Szociálpszichológia az andragógiában

Összefoglaló vázlat

Szociálpszichológia az andragógiában

Prof. Dr. Héjj Andreas előadása a PTE FEEK-on

A használati jog feltételeiről Ez a vázlat (és a végén található 40 gyakorló kérdés) kizárólag azoknak a hallgatóknak a vizsga-előkészítésére készült, akik a fenti előadáson személyesen részt vettek. Ellenkező esetben az előadáson részletesen kifejtett példákra való utalások félreérthetőek illetve teljességgel érthetetlenek. Ezért a vázlat a fenti körhöz nem tartozók általi, vagy bármi más célból történő felhasználása csak a szerzői jog tulajdonosától előzőleg beszerzett írásbeli engedéllyel lehetséges. © Héjj Andreas ([email protected] / www.hejj.de)

A hallgatók figyelmébe ajánljuk az irodalomként megadott tankönyvet: Csepeli, Gy. (2003). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 1. oldal

1. Szociális érzékelés (5. old.) • A naiv pszichológus • Spontán ítélet és sztereotípiák • Ok-értelmezés • Pesszimisták és optimisták, kudarc és siker • A SZÉ hibái és torzításai • Az alapvető értelmezési hiba • A cselekvő-szemlélő-torzítás 2. Attitűd és meggyőződés (9. old.) • Attitűd és viselkedés • A dogmatizmus • Felszólítóérték • Kognitív disszonancia • Kommunikáció és meggyőzés • Társadalmi beleegyezés / alkalmazkodás (compliance) • Manipuláció 3. Hatalom és engedelmesség (14. old.) • Az engedelmesség és annak megtagadása 4. Deindividuáció és dehumanizáció (18. old.) • A személyes felelősségre vonhatóság • Dehumanizált kapcsolatok társadalmi kényszerből, önvédelemből és a célt szentesítendő • Az erkölcsileg elfogadhatatlan szentesítése 5. Segítségnyújtás (22. old.) • Ami a segítségnyújtást befolyásolja 6. A csoportban fellépő folyamatok (24. old.) • A csoport szerkezete és a szerep • Társas megkönnyítés és lógás a csoporton belül • A csoport normái • Idomulás avagy függetlenség • A kisebbség hatása a nonkonformizmusra • A tudomány excentrikusai - A közös erővel fejlesztett tudomány mítoszáról • A csoportok közötti kapcsolatok 7. Agresszió (36. old.) • Alapfogalmak (Ter. 4, 8) • Az agresszió mint tanult viselkedés • Agresszió mint a frusztráció következménye • Az agresszió föloldása a katarzisban • Ahogy a pszichoanalízis az agressziót értelmezi • A paleantropológia adaléka PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 2. oldal

• • •

A „romantikus illúzió" A normák és a csoportos agresszió Kitérő a művészet világába

8. Érdekközösség, cserekereskedelem és a csalók kizárása (50. old.) 9. Világ-nézetünk: Világunk és környezetünk egyéni feltérképezésének művészete (51. old.) 10. Verbális és nonverbális kommunikáció az élet-, lakó- és munkatársi viszonyban (55. old.) • Miért beszélgetünk egymással? A racionális tudomány állásfoglalása a kommunikációról • Bolhászkodás – boldogító bódulat – beszélgetés a csoport összetartásának szolgálatában • Csak egy szót szólj, s megvilágosodik az én lelkem. A komm. sokrétű közösségszervező feladatáról • Vajon azok mit akarnak? – a szavakon túli kommunikáció (csoportgyakorlat) 11. Keresi(?) hozzá illő társát - A szinglik világa (59. old.) • Gyakoriság és hipotézisek • Etimológia, evolúció, egoizmus – az egyedül-lét alternatív magyarázata • Gyermek avagy emancipáció? - Melyik bir nagyobb jelentőséggel? • Fejbe-Pillantás: Férfiak és nők, házasok és szinglik világ-nézete • A címbeli kérdőjel differenciált választ követel A csoporttársak között előkészítendő gyakorló kérdések a vizsgára (65. old.)

Mit kapni egy kőpénzért? Egy mikronéz divat kialakulása

PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas

PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 3. oldal

2

35+


3

Bevezetés Az ember társas lény. Mint ilyen különböző közösségekhez tartozik: Gyermekkorunktól családokban nőttünk föl; esetleg óvodába jártunk, és egy hasonló korú csoporthoz tartoztunk. Az iskola látogatása, a továbbképzés, és munkánk során újabb és újabb társadalmi kapcsolatokba kerülünk. Néhányat magunk választhatunk meg, így például baráti körünket. Más hovatartozási rendszerünk, mint például nemzetiségünk, adott. Más és más emberekkel, más és más csoportokba tartozunk. Mi következik ebből élményvilágunkra és viselkedésünkre? A szociálpszichológia tárgya: hogyan befolyásolja emberi környezetünk érzékelésünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket és cselekedeteinket. A társadalmi összefüggést tágabban kell értelmezni: • Nem csak mások jelenlétét értjük alatta, akár reálisan, akár fantáziánkban vagy szimbolikusan, hanem • az egyének közötti interakciót, • azt a környezetet, ahol ezekre az interakciókra sor kerül, • azokat a tevékenységeket, amelyeket ott folytatunk valamint • azokat az íratlan szabályokat és elvárásokat, amelyek meghatározzák, hogyan viselkedjenek a résztvevők egymással A SZP által megvizsgált társadalmi folyamatok • egy egyénen belül, • két egyén között, vagy pedig • csoportokon belül és azok között találhatók (társ, társaság, társadalom) Ide tartoznak az akut szociális problémák is, mint pl. (elmulasztott) segítségnyújtás, illetve a hatalommal szembeni vak engedelmesség PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 4. oldal

1. Szociális érzékelés A társas érzékelés alatt azt a folyamatot értjük, amely lehetővé teszi, hogy a magunk és a többiek tulajdonságait és sajátságait felismerjük. A naiv pszichológus Heider (1944, 1958) abban forradalmasította a szociálpszichológiát, hogy az emberek vizsgálata során ne azokat igazítsuk erőnek erejével az egyes kutatók elméleteihez, hanem épp fordítva, a laikusok elméleteit vegyük szemügyre, ahogyan társadalmi környezetük jelenségeit megokolják. Ha valaki már két hónapja elalvási nehézségektől szenved, döntő, minek tulajdonítja baját. Megoldási kísérlete a vélt októl függ: túl sok volt a kávé, mégis tisztázni kellene valamit az asszonnyal, vagy netán egy új matrac vásárlása esedékes. A spontán ítéletalkotás és a sztereotípia Hogy milyen okmagyarázatokkal állunk elő egy másik ember viselkedésére, függ a külsőjéről nyert benyomásunktól. Gyakran csupán egyetlen pillantást vetünk egy idegenre, máris spontán ítéletet alkotunk róla. Néha igazunk lehet, amikor egy személy ruházatáról politikai meg-győződésére következtetünk. De az is lehet, hogy első benyomásunk az igazság elferdítésén alapszik. Egy sztereotípia azon meggyőződéseket tükrözi, amelyek egy bizonyos csoport tagjaira általában jellemzőek. A biztonságunkért szükséges gyors ítéletalkotáshoz az első szempillantásra látható jegyeket vesszük figyelembe, mint a nem, a kor és a faj. Ez az első benyomás, (primacy), mélyre bevésődik és meghatározza, milyen fényben látjuk az illetőt. Az első benyomásra épülő meggyőződéseink igen szívósak, azáltal, hogy ● a személy cselekedeteit elvárásaink szerint torzítva érzékeljük, ● magatartását az önmagát beteljesítő jóslat értelmében befolyásoljuk (Watzlawick, 1967) ● azon jegyeket, amelyek első benyomásunknak ellentmondanának, egy véletlen külső körülménnyel magyarázunk. Ha a primus rosszul felel, csupán véletlen, kivétel, ami a szabályt erősíti. (Rosenthal, 1968: Pygmalion) Olyan embereket, akiket bizonyos címkékkel megbélyegeznek, már a címkéjük alapján is elkerülik. Így aligha lesz lehetőségük bebizonyítani, hogy a rájuk sütött bélyeg ellenére ők is hús-vér emberek, akiknek keblében szív dobog. Így válik érthetővé, hogy az előítélet – egy társas-csoportra alkalmazott negatív sztereotípia – ilyen pusztító hatást képes kifejteni. Időről időre változhat, hogy mely címkék vezetnek számkivetéshez: „hazaáruló“ vagy „hazafi“, „szemita“ vagy „antiszemita“, „buzi“ vagy „homofób“.


Ok-értelmezés (kauzálattribució) Minden viselkedés magyarázatára találunk olyan feltevéseket, amelyek ésszerűbbnek tűnnek, s amelyekre később jobban emlékszünk, mint más lehetséges magyarázatokra. Hogyan lehetne például a következő állítást kiegészíteni? Győző rosszul vizsgázott, mert… A legtöbb ember elfogadhatónak találja a következő kiegészítéseket: • mert nem észkombájn • mert nem tanult eleget • mert a vizsga nehéz volt, vagy • mert Győző peches. Olyan választ, hogy • mert a vizsga áprilisban volt nemigen fogadnak el. A naiv pszichológus okmagyarázatában a teljesítmény a képességtől, a szorgalomtól, a feladat nehézségétől és a jelölt szerencséjétől függ. Ha nem lenne ok-értelmező elméletünk az álmatlanságról, nem tudnánk hol keressük alvászavarunk okát. Ám gyakran nem a valós tényezőket okoljuk. Az okmagyarázat alapvető jellemzője, hogy az okot a cselekvő személyében (internal), vagy rajta kívül álló tényezőkben (external) látja. Jelentősen befolyásolja önértékelésünket és közérzetünket, sőt azt is, hogy milyen jövőbeli feladatokra érezzük képesnek magunkat, hogy HOL feltételezzük sikereink és kudarcaink okát.

Az ok-értelmezés dimenziói Példa: Azért nem értem Hejj professzor előadását, mert belső stabil változó

dimenzió globális

Nem vagyok elég intelligens

specifikus

Nem érdekelnek Ma nincs a pszichológiai kedvem Hejjt boncolgatások hallgatni

Kimerült vagyok

külső stabil változó Ebben a teremben rossz az akusztika

Épp egy zajos teherautó dübörgött az utcán

Hejj motyog

Hejj figyelmét elvonja az a csinos szőke ott elöl



17

Pesszimisták és optimisták, kudarc és siker belső dim

glob

külső

stab vált stab vált

belső dim

glob

K

spec

S pesszimisták

stab

vált

külső stab

vált

S

spec

K optimisták


18

A kovariáció elve (Harold Kelly, 1967) Egy személy jelenlegi teljesítményének megítéléséhez összehasonlítási alapul figyelembe vehetjük • ugyanazon személy múltbeli teljesítményét (intra-perszonális öh), illetve • más személyek teljesítményét a jelen helyzetben (inter-perszonális öh) Alvászavarunkra alkalmazva utána nézhetnénk például, miben különböznek a jó alvást megelőző napok, a rossz elalvást megelőzőektől. Ez rávilágíthat alvászavarunk fontos tényezőire. Tegyük föl, a nyugodalmas éjszakák mindig csütörtökre esnek – a tarokk-parti estjére. Feltételezhetjük, hogy társas kapcsolatok iránti igényünk kielégítése biztosította nyugodt álmunk. Kelly 3 kritériumot határozott meg: egyediség, egyetértés, tartósság. • Az egyediség azt firtatja, hogyan reagált ugyan az a személy a múltban. Ha ismerősünk egy bizonyos filmről áradozik, jóllehet, más filmekről nem szokott áradozni, viselkedését inkább a filmre, mint rajongó természetére vezetjük vissza: valószínűleg érdemes lesz megnézni. Ám ha ismerősünk minden filmről dicshimnuszokat zeng, akkor is, ha vacak, javaslata nem olyan meggyőző. • Az egyetértés azt veszi célba, hogy mások hogyan reagálnak ebben a helyzetben. Ha ismerősünk a film tényleges minősége alapján lelkendezett, elvárhatjuk, hogy mások is osztják jó véleményét. • A reakció tartóssága annak megbízhatóságára vonatkozik. Ha ismerősünk kezdetben dicséri a filmet, de másnap már becsmérli, aligha fokozza a filmbe vetett bizalmunkat. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 7. oldal

A társadalmi valóság és a nyelv sokkal valószínűbbé teszi, hogy úgy véljük, a személyen múlik a dolog, mint a helyzeten. Egy vizsgálatban (Snyder & Frankel, 1976) a KISZ olyan filmet láttak, ahol hiányzott a hang. Valójában arról beszélt a filmen látható fiatal hölgy, milyen tervei vannak a közelgő nyári szünidőre. Az első kísérleti csoportnak azt mondták, a nő szexuális életének problémáit ecseteli. A második kísérleti csoport úgy tudta, politikai nézeteiről beszél. Azután felkérték a KISZ, hogy osztályozzák a látott személy félénkségét. Jóllehet, mindnyájan ugyan azt a filmet látták, az 1. csoport (szex) lényegesen félénkebbnek értékelte, mint akik abban a hitben látták, hogy politikáról beszél. Tehát a KISZ figyelmen kívül hagyták magát a helyzetet (szex-pol), és csak azt látták, amit az előzetes ismereteik alapján elvártak. 2. kísérlet: Rosenhan (Science, 1973): On being sane in insane places A cselekvő-szemlélő-torzítás Számos kísérletben bebizonyították, hogy a külső szemlélő viselkedésünk okait másképpen észleli, mint mi magunk. Saját cselekedeteinket általában külső tényezőkkel magyarázzuk. A szemlélő azonban cselekedeteinket nagy valószínűséggel személyiségünkből, képességeinkből, attitűdjeinkből, tehát belső okokból eredezteti. A szemlélő beleesik a már ismert alapvető észlelési hibába. Torzítás a motiváció függvényében Ez egy lényeges torzítás, hisz arra törekszünk, hogy saját magunkat jó fényben láthassuk. Ez a torzítás énünk szolgálatában áll. Lényegesen nagyobb érdemeket tulajdonítunk magunknak, s több kifogást találunk kudarcainkra, mint amennyit egy objektív szemlélő igazolhatna. Kísérlet (Zimbardo, 1974): Egyetemistákból álló csoport tagjait megkérték, osztályozzák saját képességüket, mennyire könnyű ővelük kijönni. A megkérdezettek 25%-a sorolta magát a „legkellemesebbek“ 1%-ba. További 65% tartotta magát a legjobb 10%-ba. De még a KISZ maradék 10% is azt állította, az átlagosnál könnyebb velük kijönni. Bizonyított, hogy ezek a torzítások valóban segítenek életünk kihívásaival megvívni, meghosszabbítják életünket. Érdekes megjegyezni, hogy a depresszívek nem alkalmazzák ezeket a „kegyes“ önámító torzításokat. Pontosabban látják magukat, mint „egészséges“ kortársaik.


