikében korosztályukhoz képest kimagasló eredményt érnek el. A díj évente egy alkalommal adományozható a tanév befejezésekor – a tanévzáró ünnepség keretében – két általános iskolai tanulónak. Egy tanuló általános iskolai tanulmányai során legfeljebb két alkalommal kaphatja meg ezt a díjat, mely tanulónként egy névre vésett kupából és nettó 20.000 Ft pénzjutalomból áll. Ezen díjra a tárgyév május 20-ig kell írásban a javaslatokat leadni a polgármesterhez címezve. A rendeletben meghatározott időpontig a Díszpolgári címre és a Kunmadarasért Oklevél adományozására több javaslat érkezett, melyeket elbírálva a képviselő-testület elismerésének kifejezéseként az alábbi személyek kitüntetéséről döntött: Díszpolgári Cím:
Dr. Ötvös László ref. lelkész
Kunmadaras és lakossága érdekében végzett helytörténeti kutatásaiért és köztiszteletet kiváltó lelkipásztori szolgálatáért Kunmadaras Nagyközség Oktatás- és Nevelésügyéért Oklevél: Tóth Károlyné ny. pedagógus Lelkiismeretes munkavégzéséért, a gyermekek neveléseoktatása és harmonikus személyiség formálása érdekében végzett kiemelkedő eredményességű munkájáért A kitüntetések átadására a 2016. május 22-én – a település 725. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő – ünnepség keretében fog sor kerülni. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk!
Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata
6
Madarasi Krónika
SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) A Szomszédok Egymásért Mozgalom olyan bűnmegelőzési program, amelynek célkitűzése a lakóközösségben előforduló bűncselekmények megakadályozása, hálózat építéssel történő csökkentése. A program elsajátítása során meg kell ismerkednünk lakótársainkkal, fel kell mérni a jószomszédi együttműködési lehetőségeket. A bűncselekményt elkövetőkkel szembeni éberséget fejlesztenünk kell, és – egymás érdekében – összehangoltan tevékenykedni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól látható, hogy a társadalmi bűnmegelőzés területén is eljött a továbblépés ideje. A legveszélyeztetettebb csoportok a nők, az idősek és a gyerekek. A lakóterület védelmét pusztán járőrözéssel nem lehet hatékonyan ellátni! A külföldi példák azt igazolják, hogy a mikroközösségekre épült „Szomszédsági Őrségek” jóval több segítséget jelentenek a polgárok biztonságának megteremtésében. Ezen kis közösségben könnyebb feloldani az anonimitást, és az egymást ismerő szomszédsági környezetben jobb lehetőségek adódnak a kölcsönös segítségnyújtásra is. Ha Ön valóban ismeri a szomszédjait, már tett egy lépést előre a bűnelkövetés megelőzése érdekében. A betörés, a vandalizmus például megakadályozható, megelőzhető, ha a szomszédok kapcsolatot tartanak fenn egymással, és megfigyelés alatt tartják egymás vagyontárgyait. Mindenki hallott már történeteket olyan betörőkről, akik lakásköltöztetéssel foglalkoztak, és mindent elszállítottak a házból anélkül, hogy a szomszéd bármi bűnös tevékenységet észlelt volna. Az ilyen történetben az igazság az, hogy a szomszédjaink ügyébe való, – esetleges lustaságból, prűdségből, rosszul értelmezett „három lépés megtartása” miatti – be nem avatkozás valójában kiszolgáltatottá teszi a bűnözők számára közösségeinket. Ennek azonban nem kell szükségszerűen bekövetkeznie!!! A bűnmegelőzés saját magatartásunk megváltoztatásával kezdődik! Természetesen magunknak is jó szomszédokká kell válni úgy, hogy lépéseket tegyünk személyünk,- és vagyonunk védelmére. A bűnmegelőzési erőfeszítések csak akkor lehetnek sikeresek, ha másokra is gondolunk. Biztosan találunk olyan szomszédokat, akik éppen annyira érdekeltek ebben, mint mi magunk, és akik hajlandók velünk együttműködni abban, hogy biztonságosabb közösséget alakítsunk ki. A bűnmegelőzés esetében akarategységben együttműködő emberekről van szó. Fontos megemlíteni, hogy az egymással nem jó, vagy kevésbé jó viszonyban lévő szomszédok részéről nem szükséges a közvetlen kapcsolatfelvétel. A SZEM program az egyes
