Szociális hozzájárulási adó (a 2011. évi CLVI. törvény alapján) Alapelv Az adótörvények módosítása során a társadalombiztosítással kapcsolatosan megfogalmazott egyik alapelv a következő: A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek a megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. Ilyen törvény a szociális hozzájárulási adótörvény, amely ellenében nem jár társadalombiztosítási ellátás, bár az adóból származó bevétel – a költségvetési törvény alapján – a társadalombiztosítási alapok között kerül megosztásra. 1.
Az adó − a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, − az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt ezen jogállására tekintettel (saját maga után), − más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, − százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Az adóval összefüggő ügyekben az állami adóhatóság jár el.
2.
Az adó alanya − a kifizető, − az egyéni vállalkozó, − a mezőgazdasági őstermelő.
2.1. Kifizető − a természetes személlyel a törvény rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. A külföldi kifizető is adóalany, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon vagy a vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. Kifizető a kirendelés alapján természetes személyt foglalkoztató a természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közteher őt terheli (a főszabály szerint ez a foglalkoztatást elrendelőt terheli). Szoc.hozzájár.adó doc. 2012. 03.07.
2
A munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül. A szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizető lehet jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, de lehet természetes személy is. 2.2. Egyéni vállalkozó − az Szja-tv. 3. §-ának 17. pontjában meghatározott személy. 2.3. Mezőgazdasági őstermelő − az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontjában meghatározott személy. 3. Nem alanya a szocilis hozzájárulási adónak − a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, − az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, − a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben az Szja-tv. alapján mezőgazdasági kistemelőnek minősül, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tett nyilatkozatot, − a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj.tv. alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége (ezért az adóköteles jövedelme után egészségügyi hozzájárulást fizet). Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az ezen tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. A saját jogú nyugdíjas, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó biztosítottnak nem minősül, ezért egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, 2012-ben havi 6.390 forintot. 4.
Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony
a) a munkaviszony (és a vele azonosan kezelendő jogviszonyok); b) a szövetkezet és a természetes személy között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, − kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivő társaság, a szabadalmi ügyvivő iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb
3
szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ide értve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is!); d)
az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
e)
a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
f)
az Szja-tv. szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági tevékenységet, az ingatlanbérbeadói tevékenységet stb.) végzésének alapjául szolgáló, az a)-f) pontokban nem említett jogviszony.
5.
Nem eredményez adófizetési kötelezettséget
a) a 4. pont c)-d) alpontjaiban meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte; b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony. 6. A kifizetőt terhelő adó alapja a) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, − nem önálló tevékenységből, − önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-számításnál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b) a tanulószerződésben meghatározott díj; c) a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj; d) az a) pont alá tartozó juttatások hiányában a jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetve más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás; e) külföldi kiküldetés esetén személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. 7. Nem alapja a kifizetőt terheló adónak a) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból nem a kifizetőt terhelő rész;
4
b) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj; c) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; d) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj.tv. 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki (külföldi állampolgár); e) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (mert az éves szinten 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli). Az a)-c) pont alattiakat a Tbj.tv. 21. §-a is tartalmazza, mint járulékalapot nem képező jövedelmet, így azok nem képezik a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját sem, tehát ezen járulékokat sem kell megfizetni. A jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot) nem terheli járulékfizetési kötelezettség, mivel azonban a fenti felsorolásban nem szerepel, ezért azt szociális hozzájárulási adó terheli. A Tbj.tv. szerint nem biztosított az, akinek a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak a harmincad részét, és így 2011-ben társadalombiztosítási járulékot nem fizetett. Ha ez a jövedelem nem önálló tevékenységből, illetve önálló tevékenységből származik, akkor ez után is szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az Szja-tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelem alapján az szja-fizetési kötelezettségen túlmenően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, és így azt szociális hozzájárulási adó nem terheli. 8. Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja Az Szja-tv. rendelkezései szerint − a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót = saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, = de havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum) 112,5 százaléka; − az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót = saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, = de havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum) 112,5 százaléka; − az evás egyéni vállalkozót, − a mezőgazdasági őstermelőt = saját maga után terhelő adó alapja ● a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg, ● nyilatkozat hiányában
5
az evás egyéni vállalkozót, havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ●● a mezőgazdasági őstermelőt, havonta legalább a minimálbér; − a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony esetén = az evás egyéni vállalkozót a saját maga után terhelő adó az eva alapjának 4 százaléka. ●●
Megjegyzés: − a minimálbér 112,5 százaléka: 104.625 Ft, − a garantált bérminimum 112,5 százaléka: 121.500 Ft. 9.
