Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Előadások tények gondolatok vélemények a konferenciáról

Előadások – tények – gondolatok – vélemények a konferenciáról

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szerzők: Dr. Katonáné dr. Pehr Erika Zsíros Sándorné Dr. Klempa Éva Marcsa László Dr. Csepeli Ágota Dr. Somfai Balázs Dr. Kovács Zsuzsa Dr Tőke Alajos Dr. Brávácz Ottóné Szakmai lektor és szerkesztő: Dr. Purda Zsuzsánna Felelős kiadó: Csiky Ildikó A kiadványt gondozta: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Tördelés: Szerif Kiadói Kft. A kiadvány elérhető a www.onkornet.hu és a www.toosz.hu honlapon Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

A kiadvány kiadásához nyújtott támogatást ezúton köszönjük:

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Megjelent 2009-ben.

T

Tartalom



5 »  Bevezető



Előadások 7 »  A szociális válság és a gyermekjólét, a gyermekvédelem 23 »  Önkormányzatok és gyámhivatalok kapcsolata 31 »  Törvényi változások a gyermekvédelemben, a családjogban 53 »  A közjegyzői és a gyámhivatali eljárás összefüggései 61 »  Méltó módon gondoskodni 71 » A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza-



89 » 

bályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításának gyámhivatalokat érintő rendelkezései Nemzetközi családjogi kérdések a gyámhatóságok eljárásában



Szekciók 103 »  Közvetítés a gyermek érdekében 119 » A gondnokság egyes fajtáinak összevetése, a hivatásos gond-



123 » A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése illetve nevelésbe vé-

noksággal kapcsolatos dilemmák tele Azonosságok-különbségek

B

Bevezető Előadó:

Dr. Purda Zsuzsánna, a konferencia szakmai vezetője köszöntőjében elmondta, hogy egyéves – szervezési okokból történő – kihagyás után került ismételten megrendezésre a tízéves múltra visszatekintő rendezvény. Bejelentette, hogy a konferencia szervezésével kapcsolatban több változás történt. Legfontosabb, hogy a logisztikai feladatok ellátását új rendezvényszervező, Csiky Ildikó vezetésével az ÖNKorPRess Kiadó vállalta. A több mint egy évtizedes múltra tekintettel végre logója is készült a konferenciának, amit azért tart fontosnak, mert figyelemfelkeltő jelképe a rendezvénnyel kapcsolatos híreknek. Idén először e-mailen küldték ki a meghívókat, ami kissé nehéz feladatnak bizonyult; felvetette az elérhetőségek naprakész nyilvántartási rendszerének szükségességét. A regisztráció során bejegyzett e-mail címeket a szervezők felhasználják a konferenciával kapcsolatos anyagok és információk továbbítására, és ezeket a előadók rendelkezésére is bocsátják. A résztvevőket kérték, ha valaki e-mail címét nem kívánja erre a célra közölni, jelezze azt. A konferencia helyszíne is megváltozott, mivel a gyámhivatali munkatársak és maga a felelősségteljes munka is megérdemli a színvonalasabb ellátást. Újdonság, hogy a konferenciának idén szponzorai is voltak, elsősorban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének Polgármesternői Tagozata, valamint a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. támogatása említendő. A szponzorok jóvoltából tíz gyámhivatal lehetőséget kapott az ingyenes részvételre. Azok közül került ki ez a tíz hivatal, amelyeknek munkatársai a meghívóban kért részvételi visszajelzés mellett a rendezők kérésére is válaszoltak. Akik azt írták, hogy anyagi okok miatt nem tudnak részt venni a konferencián – és a település a TÖOSZ tagja –, akkor írásban felajánlást kaptak az ingyenes részvétel lehetőségére. Kár, hogy többen vis�szautasították a válaszadást, aminek hátterében nem ismeretes, hogy mi áll. Szerencsére tíz kollégának mégis sikerült ily módon helyet biztosítani. A szponzori támogatások fennmaradó részét pedig a konferencia előadásait, tapasztalatait összegző kiadványra és a szerzői honoráriumokra tudja fordítani a szervező. A konferenciák történtében immár másodszor került sor szekciómunkára. Ennek haszna várhatóan nemcsak a résztvevők körében lesz – akik elmondhatták az adott terüle-



tet érintő gyakorlati gondjaikat és meglátásaikat –, hanem a főhatóság számára is, hiszen szekciómunka eredményeiről ők is értesülnek. A változások mellett az eddigi jó hagyományokhoz is ragaszkodott a konferencia, mind az előadók felkérése, az előadások tematizálása, mind a konferencia levezetése vonatkozásában. A szóvivői tisztet ezúttal is dr. Kovács Zsuzsa, a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Baranya Megyei Kirendeltsége területi hivatalvezetője és dr. Purda Zsuzsánna, a Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának hivatalvezetője töltötte be. Az általános, konferenciával kapcsolatos bejelentéseket a nyitóelőadás követte, amelyet dr. Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára helyett dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője tartott meg. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika a szakállamtitkár asszony és a maga nevében is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy dr. Kovárik Erzsébet nagyon készült a nyitóelőadásra, azonban egy rajta kívül álló okból – külföldi hivatali elfoglaltság miatt – mégsem tudott megjelenni. Így az előadó ennek az elvárásnak is igyekezett eleget tenni, amikor a szociális válság gyermekjólétet és gyermekvédelmet érintő hatásairól, valamint programokról s tendenciákról ejtett szót. Ezek a gondolatok a főosztályvezető soron következő előadását is megalapozták. A konferencia második napjának bevezetőjében dr. Purda Zsuzsánna elmondta, egy korábbi konferencián már felmerült, hogy a gondnokok, illetve hivatásos gondnokok a gondnokolt elhunytát követően hogyan juthatnak hozzá a gyámhatósági fenntartásos folyószámlán elhelyezett pénzhez, abból a célból, hogy méltó módon megadhassák az elhunytnak a végtisztességet. Pár éve több gyámhivatal is megpróbált olyan biztosítási formát keresni, ami ezt megnyugtatóan rendezi, de nem találtak igazi jó megoldást. Kiderült, hogy létezik ilyen, nem is egy, az információ azonban – néhány kivételtől eltekintve – nehezen jutott el a gyámhivatalokhoz. Ezekről a lehetőségekről adott tájékoztatást Marcsa László, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. lakossági üzletág vezetője, szakértője.



1. előadás

1

A szociális válság és a gyermekjólét, a gyermekvédelem Előadó: dr. Katonáné dr. Pehr Erika a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője

A főosztályvezető asszony előadását azzal indította, ha korábban nem is gondoltunk arra, hogy a pénzügyi válság szociális és gazdasági válsággá fog válni, akkor ezt most 2009 májusában kijelenthetjük, hiszen nemcsak a szegény családokat, hanem valamennyi családot érinti, érinteni fogja. Ezt prognosztizálja, hogy a magyar háztartások eladósodtak, a hitelfelvételük 8 ezer milliárd forintot tesz ki. Ennek a válságnak a kezeléséhez meg kell határozni melyek azok a fontos szempontok, amelyekre mindenképpen tekintettel kell lenni. Kiemelte, hogy a téma tárgyalásánál a korai gyermekkort tartja rendkívül fontosnak, és az előadás mottóját Ancsel Évától idézte: „Nézz hosszasan egy gyermekarcra, és látni fogod: ha van sors, hát nagyon hamar elkezdődik.” A koragyermekkor jelentőségét nem kell különösen magyarázni az életkilátások meghatározásánál, hiszen az iskolai sikertelenség, a kamaszkori beilleszkedési zavarok, a munkaerő-piaci esélyek, a szülővé válás milyensége és eredményessége összefüggésben van a korai gyermekkornak, mint életszakasznak a minőségével. A segítő szolgálatokat a koragyermekkori fejlesztések kapcsán kell elindítani, noha meg kell jegyezni, hogy ez az állátási terület mindig is fontos célterülete volt a gyermekvédelemnek.

Veszélyeztetett gyermekek Magyarországon Magyarországon a veszélyeztetett gyermekek száma az alábbiak szerint alakult 2007-ben: ¶V  eszélyeztetett gyermek: 204 449 fő ¶ ( száz azonos korúból 12), ebből: környezeti 48 823; magatartási 42 146; anyagi 105 016; egészségi 8464 fő ¶B  ántalmazás miatt (testi 3276, szexuális 259, érzelmi 6171) ¶E  lhanyagolás miatt (testi 15 310) ¶É  rzelmi elhanyagolás miatt (12 632) ¶É  rintett családok száma: 90 874



Ki kell emelni, hogy a veszélyeztetett gyermekek mintegy fele anyagi okokból veszélyeztetett, amire azért kell figyelmet fordítani, mert emiatt a gyermeket saját családjából nem lehet kiemelni. Ugyancsak kiemelten kell foglalkozni a gyermekbántalmazás kérdésével is, ami nemcsak a családban, de a szakellátásban élő gyermekeket is érinti. A gyermekszegénység okainak ismertetése során el kell mondani, hogy az összlakosságból 12 százalék, a gyerekek közül 19 százalék él szegénységben (ami nemcsak hazai jelenség ez az Európai Unióban is hasonló léptékkel van jelen), azaz 420 ezer gyerek él egy széles körben elfogadott szegénységi küszöb alatt. Tehát a gyermekes családokban a szegénység gyakoribb. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma ad ehhez igazán támpontot, ami lassú emelkedést mutat, eszerint a nyugdíjminimum körül 650 ezer gyermek él. A létminimum alatt a lakosság 28 százaléka, a gyerekek 40 százaléka, azaz 850 ezer gyermek él. A gyermekes családok aránya itt még szembetűnőbb, főként az egyszülős, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családok vannak rosszabb helyzetben. A gyermekes szegények háztartásainak 86 százalékában a háztartásfőnek nincs középfokú végzettsége sem, közel 40 százalékuk esetén egyetlen aktív személy sincs a háztartásban. Ez nemcsak szűkösséget jelent a család anyagi helyeztében, de a gyermek szocializációját is befolyásolja, hiszen nincs előtte példa a családban, hogy a szülő dolgozni jár, és így teremti meg a létfeltételeket. A családok közül a szegény családokat hátrányosan érinti, hogy rosszabbul tájékozottak és rossz jogérvényesítők, mert legalább 30 százalékuk nem ismeri pontosan jogait és lehetőségeit.

Megoldások a gyermekszegénység ellen A gyermekszegénység felszámolásával kapcsolatos megoldások nemcsak a válság okán jelentenek fontos lépéseket, hiszen ezek a döntések korábban, már 2007-ben megszülettek. Ezek a következők: ¶L  egyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032-ig szóló 1092/2007 (XI.29) OGY határozat, ¶O  GY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati intézkedésekről szóló 1092/2007. (XI. 29.) kormányhatározat (2007–2010), ¶ 1 053/2008. (VIII. 4.) kormányhatározat értelmében 2008. szeptember 24-én került sor a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság megalakulására. A megvalósításban gyakorlati nehézség abból is adódik, hogy a nemzeti stratégia egy huszonöt éves program, a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati cselekvési terv hároméves, ami természetesen költségvetési forrásokat is indukál. A hazai költségvetésünk egyéves, az Európai Unió pályázati programjai kétévesek, ami azt jelenti, hogy egy huszonöt éves programot illeszteni kell a három-, kettő-, egyéves tervek, illetve költségvetések dinamikájához. Fontos lépés volt 2008-ban a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság megalakítása, ami a számonkérés eszköze, hiszen a civil szervezetek delegáltjaiból álló bizottság a tárcák ez irányú munkáját nyomon követheti.



Magyarország a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiával fontos és egyedülálló lépést tett Európában, noha más országokban is születtek hasonló programok, például: ¶ J elentős kormányzati programok, kampányok az USA-ban („No Child Left Behind Act” –„Egyetlen gyereket sem hagyunk hátra törvény”), vagy ¶N  agy-Britanniában (például „Every Child Matters” – „Minden gyerek számít”; vagy „Sure Start” – „Biztos Kezdet”). Az EU gyermekjogi stratégiája a gyermeki jogok kapcsán igyekezett fókuszálni a gyermekszegénységre, például a gyermektelefon-szolgálatok kapcsán. Ebben Magyarország ismét élen jár, hiszen 2008 júniusától él Magyarországon a 116-000 és a 116-111-es vonal, amit a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (kiemelten közhasznú országos alapítvány) működtet. Ez azt jelenti, hogy akár vezetékes telefonon, akár mobilon 24 órán át, anoniman hívhatók a számok. A segítő szakemberek a gyermekeknek, illetve a szülőknek a gyermeki jogokkal, az eltűnésekkel kapcsolatban támogatást nyújthatnak. (A gyermektelefon a 116-111 számon segítséget nyújt mindazon gyermekeknek és fiataloknak, akik szeretnék elmondani problémájukat, akik veszélyben érzik magukat, vagy kérdéseikkel nincs kihez fordulniuk. A 116-000 az „Üzenj haza” szolgáltatás az otthonaikat elhagyni akaró vagy már elhagyott gyermekek és hozzátartozóik részére.)

A fejlesztési területek, fő célkitűzések 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása. 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése. 3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása. 4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció megszűntetése. 5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése. 6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása. A nagy kihívás abban jelentkezik, hogy a fejlesztés nem az egyes területek egymásutániságára épül, hanem valamennyi területet egyszerre kell fejleszteni, ahogy ez a nemzeti stratégiában megfogalmazódott. Ha a célokat táblázatban foglaljuk össze, láthatjuk, hogy nemcsak vertikális, hanem horizontális célokat is megfogalmaz a stratégia, amelyek közül ki kell emelni a gyermekjogok erősítését, a gyermekek információval való ellátását, esélyeiknek javítását és részvételük erősítését. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia horizontális és vertikális céljait tulajdonképpen megtaláljuk a stockholmi európa tanácsi stratégiában is, amely a célkitűzések meghatározásánál az alábbiakat tartja a legfontosabbnak: megelőzés, ellátás, védelem és részvétel, és ezek megfogalmazását, majd megvalósítását várja el valamennyi ország programjában.



Gyermekek jobb egészsége

Szociális ellátások és szolgáltatások

Gyermekek fejlesztése és képzése

Gyermekes családok anyagai helyzete

Szülők munkája és lakhatása Roma gyermekek prioritása Szegénység arányának és mélységének csökkentése Fogyatékossággal élő gyermekek prioritása Települési lejtő csökkentése

Szegénység arányának és mélységének csökkentése

Működő nagy ellátórendszerek fejlesztése Gyermeki jogok erősítése Együttműködés szektorok, intézmények, ágazatok között Szegénység arányának csökkentése, minden gyermek esélyeinek javítása, jogainak és részvételének erősítése

Szegénység arányának csökkentése, minden gyermek esélyeinek javítása, jogainak és részvételének erősítése

Állampolgárok, gyermekek részvétele Információterjesztés, hozzáférés

A célokat elősegítő intézkedések A szülők foglalkoztatását segítő program a Start Plusz, eddig is volt, de továbblépés is történt a Lépj egyet előre programmal. A lakhatás javítását jelentené a telepek felszámolását célul kitűző Telep-program, de ide tartoznak a Szécsény-típusú programok is, ahol a kiemelt hat területen egyszerre indulnak el a változások. Remények szerint a hátrányos helyzetű településeket is érintik, és évente 10–11 ilyen program fog indulni az országban. A gyermekes családok anyagi támogatása kapcsán meg kell említeni a családi pótlék átalakítását, a térítésmentes étkeztetés kiterjesztését a nyári hónapokra is. A képességek kibontakoztatása, a szegregáció csökkentése témakörében jelentek meg a Biztos Kezdet modell-kísérletek, valamint az óvodáztatási támogatás is. Ez utóbbi bevezetése óta még kevés idő telt el, de már vannak eredmények. Megvalósulni lát-

10

szik a cél, ami a támogatás bevezetését indokolta, azaz hogy több gyermek járjon rendszeresen óvodába. 2009 első három hónapjában már 1500 fővel több óvodás korú gyermek vette igényebe a napközbeni ellátást, továbbá a többi gyermek óvodába járása is rendszeressé vált. Ezek fontos eredmények a gyermekek életében. A szociális szolgáltatások fejlesztésének főbb területei a bölcsődei és a családi napközi ellátás, valamint a normatívák emelése, illetve egyéb normatívák csökkentésének elkerülése. Az egészségesebb gyerekkor programjai: a Közös Kincsünk a Gyermek, valamint a védőoltások, védőnői hálózat fejlesztése.

Pénzbeli ellátások 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 százaléka, illetve 135 százalékához igazodó természetbeni ellátás és évi 2×55005500 Ft) 530 ezer gyermeket érint. Korábban ez a szám 450 ezer volt. 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 százaléka,, vagyis 6270 Ft/fő/hó, valamint évi 2×8000-8000 Ft) mintegy 1500 gyermeket érint. Ezt az összeget 8400 forintra kívánják emelni. 3. Ingyenesen étkezés a bölcsődében, az óvodában, az általános iskola 1–6. osztályában 222 104 gyermeket érint (50%-os normatív kedvezmény ezen felül), ki szeretnék terjeszteni az iskola 7–8. osztályára is, feltéve, ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 4. Nyári gyermekétkeztetés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül 100 ezer gyermeket érintett. Ezt ebben az évben már egész nyárra tervezik biztosítani, ami azt jelenti, hogy ezekkel a változásokkal több tízezer gyermek kerül be az ellátórendszerbe. 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (önkormányzati forrású, 240 ezer gyermeket, 2 mrd Ft összegben érint – 8030 Ft/fő/). 6. Gyermektartásdíj megelőlegezése (központi forrású, 1 272,6 Ft) 8203 gyermeket érint, átlagosan 96 200 forint/fő/év. 7. Otthonteremtési támogatás (központi forrású: 1 745,0 Ft) 842 fiatal felnőttet érint átlagosan 1 millió 92 ezer forinttal. Ez utóbbi két pénzbeli ellátással kapcsolatos változásokról a következő előadásban lesz részletesen szó. A szegénység megszakítását célzó programok közül az egyik legfontosabb a Biztos Kezdet Program. Ez egy olyan komplex esélyteremtő program, amelynek fő célja a 0– 5 éves életkorú, hátrányos helyzetű gyermekek korai képességfejlesztése és a családok szociokulturális támogatása azokon a területeken, ahol ez más módon nem biztosított. Ez nem egy napközbeni ellátási forma – bár ilyen funkciót is betölthet napi négy órában.

11

A program szakmai megalapozását EU-s program formájában a Szociális és Munkaügyi Intézet biztosítja Szilvási Léna szakmai vezetésével, konzorciumi partnerségben a Magyar Tudományos Akadémiával. Reményeik szerint – a komplex Szécsény kistérségi program mellett – mintegy 200–250 hasonló program megvalósítására nyílik majd lehetőség. A Biztos Kezdet Program színtere a Biztos Kezdet Gyerekház, melynek célja a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken nehéz körülmények között élő családok gyermekei számára olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek hozzájárulnak későbbi iskolai sikerességükhöz. A program kiemelt területei: ¶ az egészségkultúra fejlesztése, ¶ a családok támogatása és a szülői kompetenciák erősítése, ¶ a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése ¶ a szülők munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférésének támogatása. A program tehát azokon a hátrányos helyzetű településeken fontos, ahol elégtelen a napközbeni ellátás, vagy a szülő önként nem keresi fel a védőnőt. Ilyen esetekben a gyermek a szülővel együtt valamennyi szakembertől a Biztos Kezdet Házban kaphatja meg a segítséget. Ez a segítő program nyilván másként fog megjelenni azokon a településéken, ahol van bölcsőde és óvoda, és másként, ahol önálló segítő szolgálatként lesz jelen. A fejlesztést uniós forrás biztosítja, nevezetesen a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP 5.2 2. számú) belül A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet Programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre című konstrukció. Középtávon az a szakmai cél, hogy a gyermekvédelmi törvény módosításával biztosított legyen ezen új gyermekjóléti ellátási forma rendszerbeli helye, valamint a hazai költségvetési források is társuljanak hozzá. Meg kell említeni az Útravaló ösztöndíjprogramot is, amely a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítésére született. Az ösztöndíjprogram keretében a hátrányos helyzetű diákok és mentoraik közösen pályázhatnak, és mindketten ösztöndíjban részesülnek. Az anyagi támogatáson túl talán még az fontosabb, hogy a gyermekek tanári segítséget kapnak a sikeres továbbtanuláshoz szükséges kompetenciák megszerzéséhez Az óvodáztatási támogatást 2009. január 1-én vezették be. Ennek eredményeképpen – mint már korábban jeleztük – 2009 elején az óvodába járó gyermekek száma már 1500 fővel emelkedett. (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülő, halmozottan hátrányos gyermek, 3 hónapos óvodába járás esetén – 20 ezer Ft-ot –, illetve rendszeres óvodába járás esetén június és december hónapban 10 ezer-10 ezer Ft-ot kap.) A támogatás feltétele a rendszeres óvodába járás (legalább 6 óra, igazolt és igazolatlan napok nem haladják meg a nevelési napok 25%-át), ami kihat a pénzbeli ellátásokra is. Ez az a támogatás, aminek kapcsán számítunk a gyermekjóléti szolgálatok együttműködésére. Készül az a szakmai útmutató, ami a munkájukat próbálja segíteni, hiszen az a települési önkormányzat, amelyik rendeletében lehetővé teszi az óvodáztatási támogatás természetbeni nyújtását (ruha, cipő, tisztasági csomag, ami az óvodába járást hivatott elősegíteni) a gyermekjóléti szolgálat javaslatára fog intézkedni.

12

A munkavállalási esélyeket segítő programok A gyes, a gyed, a gyet vagy az ápolási díj megszűnését követően munkába visszatérni kívánók, a gyes mellett munkát vállalók és a tartósan álláskeresők részére támogatást nyújtó Start Plusz kártya mintegy 145 ezer főt, a tartósan álláskereső 50 év felettieket és az alacsony iskolai végzettségűeket támogató Start Extra kártya pedig 140 ezer főt érint. A Start Plusz kártyával rendelkező munkavállalókat foglalkoztatva a munkaadó az első évben az alkalmazásában álló után fizetendő közterhek (3% munkaadói és 29% tb-járulék) helyett a bruttó bér 15 százalékát, a második évben pedig 25 százalékát kell befizetnie. Start Extra kártya esetén a munkaadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő közterhek alól, a második évben 15 százalékot kell befizetnie. Tehát ezek a programok a gyermekes családok számára is nagyon fontosak, mert a szülőknek segítenek megjelenni a munkaerőpiacon. 2008 végére mintegy 18 ezer embernek sikerült munkát találni ezen programok segítségével. Az Út a munkához program keretében vezették be a Start Régió kártyát, ami már három évre biztosít járulék- és társaságiadó-mentes foglalkoztatást a munkáltatóknak 47 hátrányos helyzetű kistérségben. A Lépj egyet előre program célja: ¶m  unkavállalási korú felnőtt népesség képzettségi szintjének emelése, ¶ a munkaerőpiacon hasznosítható tudás biztosítása a képzésre jelentkezőknek a foglalkoztatási esélyek és pozíciók javítása érdekében, ¶ a z egyes hiányszakmákban tapasztalható hiány mérséklése, ¶ a gazdaság versenyképességének erősítése, A program azokhoz szól, ¶ a kik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de céljuk a szakképzésbe való bekapcsolódás, ¶ 8 általánossal rendelkeznek, de nincs szakképesítésük, ¶ s zakképesítésük van, és az adott szakma magasabb szintjére akarnak eljutni, vagy az adott szakképesítésükre épülően újabb szakképesítést akarnak elérni, ¶ e zen kívül, akiknek csak érettségijük van, és szakmát akarnak tanulni. Ez olyan célcsoport, ami a gyermekszegénységgel érintett családok számára munkalehetőségeket és segítséget jelent. A „mi” gyermekeinket is érinti egy program. Tény, hogy a gyermekotthonban, nevelőszülői családokban élő gyermekek, fiatalok iskolai teljesítménye kedvezőtlen. Ezért a gyermekotthonban, valamint nevelőszülőknél élő 10 év feletti, valamint a nagykorú, utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára olyan képessé tevő/motiváló, önellátó és öngondoskodási képességet erősítő tréningeket, képzéseket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy később ezek a gyermekek/fiatalok a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. Idén indulnak a pályázatok, amelyek ezek elérhetőségét kívánják elősegíteni.

13

A gyermekek napközbeni ellátásáról Kormányzati döntés, hogy a napközbeni ellátások területén növeljék a férőhelyek számát a mostanihoz képest, és minél több kisgyermek számára elérhető legyen az ellátás.

Helyzetkép A gyermekek napközbeni ellátásának szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény (Gyvt.) és végrehajtási rendeletei tartalmazzák, az ágazati irányítás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

I. Bölcsőde Az 1990-es években a bölcsődei hálózat a felére csökkent. A három éven aluli gyermekek számára az ország jelentős területén nem elérhető a gyermekek napközbeni ellátása. Bölcsőde a 3152 település közül 264 településen található, a települések 8 százalékában. Az óvodák tekintetében sokkal jobb az arány, a települések több mint 70 százalékában található óvoda, mintegy 2250 településen, és a korosztály csaknem 90 százaléka bekerül az ellátásba. A bölcsődék száma is folyamatosan emelkedik, a KSH előzetes adatai alapján a 2008. évben a bölcsődék száma 590, a működő férőhelyek száma 25 667, míg a beíratott gyermekek száma 33 397 fő volt. A bölcsődék férőhely kihasználtsága 130 százalék. A bölcsődéknek csupán 10 százaléka működik községben, a többi, 90 százalék városban. Már több mint 100 bölcsőde működik 10 ezer lélekszám alatti településen, nagyobb részük 5–10 ezres településen. Adataink szerint 164 településből – melyből 23 budapesti kerület – még 11 olyan 10 ezer lélekszám feletti település van, amellyek a törvényi kötelezettség ellenére nem működtetnek bölcsődét. Az egyes bölcsődés korosztályok – a 3 éven aluli gyermekek – száma 96 ezer és 99 ezer között van, legmagasabb a számuk a Közép-magyarországi Régióban, a legalacsonyabb a Dél dunántúli Régióban. A 0–2 évesek aránya az összlakossághoz viszonyítva a legmagasabb Észak-Alföldön, a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon. A korosztály (3 éven aluli gyermekek) 11 százaléka tudja igénybe venni a bölcsődei ellátást. A bölcsődei férőhelyek iránt a 2–3 év közötti (54%), illetve a 3 év fölötti (34%) gyermekek esetén a legnagyobb az igény, elenyésző az 1 éven aluli korosztály esetén (0,3%). A bölcsődét ténylegesen igénybe vevő 1-2-3 éves korosztályok számát összevetve a jelenlegi beíratott gyermekek rendelkezésére álló férőhelyekkel, megállapítható, hogy mintegy 15 000 új férőhely létrehozására lenne szükség, melynek eredményeként mintegy 40 000 férőhely állna rendelkezésre.

14

Térítési díj a bölcsődében

A bölcsődében csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A bölcsődei intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az alábbi normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg: ¶ rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 százalékát, ¶h  árom- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 százalékát, ¶ t artósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 százalékát kedvezményként kell biztosítani.

A bölcsődék finanszírozása

A bölcsődék számára 1997-ben sikerült elérni a normatív támogatás bevezetését. Bölcsődei normatíva alakulása

1997 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Normatíva 134.000 361.000 365.100 462.900 460 e. 547 e. 547 e 540 e A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés gyermekek 2004 óta részesülhetnek ingyenes étkezésben, melynek biztosításához a fenntartók normatív támogatást vehetnek igénybe. Ingyenes étkezés normatívájának alakulása

2004 Normatíva (Ft) 30 000

2005 31 500

2006 50 000

2007 50 000

2008 50 000

A bölcsőde fenntartásának költségei az alábbi forrásokból finanszírozódnak: ¶b  ölcsődei normatíva (43–46%), ¶ t érítési díj (6–8%), ¶ f enntartói forrás (46–51%). A költségvetési törvény rendelkezése értelmében a normatíva nem a beíratott gyermek után, hanem csak azután a gyermek után hívható le egy adott gondozási napra, amelyiken a gyermek ténylegesen bent van a bölcsődében. A közösségbe került kisgyermekek gyakori (betegség miatti) hiányzásai következtében az ellátottak mutatószáma ezért lényegesen alacsonyabb, mint a férőhelyek, illetve a beíratott gyermekek száma. A bölcsőde működtetése tehát komoly terhet jelent a fenntartóknak, hiszen a fenntartási költségek legnagyobb részét jelentő bér-, illetve rezsiköltségeket akkor is fizetni kell, ha a beíratottnál kevesebb gyermek van bent az intézményben.

15

A bölcsődei hálózat fokozatosan erősödik, hiszen 2004-től az EU-s pályázatok (HEFOP 4.2.) lehetőséget teremtettek a bölcsődei és a hozzá tartozó rugalmas szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére. A 33 nyertes pályázó összesen 4,1 milliárd forint összegű forráshoz jutott hozzá, melynek felhasználásával 800 új férőhely létesült. A bölcsődei férőhelyek bővítésére jelenleg is uniós források állnak rendelkezésre, így a 2008–2009-es akcióterv időszakában több mint 7 milliárd forint összegű forrásból mintegy 1700 új férőhely létrehozása várható, a hasonló nagyságrendű felújítások mellett. Bölcsődefejlesztésre beérkezett pályázatok száma 103, ebből nyertes 72. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretén belül a 2009– 2013-as akcióterv időszakában bölcsődei fejlesztésre kiírandó pályázatok eredményeként újabb, mintegy 5000 új férőhely létesülhet. A férőhelybővítés nem csak bölcsődén belül valósulhat meg, hiszen a napközbeni ellátások köre szélesedik. Azokon a vidéki településeken, ahol nincs lehetőség önálló bölcsőde kialakítására, meg kell fontolni egy olyan intézmény létrehozását, amely egy egymásra épült bölcsődei és óvodai szakmai programot megvalósító integrált intézmény.

I/1. Bölcsőde-óvoda integráció

Kisebb településeken, ahol a helyi önkormányzatok nem tudnak egy új bölcsődét létre hozni – a működtetés magas költségei miatt –, de van igény az ellátásra, és az óvodában van szabad kapacitás (megüresedett csoportszoba, vagy olyan helyiség, ami funkcióját vesztette), lehetőség van egy bölcsődei csoport létrehozására óvodán belül. Bölcsőde-óvoda integráció lényege: az intézményen belül van olyan egység, amelyik a 0– 3 éves korosztályt, és van olyan egység, amelyik a 3–6 éves korosztályt látja el. A 0–3 éves korúak ellátását a bölcsődei szabályzók, a 3–6 (7) éveseket pedig az óvodai szabályzók határozzák meg, a két ellátási forma szakmailag önállóan működik. Jelenleg 119 intézmény működik óvodához integrált bölcsődei csoporttal.

I/2. Egységes óvoda-bölcsőde

Ez az új ellátási forma a közoktatási törvény 2008. júniusi módosítása során került be a törvénybe. Az egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény legalább a második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde) hozható létre. Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az egységes óvoda-bölcsőde, mint új napközbeni ellátási forma 2009 szeptemberétől indítható, és csak azon településeken hozható létre, ahol a bölcsődés korú gyermekek száma nem teszi lehetővé egy bölcsődei csoport létrehozását, illetve önállóan egy óvo-

16

dai csoport indítását. Ez a megoldás tehát, nem az egész bölcsődés korosztály, hanem csak a 2–3 év közötti gyermekek elhelyezésére nyújt lehetőséget. Összességében megállapítható, hogy a napközbeni ellátások tekintetében, különösen a bölcsődékre vonatkozóan férőhelybővítés történhet integrált formában óvodán belül, illetve többcélú intézményi működtetés keretén belül is.

II. Családi napközi A családi napközikről (Csana) 1999 óta rendelkezünk adatokkal, akkor 268 férőhely volt, amely mára már közel 1500 férőhelyre bővült. A KSH 2008. évi előzetes adatai alapján 265 családi napközi működik, számuk az elmúlt pár évhez képest megduplázódott. A családi napköziben a 2–3 év közötti (45%) gyermekek ellátására van a legnagyobb igény, az 1 éven aluli gyermekek elenyésző számban jelennek meg. A családi napköziket elsősorban olyan településeken célszerű kialakítani, ahol hiányos a szolgáltatás, vagy a jelenlegi bölcsődei férőhelyek nem elégségesek, és az óvoda, iskolai napközi nem tudja felvállalni a részmunkaidő, az átképzések, a változó munkarend stb. miatti családi igények kielégítését. Rugalmassága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy segítse a családok és a munkahelyek igényeinek összehangolását; a lakókörnyezetben munkalehetőséget teremt, az intézményeknél (bölcsőde, óvoda) gazdaságosabban működtethető.

Térítési díj a családi napköziben

A családi napközi keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15 százalékát, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50 százalékát. Ha a családi napközi keretében étkezést is biztosítanak, az étkezéssel együtt az ellátásért fizetendő személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20 százalékát, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 60 százalékát. A családi napközikben eltérően, de magas a térítési díj (minimum 30–70 ezer Ft, szemben a bölcsődei térítési díjjal, ahol 6–7 ezer Ft), amit nem mindenki tud megfizetni, így sok esetben a szegény családok számára elérhetetlen a szolgáltatás.

A családi napközik finanszírozása A családi napköziben 2003-ban vezették be a normatív támogatást.

Normatíva 2003 Csana 100 e.

2004 104 e.

2005 156 e.

2006 152 e.

2007 250 e.

2008 250 e.

2009 246 e.

17

A vállalkozók csak a normatíva 30 százalékát vehetik igénybe. A családi napközi szolgáltatás akkor működőképes, ha a fenntartó a normatíva 100 százalékát igénybe veheti, és az önkormányzat ellátási szerződés keretében támogatja a fenntartását. Sajnos gyakori panasz a családi napközit működtetők részéről, hogy az önkormányzat nem támogatja a szolgáltatást, még olyankor sem mindig, amikor semmilyen formában nem biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, holott ez minden települési önkormányzat számára kötelező feladat. A családi napköziket legnagyobb részben civil szervezetek működtetik, de van számos egyéni, illetve társas vállalkozás által működtetett is, és egyre növekszik az önkormányzatok által létrehozott családi napközik száma. Nemcsak a bölcsőde tekintetében várható férőhelybővülés, hanem a családi napközi és az óvoda terén is.Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretén belül lehetőség lesz családi napközi létesítésére hálózatos formában, illetve hazai forrásból új családi napközi létesítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai keretében a 2009– 2010-es években hét régió közül kettő, ezek: Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli Régiók, a közoktatási intézmények körében kizárólag óvodai fejlesztéseket célzó kiírást tervez; összesen 1 milliárd 415 millió forint értékben. A többi régióban valamennyi közoktatási intézményben lehetőséget lesz az akciótervek alapján az óvodai beruházásokra. Az óvodai férőhelyek száma emelkedő tendenciát mutat, hiszen a KSH előzetes adatai alapján a 2007. évi adatokhoz képest, közel 4700 férőhellyel bővült a férőhelyek száma. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai javaslatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az idei évben kiírásra kerülő ROP-pályázatoknál várhatóan előnyben fogja részesíteni az óvodai beruházásokat. III. Gyermekjóléti szolgálatok Nyilván ugyanilyen fontos fejlesztési terület a gyermekjóléti szolgáltatás területe is. Számuk csökken, de ennek nem az az oka, hogy elfogynak a gyermekjóléti szolgálatok, hanem itt van jelen markánsan a kistérségi kooperáció. Az 1154 szolgálat 2719 településen – lefedi az ország településeinek nagy hányadát, annyi gyermekvédelmi központ van, amennyit a törvény előír (45 központ), a gondozott gyermek száma: 120 908 fő. 467 egyszemélyes szolgálat működik, legtöbb az Észak-Alföld (136), Észak-Magyarország (102), Dél-Alföld (97) területén. Szolgáltató, szervező, közvetítő feladataikon túlmenően a családi pótlék esetleges természetbeni juttatásának bevezetése esetén várhatóan más feladataik is lesznek. A gyermekjóléti szolgálatok fejlesztésére is vannak uniós programok. IV. Az átmeneti gondozás Az átmeneti gondozással kapcsolatos ellátás helyzete kevésbé megnyugtató, noha ez az ellátási forma tudná tehermentesíteni a szakellátásokat. Családok átmeneti otthona már csak öt városban (Gyula, Kazincbarcika, Eger, Cegléd, Vác) nics kialakítva; számuk az elmúlt időszakban emelkedett. A nagyobb problémát a gyermekek átmeneti ott-

18

honának hiánya – 47 településen és 5 megyében hiányzik – jelenti. Ez pedig azt jelenti, hogy az alapellátás helyett a szakellátásban kerülhetnek elhelyezésre a rászoruló gyermekek. Erre is – a hazai források mellett – uniós forrásokból is fejlesztési lehetőségeket szándékoznak biztosítani. Ellátott gyermekek száma: ¶h  elyettes szülői ellátásban 202 fő, ¶ g yermekek (29) átmeneti otthonában 1534 fő, ¶ c saládok (107) átmeneti otthonában 4632 fő. Az átmeneti gondozásba került gyermekek elhelyezése is érdekes tendenciát mutat. A gyermekek átmeneti otthonában általában olyan gyermekeket helyeznek el, akiknek körülményei már a szakellátásban való elhelyezést is indokolhatná. A gyakorlat azt támasztja alá, hogy helyettes szülőhöz kerül a gyermek, ha a szülő indokolt távolléte, egészségügyi problémája ezt szükségessé teszi, míg a gyermekek átmenti otthonába életvezetési, lakhatási, problémák, illetve családi konfliktusok miatt helyezik el őket. Családok átmeneti otthonában három olyan célcsoport van, ami igazán nagy kihívást jelent: a vándorló családok, a bántalmazott családok köre, illetve a hajléktalansággal érintett családok. Az ő a problémájuk megoldása nem a gyermekvédelem feladata lenne. A tapasztalatok alapján a családok átmeneti otthonának a szerepe egyre inkább változik az utóbbi időben.

V. Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelmi szakellátásra áttérve ki kell emelni, hogy 2009. január 1-től a megyei jogú városok kötelező feladatellátása kiterjedt az otthont nyújtó, valamint az utógondozói ellátásra. Az ellátási szerződéseket már többnyire megkötötték a megyei jogú városok és a megyék önkormányzati testületei. Ez a feladat várhatóan ösztönözni fogja a megyei jogú városokat az ellátások jó színvonalú biztosítására, mert ha jól működik az alapellátás, ott kevesebb gyermek kerül majd be a drágább szakellátásba. A szakellátási férőhelyszámok az alábbiak szerint alakultak: ¶ g yermekotthon (12 ezer férőhelyből 5 ezer lakásotthoni), ¶n  evelőszülő (5173 nevelőszülő, 381 hivatásos, 8 ezer férőhely), ¶u  tógondozói ellátás (4200 fiatal felnőtt, ebből 2700 tanul), ¶b  efogadó gyermekotthont nem tart fenn négy megye (Békés, Fejér, Pest, Tolna), ¶u  tógondozó otthont nem működtet hét megye (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Tolna, Vas), ¶ k ülső férőhelyeket nem működtet egy megye (Hajdú-Bihar). Látjuk, hogy a gyermekotthoni férőhelyszám kezd elbilleni a lakásotthoni férőhely felé. A nevelőszülők száma örvendetesen emelkedik, fájó azonban, hogy a hivatásos nevelőszülői hálózat nem mutat fejlődést.

19

Az utógondozói ellátásban élő fiatalok fele továbbtanul, azonban az, hogy az utógondozói ellátás 24 éves korig vehető igénybe nem ösztönzi a fiatalokat az önálló élet megteremtésére. Az európai országokban is általában ez a fajta ellátás csak 21 éves korig jár. Meggondolandó hogy alapesetben csak három évig járjon az ellátás, ami meghosszabbítható, nyilván a továbbtanuló fiatalok számára, akiknek nagyon fontos biztosítani ezt a lehetőséget. A gyermekotthonok átalakításának végső határideje 2013, és már látszik, hogy ez teljesíthető, hiszen már 16 megyében befejeződött az átalakítás, 400 lakásotthon és 150 korszerű gyermekotthon működik az országban. Más kérdés, hogy a személyi feltételek elégtelensége miatt ezek a korszerű intézmények is gyakran ideiglenes működési engedélyt kapnak. Megjegyzendő, hogy az átlagos szükségletű gyermekeket gondozó otthonokból még ötöt, a különleges nevelési igényű gyerekeket ellátó harmincegy intézményből még tizenegyet kell átalakítani. A speciális gyermekotthonok hiánya nagy kihívást jelent a szakmának. A speciális szükségletű gyermek száma 700 (4%), ebből 280 integráltan, vagy „normál” nevelőszülőnél nevelkedik Tizenöt speciális gyermekotthon működik az országban, melyből két intézményt civil szervezet, három intézményt az Szociális és Munkaügyi Minisztérium, és tíz intézményt az önkormányzatok működtetnek. Emellett tizenegy speciális lakásotthon, illetve tizenhat gyermekotthon speciális csoportja is ellát speciális szükségletű gyermekeket (510 férőhely). Egyre inkább úgy látszik azonban, hogy a speciális szükségletű gyermekek ellátása speciális gyermekotthonban a leghatékonyabb, a speciális csoportokban nevelkedők vonatkozásában nehezebb eredményt elérni. Fontos lenne azt is biztosítani, hogy a gyermekvédelmi szakértői bizottságok egységesen értékeljék a speciális szükségletet, és egy-egy gyermek az ország bármely területén a szükségleteihez igazodó ellátáshoz juthasson. Ez valószínűleg a speciális otthonok számának növekedésével jár majd. A szakellátási rendszer átalakítása tehát 2013-ra befejeződhet, akkor a hazai gyermekvédelmi rendszer azt a személyi és tárgyi feltételt tudja biztosítani, amit a gyermekvédelmi törvény és a szakmai rendeletek előírnak. Tény, hogy az átalakítási programok nagyon drágák. Más kérdés, hogy a normatíva milyensége és mennyisége elégséges-e – biztosan lehet állítani, hogy nem. A nevelőszülői ellátást a normatíva 80–100 százalék között fedezi, attól függően, hogy milyen nevelőszülői programokkal tudja a működtető segíteni a nevelőszülői ellátást, míg a gyermekotthonoknál 60 százalékát, a speciális gyermekotthonok és a lakásotthonok esetén 30–40 százalékát fedezi csak a teljes ellátásnak. A normatíva emelkedése a gazdasági helyzet függvénye, reménykedünk, hogy 2010-től emelkedhet majd. A nevelőszülői ellátás adatai: ¶ 1 998-ban: 487 hivatásos, 2328 hagyományos, összesen: 2815; ¶ 2 007-ben: 381 hivatásos, 5173 hagyományos, összesen: 5554; ¶ 2 5 önkormányzati és 12 egyházi vagy civil fenntartású nevelőszülői hálózat működik.

20

Hagyományos nevelőszülőnél 24, hivatásosnál 14 százalékkal több gyermek nevelkedett, mint 1998-ban (gyermekek 56%-a). Ez természetesen megyénként változó. 1998ban a nevelőszülőknél elhelyezettek 43,85 százaléka tartozott a 10 év alattiakhoz, 56,15 százaléka 11 évesnél idősebb volt, 2005-ben a 10 év alattiak aránya a nevelőszülőknél 45, 33 százalék, a 11 év felettieké 56,15 százalék. Örvendetes, hogy megfordult az arány a gyermekotthonban és a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek vonatkozásában.

VI. Gyámügyi igazgatás A gyámügyi igazgatásban sikerült elérni, hogy a régiós gyámhivatalokat 82 fővel megerősítsék, főként a szociális területeket. Régiós gyámhivatalokban a feladatokat 29 vezető és 158 ügyintéző látja el. Jegyző gyámhatósági feladatokat (védelembe vétel 19 161, ideiglenes elhelyezés 1931, apai elismerés 6223) 2996 fő ügyintéző lát el. A gyámhivatalok községekre kiterjedően látják el a hatósági feladataikat. 2006. január 1-én 281 hivatal, 4165 ügyintéző látta el a gyámhivatali feladatokat. A városi gyámhivatalok száma nem emelkedett, nem is várható emelkedés. Indokolt lenne a finanszírozás vonatkozásában változást elérni, a körzeti igazgatási normatíva emelését, főként, hogy a gondnoksági ügyek kapcsán a gyámhivatalokra számos új feladat vár. Megoldási javaslatként felmerült a kistérségi hivatalok kialakítása is. Megállapítható, hogy voltak a szakellátásba egészen magas arányú bekerülések az elmúlt évben. 2007-ben 4216, míg 2008-ban 4386 gyermek került a szakellátás rendszerébe. Ez önmagában nem túl nagy emelkedés, de ha megyénként nézzük, már nagy eltéréseket tapasztalunk, és például Vas megyében ez a szám meghaladta az 56 százalékot. Alább a megyéket a bekerült gyermekek számát tekintve csökkenő sorrendben mutatjuk. ¶V  as megyében 56%-kal, ¶C  songrád megyében 42%-kal, ¶B  orsod-Abaúj-Zemplén megyében 29%-kal, ¶K  omárom-Esztergom megyében 26%-kal, ¶B  ács-Kiskun megyében 23%-kal, ¶B  aranya és Békés megyékben egyaránt 21%-kal, ¶ S omogy és Veszprém megyékben egyaránt 15%-kal, ¶T  olna megyében 12%-kal, ¶ J ász-Nagyykun-Szolnok és Nógrád megyékben egyaránt 10%-kal, ¶Z  ala megyében 8%-kal, ¶H  ajdú-Bihar megyében 5%-kal, ¶m  íg a fővárosban 1%-kal. Azokban a megyékben, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban, 30–35 százalékot is elérő csökkenés volt tapasztalható.

21

A férőhelyek számának alakulása is érdekességet mutat. Voltak olyan megyék, ahol férőhely hiányában nem helyeztek el gyermekeket, amit intő jelként felfogni. 2009 februárjában egyébként volt öt olyan megye, ahol nem volt gyermekotthoni férőhely. Ez azt jelenti, hogy nagyon alaposan és óvatosan kell átgondolni az intézményrendszer átalakítását. Üres nevelőszülői gondozási helyek minden megyében vannak.

Néhány szó a pályázatokról Van két olyan program, aminek az a címe, hogy bentlakásos intézmények korszerűsítése, illetve kiváltása, ezek mindaddig pályázhatók lesznek, amíg az átalakításra nyitva áll a határidő.

Uniós pályázatok 1. a.) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program – Gyermekvédelmi bentlakásos intézmények korszerűsítésénél 9 megye és 1 megyei jogú város pályázata lett nyertes. b.) Társadalmi Megújulás Operatív Program, Beruházás a jövőnkbe: gyermek- és ifjúsági programoknál 106 pályázat érkezett, a nyertes pályázatok száma 49. Alapellátás területéről 77 pályázat érkezett, ezek közül 35 nyert, szakellátás területéről 21 pályázó volt, közülük 12 nyert. c.) Regionális Operatív Program és Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP): ¶ a gyermekek napközbeni ellátásának javítása, a gyermekfelügyelet társadalmi, közösségi, állami formáinak kapacitásbővítése, ¶ i nnovatív, új gondozási formák, ¶ g yermekjóléti szolgáltatás tárgyi feltételeinek fejlesztése, gyermekjóléti alapszolgáltatások korszerűsítése.

Hazai pályázatok 2009 ¶ A kategória: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és hatóságok együttműködésének fejlesztése a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek vérszerinti családba történő hazagondozása és vérszerinti kapcsolattartásának elősegítése érdekében; ¶B  kategória: Családi napközi kialakításának támogatása; ¶C  kategória: Gyermekotthoni munkatársak egyes kompetenciáinak fejlesztését célzó továbbképzések támogatása; ¶D  kategória: A megyei jogú városok által biztosítandó otthont nyújtó és utógondozói ellátás kialakításának támogatása nevelőszülői férőhelyeken; ¶ E kategória: A nevelésbe vett gyermekek vérszerinti kapcsolattartását elősegítő helyszínek működési feltételeinek javítása.

22

2. előadás

2

Önkormányzatok és gyámhivatalok kapcsolata Előadó: Zsíros Sándorné Alsózsolca polgármestere, a TÖOSZ Polgármesternői Tagozatának elnöke

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Polgármesternői Tagozata – amely 2003ban alakult – mindenre nyitott, de különösen fontosnak tartja a szociális ügyek felkarolását.

A polgármesternői tagozat és tevékenysége A tagozat – többek között – tevékenyen részt vesz a hazai törvényalkotási folyamatok előkészítési, javaslattételi, véleményezési tevékenységében. Különösen körültekintő, széles körű véleményezési, javaslattételi tevékenységet fejtett ki a szociális törvény és egyes szociális tárgyú törvények elmúlt évi módosítása során – elsősorban is az Út a munkához program kidolgozásában. Nemzetközi tevékenysége egyik fontos eleme a CEMR-ban (Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa) való részvétel, ahol a Politikai Bizottságban való tagságon túl részt vett az Esélyegyenlőségi Munkacsoport munkájában. Ez a csoport közel három év előkészítő munka után megalkotta és elfogadta az Európai Karta a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése a helyi életben című dokumentumot, amely a nemek közötti esélyegyenlőség javítását célozza. A nők „szociálisan érzékenyebbek” férfi társaiknál, nagyobb empátiával, toleranciával és egyéb olyan személyiségjegyekkel rendelkeznek, amelyek alkalmasabbá teszik őket a gyermekekkel való foglalatosságra, törődésre. Az európai fejlődés bizonyítja annak szükségességét, hogy a gyermekek számára fokozatosan épüljenek ki olyan önálló, differenciált törvényi garanciák, amelyek védelmet nyújtanak. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény az ENSZ Emberi Jogok Egyetemleges Nyilatkozata alapján megerősíti, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. Az egyezmény ratifikálását és az új gyermekvédelmi törvényt megelőző időszakban hazánkban egy egységes gyámügyi rendszer volt érvényben. Az Európai Unió történései, a fejlődés azonban szükségessé tette a hazai gyámügyi és gyermekvédelmi rendszer megújítását. Erre 1997-ben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény elfogadásakor került sor. Jellemzői: ¶ az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó törvénye, ¶ középpontban a gyermek és a család, ¶ korlátozza az állam beavatkozási lehetőségeit, ¶ előértbe kerül a megelőzés.

23

Új struktúrában a gyámügyi rendszer A törvényalkotók fő szándéka, hogy a gyermek elsősorban a saját családjában nőjön fel és csak legvégső esetben folyamodjunk a gyermeknek a családból történő kiemeléséhez. A törvényben rögzítettek szerint 1997. november 1-től lépett életbe az az új struktúra, amely által az addigi gyámügyi rendszer kettévált. Korábban minden polgármesteri hivatalban gyámhatóság Új struktúra (1997. november 1.)

Kettéválik a rendszer

Jegyző

– azonnali intézkedést igénylő, – illetve prevenciós jellegű gyermekvédelmi feladatok, – hatósági és szakmai előírások ellenőrzése és betartása.

Gyámhivatal

– bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igénylő gyermekvédelmi, – és úgynevezett klasszikus gyámügyi feladatok.

Az új szervezetek kialakítása természetesen új feladatokat adott a polgármesteri hivataloknak. A kijelölt városokban gyámhivatalok jöttek létre, amelyek a hivatali szervezet részeként, a jegyző felügyeletével, de a megyei gyámhivatal szakmai irányítása alatt működtek tovább. A kisebb települések a városi gyámhivatalokhoz kerültek. Természetesen mindenütt maradtak gyámügyi feladatok is.

24

Sajátságos helyzet alakult ki, megnőtt a jegyzők szerepe.

Ágazati irányítás

Megyei (fővárosi) gyámhivatal Szakmai irányítás, felügyelet Hatósági irányítás

Szolgáltató tevékenység területén

Települési (kerületi) önkormányzat

Megyei (fővárosi) önkormányzat

Alapellátás

Hatósági intézkedések

– pénzbeni és természetbeni ellátások – gyermekjóléti szolgáltatás, – napközbeni ellátások, – átmeneti gondozás.

Jegyző

Városi (kerületi) gyámhivatal

Szakellátás Gyermekvédelmi szakszolgáltatás Otthont nyújtó ellátás – nevelőszülők, – lakásotthon, – gyermekotthon, – utógondozó otthon.

– védelembe vétel, – ideiglenes hatályú elhelyezés. – ideiglenes hatályú elhelyezés, – átmeneti nevelés, – tartós nevelés, – utógondozói ellátás, – otthonteremtési támogatás, – gyermektartásdíj megelőlegezés.

Változott az ágazati irányítás rendszere A korábbi gyámügyi igazgatás rendszeréhez képest nagyobb hangsúly helyeződött az elsősorban városokban kialakult gyámhivatalokra. A rendszer ugyan kettévált, de a gyakorlatban nem válik szét a gyámhivatal és a polgármesteri hivatal. A létrejött gyámhivatalok a polgármesteri hivatalokban működnek.

25

Megyei szociális és gyámhivatal

Polgármesteri hivatal Jegyző

Gyámhivatal

A jegyző szerepe különösen fontos a rendszerben. A polgármesteri hivatal irányításán túl a megyei gyámhivatal szakmai iránymutatása alapján szervezi a gyámhivatal tevékenységét. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a gyámhivatalokban dolgozók felett.

Gyámhivatalok illetékességi területe:

¶ a városkörnyéki igazgatás elvén lett kijelölve.

Kialakítás elve (törvényalkotói szándék):

¶ a kijelölt városban működjön gyámhivatal; ¶ összhangban legyen a bíróságok illetékességi területével; ¶ összhangban legyen a kialakulandó építéshatósági körzetekkel.

A gyámhivatalok feladatai:

¶ bonyolultabb gyermekvédelmi feladatok ellátása; ¶ klasszikus gyámügyi feladatok.

A gyámhivatalok feladata három részből áll:

¶ általános feladatok (gyermek elhelyezés, szülői felügyeleti jog, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel); ¶ családbafogadás engedélyezése, örökbefogadás; ¶ pénzbeni ellátás (gyermektartásdíj állam általi megelőzése, otthonteremtési támogatás).

Kettősség:

a gyámhivatalok a polgármesteri hivatalok szervezeti részeként működnek, de szakmailag elkülönülve.

26

Feladat- és hatáskörök:

1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről s a gyámügyi igazgatásról 331/2006. (XII.23.) kormányrendelet határozza meg: ¶ első fokú gyámhatóság: minden esetben a városi gyámhivatal vagy a jegyző (gyámhatóság kifejezés emellett magában foglalja a szociális és gyámhivatalokat is) Városi gyámhivatal ¶ nem egy, a jegyzőtől teljesen elkülönült szervezet ¶ lényegében a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló Feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézője (nagyobb településeken külön irodát hoznak létre)

Képviselő-testületek hatáskörének bővülése:

¶ r endeletalkotási kötelezettség a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében; ¶ a támogatás folyósítása: ¶ pénzben, ¶ természetben; ¶ rendeletalkotás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról: ¶ gyermekjóléti szolgáltatás, ¶ gyermekek napközbeni ellátása, ¶ gyermekek átmeneti gondozása; ¶ az alapellátás minél szélesebb körben valósuljon meg. A képviselő-testületek tevékenysége azonban nem merül ki a rendeletalkotási kötelezettség teljesítésében. A kötelező szervezeti egységeken túl a legtöbb településen, a képviselő-testületek szociális, egészségügyi, ifjúsági bizottságokat hoznak létre. Ezek a bizottságok szintén segítik a gyámhivatalok, a jegyzők tevékenységét, mert bővül a jelzőrendszer köre, a képviselőkön keresztül is érkeznek lakossági jelzések egy-egy ügy kapcsán. Ugyanakkor a gyámhivatalok, de a képviselő-testületek is szembe kerülnek néha a törvénnyel. Gyakran nincs meg a törvényi háttér, vagy egy-egy jogszabály végrehajtásához nincsenek meg a megfelelő pénzügyi feltételek. Ugyanakkor az élet olyan körülményeket teremt, amikor kénytelenek átlépni a határokat (egy haláleset, egy azonnali orvosi beavatkozás vagy hasonló esetekben mindenképpen segíteni kell). Egy gyermek életét gyakorlatilag már a terhességtől a felnőtté válásig nyomon lehet követni, és a kialakult jelzőrendszerek erre lehetőséget is adnak. Minden településen kialakult egy gyakorlat, egy kapcsolatrendszer, amely hatékonyan működik a gyermekek védelmében.

27

A településeken jelenlévő leggyakoribb jelzőrendszerek Védőnők

Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat

Oktatási-nevelési intézmény

Jegyző

Környezet (szomszéd, barát, rokon)

Rendőrség

Civil szervezetek

Egyházak

Egyéb

Szükséges intézkedések megtétele Kapcsolattartás Jelzés

A gyámhivatal, illetve a helyi jegyzők szorosan együttműködnek a települések intézményeivel. Ez nagyon fontos – sok esetben az elsődleges jelzések innen érkeznek, melyek alapján a jegyző, illetve a gyámhivatal azonnal intézkedni tud.

Esettanulmány! Az eset még 2002-ben történt. A történet egy fiúról szól. A szülők elváltak, a 10 éves gyermek az anyánál maradt. Anya élettársi kapcsolatot létesített, Alsózsolcára költöztek. A gyermek iskolába járt. Kevés embert ismert, legközelebbi kapcsolatba az osztályfőnökével került. Voltak apró jelei annak, hogy nincs minden rendben a gyerek körül, de vészhelyzetre senki nem gondolt. Aztán egy márciusi este a gyermek a kerítésen átmászva megszökött otthonról. Miután még kevés embert ismert, de azt tudta, hogy hol lakik az osztályfőnöke, egyedüli fogódzóként nála talált menedéket. Az osztályfőnök azonnal átlátta a helyzet komolyságát, felfedezte a gyermeken a verés nyomait. Még az éjszaka folyamán a jegyzővel felvéve a kapcsolatot, úgy ítélték meg, hogy azonnali intézkedésre van szükség. A reggeli munkakezdéskor azonnal intézkedtek a gyermek apához történő ideiglenes elhelyezéséről.

28

Az anya és élettársa csak délután négy óra körül, részegségükből kijózanodva eszméltek rá, hogy reggel a gyermeket nem indították iskolába, és csak ekkor kezdték keresni. Az ideiglenes elhelyezés ellen az anya fellebbezett, de az elhelyezést helyben hagyták, így a történet szerencsésen ért véget, hiszen a gyermek apjánál megfelelő otthonra talált, és ma már egyetemre jár. Remélhetőleg az eseményeket lelkileg feldolgozva egészséges felnőtt vált belőle. Egy-egy ilyen eljárásban résztvevők sokszor kerülnek érzelmi konfliktushelyzetbe, hiszen sokszor nincs idő tétovázni, és bizony fejtörést okoz, hogy jó-e az általuk elképzelt megoldás. Minden gyermek ragaszkodik a szüleihez, még akkor is, ha bántalmazzák vagy éheztetik. A gyermek sokszor maga is azt hiszi, hogy az a jó, az a természetes. Ha nincs az odafigyelő környezet, a megfelelő szakember, akkor nehéz felkutatni a veszélyeztetett gyerekeket. Az Európai Unió egyik nagy törekvése az esélyegyenlőség megteremtése az élet számos területén. Természetesen ez a törekvés kiterjed a foglalkoztatásra. Nagy hangsúlyt fektetnek Európa-szerte arra, hogy a nők egyre nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, hogy a munkahelyeken egyenlő bánásmódban részesüljenek férfitársaikkal, hogy a bérezésük elérje a férfi kollégáik bérét. A gyámügyi munka területén úgy tűnik eredménytelen az esélyegyenlőség iránti mindennemű törekvés.

Nők a rendszerben Az esélyegyenlőség a gyermekvédelmi és gyámhivatali területen nem érvényesül. Bár nincsenek kirekesztve a férfiak, mégis a nők számára vonzóbb ez a pálya. A tapasztalatok szerint, ha valaki bármilyen gyermekvédelmi, gyámhivatali ügyben kapcsolatba kerül a hatósággal, akkor az esetek túlnyomó részében női ügyintézővel, munkatárssal foglalkozik. Felvetődik a kérdés, hogy miért van ez így? Mitől vonzóbb ez a pálya a nők számára? Személyi összetétel (nemek közötti megoszlás vizsgálata, internetes adatok alapján): Vizsgált terület: 16 gyámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, összesen 64 dolgozó Látható, hogy mennyivel több női munkavállaló dolgozik a gyámhivatalokban. Ezek az adatok csupán egy megyéből lettek kiragadva, de ez az ország többi megyéjében is hasonlóképpen van. Az emberi fejlődés során kialakult az a felfogás, hogy a gyermeket az anya szüli és ezért elsősorban az ő feladata a gyermekek nevelése, a gyermekekkel való foglalatosság. Az is kialakult nézet, hogy ennél fogva a nők jobban értenek a gyerekek ellátásához. Természetesen ez is egyike azoknak a sztereotípiáknak, amelyekkel a női neférfi nő met úgymond „megbélyegzik”.

29

Miért dolgoznak a gyámügy területén döntő többségben nők?

A munka jellegéből adódóan (gyermekkel, fiatalkorúakkal kell foglalkozni). Közelebb áll a nőkhöz a munkaterület – sokan maguk is családanyák. Nőkre jellemzőbb alábbi személyiségjegyek megléte: ¶ tolerancia, ¶ konfliktustűrő képesség, ¶ intuíció, ¶ együttműködési készség, kommunikációs képesség

„szociális érzékenység”. A napi munka során sokszor férfiakat meghazudtoló bátorsággal, határozottsággal kell fellépni. Sok esetben szembe kell nézniük egy ellenálló, agresszív családdal, amikor kiemelnek egy gyereket a környezetéből, vagy amikor következetesen végig kell vinni, a hivatal álláspontját. Ez a feladat úgynevezett férfias karaktert, erős jellemet követel meg a szakmában lévőktől. A pillanatnyi helyzetben, az azonnali szükséges intézkedések értékelésekor nem szabad tétovázni, hiszen mindenkor a gyermek hosszú távú érdekeit kell tekintetbe venni. A gyámügyi munka során a gyermekek érdekeinek szem előtt tartása mellett mindig arra törekednek, hogy családok ne szakadjanak szét, a gyermekek szüleik közelében élhessenek. Sokszor ez nagy erőfeszítést követel. „A gyermeknek Isten két kezet adott. Egyik keze az apja kezét fogja, a másik az anyáét. Nem lehet ezt a láncot büntetlenül elszakítani.”

30

3. előadás

3

Törvényi változások a gyermekvédelemben, a családjogban Előadó: dr. Katonáné dr. Pehr Erika a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője

Az előadás bevezetőjében a főosztályvezető asszony utalt arra, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz, amelynek során nemzetközi konferenciák is fognak foglalkozni ezzel a témával, és ehhez sok szállal fog kötődni a gyermekvédelem is. Lesznek majd gyermekszegénységről szóló konferenciák is, amelyeknek a szervezésében a minisztérium közre fog működni, és emellett lehetnek megyei rendezvények is, amelyekkel csatlakozni lehet a programokhoz. A gyermekvédelemben várható változások fogják érinteni az állami, önkormányzati és hatósági tevékenységet is különböző mélységben, mivel a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) és az új Polgári Törvénykönyv, illetve annak családjogi könyve is változni fog.

A gyermekvédelmi törvény változásai A változások ismertetése előtt tekintsük át az egész gyermekvédelmi rendszert. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) célja, alapelvei, szerkezete változatlan marad, nem is volt cél és nem is volt szükség lényeges tartalmi változtatásokra. Ami változni fog az a családbafogadás jogintézményének a Ptk.-ba való átkerülése lesz. Ennek filozófiája is indokolja ezt, hiszen a családbafogadás egy kicsit meg is törte a hatósági intézkedéseket, hiszen a szülői, hozzátartozói nyilatkozatok és megállapodások esetén nem volt szükség komoly hatósági intézkedésre, gyermekelhelyezési per indítására. Egyébként kimondhatjuk, hogy jogintézmény beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ily módon mintegy háromezer gyermek sorsát sikerült évente rendezni. A másik lényeges változás a fiatal felnőtt kategóriával kapcsolatos. Ezt a fogalmat átveszi az új Btk. módosítás is, 18–21 éves korú fiatalokra vonatkozóan. Ez kihatással lesz a minisztérium fenntartásában működő javítóintézetekre is – Aszód, Budapest Szőlő utca, Rákospalota, Debrecen –, ami azt jelenti, hogy 21 éves korig kerülhetnek ide a fiatalok, és eddig is maradhatnak benn. A változás érinti a speciális gyermekotthonokat is azzal, hogy bővül a számuk, mivel Fót speciális gyermekotthonná (+ 40 férőhellyel) alakul át. Az ellátórendszerben alapvető változás nem várható. Meg kell még említeni, hogy 2009. január 1-től megnövekedett a megyei jogú városok feladata az otthont nyújtó ellátások és az utógondozói ellátás tekintetében. Ez nem a gyermekvédelmi törvényből, hanem az önkormányzati törvényből ered, mivel az kimondja, hogy a megyei jogú városnak a területén el kell látnia azokat a feladatokat, amelyeket ellát a megye, illetve a főváros. Ez most csak megerősítést nyert a Gyvt.-ben is.

31

Gyermekvédelmi rendszer Pénzbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Hatósági intézkedések

Javítóintézet

Fót

Védelembe vétel

Aszód

Rákospalota

Családba fogadás

Budapest

Zalaegerszeg

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Rákospalota

Esztergom

Debrecen

Átmeneti nevelésbe vétel

Kalocsa

Tartós nevelésbe vétel

Otthonteremtési támogatás

Nevelési felügyelet elrendelése Utógondozás elrendelése Utógondozói ellátás elrendelése

A gyermekvédelmi törvény személyi hatálya

A változásokat részletezve a gyermekvédelmi törvényt a személyi hatály módosulásával kell kezdeni. A törvényjavaslat személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgár gyermekekre, fiatal felnőttekre és szüleikre, a bevándorolt, menekült gyermekekre, ami kiegészül az oltalmazott gyermek körével. Változik az ideiglenes intézkedések köre is. Ezek olyan hatósági intézkedéseket jelentenek, amelyek külföldi állampolgár gyermekekre is alkalmazhatók. Ezidáig az ideiglenes hatályú elhelyezésre és az eseti gondnok rendelésre volt lehetőség, ami kiegészül a nevelési felügyelet elrendelésével is. Nemrégen hangos volt a sajtó a román gyermek ügyével, akivel szemben nem lehetett korlátozó intézkedéseket hozni, még a minisztérium gyermekotthonában sem lehetett elhelyezni, és ezt próbálja a jogalkotó orvosolni. A külföldi gyermekek alatt a nem az Európai Unióból államából származó gyermeket kell érteni, hanem harmadik országbeli gyermeket. A 2201/2003. EK rendelet (2003. november 27.) a házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről tulajdonképpen egy nemzet-

32

Személyes gondoskodást nyújtó Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekvédelmi szakellátás

Gyermekjóléti szolgáltatás

Otthont nyújtó ellátások

Gyermekjóléti szolgálat

Nevelőszülő

Gyermekjóléti központ

Gyermekotthon

Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde Családi napközi Házi gyermekfelügyelet

Utógondozói ellátások Utógondozó otthon Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

Alternatív ellátások Gyermekek átmeneti gondozása Helyettes szülő Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona

közi szerződés, és ha más nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, akkor ez alapján a Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő uniós állampolgárokra és a gyermekeire is kiterjed a gyermekvédelmi törvény személyi hatálya.

A veszélyeztetettség fogalma

A veszélyeztetettség fogalmának pontos meghatározása még várat magára. A fogalom egzakt tisztázására a Szociális és Munkaügyi Intézetben egy munkacsoport kapott megbízást, ezzel összefüggésben kutatásokat is végeznek, de a munka még korántsem fejeződött be. Az ombudsmann is kérte a veszélyeztetettség tartalmának meghatározását különös tekintettel arra, hogy anyagi okból gyermeket a családjából kiemelni nem lehet. Jelen álláspont szerint a bántalmazás, az elhanyagolás beleértendő a veszélyeztetettség fogalmába, annál tehát bővebb fogalom, illetve gyermek magatartásával saját magát is veszélyeztetheti. Sokan szerették volna látni a veszélyeztetettség fogalmának kibővítését a szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekekre.

33

Volt egy olyan szakmai álláspont, miszerint ezek a gyermekek automatikusan kerüljenek be a veszélyeztetett gyermekek közé. Ez azonban nem elfogadható, ezeket az ügyeket mindig egyéni módon kell megvizsgálni, és megállapítani a tényleges veszélyeztetettség fennállását, tehát ab ovo a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermek nem válik veszélyeztetetté. Tény, hogy nem helyes a gyermek magatartása, de nem biztos, hogy veszélyeztetett, pl. a szabálysértést elkövető, piros lámpán átmenő gyermek.

A fogyatékos gyermek fogalma

A fogyatékos gyermek fogalma is változik, aszerint, hogy személyes gondoskodást nyújtó, vagy pénzbeli, természetbeni ellátásokról van-e szó. A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt tekinthető fogyatékosnak. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelő a sajátos nevelési igényű gyermekek szűkebb fogalmát veszi át, tehát azok tartoznak a fogyatékos gyermekek közé, akik organikus módon sérültek.

Gyermekjogi képviselő feladatai

A gyermekjogi képviselő eddig is folyamatosan kapott feladatot, a legutóbbi a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet (Gyer.) módosításban azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésekről a határozat egy példányával tájékoztatni kell. Ezt a jövőben korlátozni kell a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek körére. Minden harmadik személynél elhelyezett gyermekről is kapnak most értesítést, ami nem volt célja a jogalkotónak. A törvényjavaslat bevezetné a nagy visszhangot kapott gyermekvédelmi igazgatási bírságot, amelynek több célcsoportja és több indoka is van. Így célszerű lehetőséget teremteni a gyermekjogi képviselőnek arra, hogy javasolhassa mind az igazgatási bírság kiszabását, mind – a bírság alternatívájaként – a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartását, vagy a jogsértő személy továbbképzését. Maga a bírság a működési engedélyt kiadó hatóságok, valamint a szakmai irányítást ellátó szociális és gyámhivatalok munkáját hivatott segíteni azzal, hogy nemcsak leírja a hiányosságot, hanem eszközt is ad a kezébe a bírság kiszabásának lehetőségével. Nemcsak gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására lesz azonban lehetőség, hanem a bírság helyett vagy mellett adott esetben az érintett dolgozók továbbképzését is kezdeményezheti. Továbbképzés alatt az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzéseket kell érteni, melynek költségvetési törvényben nevesített állami hozzájárulása is van.

34

A másik újdonság az esetegyeztető megbeszélés, amely nem azonos az esetmegbeszéléssel. Ez olyan egyeztető megbeszélés, amit a gyermekjogi képviselő is kezdeményezhet az elégtelen jelzőrendszeri működés miatt a szociális és gyámhivatalnál akár szakértők bevonásával is, az elemzés és a további út kijelölésére. Ha a jelzőrendszer nem működik, vagy a jelzőrendszeri tagok nem adnak jelzést a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően a gyermek bántalmazása és elhanyagolása esetén, akkor kezdeményezni lehet ennek a fórumnak az össezhívását is, de természetesen az egyéni felelősségre vonásnak (fegyelmi és/vagy büntetőjogi) is helye lehet. Ez merült fel az éhenhalt gyermek esetén is, ahol a szülőket felelősségre vonták, de hol volt a jelzőrendszeri tagok felelőssége? A felelősségre vonást a minisztérium kezdeményezte is, hiszen az orvos is beadta a védőoltást minden különösebb vizsgálat és jelentés nélkül a 4 kilogrammos gyermeknek. A törvényi változás értelmében bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását. A törvény szétválasztotta tehát az esetegyeztető- és az esetmegbeszélés fogalmát és annak tartalmát.

Pénzbeli ellátások

A pénzbeli ellátásoknál emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők köre, nyilvánvalóan ennek a jövedelemküszöbnek a folyamatos karbantartása is feladat, 2009 szeptemberétől újabb 5 százalékkal emelkedne. Két további pénzbeni ellátás is módosításra szorult, az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelőlegezése. A gyermektartásdíj ismételt megelőlegezésénél volt egy olyan feltétel, ami az állam nem tevése miatt, azaz az adók módjára való behajtás elmaradása miatt sújtotta az ügyfelet. Előfordult, hogy maga a jogosult fizetett be valamennyi összeget, hogy megkapja az ismételt megelőlegezést, de nem tartható, hogy vétlen állampolgároknak írja elő feltételként a törvény egy állami feladat teljesítését. Ez most nem lesz feltétele az ismételt elrendelésnek. Változás lesz a gyermektartásdíj felfüggesztésének szabályaiban is. A gyámhivatal a felfüggesztés ideje alatt megvizsgálja a továbbfolyósítás vagy megszüntetés feltételeit. Amíg tart, az ügyfél nyilván nem kapja a megelőlegezést. Amennyiben a gyámhivatal a továbbfolyósítást rendeli el, akkor gyakorlatilag meghosszabbodott a megelőlegezés ideje, amit ügyészi vizsgálatok kifogásoltak. A törvényjavaslat szerint a felfüggesztés idejére egy összegben megkaphatja a gondozó szülő a felfüggesztés alatt visszatartott gyermektartásdíjat. Az otthonteremtési támogatásnál két esetben lesz lehetőség a részletekben való kifizetésre. Az egyik, hogy a bérlakás bérleti díjának kifizetésére havi utalások formájában is lehetőség lesz, vagyis részetekben lehet majd fizetni, ami mindenképpen a fitaal felnőtt hosszú távú érdekeit szolgálja. Ugyancsak részletekben lehet majd fizetni a lakás-előtakarékossági programban való részvétel esetén is. Eddig nem lehetett igénybe venni ezeket a megtakarítási formákat, most már lesz erre lehetőség akár részletekben történő fizetéssel is. Ehhez igazodóan természetesen az elszámolás időszaka sem lesz egyéves időszak, hiszen a támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell majd elszámolnia a fiatal felnőttnek.

35

A változtatás indoka az volt, hogy az államilag támogatott lakásprogram – ami a ma hatályos törvényszövegben van – gyakorlatilag nem indult meg, ehelyett lesz a lakás-előtakarékossági programban való részvétel lehetősége, amit a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény vezetett be. A jelenleg hatályos törvény szövege nem pontosította ezidáig, hogy a kifizetéskori nyugdíjminimum alapján kell kiszámítani az otthonteremtési támogatás összegét, noha ez volt a gyámhivatalok gyakorlata. Ezt többször kifogásolta ügyészségi vizsgálat. A törvénymódosítás kimondja, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. Az utógondozót pedig a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kirendelni.