lakóközösségek tagjainak általában vett pozitív magatartására épül, saját biztonságuk érdekében. Csak a szomszédok segítségével lehet biztosítani egy utcarészt, vagy a házban lévő lakások védelmét. A jószomszédi viszony kialakítása az első lépés a bűnmegelőzés terén! Otthoni jelenlét, jószomszédi együttműködés, jelzés az illetékes személy, vagy hatóság felé, ennyi a SZEM alapja. Az állandó jelenlét elriasztja a bűnözőket! Ha idegen gépkocsit, személyeket látunk lakókörnyezetünkben, írjuk fel az idegen autó rendszámát, és bátran „zaklassuk”, azaz szólítsuk meg az idegeneket, kérdezzük meg kit keresnek. Amennyiben nem tűnik őszintének a válaszuk, vagy próbálják a szót elterelni, nyugodtan közöljük velük, hogy ezt a területet a SZEM védi, és ha rosszban töri a fejét, semmi esélye. (Higgyék el nekem, ha tényleg „rosszban törte”, akkor szó nélkül elkotródik, mivel a bűnöző semmi mástól nem fél úgy, mint a lebukástól!) Hazánkban a szomszédfigyelésnek rossz a csengése, hiszen a múltban a besúgás, vagy feljelentés érzetét keltette az emberekben, ezért választottuk a „Szomszédok Egymásért” elnevezést. A lakosok tulajdonképpen kötelezettséget vállalnak arra, hogy közvetlen szomszédjaik vagyontárgyain rajta tartják a szemüket, és ha bármilyen gyanús eseményt észlelnek, egymással megbeszélik és jelzik az illetékes hatóságnak, vagy személynek. Ez a program a magánélet maximális tiszteletben tartása mellett elősegíti a bűnelkövetés megelőzését. Az én házam, az én váram – mondja az angol közmondás –, de ősi várvédő igazság, hogy nem a fal védi meg az embert, hanem az ember védi a falat. Egyszemélyes várvédelem nincs. Rácsokkal totálisan felszerelt erődítményszerű családi ház, vagy sorház engem személy szerint egy fogházra emlékeztet. A rács önmagában nem elégséges védelem! Csökkenteni kell a bűnözők lehetőségeit!! Technikai és szervezési fogásokkal növelni kell a lakás, a hétvégi ház, az üzlet, a gépkocsi, a közterületek és a személyek biztonságát. Ez az alapvető célja, és törekvése a Szomszédok Egymásért Mozgalomnak. A mozgalomban résztvevőknek nem kell tagdíjat fizetnie A DOLOG JÓL MŰKÖDIK, HA ÖN KÖZREMŰKÖDIK! Kunmadaras Nagyközség Polgárőrsége Érdeklődni az alábbi telefonszámon: Vetró Ferenc polgárőrség elnöke 06-30-621-5921
Mentorprogram A Földművelésügyi Minisztérium által kiírt Tanyafejlesztési Programban történő sikeres pályázatot követően, a program keretein belül 500 darab őshonos baromfi – Kendermagos Magyar és Kendermagos Erdélyi Kopasznyakú – beszerzésére került sor. Megvásároltunk egy keltetőgépet, aminek segítségével önállóan igyekszünk szaporítani az állatállományt. A lakosság számára szeretnénk mentorállással kísért állatkihelyezést megvalósítani, ezzel elősegíteni a magánszemélyek gazdálkodását, illetve a vidéki megélhetést. A kihelyezés ellenőrzött körülmények mellett zajlana, szakképzett állatgondozóink tartási ismereteinek átadásával, ezáltal elkerülhetővé válna a helytelen tartás miatt bekövetkező pusztulás, illetve a rossz tapasztalatszerzés.
A programban való részvételre a 06 (30) 851 0808-as telefonszámon várjuk a jelentkezőket.
