Szociális intézmények hatósági ellenőrzési rendszere II. Ellenőrzési eljárás: Ellenőrzés gyakorisága : otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén legalább évente, A többi engedélyes esetében két évente. Munkaterv készül ami egyeztetésre kerül . NRSZH, SZGYF. Egyházi módszertannak, járási népegészségügy intézetnek . A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart a) rendes ellenőrzés során, b) ha tudomására jut, hogy az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését veszélyezteti vagy más jogát sérti, vagy az engedélyes működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakat súlyosan megsértették, Az ellenőrzés egy végzéssel indul azt, hogy ki kapja meg az ellenőrzés típusától függ. .
Rendes ellenőrzés esetén a szolgáltatások szakmai megfelelőségének kérdésében a módszertan kerül kirendelésre. (45 nap + 15 ) Ha a bejegyzés során eljáró szakhatóság, társhatóság NRSZH saját hatáskörében ellenőriz akkor értesíti az SZGYH-t és meg küldi a jegyzőkönyvet. Ha az NRSZH az engedélyest teljes körűen leellenőrzi, a soron következő rendes ellenőrzés esedékességét a Hivatal ellenőrzésének időpontjától kell kiszámítani. R. 37§(6) bek.” Az ellenőrzés során a működést engedélyező szerv az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselőtől adatot és tájékoztatást kérhet. Az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő köteles a kért adatot és tájékoztatást a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül megadni.” Az eljárás során a fenntartó, a szolgáltató és az engedélyes köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a) a fenntartónak, b) az engedélyesnek, > A MÁK-nak vagy NRSZH-nak. .
Járási Népegészségügyi Intézet : Szociális étkeztetés, nappali szociális ellátás, bentlakásos intézményi ellátás esetén harminc napon belül ellenőrzést folytat le. Szociális étkeztetés, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona és gyermekotthon, valamint meleg étkeztetést nyújtó nappali szociális ellátás, lakóotthon, támogatott lakhatás, családi napközi, alternatív napközbeni ellátás, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén a járási népegészségügyi intézet a 19. §-ban foglalt feltételeken túl a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is ellenőrzi. (5) Az ellenőrző társhatóság az engedélyesnél lefolytatandó ellenőrzésről előzetesen értesíti a 4. § (1)-(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalt, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem működést engedélyező szerv kereste meg.
.
MÁK ellenőrzés utólagos. Ellenőrzés tapasztalatok : 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről1/2000 SZCSM rendelet szakmai szabályok . 9/1999 SZCSM rendelet 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól.
.
Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen, Épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést, Bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Van fejlődés ezt nem lehet elvitatni de nagyok a lemaradások. Az új intézmények megfelelnek ezeknek a kritériumoknak de a régi szociális intézményekben sajnos tapasztalhatóan a tárgyi feltételek nehezen javulnak . Nagy a különbség intézmény és intézmény között. A saját erő megléte vagy annak hiánya, a lakóhely mellé társuló kötelező vagy választható feladatellátás nagyban befolyásolja a szociális ellátásra rászorulók lehetőségeit.
.
Kötelező vagy választott feladatok : Önkormányzatok szociális érzékenysége a költségvetésének lehetősége a nagyobb települések előnye: saját intézményeket hozott létre. Átmeneti elhelyezés biztosítása > gond az egy+ egy év szabály és az ellátotti akarat ütközése. Saját erő az ellátott oldaláról ,a kereslet a jogi lehetőség és állami finanszírozás sok évvel ezelőtt felélesztette a vállalkozó fenntartót a szociális szférában . Üzlet lett a szociális ellátás. 119/A. a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető -Nincs kötbér,
apartman vásárlás .
. bentlakásos intézmények többsége (állami és nem állami egyaránt) az A ellátottaktól, vagy hozzátartozóiktól a fenntartó által megállapított intézményi térítési díjat kérik el. Továbbra is él a nem állami, egyházi intézményeknél a gyakorlat „Adományozási” szerződések, nyilatkozatok, egészségügyi szolgáltatatásra külön szerződés megkötése, alapítványi befizetés.” A saját erőt birtokló ellátottak mit szeretnének ? Nyugdíjasházat és otthon ápolást
.
1.Több 1.és az intézmény, idős emberek főleg között. egyháziak és nem államiak esetében az ellátottak úgy trükköznek a személyi térítési díjaik csökkentésével, hogy nem veszik igénybe az intézményi étke
Szt. 3 § (8) bek.. ” E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében a) a szolgáltatást igénybe vevőnek, b) * a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], c) a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy d) a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház). Házaspároknak külön szoba ! Együttes elhelyezés :Hozzátartozó kérelem benyújtásakor egy éve együtt élő , férj élettárs . testvér fogyatékos h. (gyermek) .
