SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER
TERVEZET!
A szociális és munkaügyi miniszter rendelete a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló
…/2007. (…) SZMM rendeletről
Budapest, 2007. február
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a szakképzés irányítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe sorolta. E feladatkörben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján a szakképzés ágazati irányításáért felelős miniszter jogszabályban határozza meg – többek között - a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait. Az e területre vonatkozó rendelkezéseket a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet (továbbiakban: vizsgaszabályzat) tartalmazza, amelynek felülvizsgálatát, módosítását az alábbiak indokolták: 1. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosulása; 2. Az Országos Képzési Jegyzékről (továbbiakban: OKJ) és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelethez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények szerkezetének megváltozása, a szakmai vizsgával összefüggő szabályok változása; 3. A hatályos rendelet gyakorlati tapasztalatok alapján történő korrigálása, és szakma vizsgák szakmai színvonala növeléséhez szükséges ellenőrzési tevékenység jogszabályi magalapozása, valamint más jogszabályokkal való összhangjának biztosítása. Az új struktúrájú OKJ a szakképesítések szakmai tartalmát meghatározó szakmai és vizsgakövetelmények követelménymodulokból épülnek fel. Ez megkönnyíti a más képzési program, központi program, szakképzési program alapján megszerzett, megegyező tartalmú kompetenciák beszámítását. A moduláris képzési rendszer előnyeinek érvényesülését a vizsgarendszer átalakításával is biztosítani kell. A követelménymodulokból építkező szakmai és vizsgakövetelményekre is tekintettel változtatni kell a szakmai vizsga struktúráját. Az új vizsgarendszer kialakítását széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, mely lehetőséget teremt a széleskörű szakmai konszenzuson alapuló jogalkotásra. A vizsgarendelet szövegtervezetét az OÉT szakképzési munkabizottsága is elfogadta. Az új vizsgaszabályzat a szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítésekhez kapcsolódó egyes szabályokat (pl. egyes vizsgaidőpontok meghatározása, a szakmai vizsga időtartama, sajátos nevelési igényű vizsgázó speciális vizsgafeltételei, vizsgatételek kidolgozása) keretjelleggel tartalmazza lehetőséget biztosítva arra, hogy a sajátos feltételek a szakmai és vizsgakövetelményekben részletesen meghatározásra kerülhessenek. Pontosításra kerültek továbbá a szakmai vizsga idegen nyelven történő lebonyolítására vonatkozó korábbi szabályok is.
A szakmai vizsgáztatás megváltozó rendszerének főbb elemei Vizsgarészek, vizsgatevékenységek Az új moduláris szerkezet alapján a szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) szakmai követelménymoduljaihoz kapcsolódnak az egyes vizsgarészek. Egy-egy vizsgarész több vizsgafeladatot tartalmazhat, amelyek írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív, vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát (vizsgafeladatok, vizsgatevékenységek, értékelés), továbbá a vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt az szvk tartalmazza. Az szvk-ban előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-elágazás vagy szakképesítésráépülés szerezhető. Az új szvk struktúra miatt változtatni szükséges a szakmai vizsga részeire – jelenleg érvényben lévő – előírásokon is. Meghatározásra kerül továbbá a vizsgáztatásra fordítható teljes idő és a napi összidő is (a szakmai vizsga időtartama 3 nap amelyet – ha az szvk ezt nem zárja ki – a vizsgabizottság 1 nappal meghosszabbíthat, az egy napon lebonyolított vizsgatevékenységek teljes ideje – a vizsgázó szempontjából – nem haladhatja meg a 8 órát). Lehetőség nyílik arra is, hogy a különböző követelménymodulokhoz tartozó azonos típusú vizsgatevékenységeket együtt, közvetlenül egymás után lehessen végezni (A különböző vizsgarészek vizsgafeladatainak azonos típusú vizsgatevékenységei (írásbeli, gyakorlati, szóbeli, interaktív) összevonhatók, központilag kiadott vizsgafeladatok esetén az összevonásról a szakképesítésért felelős miniszter, más esetben a vizsgaszervező vezetője