Természetbeni ellátások

A természetbeni ellátásoknál várhatóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe részesülő 7–8-osokra is kiterjeszti a törvény az ingyenes étkezést, de ezt a csak a 2010. évi költségvetési törvény kapcsán készülő módosítás taratlmazná. Ami a fogyatékos gyermekek tekintetében bekövetkezett változásokat illeti teljesen mindegy, hogy a fogyatékos gyermek hol részesül napközbeni ellátásban (bölcsődében, óvodában, iskolában vagy a szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében), ugyanúgy meg kell hogy illesse az ingyenes vagy kedvezményes étkezés. Ezért – hasonlóan a térítési díj és a gondozási díj közti különbség megszűntetéséhez a fogyatékos gyermekek tekintetében – bárhol legyen is a gyermek, a státusa határozza meg az ellátás milyenségét. Így egységesen csak gondozási díjat kell a szülőnek fizetni, illetve – a feltételek fennállása szerint – egységesen az ingyenes vagy a kedvezményes étkeztetésben kell részesülnie. Mindezzel esélyegyenlőtlenséget teremtettünk. Az egyik legnagyobb kérdés a gyermekvédelemben, hogyan állnak a gyermekjóléti szolgálatok létszámban, infrastruktúrában, a gyermekekre és szüleikre irányuló programokban. Próbáltuk a szolgálatok fejlesztését beindítani, ha ugyanis belép a családi pótlék természetbeni ellátására vonatkozó új szabályozás, akkor megnövekednek a feladataik. A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel kezdeményezése kapcsán tehet majd javaslatot a családi pótlék természetbeni nyújtására, és csak akkor, ha a gyermek elhanyagolt állapota miatt erre szükség van. Tehát a sajtóban megjelenteket pontosítva csak és kizárólag a védelembe vett gyermekek estében lesz erre lehetőség, és akkor sem automatikus velejárója. Ez egy lépcsőzetes lehetőség lesz, előbb a szociális munka eszközeivel kell megpróbálni az elhanyagolt gyermek helyzetén változtatni, ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatják a védelembe vételt, és ennek keretében, ha ez a hatósági intézkedés sem elegendő, vagy vele egy időben következhet a családi pótlék természetbeni ellátásának kezdeményezése. De ez is maximum csak a családi pótlék 50 százalékának erejéig lehetséges. Ebben az esetben eseti gondnokot rendel ki határozatban a jegyző, de ő sem fog pénzt kezelni, hanem megnyitja az önkormányzatnál a kincstári családtámogatási folyószámlát, és erről a folyószámláról kártyát kapnak az eseti gondnokok. Egy eseti gondnokra tíz gyermek juthat. Nagy kérdés, hogy ki lesz az eseti gondnok. Lehet a védőnő, a falugondnok, a hozzátartozó, az önkormányzat ügyintézője stb.; személye függ majd a gyermek életkorától.

36

Az egyéni gondozási nevelési tervnek részét kell képeznie egy pénzfelhasználási tervnek is, ha a családi pótlék természetbeni formájára tesz a szolgálat javaslatot, de nyilván segítségként az egész családi költségvetést, a családi gazdálkodását át lehet beszélni a segítő szakember támogatásával.

Átmeneti gondozás

A javaslat az átmeneti gondozás ideje alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a gondozási helyen (a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek szükség szerinti ellátást kell biztosítani. Cél a szülői felelősség erősítése.

Nevelőszülői szabályok

Növekedett a nevelőszülők és az ott élő gyermekek száma is, hiszen a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek 56 százaléka él ma már nevelőszülőknél. Mindemellett emelkedtek a nevelőszülők terhei is, hiszen több azoknak a száma, akik 3–4 gyermeket nevelnek, és mintegy 20 százalékkal csökkent azon nevelőszülők száma, ahol egy gyermek él. A törvényjavaslat a terhek enyhítése végett levenne egy-egy főt a gyermekszámból, így a hivatásos nevelőszülőknél 8-ról 7-re, a hagyományosnál 5-ről 4-re csökkenne az ellátásban élő gyermeklétszám, és ez igaz lesz a helyettes szülőre is. E mellett támogatnánk azt a benyújtott képviselői módosító indítványt, hogy a speciális nevelőszülőknél nagyobb mértékben csökkenjen a gyermekszám, vagyis náluk 3-ra csökkenne az ott élő gyermekek száma, és nem lenne alsó határ sem. A gondozási hely állandóságát, a gyermek és a nevelőszülő (helyettes szülő) kapcsolatát erősíti az a rendelkezés, hogy a 2010. január 1-től hatályba lépő ezen létszámcsökkentés nem jelenti a nevelőszülőknél (helyettes szülőnél) elhelyezett valamennyi gyermek helyzetének felülvizsgálatát és azt, hogy az úgynevezett létszámfeletti gyermeket a gyámhivatalnak máshová kell elhelyeznie. Tehát ezen változás miatt nem lehet elválasztani a gyermeket a nevelőszülőtől. Csak akkor kell figyelembe venni a gyermekszám csökkentést, ha újabb rendszerbe kerülő gyermek elhelyezéséről kell dönteni, vagy ha a törvényben rögzített felülvizsgálat eredményeként a gyermek érdekében kell másik gondozási helyet keresni.

Védelembe vétel (mintegy 200 ezer a veszélyeztetett, 20 ezer a védelembe vett gyermek)

Mi változik? Jelenleg a védelembe vétel kapcsán a családgondozás elrendelése mellett még más hatósági intézkedés alkalmazására is lehetőség van. Sajnos nem alakultak ki olyan adekvát magatartási szabályok, melyeket a gyermek egyedi veszélyeztetettsége indokolt volna, és ezért többnyire csak a családgondozó kirendelése történik meg. A törvényjavaslat ezért nem vagylagosan fogalmaz, vagyis a jegyzői gyámhatóságnak a családgondozás elrendelése mellett kötelező lesz egyéb hatósági intézkedéseket is megtenni, (ma-

37

gatartási szabályok előírása, egyéb kötelezések elrendelése stb.) igazodva a gyermek (a család) egyéni élethelyzetéhez, a veszélyeztetettség okaihoz. Ehhez természetesen megfelő módszertani segítséget is kívánunk adni. Mennyiben lesz még nagyobb mozgástere a jegyzőnek a védelembe vétel esetén? Először is lehetősége lesz iskolai erőszak esetén kötelezni a szülőt, a gyermeket és a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. Európai uniós program keretében kistérségenként három iskolapszichológus foglalkoztatására lesz lehetőség. Harcolt még a szakma a gyermekvédelmi felelősi hálózat továbbfejlesztéséért is, mert sajnos számuk egyre csökken, de jelen helyzetben választani kellett, és az iskolapszichológusi hálózat megerősítése mellett döntöttek. Benne van a közoktatási törvényben is, hogy az iskola felajánlja ezt a szolgáltatást. Mindez annyival erősödne meg, hogy a jegyző hatósági intézkedésként rásegíthet, ha a szülő önként nem veszi igénybe. Kötelezheti erre védelembe vétel keretében, így a szülő köteles ezen résztvenni. Emellett kezdeményezhet egyéb konfliktuskezelési programon való résztvételt is. Ez például az Országos Mediációs Egyesületnek lehet kihívás, hogy uniós programok keretében ilyen programok induljanak akár a gyermekjóléti szolgálatoknál is. A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását is el lehet rendelni 1-2 hónapos gondozásra hétvégi hazalátogatással és hétközi kapcsolattartással, ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak alatt rendeződnek a családi viszonyok. A védelembe vétel fennállásával, időtartamával összefüggően is van egy változás. A jegyzőnek jelenleg időkorlát nélküli jelzési kötelezettsége van a gyámhivatal számára, ha eredménytelennek bizonyul a védelembe vétel. Most lesz egy időbeli korlátozás is. A javaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásra épülését, az alrendszerek együttműködését azzal is elő kívánja segíteni, hogy a két éve zajló sikertelen védelembe vétel esetén kötelező jelleggel írja elő az illetékes gyámhivatal értesítését. Ennek a célja, hogy az alap- és szakellátás ne váljon annyira élesen el egymástól, illetve a gyámhivatal időben tudomást szerezzen a védelembe vétel eredménytelenségéről. Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a családból, ezzel kapcsolatos részletek majd a kormányrendeletben nyernek szabályozást. A jelen szabályozás szerint a pártfogói felügyelet ellátásával egyidejűleg meg kellett szüntetni a családgondozást. Ez megszűnik, párhuzamosan lehet a fiatalnak pártfogója, és foglalkozhat vele egy szociális munkás is, nyilván el kell majd választani a kompetenciahatárokat.

Ideiglenes elhelyezés

Az ideiglenes hatályú elhelyezéseket illetően csak két speciális esetet szabályoztak. Ha a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a leendő örökbefogadónál helyezi el a gyermeket, akkor a törvényes képviselet ellátása kétféleképpen történhet.

38

a) Ha a szülő ismert személy javára járul hozzá az örökbefogadáshoz, akkor ezt a személyt kirendelik a gyermek gyámjául; az más kérdés, hogy az örökbefogadási eljárás során eseti gondnoknak kell képviselnie a gyermeket. b) Ha viszont ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz járul hozzá, akkor hivatásos gyámot kell a részére kirendelni. Ez összefügg még a változó Ptk. szabályozással, ami azt mondja, hogy akár nyíltan akár titkosan kerül a gyermek az örökbefogadókhoz, a gyermek hathetes koráig az anya a hozzájáruló nyilatkozatát visszavonhatja. Így egységes lesz a szabályozás, de a végrehajtási rendeletnek kell pontosan megjelölnie az indokot, amely elfogadható lehet a nyílt örökbefogadáshoz való hozzájárulás visszavonása esetén. Ez a jog nem eredményezheti, hogy amiatt is megtörténhessen a gyermek elvitele a leendő örökbefogadó szülőktől, mert esetleg az anya talált egy jobb módú örökbefogadót. Csak a gyermek érdekében, és csak akkor élhetne vele, ha a család vagy az anya akarja a gyermeket tovább nevelni. Az ideiglenes elhelyezésénél változás még, hogy külföldi állampolgárságú gyermek gondozási helyét is meg lehet változtatni. Akár azt is el lehet rendelni, hogy egy megyei gyermekotthonból egy minisztérium által fenntartott gyermekotthonba kerüljön a gyermek, hiszen nagy az igény a speciális férőhelyek iránt. Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki őt családba fogadja. Tehát nemcsak családbafogadásból kerülhet gyermek átmeneti nevelésbe, hanem nevelésbe vételből családbafogadó szülőhöz is.

A személyes szabadság korlátozásával kapcsolatos változások

Ennek eddig kétféle módja volt, egyrészt a klasszikus nevelési felügyelet, másrészt a speciális gyermekotthon vezetőjének szabadságot korlátozó intézkedése. Ez utóbbi 36 órás lehet, és ez az ideiglenesen elhelyezett gyermekek esetén is lehetséges lesz. A nevelési felügyeletnél újabb célcsoportként jelenik meg a külföldi gyermekek.

Gyermekvédelmi igazgatási bírság

A gyermekvédelmi igazgatási bírság részben érintheti a fenntartókat, az intézményvezetőket, a szolgáltatókat és más jogsértő személyeket a gyermeki jogok súlyos sérelme esetén. Melyek azok az okok, amelyek megalapozhatják a gyermekvédelmi bírságot? Hasonlóak a szociális igazgatási bírsághoz (gyermeki jogok sérelme, panaszok kivizsgálása, érdekvédelmi fórumokkal kapcsolatos bejelentések, működési engedélyekkel kapcsolatos nemtevés stb.), azonban szélesebb körű is annyiban, hogy nemcsak a működési engedély kiadó hatóságnak van lehetősége ezt kezdeményezni, hanem a szociális és gyámhivatalnak a szakmai irányítási jogkörében. És ugyanezt teheti természetesen a jegyző is a maga működési területén a maga jogkörében. A bírság mellett és helyett lehet a szakembereket továbbképzésre is kötelezni. Ezen kívül egyeztető megbeszélést lehet összehívni. Ha bűncselekmény gyanúja áll fenn, akkor pedig meg kell tenni a feljelentést a jogsértővel vagy mulasztóval szemben.

39

A bírság a központi költségvetésbe folyik majd be, amiből elsősorban képzéseket szeretne a minisztérium finanszírozni. Az adatkezelési szabályok változása révén az iratbetekintési jog megilleti az ügyfelet nemcsak az iratokba, hanem a nyilvántartási lapokba is. Az iratbetekintési tilalom azonban továbbra is fennáll a gyermek sérelmére bűncselekményt elkövető vagy távolságtartással érintett személy vonatkozásában, azaz nem lehet kiadni a szülő vagy a gyermek tartózkodási helyét. A másik szülőre, hozzátartozóra vonatkozó különleges adatokat csak akkor lehet megtekinteni, ha erre a szülő felhatalmazást ad. Három kivételt tesz a törvényjavaslat: ha a másik szülő adatait azért akarja megismerni a szülő, mert gyermekelhelyezési pert akar indítani; védelembe vételi eljárást, valamint átmeneti nevelésbe vételi eljárást akar kezdeményezni, mert a gyermek nincs jó helyen a gondozó szülőnél. A kivételt az indokolja, hogy ezen adatok birtokának hiányában nem tud ilyen eljárásokat indítani.

Szakértői névjegyzék

Változás érinti majd az országos szakértői névjegyzékkel kapcsolatos eljárást is. Nem lenne pályázat, folyamatos bővítés lesz, egyedi elbírálással. Mivel a névjegyzékbe felvétel tulajdonképpen egy hatósági döntés, átláthatóvá kellett lenni. Nem kell tehát várni a következő pályázat kiírására, hanem jelentkezni lehet bármikor a minisztérium háttérintézményénél, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál. A fenntartói feladatkör is változik, nagyon sok gyámhivatal nem időben kapja meg az intézményrendszer átalakításával kapcsolatos anyagokat, amiről egyébként véleményt kellene formálnia, ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy az átalakítással kapcsolatos minden információt át kell adni a gyámhivatalnak, és ezt követően tíz napnak kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy véleményét kialakíthassa. Az egyházi kiegészítő normatíva megtérítésével kapcsolatban új szabályozás lép életbe, amely filozófiájában teljesen megegyezne a közoktatási és a szociális törvényben szabályozottakkal. Ez a rendelkezés az önkormányzatok feladatellátását hivatott megerősíteni. A módosítás szerint, ha az önkormányzat jogutódlással egyházi fenntartásba ad át gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatót, illetve intézményt, a helyi önkormányzat két évig köteles az egyházi kiegészítő normatívát a központi költségvetésnek megtéríteni. A rendelkezés az önkormányzatok ellátási kötelezettségét kívánja hangsúlyosabbá tenni. Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított három hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül folyamatosan megtéríteni, feltéve, hogy a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint b) a megszűnt és a létrehozott intézmény ugyanabban az ingatlanban működik.

40

Változások a Ket. módosulása miatt A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) változásai miatt kellett módosítani a gyermekvédelmi törvényben lévő határidőket. Minden munkanapokban kerül majd megállapításra, de ez tényleges határidő-változásokat nem fog eredményezni. Kivétel az ideiglenes hatályú elhelyezés, amelyhez még +5 munkanapot sikerült rátenni. Ket.-novella alapján törvényi szinten előírható eljárási cselekmények kerültek szabályozásra, így különösen a személyes megjelenés előírása, fellebbezés kizárása, elektronikus kapcsolattartás szabályozása, hirdetményi úton történő közlés kizárása, döntés nyilvánosságának kizárása, késedelmipótlék-fizetés kizárása, a végrehajtási eljárásban a fellebbezés halasztó hatályának kimondása. Azon eljárások körét, ahol a személyes megjelenés kötelező, eddig a Gyer. szabályozta, ezt most a törvény fogja kimondani. A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat – az e törvény szerint elektronikusan is megtehető nyilatkozatok kivételével – csak személyesen lehet megtenni. Elektronikus kapcsolattartásra az ügyfélnek lehetősége nyílik minden olyan ügyben, ahol nincs előírva a személyes jelenlét és részvétel. Eddig csak szűkebb lehetőség volt elektronikus úton való kapcsolatfelvételre. A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásokban hirdetményi út igénybe vétele továbbra sem lehetséges, akkor sem, ha lefestjük a neveket. A működési engedélyek azonban nyilvánosak, mindenki tudhatja, hol működnek intézmények, ki működteti és milyen férőhelyekkel. Ezeket az információkat tulajdonképpen publikálni is kellene, hogy minden gyámhivatal és gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató megismerhesse az adatlapokat, és információt adhasson az ügyfeleknek is. Le kell szögezni azonban, hogy nyilvánosság csak a működési engedélyeknél lehetséges. A Ket. szabályozza, hogy milyen kapcsolat van az ügyfél és a hatóság között, elmondja, hogy mikor lehet, például egy környezettanulmányt készíteni, hogyan lehet bejutni egy lakásba, ha nem engednek be, kivéve, ha egy ágazati törvény ezt nagyon szűk csoportra felülírja. A Gyvt. ezt az elhanyagolásnál és a bántalmazásnál írja felül. Ezekben az esetekben – bármilyen kapcsolatot tarthat a hatóság az ügyféllel, telefonon stb. – nincsenek határidők sem. Azonnal ki kell menni környezettanulmányt készíteni, ha ilyen bejelentés érkezik. Jövő évtől az ügyészség várhatóan fokozottan ellenőrizni fogja, hogy a bejelentésre azonnali intézkedés történt-e. A helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható. Ezt a közelmúlt tragikus eseményei indokolják, és nem mondhatja ezután egyetlen intézkedésre jogosult sem, milyen jó, hogy nem mentem ki, nem láttam, nem vagyok felelősségre vonható. Szabályozás készül továbbá a „Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer gyermekre vonatkozó adatlapjaiba való betekintésről, annak engedélyezéséről. Az iratbetekintés kérdésében a szolgáltatóknak kell dönteniük. A törvényjavaslat értelmében az érintett írásbeli

41

hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett bizonyos gyámhatósági (védelembe vétel, átmeneti nevelésbe vétel), illetve bírósági eljárás (gyermek elhelyezésének megváltoztatása) megindításához elengedhetetlenül szükséges. A kivételes szabály megalkotásának indoka, hogy bizonyos esetekben a másik szülőre vonatkozó irat megismerése nélkül a szülő nem tudja kezdeményezni a gyermek védelembe vételét, átmeneti nevelésbe vételét vagy a bíróság előtt a gyermek elhelyezésének megváltoztatását. Változás várható a méltányossági témakörben is. Ha például a gyermek hagyatéki teherként megörökli a szülő után a megelőlegezett gyermektartásdíjat, akkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt töröljék, de kizárólag adóügyi igazgatási jogkörben lesz erre lehetőség.

Az új Polgári Törvénykönyv Az új Polgári Törvénykönyv 2010-es hatálybalépése kb. tízéves munka eredménye, amelynek folyamán szerkezete az alábbiak szerint alakul: A kódex könyvekből, részekből, címekből és fejezetekből áll: 1. könyv: Bevezető rendelkezések; 2. könyv: Személyek; 3. könyv: Családjog; 4. könyv: Dologi jog; 5. könyv: Kötelmi jog; 6. könyv: Öröklési jog; 7. könyv: Záró rendelkezések. A Bevezető rendelkezések az egész kódexben érvényesülő alapelveket határozzák meg, a Záró rendelkezések fogalom-meghatározásokat, hatályba léptető rendelkezéseket, illetve – jogharmonizációs klauzulákat tartalmaznak, vagyis azt, hogy mely rendelkezések fakadnak az EU valamely irányelvének átültetéséből. Az alapelvek között szerepel többek között az értelmezési alapelv, a jóhiszeműség és tisztesség alapelve, az elvárható magatartás elve, a felróható magatartás és az önhiba értékelése, a joggal való visszaélés tilalma (jognyilatkozat pótlása) a bírósági út igénybevételének biztosítása (közvetítői eljárás igénybevétele). A jognyilatkozatok pótlására továbbra sem lesz lehetőség, azaz nem lépett vissza a jogalkotó pl. az örökbefogadásnál sem lehet hozzájáruló nyilatkozatot pótolnia a gyámhivatalnak, jellemzően a bírósági út igénybevétele lehetséges. A szülői felügyeleti jognál viszont (pl. a kapcsolattartásnál) nagy harc árán maradt benn – külön a gyermekvédelem kérésére – a közvetítői eljárás hivatalból történő elrendelése, igénybevételének biztosítása tehát az, hogy gyermek érdekében a gyámhatóság hivatalból is kérheti a mediációt. Az hét könyvből a 2. és a 3. könyv érdekes most számunkra. Ezekből is néhány, a gyámhivatalokat érintő szabályozás kerül most kiemelésre.

Gondnokság

A nagykorú személyt belátási képessége csökkenése vagy hiánya esetén jogainak védelme, károsodástól való megóvása érdekében a következő jogintézmények segítik: előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal, cselekvőképességet korlátozó gondnokság.

42

A személyeknél az új szabályozás a gondnokság jogintézményét teljesen átalakította, megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság. Ez nagy vitát generált a szakmán belül, sokan a mai napig nem értenek ezzel egyet. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság mellett van két új jogintézmény a támogatott döntéshozatal, illetve az előzetes jognyilatkozat, amivel kapcsolatban a gyámhivataloknak is lehet feladatuk annyiban, hogy felvehetnek majd ilyen jognyilatkozatot. Ez a két jogintézmény nem érinti a cselekvőképességet. Egyszerre is alkalmazható mind a három. Cselekvőképes az a személy, aki egyedül, vagy mások segítségével képes döntéseket hozni. Bíróság senkit nem helyezhet „kizáró gondnokság vagy „általánosan korlátozó” gondnokság alá. A fokozatosság és az arányosság követelményének megfelelve akár egy személy esetén is több jogintézmény kerülhet alkalmazásra, így a bíróság jóvá hagyhatja a már korábban megtett előzetes jognyilatkozat, bizonyos jognyilatkozatok kérdését a támogatott döntéshozatali eljárásban rendezheti, majd lehetnek olyan jognyilatkozatok is, amelyek vonatkozásában a bíróság az ügyfél cselekvőképességét korlátozza. Tehát jognyilatkozatonként kell vizsgálni a cselekvőképességet.

Előzetes jognyilatkozat

Ha hatályba lép az új szabályozás, bárki közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet, amiben megnevezheti, vagy kizárhatja azon személyeket, akik támogatóként vagy gondnokként szóba jöhetnek, vagyoni ügyei kezeléséről intézkedhet, szociális intézményben történő elhelyezéséről dönthet még cselekvőképesen a jövőre nézve, arra az esetre, ha cselekvőképességét a jövőre nézve elveszítené. Ha később gondnokság alá helyezési per indul, a bíróság először azt vizsgálja, van-e ilyen jognyilatkozat, de természetesen vizsgálja az érintett személy akkori állapotát is és mérlegeli, hogy ez a korábbi jognyilatkozat az érdekeit szolgálja-e. Hasonlóan a gyámnevezéshez, gondnoknevezéshez ezt a nyilatkozatot is nyilvántartásba kell venni (az Országos Igazságügyi Tanács kezeli majd a központi nyilvántartást). A bíróság tehát a jognyilatkozat hatálybalépéséről fog dönteni a belátási képesség korlátozottságára figyelemmel. (Zárójelben itt kell megemlíteni, hogy hasonló központi nyilvántartásba vételt írhatna elő a törvény a szülői felügyeleti jog megszüntetése esetén is, hiszen csak az a gyámhivatal rendelkezik információval a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítéletről, aki a pert indította. Ha másik városba költözik a szülő, akkor ott erről gyakorlatilag nem szereznek tudomást.)

Támogatott döntéshozatal

A filozófiai megközelítése ennek a szabályozásnak az, hogy ha segítségre szorulok, még nem vagyok cselekvőképességemben korlátozott. A bíróság az értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt valószínűsíthetően segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára támogatót rendel. Kinevezésről, ügyekről, ügycsoportokról a támogató és a támogatott személy közokiratba,

43

ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása, érintetteknek a gyámhatóság előtt, vagy a gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság előtt személyesen tett közös, a bizalmi viszony fennállását tanúsító nyilatkozata alapján határoz. Mit tehet a támogató? ¶ A támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, közreműködni, a nyilatkozattételt elősegíteni. ¶ A támogató aláírásával láthatja el a jognyilatkozatot, feltüntetve saját szerepét a jognyilatkozat megtételében. Ha nincs a közeli hozzátartozók körében ilyen személy, hivatásos támogatót is lehet kirendelni – az alkalmazott hivatásos gondnokok közül. A támogató, segítő mintegy erkölcsi felelősséget vállal a jognyilatkozatok megtételekor. A civil szervezetek nagyon támogatták ezt a jogintézményt, de kérdés, hogy állítanak-e majd támogatókat, ahogy más európai országban. A támogató döntéshozatal elterjedésével várhatóan meg kell erősíteni a hivatásos gondnoki hálózatot.

Korlátozó gondnokság

A bíróság azt helyezi gondnokság alá, aki értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt, valamint az ebből eredő, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására vagyoni vagy egyes személyi ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni és döntéseket hozni nem képes, és a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása károsodás veszélyét idézné elő. Korlátozó gondokság esetén a bíróság mérlegeli azt, hogy az adott helyzetben valaki nem képes sem önállóan, sem segítséggel jognyilatkozatot tenni, hangsúlyozva, hogy jognyilatkozatonként kell vizsgálnia a bíróságnak a belátási képesség meglétét vagy hiányát. Ennek a döntésnek orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló szakértői véleményen kell alapulnia. A gyámhivatalokat érintő változás lesz az is, hogy nem a gyámhivatal, hanem a bíróság rendeli ki és menti fel a jövőben a gondnokot. A hivatásos gondnokokra vonatkozó szabályok megváltozása miatt egy gondnokra 20 gondnokolt juthat. Kivételesen azon ügyben vagy ügycsoportban, amellyel kapcsolatban a gondnokolt nem képes kommunikációra, a bíróság feljogosíthatja a gondnokot, hogy a gondnokolt helyett és nevében eljárjon azt követően, hogy ¶ a gondnok bizonyítható módon, a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén járatos szakember segítségével kísérletet tett a gondnokolt véleményének kikérésére és ez a kísérlet nem vezetett eredményre, ¶ összetett szakértői vizsgálaton alapuló vélemény alátámasztotta, hogy a gondnok a gondnokolttal az adott üggyel vagy ügycsoporttal kapcsolatban nem képes kommunikálni.

44

Gondnokolt jognyilatkozatai

¶ G  ondnokolt önálló jognyilatkozata (személyes jellegű, mindennapi életben előforduló, előnyt szerez, munkaviszony jövedelme); ¶ Gondnokolt és gondnok együttes jognyilatkozata (előzetes beleegyezés, utólagos jóváhagyás); ¶ Gyámhatósági közreműködés (vita van közöttük, jóváhagyás szükséges); ¶ G  ondnok önállóan jár el (azonnali intézkedés a gyámhatóság értesítésével, ismétlődő jognyilatkozat, kommunikációra képtelen személy jognyilatkozata). Nyilvánvalóan 1-2 év után derül majd ki, hogy ezek a szabályok a gondnokoltat, támogatottat fogják-e segíteni. Az új szabályozás a hivatásos gondnokok új képzését is maga után vonja, de fel kell készíteni nemcsak a gondnokokat, hanem a gyámhivatali ügyintézőket is, így várhatóan a jövő évben képzési programokat kell indítani, mert legalább olyan horderejű ez a változás, mint a Ket. Az ideiglenes gondnokság szabályai nem változnak, ott a gyámhivatali kirendelés marad.

Családjog (Harmadik könyv)

Szerkezete: Első rész: Alapelvek; Második rész: Házasság (6. cím); Harmadik rész: Bejegyzett élettársi kapcsolat; Negyedik rész: Élettársi kapcsolat (4. cím); Ötödik rész: Rokonság (5. cím: rokoni kapcsolat, leszármazáson alapuló kapcsolat, örökbefogadás, szülői felügyelet, rokontartás); Hatodik rész: Gyámság (3. cím). Családjogi jogviszonnyá válik a bejegyzett élettársi kapcsolat, aminek azonban külön szabályozása van, tehát nem veszi át, és nem építi be a Ptk.-ba a jogalkotó ezt a törvényt. A bejegyzett élettársak nem fogadhatnak örökbe. A másik fajta (nem azonos neműek közötti) élettársi kapcsolat is családjogi jogviszonnyá vált, más kérdés, hogy milyen jogokat és kötelességeket indukál ez a kapcsolat. Kijelenthetjük, nem olyat, mint a házasság, az új törvényi szabályozás fokozatokat állított fel. A családi jognak saját alaplevei fogalmazódnak meg, ez belső önállóságot is ad a könyveknek. Ezek a következők: ¶ A házasság és a család védelme. ¶ A gyermek érdekének védelme: családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék. Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. ¶ Az egyenjogúság elve. ¶ A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. A gyermek családban való nevelkedéshez való jogához, kapcsolódik a családbafogadás intézményének ide való átkerülése, amiről már korábban volt szó. További alapelv, hogy a gyermek családi kapcsolatait ápolhassa, ezzel a kapcsolattartások rendkívül sokrétűvé és színessé válnak. Sokkal több személy számára nyílik meg a kapcsolattartás lehetősége.

45

A rokoni kapcsolatokban is változás lesz.

Apai jogállás keletkezése (Európa Tanács Családjogi Szakértői Bizottsága „Fehér lap” az apaság/anyaság megállapítását és jogkövetkezményeit érintő alapelvei): ¶ az emberi reprodukcióra irányuló eljáráson alapuló származás beillesztése, ¶ megszünteti a teljes hatályú és a házasságkötést megelőzően tett apai elismerő nyilatkozat különállását, szabályaikat egységesíti, ¶ az apaság bírósági megállapítását megdönthetetlen vélelemmé emeli, ¶ szakít azzal a hagyománnyal, amely elzárja az anyát attól, hogy az apaság megállapítása iránti perben fél lehessen, illetve a gyermek családi jogállását érintő eljárásokban a gyermekét képviselhesse. A törvénykönyv áttekinthetően megmondja, mikor, ki kerül alperesi, illetve felperesi pozícióba, és hogy az ügyeket hány hónapon belül lehet elindítani. A jogalkalmazói munkát ez nagyon megkönnyíti.

Apaság megállapítása

¶ Az apaság bírósági megállapítását az anya, az apa, a gyermek és a gyermek halála után leszármazója kérheti. ¶ A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. ¶ Az apaság megállapítása iránti pert az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell megindítania. Ha az anya által indított perben a gyermek nem az anya pertársa, a pert az anyának a gyermek ellen is meg kell indítania. Ebben az esetben a gyermek képviseletére a gyámhatóság eseti gyámot rendel. (Szétválasztotta tehát a gondnokságot és a gyámságot is, a gyermekek esetén nem eseti gondnok, hanem eseti gyám jár el.)

Apasági vélelem megtámadása

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelmet meg lehet támadni, ha ¶ a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya, ¶ az apai elismerő nyilatkozat tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt jött létre, vagy ¶ valószínűsíthető, hogy a gyermek örökbefogadására vonatkozó jogszabályi rendelkezések megkerülésére irányul. Megtámadásra jogosultak és határidő az alábbiak szerint módosul: ha az elismerő nyilatkozat tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt jött létre, kizárólag a vélelmezett apa támadhatja meg. Az anya csak a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert. Ha valószínűsíthetően az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megkerülése érdekében jött létre, kizárólag az ügyész és a gyámhatóság jogosult megtámadásra. Gyermek hároméves koráig; vélelem keletkezésétől számított egy év (értesüléstől számított egy év), nagykorúságtól számított egy éven belül saját maga, az örökbefogadást megkerülő elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónap.

46

Vélelem megdöntése nemperes eljárásban

Nincs szükség perindításra, ha az anya házassága (élettársi kapcsolata) alapján az apaság vélelme fennáll, az életközössége azonban már legalább 300 napja megszűnt és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származott, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal el kívánja ismerni. A bíróság nemperes eljárásban a vélelmezett apa, az anya, valamint a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal elismerni kívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje (volt férje), élettársa (volt élettársa) az apja. Az apaság kérdését ugyanebben az eljárásban „teljes hatályú apai elismerő” nyilatkozattal kell rendezni. Az örökbefogadást elkerülő apai elismerő nyilatkozat azt a gyakorlatot jelenti, amikor a férj apai elismerő nyilatkozatot tesz, később pedig a feleség a gyermeket örökbefogadja. Nem sikerült elérni, hogy az apai elismerő nyilatkozatok esetén mindig vizsgálják a mögöttes apaságot, noha vannak európai országok, ahol ezt bevezették. Viszont ha valószínűsíthető, hogy valaki azért ismeri el a gyermeket, mert meg akarja kerülni az örökbefogadási szabályokat, akkor lehet az apai elismerő nyilatkozatot megtámadni. Az örökbefogadással kapcsolatos megtámadásra csak három hónapos határidő áll rendelkezésre, mert itt nagyon fontos, hogy minél hamarabb bizonyítást nyerjen az apaság ténye.

Örökbefogadás

Az örökbefogadással kapcsolatban is voltak nagy szakmai viták. Örökbefogadás feltételei változtak, örökbefogadó az a ¶ huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, ¶ személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására,és részt vett az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamon és tanácsadáson. Gyámhatóság eltekinthet a korkülönbség feltételétől (45 év), illetve közös gyermekként történő örökbefogadásnál a teljes cselekvőképesség személyi feltételétől az egyik örökbefogadó esetén. Tehát örökbefogadó csak 25 éven felüli személy lehet, ez az európai uniós elvárás, tehát nem a nagykorúság, ami jelenleg 18 év. A korkülönbség is megmaradt, 16–45 év között. Az állam felelőssége, hogy egy 65 éves ember ne egy egyéves gyermeket fogadjon örökbe, nyilván a szeretet ilyen esetben is megvan, de a nagy korkülönbség sok-sok szempontból nem áll a gyermek érdekében. Változatlanul megmaradt a tanfolyam és a tanácsadás. A gyámhivatalnak lehetősége lesz mérlegelni, hogy az adott korkülönbségtől el lehet-e térni. Ugyanígy azt is mérlegelheti, hogy közös gyermekké fogadás estén az örökbefogadó cselekvőképességében – bizonyos jognyilatkozatokat érintően – korlátozva van-e. Változik a nyílt és titkos örökbefogadás meghatározása is. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig vonhatja vissza. Nincs szükség annak a szülőnek hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonossá-

47

gának feltárása nélkül – az egészségügyi intézményben hagyja, vagy az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik. Ez az inkubátor megnevezés helyett lép életbe, így próbáltak segíteni azokon az anyákon is, akik nem élnek inkubátorral rendelkező kórház közelében. Ezért került megfogalmazásra inkubátor helyett egészségügyi intézmény. Szabályozza a törvény a nemzetközi örökbefogadást is. Teljesen mindegy, hogy milyen állampolgárok az örökbefogadók, az a lényeg, hogy átkerül-e a gyermek egyik országból a másikba. Csak működési engedéllyel rendelkező intézmény foglalkozhat örökbefogadással, ez titkos örökbefogadás esetén a területi gyermekvédelmi szolgálat (TEGYESZ) – nyílt örökbefogadással is foglalkozhat, de nem ez a jellemző –, valamint nyílt örökbefogadásnál a közvetítő szervezet. Nem lehetséges tehát a jövőben, hogy a védőnőtől, orvostól kapott információ alapján kerüljön örökbefogadó a rendszerbe, csak közvetítő szervezet útján. Jelenleg négy ilyen szervezet van, valamennyien működési engedéllyel rendelkeznek, Bevezeti a törvénykönyv az utánkövetést is. Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását az örökbefogadást elősegítő szervezet a külön jogszabályban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és segíti (követő gondozás).

Vérségi származás megismerése

Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbefogadták-e és – ha a tizennegyedik életévét már betöltötte – kérheti vérszerinti szülőjének természetes személyazonosító adatait is. Ha a vérszerinti szülő a meghallgatás során úgy nyilatkozik, hogy természetes személyazonosító adatai közléséhez nem járul hozzá, gyermekével nem kíván kapcsolatba lépni, a bíróság a gyermek érdekének figyelembevételével dönt a vérszerinti szülő természetes személyazonosító adatainak a örökbefogadott gyermekkel való közléséről, vagy megtagadásáról (pszichológiai szakvélemény, egészségi állapot). Próbálta ez a jogintézmény a származás megismeréséhez való jogot a családi intimitáshoz való joggal összehangolni. Nyilván ez a titkos örökbefogadás esetére szóló szabályozás. Igényként merült fel, hogy kiterjedjen a kapcsolatfelvétel lehetősége a testvérekre, nagyszülőkre stb., azonban ez a rokoni kör továbbra sem kerül be a vérszerinti szülő keresése iránti eljárásba.

Szülői felügyeleti jog

¶ A  szülő-gyermek kapcsolat alapvető elveit kiemeli a törvénykönyv (együttműködés, egyenlő jogok, tájékoztatás). ¶ Közösen gyakorolt jogok vitájában a gyámhatóság dönt, akár együttélő, akár különélő szülőkről van szó, a bírói hatáskör megszűnik. ¶ Mellőzi az indok nélküli állami beavatkozást (nincs kötelező beszolgáltatás, megszűnik számadási kötelezettség a vagyon állagáról). ¶ A szülők felelősségét helyezi középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.

48

¶ ¶ ¶ ¶

 yermekelhelyezés helyett a „szülők között a szülői felügyeleti jogok rendezéséről” szól. G Különélő szülő jogait és kötelezettségeit rendezi (kapcsolattartás). Tényleges családi kapcsolatok védelme (gondozás, nevelés, kapcsolattartás). Eljárás során lehetőséget ad a közvetítő eljárás igénybevételére, ami a gyermek érdekében hivatalból is elrendelhető. ¶ Differenciáltan szabályozza a szünetelést (családbafogadás), megszüntetést. A szülők közötti gyermeklehelyezés fogalma megszűnik. A gyermekelhelyezés csak harmadik személy esetén használatos fogalom lesz, csupán a szülői felügyeleti jogok egyes elemeinek megosztásáról fog dönteni a bíróság (ha a szülők nem tudnak megegyezni). A bíróságnak tehát a gyermek érdekében igen széles mérlegelési lehetősége lesz, még az eddig közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogokat is megvonhatja az egyik szülő tekintetében. Ebbe a körbe egyébként bele fog tartozni az állampolgárságra vonatkozó döntés is. Nincs kötelező vagyoni beszolgáltatás, ha a gyermek örökséget stb. kapott. A bizalmi elv nyert teret, azaz a szülő gyermeke érdekét képviseli, csak akkor avatkozik be az állam, ha a szülő nem teljesíti a vagyonkezelés során a kötelezettségét. A különélő szülők helyzetével is külön fejezetben foglalkozik az új szabályozás. Az elvált apák civil szervezeteinek is nagy része volt abban, hogy ez külön hangsúlyt kapott a Ptk.ban. A szülők közötti tájékoztatási jog kiterjesztése és a kapcsolattartást kérők személyi körének bővülése (pl. gyám, nevelőszülő, megdöntött apaságú személy tartozik ide, azaz mindazok, akiknek a háztartásában a gyermek hosszabb ideig nevelkedett). A kapcsolattarásban nincsenek új fogalmak, de a pótlásról kötelezően kell majd döntenie a bíróságnak is – ez eddig csak a Gyer.-ben került megfogalmazásra – hat hónapon belül, ez egy kicsit elnehezíti a majd gyámhivatalok életét. A közvetítői eljárást a megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása érdekében lehet majd kezdeményezni. Nem duplikálta a jogszabály a döntési jogköröket, jól elkülöníthetővé válik, mi lesz a bíróság és mi a gyámhivatal jogköre az egyes kérdéskörökben.