Az emeltszintű férőhely története: 117/B. § * (1) * A külön jogszabályban meghatározott, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás, vagy az intézményi ellátás során személyi térítési díj pótlék is kérhető. Az egyszeri hozzájárulás összege az emelt színvonalú bentlakásos ellátás jogcímen egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás hétszeresét, a személyi térítési díj pótlék a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg. Az egyszeri hozzájárulást az intézménybe történő beköltözés után kell megfizetni. Ha a gondozás - a haláleset kivételével - vagy a férőhely emelt szintű minősítése az intézménybe történő beköltözést követő öt éven belül megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak az időarányos részét vissza kell fizetni. ( 2007 dec. 31-es szöveg.) Van új 117/B de attól még él a régi is. .
2006. évi CXVII. Törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 38 § „(11) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése alapján 2008. január 1-jétől új emelt szintű intézményre, illetve férőhelybővítés esetén új emelt szintű férőhelyre nem lehet működési engedélyt kiadni. Ezt az időpontot követően az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekre, illetve az emelt szintű férőhelyekre a 2007. december 31-én hatályos, 39. § (2) bekezdése szerinti szabályokat a továbbiakban is kell alkalmazni. (A z otthon ápolás vagy magas szintű ápolás)
.
.
119/A.§ (2) A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül – haláleset kivételével – megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni. Természetesen e lehetőség nem terjed ki azon átalakításokra, melyekre az intézmény jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján köteles, ezen munkálatok költségei változatlanul az intézményeket terhelik. Olyan esetek jöhetnek szóba, amikor az ellátott pl. külön fürdőszobát szeretne kialakítani saját lakrészében, vagy igénye szerint át kívánja alakítani szobáját.
.
. Újság hirdetés „Otthonunkban 24 órás felügyeletet biztosítunk” Mit ért ezen az újságolvasó hozzátartozó ? Mit a hirdető ? Szmr: 41. § (1) A bentlakásos intézményben biztosítani kell a napi huszonnégy órás szolgálatot, a folyamatos működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket Szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen a személyi higiéné biztosításáról, a gyógyszerezésről ,az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról, kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, f) e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. .
1.Általános tapasztalat a bentlakásos intézményeknél, hogy az ellátottak 70-80 %-a ápolásra szorul, ez a gondozási szükséglet bevezetését követően meredeken emelked
Általános tapasztalat a bentlakásos intézményeknél, hogy az ellátottak 70-80 %-a ápolásra szorul, ez a gondozási szükséglet bevezetését követően meredeken emelkedő tendenciát mutat. Egyre több helyen kell demens részlegeket kialakítani, ugyanakkor sok helyen nem merik felvállalni a súlyos-, középsúlyos demenseket, mert testi épségüket, biztonságukat az épület adottságaiból adódóan nem tudják garantálni. Szintén a fokozott ápolásra szoruló ellátotti létszám megnövekedésével párhuzamosan csökkent az intézmények által biztosított szabadidős, kulturális programok köre. .
.
Hivatalom a szociális szolgáltatások során vizsgálata kiterjedt a szociális szolgáltatást végzők helyzetére is . A kérdőíves meghallgatások során a következő állapítható meg: A szociális ágazatban dolgozók nem tartják méltányosnak, hogy az egészségügyi bérfejlesztés során kimaradtak. A megkérdezettek többsége elmondta, hogy munkájuk, összehasonlítva az egészségügyben dolgozókéval mentálisan sokkal nehezebb. Az ő munkájukban nincs olyan ellátotti forgás, mint a kórházakban, pszichésen megterhelő, főleg a demens, fogyatékos, pszichiátria ellátottakkal való foglalkozás. Fizikailag és mentálisan megterhelő a munka, nagyon nagy türelmet igényel és sokkal nagyobb a felelősségük is, mert nincs mögöttük olyan orvosi háttér, mint a kórházakban. A kérdéssel azért indokolt foglalkozni mert az ellenőrzések során a megfelelő szakmai létszám biztosítása egyre nagyobb gondot jelent. Érezhető, hogy a képzett munkaerő egészségügybe illetve az élet más területére történő átáramlásával nem fogják tudni biztosítani a megfelelő szintű ápolási munkákat .
.
A fogyatékos intézmények ellenőrzése során még mindig azt tapasztaltuk, hogy nagyon fontos fejlesztő és motivációs tevékenységként élik meg a szociális foglalkoztatást. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan tartanak attól, hogy megszüntetik ezt az ellátottak számára nagyon fontos „munkavégzési” lehetőséget. Ha megszűnne a fogyatékosok munkája akkor álláspontom szerint a fogyatékos intézmények is veszélybe kerülnének mert a munkajövedelem is része a személyi térítési díj összegének.
.
Hétköznapok szolgáltatások : Szociális étkeztetés: Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára - a népkonyha kivételével - az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani. Benntlakásos étkezés > napi háromszori étkezés ebből egy meleg. Diétára jog, rendszeres folyadék bevitelről való gondoskodás. -Az ellátottnak joga van nem étkezni ., akkor vissza jár a személyi térítési díjból az étkezési költség. -A fenntartó alacsonyan tartja tudatosan mert akkor kevesebbet kell visszatérítenie. Több intézmény, főleg egyháziak és nem államiak esetében az ellátottak úgy trükköznek a személyi térítési díjaik csökkentésével, hogy nem veszik igénybe az intézményi étkezést, így nehezen követhető, mit esznek és mennyit, ami „kemény harcot” jelent a nővérek és az idős emberek között.