2. Attitűd és meggyőződés Az attitűd abban játszik szerepet, hogyan fogunk viselkedni. Tanulás útján létrejött, bizonyos cselekedetekre, emberekre és kérdésfelvetésekre vonatkozó hozzáállás. Bár az attitűd bizonyos fokú stabilitást mutat, mégis befolyásolható. A meggyőzés a kommunikációnak egy formája, amit az ember avval a céllal közöl, hogy befolyást gyakoroljon hallgatója attitűdjeire. A szülök, a tanárok, a munkaadók, a politikusok és a reklámszakemberek mindent megtesznek azért, hogy az attitűdöket, s azon keresztül a kívánt viselkedést is, az általuk jónak látott irányba befolyásolják. Gondolkodásunkat, érzelmeinket és cselekvéseinket formálni szeretnék. Attitűd Az attitűd három összetevőből áll • vélemény – ítélet arról, hogy mit tartunk igaznak, s mely összefüggéseket tartunk valószínűnek • érzelem – a vonzalom vagy a taszítás érzése • viselkedési hajlam – hajlamosság bizonyos viselkedési formákra Azok a vélemények, amelyek tapasztalaton alapszanak – ítéletek az igazságról és a valószínűségről, bizonyos állítások igazságáról és valószínűségéről. Fizikai és szociális környezetünkre vonatkoznak. Összhangban vannak a mások által átélt vajósággal. Ilymódom közös társas-valóság alakul ki. Ha új és megbízható információhoz jutunk, amely bizonyítja, hogy eddigi véleményünk a valóságnak nem felel meg, megváltoztatjuk véleményünket („to change my mind“). Ha egy elavult véleményt az azt megdöntő bizonyítékok ellenében sem változtatnak meg – dogmatikusságról beszélünk. A dogmatizmus Adorno, 1950 The authoritarian personality (AS-Skala, F-Skala) Rokeach, 1960 The open and closed mind (D-Ska, tachisztoszkóp) Ertel 1972 Erkenntnis und Dogmatismus (DQ) 1976 Überzeugung, Dogmatismus, Wahn 1978 Liberale und autoritäre Denkstile. Ein sprachstatistisch-psychologischer Ansatz 1985 Content analysis: An alternative approach to open and closed minds Melyik szó illik inkább a baloldali (A) illetve jobboldali (B) ábrákhoz? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Mindig …...…….. Nehány…………. Abszolút ……….. Kétes ………..…. Kizárólag …….…. Lehetséges ……. Mindenütt ………. Sok ……………… Teljesen ………… Valószínűleg ……. Kizárólag ………... Lehet …………..…

Gyakran Minden Relatív Kétségtelen Is-is Szükséges Helyenként Minden Részben Kötelezően Többek között Kell

A

A

A

B

B

B



28

D+

D-

K1 gyakoriság, időtartam, kiterjedés

mindig, bármikor, minden alkalommal, soha, állandóan, végérvényesen

néha, általában, időnként, szokás szerint, gyakran, többször, leginkább

K2 szám, mennyiség

minden, kivétel nélkül, korlátlan, egyetlen, teljes, összes, mind, mindegyik, mindenki abszolút, teljesen, alapvetően, teljes egészében, maradéktalanul, totál

K3 fok, mérték

K4 bizonyosság

K5 kizárás, bezárás, érvényességi tartomány K6 szükségesség, lehetőség

egy bizonyos mennyiség, számos, egy kevés, egyes, egy kis, valami, bizonyos, nagyjából, több, nehány, pár, részben különösen, kevéssé, valamelyest, bizonyos fokig, alig, többé-kevésbé, relatív, nagyon, többnyire, részben kizárt, egyértelmű, hacsak, úgy tűnik, szemmel kétségtelen, (egész) biztos, a láthatóan, véleményem szerint, legkevésbé sem, elképzelhető, kérdéses, természetesen, szükséges mégiscsak, aligha, lehet, feltehetően csupán, egyáltalán nem, többek között, másfelől, kizárólag, vagy-vagy, semszintúgy, azonfelül, azontúl, sem, csak, minden további szintén, egyfelől, beleértve, nélkül továbbá kell, nem szabad, lehetetlen, szabad, lehet, lehetséges, FEEK képtelen,PTE csak … Prof. lehetDr. Héjj Andreas képes, alkalmas, nem kell, 29 nem muszáj

A kifejezések hány %a származik neomarxista szerzőktől?

D+

D-

K1 gyakoriság, időtartam, kiterjedés K2 szám, mennyiség

mindig (71), állandóan (66)

általában (6), gyakran (12)

minden (88), semmi(72)

számos (10), egy kevés (14)

K3 fok, mérték

alapvetően (100), maradéktalanul (93) kétségtelen (89), szükséges (93)

kevéssé (11), részben (12) úgy tűnik (10), véleményem szerint (0)

csupán (87), kizárólag (89),

azonfelül (14), azontúl (12)

lehetetlen (98), csak … lehet (78)

lehet (17), nem muszáj (13)

K4 bizonyosság K5 kizárás, bezárás, érvényességi tartomány K6 szükségesség, lehetőség



30

A szerzők eloszlása írásaik dogmatizmus kvóciense (DQ) alapján DQ =

dogmatikus stílus

neomarxista szerzők

∑

∑

D+

D+ +

∑

D− dogmatika mentes stílus

tapasztalati tudományos szerzők


31

pártprogramok

politikai művek



32

a taps előtt

a taps után


33

Felszólítóérték Ha a főnök elvárja, hogy meggyőződésünk ellenére nevessünk egy viccen, felszólítóértékről beszélünk, amely ilyen helyzetekben a legtöbb ember viselkedését – attitűdjeiktől függetlenül – meghatározza. Ilyen helyzetekben válik világossá a szituatív erők hatalma, épp azáltal, hogy a személy véleménye és attitűdjei nem tükröződnek viselkedésében („kikelet és hazaszeretet ünnepe“) Kognitív disszonancia Leon Festinger (1957/1978) fogalma annak a konfliktusos állapotnak a leírására, amelyet átélünk, miután olyan döntést hoztunk, olyan tettet vittünk végbe vagy olyan elutasíthatatlan bizonyítékokkal konfrontálódtunk, amelyek korábbi véleményünkkel, érzelmeinkkel és értékeinkkel ellentmondásban állnak. Kísérlet: KISZ egy igen unalmas feladatot kapnak. Később hazudják azt újabb KISZ-nek, hogy élvezték a feladattal való foglalkozást. Csop-A ezért 1 $-t kapott, Csop-B 20-at. Melyik csoport tagjai voltak később meggyőződve, hogy szívesen végezték a feladatot? Két egymásnak ellentmondó kognició, mint pl. „dohányzom“ & „a dohányzás tüdőrákot okoz“, disszonanciát vált ki. Lehetséges megoldások: • a meggyőződést megváltoztatni – „azok a tudományos vizsgálatok, amelyek bizonyítják, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, csak amerikai hadifoglyokon kísérleteztek. Ez nem vonatkozik szabad európaiakra“ • a magatartást megváltoztatni – „leszokom“ PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 12. oldal

• •

a magatartást újraértékelni – „csupán kocadohányos vagyok“ új érveket beiktatni – „én csak alacsony kátránytartalmú füstszűröset szívok“ (Ez persze csak addig segít, amíg meg nem tudjuk, hogy az alacsony kátránytartalmú füstszűrös nem csökkenti a tüdőrák veszélyét).

Festinger kísérlete bebizonyítja: inkább hajlunk rá attitűdünket megváltoztatni, ha kisebb, mint hogy ha nagyobb jutalmakat kapunk azért, hogy ellentmondásba kerülünk magunkkal.

Kommunikáció és meggyőzés A kommunikáció sikeressége attól függ, hogy ki, mit, kinek és milyen hatással mond. Egy hiteles kommunikátortól elvárjuk, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkezik és bizalomgerjesztő. Ám ha csak közismertségére hagyatkozik, de nem bizonyul szavahihetőnek, egy idő után elveszti hatékonyságát.


36

„A puszta fájdalom nem mindig elegendő. Vannak olyan esetek, akik fájdalmukat mindhalálig eltűrik. De minden egyénnél létezik valami, amit nem tud elviselni vagy végignézni. Nem bátorságról vagy gyávaságról van itt szó... Ha valaki a víz mélyéről felmerül, nem gyávaság, ha levegővel tölti meg a tüdejét. Egyszerű ösztön, aminek engedelmeskednünk kell. És ez a maga esetében is így van a patkányokkal. Ki nem állhatja azokat. Olyan nyomást tudunk magára gyakorolni, aminek akkor sem tud ellenállni, ha a feje tetejére áll. Mindent meg fog tenni, amire rá akarjuk venni.” Közelebb hozta a ketrecet. Alig egy méterre az arca elé tette le. „Az első kallantyút már lenyomtam", mondta a verőlegény. „Tudja, hogy működnek ezek a ketrecek. A gumicső a fejére szoru1, a legkisebb hézag sem marad szabadon. Mihelyt lenyomom a második kallantyút, felpattan a ketrec ajtaja. A kiéhezett patkányok, mint megannyi labda repülnek a magasba. Az arcába ugranak és belerágják magukat. Néha először a szemeket rohanják meg, máskor az orcát és a nyelvet marják szét...” (Orwell: Szép Új Világ) PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 13. oldal

3. Hatalom és engedelmesség Hogy jutnak el a világ legkülönbözőbb hatalmainak börtöneiben és koncentrációs táboraiban ahhoz, hogy embereket kínozzanak és gyilkoljanak? Hogy az ilyen parancsokat még akkor is vakon kövessék, ha azok értékrendszereiknek és meggyőződéseiknek ellentmondanak?


38

Itt is a hajlam és a magatartás a helyzetből fakadó összetevőinek összjátékával találkozunk. Már megismertük az alapvető értelmezési hibát, miszerint arra hajlunk, hogy a szörnytetteket kizárólag a verőlegények (és amint láttuk, újabban az emancipáció jegyében a verőlányok) eltorzult személyiségére vezessük vissza. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy mi, a jók, elhatárolódjunk tőlük, a gonoszoktól. A másik lehetőség az lenne, hogy elismerjük, hogy magunk is képesek lennénk ilyen szörnytettekre. Stanley Milgram kísérlete az engedelmességről Azt vizsgálta, hogy a helyzet hatalma rá tudja-e venni a hétköznapi embereket, hogy erkölcsi meggyőződésük ellenére is alávessék magukat egy tekintélynek. Ezzel a kísérlettel azért foglalkozunk beható részletességgel, mert fényt vet az emberi természet sötét oldalaira.


A későbbi tanulmányokból azt is megtudtuk, hogy az engedelmesség még korlátlanabbul fellép, ha az „áldozattól“ való fizikai távolság nagyobb és ha az elkövető a tekintély közvetlen felügyelete alatt áll. Az évek során Milgram kísérletén több ezer KISZ vett részt, a legkülönbözőbb korúak, végzettségűek, hivatásúak. A kísérlet leírása állítólagos cél: a büntetés hatása a tanulásra / emlékezésre szerep-osztás: tanár, diák (munkatárs), szolgálatkész, udvarias 50 körüli, szívpanasz fájdalmas E-sokk (15-450 Volt, 30 kapcsoló, tanár is kap) játékszabály: szópárok tanítása hiba esetén a következő feszültség jár Kísérletvezető mint (a tudomány által) feljogosított tekintélyalak DV: a legnagyobb leadott áramerősség IV: az első változatban nem volt, Milgram csak azt akarta tudni, lesz-e engedelmesség később a tanár-tekintély, illetve tanár-áldozat fizikai távolságát változtatták A diák 75 Volt fölött elkezdett sóhajtozni és jajgatni, 150 Voltnál követelte, hogy a kísérletet azonnal hagyják abba, 180 Voltnál ordított mint a fába szorult féreg 300 Voltnál szívrohamra panaszkodott és kiszabadításáért könyörgött később már semmilyen hangot nem adott A kísérlet vezetője így szólt a tanárhoz: „Folytassa! Az a dolga, hogy megbüntesse a tanuló hibáit“ Az ember megtanulja, hogy a szabályok arra valók, hogy betartsuk őket 40 vezető pszichiátert felkértek, jósolják meg a KISZ viselkedését A szakértők véleménye szerint legfeljebb 150 Voltig mennek el a KISZ legfeljebb 4%-a megy el 300 Voltig a maximális 450 pedig legfeljebb minden 1000. KISZ kizárólag súlyos pszichiátriai zavarokban szenvedő KISZ-ről tételezték föl, hogy ténylegesen képesek lennének ártani embertársaiknak De a szakemberek tévedtek. Az alapvető okmagyarázati hiba áldozatai lettek. A pszichiátriailag teljesen egészséges KISZ 2/3-a szemrebbenés nélkül 450 Volt áramcsapással vetett volna véget embertársa éltének Azok közül, aki 350 Voltig eljutott, egy sem hagyta abba 450-ig A személyiségvizsgálatok nem tudtak különbséget kimutatni a vakon engedelmeskedők és az azt megtagadók között. Az előbbi csoportnál semmilyen jel nem utalt pszichiátriai problémákra Mindez igazolta, hogy bizonyos közösségi kényszerek magából a helyzetből adódnak Philip Zimbardo börtöntanulmánya és az arról készült film, A kísérlet


Az engedelmesség és annak megtagadása 1. Az engedelmességet egy elfogadott tekintély támogatja, táplálja, akiben megbízunk, s akit a társadalom jogos képviselőjének tekintünk, vagy aki az életfontosságú javak és lehetőség elosztása fölött rendelkezik. 2. Az engedelmességet elősegíti egy olyan szerepviszony fölépítése, amelyben alárendeljük magunkat valakinek. 3. Az engedelmességet olyan társadalmi normák is támogatják, amelyek pontosan meghatározzák, hogy mit kell társadalmilag elfogadható magatartásnak tekinteni. 4. Az is elősegíti az engedelmességet, ha a gonoszt átnevezik jó-vá. (nem Afganisztán, Irak, stb. feldúlása és százezrek legyilkolása és nyomorékká tétele, hanem „infinite justice“, „a terror elleni küzdelem“, „a demokrácia bevezetése“, stb.) Azok, akik gonoszságokat követnek el, cselekedeteiket csak kivételes esetben tartják maguk is gonosznak. Íme egy ilyen kivételes példa az őszinte beismerő vallomásra Bagdadból:


174

Azok, akik gonoszságokat követnek el, cselekedeteiket csak kivételes esetben tartják maguk is gonosznak. Épp ellenkezőleg, általában inkább ésszerűnek és elengedhetetlenül szükségesnek tartják. Példa: Az Ifjútörök-Párt 1910 augusztus 10.-i határozata, miért ésszerű és elengedhetetlenül szükséges a szabadság és a béke érdekében az örményeken végrehajtandó népirtás



52

A vak engedelmesség olyan helyzetekben jön különösen könnyen létre, amelyek többértelműek, s ahol könnyű az első kisebb lépéseket megtenni, de később nehéz kiszállni, az engedelmességet megtagadni. Milgram KISZ úgy érezték, nincs más választásuk, nincs kiút. Tapasztalataink szerint nemigen lehet a szabályokat hatályon kívül helyezni, s a szerződést egyszerűen semmissé nyilvánítani. Milgram KISZ a tekintéllyel szembeni engedelmességet nem a pszichológiai laboratóriumban tanulták. Ezek a kísérletek csak azt bizonyítják, milyen mértékben tanultuk meg az engedelmességet nevelésünk során, kiváltképp iskoláinkban, hogy „tedd azt, amit mondunk neked, akkor nem lesz semmi bajod“, „maradj a helyeden, s ne nyavalyogj“, „ne feleselj“ A közösség működőképessége érdekében valóban elengedhetetlen egy bizonyos fokú engedelmesség. Akkor válik veszélyessé, ha eltűrjük, hogy a helyzet által meghatározott értékrend saját személyes értékrendünket hatályon kívül helyezze.


4. Deindividuáció és dehumanizáció Az individuáció azt a pszichológiai állapotot és azt a folyamatot jelenti, amelyben egy személy a közösségen belül a többiektől elkülönül. Mind a többiek számára, mind pedig saját érzékelésében az egyén egyedi és felismerhető. Deindividuáció alatt azt az állapotot és azt a folyamatot értjük, amely épp az individuáció fordítottja, tehát az egyén egyedi felismerhetőségének és önbecsülésének lecsökkentését, megszüntetését. Azok a hatások, amelyek deindividuációhoz vezetnek, két osztályba sorolhatók: • a személyes felelősségre utaló jegyek (accountability cues) • és a figyelem lényeges csökkenése a felelősségrevonhatósági jegyek olyan támpontok, amikből a személy arra következtethet, hogy őt adott esetben nem lehet felelőssé tenni. Ha a felelősség nem egyértelműen felismerhető, a potenciális áldozatok nem tudnak visszaütni, s az „illetékes szerv“ a „tettest“ nem tudja meghatározni (példák: Koffi-gin, Paul csimpánz piszkospiszkos). Ilyenkor a közösségellenes vagy másként gátolt cselekedetek valószínűsége növekszik. Az emberek olyasmit tesznek, amire egyébként gondolni sem mernének (pl. tömeg-demo, darkroom) A második csoportba sorolt változók a deindividuációt a figyelem és az érzékelés folyamatainak befolyásolásával éri el. A saját erkölcsi értékek és mércék, a személyes felelősség és elkötelezettség hatályon kívül helyeződik. Ha ez megtörténik, a viselkedés nagyon intenzív, a jelenre irányuló („utánam az özönvíz!“), és a helyzetet gátlástalanul kihasználóvá válik. Ilyen változásokat inger-elárasztással, drogokkal, erős érzelmekkel, vagy kimerítő fizikai tevékenységgel lehet kiváltani (Sex & Drugs & Rock&Roll) A személyes felelősségre vonhatóság A deindividuáció fogalmát először Leon Festinger használta 1952-ben arra a jelenségre, hogy egy személy a büntetéstől való félelme és társas felelősségre vonatkozó érzelmei legyengülnek, ha az illető egy csoport anonim tagjává válik (pl. egyenruhások, Duna Security). Zabolázatlan impulzusait inkább szabadjára ereszti olyan környezetben, ahol mint egyén, nem felismerhető. Az anonimitás meggátolja, hogy tettre hívhassák, vagy hogy kérdéses erkölcsi értékű magatartását számon kérhessék tőle. Az anonimitás garanciája inkább csábítja az embereket agresszív cselekedetekre, vagy más kérdéses elfogadottságú magatartásra.


