Szolgáltatások, protokollok

Szolgáltatások, protokollok Második elõadás Az Internet világa

• • • • •

FTP: File Transfer Protocol Telnet SMTP: Simple Mail Transfer Protocol HTTP: Hypertext Transfer Protocol SNMP: Simple Network Management Protocol • DNS: Domain Name System • RTP: Real Time Protocol

e-mail

file transfer protocol (FTP) • Szükséges komponensek: • Cél: file (adatállomány) letöltése távoli számítógéprõl, feltöltése távoli gépre • FTP – file transfer protocol – ezen alapszik a file transzfer • FTP alkalmazás: ennek használatával tudjuk a file transzfert lebonyolítani, „eftépézni”, sok ilyen software van, többnyire ingyenesek • Interaktív, parancsok segítségével folyó kommunikáció, pl. – Open, get, bye

• File formátumok:

– text (ASCII) – Bináris (pl. program, audió, video, Word doc)

– Mailbox (tárhely a gépen) – Mailbox address – (E-mail software)

• Levélformátum: fejléc + törzs • Fej: – – – –

To: (címzett), több is lehet Cc: (másolat), több is lehet cc: „carbon copy” Subject: (tárgy) Nem látható mezõk (pl. a küldõ címe)

• E-mail cím: [email protected] • Alias-lista, pl. inftárs_tanár = [email protected]

• Jogosultság: , <password> • Anonim file szerver: ,

1

Az e-mail-en történõ kommunikáció sajátosságai

Az e-mail-en történõ kommunikáció sajátosságai • Fájlok csatolásának lehetõsége

• Tömörség • A levélben, faxon megszokott formaságok mellõzése ill. egyszerûbb formák használata – Megszólítás azért van, (néha) 

• Cc: mezõ

– Arra csábít, hogy boldog-boldogtalannak küldjünk másolatot, ne éljünk vissza ezzel. Aki sok e-mailt kell feldolgozzon, nem olvassa el azokat, amelyeket csak cc:-ként kap!

• Terjed és sokszor már hivatalos dokumentumnak is számít, pl. megrendelésnek, vagy visszaigazolásnak, itt nincs helye lazaságnak

A SPAM • Spiced Pork And Ham = Löncshús, avagy Monty Python Flying Circus jelenete „kéretlen levél, a szerelmes e-mailek közé furakvó nyálkás féreg, a direktmarketing penésze a mézecskalács-szíveken” • SPAM = Kéretlen email: Valaki rengeteg azonos tartalmú e-mail-t küld ki (általában nem a saját gépérõl/címérõl) • Sokszor erotikus tartalmú hirdetések, és/vagy el akarnak adni nekünk valamit • Az email címre vigyázni kell, mert ha felkerül egy ilyen listára akkor nincs megállás • A SPAM-re ne válaszoljunk (ha megtesszük a címünket garantáltan mûködõ e-mail-ként fogják tovább árulni)

– Dokumentumok, képek, tömörített állományok, stb.

• Használat

– Kliens program segítségével (pl outlook express, Pmail, Eudora)

• Több szolgáltatás • Tárolja a gépen a leveleimet (nem a szerveren) • Helyhez (géphez) kötött

– Webfelületen

• Speciális szolgáltatók (Pl. freemail, hotmail, drótposta, stb.) • Bárhol, ahol van böngészõ tudom használni. • Kevesebb szolgáltatás (írás, olvasás, törlés, csatolás, stb.) • Csak azok a leveleim vannak meg, amelyek a szerveren vannak (korlátozott tárterület : Kvóta)

szmájlik • Az internetes kommunikációk során nem tudunk a hangulatunkra utaló jelzéseket adni. Ezért jöttek létre a smiley-k •  ;-)  ;-( 8-) • Most normál hangerõvel, MOST PEDIG KIABÁLVA KOMMUNIKÁLOK