Szülői felügyelet tartalma

Képzelt apa bejegyzésére csak az anya kérelmére kerülhet sor. A gyermek nagykorúsága után maga dönt a bejegyzésről, vagy a korábbi törléséről. A névmegállapítással kapcsolatban a bírói hatáskör megszűnik. Szülői ház elhagyása gyámhatósági engedéllyel csak akkor lehetséges, ha az a gyermek érdekeivel nem ellentétes, és egy évet meghaladó időtartamra (tanulmányok, munkavállalás) önállóan, vagy egyik szülővel, de mindkét szülő egyetértése esetén lehet engedélyezni. A gyermekekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részt vehet a gyermek gondozásban és nevelésben, a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával. A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet teljeskörűen csak az egyikük gyakorolja (kiegyensúlyozott életvitel).

49

A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, valamint kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására is. Továbbá, ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát korlátozhatja vagy megvonhatja.

Kapcsolattartás

Ezekről a változásokról már a korábbiakban már említés történt, összefoglalva a következő változások várhatóak: ¶ kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér, – ha a szülő és a nagyszülő nem él, vagy tartósan akadályozva van, vagy a jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére vagy szülőjének házastársa, bejegyzett élettársa is jogosult; ¶ a kapcsolattartás – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a szülő volt házastársa, volt bejegyzett élettársa, a gyermeket korábban nevelő más személy, gyám és az is, akinek a gyermekre; ¶ vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte; ¶ a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli folyamatos fenntartására; ¶ a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy – külön jogszabályban meghatározott – felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmarad kapcsolattartás pótlásáról; ¶ a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

Rokontartás

A tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani. (Automatikus emelkedés, öregségi nyugdíj legkisebb összege). A jogosultság esetén hármas feltételt vizsgálhat a bíróság: rászorultság, érdemtelenség hiánya, tartási képesség. A kiskorúaknál vélelmezett a rászorultság és az is, hogy érdemesek a tartásra. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb azonban a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Kiskorúval szemben az érdemtelenség nem érvényesül (kivéve a 18–20 év közötti középfokú tanulmányokat folytató gyermeket). A tartásnak az indokolt szükségletet kell biztosítani – ami nyilvánvalóan nem egy szűkös tartás –, nem a létminimumot, hanem egy átlagos színvonalú megélhetést kell biztosítson.

50

Nagykorú gyermek tartásánál a főbb kérdések: ¶ Mely tanulmány minősül szükségesnek (életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alapés mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése); ¶ Milyen életkorig tarthat igényt a tartásra (25. életévig); ¶ Milyen elvárások támaszthatók (tanulmányok folytatása, kapcsolattartás terén). A nagykorúaknál a bíróság már vizsgálhatja érdemtelenséget. Ez összefüggésbe kerülhet a kapcsolattartással is. A kapcsolattartás hiányát értékelheti a bíróság az érdemtelenség vizsgálatánál, tehát ezt jó, ha tudja a gondozó szülő, és számít arra, hogy a 18 éves kor betöltése után a fiatal igényt tart majd a tartásdíjra. A kapcsolattartás hiányánál a 18. életév betöltése előtt hosszú időn át meg nem valósult kapcsolattartást is vizsgálhatja, nemcsak a nagykorúság idején meglévőt.

Gyámság

A gyámság viselése nem lesz állampolgári kötelezettség, kérheti majd a kiadások, költségek megtérítését is. Változnak a gyámra vonatkozó kártérítési felelősség szabályai (általános, alkalmazotti, megbízotti). Bevezetésre kerül a gyermekvédelmi gyámság fogalma, a gyermekvédelmi gyámok – nevelőszülő, gyermekotthon-vezető, hivatásos gyám – esetén ezt már a gyakorlat régóta használja, ez nyert most jogszabályi megerősítést. Továbbra is lehetőség lesz a többes gyám kirendelésére is. Változás, hogy ha a 14 évesnél idősebb gyermek tiltakozik a gyám személye ellen, nem lehet kinevezni. Természetesen ez nem vonatkozik a hivatásos gyámra, a hivatásos gondnoki szabályokhoz hasonlóan.

51

4. előadás

4

A közjegyzői és a gyámhivatali eljárás összefüggései Előadó: dr. Klempa Éva közjegyző

A közjegyzői eljárás és a gyámhivatali eljárás érintkezési területei az eljárásokban résztvevő ügyfelek, az alkalmazott jogszabályok és a kapcsolódó eljárások alapján határozhatók meg. 1. Az azonos ügyfelek: a kiskorúak, a gyámság és a gondnokság alatt állók 2. A közösen alkalmazott jogszabályok, a Polgári Törvénykönyv, mely az 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyer.) ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. 3. A két szervet érintő ügyek köre egyrészt a hagyatéki eljárások, másrészt a jogügyletek létrehozása során megkötött szerződések.

Az azonos ügyfelek: a kiskorúak, a gyámság és a gondnokság alatt állók Az eljárások hatálya alá tartozik az a kiskorú is, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. (Ptk. 12 §.) Ezen eljárásokban részt vevő személyek a cselekvőképtelenek, a korlátozottan cselekvőképtelenek, akik vagy koruknál fogva vagy állapotuknál fogva esnek ezekbe a kategóriákba. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be, valamint az a 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (Ptk. 12/B. § 1-2. bekezdés). Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte, és nem cselekvőképtelen, valamint az a nagykorú személy, akit a bíróság korlátozottan cselekvőképességet jelentő gondnokság alá helyezett. (Ptk. 12/A §.) Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, és a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések a gyám jogaira és kötelezettségeire is megfelelően irányadók. (Csjt. 93. §., Csjt. 102 §.) Amennyiben az eljárásokban a fenti személyek szerepelnek, úgy a közjegyzőnek valamilyen formában meg kell keresnie a gyámhatóságot a jogszabályok által előírt intézkedések megtételére. A leginkább sarkalatos kérdések a fent megjelölt személyek eljárások során történő képviselete. A képviseleti szabályokat mind a hagyatéki eljárásban, mind a közjegyző előtti egyéb eljárásokban, így a jogügyletek során is figyelembe kell venni.

53

A kiskorút fő szabály szerint a szülei együttesen képviselik, még akkor is, ha a szülők külön élnek. A képviselet a szülői felügyeletből fakad, amely a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének a jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek, és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. (Csjt. 71 §. (2) bekezdés) Ha a szülők házasságát a bíróság felbontja, és a gyermeket az egyik szülőnél helyezi el, akkor a szülői felügyeletet, így a törvényes képviseletet is ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös felügyeletet jelölt meg. (Csjt. 72. §. (2) bekezdése) Vannak olyan lényeges kérdések, amelyeket a szülők közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolnak, így a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, iskolájának, életpályájának megválasztása. Közös szülői felügyelet hiányában is feljogosíthatja a bíróság a különélő szülőt vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával, de korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának a szünetelését is elrendelheti a bíróság a lényeges kérdésekben. Természetesen az ilyen döntés befolyásolja a képviseleti lehetőséget is. (Csjt. 72/B §. (1)-(2)-(3) bekezdés) Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben, ahol a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, és nem tudnak egyetértésre jutni, akkor a gyámhatóság dönt. Különélő szülők közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog keretébe tartozó vitás ügyében pedig a bíróság. (Csjt. 73. §. (1)-(2) bekezdés) A fenti szabályokat kell figyelembe venni akkor, amikor a közjegyző azt vizsgálja, hogy az előtte folyó eljárásban a kiskorú nevében eljáró szülő rendelkezik-e képviseleti jogosultsággal. Ebből adódóan a közös szülői felügyeleti joggal rendelkező mindkét szülőnek meg kell jelennie az eljárásban, vagy az egyik szülőnek meghatalmazást kell adnia a másik szülő részére a képviseletre, melyet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elvált szülők esetén pedig a képviseleti jogosultság azt a szülőt illeti, akinél a gyermek elhelyezést nyert, figyelembe véve azokat a külön eseteket, amelyeket az előbbi rendelkezések kivételesen szabályoznak. (Csjt. 86 §. (1)-(2)-(3) bekezdés) A képviseleti jogosultság vizsgálatánál a fentieken túlmenően még figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának a megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban gyermekét képviselje. (Csjt. 87 §. (1) bekezdés) Vannak olyan esetek, amikor a szülő vagy a gyám, illetve a gondnok képviselete az érvényes eljárás lefolytatásához nem elegendő, hanem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása is. Erre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a Ptk. 13 §. (1) bekezdése, és a Gyer. 25 §-a. A Ptk. szerint a törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására, vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, illetve olyan egyéb vagyontárgyra, illetve vagyoni értékű

54

jogra, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. Kivételt képez ez alól, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására. A gyámhivatal a jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy tulajdonába lévő ingatlan tulajdonának átruházására, vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárással a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e. (Gyer. 152 §. (2) bekezdés) Az a gyámhivatal jár el, amelynek területén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának a lakóhelye van. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülőjének a lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el, amelynek területén annak lakóhelye található. Lakóhely hiányában az illetékességet a tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában pedig az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes. (Gyer. 124 §. (1)-(2)-(3)-(4) bekezdés) Vannak olyan esetek, amikor a törvényes képviselő nem járhat el, így ha a szemben álló, vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga, vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel, kivéve, ha a képviselő jogi személy. (Csjt. 221 §. (3) bekezdés) Ezekben az esetekben a szülő, a gyám vagy a gondnok nem járhat el, de előfordulhat, hogy a gyámhatóság rendelkezése érdekellentét, vagy más tényleges akadály miatt nem működhet az általános képviselet és ilyenkor a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok. A szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. (Csjt. 225 §.) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja a gondnokrendelés okát. A gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más, tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét. (Gyer. 131-132 §.) Az eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzője, illetve az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok működésére szükség van. Az illetékességi szabályokból adódóan előfordulhat, hogy más gyámhatóság rendeli ki az eseti gondnokot, mint aki a szerződés jóváhagyására nézve határozatot hoz. Vannak olyan esetek, amikor a kiskorú, a gyámság alatt álló és a gondnokolt még a gyámhatóság jóváhagyásával sem vállalhat felelősséget, szerződést biztosító mellékkötelezettséget megfelelő ellenérték nélkül, idegen kötelezettségért. Idegen kötelezettség mindaz a kötelezettség, amely személy szerint nem a kiskorút, hanem mást terhel, nem pedig a kiskorú számára idegen ember kötelezettségét jelenti. Az ellenérték pénz átruházása, más dolog tulajdonba adása, avagy vagyoni értékű jognak a kiskorú átruházása, avagy a kiskorút terhelő valamilyen kötelezettség elengedése egyaránt lehet.

55

Az ellenértéknek megfelelőnek kell lennie, tehát arányosnak, azzal a kockázattal, amelyet a kiskorú az idegen kötelezettségért való felelősségvállalással magára vállal. Mind a hagyatéki eljárásban, mind az egyéb közjegyző előtti jogügyletekben figyelemmel kell lenni a kiskorú, a gondnokolt és a gyámság alatt lévők érdekére, ezért szükséges a közjegyzőnek felvennie a kapcsolatot a gyámhatósággal. Ha a a gyámhatóság előtti eljárásban merül fel a közjegyzői eljárás szükségessége, akkor a gyámhatóság keresi meg a közjegyzőt.

A hagyatéki eljárás és a gyámhatósági eljárás összefüggései A közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárás során különös figyelem esik az eljárásban résztvevő kiskorúakra és a gondnokság alatt állókra. Az eljárás lefolytatását a hagyatéki eljárásról szóló többször módosított 6/1958. (VII.4.) IM. rendelet (He.) szabályozza, amelyben végig megjelenik a hagyatéki leltárelőadó és a közjegyző kötelezettsége a fentiekre nézve. Halálesetet követően az eljárás az önkormányzatoknál a leltározással kezdődik. A jogszabály meghatározza, hogy mely esetekben szükséges a leltározás elvégzése. Így kötelező magyar állampolgár belföldi ingatlanvagyonát, belföldön maradt és 300 000 forintot meghaladó ingó vagyonát, ha a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol lévő személy érdekelt…. (He. 4. §. (1)-(2) bekezdése) A leltározást a gyámhatóság is kérheti. A leltározást fő szabály szerint az önkormányzat hivatali helyiségében kell végezni, de azt a helyszínen kell elkészíteni, ha a kiskorú örökös érdekei veszélyeztetve vannak. (He 5 §. (1)(2) bekezdés). A leltározás során a kiskorú törvényes képviselőjét minden esetben meg kell hallgatni. (He. 7 §. (2) bekezdés). Az elkészített leltárt a közjegyző mellett meg kell küldeni a gyámhivatalnak is, ha a hagyatékban kiskorú gyermek, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol lévő személy érdekelt. Ha a leltározás alkalmával a leltárelőadó azt állapítja meg, hogy valamelyik kiskorú vagy gondnokság alá helyezett örökösnek nincs törvényes képviselője, a gyámhivatalt a leltár egy példányának megküldésével értesíteni kell, erről a szükséges intézkedések megtétele végett a jegyzőt a leltár egy másolatának megküldésével a leltárelőadó értesíti. Egyúttal a közjegyzőnek küldött leltárban köteles feltüntetni, hogy az előzőleg megjelölt intézkedésnek eleget tett-e. Ha akár a leltározás, akár a közjegyzői eljárás során felmerül, hogy a hagyatékba tartozó vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják vagy más módon veszélyeztetik, akkor az örökös a gyámhivatal, illetve a végrendeleti végrehajtó biztosítási intézkedés meghozatalát kérheti. Biztosítási intézkedésnek hivatalból is helye van, ha az örökösök között kiskorúak vagy gondnokság alá helyezett személyek vannak, és törvényes képviselőjük nincs, vagy törvényes képviselőjük távolléte miatt érdekeik védelméről megfelelően gondoskodni nem tudnak. (He. 19 §.)

56

A hagyatéki leltár beérkezését követően a közjegyző intézkedéseket tesz a tárgyalás előkészítése keretében. Ennek során ügygondnokot rendel ki, ha az örökösnek nincs törvényes képviselője; értesíti az ügyészt, a gyámhivatalt, ha megállapíthatónak találja, hogy valamelyik örökös a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó elmebetegségben vagy más szellemi fogyatkozásban szenved. Az esetleges gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős befejezéséig a közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti. (He. 39 §. (1)-(2) bekezdés) A hagyatéki eljárás során érdekellentét áll fenn az örökhagyó kiskorú gyermeke és a túlélő házastársa között, a közjegyző megkeresi az eseti gondnok kirendelése végett az illetékes gyámhatóságot. A tárgyalás előkészítését követően a közjegyző idézi a hagyatéki eljárásban érdekelteket, ennek során figyelembe veszi a képviseletre vonatkozó szabályokat, tehát kiskorú örökös esetén idézi a törvényes képviselőket, a szülőket, a gyámot, illetve a gondnokot. A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző hivatalból vizsgálja a meghatalmazott, a gyám és a gondnok képviseleti jogosultságát. A tárgyaláson az örökösök egymással osztályos egyezséget, a hagyatéki hitelező és az örökösök egyezséget köthetnek. Az egyezség a bírói egyezségre vonatkozó rendelkezés, a közjegyző előtt kötött egyezség esetén is irányadó, ehhez képest az ilyen egyezség gyámhatósági jóváhagyásra nem szorul. Viszont a hagyatéki tárgyalás során a közjegyzőnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy a kiskorú és a gondnokság alatt álló örökösök érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Ha a felek olyan egyezséget kötnek, amely a kiskorú vagy a gondnokság alatt álló örökös méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, az nem szolgálhat a hagyaték átadásának alapjául, még akkor sem, ha az érdekeltek azt a közjegyző tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartják. Ilyen esetben az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, és a tárgyalást úgy kell folytatni, mintha a felek egyezséget nem is kötöttek volna. (He. 53 §. (1)- (2) bekezdés) A közjegyző a tárgyaláson ideiglenes hatályú vagy végleges hagyatékátadó végzést hoz. A hagyatékátadó végzést kézbesíteni kell az örökösöknek, a hagyományosoknak, a végrendeleti végrehajtónak és egyéb érdekelteknek, továbbá, ha kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollévő személy vagy méhmagzat van érdekelve, akkor a jegyzőnek is. (He. 65 §. (1) bekezdés) A végzés ellen az általános szabályok szerint fellebbezésnek van helye: fellebbezéssel mindenki élhet, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve sérelmesnek tartja; kiskorú, gondnokság alatt álló vagy ismeretlen helyen távol lévő személy érdekében a hagyatékátadó végzést fellebbezéssel a jegyző is megtámadhatja. (He. 73 §. (1)-(2)-(3) bekezdés) A fellebbezés jogáról a végzés kihirdetése után a kézbesítés előtt és kézbesítés után is le lehet mondani. Erre a végzés kihirdetésének jelenlévő feleket figyelmeztetni kell. Kiskorú, távollévő vagy gondnokság alatt álló örökös fellebbezési jogáról lemondani nem lehet. (He. 74 §. (1)-(2) bekezdés)

57

Nemzetközi vonatkozású rendelkezések He. 81 §. (1) bekezdés Ha külföldi állampolgár után belföldön akár ingó, akár ingatlan vagyon maradt, azt a jelen rendelet általános rendelkezései szerint kell leltározni. A leltárt meg kell küldeni a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek. (2) bekezdés A közjegyzőnek és a leltárelőadónak az örökhagyó állampolgárságát gondosan kell vizsgálni. Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy az örökhagyó az esetleges külföldi állampolgársága mellett halálakor magyar állampolgársággal is rendelkezett, ennek tisztázása érdekében a közjegyző megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. (3) bekezdés Ha az örökhagyó kizárólag külföldi állampolgár volt, vagy a magyar állampolgárság mellett külföldi állampolgársággal is rendelkezett a leltárelőadó vagy a közjegyző közvetlenül értesíti az érintett állam konzuli képviseletét, illetőleg – ha az érintett államnak a Magyar Köztársaságban nincs konzuli képviselete – a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályát (4) bekezdés Az értesítési kötelezettség a közjegyzőt terheli, ha az eljárás közvetlenül előtte indult meg, vagy eljárása során észleli, hogy a leltárelőadó az értesítési kötelezettségének nem tett eleget. Ha az igazságügyi és rendészeti miniszter külföldi hatóságoktól vagy a Külügyminisztériumtól külföldön elhalt olyan magyar állampolgár haláláról szerez tudomást, aki után belföldön vagyon maradt, a rendelkezésre álló adatok közlése mellett értesíti a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőt. (He. 82 §.) Főszabályként megállapítható, hogy magyar állampolgár Magyarországon lévő ingó és ingatlan vagyona tekintetében kizárólagosan a magyar hatóságok jogosultak eljárni. Külföldi állampolgár külföldön lévő vagyonára kizárólag a külföldi hatóság jogosult eljárni. Külföldi állampolgár Magyarországon lévő ingatlan vagyona esetén magyar hatóságok járnak el, figyelembe véve az örökhagyó személyes jogát, amelyet alapvetően az állampolgársága határoz meg. Mindebből következik, hogy amennyiben az örökhagyónak külföldön is és Magyarországon is ingatlan vagyona volt, úgy mindkét országban hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor. Az erre vonatkozó szabályokat a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvény erejű rendelet szabályozza, azzal, hogy a törvényt nem lehet alkalmazni olyan kérdésben amelyet nemzetközi szerződés szabályoz. A tvr. 11 §.-a meghatározza az ember személyes jogát, eszerint: 11 §. (1) bekezdés Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot, és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. (2) bekezdés Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. (3) bekezdés Akinek több állampolgársága van, és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. (4) bekezdés Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani, és

58

nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog. A tvr. 36. §. (1) bekezdése kimondja: az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. Ez a jog irányadó abban a kérdésben is, hogy mennyiben van helye az örökség vételének, és a várt örökségről való rendelkezésnek. (2) bekezdés A végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt… Ha külföldön lefolytatandó hagyatéki eljárásban magyar állampolgár, mint örökös szerepel, akkor kérelemre a közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben meghatározza az örökhagyó és a vele rokoni kapcsolatban lévő és öröklésre jogosult személyeket és a rokonság mértékét. (He. 87 §. (2) bekezdés) Tehát az öröklési bizonyítvány azt bizonyítja, hogy az örökös milyen jogcímen, milyen arányban örököl, tehát az örökösi minőséget tanúsítja. A külföldi használatra szóló bizonyítvány sem a hagyaték állagát, sem annak értékét nem tanúsíthatja.

Az előadást követően elhangzott a következő kérdés:

Amikor a hagyatéki eljárás során sokkal több a hagyatéki teher, mint az aktívum – ez már rendszeresen előfordul, sőt már a leltárból ez kiderül – a közjegyző mégsem tájékoztatja a törvényes képviselőt a „lemondás” lehetőségéről, azaz a fent említett kötelezettségét, miszerint figyelemmel kell lennie a kiskorú érdekeire, nem teljesíti. Ha lemondás történik, akkor sem hagyja jóvá a törvényes képviselő jognyilatkozatát, hanem a gyámhivatalhoz továbbítja jóváhagyásra. Miért, amikor a közjegyző is jóváhagyhatná? Az eseti gondok kirendelésénél is előfordul, hogy a hagyatéki eljárásban a közjegyző kirendeli, máskor a gyámhivatalt keresi meg. Mi alapján dönt így vagy úgy, van-e erre állásfoglalás?

Dr. Klempa Éva válasza:

Ezzel kapcsolatban nincs egységes joggyakorlat, jogegységi döntés, így a közjegyző dönti el, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatát jóváhagyja-e, vagy átteszi a gyámhivatalhoz. Ugyanez vonatkozik az eseti gondnok kirendelésére is. Azt is tudni kell, hogy ha a hagyatéki hitelezők a közjegyzői eljárás során nem lépnek fel, akkor, például a jelzálogjoggal terhelt ingatlan hagyatékot pozitívumként adja át a közjegyző, még akkor is, ha látható, hogy a teher meghaladja a vagyon értékétét. Nem mérlegelheti, mennyi a tartozás, ugyanis lehetséges, hogy van rá biztosítás stb., ami alapján megtérülhet a negatívum.

59

5. előadás

5

Méltó módon gondoskodni Előadó: Marcsa László a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. lakossági üzletágvezetője, szakértője

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. 1993-tól folytat alkuszi tevékenységet; az egyik legnagyobb alkuszcég, százszázalékos magyar tulajdonnal.

Az alkusz feladatai Mivel ez a köztudatban még nem eléggé elterjedt, hogy mi a feladata egy alkusznak, az alkuszi tevékenységről essen néhány szó elöljáróban. Az alkusz a biztosítókkal áll kapcsolatban, ismeri a teljes kínálati palettájukat, és így képviseli ügyfelét. Nem a biztosítók ügynöke, hanem az ügyfél érdekében jár el, tulajdonképpen, az ügyfél „ügynöke”. Számára keresi a megfelelő biztosítást. Mivel ismeri a biztosítók termékeit, ismeri a piacot és a biztosítási kérdésekben szakszerűen jár el, tökéletesen képes az ügyfél igényeit kielégíteni. A felmerülő, új igényekre is nyitott, megtalálja a legjobb megoldást. Hiszen az ügyfélnek igénye van arra, hogy hozzáértő szakemberek találják meg számára az ideális biztosítót az ideális biztosítási feltételekkel. Másik lényeges dolog, hogy az alkusz az ügyfél számára díjmentesen végzi a munkáját, mivel a javadalmazást a biztosítótól kapja. Nem áll érdekükben az, hogy a biztosító igényét képviseljék az ügyfélnek. Az alaphelyzet amelyből a jelen előadás témája kiindul tehát az, hogy a jelenlegi jogi szabályozás megnehezíti a gondnokok, illetve gondnokoltak helyzetét. Noha sok gondnokolt rendelkezik megfelelő készpénzvagyonnal, ami lehetővé tenné a méltó végtisztesség megadását, de ez gyakorlatilag lehetetlené vált.

Példánk a következő:

Az 55 éves korlátozó gondnokság alatt álló gondnokolt bentlakásos intézményben él, hivatásos gondnoka van. A gondnokkal történő beszélgetés során kifejezte azt a kívánságát, hogyan szeretne eltemettetéséről gondoskodni. A temetés anyagi vonzatának a haláleset bekövetkezte utáni biztosításával kapcsolatban ütköztek nehézségekbe. Ugyanis a gyámhatósági fenntartásos folyószámlán elhelyezett összeget zárolják a halál bekövetkez-

61

tekor, és csak hónapokkal később, a hagyatéki eljárást követően, csakis az örökös juthat a pénzhez, amiből a temetést kellene lebonyolítani. A beszélgetést követően a gondnok és a gyámhivatal munkatársai a következő megoldásokat vetették fel: ¶ a temetés költségeit fedező pénzösszeget egy a gondnok nevére, bemutatóra szóló betétkönyvben helyezik el, amit a haláleset bekövetkezte után a gondnok minden korlátozás nélkül felvehet, és rendelkezhet vele; ¶ egy temetkezési vállalkozóval kötnének szerződést, aki vállalja, hogy a számlájára előre utalt összegből az igényeknek megfelelően fedezi a temetkezési szolgáltatást a későbbiekben bekövetkezett elhalálozást követően. Az első esetben a legnagyobb problémát a következők jelentik: milyen indokkal lehetne átutalni a gondnokolt pénzét a gondnok tulajdonában lévő számlájára; mi történik az esetleges évek során felhalmozódó kamatokkal; mi történik, ha a gondnoki tisztség megszűnik, milyen alapon lehet elszámoltatni erről a gondnokot? A vállalkozóval kötött temetkezési szerződés esetén, hol vannak a szolgáltatási garanciák? Mi történik, ha a vállalkozás megszűnik? Mi lesz a kamatokkal, ha hosszú évekig nem következik be a haláleset? Tudja-e külön számlán kezelni ezt a pénzt a vállalkozó, és hogyan ellenőrizheti ezt a gondnok és gyámhivatal? Megoldás a temetkezési biztosítás. Az előadás most természetesen a hivatásos gondnokok aspektusából vizsgálja ezt a témát, de ezek a szituációk olyan családokban is problémát jelenthetnek, ahol családtag, a gondnok, illetve a temetkezési biztosítás a nem gondnokolt ügyfelek számra is elérhető.

Négy biztosító terméke ajánlható CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. megvizsgálta a piacot, és a felmerült problémára négy különböző biztosító termékét hasonlította össze. Előbb néhány szó a négy biztosítóról. A Signal Biztosító, egy német tulajdonban lévő cég, amely már régóta van a magyar piacon, Magyarországon szorosan együttműködik a Takarékszövetkezetekkel. Náluk már néhány éve működik a temetkezési biztosítási termék. Az UNIQA valamikor AXA, illetve Colonia Biztosító volt, ők nem dolgoztak ki önálló biztosítást, hanem 2000–2002-ben felvásároltak egy olyan biztosítót, amelyik egyedül rendelkezett temetkezési biztosítással Magyarországon. Az UNIQA ezt átdolgozta, kissé kedvezőtlenebbé tette, ami arra enged következtetni, hogy fel szeretne hagyni ezzel a biztosítási formával, ezért a CLB ugyan tudja ajánlani a terméküket, de nem tudja közvetlenül megkötni ezt a biztosítást, az ügyfeleknek kell a lebonyolítani a szerződés megkötését. Az egész országban a biztosítónak, csak négy üzletkötője foglalkozhat ezzel a termékkel. Az ING-nek két ilyen jellegű terméke van a piacon, a Naplemente és a Naplemente+.

62

A Pannónia Biztosító (CIG) tavaly nyáron jelent meg a biztosítási piacon, teljes egészében magyar tulajdonban van, és folyamatosan jelenik meg korszerű biztosítási termékekkel.

Előre kiválasztott temetés lebonyolítása, kifizetése

CIG Közép-európai Biztosító Zrt. 1502 Budapest, pf. 516

Igazolt temetési költségek kifizetése

Biztosítási Biztosítási Szolgáltatás haláleset összeg összeg bekövetkeztekor kifizetése kifizetése Biztosítási 60-65-70-75 Élethoszig 80 éves korig 5-20 éven díjfizetés éves korig kökötelező kötelező keresztül Országos hálózat időtartama telező Társaságunk országos hálózat működtetése útján gondoskodik a választott szolgáltatás magas színvonalú teljesítéséről. Választható Kötelező Választható Nincs Biztosítási díjemelés öröklési és adózási feltételek díjemelés díjemelésKedvező díjemelés díjemelés A biztosítási díjon felül, pótlólagosan befizetett megtakarítás nem része a hagyatéki eljárásnak, ehnincs lehegyorsan és öröklési illeték mentesen juthat hozEseti befizetés nincs hez nincs kedvezményezett. vanpartnereink: Együttműködő zá az ügyfél által meghatározott tőség A befizetett díjak után adókedvezmény is igénybe rá/van lehetősége lehetőség rá lehetőség rá Nyugdíjasok Országos Képviselete vehető, ígylehetőség akár három havi díjrá is megtakarítható. lehetőségMagyar rá Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete Nincs – köte- Nincs – köteGarantált Van garantált Van garantált lező kockázat lező kockázat www.pannoniabiztositas.hu kibocsátás kibocsátás kibocsátás elbírálás van elbírálás van Várakozási idő

(A biztosítás megkötése után, legkorábban mikortól szolgáltat a biztosító)

6 hónap

6 hónap

24 hónap

12 hónap*

Két életre szóló biztosítás

Nincs

Nincs

Van

Van, díjátvállalással

Belépési korok

40 éves kortól

18-65 éves kortól

50-70 éves kortól

18-80 éves kortól

(Házaspárok esetén)

PANNÓN

12 hónap* – 2009. 06. 15-től a CIG Pannónia Biztosító megváltoztatta a várakozási időt 12 hónapra

63

GO

Az összehasonlítás szempontjai 1. A szolgáltatás típusa a haláleset bekövetkeztekor A Signalnál a biztosítási összeg kerül kifizetésre, ami azt jelenti, hogy megköttetik a szerződés 2–600 ezer forint temetkezési költségre, amit a halál bekövetkeztekor kifizet a biztosító, és ebből lehet fedezni a temetkezés költségeit. Az UNIQA-nál utólagosan, számla alapján fizetik ki a biztosítási összeget, a biztosítási összeg erejéig. Az ING-nél is, a szerződött összeget fizetik ki a halál bekövetkeztekor. A Pannóniánál a legkorszerűbb a termék, teljesen más formában történik a szolgáltatás. Egy katalógusból választhatja ki az ügyfél, hogy milyen szolgáltatást szeretne (pl.: melyik temetőben, milyen színű koszorút stb.), és ez alapján kötődik meg a szerződés. A biztosító nem pénzt fizet, hanem a szolgáltatás elvégzését vállalja.

2. A biztosítási díj fizetése milyen intervallumot vesz igénybe A Signalnál 60–65–70–75 éves koráig fizetheti valaki a biztosítást. Illetve igény esetén lehetőség van egyszeri díjas fizetésre is. Az UNIQA-nál élethosszig kell fizetni (pl.: akár 40–45 éven keresztül is tarthat a fizetési időszak, ami nem kedvező az ügyfeleknek) Az ING-nél a biztosított 80 éves koráig kell fizetni a díjat. A Pannóniánál az ügyfél meghatározhatja, hogy milyen időszak alatt szeretné kifizetni a teljes biztosítási összeget, ez 5–20 év között bármilyen, teljes naptári év lehet. (Pl.: 12–16 év alatt ideális, az ötéves időtartamot csak idős emberek esetén javasoljuk. 80 éves kor felett már csak ötéves díjfizetési tartammal köthető, mert maximum 85 éves korig mehet a díjfizetés. Fiatalabb ember esetén nem érdemes a rövidebb időt választani.)

3. Biztosítási díjemelés A Signalnál ez választható, akár az ING esetén, azaz az ügyfél eldöntheti, hogy követni akarja-e az inflációt, vagy sem. Természetesen ez azt jelenti, hogy ennek arányában emelkedik a szolgáltatás összege is (a befolyt díjak befektetési hozamán felül). Az UNIQA-nál kötelező a díjemelés. A Pannónia nem is teszi lehetővé a díjemelést, mivel náluk az értéktartás kizárólag abból adódik, hogy a befolyt díjat befektetik, és az elért nyerségből tudja az értékállóságot biztosítani.

4. Lehetségesek-e eseti befizetések? Először tisztázni kell, mi az eseti befizetés fogalma? Az alapszolgáltatás a temetkezés biztosítása, de ha az ügyfél szeretne örökség gyanánt pénzösszeget is hagyni az örököseire, akkor a biztosítás mellett elhelyezhet-e ezen a számlán ilyen összeget. Ha erre van lehetőség, akkor ezt a biztosító a

64

kedvezményezettnek kifizeti, és nem képezi a hagyatéki eljárás részét. Az UNIQA és Signal esetén erre nincs lehetőség, az ING egyik termékénél a Naplemente esetén nem lehet eseti befizetés, a Naplemente +-nál van erre lehetőség. A Pannóniánál van mód eseti befizetésekre.

5. Ki az, aki hozzájuthat ehhez a biztosításhoz? Ha a biztosítóhoz beérkezik egy ajánlat, akkor az a kérdés, hogy a biztosító befogadja-e ezt az ajánlatot és azt kötvényesíti, vagy pedig előzetes feltételekhez fogja szabni az ajánlat elfogadását. A Signalnál és az UNIQA-nál kötelező kockázat elbírálás van. A Signalnál és az UNIQA-nál úgy, mint egy életbiztosítás esetén egészségügyi nyilatkozatot kell tenni. A biztosító, felméri a kockázatot, és ezt követően eldönti, hogy befogadja-e az ajánlatot, esetleg díjat emel. Azt is megteheti, hogy elutasítja az ajánlatot. A gondnokoltak körében sokszor nyugdíjas vagy leszázalékolt emberekről van szó, és ezt a biztosítók nem kezelik előnyösen. Az ING és a Pannónia estében garantált kibocsátásról beszélhetünk, tehát az ajánlatot kötelesek elfogadni. Ezt a kötelező gépjármű biztosításhoz lehet hasonlítani, azaz a beérkező ajánlatokat a biztosító nem utasíthatja el, illetve nem módosíthatja a díjat.

6. Várakozási idő Az életbiztosításokra jellemző, hogy a biztosítók meghatároznak egy időpontot, amin belül nem szolgáltatnak, csak a befizetett díjakat fizetik vissza. Ez is a kockázati értékelés része. A Signalnál és az UNIQA-nál ez az idő hat hónap, eszerint a megkötéstől számított hat hónapon belül nem szolgáltatnak, csak a befizetett díjat (vagy egy részét) fizetik vissza. Ez alól kivételt képez a Signál az egyszeri díjas szerződéseknél, ahol nem alkalmaz várakozási időt. ING-nél 24 hónap ez az időintervallum, azaz két évig hiába szerződtünk nem kapjuk meg a szolgáltatást, ez túl hosszú idő. A Pannónia érdekes módon már másnaptól kockázatban van. Az első díj beérkezése természetesen feltétel – hangzott el a konferencián.

7. Két életre szóló biztosítás Különleges szolgáltatás a házaspároknak nyújtott külön biztosítási termék. Ez a biztosítási forma csak az ING-nél és a Pannóniánál létezik, és természetesen akkor is megköthető a biztosítás, ha csak az egyikük áll gondnokság alatt. A Pannónia az egyik házastárs halála után átvállalja a túlélő házastárs díjfizetési kötelezettségét is.  A  Signál Biztosítóval felvettük a konferencia után a kapcsolatot és sikerült elérnünk, hogy amennyiben egyszeri díjas szerződés kötődik a segítségünkkel, minimális kockázat elbírálást alkalmaznak  Sajnálatos hír, de a biztosító a termék hátrányára, 2009. június 15-től módosította a feltételeket, miszerint az azóta született szerződéseknél 12 hónap várakozási időt vezet be.

65

8. Belépési kor Fontos szempont, hogy milyen életkorhatártól köthető a biztosítás. A Signalnál 40– 74 éves kor között (igény esetén megoldható fiatalabb korban is, illetve egyszeri díjjal lehetőség van 74 év felettiek részére is a megkötésre). Az UNIQA-nál 18–65 éves kor között köthető. Az ING-nél 50 és 70 éves kor között. A Pannóniánál a biztosítás a 18–80 éves közötti korosztály részére köthető meg, ez utóbbi biztosítja a legszélesebb intervallumot. Ha tehát a fenti szempontokat figyelembe vesszük, akkor az igényeknek megfelelő legkedvezőbb feltételeket a Pannónia és a Signál Biztosító garantálja, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy a gondnokok számára csak ezeket a biztosításokat ajánljuk, mindenki saját választása szerint választhatja a másik két ( ING, UNIQA) biztosító szolgáltatását is.