A tömegek agresszivitására vonatkozó vizsgálatok bizonyítják, hogy a kegyetlenség az elkövetők csoportjának méretétől függ, ha azt az áldozatokéihoz viszonyítjuk. (EAV: „Willkommen im Neandertal, wo ich Dir auf die Rübe knall, es sei denn, du bist in der Überzahl…“) Több lincselő esetén nagyobb az anonimitás és a felelősségrevonás jelei kevésbé nyilvánvalóak → durvább támadások az áldozatokra Az önmagunkra vonatkozó figyelmet (önfegyelmet) többek között drogok, hipnózis, ritmikus énekzene és rituális tánc képes elfojtani (pl. tarantula, hipp-hopp, tibeti ima) A deindividuáció állapotának szubjektív átélésére jellemző a csökkent önfegyelem. Dehumanizált kapcsolatok A közösségellenes magatartásformák „becsületes“, „normális“ embereknél akkor figyelhetők meg, ha áldozataikat nem veszik emberszámba: nem akarják meglátni bennük a magukéhoz hasonlatos emberi gondolatokat, az érző szívet és az életüket mozgató emberi céljaikat. Az emberi minőségek ilyen pszichológiai tagadását dehumanizálásnak nevezzük. Egy laborkísérletben a KISZ azt hitték, a kutatás a büntetés kihatására irányul a döntéshozatalra. Egy csoport egyetemi hallgatóra felügyeltek, s lehetőségük nyílt, azokat hibás döntések esetén áramütésekkel fenyíteni. IV: („figyelmes és értelmes“ (humánus felt.) vs. „primitív züllött csürhe“ (dehumanizáló feltétel) vs. semmi infó (semleges felt.) DV: A büntető áramütések száma és feszültsége Hipotézis (?) Eredmény: a humánus infó birtokában sokkal kevesebb agresszió A saját döntések magyarázata, miért is kínozzák a hallgatókat az árammal, a kapott leírásoktól függött Dehumanizált feltételek mellett nem úgy látjuk a kérdéses csoportot, mintha emberek lennének, hanem emberi méltóságuktól megfosztva alantas subhumánná, alávalóvá degradáljuk őket (Untermensch). Létezik a dehumanizációnak olyan változata, amit bizonyos foglalkozások és intézmények kényszerítenek környezetükre. Ez akkor áll elő, ha nagyon nagy számú embert kell „feldolgozniuk“. (pl. egyetemi hallgatók a beiratkozásnál, Tokióban csúcsforgalomban a metrón, egy jólmenő börtön foglyainál, stb.) Az ilyen intézmények és vezetőik arra helyezik a hangsúlyt, hogy minden zavartalanul folyjon. A dehumanizáció az önvédelmet is szolgálhatja. Bizonyos helyzetekben megóv a fájdalmas együttérzés terhétől. (az orvosok betegeikre „esetekként“ tekintenek – „Na mi van a szívén, Kovács, daganat?“) Néha a dehumanizálás az érzelmi kiégés (burn-out) következménye. A hivatás terhe olyan nehézzé válik, hogy már nem képesek együtt érezni klienseikkel (terapeuták, szoc. munkások, ügyvédek)


Dehumanizálás a célt szentesítendő A történelem során gyakran vélték, hogy bizonyos csoportok a saját célok eléréséhez útban vannak, s ezért ellenségnek tekintendők. Ezekről kimondták, hogy a nemzet biztonságát veszélyeztetik, s így emberi méltóságukat megvonva, bestiákká minősítették őket. Egy magasztos cél - a béke, a szabadság - érdekében megindokolták, hogy tenni kell ellenük. Az így átminősített emberek szenvedését vagy kiirtását a nemes cél eléréséhez szükséges áldozatnak tekintették. Az egyetlen gombnyomással ártatlan polgárok százezreit legyilkoló atombombát azért dobták le az amerikaiak Hirosimára és Nagasakira, hogy békét hozzanak. Azoknak, akik korai gyerekkoruktól fogva egy olyan ideológiában nevelkednek, hogy csupán saját nemzetük értékes, akik nem tartoznak a nemzethez, nem is emberek, s ezért nyugodtan „likvidálhatók“, nem lesz könnyű megtanulni a jó szomszédság ősi törvényét.


61

A polgárok katonákká való átalakításának, hogy majd képesek és hajlandók legyenek gyilkolni, lényeges eleme egy olyan ellenségkép kialakítása ami az ellenfelet egy embertelen, a gyűlöletre méltó tárggyá alacsonyítja. Airfoce come and they flatten your home (Jön ám a légi sereg és majd jól ledöngölik a viskód) Run Mr. Taliban we know where you‘re hidin‘ (Fuss csak talibán, tudjuk hol lapítasz) Hey, USA, USA, US all - Uncle Sam come and they flatten your home (USA, USA az egész USA - Jön ám Samu bácsi, hogy kivasalja a viskód) 60 foot, 70 foot, 80 foot breaker – Airforce come… (20 méteres, 25 méteres, 30 méteres bombák – Jövünk már vasalni) When we finish, you‘ll all be cryin‘ (Mire végzünk veletek, csak vinnyogni fogtok) Airfoce come and they flatten your home (Jön ám a légi sereg és majd jól ledöngölik a viskód) PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 20. oldal

A polgárok katonákká való átalakításának, hogy majd képesek és hajlandók legyenek gyilkolni, lényeges eleme egy olyan ellenségkép kialakítása ami az ellenfelet egy embertelen, a gyűlöletre méltó tárggyá alacsonyítja. Ezt az eljárást alkalmazzák azok a politikusok, akik egy közösséget a gonosz birodalmává nyilvánítanak, s avval indokolják legyilkolásuk szükségességét. Az ellenséget egy egész sor elembertelenített arccal ruházzák föl, ami ürügyül szolgál, hogy bűntudat nélkül lehessen megölni (Így pl. a koraszülött burából való kirángatás, vagy a világ nukleáris terrorizálásának rémtörténete) A katonai pszichológia problémája abban áll, hogy a gyilkosság tényét a hatalmon levő csoport vagy párt létfenntartó érdekeként átértelmezze. A háborúk jönnek és mennek. De a kiváltó okok sokasága mellett meglepő az a hasonlatosság, ahogyan a mindenkori ellenséget dehumanizálják. Az USA külügyminisztere (Glidden) a BBC riporterének megjegyzésére, hogy az összes táp- és gyógyszergyár szétbombázásával egymillió iraki gyermek halálát okozta, csak annyit szólt: „Yes, but it was worth it!“ Az erkölcsileg elfogadhatatlan szentesítése Az áldozat dehumanizálása nem mindig elegendő, hogy az arra ráveendők katonai vagy politikai erőszakot tudjanak alkalmazni bizonyos egyedek és közösségek ellen. Át kell alakítani azt a kognitív erkölcsi keretet, hogy az erőszakot jogszerűnek lehessen feltüntetni. Egyébként mélyen elitélendő cselekedeteket többféleképp is lehet „igazolni“. Például, ha az a „szabadság“, vagy az „eszme“ érdekében történik. Szépítgető hasonlatokkal, még nagyobb népgyilkosságokkal összehasonlítva nem is olyan szörnyű. („Dejszen Polpot csak 3 millió kambodzsait fejezett le, mi ez Mao kultúrforradalmának 50 millió áldozatához képest“…) Szívesen alkalmaznak enyhítő címkézéseket is: A titkosszolgálat nem véreskezűen gyilkolta le azt a férfiút, aki egy korábbi esemény egyik résztvevőjére emlékeztette, csupán „likvidálta“. Nem egy az utolsó csepp vérével és népe szabadságáért küzdő hőst beleztek ki, csupán egy terroristát elimináltak. Egy falu kiirtása a test minden sejtjét gyilkosan szétmaró kénbombákkal átminősül kollaterális kárrá. Egy viselkedés és következményei közötti kapcsolatot gyengítik, ha a felelősséget másra róják. A dehumanizált áldozatok alacsonyrendű lényekké minősülnek, akik csakis saját maguk tehetnek kiirtásukról, hisz „pont ez kellett nekik“. Az olyan társadalmi és politikai rendszerek, amelyek eltűrik, vagy netán még bátorítják is az erkölcsileg elfogadhatatlan szentesítését, az emberi pusztító erő legszörnyűbb tobzódásait teszik lehetővé. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 21. oldal

5. Segítségnyújtás

Georgetown, Guayana


66

Több mint egy félórán keresztül szemlélete 38 törvénytisztelő newyorki polgár, amint egy gyilkos három támadási rohamban az utcán sétáló Kitty Genoveset megkéselte. Senki sem hívta a rend őreit. Ez az „élőben közvetített“ gyilkosság később sokakat megrázott. Mindenki azon sopánkodott, mennyire közönyös a többi felelős polgártárs. Ami a segítségnyújtást befolyásolja Vajon miért nem segítenek a nézők egy ilyen helyzetben? Mi fokozná a segítségnyújtás valószínűségét? Azóta a kutatás napfényre hozta, hasonló áldozat-jelöltek jobb eséllyel indulnak • ha a körülállók férfiak és nem nők, • ha volt lehetőségük magukhoz hasonló példaképeket megfigyelni, akik ilyenkor segítséget nyújtottak, • s ha egyértelmű, hogy valóban vészhelyzetről van szó. A segítségnyújtás labor-kísérlete Darley & Latane (1968) A KISZ, egy egyetemi hallgató, egyedül ült a szobában, abban a hitben, hogy a házi telefonon más résztvevő egyetemi hallgatókkal beszélget. Egyszer csak azt lehetett hallani, hogy az egyik résztvevőn epilepsziás roham tör ki, s levegőért kapkodva segítségért hörög. A KISZ nem tudhatta, hogy a többi résztvevő közül tett-e valaki az érintett érdekében. A DV az az időtartam volt, amíg a KISZ a kísérlet vezetőjét értesítette a vészesetről. A IV azoknak a száma volt, akikről a KISZ azt hitte, hogy szintén részt vesznek a beszélgetésen. • Ha csak ketten beszélgettek, 160 másodpercen belül megtörtént a segítség-kérés. • 6 résztvevő esetén a KISZ 40%-a egyáltalán nem értesítette a kísérlet vezetőjét. • A személyiségvizsgálatok semmiféle összefüggést nem mutattak ki a segítőkész és a többi KISZ között. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 22. oldal

Ezt a kísérletet többen kritizálták, hogy nem alkalmazható a „valóságra“. • a résztvevők a KISZ passzív szerepét vállalták, • joggal gondolhatták, hogy a kísérlet vezetője mindenért felelős, ami intézetében a kísérlet tartama alatt történik, • maguk nem láthatták „bajba jutott“ társukat, • és személyi mozgásukat korlátozta maga a kísérleten való részvétel, hisz annak végeztéig ott kellett maradniuk, ahova leültették őket. A valósághoz közelebb áll Piliavin & Piliavin 1972-es kísérlete: Egy férfi egyszer csak rosszul lett és összeesett a newyorki földalattin. A IV az „áldozat“ jegyeinek változtatása volt: mankós nyomorék vs. szesz-szagú részeg, ill. látszólag a szájából vérző beteg. A résztvevők reakcióit (feltűnés nélkül) szalagra rögzítették. Az újságok által festett részvét nélküli nagyvárosi polgárképpel ellentétben, minden vészesetben akadt segítő. Néha közvetve: Megkérdezték, van-e orvos a vonaton. Hosszabban haboztak, ha a rájuk háruló teher nyilvánvalóan nagyobb volt (pl. vérző áldozat).


6. A csoportban fellépő folyamatok A csoport szerkezete és a szerep Csoportról akkor beszélünk, ha két vagy több személy között interakcióra kerül sor és mindenki egymásra kölcsönösen befolyással van. A csoportból akkor válik team, ha két vagy több egyén összehangoltan munkálkodik a közös cél elérésén vagy a közös feladat megoldásán. A csoportnak rendszerint különleges szerkezete van: vezetőséggel és kommunikatív hálóval rendelkezik. A tagokat gyakran egyesíti egy közös cél, amelynek elérése együttes erőbevetésre serkent és amely arról is gondoskodik, hogy a tagok a csoporthoz tartozónak tekintsék magukat. A csapatsport megtekintésénél, pl. a focinál, feltűnik, hogy noha minden játékos a saját helyéről játszik, egymásmásra hangoltságuk nyilvánvaló. Számos csoportnál nincsenek annyira egyértelműen leszögezve a szabályok és a viszonyok, mint a csapatsportnál. Azok a szabályok, amelyek a fölött rendelkeznek, ki, mikor, mit tegyen, befolyásolják a csoport tagjai közötti együttműködést és az egyének felé irányuló elvárásokat alakítják. Egy szerep társadalmilag meghatározott viselkedési minta, amit egy a csoportban bizonyos feladattal megbízott személytől elvárnak. Például professzoroktól elvárják, hogy tanítsanak, válaszoljanak a kérdésekre és vizsgáztassanak. A hallgatók iránti elvárás, hogy hallgassák az előadást, kérdezzenek és vizsgázzanak. Bizonyos esetekben a szerep-magatartást, mint például egy egylet pénztárosánál, kimondottan várják el, más esetekben, hogy például megbeszélés alkalmával kávéval fogadják a kollégákat, csak ki nem mondottan (implicit módon). A szerep, viselőjétől független. Az elvárt magatartásformák ugyanazok, függetlenül a szerep tulajdonosának személyiségi jegyeitől. Kísérlet a szereppel kapcsolatos elvárások jelentőségére: Hallgatóknak véletlenszerűen vagy a kvízmester, vagy a jelölt szerepét osztották ki. A kvizmester feladata abból állt, gondoljon ki 10 nehéz kérdést, s tegye fel a jelöltnek, aki megpróbál ezekre válaszolni. A kvizmester dönti el, elfogadja-e a választ. Mind a szereplők, mind a nézők tudták, hogy a szereposztás véletlenszerűen folyt. Mindazonáltal a nézők a kvizmestert következetesen okosabbnak tartották, mint a jelöltet. Még maguk a jelöltek is úgy vélték, hogy akik ilyen nehéz kérdéseket tudnak feltenni, több tudással rendelkeznek, mint azok, akik a kérdésekre nem tudtak megfelelni. A megkérdezettek nem vették figyelembe a kvizmester szerepéből eredő előnyeit, s a jelölt szerepéből eredő hátrányait. A kvizmester tetszőleges kérdéseket tehetett fel, amelyekre ő maga tudta a helyes választ, míg a jelöltnek nem volt befolyása az illető szakterület kiválasztásában. Noha a valóságban a kvizmester egyáltalán nem volt okosabb a jelöltnél, teljesítménye a nézőkre nagyobb benyomást tett, mert a szerepe megengedte, hogy a helyzetet a saját előnyére rendezze. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 24. oldal

