SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY. Előterjeszté s. -a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY

NYíREGYHÁZA

4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH T~R l. PF.: 83.

MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

TELEFON: +36 42 524'585; FAX: +36 42 524'586 E·MAIL: [email protected]

Ügyiratszám: SZOC-3527-2j2017. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita

Előterjesztés

-a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz ­ a Periféria Egyesület 2016. évi szakmai beszámolójá nak elfogadására

Tisztelt Bizottság! A haj léktalanság problémája Nyíregyháza Megyei Jogú Várost is érinti. A hajléktalan személyek ell átására a város területén kiépü lt intézményrendszer az alapszükségletek kielégítésén túl, szake llátást - tartós bentlakásos elhelyezést - is biztosít. A feladatok ellátása évek óta ellátási szerződés keretében egy egyházi és egy civil szervezeten ke resztül biztosít ott. A Pe riféria Egyesület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 . évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) szabályozott, szociális alapszolgáltatások körébe tartozó utcai szociá lis munkát, valamint a gyermekek véde l mérő l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott gyermekek alternatív napközbeni ellátását végzi. Az Szt. 121. §-a alapján a Periféria Egyesü lettel megkötött ellátási szerződésben rögzítés re került, hogy a szervezet évente köteles a szerződés alapján végzett tevékenységről beszámolót készíteni. A Periféria Egyesület elkészítette a 2016. évi szakmai tevékenységéről szóló összefoglalót, me ly az e l őterje sz tés mellékletében található. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyű l ésének a 30j2010.(XI.12.) a Közgyűlés bizottsága i feladatai és hatáskörei megá llapításáról szóló önkormányzati rendelet 13. §. (2.) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva a beszámoló elfogadására átruházott hatáskörben a Tisztelt Bizottság jogosult. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogya szakmai beszámo lókat megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

Nyíregyháza, 2017. március 22.

Tisztelettel: Dr. Krizsai Anita osztályvezető

WWW.NYIREGYHAZA.HU

C,) ------

~y

R EGYHÁ ZA

NYíREGYHÁZA

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY

MEGYEI JOG Ú VÁROS

4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524·585; FAX: +36 42 524·586 E·MAIL: [email protected]

POLGÁRMESTERI HIVATALA

Határozat-tervezet NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

KÖZGYŰLÉSE SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS IFJÚSÁGI BlZOnSÁGA

.../2017. (11'-27.) számú határozata a Periféria Egyesület 2016. évi szakmai beszámolójának elfogad ásáról

A Bizottság az

el ő terje s zté st

megtárgyalta és az abban foglaltak alapján a Perifé ria Egyesület 2016. évi szakmai

beszámolóját elfogadja.

Nyíregyháza, 2017. március 27 .

Rákóczi Ildikó a Bizottság elnöke

A határoza tot ka pják :

1. 2. 3. 4.

címzetes főjegyző Sza bolcs-Szatmár· Be reg Megye i Korm ányhivata l Pe riféria Egyesület, 4400 Nyíregyháza, Eötvös u. 1. irattár

WWW.NYIREGVHA2A.HU

..--,

l )

NY

R EGYHÁ ZA

'91OZ 9low~zsaq !A~!,!zu~d S~ !ew>lezs S~W"3 !uaqzQ>ldeN l\}l euJa ll'V

Alternatív napközbeni ellátás fő

2016-ben végzett szakmai munka

területei, irányvonalai

A Periféria Egyesület Alternatív napközbeni ellátás szolgáltatása 20 I 6-ban pályázati és önkormányzati támogatásokból biztosította tevékenységeit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ö nkormányzata ellátási

szerződés

keretében támogatja a program

működését.

2011. október 11.-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kornlányhivatal, Szociális és Gyámh ivatal Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztálya 2637-15/20 II.SZGY iktatószámmal , határozatlan Működési

időre

szóló

engedélyt adott ki a Gyermekek napközbeni ellátása tevékenység folytatásához. A

szolgáltató tevékenyég formája: a GyvtAl.§-nak (4) bekezdése alapján nyújtott ellátások. A szolgáltatásnyújtás helye: Nyíregyháza, Huszár tér 5. valamint Nyíregyháza, Kollégium utca 54. 2016. évben az Alternatív napközbeni ellátás szakmai munka területei: iskolai szociális munka, ifjúsági közösségfejlesztés, csoportos és közösségi szociális munka, prevenció, fejlesztés . Közösségi programjaink keretében az Örökösfóldi Közösségi Házban szervezett foglalkozása ink sokszínűségét

jelzi, hogy a

legkisebbektől

egészen a

tartottak . Nemcsak hasznos, de változatos, tartalmas gyermekek, fiatalok,

sőt felnőttek

felnőtt

korosztály

szabadidő

érdeklődésére

is számot

eltöltési alternatívákat kínáltunk

számára egyaránt.

Az iskolai szociális munka keretében egészségügyi és mentális prevenciós foglalkozásokat, pályaorientációs

csoportokat,

mese-

és

hangterápiás

csoportot,

valamint

játszóházi

csoportfoglalkozásokat szerveztünk az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Sző l ős kerti Angol

Kéttalln yelv ű

Tagilltézményében. Közös munkánk immár évek óta

intézmények és a civil szervezetek

együttműködésének

szerteágazó

A Huszár telepen folytattuk az

előző

műhely),

gyerekek, fiatalok tartalmas

mellyel a telepen

élő

példaértékű

az oktatási

lehetőségeire .

években megkezdett munkát (csocsó klub, játszóház és kreatív szabadidő

eltöltését segítettilk

elő.

Ezek

azok a tevékenységi körök , amelyek között az egészen kicsi gyermekeI,;töl a felnöttek ig, mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő elfoglaltságot. A Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola továbbra is lehetőséget biztosított számunkra a Komplex mozgásfejlesztő csoportok megvalósítására.

Az alternatív napközbeni ellátás célja, célcsoportja

helyzetű ,

A program célja: hátrányos problémákkal

küzdő

tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési

gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott

segítségnyújtás. Ezen belül: • A foglalkozások folyamatos minél szélesebb körben

működtetésével ,

történő

elérése és bevonása a programba.

• Az iskolában beilleszkedési nehézségekkel a bennük

rejlő

képességek

új szolgáltatások bevezetésével a gyerekek, fiatalok

előhívása,

új

küzdő

gyerekek, fiatalok integrációjának

nézőpontok,

elősegítése,

viselkedésmódok megismertetése.

• Tematikus csoportfoglalkozások szervezésével a döntéshozatal, a problémamegoldás, a kommunikációs készségek, az önértékelés, a stressz-kezelés, érdekérvényesítés készségeinek fej lesztése. • Egészséges életmódra irányuló szokások kialakítása és

erősítése,

valamint egészségügyi

prevenciós foglalkozások biztosítása, védőnő bevonásával. szabadidős

• Közösségi, sport és kialakítása,

erősítése

foglalkozások szervezése a hasznos

szabadidő

eltöltési szokások

érdekében .

• A roma gyerekek, fiatalok integrációjának

elősegítése,

a gyermekek szocializációs esélyei nek

javítása. • A gyermekvédelmi megszüntetése

jelző rendszer

érdekében

tagjaként a gyermekek veszélyeztetettségének

együttműködés

a

gyemlekjóléti,

oktatási

intézményekkel és szakemberekkel.

A program célcsoportja

• Óvodás korú gyerekek • Általános iskolai korosztály • Szakiskolás, középiskolás fiatalok •

Szülők, nagyszülők

2016. évben az alábbi gondokkal találkoztunk a célcsoport vonatkozásában: • tanulási nehézségek • veszélyeztetett helyzet, hátrányos szociális helyzet;

és

megelőzése

és

egészségügyi

•

magatartási-, beilleszkedési-és, kapcsolaneremtési, kapcsolatkezeJési nehézségek;

• •

önfegyelem, ön kontroll, önszabályozás, várakozási tolerancia akadályozottsága; szabály és normatartás hiányosságai;

•

lelki és érzelmi labilitás; kamaszkori nehézségek; életkori -,

•

családi és

•

cigány származással szemben

•

korai gyermekvállalásból adódó problémák, megváltozon élethelyzet.

szülői

együttműködési

és indulatkezelési problémák; fejlődési

kapcsolati zavarok; megjelenő előítéletek ;

- és aktuáli s krízisek;

Örökösr6ld - Közösségi Ház

Örökösr6ldön szociális munkát és ifjúsági közösségfejlesztést végzünk, melynek keretében a következő

szolgáltatásokat, foglalkozásokat biztosÍtottuk:

Utcai szociális munka keretében lakótelepi felderítést folytatunk. A

Fejlesztő

játszóházi programok magukba foglalják a kulturális,

szabadidős, kézműves

és

sportfoglalkozások megszervezését és lebonyolítását. A program helyszínen egy olyan közösségi teret eltöltési alternatívákat biztosított a lakótelepen is. A vá ltozatos

szabadidő

gyerekekke l, fiatalokkal,

működtettünk,

élő

gyerekeknek, fiataloknak, sok esetben

eltöltési formák biztosítása tehát kiváló

szülőkkel (nagyszülőkke l) történő

azonosítására, majd az azt

amely hasznos és tartalmas

követő

lehetőséget

szabadidő

aszülőknek

teremt a környéken

élő

kapcsolatfelvételre, esetleges problémáik

komplex esetmunkára.

Játszóház

Célcsoport: lakótelepi gyerekek, fiatalok, A foglalkozások ideje: nyári

időszakban ,

felnőttek

kedd-csütörtök 13.00-tól IS .OO-ig

A játszóházi foglalkozások 201 6-ban is a Human-Net Alapítvány által valósultak meg a nyári, illetve az egyéb szün idei

időszakokban.

kedden és csütörtökön, a kora délutáni órákban biztosítottunk játékra. A tavaszi,

őszi

működtetett

Közösségi Házban

Nyáron hetente két alkalommal,

lehetőséget

a gondtalan szórakozásra és

és téli szünetben a gyerekek igényeihez igazítva szerveztük meg a

foglalkozásokat. Foglalkozásainkra a már jól bevált szórólapokkal, plakátokkal valamint az internet (közösségi oldalak) adta

lehetőségeket

kihasználva hívtuk fel a lakótelepen

számíthattunk arra az 5-6

fős,

élők

figyeimét. Ezen kívül idén is

rendszeresen járó aktív kiscsoportra is, akik szájról szájra terjesztették a

fogla lkozás hírét. A tanítási szünetben ennek

köszönhetően

a létszám 10- 15, esetenként 20

emelkedett. Az év során összességében kb. 35 gyermekkel vettük fel a kapcsolatot. A nyári

főre

időszakban

szívesen csatlakoztak hozzánk a foglalkozásokon anyukák, apu ká k és nagypapák is, így a játszóház családi kohéziót

erősítő

funkciót is betöltött.

A játszóházak alkalmával minden alkalommal

fejlesztő,

lehetőséget

logikai, ügyességi társasjátékokkal játszottak a gyerekek, illetve

biztosítottunk

kézműves

foglalkozásokra is, melyek keretén belül a

gyerekek a gyöngyfíízést, a matrica- és agipszfestést kedvelték leginkább. Ezen kívül új technikákkal, felhasználható anyagok kal (fa, filc, dekorgumi , stb.) is megismerkedtek a

résztvevők .

A jeles napokra

tudatosan készültünk, a foglalkozások során megbeszéltük, hogy egy-egy alkalommal mit ünneplünk, miért fontosak a hagyományok a családok életében . A

szabadidő

hasznos eltöltésén kívül

fejlődik

a gyerekek finommotorikája, logikája, gondolkodása, a

kommunikáció, a társakkal való kooperáció, segítséget kapnak a feszültségek csökkentésében, a győze lem

és a veszteség megélésében is.