A biztosítás előnyei:

¶ garantált biztosítási védelem, azaz a biztosítók más viszontbiztosítókkal állnak kapcsolatban és elég magas tőkefedezettel kell rendelkezzenek, hogyha bármi történik kártalanítani tudják az ügyfeleket; ¶ mindenki számára elérhető, kivéve a kockázat elbírálást igénylő esetekben, mert ott csak az egészséges emberek számára van lehetőség, de mint láttuk, van e nélkül is köthető biztosítás; ¶ már havi néhány ezer forinttól megköthető; ¶ eseti befizetéssel illetékmentes örökséget is biztosít, adóelőnyöket – szja, kamatadó, örökösödési illeték – (ez utóbbiak a gazdasági helyzet függvényei); ¶ személyre szabott, értékálló, igénynek megfelelő szolgáltatást nyújt; ¶ ideális gondoskodás házastársak esetén. A gondnokolt vagyonából, a gyámhivatal engedélyével kifizethető, és így jó megoldás a gondnokság alá helyezett, fogyatékossággal élő vagy a cselekvőképtelen emberek számára is.

Az előadás során felmerült két kérdés: Működik-e a biztosítás mindennemű halálesetnél? Nincs-e kizárva például a baleseti vagy a természetes halál? Marcsa László válasza: Kivéve, ha nem temethető, például eltűnt, a tengerbe fúlt. Lehetséges-e egy összegű befizetés? Marcsa László válasza: Egy összegű befizetés hivatalosan nem szerepelt az ajánlatunkban, de létezik ez a megoldás is a Signalnál. Véleményem szerint a gyámhivatal egyszeri határozata alapján lehetséges rendszeres banki utalással a díjfizetés. Ezután már a biztosító kockázata, ha ko-

66

rábban következik be a haláleset, és kevesebbet fizettek be, mint a szerződött szolgáltatás értéke. Mindemellett addig is a gondnokolt számláján kamatozik ez a pénz. Amennyiben valaki az egyszerűsített kockázat-elbírálat vagy életkora miatt az egyszeri díjas lehetőséget választja, természetesen segítünk a szerződés megkötésében. A vita során az is felmerült a nem egy összegű befizetést támogatandó, hogy a kevesebb készpénzvagyonnal rendelkezők is biztosíthatók rendszeres jövedelem esetén. A mellékelt adatlapot kitöltve és a CLB-hez eljuttatva személyre szóló ajánlatot kap. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, keressen minket személyesen, telefonon vagy emailben: CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. Központi Ügyfélszolgálat: 06-1-999-0620 Központi e-mail cím: [email protected]

67

Adatlap

Kérjük az adatlapot nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan töltse ki!

Szerződő

Magán személy Férfi ☐ Nő ☐ Nem természetes személy ☐ cégjegyzék szám:............................................................... Név (cégnév):.............................................................................................................................. Születéskori név:......................................................................................................................... Anyja neve:.................................................................................................................................. Állampolgársága:........................................................................................................................ Születési hely, idő:....................................................................................................................... Lakcím (telephely):..................................................................................................................... Levelezési cím:............................................................................................................................ Telefonszám:................................................................................................................................ E-mail cím:.................................................................................................................................. Adóazonosító jel:........................................................................................................................ Személyigazolvány szám:........................................................................................................... Lakcímkártya szám:...................................................................................................................

Biztosított

Azonos a szerződővel: ☐ (amennyiben igen, az alábbi adatok kitöltése nem szükséges) Férfi ☐ Nő ☐ Név:.............................................................................................................................................. Születéskori név:......................................................................................................................... Anyja neve:.................................................................................................................................. Állampolgársága:........................................................................................................................ Születési hely, idő:....................................................................................................................... Lakcím:........................................................................................................................................ Levelezési cím:............................................................................................................................ Telefonszám:................................................................................................................................ Adóazonosító jel:........................................................................................................................ Személyigazolvány szám:........................................................................................................... Lakcím kártyaszám:...................................................................................................................

68

Szerződés adatai

Díjfizetési tartam (5–20 év között bármely egész év lehet):.................................................. Díjfizetés gyakorisága: Éves ☐ Féléves ☐ Negyedéves ☐ Havi ☐ Díjfizetés módja: Csoportos besz. ☐ Csekk ☐ Bank neve (inkasszó esetén): Bankszámla száma (inkasszó esetén): Választott biztosítási összeg (vagy temetési kategória)..................................................... Ft. I. osztályú ☐ II. osztályú ☐ III. osztályú ☐ temetés Másodlagos kedvezményezett a biztosított halála esetére (amennyiben az elhalálozott nem temethető, a biztosítás összegéig kedvezményezetett megjelölhető) azonos a szerződővel ☐

1. Másodlagos kedvezményezett

Férfi ☐ Nő ☐ Név: Születéskori név:......................................................................................................................... Anyja neve:.................................................................................................................................. Születési hely, idő:....................................................................................................................... Lakcím:........................................................................................................................................ Adószám:..................................................................................................................................... Arány . ................ %

2. Másodlagos kedvezményezett

FFérfi ☐ Nő ☐ Név: Születéskori név:......................................................................................................................... Anyja neve:.................................................................................................................................. Születési hely, idő:....................................................................................................................... Lakcím:........................................................................................................................................ Adószám:..................................................................................................................................... Arány . ................ %

69

Kegyeleti adatok (csak a ING Alkony esetén töltendő ki) Sírhellyel rendelkezik ☐(hivatalos okirattal igazolandó) Sírhellyel nem rendelkezik ☐ Választott temető neve, címe: Kegyeleti szolgáltatások: I. osztályú ☐ II. osztályú ☐ III. osztályú ☐ Temetés módja: hagyományos ☐ Hamvasztásos -urna temetőbe ☐ -hamvak szórása ☐ -hamvak kiadása ☐ Búcsúztató egyházi ☐ világi ☐ Gyászzene igen ☐ élőzene ☐ nem élőzene ☐ nem ☐ Harang igen ☐ nem ☐ Gyászjelentés: lakóhelyen igen ☐ nem ☐ megyei lapban igen ☐ nem ☐ Sír díszítése élővirág ☐ koszorú ☐

70

6. előadás

6

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításának gyámhivatalokat érintő rendelkezései Előadó: dr. Csepeli Ágota a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője

A Ket. módosítása során sok apróbb és nagyobb változtatás történt, amelyek megnehezítik a módosítások technikailag való nyomon követését, és a jelen előadásnak 45 percbe történő besűrítését is. Az előbbivel kapcsolatban előre kell bocsátani, hogy régiónként, megyénként megkezdődtek, vagy meg fognak kezdődni a továbbképzések e tárgyban. A módosítások feldolgozása természetesen egyénileg is elengedhetetlen lesz, amit a CD-jogtár segítségével lehet elvégezni legcélszerűbben, de így is sziszifuszi munkára kell készülni. A jogtár segítségével könnyebb lesz dolgozni, mert kiemelten lehet látni a jogszabályi módosulásokat, míg a nyomtatott régi és új szöveg összehasonlítása enélkül nehezebb. Az teszi nehézzé a módosított szakaszok értelmezését, hogy olvasás közben az az érzése támad az embernek, hogy ugyanazt a szöveget olvassa, nincs változás. Ennek oka, hogy gyakran egy-egy ragot, szót vagy egy mondat második felét változtatták meg, nem egy egész szakaszt, bekezdést, pontot stb. A 45 percben, a gyámügyi igazgatás területét érintő módosításokra koncentráltan hangzik el az előadás, olyan eljárási lépések kerülnek ismertetésre, amelyek szinte minden eljárásban, így a gyámhivataliban is lényegesek és jelen vannak. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az eljárási szabályok megsértése sokszor a másodfokú eljárás eredményeként új eljárásra utasításban jelenik meg. A közigazgatási ügyeket elbíráló bíróság előtt is a súlyos eljárási szabálysértés megsemmisítésre ad okot, és erre nagyon figyelnek a bíróságok is. Az életből vett gyakorlat az is, ha már az ügyvédek nem tudnak a döntés érdemi részébe belekötni, akkor mindig az eljárási kérdéseket veszik elő, és ezt igen nehéz kivédeni. A módosításokat a hatálybalépést követő ügyekben, vagy a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

A törvény hatálya ¶ 2 009. január 1-én lép hatályba a Ket. 17.§ (2), 130.§ (2), 133.§ és 134.§.; ¶ Általában a többi módosítás 2009. október 1-én; ¶ Három módosítás 2011. január 1-én.

71

Kezdjük a legutolsó, a 2011-es hatálybalépéssel: Nem könnyen követhető nyomon a kapcsolattartásról szóló rendelkezés hatálybalépése. Magáról a kapcsolattartásról egy teljesen új paragrafus szól majd, és annak az a/, b/, c/, pontja a hatóság és ügyfél közötti kapcsolatot szabályozza, ami 2009. október 1-én már hatályba lép, a d/ pontja – ami a hatóság-hatóság közötti kapcsolattartásról beszél – majd csak 2011-ben fog hatályba lépni. Ugyancsak kétlépcsős lesz az ügyintézési határidőkre vonatkozó hatálybalépés időpontja is. Október 1-től munkanapokban számolja a Ket. az ügyintézési határidőt, ez az a bizonyos 22 munkanap. Majd 2011. január 1-től ezt a 22 munkanapot lecsökkenti 20 munkanapra. De már most rendelkezik róla, tehát a módosító jogszabályban a módosítás módosítása is már bele van foglalva ott, a jogszabály végén. Kétséges azonban, hogy a 2011-es, most szabályozott normák technikai, illetve gazdasági feltételektől függetlenül megvalósulhatnak-e. Ugyanígy van a következő, 2011-es hatályba lépő rendelkezése is, ami a jogsegélyre vonatkozik és szintén két lépcsőben fog módosulni. Most azt mondja a Ket., hogy a nemzetközi jogsegély ideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe. 2009. október 1-től ez úgy fog módosulni, hogy a jogsegély időtartama – tehát a belföldi és a nemzetközi egyaránt – nem számít bele az ügyintézési határidőbe, de még hozzá tesz egy fél mondatot, miszerint az az időtartam sem számít bele az ügyintézési határidőbe, amely alatt olyan adatot szerez be a hatóság, amit az ügyféltől nem kérhet. Ezt a rendelkezést 2011-re egyszerűsíti, úgy, hogy csak azt mondja ki a törvény: a jogsegély ideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Nagyon nehéz összehasonlítani a most hatályosat a módosítóval. A 2011-es módosítások a hatályba léptető rendelkezésekben vannak felsorolva, tehát azzal kellene kezdeni az összehasonlítást ahhoz, hogy a pontos, a 2009-től életbe lépő normaszöveget alkalmazhassuk.

Az ügyfél fogalma Ket. 15.§, Gyer. 7/A.§ ¶ Az ügyfél fogalmából kimarad – a jogi helyzetre történő utalás; ¶ Ügyfél lehet „érintettség” nélkül is az, akit törvény ügyfélnek minősít; ¶ Másodfokú eljárásban ügyfél csak az lehet, aki az elsőfokú eljárásban is ügyfélként jelen volt; ¶ A határterülettel kapcsolatos ügyfélfogalom újrafogalmazása.

72

A Ket. most a szerint szabályoz, hogy „ügyfél az, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti.” A módosítás arra utal, hogy a jogalkotó felismerte, nem kell a jogi helyzet kifejezés, mert azt takarja az ügyfél joga, jogos érdeke megfogalmazás. A most hatályos Ket. megengedte emellett, hogy bizonyos ügyfajtákra törvény vagy kormányrendelet részletesebb ügyfélfogalmat is megállapítson. Ennek a felhatalmazása alapján állapította meg azután a Gyer. 7/A §-a gyermekvédelmi ügyekben, az alábbi ügyfélkört: 7/A. § A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a Ket. 15. §-ában meghatározottakon túl ügyfélnek minősül, a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője, ac) a gyermekotthon vezetője, ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő, b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő. Nos ez a részletesebb ügyfélfogalom továbbra is meg fog maradni, érintettség vizsgálata nélkül is ügyfél lesz az, akit a törvény meghatározott ügyfajtákban megnevez. A módosítás, feltételhez köti az ügyféli jogosultságot a másodfokú eljárásban. Ennek a módosításnak az a célja, hogy ne lehessen lehetősége senkinek sem bekapcsolódni a másodfokú eljárásba, és ott olyan új tényeket, körülményeket előadni, aki az elsőfokú eljárásban nem volt jelen. Ám érdekes helyzetet teremt, hogy ha egy új személy jelentkezik a másodfokú eljárásban, és megállapítható, hogy az első fokon is már ténylegesen ügyfélnek kellett volna tekinteni. Mi a teendő ilyenkor? Valószínűleg a másodfok ez alapján megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az első fokot. Tehát, ha nincs törvényi felhatalmazás arra, hogy beléphessen másod fokon az ügyfél, akkor sincs gond, mert akkor új eljárásra utasíthatja a másodfokú hatóság az elsőt. Még a határterületen ingatlan tulajdonnal vagy a bejegyzett használati joggal rendelkezőkkel kapcsolatban is van módosítás, de a gyámhivatalokat igazából ez nem érinti, inkább a jegyzőket az engedélyezési eljárásban, de ott az erre vonatkozó jogszabály erre külön kitér.

73

Az ügyfél eljárási képessége Ket. 15.§ Ügyféli jogállás megtagadása: ¶ Eljárásba bekapcsolódni kívánó ügyfél esetén közvetlenül fellebbezhető végzéssel; ¶ Kérelmező ügyfél esetén határozattal. Ha az elutasítás oka a kérelem előterjesztésére való jogosultság hiánya: a 30.§ f.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítás önállóan fellebbezhető végzéssel. Az eljárási képességet azért kell kiemelni, mert a gyámügyi eljárásban speciális ügyféli eljárási képesség van. Itt él a jogalkotó avval a felhatalmazással, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy is lehet ügyfél, tehát van eljárási képessége bizonyos ügyekben, a gyámhivatali eljárásokban. Egyébként a Ket. azt mondja, hogy természetes személy eljárási képességgel akkor rendelkezik, hogy ha cselekvőképes. Az, ami új a módosításban, hogy ha megállapítjuk, hogy nincsen az ügyfélnek eljárási képessége, akkor végzéssel utasítjuk el, vagy tagadjuk meg az ügyféli jogállást, és ez önállóan megfellebbezhető. Kivétel, hogy ha a kérelmet benyújtó ügyfél ügyféli jogállását tagadjuk meg. Ez a módosításban már nincsen tovább részletezve – csak azt írja, hogy kivéve az eljárást megindító ügyfél esetét –, hogy ilyenkor mi a teendő, tehát a magyarázatból kell ezt kiolvasni. Azt mondja a magyarázat, hogy ilyen esetben határozattal kell elutasítani, mert érdemi kérdés, amikor a kérelmező ügyfél jogállását tagadjuk meg. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy ki adja be a kérelmet – ez a gyámhivatali eljárásban bizonyos esetekben kötött. Az egyik esetben tehát az ügyféli eljárási képesség vizsgálata történik meg, aminek hiányát részt vevő ügyfél esetén végzéssel, a kérelmező ügyfél jogállására vonatkozó elutasítás esetén határozattal állapítja meg a hatóság, és utasítja el a részvételt, míg a harmadik esetben a helyzet az, hogy eljárási képességgel rendelkező személy nyújtotta ugyan be a kérelmet, de erre nem jogosult. A Ket. ezt az esetet az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnál szabályozza. Jellemző, hogy kapcsolattartási, végrehajtási ügyekben nagyon gyakran az ügyvédek nyújtják be a kérelmet, és nem írják alá az ügyfelek. Ilyenkor van a fenti eset, azaz attól származik a kérelem, aki be sem nyújthatta volna, és ilyenkor a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításával fogunk tudni élni.

74

Adatkezelés Ket. 17.§ ¶ Védett adat: egységes kifejezés a törvény által védett és a hivatás gyakorlásához kötött titokra; ¶ Személyes adat: külön kategória; ¶ Kezelhető adatok körének felsorolása a Ket. 17.§ (2)-ben + ezeken túl törvény (önkormányzati rendelet is lehet) felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben. Például rendeletben lehetne a titkos örökbefogadással kapcsolatos adatok irattározásával, iktatásával, kezelésével kapcsolatos megoldásokat szabályozni (zárt boríték stb.).

A hatóság hatásköre, eljárási kötelezettsége Ket. 19-20.§ ¶ A hatáskör birtokosa és a kiadmányozó személyének összefüggései; ¶ A jogszerű hallgatás nem mulasztás; ¶ Az ellenőrzés hatásköre is elvonható; ¶ Önkormányzat mulasztása esetén – ügyfél értesítési kötelezettsége az új határidőről, és a bírói út igénybevételének lehetőségéről. Nincsen olyan nagyon sok változás a hatásköri szabályokban, részletezni azonban az első pontot célszerű, mivel sok esetben a hatáskör gyakorlója és a döntés aláírója személyében elkülönül egymástól. A 331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 1.§ (2) A kormány városi gyámhivatalként a mellékletben kijelölt települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladatés hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki. A törvény ki fogja mondani, hogy jogszabály hatóság szervezeti egységeire nem telepíthet hatáskört. A kiadmányozási joggal rendelkező nevét és hivatali beosztását a döntésen fel kell tüntetni. Szerencsénkre a gyámhatósági eljárások esetén jogszabály nem is telepít ilyet, hiszen a Gyár. az ügyintézőre telepíti és nem egy szervezetre a hatáskört. A gond a nagyobb városi gyámhivataloknál fog jelentkezni, ahol van gyámhivatal-vezető, és ő írja alá a határozatokat. Ez bizony hatáskörátadást jelent. A Ket. kifejezetten rendelkezik ugyan arról, hogy nem minősül hatáskör-átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, és ez a jogszerű átengedés belső szabályzatban történik. Na most, ha a gyámhivatal vezetője ír alá, akkor ő nem a hatáskör birtokosa, ezért csak úgy írhatja alá, ha az ügyintéző átadja neki a kiadmányozási jogot.

75

Ráadásul ugyanezt a kérdést a módosítás a döntések tartalmi elemeinél is tartalmazza, szabályozza, mégpedig a 72.§ (1) 1.) pontja úgy szól, hogy a döntés aláírásánál, ha a kiadmányozási jogot a hatáskör birtokosa átadta, akkor szerepeltetni kell a hatáskör gyakorlójának nevét és hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának nevét és hivatali beosztását. (Ez azt jelentené, hogy az ügyintéző nevében jár el a hivatalvezető!!!) A jegyzői hatáskörbe tartozó eljárásokban hozott döntéseknél odaírják, hogy az aláíró a jegyző nevében vagy megbízásából jár el, ritkán találkozunk azzal is, hogy a jegyző nevét is kiírják. A módosítás után ki kell majd írni. A gyámhivataloknál mindig a gyámhivatal vezetője neve és hivatali beosztása kerül leírásra, ami ellentmondásban van a Gyár.-ral, amely a gyámhivatal ügyintézőjére telepíti a hatáskört. A megoldást meg kell vitatni, és át kell gondolni. Egyik lehetséges megoldás, hogy minden elsőfokú gyámhivatalnak az ügyrendjében kellene szabályozni a kérdést. Szükséges tehát a minisztériummal leülni, és valami egységes rendet kialakítani erre vonatkozóan. Például, ha egy bíróságnál arra hivatkozott volna egy ügyvéd, hogy az elsőfokúdöntés azért semmis, mert azt nem a hatáskör birtokosa írta alá, és a kiadmányozási joggal való felruházás nincs feltüntetve – hiszen eddig is fel kellett volna tüntetni, csak nem név szerint –, akkor lehet, hogy elveszíti a másodfokú gyámhivatal a pert, de szerencsére eddig nem gondolt erre senki. Az ellentmondás abban rejlik, hogy a nagyobb létszámú gyámhivataloknál nyilván azért van hivatalvezető, mert szükség van a gyakorlat egységesítésére, egy szakmai kontrollra stb. Budapesten vannak olyan gyámhivatalok, ahol egyes ügyintézők maguk írnak alá, egyesek meg nem. Nyilván, mert az új vagy kevésbé jó ügyintézőkben nem lehet százszázalékos módon megbízni, mint a régiben, míg az is lehet, hogy a „már bejáratott jó ügyintézők” vállalják a felelősséget. A paletta tehát nagyon változatos, és ezek nagyon nehéz kérdések.

Belföldi jogsegély Ket. 26.§, Gyer.7/B.§ ¶ Határidők munkanapokban számítva: o 3 nap a megkeresés továbbítására a megfelelő hatósághoz, o 10 nap az eljárási cselekmény elvégzésére, o 5 nap az igazolás vagy adat kiadására, továbbítására, DE 3 nap, ha az adat elektronikusan van nyilvántartva; ¶ Határidő meghosszabbításának lehetősége – végzéssel.

76

Erről már esett szó a bevezetőben, ezt tovább magyarázni nem szükséges. Érdekes lehet a Gyer. 7/B. § alkalmazása, ami talán meggyorsíthatja az eljárást Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától. Térjünk rá egy kedvenc témánkra, a kapcsolattartásra. Ez nem az a kapcsolattartás, amikor a különélő szülő a gyermekével tartja a kapcsolatot, hanem itt az ügyfél és a hatóság, illetve a hatóság és hatóság közötti kapcsolatról van szó. Utalni szükséges arra, ami már a bevezetőben elhangzott, hogy a Ket. 28/A. § d/ pontja, ami a hatóság és hatóság közötti kapcsolattartást szabályozza, és 2011-ben fog hatályba lépni. Ezzel itt most nem is foglalkozunk a továbbiakban, mert 2011 még nagyon messze van, addig lehet, hogy megváltozatják ezt a szabályozást.

A kapcsolattartás általános szabályai Ket. 28/A.§ a-d pontjai Új rendelkezések! ¶ Ügyfél-hatóság, valamint a hatóság-hatóság közötti kapcsolattartásnak két formája van, írásos és szóbeli; ¶ Költségtakarékosság szem előtt tartása; ¶ Joghatást kiváltó eseményeknél a kapcsolattartás formájának korlátozása lehetséges. Az új paragrafusok kimondják, hogyan lehet az ügyféllel a kapcsolatot tartani. Ugyanúgy, mint most, két fő formája lesz a kapcsolattartásnak, az írásos és a szóbeli. Az írásban tartott kapcsolattartás fajtáit tételesen felsorolja a Ket. Ezek a fajták szinte ugyanazok, mint ami a most hatályos jogszabályban a döntés közlésének módjaként szerepelnek. A döntés közlésének módjait sorolja fel a hatályos jogszabály, és ezek a módok szinte mindegyike szerepel a kapcsolattartás formái között. (Pl.: postai út, személyes átadás, kézbesítési meghatalmazott útján, hatósági kézbesítéssel stb.) A magyarázatban található, hogy a szóbeli kapcsolattartás a jelenlévők közötti kapcsolattartási forma, de a törvény egy újabb bekezdésében kimondja, hogy a tájékoztatás formája lehet SMS és telefonos is. Szól arról is a magyarázat, hogy egyes eljárási cselekmények időpontjait telefonon is lehet egyeztetni, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra – de a törvény szövegében ez így nincs benne –, hogy ezeknek az időpont-egyeztetéseknek nincsenek olyan következményei, mint a telefonon történő idézésnek. Joghatást azért nem válthatnak ki, mert nem lehetséges igazán jól dokumentálni ezeket.

77

(Megjegyzendő, ugyanakkor, hogy az idézést szóban is lehet közölni, de ez a szóbeli közlés nem lehet telefonon keresztül. Hanem pl.: van egy tárgyalás úgy, ahogy a bíróságon, aminek során új tárgyalási napot tűznek ki.) Tehát telefonon is lehet kapcsolatot tartani, tájékoztatást is lehet adni, ha konkrét ügyről van szó, de mindig ügyelni kell arra, hogy biztosan be lehessen azonosítani az ügyfelet, nehogy másnak adjunk olyan felvilágosítást valamilyen adatról, amiről nem lehet. A következő gyakorlati kérdése a módosításnak az, hogy ha a hatóság választhatja meg a kapcsolattartás formáját, akkor a költségtakarékosságra és hatékonyságra kell figyelemmel lennie a választásnál. Kérdés, hogy mit jelent a hatóság választásának lehetősége? Ha az ügyintéző megkérdezi az ügyfél e-mail címét, a telefonszámát, és ha ő mind a kettőt megadja, akkor ez azt jelenti-e, hogy egyúttal automatikusan beleegyezik az ilyen formában történő kapcsolattartásba? Ebben az esetben az ügyintézőnek valóban van választási lehetősége, hogy melyik hatékonyabb vagy költségtakarékosabb. Ha azonban az ügyfél nem adja meg a telefonszámát és e-mail címét (vagy nincs neki), akkor csak hagyományos módon írásban tartható vele a kapcsolat. A magyarázat szerint, hogy ha szóban, személyesen találkozunk először az ügyféllel, akkor fel kell kínálni az egyéb kapcsolattartási formákat, meg kell kérdezni a telefonszámot, e-mail címét. Ha pedig írásban adja be a kérelmét, vagy nem ő a kérelmező ügyfél, akkor az eljárás megindításáról szóló értesítésbe kell belefoglalni, hogy milyen kapcsolattartási formát tud felkínálni a jogszabály alapján a hatóság. A gyakorlatban a gyámhatóságok – főként első fokon – a telefonos kapcsolattartást már most is használják, (az SMS-ről még nincs tapasztalat) ezért ettől a módosítástól nem kell megijedni. A kapcsolattartás formájának korlátozásáról már esett szó. Ez azaz eset, amikor a gyámhivatali eljárásban, például örökbefogadásban, kapcsolattartásban az ügyfél személyes jelenléte kötelező.

Eljárás megindítása Ket. 29.§, Gyer.8.§ ¶ Kérelemre indult eljárásnál a kérelemnek tartalmaznia kell a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelmet; ¶ Hivatalból eljárást kezdeményező személy (nem ügyfél) tájékoztatásának tartalma; ¶ Értesítés mellőzésének lehetősége;

78

¶ K  ülföldi állampolgár értesítése; ¶ Az értesítés tartalmában bekövetkezett változások. Az eljárás megindításának két formája változatlanul megmarad, a kérelemre és a hivatalból indult eljárás. Tudjuk, akkor lehet vagy kell eljárást indítani, ha erre a jogszabály kifejezetten felhatalmazás ad vagy kötelezettséget ír elő. A mi szakmai területünkön persze van ilyen is, olyan is. A most hatályosból kikerült zárójelben lévő felsorolás (bejelentés, panasz, más hatóság kezdeményezése), nem szerepel a módosításban csak az, hogy kérelemre vagy hivatalból lehet az eljárást megindítani. Ugyanakkor, amikor a kérelem kötelező tartalmi elemeit írja – nem itt az eljárás megindításánál – kiemeli, hogy a kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell a hatóság döntésére irányuló kérelmet. Tehát az ügyfélnek bele kellene írnia a kérelmébe, hogy „kérem a hatóságot, hogy döntsön az ilyen és ilyen ügyben”, nem elég, ha csupán a címben azt írja: „kérelem”. Ez azonban ellentmondani látszik annak, ami a magyarázatban van, azaz, hogy ez nem ok a kérelem automatikus az elutasítására, mivel továbbra is tartalom alapján kell dönteni az eljárás megindításáról és az eljárásról, hanem hiánypótlásra kell felhívni! Egyszerű a kérdés a formanyomtatványok esetén, hiszen a kérelmet eleve a szövegbe kell beépíteni. Az értesítés tartalmának módosítása. Az egyik, hogy nemcsak az ügyintézési határidőt kell közölni az értesítésben, hanem azokat az időtartamokat is, amelyek nem számítanak bele az ügyintézési határidőbe. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyámhatóságok most is megteszik ezt, csak oda kell figyelni, hogy az értesítési formanyomtatványokról húzzuk ki azokat az eljárási cselekményeket, amik abban a tárgyi ügyben nem történhetnek meg. Ez szakmai igényesség kérdése kell legyen, illetve az ügyfél megzavarására is okot adhat a teljes jogszabályi felsorolás. A módosítás után egy kedvezőtlen tájékoztatást is tartalmaznia kell az értesítésnek, mégpedig azt, hogy a hatóság mulasztása esetén, a díjat és az illetéket az ügyfélnek vis�sza kell majd térítenie. Ennek ismertetésére később kerül sor. Bele kell foglalni, továbbá, hogy a kérelem benyújtásával tulajdonképpen a hatóság vélelmezi azt, hogy az ügyfél hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát továbbítja, felhasználhatja stb. Jelen előadás nem foglalkozik a hirdetményre és a közzétételre vonatkozó értesítés szabályaival, mert a gyámügyi igazgatásban ez a forma nem megengedett.

79

Ideiglenes biztosítási intézkedés Ket. 29/A.§ Új rendelkezés! Még a döntéshozatal előtt megtehető intézkedés abban az esetben, ha e nélkül az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélybe kerülne. Elrendelése: önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel történhet. (Ez nem jelent a tartalommal ellentétes késlekedést?)

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása Ket. 30.§, Gyer. 8/A.§ Az elutasítási okok bővülnek: ¶ A kérelem benyújtás idő előtti; ¶ A kérelem áttételéhez szükséges adatok hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatók meg; ¶ A kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik. Részben elhagy bizonyos részeket a módosítás, részben újakat vezet be. Elhagyja a 30.§ /b pontjának második fordulatát, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a hatóságnak nincs hatásköre, nem illetékes az ügyben, illetve a kérelem áttételének sincs helye. Mit jelent számunkra, hogy ha hiányzik az áttételhez szükséges adat, és hivatalból sem lehet megállapítani? A kérelmező ügyfelet fel kell szólítani hiánypótlásra, amit ha nem teljesít, akkor a most hatályos jogszabály szerint az eljárást megszüntetjük. Kihagyja a módosítás a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem késedelmes előterjesztésének esetét, mint érdemi vizsgálat nélküli elutasítást. Ez nyilvánvalóan azért történt, mert betudható a másik paragrafusba, ami az elkésettség okára vonatkozik. Ezt viszont kiegészítette azzal, hogy akkor is van helye érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak, ha nemcsak elkésett, hanem ha idő előtti a kérelem beterjesztése. Nyilván gyámügyhatósági ügyben is lehet ilyen. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Gyer. külön szabályozza azokat az eljárásokat, amikor nem lehet az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást alkalmazni, akkor sem, ha már ugyanabban az ügyben, ugyanolyan tényállás vagy körülmények esetén, ugyanazon gyermek vonatkozásában a gyámhatóság már eljárt: bántalmazás, elhanyagolás és más súlyos veszélyeztető ok miatt.

80

Eljárás megszüntetése Ket. 31.§ A megszüntetési okok módosulnak, ha az ügyfél: ¶ Nem nevez meg újabb képviselőt, és személyesen sem jár el; ¶ Nem fizeti meg az eljárási illetéket, illetve igazgatási szolgáltatás díját. Kérelem visszavonása esetén: ¶ Végzés az eljárás megszüntetéséről; ¶ Még nem jogerős határozat visszavonása.

Eljárás felfüggesztése Ket. 32.§, Gyer. 8/B.§ Felfüggesztési ok csoportok: 1... Előzetes kérdés eldöntésére kell várni; 2... Ügyfél kéri (egyéni körülményei miatt). Változások: ¶ Szakértő kirendelésénél nem lehet elrendelni, mert a szakvélemény elkészítésének ideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe; ¶ Kérelem alapján a felfüggesztés maximális ideje 6 hónap. Az eljárás felfüggesztése komolyan érinti a gyámhivatalokat, és a módosítás számukra kedvező is. Külön intézkedésre – végzésre – nincs szükség ahhoz, hogy a szakértői vélemény elkészítésének ideje ne számítson bele az ügyintézési határidőkbe. Várhatóan e miatt majd Gyer. 8/b.§ (1) bekezdését törölni is fogják, mert okafogyottá válik. Ott ad felhatalmazást a jogalkotó a gyámhivataloknak, az eljárás felfüggesztésének lehetőségére, ha a szakértői vélemény hosszabb időt vesz igénybe. Egy másik neuralgikus kérdés, amikor maga az ügyfél kéri az eljárás felfüggesztését. Ennek a jogszabályai feltételei nem módosulnak, (nincs ellenérdekű fél, vagy van, de a felfüggesztéshez hozzájárul, illetve az érdekét nem érinti a felfüggesztés), de módosulni fog a felfüggesztés ideje hat hónapra. Ha az ügyfél ennek lejártával nem kéri az eljárás folytatását, akkor az eljárást meg kell szüntetni, kivéve, hogy ha az eljárást hivatalból kell folytatni.

Ügyintézési határidő Ket. 33.§ A határidőket nem naptári napokban, hanem munkanapokban kell számítani. ¶ 22 munkanap (2011-től 20 nap) a határozat meghozatalára és az eljárást megszüntető végzésre – a postára adás napja is beleszámít!

81

¶ Kiskorú esetén is ez a szabály, kivétel, ha az érdeke veszélyben van, mert ekkor soronkívüliség érvényesül! ¶ Azok felsorolása, amik nem számítanak bele a határidőbe. ¶ Ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége. ¶ Szakhatóság eljárásnak a határideje. Megnyugtatásul ki kell jelenteni, hogy a munkanapokban számolt 22 nap tényleg nem kevesebb, mint a nem munkanapokban számolt 30 nap. Sőt, még sokszor kedvezőbb is, mikor például hármas ünnepek vannak. Az mindenképpen kedvező a gyámhatósági eljárás szempontjából, hogy haladéktalanul döntést hozni a kiskorúak ügyében – a mostani szabályozással ellentétben – csak meghatározott körülmények fennállásakor kell. Tulajdonképpen az ideiglenes intézkedések klasszikus esetcsoportjakor kell azonnal intézkedni. Ezt a 22 napot a lehet hosszabbítani újabb 22 nappal. Az ideiglenes hatályú elhelyezés vizsgálatára szerencsére azonban nemcsak ez a 22 nap áll majd rendelkezésre, hanem még 5 munkanap is, tehát tulajdonképpen 27 nap lesz majd a határidő. Változás lesz az is, hogy a Ket. mindenhol megmondja, hogy hány napon belül kell elvégezni a közbenső intézkedéseket (értesítés, eljárás megszüntetése, kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül stb.) Általánosan erre 5 munkanap áll majd rendelkezésre, de ettől eltérően maga a Ket. állapít meg határidőt. Jó hír, hogy bővül azoknak az eljárási cselekményeknek a köre, amelyek nem számítanak be az ügyintézési határidőbe. Erről már esett szó, például ilyen az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama. Viszont nehézség az, hogy belefoglalták a módosításba, hogy nem a döntés meghozataláig tart a kézbesítési határidő, hanem a postára adás időpontjáig, ha személyesen adjuk át, akkor az az időpont. Tehát nem elég az, hogy meghozzuk a döntést, az alá is van írva, még mindig ketyeg a határidő, egészen a postára adás időpontjáig. Erre különösen figyelni kell.

Eljárási illeték és szolgáltatási díj visszafizetése Ket. 3/A-B.§ Új rendelkezés! ¶ Ügyintézési határidő túllépése esetén a hatóság visszafizeti az ügyfélnek a befizetett illetéket, illetve szolgáltatási díjat. ¶ Kétszeres határidő túllépés esetén a kétszeresét. ¶ Illetékmentes eljárásoknál a visszafizetés alapja az „általános tételű eljárási illeték”.

82

Felügyeleti és másodfokú eljárás során a visszafizetést a felettes szerv végzéssel rendeli el. Arra figyeljünk, hogy eddig is a határidő-hosszabbítást csak indokolt esetben lehetett megtenni, a határidő letelte előtt. Az indokoltságra nagyon fontos odafigyelni, mert ezt is vizsgálnia kell eljárása során a felügyeleti szervnek. Ha azt állapítja meg a felügyeleti szerv, hogy indokolatlanul hosszabbította meg a határidőt a gyámhivatal, akkor kötelezi az elsőfokú hatóságot a díj visszafizetésére. Ennek ellenére minden lehetséges esetben meg kell hosszabbítani a határidőt azért, hogy ne jussunk abba a helyzetbe, hogy illetéket vagy díjat kelljen visszafizetnie a gyámhivatalnak. Első olvasatban megnyugtatónak tűnt, hogy illetékmentes a gyámhatósági eljárás, így ránk ez a rendelkezés nem fog vonatkozni, de sajnos ez esetben is van visszafizetési kötelezettség csak nem az ügyfélnek, hanem a központi költségvetésnek. Ezzel a döntés tartami elemei is kibővülnek, a határozatban, majd erről is kell rendelkezni.

Kérelem Ket. 34-38.§ Benyújtása: ¶ Személyesen, ha az ügy elintézéséhez szükséges adat, információ stb. más módon nem szerezhető be (ezt törvény írhatja elő); ¶ Telefonon csak rendkívüli helyzetekben. Tartalma: ¶ Kifejezett kérelem a hatóság döntéséről – ha hiányzik, hiánypótlásra felszólítás; ¶ Csak az ügyfél azonosításához szükséges adatok kérhetők az ügyféltől.

Közreműködő hatóság Ket. 38/A. § A-C. pont Új jogintézmény! A kérelem benyújtásának helyéül törvény vagy kormányrendelet megjelölhet olyan hatóságot, amely egyébként nem illetékes az eljárásra. Feladata: ¶ Díj, illeték beszedése; ¶ Kérelem vizsgálata, amelynek során: o Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása a Ket. 30.§ a,c,g, pontjai esetén, o Eljárás megszüntetése a Ket. 31.§ (1) h. pontja esetén; ¶ Ezen kívül törvény vagy kormányrendelet más feladatokat is előírhat számára.

83

Adatok zártan történő kezelése Ket. 39/A.§ Részben új rendelkezés! ¶ Tanú, tolmács, szemletárgy birtokosa kérheti, ha valószínűsíti a súlyosan hátrányos következmény lehetőségét. ¶ Szakértőre külön szabályok vonatkoznak. Az érintett dokumentum zárt borítékban történő elhelyezését jelenti, belőle kivonatot csak akkor kell készíteni, ha iratbetekintési jogával akar élni az ügyfél.