Ettől függetlenül valamennyi néző a kvizmester jó benyomást keltő teljesítményét nagyobb tudásával magyarázta (alapvető értelm. hiba). Gyakran vagyunk érzéketlenek a szerepből adódó korlátok iránt, még akkor is, ha tudjuk, hogy ilyen elvárások befolyásolják egy személy magatartását. A szerepből adódó magatartást tévesen a cselekvő személyi tulajdonságaira és preferenciáira vezetjük vissza. Hajlunk átsiklani afölött, hogy ez a magatartás a szerepből fakadó forgatókönyv lehet, s azt hisszük, maga a személy írja a forgatókönyvet. példák: „kedves“ ügyvéd, „rosszindulatú“ tanár, „jó rendőr-rossz rendőr“. alapv. ért. hib.: mindent a személyre, nem pedig a helyzetre vezetünk v. Társas megkönnyítés és lógás a csoporton belül A csoportban számos hatékony befolyás aktív, amit gyakran nem veszünk figyelembe. Az első közzétett szociálpszichológiai kísérlet 1897-ből származik. Azt bizonyítja, hogy mások puszta jelenléte is befolyásol bennünket és megkönnyítheti saját teljesítményünket. A kísérlet vezetője (KV), aki szenvedélyes biciklista volt, észrevette, hogy együtt pedálozva rövidebb idő alatt teszik meg a távot, mint ha csak az óra ellen tekernének. Megvizsgálta, hogy ez más tevékenységekkel is fennáll-e. Gyerekeknek azt a feladatot adta, tekerjenek fel egy horgásztekercset. Az eredmény egyértelmű volt: A gyerekek gyorsabban dolgoznak, ha rajtuk kívül másik gyerek is van a szobában, mint amikor egyedül kell dolgozniuk. Nem a versengés döntő, a puszta szemlélő is elég. A saját teljesítmény mások puszta jelenlétéből fakadó javulása a társas megkönnyítés (social facilitation) névre hallgat. De olyan helyzeteket is ismerünk, amikor mások jelenléte zavarja a teljesítményt. Megesik, hogy a nézők lámpalázat váltanak ki, nem pedig csillogó teljesítményt. E látszólagosan ellentmondó hatások magyarázata abban rejlik, hogy a többiek jelenléte az általános éberségi szint emelkedéséhez vezet, azáltal a tettvágy is emelkedik. Az emelkedett éberség és izgalom akkor járul hozzá a teljesítmény javításához, ha az illető olyan magatartást fejt ki, amit már jól begyakorolt. Ha ezzel szemben még nem automatizálódott benne, amit tennie kell, inkább zavaró a túlzottan magas izgalmi állapot. De a puszta jelenlétnél még dinamikusabb és intenzívebb interakciók is föllépnek a csoport egyes tagjai között A csoport-lógás Vett-e már részt olyan team-munkában, ahol úgy érezte, kevésbé termelékeny, mint ha egyedül dolgozhatna? Úgy tűnik, vannak olyan helyzetek, amikor a csoportban való munka arra bátorít, hogy az ember inkább lógjon. Ez a lógás a csoportban (social loafing). Az a hajlam, hogy elengedjük magunkat a csoportban, függetlenül attól, hogy érdekel-e a feladat. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 25. oldal

A csoport-lógás negatív következményei nem csak abból állnak, hogy az emberek kevesebbet dolgoznak, de munkájukért még kevesebb felelősséget is vállalnak. A lógás mértéke a csoporttagok számával növekszik. Nagyobb csoportokban kisebb az önmagunkra való figyelés, s így az önkontroll irányító mechanizmusai is gyengülnek. Az embereket kevésbé érdekli, hogy magatartásukat az érvényes normákhoz igazítsák. A csoport-lógásban különbség van a nemek között: gyakoribb férfiaknál, mint nőknél.


77

A csoport normái A szerepre vonatkozó elvárásokon túl, a csoport tagjainak viselkedését, attitűdjeit azzal is meghatározza, milyen csoportos normákat vár el tőlük. Egyes esetekben kimondott mércékről van szó, amelyek csaknem úgy működnek, mint egy törvény. De a többi esetben inkább implicitek, nem leszögezettek. Azok az elvárások, amik arra irányulnak, mi az, ami társadalmilag elfogadható, így pl. a p. c. Orwell 1984 Newspeak (Joy camp, MiniPax, thought crime, Big brother) • non-traditional shoppers • Melanin impoverished • afro-baranyai • client of the correctional system • morally different / cerebrally challenged • sobriety deprived • sex care provider • cosmetically different • Bundesadler/in • air support / serving / collateral damage Az új tagok csak akkor értesülnek a csoport-normák hatásáról, amikor két jelenség tudatosul bennük: • csaknem valamennyi tag viselkedésének a hasonlatossága, és • a nemkívánatos, nem a normának megfelelő viselkedés negatív következményei. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 26. oldal

Így megfigyelhetjük a nem leszögezett öltözködési követelményeken, hogy egy csoport tagjai csaknem valamennyien azonosan néznek ki, akár üzletemberekről, akár vad motorosokról, vagy más, hosszabb idö óta létező csoportról van szó. (Van-e jellegzetes viselete a FEEK munkatársainak / hallgatóinak?) Ezek a csoportnormák segítenek az orientálódásban és a társas interakciók irányításában. Az interakció valamennyi résztvevője előre tudja vetíteni, hogy a többiek hogyan közelednek az adott helyzethez, pl. hogy mit vesznek fel, valószínűleg mit fognak mondani vagy tenni és milyen viselkedést helyeselnek. A normához az is hozzátartozik, hogy a megadott mércétől eltűr egy bizonyos eltérést. Bizonyos esetekben többet, máskor kevesebbet. Így a tagok, nagyjából tisztában vannak avval, meddig mehetnek el, amíg a csoport kényszerítő hatalmát érezni kezdik gúny, megvetés és elutasítás formájában. A csoport-normáinak betartása az első lépés a csoporthoz való tartozás fölépítésében. Ez az odatartozási érzés az egyén számára lehetővé teszi, hogy részesüljön a csoport hatalmában és presztízsében. A csoportok normájából eredő befolyásolás életünk és szocializációnk jelentős részét teszi ki. Milyen csoportok alakítottak bennünket azzá, akik vagyunk? Egy új csoportban a normák két folyamat segítségével jönnek létre: a diffúzió és a kristályosodás folyamatával. Ha az emberek először jönnek össze egy csoportban, magukkal hozzák elvárásaikat, amelyeket korábbi csoporttagságuk és élettapasztalatuk során szereztek. Ezek a különböző elvárások az egész csoportban elterjednek, amikor az emberek elkezdenek egymással kapcsolatra lépni. Kommunikációjuk és interakciójuk során konvergálnak és közös perspektívává kristályosodnak. A leghíresebb kísérlet, amely a csoportnormák kristályosodására világít rá az önmozgás (autokinézis) hatásának kísérlete. A KISZ feladata az volt, hogy egy valójában mozdulatlan fénypont mozgásának terjedelmét megbecsüljék. Eredetileg a KISZ becslései erősen eltértek egymástól. Ám amikor mint csoport kellett ítélniük, közös eredményre jutottak. Amikor, a harmadik szakaszban, a KISZ egyenként ítéltek, követték a csoport normáját. Ha egy csoportban egyszer normák alakulnak ki, azok hajlamosak saját magukat megtartani. A már meglévő csoporttagok csoportos nyomást gyakorolnak az új tagokra, hogy azok átvegyék és betartsák a csoport normáit, sőt, a még őket követő, még újabb tagokra maguk is nyomást gyakoroljanak. Így örökölhető a csoport normája egyik nemzedékről a következőre és még akkor is fennmarad, ha az a nemzedék, amelyik létrehozta, már rég nem létezik. A csoport normái erős nyomást gyakorolnak az egyes tagok magatartására, mindaddig, amíg ez az egyén a kérdéses csoportot jónak tartja. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 27. oldal

Amikor elkezd egy újabb csoporthoz vonzódni, és az újabb csoporttal azonosulni, a tag megváltozik és az újabb csoport normáit követi. A befolyásolás folyamata a csoport normái által gyakran olyan finom, hogy az egyén nem is veszi észre, mi is történik. Ritkán fordul elő, hogy valakinek sikerül kihúznia magát a csoport befolyása alól. A csoport normái hatalommal rendelkeznek, hogy nézeteinkben és viselkedésünkben alapvető változásokat hozzanak végbe. Valójában a társadalmi nyomás mértéke, amit hajlandóak vagyunk elviselni, egyre növekszik, mentől jobban hagyatkozunk azokra a társadalmi jutalmakra, amikkel egy csoport önértékelésünket támogatja. Konformitás – alkalmazkodás a csoporthoz: egy kísérlet Asch 1955: 7-9 férfiú-hallgatónak olyan kartonokat mutattak meg, amelyen 3 eltérő hosszúságú vonal volt látható. A KISZ-t arra kérték, mutassanak arra a vonalra, amely az alapvonallal megegyezik. Az eltérés olyan egyértelmű volt, hogy hiba kevesebb

A

1

2 3

mint 1%-ban fordult elő. A csoport valamennyi tagja 1 kivételével a KV munkatársaiból állt: Ezek a 18 ismétlés közül 12-ben összebeszélve hibás vonalra mutattak. Amikor a valódi KISZ került sorra az esetek 37%-ban a többség által megnevezett de hibás vonalra mutatott. Ám meg kell jegyezni, hogy a KISZ 30%-a minden alkalommal a csoport véleményéhez igazodva nyilatkozott, míg 25% egyáltalán nem hagyta magát ily módon befolyásolni. Akik a társadalmi befolyás hatása alá kerültek, alábecsülték a konformitás hatását és saját konformalkalmazkodó viselkedésük gyakoriságát. Úgy nyilatkoztak, hogy a többség véleményének megfelelő vonal azonos hosszúságát (A-1) maguk is látták. Idomulás avagy függetlenség Jóllehet az autókinézis laboratóriumi kísérlete bebizonyította, hogy az egyes KISZ a csoport átlagához egyre jobban alkalmazkodnak, ez nem támasztja alá, hogy a valódi életben, természetes környezetben is ez történik. A laborkörnyezetben nem volt fizikai valóság, amihez viszonyítani lehetett volna. De a későbbiekben kiderült, hogy a csoport normái az egyes tagok ítéleteit még akkor is elbizonytalanítják, ha a megítélendő ingerek teljesen egyértelműek.


A sors iróniája, hogy Solomon Asch kísérleteivel 1955-ben, épp azt akarta bebizonyítani, hogy egyértelmű fizikai valóság mellett a szociálisan tükrözött „valóság“ nem bizonytalanít el. E helyett a kísérlet a konformitás iskolapéldája lett. A konformitás az emberek olyan hajlama, hogy a csoport többi tagjainak véleményét és magatartását magáévá tegye. A csoport többségének hatalma azok egységességétől függ. Az egyén magatartásának konformitása valószínűbbé válik, ha • a megítélendő feladat nehéz vagy többértelmű • a csoport összetartása szoros és ez az illető számára vonzó • a csoport tagjait kompetensnek tekinti, ugyanakkor az illető nem tekinti saját magát kompetensnek és • a többi csoporttag viselkedése az illető számára ismert. A kisebbség hatása a nonkonformizmusra A többség hatalmának ismeretében figyelemre méltó, ha valaki mégis kibújik a csoport uralma alól, s valami újat, a normák ellen irányítottat tud létrehozni. Hogy jön létre a forradalom a státuszkvó, a meglevő ellen? Mik azok a feltételek, amik mellett egy kisebbség képes a többséget átirányítani és új normákat tud felállítani? A KISZ egyharmada, akik színes diákat ítéltek meg követte azt a kisebbséget, akik kék dia estén „zöld“-et mondtak. Szimulált bírósági tárgyalások keretében vizsgálták az eltérő kisebbség hatását. Ez a kisebbség megakadályozta, hogy egyértelműen elfogadják a többség nézetét. A kisebbséget nem szerették és meggyőző erejét csak lassanként tudta kifejteni. Akkor volt a legsikeresebb, ha egy állandó álláspontot képviselt és úgy tűnt, teljes egészében bízik abban, amit tesz. Időről időre a sokak hatalmát a kevesek meggyőző ereje aláaknázza és lebontja. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy egy egyén és a csoport közötti konfliktus nem feltétlenül az illető identitásának megtörését eredményezi. Ez a konfliktus az innováció feltétele is lehet, ami pozitív társadalmi változásokhoz is vezethet. Excentrikus: „ex centro“, a középponton kívüli, az elvárható középértéktől, a normától eltérő. (A „norma“ kérdése: egyén-, csoport-, ideálnorma) Váratlan, eddig még nem volt, új, az evolúció motorja. A tudomány excentrikusai - A közös erővel fejlesztett tudomány mítoszáról Újra és újra találkozunk velük: a tudomány különceivel, eretnekeivel és excentrikusaival. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 29. oldal

Meglepő alternatív magyarázataikkal és a különleges jelenségekkel foglalkozó kutatásukkal fölháborítják az ortodox tudományt. Hogyan kaphat az eltérő vélemény ebben a rendszerbem fair esélyt? Az etnológusok csaknem valamennyi kultúrában találkoznak ezzel a jelenséggel. Mindenütt vannak olyan rituálék, olyan idők, olyan helyek, ahol a szokásos szabályokat hatályon kívül helyezik és a feje tetejére állítják, hogy egy rejtett, feneketlen tartályból új erőt merítsenek, a társadalmat erősítsék, de legalábbis, hogy szelepet nyissanak az agresszióknak, hogy azok egy csatornán át távozhassanak. Mivel az ebben a tartályban pihenő erők hatalmasok és veszélyesek lehetnek, minden kultúrában létezik olyan személykategória, aki arra hivatott, hogy vezesse ezeket a rituálékat. Ilyenek a sámánok, a középkor papjai, mágusai, bácsai és tudó emberei és ilyenek a kutatók, a feltalálók és a tudósok. Néha az illetékesek szerepköre pontosan meg van határozva, más esetekben a határátlépés nem intézményesített módon történik, hanem olyan személyek által, akik társadalmunk peremére szorultak. Itt találkozunk a varázslókkal, az eretnekekkel, a csodagyógyászokkal, de azokkal a kutatókkal is, akiket másképp nevezünk: az amatőrökkel és a dilettánsokkal (amare / delectare). A törvények és szabályok ideiglenes áthágását egy határ átlépésének kell tekintenünk, amely határ a rend, a kultúra, az ismert törvények tartományát egy egészen más tartománytól választ el: az ismeretlen, a vad, a kaotikus birodalmától. Ez a valóság olyan tartománya, ahol nagy veszélyek és mély szakadékok tátongnak, de amelyben a hatalom és a tudás megszerzésére korlátlan lehetőségek is rejlenek. Potenciálisan a meglevő társadalom és kultúra javára szolgálhat, de esetleg olyan ellenrendhez vezethet, amely a meglévő rendet aláaknázhatja és fölforgathatja. Ebből következik, hogyan értékeli egy adott kultúra azokat a személyeket, akik olyan képességgel rendelkeznek, hogy ki tudják használni a káoszban rejlő hatalmi lehetőséget. A tudományban az újítók típusát természetesnek kellene tartanunk. De ebből az elvárásunkból hamar kiábrándulunk: A szellemileg független kutató archetípusa, amit olyan személyiségekben találunk, mint Galilei, Kepler, Semmelweis, Sheldrake vagy Tesla, gyakran szembesül értetlenséggel és gúnnyal, megfenyegetik, kizárják, elfelejtik. Úgy tűnik, hogy az ismerethez vezető úton való haladást azok szenvedése vásárolja meg, akiket a szűk látókörű kortársak, akikre persze néhány év múlva senki sem emlékszik, de akik az intézményesített tudományban többségükkel a hatalom fölött – a középszerűség hatalma fölött – uralkodnak, mint excentrikusokat lenéznek, és nem tekintik magukhoz valónak. Az újítók, ha elismerést kaptak, ezt inkább hosszú életüknek köszönhették, mintsem kortársaik belátásának. Ezek az egyéniségek a modern tudományban veszélyeztetett fajjá lettek. A többség véleményének őrei körében, vagyis azok között, akik a pillanatnyilag még érvényesnek mondott részhazugságok fölött őrködnek, soha sem voltak közkedveltek. A határáthágást az ún. „komoly“ tudomány vad spekulációnak, be nem bizonyított hipotézisnek, megalapozatlan hírkeltésnek nevezi, és árgus szemmel figyeli. A modern tudomány a káoszban inkább az irracionálist látja. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 30. oldal