A foglalkoztató által fizetendő adó alapja
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget − a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező joviszonyára [4/c) pont] tekintettel = havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százaléka. 10. Töredékhónap esetén Amennyiben az egyéni vállalkozó, az evás egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő jogállása egész hónapban nem áll fenn, illetve mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól, azokat a napokat a saját maga után terhelő adó megállapításakor nem kell figyelembe venni. A fennmaradó napokra naponta a 8., a 9. pont szerinti adóalap harmincad részét kell számításba venni. 11. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, ha a kifizető tagja, illetve maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő − táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; − gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartalma alatt a tag személyes közreműködését, illetve az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét folytatja; − önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, − fogvatartott; − az ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel; − amikor az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységet szünetelteti, amikor az egyéni vállalkozó a kifizetővel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot számításba vette az adófizetési kötelezettsége megállapítása során; − amikor a kifizető tagja, a nem evás egyéni vállalkozó más kifizetővel legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép-
6
−
− 12.
vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat; amikor a kifizető tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll; a természetes személynek az előző két pontban foglaltakról, az azokban bekövetkezett változásról nyilatkoznia kell a kifizető felé.
Az adó mértéke és fizetendő összege − számított adó az adóalap 27 százaléka, − fizetendő adó = a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével.
Adókedvezmények: a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény, b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény, c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerőpiacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény, d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény. 13. A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 13.1. A költségvetési szervnek, egyházi intézménynek nem minősülő kifizető az őt – az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel – terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, − ha a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerint elvárt béremelést [ezt 59.601 és 216.805 Ft 2011. évi munkabér között 15.500 Ft-tól 500 Ft-ig csökkenő összegben határozták meg, 37 bérkategóriában], − valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta (az elvárt béremelés részben sem valósítható meg béren kívüli juttatással!). Az adókedvezmény 2012. adóév azon hónapjaiban vehető igénybe, amikor a kormányrendelet szerinti béremelés teljesült. 13.2. Folyamatosan foglalkoztatott a munkavállaló, − ha 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján = az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel, = ezen kifizető belföldi kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyban állt; − ha az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban áll. Természetes személy kifizető esetén ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt.
7
Az adókedvezményt igénybe veheti az a kifizető is, aki − a 2011. november 1. és december 31. közötti időszakban természetes személyt munkaviszonyban egyetlen napig sem foglalkoztatott, − feltéve, hogy egyetlen belföldi kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt. Ez esetben azonban nincs kötelező béremelés. Természetes személy kifizető esetén kizáró eseteket a törvény ismerteti. 13.3.
Az adókedvezmény számítása
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta − az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön − a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve – − kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmények alapja − a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra (hónapra) megillető, az adó alapja megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatási törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért). 13.4. Az adókedvezmény mértéke: 2012. évre havonta: − a kedvezményalap 21,5 százaléka: de legfeljebb 16.125 forint, = ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75.000 forintot, − 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, = ha a részkedvezmény-alap meghaladja a 75.000 forintot. Vegyünk két példát: egyik esetben 93.000 forint, a másik esetben 190 ezer forint a részkedvezmény-alap: 93 ezer forint bruttó bér esetén: − 75.000 forintig 21,5 százalék, azaz 16.125 forint a kedvezmény, − 75.000 forintot meghaladó összeg, azaz 18.000 forint 14 %-a 1.520 forint, amellyel csökkenteni kell a 16.125 forintot, így a kedvezmény: 14.605 forint; − 190 ezer forint bruttó munkabér esetében: = 75.000 forintig 21,5 százalék, azaz 16.125 forint az adókedvezmény, = 75.000 forintot meghaladó összeg 115 ezer forint, ennek a 14 %-a 16.100 forint, amellyel csökkenteni kell a 16.125 forintot, így az adókedvezmény: 25 forint (valójában 190.178 Ft felett már nincs adókedvezmény!) Ezt a számítást havonta, munkavállalónként külön-külön kell elvégezni! A törvény 2013. évre is tartalmazza az adókedvezmény mértékeket, csökkenő arányban és csökkenő összegben. Ezzel most itt nem foglalkozunk!. 14.