Képviselet Ket. 40-40/A.§, Gyer. 10.§ ¶ M  inden ügyfélnek szükséges írásban vagy szóban (jegyzőkönyvbe foglalva) meghatalmazást adnia. ¶ Meghatalmazott esetén a kézbesítési szabályok: o Iratoké – képviselő részére, kivéve, ha az ügyfél kéri, hogy neki is küldje meg a hatóság, o Személyes megjelenésre való idézés: mindig az ügyfélnek közvetlenül a képviselő értesítése mellett. ¶ Teendő, ha a meghatalmazott és a meghatalmazó nyilatkozatai eltérnek.

Kizárás Ket. 42-43.§ Jegyző, mint hatóság kizárási okai: ¶ A jegyző és az őt foglalkoztató önkormányzat ellenérdekű felek; ¶ A jegyző a határozatban az önkormányzat számára jogosultságot, kötelezettséget állapít meg; ¶ Az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal. Eljárási bírság kiszabásának lehetősége abban az esetben, ha az ügyfél alaptalanul, vagy az elutasítást követően ismételten tesz kizárásra irányuló bejelentést. A felettes szerv a kizárást megtagadó végzésében szabja ki a bírságot.

Idézés – értesítés Ket. 46-49.§ ¶ Az eljárást kezdeményező (kérelmező) ügyfél is idézhető tárgyalásra egyezségi kísérlet esetén.

84

¶ A  z idézés végzéssel történik, ami szóban is közölhető az idézettel. ¶ Nem lehet az ügyfelet értesíteni a zárt meghallgatásról, illetve szemléről. Az hogy idézni lehet a kérelmező ügyfelet is a tárgyalásra vagy az egyezségi kísérletre, ez nagyon jó hír a gyámhivatalok számára, hiszen sokszor – főként kapcsolattartási ügyekben – ennek a lehetőségnek a hiánya akadályozta az eljárás gyors lefolytatását. Nyilvánvalóan módosítani kell még ezzel kapcsolatban a Gyer. 13.§ (3) bekezdését is, amely kimondja: 13.§ (3) Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a gyámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. De hát nyilvánvaló, ha lehet az ügyfelet ezentúl idézni, akkor ki tudjuk a megjelenését kényszeríteni, és így a tényállást teljeskörűen tisztázni lehet, ahhoz, hogy érdemi döntést hozzunk. Az idézés formájában is változás lesz, mert idéző végzést kell majd meghoznunk, mint ahogy több gyámhivatal már korábban is ezt tette.

Tárgyalás Ket. 62.§, Gyer. 13.§ ¶ Fő szabályként a tárgyalás nyilvános, azon bárki részt vehet. ¶ Nem lehet jelen a tárgyaláson, akinek személyét az ügyfél kifogásolja. ¶ Zárt tárgyalás tartható a védett és a zártan kezelt adatok védelme érdekében. A tárgyalásról nem sokat kell mondani, új, hogy a gyámhatóság előtt is lesz lehetőség arra, hogy zárt tárgyalást tartsanak, úgy, ahogy a bíróságon. A nyilvános a tárgyalás, remélhetőleg nem fogja azt jelenteni, hogy oda az utcáról betérő emberek is beülnek, de előfordulhat. Gyakoribb, hogy mondjuk az élettárs vagy a barátnő részt vesz a tárgyaláson. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy abba beleszólhat, azt akadályoztatja, ilyen esetben bármelyik ügyfél kérheti a zárt tárgyalást. El lehet rendelni olyan ügyekben is, ha védett adat, vagy zártan kezelt adat is szóba kerülhet a tárgyaláson. A Gyer. csak arról rendelkezik, hogy a tárgyalást hol lehet megtartani, honnan lehet idézni az ügyfelet, ez nem fog változni.

85

Határidők számítása Ket. 65.§ ¶ Elektronikus irat előterjesztésének időpontja. ¶ Határozott naphoz kötött jogszerzés bekövetkezésének napja. ¶ Határidő mulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményeinek beállta.

Igazolási kérelem Ket. 66-67.§ Ki dönt az igazolási kérelemről? ¶ Az a hatóság, amelynek eljárása során a mulasztás történt. ¶ Fellebbezésre megállapított határidő mulasztása esetén – I. fokú döntést hozó hatóság. ¶ Keresetindításra nyitva álló határidő mulasztása esetén – bíróság. ¶ Benyújtására nyitva álló idő 8 nap helyett 5 munkanap.

Az eljárás irataiba való betekintés Ket. 68-69.§, Gyer. 13/A.§ ¶ A betekintési jog kizárása, korlátozása tárgyában hozott végzés önállóan fellebbezhető. ¶ Kivonatkészítési kötelezettség zártan kezelt adatok esetén. ¶ Az eljárás jogerős lezárását követően is be lehet tekinteni az iratokba . Állandó dilemma, hogy az ügyfél megjelenésekor azonnal kell-e biztosítani az iratbetekintési jogot, vagy ki lehet jelölni egy időpontot, amikorra az ügyfél bejöhet és biztosítani kell számára ezt a jogot. Hogyan lehet ellenőrizni, hogyha valaki a lezárt ügyiratokba akar betekinteni, és például fényképet készíteni. Sajnos nem szabályozza a Ket. azt, hogy mennyiszer (havonta többször), meddig, (pl. 20 év múlva is), lehet irat-betekintési joggal élni. Az egyértelmű, hogy az irat-betekintési jog korlátozása, vagy kizárása végzéssel történhet, a jogorvoslattal kapcsolatban van pontosabb szabályozás a módosításban. A régi szabály szerint önálló fellebbezési jogosultsága annak van, akit a hatóság nem tekintett ügyfélnek, és azért utasította el, vagy a lezárását követően kérte az irat-betekintési jogot. Az új szabályozás azt mondja, hogy az irat-betekintést kérő személy önálló fellebbezési jogosultsággal rendelkezik. Ami azt jelenti, hogy nem csak akkor, amikor az érdemi határozat megszületik. Arra kell még figyelni, hogy a zárt adatok kezelése, a védett tanú intézménye esetén csak kizárólag a kivonatba tekinthet be az ügyfél, és nem az eredeti, védett adatokat tartalmazó iratokba.

86

A hatóság döntései Ket. 71-77.§, Gyer. 14-14/A.§ ¶ Végzés: „eljárás során eldöntendő egyéb kérdés” helyett „eljárás során felmerült minden más kérdésben”. ¶ Döntésben: a kiadmányozó és a hatáskör birtokosának feltüntetése. ¶ Egyezséget jóváhagyó döntésben jogorvoslatról való tájékoztatás. ¶ Egy dokumentumba foglaló határozat és végzés lehetősége – de külön kell indokolni. ¶ Egyezségben résztvevő bármelyik fél kérelmére vissza kell vonni az egyezséget jóváhagyó határozatot (1 éven belül). Azt mondja a módosító jogszabály, hogy minden kérdésben, amiben nem kell határozatot hozni, abban végzéssel kell dönteni. A magyarázatban a módosítás céljaként azt találjuk, hogy a gyakorlatban kialakult és alkalmazott úgynevezett „udvarias” levelezést meg kell szüntetni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy minden eljárási cselekmény vagy határozattal vagy végzéssel kerüljön elintézésre. Ilyen például az irat áttétele, az idézés (ezt már kifejezetten kimondja a Ket.) végzéssel fog történni. A döntés tartalmi elemei közül, az aláírási, kiadmányozási jogról már történt említés korábban, ugyanígy a szolgáltatási díj vagy illeték visszafizetéséről, amiről a döntésben rendelkezni kell. Nagyon fontos kiemelni, hogy a Ket.-ben felsorolt tartami elemek kötelezőek, eltérés lehetséges, de csak pozitív irányban. Ez azt jelenti, hogy jogszabály kevesebbet nem írhat elő, csak több tartalmi elemet. A végzést és a határozatot is meg lehet hozni egyszerűsített formában. Feltétele, hogy ha a hatóság teljes egészében helyt ad a kérelemnek, és nincs ellenérdekű fél stb. A „teljes egészében” helyt ad szófordulat a magyarázatban található. Azokban az ügyekben, tehát, ahol mérlegelési jogkörben dönt a hatóság, ott nem lehet egyszerűsített határozatot hozni. Az egyezség jóváhagyásával kapcsolatban a Ket. bevezet egy új rendelkezést, mégpedig azt, hogy abban az esetben, ha az ügyfél a jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül kéri, akkor a hatóságnak vissza kell vonnia ezt az egyezséget magába foglaló határozatot, és eljárást le kell folytatnia. Így bonyolultabbá válik az egyébként egyszerű eljárás. Ha valamelyik egyezséget kötő fél kéri, akkor a hatóságnak le kell folytatnia az eljárást, és a jogerős döntéssel, az egyezség hatályát veszti. Nyilván az egyezséget jóváhagyó határozatot egyúttal vissza kell vonni. A döntésben tehát egy rendelkezéssel több lesz, mert nyilván akkor lehet visszavonni az egyezséget magába foglaló határozatot, amikor az eljárást már a hatóság lefolytatta, döntést hozott.

87

A bírósági eljáráshoz közelít az az új rendelkezés is, hogy több döntést is lehet egy iratba foglalni. Több döntésfajtát is, azaz a határozatot és a végzést is. Egyetlen dologra kell figyelni, hogy ha különböző a jogorvoslati jog az egyes döntések esetén, akkor azt külön-külön fel kell tüntetni minden egyes döntési formánál. Az előadás végén még egyszer érdemes kihangsúlyozni két dolgot: A most ismertetettek nem öleik fel a Ket. teljes módosítását, másfelől az elhangzott magyarázatok a gyámhatósági eljárások szempontjából lettek értelmezve, kiemelve.

88

7. előadás

7

Nemzetközi családjogi kérdések a gyámhatóságok eljárásában Előadó: Dr. Brávácz Ottóné az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályának vezetője

A nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, a nemzetközi utasforgalom bővülésével, a nemzetközi migráció megélénkülésével egyre több olyan jogviszony keletkezik a magánszemélyek vonatkozásában, amelyek valamilyen külföldi elemet tartalmaznak. Ilyen külföldi elemet tartalmazó jogviszony egyre nagyobb számban fordul elő a hazai gyámhatóságok gyakorlatában is. A külföldi elemet tartalmazó családjogi ügyeket intéző gyámhatósági szakember olyan kérdésekkel is szembesül, amelyekkel egy pusztán belföldi vonatkozású ügyben nem kell foglalkoznia: Eljárhat-e egyáltalán a magyar gyámhatóság az ügyben, például egy kiskorú nevében kötött adásvételi szerződés jóváhagyása iránti kérelem tárgyában, van-e joghatósága, avagy az érintettnek külföldön kell megindítania az eljárást? Melyik állam anyagi joga irányadó amennyiben külföldi anya itt született gyermeke vonatkozásában kívánnak apai elismerő nyilatkozatot tenni? Van-e remény a tartásdíj külföldön élő szülőtől történő behajtására, külföldön végrehajtják-e a magyar bíróság e tárgyban hozott ítéletét? Rendelkezik-e bizonyító erővel, az ügyfél által benyújtott, külföldi hatóságoktól származó okirat? – és sorolhatnánk a külföldi elemet tartalmazó jogkérdéseket a családjog legkülönbözőbb területeiről. Az utóbbi évek felgyorsult nemzetközi családjogi jogalkotása bizony nem könnyíti meg a magyar jogalkalmazó helyzetét. Az elmúlt néhány évben Magyarország több olyan, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet, illetve az Európa Tanács keretében kidolgozott nemzetközi egyezménynek is részesévé vált, amelyek a gyámhatósági jogalkalmazás szempontjából is releváns családjogi viszonyokat – szülői felügyeleti viszonyok, örökbefogadás – szabályoznak. Röviddel uniós csatlakozásunkat követően pedig megalkotásra került a szülői felügyeleti viszonyok fontos nemzetközi eljárásjogi kérdéseit szabályozó új közösségi jogszabály, Brüsszel-IIA. rendelet. Ráadásul a közeljövőben is várhatóak változások, a tartási kötelezettséget érintő nemzetközi vonatkozású ügyek tekintetében. A családjogi kérdéseket érintő új nemzetközi szerződések és közösségi jog A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

89

szabályok már szinte áttekinthetetlen „dzsungelt” képeznek, amelyek egymáshoz való viszonyának áttekintése és az azonos tárgykört érintő szabályok alkalmazási körének elhatárolása még a nap mint nap nemzetközi magánjogi ügyekkel foglalkozó szakember számára is kihívást jelent. A továbbiakban néhány, a gyámügyi szakemberek munkájában is előforduló nemzetközi vonatkozású családjogi ügytípus főbb csomópontjait szeretném összefoglalni.

1. Tartásdíjak határokon átnyúló behajtása és a gyámhatóságok közreműködése ilyen ügyekben Nemzetközi tartási ügyek évtizedek óta jelentős nagyságrendet képviselnek a nemzetközi ügyintézésben. A határok megnyíltát követően, a magyar állampolgárok külföldi munkavállalásával párhuzamosan ezeknek – különösen a külföldön élő kötelezettekkel szembeni – az ügyeknek a száma tovább emelkedett. A tartásdíj behajtására irányuló külföldi eljárások megindításához bizonyos eljárási segítséget jelentenek a hitelezőknek a kétoldalú jogsegélyszerződéseink is, azonban a leghatékonyabb, a külföldi igényérvényesítést valóban megkönnyítő segítséget a tartásdíjak külföldön való behajtásáról szóló 1956. évi New York-i Egyezmény (Nyw.Tart.Egy.) biztosítja, amelyhez a mai napig mintegy 60 állam csatlakozott. A Nyw.Tart.Egy. egy sajátos igényérvényesítési mechanizmust hozott létre, amely lehetővé teszi azt, hogy a tartásdíj jogosultja (illetőleg a kiskorú jogosult esetében ennek törvényes képviselője) a más tagállamban élő kötelezettel szemben anélkül érvényesíthessen tartási igényt, hogy ehhez magának kellene fellépnie a kötelezett lakóhelye szerinti külföldi állam bíróságai előtt. Az igényérvényesítés a Nyw.Tart.Egy. részes államai által kijelölt úgynevezett Áttevő Intézmény és az úgynevezett Átvevő Intézmény közötti együttműködés útján történik. Magyarországon Áttevő Intézményként az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) került kijelölésre, amely abban az esetben jár el, amikor a kötelezett külföldön él, a Nyw. Tart.Egy. valamely részes államában. A „fordított” esetben, amikor külföldön élő jogosult javára magyarországi lakos kötelezettől kell behajtani a tartásdíjat, a magyar Átvevő Intézmény feladatait a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. A kérelmező (a tartásra jogosult, illetve annak törvényes képviselője), a más részes államban élő kötelezettel szembeni, tartásdíj behajtása iránti kérelmét a lakóhelye sze a tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.)

90

rinti állam Áttevő Intézményénél (rendszerint az igazságügyi minisztériumnál) terjeszti elő, amely a kérelmet a szükséges egyéb iratokkal együtt továbbítja a kötelezett lakóhelye szerinti állam Átvevő Intézményéhez. Utóbbinak feladata az, hogy megtegyen „minden megfelelő intézkedést”, azaz a saját belső joga szerint jogszerű és célszerű intézkedést a tartásdíj behajtása érdekében. Így például felszólítja a kötelezettet az önkéntes fizetésre, egyezségkötést kísérel meg, ha pedig ezek nem vezetnek eredményre bírósági eljárást kezdeményez vele szemben. Az Átvevő Intézmény a kérelmező meghatalmazása alapján jár el. Az, hogy milyen intézkedéseket tesz az Átvevő Intézmény, a konkrét ügy körülményeitől függ: – Ha a tartási kötelezettség tárgyában (a kérelmező lakóhelye szerinti államban) már hoztak bírósági határozatot, akkor – önkéntes teljesítés hiányában – elsődlegesen e határozat elismerésére és végrehajtására irányul az eljárás. – Olyan esetben, amikor a tartási kötelezettség tárgyában még egyáltalán nem került meghozatalra bírósági határozat, az Átvevő Intézménynek mindenekelőtt egy ilyen, a tartási kötelezettség mértékét rögzítő bírósági vagy hatósági határozat, avagy végrehajtható okiratba foglalt egyezség (azaz végrehajtható tartási jogcím) létrehozatalában kell közreműködnie. Az Átvevő Intézmény ennek érdekében lehetőség szerint megkísérel perenkívüli egyezséget kötni a kötelezettel; illetve amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor pert indít vele szemben a kérelmező nevében és képviseletében tartásdíj megállapítása iránt. Ebből is látható, hogy a kötelezett lakóhelye szerinti részes államban kijelölt Átvevő Intézmény oly módon jár el, mintha a kérelmező ottani ügyvédje, jogi képviselője lenne; és intézkedései nagyon széles spektrumon mozognak. Ezért fogalmaz a Nyw.Tart.Egy. olyan általános módon, miszerint az Átvevő Intézmény „minden megfelelő intézkedést megtesz a tartásdíj behajtása érdekében”. A feladatai nagyon sokrétűek, ide tartozik még az is, hogy gondoskodik a kötelezettől behajtott tartásdíj-összegek banki átutalásáról, vagy megfelelő más módon való eljuttatásáról a kérelmező részére. Ami a kérelmező lakóhelye szerinti részes állam Áttevő Intézményét illeti, ennek szerepe nem fejeződik be azzal, hogy a kérelmező által előterjesztett kérelmet továbbítja a másik állam Átvevő Intézményéhez; hanem továbbra is operatív kapcsolatban áll a külföldi hatósággal, és ennek során különösen – a külföldi Átvevő Intézménytől kapott értesítés alapján tájékoztatja a magyar kérelmezőt a külföldi eljárásban bekövetkező fejleményekről; – figyelemmel követi a külföldön élő kötelezett tartásdíj hátralékát, és arról rendszeresen tájékoztatja az Áttevő Intézményt; – amennyiben az Áttevő Intézmény az üggyel kapcsolatban további adatokat, illetve okiratokat kér, gondoskodik azok beszerzéséről.

91

Amint arról szó volt, a belföldön lakó kötelezettel szembeni igényérvényesítés esetén az Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el a magyar Átvevő Intézmény feladatait a Nwy.Tart.Egy. alapján. Az Átvevő Intézmény, illetőleg a gyámhatóságok feladatait a Nwy.Tart.Egy.-hez évtizedekkel ezelőtt kiadott miniszteri rendeleti szintű jogszabály szabályozza. A magyar Átvevő Intézmény az egyezmény 3-4. cikkeiben foglaltakra, valamint a magyar jog rendelkezéseire figyelemmel vizsgálja meg a külföldön élő jogosult kérelmét és annak mellékleteit. Ha a külföldi Áttevő Hatóság által megküldött hitelezői kérelmet és mellékleteit alakilag és tartalmilag megfelelőnek találja, az eljárás lefolytatása céljából megküldi a kötelezett lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz. A gyámhatóság meghallgatja a belföldi kötelezettet a kérelem tárgyában, és nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a kötelezett nem hajlandó a tartásdíj önkéntes megfizetésére, a gyámhatóság a külföldi kérelmező jogi képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki, aki gondoskodik a kérelmező képviseletében a bírósági eljárás megindításáról. Ha a bírósági eljárásban meghozott marasztaló határozat alapján a kötelezett továbbra sem teljesíti fizetési kötelezettségét, az eseti gondnok a gyámhatóság utasítására kezdeményezi vele szemben a bírósági végrehajtási eljárást. Az eljárás megindításáról és lefolytatásáról, a végrehajtási eljárás eredményéről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – a gyámhatóságtól kapott értesítések alapján – folyamatosan tájékoztatja az Áttevő Hatóságot a külföldi kérelmező tájékoztatása érdekében. A Nwy.Tart.Egy.-hez kiadott, már említett végrehajtási jogszabály formálisan még hatályos szövege szerint abban az esetben, ha a belföldi kötelezett gyámhatósági meghallgatása során úgy nyilatkozik, hogy a tartásdíjat vagy annak egy részét hajlandó megfizetni, a gyámhatóság felhívja figyelmét arra, hogy nem teljesítés esetén a nyilatkozata alapján végrehajtásnak van helye; utóbb pedig a kötelezett nem teljesítése esetén „…gyámhatóság a belföldi adós nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet a jövőben lejáró részletekre is kiterjedő végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg”. E rendelkezésnek ma érvényt szerezni nem lehet, alkalmazása alól ugyanis a végrehajtási jog újraszabályozása már a kilencvenes években kihúzta a talajt. A hatályos végrehajtási jogunk szerint ugyanis az egyes okiratok végrehajtási záradékkal történő ellátása már eleve nem közjegyzői, hanem bírósági hatáskörbe tartozik; a Vht. pedig a végrehajtási záradékkal ellátható okiratok (úgynevezett közvetlenül végrehajtható okiratok) között egyáltalán nem nevesít ilyen, a tartási kötelezettség tárgyában tett, gyámhatóság által okiratba foglalt kötelezettségvállalást. Ez is azt jelzi, hogy a Nwy.Tart.Egy. hazai végrehajtási jogszabálya ma már erősen elavult; annak felülvizsgálata és a magyar Átvevő Intézmény valamint a gyámhatóságok feladatainak törvényi szintű – és a kapcsolódó jogterületek hatályos szabályai 9/1957.(IX.13.). IM rendelet  9/1957.(IX.13.). IM rendelet 9. § (2) bek. és 11. § (2) bek.  Vht. 20-23/B. §-ok

92

val kompatibilis – újraszabályozása elengedhetetlen. E törvényi szabályozás során nézetem szerint gondoskodni lehetne a tartási kötelezettségről szóló, gyámhatósági okiratba foglalt kötelezettségvállalás „újbóli” beemeléséről a végrehajtható közokiratok körébe. A Nyw.Tart.Egy. alapján bármennyire is áttételesen, több „közvetítő intézményen” keresztül kerül sor a tartási igény határon túli érvényesítésére, az egyezmény mégis számottevő könnyítéseket jelent a kérelmezők számára igényük érvényesítésében. Talán elmondható, hogy ezen egyezmény hiányában a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomó többsége – korlátozott anyagi lehetőségei folytán, illetve nyelvtudás hiányában – lényegében el lenne zárva a tartási igény külföldön való érvényesítésétől. A Nyw.Tart.Egy. alapján bonyolódó tartási ügyek oroszlánrészét két osztrák, illetve német vonatkozású ügyek képezik (a kettő együtt kb. 75–80%). Említést érdemel még, hogy az USA ugyan nem részese a Nyw.Tart.Egy.-nek, de szoros együttműködésünk alakult ki az USA-val is a tartásdíjak behajtása terén. Az USA tagállamainak többségével már 1986 óta viszonosság állt fenn a tartásdíjak behajtásában való együttműködés tekintettében; 2007 óta pedig ez a viszonosságon alapuló együttműködés szövetségi szintre emelkedett, tehát immár minden USA-tagállamra kiterjed. Természetesen vannak eljárásjogi különbségek, de e magyar–USA viszonosság alapján nagy vonalakban hasonlóan zajlik az együttműködés a tartásdíjak behajtása terén, mint amit a Nyw.Tart.Egy. alapján. Ami a tartási ügyekben való nemzetközi együttműködés jövőjét illeti, e területen jelentős változások várhatóak. A Nyw.Tart.Egy. gyakorlati jelentősége immár megpecsételődött. A belátható jövőben ugyanis más jogforrások veszik majd át a szerepét. Az Európai Unióban az idei év elején került elfogadásra az új közösségi Tartási Rendelet, amely a tagállamok egymás közötti viszonylatában egy új együttműködési rendszert vezet be a tartási ügyekben való együttműködés terén. A rendelet majd 2011-tól lép hatályba, és ezzel a tagállamok egymás közötti viszonylatában felváltja a Nyw.Tart.Egy.-t. Említést érdemel másrészt, hogy a közelmúltban, 2007-ben nyílt meg aláírásra a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet keretében kidolgozott új Tartási Egyezmény10. E Hágai Egyezmény iránt elég sok állam mutat érdeklődést; így a jövőben várhatóan Magyarország és számos Európai Unión kívüli állam között ez kerül majd alkalmazásra a Nyw.Tart.Egy. helyett.    

Ilyen intézmény a Nyw.Tart.Egy. számos részes államában létezik. ld. Igazságügyi Közlöny 1986. évi 2. sz. ld. 8001/2007.(IK.2.) IRM tájékoztató (Igazságügyi Közlöny 2007/2. szám 557. o.) a Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről 10 A gyermektartásdíjak és családjogi jogviszonyból eredő egyéb tartásdíjak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23. napján kelt Hágai Egyezmény (a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet 38. ssz. nemzetközi egyezménye)

93

2. A gyermek külföldre történő elvitelét, illetőleg a határokon átnyúló kapcsolattartást érintő ügyek Magyarország több mint két évtizede részese egy olyan nemzetközi szerződésnek – a Hágai Gyermekelviteli Egyezménynek (Hg.Gyelv.Egy.) –, amely a szülői felügyeleti viszonyok terén felmerülő két, határokon átnyúló konfliktustípus, nevezetesen a gyermek önkényes külföldre vitele, illetőleg a különélő szülő és a más államban élő gyermek közötti kapcsolattartás rendezését szolgálja. Az egyezmény szerinti jogérvényesítési út bizonyos fokú hasonlóságokat mutat a Nyw. Tart.Egy. által felépített igényérvényesítéshez. Itt is arról van szó, hogy a szerződő államok nemzeti Központi Hatóságokat jelölnek ki a kérelmezők igényérvényesítésének segítésére, támogatására. Magyarországon a központi hatósági feladatokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium látja el „mindkét irányban”. Az első esetkörben, tehát, ha Magyarországról jogellenesen külföldre visznek egy gyermeket, akkor az IRM, mint magyar Központi Hatóság feladata, hogy segítséget nyújt a kérelmező – a Magyarországon élő szülő – részére a kérelem elkészítéséhez, és a kérelmet továbbítja annak a másik szerződő államnak a Központi Hatóságához, ahová a gyermeket a rendelkezésre álló adatok szerint elvitték. A másik esetben, amikor külföldről hoznak jogellenesen gyermeket Magyarországra, akkor az IRM fogadja a külföldön élő kérelmező szülő kérelmét, és megteszi a megfelelő jogi lépéseket a gyermek visszavitele érdekében. Annak kérdése, hogy milyen szerv és milyen eljárásban kötelezi a gyermeket jogellenesen másik államba vivő személyt arra, hogy a gyermeket adja ki, illetve vigye vissza a korábbi szokásos tartózkodási helyére, a részes államok belső jogától függ; a tagállamok maguk jogosultak meghatározni, hogy bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében lehete kötelezni erre a gyermeket jogellenesen elvivő szülőt. Magyarországon – mint a legtöbb más részes államban bíróság dönt e kérdésben. Erre az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A bíróság az ügyben a nemperes eljárás szabályai szerint soronkívül jár el határozatával (végzésével) szemben fellebbezésnek van helye; a Fővárosi Bíróság másodfokú végzéssel szemben pedig felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. Ennek az eljárásnak a megindításáról az IRM mint magyar Központi Hatóság gondoskodik, és megszervezi a kérelmező jogi képviseletét. A jogellenes gyermekelviteli ügyek valamennyi kérdésének áttekintésére jelen előadás keretei között nincs mód, egy dologra viszont feltétlenül fel kell hívni a figyelmet. A Hg.Gyelv.Egy. alkalmazási körében nagy jelentősége van a gyors fellépésnek. A kérelmezőnek – azaz a felügyeleti jogában megsértett szülőnek – mihelyt tudomást szerez a gyermek külföldre történő jogellenes elviteléről vagy visszatartásáról, ajánlatos haladék-

94

talanul lépéseket tennie a gyermek visszahozatalára irányuló eljárás megindítása érdekében. Az egyezmény alapvető célja ugyanis, hogy mielőbb helyreállításra kerüljenek az eredeti (azaz a jogsértő elvitelt megillető) felügyeleti viszonyok, a gyermek minél előbb visszakerüljön az elvitelt megelőző szokásos tartózkodási helyére, lehetőleg azt megelőzően, hogy beilleszkedne új környezetébe[1]. Nem véletlenül mondja ki a 11. cikk, hogy a szerződő államok hatóságai az ilyen ügyekben „késedelem nélkül” kell, hogy eljárjanak. Abban az esetben ezért, ha a hazai gyámhatóság olyan beadvánnyal találkozik, amelyben a kérelmező gyermekének (akár a másik szülő, akár harmadik személy általi) önkényes külföldre vitele miatt kér jogvédelmet, indokolt, hogy a gyámhatóság őt felhívja a Hg.Gyelv.Egy. által biztosított igényérvényesítési lehetőségre és a Központi Hatósággal való mielőbbi kapcsolatfelvételre (feltéve, hogy a kérelmező nem saját maga kívánja külföldön megindítani az eljárást). Fontos megemlíteni, hogy a kérelmezők számára egyáltalán nem kötelező a Központi Hatóság segítségnyújtásának, közreműködésének igénybevétele. A Hg.Gyelv.Egy. egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a kérelmező közvetlenül lépjen fel magyar bíróság előtt – személyesen vagy általa meghatalmazott jogi képviselő közreműködésével – a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránt. A Hg.Gyelv.Egy. címéből ugyan nem tűnik ki, de amint arról már szó volt, az egyezmény kiterjed egy a szülői felügyeleti viszonyokkal kapcsolatos másik ügytípusra is, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást érintő, nemzetközi vonatkozású ügyek rendezésére is. Egyre növekvő számban fordulnak elő olyan esetek, amikor a kiskorú gyermek szülei különböző államokban élnek, például amiatt, mert felbomlott a családi közösségük, és a szülők egyike ezt követően idegen államba települt át, de vannak esetek, amikor a szülők között soha nem is állt fenn életközösség. Ilyen ügyekben előfordul, hogy a különélő szülő a más államban élő gyermekével kapcsolatos láthatási jogait szeretné gyakorolni, és arra hivatkozik, hogy ez számára akadályba ütközik, amiatt, mert a másik szülő e jogának gyakorlását lehetetlenné teszi. A Hg.Gyelv.Egy. láthatási ügyekben is biztosítja a kérelmezők számára azt az igényérvényesítési mechanizmust, mint amelyet a gyermekelviteli ügyekben bocsát rendelkezésre. Természetesen láthatási ügyekben sem kötelező az egyezmény magyar és külföldi központi hatóságai útján történő igényérvényesítés; a kérelmezők személyesen vagy általuk meghatalmazott ügyvéd útján önállóan is eljárhatnak. A kérelmező kérelme az egyezmény alapján a láthatási joga gyakorlásának biztosítására irányulhat. Ehhez igazolnia kell egyrészt azt, hogy a láthatási joga a törvénynél fogva vagy bírósági (gyámhatósági) határozat alapján fennáll, másrészt azt is, hogy a láthatási jogának gyakorlását a gyermeket gondozó szülő akadályozza. A láthatás biztosítására

95

irányuló eljárásban rendszerint a láthatás újraszabályozására kerül sor. Ennek során a felek közötti egyezség létrehozása a cél, amelyhez célszerű, ha a kérelmező már a kérelmében pontosan meghatározza, hol, mikor, milyen időtartamban és milyen módon szeretne kapcsolatot tartani a gyermekkel. A kérelmező kérelmét a gyámhatóság tárja a másik szülő elé észrevételezés végett. Ha a kérelmező kérelme korrekt, azaz megfelel a gyermek érdekeinek és a másik szülő számára is elfogadható, előfordulhat, hogy jogi képviselő biztosítására sincs szükség a külföldi kérelmező számára az egyezség létrehozásához; egyezség létrehozására sor kerülhet anélkül, hogy a gyámhatóság mindkét felet személyesen meghallgatta volna. A kapcsolattartás biztosítása iránti eljárásra azon egyezményben részes állam bíróságainak vagy gyámhatóságainak van joghatósága, ahol a gyermek tartózkodik. Az érintett államok közötti vonatkozó nemzetközi egyezmény vagy közösségi rendelet hiányában a láthatás biztosítására irányuló eljárásban az eljáró bíróság vagy gyámhatóság a belső jogát alkalmazza. Hangsúlyozandó, hogy a Hg.Gyelv.Egy. nem végrehajtási egyezmény, nem rendelkezik a szerződő államok bíróságai vagy gyámhatóságai által hozott, szülői felügyeleti viszonyokat szabályozó határozatok (például gyermekelhelyezés, láthatás) kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról. Önmagában az egyezmény így nem biztosítja a láthatás kérdésében hozott határozatok más szerződő államban való végrehajtását. Erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha van Magyarország és az ügy által érintett másik állam között erre vonatkozó nemzetközi egyezmény. Az uniós tagállamok egymás közötti viszonylatában láthatási ügyekben a BrüsszelIIA. rendelet alkalmazandó. A rendelet meghatározza, hogy melyik tagállam bíróságai vagy gyámhatóságai járhatnak el láthatás szabályozása iránti ügyben, és lehetővé teszi az egyik tagállamban a láthatás tárgyában hozott határozatnak a másik tagállamban való elismerését és végrehajtását is. A Brüsszel-IIA. rendelet joghatósági szabályozása alapvetően a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez igazodik (8. cikk). A rendelet ezáltal biztosítja, hogy a gyermeket érintő láthatási ügyben azon tagállam bírósága vagy gyámhatósága járjon el, amely leginkább van abban a helyzetben, hogy a láthatás szabályozása, illetőleg a határozat meghozatalához szükséges és lényeges körülményeket közvetlenül és gyorsan feltárja. A magyar gyámhatóság így főszabályként csak akkor járhat el láthatás szabályozása iránti ügyben, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Ha a gyermek Magyarországról jogszerűen költözik valamely más uniós tagállamba és ott szokásos tartózkodási helyet is szerez, a Magyarországon maradt kapcsolattartásra jogosult szülő még három hónapig az elköltözéstől számítva kérheti a magyar bíróságtól (vagy a magyar gyámhatóságtól) a láthatás újraszabályozását. Ha viszont ezt a határidőt a jogosult elmulasztja (vagy a gyermek külföldre költözését megelőzően magyar bíróság vagy a gyámhatóság

96

még nem hozott láthatási határozatot), akkor már csak a gyermek új szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságához fordulhat a láthatás újraszabályozása (vagy a láthatás szabályozása) iránti kérelmével11. A szokásos tartózkodási hely fogalmát a Brüsszel-IIA. rendelet sem határozza meg. Azt a rendelet alkalmazásában is autonóm módon a rendelet célkitűzéseinek megfelelően az egyedi ügy valamennyi lényeges körülményére figyelemmel kell megítélni és nem a magyar belső jog12 alapján kell meghatározni. A szokásos tartózkodási hely fogalmával kapcsolatosan az Európai Bíróság több határozatot hozott, amelyek értelmében a szokásos tartózkodási hely megállapítása szempontjából nem a hatósági lakcímbejelentésnek van meghatározó jelentősége, hanem alapvetően a gyermek életvitelének súlyponti helyéből kell kiindulni. A Brüsszel-IIA. rendelet lehetőséget biztosít az egyik tagállamban láthatás tárgyában hozott határozat más tagállamban való elismerésére és végrehajtására minden külön végrehajthatóvá-nyilvánítási eljárás (úgynevezett exequatur-eljárás) nélkül. A határozat más tagállamban való végrehajtására így oly módon kerülhet sor, mintha azt belföldi bíróság (hatóság) hozta volna meg. A végrehajtást kérőnek a kérelméhez csatolnia kell a kapcsolattartást szabályozó határozaton kívül a rendelet III. mellékletének megfelelő minta szerinti igazolást13. Az igazolások kiállításával a határozatot hozó tagállam bírósága lényegében azt tanúsítja a többi tagállam jogalkalmazói számára, hogy az adott láthatási ügyben, a rendelet joghatósági előírásainak betartásával járt el, és az általa hozott határozat megfelel a határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges, a rendelet által megkívánt feltételeknek. Az igazolást abban a tagállamban állítják ki, amelyben a határozat meghozatalra került. Magyarországon ezeket az igazolásokat az érdekelt kérelmére – más uniós tagállamban történő felhasználás céljára – a láthatási ügyben első fokon eljárt bíróság állítja ki14. Ha pedig a gyermek láthatását nem a bíróság, hanem a gyámhatóság szabályozta, akkor az igazolást az elsőfokon eljárt gyámhivatal állítja ki15. Miután a szóbanforgó igazolás a tagállamokban meghozott, kapcsolattartást érintő határozatokat más tagállamban a belföldi határozatokkal azonos módon végrehajthatóvá teszi, kibocsátásának szigorú feltételei vannak. Az igazolást csak akkor szabad kiállítani, ha az eljárás során betartották a rendelet szerinti garanciális szabályokat, így különösen azt, hogy valamennyi érdekelt – a gyermek is – lehetőséget kapott az eljárásban a meg11 Brüsszel-IIA. rendelet 9. cikk 12 Nmtvr. 12. § (2) bek 13 Brüsszel-IIA. rendelet 41. cikk (2) bek. 14 Vht. 31/C. § (3) bek. 15 Gyer. 166/A § (1) bek.