A kutatás nagy részben a rend fenntartására irányul, nem pedig az újításra. A tudomány és a kutatás megjelenési formájában nem az intellektuális forradalmár dominál. A kutatás egy aligha tervezhető, individualisták egyedien rendhagyó tevékenységéből egy kollektív, megszervezett rutinmunkává vált, ahol az ügyes és teamképes „hálózati dolgozók“ ötleteket fejlesztenek ki, és azokat jó pénzért piacra dobják. De ne felejtsük el: a kutatás a politikai hatalom által átfogóan irányított alapgondolata mögött - a mögött a kívánalom mögött, hogy minden államilag támogatott kutató folyamatos kortársi ellenőrzés alatt álljon, akik őt majd a megfelelő irányba visszahozzák, hisz jövedelmük, hírnevük és publikációs lehetőségük attól függ, mennyire vetik magukat alá a „vélemény“ nyomásának – s a mögött a követelmény mögött, hogy kutatásukat az elfogadott kutatók hálózatában végezzék, a tudomány fejlődésének alapvető meg nem értését találjuk. A tudomány vállalkozásának dinamikája attól függ, hogy egy új gondolatkeret, elmélet, hipotézisrendszer idejében rendelkezésre álljon. Sebaj, mondja az ortodoxia, majd kifejlesztjük, ha kell. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Amit észlelünk, rendelkezésünkre álló kognitív sémánk által vesszük tudomásul. A kognitív gondolatrendszer olyan, mint egy szemüveg, amin keresztül a világot látjuk. Az új kognitív szemüveg drasztikusan megváltoztathatja a korábbi észlelést és értékelést. A tudomány számára ez azt jelenti, hogy az új fogalmak, módszerek és elméletek egy korábban jól bevált felfogást teljesen megváltoztathatnak. Egy új lehetőség fényében az eddigi elmélet gyengébbnek és hibásabbnak tűnik, mint amilyennek eddig véltük. Most meglátjuk a hibáit és az alapban rejlő repedéseket. Ha a tudomány eretneke olyas valaki, aki ritka jelenségeket tanulmányoz, egészen eltérő kísérleteket hajt végre, tehát nyugtalanító és furcsa adatokat tálal föl bizonyítékként, akkor jó érvünk van a mellett, hogy egy olyan vállalkozás, aminek célja, hogy egyre mélyebbre behatoljon a valóság szerkezetébe, nem életképes ezen „eretnekek“ nélkül. A tudomány eretneke azt a tulajdonságot jelenti, hogy a már bejárt ösvényekről le tudjon térni, és odáig behatolhasson a vadonba, ahol még nem járt ember. Így végső soron paradoxon előtt állunk: Egyfelől elengedhetetlenül szükséges a mindig újat kutató, az elérttel sohasem elégedett „eretnek“. Másfelől a tudomány forrásait és jutalmait a kortársi felülvizsgálati rendszer alapján osztogatja és az olyan individualistáknak, akik nem tartják magukat az épp érvényben levő nézetekhez, hanem úttörő munkát végeznek, s jóval idejük előtt járnak, nem ad helyet. Ezt a paradoxont két oldalról lehetne feloldani. 1. Célszerű a tudományt mint „intézményesített eretnekséget“ megszervezni, hogy az eltérő véleménynek, vagyis az etnológia nyelvén szólva a „vadon hangjának“ és a káosz potenciáljának fair esélyt adjon. 2. Az ortodoxia szerkezetileg biztosított véleményhatalmát – amihez például a MAB is tartozik – hasznos lenne megfelelő módon korlátozni.


A csoportok közötti kapcsolatok A szociálpszichológusokat nem csak a csoporton belüli, de a csoportok közötti interakciók is érdeklik. A csoportok közötti kapcsolatok dinamikájával foglalkoznak: a versengéssel és az együttműködéssel, valamint a konfliktusok feloldásával. Ha egy csoport a másikból kiválik, mindkét csoport tagjaiban kialakul a „mi csoportunk“ tagjainak érzése a saját csoport (in-group) iránt, és egy „azok“ érzése a kívülálló másikak (out-group) iránt. De nem csak közöttünk és közöttük teszünk különbséget, ehhez még egy egyértelmű torzítás is csatlakozik. A saját csoport értékelése pozitívabb. Ezt in-group-torzításnak nevezik. Meglepően könnyen föllép. A kísérletek bizonyítják: elegendő az embereket tetszőleges kritériumok alapján csoportokba besorolni, hogy önértékelésüket és a többiekre vonatkozó értékelésüket megváltoztassuk. Saját csoportjukat máris többre tartják, és bizonyos fokú ellenségességet éreznek az out-group kívülállói felé. Mindkét csoport eltúlozza az akármennyire is triviális különbséget. Ha gyerekeket véletlenszerűen egy olyan csoportba sorolnak, amelyről azt hiszik, hogy rosszabb tanulók, akkor a gyerekek elkezdenek olyan teljesítményeket hozni, amelyek messze alulmúlják szokásos színvonalúakat. Ezzel szemben azok az átlagos gyerekek akik azt hiszik, egy kiváltságosan jó tanulókból álló csoportba kerültek, mindent megtesznek, hogy „felnőjenek“ ehhez a csoporthoz. When you're a Jet You're a Jet all the way From your first cigarette To you last dyin' day. When you're a Jet If the shit hits the fan, You got brothers around, You're a family man! You're never alone, You're never disconnected! You're home with your own When company's expected You're well protected! Then you are set With a capital J. Which you'll never forget Till they cart you away. When you're a Jet You stay A Jet! We're Jets! The greatest! When you're a Jet You're the top cat in town

Ha Rakéta vagy Teljesen az maradsz Első cigidtől Halálod napjáig. Ha Rakéta vagy Ha a szar a ventilátorba száll, Testvérek vesznek körül, Családos ember vagy! Sosem vagy egyedül, Sosem zárnak ki! A tieiddel vagy otthon Ha látogató jön Megvédenek! Nagy R-rel írnak És ezt sosem felejted el Amíg a temetőbe nem visznek. Ha Rakéta vagy Maradsz is Rakéta! Rakéták vagyunk! A legjobbak! Ha Rakéta vagy Te vagy a város nagykutyája


You're the gold-medal kid With the heavyweight crown! When you're a Jet You're the swingingest thing Little boy, you're a man Little man, you're a king The Jets are in gear. Our cylinders are clicking! The Sharks'll stay clear' Cause ev'ry Puerto Rican 's a lousy chicken! Here come the Jets Like a bat out of hell – Someone gets in our way Someone don't feel so well! Here come the Jets Little world, step aside! Better go underground, Better run, better hide! We're drawin' the line, So keep your noses hidden! We're hangin' a sign, Says "Visitors forbidden" – And we ain't kiddin'! Here come the Jets, Yeah! An' we're gonna beat Ev'ry last buggin' gang On the whole buggin' street! On the whole ever- ! mother- ! lovin'- ! street!

Aranyérmes gyerek vagy Ékes koronával! Ha Rakéta vagy Te vagy a legmenőbb Fiacskám, férfi vagy Kisapám, te vagy a király A Rakéták szerelésben vannak. Hengereink felberregnek! A Cápák elkerülnek bennünket Mert minden portorikói Csak ványadt csibe! Jönnek a Rakéták Mint a denevér a pokolból – Ha valaki utunkba áll Nem fogja jól érezni magát! Jönnek a Rakéták Na kis világ, ugorj félre! Bújj el a föld alá Fuss, takarodj! Meghúzzuk a határvonalat, Ide ne dugjátok az orrotokat! Föltettük a táblát, „Tilos az átjárás” – És ezt nem viccből mondjuk! Jönnek a Rakéták, Nosza! Jól megagyabugyáljuk Az egész pribék csürhét Az egész tetves utcán! Az egész rohadt édes jó anyjukat szerető utcán!

Az emberek közlékenyebbek és segítőkészebbek olyasvalakivel szemben, akiről azt hiszik, hogy a saját csoportjukhoz tartozik, még akkor is, ha az illető a valóságban idegen. Fordítva: a másikak csoportjának tagjaival inkább hajlamosak arra, hogy negatív viselkedést tanúsítsanak. Olyan tendenciát is megfigyelhetünk, hogy a saját csoportban annak tulajdonságait rugalmasabbnak, változékonyabbnak értékeljük, míg a másikak csoportját inkább stereotip módon szemléljük, ahol mindenki nagyjából egyforma. Ez akkor is fennáll, ha gyakran találkozunk az idegenek csoportjával, és ha a csoport egyes tagjainál előítéletünknek ellentmondó tulajdonságokat is tapasztalunk (a „jószívű“ német/szovjet/nyilas/ávós tiszt esete)


Mindez fennáll a másik nem, egy másik nemzet, egy másik nemzedék, vagy bármi más „azok“-nak bélyegzett csoport tagjaival szemben. Ha igaz, hogy saját csoportunkat magasabbra becsüljük, mint a másikak csoportját, következik-e ebből, hogy rivalizálunk, versengünk, konkurenciát mutatunk velük szemben, vagy esetleg nyílt agresszió is következne ebből? Elkerülhetetlen-e ez? Milyen tényezők nehezítik meg a konfliktusokat a csoportok között és milyen tényezők serkentik az együttműködést? Erre ad néhány választ Sherif és Sherif nyári tábori kísérlete. Ez a munka egyértelműen fényt derít olyan lehetőségekre, hogy a csoportok közötti megkeseredést és feszültséget akkor is tudjuk csökkenteni, ha ezek a feszültségek egy nemzet csoportjain belül, vagy pedig nemzetek között áll fenn. A feladat lényege olyan felsőbbrendű célt találni, amely a csoportok szemében saját érdeküket szolgálja, de csak a többiekkel való együtt működés során oldható meg. Akár az iskolai klíma, akár a nemzetközi kapcsolatok javítása a cél. Sherif & Sherif 1979: A Csörgőkígyók a Sólymok ellen Egy nyári tábor ifjai között mesterségesen feszültséget szítottak. Ezt később sikerült elcsitítani, amikor mindkét csoport létfontosságú közös célok elérésén dolgozott. A kísérlet elején a KV a fiukat két altáborba osztotta föl: napi tevékenységük csak a saját altáborukon belül folyt. Később mindkét altábor szilárd csoportstruktúrákat alakított ki, csoportvezetőt választottak, maguknak nevet is adtak, amivel azonosultak. A következő lépés abból állt, hogy mindkét csoportban tovább szították a versengést. Az előrejelzésnek megfelelően az ily mód felfűtött csoporton belüli szolidaritás a másik csoportra kedvezőtlen stereotipiákat hívott elő. Miután a Sólymok egy kötélhúzó versenyt elvesztettek, elégették a Csörgőkígyók zászlaját. A konfliktus kiélesedése során egy testileg is merész vezér emelkedett ki és leváltotta azt a kevésbé agresszív fiút, aki békeidőben a Sólymokat vezette. Íme annak bizonyítéka, hogy a csoportok közötti kapcsolatok milyen változásokat idéznek elő a csoporton belül és hogyan vezethetnek új vezérek hatalomra emeléséhez. A KV ekkor megpróbáltak az ellenségeskedéseknek véget vetni és a két csoportot együttműködésre ösztönözni. Először közvetlen érintkezésbe hozták a két csoportot: együtt ettek és együtt lőttek fel tűzijátékot. Mégsem voltak hajlandóak keveredni és ezek a közös tevékenységek csak arra voltak jók, hogy elmélyítsék egymással való ellenségeskedésüket. A puszta érintkezés nem vezetett a feszültségek leépítéséhez. Akkor olyan helyzetet hoztak létre, amely egy közös cél elérésének érdekében kikényszeríttette a csoportok együttműködését. Ennek során a kötélhúzásra alkalmazott kötelet másra kellett használni. Egy kirándulás alkalmával elakadt az az autó, amely az élelmet szállította. Azt a fiuknak a kötéllel kellett kihúzni. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 34. oldal

Amikor a tábor vízkészlete kimerült, a csoportok szintén csak együttműködve tudták a problémát megoldani. Egy idő után már vállvetve húzták a kötelet. Az attitűdök változására jó bizonyíték, hogy az elsőtől a második szakasz végéig meghatszorozódott (6%-36%) azon Sólymok száma, akiket a Csörgőkígyók barátjuknak választottak. A fiukat arra is megkérték, hogy stereotip tulajdonságok tekintetében jellemezzék a másik csoportot. A feszültségek ideje alatt igen kevés pozitív tulajdonsággal ruházták fel egymást. A kísérlet végére azonban már nem volt számottevő különbség a valamikori in-group és out-group tagok értékelésében.


7.Agresszió

• Amikor pedig a mezőn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. (Ter. 4, 8) • Az agresszió mint tanult viselkedés • Agresszió mint a frusztráció következménye • Az agresszió föloldása a katarzisban • Ahogy a pszichoanalízis az agressziót értelmezi • A paleantropológia adaléka • A „romantikus illúzió" • A normák és a csoportos agresszió • Kitérő a művészet világába PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas

102

Bevezetés Amikor pedig a mezőn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. (Ter. 4, 8) A sajtó nap mint nap az emberi agresszivitás példáival van tele. Hétköznapjainkban is bőven találkozunk vele: elfajult vita, veszekedés, szidalom. De miért? Miért kiabál az egyik ember a másikkal, miért bántja, sértegeti, fenyegeti, kínozza és miért tör az életére? Ezek a miértek azért is érdekelnek bennünket, mert ismeretükben jobban meg tudjuk akadályozni ezeket a veszélyes viselkedésformákat. Az agresszió sokrétű fogalom, számos meghatározási kísérlettel és a legkülönbözőbb elméleti megközelítések foglalkoztak vele. A következőkben nehány alapvető álláspontot mutatunk be. Az agresszió mint tanult viselkedés E szerint a felfogás szerint az agresszió épp olyan tanult viselkedés, mint a futás vagy a flörtölés: az ember jutalmazás és példaképek alapján sajátítja el. Tehát az agresszió olyan társas viselkedési formának tekintik, amit a környezet feltételei hoznak létre és szabályoznak. Gyakran tapasztaljuk saját bőrünkön, hogy az agresszív viselkedés a legkülönbözőbb szükségletek kielégüléséhez vezet (példa: hangosan nyafogó gyerek [vagy hallgató]. Kioltása: figyelembe nem vétel, [nehezen működik, korábbi részleges megerősítés esetén]). PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 36. oldal

Azon felül gyakran még dicséretet és csodálatot is arat. Bandura kísérlete Rockyval. A viselkedés megtanulása és végrehajtása. Nyitott kérdés: Ha agresszív viselkedésünket másoktól tanuljuk, kitől tanulta az első agresszív ember? Agresszió mint a frusztráció következménye (Dollard, Doob, Miller, Mowrer & Sears, 1939) Az agresszió reaktív viselkedés. F-A-elmélet: "Az agresszió mindig a frusztráció következménye". Minden F A-hoz vezet. Frusztráció: Célirányos viselkedés meghiúsítása. Agresszió: Egy élő szervezet károsítását célzó viselkedés. Kiegészítő kitételek: 1. Az agresszióra való késztetés ereje arányos a megelőző frusztráció erejével 2. Ha várható az agresszió büntetése → Gátlás 3. Az agresszió a frusztráló ellen a legerősebb. Ha annak megtámadása erős gátlás áll fenn → Eltolódás (Caucescu) (pol vicc) 4. Ha még az eltolódás sem lehetséges → Önagresszió 5. Az agresszív magatartás felemészti az agresszív energiát, ezáltal csökken a további agresszióra irányuló vágy. (Katarzishipotézis)

Történelmi előzmények Dollard elméletét egy idézettel vezeti be Marx 1848-as Kommunista Kiáltványából: „A dolgozók elnyomása számukra frusztráció; ebből ered harcuk kizsákmányolóik ellen, amely harc a forradalomban tetőzik". Erre hivatkozik az EAV is.