2

A hipertext története 1

A hipertext története 2 •

• •

• • • • •

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözõ fordítását – A Biblia egyes nehezebben érthetõ helyeihez fûzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz a húsvéti ünnepek alkalmából rendszeresen körleveleket bocsájt ki, amiket aztán tovább fordítanak. A szentírási kánon története szempontjából igen jelentõs irat Athanasziosz 39. levele, amelyben felsorolja az Ószövetség szentírási könyveit, valamint mind a 27 újszövetségi szentírási könyvet. 1440 - a Gutenberg biblia megjelenése. 1945 - Vannevar Bush, Roosevelt elnök tudományos tanácsadója leírja a Memex koncepcióját az As We May Think (Út az új gondolkodás felé) címû cikkében. 1946 - befejezik az 1943-ban elkezdett számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Computer). 1963 - Engelbart publikálja az A Conceptual Framework of the Augmentation of Man's Intellect címû írását, ami ettõl kezdve a szakma egyik legidézettebb tanulmánya. 1965 - Ted Nelson megalkotja a hypertext fogalmát: "írott vagy képi anyagok olyan komplex összeköttetése, amit papíron nem lehet kényelmesen megalkotni. A feldolgozott anyaggal foglalkozó tudósok megjegyzéseit és lábjegyzeteit is tartalmazza.„

A hipertext fogalma • Hagyományos szöveg:

– olvasás szekvenciálisan, a szerzõ által meghatározott sorrendben. Ettõl eltérõ keresés: csak „elõre-hátra” módon

• Hipertext (hypertext):

– Elsõdleges szöveg (primary text) – „Horgonyszöveg” (anchor text), linkek • További szövegek

– A hipertext alapú dokumentumok elhelyezkedése: a számítógépünk tárolójában, CD-n, az Interneten, az intranetünkön, …

• •

• •

1967 - Andries van Dam kifejleszti a Hypertext Editing Systemet, amit a FRESS (File Retrival and Editing System) bemutatása követ 1968-ban a Brown University-n. Ebben a rendszerben már kulcsszavakhoz köthetõ kapcsolatokat lehetett elszigetelt dokumentumok között létrehozni.

1978 - a MIT-en egy csoport elkészíti a videodisc-kel mûködõ Aspen Movie Map programot, ami az elsõ multimediális alkalmazásnak tekinthetõ. 1989 márciusa - a Centre Européen pour la Recherche Nucléaire CERN egyik informatikusa, Tim Berners-Lee arra gondolt, hogy a tudósok egymás közötti információcseréjének megkönnyìtésére egy rendszert dolgozzon ki.A rendszer neve World Wide Web (WWW) lett.

– Erre azért volt szükség, mert egészen addig a kutatóközpontban csak karakteres terminálok miatt, az atomfizikai kísérletek eredményeinek grafikus megjelenítése kissé nehézkes volt.

1990- Az ECHT (European Conference on HyperText) - európai értekezlet a hipertextrõl megrendezése.

1992 után rohamos fejlõdésnek indult és hamarosan az egész világot átfogó, rendkívül népszerû információhálóvá nõtt, mely mára az Internet egységes felületét nyújtja

Hipermedia = multimédia plusz hipertext • Multimédia: audio-vizuális tartalom integrált formában, számítógép-vezérelt kezeléssel és bemutatással • 1968, D. Engelbart: egér (mouse) • Hipertext –> hipermédia: szöveges információ -> multimédia – Pl.: Salzburg honlapja: alapszöveg, multimédia linkekkel: • Web-kamerás élõkép a közeli hegytetõrõl, milyen az idõjárás – További linkek túralehetõségekrõl

• Kép Mozart szülõházáról

– Link az életrajzi szövegre – Linkek zenei bejátszásról pl. a Kis éji zene

3

A World Wide Web

A WWW mûködése

• Koncepció: CERN • WWW: a Web-server koncepciójának kiterjesztése a világhálóra • Böngészõk (browser-ek)

– Browser vs FTP • • • •

Megmutatja a tartalmat Elrejti a kommunikációt a felhasználó elõl Hipertext, hipermédia URL – unifrom resource locator

– Pl.: http://www.<dom1>.<dom2>//<doc.name>

A WWW szerepe • A World Wide Web az emberiség történetében az elsõ olyan média, amely lehetõvé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára. • Ez a lehetõség rengeteg ember érdeklõdését keltette fel, ami az Internet és ezen belül a World Wide Web példátlan növekedését eredményezte. • A WWW elterjedésével az Internet is alapvetõen átalakult, elnyerte mai arculatát.

A WWW szerepe

– Akadémiai-kutatói hálózatból jórészt üzleti és hobbi hálózattá vált, egyben jelentõs szerephez jutott a szórakoztató és tájékoztató médiák körében.

• Nagyok a várakozások és a lehetõségek. Minden bizonnyal a Web lesz a közeljövõ információs országútja, integrálva az Internet többi szolgáltatását. – Web alapú e-mail rendszerek, Webes felületen megvalósított chat, fájlok letöltése weboldalakról, stb.