97

hallgatásra. Ha a határozatot az alperes távollétében hozták, akkor igazolni kell, hogy az eljárást megindító iratokat kellő időben és olyan módon kézbesítették számára, hogy a védekezését megszervezhette16 . A láthatás szabályozása tekintetében más tagállamban hozott határozatok végrehajtását megnehezítheti vagy akár lehetetlenné is teheti az, ha a láthatás rendjének szabályozása hiányos vagy nem egyértelmű. Ez a helyzet például akkor, ha a végrehajtani kért határozat nem tartalmazza, hogy a láthatásra hol, melyik tagállamban kerülhet sor, elviheti-e a láthatásra jogosult szülő a gyermeket meghatározott időre abba másik tagállamba, ahol ő él, illetőleg nem határozza meg, hogy melyik tagállamban kell a gyermeket átvenni, illetve a láthatás befejeződésével visszaadni annak a szülőnek, aki a gyermek gondozására, felügyeletére jogosult. Más uniós tagállamban hozott láthatási határozat Brüsszel-IIA. rendelet 41. cikke szerinti magyarországi végrehajtását a kötelezett, illetőleg a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti illetékes elsőfokú gyámhivatal foganatosítja17. A végrehajtásra mindig azon tagállam belső joga alkalmazandó, ahol a végrehajtást kérik. A Brüsszel-IIA. rendeletnek a tagállamok egymás közötti viszonylatában elsőbbsége van a Hg.Gyelv.Egy. alkalmazásával szemben. A rendelet alapján a Központi Hatóságok feladatai sajnálatos módon eléggé „elnagyolt” módon vannak meghatározva, és nem terjednek ki olyan széles körű segítségnyújtásra, mint amit a Hg.Gyelv.Egy. 7. cikke irányoz elő. E tekintetben a közösségi rendelet visszalépést jelent az egyezményhez képest. Ráadásul a tagállamok jogalkalmazási gyakorlata sem egységes a kérelmezőnek nyújtandó segítség tekintetében. A tagállamok túlnyomó többségében – „igazodva” a rendelet 55. cikkében nevesített feladatokhoz – a Központi Hatóságok kizárólag információk nyújtásával segítik a kérelmezőt (például melyik bírósághoz kell benyújtani a végrehajtási kérelmét). Ugyanakkor néhány tagállam Központi Hatóságai a rendelet alapján történő láthatási igényérvényesítés esetében is hasonlóan működnek közre, és ugyanolyan széles körű segítséget nyújtanak, mintha a Hg.Gyelv.Egy. hatálya alá tartozó láthatás biztosítása iránti ügyről lenne szó.

3. A kiskorú gyermek vagyonjogi ügyleteivel kapcsolatban felmerülő nemzetközi magánjogi kérdések A hazai gyámhatóságok a kiskorú vagyoni érdekvédelmével kapcsolatos ügyekben, így különösen a törvényes képviselő által tett vagyoni jognyilatkozatok jóváhagyása iránti eljárásokban is egyre gyakrabban konfrontálódnak külföldi elemet tartalmazó esetekkel. 16 Brüsszel-IIA. rendelet 23. cikk b)-d) pontok 17 Gyer. 166. § (1) bek.

98

Egyre sűrűbben fordul elő, hogy az ügyben érdekelt gyermek külföldi állampolgár, vagy külföldön lakó magyar állampolgár, avagy maga a vagyontárgy, amelyre a jogügylet vonatkozik (például ingatlan) külföldön fekszik. Az ilyen ügyekben rögtön felvetődik a nemzetközi magán- és eljárási jog két alapkérdése: Van-e joghatósága magyar gyámhatóságnak az eljárás lefolytatására; és ha igen, magyar vagy külföldi anyagi jogot kell-e alkalmazni ? a) A joghatóság kérdésében különbséget kell tenni atekintetben, hogy az érintett gyermek szokásos tartózkodási helye uniós tagállamban vagy harmadik államban található-e. Uniós tagállamban18 szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek esetében e tekintetben (is) változást hozott a Brüsszel-IIA. rendelet hatálybalépése. A rendelet hatálya ugyanis a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárások körében kiterjed azon eljárásokra is, amelyeknek tárgya a gyermek védelmét célzó intézkedések meghozatala a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy az azzal történő rendelkezéssel összefüggésben19. Az olyan jogi eljárásokra tehát – tartozzanak akár bírósági, akár gyámhatósági hatáskörbe az egyes tagállamokban –, amelyek a gyermek nevében tett vagyoni jognyilatkozathoz szükséges hatósági jóváhagyás megadására irányulnak, a Brüsszel-IIA. rendelet joghatósági szabályai megfelelően irányadóak. Márpedig a közösségi rendelet – amint arról már szó volt – a szülői felelősséget érintő eljárások tekintetében elsődleges joghatósági kapcsolóelvként a gyermek szokásos tartózkodási helyét hívja elő20. Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel rendelkező gyermek nevében a törvényes képviselő által tett vagyoni jognyilatkozat jóváhagyására irányuló eljárást abban a tagállamban kell lefolytatni, amelyben a gyermek szokásos tartózkodási helye található. A joghatóság tekintetében nem játszik szerepet sem a gyermek állampolgársága, sem pedig a jogügylettel érintett vagyontárgy (például ingatlan) fekvésének helye! Olyan esetben tehát, ha például a gyermek a felügyeleti jogot gyakorló szülőjével együtt Magyarországon rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az illetékes magyar gyámhivatal eljárhat a gyermek tulajdonában álló külföldi ingatlan elidegenítésére irányuló adásvételi szerződés jóváhagyása érdekében. Abban az esetben viszont, ha a szülők és a gyermek mindannyian más uniós tagállamban (például Spanyolországban) élnek, a magyar gyámhivatal nem rendelkezik joghatósággal, annak ellenére sem, hogy a gyermek és a szülők mindannyian magyar állampolgárok, és az elidegenítésre kerülő ingatlan is belföldön fekszik. 18 Ide nem értve Dániát. Fontos ui. megjegyezni, hogy a Brüssszel-IIAR. – és a legtöbb más, a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködést érintő közösségi rendelet – hatálya Dániára nem terjed ki. 19 Brüsszel-IIA. rendelet 1. cikk (2) bekezdés e) pont. E rendelkezés magyar nyelvű szövegében a „gyermek vagyonának... rendelkezésre bocsátása” fordulat helytelenül került lefordításra. 20 Brüsszel-IIA. rendelet 8. cikk

99

Természetesen az ilyen eljárásban hozott határozatot a többi tagállamban a BrüsszelIIA rendelet 21. cikke értelmében el kell ismerniük; az elismerést kizárólag a 23. cikkben nevesített okok valamelyike folytán szabad megtagadni. Így például ha magyar gyámhatóság Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermek szülője részére engedélyezte, hogy a gyermek olaszországi gyámhatóság által ottani pénzintézetnél elhelyezett pénzösszegét felhasználja a gyermek részére történő ingatlanvásárlásra, a határozat alapján az olasz hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy a szülő hozzájusson az ottani pénzintézetnél kezelt pénzösszeghez. Az Európai Unióhoz nem tartozó harmadik államokat illeti; ezek némelyikével nemzetközi szerződések vannak hatályban, amelyek érintik a gyermek vagyonának védelmét célzó hatósági eljárásokra irányuló joghatóságot. Ide tartozik mindenekelőtt az 1996. évi Hágai Szülői Felelősségi Egyezmény (Hg.Szülf.Egy.)21. Aki áttanulmányozza ezt az egyezményt, rögtön feltűnik neki, hogy felépítésében, terminológiájában és az alkalmazott jogi megoldásai tekintetében számos ponton a Brüsszel-IIA. rendeletre emlékeztet. Nem véletlenül! A közösségi jogalkotó ugyanis ezt az egyezményt vette alapul a közösségi rendelet kidolgozásához. A Hg.Szülf.Egy. a Brüsszel-IIA. rendelethez hasonlóan szintén kifejezetten is utal arra, hogy hatálya alá tartoznak az olyan eljárások, intézkedések, amelynek tárgya a gyermek vagyonának kezelése, megőrzése és az azzal való rendelkezés22. Akár a közösségi rendelet, a Hg.Szülf.Egy. is a gyermek szokásos tartózkodási helyét veszi alapul joghatóság szabályozásánál23. Néhány állammal kétoldalú polgári jogsegélyszerződéseink vannak hatályban, amelyek szintén tartalmaznak joghatósági rendelkezéseket a szülők és a gyermekek közötti családi jogviszonyokat érintő eljárásokra. A jogsegélyszerződések e joghatósági szabályai nyilvánvalóan felölelik a szóbanforgó gyámhatósági eljárásokat is, hiszen az eljárás a szülői felügyeleti jogviszony részjogosítványainak egyik szeletét – a szülő vagyonkezelést, illetőleg a törvényes képviselet gyakorlását – érinti. A jogsegélyszerződések közül az elavultabbak az ilyen eljárásokra vonatkozó joghatóságot kizárólag az érintett gyermek állampolgárságához kötik24 . Ennél valamivel korszerűbbnek tekinthetőek azok a kétoldalú jogsegélyszerződések, amelyek a joghatóság szabályozásánál az állampolgárság helyett – vagy mellett – figyelembe veszik az érdekelt gyermek életvitelének súlyponti helyét is, azaz lakóhelyét 21 a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi CXL. tv.). Az egyezményhez idáig a nem uniós államok közül Albánia, Ausztrália, Ecuador, Marokkó, Monaco, Örményország, Svájc és Ukrajna csatlakozott. 22 Hg.Szülf.Egy. 3. cikk g) pont 23 Hg.Szülf.Egy. 5. cikk 24 Pl. a magyar-albán jogsegélyszerződés (kihirdette az 1960. évi 25. tvr.) 31. cikkét, illetve a magyarmongol jogsegélyszerződés (kihirdette az 1969. évi 11. tvr.) 29. cikkét.

100

vagy szokásos tartózkodási helyét25 . Nagyon fontos utalni arra, hogy az uniós tagállammá vált közép-kelet-európai államokkal kötött kétoldalú jogsegélyszerződések vonatkozó joghatósági szabályai26 nem kerülnek alkalmazásra; azok helyett minden tekintetben a Brüsszel-IIA. rendeletben lefektetett joghatósági szabályozás az irányadó. Minden egyéb harmadik állam viszonylatában a magyar belső jog joghatósági szabályai irányadóak. Belső jogunk joghatósági szabályait az Nmtvr. IX. fejezete tartalmazza. Jóllehet e szabályrendszer alapvetően a polgári peres eljárások logikáját követi, az itt elhelyezett joghatósági szabályok egyike-másika alkalmazható a polgári, illetőleg a családjogi jogviszonyokat érintő perenkívüli, illetőleg közigazgatási eljárásokra is. Ide tartozik az 59. § (1) bekezdése is, amely szerint „gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van”. b) Az alkalmazandó jog tekintetében a már említett Hg.Szülf.Egy. hozott jelentős változást Magyarország számára. Az egyezmény ugyanis – ellentétben az annak alapján később kidolgozott Brüsszel-IIA. rendelettől – nem csupán a joghatóságot, és a határozatok kölcsönös elismerését szabályozza, hanem egyúttal egységes nemzetközi magánjogi kollíziós normákat is meghatároz a szülői felelősségi jogviszonyok tekintetében. Ennek jelentőségét az adja, hogy a jövőben – a kérdésre vonatkozó közösségi jogi kollíziós szabályozás hiányában – ezek a kollíziós szabályok lesznek irányadóak az uniós tagállamok egymás közötti viszonylatában is27 . A Hg.Szülf.Egy. egy, a jogalkotást jelentősen megkönnyítő kollíziós szabályt állít fel: a 15. cikk szerint a szerződő államok hatóságai joghatóságuk gyakorlása során (főszabály szerint) saját jogukat alkalmazzák (lex fori). Eszerint tehát nem csupán a joghatóság, hanem az alkalmazandó anyagi jog is a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez igazodik. Ez a szabályozás – az eljáró fórum és az alkalmazandó jog egybeesése – alighanem az 25 magyar-szovjet jogsegélyszerződés (kihirdette az 1958. évi 38. tvr.) 29. cikkét, a magyar–jugoszláv jogsegélyszerződés (kihirdette az 1969. évi 1. tvr.) 33. cikkét, illetve a magyar-vietnami jogsegélyszerződés (kihirdette az 1986. évi 8. tvr.) 37. cikkét. 26 A magyar-csehszlovák (kihirdette az 1991. évi LXI. tv.), a magyar-lengyel (kihirdette az 1960. évi 5. tvr.), a magyar-román (kihirdette az 1959. évi 19. tvr.), a magyar-bolgár (kihirdette az 1967. évi 6. tvr.), valamint – Szlovénia vonatkozásában – a magyar-jugoszláv jogsegélyszerződés (kihirdette az 1969. évi 1. tvr.) szülő és gyermek közötti családi jogviszonyokra vonatkozó joghatósági rendelkezéseiről van szó. 27 A Hg.Szülf.Egy.-hez történő csatlakozás közösségi hatáskört érint; az Európai Közösség csatlakozása az Egyezményhez jelenleg van folyamatban. Magyarország viszonylatában az Egyezmény azért lépett már korábban (2006. május 1. napján) hatályba, mert az Egyezményhez való csatlakozásunk előkészítése még az uniós taggá válásunkat megelőzően kezdődött meg (hasonlóan az „új” EU-tagállamok többségéhez).

101

egyedüli ésszerű megoldásnak tekinthető a szóbanforgó ügytípusban: elég áttekinteni a vonatkozó hazai szabályozást (például Gyer. 150. és köv. §-ai), máris szembetűnik, men�nyire összefonódnak az ilyen ügyekre vonatkozó anyagi jogi és alaki szabályok. Ez a megoldás markánsan eltér a magyar belső jog jelenlegi kollíziós szabályozásától, amely az Nmtvr. 45. §-ában található. E rendelkezés alapján a gyermek személyes joga irányadó a szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, ideértve a gyermek törvényes képviseletét, és vagyonának kezelését. Miután az ember személyes jogát elsődlegesen az állampolgársága határozza meg28, így lényegében az érintett gyermek állampolgársága szerinti jog irányadó atekintetben, hogy milyen terjedelmű a szülő törvényes képviseleti joga a kiskorú vagyonjogi viszonyai terén, milyen esetekben van szükség a törvényes képviselő által a gyermek nevében tett jognyilatkozatokhoz gyámhatóság jóváhagyásra. Belső kollíziós jogunk összhangba hozatala a Hg.Szülf.Egy. rendelkezéseivel indokoltnak tűnik.

28 Nmtvr. 11. § (1) bek.

102

1. szekció

8

Közvetítés a gyermek érdekében Előadó: Dr. Somfai Balázs egyetemi docens

1. A közvetítés fogalma A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. A közvetítés jellemzői attól függnek, hogy mi a közvetítés tárgya, kik a vitában álló felek, ki végzi a közvetítést, és milyen helyzetben kerül felajánlásra a közvetítés. A közvetítés az erőszak, az önsegítés, vagy a pereskedés alternatívája, amely különbözik a tanácsadás, tárgyalás, és döntőbíráskodás módszereitől. A mediáció olyan eljárás, amelyben a felek szabad akaratukból, közösen hoznak saját érdekeiket képviselő döntéseket. A közvetítő a felek közötti kommunikáció, kooperáció és választási lehetőségek kialakításában segít, azonban a megállapodás kereteinek és tartalmának kidolgozásában a feleknek van aktív szerepe. Azaz „önrendelkezési” jogukról nem mondanak le, a döntés jogát nem adják át másnak. A közvetítés bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a felek (szülők) – akik a kommunikáció hiánya és a destruktív hozzáállás miatt nem képesek vitájukat rendezni – e módszer alkalmazásával nyugodt és diszkrét körülmények között, szakember segítségével, de saját értékeik, szükségleteik és normáik figyelembevételével létrehozzák megállapodásukat. Az, hogy a közvetítői eljárásban közvetlen kommunikációra „kényszerülnek” a résztvevők, elősegíti az egyezség véglegességét. Az eljárásnak az a célja, hogy a konfliktus szereplőinek utat mutasson, hogy miként hozhatnak olyan közös döntéseket (a részvétel mértékétől függően), melyekért végül ők maguk felelnek. A mediáció különösen olyan egymással konfliktusban álló személyek részére alkalmas, akiknek a jövőben is együtt kell működni, mint például külön élő szülők és a gyermekek, vagy üzleti partner hosszú távú kapcsolat vonatkozásában. A családi konfliktusok nagy része mögött tartós jogviszonyok húzódnak meg, így a vita rendezésének módja nem mellékes kérdés.

103

2. Az egyezségre ösztönző rendelkezések Érdemes elsőként áttekinteni, mely esetekben és mikor preferálja a családjogi törvény (továbbiakban: Csjt.), hogy elsődlegesen a szülők döntsenek az őket – a családot – érintő jogkérdések tekintetében: – A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. – A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. – A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyhatja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. – A kapcsolattartásról – szülők megegyezésének a hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében – a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének a hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. – A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat – házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül közös-, illetőleg külön vagyonba. Általánosságban megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka – a jogszabályok megalkotásával – arra irányul, hogy kellő cselekvési és döntési szabadságot, adjon a felek (szülők/ családok) részére a család életét meghatározó kérdések tekintetében, meghagyva ezzel a felek „önrendelkezési jogát” a saját (családi) életüket érintő ügyek tekintetében. Vannak azonban a családjogi jogviszonyok speciális voltából fakadó egyéb rendelkezések is: – A felek döntési, illetve szerződési szabadsága mellett nem szabad megfeledkezni a kiskorú gyermek érdekéről, melyre a Csjt. alkalmazása során mindenkor figyelemmel kell eljárni. Így figyelemmel kell lenni, például a gyermekelhelyezésnél, gyermektartásnál vagy a kapcsolattartásnál. – A házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) – pedig – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. – A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól – az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is – csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. A 18.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, bár szerkezetileg a bontópernél került elhelyezésre, nemcsak a bontóperben, hanem az egyéb (gyermekelhelyezésre, gyermektartásra) vonatkozó perekben megkötött és tartós jogviszonyt rendező egyezségekre is

104

vonatkozik. Tartós családjogi jogviszony a gyermekelhelyezés, a gyermektartás, a kapcsolattartás és a lakáshasználat. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 148. § (1) bekezdése szerint a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. A házassági bontóperben a Pp. 285.§ (3) bekezdése szerint a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti a felek békítését. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 1.§-a úgy fogalmaz, hogy az ügyvéd hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. A statisztikai adatokból megállapíthatjuk, hogy a családjogi perekben hatékony a per előtti és alatti békéltetés, az egyezségre való ösztönzés. A házassági bontóperek 70 százaléka fejeződik be egyező akaratnyilvánítással. (Természetesen a bontóperek fennmaradó 30 százaléka, következtetve a bontóperek nagy számából továbbra is rendkívül sok ügyet jelent és családot érint.) Ezekben az ügyekben a felek a járulékos kérdésekben egyezséget kötnek, ez a tény utal arra, hogy az ügyvédek is törekednek arra, hogy a családjogi viták gyorsan – mindkét fél és a gyermek érdekére is figyelemmel – megegyezéssel fejeződjenek be. Az egyezségkötésnél a feleket azonban gyakran a közös életszakasz mielőbbi lezárása motiválja. Az elvált házastársakat a közös gyermek továbbra is összeköti, ezen folyamatos kapcsolat során a régi sérelmek előkerülnek és megindul a hatósági eljárások végtelen folyamata.

3. A gyermekvédelmi közvetítés A gyermekvédelmi közvetítés szabályai a Gyer. 14/2003. (II.12.) kormányrendelettel történt módosításával kerültek megállapításra. A módosítás 2005. július 1-től arra az esetre, ha a szülők, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A Gyer. részben anyagi, részben eljárási szabályokat tartalmaz a közvetítői eljárással kapcsolatosan valamint utal a közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezéseire. A jogalkotó nagy lépésnek és lehetőségnek tekintette a módszer alkalmazását a sok problémát és kérdést felvető kapcsolattartási ügyek rendezésében. A közel három év alatt azonban valami valamiért nem úgy alakul, ahogyan azt feltételezhetően a jogalkotó annak idején elképzelte. Azaz igen kevés sikerrel ajánlják a gyámhivatalok az új módszert, már ha tudják pontosan mit, kit és mikor kell vagy kellene ajánlaniuk. Van-e, illetve lehet-e következménye az ajánlat visszautasításának? Kik és milyen képzettségűek az ajánlható mediátorok, már ha mediátornak nevezhetők a képzés nélkül

105

IRM-nél regisztrált „szakemberek”? Mi a különbség – már ha van - a kapcsolatügyelet és kapcsolattartási ügyelet, valamint a gyermekvédelmi közvetítés között? Mi a különbség a kapcsolattartás szabályozása, illetve végrehajtása során megkötött egyezségek között, illetve azok kötelező ereje között? Elvárható-e a szülők együttműködési kötelezettsége a kapcsolattartási jog élhető szabályozása és végrehajtása érdekében? Magyarországon 2006-ban 5614 gyermekelhelyezési per indult. A válások csak ebben az évben 24 399 gyermeket érintettek. Szintén ebben az évben 9502 kapcsolattartás szabályozása és 2328 kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem érkezett a gyámhivatalokhoz. Az adatok ismeretében kijelenthetjük, hogy évente több tízezer gyermek és szülője között változik meg alapvetően a kapcsolattartás módja. Az tehát, hogy a mediáció, mint módszer és eljárás a kapcsolattartási ügyek intézése kapcsán nagyobb figyelmet és külön szabályozást igényel nem kérdés. Ma azonban úgy tűnik, hogy sem a figyelem sem pedig a jelenlegi szabályozás nem kielégítő, hiszen az eljárást igen alacsony számban veszik igénybe a felek. Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői névjegyzékben szereplő mediátorok – egy közelmúltban rendezett továbbképzésen – összesen alig egy tucat esetről számoltak be a tízezres nagyságrendű gyámhivatali ügyekhez képest, azaz az ügyek 1 százaléka kerül mediátorhoz.

3.1 Ki és mikor ajánlhatja a mediációt? Ha a szülők, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére, a felek beleegyezésével kerülhet sor. Ha a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a gyámhivatal tájékoztatást ad számukra a közvetítői eljárás helyéről, menetéről, és egyidejűleg elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárás négy hónapra történő felfüggesztését. Ha a közvetítői eljárás négy hónap alatt nem vezet eredményre, erről a közvetítő tájékoztatja a gyámhivatalt. Ilyen esetben a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja. Amennyiben a közvetítői eljárás valamelyik fél együttműködésének hiánya miatt nem vezet eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást négy hónapon belül is folytatja. 3.1.1 Az első esetben a gyámhivatal akkor hívja fel a feleket a közvetítés igénybevételének a lehetőségére, ha egyik fél sem kéri a kapcsolattartás szabályozását a gyámhivataltól, a felek esetleges egyezségkötési kísérlete és kudarca családi körben zajlott. Azt a vélelmet állítja fel a jogalkotó, hogy a felek pusztán információt, javaslatot várnak a gyámhivatal munkatársától és ennek keretében tájékoztatják őket a közvetítői eljárás igénybevéte-

106

lének a lehetőségéről. A tájékoztatás, információ álláspontom szerint akkor lehet teljes körű a gyámhivatal munkatársa részéről, ha ő maga is pontosan tudja, mit jelent és mit nem jelent a mediációs eljárás, mik a lehetőségei és korlátai az eljárásnak, mik a módszer jellemzői és miben más, mint a hatósági eljárás. Tehát egy, a felek számára többnyire ismeretlen módszer ajánlása, akkor járhat eredménnyel, amennyiben az hiteles és minden kérdésre, részletre szükség szerint kiterjed. Ez persze csak akkor valósulhat meg, ha a gyámhivataloknál olyan ügyintézők foglalkoznak e kérdéssel, akik mediációs – és nem feltétlenül mediátor – képzésen vettek részt, más szóval képessé váltak a hiteles tájékoztatásra, ha már ezt tőlük a rendelet megköveteli. Ennek azonban csak akkor lehet értelme, amikor már minden gyámhivatalban témák szerint, hozzáértés és tapasztalat alapján kerülnek az ügyek az ügyintézőkhöz. A második esetben a fél már megindította a hatósági eljárást, azaz kérte a gyámhivatalt, hogy a „jogszabályoknak megfelelően” rendezze, szabályozza a szülő (jogosult) és a gyermek közötti kapcsolattartást. Nem szabad elfelejteni, hogy megkülönböztetünk abszolút és korlátozhatatlan, úgymond „élettelen” gyermeki jogokat, amelyek védelmét, érvényesülését függetlenül az adott gyermek vagy eset körülményeitől, minden mérlegeléstől mentesen kell biztosítani a részes államnak (ilyen pl. a gyermek élethez való joga, emberi méltósága stb.). Ebben a megközelítésben a másik csoportot azon gyermeki jogok alkotják, amelyek nem függetlenek az adott gyermek „élő érdekeitől”, az eset körülményeitől. E jogokkal kapcsolatos döntés mérlegelése során azt kell meghatározni, hogy a gyermek legjobb érdekét a jog teljes körű biztosítása szolgálja, vagy épp annak korlátozása, esetleg megvonása. E csoportba tartozik a kapcsolattartási jog. A döntés meghozatalakor a jogalkalmazó természetesen nagymértékben támaszkodhat az egyéb szakemberek, szakértők (pszichológus, pszichiáter, szociális munkás, mediátor stb.) véleményére, javaslataira. Tisztában kell lenni azzal, hogy adott esetben az évek után jelentkező szülőnek nincsen általánosan érvényesülő, vizsgálat nélkül automatikusan „követelhető” módja és mértéke a gyermekkel való kapcsolattartásra. Öröm, hogy a szülő ez irányú kötelességének eleget kíván tenni, de a konkrét szabályozásnak a gyermek érdekét kell tükröznie. A gyámhivatali eljárás alatti ajánlás körülményeire és a felkészültségre korábban már kifejtettek értelemszerűen változatlan formában érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy a mediációs tréninggel rendelkező ügyintézők hatékonyan segíthetnék azon esetek gyors megoldását is, ahol a felek közel vannak a megegyezéshez, és az ügyintéző felkészültsége akár egy órán belül egyezséget eredményezhet. Ez persze csak minimum tárgyi feltételek mellett képzelhető el (külön szobában, zavartalan körülmények között). Ez nem gyermekvédelmi közvetítés, pusztán az egyezségkötés felkészült elősegítése, amit mind a Ket., a Csjt., a Gyvt., a Gyer., illetve a gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény is támogat az ügyek intézése során. Hiszen nagyobb kárt okozhat, amikor a megállapodás közelében álló feleket megtorpantjuk azzal, hogy akár több hónapig tartó gyermekvédelmi közvetítői eljárásba „kényszerítjük” őket.

107

A gyermekvédelmi közvetítőt a gyámhivatal értesíti a kijelölésről, majd az aláírt egyezséget a közvetítő nyolc napon belül megküldi a kapcsolattartást szabályozó gyámhivatalnak. A gyermekvédelmi szakértő közvetítő álláspontom szerint szakértői véleményt nem adhat az egyezség vagy az eredménytelenségről beszámoló nyilatkozata mellé, hiszen ez ellentétes lenne a közvetítőre vonatkozó titoktartási kötelezettséggel. Az azonban a gyermek érdekében feltétlenül elvárható, hogy a közvetítői eljárásról – de nem az ott elhangzottakkal – tájékoztatást adjon a gyámhivatal részére. 3.1.2 Nem egyértelmű számomra, hogy mi a következménye annak, amikor a végrehajtási szakban ajánlja a gyámhivatal a közvetítői eljárást. Ilyenkor már végrehajtható határozat van a felek kezében. Amennyiben a határozat jogerős, feltehetően kellően részletes és alkalmazható is, akkor viszont milyen kérdésekben mediálhat a közvetítő? Új egyezséget köthetnek a felek, azaz nincsenek kötve a korábbi határozathoz, mert ebben az esetben – a végrehajtás iránti kérelem visszavonása mellett – újraszabályozásról beszélhetünk. Amennyiben viszont bármelyik fél ragaszkodik az alaphatározathoz – és csak annak „végrehajthatóvá tétele” a cél –, egyértelművé kell tenni, hogy továbbra is irányadó az alaphatározat. Pusztán kiegészíteni lehet azt a mediáció során kötött megállapodásokkal, amelyek később gyámhivatali/bírósági jóváhagyás esetén a határozat részét, esetleg mellékleteit képezhetik. Amennyiben a közvetítői eljárás valamelyik fél együttműködésének hiánya miatt nem vezet eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást négy hónapon belül is folytatja. E körben vetem fel azt a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy hatósági eljárás keretében a gyámhivatal csak felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítés lehetőségére, és nem utasítja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételére. Nem ellentétes a mediáció módszerével és elveivel az, hogy bizonyos ügykörben a feleket „kötelezzék” az eljárásban való részvételre. Ugyanis az együttműködést és ezzel a részvételt a közvetítői tájékoztató után is megtagadhatják, csak szintén nem következmény nélkül. Az együttműködés elutasítása a jogosult részéről például az eljárásban való részvétel elmulasztásával, adott helyzetben alapot adhat a gyámhivatal részére a kapcsolattartási kérelem elutasítására. Ne felejtsük el, hogy a kapcsolattartási jog csak és kizárólag a kölcsönös együttműködés alapján gyakorolható, az elmúlt évtizedek szolgáltak már elég szomorú példával ahhoz, hogy ezt következetesen megköveteljük. A kötelezett közvetítést elutasító magatartása a gyámhivatali eljárásban sem kell, hogy értékelés nélkül maradjon, járjon együtt a szankciókról való tájékoztatással, hiszen ez a kapcsolattartás akadályozásának első lépcsőjének is tekinthető. Hozzá kell tenni azt is, hogy a kapcsolattartási jog egyik alanya a gyermek, az ő érdeke szempontjából pedig nem engedhető meg, hogy a szülők kényük-kedvük szerint, következmények nélkül legyenek nem együttműködőek. A gyermekvédelmi közvetítés kapcsán felmerül a költségviselés kérdése is. Ha nem akarjuk, hogy a mediáció, mint módszer alkalmazása anyagi kérdés függvénye legyen,

108

e rendkívül meghatározó konfliktusok rendezésében a jogalkotónak rövid időn belül ki kell dolgoznia a gyermekvédelmi szakértők díjazásának egységes rendszerét. A felek rászorultsága alapján biztosított költségmentesség pedig a gyermek érdekében nem lehet kérdés az állam számára.

3.2 Kik közül választhatnak a felek? A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közvetítői névjegyzékébe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthetők meg. A gyermekvédelmi közvetítői eljárás talán leggyengébb és egyben a gyermek érdeke szempontjából legkockázatosabb rendelkezése a közvetítő személyének kérdése. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény2003. márciusban lépett hatályba, célja, hogy elősegítse azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. Jelenleg a családi és családjogi viták (a bontás és járulékos kérdések) gyors, eredményes és fájdalommentes rendezéséhez e törvény nyújt jogi hátteret. A közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (gazdasági társaságokról, mediációs egyesületekről, alapítványokról stb.) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közvetítői névjegyzéket vezet. Amennyiben tehát valakinek – jelen esetben – kapcsolattartási jogvitáját közvetítő igénybevételével kívánja rendezni, úgy az adatbázisból először azt kell kiválasztania, hogy természetes személy közvetítőre vagy jogi személyre van-e szüksége. A közvetítést ez utóbbi esetben is természetes személyek végzik, akik az adott jogi személy tagjai vagy alkalmazottai. Sajátossága a törvénynek, így magának a névjegyzéknek is, hogy semmilyen mediációval kapcsolatos elméleti vagy gyakorlati ismeretet, tréninget, vizsgát, diplomát nem követel meg a névjegyzékbe jelentkező „mediátortól”. Így előfordulhat, hogy a nagy felkészültséget és pszichológiai alkalmasságot igénylő kapcsolattartási ügyeket mediációs képzéssel nem rendelkező, például üzemmérnök vállaljon el, ha felkérték és érdeke úgy kívánja. Nem alapos érv az, hogy a fél majd megkeresi a számára alkalmas, képzett szakembert, hiszen a kérdés az: mi alapján választhat? A névjegyzék a mediátor ez irányú képesítésével kapcsolatosan információt nem tartalmaz – tekintve, hogy az adatbázis ilyen információt nem kér –, így a fél további szempontok alapján kereshet. A témák szerint sem könnyű az eligazodás, miután legtöbb esetben a kiemelt szakterületek nincsenek megjelölve a névjegyzékben – annak kitöltése nem kötelező –, de ahol megvan, ott sem jelenti azt, hogy ne foglalkozhatna kapcsolattartási ügyekkel, hiszen a „kiemelt szakterület” nyelvtani értelmezéséből ez nem következik. Tehát marad a földrajzi távolság alapján történő választás és a telefonálgatás. Azt hiszem, a vázolt helyzet kommentárt nem igényel, esetleg felvethető, hogy a jogalkotó megtett-e mindent

109

annak érdekében, hogy a kiskorú gyermekek jogaival, ügyeivel foglalkozó szakemberek körét kellőképpen behatárolja, garantálja. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy a jogalkotó nem tesz kísérletet a szakmailag felkészült, kapcsolattartásra specializálódott, gyermeki jogokat ismerő mediátorok toborzására. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzéket hozott létre, ahol gyermekvédelmi szakértők közül választhatnak a felek vitájuk egyezségben történő rendezése céljából. A felvételhez többek között 40 órás tréninget kell igazolni, amit nézetem szerint érdemes lenne legalább 60 órára felemelni. Képzések vannak, például az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített 60 órás képzést ajánl Kapcsolatügyeleti mediációs készségfejlesztő tréning címmel a Kapcsolat Alapítvány. A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület jelenleg háromnapos akkreditált mediációs alapképzést valamint „Szemtől szembe” (Real Justice) tréninget hirdet az érdeklődő szakemberek részére. Meg kell említeni továbbá a Partners Hungary Alapítvány mediációs valamint a Közép-európai Egyetem (CEU) Mediation and Other Methods to Foster Democratic Dialogue képzéseit. Az SZMM úgy próbál javítani az aggályos helyzeten, hogy egy harmadik „félhivatalos” listát is vezet, amelyben a két listáról „összegyűjtött” hellyel-közzel aktuális szakemberek nevét teszi közzé és ajánlja a gyámhivatalok közvetítésével a feleknek, ami persze nem lehet segítség azon felek számára, akik – gyámhivatali „súgás” hiányában – jóhiszeműen a jogszabályban meghatározott névjegyzékekből választanak. Tehát szakemberek vannak mindkét névjegyzékben, de amíg az IRM „hivatalos” névjegyzéke nem követel meg szakértelmet a közvetítői eljárás gyakorlásához, így az csak esetleges, hogy profi szakembert szűr ki az ügyfél, addig kiskorú gyermekek életét jelentős mértékben befolyásolható ügyek intézését nem szabad kiengedni a szakértői névjegyzék keretei közül. Azon mediátor kollégák számára, akik évek óta az IRM-névjegyzék tagjai és kapcsolattartási ügyekkel is foglalkoznak javasolnia kell az illetékes minisztériumnak – tekintettel többek között a gyermekvédelmi szakértő közvetítők alacsony számára –, hogy kérjék felvételüket a szakértői névjegyzékbe, pusztán azért mert a másik névjegyzék kockázatokat rejt. A kapcsolattartási ügyek nem szomszédjogi viták, megoldásuk nem bízhatók sem a véletlenre, sem a szerencsére, sem a szülők jó érzékére, amivel szakembert választanak vagy esetleg tévednek.

4. A kapcsolattartási ügyelet A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy

110

b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása. (2) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja. (3) A felek – hatósági eljárást mellőző – kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, akit a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon kiképeztek, illetve az ilyen program trénere. Kiképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később, de még e rendelet hatálybalépése előtt minősítettek. Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a Gyer. és az NM rendelet két különböző mediátori csoportot jelöl meg gyermekvédelmi közvetítői eljárás lefolytatására. A Gyer. a már ismertetett IRM és Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakembereket jogosítja fel, az NM rendelet pedig a kapcsolattartási ügyeleti munkán belül történő közvetítésre a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon kiképezetteket, illetve az ilyen program trénereit. Annyit megjegyeznék, hogy indokolt lenne a minimum óraszám megjelölés az NM rendeletben is, így 60 óraszámban minimalizálni az elfogadható tréninget. A rendelet szerint a kapcsolattartási mediátorok csak hatósági eljárást mellőző esetekben, csak a felek kezdeményezésére jogosultak a gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatain túl, e speciális szolgáltatás keretin belül gyermekvédelmi közvetítést végezni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben hatósági eljárás van folyamatban – akár a kapcsolattartás szabályozása, akár a végrehajtása –, és annak keretében kerül sor gyermekvédelmi közvetítésre, kizárólag az szereplő szakemberek járhatnak el. Ennek értelmében a kapcsolattartási ügyelet IRM vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben (is) mediátora egy esetben folytathat gyermekvédelmi közvetítést, amikor a felek önkéntesen, hatósági eljárás kezdeményezése nélkül, akár a gyámhivatal tájékoztatása alapján felkeresik a gyermekjóléti központot és kérik az ingyenes szolgáltatást. Abban az esetben, amikor a kapcsolattartást szabályozó alaphatározat a kapcsolattartási ügyeletre korlátozza a kapcsolattartást, már nem gyermekvédelmi közvetítésre, hanem konfliktuskezelésre és a mediáció módszerének alkalmazására kerülhet sor. Nem lehet kérdés, hogy amennyiben a kapcsolattartást szabályozó határozat a kapcsolattartási ügyeletet jelöli meg a kapcsolattartás „helyeként”, akkor az egyben minden szükséges szolgáltatási kötelezettséget jelent a gyermekjóléti központ részéről, amit a rendelet

111

felsorol. Az ilyen tartalmú határozat a kapcsolattartási jog egyfajta „korlátozását” jelenti. Amennyiben nem lenne szükség a kapcsolattartási ügyelet szakembereire, konfliktuskezelő képességükre és e komplex szolgáltatás biztosítására, akkor bizonyára nem lenne szükség az ilyen korlátozásra sem. Fogadjuk el, hogy általában nem pusztán a helyiség hiánya az, ami a kapcsolatok ápolásában, kialakításában a problémát jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy amikor a kapcsolattartást engedélyező határozat a kapcsolattartást a kapcsolattartási ügyeletre szabályozza, fogalmazza meg és hangsúlyozza a felek együttműködési kötelezettségét, amibe beletartozik a későbbi mediációs megállapodások betartásának kötelezettsége is. Lényeges kérdés továbbá a kapcsolattartási ügyeletek tárgyi feltételeinek biztosítása. Gyermekkel kapcsolatot ápolni, szülők között konfliktust kezelni, mediálni kizárólag arra alkalmas körülmények között lehet a szükséges berendezések birtokában. Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő mediátorok egységes álláspontja szerint a kapcsolattartási ügyeletet működtető rendelkezzen 6–8 fő befogadására alkalmas (kb. 12 m2 nagyságú) külön-bejáratú szobával (kényelmes székekkel, asztallal), valamint számítógép, nyomtató hozzáféréssel.