Madarasi Krónika
7
Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása Kunmadaras Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a 246/2015.(X.14.) sz., valamint a 262/2015.(X.29.) sz. határozatában felkérte Kiszelovics Ildikó településtervező mérnököt, hogy az építészeti örökség helyi védelméről szóló 18/2012.(XI.7.) sz. önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) módosításához a Kunmadarasi Honismereti Egyesület által helyi védelem alá vonásra ajánlott épületekre vonatkozóan – további egyeztetés alapján – és a Kunmadaras, Kálvin u. 28-30. sz. alatti ingatlanoknál található kocsányos tölgy, valamint a Rákóczi úton található kút helyi védelem alá vonása érdekében készítsen értékvizsgálatot. A képviselő-testület ezt követően a 2015. február 17-ei ülésén a 322/2015.(XII.17.) sz. határozatában elfogadta a Kiszelovics Ildikó vezető településtervező megbízását a Kunmadaras teljes közigazgatási területére vonatkozó helyi értékvédelmi rendeletének és az azt megalapozó helyi értékvédelmi vizsgálatának elkészítése tárgyában. A tervező a Helyi Értéktár Bizottság tagjaival egyeztetve – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – elkészítette az előzetes értékvizsgálatot és a vonatkozó rendelet-tervezetet, melyet a képviselő-testület a 2016. március 31-ei ülésén megtárgyalt. A képviselő-testület az 58/2016.(III.31.) sz. határozatában kinyilvánította, hogy a nagyközségre vonatkozó helyi értékvédelmi rendelet tervezetben és az azt megalapozó értékvédelmi vizsgálatban foglaltakkal egyetért, azonban javasolta, hogy a településtervező az egyes épületek védettségére vonatkozó szabályokat részletezze. Kiszelovics Ildikó vezető településtervező a képviselő-testület döntése alapján - a Helyi Értéktár Bizottság tagjaival egyeztetve – elkészítette a tervezet módosítását, mely a helyi védelem szabályait konkrétabb formában: az egyes épületeken fellelhető értékekre koncentrálva rögzíti. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályait a 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet tartalmazza. (továbbiakban: R.) A jogszabály értelmében a helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése. A helyi védelem fajtái: 1.) helyi területi védelem: a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére terjed ki 2.) helyi egyedi védelem: - az építmény vagy ezek együttes egészére vagy valamely részletére - az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére, - szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelemére, - egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. A R. 4. §-a értelmében a települési önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai keretén belül szabályozhatja: - a helyi területi és egyedi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetésének általános rendjét és feltételeit, a tulajdonosok előzetes tájékoztatási kötelezettségét, - a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, annak teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást, valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, - a kedvezmények mértékét és módját, - reklám, hirdetőberendezés vagy más, az építményen vagy attól különállóan megjelenő berendezés vagy tárgy elhelyezésére, valamint a védett területekre és a védett építményekre vonatkozó tiltást, korlátozást, feltételeket.
A R. 5. § (2) bekezdése alapján a helyi egyedi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen: - a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jel-leg megtartás (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok,) - a védelem alapját jelentő belső kialakítás, illetve a használati mód változásának feltételeit, - bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményét, - egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartását. A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra. Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani. Fenti jogszabályi rendelkezése alapján alkotta meg a képviselőtestület a 18/2012.(XI.7.) sz. önkormányzati rendeletét, melynek 4. §-a alapján előzetes értékvizsgálat alapján – a helyi védelem alá helyezett építményeket és épületrészeket az önkormányzat a rendelet 1. sz. mellékletében határozta meg. Az önkormányzati rendelt 6. § (1) bekezdése értelmében a helyi egyedi védelem alá helyezés önkormányzati rendelettel történik. A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt. A helyi rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a helyi védelem alá helyezés alapjául a helyi értékvédelmi vizsgálat szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési terv, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése alap-ján a helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell: - egyedi érték esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell, - nem egyedi érték esetén az értesítés történhet a helyben szokásos kihirdetéssel, - a használó értesítése a tulajdonos útján történik, - amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, akkor az értesítésüket közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A helyi rendeletben rögzített további fontos előírás, hogy a védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közszemlére kell tenni. A közszemle időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését biztosítani kell. Fentiek alapján a 18/2012.