4

Magyarország a weben

www.fsz.bme.hu/ www.fsz.bme.hu/ hungary

1994 februárjában keletkezett a Budapesti Mûszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszékén (ma Irányítástechnika és Informatika Tanszék)

A WWW építõelemei: A szöveg

A WWW építõelemei • • • • • •

Szöveg (álló) kép Hang Mozgókép Egyéb fájlok Mûködtetõ rendszer (szoftver)

HTML kód és megjelenítése

• Általános formátuma a HTML • Hyper Text Markup Language • Leíró nyelv: Olyan mint egy programkód,

amely folyamatosan megadja mit és hogyan kell megjeleníteni. A formátum és a szöveg egyetlen fájlban van; keverten.

• Egyéb formátumok: PDF, DOC, RTF

5

Állóképek

Állóképek

Compuserve GIF

JPEG vagy JPG

– Veszteségmentesen tömörített kép (Huffmann) – 256 fajta szín lehet egy képen – Alkalmazása: vonalas, kontúros, kevés színt felhasználó ábrák megjelenítésére – 1987-89-óta használják

– Elnevezés: Joint Pictures Expert Group

• A látás fiziológiájának vizsgálata alapján készítettek képtömörítõ algoritmust

– Megállapításaik:

• Az emberi szem színfelbontása kb. egyötöde a fényerõ felbontásának • A látott kép nem érzékel éles kontrasztokat, csak átmeneteket • Egy egy képrészleten korlátozott az elõforduló színek száma

– A tömörítés jellemzõi • • • •

Veszteségesen tömörített kép Kb 16 millió szín lehet egy képen ( 232 darab) Változtatható tömörítési/minõségi arány Alkalmazása: fotorealisztikus képek megjelenítésére

gif vs. jpg Gif kép 3299 byte

Audio (hang) JPG kép 1762 byte

„Moszkító” effektus

• •

Eleinte Midi szabványú háttérzene (Wav)

• MP3

– Az MPEG videóformátum hangtömörítésébõl fejlõdött ki – Újabb lépcsõ a személyes hangrögzítés történetében • Fonográf – magnetofon – MP3

– Jellemzõi

• Veszteségesen tömörített hanganyag • Változtatható tömörítési/minõségi arány • Közel cd minõség esetén 1:10 tömörítés

• Real audio RA

– Élõ, vagy on-line hangközvetítésekre. – Adaptivitás a sávszélességhez – Elsõ igazi „streaming” média

6

Egyéb fájlok

Mozgókép • AVI: Audio Video Interlaced

– Több tömörítési eljárás és szabvány (Codec-ek)

• Tömörítési eljárások

– MNP 5 -> folyamatos, pl. az analóg modemek használják – Zip (arj): Veszteségmentes, kis mértékben skálázható eljárás (Huffmann kódolás alapjain) – Rar : progresszív tömörítési eljárás (több fájl alapján optimálisabb kód) – Egyéni tömörítések (típus specifikus)

• MPEG, MPG : Motion Pictures Expert Group – JPEG alapok mellett a további megfigyelések • • • •

A mozgókép elemi képei között kicsi a különbség Elég csak ezt a különbséget kódolni A köztes képeket ki lehet számolni Veszteséges, minõség/tömörítési arány szerint skálázható eljárás • MPEG 1 , MPEG 2, MPEG 4->adaptív a képtartalomhoz.

• DVD, DIVX, XVID

A WWW mûködése

• • • •

Meglévõ erõforrások: nagy tárkapacitás, nagy számítási sebesség Hiányzó erõforrások: nagy sávszélesség Igények : egyre több releváns adat gyors átvitele Megoldás: a RELEVÁNS adatokat az átvitel során tömöríteni kell.

A böngészõk fejlõdése

• Az alap a html nyelv megjelenése volt. (CERN fejlesztés)

• A html-t megjelenítõ program a böngészõ (browser) • Böngészõ kronológia – NCSA Mosaic (html 1) – Netscape Navigator – Internet Explorer

Internet Plug -in Plug -in

Új Böngészõ

Böngészõ Plug -in Plug -in (Browser) (Browser) Plug -in Plug -in

7

A WWW programozása • Megjelent az igény az interaktivitásra és az automatizálásta • Szükségessé vált a böngészõ és a szerver közötti adatcsere kiegészítése programmodulokkal

– CGI: szerveroldali script (cookie, vendégkönyv email közvetlenül a weblapról) – Java és Java Script: szerver ill. kliensoldali script (weboldal átirányítás, dinamikus menük) – Flash: vektorgrafikis animáció a www igényeire szabva (Multimédiás weboldalak, stb.)