5. A kapcsolatügyelet A gyermekjóléti központok alapfeladataikon túl a speciális szolgáltatások keretében amen�nyiben önálló szakmai módszertani programmal rendelkeznek a kapcsolattartási ügyelet keretében kapcsolatügyeleti szolgáltatást is nyújthatnak. A kapcsolatügyelet szakmai programját Kapcsolat Alapítvány már korábban kidolgozta. A Gyer. a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok végrehajtása körében lehetőséget biztosít a gyámhivatal számára, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Ket. 140. § (1) bekezdésében foglaltakon túl kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel a gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének, gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését vagy védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn. Mellékesen jegyzem csak meg, számomra nem egyértelmű, hogy a gyermekjóléti szolgálat önmagában miben segítheti a kapcsolattartás hatékony végrehajtását. A Gyer. rendelkezése szerint tehát a kapcsolatügyeleti szolgáltatás a kapcsolattartás végrehajtása során önállóan alkalmazható. Ezzel nézetem szerint a jogalkotó a nehezen végrehajtható, életidegen határozatok meghozatalát is támogatja egyben, sugallva azt, hogy bármilyen határozat hozható az alapeljárásban a végrehajtási szakban, majd a különféle szakemberek, módszerek úgyis megoldják valahogy a problémát. Ez nem teremt jogbiztonságot és nem mindig sikerül. A határozatot hozó hatóságnak ne szégyelljük kimondani az a feladata, hogy végrehajtható határozatot hozzon, ne pedig a végrehajtás-

112

ban kerüljön feloldásra/megoldásra a jogvita. Elérendő cél, hogy kapcsolttartási ügyekben minden esetben kapcsolattartási ügyekre „specializálódott”, képzett ügyintéző (bíró) járjon el, aki szükség esetén együttműködik, illetve bevonja az eljárásba a gyermekjóléti központ szakemberét. A körülmények ismeretében – és csak akkor – dönthető el, és nem hosszú hónapokkal később a végrehajtásban , hogy a kapcsolattartási ügyelet, kapcsolatügyelet munkájára szükség van/lesz-e vagy sem a kapcsolattartás gyakorlása során. A kapcsolatügyelet segítsége a végrehajtási szakban nézetem szerint kizárólag a határozat kapcsolattartást szabályozó rendelkezéseinek – fokozatos – betartására vonatkozhat, ellenkező esetben korlátozást eredményezne az alaphatározathoz képest. Azokban az esetekben, amikor ez a szankciók ellenére sem eredményes, álláspontom szerint újraszabályozásra van szükség. Fontos megemlíteni, hogy a kapcsolatügyelet jelentős szerepet játszhatna az átmeneti nevelt gyermekek-szülők kapcsolatában, a hazagondozás eredményességében. Álláspontom szerint szükséges, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok kapcsolatügyeleti szolgáltatást nyújtsanak. A hatályos rendelkezés értelmében a kapcsolatügyelet munkatársai a hatósági eljárás alatt nem gyermekvédelmi közvetítő eljárást folytatnak, hanem – az NM rendelkezésnek megfelelő – mediátorként jogosultak közvetíteni, ahogyan azt a kapcsolatügyleti módszer megkívánja. Itt is jelezni kívánom, hogy a kapcsolatügyelet közreműködésekor a gyámhivatal egyértelműen jelezze végzésében, hogy a felek kötelesek betartani a kapcsolattartásra vonatkozó esetleges újabb és újabb „kapcsolatügyleti” megállapodásokat. A jogerős határozat végrehatásának a megtagadása kiskorú veszélyeztetését, eljárási bírság kiszabását, gyermek elhelyezésének megváltoztatását alapozhatja meg, természetesen ennek előfeltétele, hogy valóban a gyermek érdekét szolgáló határozatok szülessenek.

Szekcióösszefoglaló A vitaindító cikk alapján felmerült kérdések a a következők voltak: 1. a gyámhivatalok mikor ajánlják a mediációt; 2. rendelkeznek-e információval arról, mi a közvetítés, azaz mit ajánlanak; 3. kik lehetnek közvetítők, milyen körből ajánlhatnak; 4. van-e következménye a mediáció visszautasításnak, elvárható-e a szülők együttműködési kötelezettsége; 5. mit jelent a kapcsolatügyelet, kapcsolattartási ügyelet? Kérdés, hogy a gyámhivatali gyakorlat alátámasztja-e a vitaindítóban foglalt megállapításokat?

113

1. A gyámhivatalok mikor ajánlják a mediációt? A jelenlévők teljesen egységesen vélekedtek arról, hogy a közvetítést az eljárás megindítása előtt tájékoztatási céllal, a szabályozási és a végrehajtási eljárás során ajánlhatják. Abban is egyetértettek, hogy a végrehajtási szakban a közvetítésnek nincs helye, mert újraszabályozási eljárásba vagy pszichológiai tanácsadásba torkollik. Ezt jelzi: – hogy a gyámhivatal 30 napon belül köteles megindítani a végrehajtási eljárást, nincs lehetőség felfüggesztésre akkor sem, ha az ügyfelek elmennek a közvetítésre; – ha a jogerős határozat birtokában olyan új egyezséget kötöttek, ami ettől eltér, a gyámhivatal a végrehajtási szakban nem tud ezzel mit kezdeni; – általában a felek közötti személyes konfliktusok feloldására törekedhet végrehajtási szakban a mediátor.

2. Rendelkeznek-e információval arról, mi a közvetítés, azaz mit ajánlanak? A szekció munkatársai egyetértettek abban is, hogy nem rendelkeznek kellő információval a mediációt illetően, nem ismerik a közvetítő eljárás szabályait, lefolytatásának módját, nem tudják elmondani mi a különbség a két eljárás (gyámhivatali és mediációs), a mediátor és az ügyintéző között. A gyámhivatali szakemberek nem tudták magukévá tenni azt a kívánalmat, hogy egy ügyintéző, megfelelő környezetben, felkészülten csak ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon. A jelenlegi gazdasági helyzet a szűkös körülmények, a létszámok, sőt az egy- vagy kétszemélyes gyámhivatalok léte sem teszi ezt belátható időn belül követelménnyé. A tájékozatlanság oka inkább abban keresendő, hogy az ügyintézők nem vehetnek részt mediációs tréningen, egyrészt mert ezt nem biztosítja számukra a munkáltató, kivéve néhány szerencsés gyámhivatalt), másrészt nem rendelkeznek információval arról, hogyan és hol szerveznek ilyen tréningeket, amelyeken akár saját költségükre részt vehetnének. Javaslat, hogy ezek az elérhetőségek vagy a minisztérium vagy az intézet honlapján frissítve hozzáférhetők legyenek. Ugyanakkor olyan továbbképzésekre is szükség lenne, amelyek bizonyos tárgyalási technikák elsajátításával segítené az ügyintézőket, az egyezségkötésre törekvés ugyanis közel áll a közvetítéshez célját illetően. Ezek közül elhangzott néhány: – az ügyintézőnek tisztáznia kell a tárgyalás elején, milyen eljárási szabályokat fog követni, mivel akárcsak a bíró, ő vezeti a tárgyalást, ő felelős az eljárásért; – a jogi képviselők jelen lehetnek, de nem vehetnek részt az eljárásban, háttérben ülve végighallgathatják, de bele nem szólhatnak (a nyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni), a szünetben van lehetőség arra, hogy az elhangzottakat megvitassák az ügyfeleikkel;

114

– a tárgyalás elején azonos, zavartalan időt kell biztosítani a feleknek, hogy elmondhassák, amit gondolnak. Különösen nagy gond, hogy ki fizeti a mediátort, ez ma luxus, hiszen ki fizetne azért, amit a gyámhivatali ügyintéző kötelességből ingyen megtesz. Tisztázásra szoruló kérdés, amely egységes gyakorlatot kívánna, a személyes megjelenést és nyilatkozatot követelő – főként kapcsolattartási – ügyekben milyen szerepe lehet a jogi képviselőnek.

3. Kik lehetnek közvetítők, milyen körből ajánlhatnak a gyámhivatalok közvetítőt? Nem volt vita a kirendelhető közvetítőkkel kapcsolatosan sem. A gyámhivatalok nem rendelkeznek információval a közvetítők szakmai hozzáértésével kapcsolatban – a szakértői jegyzékek (az SZMM vagy IRM névjegyzékéből lehet választani) semmilyen támpontot nem adnak – legfeljebb földrajzi megközelíthetőség alapján ajánlhatnak valakit. Csak néhány városban működnek gyermekvédelmi közvetítők. Az ingyenes mediációhoz kell, hogy legyen elég mediátor.

4. Van-e következménye a mediáció visszautasításnak, elvárható-e a szülők együttműködési kötelezettsége? Áttörés látszik abban a tekintetben, hogy az ügyfelek kötelezhetőek lesznek a mediációra. A vitaindítóban az a feltételezés hangzott el, hogy akkor fog ez jól működni, ha lesz szankciója a közvetítés során tanusított, nem együttműködő magatartásnak: a jogosult esetében ez a szabályozás elutasítását, a kötelezett esetén a szankciókra vonatkozó tájékoztatást jelentheti. Nincs általánosan érvényesülő kapcsolattartási joga a szülőknek, főként a 3–4 év után jelentkező szülőnek, a gyámhivatal s kapcsolattartási jogát meg is vonhatja, szüneteltetheti. A Csjt. nem szabályozza részletesen a kapcsolattartást, ami nem véletlen, a Gyer. szabályai pedig egy optimális esetre vonatkoznak, a gyermek érdekében ettől el lehet és el kell térni, meg lehet vonni ezt a jogot, ha a gyermek érdekében áll az ENSZ gyermekjogi egyezményt kell alkalmaznunk. Ezzel az állásponttal csak annyiban értettek egyet a jelenlévők, hogy vizsgálnia kell a gyámhivatalnak a gyermek érdekét, de a kapcsolattartási jog kérelemre induló eljárás, így hivatalból nem vonhatja meg a gyámhivatal ezeket a jogokat. Csak a másik szülő felvilágosítására van lehetőség, hogy kérje a gyermek érdekében a jog korlátozását, felfüggesztését, megvonását.

115

5. Mi a kapcsolattartási ügyelet és a kapcsolatügyelet közötti különbség? Gyermekjóléti központok a kapcsolattartási ügyelet kapcsán semleges helyet biztosítanak a lebonyolításhoz, konfliktuskezelést, gyermekvédelmi közvetítői eljárást, és ha van módszertani programjuk, kapcsolatügyeleti szolgáltatást. A Gyer. és az NM rendelet két külön mediátor csoportot nevez meg. Az NM rendelet szerint vannak kapcsolattartási mediátorok – ők nem a gyermekvédelmi névjegyzékben szereplő személyek –, ők hatósági eljárást mellőző esetekben közvetíthetnek. Ez utóbbiak nem rendelhetők ki a gyámhivatali eljárásokban – kivéve, ha a névjegyzékben is regisztráltak. Mi van, ha a gyámhivatali határozat a kapcsolatügyeletre korlátozza a kapcsolattartás helyét? Itt az ügyelet munkatársának – aki tréningen részt vett – joga van jelen lenni, segíteni, konfliktuskezelés módszerével mediálni a felek között. Itt is lehet tehát egyezséget kötni. Kérdés, hogy ennek igénybevételére kötelezheti-e a gyámhivatal az ügyfeleket? Ellenőrzött, segített kapcsolattartást előírnak-e a gyámhivatali döntésben, vagy csak a kapcsolattartás helyét jelölik meg? Meghatározzák-e, hogy az ott kötött megállapodásokat be kell tartani? A szekció résztvevői abban értettek egyet, hogy a gyámhivatali határozatban csak felhívni lehet a figyelmet arra, hogy a felek kötelesek egymással és a kapcsolattartási ügyelet munkatársával együttműködni. A kapcsolatügyelet, ha a gyermekjóléti szolgálat rendelkezik ilyen módszertani programmal, nyújthat olyan szolgáltatást, amely során mediációs technikával hatósági eljáráson kívül, a szülők önkéntes jelentkezése esetén segít a zavartalan és a gyermek érdekében álló kapcsolattartások biztosítására. A gyámhivatal is kezdeményezheti ezt, ha a kapcsolattartás nehézségekbe ütközik, de ezt tartalommal a fogalmak és feladatok tisztázatlansága miatt nem tudják jól alkalmazni. Szükség lenne jól elkülöníteni, valamint a hatósági eljárás egyes elemeivel összekapcsolva részletesen szabályozni a lehetőségeket. A vitán elhangzott két gyakorlati felvetés is Az egyik, hogy ha a mediátor által kötött egyezség nem felel meg a szabályozásnak – nincs benne pótlás, időszakos kapcsolattartás stb. –, akkor hogyan hagyhatja ezt az egyezséget jóvá? Megoldást erre a dilemmára nem tudtak közösen adni, csak abból lehet kiindulni, hogy a gyermekvédelmi mediátorok felkészültek, értenek a családjogi rendelkezésekhez, nem köttetnek olyan egyezséget, ami nem végrehajtható (elvileg a bíró is rendelkezik ilyennel – a szerk.).

116

A jóváhagyás szempontjait jogszabályba kellene foglalni. Másik érdekes kérdés az volt, hogy ha a kötelezetti kérelem van a végrehajtásra, bírságolhat-e a gyámhivatal. (Jogeset: az apa több végrehajtási eljárást indított az anya ellen, hogy nem adja oda a gyermeket. A gyámhivatal megbírságolta az anyát, majd ezt követően az apa megjelent a gyermekért, és közölte, nem viszi el. Ezt másodszor is megtette, amikor is az anya kérelemmel fordult a gyámhivatalhoz a kötelezett ellen kért végrehajtást. Egyre gyakoribb, hogy az anya azért fordul a gyámhivatalhoz, mert az apa nem akar élni kapcsolattartási jogával.) Az első esetben egyetértettek azzal, hogy igen, sőt még joggal való visszaélés is megállapítható. A második esetben közös állásfoglalás nem született.

117

118

2. szekció

9

A gondnokság egyes fajtáinak összevetése, a hivatásos gondnoksággal kapcsolatos dilemmák Előadó: Dr. Kovács Zsuzsa a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Baranya Megyei Kirendeltségének vezetője

A Ptk. 19. §. (1) bekezdésének rendelkezése szerint a bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. A gondnokrendelés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet (Gyer.) 132. §.-a szabályozza, hogy mely esetekben rendel a gyámhivatal gondnokot: 1. annak, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot rendel (Gyer. 132.§. (1) a.); 2. akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §.), kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendel (Gyer. 132.§. (1/ b.); 3. aki a 12.§. (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésben gátolva van, illetve akinek az ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi, a feltételek fennállása esetén eseti gondnokot, vagy ügygondnokot rendel (Gyer. 132.§. (1) c) és e) pont); 4. akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot rendel (Gyer.132.§. (1) d); 5. ha a születendő gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot rendel (Gyer. 132.§. (4)a.); 6. a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy ilyen per során elrendelt zárlat esetén zárgondnokot rendel (Gyer. 132.§. (4) b.).

Eseti gondnok, ügygondnok A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) kormányrendelet 10.§. c.) és e.) pontjai szerint a városi gyámhivatal rendelkezik hatáskörrel a gondnok, ideig-

119

lenes gondnok, zárgondnok, eseti gondnok, ügygondnok, ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és a méhmagzat részére kirendelendő gondnok kirendelésére, felmentésére és munkadíjának megállapítására. A kormányrendelet 3.§. (1/b.) pontja szerint a települési önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját. A Gyer. 132.§. (5) bekezdése szerint az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség. A hatályos jogi szabályozás együtt, vagylagosan említi az eseti gondnokot és az ügygondnokot.

Eseti gondnok rendelés Törvényes képviselet biztosítására irányuló, cselekvőképességet nem érintő, tehát nem elme szakorvosi igazoláson alapuló eljárás, amelynek feltétele, hogy a kiskorúnak vagy gondnokoltnak adott ügyben a Gyer. 132.§. (3). és a Ptk. 225.§.-aiban meghatározott esetek szerint ne legyen biztosítható a törvényes képviselete és jogi védelme, valamint a cselekvőképes személy önmaga képviseletét ellátni ne tudja. A kirendelt eseti gondnok csak a kirendelő határozatban megjelölt ügyben jogosult a törvényes képviseletet ellátni. A törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) képviseleti jogköre nem terjed ki azon ügyek ellátására, amelyekre az eseti gondnok kirendelése szól. (Ptk. 225.§. (4)

Ügygondnok rendelés Célja, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja eljárási képviseletet biztosítson. (Ket. 40.§. (5) A Gyer. 131.§. (1/c.) pontja alapján a gyámhivatal annak a személynek, aki a 12.§. (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, eseti gondnokot vagy ügygondnokot a 13.§. (1/e.) pontja alapján, akinek az ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi, a feltételek fennállása esetén eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel. Ezen esetekben tehát a városi gyámhivatal hatáskörébe tartozik az ügygondnok kirendelése. A hatásköri felhatalmazást a 331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 10.§. e.) pontja adja meg.

120

A Gyer. 132.§. (5) bekezdése szerint az ügygondnok kirendelése ügyében a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség. Ez alatt érteni kell minden olyan hatósági eljárást, amikor a jegyző hatáskörébe tartozó hatósági ügyben van szükség ügygondnok kirendelésére. Ezekben az esetekben a jegyzői gyámhivatal rendelkezik hatáskörrel, melyhez a hatásköri felhatalmazást a kormányrendelet 3.§. (1/b.) pontja tartalmazza. A Ket. 80.§. (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy hirdetményi úton lehessen közölni a döntést, ha az ügyfél lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy címzett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy címe ismeretlen és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel. Álláspontunk szerint amennyiben a postai kézbesítés sikertelen volt és a levél „címzett ismeretlen” vagy „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza, meg kell keresni a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát vagy az illetékes Okmányirodát az aktuális lakó- vagy tartózkodási hely felderítése érdekében. Amennyiben ezen szervek által megküldött adatok megegyeznek az eljáró hatóságnál található lakcímmel vagy erre a lakcímre sem sikerült kézbesíteni az iratot, lehetőség van a hirdetményi kézbesítésre, melynek alkalmazása költségkímélőbb az önkormányzat számára is. (A gyermekvédelmi jogszabályok tervezett módosítása ezen ügykörben a hirdetményi úton történő közlés lehetőségét kizárják.)

Szekcióösszefoglaló A 331/2006. (XII.23.) kormányrendelet módosítása az eseti gondnok, illetve ügygondnok rendelés tekintetében a hatáskör címzettjét illetően változást jelentett, mely a városi gyámhivatalok számára – érzékelhető – feladattöbbletet hozott. Tapasztalható, hogy a kérelmek előkészítetlenül érkeznek, vélelmezik az ismeretlen helyen távollétet, az elhalálozás tényét – ezért a leggyakrabban hiánypótlásra kell felhívni a kérelmezőt. Az ingatlan ügylethez kapcsolódó eseti, illetve ügygondnok rendelés eseteit kivéve a Gyár. 22.§. (3) bekezdésében szabályozott egyéb illetékességi szabály alkalmazása indokolt (ahol a gondnokrendelés szükségessége felmerül). A hivatásos gondnokság intézménye – még személytelensége ellenére is – megkönnyíti a gondnokrendelést, ám képzésük lassú, nehézkes az időtényező miatt. Továbbképzésük problémamentes, amely alkalmak a konzultáció eszközével jelentős, gyakorlati ismeretekhez juttatják a hivatásos gondnokokat. Problémát jelent – s a legváltozatosabb megoldási módokat produkálja – alkalmazásuk formája, ahol a köztisztviselői jogállástól, a megbízási jogviszonyig minden forma észlelhető.

121

Javasolni lenne indokolt alkalmazásuk egységesítését. Ugyancsak problémát jelent a gyámhivatalok körében annak elfogadtatása, hogy ezen személyek kiképzése, illetve foglalkoztatása nem az önkormányzatok mérlegelési körébe tartozik, melyhez kapcsolódó önkormányzati ellenállás kizárólag anyagi természetű, olyan költségeket jelent, melynek célját és rendeltetését kell elfogadtatni. A Ptk. 2010. évi módosítása sok-sok dilemmát vetett fel a kollégákban. Például – az előzetes jognyilatkozat tartalma, – a támogatott döntéshozatalban résztvevő „támogatók” személye, – a cselekvőképességet kizáró gondnokságot felváltó, cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság, – hivatásos támogató a hivatásos gondnok feladatainak egyik részeleme lehet stb. A gondnok kirendelése hatáskörének a bíróságokhoz telepítése a gondnoksági ügycsoport csupán egyik elemének „elvesztését” jelenti, de valamennyi, további feladat végrehajtása, mely a napi rendszeres munkát jelenti (számadások, peres ügyek stb.) a városi gyámhivatalok feladatát képezi a jövőben is.

122

3. szekció

10

A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése illetve nevelésbe vétele Azonosságok-különbségek Előadó: dr. Tőke Alajos a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Zala Megyei Kirendeltségének vezetője

Elméleti alapvetés

• Kulcskérdés: a gyermekelhelyezés kérdésében a döntési jog. ¶ Csjt. 72/A.§: a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. ¶ Ha a szülők nem tudnak megegyezni: a bíróság dönt a gyermekelhelyezésről. ¶ Új Ptk. családjogi könyve: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjen. ¶ Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és megtarthassa korábbi családi kapcsolatait.

A szülői felügyelet ¶ Kulcsfogalom az új családjogi könyvben is! ¶ A bíróság a szülői felügyeletről dönt a szülők esetében. ¶ A gyermek elhelyezéséről csak harmadik személynél történő elhelyezés esetén rendelkezik. ¶ A gyermekjogi egyezmény szóhasználata: szülői felelősség.

A szülői felügyelet részjogosítványai ¶ Gondozás-nevelés; ¶ Vagyonkezelés; ¶ Törvényes képviselet; ¶ Gyámnevezés-gyámságból való kizárás; ¶ Kiemelkedő jelentőségű: a gondozás-nevelés joga; ez maga a gyermekelhelyezés fizikai megvalósulása.

1991. évi LXIV. törvény ¶ A gyermekjogi egyezmény értelmében: a szülő és a gyermek kölcsönös – egymást kiegészítő – joga, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el,

123

kivéve ha az illetékes hatóságok – bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával – úgy döntenek, hogy ez a gyermek „mindenek felett álló” érdekének megfelel. ¶ A 19. cikk értelmében megtesznek minden arra alkalmas… intézkedést hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és a lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás (nemi erőszak) bármilyen formájától, amíg a szüleinek vagy akinél elhelyezték a felügyelete alatt áll.

Az 1997. évi XXXI. törvény ¶ A törvény célja, hogy segítséget nyújtson ¶ a szülői kötelességek teljesítéséhez; ¶ A veszélyeztetettség megelőzéséhez és megszüntetéséhez; ¶ A hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról ¶ A gyermek családjától csak saját érdekében választható el ¶ – ennek során joga van a családot pótló ellátáshoz, a helyettesítő védelemhez! ¶ A helyettesítő védelem során figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására ¶ A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermeket fokozott védelemben kell részesíteni!

A helyettesítő védelem ¶ Kulcsfogalom! ¶ A gyermek a családjából - akár ideiglenesen, - akár átmenetileg, - akár tartósan, ¶ akkor kerülhet ki, ha ez az érdekében áll!

Ha tartósan kerül ki a gyermek ¶ Speciális szabályozás lép életbe: – ilyen esetben a gyermek, aki saját érdekében nem hagyható meg családi környezetében Jogosult: ¶ családnál történő elhelyezésre, ¶ az iszlám Kafalah-ja szerinti gondnokságra, ¶ az örökbefogadásra, ¶ illetve – szükség esetén – megfelelő gyermekintézményben történő elhelyezésre. (Egyezmény 20. cikk)

124

Ha ideiglenes vagy átmeneti a kikerülés ¶ ¶ ¶ ¶

Az ideiglenes, illetve átmeneti családból történő kikerülés történhet – a szülő szándékának megfelelően. A szülő hozzájárulásával (beleegyezésével). A szülő szándéka (akarata) ellenére.

Hatályos jogi szabályozás ¶ A Csjt. (72. A.§) szabályai szerint a gyermek elhelyezéséről a szülők állapodnak meg. ¶ A szülők megegyezésének hiányában: akinél a gyermek számára kedvezőbb. ¶ Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti – a bíróság másnál is elhelyezheti a gyermeket. ¶ Ha a gyermek érdekében azonnali intézkedésre van szükség a bíróság soron kívül – ideiglenes intézkedéssel – határoz!

Korábbi jogi szabályozás a Csjt.-ben Korábbi jogi szabályozás: Csjt. 92/A. § ¶ A gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorú esetében 1./ Elrendeli a szükséges védő és óvó intézkedéseket. 2./ A szülő kérelmére vagy beleegyezésével a kiskorút intézetben helyezi el. 3./ A kiskorút intézeti nevelésbe veszi (a szülő akarata ellenére). 4./ Azonnali intézkedést igénylő esetben o a kiskorút ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, o illetőleg a gyermeket ideiglenesen a különélő másik szülőnél vagy alkalmas más személynél helyezi el… 5./ A kiskorút állami nevelésbe veszi…

Hatályos szabályozás a Gyvt.-ben ¶ Gyvt. X. fejezet: ideiglenes hatályú elhelyezés: újszerű a részletesen körülírt tényállás. ¶ Ha a gyermek felügyelet nélkül marad… ¶ Vagy testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődését – családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a jegyző, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a bvüntetésvégrahajtás parancsnoka, (a továbbiakban beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen ¶ nevelésére alkalmas, azt vállaló, ¶ különélő szülőnél, ¶ más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség

125

¶ a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, ¶ vagy ha erre sincs lehetőség az erre kijelölt gyermekotthonban helyezi el, és erről értesíti az illetékes gyámhivatalt.

Újszerű a szabályozásban A törvény meghatározza a súlyos veszélyeztetettség fogalmát: a gyermek olyan ¶ bántalmazása, ¶ elhanyagolása, ¶ amely az életét közvetlen veszélynek teszi ki, ¶ vagy, testi , értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. ¶ (Megjegyzés: Ptk. Nem vagyoni kár: tartós súlyos vagy tartós vagy súlyos károsodás.)

Következménye ¶ A szülői felügyelet részjogosítványai közül a gondozás-nevelés joga szünetel. Az ügyben az eljáró szerv végzést hoz, ami álláspontom szerint több okból is aggályos! Ad 1./ Az ideiglenes elhelyezésről szóló eljárást lezáró döntés mindenképpen érdemi! (Erről szól ez az eljárás.) Ad 2./ Az a tény, hogy a későbbiek során ezt a gyámhivatal felülvizsgálja nem teszi kikerülhetővé a jogorvoslathoz való alkotmányos jogot, kiváltképp egy ilyen különösen védett jogterületen mint a szülői felügyeleti jog.

Újabb következmények ¶ A korábbi jogi szabályozás azonnal végrehajtható határozati formát tartalmazott, amely jogorvoslattal megtámadható volt. ¶ Problémát ebben az időben a nem gyámhatóság által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés ellen benyújtott fellebbezés elbírálási fóruma jelentett. ¶ A Ket. hatályba lépésekor a Gyer. ellentmondásosan szabályozott: a) 7.§. címe a határozat tartalma volt, de szövegben már végzés szerepelt. ¶ A probléma ebben a jogorvosláshoz való jog kérdése! ¶ A gyámhivatali határidő gyakran nem tartható (akár a hivatalnak fel nem róhatóan is) ugyanakkor a szülőtől ténylegesen – akár karhatalom igénybevételével is – elvették a gyermekét, és sehová sem fordulhatott!

126

A megoldás ¶ Az ideiglenes hatályú elhelyezésre határozati formát kell előírni, úgy, hogy a fellebbezés lehetőségét kizárjuk, és ezzel megnyílik az út a bírósági felülvizsgálathoz ¶ így az alkotmányos jogorvoslathoz való jog sem sérülne…! ¶ így nem okozna gondot a jogorvoslat fórumrendszere sem!

A szülői felügyelet kérdése ¶ A törvény szerint a gondozás nevelés joga szünetel, de a szülői felügyelet fennáll! ¶ Ugyanakkor szünetel a szülői felügyeleti jog ha az arra jogosult ennek gyakorlásában ténylegesen akadályoztatva van. (Csjt. 91§. 1. bek. b. pontja) ¶ Kevés pregnánsabb esete van ennek… ¶ Ez alatt az idő alatt számos beavatkozást igényelhet a gyermek, például invaziv egészségügyi beavatkozást, drogfüggőséggel összefüggő intézkedéseket, személyi szabadság korlátozását stb. ¶ Az ideiglenes elhelyezés időtartamára legalább eseti gondnokot kellene rendelni a gyermek számára.

A családbafogadás A családbafogadás lényege, hogy ¶ a szülők és a családbafogadók közötti megállapodás alapján – hatósági jóváhagyással; ¶ a gyermek feletti felügyeleti jog gyámság útján történő rendezésével; ¶ bírósági eljárást nem igénylő módon rendezzük a gyermek elhelyezését. Az intézkedéssel gyakran elkerülhető a gyermek nevelésbe vétele is! Gyvt. módosítás: tervezi, hogy a már nevelésbe vett gyermek esetében is mód nyíljon a családbafogadás engedélyezésére.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés jogkövetkezményei ¶ A gyámhivatal 30 napon belül (?) – megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, – elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbevételét 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása – vagy megváltoztatása – mellett – a gyermekelhelyezés megváltoztatása, – a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

127

Átmeneti nevelésbe vétel ¶ A Gyvt. XI. fejezete értelmében a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha – fejlődését családi környezete veszélyezteti; – és veszélyeztetettségét az alapellátás igénybevételével, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, – illetve attól eredmény nem várható. Továbbá: ha gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétel tehát két osztatú: ¶ Egyrészt: represszív jellegű – azaz a szülő felróható magatartásának következménye; ¶ Másrészt: objektiv jellegű – azaz elrendelésének oka a szülőn kívülálló, például a gyermek magatartásában, illetve egyéb külső körülményekben írható körül. Lényeges, hogy az átmeneti nevelésbe vétel elrendeléséhez ¶ nem kell fennállnia a súlyos veszélyeztetettségnek; ¶ arra mindig a gyermek érdekében kerül sor; ¶ represszió esetén sem kell szükségszerűen büntetőjogi felelősséget megállapítani, ¶ azaz a gyermek veszélyeztetésének azon foka, amely még nem éri el a büntethetőség mértékét, már involválhatja a gyermekvédelmi intézkedést; ¶ addig tart, amíg a család képessé válik ismét a gyermek nevelésére!

Eljárás ¶ A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vételről soron kívül határoz! ¶ A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítHATÓ! Értelemszerűen azonban vonatkozik rá a Ket. 101§. /4./ bekezdése, mely szerint az azonnali végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni! Az indokolásban nem elégséges csak a gyermek tartására, gondozására történő utalás!

Az átmeneti nevelésbe vétel jogkövetkezményei ¶ A gyámhivatal a szülő és az átmeneti nevelt gyermek kapcsolatát, ¶ a szülőnek a gondozási hellyel való együttműködését, ¶ továbbá a szülő magatartásában, életvitelében, körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri! ¶ Lényeges a bekerülés indokainak, illetve a megszüntetés feltételeinek összhangja.

128

Kapcsolattartás-együttműködés Az átmeneti nevelt gyermeket, illetve szülőjét megilleti a kapcsolattartás joga. De! Ha a kapcsolattartással visszaél – a gyermek vagy a gyermeket gondozó sérelmére, – magatartásával a gyermek nevelését veszélyezteti, a kapcsolattartási jog korlátozható, megvonható! Ha a szülő – neki felróhatóan – a gyermek érdekét súlyosan sértő módon – nem működik együtt a gyermeket gondozóval, – illetve gyermekével nem tart kapcsolatot, – továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein nem változtat a gyámhivatal pert indít a szülői felügyelet megszüntetése iránt!

Felülvizsgálat ¶ Folyamatosan vizsgálandó a megszüntetés lehetősége (a gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelését megszünteti, ha annak feltételei már nem állnak fenn). ¶ A gyámhivatal hivatalból évente (félévente) a gyermekjóléti szolgálat és a TEGYESZ tájékoztatása, illetve javaslata alapján felülvizsgálja. ¶ A kötelező felülvizsgálat nem váltja ki a folyamatos figyelemmel kísérési kötelezettséget!

Az átmeneti nevelés megszűnése Megszűnik, ha a gyermek ¶ tartós nevelésbe kerül, ¶ örökbe fogadták, ¶ nagykorúvá vált ¶ bírósági ítélet alapján (gyermekelhelyezési perben hozott ítélet).

Örökbefogadhatóvá nyilvánítás Az átmeneti nevelés, a szülői jogok kötelezettségek körében nem nélkülözhető ennek tárgyalása. A gyámhivatal az átmeneti nevelt gyermeket örökbefogadhatóvá nyilvánítja, ha szülő ¶ önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, ¶ életvitelén, körülményein nem változtat, ¶ és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. (Csjt. 48/A.§.)

129

Ha összevetjük a Gyvt. 78.§ (3.) bekezdésével (szülői felügyelet megszüntetése iránti per) látjuk, hogy mindkettő kötelező nem vagylagos intézkedés, együtt mégsem alkalmazható! Az alkalmazás eltérése talán a súlyos felróhatóságban van. ¶ Akkor is sor kerül az intézkedésre, ha a szülő lakó- és tartózkodási helyét új lakóés tartózkodási helye hátrahagyása nélkül változtatja meg, és felkutatása fél éven át nem járt eredménnyel. ¶ Vagy a szülő gyermekével fél éven át semmiféle kapcsolatot nem tart. Az örökbefogadhatóvá nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási joga is korlátozható vagy szüneteltethető. ¶ Ha a kiskorú örökbefogadására nem kerül sor, és a gyámhivatal az átmeneti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatóvá nyilvánító határozat hatályát veszíti.

Szekcióösszefoglaló A gyermek ideiglenes elhelyezése, illetve nevelésbe vétele; Azonosságok-különbségek című témát tárgyaló szekción kialakult véleményekről. A szekcióban a téma három főbb problémakörét hangsúlyozták a részvevők: Egyrészt fontosnak tartották, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés nem a nevelésbe vétel előszobája. Nem tartották követhetőnek azt az alapellátásban, illetve a jegyzői gyámhatósági jogalkalmazásban kialakult gyakorlatot, hogy a már huzamosabb ideje eredménytelen alapellátás, illetve védelembe vétel melletti családgondozást követően nem átmeneti nevelésbe vételi javaslattal élnek az érintettek, hanem mintegy a gyámhivatal számára kész helyzetet teremtve elrendelik az ideiglenes hatályú elhelyezést. És ez az elhelyezés a számok tükrében bizony, elsősorban gyermekotthoni elhelyezést jelent. Másrészt tapasztalható, hogy az ügyfelek – elsősorban a viharos válópert bonyolítók körében – megpróbálják gyermekelhelyezési vitáikba bevonni a jegyzői gyámhatóságot (illetve a gyámhivatalt). A gyermekelhelyezés gyakran lakáshasználati jogot involvál, így a kizárólagos lakáshasználat megszerzése érdekében a felek gyakran vádolják meg partnerüket a közös gyermek bántalmazásával, sérelmére elkövetett egyéb felróható magatartással. A különélő szülők között ilyen viták lényegét fel kell ismernie a gyámhatóságnak, és el kell tudni különíteni a valódi abúzusoktól. Lényeges körülményként értékelték a szekció résztvevői azt a visszás helyzetet, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermeknek nincs valódi szülői felügyeleti jogokat gyakorló szülője/gyámja! Az ideiglenes hatályú elhelyezések időtartama messze nem a jogszabályban előírtak szerint alakul, mindenki tudott példát hozni, másfél éve húzódó elhelyezésekről: a gon-

130

dozás-nevelés joga olyan koherens része a szülői felügyeleti jognak, hogy ennek szünetelése esetén megfontolandó lenne az ideiglenes gyámrendelés lehetővé tétele. Aggályosnak ítélték meg a jelenlévők a jogorvoslati rendet. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről a hatóság végzéssel dönt, és nincs ellene jogorvoslatnak helye. Az előbbiekre is tekintettel a jogorvoslathoz való alkotmányos jogba ütközőnek tűnik a jogorvoslat kizárása. Másrészt a döntés formája (végzés) is aggályos, hiszen kevés érdemibb dolog van a világon, mintha valakitől elveszik a gyerekét. A szekció véleménye abban volt összefoglalható, hogy a döntést határozati formában kellene meghozni, és ellene közvetlen bírói utat nyitni. Így kezelhető az egyéb szervek (büntetésvégrehajtás, rendőrség stb.) által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezések problematikája is. Végezetül részleteiben vitatta meg a kapcsolattartás jogát-lehetőségét a szekció az átmeneti nevelésbe vett gyermekek, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezettek körében. Igény mutatkozott arra vonatkozóan, hogy készüljenek protokollok erre vonatkozóan, hiszen sok esetben nem a gyermek érdekét, hanem például intézményi érdeket szolgálnak a házirendekben szabályozott kapcsolattartási lehetőségek. Aggályos, hogy ezeket a házirendeket tulajdonképpen az intézményvezetők készítik, és a fenntartók szakmai felkészültség nélkül hagyják jóvá. Különösen akkor, ha az intézmény egy, a gyermek érdekeihez igazodó kapcsolattartási rendhez, például többletlétszámot, illetve intézményfejlesztést (helyiség, berendezés biztosítása) igényelne. Problémaként merült fel a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek kapcsolattartásának nehézsége.

131

132