.
Van akinek elég a megmaradó jövedelmének a 20%-a vagy 30% és van akinek kevés . A bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének a) teljes költségét, ha aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 20 vagy 30 %-t (Szt.117/A§) ab) az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja; b) részleges költségét, Hitelfelvételek a nyugdíjasok részéről, nem védett a nyugdíj pedig szükséges lenne. .
. a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket és a hajléktalan személyeket ellátó intézmény – az ellátást igénybevevő személyi és jövedelmi helyzetére tekintettel – az intézményi orvos javaslatára az intézményvezető döntése alapján a (2) bekezdés szerinti alapgyógyszerkészlet körébe nem tartozó, de az ellátást igénybevevő gondozásához közvetlenül szükséges egyéni gyógyszerszükséglet teljes költségét átvállalhatja. g) gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, akkor az intézmény viseli.
.
.
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni .> személyi térítési díj . A szolgáltatást igénybevő fizet személyi térítési díjat illetve a törvényes képviselő. Önköltség- állami normatíva = intézményi térítési díj - ennyibe kerül az ellátott ellátása-. Személyi térítési díj A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. megállapodás – értesítés Felülvizsgálat : évente kétszer lehetséges. Értesítést kell kapni az ellátottnak ,aminek dátumozása nem lehet visszamenőleges. Az átvétel dátuma fontos mert onnantól 8 nap áll rendelkezésre ,hogy bírósághoz forduljon ha elégedetlen. A bírósági eljárás alatt változatlan ellátásra jogosult.
.
. A személyi térítési díj – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem a) 30%-át étkeztetés, b) 25%-át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.
.
. 117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének (szociális rászorultság ,havi jövedelem) a) 15%-át a nappali ellátást, b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, c) 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. (2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést, b) 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén
.
. az intézményi térítési díj = 100.000 Ft az igénybevevő havi jövedelme = 80.000 Ft a jövedelemhányad a havi jövedelem 80%-a = 64.000 Ft amennyiben nincs egyéb figyelembe vehető pénz- vagy ingatlanvagyon → a fizetendő személyi térítési díj a 80.000 Ft 80%-a = 64.000 Ft; •amennyiben az igénybevevő a havi jövedelmén felül 100.000 Ft x 12 hó = 1.200.000 Ft-ot meghaladó összegű jelentős pénzvagyonnal is rendelkezik → az intézményi térítési díj és a jövedelemhányad közötti 36.000 Ft-os különbözet kipótolható az 1.200.000 Ft feletti összeg terhére, így ellátása teljes 100.000 Ft-os költségét maga viseli; van ingatlanvagyona, ennek a 28.500 Ft öregségi nyugdíjminimum x 40 = 1.140.000 Ft-ot meghaladó része terhelhető
.
. Ez egy 6 millió Ft-ot érő ingatlan esetében azt jelenti, hogy a jelentős ingatlanvagyon 6 m – 1.140.000 = 4.860.000 Ft. Ennek az összegnek számítjuk a 96-od részét = 50.625 Ft. Ez az összeg adódik hozzá a jövedelemhányadhoz: 50.625 + 64.000 = 114.625 Ft. Mivel a személyi térítési díj legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg → a személyi térítési díj = 100.000 Ft lesz, vagyis ebben az esetben a 36.000 Ft különbözet terhére jegyeztethető be jelzálog. Ha csak 3 millió Ft-ot ér, akkor a jelentős ingatlanvagyon 3 m – 1.140.000 = 1.860.000 Ft.Ennek az összegnek számítjuk a 96-od részét = 19.375 Ft. Ez az összeg adódik hozzá a jövedelemhányadhoz: 19.375 + 64.000 = 83.375 Ft. → A személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege = 83.375 Ft, vagyis ebben az esetben a 19.375 Ft terhére jegyeztethető be jelzálog.
.
. •Az Szt. személyi térítési díjra és a jövedelemvizsgálatra rendelkezéseit - azokra kell alkalmazni, akik 2011. január 1-jét követően kötnek megállapodást, - azok esetében, akik 2010. december 31-én alapszolgáltatásban vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni, - azokra kell alkalmazni, akik 2010. december 31-én tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülnek, és a fennálló megállapodásukat 2011. január 1-jét követően az új szabályok alkalmazására vonatkozóan közös megegyezéssel módosítják. /Szt. 140/B.§/
.
. A szociális terület joganyaga egy folyamtatos megújulás következtében állandó változásban van . A hatósági rendszer azokat próbálja szűrni akik visszaélnek a jogszabály nyújtotta lehetőségekkel ezért van a sok adminisztráció kötelezettség meg azért is mert a rászorult emberek is feledékenyek , hozzátartóik esetenként gyanakvóak és legrosszabbat tételezik fel , ezért a szabályok betartása az ellátotti érdekek mellett a dolgozók és fenntartók érdekeit is szolgálják sok esetben . Köszönöm figyelmüket. Kulcsárné dr. Schnell Éva BFKH Szociális és gyámhivatal Főosztályvezető-helyettes .