Und wie sagte nicht schon so richtig Hogy is mondta oly bölcsen a nagy der große Ökonom, Karl Marx: közgazdász, Marx Károly: „Es wird das Proletariat, ohne Kohle rabiat“

„A proletariátus – dohány nélkül rabiátus!“ PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas

Freud: A. ← ki nem elégített szexuális impulzusok Frusztráció-Regresszió-hipotézis (Barker, Dembo & Lewin, 1941) Frusztráció-Fixáció-hipotézis (Mair, 1949) (patkány) PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 37. oldal

106

F. csak egyik lehetséges oka az A.-nak és az A. csak egyik lehetséges következménye a F.-nak. Döntő: Hogyan értelmezi a frusztrált a frusztrációt. Berkowitz: Frusztráció + averziv inger → pszichés izgalom (méreg) Hogy ez a mérget lereagáljuk-e, függ: • agresszív tartalmú jelképek jelenlététől (pl. fegyverek) • a helyzet kognitív értékelésétől (A-B-C) Az averziv ingerek általános ingerültséghez vezetnek, ami a viselkedés valószínűségét növeli. A társas környezettől elvárható következményeken túl, jelentős szerepet játszik az összehasonlítás is a megvonás értelmezésében. (Attól függ, kivel hasonlítjuk össze, pl. az egészségügy megszorításait, az Osztrákokkal [akik egykor szövetségeseink voltak], vagy a Törökökkel, [akik szintén egykor szövetségeseink voltak]) Hosszú távon: Természetesnek vesszük a mai agresszivitásunkhoz szükséges gyerekkori F.-t. Ha a. vagyok, ezért a frusztráló szülők felelősek. Az agresszió föloldása a katarzisban Az éppen kielégített agresszió csökkenti a további agressziót (Gestalt / hátdörzsölés) Feshbach: A szimbolikus A.-leépítés lehetősége K-csoportot sértegeti a KV → gúnyos megjegyzés értelmi képességeikre Ellenőrző-csoport: Standard teszthelyzet A „megsértettek” felének lehetősége nyílt, agresszivitását agresszió levezető TAT-képeken enyhíteni. A hipotézis beigazolódott: Ezek a KISZ kevésbé voltak agresszívek, mint akiknek nem nyílt levezetési lehetőségük. Hokanson: KISZ 99-töl kettesével lefelé kell számolniuk. A KV-nek munkatársa (Stoodge) sértegeti őket. Vérnyomásuk emelkedik. A kísérleti csoportnak módja nyílik, a Stoodge-t áram ütéssel büntetni (3 gomb: áramütés, jutalom, semmi. Az ellenőrző csoport nem kap ilyen lehetőséget, a frusztráció forrásával kiegyenlíteni a számlát Férfiaknál csökkenti a vérnyomást, ha „elszámolhatnak“ (Kiv. 21,24: „szemet szemért, fogat fogért“). Női KISZ-nél az általuk adott jutalom csökkentette a vérnyomást (Mt. 5,40: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!”) Mivel több más kísérlet nem tudta megismételni a katarzis agresszió-gátló hatását, a médiumok erőszak-bemutatói igen nagy gondot okoznak a neveléstudomány szakembereinek. Ez e sok „példakép“ inkább a minta alapján történő tanulásnak felel meg: • agresszív viselkedésformákra fölhívják a figyelmet • az ott látható agresszor megjutalmazása által csökken a nézőben az agresszió gátlása. Ezért Selg „végső mentségként“ cenzúrát követel. Ahogy a pszichoanalízis az agressziót értelmezi FREUD Hajtóerő (Trieb): született élettani és lélektani mechanizmus. • Agresszió az Eros frusztrációja által keletkezik. (Gőzüst-modell) PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 38. oldal

•

Önálló hajtóerő: Thanatos → az entrópia felé irányulás az emberre is kihat. Hatására a szervesből szervetlen, az élőből halott lesz. A Thanatosz célja a bomlasztás. Az Erosz célja az egyesülés, a kötés, az élet megtartása. Mentől erősebb a kultúra gátlása, hogy tagjai kiéljék agressziójukat, annál inkább fordítják önmaguk ellen, saját pusztításukra. A Thanatosz a szervezetben állandóan újratermelődő önálló energiával rendelkezik. Ezt folyamatosan át kell irányítani a saját személyről a külvilág felé, nehogy bennünk okozzon kárt. Az agresszív cselekedetek a pusztító energiát vezetik le → feszültségcsökkentés. Ezt az energiafajtát át is lehet irányítani - amint Freud A vicc és kapcsolata a tudattalannal c. könyvében kifejti – például a gonosz humor által is levezethető. [Pl.: Sorállás az erdélyi hentesboltban, Kreml-látogatás].

A paleantropológia adaléka Afrika - Kalahari - Dart: Australopithecus africanus, 120cm, 40kg 1 Mio év, talajminta: szárazság, erdők kihaltak. Hirtelen kiszáradás – Újabb kiűzés a paradicsomból? A gerinci idegek kilépési helye alapján látható, hogy két lábon jártak. Fogaik nem különböztethetők meg a mieinktől. Szárazság – Az idők szava: Éhen halsz vagy egyél húst! Mutáció - Szelekció Vegetáriánus testvér: Robustus. Makapan: 42 Robustus koponya megkövesedett maradványa: halántékán furcsa kétszeres törésnyom: csupán két alkalommal nem bal oldalon. A gyilkos támadást látható módon kétfejű tárggyal hajtották végre. A környező barlangok 518 megtalált csontja közül 433 az antilop humeruscsontja volt.


111

Az ember megjelenésének korai szakaszában olyan ügyességre tettünk szert a fegyverek használatában, hogy a főemlősök természetes szablyái nálunk fölöslegessé váltak. Ezzel szemben egyetlen főemlős sem engedhette meg magának ezt a luxust, hogy visszafejlessze veleszületett fegyvereit. Az a tény, hogy már korán fegyvert ragadtunk, nem jelenti azt, hogy módszeresen és célhoz kötötten vetettük volna be. De a vadászterületi és a rangharcok során, vagy egy leopárd elleni védekezés alkalmával a kezünk ügyébe kerülő követ vagy bunkót megragadtuk.


Így leltünk olyan eszközre, ami a leghosszabb és legélesebb fognál is jobb védelmet biztosít (Hej, te bunkócska, te drága!) A természetes kiválasztódás először díjazta a kultúra vívmányát: elvesztette a fogra vonatkozó érdeklődését. A „romantikus illúzió" (RI) A RIt az emberi szellem találta ki, nagyjában egyidejűleg a gőzgéppel és a vízöblítős illemhellyel. Olyan szörnyek származnak tőle, mint a lét-neurózis, a kommunista állam és a kultúrapesszimizmus. A RI – amit a legvilágosabban Rousseau fogalmazott meg - azt a meggyőződést képviseli, hogy minden emberi magatartás az ember tapasztalatából fakad és ily mód a felvilágosult ember irányítása alá vonható. Kortárs gondolkodóink ugyan nem egyeztek még meg, milyen recepttel kívánják megmenteni az emberiséget, de legtöbbjük gondolkodása ugyan arra a feltevésre épül. Mindegy, hogy • az osztályharc fölszámolását az igazságtalanság fölszámolásától várjuk, • a háborúk fölszámolását a nemzetek fölszámolásától, • az emberi kreativitás forrását az anya elutasításában véljük látni, • az emberevés okait a fehérje hiányban, • a bűnözést a szegénységgel magyarázzuk, vagy • a fiatalkorúak bűnözését a szeretet hiányával. Valamennyi esetben gondolkodásunkkal az emberi életet a RI fátylán keresztül szemléljük. Ebből a szemléletből a legjobb szándékkal elrendelt gyógymódok is a beteg vesztéhez vezetnek. Aki úgy gondolja, hogy az ember eszelős törtetése az anyagi javak és a társadalmi rang felé teljesen független a főemlősök rangsor- és vadászterület-védő viselkedésétől, az kizárja az embert a teremtett lények sorából. Aki tagadja, hogy egyfelől a haza szeretetében, másfelől a törzsek és nemzetek közötti ellenségeskedésben az ősi területi érzék fejeződik ki, az kútba dobja józan eszét. Aki azt állítja, hogy az a vonzalom, amit a gazdagság és a társadalmi rang kifejtenek, a hatalomra, hírnévre és gazdagságra való törekvés csupán beteges tévelygések, melyeknek kiváltó oka valójában a rejtett testi hibákban, a környezet hiányosságaiban, az osztályharcban vagy a posztmodern társadalom önuntságában keresendő, az - a teremtett világban működő magatartásformák mai ismerete mellett - nem tesz kevesebbet, mint hogy a józan ész ajándékát kibontatlanul visszaküldi a kőkorszakba. A modern emberek között kevesen büszkélkedhetnek olyan szellemi képességekkel mint Marx vagy Engels, mégis olyan lelkesedéssel élesztették az eredendő jóság illúzióját újra, hogy az még Rousseaut is meglepte volna: PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 40. oldal

• • •

• • •

Az emberben minden rossz gyökere abban a társadalmi rendszerben keresendő, amit maga alakított ki. A magántulajdon és az állam az az ikerdémon, amit az ember hozott a világra. Ezek ketten egyesültek, hogy az embert romlásba döntsék. Az emberi társadalom lényegét a termelőeszközök tulajdona határozza meg. Amíg ez a tulajdon magánkézben marad, addig az emberiség kizsákmányolókból és kizsákmányoltakból fog állni. Ezért az ember történelme a két osztály harcának történelme. Valamennyi háború a kizsákmányoló osztály gazdasági haszonra irányuló törekvéséből ered. Ha a kizsákmányoltaknak sikerül megszüntetni az államot, véget ér az osztályharc. A háború, a nyomor és az agresszió is véget ér, hiszen az ember természeténél fogva békés és jó.

A legtöbb politikai utópia feltételezi, hogy az ember viselkedését nem szabályozza semmilyen öröklött természete. Csupán arra van szükség, hogy az embert a nevelés segítségével helyesen kell betáplálni, és hogy mit tekintsünk helyesnek, azt a politikai hatalom bölcs ideológusai határozzák meg. Csak azzal van gond, hogy az ideológiák által irányított (át)-nevelő programok olykor igen embertelenek, mert az embertől számára lehetetlent követelnek. A magánbirtokban levő terület megszüntetésével az ÁVO-állam a társadalmi rangért vívott harcot tette meg a kiválasztás egyetlen lehetőségévé. Kitől kell féljek? Kinek kell tőlem félnie? Egy leírhatatlanul nagy tyúkól-ranglétra vált a szocializmus belpolitikájának meghatározó tényezőjévé. De az amerikai idealista is hisz a környezet-elméletben. Hirdeti az ember született nemeslelkűségét, s, hogy minden emberi szenvedés gazdasági eredetű. Most végre a szegénység fölött aratott győzelem csúcspontján áll, amiről csak az egyre elkeseredettebb faji összecsapások (ld. New Orleans) és a burjánzó fiatalkori bűnözés nem akarnak még tudomást venni. Mivel ez utóbbiak jórészt csoportosan lépnek föl, vizsgáljuk meg a két legfontosabb csoportagresszió elméletet.


A normák és a csoportos agresszió Ha az ember ilyen, és ehhez hasonló kollektív erőszakot elemez, aligha segítenek az egyénre vonatkozó pszichológiai magyarázatok. A régebbi tömegpszichológusok, mint LeBon megvizsgálták, miért lép föl agresszív magatartás inkább a tömegben, mint egyedi személyek esetében. Jaffe és Yinon kísérletei is bizonyítják: az egyének csoportokban több agressziót mutatnak mint egyedül. Ezek a tömegpszichológusok úgy vélik, a csoport serkentő hatással bir a személyiség tudattalan összetevőire és a közös szenvedélyekre. Kollektív élmény → közös hajtóerőt képez. Zimbardo: Deindividuáció: Az egyén kevésbé tartja féken saját magatartását. Kevésbé figyel oda az előirt normákra és a későbbi következményekre. Az anonimitás kedvez a deindividuációnak és fokozza az agresszív PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas 117 viselkedést.

Mann & Al az Új Normák elméletéről beszélnek (Emergent Norm Theory) Nem deindividuáció, hanem egy új norma jön létre. (pl. a rendőrök és tüntetők közötti konfrontáció → új norma: vehemensen védekezni a rendőrök ellen, s mint a volt német szövetségi külügyminiszter Fischer Jóska, köveket és molotov koktélokat dobálva a rendőrökre, erősen eltérni az elvárásoktól.

Ezek szerint tömeghelyzetekben nem a normatív szabályok fölötti kontroll változik meg, hanem maguk a szabályok. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas


118

Kitérő a művészet világába EAV: Neandertal Am Anfang lebte der Mensch am Baum, doch verändert hat er sich seit damals kaum. Er geht zwar aufrecht und er fliegt ins All, doch er ist noch immer im Neandertal. Der Mensch von heute, der telefaxt, sein Opel Manta ist frisch gewachst, doch gibt es irgendwo ein Problem, benimmt er sich wie ehedem. Im prähistorischen Rachewahn, schreit er Auge um Auge und Zahn um Zahn. Und bist du nicht willig, dann gibt es Krawall, und schon sind wir wieder im Neandertal.

Kezdetben az ember a fán élt, de azóta is alig változott. Bár két lábon jár, s az űrbe repül, még mindig kőkorszaki szaki. A mai ember faxot küld, Opel Mantája frissen fényezett, de ha bármi gond akad, ugyanúgy viselkedik, mint primitív korában. Őskori bosszú őrületében szemet szemért és fogat fogért kiált. S ha nem fogadsz szót, zűr lesz belőle, s máris a kőkorszakban vagyunk.

Willkommen im Neandertal Willkommen, Willkommen! Willkommen im Neandertal wo ich dir eine auf die Rübe knall´. Willkommen im Neandertal Willkommen, Willkommen! Willkommen im Neandertal es sei denn, du bist in der Überzahl!

Isten hozott a kőkorszakban,

ahol jól fejbe verlek. Isten hozott a kőkorszakban, hacsak nem ti vagytok többen!

De lépjünk túl a kőkorszak prérijén, a nagyváros, New York, vadászmezeéig. Erről szól a West Side Story. A WSS több okból is mestermű, nem utolsó sorban, mert őszinte. A szerzők túlteszik magukat a RI-n. Csupasz színpadon és a fiatalok tiszta szívében láthatjuk, hogy bontakozik ki természeti örökségünk: • A területért fojtatott harc. New York utcáin őrület, de kőkorszaki örökségünk tükrében logikus. • Föllép a csoport, a kőkorszaki horda. • A csoporton belül a rangsor szigorú rendje uralkodik. • A státuszt szüntelenül meg kell védeni. • Ugyanazzal a barát-ellenség-kódexxel találkozunk, mint valamennyi főemlős társadalmában: Együttérzés, segítőkészség és hűség a saját csoport tagjaival, bizalmatlanság, tartózkodás és ellenségeskedés a saját területre betört idegenekkel szemben.


•

A kőkorszaki vadász jellemzője sem hiányzik: A kések iránti szenvedély épp oly mélyen gyökerezik, mint egykor az antilop humerus csontjára vonatkozó.

Aligha ismerték a szerzők az australopitecust. De témájukat őszintén és illúzióktól szabadon formázták. A művészi következmény az emberi viselkedés megmintázása az A.a. nyomán. De itt jóval többet lelünk, mint csupán „primitív“ állati magatartást. A darab bemutatja az ember öntudatát és azt a mérhetetlen megvetést, amit a „bűnöző“ azok számára tart fent, akik őt betegnek tartják. Idézzünk a WSS-ból:

Hey, you!

Hé, te!

Who me?

Ki? Én?

Yeah, you!

Még jó, hogy te!

Why it is Officer Krupke. Top of the evening, Officer Krupke.

Nicsak, K. főtörzs. Maga az est fénypontja, főtörzs úr.

I'll crack the top of your sculls if you punks Majd kaptok a fejetekre fénypontot, ha nem don't stop when I whistle. álltok meg, ti mocskok, amikor sípolok. Ya see, cops believe everything they read in the papers. To them we ain't human. We're cruddy juvenile delinquents. So that's what we give 'em. Hey you!