(XI.7.) sz. önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az érintett ingatlanok tulajdonosainak figyelmét ezúton is szeretnénk felhívni a helyi védettség alá helyezési eljárás megindításáról és egyúttal tájékoztatunk minden érdeklődőt, hogy az értékvédelemmel kapcsolatos munkaanyag, valamint a helyi védettséggel kapcsolatos javaslat a polgármesteri hivatal földszinti folyosójának hirdetőtábláján, a József Attila Művelődési Ház- és Nagyközségi Könyvtárban megtekinthető, továbbá a település honlapján 30 napra közszemlére tételre kerül. A helyi értékvédelemmel kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket írásban – a polgármesterhez címezve - 2016. június 17-ig lehet tenni. (postázási cím: Kunmadaras, Kossuth tér 1. Guba László polgármester)
Dr. Vincze Anita jegyző
Madarasi Krónika
8
Bódi Klára (1947–) népi iparművész „Gyökereim a Nagykunságban vannak. Kunmadarason születtem. Kicsi lányként tanultam a csipk e v e r é s t G y ö rg y Lászlóné Váradi Margittól, a népművé szet m esterét ől (1958-ban). Néhány évig nyaranta a Háziipari Szöve tkezet „bedolgozója” voltam. Közel négy évtizedig szolgáltam a pedagógus pályán (óvónőként, szakoktatóként, intézményvezetőként). Ez a munka teljes embert kívánt, így hosszú időre kiszorult az életemből a kézimunka. Mint mindenki, aki a művészet bármely ágában alkot – én is végigjártam a kísérletezés útját, technikákkal, anyagokkal, formavilággal. Aztán megtaláltam a szívemhez közelálló, a Kárpátmedencére jellemző, magyar mintakincset. Így mostanában már leginkább az archaikus gömöri-, sóvári- és szülőföldem (a Nagykunság) hagyományos szalagcsipke motívumai jennek meg munkáimban. Szeretném, ha a szépség nem halna ki a világból, s a magyar csipke – mint az egyetemes európai kultúra része – a következő generációkra örökségként áthagyományozódna. E cél lebeg szemem előtt – amikor korosztálytól függetlenül – bárkit tanítok: gyereket, felnőttet, fiút-lányt. Szeretem a csipkeverést, de talán még ennél is jobban, megtanítani valakit a fogásokra, fortélyokra. Nagy sikerélmény, jó érzés” – így vall magáról a ma Egerben élő művész. Tagja a Heves Megyei Népművészeti Egyesületnek. Szemet gyönyörködtető munkáival részt vett Németországban, Ausztriában, Szerbiában, Romániában rendezett kiállításokon. A vert csipke tervezése művészi munkáiban:
A jövő útja… 2015 nyarán a X. Madarasok Találkozója alkalmából rendezett kiállításon többek között a csipkeverők is bemutatkoztak nemcsak lakosaink előtt, hanem az Erdélyből, Bácskából idelátogató 5 csoport előtt is. Sőt, reklámként ajándékba is kaptak 1-1 asztali díszt a települések vezetői. A Madarasi Krónikában az értékmentés-ről közölt cikkeinkkel, valamint kiállítással hívtuk fel az emberek figyelmét ezekre a szemet gyönyörködtető kézműves alkotásokra.
Ez idő tájt is gyakran visszalátogatott Kunmadarasra Bódi Klára népi iparművészünk. Erős késztetést érzett arra, hogy a legfiatalabbaknak átadjon valamit a szülőfalujában megalapozott tudásából. Szerencsésen találkozott szándéka a Református Iskola igazgatónőjének gondolatával, így 2015 szeptemberétől elkezdődött az érdeklődő gyerekek tanítása szombat délelőttönként. Bódi Klára munkái nagyon lelkesen, ösztönzően hatottak a gyerekekre. Szorgalommal, kitartással felfedezhették az alkotás örömét, s rajtuk keresztül a szülők is kedvet kaphattak. Ez a módja annak, hogy a vert csipke tovább hagyományozódjon, mint helyi érték. Ám, az örökséget megújítva kell továbbadni. Hogy ismét érték legyen a vert csipke, már nemcsak lakásdíszként, de a mai viseletben is újragondoltan kell alkalmazni – ez a jövő útja, melyet a fiatalok igénye, kreativitása formál. Mátyus Imréné (Kálmán Julianna) 1945 – Tizenkét évesen vette először kezébe az orsót. Nem érdekelte eleinte a csipkeverés, de mégis megtanulta édesanyjától. Nem volt egyszerű az újrakezdés 2000-ben, amikor a
Gömöri gránátalmás alkalmi boleró. (Nemzetközi pályázat I. díj 2014) A XIV. Országos Népművészeti Kiállításon 2015-ben Ezüst-oklevelet nyert, melyet a Néprajzi Múzeumban állítottak ki. Gömöri tulipános mintájú csipkegallér
magányát oldotta vele. „Az ujjaim engedelmeskedtek, mert nem lehet elfelejteni, amit egyszer megtanultak – olyan ez, mint a biciklizés.” Még ma is veri a csipkét ajándékba.