Példák: MIRC, ICQ, NetMeeting

Néhány egyedi szolgáltatás • Személyes, on-line kapcsolat – Sok felhasználó között • Irc • Chat

– Korlátozot számú felhasználó között • Videokonferencia • IP telefon

• Erõforrás-, adatmegosztás, adatcsere szolgáltatások

Példák: Kazaa, FlashGet, SETI

8

Egy Flash- ben készült munka…. Csak erõs idegzetûeknek!!!

A sötét oldal Avagy az információs társadalom potenciális veszélyei

Megállapítások az információs társadalomról • A társadalom információs aktivitása eddigi története során rövid idõ alatt nagyságrendekkel nõtt. • Az információk birtoklása, kezelése (terjesztése vagy blokkolása) közvetlen hatalmi/vagyoni tényezõvé vált. • A társadalom értékrendszere jelenleg átstruktúrálódási folyamatában van.

Alapvetõ problémák • Az információ érték, de

– Pontos (csere)értékét nem mindig lehet meghatározni – ezen értékek védelme még nem megoldott

• Az információ kezeléssel eddig nem látott elõnyök szerezhetõk / hátrányok okozhatók – Eddig nem látott = minõségi és mennyiségi értelemben

9

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek • • • • • • • • • •

Megbízhatóság Hitelesség Valóságérzék elvesztése Elidegenedés Identitás elvesztése Agresszió Patológiák és szélsõségek A kommunikáció elembertelenedése Információs tenger Negatív utópiák

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek • Megbízhatóság

– Nem tudhatom pontosan kivel kommunikálok – Pl.: társkeresõk, gyerek a pszichológiai levelezési listán – De: megvédhet a szkepticizmus

• Hitelesség

– "Nem lehetünk biztosak abban, hogy az Internetrõl szerzett információ hiteles információ-e." – Ellenõrzési nehézségek – A dotkom felfutása és recessziója – De: megvédhet a szkepticizmus

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek

• Valóságérzék elvesztése

– "Azok, akik sok idõt töltenek az Interneten, a virtuális valóságban, elveszítik realitás érzéküket." – A valós és a virtuális létezés különbözõsége – A média által sugárzott mintákkal való azonosulás

• Elidegenedés

– "A számítógép elõtt ülõk egyre több idõt töltenek virtuális kapcsolataikban, megfeledkezve a valós világról." – Vonzó virtuális lét -> a valós világ háttérbe szorul – De: felmérések bizonyították, hogy az aktív hálózati lét valós közösségeket teremt, a valós világban megélt programokat gerjeszt. Pl.: Geocaching

• Identitás elvesztése

– "Az Internetet használók mivel valóban bármilyen szerepet felvehetnek, egy idõ után elveszítik valódi identitásukat.„

– Régi probléma (lsd.: névtelen levelek) – Új identitások szerepek kialakulása (többszörös személyiség) – Más megközelítésben: az új identitás(ok) szabadabb cselekvési teret biztosítanak mint a valós életben • Agresszió

– "Az Internetes játékok (és általában a számítógépes játékok) agresszívvé tesznek." – Más kutatások szerint: a játékok levezetik a meglévõ agressziót, kicsi a transzfer hatás – A legtöbb agresszió a számítógép ellen fordul; a legveszélyeztettebb állatfaj az egér 

10

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek • Patológiák és szélsõségek

– "Az Interneten veszélyes gyorsasággal terjed a gyermek pornográfia, a szexuális patológiák egyéb formái, a szélsõséges politikai nézetek vagy éppen az Internet függõk száma emelkedik meredeken.„ – Régi problémák, új médiumon Mert eddig is voltak : • Szexvonalak, gyermekpornográfia • Szélsõséges politikai nézetek • Függõségek

– A megvalósítás jelentõsen könnyebb! függõségre hajlamosak köre: fiatalok, elsõsorban férfiak, akik introvertáltak és szociálisan képességeik részben gyengébbek

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek • Negatív utópiák

– "Az internetezés, a távmunka és távoktatás és e-kereskedelem következményeként néhány évtized múlva az emberek már csak otthon fognak ülni a számítógépük elõtt a monitorra meredve, minden kapcsolatuk ezen keresztül bonyolódik majd, igazi zombikká válnak (válunk).„ – Fennmarad a személyes kapcsolat – az ember társas lény – Eddig is voltak olyan aktivitások ahol/amikor nem csináltunk semmi „fontosat” csak emberek közt voltunk. Pl.: kocsma – Az idõ kihasználtsága javul –mit kezdünk az idõfelesleggel?