Tecciktunni, a zsaruk mindent bevesznek, amit az újság ír. Számukra nem vagyunk emberek. Rohadt fiatalkori bűnözőknek tartanak. Hát ezt nekik. Hé te!


Me, Officer Krupke?

Én, K. főtörzs?

Yeah, you! De te ám! Gimme one good reason for not dragging ya Most add elő, hogy milyen alapon ne down to the station-house, ya punk! pofozzalak be az őrszobára, te mocsok! Dear kindly sergeant Krupke, You gotta understand, It's just our bringin' up-ke That gets us out'o hand. Our mothers are all junkies, Our fathers are all drunks. Holy Moses, natcherly we're punks! Gee, Officer Krupke, we're very upset; We never had the love that every child oughta get.

Kedves drága őrmester úr, meg kell értenie, a nevelésünk az, ami ilyenné tett.

We ain't no delinquents. We're misunderstood. Deep down inside us there is good! There is good! There is good, there is good, There is untapped good. Like inside, the worst of us is good.

Nem vagyunk bűnözök, csak félreértettek. E banda lelke mélyén csupa jó gyerek!

That's a touchin' good story. Lemme tell it to the world! Just tell it to the judge. Dear kindly Judge, your Honor, My parents treat me rough. With all their marijuana, They won't give me a puff. They didn't wanna have me, But somehow I was had. Leapin' lizards, that's why I'm so bad! Right! Officer Krupke, you're really a square; This boy don't need a judge, he needs an analyst's care!

Meghatóan szép történet. Hadd meséljem el mindenkinek. Inkább a bírónak meséld el. Mélyen tisztelt bíró úr, Rosszul bánnak velem a szüleim. Annyi marihuánájuk van, de még egy szippantást sem adnak. Nem is akartak engem, de valahogy mégis meglettem. Hát ezért vagyok én rossz fiú!

Anyáink mind kábítósok, apáink mind piások, hát csoda, ha züllik a srácuk? Bizony Főtörzs úr, le vagyunk törve, sosem számíthattunk szerető szülőkre.

Ott lakik a JÓ, a jó, a jó. Ott a csapolatlan jó. Még a legrosszabbunkban is ott a jó.

Úgyvan! K. őrmester, maga ostoba fráter. Nem bíró kell ennek a fiúnak, hanem a pszichológus gondozása


It's just his neurosis that ought to be curbed. Csak az ideges panasza miatt került bajba. He's psychologic'ly disturbed! Pszichikailag van megzavarva. I'm disturbed! Meg vagyok zavarva. We're disturbed, we're disturbed, Meg vagyunk zavarva. We're the most disturbed, de mennyire! Like we're psychologic'ly disturbed. Mert pszichikailag vagyunk megzavarva. In the opinion of this court, this child is A bíróság úgy ítéli, ez a gyermek annak depraved következtében züllött el, On account he ain't had a normal home. hogy nem volt otthona. Hey, I'm depraved on account I'm deprived! Nocsak! Azért fosztogatok, mert fészekfosztott vagyok! So take him to a head-shrinker. Vigyék hát lélekgyógyászhoz. My father is a bastard, My ma's an S.O.B. My grandpa is always plastered My grandma pushes tea. My sister wears a moustache, My brother wears a dress. Goodness gracious, that's why I'm a mess! Yes! Officer Krupke, you're really a slob. This boy don't need a doctor, just a good honest job. Society's played him a terrible trick, And sociologic'ly he's sick! I am sick! We are sick, we are sick, We are sick, sick, sick, Like we're sociologically sick! In my opinion, this child don't need to have his head shrunk at all. Juvenile delinquency is purely a social disease!

A fater elkúrta, Anyám strichelős szuka, Öregapám whisky-szivattyú, Droggal seftel öreganyám, Kishúgom bajuszt visel, és szoknyát az öcsém. Buzgó buzernyákok, így lettem zűrös én! Úgy van! K Főtörzs, maga díszes barom. Nem orvos kell a gyereknek, csak rendes munka. A társadalom gonoszul elbánt vele, A társadalomnak lett betege. Betegségben szenvedek! Betegek vagyunk mind, nagyon betegek társadalmilag betegek! Úgy ítélem, ezt a gyereket nem kell lélekgyógyítani.

Hey, I've got a social disease!

Nida, társadalmi nyavalyám van!

So take him to a social worker!

Vigyék közösségi gondozónőhöz!

Dear kindly Social Worker,

Kedves közösségi gondozónő,

A fiatalkori bűnözés pusztán társadalmi nyavalya.


They say, go earn a buck, Like be a soda jerker, Which means like be a schmuck. It's not I'm anti-social, I'm only anti-work. Glory Osky, that's why I'm a jerk!

Azt mondják, eridj dolgozni, légy, fiam, csapos legény! Azaz, hogy hülye kuli legyek! Nem vagyok én a társadalom ellen, csak a munka ellen. Azért lettem munkakerülő.

Eek! Officer Krupke, you've done it again. Fuj! K. főtörzs, már megint elkúrta. This boy don't need a job, he needs a year in Nem munka kell ennek a fiúnak, hanem egy év the pen. javítóintézet. It ain't just a question of misunderstood; Nem az a baj, hogy kevés megértést kap; Deep down inside him he's no good! Velejéig romlott! I'm no good! Romlott vagyok! We're no good, we're no good, Romlottak vagyunk! We're no earthly good, Semmi jó nem szorult belénk. Like the best of us is no damn good! A legjobbunkba sem! (JUDGE) The trouble is he's crazy. (PSYCHIATRIST) The trouble is he drinks. (SOCIAL WORKER) The trouble is he's lazy. (JUDGE) The trouble is he stinks. (PSYCHIATRIST) The trouble is he's growing. (SOCIAL WORKER) The trouble is he's grown! Only we got troubles of our own!

(Bíró) Az a baj, hogy gyagya. (Lélekgyógyász) Az a baj hogy iszik. (Közösségi gondozó) Az a baj, hogy lusta.

Gee, Officer Krupke, We're down on our knees, ´cause no one wants a fella with a social disease. Gee, Officer Krupke, What are we to do? Gee, Officer Krupke, Krup you!

Derék jó K. főtörzs, térden állva kérjük, nem kell nekünk, mi tagadás, senki, ki társadalmilag lett nyavalyás. Bizony kedves főtörzs, kedves Krupke, nem tehetünk semmit, ezért kopj le!

(Bíró) Az a baj, hogy büdös. (Lélekgyógyász) Az a baj, hogy növésben van. (Közösségi gondozó) Az a baj, hogy egyáltalán elkezdett nőni. Csakhogy mindnyájunknak megvan a maga baja!

A vad természet emberének képe, ahogy azt a WSS ábrázolja, gondolkodóba ejti a pszichológust. A fiatalkori bűnözés az a csatatér, ahol a RI összecsap az australopitekoid örökséggel. Mit írjunk a fiatal viselkedéséből az anormális frusztráció és mit a normális örökség számlájára? A fiatalkori bűnözés nemzetközi jelenség, ami nem csupán egyetlen társadalomra jellemző. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 47. oldal

New York-ban JD-nek hívják, Londonban Teddy boy-nak, Berlinben Skin Head-nek, Fokvárosban Tsotsi-nak, Moszkvában Hooligan-nak és Pesten csürhének. Mindenütt sopánkodnak miatta, néha vádat is emelnek, a leggyakrabban rossz lelkiismeretet okoz. De aligha értik meg bárhol is. „A bűnözés a társadalom betegsége, amint a rák az egyén betegsége„ „Minden olyan gyermek, amelyik úgy érzi, hogy nem szeretik, potenciális bűnöző" „A bűnözés a szegények előjoga" „A ma forradalmárja a holnap reakciósa" „A szeretet az egyetlen megoldás" A bűnözést nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni; lelki zavarok, megbomlott családi viszonyok, a szülök szegénysége és elutasítása mind hozzájárulnak a problémához." Hol az a válasz, amely nem a RI pompás balkonjáról szólna le? A jóság, a lelkiismeret, a nemes lélek az ember legfőbb jellemvonásai; ha ezt nem tükrözi a ami fiatalság, akkor bizonyára betegségben szenved. A WSS fiataljai csak lenéző nevetéssel nyugtázzák ezt a gondolkodást. A fenti idézet szerzőjét kellemetlenül fogják érinteni a Glueck-kutatás eredményei. Százalékos eltérés 500 bűnöző és 500 nem bűnöző fiatal között Glueck (Harvard) tanulmánya alapján 500 visszaeső fiatalkori bűnöző JD / 500 nem JD; parallelizálva: kor, IQ, faj/származás, városrész testi vizsgálat betegség

bűnözők nem bűnözők 63 75

életforma (interjú és ismerősök beszámolója alapján) extrovertált

57

29

erős, dinamikus

28

14

érzéki

20

6

kalandvágyó

84

10

szerencse játék

53

9

Százalékos pszichiátriai eltérés 500 bűnöző és 500 nem bűnöző fiatal között Glueck tanulmánya alapján bűnözők nem bűnözők félelem 18 69 neurotikus zavarok

3

23

mazochizmus

15

37

magatehetetlenség

42

54

szeretetlenség érzése

29

88


A JD a nem JD-kel szemben több energiával rendelkeznek, egészségesebbek és erősebbek. A bizonytalanság, a szeretetlenség, az elutasítottság érzését jóval gyakrabban találjuk meg az ún. normális fiataloknál. Az 500 visszaeső tolvaj, rabló és betörő esetében kevesebb félelemmel, neurózissal találkozunk, mint a nem bűnöző fiataloknál. Amint a WSS-ban látjuk, a városrészek csapatai Rousseau természetes emberét testesítik meg, aki még nem része a civilizációtól korrupt felnőtt társadalomnak. Ha kevés neurózisa van, tán azért, mert természetes lényegének kifejezése nemigen ütközött korlátokba. A társadalom azzal legyezgeti magát, hogy visszautasítja a bűnözőt; lehet, hogy épp fordítva, a bűnöző utasítja vissza a társadalmat? Ez a bölcs emberi teremtmény olyan életkörülményeket rendezett maga köré, amik öröklött szükségleteinek legjobban megfelelnek. 1. Csoportjában védelmet élvez és a hasonlóak között meghatározhatja ranghelyét. 2. Éli szexualitását, bár ez nem a legfontosabb számára. 3. Anélkül, hogy valaha is parancsot kapott volna erre, fenntartja a vadászterület ősi intézményét. 4. E vadászterület megvédésére a csapat erkölcsi kódexet fejleszt ki, s ebben beteljesedik a tagok szeretet nyújtására és elfogadására irányuló igénye. 5. A területi harcokban a csapat ellenségekre tesz szert, és 6. ezáltal kielégíti az agresszió kiélésére irányuló vágyát. Miért ne lenne boldogabb a fiatalkori bűnöző? A saját maga tökéletes világában él, s ha a társadalom, amelynek törvényeit megszegi, elfogja, s amely iránt a legcinikusabb megvetést érez, akkor jön csak az utolsó nagyszerű irónia: A társadalom megbocsát a törvényszegőnek, és önmagát hibáztatja. Befejezésül vizsgáljuk meg az Ardrey emberképéből fakadó paradoxont, miszerint ragadozóeredetünk egyben az emberiség reménye is lehet. Ha egy bukott angyal leszármazottai lennénk, jelen zavaros helyzetünkre nem lenne sem magyarázat, sem megoldás. Háborúinkat és ellenségeskedéseinket, gaztetteinket és vitáinkat kizárólag avval magyaráz-hatnánk, hogy rosszul alakítottuk ki társadalmi környezetünket. Az ember úgy degenerált teremtmény képében mutatkozna, aki, bár születésekor minden erénnyel el van látva, de akinek egyetlen tehetsége abban rejlik, hogy ezeket a kincseit elherdálja. De nem elesett angyalok leszármazottai vagyunk, hanem, Ardrey szerint, felemelkedett kőkorszakiaké, akik fegyverrel vadásztak. Ne azon csodálkozzunk, milyen mélyre zuhantunk, hanem azon, milyen magasra emelkedtünk. Verseink és bölcsességünk tesznek halhatatlanná, nem pedig hulláink. Egy teremtmény, aki matematikai valószínűtlenségként kezdte, és az évezredek során a legkeményebb körülmények és változások során bebizonyította eszét, kitartását, alkalmazkodóképességét, agresszivitását és szeretetét, s amely a civilizáció rövid szakasza alatt mindazt létrehozta, ami ma körülvesz bennünket, - ez a teremtmény nem élhet a Teremtőjétől kapott megbízatás nélkül. PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 49. oldal

8. Érdekközösség, cserekereskedelem és a csalók kizárása 1. Standard Social Science Elmélet : Probléma megoldó képességünk (PMK) független a kérdések tartalmától, az élet területétől, a társadalmi összefüggésektől. Pusztán az utánzásra, tanulásra, intelligenciára, logikára alapszik. Általános. 2. A „rokonsegítő“ (Inclusive Fitness) Elmélet : A vérszerinti rokonok támogatása, hogy a bennük (is) bekövetkezett öröklött alkalmazkodások (tulajdonságaik) mentől több utódra terjedhessenek. Ezért a PMK a társadalmi tartalomtól függ. Specifikus. Családon kívüli cserekereskedelem: kölcsönös segítség (hoci-nesze) „Társadalmi szerződés“: Aki felhasználja az előnyt, fizesse meg az árát! Ahhoz, hogy ez a szerződés életképes maradjon, szükséges, hogy le tudjuk leplezni a csalókat. Logikai készségünk alapja nem elvont, hanem a becsapás fölismerésére irányul. „Adatfeldolgozó” értelmünk („logikánk“) ebből a társadalmi összefüggésből ered. Melyik elmélet felel meg a valóságnak?

Egy PMK-kísérlet: Ha „P“, akkor „Q“

Ha a karton egyik oldalán „D“ áll, akkor a másikon egy „3“ álljon.

D

E

3

4

Melyik kartont kell megfordítani, hogy a fenti szabály esetleges megsértése kiderüljön?


139

Egy PMK-kísérlet: Ha „P“, akkor „Q“

Ha a záróvizsgán 8 pontot elérsz, megkapod a gyakorlati jegyet.

9

7

gyak

Melyik kartont kell megfordítani, hogy a fenti szabály esetleges megsértése kiderüljön? ------------------------------------------------------------------------------------PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas


140

9.Világ-nézetünk: Világunk és környezetünk egyéni feltérképezésének művészete


141

A széthulló SU polgárainak kognitív térképe 2001-ben



142


143


144



146

A résztvevő nemzetek (ön-)besorolása és fölsorolási valószínűsége KISZ litván lett észt orosz német A balti államok 98 89 96 27 20 felsorolási valószínűsége Leggyakrabban az Litvánia Lett- Észt- Nagybri- Németelső helyen ország orsz tannia orsz felsorolva 6 ország kiértékelése: f: x % sorolta föl, mint európai országot, 1.: y % az első helyen KISZ litván lett észt orosz f

1.

f

Litvánia

98

30

89

Lettország

98

Észtország

98

OROSZORSZÁG

1.

f

1.

f

1.

német f

94

28

18

96

27

22

89

96 21 27

20

8

14

17

15

2 24

SZU

18

27

23

4 40

2 50

Németország

100

13 100

89 2

32

18 100 19 97


1.