Madarasi Krónika Szalai Lajosné (Rab Mária) 1949 – Kedves emlékként sok csipkét őriz édesanyjától, aki Váradi Margit bedolgozója volt évtizedeken át. Őt is megtanította még kislány korában, és iskolai szünidőben együtt csipkéztek Margit néni lányával, akik a szomszédjukban laktak. Még kis kartonokat is készített szá-
9
Nagy Sándorné (Balogh Eszter) 1951 – A családjában édesanyjától, nővéreitől kezdte tanulni a csipkeverést. Az orsókat édesapja esztergálta. Annak idején – 1965-ben – 3 forintért lehetett kapni egyet, és egy kartonhoz 20 – 24 darabot is fel kellett kötözni. Kedvtelésből csipkézett mindig, nyugdíjasként is nagy örömét leli benne. Kísér-
letező, kíváncsi ember, fogékony a szépre. Szorgalmát bizonyítja, hogy megtanulta a gyöngyszövést, és tanította a csetneki csipke készítését is. mukra a szeretetre méltó mester, hogy kedvet ébresszen bennük a játékos tanuláshoz. Bárándi Imréné (Zsoldi Erzsébet) 1951 – Alig várta 14 évesen, hogy édesanyja felálljon a csipkeállvány mellől, és ő folytassa a mintát. Tíz évig megélhetését biztosította a csipkézés. Számtalanszor verte a Kálvin úti óvoda hagyományőrző napján a szülők, gyerekek örömére. Még ma is szívesen ül le állványa mellé tévénézés közben.
Mohácsi Bálintné (Tóth Ilona) 1953 – A csipkézés már gyerekkorában a megélhetését segítette a családnak. Ő és édesanyja felváltva verték a csipkét, olyan magas volt a norma a Háziipari Szövetkezetben. Több évtized kihagyása után a betegségéből állította talpra ez a kézimunka. Megnyugtatja, örömét leli benne,
gyönyörködteti a sok szép csipke, másnak is szívesen ajándékozza. Váradi Margit mintáit kedvére variálja. Ő már németországi pamutot használ, mely könnyen kezelhetővé teszi az asztali díszeket. Doóné Zsoldi Valéra és Hernek GábornéKunmadarasi Honismereti Egyesület
FELHÍVÁS A szélben gyorsan terjednek a lángok! Veszélyesek a szabadtéri tüzek! A szél kedvez a tűz terjedésének, a tűzeset arra is figyelmeztet, hogy megkezdődött a szabadtéri tüzek időszaka. Ennek kapcsán óvatosságra int a katasztrófavédelem! A szabadtéri tüzek jellemzően az év két időszakában jelentenek komoly veszélyt az emberekre és a környezetre: tavasszal és a nyári szárazságok idején. Idén tavasszal eddig a csapadékos időjárás miatt kevesen tudták megkezdeni a kerti munkálatokat, amelyekkel minden évben együtt jár a szabadban keletkezett tűzesetek számának ugrásszerű megemelkedése. A saját és környezetünk biztonsága érdekében fontos néhány információt megismerni, valamint egy-két szabályt betartani: - a kerti zöldhulladék elégetése alapvetően tilos az ország területén, de belterületen az önkormányzatok rendeletben engedélyezhetik azt bizonyos keretek között, meghatározott napon és időpontban,
- az egyéb hulladékok égetése tilos és a veszélyes égéstermékek miatt mérgezést, valamint környezetkárosítást okozhat, - a jogszabályokban foglaltak megszegése esetén akár súlyos pénzbírság is kiszabható, - a szabadban gyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, - mindig gondoskodjunk megfelelő mennyiségben oltóanyagról, - mindig legyen nálunk olyan kéziszerszám, amivel irányítani tudjuk az égést, - soha ne rakjunk egyszerre túl sok éghető anyagot a tűzre, - a tűz környezetében ne legyen más éghető anyag, amin az továbbterjedhet, - mindig tájékozódjunk a várható időjárásról és erős szél ese-tén ne gyújtsunk tüzet, - baj esetén vagy ha tüzet észlelünk a szabadban hívjuk a 112-es segélyhívó számot! Katasztrófavédelem