Az Internetben rejlõ potenciális veszélyek • A kommunikáció elembertelenedése

– "Az elektronikus kommunikáció nem teszi lehetõvé, hogy az egyébként gazdag kommunikációs rendszerünk minden csatornáját kihasználjuk, elvész a nem verbális kommunikáció.„ – Apróbb próbálkozások a nem verbális kommunikáció pótlására – Megnõtt a gépekkel történõ kommunikáció aránya • Pl.: hangposta, jegy-, bank,- egyéb automaták, beléptetõ rendszerek, info keresés a weben

• Információs tenger

– "Az Interneten fellelhetõ információtengerben nem tudunk eligazodni, belefulladunk." – Az internet mellett a többi forrás is információs sokkot okoz. (média, újságok, reklámok) – Egyre fontosabbá váló kérdések: info szelekció, megbízható források, testreszabott információs profil.

Konkrét veszélyek: Vírusok • Tömeges megjelenésük a PCs világgal • Oka: változtatható operációs rendszer • A vírusok három fõ feladata: – Rejtõzködés – Terjedés – Pusztítás

• Egyéb feladatok:

– Polimorf viselkedés (rejtõzködés) – Adatközvetítés

11

Konkrét veszélyek: Vírusok

Védekezés a vírusok ellen • Adatok rendszeres archiválása • Tudatos, meggondolt adatkezelés • Víruspajzsok (shield) …És ha már megtörtént a baj: • Vírusírtók

• Speciális típusai • E-mail worm • Trójai faló (trojan horse)

„Az elkészült mûvet felejtsd el” (Lao Ce)

Konkrét veszélyek: Cookie

Védekezés: Cookie • Cookie-k letiltása az internet böngészõben

• Jelentése: Süti • Feladata alapvetõen a webes böngészéshez szökséges információk közvetítése a felhasználótól. • Visszaélési lehetõségek: olyan infókat közvetítamiket a felhasználó nem kíván megadni

12

Konkrét veszélyek: Betörések • Cél: bejutni egy renszerbe (információkat szerezni, erõforrásokat használni) • Oka: biztonsági rések a szervereken, munkaállomásokon. • Módszer: biztonsági rés (szabad port) keresése -> többi komm. Vonal megnyitása –>rendszer feltörése • Hackerek és Crackerek

Konkrét veszélyek: „infoáradat” • SPAM • Kéretlen reklámok • Sok oldal akaratlan megnyitása

Védekezés: Betörések • Tûzfalak használata • Internet forgalom figyelése

Védekezés: „infoáradat” • Email szûrõ programok • Pl. levelezõprogram beállításai • Reklámok letiltása segédprogram segítségével pl.: OutPost

13

Konkrét veszélyek: Személyes adatok • Adatvédelmi elvek: egy helyen csak bizonyos adatrekordok tárolhatók egy személyrõl • Telefonszám, telefonbeszélgetés figyelése • Interneten megszerezhetõ adatok: – – – –

Ajánlott irodalom: WIGWAM

http://wigwam.sztaki.hu

IP cím E-mailcím és forgalom Böngészés útvonala Vásárlás esetén: hitelkártya száma

Az optimizmus lehetséges okai • Túl nagy adatmennyiség a globális ellenõrzéshez. • A publicitás, mint fegyver • (lassan) kialakuló önvédelmi reflex • Üzleti lehetõságek az adatvédelmi iparágban – Elektronikus aláírás – Elektronikus pénz – Védelmi szoftverek

• Követõ típusú jogalkotás felzárkózása

Dilemmák • Szabad-e cenzúrázni az Internetet a gyerekek érdekében? • Szabad-e lehallgatni az e-mailt, telefont egy társadalmi konszenzusos érték megvédése érdekében? – Honnan tudom, hogy konszenzus van a kérdésben? – Hogy ellenõrzöm, hogy csak ennek érdekében mûködik a gépezet?

14