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
foglalkoztatott
8
(Az adókedvezmény 2013. január 1-jétől érvényesíthető!) A szakképzettséget nem igénylő foglalkozáson a FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben − adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető − az őt – a munkaviszonyra tekintettel – terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a kifizető munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő: − a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, − az adó alapja megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, − de legfeljebb a minimálbérnek a 9 százaléka. (Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért nem lehet számításba venni az adókedvezmény számításánál!) 15. Karrier-Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény Az állami foglalkozatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2012. október 31-éig benyújtott kérelem alapján hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány a kiállítás napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. hatósági Az a – költségvetési szervnek nem minősülő – kifizető, aki bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt − adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztat, − az őt – munkaviszonyra tekintettel – terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta − a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező − munkaviszonyonként külön-külön kiszámított − részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő − a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt a hatósági bizonyítvány érvényessége idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, − az adó alapjának megállapítása során figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhek és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, − de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. (Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény számításánál nem lehet figyelembe venni!)
9
16. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak az előbbiekben ismertetett vagy az adókedvezményt megállapító külön rendelkezés alapján − vehet egyidejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. Külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. A külön törvényben meghatározott Start Plusz, Start Extra, Start Bónusz adókedvezmény más, a fentiek szerint szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető (legfeljebb két jogcímen), az együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendó adó összegét. (Ez esetben az Art. költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alakalmazni!) 17. Egyéb adókedvezmények 17.1. Pályakezdő fiatal foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg: − alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő = az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, = de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének a 17 százalékával a foglalkoztatás első évében, = 7 százalékával a foglalkoztatás második évében; − felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő = az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, = de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, = 7 százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában. Az ismertetett adókedvezmény abban az esetben illeti meg a munkaadót, ha a pályakezdő a munkábalépést megelőző napon rendelkezik Start kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. 17.2.
Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő
10
foglalkoztatás, a gyemekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatása esetében az adókedvezmény Az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező ezen személyek foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, legfeljebb 2013. december 31-éig: − a részkedvezmény egyenlő = az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, = de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százalékával a foglalkoztatás első évében, = 7 százalékával a foglalkoztatás második évében. A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő a napi négy órát eléri. Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára a foglalkoztatás első évében meghatározott részkedvezmény vehető igénybe. 17.3. A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye A – legfeljebb 2013. december 31-éig – érvényes Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. − a részkedvezmény egyenlő = az érvényes Start Extra kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, = de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával a foglalkoztatás első évében, = 17 százalékával a foglalkoztatás második évében. 17.4. A Start Bónusz kártyával rendelkezőkhöz kapcsolódó kedvezmény A munkaadót a Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatásának időtartamára a Start Bónusz kártya érvényességi idején belül illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. A részkedvezmény egyenlő − az érvényes Start Bónusz kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának
11
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, − de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27 százalékával a foglalkoztatás első évében − 17 százalékával a foglalkoztatás második évében. 17.5.
A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
A munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg − ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérést követően = a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett = a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy lejáratát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. A részkedvezmény egyenlő − az előbbiek szerint körülírt két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, − de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százalékával. Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább egy évig fennáll, de ez esetben is legfeljebb három évig. Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésnek, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki − a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy − munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szünteti meg. 17.6.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező
12
munkaviszonyra tekintettel terhelő számított szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe, amelynek − mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, − de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. Az előbbi adókedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitációs kártyát letétben tartotta. Ha az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót, aki a értesítés átvételét követő naptól nem jogosult ezen adókedvezmény igénybevételére. 18. Eljárási szabályok Az adót az adóalany az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint − havonta megállapítja és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Amennyiben az adóalany a természetes személy foglalkoztatására tekintettel adókedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, − a bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból = a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és = a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. Az egyéni vállalkozónak is az adót havonta kell megállapítania és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallania és megfizetnie. Az evás egyéni vállalkozónak is az eva-alap figyelembe vételével fizetett adót havonta kell megállapítania és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallania és befizetnie. Az előzőektől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva-adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12éig vallja be és fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg és az Art. 31. §ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg. 19. Nyilvántartási kötelezettség Olyan nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján
13
− az adó alapja és összege, − az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, − az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. Ezen nyilvántartási kötelezettségét az Szt. hatálya alá tartozó kifizető a könyvvezetés megfelelő részletezésével, − más kifizető az Szja-tv., illetve az Eva-tv. alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti. 20. Átmeneti rendelkezés A 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetve a jogállására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a Tbj.tv. szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