dönt.), ami a vizsga szervezését, lebonyolítását egyszerűsítheti. Az egyes követelménymodulok több szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megjelenhetnek, ezek más-más szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozhatnak ezért az ezen követelménymodulokhoz tartozó vizsgarészek központi írásbeli és interaktív vizsgatevékenységeinek időpontjait a szakképesítésért felelős minisztereknek a szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kell meghatározniuk. Ezáltal nem fordulhat elő, hogy adott időpontban azonos írásbeli vizsgatevékenység keretében más feladatot oldanak meg a vizsgázók. Jelentkezés a szakmai vizsgára Szabályozni javasoljuk, hogy a képzésben résztvevők szakmai vizsgára jelentkezése írásban kell történjen. Az írásos forma dokumentáltan rögzíti a jelentkezés tényét, amely mind a vizsgaszervező, mind a jelentkező számára biztosítékot jelent és elősegíti a későbbi esetleges vitás helyzetek elkerülését. Az írásos jelentkezés a vizsgatámogatás alapdokumentumaként is szolgál. A korábban szerzett ismeretek beszámítása A modulrendszerű követelmények lehetővé teszik a korábban képzésben szerzett ismeretek egyértelmű beszámíthatóságát. Az erre vonatkozó szabályokat meg kell jeleníteni a vizsgarendszerben is. Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott (az szvk-ban meghatározott azonosító száma nem változott), el kell fogadni a vizsgarész korábbi teljesítését, míg a szakmai vizsgabizonyítvánnyal igazolt vizsgarészek a
megszerzés idejétől függetlenül beszámítandók, a későbbi, szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán (vizsgarészek alóli felmentés). A beszámíthatóság szabályozásában javasoljuk a szakképesítésért felelős miniszterek szabályozási szerepének erősítését. A vizsgarészek alóli felmentéssel kapcsolatos döntéseket a vizsgaelnök jelentése is tartalmazza. Ez a tájékoztatás az egységes felmentési gyakorlat kialakítását segítő információkat nyújt a szakképesítésért felelős miniszter számára. A vizsgák lebonyolítása A hatályos vizsgaszabályzat szerint – az szvk egyéb rendelkezése híján - egy napra több vizsgarész nem szervezhető. Az szvk-k azonban elenyésző számban tartalmaznak megengedő rendelkezéseket, ugyanakkor a munkáltatók hozzáállása (nem szívesen engedik el a dolgozókat több napra vizsgázni) indokolja, továbbá a vizsgázók létszáma sok esetben lehetővé teszi az egy napon több vizsgarész illetve vizsgatevékenység lebonyolítását. Ezért az új vizsgaszabályzat nem tartalmaz a vizsgatevékenységek elosztására vonatkozó (e bekezdés első mondatában szereplőhöz hasonló) megkötést, hanem a keretszabályokat határoz meg: − a szakmai vizsga időtartama legfeljebb 3 nap amelyet – ha az szvk ezt nem zárja ki – a vizsgabizottság 1 nappal meghosszabbíthat − az egy napon lebonyolított vizsgatevékenységek összideje – a vizsgázó szempontjából nem haladhatja meg a 8 órát, − szóbeli feladatok 8 és 18 óra között, a gyakorlati vizsgafeladatok 7 és 19 óra között végezhetők. E keretszabályok figyelembevételével a vizsgaszervező határozhatja meg a vizsgatevékenységek központilag nem szabályozott időpontjait, alakíthatja ki a lebonyolítási sorrendre vonatkozó javaslatát. A szabályozási javaslat megteremti az adott szakmai vizsga sajátosságait is fegyelembe vevő, a vizsgabizottság döntése alapján elfogadásra kerülő az adott vizsgára vonatkozó vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatot kell készíteni, amelyben rendelkezni kell a vizsga lebonyolítás részletkérdéseiről, szakmai vizsgarészek, vizsgatevékenységek összevonásáról is. A vizsgaszervező javaslata alapján a vizsgázó egyes vizsgatevékenységeinek időpontját, menetét bemutató, a megjelenési kötelezettség időpontjait és helyszínét is tartalmazó vizsgaprogramot kell készítenie, ezzel biztosítható a vizsga lebonyolításának tervszerűsége, a vizsgázó megfelelő tájékoztatása. A szakmai vizsga ellenőrzése A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó szabályozás legutóbbi módosításakor új elemként épült be a vizsgaellenőrzés lehetősége. A szabályozási javaslat megerősíti a szakmai vizsga jogszerűségének és szakszerűségének garancia rendszerét, rögzítve, hogy a szakmai vizsga ellenőrzése hatósági ellenőrzés továbbá pontosítja annak célját, résztvevőit és következményeit.
A vizsgázó teljesítményének értékelése: Az új szvk-hoz igazodó vizsgák megváltozó értékelésének főbb jellemzői: − A vizsgarészek vizsgafeladatokból állnak, amelyek különböző vizsgatevékenységeken (írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív) keresztül mérik a vizsgázó felkészültségét, tudását. − Az egyes vizsgafeladatokat – a javítási-értékelési útmutató alapján - %-osan kell értékelni. − Az szvk tartalmazza az egyes vizsgafeladatok vizsgarészbe való beszámítási súlyarányának %-os értékeit, továbbá, hogy az osztályzat (a végső vizsgaeredmény) kialakításakor az egyes vizsgarészek milyen súllyal (%-ban megadva) számítandók be a vizsgajegybe. − A szakmai vizsga minősítése egyetlen osztályzattal történik (megszűnik a külön szakmai elmélet és szakmai gyakorlat osztályzata). − Sikertelen (szakképesítés megszerzésére irányuló) szakmai vizsga esetén részszakképesítésre a bizonyítványt ki kell adni, ha a rész-szakképesítés követelményeit teljesítette a vizsgázó. A szakmai vizsga iratai A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány felépítése megváltozik. Az új szerkezethez igazodó bizonyítvány kialakításának irányelvei: Az egyes szakmai követelménymodulokhoz tartozó vizsgarészek teljesítmény %-ait különkülön is tartalmazza a bizonyítvány (és ennek megfelelően a törzslap is). Az új struktúrájú OKJ megjeleníti a szakképesítések eltérő jellegét (szakképesítések köre), amelyet a kiadott bizonyítványokban is meg kell jeleníteni. A rész-szakképesítés, szakképesítés, szakképesítés-elágazás, szakképesítés-ráépülés esetén kiadott bizonyítványok azonos színűek, a bizonyítványban jól láthatóan feltüntetésre kerül a szakképesítés köre (rész-szakképesítés, szakképesítés, szakképesítés-elágazás vagy szakképesítésre ráépülés). Minden vizsgabizottság előtt letett vizsga esetén külön bizonyítvány kerül kiállításra. A kiadott bizonyítványnak és a törzslapnak tartalmaznia kell a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. sz. melléklete szerinti tanulói azonosító számot (ha az kiadásra került). A vizsgarészek teljesítmény %-ainak külön-külön történő feltüntetésére a későbbi beszámítás miatt van szükség. A szakmai vizsgán kiállítandó törzslap felépítése is változik. A jelzések alapján egységes – az elektronikus úton, nyomtatóval történő kitöltés lehetőségét kérő – A4-es formátumú törzslap kialakítása tűnik célszerűnek. A törzslapon az egyes vizsgarészek teljesítmény %-ai külön-külön kerülnek rögzítésre (ahogyan a bizonyítványban is). A kiadott törzslapnak (és a bizonyítványnak) tartalmaznia kell a közoktatási törvény 2. sz. melléklete szerinti tanulói azonosító számot.
Sikertelen vizsga esetén automatikusan kiadásra kerül a törzslap kivonat, amely az újabb vizsgára jelentkezéskor igazolja a korábbi vizsgarészek sikeres teljesítését. Új, a korábbi vizsgarendszerben nem szereplő dokumentum a képzési időszakot lezáró modulzáró vizsga igazolás. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény modulzáró vizsgá(ka)t ír elő, akkor a képző intézménynek a modulzáró vizsga(ák) letételéről igazolást kell kiadnia. A modulzáró vizsga teljesítése a szakmai vizsgára bocsátás feltétele lehet - ha az szvk előírja - ezért a modulzáró vizsgá(ka)t igazolni, dokumentálni kell: az iskolai rendszerben a bizonyítványkönyvben, iskolarendszeren kívül külön okiratban. Ezt az iratot a vizsgázónak be kell mutatni a szakmai vizsgára történő jelentkezéskor. Ezzel igazolja, hogy a szakmai vizsgára történő jelentkezés feltételével rendelkezik, vagyis teljesítette a szükséges modulzáró vizsgá(ka)t. A modulzáró vizsga letételéhez iskolarendszeren kívül nem feltétlenül kell a képzésben részt venni, de olyan képző szükséges, amelyik a modulzáró vizsgát megszervezi és az azon való eredményes részvételt igazolja. Az új vizsgaszabályzat bevezetése Az új vizsgaszabályzat tervezett hatálybalépése 2007. április 1-je. A korábban megkezdett (2006. március 31-ig hatályos OKJ szerinti) képzések szakmai vizsgáit még a módosítás hatálybalépését megelőző vizsgaszabályzatnak megfelelően kell előkészíteni és lebonyolítani. A módosult vizsgaszabályzat rendelkezéseit azon képzéseket követő szakmai vizsgákra kell alkalmazni, amelyek az új szerkezetű [1/2006.(II. 17.) OM rendelettel kiadott] OKJ-hez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerülnek lebonyolításra. Budapest, 2007. február