Madarasi Krónika
10
Testvériskolánkhoz látogattunk A Backamadarasi Kiss Gergely Általános Iskola tanulóival és pedagógusaival 2007 óta töretlen a barátságunk. Minden évben meglátogatjuk egymást csere-kapcsolat formájában. Idén, április 21-én mi kerekedtünk fel 14 tanulónkkal, és négy felejthetetlen napot töltöttünk együtt a testvériskolánkkal. A határon átérve, közelítve Erdély szíve felé, nem győztünk betelni a táj szépségével. Első megállónk a Király-hágó, elvarázsolt mindannyiónkat. Innen Torda felé vettük az irányt, ahol a tordai sóbányát tekintettük meg. Igazi sóbányászati múzeum, ahol a történelem és a legenda egybeolvad. Kissé fáradtan, de tele izgalommal érkeztünk helyi idő szerint 18:30-kor Backamadarasra. Nagy szeretettel és örömmel fogadtak minket a szállást adó családok gyermekei és pedagógusai. Több tanuló már ismerősként üdvözölte egymást, a nevelők is örvendeztek az újbóli találkozásnak. Frissítő mellett tájékoztatást kaptunk a programokról és a ránk váró élményekről. Miután a gyermekek elfoglalták szálláshelyeiket, a tanároktanítók közös vacsorán vettek részt. Minden programunk az iskolában kezdődött és ott is zárult. Péntek reggel közös gyülekező után saját múzeumukban vehettünk részt egy „múltbéli kiránduláson”, melyen AlbertBuzási Margit tanárnő kalauzolt bennünket a régi mesterségek eszközeinek bemutatásával, érdekes történetekkel fűszerezve. Innen csapatokban indultunk Backamadaras felfedezésére gyalogosan. Feladatként kaptuk a falu nevezetességeinek felkeresését, fotózását, Power Point programmal való bemutatását. A backamadarasi nevezetességek mellett a kunmadarasi nevezetességeket is be kellett mutatni.
A feladatot csapatmunkában végeztük. Minden csapatban backamadarasi és kunmadarasi tanuló és nevelő is volt. Mind az öt csapat remek anyagot mutatott be aznap este egy kulturális műsor keretében a művelődési házban. A bemutató után igényes előadásokat láthattunk a tanulók előadásában (néptánc, ének, hangszeres bemutató, színdarab, vers, karate bemutató.) E szakmai napot közös vacsorával és táncházzal zártuk. A szombati nap a kirándulásé volt, Marosvásárhely felfedezése volt a cél. A belvárosban indultunk útnak egy történész-régész kolléga vezetésével, aki részt vett Marosvásárhelyen a vár régészeti feltárásában is. Innen indult hosszú túránk. A vár megtekintése után a Református Vártemplomot, ill. a várudvarban elhelyezkedő múzeumot is meglátogattuk. A templomban esküvőt tartottak, így csak kívülről csodáltuk a gyönyörű, gótikus stílusú épületet. Úti célunk volt még a Bolyai Farkas Líceum, Bolyai Farkas és Bolyai János szobra és a Teleki-Bolyai Biblioteca. Ebéd után a helyi állatkertben tettünk hatalmas sétát csodálva a sok egzotikus állatot. A délutánt egy nagyon modern játszótéren zártuk. Ez a játszótér közvetlenül az állatkert mellett található a hegyen. Kellőképpen elfáradva, élménnyel gazdagon tértünk vissza este Backamadarasra. Vasárnap közös istentiszteleten vettünk részt a református templomban. A négy nap gyorsan elrepült. Ebéd után búcsúzkodtunk, majd indultunk haza. Reméljük, jövőre újból találkozunk itt Kunmadarason! Kovács Mariann Eszter tanító Kunmadarasi Református Általános Iskola