2

7 96 28

észt

litván

oros

német

Ez itt Lenin


150


10. Verbális és nonverbális kommunikáció az élet-, lakó- és munkatársi viszonyban Miért beszélgetünk egymással? A racionális tudomány állásfoglalása az emberi kommunikációról felhív

Bühler „organon“ =szerszám

kifejez

megjelenít

Bronislav Malinowsky: „phatic communion“ (Trobriand-Szigetek) kapcsolatot teremt PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas

155

A közösségi élet fejlődéstörténeti előnyeiről és kihívásairól A korai elődök megváltozott életfeltételei (lehűlés és szárazság) → erdős vidék összezsugorodása Afrikában Elődeink kiszorultak a lombok védelméből A szavannán új zsákmányolók veszélye (pl. oroszlánok) Ígéretes védekezési módszer: nagyobb csoport Egy zsákmányoló – modern alakjában utcai rabló – aligha habozik, egy törékeny nénit megtámadni, hogy javait elorozza. Ha azonban a femicinénik húsz fős csoportjára támadna, igen pórul járna. A csoport megvéd a zsákmányolók ellen és megóvja megélhetésének forrásait. Előfeltétele hogy tagjai átlássák a társas kapcsolatok hálózati rendszerét. Egyedül élve →0 társas kapcsolatra (TK) kell tekintettel lennem. • Ha egy társam van →1 TK. • Két társ esetében már nem csak saját kapcsolataimra a kettővel, de kettejük kapcsolatára is egymással →3TK. • n egyedből álló csoport esetében •

n( n − 1) ( )= 2 2 n

•

Egy 150-fős csoportnál ez → 11.175 TK! PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 55. oldal

Az archeológiai nyomok bizonyítják: a főemlősöknél a csoport növekedte az avval járó figyelembe veendő TK-növekedés miatt együtt jár az agyűrtartalom kitágulásával és az agykéreg arányának növekedésével az össz-agyűrtartalomhoz képest (Dunbar, R. 1998, 85). Bolhászkodás – boldogító bódulat – beszélgetés a csoport összetartásának szolgálatában nagyobb csoport, jobb védelem (zsákmányolók / megélhetési források), DE: nagyobb a konkurencia a csoporton belül! (legjobb alvóhely / legfinomabb fügék / legjobb tanszékek). A főemlősök a konkurencia nyomását azzal egyensúlyozzák, hogy a csoport összetartásáért a tagok rendszeresen egymást bolhásszák. Ez a hosszan tartó simogatás fokozza a test ópiáttermelését. A mámorosan kellemes hatás fokozza azt a készséget, hogy a „kezelt“ majd az élvezet nyújtójának később szövetségesként szolgáljon. A bolhászkodás bizalmat és kedvelést fejez ki. A legnagyobb csoport, amit a mai főemlőskutatás ismer, 55 tagból áll. A nap 20%-át fordítják egymás bolhászkodására (Dunbar, R. 1998, 156). Ha a ma élő főemlősök megfigyelt csoportlétszámát átlagos agyűrtartalmuk függvényében ábrázoljuk, regressziós egyenest kapunk. Ha ezen az egyenesen az ember agytérfogatát kijelöljük, 150-fős csoportot jelezne. Az ausztrál, óceániai és afrikai hagyományos társadalmakon végzett megfigyelések megerősítik ezt a 150-es csoportlétszámot. Ha a mai ember, 150-es csoportjának társas kapcsolatait csupán bolhászkodás által erősítené, a főemlősök értékeit behelyettesítve a nap 40%-át kellene erre fordítanunk: kb. 9 óra 40 percet. Bár csaknem állandó eufóriában élnénk a kiváltott ópiátok révén; de a napi betevő falat megkeresésére már nem jutna időnk, arról nem is szólva, hogy ilyen tudományos értekezésekkel foglalkozzunk. Elődeink dilemmája: egyfelől jó nagy csoportok kellettek a védelem biztosítására, Másfelől olyan eljárást kellett kifejleszteni, ami e nagy csoportokat hatékonyan összetartja és kevésbé időigényes mint a bolhászkodás. Fejlődéstörténetünk a „szóbeli bolhászkodást“ díjazta. (verbal grooming) Fizikai adottságaink egy kötetlen beszélgetést 4 főre korlátozzák. Így egy beszélő egyszerre akár 3 embert is cirógathat szóban: a csoport összetartó ereje háromszor nagyobb, mint a bolhászkodás esetében (az ismert 55 helyett 150).


Társadalom Csoportszám A A AgyAz agyn csoportszám kapcsolatok űrtartalom űrtartalom logaritmusa száma logaritmusa n(n-1) 2 50

1,6990

1,22 E 3

0,5

-0,3010

Ember

150

2,1761

1,12 E 4

1,6

0,2041

FEEK

5000

3,6990

1,25 E 7

65,5

1,8163

“3.” magyar köztársaság

10 Mio

7,0

5 E 13

585 059

5,7672

Világlakosság

6 Mrd

9,7782

1,8 E 19

178 793 336

8,2524

Babusgatásra fordított idő a nap óráinak százalékában

Csimpánz

mai ember archaikus homo sapiens

Australopitecus


156

millió évvel ezelőtt

Mekkora fej…

Az agytérfogat logaritmusa

világ

Magyarország

FEEK ember csimpánz

A csoportlétszám logaritmusa


158


Csak egy szót szólj, s megvilágosodik az én lelkem A kommunikáció sokrétű közösségszervező feladatáról Az eddigiekből kiderül, hogy az endorfinmámor egyike a beszéd feladatainak. Különösen sok endorfin nevetéskor – ezért a vicces történetek „szóbeli csiklandozásnak“ is tekinthetők Nem csak a nők vizsgáztatják „jelöltjeiket“, mennyire szórakoztatóak. Az egymástól még távol állók érintkezésében jelentős szerepe van a szónak („De jó az idő!“) Ha már valóban érintkeznek, fura lenne ez a megjegyzés Bühler 1934-es munkájában a megjelenítést tartja a legfontosabb beszédfunkciónak – ma inkább önmegjelenítésre használjuk („kompetens vagyok, megbízható és segítőkész“) Tudós kongresszusok felmérése: Férfiak 78%-ban nem a tudományról beszélnek, hanem azokról, akik művelik. Ha mégis, hogy ifjú kolléganőiknek imponáljanak A nyelv a csaló szándékú betolakodókkal szemben is megvéd: dialektus, tájszólás. „Ahogy valaki kinyitja a száját, tudjuk, közülünk való-e" (Dunbar, R., 1998, 215). Egy közösség tagjainak védelmet és élelmet biztosít, a tagok pedig erejüket és bevetésüket a közösségnek szentelik. Ha a közösség életképes akar lenni, meg kell védenie magát a potyázóktól és a kizsákmányolóktól, vagyis attól, hogy valaki a szolgáltatásokat igénybe vegye anélkül, hogy saját bevetésével rászolgálna. Hagyományos társadalmakban fájdalmas, megváltoztathatatlan külső jelet alkalmaznak (pl. törzsi tetoválás, körülmetélés). De ilyen jelet azért a törzsön kívüliek is hamisíthatnak. Ezért alkalmasabb a nyelvjárás a csalás megelőzésére, hisz csak az adott közösséggel nagyon hosszú együttműködés által sajátítható el. A nyelvészek nagy része úgy vallja: csak ha az illető az adott közösségben nő föl. (vö. Friderici, A., 1997) Az ausztrál angol példája mutatja, milyen gyorsan kialakul a csoport védelme egy új nyelvjárás segítségével. Az életfogytiglan száműzött rabok nyelve eredetileg nem különbözött őreikétől, akik csupán ideiglenesen teljesítettek szolgálatot Ausztráliában. De az „életfogytiglan-ausztrálok“ egyetlen nemzedék alatt új nyelvjárást fejlesztettek ki, hogy bizalomra méltó börtöntölteléktársaikat meg tudják különböztetni az általuk érthető módon nem kedvelt rabtartó hatóság képviselőitől, akik, ausztrál füllel hallva elsznobosodott angolt beszéltek • •

POME inmates, mate (jó barát)

Vajon azok mit akarnak? – a szavakon túli kommunikáció (csoportgyakorlat) PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 58. oldal

11. Keresi(?) hozzá illő társát - A szinglik világa

"Marriage is...the most natural state of man, and therefore the state in which you are most likely to find solid happiness.... it is the man and woman united that make the complete human being. Separate, she wants his force of body and strength of reason, he, her softness, sensibility, and acute discernment. Together, they are more likely to succeed in the world. A single man has not nearly the value he would have in the state of union. He is an incomplete animal; he resembles the off half of a pair of scissors.“ Benjamin Franklin, Letter to a friend, June 25, 1745 Gyakoriság USA

Németország

A szingli-háztartások az elmúlt 20 évben: 73%-kal gyarapodtak (a házasoké csak 13%-kal)

1969: 5,4 Mio 1989: 9,8 Mio 2003:11,9 Mio (+2,1 Mio az ú.n. “új” államokban)


170

Hipotézisek • A megváltozott fogamzásgátlás szerepe (Nave-Herz 1989) • Fokozott elvárások a magasabb “pedagogizálás” terhe miatt (Krüger 1991) • Gyermekközpontú házasodás (Nave-Herz 1989) • A “független élet” kihatásai (Waite, Witsberger & Goldscheider 1986) 1. A szülői ellenőrzés megszűnt 2. Nagyobb lett a hozzáérés 3. Nagyobb lett a tapasztalat Az interjúk négy csoportja Szabad akaratukból tartósan egyedül élők Önszántukból, de csak átmenetileg egyedül élők Akaratuk ellenére egyedül élők, akik ezen a lehető leggyorsabban szeretnének változtatni Akaratuk ellenére egyedül élők, akik úgy érzik, örökre így fog kelleni élniük


Nemek szerinti kiértékelés A férfiak -

gyakrabban akaratuk ellenére maradtak egyedül állapotukat lényegesen kedvezőtlenebbül ítélik meg nagy nyomás nehezedik rájuk a nők növekvő igényei miatt egyedül létüket gyakrabban tekintik átmeneti állapotnak nem az ő terveik megvalósítása, hanem az új szingli-nők önmegvalósításának az ára

A nők -

gyakrabban élnek önszántukból egyedül szakmai képesítésük átlag fölötti hajlamosabbak egy tökéletlen kapcsolatból kiszállni önállóbbak és önellátóbbak


173

A férfiak ...

... gyakran összeroskadnak, miután életük „legszebb fejezete“ (barát)-nőjük elköltözésével véget ér.



174

Etimológia, Evolúció és Egoizmus: Az egyedül-lét alternatív magyarázata Bachelor 1. inas 2. ifjú nemes egy lovag szolgálatában 3. tanonc 4. első tudományos fokozat birtokosa a “magiszter” és a doktori előtt (Bologna)

Spinster 1. vénkisasszony 2. a család, kiváltképp az unokahúgok és –öccsek támogatója


175

Az altruizmus értelme 1. A tartósan egyedül élők, kiváltképp a nők, tudatosan döntenek a hagyományos életmód ellen 2. Számukra a legfontosabb egyéni önmegvalósításuk és hivatásbeli sikerük 3. Unokaöccseik és –húgaik élet- és örökítő képességük támogatásával gyermektelenül is biztosítják saját örökölt tulajdonságaik terjesztését

Gyermek avagy emancipáció? Melyik bír nagyobb jelentőséggel a nőknek? A fogalmak jelentőségük szerinti sorrendben a 4 csoportban szingli férfi.

gyermek házasság hivatás veszekedés válás szex nő gyengédség félrelépés férfi macsó emancipáció Összesen

163 166 157 139 136 137 133 131 130 121 119 93 1625

szingli nő.

házas férfi.

házas nő.

201 200 183 191 190 171 150 161 170 140 147 111 2015

160 128 114 116 122 120 128 120 102 118 102 106 1436

186 166 156 162 158 160 148 140 132 138 124 130 1800



Össz. 710 660 610 608 606 588 559 552 534 517 492 440 6876 177

gyengédség

veszekedés

félrelépés házasság szex nő

gyerek

macsó

válás férfi

emancipáció hivatás

1. ábra: A fogalmak hasonlósága a szingli-férfiak nézete szerint PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas

válás

179

veszekedés

félrelépés

szex gyengéds

házasság

gyerek

nő férfi

macsó emancipáció

hivatás

2. ábra: A fogalmak hasonlósága a szingli-nők nézete szerint PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas


180

macsó házasság nő

hivatás

gyerek

gyengédség szex

férfi

félrelépés

emancipáció válás veszekedés

3. ábra: A fogalmak hasonlósága a házas férfiak nézete szerint PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas

181

hivatás

válás félrelépés

házasság gyerek

szex

nő

gyengédség

emancipáció

férfi veszekedés macsó

4. ábra: A fogalmak hasonlósága a házas nők nézete szerint PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas


182

A címbeli kérdőjel – differenciált - választ követel. Ennek kritériumai: nem: férfi-nő időtartalom: átmeneti-tartós szándék: keresés-“piaci érték“ felmérése prognózis

férfi keresés sikeres

ténylegesen keres

tartós

átmeneti „piaci érték“ felmérése

keresés sikertelen nő

--------------------------------------------------------------------------------------PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas


183

A csoporttársak között előkészítendő gyakorló kérdések a vizsgára 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Mivel foglalkozik a szociálpszichológia? Mi az „értelmezés (attribúció)-kutatás“ tárgya? Mutassa be agy alkalmas példán! Mit értünk az „első benyomás“ hatása alatt? Miben rejlik az „alapvető értelmezési hiba“? Magyarázza el a „cselekvő-szemlélő-torzítás“ fogalmát! Miért nem felelnek meg gyakran az attitűdök a viselkedésnek? Ismertesse a dogmatizmus-kvóciens eljárást! Mik az előnyei és mik a gyengéi? Mi a „kognitív disszonancia“ és hogyan jön létre? Szemléltesse egy példán! Milyen módszerekkel dolgozik a verbális manipuláció és hogyan célszerű védekezni ellene? Milyen körülmények kedveznek a vak engedelmesség létrejöttének? Mi a „deindividuáció“ és hogyan hat a viselkedésre? Milyen körülmények vezethetnek dehumanizációhoz? Milyen feltételek mellett segítőkész az ember? Mit tehet, hogy egy esetleges rablótámadás alkalmával javítsa esélyeit? Mi a „szerep“? Hogyan hat egy másik ember jelenléte az egyén teljesítményére? Hogyan alakulnak ki egy csoport szabályai? Milyen feltételek mellett viselkednek a tagok a csoport elvárásainak megfelelően? Milyen hatással van egy önmagában egységes kisebbség a csoport normáira? Mi kell ahhoz, hogy egy csoportban kialakuljon a „mi közösségünk“ szelleme? Néhány példán mutassa be és elemezze a politikai korrektség hatását a gondolkodásra! Hogyan lehet elősegíteni két idegen csoport együttműködését? Hasonlítsa össze az agresszió pszichoanalitikus értelmezését a tanuláselméletivel! Szemléltesse egy történelmi és egy hétköznapi példán a frusztráció-agresszió-hipotézist! Határozza meg a frusztráció fogalmát a szociálpszichológiában! Milyen más következménye lehet az agresszión kívül? Mit tételez fel a katarzis-elmélet? Milyen hatása van nőknél és milyen férfiaknál? Milyen következmény várható attól a több ezer órás erőszaktól, amit gyermekek és serdülök a TV-ben láthatnak? Indoklását támassza alá kísérleti adatokkal! Hogyan indokolja Freud a libidóból, és hogyan a thanatoszból eredő agresszív viselkedést? Mit ért Robert Ardrey a „romantikus illúzió” alatt? Milyen összefüggésben áll ez azzal az ifjúsági csoportábrázolással, amellyel Bernstein West Side Story-jában találkozunk? Elemezze a csoportban fellépő agressziót mind a deindividuáció, mind pedig az emergent norm elmélet tükrében! Ismertesse és értelmezze Glueck és munkatársai tanulmányát a fiatalkori bűnözésről! Hasonlítsa össze a Standard Social Science Modelt a rokonsegítés szemléletével! Mi a kognitív térkép? Ismertesse egy tetszőleges példán! Hogyan lehet egy csoporton belüli szimpátia-viszonyokat a kognitív térképezés segítségével ábrázolni? Miért beszélünk egymással? Hasonlítsa össze Bühler szerszám-modelljét a verbal grooming elmélettel! Milyen csoportérdeket szolgál a tájszólás? Szagkommunikáció: Mi mindent árul el az ember illata? Milyen feltételezésekkel magyarázza a szociálpszichológia az egyedül élők gyarapodását az elmúlt évtizedekben? Hogyan ítélik meg a férfiak, és hogyan a nők egyedüllétüket? Mit árul el az agglegény szó angol változata erről a jelenségről? PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas Szociálpszichológia 65. oldal

Szociálpszichológia az andragógiában

Recommend Documents