Huszár - telep

Huszár-Vár Szociokulturális Szolgáltató Központ A Periféria Egyesület roma gyerekekre irányuló

fejlesztő

és integrációs programja a csoport és

közösségépítésre, a képességek és készségek fejlesztésére, a társas viselkedés többségi normáinak elsajátítására, a konfliktuskezelési technikák tanulására, valamint kapcsolatteremtés í és bei lleszkedési problémák kezelésére fókuszál. A célcsoport: a Huszár lakótelepen Munkánk során leggyakrabban

élő,

többségében roma származású gyerekek, fiatalok, szüleik.

előfo rdul ó

problémák: hátrányos szociális helyzet miatti nehézségek,

lemaradások; szocializációs problémák; tanulási problémák; magatartási, viselkedési, beilleszkedési, kapcsolatteremtési, kapcsolatkezelési nehézségek.

Játszóház

A foglalkozások ideje: szombat

IO . OO-től

12.00-ig, nyáron hétfó-szerda 13.00-tól IS.OO-ig

A játszóházi foglalkozások heti rendszerességgel, szombati napokon 10 órától valósu ltak meg a Huszárvár Szociokulturális Központban található irodánkban. Nyári

időszakban

heti két alkalommal, a

kora dél utáni órákban került sor a foglalkozásokra. A foglalkozásokat minden esetben egy munkás koordinálta, kiegészülve lelkes és elhivatott önkéntesekkel.

fő

szociális

Az alkalmakra a telepen

élő

családokból érkeztek a gyerekek. A játszóházi foglalkozásokon részt

vevők létszáma 30 és 50 fő között mozgott. Összességében kb. 100 gyermekkel tartottuk a kapcsolatot

az év folyamán. A közös játékba időnként

szülők

is bekapesolódtak,

elsősorban

az anyukák.

A gyerekek korosztályát tekintve az óvodás és kisiskoláskorúak voltak többségben, azonban megfordult foglalkozásainkon az édesanyjával A játszóházban a

népszerű

érkező csecsemő

társasjátékok mellett

és a kamaszkorú fiatal is.

fejlesztő-

és

készségfejlesztő

eszközöket is

kipróbálhattak a gyerekek. Az eszközök beszerzésénél továbbra is az a törekvésünk, hogy a játékok minél több terület stimulálására legyenek alkalmasak, kiváltképp a nagymozgások és a finommotorika tökéletesítésére, a logikus gondolkodásmód kialakítására és memória fejlesztésére irányuljanak, illetve segítsék elő a kommunikáció

fejlődését,

a szókincs

bővülését.

győzelem

Fontos, hogy ebben az életkorban a játék által a gyerekek megtapasztalják a megtanulják elfogadni a vereség, veszteség érzését is, így

későbbi

élményét, de

élethelyzetekben könnyebben

birkóznak meg a hasonló szituációkkal. Az iskoláskorú gyerekek már szívesen játszanak szókirakóst,

memó riafejlesztő

és ügyességi játékokat,

ezzel szemben a kisgyerekek róként a motorikus játékok segítségéve I foglalják el magukat, a játszószőnyegen

autóznak, babáznak, vagy

építőkockáznak.

Tapasztalataink szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen részt vettek a foglalkozásokon, javult a magatartásuk, a

felnőttek

felé tisztelettudóbakká váltak,

fejlődött

a közös játék élményét, türelmetlenségükben is pozitív változás

a kommunikációjuk, megtapasztalták

figyelhető

meg.

A játék mellett nagy igény van a kreatív sarokra is. A gyerekek, de már sokszor az anyukák

részéről

is

megfogalmazódik a kérés, hogy készítsünk különféle ajándéktárgyakat, diszeket alkalomról alkalomra. Sok esetben ezek

később

a családtagok megajándékozásánál, illetve a lakások dekorálásánál kapnak

szerepet. A kreatív sarok célja emellett a kreativitás, kézügyesség fejlesztése, türelemre, pontosságra, kitartásra nevelés. Az óvodások általában színezéssel töltik a rendelkezésükre álló

időt,

míg

idősebb

társaik már

olyan technikákkal ismerkednek meg, mint a decoupage, vagy az üvegfestés, mely nagy népszerűségnek

örvend. Emellett

lehetőség

nyílik

gyöngyfűzésre,

dekorgumi figurák-, ajtó- és

ablakdíszek készítésére, gipszfigurák-képek festésére is. Varrni is megtanítjuk a gyerekeket, hiszen filcből

készítünk virágokat, tüpárnát, díszeket.

Problémaként tapasztalható, hogy a gyerekek kevés türelemmel rendelkeznek, egy-egy munkába nagy lelkesedéssel fognak bele, majd rövid

idő

elteltével és némi ügyetlenkedés után feladják. Ebben az

esetben a bíztatásunk és konkrét segítségnyújtásunk sokat lendít agyennekek kedvén és hozzáállásán. Az ollóval

történő

vágásra és vonalkövetés gyakorlására nagy hangsúlyt fektetünk, ugyanis a gyerekek

többsége alulteljesít ezekben a feladatokban, még mindig. Visszatekintve az eddig végzett tevékenységünkre elmondható, hogy

fejlődés

látható a gyermekek

munkájának minőségén, de az egymással való együttműködés terén is. A foglalkozásokra rendszeresen

járók kézügyessége javuló tendenciát mutat, azonban szükség van a folyamatos jelenlétre, gyakorlásra. Ezek a pozitív irányú változások nagyban hozzájárulnak a sikeres iskolai munka élményének megtapasztalásához.

Csocsó klub

Célcsoport: a telepen

él ő

gyerekek, fiatalok

A foglalkozások ideje: szombat

A foglalkozásokra szombat

IO.OO-től

12.00-ig, nyáron hétfó-szerda 13 .00-tól 14.30-ig

délelőttőnként

fiatalok körében hamar nagy

(idő nként felnőttek)

került sor, a játszóházi foglalkozásokhoz igazodva.

népszerűségre

A

tett szert ez a játék. Igyekszünk úgy alakítani a játék

menetét, hogy minden korosztály, illetve mindkét nem

képviselői lehetőséghez

jussanak egy adott

foglalkozás ideje alan. A játékosokat minden esetben egy

felnőtt segítő

felügyeli, mert hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez a

játék heves érzelmeket, harcias indulatokat generál, még a legszelídebb gyerekek körében is. lányok eleinte csak

messziről

A

nézegették az asztalt, és a játékot, aztán bíztatásunkra amerészebbek

próbát tettek. A fiúk ezt nem nézték jó szemmel, élesen kirajzolódott az a nézet, hogy ez a fiúk játéka, lányoknak nincs keresnivalója benne. Nem értették, hogy miért szorgalmazzuk a közös játékot. Bár néhány hét alatt sikerült elérni, hogy az ellenállás társaságát, de

időről időre

fellángol nak az ellentétek,

megszűnt,

főleg,

és a gyerekek elfogadták egymás

ha új gyerekek érkeznek a csapatba.

Ping-pong foglalkozás

Célcsoport: a telepen

élő

gyerekek, fiatalok

(időnkén t felnőttek)

A foglalkozások ideje: alkalmanként szombaton

IO.OO-től

12.00-ig, nyáron

hétfő-szerda

13 .00-tól

14.30-ig

Ez a programelem néhány éve már sikeresen

működött,

de aztán helyhiány miatt véget ért. A fiatalok

azóta is rendszeresen érdeklődtek, hogy mikor lesz megint lehetőség újra játszani, ezért lépéseket tettünk a program újraindítására.

A helyhiányt úgy oldottuk meg, hogy a folyosót vesszük igénybe a játékhoz, ami miatt alig marad hely a közlekedésre. Szükséges ugyanakkor egy felnőtt segítő jelenléte is, aki koordinálja az eseményeket, ügyelni kell a folyosón

lévő

Mivel a segítői létszám

hétről

rendszeresen

működ ő

játéklehetőségre

ablakok, valamint az itt elhelyezett tárgyak, dekorációs elemek épségére. hétre változó, így ebben az esetben nem beszélhetünk egy kiszámítható,

foglalkozásról.

Ettől

eltekintve igyekszünk legalább 3 hetente sort keríteni erre a

is.

Huszár telepi óvoda - Komplex mozgásterápia beszámoló

Az óvodában tartott mozgásfejlesztést két óvoda i csoportban: a

középső

és nagycsoportban tartottuk

heti rendszerességgel. A nagycsoportos gyerekek létszámát megfeleztük, így 12- 14 zajlott a fejlesztés, egymás utáni ők

időpontokban.

A

középső

fő

részvételével

csoportos gyerekek kisebb létszámúak, így

egy csoportban vettek részt a mozgásterápiás alkalmakon.

Fej lesztésre szoruló területek: téri irányok, szem-kéz koordináció, azonosság -

különbözőség

felismerése, térérzékelés, kinesztétikus és taktilis érzékelés, egyensúlyérzék, elemi mozgások, nagymozgások-, finommozgások koordinációja, keresztcsatornák

működése,

emlékezet, testséma,

dominanciák rendezése, fejlesztése, figyelemkoncentráció . A terápiában a mozgás és az érzékelési rendszer fejlesztése együttesen történik meg. Mivel a mozgás és az érzékszervek is szoros kapcsolatban vannak az érzelmekkel, ez a módszer nagyon eredményesen alkalmazható a pszichés problémákkal

küzdő

gyermekek esetében, így figyelemzavaros , hiperaktív,

önértékelés i zavarokkal, és tanulási nehézségekkel adása, amelyek

elősegítik

küzdőnél.

A terápia célja olyan szenzoros ingerek

az addigiaknál érettebb, integrá ltabb mozgásos válaszok megjelenését. A

szenzoros integráció segít a gyereknek abban, hogy egy

értelmezhető

külvilágot szervezzen, képes

legyen ebben a térben magát otthonosan megélni, és olyan tapasztalatokra szert tenni , amelyekre a legkomplexebb tanulási és viselkedési mintákat lehet alapozni. A épülnek, az

egyszerűbbtől

fejlesztő

gyakorlatok egymásra

a bonyolultabb felé haladnak. Az adott területen egy-egy feladatot addig

gyakorolunk, amíg hibátlanul, könnyedén megy és csak azután lépünk tovább a nehezebb feladatokra . A kis és

középső

csoportokban a fe1adatok nagy része játékos, általában mondókával, vagy dallal

kísértük a mozgást. A nagycsoportban a

mozgásfejlesztő

csoportunk az iskolára való felkésztést

szolgálta, azoknak az alapkészségeknek a fejlesztését, amelyeknek a megléte, fejlettsége tanulás sikerességét.

elősegíti

a

A mozgásfejlesztés az alábbi területekre terjedt ki: • Elemi mozgások összerendezettsége: kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás,

külső

talp

élen járás, guggoló járás, szökdelés páros és egy lábon, indián szökdelés, fej emeigetése háton és hason fekvésben . • Keresztcsatornák jó

működése,

amely biztosítja, hogy a gyerek egymástól fuggetlenül tudja fejbiccentő

mozgatn i a végtagjait: a kéz, láb, a

izmok és mimikai izmok mozgásainak

fliggetlenítésére irányuló feladatok. • Fontos, hogy a gyerekek ismerjék a saját testüket, és biztonsággal tudjanak tájékozódni rajta: ismerjék a testrészeik nevét, ujjaik nevét, helyét, stabil testsémával rendelkezzenek. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni, ha ez pontatlan, minden bizonytalanná válhat. Ezzel összhangban fejlesztjük a térirányok felismerését: a jobb - bal, fent - lent, elől

-

hátul elkülönítése

• A gyerekek nagy része figyelem koncentrációs zavarral küzd, amely nagyon megnehezíti az ismeretszerzést. Ez a tünet gyakran együtt jár magatartási és beilleszkedési problémákkal. Gyakorlatainkkal igyekszünk kialakítani a

megfelelő

önkontrollt, amelyben a gyernlek képes egy

kitüzött cél, megoldandó feladat érdekében a figyelmét, gondolkodását és motoros tevékenyégét optimálisan beállítani. Fontos, hogy megtanulják, minden

csele~'Vésnek

van eleje, lefolyása és

vége. • Mozgásos feladatainak a jellemző,

megfelelő

egyéni aktivációs szint megtalálását segítik. A gyerekekre

hogy hamar begyorsulnak, viselkedésük kontrollálatlanná válik, és ekkor már képtelenek

visszafogni, szabályozni magukat. A sok es rosszul strukturált inger túlfuttatja a szervezet aktivációs

szin~ét,

• A foglalkozásaink

ezért még kevésbé szervezett a viselkedésük. előre

haladtával egyre inkább sikerrel próbálkozunk relaxációs gyakorlatokkal.

Ezek a pihenést célzó gyakorlatok a szándékos elengedettség létrehozásával hatnak, miközben elősegítik

a figyel em befelé fordulását.

Komp lex mozgásterápia a tanulási zavarok

megelőzéséért

és kezeléséért

Huszár telep i iskola

A terápiát, amellyel dolgozunk, Carl Henry Delacato neurológus dolgozta ki, és Kul csár Mihályné fejlesztett tovább. A módszerrel

megelőzhető,

tanulási nehézségei . Elméleti alapja, hogy a

illetve

jelentős

mozgásfejlődés

mértékben

csökkenth ető

a gyermek

szoros kapcsolatban áll az idegrendszer

érésével. A gyermek mozgásának és észlelésének

fejlődése

egy-egy életszakaszban a központi

idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a

mozgásfejlődés

bármelyik

szakasza kimarad (gurulás, kúszás, mászás) vagy nem gyakorlódik be eléggé (túl korán felá ll vagy jár a gyemlek), a kapcsolódó

érzéke l ő

és irányító központok nem

fejlődnek

vagy differenciálódnak

megfelelően. Így a jövőben kialakulhatnak tanulási és/vagy viselkedési nehézségek, ezért a

mozgásterápiának

kieme l kedő jelentősége

idegrendszer egy-egy te rületének

van e problémák

fejlettségéről

megelőzésében

és kezelésében. Az

az elemi mozgások tájékoztatnak (kúszás, mászás,

járások, ugrások, fejemeigetés háton és hason fekvésben stb.). A kidolgozott terápia

lehetővé

teszi a

gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát. Ezzel az érésben elmaradt területek

l ehetőséget

kapnak a deficitek ledolgozására. A terápia tartalmazza az

elemi mozgások gyakorlatsorai mellett a térérzékelés, az egyensúlyérzék, a finommozgások fej lesztésének mozgássorait. Hatására az iskolai teljesítmény javulhat, a gyermek mozgása összerendezettebbé válik, ügyesebb lesz, ezáltal növekszik az önbizalma is. Legfő bb

alkalm azási területek:

•

Figyelem és koncentráció zavarai

•

Tanu lási nehézségek problémaköre (olvasás, írás, számolás)

•

Lemaradt mozgásfej lődés

•

Térérzékelés zavara, nehéz tájékozódás

•

Bizonytalan kézdominancia

•

Megkésett

•

Bei lleszkedési nehézségek

•

Észlelés zavara: látás, hallás, mozgás, tapintás

beszédfejlődés,

beszédhibák

A vizsgálat és a mozgásterápia fo lyamata A terápiát az első osztályos gyerekkel végeztük, szeptemberben folytatva a már óvodai nagycsoportban megkezdett folyamatokat. A terápia tervezése minden gyermeknél a mozgásvizsgálat során kapott eredmények összesítése és kiértékelése alapján történt. A vizsgálat eredményeként elkészitett fejlesztési terv alapján 8-10 mozgásos fe ladatból álló gyakorlatsort dolgoztunk ki, majd heti rendszerességgel gyakoroltuk csoportos formában . A mozgás so r a következő területek fejlesztését cé lozta: térérzékelés, egyensúlyérzék, elemi mozgások (kúszás, mászás, gurulás, guggolás, forgás, lábujjhegyen

- sarkon járás, szökdelés), dominanciák, téri

irányok, szem-kéz koordináció,

keresztcsatornák működése, finommozgások, nagymozgások-, finommozgások koordinációja. A

gyakorlatok egymásra épültek, az

egyszerűbbtől

a bonyolultabb felé haladtak. Az adott területen egy­

egy feladatot addig gyakoroltunk, amíg hibátlanul, könnyedén ment és csak azután lépünk tovább a következő

feladatokra. A

tanárnők,

a

mozgásfejlesztő

csoporton agyereknek megtanított mozgásokat,

napi rendszerességgel gyakorolták (10 - 15 perc).

Arany János Gi mnázium , Általános Iskola és Kollégium Szőlőskerti Angol Kéttannye lvű

Tagintézménye

A

Szőlőskerti

Iskolában a következező szolgáltatásokat, foglalkozásokat tartottuk az elmúlt évben:

Fejlesztő

játszóház

Pályaorientációs csoport Prevenciós programok Meseterápiás foglalkozás Hangterápiás csoport A program szolgáltatásait az iskola minden tanulója igénybe veheti, de kiemelten a kollégiumban lakli gyerekek, fiatalok élnek ezekkel a Kistérségből,

lehetőségekkel.

kisebb százalékban a megye más

részeiből

kínai, cigány), és szociális háttérrel rendelkeznek. hátrányos nevelési

helyzetű

igényű

A kollégiumba felvettek jellemzően a Nyíregyházi kerülnek ki.

Jelentős

Eltérő

kulturális (magyar, ukrán,

számban vannak a hátrányos, halmozottan

gyerekek, fiatalok , illetve különleges bánásmódot

igénylő

gyerekek, vagy sajátos

tanulók.

A foglalkozások célja a diákok szocializációjának, kiegyensúlyozott, harmonikus és egészséges személyiségének,

önismeretének

fejlesztése,

a

társadalmi

kulcskompetenciák céltudatos fejlesztése, stressz oldás.

Fejlesztő

játszóház

Célcsoport: az iskola és a kollégium tanulói, A foglalkozások

időpontja:

csütörtökönként 12.00- 14.00-ig

beilleszkedés

elősegítése,

a

Ajátszóházban a szociális munkások, pedagógusok, önkéntes segítők széleskörű eszköztárral fogadják a belátogatókat és az életkornak megfelelő tevékenységek kel foglalkoznak, játszanak agyerekekkel, fiatalokkal. Az előző évek szűkös helyviszonyai megoldódtak, a kollégium épületében kapott új teret a játszóház. Egy tágas, világos tanterem ad a foglalkozásoknak otthont, ahol kényelmes székek, és a megszokottnál jóval nagyobb asztalok fogadják agyerekeket. Játszóházunk működésének egyik alapelve, hogy integráltan vegyenek részt rajta a tanulók, azonos időpontban

lehet ott bárki, akinek szabadideje engedi. Az életkori különbségek vagy az agresszívebb,

impulzívabb gyerekek hozzáállása esetenként nagyobb odafigyelést igényel, de véleményünk szerint az

együttműködést

ezek a helyzetek még jobban

erősítik,

a megoldási módszerek pedig példát, mintát

mutatnak a gyerekeknek, amit más körülmények között is tudnak alkalmazni. Fontosnak ta'1juk egy olyan egységes normarendszer kialakítását, melyben azonos elvárásokkal szembesülnek a látogatók. A

megengedő,

baráti, bizalmi légkörben is szükség van a szabályokra,

határokra, hogy egymás és a játékok épségére, a környezet tisztaságára is vigyázzanak a játszóház használói. A játszóház alaptevékenysége a változatos tudnak a gyermekek játszani, ami nehezen élő

helyzetben

Bőséges

beszerezhető

a mélyszegénységben vagy hátrányos

első

osztályosoktól a nyolcadikos diákokig mindenki talál a maga számára

vonzó játékot.

kínálalÚ

várjuk az

játékok alkalmazása. Olyan társasjátékokkal

családok számára. A játékokat úgy válogattuk össze, hogy minden életkornak

megfelelnek, tehát az megfelelő,

fejlesztő

színező

érdeklődő

választékkal, változatos

színű

filctollakkal , színes ceruzákkal , zsírkrétákkal

gyerekeke!. A színezés játszóházi tevékenység is lehet, de a gyerekek haza is

vihetik, vagy más napokon a szabadidejükben is használhatják a teremben hagyott felszerelést, a pedagógusok felügyelete alatt. Szintén az életkornak gyöngyökből

megfelelő

nagyságú, érdekesnél érdekesebb, ékszerkészítésre alkalmas

készíthetnek maguknak, szüleiknek, barátaiknak nyakláncot,

gyerekek. Ez a tevékenység az, amelyet minden alkalommal nagy Minden héten

lehetőség

érdeklődés

karkötőt,

ftilbevalót a

övez.

van valamilyen alkotás létrehozására, mely szintén a kreativitást fejleszti .

Alkalmazkodunk a jeles napokhoz, eseményekhez, felhasználunk kül önleges anyagokat, amivel a hátrányos helyzetben

é lő

gyermekek nem találkozhatnak máshol, de az újrahasznosítást is szívesen

támogatj uk.

A foglalkozások hangulata játékos, gondtalan, nem jellemző az iskolai helyzetek kialakulása, ezért nagy a vonzereje. A

felnőttek

együtt dolgoznak a gyerekekkel, osztoznak az ötleteken, sikereken, s

együtt élvezik a játékokat. Közben sokat beszélgetnek kiscsoportokban, ami az egyéni esetkezelést készíti

elő.

törődést,

Pályaorientációs csopor t A célcsoport: 20 fö, felsö tagozatos, pályaválasztási döntés elött álló tanulók A foglalkozások ideje: hétfónként 16.4S-töl 17.30-ig

A csoportOlódszemek ez a típusa egy tematikusan jól körbehatárolható területét szeretné a személyiségnek fejleszteni. A pályaorientációs tréning célja apályaválasztást elösegítö készségek, képességek fejlesztése, valamint a tanulók önismeretének fejlesztése , hiszen megfelelö önismeret nélkül megfelelö választás sem lehetséges. De ugyanilyen fontos cél a pálya ismeret bövítése is: ha nem tudjuk miböl választhatunk, hogy milyen széles lehetöségeink vannak, akkor nehéz jól választani. További cél a tréning résztvevöjének reális célok irányába történö befolyásolása, vagyis a vágyak és a realitások konfrontációja. Emellett természetesen lényeges a döntési képességek fejlesztése, a komplex pályaválasztási érettség, a pályaidentifikáció kialakítása. A tanév során a résztvevö fiatalokkal az alábbi területeket jártuk körül : A tanulók pályaválasztási és személyi érettségének elösegítése

űellemzö

ebben az életkorban

az önállótlanság, a döntési helyzetek kerülése, a felelösségérzet hiányos volta, valamint a

hosszú távú következmények át nem látása.)

A tanulók pályaválasztási tanácstalanságának megoldása (amely lehet pályaismeret hiányának

következménye, illetve a stabilnak vett választási lehetöség hirtelen megváltoztatása.)

A pályaválasztási dilemma eldöntése (a tanuló többirányú érdeklödése, melyhez

egyidejűleg

ragaszkodik.)

Az inadekvát elképzelések megváltoztatása (tanulási eredménytelenségek, egészségi állapotok

miatt.)

A környezet és agyennek pályaelképzelésének hamlOnizálása (a konfliktus megoldása.)

A foglalkozások vázlata Önismeret fejlesztése, mélyítése •

Szívesen lennék ...

•

Sohasem lennék ....

•

Bennem az a jó... kezdetü szóforgók

Kérdőívek,

ön becslő skálák kitöltése és értékelése

• Képességek, készségek •

kérdőíve ;

Mit tudok magamról? (kérdőív)

Szabadidőmérleg

• Tantárgyi

érdeklődés

• Pályaérettség

Szituációs játékok

Mi lesz 15 év múlva?- játék

Foglalkozások a családban • pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, hivatás, képesítés, képzettség, stb., • pályaelképzelések, pályák, foglalkozások gyüjtése, elemzése, • családi pályafa készítése

Közös plakátkészítés

• Mi leszek, ha nagy leszek? • kreatív gyakorlatok: rajz, feladatmegoldás

Pályák, szakmák bemutatása

• Videófilmek (didaktikus filmek vetítése pl. konfliktusmegoldásról,

pályaismeretről)

• Ügyességi feladatok megoldása (készség, képesség megismeréshez), • Activity •

Tulajdonságkereső

• Keresztrejtvény

A pályaorientációs program végére a tanulók nagy része megismerte egyaránt. Néhány tanuló esetében ütköztünk csak ellenállásba,

ők

erősségeit

és gyengeségeit

nehezen vonódtak be a közös

munkába. Többségük viszont képessé vált a reális önértékelésre, meg tudták fogalmazni a közeli és a

távlati céljaikat is. Igyekeztünk minél több pályát, szakmát, foglalkozást bemutatni agyerekeknek, mert az ezzel kapcsolatos ismereteik nagyon hiányosak voltak . A másik alaposan körüljárt terület azoknak a képző intézményeknek a köre volt, melyek az általános iskolai tanulmányok befejezése után fogadni tudják a foglalkozáson

résztvevő

fiatalokat. A pedagógusok visszajelzése alapján a gyerekek

mindegyike az általa megjelölt képzési forma valamelyikén folytatta tanulmányait

szeptembertől.

Mentális és egészségügyi prevenció

Foglalkozások idöpontja: Célcsoport:

felső

hétfő

tagozatos gyerekek

résztvevő

A foglalkozás célja volt: a munkaerőpiacon

13:00 - 13:4S-ig

való sikeres

gyerekekkel közösen összeállítsuk továbbtanuláshoz, a

előmenetelhez

szükséges egészséges család, párkapcsolatai és

gyennekvállalási modellt. Ezen

túlmenően

cél volt az önértékelés javítása egy olyan párkapcsolat kialakításához, mely a

későbbiekben lehetővé

teszi, hogy a gyermek vállalása már a társadalmi integrációban meghatározott

szabályok keretein belül

működhessenek.

Munkánk során a szociális hátrányból adódó énkép és családvállalási modell megváltoztatásának, átalakításának

lehetőségét

elfogadott szociális felelősségtudatos

helyeztük

előtérbe

a célból, hogy a

nonnát magukévá téve-

képesek

felnőné

legyenek

válás során- egy általánosan a társadalom

hasznos és

tagjaivá válni.

Fontosnak tartjuk a deviáns magatartási formák visszaszorítását annak érdekében, hogy a fiatalok képesek legyenek egy egészségtudatos életvitel által olyan célok megvalósítására, amely a szociális környezetükből

felemelkedve egy pozitív, tudatosabb szakmai , társadalmi

felelősségvállalást

tegyen

lehetővé.

Módszereink között olyan helyzetgyakorlatok, tesztek, szituációs játékok szerepeltek, melyek kiscsoportos fonnában

történő

megvalósítása után a

résztvevők

képesek lesznek a környezetükkel való

konstruktív kommunikációra, problémáik feltárására, azonosítására, illetve az iskolákból való lemorzsolódás megakadályozására.

Egészséges életmódra

Foglalkozások

ídőpontja:

nevelő

prevenciós foglalkozás

Csütörtöki 3:00 - 13:45-ig

Célcsoport: alsó tagozatos gyerekek

A foglalkozások célja az általános egészség, az egészséges életmód, és higiénia megismertetése, mindennapos rutinná való alakítása a gyerekek körében. Prevenciós programjainkon olyan készségek fejlesztése, illetve olyan ismeretanyag átadása történik meg, melyek képessé teszik a fiatalokat ellenállni az egészségüket tényezőkkel

fenyegető

ártalmaknak,

erősitik

személyes elkötelezettségüket a károsító

szemben , növelik szociális kompetenciájukat (kortárs kapcsolatok, én hatékonyság,

asszertivitás, kommunikáció). Programjaink pozitív

lehetőséget

biztosítanak a kortársakkal való

együttműködésre;

tartalommal töltik

meg szabadidejüket, mely egyébként gyakran eseményte len lenne . Az interaktivitásra, a csoportos beszélgetésre, munkára helyezzük a hangsúlyt, a direkt információ átadás helyett. Játékos, interaktív formában ismertetjük meg a gyerekeket az egészséges életmóddal kapcsolatos információkkal. Feldolgozandó témáink között szerepel a tisztálkodás, a helyes táplálkozás (evési zavarok), szenvedélybetegségek megjelenési fomlái-veszélyei , az

egészségmegőrzés

fontosságának

hangsúlyozása. A foglalkozások lényege, hogy a gyerekek aktív bevonásával valósulnak meg, a témával kapcsolatos ismereteket úgy közvetítjük számukra, hogy saját élményük legyen a foglalkozáson Uátékos feladatok elvégzése, tesztek kitöltése, kiállítás látogatás, ételkészítés-kóstolás, vetélkedők,

stb.), ezáltal az átadott információk jobban rögzülnek.

Folyamatos és hosszú távú jelenlétet biztosítunk fiataljainknak, így támogatva

őket

a pozitív célok

elérésében . Az általunk

biztosított

tevékenységi

forma

sikeres

megvalósításával

fejl ődik

egészségtudatos magatartása, bővülnek az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteik .

a gyerekek

Meseterápiás csoportfoglalkozás

Foglalkozások idöpontja: Kedd 17:00 - 18:00-ig Célcsoport: kollégiumban

élő

gyerekek

" A mese megnyitja a lélek legbelsejébe, legintimebb részébe "őséjbe" ,

abba az

vezető

"titkos kis ajtót", amely

kozmikus térbe, a teljesség világába vezet, ahol az én- tudat helyét az

egyetemes tudat, a kozmikus tudat veszi át" (C.O. Jung, D. T. Suzuki, Antalfai). A mesék azon lelkünknek.

túlmenően ,

hogy kellemes

őket

olvasni és hallgatni, gyógyírként szolgálnak a

rávilágítanak adott élethelyzetünk problémáira, megküzdési-,

megoldási

stratégiákat nyújtanak az elakadt élethelyzetekre, személyiségünk formálódásában

jelentős

szerepet töltenek be. Vágyaink, fantáziánk, indulataink, egész ösztönvilágunk ölt bennük fejlődési

testet. Segit a szorongásai nk leküzdésében,

komplexusaink felismerésében,

korrekciójában. Minden mese szimbó lumok sokaságát rejti magában, melyek értelmezésével választ kaphatunk arra, hol is tart éppen személyiségünk váltanak ki, azonosulunk a

szereplőkkel,

fejlődése.

beleéljük magunkat az

ő

A mesék érzelmeket helyzetükben, ezzel

könnyebb é válik a saját problémánk elfogadása és vele való megküzdés is. A meseterápia segítségével személyiségünket jobban megismerjük, tudatosabban látjuk az előttünk

aktuálisan

felmerülő

A csoportfoglalkozás

akadályokat.

résztvevői

a kollégium lakói közül kerültek kiválasztásra az

intézményben dolgozó pedagógus által. A pedagógus szerepe fontos a kiválasztásnál, mivel Ö az a személy, aki naponta több órán keresztül találkozik a diákokkal, ismeri a társadalmi , szociáli s helyzetüket, családi- és lelki problémáikat. A foglalkozás kiscsoport keretei között zajlott. A csoportfoglalkozás célja az volt, hogy egy választott mese által irányt mutassunk a fiatalok számára, mely megmutatja, hogy egy élet

előtt

álló, szegény sorsú leányból is lehet

Ugyanakkor tovább történő

fejlődik

királynő kellő

felnőtt

szorgalom és kitartás által.

a szókincsük, a fantáziájuk. kreativitásuk a hallottak képvi lágban

megjelenítése során, melyet a rendelkezésre álló eszközök (rajzlap, színes ceruza,

zsírkréta, pasztellkréta) biztosítanak. Az alkotást

követően

mese tartalmát, átbeszéltük a tanulságokat, továbbá vagy éppen saj át történetet kreálni.

lehetőség

közösen dolgoztuk fel a hallott nyílt a mese folytatását megírni

Hangterápia

Célcsoport: kollégiumban

élő

gyerekek

A foglalkozás ideje: szerda l8.00-tól 19.00-ig Az

előző

években beindított hangterápiás foglalkozás közkívánatra ebben az évben is folytatódott.

Heti I alkalommal

gyűlt

össze a relaxációs csoport, amely a gyerekek lelkivilágát hivatott fejleszteni.

A foglalkozások hangterapeuta vezetésével, szociális munkás

segítő közreműködésével

zajlottak.

A relaxációt zenei eszközök segítségével valósítottuk meg; didgeridooval, illetve hangtálakkal.

A számunkra ideális világban mindannyian harmóniában és egyensúlyban élnénk, ám a bennünket

érő

stressz, negatív energiák miatt disszonancia keletkezik. A hangterápia egy olyan eszköz, mely segít

ezek újrateremtésében.

A didgeridoo egy

ősi

ausztrál hangszer. A hangja mély és

erőteljes,

ezáltal képes betölteni akár egy

tomatemlet is. Frekventált rezgései képesek oldani a bennünk megbúvó pszichikai feszültséget. A

gyermekek visszajelzései alapján kijelenthetjük, hogy minden vele megszólaltatott

időt

élveztek, és

szívesen meg is tanulták vol na a használatát. A csoport legrégebbi tagjainak ez már sikerült is.

A hangtálak keletkezése több mint ötezer éves múltra tekint vissza, és a tibeti kolostorok meditációs

eszközeként vált ismertté. 7 fém

ötvözetéből

számukra. A hangtálak hangja ezen

túlmenően

készülnek, ezek kölcsönzik a különleges hangzást

a nyugodt,

lebegő

ritmusával hat ránk, és harmonizálja

testünket, lelkünket. Az óra kétharmadát ezen eszközök használatával tartottuk, mind csoportos, mind

pedig egyéni terápia esetén. Azok a gyerekek, akik már ismerték a foglalkozás menetét, lényegét,

örömmel és maximális

.együttműködé sse l

foglalkozási fomJa, az

első

fegyelmezésre is több

idő

álltak a terápia

vezetője

mellé . Akiknek újdonság volt ez a

néhány alkalommal még inkább elnevetgélte, elbohóckodta az volt szükséges. Egy

idő

után viszont

lényegét, és en nek ftiggvényében emelkedett a relaxációs

idő

ők

időt,

így a

is megérezték a hangterápia

15-20 percre.

Akik részt vettek a foglalkozásokon visszatérők voltak, bár akadtak olyanok is, akik 2-3 hetente jöttek

el , ennek

köszönhetően

kijelenthető,

a létszám 5- és 18 fó között ingadozott. A pedagógusok visszajelzései alapján

hogy valóban nyugodtabbak és figyelmesebbek lettek társaikkal, sőt nevelő ikkel szemben

is egy-egy relaxáció után . Többen olyan

érzésekről

számoltak be, mintha megkönnyebbültek volna,

vagy éppen elmúlt a hát vagy váll fájdalmuk . Voltak, akik relaxáció alatt képeket láttak maguk

előtt,

illetve azt a számukra elérendő célt, (legyen az bámli is) amit szeretnének ajövőben megvalósítani .

fl--

f>-- .f'a-.,..--­

d H:: fl (A EGYESÜLET li" Sznlgáltató Központ J "]ldrtJ'Jyh8za, Eötvös u. 1. i4,' :04617; 504-€l18 .,. I :l79r079-1-16

Periféria Egyesület

Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálat

Szakmai és pénzügyi beszámoló 2016. /1.

Lakbér-hozzájárulási szolgáltatás szakmai beszámoló

2017. <xi 01.

adawazlS - lekeroezes

Köztartozásmentes adózói adatbázis kinyomtatása Az adózás rendjéről szóló 2003. közbeszerzésekről szóló tőrvény

évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 36/A. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári Jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 OOO forintot meghaladó kifizetésnél akifizetést teljes ítő az igénybevett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától szám ított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Az alábbi adózó(k) szerepel(nek) a 2017.02. hó 11. napjától 2017.03. hó 10. napjáig érvényes köztartozásmentes adózói adatbázisban. E nyilvántartás azon adat(ok) kivételével minősül közhitelesnek, amely adato(ka)t jogszabály más ny ilvántartás részeként közhitelesnek minősít. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaírói szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (1a) bekezdése alapján a hatósági nyilvántartás közhítelessége alapján az ellenkező bizonyitásáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartás ban szereplő adatok ban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll , a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

18795079115

Év, hó

név/megnevezés

Adószám / adóazonositó

PERIFÉRIA Egyesület

httosJI_isd<.nav.QCN.Iu'CQi-birv1?I
201702

1/1

Utca i Szociális M unka Északi és Déli Szolgálat

Szakmai beszá m oló

2016. év

Az utcai szociális mu nka jogszabályi háttere:

Alapszolgáltatási feladatok körében utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán

életvitelszerüen tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel

kisérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához

kapcsolódó intézkedés megtéteiéI. (A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993 . évi lll.

törvény 65/E § - a alapján.)

A Periféria Egyesületnek 1997. óta van ellátási Önkormányzatával az Utcai szociális munka végzésére.

szerződése

Nyíregyháza

város

Az utcai szociális munka célja:

"Az utcai szociális munka célja az intézményi ellátásból kiszorult, vagy azzal szemben

bizalmatlan. az utcán, közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben életvitelszerüen

tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés,

megelőzés, integrálás céljából." l

.,Az utcai szociális munka szolgálat feladata, hogy az utcai élelmódból eredő ártalmakat

csökkentse. segítse a túlélést, segítse az egyének, csoportok (intézményi vagy önálló)

lakhatásának megoldását társadalmi integrációjuk elősegítését.,,2

Kiemelten fontos feladat, hogy akik képesek az utcai életmódból kilépni, szán1Ukra

megteremtsük ennek a lehetőségét.

Cé1csoportjai: o o

o

o

az utcán életvitelszerüen tartózkodó (effektív) hajléktalanok, akik az éjszakáikat közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyen töl tik, a szakellátás intézményrendszerével szemben bizalmatlanok, illetve ott nem kapnak a problémáj uknak megfelelő segítséget, hajléktalanság veszélyében é l ők, (már van hajléktalan karrierjük, jelenlegi szállás lehetőségük ideiglenes, esetleg albérletben lakók, szívességi befogadottak, lakásfoglalók). Intézményes ellátásokat eseti jelleggel igénybevevő hajléktalan személyek

A P eriféria Egyesület 2 utcai szolgálat működtetés ére rend elkezik működési engedéllyel.

A napi munkában a 2 szolgálat tevékenysége nem különül el élesen. A szolgálatok

tevékenységi területei egységet alkotnak.

Az Utcai Szociális Munka É szaki Szolgálat ellátási területe:

Nyíregyháza város közigazgatási területének a Tiszavasvári út, Bethlen Gábor u., Zrínyi Ilona

u. , Bocskai u., Orosi út és Nyíregyházi út vonalától északra eső terület, kivéve Oros,

Sóstógyógyfürdő , Sóstóhegy, Nyírszőlős területét.

Az Utcai Szociális M unka Déli Szolgálat ellátási területe:

Nyíregyháza város közigazgatási területének a Tiszavasvári út, Bethlen Gábor u., Zrínyi Ilona

u. , Bocskai u. , Orosi út és Nyíregyházi út vonalától délre eső terület, kivéve Oros,

Nagyszállás, Borbánya, Ókistelekiszőlő. Új kistelekiszőlő , Rozsrétszőlő területét.

l

(1/2000: (1.7) SZCSM Rend . 104 . § I. bek.)

2

hnp ://www.macsgyoe.hu/down loads/szakmai_anyagok/utcai_szoc_munka_szakmai_aj anlas.pdf

A működés személyi és tárgyi feltételei:

A Periféria Egyesület két utcai szolgálat működtetésére rendelkezik engedéllyel. A szolgálatokban összesen 4 fő utcai szociális munkás dolgozik, mindegyikük legalább tíz év szakmai gyakorlattal bír ezen a területen. A szolgálatok rendelkezésére áll egy Skoda Roomster típusú személygépkocsi, továbbá egy háttériroda amely a 4400 Nyíregyháza, Eötvös utca 1. szám alatt található. Az utcai szolgálat működési ideje:

• A krízisidőszakon kívül munkanapokon 8-16 óráig; • 20 16-os krízisidőszakban (2016. január, február, március. április, november, december hónapokban) munkanapokon 8-22 óráig megnövelt időtartanlban láttunk el utcai munka feladatokat. A szakmai munkáról:

Munkánkat minden esetben az emberi méltóság és szabad önrendelkezés tiszteletben tartásával végezzük. Empatikusan fordulunk a hajléktalan emberekhez, igyekszünk támaszt nyújtani számukra ebben a nehéz élethelyzetben. Az ügyféltől megszerzett információkat bizalmasan, az erre vonatkozó jogszabályok alapján kezeljük. Fő feladatunknak tekintjük az utcán élő hajléktalan emberek elérését, segítésüket, életkörülményeik figyelemmel kísérését és javítását, szükség esetén ellátásukat. Elsőd\egesen tehát a tevékenységei nken keresztül kerülünk kapcsolatba az ügyfelekkel , majd egy bizalmi kapcsolatot alakítunk ki annak érdekében, hogyasegítési folyamat elkezdődhessen. Ezt követően fókuszál hatunk a problémákra, megtervezhetjük az ügyféllel közösen a segítő munka irányát. Az utcai munkásnak elengedhetetlen, hogy átfogóan ismerje a helyi szociális ellátórendszert. társintézményeket, egészségügyi szervezeteket, amelyek mozgósíthatóak az ügyfél problémáinak megoldásában. A munka sikeressége a bizaIJni viszony kiépítésén túl, a rendszeres kapcsolattartáson is alapul. Éppen ezért igyekszünk kiszánlítható módon megjeleníteni a szolgáltatásainkat, a fedél nélküliek tartózkodási helyeihez igazodva választj uk meg a találkozási pontokat, és ott rendszeres segítő tevékenységet végzünk. A helyszíneinken az igénye knek megfelelő (ruha, élelmiszer, gyógyszer, kötszer, takaró, pokróc, stb.) adományokat osztunk. A téli időszakban fokozottabb figyelmet fordítunk a fedél nélküliekre. próbáljuk mérsékelni a téli időjárás viszontagságai ból eredő károsodásokat és megelőzni a kihűléses haláleseteket. Az utcai szociális munka szolgálatunk szem előtt a 2016. évben:

működtetése

során az alábbi célokat tartottuk

• Szolgáltatásaink folyamatos, megszakítás nélküli működtetése egész évben; • Az utcán életvitelszerüen élő hajléktalanok intézményes ellátásokkal szembeni bizalmatlanságának mérséklése; • Az utcán élő hajléktalanok és az éjszakáikat közterületen töltők számának csökkentése; • Hatékonyan működ ő téli krízisellátás megszervezése, kihűléses halálesetek megelőzése.

A fent említett célok mentén az alá bbi szolgáltatások at b íztosít ottuk a 2016. évben : 1. Ellátási terü let bejárása, elmek keretében alapvető eszközök (élelmiszer, ruházat, takaró) biztosítása 2. Utcán élő hajléktalanok elérése (felderítés) 3. Háttériroda működtetése, szociális ügyintézés 4. Intézményes elhelyezés. közvetítés (nappali ellátások, szállást nyújtó ellátások, tartós bentlakást-, ápolást- gondozást biztosító intézmények felé) 5. Egészségügyi szolgáltatásokJlOz való hozzáférés segítése (gyógyszerkiváltás, elsősegélynyújtás , szűrővizsgálatok szervezése, egészségügyi intézmények felé közvetítés) 6. Lakhatásba kerülés, lakhatásban tartás támogatása (helyi önkormányzati lakbér hozzájárulási szolgáltatás-támogatás) 7. Családi. baráti, közösségi kapcsolatok erősítése 8. Fokozott utcai jelenlét biztosítása a téli időszakban (24 órás krízisautó szolgálat) 9. Érzékenyítő programok, előadások tartása 10. Adományszervezés Az általunk biztosít ott szolgáltatások összefoglalása számok b an

I. Ellátási terület bejárása

20 16. évben 226 alkalom során összesen 5215 adag élelmiszert, 225 db ruházati egységcsomagot, 115 db takarót osztottunk ki ügyfeleinknek. 2. Utcán élő hajléktalanok elérése (felderítés) A felderítések során 11 fő, utcán tartózkodó új ügyféli el kerültünk kapcsolatba. 3. Háttériroda működtetése, szociális elmúlt évben szolgálatok Az a ügyintézés nyilvántartásában szereplő ügyfelek 1273 esetben keresték fel irodánkat. 4. Intézményes elhelyezés, közvetítés Az év során 137 esetben közvetítettünk utcán tartózkodó hajléktalan személyt valamilyen intézményes ellátás felé . 5. Egészségügyi szolgáltatásokJloz való 75 segítettük ügyfeleinket esetben hozzájutás segítése egészségügyi szolgáltatáshoz valamilyen tettűk hozzájutásban vagy való térítésmentessé számukra a gyógyszerkiváltást (külön finanszírozás alapján). 2016-os évben 6. Lakhatásba kerülés, lakhatásban tartás 2 fó részesült a támogatása lakbérhozzájárulási szolgáltatásban és a hozzá kapcsolódó támogatásban 7. Családi, baráti, közösségi kapcsolatok 109 alkalommal segítettük klienseinket a kapcsolatrendszerük családi, baráti erősítése fenntartásában, erősítésében. krízisidőszakában év téli 8. 24 órás krízisautó szolgálat 2015/2016. összesen 88 esetben riasztották a krízisautó szolgálatot. 2016. november-december hónap során 53 olyan utcai bejelentés történt, amire kivonult

9.

Erzékenyítő

progran10k

10. Adományszervezés

a szolgálat. Két nyíregyházi középiskola tanuló i számára tartottunk érzékenyítő tréninget, továbbá bővítettük ismereteiket a fedél nélküliekkel kapcsoltban . az " Első Kézből a Hajléktalanságról" program keretében. Nyíregyháza MJV. területén elhelyezett 3 db ruhagyűjtő konténer segít enyhíteni adománykészletünk hiányát.

Célcsoportjaink: célcsoport: Az utcán életvitelszerűen élő, az intézményes ellátással szemben bizalmatlan. onnan kiszoruló hajléktalanok. 2. Másodlagos célcsoport: A hajléktalanság közvetlen veszélyzónájában élők, akik jellemzően rendelkeznek valamilyen lakhatási lehetőséggel , de ennek megléte, fenntartása bizonytalan. Ebbe a célcsoportba tartoznak: • Szívességi befogadollak: nem fizetnek a lakhatásért, rendkívül bizonytalan, akár napról napra változó lakhatási lehetőséggel rendelkeznek. • Atmeneti lakhatással rendelkezők: jellemzően bérleti lehetőségben élnek, amiért fizetnek, de az ehhez szükséges jövedelem előteremtése hónapról-hónapra nehézségekbe ütközik, ezáltal helyzetük rendkívül ingatag. Szolgáltatásainkat alkalomszerűen igénybe veszik az hajléktalan-ellátórendszer intézményes fom1áiban bent l évő hajléktalanok is, velük az ellátási terület bejárása és az ínformációs iroda szolgáltatásain keresztül tartunk kapcsolatot. Sok esetben árnyalarnyi a különbség az utcán élő és intézményes ellátást igénybevevő ügyfelek között. A hajléktalanellátó intézmények igénybevétele sok ügyfélnél eseti jellegű, így akár naponta, hetente vagy évszakonként is változik. Ezért fokozottan figyelemmel kísérjük ezt az ügyfélkört, mivel nem tudhatj uk, ki tölti esetlegesen közterületen az éjszakáit. l.

E l ső dleges

Szolgáltatásainkat a 2016. évben összesen 296 megoszlásukat az alábbi táblázatokban láthatjuk:

fő

vette igénybe. A nem és kor szerinti

Az ügyfelek nem ek szerinti m egoszlása

• Férfiak száma •

Nők

száma

Az utcán életvitelszerííen élő hajléktalanok esetében elmondható, hogy az utcai életviteIt többségében férfiak választják, nők lényegesen kevesebben vannak, tőbbnyire párkapcsolatban élnek.

Kor szerinti megoszlás

..,E " 'QJ

-... ~

,9 t,

61( -

61f, I, 7 f, r4:f/Sl

"'fi 14-19 év

20-29 év

30-39 év

40-49 év

SO-59 év

60·69 év

70-79 év

.

--Hő

80-89 év

-

O fő

-

90-99 év

Korosztályt tekintve a középkorúak (40-60 év közöttiek) alkotják a legmagasabb számban az ügyfeleinket. Az utcán élők egy jelentős része ebből a korosztályból kerül ki, összefüggés lelhető fel az életkor és az utcán eltöltött évek között. A fent említett korosztály fele legalább hat éve utcán tartózkodik, 15 %- már több, mint 10 éve hajléktalanként él az utcán, Viszonylag magas számban vannak jelen az idősek (60-70 év közöttiek), akiket az életkoruk és az egészségi figyelembevételével, fokozottabban nyomon követünk.

Lakhatási státusz szerinti megoszlás

U: utcán élelvilelszerüen élő hajlékialan; SZ: éjjeli menedékhelyen alvó ügyfél; INT: szakosítolI ellátási/ormát igénybevevő ügyfél (pl. állneneli s:álló) ; B: s:ivességi befogadolI; AL: álmeneli lakhalással rendelke:ő ügyfél

A fenti diagramból jól látszik, hogy az utcán életvitelszerííen élő hajléktalanok mellett szolgáltatásainkat nagy számban veszik igénybe az intézményes ellátás ügyfelei , valamint hajléktalanság közvetlen veszélyzónájában él ő szívességi befogadottak, és átmeneti lakhatással rendelkezők is. Az utcán életvitelszerííen élő , és az intézményes ellátást igénybevevő hajléktalanok száma az elmúlt évekhez viszonyítva érdemben nem változott. Az év végi tapasztalatok azt mutatják, hogy az utcás ügyfeleink közül még mindig nagyon kevesen veszik igénybe az intézményes ellátás lehetőségeit, leginkább az extrém időjárási

·

jelenségek megjelenésekor nőtt meg ezen esetek száma. Tehát az utcás ügyfelek nagyobb része tölti még mindig közterületen az éjszakáit a téli időszakban. A szívességi befogadottak száma az idei évben a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, azonban a teljes ügyfélkört nézve az arányuk lényegesen nem változott. Sokkal többen keresik szolgáltatásinkat olyan ügyfelek, akik igénybe veszik a hajléktalanellátó intézményrendszer!, vagy rendelkeznek valamilyen lakhatással. azonban ennek felmtartása rendkívül bizonytalan. Szívesség í befogadottak számának alakulása az elmúlt öt évben 100

90

80

86,,(g

'18J~ő

70

60 50 40

.~ 46fő 38fő

30

20

10

o

~

2012. év

2013. év

2014. év

2015. év

2016. év

l Tapasztalataink szerint sok olyan rászoruló találja meg szolgáltatásainkat, akiknek rendkívül bizonytalan a lakhatásuk, és a létfenntartáshoz kötődő alapvető szükségletek (élelem, ruházat, tisztálkodási eszközök) kielégítése is problémát jelent számukra. Az alapvető létfenntartási gondokat jól szemlélteti a következő diagram is, amely azt mutatja, hogy az ügyfeleink hány százaléka rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az ügyfelek j övedelem szerinti megoszlása Egyéb Aktív korúak jövedelem ellátása 17%

Nyugdíj­ szerű

jövedelem

15% Munkajöved elem 3%

A diagram adataiból jól látszik, hogy a hozzánk fordulók több mint felének nincs semmiféle rendszeres jövedelme, ebből adódóan az alapvető szükségletek kielégítése is rendkívüli nehézségekbe ütközik. Legjellemzőbb jövedelemtípusok az aktív korúak ellátása, rendelkezésre állási támogatás, fogyatékossági támogatás illetve a nyugdíjszerü ellátások. A települési támogatást a korábbi évektől eltérően, havonta tudnak igényelni az ügyfelek, így az

ehhez kapcsolódó ügyintézések száma is jelentősen emelkedett. Nagyon alacsony a munkával rendelkezők aránya, ezen ügyfelek jellemzően kőzfoglalkoztatásban vesznek részt vagy valamilyen idényjellegű, nem bejelentett alkalmi tevékenységet végeznek. Súlyos probléma, hogy az ügyfeleink közül nagyon sokan küzdenek pszichiátriai vagy valamilyen szenvedélybetegséggel, amely mind az utcai , mind az intézményes ellátást rendkívüli módon megterheli. A Jósa András kórház addiktológiai osztályával és a hivatásos gondnokokkal is szoros kapcsolatban állunk ezen ügyfelek hatékony segítése érdekében. A gondnokoltak esetében a bíróság egy adott ügycsoportra vonatkozó korlátozása miatt, csak a gondnoka járhat el, így ezen ügyfelek törvényes képviselőjével is kapcsolatot tartunk. Emellett minden évben visszatérő nehézség a leromlott fizikai és mentális állapotban lévő kliensek ellátása. A rehabilitációs célú osztályokra csak egy részük kerül be, illetve a teljes felépülésig jellemzően nem maradnak ott ezen ügyfelek. Az utcán életvitelszeTŰen élő hajléktalanok esetében elmondható. hogy a város különböző helyszínei n, leginkább kis csoportokban, párban illetve magányosan élnek. Előfo rdulásukat nem lehet egy megadott helyszínre korlátozni, mivel folyamatosan mozgásban vannak. A város bizonyos pontjaihoz jobban kötődnek, amelyek főként a szükségleteik kielégítésével vafUlak leginkább összefüggésben (pl. élelem, ivóvíz, wc használat, pénzszerzés, melegedési lehetőség, korábbi rokoni-, baráti kötődések). Jellemzően nem veszik igénybe a hajléktalan ellátás intézményeit, mint a nappali melegedőt, éjjeli menedékhelyet, azokkal szemben bizalmatlanok. Elmondható, hogy bizalmatlanságuk egyik fő oka, hogy többnyire olyan személyiségű emberek vállalják az utcai életviteIt, akik nehezen tudnak alkalmazkodni a közösségi együttélés szabályaihoz, kerülnek minden lehetséges konfliktushelyzetet. Az utcai szociális munka szolgálatok tevékenysége l.Ellátási terület bejárása Az ellátási terület bejárása keretében természetbeni adományokkal (élelmiszer, ruházat, tisztasági eszközök, takaró stb.) segítettük az utcán tartózkodó hajléktalanokat. A természetbeni adományok biztosításán túl, munkánk elsősorban az életvitelszerűen utcán tartózkodó hajléktalanok elérésére, a velük való folyamatos kapcsolat fenntartására irányult. Az ellátási terület bejárása lehetőséget teremtett arra, hogy az életvitelszeTŰen utcán élő hajléktalan ügyfeleinket napi rendszerességgel fel tudtuk keresni, a háttérirodában előzetesen egyeztetett találkozási pontokon. A helyszínek kiválasztását az ügyfelek napközbeni vagy éjszakai tartózkodási helyéhez igazítottuk, illetve szempont volt, hogy számukra közismert, kÖfUlyen megközelíthető terület legyen. A 2016-ös év során 4-5 találkozási pontot érintett minden bejárás, ami előzetesen elkészített útvonalterv alapján történt. Az ellátási terület bejárását a nyári időszakban hétfőtől ­ csütörtökig, a téli időszakban minden hétköznap megszerveztük. AmefUlyiben az időjárás körülményei indokolták, hétvégén is felkerestük az ügyfeleket. Alkalmanként 20-35 közterületen élőt tudtunk elérni. Egy időben két főállású szociális munkás dolgozott a szolgáltatásban, így a természetbeni adományok nyújtásán túl lehetőségünk volt esetmunka végzésére, ügyintézésre is. Ellátási terület bejárása során az alábbi adományokat osztottuk ki ügyfeleink közölt 2016, évben

Elelmiszer Tisztálkodási eszközök

5215 adag 480 csomag

Ruházat Takaró

225 db egységcsomag 115 db

2. Utcán élő hajléktalanok elérése (felderítés)

A felderítő munka célja: az ellátatlan csoportok felkutatása , problémáik felmérése , infonnáció

és adatgyűjtés, folyamatos kapcsolat kialakítása, elérhetőség biztosítása,

infonnációszolgáltatás az ellátatlan csoportok számára, mely segítségéve I az intézményes

ellátórendszer adekvát szolgáltatásait vehetik igénybe, krízis beavatkozás és krízis

segítségnyújtás a közvetlen veszélyhelyzetben élők számára.

A felderítés főbb irányai : • A város azon részeinek rendszeres bejárása, figyelemmel kísérése, ahol a hajléktalanok nagy valószínűséggel tartózkodnak; (MÁV-BUSZ állomás, Belváros, Búza tér, Jósaváros, Sóstói erdő , elhagyott romos házak) • Azon helyek felkeresése , ahol állampolgári bejelentések szerint hajléktalan személyek tartózkodnak. A felderítés alkalmával biztosított szolgáltatások: • kapcsolatfelvétel; • új ügyfelek közvetítése az Egyesület által működtetett Szociális Információs Irodába; • kapcsolatfelvétel azon ügyfelekkel , akik korábban igénybe vették az Egyesület szolgáltatásait, de valamilyen ok miatt a kapcsolat megszakadt, vagy szünetel, számukra folyamatos segítő kapcsolat biztosítása • tájékoztatás a hajléktalan-ellátás éjszakai szálláslehetőségeiről , ezen intézményekbe való közvetítés • információnyújtás az igényelhető szociális és egészségügyi ellátásokról • elsősegélynyújtás, krízisintervenció. Tapasztal ataink: • A 20 16-os év során 138 alkalommal szerveztünk felderítést • A felderítések során 92 hajléktalan személlyel találkoztuk, ebből 11 új ügyfél volt. • 5 olyan ügyféllel találkoztunk, akikkel elsősorban felderítések során tudtunk kapcsolatot tartani, mivel nem vették igénybe rendszeresen az Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálat egyéb szolgáltatásait. Ezekben az esetekben olyan életvitelszerüen utcán tartózkodó hajléktalanokról van szó, akik bizalmatlanok lényegében minden ellátással szemben, nem szívesen kémek segítséget. 3. Szociális ügyintézést segítő iroda működtetése A szolgáltatás célj aként fogalmaztuk meg, hogy az utcán életvitelszerüen tartózkodó hajléktalanokat szociális ügyeik intézésében, szükségleteiknek megfelelő ellátások igénybevételében, érdekeik képviseletében hatékonyabban tudjuk segíteni. Tapasztalataink alapján a hajléktalan emberek személyes ügyei k intézésében kémek leginkább segítséget. Elvesznek a közigazgatási rendszer útvesztőjében, a közhivatalok funkcióival nincsenek tisztában. A háttériroda az utcai szolgálat többi tevékenységének kiegészítésére is szolgál, egy állandó pont, ahol az ügyfelek felkereshetik az esetfelelős szociális munkást. Rendszeresen felkeresték az irodát közterületen élő hajléktalanok. szállást nyújtó intézményekben él ők, hajléktalanság veszélyében élők , szívességi lakáshasználók, rossz anyagi helyzetben lévő állampolgárok. A háttérirodában dolgozó kollégák igyekeztek segíteni minden ügyfélnek, aki

..

felkereste őket. Szükség esetén a megfe lel ő ellátás vagy szervezet felé irányították az ügyfeleket, kompetencia határaik betartásával.

Az iroda helye, nyitva/artási ideje: A Periféria Egyesület által működtetett Szociális Információs Irodában (Nyíregyháza, Eötvös u. I .) kereshették meg a kliensek a szociális munkásokat hétfőn és pénteken 9-12 óráig, a szerdai napokon 9 és 13 óra közölt, összesen 10 óra/hét nyitvatartási időben. Az ügyeleti időben egy főállású szociális munkás látta el a feladatokat. Az irodában igényeihe/ő szolgálta/ások: • személyes iratok pótlásában való segítségnyújtás; • szálláslehetőség keresésében való segítségnyújtás (albérlet, intézményes elhelyezés); • információ az igényelhet ő ellátásokról, illetve Egyesület szolgáltatásairól ; • segítségkérés egyéni élethelyzetek, problémák megoldásában; • munkalehetőség keresésében való segítségkérés; • az Egyesület irodájának címe postacímként megj e lölhető • ügyintézéshez szükséges iratok fénymásolása • munkahely - albérletkeresés ügyében telefon használati lehetőség • családi, baráti, közösségi kapcsolattartás segítése telefonhasználattal • segítö beszélgetés • adomány igénylés A 2016-ös év során az Északi és Déli szolgálat által nyilvántartott ügyfelek 1273 alkalommal * keresték fel az ügyeletet tartó szociális munkást az alábbi problémáikkal/alkalom: ··Személyi igazolvány pótlása Születési anyakönyvi kivonat pótlása Házassági anyakönyvi kivonat pótlása TB. kártya pótlása Adókártya pótlása Települési támogatás igénylése Postai küldemény ügyében

érdekl ődés

Közgyógyellátás igénylése Nyugdíj-nyugdíjszerű ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés Aktív korúak ellátásával kapcsolatos ügyintézés Munkahelykereséssel kapcsolatos ügyintézés Telefonhasználat hivatalos ügyek intézése végett Telefonhasználat családi, baráti , közösségi kapcsolatok erősítése végett Lakhatásba kerülés segítése Lakhatásban tartás segítése, lakhatással kapcsolatos ügyintézés Egyéb (pl. ruhanemű, takaró igénylés, fénymásolás , mobiltelefon akkujának feltöltése, segítő beszélgetés)

6 18

4

46 21 211 749 2 20 II 15

88 109

8 3 354

·A mikor egy ügyfél felkeresi a: irodánkat sok esetben nem egy, hanem több problémáI ho: magával, így eID 1 alkalomho: akár több ügyintézés is kötődhet, ezért a: alkalom szám nem egyezik meg a megoszlás összegével. ··20 16. januá,. I-től módosi/ou IlIetéklörvényben iIIelékm enles leli a s:emély i azonosító igazolvány és a lakcimkártyáért sem kell fi:et"i. Az ügyfeleknek a továbbiakban nem kellell o korábbi évekhez hasonlóan költségmentességi kérelmet benyújlaniuk a: okmány elkés:íléséhe:. A: egys:enlsödöu ügymenel miau jelentősen lecsökkent a: ügycsoportho: larlo: ó segítségkérés, n1inden esethentájéko:lalluk a: ügyfeleinket a válto:ásról.

4. Intézményes elhelyezés, közvetítés Elsődlege s célja: Az utcán élő hajl éktalan emberekkel megismertetni a nyíregyházi hajléktalan-ellátó rendszer formáit , az igénybevétel ük feltételeit. Másodsorban kapcsolatfelvétel az intézményekkel az utcán é l ő hajléktalan klienseink elhelyezése érdekében, az intézményes ellátások igénybevételének segítése, támogatása. Az intézményes elhelyezés. közvetítés történhet az ügyintézés alkalmával , intézményi látogatás keretében, de az ellátási terület bejárása, a fe lderítés és a téli fokozott utcai j elenlét biztosítása során is. 2016. évben az intézményes elhelyezés megoszlása: Helvszín Éjjelí menedékhelyre közvetítés, szállítás Nappali melegedőbe szállítás Haj léktalanok otthonába történő közvetítés, szállítás Krizisszobába történő szállítás Szenvedélybetegek Atmenetí Otthonába történő elhelyezés

Alkalmak száma 125 7 I I

3

5. Egészségügyi ellátásokboz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése Célja: Az életvitelszerűen utcán élő hajléktalanok állapotának megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás támogatása. Ez jelentheti a szükséges gyógyszerck kiváltását, elsősegélynyújtást, háziorvos illetve szakellátás felé való közvetítést, lábadozó szobába való elhelyezést, kórházi látogatást, szűrővizsgálatok szervezését, de az életet veszélyeztető helyzetek esetén a mentőszolgálat riasztását is. Fontos törekvésünk, hogya hajléktalan ügyfeleink egészségügyi probléma megléte esetén hozzáférjenek a megfelelő ellátásokhoz, bejussanak a kórházi osztályokra, szakrendelésekre. A bekerül és feltétele a legtöbb esetben a szakorvosi beutal ó, így szoros kapcsolatban állunk a hajléktalanok házi orvosával. Amennyiben tartós kórházi kezelésre kerül sor, a hajléktalan klienseinket ellátjuk megfelelő eszközökkel (pl. tisztálkodási eszközök, ruhanemű) a benntartózkodásuk során. Alapelvünk:, hogy az ügyfeleket lehetőség szerint a legtovább az egészségügyi intézményekben tartsuk, mivel a lakhatás és a szakszerű ellátás hiányában, az utcán a gyógyulás idő jelentősen kitolódik, vagy nem következik be. A Kórházból kikerült vagy gyógyulásra szoruló hajléktalan személyeket az idei évben is az Oltalom Szeretetszolgálat működtetésében lévő lábadozó szobában helyeztük el , mely a korábbi évekhez hasonlóan 10 férő hellyel működött. A 20 16-os évben az egészségügyi szűréseket kiemelten kezeltük, mivel tapasztalataink szerint rendkívül rossz egészségügyi mutatókkal jellemezhetők a hajléktalan ügyfeleink:. Jelentős részük nem veszi igénybe az egészségügyi intézmények segítségét. Ezen okok miatt a Hajléktalanok Közalapítvány által támogatott egészségügyi program keretein belül gége-, garat- és szájüregi rákszűrést és általános egészségügyi szűrést szerveztünk. A vizsgálatok elvégzésére egészségügyi szakemberek bevonásával és mozgó orvosi rendelő kitelepítésével , az ügyfelekkel előre egyeztetett időpontban az Egyesület irodájában került sor. A szűrővizsgálatokba összesen 40 fő utcán élő hajléktalan személyt vontunk be, a résztvevők

motivációs csomagot kaptak. Amennyiben további orvosi kivizsgálást igénylő egészségügyi problémára derült fény , a helyi kórház szakrendelőj ébe közvetítettük a beteget. Általánosan elm ondható, hogy ügyfeleink egészségi állapota meglehető sen rossz. Egy személynél szájüregi daganatot diagnosztizáltak. időben kórházi osztályra került, ahol speciális kezeléseket kapott, ami megmentette az életét. A 20 16. év során az alábbi megoszlásban segítettük ügyfeleinket valamilyen egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutásban. Tevékenység Gvógvszerek kiváltása Kórházi látogatás Szakrendelő felé közvetítés Mentőszolgálat riasztása

I

Alkalmak száma 41 18 10 6

6. Lakh atásba kerülés, lakhatásban tartás támogatása

Célja: Az utcán élő hajléktalanok számára alternatíva nyújtása az utcai életviteliel szemb en,

lakh atásba jutásuk támogatása, már meglévő lakhatás esetén annak megtartásában való

segítségnyúj tás .

Lakhatásba kerülés során az alábbi tevékenységeket végezzük: • Lakhatás felI-'Utatatásában nyújtott segítség: hirdetési lehetőségek (újság, internet)

hozzáférésének biztosítása, telefonálási lehető ség biztosítása. albérletkereséssel

kapcsolatos tanácsadás

• Lakhatásba jutás segítése: pénzbeli támogatás, egyéni esetkezelés (külön finanszírozás

alapján)

• Lakhatás megtartásában való segítségnyújtás: az ügyfelek nehezen megszerzett

lakhatását folyamatosan figyelemmel kísérjük . Tapasztalataink szerint egy váratlan

élethelyzet is veszélybe sodorhatja a megtartását. Segítő munkával , életvezetési

tanácsokkal , tartós élelmiszerrel, ruhaneművel , háztartási eszközökkel, gyógyszerrel

segítjük ezen ügyfeleink önálló lakhatásban maradását.

Szervezetünk évek óta próbál a haj léktalan emberek számára lakhatási támogatásokat bevonni. Kezdeményezésünkre Nyíregyháza Város Önkormányzata lakbér hozzájárulást biztosít a hajléktalan személyek szán1ára (helyi rendeletben megfogalmazva 2008. óta). Ennek értelmében az utcai szolgálat javaslata alapján hajléktalan ügyfeleknek lehetőségük van lakbértámogatást igényelniük. A támogatás összege: 8.000-25.000 FI/hó, a támogatás időtartam maximum egy év. Ezen időszak alatt az esetfelelős szociális munkás folyamatos kapcsolatot tart az ügyféllel. Gyakran felkeresi őt lakhatásában, segít a felmerülő problémák megoldásában. 2016-ban két utcán élő hajléktalan személy kapott támogatást ezen a jogcímen. Jöv ő beni

terveink: • Megpályázzuk az ügyfeleink számára igénybe vehető lakhatási és beilleszkedési

programokat;

• A szolgálatok gépjánnűvét fiatalabbra cseréljük pályázati forrás bevonásával; • Érzékenyítő programokat tartunk, amelyen keresztül fogékonyabbá tesszük a

fiatalokat a hajléktalansággal kapcsolatban;

pE~rFfr~," FG -~-'ESÜL'FT SzociáliS Sznlg:11tat6 Központ • Képzéseken, szakmai találkozókon veszünk részt.

4400 Nyire9yh~za. Eötvös u. 1.

Tel.: (4': 504-617 ; 504{l18 ~.dé~ :'''Tl" 127950:9-~

,

Lakbér-hozzájárulási Szolgáltatás

Beszámoló 2016.

Előzmények

Az elmúlt évek hajléktalan ellátásának tapasztalatai azt mutatták, hogy az ellátás addig eszközei (átmeneti elhelyezést nyújtó intézményes ellátások) nem képesek megfelelő választ találni a hajléktalanság problémájának kezelésére. Az ellátások túlzsúfoltak, és az esetek nagy részében csak tünetileg voltak képesek kezelni a problémát, nem tudtak igazán segítséget nyújtani a hajléktalan embereknek a társadalomba történő integrációjához.

Munkánk során gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel , akik a biztonságos és elfogadható színvonalú lakhatás hiánya miatt kényszerü megoldásokat választanak (ágybérlet, szívességi lakások, munkáért lakhatást, uzsorakamatok, kiszolgáltatott szituációk, utcán élés, stb.), mely tovább nehezíti élethelyzetüket. A segítők megfelel ő támogatási rendszerek híján gyakran eszközteleneknek bizonyul nak, a szállást nyújtó rendszer eldugulása lehetetlenné teszi , hogy bármilyen átmeneti lakhatásba kerüljön az ügyfél. A helyzetet felismerve szükség volt új utak keresésére, alternatív programok kidolgozására, anlelyek képesek egy teljesen új szemléletet hozni az ellátásba. Ennek az útkeresésnek az első lényeges állomása volt a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázati felhívása 2005-ben, amely hajléktalan emberek lakhatásbajutásának támogatását tűzte ki célul. Egy olyan program megvalósítására lehetett pályázni, amely nem az intézményes ellátás fej lesztését tűzte ki célul, hanem azt tette lehetővé, hogy hajléktalan emberek lakásba/lakhatásba jutását anyagi eszközzel, illetve személyre szabott segítő mlmkával próbálj uk elősegíteni, ezáltal kilépve az ellátás eddigi korlátai közül. 2006-ban el is indultak a hajléktalan emberek lakhatásba jutásának támogatását célzó pályázati programok, melyre a Periféria Egyesület is sikeresen pályázott. E program sikerén felbuzdulva pályáztunk a Vodafone Magyarországért Alapítványhoz, és a korábban szerzett tapasztalatok alapján indítottuk el új programunkat. Ez a program is, hasonlóan a Hajléktalanokért Közalapítvány által kiírt pályázathoz, sikeres volt. Kezdetek A "hagyományos" lakhatási programok utolsó hónapjaiban, egy csoportfoglalkozás keretében vetődött fel az ügyfelek részéről, hogy szeretnék, ha lenne további finanszírozás a lakhatásnak. Az elképzelést tettek követték. A Szociális, Egészségügyi, és Ifjúsági Bizottság a soron következő bizottsági ülését Egyesületünk székhelyén tartotta 2007-ben. A lakhatást elősegítő szakmai program bemutatása után a bizottság lehetőséget adott arra, hogy ügyfeleink közül 2 fő elmondhassa véleményét, tapasztalatait a programról. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése akkor az országban egyedülálló módon 2008. januárjában megalkotta a 2/2008. (I. IS.) KGY a szociálisan rászorult bajléktalan személyek részére nyúj tbató lakb atásukat s egítő lakbér-bozzájárulási szolgáltatás ról szóló rendeletét.

A program célja a támogatott lakhatás. és a személyre szabott segítségnyújtás biztosítása önálló életre képes, vagy képessé tehető hajléktalan ügyfelek részére . A program: elősegíti a célcsoport társadalmi beilleszkedését. javítja a munkaerő piaci helyzetét erősíti az egyén autonómiáját csökkenti a h~léktalan léttel járó veszélyeztetettséget életmódváltást eredményez a lakhatással járó biztonságérzés javítja a segítő munka hatékonyságát (új célok kitűzése és értékek figyelembe vétele a munka során)

A célcsoportot tekintve támogatást kaphattak/kaphatnak : Azok az egyedülálló utcán életvitelszerűen élő hajléktalanok, vagy párok, akik önerőből nem képesek lakhatáshoz jutni, illetve lakhatásukat fenntartani, de a progranl keretében nyújtott támogatással erre képessé tehetők . Azok az egyedülálló hajléktalanok, vagy párok, akik hosszabb-rövidebb ideig átmeneti lakhatásban élnek, de annak hosszú távú megtartására a magas bérleti kőltségeknek köszönhetően külső segítség, illetve támogatás nélkül nem képesek Azon ügyfelek, akik éjjeli menedékhelyen, hajléktal anok átmeneti szállásán, vagy családok átmeneti otthonában töltik éjszakái kat. Azok az ellátórendszerbe "frissen" bekerül ő ügyfelek, akik korábban rendezett lakásviszonyok között éltek, de krízishelyzet miatt elveszítették azt, így az önkormányzati lakbér-tánlOgatási programmal megelőzhetö tartós utcai életviteIre való berendezkedésük, vagy a tartós intézményi ellátás ba kerülésük.

A program szakmai tartamai:

A lakbértánlogatás keretén belül lehetőség van 8000 - 25000 Ft/hó pénzbeli támogatás biztosítására (bérleti díjtól függően) , ami az albérlet fenntartásával kapcsolatos költségek (bérleti dij , kaució) megfizetésére költhető, valamint a támogatási időszak alatt személyre szóló segítségnyújtást biztosítunk az ügyfelek szánlára (esetfelelős szociális munkás) a lakhatás megtartása és a társdalomba történő integráció érdekében. A lakbér-hozzájárulást legfeljebb egy évre lehet megállapítani. A megállapított lakbér-hozzájárulást a kérelmező részére kell folyósítani , lakcímre vagy bankszámlára. Igazolni kell , hogy a jogosult a bérleményben lakik (lakcímkártya).

A támogatási

időszak

alatt a tánlogatott az alábbiakban részesülhet:

Rendszeres (havonta) a Bizottság által meghatározott összegű pénzbeli támogatás;

Személyre szabott segítségnyújtás, folyamatos kísérő segítő munka az esetfelelős szociális munkás részéről ;

A lakhatás megtartása, valamint az ezzel kapcsolatos problémák közös megoldása;

Az Egyesület egyéb szolgáltatásainak igénybe vétele.



·

Eredmények

Célcsoportunkból adódóan elsősorban az utcán életvitelszerüen élő hajléktalanokból kerültek ki a programban részt vevők. Emellett előfordultak éjjeli menedékhelyen. hajléktalanok átmeneti szállásán, családok átmeneti otthonában lakó kliensek. 2008-2016 között 31 fő igényelt és kapott támogatást. 4 igénylőnek az elbírálás szakaszában elutasították a kéreimét. Az együttműködési megállapodás megszegése miatt 5 főnek kellett megszüntetni a támogatását. 2016-ban 2 főnek állapította meg a bizottság a támogatást. A program során törekedünk arra, hogy az ügyfelek önállóságát minél jobban erős ítsük , ezért igyekeztünk abban támogatn i őket, hogy az albérletkeresés, és maga a lakhatás fenn tartásában minél önállóbbak legyenek, ezzel is erősí tve , hogy képesek legyenek a támogatási időszak lejárta után is megtartani lakhatásukat. Ennek érdekében támogattukltán10gatjuk, hogy az ügyfelek saját maguk keressenek albérletet, s kössenek albérleti szerződést. Tapasztalataink szerint általában nem okoz problémát az albérleti szerződés kötése a főbérlők

részéről, valanlint a tartózkodási hely létesítése is elenyésző számban jelentett/jelent

problémát.

A tánlOgatásban részesü lő ügyfeleknél a támogatás ideje alatt szembetűnő fiz ikai és mentális

javulás ment/megy végbe. Több ügyfélnek sikerült a családi kapcsolataikban fejlődést elérni.

ezáltal a természetes támogatórendszerét erősíteni.

Tapasztalataink szerint javult a lakhatásba bekerülő ügyfelek munkaerő-piaci helyzete, ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a hajléktalan előélettel rendelkező embereknek lakhatási lehetőségeik érdemi javulását követően is nagyon nehéz munkát találniuk. jellemzően maradnak a szezonális, idény, valamint kisegítő munkák.

Kiesők,

okok és következmények

Megállapíthatjuk, hogya lakbér-hozzájárulási szolgáltatásban részesülők többnyire sikeresen vesznek részt a programban. A támogatásban ré szesülők sok esetben tudtak annak lejárta után is az albérletben maradni, a támogatás segítségével megszerzett lakhatást megtartani. Van olyan ügyfél, aki korábban a lakbér-támogatási programban volt, jelenleg önkormányzati bérlakásban lakik élettársával együtt. A támogatásból való kikerülés okai között szerepel az alkoholprobléma, az együttműködés hiánya, a bérleti díj nemfizetése, vagy az albérletben tanúsított kihívó viselkedés. A lakhatás hosszabb távú megtartását nehezítheti, hogy a programba bekerülő, korábban évekig életvitelszerüen utcán élő , szerény jövedelemmel rendelkező ügyfél nehezen tud alkalmazkodni a hirtelen bekövetkező változáshoz. Az ügyfelek bevonását nehezítette, hogy az albérleti díjak összege az elmúlt években megnövekedett. A magas bérleti díj kifizetése az ügyfél jövedelme és a támogatás birtokában is gondot jelent. Másik ok az, hogy az ügyfelek közül kevés rendelkezik igazolható jövedelemmel, amely olyan mértékű, hogy a bérleti díj kifizetése után a megélhetése is biztosított legyen. A rendszeres szociális járadék vagy a keresetpótló támogatások nem elegendőek ehhez, így csak a munkajövedelemmel rendelkező ügyfelek tudják igényelni a

jelentősen

,

lakbér-hozzájárulási támogatást.

A program adminisztrációja Albérleti szerződés: Az ügyfél és a dokumentum

főbérlő

közötti

szerződés

megkötésére szolgáló

Együttműködési

megállapodás: Az ügyfél , az esetfelelős szociális munkás, valamint az Egyesület szakmai vezetője között kötött megállapodás, melyben rögzítjük a fe lek jogait, kötelezettségeit. Környezettanulmány: Az esetfelelős szociális munkás által kitöltött nyomtatvány, mely a bérleményre vonatkozó adatokat hivatott rögzíteni. Lakbér-hozzájárulási kérelem (adatlap): Általános adatokra, jövedelmi helyzetre, az albérlet paramétereit, fenntartási költségét jellemző kérdésekre kaphatunk választ. Feljegyzés: Az esetfelelős szociális munkás által írt feljegyzés, melyben többek között javaslatot tesz az ügyfél lakbér-támogatási programban való részvételéhez. Összegzés Az önkormányzati lakbér-támogatási szolgáltatással régóta fennálló hiányt sikerül pótolni a hajléktalan embereknek Nyíregyházán. Hangsúlyozandó, hogy a program nemcsak a támogatásban részesülő személyeket, hanem a velük egy háztartásban élőket is érintette. Megállapítható, hogy a programban részt vett 31 fő kétharmadának pozitív változás állt be a program lejárta után is, sikerült megtartaniuk az albérletüket. Fontos szerepe juthat a program által a prevenciós munkának is, annak a megelőzésében, hogy az újonnan lecsúszókat még időben ki lehessen emelni az ellátórendszer intézményi keretei közül és kis támogatással újra meg tudjanak kapaszkodni. Az ügyfelek önbecsülésének és önértékelésének javulásában lakhatás kérdésének megoldódása alapvető fontossággal bír, mivel ennek megléte előfeltétele a mentális egészségnek, valamint a munkaerőpiacon való hosszú távú részvételnek. Egészen más lakhatásból érkezni egy munkahelyre és hazatérni utána, mint az utcáról, vagy a hajléktalan-ellátórendszer intézményeiből. A lakbér-hozzájárulási szolgáltatás hozzájárult eddig 31 korábban fedél nélküli ember lakásban éléséhez, ami igazi esélyt jelentett nekik élethelyzetük megváltoztatásához.

R~·fQ~,_ PERIFÉRIA EGYESÜLET Szociális Szolgáltató Központ 4400 Nyíregyháza. Eötvös u. 1. Tel.: (42) 504B17 ; 504-618 <>.d6szám: 18796079-1-15