Iskolánk küldöttsége Királyhágónál
Sóbányában voltunk
Megérkeztünk a testvériskolába
A helyi múzeumban
Madarasi Krónika
11
Backamadarason a kútnál
Marosvásárhelyen a várban
Kunmadarasi tanulók előadása
Backamadarasi tanulók előadása
Az állatkertben
A játszótéren
Istentiszteleten a református templomban
Vendéglátóinkkal
12
Madarasi Krónika
A pad Kora nyár este van. Tiszta csillagos az ég. Az Orion csillagkép teljes szépségében virít az égbolton. Lágy, kellemesen hűvös szellő fújdogál. Kifejezetten jól esik, az ember bőrének amint végig simogatja azt. Késő van, már kb. tíz körül lehet. Krisztin bezárta a boltot ahol dolgozott, fogta a fizetését, a kis megtakarított pénzét és az útipoggyászát, amit még reggel nyitáskor magával hozott. Nem akart már onnan „haza” menni. Az utolsó napját töltötte ebben a porfészekben. Sietett a vasútállomásra, hogy véletlenül se késse le a vonatot. A vasútállomás épülete kicsiny tiszta fehérre meszelt épület. Előtte két pad ált. Fehérre voltak festve azok is, szinte világítottak a sötétben. Az egyik padon nem ült senki. A másikon egy korosabb férfi nézelődött. A lány a férfi mellé ült a padra. Perceken belül itt a vonat. – szólalt meg a férni – nem szokott késni. Egymásra mosolyogtak. Hová utazik? – kérdezte a lány. Sehová, a lányomat várom. Ó ez igazán kedves! Igen – és maga elé nézett borongósan. – Már harminchárom éves, nem láttam őt majdnem hat éve. Nincs is jobb, mint hazatérni. Biztos sokat utazott ugye? Igen megfordult pár helyen – és elgondolkozva nézett maga elé, arcán szomorú mosoly terült szét. Folytatta: Görögországban Kréta szigetén, Itáliában meg Svájcban, bejárta jóformán egész Európát, Angliát, járt Norvégiában, sőt még a Sarkkörön is megfordult. A Keletet már meg sem említem.
Miközben hol, merre járta be a lánya a világot, messziről felhangzott a vonatfütty semmivel össze nem téveszthető hangja. Majd egyre erőteljesebben hallatszott a vonat kerekeinek ütemes zakatolása. Mindenhová eljutott. Kalandos élete lehetett? De a legjobb itthon. Ahol szeretik az embert, ahol törődnek vele. Most megérkezett – mondta alig hallhatóan és felállt. A lány elgondolkodva szólt utána: Sok boldogságot! – miközben kedvesen mosolygott. Lehajolt, hogy a vállára akassza az utazótáskáját és miközben felpillantott, meglátta amint kinyílik a vonat ajtaja. Négy fekete ruhás ember egy koporsót emel le a vonatról. A döbbenettől csak annyit tudott lehelni: Uram Isten! Csak állt és földbegyökerezett lábbal nézte az elé táruló látványt. A koporsót egy szállítókocsira emelték a vagonból. Két fekete ruhás ember, és a férfi kísérte. A kezét a koporsón nyugtatva méltóságosan és végtelen szomorúságtól gyötörten, rogyadozó lábakkal, kissé hajlott háttal ballagott mögöttük. Tekintetük egy pillanatra találkozott… A lány csak nyelte a könnyeit és eszébe jutottak anyja szavai: „Szeresd így, szeresd úgy és nem felejti el, Egyszer majd hazatér ne engedd el.” Aztán hátra se nézve felszállt a vonatra…
Firkász Anyu
Madarasi Krónika A szerkesztőség címe: Polgármesteri Hivatal Kunmadaras Levélcím: 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1. 59/527-332 Fax: 59/527-335 Felelős kiadó: Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata
